GYORSASÁGI KAJAK-KENU VERSENYSZABÁLYOK
MAGYAR KAJAK-KENU SZÖVETSÉG 2005
A Magyar Kajak-Kenu Szövetség megbízásából írta és összeállította: dr. Saly Ferenc
Átdolgozta: 2005-ben MKKSZ Szakmai Bizottság egyetértésével az MKKSZ Versenybíró Bizottsága Átdolgozták:
Galler Gábor dr. Janza Péter Tarcsafalvi József Kovács Béla
A Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség (ICF) versenyszabályait angolból fordította és 2002-ben pontosította: dr. Saly Ferenc és dr. Horváth Zoltán Konta Rita
Jóváhagyta: a Magyar Kajak-Kenu Szövetség Elnöksége Érvényes: 2005. április 21-től
FIGYELEM A szabálykönyvben az ICF versenyszabályait technikai megoldásként eltérő (dőlt) betűtípussal szedtük. A szabálykönyv az ICF érvényes versenyszabályaira épülve, azokat adaptálva, a hazai sajátosságokat és hagyományokat figyelembe véve fogalmazza meg a belföldön lebonyolítandó versenyeken alkalmazásra kerülő szabályokat.
2
I. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK A gyorsasági kajak-kenu versenyszabályok a nemzetközi versenyszabályokon alapulnak, ezért minden esetben, ahol hazai szabályok nincsenek megfogalmazva a nemzetközi szabályokat kell alkalmazni. Az itt nem szabályozott kérdésekben a Magyar Kajak-Kenu Szövetség által évente kiadott „Zebra” szabályai érvényesek 1. A versenyszabályok célja 1.1.
A kajak-kenu versenyek célja, hogy emberek versenyezzenek egymással kajakban és kenuban a szabályoknak megfelelően, világosan meghatározott, akadály nélküli versenypályán a lehető legrövidebb időn belül.
1.2. A hazai versenyszabályok célja Biztosítsanak egységes irányelvet a versenyek lebonyolításához, teremtsenek alapot a felvetődő vitás kérdések tisztázásához. Minden kiírt kajak-kenu versenyt a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (továbbiakban MKKSZ) által kiadott Versenyszabály és a bajnoki minősítő versenyrendszer alapján kell lebonyolítani. 2. Nemzetközi versenyek 2.1.
Minden nemzetközi versenyt a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség (továbbiakban ICF) szabályai szerint kell megtartani. Nemzetközinek tekintendők azok a versenyek, amelyeket nemzet szövetségek, vagy azok egyesületei rendeznek, ha idegen ország versenyzőit is meghívják részvételre.
2.2.
Az ilyen versenyeket legalább egy, érvényes Nemzetközi Versenybírói igazolvánnyal rendelkező, erre felhatalmazott tisztségviselőnek kell ellenőrizni.
2.3.
a.) Az ICF által elismert hivatalos versenyszámok a következők: Férfiak: K1, K2, K4, C1, C2, C4, 200, 500 és 1000 méter K1, K2, K4, C1, C2, 5000 méter Nők: K1, K2,K4, 200 ,500 és 1000 méter K1, K2, 5000 méter
2.4.
b) Az ICF által elismert versenyszámok hivatalos távjai a következők: Férfiak: 200, 500, 1000 és 5000 méter Nők: 200, 500,1000 és 5000 méter *
2.5. Hazai versenyek Hazai versenyek azok, amelyeket az MKKSZ, vagy a hozzátartozó területi Szövetségek, illetve egyesületek rendeznek, és amelyeket előzőleg az MKKSZ szabályainak megfelelően az adott évi versenynaptárban szerepeltetnek, vagy az MKKSZ külön engedélyével soron kívül, de időben meghirdettek. Az MKKSZ előzetes engedélye nélkül verseny nem rendezhető. 3
A hazai versenyek a következők szerint csoportosíthatók: 2.5.1. Jellegük szerint 2.5.1.1.
Egyéni versenyek azok a kajak-kenu versenyek, amelyekre a versenyzőket (egységeket) egyénileg nevezik be, és csak a versenyzők (egységek) egyéni teljesítményét értékelik.
2.5.1.2
Egyéni csapatversenyek azok a kajak-kenu versenyek, amelyekben az induló versenyzők (egységek) egyéni eredményei egyben a csapat eredményét is adják.
2.5.1.3.
Csapatversenyek azok a kajak-kenu versenyek, amelyekre nem egyéneket, hanem csapatokat neveznek és az eredményt úgy számítják ki, hogy az egyes versenyzők (egységek) által elért helyezéseket pontozzák és ennek alapján állapítják meg a csapatok pontszámát.
2.5.2. Céljuk szerint 2.5.2.1.
Bajnokságok amelyek valamely terület, szerv, intézmény bajnoki címéért folynak (Magyar Köztársaság, Budapest, megye, város, vidék, stb.).
2.5.2.1.1.
A bajnokságokon a pontverseny és az egyesületi rangsor a Vaxholm táblázat alapján kerül megállapításra, amely szerint az első helyezett 10, a második 8, majd helyezésenként egy-egy ponttal kevesebb pontot kap az egyesület az alábbiak szerint: 10, 8, 7, 6, 5, 4, 3, 2, 1 pont.
2.5.2.1.2.
A gyermek és kölyök III. évfolyamban a versenyszámok I-IX. helyezettjei plusz kettő bajnoki jutalompontban részesülnek.
2.5.2.1.3.
Masters bajnoki versenyszámokban a pontozás függ az indulók számától az alábbiak szerint: 9 fős döntő esetén a pontozás a Waxholm táblázat szerint ( 10,8,7…stb.) 8 fős döntő estén : 9-7-6-5-4-3-2-1, 7 fős döntő esetén: 8-6-5-4-3-2-1, és így tovább, 3 fős döntő esetén: 4-2-1.
2.5.2.2.
Válogató és tájékoztató versenyek amelyeket a válogatott keret, vagy a válogatott csapat összeállítása céljából rendeznek.
2.5.2.3.
Korosztályos és felmérő versenyek amelyeken a versenyzők születési évük szerinti csoportosításban indulnak.
2.5.2.4.
Emlékversenyek amelyeket egy bizonyos ünnep, esemény, illetve annak évfordulója alkalmából, vagy kiemelkedő személyiségről való megemlékezés céljából rendeznek, ahol bármilyen típusú versenyszámok megrendezhetők.
2.5.2.5.
Vándordíj-, vagy kupaversenyek amelyeket a versenyszabályok alapján, de a vándordíj alapítólevelében meghatározott különleges
4
előírások szerint rendeznek, ahol bármely típusú versenyszámok megrendezhetők. 2.5.2.6.
Ügyességi versenyek a kiegészítő sportágakkal bővített, próbatételekkel nehezített gyorsasági, vagy maratoni versenyek.
vagy
2.5.2.7.
Népszerűsítő versenyek, amelyeket a sportág meghonosítása és népszerűsítése céljából rendeznek.
2.5.2.8.
Nemzetközi találkozók külföldi versenyzők, nemzeti válogatottak, vagy külföldi klubok versenyzőinek részvételével lebonyolított versenyek a nemzetközi sportkapcsolatok ápolását és a magyar versenyzők világversenyekre való felkészülését szolgálják.
2.5.2.9.
Különleges felmérő sportesemények ezek egyedi előírásait az MKKSZ esetenként külön szabályozza és körlevélben, vagy szakkiadásban teszi közzé.
2.5.3. Távjuk szerint 2.5.3.1.
Rövidtávúak a 200 , 500 és 1000m-es versenyek
2.5.3.2.
Hosszútávúak az 1000 m-en felüli versenyek, a 2000 m és az 4000 mes versenyek
2.5.4. Indítási módjuk szerint 2.5.4.1.
Együttes indítású versenyek ha az adott futam minden résztvevője egyszerre indul.
2.5.4.2.
Egyenkénti indításos versenyek ha a futam (versenyszám) résztvevői üldözéses rendszerben egyenként indulnak és a táv megtételét az időmérők órával mérik. A verseny végeredményét a versenyzők időeredményeinek összehasonlítása alapján döntik el.
3. A versenyzők 3.1.
Nemzetközi versenyen csak a nemzetközi Szövetség tagjaként működő nemzeti Szövetséghez tartozó egyesületek versenyzői vehetnek részt.
3.2.
A versenyzők nemzetközi versenyen nemzeti Szövetségük külön engedélye alapján egyénileg is részt vehetnek.
3.3.
Külföldön élő versenyző képviselheti a külföldi ország szövetségét, ha ahhoz az eredeti szövetség jóváhagyását megkapta. Ezt a jóváhagyást az adott évet megelőző év november30-ig kell az ICF titkárságnak megküldeni, és egy másolatot a Síkvízi Versenybizottság vezetőjének.
3.4.
Ha egy versenyző egy országban két éve, vagy ennél hosszabb ideje telepedett le, akkor nem kell az eredeti ország szövetségétől külön engedélyt kérnie.
3.5.
Egy naptári évben egy versenyző csak egy szövetséget képviselhet. Ez a szabály azonban nem vonatkozik azokra a versenyzőkre, akik házasságkötés következtében hagyták el hazájuk és ezután a külföldi
5
országban élnek. Ilyen esetben a versenyző a két év kivárása nélkül, azonnal az új nemzet színeiben indulhat. 3.6.
Az első év, amikor egy versenyző nemzetközi versenyen ifjúsági versenyszámban indulhat az az esztendő amikor betölti a 15. életévét., és az az utolsó év amikor még elindulhat nemzetközi ifjúsági versenyen amikor betölti a 18. életévét.
3.7.
Az első év amikor egy versenyző a MASTERSEK között indulhat nemzetközi versenyen az az év, amikor betölti a 35. életévét. Életkori kategóriák vannak, melyek 5 éves korcsoportokat jelentenek. Vagyis 35-39, 40-44, 45-49, 50-54, 55-59, stb. Az utolsó év amikor egy korosztályban indulhat az az év amelyben betölti a korosztályi kategória felső határát ( pl. 39.. év, 44.év, 49.év, .stb.)
3.8. A hazai versenyek résztvevői 3.8.1.
Amatőr sportoló (későbbiekben versenyző) Amatőr sportoló az a versenyszerű sportoló, aki sportegyesület tagjaként, illetve sportvállalkozással fennálló amatőr sportolói szerződés alapján sporttevékenységet folytat.
3.8.1.1. a) b) c) d) e) f)
Minden az MKKSZ hivatalos versenynaptárában szereplő kajak-kenu versenyen indulhat az amatőr sportoló ha: tagja a Szövetség valamelyik sportszervezetének a Szövetség nyilvántartásba vette, az adott évre érvényes sportorvosi igazolás alapján éves versenyzési engedéllyel rendelkezik, és azt a versenyen kérésre be tudja mutatni, a versenyre sportköre szabályszerűen benevezte, korosztálya, versenytávja és évfolyama megfelel a versenykiírásnak, elfogadja az MKKSZ egyéb szabályait
3.8.2.
Szabadidős sportoló Szabadidős sportoló - az a természetes személy, aki szabadideje eltöltéseként, nem szervezett formában végez sporttevékenységet, illetve aki szervezett formában folytatott sporttevékenység során nem vesz részt az MKKSZ hivatalos versenynaptárában szereplő versenyeken
3.8.2.1.
Részt vehet a Nemzeti Szabadidősport Szövetség tagja ként működő Magyar Diáksport Szövetség által rendezett Diákolimpián, illetve egyéb vízi szabadidősport rendezvényen, ha: a) nem rendelkezik az adott évre szóló versenyzési engedéllyel, b) 18 év alatt szülői, 18 év felett saját felelősség vállalási nyilatkozattal rendelkezik c) a rendezvényre szabályszerűen benevezésre került
3.8.3.
A versenyzők korosztályait és évfolyamait az adott évre érvényes hazai versenynaptár (Zebra) tartalmazza. A korosztály eldöntésénél a versenyző születési éve a mértékadó.
6
3.8.4.
A versenyzők általában csak a saját korosztályuk részére kiírt versenyeken indulhatnak. Egy-egy versenyre azonban egyidejűleg több korosztályba nevezhetők, összességében a saját korosztályára engedélyezett nevezési számot egy versenyző sem lépheti túl.
3.8.4.1.
A gyermek korosztályú versenyző nem nevezhető fel magasabb korosztályba. (kivétel a kölyök váltó versenyszámok)
3.8.4.2.
Serdülő és kölyök versenyző bármely korosztályba felnevezhető, de csak a korosztálynak megfelelő számú és távú versenyszámban
3.8.4.3.
Ifjúsági versenyző bármely korosztályba felnevezhető, de csak a korosztálynak megfelelő számú versenyszámban, és az összes 200 m számokban.
3.8.4.4.
Alacsonyabb korosztályban magasabb korosztályhoz tartozó versenyző nem indulhat.
3.9. A versenyzők jogai és kötelezettségei 3.9.1.
Férfi, női felnőtt és junior versenyzők ugyanazon a versenyen tetszés szerinti (akár az összes) versenyszámba nevezhetők.
3.9.2
Férfi és női ifjúsági versenyzők ugyanazon a versenyen három tetszés szerinti versenyszámba nevezhetők, valamint az összes 200 méteres versenyszámba. Országos bajnokságokon ugyancsak három versenyszámba nevezhetők, valamint az összes 200 méteres versenyszámban.
3.9.3.
Serdülő és kölyök IV. évf. versenyzők ugyanazon a versenyen három versenyszámba nevezhetők.
3.9.4.
Kölyök III. évf. versenyzők ugyanazon a versenyen csak két versenyszámba nevezhetők.
3.9.5.
A gyermek korosztályú versenyzők egy versenyen két versenyszámba nevezhetők.
3.9.6.
A masters versenyzők öt versenyszámban indulhatnak (de max. 2 db 500m-es számban és 3 db 200m-es versenyszámban)
3.9.7.
A versenyzők és edzőjük kötelesek a versenyszabályokat, versenykiírás feltételeit ismerni és azokat betartani.
3.9.7.1.
Kötelesek a verseny rendjét megőrizni, a versenybírók utasításait vonakodás nélkül végrehajtani, felszólításra személyazonosságukat igazolni, illetve igazoltatni.
3.9.7.2.
Az egyes futamok célba érkezése után külön felszólítás nélkül, - nevük, sportegyesületük és rajtszámuk jól hallható bemondásával - a mérlegelőbírónál, vagy a VB elnöke által erre kijelölt és a tájékoztató bíró által bejelentett bírónál kötelesek jelentkezni.
3.9.7.3.
Kötelesek a versenyen tiszta, sportszerű öltözékben megjelenni.
3.9.7.4.
A versenyzőknek – a Magyar Bajnokságon, a Diákolimpián, a válogató és tájékoztató versenyeken - egységes felszerelésben kell indulniuk, 7
a
melyeknek a csapathajók esetében egyformának kell lenniük (kivéve a versenyegyesülést). Egységes felszerelésen az egységes trikó értendő! 3.9.8.
A versenyzők sportegyesületi megbízottjuk útján a Versenybírósághoz kérelemmel és kéréssel fordulhatnak.
3.9.9.
A verseny előtt a kijelölt területen bemelegítő gyakorlatokat végezhetnek, de a rajthoz álló, vagy futamban lévő versenyzőket ezzel nem zavarhatják.
3.9.10.
Rajtidőnél legalább öt perccel előbb kötelesek jelentkezni, és a rajtidő előtt két perccel nem távozhatnak 50 m-nél távolabb a rajtvonaltól. Ha ezt a szabályt megsértik, a futamból kizárhatók.
3.10. A sportegyesületi megbízott 3.10.1.
A sportegyesületi megbízottat - aki egy személyben képviseli a szakosztályt - a versenyre a benevező sportegyesület (szakosztály) jelöli ki.
3.10.2.
Minden sportegyesület a kijelölt vezető irányításával jelenik meg a versenyen.
3.10.3.
A sportegyesületi megbízott köteles a Versenybírósági ülés megkezdése előtt 30 perccel írásban nevezési lapon leadni a versennyel kapcsolatos változásokat, észrevételeit.
3.10.4.
Köteles megjelenni a Versenybírósági ülésen. Ha nincs bejelenteni valója, nemleges észrevételt nem kell tennie.
3.10.5.
A vezető erkölcsi kötelessége, hogy a verseny lebonyolításának sikerét minden erejével támogassa. A versenyen induló versenyzők érvényes versenyzési engedélyét köteles a versenyre elhozni és a verseny időtartama alatt az elnök, vagy a minősítő kérésére azokat szakáganként korosztályonként rendezve bemutatni.
3.10.6.
Az egyesületi megbízott tartja a kapcsolatot a verseny kezdetétől befejezéséig a Versenybíróság elnökével és a rendezőséggel, de azok munkáját nem zavarhatja. Felelősséggel tartozik a versenyzői és az edzői magatartásáért.
3.10.7.
Az egyesületi megbízottak és edzőjük kötelesek a versenyszabályokat, valamint a versenykiírás feltételeit ismerni és azokat betartani és a versenyzőikkel betartatni.
3.10.8.
Kötelesek a verseny rendjét megőrizni, a versenybírók utasításait vonakodás nélkül végrehajtani, felszólításra személyazonosságukat igazolni, illetve igazoltatni.
3.11. Az edző 3.11.1.
Csak úgy segítheti versenyzőit, ha azzal nem zavarja a verseny rendjét, a többi versenyzőt, a Versenybíróság munkáját és a nézőket. Az edző versenyzőinek - amíg azok a pályán tartózkodnak - tanácsokat és utasításokat adhat a partról, vagy közvetlenül a part mellett 8
lehorgonyzott tutajról, illetve vízi járműből. Mozgó vízi járműből utasítást, tanácsot nem adhat, a futamot nem kísérheti a vízen. 3.11.2.
Válogató jellegű versenyeknél - a Versenybíróság elnökének engedélyével - meghatározott futamokat a pályabírói motoros mögött a válogatott edzői követhetnek.
3.11.3.
Az edzők kötelesek a versenyszabályokat, valamint a versenykiírás feltételeit ismerni, azokat betartani és a versenyzőikkel betartatni.
3.12. A nézők Csak a részükre kijelölt helyen tartózkodhatnak. Nem zavarhatják sem a versenyzőket, sem a Versenybíróságot. Aki a verseny rendjét zavarja, a verseny területéről kiutasítható. 4. Vegyes versenyek 4.1.
Nem engedélyezhetők azok a versenyek, amelyben férfi és női versenyzők egy hajóban, vagy egy versenyszámon belül vesznek részt.
4.2.1.
A fenti szabály alól a Szabadidős Diákolimpia kivételt jelent, ahol a TC4 és a PC7 versenyszámokban a vegyes hajók indulása engedélyezett.
4.2.2.
A fenti szabály alól a Budapest Duna Maraton kivételt jelent.
4.2.3.
Kivétel továbbá a masters korosztály vegyes versenyszámai
5. Versenynaptár 5.1.
Minden év augusztus első napját megelőző napig valamennyi nemzeti szövetség köteles egy példányban megküldeni a következő évre javasolt nemzetközi versenyeinek programját a Nemzetközi Szövetség Központjának, egy példányt pedig a Síkvízi Versenybizottság vezetőjének. Fő vonalaiban a következő évi versenynaptárt a Világ Bajnokságokon, vagy Olimpiai Játékok idején kell elkészíteni.
5.2.
A szövetségek szeptember 30-ig küldhetnek be a versenynaptárra vonatkozó módosítási javaslatot. Ezt követően a versenynaptár véglegessé válik és közzé kell tenni.
5.3. Hazai versenynaptár 5.3.1.
A hazai versenyeket az egyesületekkel, területi Szövetségekkel előzőleg megbeszélve, a külföldi versenyek, illetve hazai bajnokságok és válogatók figyelembe vételével a Magyar Kajak-Kenu Szövetség állítja össze és az Elnökség hagyja jóvá.
5.3.2.
A hazai versenynaptárt minden év március 31-ig kell elkészíteni és közzétenni ("Zebra").
9
II. HAJÓOSZTÁLYOK ÉS HAJÓÉPÍTÉSI SZABÁLYOK 6. Határméretek 6.1.
Az ICF által nemzetközi versenyhajónak elismert hivatalos hajók a következők: Férfiak: K1, K2, K4, C1, C2 és C4 Nőknek: K1, K2 és K4
6.2.
K-1
K-2
K-4
C-1
C-2
C-4
520
650
1100 520
650
900 cm
max. hossz
12
18
20
30 kg
min. súly
30
16
Valamennyi méret centiméterben, a súly kilogrammban van megadva. 6.2.1. Hazai versenyeken használatos hajók 6.2.1.1.
A K-1, K-2, K-4, a C-1, C-2, C-4 hajók méretei megegyeznek az ICF által előírt méretekkel.
6.2.1.2.
Használatosak még a következő, az MKKSZ által kötött formaként meghatározott hajótípusok: MK-1
MC-1
PC-2
TC-4
MK-2
420
465
520
630
550
cm max. hossz
50
52
75
85
50
cm min. szél
11
11
20
40
16
kg min. súly
6.3. Márkajelzések A hajókon, felszereléseken és a ruházaton márkajeleket, reklámokat és reklámszövegeket lehet viselni ( kivéve az Olimpiai Játékok). 6.4.
Az ICF síkvízi versenyeire való előírások (olimpiák kivételeivel).
6.4.1.
A reklámanyagok ruházaton, felszerelésen és a lapátokon való elhelyezésénél a következő ICF irányelveket kell figyelembe venni:
6.4.1.1.
Minden reklámanyagot úgy kell elhelyezni, hogy azok ne zavarják a versenyző azonosítását, és ne befolyásolja a futamok eredményét.
6.4.1.2.
Dohányárú és rövidital reklámozása tilos.
6.5. Előírások az Olimpiai Játékokra 6.5.1.
Reklám, hirdetés, kereskedelmi, vagy más propaganda egyetlen formája sem jelenhet meg a sportolók, vagy az Olimpiai Játékok más résztvevői által hasznát ruházaton, felszerelésen, pontosabban a ruházat, vagy felszerelés egyetlen darabján sem. Kivétel, az adott termék gyártójának azonosítóját feltéve, ha az embléma felülete nem haladhatja meg a 9 cm2 -t.
10
6.5.2.
Az áru gyártójának neve "gyártási" szövegként való normál megjelenítése, megjelölése, kereskedelmi jele, vagy bármely megkülönböztető jelzése egy darabon csak egy lehet.
6.5.3.
A hivatalos pozíciót betöltő személyek és a versenyzők formaruháján szerepelhet a nemzeti zászló és a nemzeti OB olimpiai emblémája és az olimpiai játékok szervező bizottsága (OCOG) hozzájárulásával az OCOG olimpiai emblémája. Az ICF hivatalos képviselői viselhetik a szervezet egyenruháját és a nemzetközi szövetség emblémáját.
6.5.4.
Bármely hajó, felszerelés, ruházat, amely nem felel meg az említett feltételeknek, a verseny során nem használható. A csapatok felelősek a saját felszerelésükért.
6.6.
Hazai versenyek reklám szabályai A mindenkori, hazai, hatályos - MKKSZ által kiadott - „Reklám Szabályzat” –ot kell alkalmazni.
7. Hajóépítés 7.1.
Hajótest. A kajak és a kenu testének kereszt – és hosszirányú vonalainak egyaránt domborúnak kell lennie.
7.2.
A fedélzet egyetlen vízszintes pontja sem lehet magasabb, mint az első beülő felső szélének legmagasabb pontja.
7.3.
Olyan idegen anyag a hajó anyagához nem adható, amely a versenyzőt tisztességtelen előnyhöz juttatja.
7.4.
Tilos a versenyben lévő hajón alkalmazása, beleértve az a) elektromos szivattyút, b) sebességmérőt, c) erőkifejtés-mérőt, d) szívműködést mérő monitort.
bármilyen
elektromos
eszköz
Kajakok: 7.5.
Hajónként csak egy kormány engedélyezett. A kormány lapjának vastagsága nem haladhatja meg a 10 mm-t a K-2 és K-1 esetében, illetve a 12 mm-t a K-4 esetében olyankor, amikor a kormánylapát a kajak hosszához képest kinyúlást képez.
7.5.
A hajót úgy kell tervezni, hogy bele kelljen ülni (kajak típus) és nem rá kell ülni (surf, ski típus) Kenuk:
7.6.
A kenut a hossztengelyére szimmetrikusan kell építeni.
7.6.1.
Kormány, vagy bármilyen más, a kenu irányát szabályozó berendezés használata tilos. Külső gerincének - ha van ilyen - egyenesnek kell lennie a kenu teljes hosszában és a hajó testnél 30 mm-nél jobban nem állhat ki. 11
7.6.2.
A C-1 és C-2 hajó lehet teljesen nyitott, de lehet részben zárt is. A nyílás minimum hossza 280 cm és az oldal széle maximum 5cm-re benyúlhat a teljes nyílás mentén. A hajóban maximálisan három erősítő keresztgerenda lehet, mindegyike maximum 7 cm széles.
7.6.3.
A C-4 lehet teljesen nyitott, vagy részben zárt. A nyílás minimum hossza 390 cm és az oldal széle maximum 6 cm-re benyúlhat a teljes nyílás mentén. A hajóban maximálisan négy erősítő keresztgerenda lehet, mindegyike maximum 7 cm széles.
7.7.
A hazai gyakorlatban használatos egyéb hajókra vonatkozó egyéb időszakos megkötéseket és előírásokat a Szövetség tájékoztatóiban teszik közzé. Hazai versenyeken a versenyzők csak a vízirendészet előírásainak megfelelően épített, felszerelt és jelzéssel ellátott kajakokban, vagy kenukban indulhatnak. Az előírások betartásáért az egyesület, vagy személy a felelős, amelynek, vagy akinek tulajdonát a hajó képezi.
8. Hajóellenőrzés 8.1.
A kajak, vagy kenu hosszát a hajó orrának és farának külső végpontjai között kell mérni. Ha az orrnak, vagy a farnak bármiféle védőberendezése van, azt is be kell számítani. A kajak hosszának folytatását képező kormánylapátot nem szabad a hajó hosszához mérni.
8.2.
A kajakokon, vagy kenukon a verseny előtti méret és súly megállapítás után semmit sem szabad változtatni a versenyszám befejezéséig.
8.3.
Mérlegeléskor minden elmozdítható berendezést el kell távolítani a hajóból. Állandó rögzítésű, valamint a vízszívó anyagból készült térdeplőnek valamint a hajó úszó képességét biztosító anyagoknak is tökéletesen száraz állapotban kell lennie. A Versenybíróság döntésétől függően a versenyszám részvevői közül sorsolással kell kiválasztani az a három, vagy több egységet akiknek a hajóit a futam után azonnal újból le kell mérni.
III. A VERSENYEK MEGSZERVEZÉSE 9. Tisztségviselők 9.1.
A nemzetközi versenyeket a következő tisztségviselők felügyelete mellett kell rendezni: - a Versenybíróság vezetője - célbírók - technikai szervező - időmérőbírók - versenyigazgató - hajóellenőr - indítók - tájékoztató bíró - előindító - sajtótájékoztató - pályabírók -fordulóbírók
12
9.1.2. 9.1.3.
Ha a körülmények lehetővé teszik, egy személy két feladatot is elláthat. Hazai versenyeken a Versenybíróság a következő személyekből állhat: - elnök - indítóbíró - célbíróság-vezető (elnök helyettes) - hajó beállító - titkár - jegyző /informatikus - vezető pályabíró - mérlegelőbíró - pályabíró - tájékoztatóbíró - forduló- és sorsolóbíró - kiértékelőbíró - időmérő vezetőbíró - célbíró - időmérőbíró - célbíró jegyző - tartalék
9.2.
Illetéktelen személy a versenybíróság által használt egyik területre sem léphet be, kivéve, ha a Versenybíróság, vagy a Zsűri hivatja a bírót, vagy a csapat képviselőjét a vitatott probléma tisztázásához.
9.3.1..
A verseny lebonyolításának irányítását a versenybizottságnak kell ellátnia, amely a következő tagokból áll: 1. a Versenybizottság vezetője, 2. versenyigazgató, 3.egy további személy, aki a többi tisztségviselők egyike, feltéve, ha ügyköre lehetővé teszi, hogy állandóan a célvonal közelében tartózkodjon. Ezt a személyt a versenyigazgató jelöli ki. A versenybizottság két tagjának rendelkeznie kell érvényes síkvizi nemzetközi versenybírói igazolvánnyal.(Flatwater Racing Official card)
9.3.2. A versenybizottság köteles a) Megszervezni a versenyt és annak rendezése felett felügyeletet gyakorolni. b) Kedvezőtlen időjárás, vagy más olyan előre nem látott körülmény esetén, amely lehetetlenné teszi a verseny lebonyolítását, elhalasztani a versenyt és más időpontot meghatározni, amikor a versenyt folytatni lehet. c) Meghallgatni és eldönteni minden benyújtott óvást és a felmerülő vitákat. d) Dönteni a kizárások ügyében olyan esetekben, amikor a verseny közben a versenyszabályokat megsértették. e) Ha valamelyik előfutam során egy versenyző megsérül, a bizottság engedélyt adhat másik futamban való indulására. f) A bizottságnak az ICF Síkvízi Versenyszabályok alapján kell döntenie. g) A kirótt büntetéseknek összhangban kell állniuk az ICF alapszabályával is, pl.: az adott verseny időtartamánál hosszabb időszakra szóló kizárás. h) A szabályok megsértése címén hozott bármiféle döntés előtt a bizottság köteles meghallgatni annak a bírónak a véleményét, aki azt a versenyszámot ellenőrizte, amelyben állítólag a szabálysértés történt. A bizottság a versenyszámban közreműködő más bírók véleményét is
13
9.3.3.
köteles megkérdezni, ha úgy véli, hogy az állítólagos szabálysértés tisztázása szempontjából ennek jelentősége lehet. A Versenybíróság Zsűrijének tagjai: 1. elnök 2. célbíróság vezetője (elnökhelyettes) 3. egy az elnök által kijelölt bíró
9.3.4.
Adott versenyen legalább a Versenybírósági tagjának országos minősítésűnek kell lennie.
9.3.5.
A versenyen közreműködő bírók létszámát a versenyen indulók számától, a verseny fontosságától függően a bíróküldés szempontjából illetékes Versenybíró Bizottság határozza meg.
9.3.6.
Egyéb közreműködők: - minősítő - videokezelő - technikai vezető (felelős) - motorvezető
- orvos - célfotó-kezelő - hangosító - stb.
9.3.7.
A felelős rendező /akinek nevére a verseny megrendezésére szóló engedélyt a Vízirendészet megadta/ köteles a verseny helyszínén a verseny teljes időtartama alatt elérhető helyen tartózkodni, és a verseny lebonyolítását folyamatosan segíteni. A Versenybíróság elnökének a verseny technikai problémái megoldására vonatkozó utasításait köteles végrehajtani.
9.3.8.
Az egészségügyi és technikai munkatársak - orvos, rendezők, motorvezetők, pályaépítők, hangosítók, stb.- a verseny időtartama alatt a Versenybíróság elnökének, vagy megbízottjának irányítása mellett végzik munkájukat.
9.3.9.
A versenyen résztvevő versenyző és érdekelt edző nem bíráskodhat, akkor sem, ha versenybíró igazolvánnyal rendelkezik.
9.3.10. Bíróküldés 9.3.10.1.
A versenybírókat nemzetközi versenyre, országos bajnokságra, országos területi versenyekre, válogatóversenyekre az MKKSZ Versenybíró Bizottsága; a budapesti, valamint a megyei és városi jellegű versenyekre az illetékes területi Versenybíró Bizottság küldi.
9.3.10.2.
A területi versenyekre a területileg illetékes testület köteles legalább két versenybírót kérni az a MKKSZ Versenybíró Bizottságtól.
9.3.10.3.
Az a bíró, aki valamelyik versenyen nem tud részt venni, azt a meghívó kézhezvétele után azonnal köteles jelenteni a megbízólevélben feltüntetett ügyintézőnek.
9.3.10.4.
A bíróküldés beosztásonként, név szerint történik. A verseny elnöke a verseny folyamán a beosztásokon változtathat. Az esetleges változtatást elnöki jelentésben kell indokolnia.
9.3.11. A versenybíró magatartása
14
9.3.11.1.
Legyen példamutatóan határozott.
sportszerű,
döntéseiben
igazságos
és
9.3.11.2.
Ha bírói formaruhában kell bíráskodnia, akkor a verseny ideje alatt azt állandóan köteles viselni. Ha a versenyen nincs előírva a formaruha, akkor is köteles sportszerű öltözékben bíráskodni.
9.3.11.3.
Az adott versenyre meghívott minden bíró köteles a verseny első napján a meghívóban közölt helyen és időpontban megjelenni. A verseny további napjain az adott nap első versenyszámának kezdési időpontja előtt fél órával az elnöki eligazítón köteles megjelenni.
9.3.11.4.
Az ülésen elhangzottakat rögzítse a műsorban, vegye át a beosztásához szükséges felszereléseket és időben foglalja el a helyét. A verseny közben nem hagyhatja el beosztási helyét. Ha múlhatatlanul szükséges, a verseny elnökének engedélyével eltávozhat. Köteles a verseny végéig a helyszínen maradni, s a felvett felszerelési tárgyakat az illetékesnek visszaadni.
9.3.11. 5.
A versenybírónak erkölcsi kötelessége minden segítséget megadni a versenyt rendező szervnek a verseny minél sportszerűbb, akadálytalanabb lebonyolításához.
9.3.11.6.
Köteles pártatlanul megítélni a beosztásához tartozó és a szabályokban foglalt kérdéseket, helyzeteket. Az olyan bírót, aki a verseny folyamán nyilvánvalóan pártosan ítélkezik, vagy aki a szabályokban járatlannak bizonyul, vagy sportszerűtlen magatartást tanúsít, a Versenybíróság elnöke köteles leváltani, vagy olyan beosztásba tenni, amit el tud látni. Ezt a verseny után jelenteni kell a versenybíró testület elnökének.
9.3.12. A Versenybírósági ülések ügyrendje verseny előtt 9.3.12.1.
A technikai értekezlet előtt 30 perccel a sportegyesületi megbízottak leadják az esetleges változásokat - ahol engedélyezett az utónevezési igényeket - és a felelősségvállalási nyilatkozatokat.
9.3.12.2.
Technikai értekezlet Jelen vannak: a versenybírók, a felelős rendező, a Szövetségi képviselők és a sportegyesületi megbízottak.
9.3.12.3.
Lebonyolítás rendje Megnyitó: a Versenybíróság elnöke A rendező szerv képviselőjének tájékoztatója. A szövetségi, illetve sportegyesületi megbízotti, vagy egyéb közérdekű bejelentések ismertetése: elnök A változások kihirdetése és átvezettetése a versenyműsorban: a Versenybíróság elnöke. Pályaismertetés: felelős rendező A minősítési könyvek és versenyzési engedélyek ellenőrzésére szúrópróba alapján legalább három egyesület kijelölése: a Versenybíróság elnöke.
15
A versenyidő egyeztetése: a Versenybíróság elnöke és az időmérők vezetője. Elnöki zárszó: a Versenybíróság elnöke. 9.3.12.4.
Versenybírósági eligazítók Jelen vannak: a versenybírók és akit a Versenybíróság elnöke még szükségesnek tart. Lebonyolítás rendje: elnöki megnyitó: a Versenybíróság elnöke. A megjelent bírók számbavétele és javaslat a szükséges átcsoportosításra: a Versenybíróság elnökhelyettese. Eligazítás: a Versenybíróság elnöke.
9.3.13.
Versenybírósági ülések ügyrendje verseny után Jelen vannak: döntőbizottság /Zsűri/, titkár, sportegyesületi megbízottak. Lebonyolítás rendje: Megnyitó. A döntőbizottsági határozatok ismertetése. Az eredmények felolvasása és hitelesítése. Bejelentések. Zárszó. Amennyiben hangosbemondó van és a verseny folyamán tájékoztatni lehet mindenkit az eseményekről, akkor e teljes ügyrendi pont elmaradhat.
9.4. Tisztségviselők kötelezettségei 9.4.1. A Versenybíróság vezetője (hazai versenyek a verseny elnöke) Egyben az elnöke a versenybizottságnak. Dönt a verseny folyamán felmerülő minden olyan kérdésben, amelyekkel a jelen szabályok nem foglalkoznak. 9.4.1.1.
A Versenybíróság elnöke készíti elő, vezeti és ellenőrzi a Versenybíróság munkáját, ő a verseny felelős vezetője és legfőbb irányítója. A verseny lebonyolításával kapcsolatos rendelkezései a bírókra, a versenyzőkre, a sportegyesületi vezetőkre, a rendezőkre és a technikai munkatársakra egyaránt kötelezőek.
9.4.1.2.
A verseny megkezdése előtt ellenőrzi, vagy ellenőrizteti a pálya kitűzését. Megvizsgáltatja a technikai felszereléseket, hogy azok megfelelnek-e a technikai minimumnak (versenyengedély, légzőkészülék, orvos, versenyengedélyben előírt számú mentőpályakísérő motorcsónak vizsgázott és a mentésben jártas vezetőkkel, hangosbeszélők, mérleg, célbenéző, órák, stb.). Az esetleges hiányosságok pótlásáról azonnal intézkedik. Annak megtörténtéig a verseny kezdésére nem adhat engedélyt.
16
9.4.1.3.
A verseny előtti technikai értekezletet pontosan időben megnyitja. Felkéri a rendezőt, a Szövetségi és az egyesületi megbízottakat, hogy közérdekű bejelentéseiket tegyék meg.
9.4.1.4.
A Versenybíróság titkára által a technikai értekezlet előtt az egyesületi megbízottaktól átvett változásjelentések alapján a minősítő előzetes információit figyelembe véve, kihirdeti és átvezetteti a programban az indokolt változásokat.
9.4.1.5.
Felkéri a felelős rendezőt, hogy ismertesse a pályát.
9.4.1.6.
Javaslatot kér a Társadalmi Zsűribe választható szakosztályi edző személyére, majd ennek elfogadása után ismerteti a Társadalmi Zsűri személyi összetételét. Kijelöli a Versenybírság Zsűrijének harmadik tagját.
9.4.1.7.
A Versenybíróság titkárának a résztvevő egyesületek közül meghatározza azokat /minimálisan hármat/, amelyek a technikai értekezlet után azonnal kötelesek bemutatni a szakosztályuk színeiben induló versenyzők versenyzési engedélyét. Ezeket ellenőrizteti a minősítővel.
9.4.1.8.
Egyezteti a versenyidőt.
9.4.1.9.
Az első futam előtt 5-10 perccel ellenőrizteti az elnökhelyettessel, hogy a korábban észrevételezett hiányosságokat megszüntették-e, és hogy a bírók a szükséges felszereléssel együtt a helyükön vannak -e.
9.4.1.10.
Ha a verseny szabályszerű és sportszerű lebonyolításának feltételeit biztosítva látja, megadja az engedélyt a verseny megkezdésére.
9.4.1.11.
Verseny közben a célbíróság körül tartózkodik, ahonnan a futamokat a lehető legjobban látja. Észrevételeit feljegyzi a műsorába.
9.4.1.12.
A beérkező jelentéseket tudomásul veszi, és ha szükséges, a további intézkedéseket haladéktalanul megteszi. A benyújtott óvásokat átveszi, igyekszik tisztázni a tényállást, majd ezt véleményével együtt a Társadalmi Zsűri /ahol ilyet nem választottak, a Versenybíróság Zsűrije/ elé terjeszti, a döntést a Versenybíróság titkárával rögzítteti a versenyjegyzőkönyvben. Levezeti a Versenybírósági Zsűri, illetve a Társadalmi Zsűri ülését.
9.4.1.13.
Ha egy versenyszám egyik résztvevőjének szabálysértése befolyásolta ellenfelei eredményét, új versenyt rendelhet el azok között, akiknek megítélése szerint ehhez joguk van.
9.4.1.14.
Elkészíti az elnöki zárójelentést. Aláírja a versenyjegyzőkönyvet és átadja a felelős rendezőnek további intézkedésre (sokszorosítás, postázás).
9.4.1.15.
Három napon belül jelentést küld a versenybíró testületnek a versenyről.
9.4.2.
Technikai szervező: felügyeli (kiosztja) a technikai és az elektromos felszereléseket, amelyeket a versenyen használnak (rajtgép, célfotó,
17
időmérő rendszer, rádió összeköttetés, a tagok közlekedése a verseny előtt és alatt, hajó ellenőrzés, stb.) 9.4.3. A versenyigazgató (hazai versenyeken az elnökhelyettes) Felügyeli a futamokat és felel azért, hogy azok a versenyműsornak megfelelő sorrendben, indokolatlan késedelem nélkül bonyolódjanak le. Megfelelő időben értesíti az érdekelt tisztségviselőket az új futamok elindítása előtt. A hajóellenőr segítségével biztosítja, hogy a versenyben résztvevő hajók méretei és súlya a szabályoknak megfeleljenek. Gondoskodik arról, hogy a tájékoztató bíró a nézőket a versenyről megfelelően tájékoztassa, pl. az indulások sorrendjéről, az esetleg nem rajtoló versenyzőkről, az eredményekről, stb. Felelős az eredmények rögzítéséért és a továbbjutók névsorának elkészítéséért. Vezeti az óvási eljárások jegyzőkönyvét. Ellátja a sajtófelelőst a futamok lefolyását és eredményét illető minden szükséges felvilágosítással. 9.4.3.1.
Verseny előtt ellenőrzi a technikai felszereléseket, ügyel arra, hogy bírók a megfelelő felszerelést megkapják; hogy a bírókat és hajófogókat a Versenybírósági ülés után a motorcsónakok azonnal helyükre szállítsák. Az első futam előtt 5-10 perccel ellenőrzi, hogy bírók a szükséges felszelésekkel együtt a helyükön vannak-e.
a a a a
9.4.3.2.
Önálló elnökhelyettesként verseny közben felügyel a futamokra, átveszi a bírók jelentéseit, minden észrevételt feljegyez a műsorába. Általában a célbíróság körül tartózkodik, vagy motorossal cirkál. Ügyel arra, hogy a beosztott bírók a feladatukat jól végezzék. A Versenybíróság elnökének akadályoztatása esetén ellátja az elnöki teendőket.
9.4.3.3.
Az elnökhelyettes egyben a célbíróság vezetőjének funkcióját is elláthatja.
9.4.3.4. A versenytitkár (csak a hazai versenyeken) 9.4.3.4.1.
A Versenybíróság ülése előtt összegyűjti és futam szerint rendezi a sportegyesületi megbízottak bejelentéseit a változásokról és pótnevezésekről. Az ülésen a Versenybíróság elnöke által bejelentett változásokat feljegyzi a saját műsorába.
9.4.3.4.2.
Átveszi az írógépet, a papírt és a titkárság egyéb szükséges kellékeit. Ahol számítógépes adatfeldolgozás van, ott ellenőrzi a számítógép készenléti állapotát és kapcsolatot tart fenn a számítógépet kezelő informatikussal.
9.4.3.4.3.
Verseny közben futamról futamra a következőket végzi:
9.4.3.4.4.
Átveszi a célbíróságtól a befutólistát, megnézi a vezető célbíró kézjegyét, összehasonlítja a befutónévsort a műsorban szereplő névsorral, átveszi az időmérőlapot. A befutólista és az időmérőlista alapján bevezeti a futamot a jegyzőkönyvbe.
18
Számítógépes adatfeldolgozás esetén ellenőrzi az elkészült jegyzőkönyv anyagát és összehasonlítja a befutási sorrenddel és a befutó névsorral, valamint az időmérési lappal. 9.4.3.4.5.
Először a befutókat, befutási sorrendben, névvel, sportkörrel és idővel, majd a meg nem jelenteket, borultakat és kizártakat névvel, sportegyesülettel és indokkal; valamint rajtengedély és a sportegyesületi tagsági könyv érvénytelensége, vagy hiánya, illetve versenyzési engedély hiánya miatt nem indult versenyző nevét és egyesületét és a lemondottakat bevezeti a jegyzőkönyvbe. Kapcsolatot tart a minősítővel és ellátja őt anyaggal. Ha külön sajtótájékoztató nincs, ellátja az azzal kapcsolatos feladatokat is.
9.4.3.4.6.
Írásba foglalja az óvások tárgyában az elnöki és Társadalmi Zsűri által hozott döntéseket, gondoskodik ezek jegyzőkönyvbe rögzítéséről. Felelős a jegyzőkönyv vezetésének helyességéért. Az írásbeli munka elvégzésére a versenytitkár szükséges létszámú segéderőt és irodai beosztottat vehet igénybe.
9.4.3.4.7
Számítógépes adatfeldolgozás esetén ellenőrzi a jegyzőkönyvek helyességét.
9.4.3.5.
9.4.4.
A jegyző (ahol nincs számítógépes adatfeldolgozás) A versenytitkár jegyzője a versenytitkár irányítása alapján elkészíti a versenyjegyzőkönyvet. Vezeti az óvások és fegyelmik jegyzőkönyvét (fontos, hogy jól tudjon gépelni). Az indítóbíró Dönt a futamok rajtjára vonatkozó kérdésekben és egy személyben felelős a hibás rajtokra vonatkozó döntésekért. Az indító döntése végleges. Az indítás angol nyelven történik. Meg kell vizsgálnia, hogy a rajtfelszerelés megfelelő állapotban van-e? Kapcsolatot tart fenn a Versenybizottsággal. Ha onnan jelt kap, hogy minden rendben van, helyükre küldi a versenyzőket és a versenyszabályoknak megfelelően, elindítja a versenyszámot.
9.4.4.1.
Az indítóbíró átveszi az előindító által az előrajt és a rajtvonal közötti térközre állított hajókat.
9.4.4.2.
Ellenőrzi a rajtvonalra álló futam létszámát, hogy a hajók szabályszerűen, sorrendben a pályán vannak-e. Szükség esetén felhívja a versenyzők figyelmét a szabályos rajtra. Oldalszél esetén a szél felőli oldalra tereli a hajókat, hogy megakadályozza egymásra csúszásukat. Rajtvonalra állítja a hajóorrokat.
9.4.4.3.
Nyugalomba hozatja a hajókat, indítja a futamot. A futam elindítása után azonnal közli a célbíróság vezetőjével (rádión, telefonon, vagy a pályabíró útján), hogy kik késték le a futamot, kik nem jelentek meg a rajtnál és, hogy az adott versenyszámból kit és miért zárt ki.
9.4.5. A hajóbeállító (előindítóbíró)
19
A hajóbeállító kötelessége, hogy a hajókat késlekedés nélkül a rajtvonalhoz juttassa a felszerelést, a ruházatot és a rajtszámokat, testszámokat ellenőrizze. Amikor valamennyi hajó beállt a rajthelyre, az indítót fehér zászló felemelésével értesíti. Angol nyelven beszéljen. 9.4.5.1.
A versenyzőket a következőképpen rendezi futamokba:
9.4.5.1.1.
Együttes indítás A versenyzők név szerinti jelentkezésekor az előindító megvizsgálja, hogy a jelentkezéskor bemondottak megfelelnek-e a versenyműsorban foglaltaknak, így különösen a név, keresztnév, rajtszám, egyesület és a futam helyességét, továbbá csapathajóban a hajóban lévők számát.
9.4.5.1.2.
Ellenőrzi, hogy a versenyzők a egyforma mezt viselik-e. A műsorban feljegyzi a megjelenteket, a kizártakat és a kizárás okát, valamint a lekésetteket.
9.4.5.1.3.
Rajt előtt a készenlétben levő futamot az előrajtvonalra állítja. (A előrajtvonal párhuzamosan elképzelt vonal a rajt mögött, álló vízben rajtvonaltól 40-50 m-re, folyóvízben 200-240 m-re.) Az előrajtvonalon a futamot létszám szerint átadja az indítónak, közli vele, hogy a futamból kik és mi okból nem jelentek meg.
9.4.5.1.4.
Egyenkénti indítás a versenyzőket a rajtszámuknak megfelelő sorrendben egyenként a rajthelyre küldi. Egyebekben úgy jár el, mint az együttes indítás alkalmával.
9.4.6. A pályabíró Ügyel arra, hogy a versenyzők a versenyszám folyamán a szabályokat betartsák. Ha szabálysértés történt a szabálysértést azonnal jelenti a Verseny Bizottságnak. a) A Verseny Bizottság ezután eldönti, hogy a szóban forgó versenyzőt kizárják-e, vagy sem. a pályabíró szabálysértést akar bejelenteni, a futam után vörös zászlót mutat fel, és a következő futam megkezdése előtt írásban jelentést küld. Ebben az esetben a Verseny Bizottság azonnal - a futam eredményének kihirdetése előtt - dönt. b) Ha a pályabíró nem tapasztalt szabálysértést, fehér zászlót mutat fel. c) Az 500 és 1000 m-es versenyszámokat a pályabíró motorosban kíséri. d) A versenyszám alatt szabad mozgást kell a számára biztosítani. A pályabírón és a motorvezetőn kívül senki sem foglalhat helyet a pályabíró számára fenntartott motorosban. A motorvezető köteles a pályabíró utasításait betartani. e) Hosszútávú népes mezőnyt több pályabírónak kell kísérnie. Ilyenkor, ha lehetséges, az egyik pályabíró a futam folyamán az élcsoportot kövesse, de úgy, hogy ezzel ne zavarja a többi versenyzőt. f) Előre nem látható akadályoztatás esetén a pályabíró le kell, hogy állítsa a versenyt. Ezt úgy végzi, hogy a versenyszámban résztvevő hajók előtt elhalad, és piros zászlót lobogtatva hangjelet használ mindaddig,
20
amíg valamennyi hajóban abba nem hagyják az evezést. Ezután minden hajónak vissza kell mennie a rajthoz. A pályabíró a szabálysértést, vagy eseményt azonnal jelenti a Verseny Bíróságnak 9.4.6.1.
Rövidtávú versenyek alkalmával a rajt után olyan távolságról követi a mezőnyt, hogy a motoros által keltett hullámokkal ne zavarja a reális versenyzést. A pályabíró köteles az indítóbíró és a fordulóbírók jelentéseit a célbíróság számára eljuttatni, ha más üzenési mód nincs.
9.4.6.1.
Amikor az indító rajtvonalra állítja a versenyzőket, a pályabíró nem zavarhatja őket.
9.4.6.2.
Bójafolyosós pályán: folyosóelhagyás, vagy szabálysértés esetén a versenyszám után írásban jelentést tesz a Versenybíróság elnökének.
9.4.6.3.
Folyosó nélküli pályán: irányítja a mezőnyt, hogy a versenyzők megtartsák az egyenes irányt és ügyel arra, hogy a rajtnál felvett helyes térközök a lehető legkisebb mértékben változzanak. Durva irányeltérés esetén figyelmezteti a versenyzőt, ha ezzel nem ér el eredményt, javasolja kizárásra.
9.4.7. A fordulóbírók, vagy váltóbírók Ha egy futam egy, vagy többfordulós pályán bonyolódik le, minden egyes fordulónál egy, vagy több fordulóbírónak és egy-egy jegyzőnek kell elhelyezkedni olyan helyen, ahonnan a fordulót legjobban látják. a) A fordulóbíró ellenőrzi a versenyzők szabályos fordulását. A jegyző jegyzéket állít össze azokról, akik áthaladnak a fordulón. b) Közvetlenül a futam után a fordulóbíró jelentést ad a Verseny Bizottságnak arról, hogy kik és milyen sorrendben haladtak el a fordulónál és történt-e szabálysértés. 9.4.7.1.
A fordulóbíró az elnök utasítása szerint, de legalább a futam rajtideje előtt 20 perccel a felszerelés átvétele után elhelyezkedik a fordulóban a jegyzővel együtt. Figyeli a forduló felé tartó versenyzőket. Ellenőrzi a fordulószabály betartását. Ha szükséges bejelenti a fordulóelőnyt. A megtörtént szabálysértést közli a versenyzővel, majd írásban, rádión, vagy a pályabírón keresztül jelenti az elnöknek.
9.4.7.2.
Látókörén belül - ha nincs jelen a pályabíró - pályabíróként is működik, helyét azonban nem hagyhatja el. Jegyzője feljegyzi a fordulóban elhaladt hajókat, a fordulóbíró észrevételeit, az utolsó forduló után figyelmezteti a versenyzőket, hogy befutás következik.
9.4.7.3.
A fordulóbírói és jegyzői munkát összevontan egy személy is végezheti, ha a várható feladatnagyság és az egyéb feltételek erre lehetőséget adnak.
9.4.7.4.
A váltóbíró a rajtszám hangos közlésével indítja a versenyzőket és figyeli, hogy a váltás balkézről történjék.
21
9.4.8. A célbírók Eldöntik a verseny áthaladási sorrendjét a célvonalon. A célbíróságot olyan pozícióban kell elhelyezni, ahonnan minden pályát és azok célvonalát tisztán lehet látni. a) Ha a bírók véleménye két, vagy több versenyző helyezésére vonatkozóan eltérő és célfotó nem áll rendelkezésre, a vitát egyszerű szótöbbséggel döntik el egyenlő szavazatszám esetén a célbíróság vezetőjének szavazata dönt. b) Amikor célfotót használnak, a célbíróság által meghatározott eredményt a célfotóval össze kell hasonlítani. A célfotó a döntő. A videó felvétel nem helyettesíti a célfotót, az a célbíróság kisegítő eszköze. 9.4.8.1.
Verseny előtt a célbíróság vezetője átveszi a célbenézőt, ellenőrzi annak helyes beállítását, a célbíróság elhelyezkedését, gondoskodik annak zavartalan működéséről és beosztja a célbírókat. A célbírók száma mindig páratlan. Ellenőrzi - ha van - a célfotó, vagy videó helyes beállítását.
9.4.8.2.
A célbíróság vezetője verseny közben futamról futamra megállapítja a befutási sorrendet. Amikor a hajó orra a célvonalra ér, hangosan bemondja a befutó rajtszámát. A többi célbíró ellenőrzi a vezető célbíró által bemondott sorrendet és közli az esetleges véleményeltérést.
9.4.8.3.
Ha videokamerát használnak, ez a célbíróság objektív ítéletét segíti. Amennyiben a célba érkezés szoros volt, a videó felvételt meg kell nézni, s ha az egyértelmű döntésre ad lehetőséget, annak alapján kell a sorrendet meghatározni. Ha az sem ad megfelelő támpontot, akkor bajnokságokon, vagy válogató versenyeken a 30. pontban foglaltaknak megfelelően kell eljárni, egyéb versenyeken a döntést a célbíróság szavazattöbbséggel dönti el.
9.4.8.4.
A célbírák döntése végleges.
9.4.8.5. A célbíróság jegyzője (csak magyar versenyeken) Vezeti a befutólistát. A befutólista fejrészén szerepeljen a futam száma, időpontja, megnevezése, majd alatta függőleges oszlopban kell leírni a beérkezés sorrendjében a rajtszámokat. 9.4.8.6.
A kész befutólistát a vezető célbíró aláírása után átadja a titkárnak, illetve a tájékoztatónak, kizárás esetén először a Versenybíróság elnökének, aki rávezeti a kizárásokat, majd így kerül a titkárhoz, illetve a tájékoztatóhoz.
9.4.9. Az időmérők Felelősek az idők méréséért. Az időmérés órával, vagy megfelelő elektronikus berendezéssel történik. a) Az időmérők vezetője minden futam előtt ellenőrzi, hogy az időmérő berendezéseket kipróbálták-e, valamint beosztja az időmérők munkáját.
22
b) Az időmérők vezetője az egyes futamok végén összehasonlítja az időmérők által mért időket a hivatalos időkkel és a végleges időeredményt azonnal közli a versenyigazgatóval. c) Minden futamot legalább két órával kell mérni. Ha az órák nem azonos időket mutatnak, akkor a rosszabb időt kell számításba venni. Az időmérő órákat akkor kell megindítani, ha a rajttól az elektronikus, vagy optikai jelzés megérkezik. Az időmérőket célbíróként is lehet használni. 9.4.9.1.
A vezető időmérő az első versenyszám előtt ellenőrzi az összes órát és a helyszínen meggyőződik a segédeszközök (rádió, telefon, stb.) állapotáról. Az első futam előtt 10-15 perccel jelzésvételi próbát tart. A verseny közben ellenőrzi az időmérők munkáját. Az időmérőlap jobb felső sarkában feljegyzi a rajtidőt is.
9.4.9.2.
Hosszútávon az időt futamonként külön órával kell mérni.
9.4.9.3.
A tiszta időket az időmérőlapra kell vezetni és a versenyszám lefutása után a vezető időmérő és jegyző aláírásával a titkárhoz juttatják el.
9.4.9.4.
Rövidtávon a rajt pillanatában az időmérő az órákat egy időben megindítja és a befutás alapján állítja meg az órákat. Az időket az időmérőlapra vezetik, majd az órákat nullázzák.
9.4.9.5.
A 200 méteres versenyszámoknál az időeredményeket, különösen ha a továbbjutást dönti el - ha rendelkezésre áll - a célfotóról kell leolvasni.
9.4.9.6.
Kiemelt versenyeken olyan versenyszámban, ahol a futamokból a jobb időeredményt elérő továbbjutó lehet, egy időmérő az(oka)t külön órával is mérni köteles.
9.4.9.7.
Üldözéses versenyen az indítónál és az időmérőnél egy-egy óra van. Mindegyik mellett egy-egy kontroll órát is el kell helyezni. A versenyző rajtidejét le kell vonni a befutási időből. Ezek az időmérési módszerek és eszközök jelentik a szükséges technikai minimumot.
9.4.9.8. Időméréssel kapcsolatos fogalmak a)
Zónaidő: a posta időjelző szolgálata által mért és közvetített kronometrikus idő.
b)
Versenyidő: a Versenybírósági ülésen az elnök felszólítására az időmérők vezetője adja, amelyet mindenki köteles tudomásul venni és óráját a közölt időhöz igazítani.
c)
Rajtidő: a rajt tényleges versenyideje.
d)
Befutási idő: a befutás versenyideje.
e)
Tiszta idő: a versenyórával mért idő, amely a "rajt" vezényszó és a versenyző célba érkezése között telik el.
f)
Alapidő: a rajtidő és az előre megbeszélt kerek két, vagy három, esetleg négy perc elteltével a futamot kísérő időmérő inti be a célbíróságnál ülő időmérőnek.
23
g)
Különbségidő: a beintett alapidő és a versenyzők célba érkezése között eltelt idő, vagy ha a rajt semmilyen módon nem észlelhető, az egyes versenyzők befutása között eltelt időtartam.
h)
Részidő: egy adott résztáv tiszta ideje.
i)
Az időmérőlap: tartalmazza a futam számát, megnevezését, esetleg a szélsebességmérő állását, a tisztaidőket, vagy a különbségidőt és a vezető időmérő aláírását.
9.4.10. Hajóellenőr (mérlegelő bíró) Segédkezik a technikai szervezőnek a futamban résztvevő hajók ellenőrzésénél. Amelyik hajó nem felel meg az ICF hajóépítésre és méretekre vonatkozó szabályainak (nemzetközi szabály), ki kell zárni a versenyből. 9.4.10.1.
A mérlegelő feladata - a hajók súlyának és a légzsáknak, vagy az azt helyettesítő eszköz meglétének ellenőrzésén kívül – a befutó versenyzők jelentkezésének fogadása. Szabálytalan hajó, vagy a jelentkezés elmulasztása esetén az elnöknek jelentést tesz.
9.4.11. A tájékoztatóbíró (bemondó) A versenyigazgató utasítására bejelenti a futamok rajtját, az indítások sorrendjét és a versenyzők helyzetét a verseny folyamán. A futam befejezése után közli az eredményeket. 9.4.11.1.
Hazai versenyeken a hivatalos információkat a célbíróság vezetőjétől, a sorsolóktól és az elnöktől kapja.
9.4.12. A sajtótájékoztató bíró A sajtó, a rádió, a televízió képviselőit tájékoztatja a futamokról és a verseny alakulásáról. Ilyen célból joga van felvilágosítást kérni a különböző tisztségviselőktől, akiknek kötelességük, hogy a hivatalos eredmények másolatát megszerezzék számára. 9.4.12.1.
Hazai versenyeken, ha külön sajtótájékoztató bíró nincs, a titkár látja el ezt a feladatot.
9.4.13. A sorsoló bírók A sorsoló bírók a verseny előtt az előre kitűzött időpontban a sorsolásra vonatkozó szabályok szerint végrehajtják a sorsolást és összeállítják a műsort. A verseny előkészítése során a sorsoló bírók létszáma a nevezések várható számától függően három-hat fő. 9.4.13.1.
A versenyek alatt a középdöntők és a döntők sorsolását minimum két főnek kell végezni - amelyhez számítógép is igénybe vehető - az adott versenyen alkalmazott és a szabálykönyv mellékletében feltüntetett sémák szerint.
24
9.4.14. A minősítő A versenyek előtt ellenőrzi a versenyműsort, amelyet elkészítése után a Rendező a legrövidebb időn belül köteles elküldeni részére. 9.4.14.1.
A versenyműsorban ellenőrzi a benevezett versenyzők: a) - korosztályok szerinti besorolásának helyességét; b) - túlnevezéseiket; c) - keresztnevezéseiket; d) - a versenyzési engedélyét,
9.4.14.2.
A technikai értekezleten javaslatot tesz a Versenybíróság elnökének: a)
-a korosztály szerinti nem megfelelő besorolás miatti törlésekre, vagy átsorolásokra;
b) - a túlnevezések, és c) - a keresztnevezések miatti kizárásokra, törlésekre; d)
- a versenyzési engedélyek, érvényes orvosi igazolás hiánya miatti törlésekre.
9.4.14.3.
A technikai értekezlet végén ellenőrzi a szúrópróbaszerűen kiválasztott egyesületek versenyzőinek versenyzési engedélyét, érvényes sportorvosi igazolását és jelentést tesz az elnöknek az ellenőrzés eredményéről.
9.4.14.4.
A versenyévad befejezése után megállapítja a minősítéseket és arról tájékoztatja az MKKSZ-t és az egyesületeket.
9.4.15. A kiértékelő bíró A verseny közben vezeti a pontverseny alakulását a versenyzők által elért eredmények alapján, tájékoztatást ad ezek állásáról. A vándordíjas csapatversenyek eredményét kiszámítja. Gondoskodik arról, hogy a végeredményt helyesen rögzítsék a versenyjegyzőkönyvben, azt a Versenybíróság elnökével és titkárával hitelesítteti. 9.5.
10.
Az olimpiai játékokon és a világbajnokságokon minden tisztviselőnek elismert nemzetközi síkvízi versenybírónak kell lennie, és rendelkeznie kell érvényes bírói vizsgával. ICF síkvízi versenybírók A nemzetközi versenybíróvá válás eljárása
10.1.
Csak a Nemzeti Szövetségek vannak feljogosítva arra, hogy jelölteket javasoljanak a vizsgára. A kérvényt 20 USD illetékkel kell benyújtani.
10.2.
A jelölt nem lehet fiatalabb 25 évesnél, vagy idősebb 65 évesnél és legalább 5 éves versenybírói gyakorlattal kell rendelkeznie. Nevüket meg kell küldeni az ICF főtitkárához és a Síkvízi Versenybizottság vezetőjéhez legalább két hónappal a vizsga időpontja előtt. 25
10.3.
Az ICF két tagból álló időről-időre választott albizottsága végzi a vizsgáztatást az Olimpiai Játékok, vagy a Világbajnokságok idején. Vizsgát az ICF három hivatalos nyelvének egyikén (francia, angol, német) bonyolítják le és annak az ICF alapszabályainak ismeretén, az ICF síkvízi versenyszabály és ezek gyakorlati alkalmazásán kell alapulnia. Ha egy nemzeti Szövetség azt kívánja, hogy a versenybírói vizsga egy másik időpontban legyen, akkor az érdekelt nemzeti Szövetség tartozik fedezni az albizottság tartózkodási és utazási költségeit.
10.4.
Azok a jelöltek, akik nem jelentek meg a vizsgán, egy másik vizsgára jelentkezhetnek, de csak a következő évben. A sikeresen vizsgázó jelölteknek nemzetközi bírói igazolványt adnak ki. A jelöltek vizsgázással kapcsolatosan felmerülő költségeit a nemzeti Szövetsége viseli.
10.5. Hazai versenybírók Hazai versenyeken csak a Magyar Kajak-Kenu Szövetség Versenybíró Bizottsága által szervezett alapfokú versenybírói tanfolyamon részvett és azt sikeres vizsgával záró versenybírók működhetnek közre. 10.5.1.
Az alapfokú tanfolyamon bárki részt vehet, aki betöltötte a 18., de még nem érte el az 55. életévét.
10.5.2.
A sikeres vizsga letételével a jelölt III. osztályú versenybírói minősítést szerez, amit a vizsgabizottság - amelynek legalább egy tagja az MKKSZ Versenybíró Bizottságának elnöksége képviseletében vesz részt a vizsgáztatáson - igazol és a területi Szövetség tart a továbbiakban nyilván.
10.5.3.
Az alapfokú tanfolyamot sikeres vizsgával záró olyan volt versenyző, aki világversenyen I-III. helyezést ért el, vagy aki főiskolai, illetve egyetemi sportedzői képesítéssel rendelkezik, II. osztályú versenybírói minősítést kaphat. Ezt az MKKSZ Versenybírói Bizottságától kell kérni.
10.5.4.
A III. osztályú minősítés a vizsga évében érvényes.
10.5.5.
A III. osztályú versenybíró II. osztályúvá minősítéséhez egy éves III. osztályú versenybíróként való közreműködés szükséges hazai versenyeken (évente legalább három versenyen kell részt venni) és a versenybíró továbbképző tanfolyamon minimálisan 75 %-os eredményt kell elérni.
10.5.6.
I. osztályú versenybíró az lehet, aki két éven át évente legalább négy alkalommal részt vett II. osztályú versenybíróként hazai versenyeken és a versenybíró továbbképző tanfolyamon minimálisan 80 %-os eredményt ért el. Az I. osztályú minősítést az MKKSZ Versenybíró Bizottsága a területi bizottság felterjesztése alapján adja.
10.5.7.
Országos minősítésű versenybíró lehet az, aki négy éven át, évente legalább öt alkalommal I. osztályú versenybíróként részt vett hazai versenyeken, szakmai felkészültsége magas színvonalú, erkölcsi
26
magatartása példamutató, valamint a versenybírói tanfolyamon minimálisan 90 %-os eredményt ért el.
továbbképző
10.5.8.
Az országos minősítésre a javaslatot az MKKSZ Elnökségéhez az MKKSZ Versenybíró Bizottsága terjeszti elő a területi felterjesztés alapján, s a minősítést az MKKSZ Elnöksége adományozza.
10.5.9.
Nemzetközi minősítés megszerzésére Bizottságának előterjesztése alapján az legalább öt éve országos minősítésű javasolja, akit erre alkalmasnak tart és aki nyelvét olyan szinten beszéli, hogy ez biztosítja.
10.5.10.
A versenybírók versenyeken való foglakoztatásának nyilvántartását az MKKSZ Versenybíró Bizottsága, illetve területi képviselői kötelesek vezetni és nyilvántartani.
10.5.11.
A versenyévad befejezését követően az MKKSZ Versenybíró Bizottságához jelenteni kell írásban az éves foglalkoztatást, valamint felterjeszteni az I. osztályú és az országos minősítésre javasolt azon versenybírók névsorát, akik lakóhelyük szerint az adott területi testület hatáskörébe tartoznak.
10.5.12.
Az MKKSZ Versenybíró Bizottsága külön is nyilvántartja az I. osztályú és az országos minősítésű versenybírókat.
az MKKSZ Versenybíró MKKSZ Elnöksége azt a versenybíróként működőt az ICF valamelyik hivatalos a sikeres vizsga letételét
11. Meghívások 11.1.
A nemzetközi versenyre szóló felvilágosításokat kell tartalmaznia: a) b) c) d) e) f) g)
meghívásnak
a
következő
A verseny helye és ideje. A pálya helyzete és tervrajza. A versenyszámok osztályai és távjai. A versenyszámok sorrendje és rajtideje. A versenyt álló-, vagy folyóvízen rendezik, ár ellen, vagy árral azonos irányban is a minimális vízmélységet A cím, amelyre a nevezéseket meg kell küldeni A nevezések beküldésének határideje. Ez az időpont nem lehet korábbi, mint a verseny első napját megelőző 14. nap.
11.2.
Amennyire lehetséges, a versenyszámok sorrendjének összhangban kell lennie a felnőttek és ifjúságiak világ- és kontinentális bajnokságaira meghatározott sorrenddel.
11.3.
A meghívást a verseny előtt két hónappal kell kiküldeni.
11.4.
Versenykiírás hazai versenyeken
27
11.4.1.
Tájékoztatja az érdekelt sportszervezeteket, vagy sportegyesületeket, valamint a versenyzőket a versennyel kapcsolatos lényeges körülményekről, feltételekről, tudnivalókról.
11.4.2.
A versenyrendező szerv, vagy egyesület köteles a versenykiírást az MKKSZ-nek jóváhagyásra bemutatni.
11.4.3.
A versenykiírást az MKKSZ-hez az általa kért időpontra kell beküldeni, hogy azokat időrendi sorrendben az éves versenynaptárban szerepeltetni lehessen. Amennyiben a versenynaptárban nem szereplő verseny megrendezését tervezi egy szakosztály, úgy az MKKSZ engedélyével a verseny megrendezése előtt legalább egy hónappal a kiírást el kell juttatni a szakosztályokhoz.
12. Nevezések 12.1.
Nemzetközi versenyre csak a nemzeti Szövetségeken keresztül lehet nevezéseket beküldeni a meghívóban megjelölt szabályok szerint.
12.2.
Minden nevezésnek mindenkor tartalmaznia kell a következőket: a) A Szövetség, vagy egyesület neve, amelyhez a versenyző tartozik. b) A hajóosztályokat és távokat, amelyben a csapatot indítják. c
Minden versenyző vezeték- és utóneve, valamint születési éve, hónapja, napja és állampolgársága. Az Ifjúsági Világbajnokság nevezési lapján a versenyző vezeték- és utónevén, állampolgárságán, nemén kívül születési helyét, időpontját, klubjának nevét is meg kell adni. Az első versenyszám előtt a versenyző csapatvezetője útlevéllel, vagy hasonló okmánnyal (fényképes dokumentummal) kell, hogy igazolja a versenyző életkorát.
d) A tartalékokról is - amennyiben vannak - hasonló adatokat kell megadni. e) A benevezett versenyzőkön kívül a Szövetségek minden egyes versenyszámban korlátlan számban tartalékokat szerezhetnek minden férfi, női kajak és kenu versenyszámban. A tartalékok az adott versenyre benevezett hajók bármelyikében helyet foglalhatnak. f)
Nevezni táviratilag is lehet, ha azt a nevezési zárlat utolsó napjának 24. órájáig elküldték. A távirati nevezéseket azonnal meg kell erősíteni levélben is. Ellentétes információ esetén a levélben közölteket kell érvényesnek tekinteni.
g
Az elkésett nevezések nem vehetők figyelembe.
h) A nevezések beküldésekor a Szövetségnek közölni kell, hogy milyen színű öltözéket viselnek versenyzőik. Ezeket a színeket a verseny folyamán nem szabad megváltoztatni. 12.3. Nevezések hazai versenyekre 12.3.1.
Nevezni csak az adott verseny versenykiírásban meghatározott formájú űrlapon lehet. 28
12.3.2.
Az érvényes nevezési lapnak tartalmaznia kell a nevező sportegyesület nevét, vagy rövidített megnevezését, a verseny idejét és helyét, a benevezett versenyző(k) teljes nevét, (számítógépes feldolgozás esetén a versenyző azonosító számát) versenyszámát, versenytávját, a hajóosztályt, az évfolyamot, a nevezés keltét, a nevező sportegyesület megbízottjának olvasható(!) aláírását.
12.3.3
A hagyományos nevezést zárt borítékban kell elküldeni, és a verseny naptárban megadott időpontig kell a nevezési helyre beérkezni. Számítógépes nevezés esetén is a beérkezés időpontját kell betartani. ( a feladás időpontja nem érdekes!)
1.2.3.4
Az MKKSZ által megrendezett versenyeken - ahol számítógépes feldolgozás van - E-mail-en és Fax-on is lehet nevezést küldeni, de a nevezésért felelős személy egyértelműen azonosítható legyen. A nevező egyesületeknek rendelkezniük kell a Fax illetve az E-mail visszaigazolással.
12.3.5.
Minden versenyző csak a korosztályára engedélyezett mennyiségű versenyszámba nevezhető.
12.4. Keresztnevezések 12.4.1.
Párosban és csapategységekben 50 %-os cserét lehet végezni, de a keresztnevezés tilos, minden keresztnevezett egységet ki kell zárni, kivéve a válogató versenyeket, ahol a Szövetségi kapitány kérésére bármely válogatott egység összeállítása lehetséges.
12.4.2.
Keresztnevezésnek minősül, ha az egy versenyszámhoz tartozó futamokban két, vagy több egységet a nevezés után úgy kombinálnak össze, hogy kedvezőbb pályára, vagy előfutamokba kerüljenek.
12.4.3.
Keresztnevezés az is, ha ugyanabból a versenyszámból az egyik egységet azért mondják le, hogy a másikat kiegészítsék a lemondott egység bármelyik versenyzőjével. Más versenyszámba benevezett versenyzővel az egységet ki lehet egészíteni.
12.5. Sportorvosi igazolás, sportegyesületi tagsági könyv, versenyzési engedély 12.5.1.
Nevezni csak azokat a versenyzőket lehet, akiknek a nevezés napján érvényes versenyzési engedélyük van.
12.5.2.
A sportolók érvényes versenyzési engedélyét a verseny technikai értekezletére el kell hozni és a verseny teljes időtartama alatt a verseny helyszínén kell tartani, a verseny elnökének, illetve a minősítő kérésére be kell mutatni.
12.5.3.
Amennyiben a versenyzési engedély nem érvényes, illetve nincs a helyszínen, a versenyző nem vehet részt a versenyen.
12.5.4.
Az egyesület megbízott képviselője felelőssége tudatában felel a versenyzők versenyzési engedélyének érvényességéért, és a helyszínen történő bemutatásáért.
12.6. Felnevezés 29
12.6.1.
A magasabb korosztályba történő felnevezés változatai:
12.6.1.1.
gyermek korosztályból felnevezni nem szabad, kivétel a kölyök váltó versenyszámokat
12.6.1.2.
a kölyök korosztályból, bármely korosztályba felnevezhető a versenyző, de csak a korosztályának megfelelő számú és távú versenyszámban.
12.6.1.3.
a serdülő korosztályból, bármely korosztályba felnevezhető a versenyző, de csak a korosztályának megfelelő számú és távú versenyszámban.
12.6.1.4.
az ifjúsági korosztályból, bármely korosztályba felnevezhető a versenyző, de csak a korosztályának megfelelő számú versenyszámban, + a 200 méteres versenyszámok. a junior korosztályból korlátlan indulási lehetőséggel a magasabb korosztályba.
12.6.2. 12.6.3.
A vázolt felnevezés - gyermekkategória kivételével - történhet legmagasabb korosztályba is.
12.7. Versenyegyesülés 12.7.1.
A versenyegyesülés a különböző szakosztályok sportolóinak kialakított páros és csapathajós egységek összeültetését biztosítja. Az ide vonatkozó szabályok betartásával lehetőség nyílik valamennyi szakosztály versenyzőjének tehetsége és felkészültsége szerinti összeülésre.
12.7.2.
Versenyegyesülés a felnőtt korosztály kivételével csak a válogató versenyeken szabad.
13. A nevezések elfogadása és a program 13.1.
A nevezési kérelmekre beérkezésük után 48 órán belül válaszolni kell.
13.2.
A végleges programnak a versenypályán lekésőbb a verseny első versenyszáma előtt 24 órával rendelkezésre kell állnia. Ebben meg kell adni a versenyzők nevét, állampolgárságát, valamint a sorsolás eredményeit.
13.2.1. A sorsolás A sorsolás nyilvános, amelynek időpontját legalább a verseny előtt két héttel úgy kell kitűzni, hogy azon részt vehessenek a benevezett sportegyesületek képviselői. A nevező sportegyesületek képviselőik távolléte miatt a sorsolást nem kifogásolhatják. 13.2.2.
A sorsoláson egy személy több sportegyesületet is képviselhet, de írásbeli meghatalmazással kell rendelkeznie.
13.2.3.
Egy versenyszám kisorsolásához legalább három egység benevezése szükséges. Ez a szabály érvényes az előre kiírt magyar bajnoki futamok versenyszámaira is!
30
13.2.4. A sorsolás menete (hagyományos módon) 13.2.4.1.
A sorsoló bírók a nevezéseket tartalmazó borítékokat átveszik a verseny rendezőjétől.
13.2.4.2.
Ellenőrzik, hogy arra a versenyre szólnak-e, amelynek sorsolását végzik.
13.2.4.3.
Összeállítják a nevező egyesületek névsorát, megszámlálják a nevezéseket és rögzítik a versenyműsorban.
13.2.4.4.
Ellenőrzik a nevezései lapok versenyszámonként tasakokba osztják.
13.2.4.5.
A tasakok feliratának tartalmaznia kell a futam megnevezését, a nevezések számát, az elő- és a középfutamok, valamint A-B döntő számát, valamint a műsor összeállítása után megállapított futamsorszámot és a rajt tervezett időpontját.
szabályszerűségét,
majd
Például: _______________________________________________________ 87.
15,45
sorsoló bíró aláírása
C-1 ifjúsági I.o. 500 m Döntő ef: 3 kf: 0
24 db
_______________________________________________________ 13.2.4.6.
A tasakok tartalmának ismételt ellenőrzése után a versenyzőket előfutamokba sorsolják.
13.2.4.7.
Egy-egy sportegyesület versenyzőit az előfutamokba arányosan kell elosztani. Az MKKSZ kívánságára az előfutamba sorsolás helyett erőlista is alkalmazható, amelynek sémáját a Szövetségi kapitányok közlik. Az erőlista esetén egy egyesületből azonos futamba több versenyző is kerülhet.
13.2.4.8.
Futamon belül a versenyzőket a pályákra minden esetben sorsolni kell. Ha egy-egy futamban a nevezettek száma kevesebb, mint a pályák száma, akkor azokat a rajtszámokat kell kisorsolni, amelyekkel a reális verseny a pálya adottságai alapján a legjobban biztosítható.
13.2.4.9.
Számítógépes sorsolás esetén a beérkezett nevezések egyesületenkénti felvitele után a sorsolást a számítógép programja végzi el . A sorsolás ebben az esetben is nyilvános!
13.2.5. A versenyműsor összeállítása 13.2.5.1.
Ha nem dolgoztak ki mintaműsort, ezt a következő főbb szempontok alapján kell elkészíteni: a) Egy korosztályon belül először az egyes-, majd a kettes-, végül a csapathajók indulnak.
31
(Kivéve a válogató versenyek K-4-es női futamait) b) Két futam rajtja között általában minden versenyzőnél legalább 30 perc pihenőidőt kell biztosítani. c) Csapathajóknál lehetőséget kell biztosítani a hajócserére. d) A kezdési és befejezési időpontoknál, valamint a déli szünetnél figyelembe kell venni az évszakot és a helyi körülményeket. 13.2.5.2.
A nevezési lapokat és minden egyéb írásos bejelentést a verseny felelős rendezője viszi magával a versenyre.
13.2.5.3.
A program elején a sorsolók kötelesek feltüntetni a különböző versenyszámok időrendi sorrendjét és a továbbjutás rendszerét.
13.2.5.4.
A hagyományos sorsolás alapján elkészített versenyműsort, valamint a bajnokságok versenyműsorát – a résztvevő egyesületek legkésőbb a verseny kezdete előtt három nappal kell hogy megkapják.
13.2.5.5.
Válogató versenyeken, ahol helyszíni nevezés van, a sorsolás alapján elkészített versenyműsort legkésőbb a technikai értekezlet előtt fél órával kell eljuttatni a résztvevőkhöz.
14. Módosítások a nevezésekben és a lemondások 14.1.
A benevezett versenyzőket az adott versenytípusba benevezett másik versenyzővel lehet helyettesíteni (férfi kajak, női kajak, férfi kenu). A változásokról szóló közléseket írásban kell megadni a versenyelnöknek, legkésőbb a versenynap délelőtti, illetve délutáni első futamának megkezdése előtt 1 órával.
14.2.
A nevezés visszavonását véglegesnek kell tekinteni és ugyanaz a csapat újból nem nevezhető be.
14.3.
Amennyiben a versenyző a döntőbizottság által elismert indok nélkül nem indul egy versenyszámba, az egész verseny időtartamára ki kell zárni. A rajtot lekéső versenyzőt úgy kell tekinteni, mint aki visszavonult a versenyszámban való indulástól, és az adott versenyszámból ki kell zárni.
14.4.
Az a csapat (versenyző), amelyik nem vesz részt a számára kijelölt előfutamban, nem vehet részt a döntőben sem.
14.5.
A kevés nevezés miatt elmaradt versenyszám versenyzőit a technikai értekezleten át lehet nevezni másik versenyszámba.
14.6.
Azt a versenyzőt, akit a technikai értekezleten nem mondtak le és nem állt rajthoz, a további versenyből ki kell zárni. Az a versenyző nem állt rajthoz, aki a futamát követő rajt időpontjáig az előindítónál nem jelentkezik.
14.7.
A verseny elnöke köteles a felnőtt válogatott Szövetségi kapitányának, illetve a maratoni és az ifjúsági válogatott vezetőedzőjének, írásban a technikai értekezletet megelőzően benyújtott kérésére, a válogatott versenyzőket a válogató versenyszámokba pótlólag elhelyezni. Más
32
versenyzők pótlólagos nevezésének elfogadásánál a verseny elnöke dönt. 14.8.
A túlnevezett versenyzőket a túlnevezett számokból törölni kell, még akkor is ha a megelőző számokból már lemondták. Egyes hajóban a törlés a műsorból történik, csapathajóban versenyzőcsere lehetséges.
14.9.
Azt a versenyzőt, akit orvosi igazolással lemondanak versenyszámból, azt az egész további versenyből törölni kell.
egy
15. A versenyszámok sorrendjének megváltoztatása 15.1.
A meghívásban közölt versenyprogram és az egyes futamok közötti idő - ahogyan ezek a programban szerepelnek - kötelező a rendezőkre. Ezeket nem lehet módosítani, csak akkor, ha ahhoz az érdekelt csapatvezetők, vagy azok nemzeti képviselői egyöntetűen hozzájárulnak.
15.2. A megváltoztatás módja 15.2.1.
A verseny sorrendjének megváltoztatása az egyesületek számára is indokolt lehet, például hajócserék lehetőségének biztosítása céljából. Ilyen esetben a kérelmező, vagy kérelmezők együttes kéréssel, írásban fordulhatnak a Versenybíróság elnökéhez, aki a versenyszabályok szerint a kérést teljesítheti. A versenyszámok rajtidejének előre hozását azonban ilyen esetben is kerülni kell.
16. Versenypálya, pályajelzések 16.1.
A pályafordulókat legalább hat zászlós bójával kell jelölni. A zászlót átlós irányban két részre kell osztani, egyik fele legyen vörös, a másik sárga.
16.2.
A rajtvonalat és a célvonalat vörös zászlókkal kell megjelölni azokon a pontokon, ahol ezek a vonalak a versenypálya külső határait metszik.
Pályakitűzés 16.3.
16.4.
A versenypályát a versenyszámok indítása előtt legalább öt órával ki kell mérni és bójákra szerelt jól látható zászlókkal kell kijelölni. a)
A pályán a rajtnál a hajók között legalább 5 m széles szabad térközt kell biztosítani.
b)
A rajt- és célvonalnak a pálya vonalával derékszöget kell alkotni.
c)
A célvonal legyen legalább 45 méter széles és azt két zászlóval kell jelölni. A célbírók a lehető legközelebb helyezkedjenek el a célvonalhoz.
d)
1000 méterig a pálya legyen egyenes és egyirányú. Az 1000 métert meghaladó versenypályáknál fordulókat is lehet engedélyezni. Ebben az esetben a következő feltételeket lehetőleg teljesíteni kell:
33
a) A rajtvonal és az első fordulópont első zászlós bójája közötti távolságnak (első nyitott szakasz) egyenesnek és maximum 1859,25 mnek kell lennie. b) Az első fordulópont utolsó zászlós bójája és a második fordulópont első zászlós bójája közötti távolságnak egyenesnek és maximum 1759,25 m-nek kell lennie (második szakasz). c) A második fordulópont utolsó zászlós bójája és a harmadik fordulópont első zászlós bójája közötti távolságnak maximum 500 m-nek kell lennie (harmadik szakasz). d) Minden további szakasznak összhangban kell lennie a c) pontban rögzítettel. e) A fordulók sugarainak legalább 40,5 m-esnek kell lenniük. f)
A hajók indításának és a verseny befejezésének a céltoronnyal szemben kell lennie.
g) A célvonalat jelölő vörös zászlós bójákat a lehető legszélesebben kell elhelyezni, hogy a célvonalhoz a legnagyobb befutási területet adják. h) valamennyi rajtpontont a pályáról el kell távolítani. 16.4.1.
A szükséges területek biztosítása és kijelölése a versenyrendező egyesület, vagy szerv feladata.
16.4.2.
A pályát minden esetben a rendező egyesület, vagy szerv rendezi, vagy rendezteti be és idejében gondoskodik a műszaki berendezések helyszínre szállításáról.
16.4.3.
A pálya kitűzését és berendezését a rendező által kijelölt és megbízott személy végzi, aki felelős a szabályos felmérésért, valamint a műszaki berendezések elhelyezéséért.
16.4.4.
A pálya kitűzésének és berendezésének elmulasztása miatt, továbbá ha a technikai eszközök és a személyzet a verseny minden kezdési időpontja (reggelente, délutánonként) előtti szükséges időpontban nem áll rendelkezésre, a versenyrendező egyesület, vagy szerv felelősével szemben az illető szövetség fegyelmi eljárást indíthat.
16.5. A kajak-kenu versenypálya részei 1. pálya 7. a versenybírók öltözője 2. felvonulási vízsáv 8. a versenyzők öltözője 3. bemelegítő hely 9. a versenyhajók tárolási helye 4. az előindító bíró, 10. a vízre szálló tutaj és az indító bíró helye 11. a mentőmotorosok helye 5. a célbíróság helye 12. a díjkiosztás helye 6. a Versenybírósági ülések helye 16.5.1. A pálya (amelyen a verseny zajlik) valamely tó, folyó, stb. lezárt, műszakilag kitűzött, bójákkal, táblákkal kijelölt területe. Magában foglalja a rajttól a
34
célig tartó vízszakaszt, amelynek kimérését és kijelölését (zászlókkal felszerelt jól látható bójákkal) a versenyek előtt legalább két órával el kell végezni. A rajtnál minden hajó számára legalább 5 méter "tiszta vízszélességet" kell biztosítani. 16.5.2. Felvonulási vízsáv Biztosítani kell és bójákkal ki kell jelölni egy, legalább tíz méter széles vízsávot a pálya és a partvonal között, hogy a versenyzők zavartalanul vonulhassanak a tárolóhelyről az előrajtig, vagy a bemelegítő helyre, illetve a célba érkezéstől a tárolóhelyig. 16.5.3. Bemelegítő hely 16.5.3.1.
A rendező szerv, vagy egyesület köteles kijelölni egy megfelelő nagyságú vízterületet, ahol a versenyzők a rajt előtt szükséges bemelegítő gyakorlatukat elvégezhetik anélkül, hogy azzal akár a versenyre felvonuló, akár a versenyben lévő versenyzőket, illetve az előindító bíró, vagy a Versenybíróság munkáját zavarnák.
16.5.3.2.
Az előindító bírónál, a rajt-, illetve a célvonalnál, vagy magán a versenypályán sem felvonulni, sem bemelegíteni, csónakázni, vagy fürödni nem szabad.
16.5.3.3.
Azokat a versenyzőket, akik ezeket a rendelkezéseket nem tartják be, a Versenybíróság elnöke a versenyből kizárhatja.
16.5.4. Az előindító és az indító helye Biztosítani kell egy megfelelő nagyságú vízterületet a rajthely mögött, ahol az előindító a futamok résztvevőit rajthoz rendezheti, valamint azt a helyet, ahonnan az indító zavartalanul, jól látható helyről tudja feladatát végezni. 16.5.5. A célbíróság helye Biztosítani kell a parton (közel a célvonalhoz), vagy a vízen elhelyezett mozgásmentes tutajon olyan fedett területet, ahol a célbíróság munkájának zavartalanul eleget tehet. A célbíróság működési területén, valamint a terület és a víz között illetéktelenek nem tartózkodhatnak. A versenybírók munkáját hangoskodással, a versenyzők buzdításával nem szabad zavarni.
16.5.6. A Versenybírósági ülés helye A verseny rendezőjének a Versenybíróság részére a pálya közelében egy fedett helyiséget kell biztosítani, hogy az üléseket - a zárt üléseket is - zavartalanul megtarthassa. A helyiségben megfelelő számú asztal, szék, vagy pad álljon a bírók rendelkezésére. 16.5.7 A Versenybíróság öltözője
35
A működő versenybírók részére öltözőhelyiséget kell biztosítani, ahol átöltözhetnek és ahol a verseny tartama alatt utcai ruháikat biztonságban tarthatják. 16.5.8. A versenyzők öltözője Amennyiben lehetséges, öltözködési és fürdési lehetőséget kell biztosítani a versenyen résztvevő versenyzők számára. 16.5.9. A versenyhajók tárolási helye A versenyen résztvevő versenyhajók számára az egyes versenyszámok közötti időben hajótároláshoz szükséges helyet kell biztosítani, a megfelelő talajú, lehetőleg árnyékos helyen és sportegyesületenként csoportosítva. 16.5.10. A vízreszálló tutaj (kikötői tutaj) Gondoskodni kell a part mentén vízreszálló tutajról, - ha szükséges ezekre bejárási alkalmatosságról is a várható igénybevétel mértéke szerint. Ezen a tutajon (tutajokon) használaton kívül álló hajók nem tárolhatók. A Versenybíróság elnökének jogában áll a rendelkezést be nem tartó egyesületet, vagy versenyzőt a verseny további részvételéből kizárni és ellene fegyelmi eljárást indítani. 16.5.11. A pályabíró és mentőmotorosok helye A vízreszálló tutaj, vagy a part mellett kell helyet biztosítani úgy, hogy a bírók és a mentő személyzet zavartalanul végezhesse munkáját. 16.5.12. A díjkiosztás helye Olyan helyet kell választani, ahol a tájékoztató (hangosbemondó) rálátással van a díjkiosztás menetére. 17. Hajó(rajt)- és testszámok 17.1.
Valamennyi kajakon és kenun függőleges, nem átlátszó anyagból készült táblát kell elhelyezni, amelyen fehér alapon fekete számmal jelzik a pálya számát. A táblán a szám 15 cm magas és 25 mm széles legyen!
17.2.
A táblákat a fartetőzet középvonalában kell elhelyezni (kenunál az orrtetőzeten).
17.2.1.
A tábláknak 18 x 20 cm méretűnek kell lenniük.
17.2.2.
A testszámokat, amelyekről a rendező szövetség gondoskodik, csak a versenyző hátán lehet elhelyezni.
17.3.
Fontos, hogy a rajtszámtáblát mindkét oldalról lehessen látni és mindként oldalon ugyanaz a rajtszám legyen.
36
17.3.1.
A számok mérete 15 cm magas, 7 cm széles és 25 mm vastag. Az előírt rajtszámtáblát nem lehet más, úgynevezett szükségmegoldásokkal helyettesíteni (pl. ceruzával írt számokkal).
17.3.2.
Az egyesület köteles gondoskodni olyan rajtszám-felerősítő szerkezetről, amely a rajtszámokat biztonságosan megtartja és lehetetlenné teszi a rajtszám elfekvését, vagy elvesztését. A Versenybíróság elnöke ilyen hiányosságok esetén az illető versenyző eredményét megsemmisítheti.
18. Eligazítás a versenyzők számára 18.1.
A futamok megkezdése előtt legalább öt órával minden csapatvezetőnek a következő tájékoztatást tartalmazó nyomtatott, vagy írásos eligazítást kell kapnia: a) Részletes tájékoztató a pályáról és annak jelöléseiről. b) A rajtidőkről. c) A rajtvonal helyéről. d) A célvonal helyéről. e) A versenyzők rajtszámáról. f) A hajóellenőrzés módjáról.
19. Kizárás 19.1.
Az egész versenyből ki kell zárni azt a versenyzőt, aki: - tisztességtelen eszközökkel törekszik megnyerni a versenyt; - a versenyszabályokat megszegi; - figyelmen kívül hagyja a versenyszabályok szellemét;
19.2.
A kérdéses versenyszámból ki kell zárni azt a versenyzőt, aki: - olyan kajakban, vagy kenuban evezte végig a távot, amely a felülvizsgálatnál nem felel meg az ICF versenyszabályainak;
19.3.
- A versenyszám idején külső segítséget elfogad
19.4.
- Tilos más hajónak a pálya mentén, még pályafolyosón kívül is a versenyszámot kísérni.
19.5.
- Vízbe dobott tárgyat igénybe vesz.
19.6.
A kizárást a Verseny Bizottság azonnal közölje írásban, az okok megjelölésével, az illető csapat vezetőjével. A csapatvezető köteles az átvétel pontos időpontjának megjelölésével az egyik másolaton a kizárásról szóló határozat átvételét igazolni. Az óvási időtartam ezzel az időponttal veszi kezdetét.
19.7.
A Verseny Bizottság bármely versenyzőt, vagy tisztségviselőt figyelmeztethet, akinek viselkedése a verseny rendjét és lebonyolítását zavarja. A Verseny Bizottság az ismételt szabálysértőt kizárhatja a versenyből.
19.8.
Figyelmeztetni kell (a figyelmeztetést a versenybíró szóban közli a versenyzővel, hangsúlyozva, hogy figyelmezteti) azt a versenyzőt, aki: 37
19.8.1.
- rövidtávú versenyszámokban rajtszámát bármely okból elhagyta, vagy a rajtszám nem olvasható le a célnál (egyidejűleg az egyesületi képviselő figyelmét fel kell hívni a szabálytalanságra);
19.8.2.
- sportszerűtlenül viselkedik;
19.8.3.
- nem hajtja végre rajthoz állásnál a kapott bírói irányító utasításokat;
19.8.4.
- nem áll be a pályaegyenesbe (pl. nem veszi figyelembe a térköz képzésére vonatkozó utasításokat és valamelyik part, vagy versenyző felé húzódik);
19.8.5.
- nem áll be a rajtvonalba (jogtalan taktikai előnyökre törekszik);
19.8.6.
- a "Rajt!" vezényszó vagy jel előtt elindul;
19.8.7.
- rövidtávon elhagyja a pályaegyenest (bójafolyosó nélküli pályán, ha saját egyenesét jobbra, vagy balra több mint két méterrel elhagyja);
19.8.8.
- nem adja meg a fordulóelőnyt;
19.8.9.
- nem követi szorosan a bóják által kitűzött fordulót (továbbvezetés nagy ívben elvezetés);
19.8.10.
- nem követi a pályaegyenest (elvezet);
19.8.11.
- a vízreszálló tutajon tárolja hajóját (az egyesületet is).
19.9.
Ki kell zárni a versenyfutamból a versenyzőt
19.9.1.
- a második hibás rajtért;
19.9.2.
- fordulóbója kihagyásáért, vagy a fordulóbója érintéséért, ha ebből előnye származott;
19.9.3.
- ha rövidtávon oldal-, vagy farvízen halad és 5 méternél közelebb megy egy másik hajóhoz, ha ebből előnye származott, vagy ezzel másnak hátrányt okozott;
19.9.4.
- bójafolyosós pályán a saját folyosó elhagyásáért;
19.9.5.
- szabálytalan hajóért (futam utáni ellenőrzés);
19.9.6.
- szabálytalan rajtszámért (nem műsor szerinti, vagy nem előírás szerinti);
19.9.7.
- ha rövidtávon rajtszáma a rajt után verseny közben leesett és a rajtszám hiánya miatt egyesületéből előzőleg az adott versenyen már egy versenyző(k) figyelmeztetésben részesült(ek);
19.9.8.
- külső segítség igénybe vételéért (saját futamon kívüli hajó, vagy motoros hajó hulláma);
19.3.9.
- aki keresztnevezéssel jogtalan előnyre törekszik (kivéve a Szövetségi kapitány igényeiből eredőket);
19.9.10.
- aki a rajtot lekéste;
19.9.11.
- aki a rajt időpontja előtt 5 perccel nem jelentkezik az előindító bírónál;
38
19.9.12.
- aki a rajt időpontját megelőző 2 percen belül a rajtvonaltól 50 méternél távolabb van;
19.9.13.
- aki váltóversenyen jobb kéz felől vált;
19.9.14.
- aki váltóversenyen a bíró indítása előtt elindul;
19.9.15.
- aki(k) olyan TC-4-es egységben evez(nek), amelyiknek az orra irányváltásnál nem éri el az 1000 méteres fordító-vonalat, vagy nem végez oldalváltást;
19.9.16.
- akit a futamon kívüli egység kísér;
19.9.17. 19.9.18.
- aki borulás után külső segítséget vesz igénybe; - célbóján kívüli befutásért;
19.9.19.
- ha előzés közben nem tartott megfelelő távolságot az előzött hajótól (az előzött hajó mozgásában akadályozva volt);
19.9.20.
- ha irányváltoztatásával akadályozza, vagy nehezíti egy másik hajó előzési szándékát;
19.9.21.
- ha a befutás után nem jelentkezik a kijelölt bírónál (mérlegelőnél);
19.9.22.
- ha az előfutam és a döntő között engedély nélküli személyváltoztatást hajt végre a csapatban (engedélyt csak a Versenybíróság Zsűrije adhat kivételesen indokolt esetben);
19.9.23.
- aki olyan csapategységben evez, amely a döntőben nem visel egységes és sportszerű szerelést;
19.9.24.
- akiknek az öltözéke nem kellő tisztaságú, vagy sportszerűtlen (mezítelen felsőtest, nőknél a kétrészes fürdőruha, stb.);
19.9.25.
- akiknek nem megfelelő a laptájuk (kenus kajaklapáttal, vagy fordítva);
19.10. Ki kell zárni a futamból és az egész versenyből azt a versenyzőt 19.10.1.
- akit a technikai értekezleten nem mondtak le és a futamát követő rajt időpontjáig nem jelent meg a rajtnál;
19.10.2.
- akinek nincs érvényes versenyzési engedélye.
19.10.3.
- aki a rajt-cél vonalon, vagy a versenypályán vonul fel, illetve végez bemelegítést, továbbá, aki 200 méteres versenyszám futama alatt a pálya mellett elhalad.
19.11.
Ki kell zárni a futamból és az egész versenyből, egyben fegyelmi bizottság elé kell állítani a versenyzőt
19.11.1.
- aki futamon kívül egy versenyben résztvevő hajót kísér;
19.11.2.
- akik nincsenek benevezve, vagyis nem szerepelnek a műsorban és elindulnak;
19.11.3.
- ha nem jelentették be a változást a csapat összeállításában;
19.11.4.
- akik nem a saját nevükön akarnak indulni, illetve indulnak el;
39
19.11.5.
- szándékos összeütközésért (minden esetben az a vétkes, akinek a szándéka miatt keletkezett az összeütközés);
19.11.6.
- szándékos hajó, vagy lapáttörésért (minden esetben az a vétkes, akinek a szándékából ered az összeütközés, kölcsönös rongálásért mindkét fél büntetendő);
19.11.7.
- verekedésért, testi sértésért (a verekedés minden aktív résztvevőjét meg kell büntetni);
19.11.8.
- tisztességtelen eszközök használatáért (hajóra, tutajra, kötélre rávezetés, az ellenfél hajójának visszahúzása, stb.);
19.11.9.
- versenybíró megsértéséért, vagy egyéb sportszerűtlen magatartásért (beszéd, mozdulat, megjegyzés, stb.), - ha a vízreszálló tutajról figyelmeztetés után hajóját nem távolítja el.
19.11.10. 20. Óvások 20.1.
Valamely csapat részvételi joga elleni óvásokat a Verseny Bizottság egy tagjának kell leadni legalább egy órával a versenyszám rajtja előtt. A későbbi, a versenyszám napjától eltelt 30 napon belül leadott óvás csak akkor engedhető meg, ha az óvást leadó szövetség vezetői igazolják, hogy a tényeket, amelyekre az óvást alapítják, csak később, mint egy órával a rajt előtt ismerték meg.
20.2.
A később beadott óvásokat továbbítani kell, a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség Igazgató Tanácsához és a meghatározott óvási díjat mellékelni kell.
20.3.
A verseny alatt benyújtott óvásokat a Verseny Bizottsághoz kell címezni és az elnöknek kell átadni legkésőbb 20 perccel azután hogy a csapatvezető a versenyzői, illetve a csapata elleni döntésről értesült és az értesítést aláírta.
20.4.
Minden óvást írásban kell leadni 25 USA dollár óvási díj befizetésével egyidejűleg. (vagy ennek megfelelő összeget kell lefizetni annak az országnak a pénznemében, ahol a versenyt lebonyolították.) Ezt az óvási díjat visszafizetik, ha az óvásnak helyt adnak.
20.5.
Amikor egy óvást, egy versenyző, vagy csapat ellen nyújtottak be a csapatvezetőnek jelen kell lennie és az óvást, vagy a jelentést el kell olvasnia. Ha egy versenyző megszegte a szabályokat, a Versenybíróság Zsűrijének (elnök, elnökhelyettes-célbíróság vezetője és egy az elnök által kijelöl bíró) a versenyző soron következő futamáig kell a döntést meghozni. Ha a szóban forgó kérdést nem lehet azonnal eldönteni, a szabálysértő versenyző feltételesen (óvás alatt) tovább versenyezhet.
20.6.
Óvást a Versenybíróság Zsűrijének döntése ellen írásban kell benyújtani, melyet csak a sportegyesületi megbízott nyújthat be a Versenybíróság elnökéhez.
40
20.7.
A hazai gyakorlatban a versenyszámok gyakorisága miatt az óvási szándékot a kifogásolt eljárás, vagy döntés nyilvánosságra hozatala (pl. hangosbemondó) után azonnal jelezni kell a Versenybíróság elnökének, és 20 percen belül az óvást írásban is be kell nyújtani.
20.8.
Az óvásban meg kell pontosan jelölni azt az intézkedést, vagy döntést, amely ellen az óvás irányul. Meg kell nevezni azt az okot, amire az óvást alapítják. Elő kell adni a kérelmet, hogy a sérelmes döntést, vagy intézkedést miképpen kívánják megváltoztatni.
20.9.
Az első fokú döntést mindig a Versenybíróság Zsűrije hozza meg.
20.10.
A Versenybíróság Zsűrijének döntése ellen a bajnokságokon és válogató versenyeken az MKKSZ képviseletében működő Társadalmi Zsűri felé fellebbezéssel (óvással) lehet élni, melyet a verseny elnökének írásban kell átadni az óvási díj egyidejű letétbe helyezésével. (Országos Felnőtt Bajnokságokon 4.000.-Ft, az Országos Utánpótlás Bajnokságokon és egyéb kijelölt versenyeken 2.000.-Ft óvásonként.)
20.11.
Ezt az összeget az óvás, vagy fellebbezés elfogadása esetén visszafizetik, elutasításkor az illetékes testület számlájára kell befizetni.
20.12.
Az óvást a Versenybírósági ülésen megválasztott Társadalmi Zsűri tárgyalja meg, amelynek tagjai: 1. a Versenybíróság elnöke 2. az MKKSZ képviselője 3. valamelyik résztvevő egyesület e célra megválasztott edzője.
20.13.
A Társadalmi Zsűri az óvások elbírálásán kívüli versennyel kapcsolatos egyedi kérdésekben is javaslatot tehet.
20.14.
A Társadalmi Zsűri másodfokú döntése végleges.
20.15.
Azokon a versenyeken, ahol a Társadalmi Zsűri megválasztása nem indokolt, az óvások elbírálása továbbra is a Versenybíróság Zsűrijének hatáskörébe tartozik.
20.16. 20.16.1.
A Zsűri ülései Lebonyolítás rendje: a) A bejelentés szabályszerűségnek vizsgálata. b) A cselekmény tárgyi tisztázása (az előzőleg hozott jogosságának megvitatása). c) Szabálysértés esetén a vétkes megállapítása. d) Milyen büntetés jár a szabálysértésért. e) A döntés és a rövid indoklás (ez kerül a jegyzőkönyvbe). f) A döntés ismertetése az érdekeltekkel.
20.16.2.
döntés
Az elnök a lehetőségekhez képest vizsgálja felül az óvást és a véleményével együtt terjessze a Versenybíróság Zsűrije, vagy a Társadalmi Zsűri elé, amely az óvást elbírálja, szükség szerint meghallgatja a versenybírók, az érdekeltek (versenyzők), vagy egyéb személyek véleményét. Az elfogadást és az elutasítást a Társadalmi Zsűri egyaránt megindokolja.
41
Hosszútávú versenyszámok után a Versenybíróság Zsűrije, vagy a Társadalmi Zsűri azonnal üljön össze, hallgassa meg a pályabírók és fordulóbírók jelentéseit, tárgyalja meg az óvásokat. 20.16.3.
Az óvásra a Versenybíróság elnöke írásbeli határozattal válaszol a Társadalmi Zsűri véleménye (döntése) alapján. A határozatot az óvás benyújtásától számított egy órán belül, ha pedig bizonyításra van szükség, a verseny befejezése után, de még a verseny napján kell meghozni.
20.17.
Az óvásokat és a döntést a versenyjegyzőkönyvbe be kell írni.
21. Fellebbezések 21.1.
A versenyzőknek a saját nemzeti szövetségeiken keresztül joguk van a Verseny Bizottság döntése ellen a verseny megtartásának időpontjától számított 30 napon belül fellebbezést benyújtani. A fellebbezéshez 25 USD-t kell mellékelni. Ha a fellebbezést elfogadják, a fellebbezési illetéket vissza kell adni. A végső döntést az ICF Igazgató Tanácsa hozza meg.
21.2.
A Versenybíróság Zsűrijének határozata ellen - ha nincs a versenyen Társadalmi Zsűri - az MKKSZ-hez írásban lehet fellebbezni, a verseny napjától számított 15 napon belül.
21.3.
Ha az adott versenyen Társadalmi Zsűri működött, akkor a Társadalmi Zsűri döntésével szemben fellebbezést az illetékes Bírósághoz lehet benyújtani 15 napon belül.
22. Az evezés módja 22.1.
A kajakot csak kéttollú,
22.2.
A kenukat csak egytollú lapáttal lehet hajtani.
22.3.
A lapátokat a hajóhoz semmiféle módon nem szabad hozzáerősíteni.
22.4.
Ha egy lapát eltörik a versenyző külső támogatótól nem kaphat új lapátot .
23. Előfutamok és döntők 23.1.
Egy versenyszám megrendezéséhez legalább három kajak, vagy kenu előzetes benevezése szükséges. Ha az 1000 méternél rövidebb, vagy az 1000 méteres távon a nevezések száma olyan nagy, hogy előfutamok szükségesek, a kajakok, vagy kenuk száma sem az előfutamokban, sem a döntőkben nem haladhatja meg a kilencet.
23.2.
A versenyzőket sorsolással kell az előfutamokba beosztani.
42
23.3.
A döntőben nyolc, vagy kilenc kajak, vagy kenu kell, hogy részt vegyen. Ha ennél nagyobb számú versenyzőt neveztek be a versenybe, akkor a következő módon kell eljárni: 3 - 9 nevezés Közvetlen döntő 10 - 18 nevezés Két előfutam, mindegyikből az első három jut az „A” döntőbe, a 4 –7. + jobb időt elérő 8. a középfutamba jut. A középfutamból az első három a z „A” döntőbe, a többi a „B” döntőbe jut. 19 - 27 nevezés Három előfutam és mindegyikből az első jut az „A” döntőbe, a 2-7. helyezettek két középfutamba, a többiek kiesnek. A két középfutamból, 3-3 jut az „A” döntőbe, a 4.-7. helyezettek és a legjobb 8. a „B” döntőbe jut, a többi kiesik. 27-nél több nevezés A szükséges számú előfutam, és három középfutam. Mindegyik középfutamból az első három kerül az „A” döntőbe, a 4.-6. helyezettek a „B” döntőbe, a többi kiesik..
23.3.1.
„B” döntőt csak a Világbajnokságon és Világkupákon és csak akkor tartanak, ha több mint 18 hajó indul a versenyen.
23.4.
A sorsolásnál a verseny előfutamaiban részt vevő versenyzők létszáma közötti különbség nem lehet egynél nagyobb. Ha az előfutamban részt vevő versenyzők létszáma különböző, akkor a korábbi előfutamokban kell a nagyobb létszámot indítani.
23.5.
Egyetlen olyan egység sem vehet részt a döntőben, amely a megfelelő előfutamokban nem vett részt.
23.6.
Az egyes csapatok összetételét - ha azok tovább jutottak a középdöntőbe, vagy a döntőbe - nem lehet megváltoztatni. Az előfutamokat és a döntőt ugyanazon a pályán és ugyanazon a vízszakaszon kell megrendezni.
23.7.
Az 1000 m-nél hosszabb távú versenyeken előfutamokat nem kell tartani, és az összes részt vevő hajónak egyszerre kell indulnia.
23.8.
Ha ezt a víz szélessége nem teszi lehetővé, akkor megengedhető a szabályos időközökben történő indítás.
23.9.
Hazai versenyeken a futamok száma a verseny jellegéből, céljából adódóan változik. Törekedni kell arra, hogy a lehető legkevesebb előés középfutam kerüljön megrendezésre oly módon, hogy lehetőleg 9 fős döntő futamok alakuljanak ki.
23.10.
Bajnokságokon 9 fős döntőt eredményező elő- és középdöntőszámot kell választani, vagy 10 fős döntőt kell tartani, ha erre a pálya alkalmas.
23.11.
Ezektől a sémáktól indokolt esetben el lehet térni. Így pl. a nemzetközi előírásoktól eltérő, a hazai sajátosságok és pályaadottságok szerint kialakított A és B döntős lebonyolítás, 0-ás pályán rajthoz állítás, 5 fős középfutamok és döntők, stb.
43
24. Indítás 24.1.
A hajók elhelyezését a rajtvonalon sorsolás útján állapítják meg. Az egyes számú hajó bal oldalt helyezkedik el, utána a kettes és így tovább.
24.2.
Minden futamra külön-külön kell sorsolni azoknál a versenyeknél, amelyeknél előfutamokat kell tartani.
24.3.
A versenyzőknek olyan időben kell megjelenni a rajtnál, amely lehetővé teszi az indításra való megfelelő előkészületet. A távollevőkre tekintet nélkül indítanak. A hajók a rajtnál úgy helyezkedjenek el, hogy a versenyben részt vevő hajók orra a rajtvonalon legyen.
24.4.
Indításnál a hajóknak nyugalmi állapotban kell lenniük.
24.5.
Az indító bemondja a versenyzőknek a rajtig hátralévő időt „START WITHIN TEN SECOND” (10 másodpercen belül rajt következik), ha elégedett a rajt felállással, a rajtjelet egy lövéssel , vagy rövid, erőteljes hangjellel adja meg.
24.5.1.
Hosszú távú versenyszámoknál az indítónak fel kell hívni a versenyzők figyelmét a rajtig hátralévő időre: „START WITHIN ONE MINUTE" („Egy percen belül rajt következik!" ), és ha elégedett a rajtra való felállással , a rajtjelet egy lövéssel , vagy rövid , erőteljes hangjellel adja meg.
24.5.2
Az indítási hangjelet a "GO!" (Rajt!) szóval lehet helyettesíteni.
24.5.3.
Ha az indító nincs megelégedve a versenyzők beállásával, erre a "STOP!" (Állj!) szóval hívja fel a figyelmet és visszaadja az előindítónak a mezőnyt ismételt beállításra.
24.6.
Ha a rajtoló versenyzők az„STRART WITHIN TEN SECOND”, vagy a " START WITHIN ONE MINUTE!" szavak elhangzása után és a lövés eldördülése előtt evezni kezdenek, úgy hibásan rajtolnak.
24.6.1.
Ilyenkor az indítónak azonnal kettőt kell lőnie és köteles azonnal figyelmeztetni a hibát elkövető versenyzőt, vagy versenyzőket. Ha ugyanaz(ok) a versenyző(k) kétszer hibásan rajtol(nak), az indító köteles kizárni a futamból őt (őket). Az indító által adott figyelmeztetés csak arra a versenyzőre, vagy hajóra vonatkozik, aki hibásan rajtolt.
24.7. Indítás a hazai versenyeken 24.7.1.
Hazai versenyeken az indítás magyar nyelven történik. Az indító bemondja a rajtig hátralevő időt "10 másodpercen belül rajt”. Ha elégedett a rajt felállással bemondja a "Rajt!" vezényszót, vagy lövéssel elindítja a futamot. A lövés helyettesíthető bármilyen egyéb, jól hallható elektronikus hanggal.
24..7.2.
Hosszú távú versenyeken az indítás a maratoni versenyekhez hasonlóan a „Kész - Rajt” vezényszavakkal történik. Az indító ha elégedett a rajt felállással bemondja a "Rajt!" vezényszót, vagy lövéssel elindítja a futamot. A lövés helyettesíthető bármilyen egyéb, jól hallható elektronikus hanggal.
44
24.7.3.
Ha valaki "10 másodpercen belül rajt”, vagy a „Kész” felszólítás és a "Rajt!" vezényszó, illetve a pisztolylövés elhangzása közötti időben evezni kezd hibásan rajtol.
24.7.4.
Az indító bíró a "Rajt!" vezényszó, vagy a lövés elhangzása előtti indulás esetén minden alkalommal szóval ("Stop!", vagy "Állj!"), illetve dupla pisztolylövéssel visszahívja a mezőnyt. Név és rajtszám szerint figyelmezteti a szabálytalankodókat. Újra a rajtvonalra állítja a versenyzőket és indít.
24.7.5.
A szabálysértőket a második hibás rajt után kizárja és kiállítja a futamból, majd jelentést küld a versenybíróság vezetőjének. Az indító döntése végleges.
24.7.6.
A futamot az indítóbíró legfeljebb egy perccel hamarabb indíthatja a műsorban kijelölt időpontnál, ha a vezető időmérő ehhez hozzájárul és a mezőny minden indulója jelen van.
24.7.7.
A versenyzőknek 1000 m-en, vagy 1000 m alatti versenyszámoknál, amennyiben az indítópontonok a bójafolyosó szélén vannak, rajt után haladéktalanul törekedni kell a pálya közepére.
24.7.8.
Indítás üldözéses versenyen
24.7.8.1.
Üldözéses versenyen az indítás egyenként történik. (Egyenkénti indításos verseny) Ilyenkor az indító az előindító bíró által a versenyműsor szerint rendezett sorrendben egy, vagy félpercenként indítja a versenyzőket "Rajt!" vezényszóra. Figyelmeztetni kell a versenyzőt, hogy mennyi ideje van a rajtig. Be kell mondani: 10 mp, 4, 3, 2, 1, és a "Rajt!" vezényszóra indulhat a versenyző.
24.7.8.2.
Üldözéses verseny esetén a lemondott hajók helyét a technikai értekezleten fel kell tölteni. A rajtnál meg nem jelent, vagy előrajtnál kizárt hajók helyét ki kell hagyni.
25. Félbeszakítás 25.1.
Előre nem látott akadályok esetén a pályabírónak joga van a szabályosan elindított rövidtávú futamot félbeszakítani. A félbeszakítást a pályabíró egy piros zászlóval és hangjelzéssel hajtja végre. A versenyzők kötelesek azonnal abbahagyni az evezést és várni a további utasítást.
25.2.
Ha egy versenyszámot érvénytelennek minősítettek, akkor a csapat összetételében semmiféle változás nem engedhető meg az új rajtnál.
25.3.
Borulásnál a versenyző, vagy a csapat kiesett a versenyből, amennyiben nem tud(nak) külső segítség nélkül újra beszállni a hajóba.
26. Távolságtartás és követés
45
26.1.
Oldal, vagy farvízen történő evezés, iram diktálás illetve egy versenyen kívüli hajótól érkező segítség elfogadása és egyéb eszköz igénybe vétele tilos.
26.2.
Verseny közben a futamban részt nem vevő hajóknak szigorúan tilos a futamot kísérni a pálya egész hosszán, vagy egy részén, akár a bóján kívül is.
26.3. 1000 méternél nem hosszabb versenyszámok A versenyzők kötelesek az 1000 m-ig terjedő távokon pályájukat megtartani a rajttól a célig. A versenyzők kötelesek a pályájuk közepén haladni, annyira amennyire lehetséges. Egy versenyző sem közelíthet meg semmilyen irányból egy másik versenyzőt 5 méternél jobban. 26.3.1.
Hazai versenyeken a bójafolyosós pályán a versenybíró nem irányít és a távolságtartás és követés szabályait megsértő versenyző(ke)t köteles kizárásra javasolni - írásban - ha ezen szabály megsértéséből a versenyzőnek előnye származott, vagy ezzel a mellette haladónak hátrányt okozott.
26.3.2.
Bójafolyosó nélküli pályán a versenybíró azt a versenyzőt, aki jobbra, vagy balra több mint két méterrel eltér, először figyelmezteti, hogy térjen vissza saját egyenesére. Második esetben - írásban - kizárásra kell javasolni.
26.4. 1000 méter feletti versenyszámok Az 1000 méter feletti távokon a versenyzők pályájuktól eltérhetnek, azonban csak olyan módon, hogy más versenyzőt ne zavarjanak. 26.5.
A hosszú távú versenyeken minden versenyzőt hangjelzéssel kell figyelmeztetni arra, hogy elhaladt a célvonal előtti 1000 méteres pontnál (pl. harang).
27. Fordulók 27.1.
Fordulós pályán a fordulókat jobbról balra (azaz az óramutató járásával ellentétes irányban) kell megkerülni.
27.2.
A fordulóban a külső pályán haladó K-1-es hajó köteles helyet adni a belső pályán haladó K-1-es hajónak akkor, ha annak orra legalább egyvonalban van a hajója beülő nyílásának elejével. K-2 és K-4-eseknél az első ülést, a C-1-eseknél a versenyző testét, a C-2 és C-4-eseknél a csapat elől lévő tagjának testét kell figyelembe venni.
27.3.
Nem kell kizárni a versenyből azt a versenyzőt, aki fordulójának bójáját megérinti, kivéve ha a fordulóbíró véleménye szerint ebből előnye származott. Forduláskor a hajónak a lehető legszigorúbban követni kell a fordulókban elhelyezett bóják által megjelölt pályát.
46
27.4.
Ki kell zárni azt a versenyzőt, aki a fordulóban egy, vagy több bóját nem került meg és a fordulóbíró felszólítása ellenére a pályaegyenesbe fordul a bója, illetve a bóják szabályos megkerülése előtt. A fordulóbíró figyelmezteti a versenyzőt a bója kihagyására és felhívja figyelmét a bója megkerülésére.
27.5.
A fordulószabályban szerzett előny a forduló teljes hosszára, az ív elejétől az ív végéig érvényes.
27.6.
Ha kettőnél több hajó érkezik egymás mellett a fordulóhoz, akkor a vezető hajó csak egyet - a belső oldalán lévőt - köteles figyelembe venni. A belső oldalon haladó minden további hajót pályán kívülinek kell tekinteni.
27.7.
Fordulón belül előzni, vagy pályát változtatni csak a vonatkozó előzési szabály betartásával lehet.
27.8. A váltás 27.8.1.
Váltóversenyek esetén a két egymást váltó hajónak balkézről kell egymás mellett elhaladnia.
27.8.2.
A váltás csak a két hajóorr találkozásakor a bíró indítására történhet (pl. a rajtszám hangos bemondásával), ez vonatkozik az TC-4-es hajók irányváltására is.
27.9.
A gyermek, kölyök és serdülő korú kajakosok és kenusok versenyeztetésének előírásai a) az ide tartozó leány és fiú versenyzőket 2000 méteren, egyenesen kitűzött pályán kell versenyeztetni. Ettől eltérni - a pálya sajátosságaiból eredő feltételek miatt - lehetséges; b) a gyermek I-II. és kölyök III. évfolyam TC-4-es hajóosztály kenusai 2000 méteres versenyét 1000 méteres egyenes pályán kell megrendezni. 1000 méter megtétele után oldal- és irányváltást kell a versenyzőknek végrehajtani. c) PC-2-es hajóosztályhoz tartozó kenusok 2000 méteres versenyét egyenes pályán kell megrendezni, nem kell oldalcserét végrehajtani.
27.10. Szabadidős sportolókra vonatkozó külön szabályok A szabadidős sportolók - akik nem rendelkeznek versenyzési engedéllyel - részére megfelelő számú nevezés esetén, külön mezőnybeli sorsolást és futamot kell biztosítani a versenyen. Ezt a Diákolimpia versenykiírása alapján kell elvégezni.
28. Előzés 28.1.
Ha a kajak, vagy a kenu a versenyen egy másik kajakot, vagy kenut megelőz, az előzést végző versenyzőnek kötelessége, hogy az előzendő hajótól megfelelő távolságot tartson. 47
28.2.
A megelőzött hajónak viszont tilos pályát változtatni abból a célból, hogy az előzést végző hajónak nehézséget okozzon.
29. Összeütközés, vagy rongálás 29.1.
Azt a versenyzőt, aki egy másik versenyzővel összeütközik, annak kajakját, kenuját, lapátját megrongálja, a versenyből ki kell zárni és kérhetik, hogy a kárt fizesse meg.
30. Célba érkezés 30.1.
A hajó akkor érkezik célba, ha a kajak, vagy kenu orra eléri a célvonalat valamennyi benne ülő versenyzővel együtt.
30.2.
Holtverseny esetén, amikor az egyes hajók pozícióinak pontos meghatározása nem oldható meg, a verseny további menetében a következő szabályokat kell alkalmazni: a) Ahol elegendő pálya áll a verseny lebonyolításához rendelkezésre, ott sorsolással kell meghatározni ezeknek a hajóknak a továbbjutását a további versenybe. Ha lehetséges, akkor használható a 10. számú pálya is. b) Ahol nincs elegendő számú pálya a verseny további lebonyolításához, ott a napi, vagy napszaki (délelőtt, vagy délután) versenyprogram után egy órával az érdekelt hajók között új futamot kell lebonyolítani. c) Ha az új futamban is holtverseny alakul ki, akkor sorsolással kell meghatározni a továbbjutót.
30.3.
Hazai versenyeken az eljárás azonos, mint a nemzetközi versenyeken. A holtverseny esetén a többi futamból továbbjutottakat és a holtversenyben célba érkezők előtt befutókat kell először besorolni. Az ezután fennmaradó pályára kell a holtversenyben érkezőket besorolni. A további hajók pályájának megállapítása során a 10. pályát is igénybe lehet venni.
31. Információk 31.1.
Világ- és kontinens bajnokságokról, valamint valamennyi nemzetközi rendezvényről, amelyek az ICF versenynaptárában fel vannak tüntetve, két eredménylistát kell elküldeni légipostán a versenyek befejezése után az ICF Bulletin Szerkesztő Bizottság vezetőjének.
31.2. A versenyjegyzőkönyv 31.2.1.
Valamennyi versenyről jegyzőkönyvet kell készíteni legalább három másolattal. Az egyik másolatot a lehető legrövidebb időn belül el kell juttatni a területileg illetékes Szövetséghez, a minősítőnek és a sajtónak. Az eredeti példány a rendezőnél marad. Vezetéséért és 48
helyességéért a versenytitkár eredménylapok stb. alapján.
felelős.
Ő
készíti
el
a
kapott
31.2.2. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a következőket: 1. A verseny rendezőjét és a verseny elnevezését (pl. VVSI-SZK által rendezett Dunai Imre emlékverseny); 2. A verseny jellegét (pl. válogató verseny); 3. A verseny helyét, idejét, a pálya tájolását, a szél irányát és erejét, a vízállást, hőmérsékletet; 4. A Versenybíróság névsorát. A nevező egyesületek felsorolását; 5. Valamennyi kiírt versenyszám sorszámát, idejét, elnevezését; 6. A befutók sorrendjét, nevét, utónevét, sportegyesületét; 7. Az időeredményeket; 8. A kizárt versenyzők nevét, sportkörét, a kizárás okát. Az esetleges óvásokat és a döntést; 9. A rajtnál meg nem jelentek nevét, sportkörét; 10. Az elnöki összefoglalót, melynek tartalmaznia kell a verseny lebonyolításának minősítését, valamint a verseny során felmerült rendkívüli eseményeket; 11. Az esetleges fegyelmi javaslatokat és egyéb észrevételeket; 12. A Versenybíróság elnökének és titkárának hitelesítő aláírását. 31.2.3.
A versenyjegyzőkönyvet a versenyt rendező sportegyesület, vagy szerv a verseny után 14 napon belül köteles megküldeni, vagy elektronikus úton (honlapon) közzé tenni. Sokszorosítás esetén a jegyzőkönyvet meg kell küldeni a) az MKKSZ-nek, b) az Országos Szövetség minősítőjének, c) valamennyi résztvevő sportegyesületnek, d) a helyi sportszövetségnek.
49
