GYÓGYSZERÉSZEK. Fény és lélek A varázsló sebész Ízek és érzések JANUÁR FEBRUÁR

GYÓGYSZERÉSZEK

A T E V A H U M A N T R A D E D I V Í Z I ÓJ Á N A K G Y Ó G Y S Z E R É S Z E T I S Z A K L A PJ A I 2 014 . J A N U Á R – F E B R U Á R

Fény és lélek A varázsló sebész Ízek és érzések

1

Összefogással a sikerért Évnyitó beszélgetés Dr. Szabó Lászlóval, a Teva kereskedelmi vezérigazgatójával

• Melyek voltak a legnagyobb kihívások a vállalat számára a 2013-as évben? 2013 ismét egy nehéz, kihívásokkal teli év volt a gyógyításért dolgozó valamennyi szakember és vállalat számára. Bár a gyógy­szerkassza nem csökkent tovább, a gyógyszerárak le­ szállítását célzó intézkedések – mint amilyen a vaklicit – hatá­ sát mindannyian súlyosan megéreztük. A nagy hazai gyógy­ szergyártók árbevételük jelentős csökkenésével szembesültek, a gyógyszerészek számára pedig az alacsonyabb árak értelem­ szerűen alacsonyabb patikai árrést is jelentettek. A Teva árbe­ vétele annak ellenére csökkent, hogy mennyiségben több gyógy­szert tudtunk a betegekhez eljuttatni, mint 2012-ben. Ennek következtében át kellett gondolnunk működési struktú­ ránkat, meg kellett nézni, hol tudunk megtakarítani, valamint hogyan tudjuk a lehető legjobban felhasználni a rendelkezé­ sünkre álló erőforrásokat. Az árbevétel-csökkenés mellett ko­ moly gondot okozott a hatalmas kintlevőségek kezelése is. El­

sősorban az egészségügyi intézmények halmoztak fel jelentős tartozást, de sajnos számos nehéz helyzetben lévő patika is el­ maradt a leszállított készítmények kifizetésével.     • Melyek azok a sikerek, eredmények, amelyekre leginkább büszke? A nehézségek ellenére számos sikerre büszkék lehetünk. Első­ ként említeném, hogy továbbra is meghatározó partnerei tud­ tunk lenni a magyar gyógyszerészeknek, a magyar betegek­ nek és az ország gazdaságának. Tovább tudtuk javítani nagy­ kereskedelmi szolgáltatásaink minőségét, és az ország legszé­ lesebb gyógyszer-portfólióját ajánlva alakítani az együttműkö­ dést. Büszkék vagyunk arra is, hogy a gazdasági nehézségek, a vaklicit okozta árcsökkenések ellenére kitartóan ragaszkodunk gyógyszereink világszínvonalú minőségéhez: 2013-ban sem érkezett egyetlen minőségi kifogás sem Teva-gyógyszerhez kötődően! Sajnos, a csökkenő árbevétel miatt dolgozói létszá­ munkat is csökkenteni kellett, azonban a minőségbiztosítást ez nem érintette, sőt ott tovább erősödtünk. Mindez azt is je­ lenti, hogy amikor egy gyógyszerész Teva-készítményt ad ki a betegnek, biztos lehet abban, hogy világszínvonalú minősé­ get képviselő gyógyszerrel segíti a gyógyulását. A 2013-as esztendő fontos eredménye az is, hogy a vény nél­ küli készítmények területén jelentősen erősödtek pozícióink: új termékeket vezettünk be, valamint sok energiát fektettünk abba, hogy OTC készítményeink ismertek, és a patikákban ke­ resettek legyenek. A Saballo esetében például egy új, a hazai

5

piacon korábban még soha nem alkalmazott mar­ keting kommunikációval sikerült jelentősen növel­ nünk a forgalmat. Mindez azt is jelentette, hogy a patikák számára lehetőséget biztosítottunk arra, hogy a vényköteles készítmények árcsökkenése miatt bekövetkező bevételkiesést egy dinamiku­ san növekvő OTC-eladással tudják kompenzálni. Nemzetgazdasági szinten tovább erősödött a ha­ zai gyógy­szergyártók, így a Teva szerepe is. Tovább tudtuk növelni magyar gyártási kapacitásainkat és exportunkat. Érdemes elmondani, hogy 2012-ben a négy nagy hazai gyógyszergyártó termelte meg a nemzeti hozzáadott érték közel 5 százalékát. Ugyan a 2013-as adatok még nem állnak rendelke­ zésre, de az előzetes eredményekből úgy tűnik, ez az arány tovább erősödött. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy amennyiben a gyógyszerész kollégák hazai gyártó készítményét adják ki a be­ tegnek egy import gyógyszer helyett, ezzel a be­ teg gyógyulása mellett a nemzetgazdaság számá­ ra több mint négyszeres bevételt biztosítanak. Ha például az OEP 1000 forint támogatást ad egy im­ port gyógyszerhez, abból adók és járulékok formá­ jában mindössze 350 forint folyik be az államkas�­ szába, míg egy hazai készítmény esetén ez 1430 forint!   • Milyen elvárásokkal vágnak neki a 2014-es évnek? Az iparág nehézségei nem szűnnek meg 2014-ben sem, de mindenképp egy kiszámíthatóbb, tervez­ hetőbb üzleti környezetre számítok. Bízom benne, hogy még több magyar beteg számára tudjuk biz­

6

tosítani a gyógyulást segítő terápiát, valamint OTC-készítményeinkkel az egészségmegőrzést. To­ vább­ra is törekedni fogunk arra, hogy erősítsük partneri kapcsolatainkat a magyar gyógy­szeré­szek­ kel, szorosan együttműködjünk az eredményes betegellátás és a sikeres üzleti működés területén. • Milyen változásokra számít a hazai patikákban? A patikák a népegészségügyben, prevencióban betöltött, eddig is jelentős szerepe tovább erősö­ dik. Egyre többen tudják, hogy a patikákra mint egészségpontokra is számíthatnak, bizalommal fordulhatnak a kiválóan képzett gyógy­szeré­szek­ hez. Várhatóan tovább nő a nem vényköteles ké­ szítmények és étrend-kiegészítők üzleti szerepe a patikák működésében. Ezen a területen fontos sze­ rep jut az expediálóknak is. Például azzal, hogy egy antibiotikum-recepttel érkező betegnek az anti­ biotikum kiadásával együtt probiotikumot és eset­ leg valamilyen vitaminkészít­ményt is ajánl, amel­ lett, hogy a betegnek is segít a gyorsabb gyó­ gyulásban, patikája árbevételét is jelentősen nö­ velheti. Úgy gondolom, a piaci viszonyok is tisztáb­ bá válnak, egyre fontosabb lesz a hosszú távú, megbízható partnerség az egy-egy egyedi akció­ val szem­ben. Végül, de nem utolsósorban: bízom abban, hogy 2014 a patikák számára a fellendülés éve lesz, növelni tudják bevételeiket, hatékonyab­ bá tenni működésüket. Egy jól működő gyógy­ szertári rendszer ugyanis egyaránt fontos a bete­ gek, a gyógyszerészek és a gyógyszergyártók számára is.

TEVA. A minőségi gyógyszer. M A G YA

•

ÁG

RO

RS

ZÁ

G

•

M

G

RS

RS O

RO • A legtöbb gyógyszert a Teva adja el hazánkban

G

•

M

AG

YA

RO

RSZ

ÁG

•

MA

G YA R OR

SZ

ÁG

YA

RO

RS

Á

R

O

• A nem vényköteles készítmények piacán negyedik helyen állunk

Z

• Nagykereskedelmi tevékenységünknek köszönhetően az ország közel 2000 patikáját látjuk el

YA R

SZ

G

ÁG

MA

•

•

MAG

ARORSZÁG

YA R O R S Z Á G

• Mintegy 900 féle készítményt és kiszerelést forgalmaz Magyarországon

MAGY

•

•

MA

G

GY

ZÁ

AR

• A hazai kórházakban minden harmadik készítményt a Teva biztosítja

YA

• Minden hetedik beteg Teva gyógyszer segítségével gyógyul Magyarországon

A

G

ZÁ

•

M

A

GY

AR

SZ OR

7

•

M

A

G

Új év – új név! A Teva egy nem mindennapi rendezvényen jelentette be a Teva-Vasas névváltoztatását 2013. december 2-án, a budapesti Császár-Komjádi uszodában: az esemény tiszteletére ismert sportolók és hazai sztárok mérkőztek meg egymással. A szórakoztató csapatverseny után még azt is megtudtuk, milyen kapcsolat van az élsport és a probiotikumok között. A rendhagyó sajtótájékoztatón tudhattuk meg, hogy a TevaVasas csapata december másodikától Lactiv Vasasként folytat­ ja bajnoki szereplését. A névváltoztatás annál is különlege­ sebb, mert eddig még sosem fordult elő, hogy egy csapatot ne a gyártóról, hanem egy termékről nevezzenek el. „Úgy gondol­ juk, hogy egy világszínvonalú termékkel sokkal közelebb lehet kerülni az emberekhez” – magyarázta a döntést Bródi Gábor, a Teva OTC üzletágvezetője, és hozzátette: „az átnevezés mind­ két fél számára előnyös lehet, így könnyebb lesz egy konkrét

8

termékhez kötni a csapatot, és a Lactív is jobban bekerülhet a köztudatba”. A meglepetés pedig az volt, hogy hazánk egyik legsikeresebb vízilabdacsapatának névváltoztatását egy izgalmas csapatver­ sennyel ünnepelték meg. A Császár-Komjádi uszoda medencé­ jében rendezett váltóversenyen ismert hazai sztárokból – Hor­ váth Éva, Mádai Vivien, Kondákor Zsófi –, valamint a Lactiv Va­ sas játékosaiból – Katonás Gergely, Steinmetz Ádám és Drasko Brguljan – összeállított csapatok küzdöttek meg egymással.

„JÓL JÖTT A FIÚK SEGÍTSÉGE” A kétfős párokból álló csapatokra három tréfás megmérettetés várt. Az elsőben a víz felszínén lebegő korongokat kellett a le­ hető legrövidebb idő alatt összegyűjteniük – ezt az összes pá­ ros gond nélkül megoldotta. A második feladatban már több nehézsége akadt a lányoknak: a fiúk nyakából, öt méterről kel­ lett a kapuba dobniuk a labdát, a harmadik fordulóban pedig váltóúszásból szerezhettek pontokat a versenyzők, ami már nem okozott gondot a lányoknak. „Soha nem vízilabdáztam, nem ismerem a kapura dobás tech­ nikáját, ezért a fiúk segítsége nélkül nem tudtam volna megol­ dani a feladatot” – ismerte be a verseny végén Kondákor Zsófi, a Jóban Rosszban egykori szereplője. „Minden nap edzem, mégis kimerültem most a vízben” – vallotta be Horváth Éva modell, miután kifújta magát. A vízilabdás Steinmetz Ádám azonban pozitívan értékelte a lányok aktivitását: „A lányok egy­ értelműen a várakozásokon felül teljesítettek, ügyesen megol­ dották a feladatokat” – mondta.

EGY SIKERES IDŐSZAK A rendezvény fontos célja volt, hogy felhívják a figyelmet a rendszeres mozgás és az egészséges táplálkozás fontosságára. Földi László, a – mai nevén – Lactiv Vasas edzője kifejtette, hogy időként a versenysportolóknak is szükségük lehet a Lactiv Plusra, ugyanis még az élsportolók bélflórája is igényli a támogatást, illetve az immunrendszerük is gyakran meggyen­ gülhet, például intenzívebb ed­zési időszakokban, illetve tét­ mérkőzések alkalmával, amikor sok stressz éri a spor­tolókat. Mint azt megtudtuk, a Lactiv Vasas (korábban Teva-Vasas) na­ gyon sikeres időszakot tudhat maga mögött. A csapatot 2004 óta segíti névadó szponzorként a Teva, ez alatt pedig öt bajno­ ki és három magyar kupa győzelmet értek el. Az idei szezon­ ban a csapat jelentősen megfiatalodott, ezért az év eleji kez­ dés visszafogottra sikerült, de a szezon derekán egyre stabilab­ ban teljesít az együttes. „Bízunk benne, hogy a névváltoztatás­ sal sikerül még jobban (l)activálni a játékosokat” – mondta Dr. Kovács Gusztáv, a Teva kategóriamened­zsere.

9

10

AKÁR ELHÍZÁSRA IS A probiotikumok (élőflórák) szedése egyéb­ként allergiával küszködő terhes nőknek is kifejezetten hasznos lehet, ugyanis egyes kutatások szerint azoknak a babáknak, akik­ nek édesanyja a terhesség alatt jótékony hatású baktériu­ mokat fogyasztott, később kisebb eséllyel lesz allergiás megbetegedésük. Dr. Kovács Gusztáv azt is kifejtette: egyre valószínűbb, hogy a bélflóránkban található mikroorganizmusok felelősek le­ hetnek a modern világ népbetegségéért: az elhízásért. Az elmúlt években egereken folytatott kísérletek alapján ame­ rikai tudósok kimutatták, hogy a bélflórát alkotó baktériu­ mok különböző feladatokat látnak el: ezek a „barátságos” mikrobák segítenek a gazdaszervezet által elfogyasztott táplálékból kinyerni és eltárolni az energiát, valamint táp­ anyagokat biztosítanak az új baktériumok létrehozásához, amelyek folytatják ezt a munkát. A kísérlet során azok az egerek, amelyeknek bizonyos fajta baktériumokat injekcióz­ tak be, elhíztak, míg azok az egerek, amelyeknek nem juttat­ tak ilyeneket a szervezetébe, soványak maradtak – miköz­ ben a két csoport ugyanannyi kalóriát fogyasztott. A kutatók ez alapján azt feltételezik, hogy a különböző baktériumok emberekbe történő beoltását hatékonyan lehetne alkalmaz­ ni akár az elhízás leküzdésére is. Azonban hozzá kell tenni, hogy mindez egyelőre csak feltételezés.

Ivanyos Judit

MINDEN ÉVSZAKBAN Dr. Kovács Gusztáv elmondta: a Teva által forgalmazott Lactiv Plus abban különbözik a többi élőflórás készítménytől, hogy mo­ dern, komplex összetételű: öt­féle baktériumfaj és hétféle vitamin (köztük B- és C-vitamin)  található benne. Nagy előnye, hogy többféle kiszerelésben kapható: elérhető szuszpenzió (folyadék), kapszula, illetve szájban oldódó granulátum formájában is. A Lactiv egy további pozitívuma, hogy már létezik kis­gyermekek számára alkalmazható vál­tozata is. Télen gyakori, hogy fertőzések és antibiotikumok szedése után sérül a bélflóra egyensúlya, ilyenkor pedig szükség lehet a probiotikumokban található jótékony hatású baktériumokra, amelyek segítenek pótolni a kipusztult organizmusokat. Azon­ ban nemcsak a hidegben, hanem a nyári utazások alkalmával is nagy szükség lehet az élőflórás készítményekre, ugyanis a kör­ nyezetváltozás hatására is felborulhat a bélflóra működése – so­ kan küszködnek ilyenkor has­puffadással, illetve hasmenéssel. Ideális esetben az emberi bélflóra 85 százaléka jótékony hatású baktériumok­ból áll, ám a magyar lakosság 70 szá­za­léka nem rendelkezik ezzel a kívánatos mennyiséggel. A versenyben részt vevő sztárok között is akadt olyan, akinek már segítettek a probiotikumok: „Idén nyá­ron, egy fo­gyó­kúra során elkezdtem puf­fadni, gyakran fájt a hasam. A prob­ lé­ mám­ ra többen a probiotikumos keze­lést ajánlották, és mikor elkezdtem szed­ni, pár hét alatt teljesen elmúltak a tün­etek” – árulta el Horváth Éva.

az egészség

győzelme

C-VITAmIN KÉTSzeReS élőflóra tartalom

Az újgenerációs Lactiv Plus segít pótolni a jótékony baktériumokat antibiotikumkúra, gyomor- és bélrendszeri fertőzés, illetve ennek következtében kialakult hasmenés esetén. Kétszer annyi élőflórát tartalmaz, mint a Lactiv, valamint B és már C-vitamint is, mely utóbbi hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez. Egészségpénztári kártyára is vásárolhatóak!

Lactiv Plus Élőflórát és vitaminokat tartalmazó kapszula Lactiv Plus Balance Élőflórát és vitaminokat tartalmazó szuszpenzió Speciális - gyógyászati célra szánt – tápszerek. Az orvos által rendelt napi mennyiséget ne lépje túl! Csak orvosi ellenőrzés mellett alkalmazható. 14 éves kortól ajánlott!

11

Komoly munka a háttérben – a Teva patikai csapata Sokan csak egy hatalmas szervezetet látnak a Tevában, amelynek munkatársai közül csak néhányat ismernek személyesen. Pedig nem csak a patikalátogatók tesznek sokat azért, hogy a gyógyszerrendeléstől a kiszállításig minden rendben menjen: a háttérben egy lelkes csapat dolgozik azon, hogy mindenki elégedett legyen. A vevőszolgálat, az informatikai megoldások, a lo­ gisztika és a szállítás is sokat fejlődött 2013-ban, pe­ dig ez az év nem tartozott a legkönnyebbek közé. Muhoray Árpád, a Teva Patika Üzletág vezetője el­ mondta, hogy ma már minden hetedik beteg Tevakészítmény segítségével gyógyul, így a cégcsoport közvetlenül 3500, a beszállítókat is számítva 10.000 ember megélhetését képes biztosítani.

12

A gyógyszerészek felé az egyik legfontosabb találko­ zási pont a Vevőszolgálat. Az osztály vezetője, Mán­ doki Tibor arról beszélt, hogy náluk egyre kevesebb az „elveszett hívás”: a hatékony munkaszervezéssel 20%-kal csökkent a nem fogadott hívások száma, és ezáltal csökkent a várakozási idő is. Ezzel együtt a ki­ szolgálási szintet – mely a személyes ügyintézőhöz való kapcsolás idejét határozza meg – 90% fölé emel­ ték, mindezt úgy, hogy 2012-höz képest 11%-kal nőtt a hívások száma. A Vevőszolgálaton optimalizálták a visszáru-folyamatot is, ezzel pedig nemcsak a vissz­ áruk számát, de az átfutási időt is sikerült a felére csökkenteni. A telefonon, szóban leadott rendelések­ re a Vevőszolgálat elektronikus úton küld visszaigazo­ lást, hogy a lehetséges minimumra csökkentsék a hi­ bák számát. Mindeközben a Call centert akár este nyolc óráig hívhatják a patikusok, ha valamilyen kér­ désük van, vagy rendelést akarnak leadni.

Patika Üzletág

Muhoray Árpád Patika üzletágvezető

Mándoki Tibor Vevőszolgálat osztályvezető

A Vevőszolgálaton és egyéb úton leadott rendeléseket idéntől már új járműpark juttatja el a rendeltetési helyük­ re. Az öt évnél fiatalabb járművek nemcsak egységes arcu­ latot tükröznek, de megfelelnek a temperálási követelmé­ nyeknek is; a hűtés ezekben a járművekben online monito­ rozott és szabályozható. Természetesen nem csak a Vevőszolgálaton keresztül ad­ nak le rendelést a patikák: az ügyintézés egyre inkább elektronikus úton zajlik. A Teva – a piacon elsőként – beve­ zette az E-számlát. Ezt a NAV előtt hiteles, és a jogszabá­ lyoknak is megfelelő elektronikus számlázási rendszert már közel félezer patika használja aktívan. Koltai Péter, a Teva kereskedelmi menedzsere szerint az újítás a patikák számá­ ra is könnyebbséget és megtakarítást jelent, hiszen pár gombnyomással akár évekre visszamenőleg, másodpercek alatt visszakereshetőek a számlák és adatok. A rendszer se­ gítségével már nincs szükség hiteles számlamásolatok ké­ szítésére, ha elvész a bizonylat, hiszen minden egyes példá­

Koltai Péter kereskedelmi menedzser

Brickner Márta Humantrade operációs csoportvezető

nya eredetinek és hitelesnek tekintendő, és adójogi szem­ pontból megegyezik a papíralapú szám­lával. Koltai Péter szerint az E-számlát használó patikák pozitív visszajelzései igazolják az újítás létjogosultságát. 2013-ban elérhetővé vált az „evidencia” szolgáltatás, így a gyakorlatban nincs többé elveszett akciós patikai megrendelés. A rend­ szer ugyanis megjegyzi az annulált akciós rendelést, ha az áruhiány vagy kintlevőségi keretbe ütközés miatt részben vagy egész­ben meghiúsul. A gyártói akciókkal kapcsolatos fontos válto­ zás is az internetnek köszönhető: a nagyobb gyártókkal az akciók felvétele és közvetítése is elektronikus útra terelődött. Ezzel nemcsak felgyorsult a folyamat, de az új módszer szin­ te teljesen kizárja a hiba lehetőségét.

13

Patika Üzletág

Megújult a tevapatika.hu is. A patikák körében is közked­ velt üzleti weboldal új, modern felülete jobban illeszkedik az egységes Teva-arculathoz, emellett közvetlen átjárható­ ságot biztosít a Teva-oldalak, köztük a webpatikus.hu és a többi Teva-felület között is – mondta Koltai Péter. Proaktívan és előzékenyen segít a partnereknek az a cso­ port, amely többek között a szerződéseket és ezzel együtt az összes partneradat- és kondíció-beállítást, illetve válto­ zásokat kezeli. Brickner Márta, a Humantrade operációs csoport vezetője arról beszélt, fontos, hogy optimalizálják a kintlevőségeket. Ez nemcsak a Teva érdekeit szolgálja, ha­ nem partnereiét is, mivel a hosszú távú együttműködés csak úgy valósulhat meg, ha kezelhető szinten maradnak a kintlévőségek. Ugyanakkor a Teva minden esetben – így a fizetési határidők meghatározásában is – egyedi és rugal­ mas megállapodásra törekedett, és törekszik a jövőben is, a nehéz gazdasági környezet ellenére. Sokak számára ismert már a Teva Partner Képzési Prog-

14

ram. Több száz jelentkező vett részt a gyárlátogatással egy­ bekötött, akkreditált, pontszerző kommunikációs képzé­ sen, amelyet szakmai szempontból is hasznosnak ítéltek. A gyógyszertári asszisztensek térítésmentesen vehettek részt a programon. Muhoray Árpád, a Patika üzletág vezetője úgy véli, a 2013-ban történt előrelépések megalapozták a sikeres együttműködést 2014-re is. A fejlesztések és beru­ házások – a vállalat a Magyarországon megtermelt forinto­ kat teljes egészében hazai beruházásokba forgatta vissza – stabil alapot teremtenek erre. A 2013-as év utolsó változása, hogy egyesült a Teva Magyarország Zrt. és a Teva Gyógyszergyár Zrt. A technikai részletekről a legtöbben már megkapták a hivatalos értesí­ tést. Az elektronikus fórumokon és a látogatókon keresztül folyamatosan tájékoztatják a változásokról az ügyfeleket. A folyamat nagy változást nem jelent majd a patikák életé­ ben: a Teva, ahogy eddig is, ezután is hosszú távú együtt­ működésre törekszik a partnereivel. Kovács M. Veronika

15

Az első országos reprezentatív D-vitaminszint-mérő kutatás szerint 2013-ban is tízből kilenc magyar szenvedett D-vitamin-hiányban!

Még mindig nem vesszük komolyan! A szakértőket is meglepte az eredmény, amelyet a „D-vitaminkonszenzus” címet viselő, őszi szakmai konferencián hoztak nyilvánosságra: hazánkban a D-vitamin-hiány gyakorlatilag el­ éri a népbetegség szintjét. A Semmelweis Egyetem I. számú Belgyógyászati Klinikájának kutatócsoportja dr. Takács István vezetésével világszinten egyedülálló kutatást végzett 2013 áp­ rilisában a felnőtt magyar lakosság körében. Korábban sem hazánkban, sem külföldön nem készítettek D-vitamin-szintre vonatkozó, tél végi, országos, nem, életkor és lakóhely szerinti reprezentatív felmérést. Az eredmény az or­vos­szakértőket is meglepte, kiderült ugyanis, hogy a tél végére a magyar lakos­

16

ság mintegy 95%-a szenved D-vitamin-hiányban! Ezt az érté­ ket korábban „csak” körülbelül 60 százalékra becsülték. Dr. Takács István docens elmondta, hogy az elmúlt egy-két év felvilágosító munkájának köszönhetően többszörösére nőtt azoknak a számra, akik legalább az őszi-téli hónapokban szed­ nek D-vitamint; kora tavasszal a magyar felnőtt lakosság átla­ gos D-vitamin-szintje mégis körülbelül a normális érték fele, vagyis 16 ng/ml. A konferencia záró előadásában Prof. dr. Laka­ tos Péter a D-vitaminpótlás népegészségügyi jelentőségéről és gazdasági hatásairól beszélt. Elmondta, hogy ha a ma­gyar lakosság D-vitamin-szintjét sikerülne tartósan 30-40 ng/ml-re

emelni, akkor a csípőtörések 26%-kal, az 1-es típusú diabétesz 78%-kal, a tumo­ rok 35%-kal és az influenzás megbete­ gedések 95%-kal csökkenhetnének. Ez évi 250 milliárd forint megtakarítást je­ lentene a magyar államnak. Nemzetközi szinten pedig elmondható, hogy min­ den D-vitaminra költött 1 dollár 20 dol­ lárt eredményez. Magyarországon a helyzetet az is súlyos­ bítja, hogy kevés D-vitaminban gazdag táplálékot, például olajos halakat, tejter­ mékeket vagy tojást fogyasztunk. Ősszel és télen megfelelő táplálkozás mellett is csupán 80 egységnyi D-vitamin juthat be a szervezetünkbe, szemben a jelenle­ gi, 2000 NE (50 μg) ajánlással. A szüksé­ ges D-vitamin-mennyiséget ezért étrendkiegészítő tabletta formájában szük­sé­ ges bevinni a szervezetbe, ahogy a kon­ szenzusban részt vevő 15 orvosszakmai szervezet ajánlásából is kiderül. Hiányál­ lapot az év bármely szakában előfordul­ hat, ősztől azonban már mindenki szá­ mára javasolt étrend-kiegészítők szedé­ se, mert a nyáron, természetes úton kép­ zett tartalékokat nagyjából hat hét alatt felhasználjuk. Az egészséges sejtfejlődésben fontos szerepet játszó D-vitamin hiánya számos egészségügyi kockázattal járhat: az im­ munrendszer meggyengülését, allergiás tüneteket, vagy téli fertőzéses megbete­ gedéseket, depressziót, csontritkulást, szív-és érrendszeri betegségeket, sőt cu­ korbetegséget okozhat, illetve fokozhat­ ja a vérképzőszervi vagy bizonyos tumo­ ros betegségek kockázatát. Ezek közül most kettőt emelünk ki:

SCLEROSIS MULTIPLEX A D-vitamin immunmoduláns hatását szá­ mos autoimmun betegségben igazolták. A sclerosis multiplex krónikus betegség, patomechanizmusában a genetikai té­ nyezők mellett környezeti faktorok sze­ repe is felmerül. A környezeti faktorok között számos adat veti fel a D-vitamin­ hiány jelentőségét. A D-vitamin egyik legnagyobb amerikai kutatója, Michael F. Holick szerint is összefüggés van a tes­ tet érő napsütés mennyisége és a sclero­ sis multiplex előfordulási gyakorisága között. A nélkülözhetetlen D-vitamin cí­ mű könyvében így ír: „Az epi­demio­ló­ gusok egy ideje tudják már, hogy az Egyenlítőhöz közelebb eső területeken, ahol egész évben többet süt a nap, rit­

kábbak az autoimmun betegségek.” Jól ismert tény, hogy az SM-nek van örökle­ tes összetevője is: a betegségben szen­ vedők nagyjából 20%-ának van érin­tett rokona. Ugyanakkor a kutatások szerint a korai napozás kulcsfontosságú. Ha va­ laki a trópusokon nő fel, és tizenöt éves kora után költözik északabbra, az SM kockázata alacsony marad, és fordítva: ha később költözik a trópusokra, a koc­ kázata nagyobb marad. A D-vitamin-hi­ ány szerepe a betegség kialakulásában már több kutatás által bizonyított, de sajnos az orvosoknak még nem sikerült olyan, az aktivált D-vitaminon alapuló terápiát kidolgozniuk, ami hatékonyan lassítaná a betegség előrehaladását.

17

CUKORBETEGSÉG Egy finn tanulmány készítői több mint 12 ezer, 1966-ban szüle­ tett csecsemő állapotát követték nyomon. Azoknál, akik életük első évében napi 2000 NE D-vitamint kaptak, csaknem 80%-kal kisebb volt az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásának kocká­ zata, mint a D-vitaminnal nem kezelt kicsiknél. A kutatás vezetője harmincegy éven át kísérte figyelemmel a gyermekek egészségi állapotát, és azt találta, hogy azoknál, akik D-vitamin-hiányosak és angolkórosak is voltak, 2,4-szer nagyobb volt az 1-es típusú cukorbetegség kialakulási gyakorisága. Mindennek fényében még riasztóbb az adat, amelyet Dr. Szabó András ismertetett a „D-vitamin-konszenzus” konferencián. A szak­ ember elmondta, hogy a kutatás szerint hazánkban az 1-18 éves gyermekeknek csupán 22%-a rendelkezik optimális D-vitamin ellátottsággal. 5%-uk esetében az érték extrém alacsony volt, aminek következtében jelenleg 10 000 gyereket veszélyeztet po­ tenciálisan az 1-es típusú (fiatalkori) diabétesz. A már kialakult 2-es típusú diabéteszben is szükséges a D-vitamin adagolása.

18

A PÓTLÁST HOGYAN ADAGOLJUK? MEKKORA AZ A MENNYISÉG, AMI MÁR VESZÉLYES? Optimális esetben a vérben a D-vitamin szintjének el kellene érnie a 75 nmol/l (30ng/ml) értéket. Hiánytüne­ tek 50 nmol/l (20ng/ml) alatti értékek esetén jelentkez­ nek, míg a toxikus tünetek csak 230 nmol/l (90 ng/ml) felett jelentkeznek. Biztosan toxikus hatás pedig csak 300 nmol/l (150 g/ml) vérszint felett tapasztalható. Ha valaki 5 hónapon keresztül minden nap legalább 10 000 NE D-vitamint fogyaszt, akkor a toxikus tünetek megjelenhetnek. Ahhoz viszont, hogy biztosan megje­ lenjen a toxicitás, 5 hónapon keresztül naponta leg­ alább 75  000 NE D-vitamin bevitelére lenne szükség. Mindezek figyelembevételével biztosak lehetünk ab­ ban, hogy bátran adagolhatjuk a D-vitamint lényege­ sen nagyobb dózisokban is. Egészséges embereknek hazánkban télen az ajánlott napi adag 2000 NE. (szerk.)

19

Fény és lélek

Régóta ismert, hogy a napsugárzás erőssége, időtartama, mennyisége hatással van lelki működéseinkre. Minél északabbra megyünk a Földön, annál gyakoribb a depresszió, és az öngyilkosságok száma is nő. A skandináv országokban vagy Skóciában például 10-20-szor nagyobb a depresszió gyakorisága, mint az Egyenlítő melletti országokban, pedig ezekben zömében igen szegények az emberek. Úgy tűnik tehát, hogy a napsugárzás valamiféle védelmet jelent a depresszió ellen. De vajon miért? És vajon a szezonálisan jelentkező téli depresszió – amelynek enyhébb formája a mi égövünk alatt a lakosság 10-15 százalékát, súlyosabb formája 2-5 százalékát érinti – mivel magyarázható? 20

A szemen kívül az emberi idegrend­ szerben van egy másik fényérzékelő berendezés is, melynek központja a tobozmirigy. A tobozmirigy regisztrál­ ja a fényt, érzékeli, hogy világos van-e vagy sötét, „tudja” hogy ősz van-e vagy tavasz, mert képes követni, hogy az egymást követő napok rövidülnek-e vagy hosszabbodnak. Működése kap­ csolatba hozható az ún. szezonális vagy téli depresszióval. A kedélybeteg­ ségeknek ez a különleges formája je­ lentősen eltér a közismert nagy dep­ ressziótól, amelynek jellegzetessége, hogy a páciensek például nem tudnak enni és aludni. A téli depresszióban szenvedők sokat alszanak, és sokat esznek, rendkívül ingerlékenyek és tü­ relmetlenek. Érdekes tény, hogy 90 százalékuk nő. Gondolhatnánk, hogy magának a tobozmirigynek a betegsé­ géről van szó, de nem így van, a téli depresszió kialakulásában azonban sze­repe van a tobozmirigy szabályozó funkciójának. A tobozmirigy valójában nem a fényt, hanem a sötétet jelzi. Hormonját, a hí­ res melatonint sötétben termeli. Ami­ kor a hosszú téli hónapok megérkez­ nek, a melatonin termelésének napi ritmusa megváltozik; mind a produk­ ció kezdetének, mind befejezésének időpontja módosul, összességében a termelési idő megnő. Érdekes viszont, hogy a termelt melatonin mennyisége nem nő, sőt inkább csökken. Egy na­

gyon összetett, bonyolult rendszerről van szó, amely ráadásul ráépül arra az alapvető biológiai órára, amely a külső jelektől függetlenül működik ben­ nünk, és érzékeli a nappalok és éjsza­ kák váltakozását. Nappalok és éjsza­ kák ugyanis a külső környezettől füg­ getlenül mindig léteznek számunkra, még akkor is, ha a sarkvidéken vagy egy tengeralattjárón, állandó korom­ sötétben vagyunk. A tobozmirigy tu­ lajdonképpen a belső biológiai órát próbálja valamiféle szinkronba hozni a külső jelzésekkel, és ha túl sok a sötét,

az olyan hormonális állapot kialakulá­ sához vezet, amely az arra érzékeny egyénekben elősegíti a szezonális de­ presszió létrejöttét. A téli depresszió néhány hónapon át keseríti meg az érintettek életét, és tavaszra gyakran magától elmúlik. A tünetek jól kezelhetők antidepresszí­ vumokkal, de a gyógyszerekhez ha­ sonló hatást fényterápiával is el lehet érni, azaz a napsugárzás pótlása eb­ ben a kórképben hasonló hatást fejt ki az agyra, mint a depresszió ellenes gyógyszerek. Nem mindegy azonban,

21

hogy a kezelést milyen fényforrással, és milyen nap­ szakban alkalmazzák. A „besugárzásra” a legtöbb em­ bernél a kora reggeli időpont a legalkalmasabb, az az időszak, amikor a tobozmirigy melatonintermelés természetes módon is csökkenni kezd. A fényforrásnak a Napéhoz hasonló, a sárga és a halványzöld közötti frekvenciatartományba eső, intenzív sugárzást kell ki­ bocsátania. A fényterápia tulajdonképpen becsapja a tobozmirigyet, hiszen azt az információt sugallja, hogy odakint erősen süt a nap, megérkezett a tavasz. A fényterápia a legtöbb eset­ ben – a gyógyszerekhez hasonlóan – két hét alatt elfújja a téli depressziót. Egyes skandináv országokban, télen, amikor hóna­ pokig sötét van, reggelenként „besugározzák” magukat az emberek, és ezzel rengeteg nyűgnek veszik elejét.

Valamikor réges-régen, a törzsfejlődés korai időszakában, az ősgyíkok idejében a tobozmirigy őse a fejtetőn volt, és tulajdonképpen egy harmadik szemként működött. Az állatok ezzel ugyan nem láttak, de azt érzékelték, hogy napközben mennyire, illetve hány óra hosszat van világos. Tudjuk, hogy az állatokban a tobozmirigy szabályozza például a szexuális ciklust, a legtöbb állat ugyanis szexuálisan csak ősszel és tavasszal aktív. De vajon honnan „tudják”, hogy mikor van ősz, és mikor tavasz? Onnan, hogy a nappalok rövidülését, illetve hosszabbodását tobozmirigyük kódolja, és beindít egy olyan hormonális ciklust, amelynek eredményeként bizonyos agyterületeken fizikai változások következnek be. Idegsejtek szaporodnak vagy fogynak, illetve új idegsejt-kapcsolatok jönnek létre vagy tűnnek el. És ez évről évre ismétlődik. Az énekesmadarak tavasszal énekelnek, ősszel elhallgatnak. Ennek oka, hogy a tobozmirigy tevékenységének eredményeként a téli hónapokban bizonyos agyi központokban visszafejlődnek az idegsejtek közötti kapcsolatok, a sejtek mintegy „ledobják” szinapszisaikat. Alvó állapotba kerülnek, és a következő tavasszal, amikor a tobozmirigyen keresztül az agyba jut a jelzés, hogy ismét itt a tavasz, hosszabbodnak a nappalok, az érintett sejtek között beindul az idegsejt-kapcsolatok újraépítése. Elindul tehát az éneklés és a szexuális aktivitás is. Bakos Júlia

22

23

A felső légúti fertőzésekről A felső légúti fertőzések néha olyan krónikus gyulladásokat okozhatnak, amelyekkel azután esetleg évekig küzdeni kell. Ezért ezeket a mindennapi „megfázásokat” sem szabad elhanyagolni. A legegyszerűbb felső légúti fertőzés a nátha, amelyet általában a rhinovírus okoz, de sok másféle vírus, példá­ ul adenovírus is kiválthatja az orr nyálkahártyájának náthás gyulladását. A vírus által elindított gyulladásos folyamatok hatására a nyálkahártya megduzzad, az erek kitágulnak, és a rajtuk átszüremkedő váladék, illetve a nyálkahártya duzzanata orrdugulást, illetve orrfolyást okoz. A nátha általában néhány nap alatt elmúlik, ám a vírusok gyengítik a helyi immunitást, és ezzel segíthetik a baktériumok elszaporodását. A bakteriális fertőzés a váladék elszíneződéséből látszik. Az ilyen „felülfertőző­ dött” náthák is több­nyire néhány nap alatt elmúlnak. Nátha ellen érdemes orrcseppet használni: ez összehúz­

24

za az ereket, így az orr kitágul, a váladék könnyebben ürül. Rossz közérzet esetén a gyulladás csökkentésére az orvosok gyakran javasolnak paracetamol- vagy szalicilát-tartalmú készítményt. Ha azonban valaki belá­ zasodik, fájnak a fogai, arcában, homlokában feszítő, vagy teltségérzés jelentkezik, érdemes fül-orr-gégész szakorvoshoz men­­ni. Ilyenkor a gégész endoszkópos vizsgálatot végezhet, és röntgenfelvétel készítésére is szükség lehet. Az orrmelléküregek valamelyikének gyulladása esetén a gégész antibiotikum-kúrát rendel el. Ideális esetben a váladékból tenyésztést készítenek, amelynek során nemcsak a kórokozót azonosítják, ha­ nem azt is, hogy milyen antibiotikumokra érzékeny. Ez

lehetővé teszi a célzott terápiát, és a ha­ tásos antibiotikum alkalmazását. Ha azonban a beteg állapota miatt nincs idő arra, hogy a tenyésztés eredményére várjanak – hiszen ez napokat vesz igény­ be –, az orvos a tapasztalatok, illetve a „hagyományok” alapján rendeli el az adott antibiotikumot. Az orrmelléküreg valamelyik részének gyulladása esetén az antibiotikum mel­ lett nagyon fontos az érösszehúzó orr­ csepp vagy orrspray alkalmazása. Sok gégész tengervizet vagy más sóoldatot tartalmazó készítményt is javasol, mert ezzel a beteg kvázi kiöblíti a váladékot. Szükség lehet gyulladáscsökkentőkre is, és ajánlatos mukolitikumot alkalmazni, mely a besűrűsödött váladékot kisebb egységekre bontja, megkönnyítve ezzel az ürülést. Ha a gyulladás erősödik, vagy krónikussá válik, ha az antibiotikum és az előbb em­ lített egyéb gyógyszerek alkalmazásával az arcüreget nem tudják megszabadíta­ ni a kórokozóktól, öblítésre van szükség. Az öblítő folyadék, melyet megfelelő ér­ zéstelenítés után tűvel juttatnak az arc­ üregbe, mukolitikumot, valamint esetleg antibiotikumot tartalmaz. Ez megindítja a genny ürülését, és a páciens megkön�­ nyebbül. Ezt a beavatkozást többször is elvégzik. Ha ez sem segít, endoszkópos műtétre kerülhet sor, amelynek célja, hogy a váladék ürülését végérvényesen megkönnyítsék. Ezen műtétek egyik tí­ pusa például, hogy a középső orrkagyló alatt az orr és az arcüreg közötti rést kitágítják. Az arcüreg csillószőrei a váladékot az arcüregekből az orrüregbe hajtják, az ot­

tani csillószőrök pedig hátra az orrgarat­ ba, ezért az arcüregből lecsorgó váladék a garatba jut. Ebből a mechanizmusból következik, hogy a krónikus gyulladás kórokozói könnyen megfertőzhetik az alsó légutakat is, légcsőgyulladást, bron­ chitist, tüdőgyulladást okozhatnak, te­ hát az orrmelléküreg gyulladásos beteg­ ségeit mindig komolyan kell venni és ki­ kezelni. Ezek egyébként a fület is veszé­ lyeztethetik, hiszen a fülkürtön keresztül a fül is megfertőződhet. Ilyenkor közép­ fülgyulladás jön létre. A felső légúti fertőzések között gyakori a gégegyulladás is. Meghűléskor, vírusvagy bakteriális fertőzés esetén akut gé­ gegyulladás jöhet létre. Ilyenkor a hang rekedtté, fátyolossá válik, köhögési inger jelentkezhet. A gégében gyulladtak a hangszalagok, és gyulladt a nyálkahártya is. Ilyenkor a gyógyszeres kezelés (nemszteroid gyulladáscsökkentők, a mu­ko­ litikum, szükség esetén antibiotikum) mellé életmódi tanácsokat is adnak: tilos a dohányzás és az alkoholfogyasztás, a sok és hangos beszéd, kerülendők a na­ gyon meleg vagy nagyon hideg, illetve a túl fűszeres ételek és italok is. A gégegyulladásnak krónikus formája is létezik. Ezt okozhatja a krónikus orrmel­ léküreg-gyulladás következtében állan­ dóan lecsorgó váladék, de gyakran elő­ fordul dohányosoknál és alkoholistáknál is. Ennek oka, hogy mind az alkohol, mind a cigaretta erős irritációt jelent a gége számára, és ez gyulladást tart fenn. Középkorú dohányos nőknél a hangsza­ lagokon gyakran jellegzetes, mély han­ got okozó ödéma jelenik meg, melyet mikroszkóppal kombinált endoszkópos

technikával el lehet távolítani, és a nor­ mális hang visszatér. A nyelőcsövön át a garatba, gégébe jutó savas gyomornedv maró hatása révén a refluxbetegség is okozhat krónikus gégegyulladást. Az is ismert, hogy az allergiás habitus fo­ gékonnyá tesz a krónikus fertőzésekre, például arcüreggyulladásra, mert az al­ lergiás gyulladás felduzzasztja az egész orr nyálkahártyáját, lezárja az orrmellék­ üregek kivezető nyílásait, és a fülkürt nyálkahártyája is duzzadttá válik. Az al­ lergia kezelése tehát ebből a szempont­ ból is fontos. És persze nem feledkezhe­ tünk meg egy nagyon fontos dologról: felső légúti fertőzés esetén érdemes sok meleg citromos teát fogyasztani... Bakos Júlia

25

A

varázsló érsebész

Gloviczki Péter 1972-ben szerzett aranygyűrűs orvosi diplomát a Semmelweis Orvosegyetemen, Budapesten. Sub Auspiciis Rei Publicae Popularis kitüntetéssel végzett professzor, aki teljes oktatási és képzési karrierjét töretlenül kitűnő osztályzatokkal vitte végig. 1987-től a világhírű Mayo Klinika sebésze az Egyesült Államokban; vezette a klinika Érsebészeti Osztályát, majd az ottani Érközpont igazgatója volt. Tavaly ő volt az Egyesült Államok Érsebészeti Társaságának elnöke. Gyermekkora óta aktív bűvész. 26

• Az ön névjegyén egy nemzeti színű asztalon egy bűvészcilinder látható, fölötte két kesztyűs kéz, benne valami, amiről nem tudom pontosan, micsoda. Lehet bűvészpálca és orvosi szike is. Mindkettőt jelentheti. • Ez az ön azonosító jele a Mayo Klinikán? Igen. Ez a kártya ott van a kórházban a betegeim szobája ajtaján, így amikor vizitelek, mindig tu­ dom, hogy melyik szobába kell mennem. Persze ez a kártya egyfajta leírása is az én egyéniségem­ nek. Kiolvasható belőle, hogy magyar származású vagyok, a két kesztyűs kéz, valamint a szike vagy bűvészpálca pedig azt mutatja, hogy az orvoslás mellett az én hobbim a bűvészkedés, amivel tíz­ éves korom óta foglalkozom. • Ön 1962-ben, tizennégy évesen megnyerte a Ki Mit Tud-ot. Az interneten van egy film, amin Antal Imre rászól egy dohányzó fiatalemberre, aki erre újabb és újabb égő cigarettákat varázsol elő, majd eltűnik a székről. Ezt hogyan csinálta? A cigarettákhoz kézügyesség kellett, az eltűné­ sem viszont filmtrükk volt. Az eltűnés viszont, úgy látszik, jellemző lett az életemre, mert 1980-ban, harmincéves koromban az országból is eltűntem, és új életet kezdtem az Egyesült Államokban.

• Egyszer azt nyilatkozta, hogy a sikereit jórészt a bűvészkedésnek köszönheti. A bűvészkedés valóban nagyon fontos része volt az életemnek – ma is az. A bűvészkedés révén tanultam meg nyelveket, de ennek során tanultam meg azt is, hogyan kell az emberekkel bánni, hiszen ez egy interaktív szórakoztatási forma, ahol rövid idő alatt kell pozitív kap­ csolatot teremteni a nézőkkel. Ennek a képességemnek orvosként is nagyon nagy hasznát veszem, hiszen az ambulancián nagyon fontos, hogy a beteg milyen kapcsolatba kerül azzal az orvossal, aki vizsgálja, s esetleg meg is ope­ rálja. Az a legfontosabb, hogy a beteg megbízzon abban az emberben, akinek a kezébe teszi az életét. • Van erre valamilyen kialakult módszere? Egy orvos a pályája kezdetétől gyűjti össze mindazt, amivel a rendelőjébe lépő beteggel bizalmi kap­ csolatot tud létrehozni. A mosolyával, a kéz­ fogásával, azzal, ahogy a beteg szemébe néz, ahogy kérdezi a panaszairól. Kell, hogy a be­ teg ember érezze: nekem az a legfontosabb, hogy neki segíthessek. Nagyon sok prob­léma születik abból, ha az orvos nem képes jó viszonyt kialakítani a beteggel. • Önnek minden beteggel sikerül? Persze vannak nehéz páciensek, de nekem a Mayo Klinikán lehetőségem van annyi időt szánni egy betegre, amennyit jó­ nak látok, mint ahogy arra is, hogy olyan kezelést írjak elő neki, ami szerintem szükséges. Ez egy olyan intézet, ahol mi financiálisan nem vagyunk a betegekhez kötve. Nekem nem lesz több vagy keve­ sebb a pénzem attól, hogy valakit megoperálok. • A US News & Word Report tavalyi értékelése szerint a Mayo Klinika a harmadik legjobb olyan kórház, amely minden ellátásra alkalmas. A leírásban kiemelten szerepel, hogy ez egy nonprofit kórház. Ez olyan fontos? Hogyne! Az amerikai rendszerben a legtöbb kórház forprofit, vagyis a nyereségért dolgozik. Minél több műtétet végeznek az orvosok, annál több pénzt keresnek, s annál több pénzt keres a kórház is. A lényeg abban rejlik, hogy mihez kezd a kórház a nyereséggel. A mi kórházunk azért nonprofit, mert a nyereséget visszaforgatja az ellátásba, a kutatásba és az oktatásba.

27

• Ez egy hatalmas intézmény. Hány beavatkozást végeznek évente? 50 000 műtét van évente nálunk, Roches­terben, ahol 32.000 ember dolgozik. • Ahol ön az Érsebészeti Intézet igazgatója. Én az Érsebészeti Intézet professzora vagyok. Tíz évig vol­ tam az osztály vezetője, és nyolc évig az Érközpont igaz­ gatója. Bár Amerikában ez nem általános, de nálunk, a Mayo Klinikán az a szokás, hogy egy ember tíz év után megválik vezető pozíciójától. De az állását és a fizetését is megtartja, vagyis a cél nem az, hogy a tapasztalt szakem­ berek elmenjenek, hanem az, hogy mindig azok legyenek a vezetők, akik a legtöbbet tehetik a szakmáért és a terü­ letért. Én ma 65 éves vagyok, és nyugdíj-jelölt, de nem küldenek el nyugdíjba: van egy professzori állásom, ép­

28

pen annyit operálok, mint 4-5 évvel ezelőtt, s van kutatási keretem is. • Hány éves koráig operálhat még? Ameddig tudok. Amerikában sem engem, sem mást nem küldhetnek el a korunk miatt. Ha valaki nem jó, akkor mond­hatják neki, hogy menjen el, de kötelező nyugdíj­ korhatár nincs. • Ön egyedül dönt egy-egy műtétről, vagy team-ben dolgozik? A döntés az enyém, de a Mayo Klinika nagyon is team-ori­ entált intézet. A csoportmunka alapításától kezdve jel­ lemzője a kórháznak, s bár a hajó kapitánya én vagyok, de természetes, hogy konzultációt kérhetek szakmán belül és azon kívül is. Ez az együttműködés – ahol együttműkö­ dik egy szívsebész, egy hasi sebész, egy transzplantációsés egy érsebész – teszi lehetővé, hogy olyan beavatkozá­ sokat tudjunk elvégezni, amit máshol nem. Olyan betege­ ket tudunk meggyógyítani, akiket máshol nem tudnak megoperálni. • Mondana egy példát? Sokat tudok mondani. Olyan daganatos betegeket tu­ dunk operálni, ahol a daganat benne van a hasi vénák­ ban, a májban, a vesében, a szívben, a mellkasban. Egy ilyen betegnél mi egyetlen műtét során tudjuk eltávolíta­ ni a daganatokat és rekonstruálni (akár plasztikai sebész segítségével) a szerveket. • Mi történik a beteggel, aki a Mayo Klinika páciense lesz? Ha valaki hozzánk jön, annak minden esetben lesz egy sa­ ját orvosa, többnyire egy belgyógyász. Ő az, aki mindent tud a betegről, s a panaszai alapján konzultál kardioló­ gussal, szemésszel, sebésszel vagy bárkivel, akit jónak lát. Tehát van egy ember, aki a betegért felelős. Ő szervezi meg a vizsgálatokat, az esetleges beavatkozásokat, s ha kell, a műtét utáni kezeléseket is. Ez a szervezés nagyon fontos. A betegek, akik sokszor távoli nagyvárosokból jönnek, nem akarnak sok időt tölteni a klinikán. Az előze­ tes konzultációk alapján a beteg már otthon megkapja a teljes kezelési tervet, amiben minden vizsgálat és beavat­

kozás ideje órára pontosan benne van. Az egész klinika a betegek igényei szerint működik: kórház, szálloda, étte­ rem – minden a betegekért van. • Hogyan alakult az ön személyes útja ezen a klinikán? 1987-ben lettem a Mayo Klinika sebésze, és körülbelül hét év után lettem professzor. 2000-ben neveztek ki az Érsebészeti Osztály vezetőjének, és 2002-ben lettem az Érközpont igazgatója. 2013-ban egy évre engem válasz­ tott elnökéül az Egyesült Államok Érsebészeti Társasága. • Egy ekkoriban adott interjújában azt mondta, hogy a társaság feladata az érsebészet, a szakma reklámozása. Miért? Érbetegségeket több szakma is próbál kezelni. Próbálja gyógyítani a kardiológus, a radiológus is. Nekünk pedig az a dolgunk, hogy elmagyarázzuk az embereknek, hogy mit is csinálunk, hogy megértsék: az érsebészek jó szak­ emberek, akik alkalmasak arra, hogy a betegeket meg­ gyógyítsák. • Ezt hogyan csinálják? Az alapja természetesen az, hogy nagyon jó munkát vég­ zünk, aminek eredményeit aztán cikkekben, kongresszu­ sokon ismertetjük meg a világgal. És persze a médiában: mint például ebben az interjúban is… De természetesen fontos feladatom volt az is, hogy szervezzem a Társaság kapcsolatait. Feltétlen siker, hogy ebben a periódusban nőtt a külföldi tagok száma, s hogy több külföldi szerve­ zettel – így például a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társasággal is – kapcsolatot teremtettünk. Nemrégiben például az egykori intézetemben, a Városmajor utcai Szív- és Érgyógyászati Klinikán tartottam előadást a hasi aneurizmáról. Ez az ér tágulata, ami az első tünete egy olyan folyamatnak, amelynek vége az ér szakadása, ami halálos betegség. Ez főleg az érelmeszesedésben szenve­ dő, hatvan fölötti férfiak betegsége, amit azonban egy ultrahangos vizsgálattal idejében ki lehet mutatni, s ak­ kor meg lehet operálni. Amerikában elértük, hogy 65 év fölött ingyen jár egy ilyen ultrahang-vizsgálat. Ebben a korban kezdődik nálunk az úgynevezett medi-care, a 65

29

év fölöttiek ingyenes orvosi ellátása, ami egy átfogó vizs­ gálattal indul. Ennek része ma már ez a szűrés is, minden olyan férfi esetén, aki élete során bármikor is dohányzott. Ez a legveszélyeztetettebb csoport: közülük minden hu­ szadik esetben fordul elő hasi aneurizma. Ez az érbeteg­ ség családi halmozódást mutat, ezért a szűrést kiterjesz­ tették minden olyan férfira és nőre, akinek családjában valaha is előfordult aneurizma. • Ön most 65 éves. Hogyan állította össze saját magának ezt a csomagot, illetve gondolt-e az utóbbi években arra, hogy változtasson az életmódján? A legfontosabb, hogy ebben a korban az ember minden évben nézesse meg magát az orvossal. Ezt mindenkinek meg kellene tennie, mert a korai felismeréssel nagyon sok betegség megelőzhető vagy gyógyítható, kezdve a hasi aneurizmától a vastagbél daganatán át a pajzsmirigy-

30

vagy a mellrákig, vagy a szív- és érbetegségekig. Évi egy kivizsgálás akkor is nagyon fontos, ha nincs semmi pana­ szunk. Ami meg az életmódot illet: az utóbbi években egyre fontosabbá vált számomra a magánélet, a család, a barátok. Persze a szakmai siker is lényeges, de számomra felértékelődött a család: a feleségem, a gyerekeim. • Mióta tart ez a folyamat? Nem tudnám pontosan megmondani. Nekem ez a máso­ dik házasságom, mostani feleségemmel hét éve élek együtt. A gyerekeimmel mindig is nagyon jó volt a kap­ csolatom. Péter fiam professzor, kom­munikációt tanít egy egyetemen, Dél-Karolinában. Julcsi lányom most fejezte be az állatorvosi főiskolát; egy lókórházban dolgozik, mert nagyon érdeklik a lovak. Megjegyzem, mindketten tökéletesen beszélnek magyarul. Feleségemnek, Moni­ kának is van egy fia, ő festő Párizsban. De felértékelődtek a baráti kapcsolatok is. • Visszatérve az egészség-csomaghoz: sportol? Igen – de nem annyit, amennyit szeretnék. Nincs rá elég időm. De azért úszom, futok, kerékpározom. És a tánc? Hát erről meg honnan tud? Igen, van tánc is. Ami a felesé­ gemnek fontos igazán: ő ragyogóan táncol. Nekem nincs hozzá annyi energiám és időm, de mindig megígérem ne­ ki, hogy több időt fogok rászánni. A múltkorában, amikor Pes­ten voltunk, az Érsebészeti Társaság tartott egy nagy bankettet, s ott végre egy órát táncoltunk. • Van olyan érsebészeti megoldás, amit úgy hívnak: Gloviczki-módszer? Én sokféle módszert dolgoztam ki, s biztos vannak kollé­ gák, akik ezeket használják, de én nem nevezek egyet sem Gloviczki-módszernek. • És a bűvészetben? Ott van Gloviczki-módszer? Igen! Ott egyértelműen van! Ha beírja a nevemet a Youtube keresőjébe, akkor talál egy műsort: egy mutat­ ványt hatalmas ezüst gömbökkel, ami abszolút az én ta­ lálmányom. Ezzel a mutatvánnyal második helyezést ér­ tem el az 1973-as párizsi Bűvész-világbajnokságon. • Egy ezüst gömbből elővarázsol hármat, négyet…

És ötöt! Ezt én találtam ki, és más nem is tudja megcsinál­ ni. Persze a titkát sem árulom el – de ha ismernék, akkor sem tudnák utánam csinálni, mert olyan ügyesség kell hozzá. Sok más versenyen is részt vettem, megnyertem az amerikai Bűvész-bajnokságot is. • A bűvészet segítette önt, hogy jó érsebész legyen? Egyértelműen! Az érsebészet nagyon technika-igényes munka. Mikro-sebészet, érvarratok, nagy hasi műtétek – mindez nagy technikai tudást és kézügyességet igényel. A bűvészet nagy segítség a mai napig. Hiszen máig nem hagytam abba – legközelebb éppen a Mayo Klinika öreg­ diákjai számára rendezett hatalmas banketten fogok majd szerepelni. • Sosem gondolt arra, hogy főállású bűvész legyen? Lett volna alkalmam rá, de mindig orvos akartam lenni. Az 1973-as siker után szerződést kaptam a párizsi Olym­ pia színpadára, de a kórházi munkát választottam. Fellé­ pést persze többször is vállaltam. Szerepeltem egy hétig Londonban, részt vettem egy TV show-ban, ahol Olivia Newton-John mellett csináltam egy műsort, Zürichben pedig a Bernhardt Theaterben léptem fel. A bűvészettel bejártam az egész világot, Japántól Dél-Amerikáig. Első­ sorban orvos vagyok, de hatalmas örömöt ad, hogy olyan trükköt tudok csinálni, amit más nem, s hogy ez a titokza­ tosság és a szórakoztatás mellett esztétikailag is első­ rangú. • Fontos, hogy a műsor szép legyen? Nagyon fontos! Nekem nagyon fontos. Olyasmi ez, mint a műkorcsolya: sport is, de esztétika is. • És az mennyire fontos, hogy az ér, amit megvarr, de amit aztán senki nem lát majd, szép legyen? Nekem nagyon fontos! Számomra ez a szakmai elhiva­ tottság lényege. Ha senki nem látja, akkor is tökéletesnek kell lennie! Tudja, amikor Michelangelo festette a Sixtusi Kápolna mennyezeti freskóját, és órákig szöszmötölt egy apró részlettel egy sarokban, azt kérdezték tőle: minek csinálja, hiszen azt senki nem fogja látni! Ő meg így vála­ szolt: Isten látja! Mélykuti Ilona–Elek László

31

Szakérto´´nkto´´l

Dr. Barta Zsolt

a Teva orvos-igazgatója

Ízek és érzések • 32

Úgy tartjuk, hogy az ember öt organikus érzékével (látás, hallás, ízlelés, tapintás, szaglás) tájékozódik a világban. Jan Steen 1665 körül festett életképén – amely az „Ahogy az öregek énekelnek, úgy fújják a fia­ talok” holland közmondást illusztrálja – az ábrázolt sze­ replők az öt érzéket is megtestesítik: az idős, olvasó as�­ szony a látást, a pipázó fiú és a kutya a szaglást, a dudán játszó ifjú a hallást, a borospoharat tartó nő az ízlelést, a gyermekét átölelő asszony pedig a tapintást jelképezi. Azt, hogy melyik a legfontosabb érzékszervünk, nehéz lenne eldönteni, hiszen egyformán szükségünk van rá­ juk és az általuk közvetített érzésekre. Az emberi érzék­ szervek több mint tízmilliárd specifikus receptorral ren­ delkeznek, melyekhez érzékelő idegvégződések kap­ csolódnak. Az érzékelő sejtek részben helyhez kötöttek (pl. szem, fül) vagy a szervezet egészében elterjedtek (pl. fájdalomérzékelő sejtek). Az általában „íz”-nek nevezett érzéklet a szűkebb érte­ lemben vett ízlelés és a szaglás összjátéka a szájüregbe­ li nyálkahártya-érzékletekkel, de élettanilag az ízlelés csak a nyelv által érzékelt alapízeket foglalja ma­gában. A receptorok az ízlelőbimbókon helyez­kednek el, amik pedig az ízlelő szemölcsök oldalán és alján találhatók. Ízlelőbimbók nem csak a nyelven vannak: előfordulnak a szájpad és a torok hátsó részén is. Az érzéksejteken parányi nyúlványok érzékelik a nyálban oldott anyago­ kat. Ha ízanyag ingerli őket, akkor az érzéksejtekben in­ gerület jön létre, amit az idegek az agykérgi ízlelő­köz­ pontba és a hipotalamuszba vezetnek. Napjainkig nem sikerült egy olyan, álta­lá­nosan érvényes el­mé­letet ki­ alakítani, mely modellálná az ízanyagok molekuláris szer­kezete és az általuk kiváltott érzetek közötti össze­ függést. Az ízlelési mechanizmus első lépcsőjének egyik legelfogadhatóbb magyarázata szerint az ízanyag adszorbeálódik a receptor felületén elhelyezkedő pro­ teinmolekulákban, és azokkal valamilyen laza kötésű komplex vegyületet képez. A proteinmolekulák feltehe­ tően depolarizálódnak és kristályszerű állapotba kerül­ nek, megváltoznak a membrántulajdonságok is, és az idegvégződésekben feszültségkülönbségek létrejötté­ vel bioáramok keletkeznek, ame­lyek az agyban levő ízérzékelő központba jutnak el.

Jan Steen

Már a 20. század kezdetétől ismert, hogy a nyelv részei������������������������ különböző mértékben���� ér­ zékenyek az egyes ízminőségekre (sós, édes, savanyú, keserű és az ún. umami), de az újabb eredmények szerint nem biz­ tos, hogy a minden tankönyv által leírt íztérkép teljesen megfelel a valóságnak. A nyelv minden ízlelőbimbója ugyanis képes akár minden ízt érezni. Azt is tud­ juk, hogy az ízlelőbimbók fajtól függően akár 50–150 íz-receptor sejtet tartalmaz­ nak, és egyes állatfajok különféleképp érzik az ízeket: a macskákból������������ például���� hi­ ányzik az édes íz receptora, a madarak pedig a csípős ízre érzéketlenek. Hamvas Béla a Babérligetkönyvben írja: „A kínaiakról azt olvastam, hogy a legkí­ váncsibb ínyű emberek, és amit nem is­ mernek, azt szeretik a szájukba venni, mint a pólyásgyerekek. Az ízlelést ez a tudósítás szabadította fel bennem. Fi­ gyelni kezdtem, és csakhamar azt ta­ pasztaltam, hogy az, amit az úgyneve-

zett lélektan az ínyről mond, az csapni­ való. A többi közt azt állítja, hogy az ízle­ lésnek nincs emlékezete. Aki ezt mond­ ta, az botínyű ember volt. Mondhatom, hogy nemcsak a kínaiak, akiket hallo­ másból ismerek, nemcsak én, aki esetleg kivétel vagyok, hanem egész sereg em­ ber, akinek érzéki kultúráját nagyra be­ csülöm, ezt az állítást megcáfolták. Az íny nagyon is jól emlékszik még a har­ mincöt évvel ezelőtt megízlelt ételekre és italokra is. Az íny végtelenül intelli­ gens érzék, amely bámulatos árnyalato­ kat tud megállapítani, és csodálatra mél­ tó színvonalra tud emelkedni. Végül az ínynek olyan fantáziája van, amelynek pél­ ­dául a tapintás, vagy a szaglás nyomába sem ér, sőt még a hallás is csak ritkán.” Keveset tudunk arról, hogy mikortól funk­­ cionál az ízérzésünk, de egyesek sze­rint a hetedik hónapban már az alap­ ízekkel kiválthatók reflexek. Ismert, hogy az újszülöttek még a rendkívül híg cu­

koroldatokra is nyugodt és elégedett arckifejezéssel reagálnak, míg a savanyú vagy keserű ízt elutasítják. Az édes íz evolúciós szempontból praktikus előny­ ben részesítése azzal magyarázható, hogy az édes íz jelzi azon energiaforrá­ sokat, melyek nem mérgezőek, azaz biz­ tonsággal fogyaszthatóak, a keserű íz vi­ szont figyelmeztet minket a mérgező élelmiszerekre. Hasonló evolúciós meg­ határozottság tételezhető fel a többi íz­ ről is: a savas íz például figyelmeztethet az élelmiszer romlottságára, míg a sós íz ásványi anyagokra utalhat. Az „umami” ízminőség a természetben elsősorban az állati eredetű élelmisze­ rekben fordul elő, és jó fehérjeforrást je­ lez. A szó jelentése: „finom íz”. Természe­ tesen fordul elő még a paradicsomban, a parmezán sajtban és a japán konyhában használatos kombu nevű barnamoszat­ ban, de a mesterséges adalékanyag, a nátrium glutamát íze a „legtökéletesebb umami”. A japánok szerint az umami életre kelti az étel természetes ízét, az umami az egyensúly: feleslegessé teszi a fűszert, kellemes utóízt hagy a szájban és mély benyomást a lélekben. Persze ezt az ízt az élelmiszeripar is használja; az Ikeda professzor által szintetizált, ma már E621-es számon futó nátrium-glu­ tamát rengeteg készétel adalékanyaga. Az E621-et azonban többé már nem a komobuból, hanem mikrobákból vagy szintetikus úton nyerik. Ez azonban prob­lémát is okozhat, mivel a nátriumglutamát nagyobb koncentrációban le­ het jelen az ételben, illetve a szervezet is gyorsabban képes felvenni, ezért a vér­ ben sokkal magasabb koncentrációt ér el. Ráadásul egyesek különösen érzéke­ nyek a nátrium-glutamátra, és könnyen

33

tapasztalhatnak szédüléssel, mellkasi fáj­dalommal, fejfá­ jással, zsibbadtsággal, izzadással, esetenként az arc meg­ duzzadásával járó tüneteket egy távol keleti, kínai étte­ rem látogatása után. Az átlagember megközelítőleg egyébként kb. tízezer ízle­ lőbimbóval születik, és mire eléri a nyolcvanéves kort, nagyjából háromezer marad meg neki. A népességnek viszont körülbelül a harmada szuperízlelő, magyarul ne­ kik háromszor annyi ízlelőbimbójuk van, mint másoknak, és ők emiatt hajlamosabbak elutasítani az erős vagy isme­ retlen ízeket. Talán pont ezért, de a kifinomultabb ízérzé­ keléssel megáldott embereknek kisebb az esélyük rá, hogy valaha is rászokjanak a dohányzásra, mint a kevésbé érzékenyeknek. A szuperízlelők különösen nehezen tole­ rálják a keserű gyógyszereket. Korábban az élelmiszer- és gyógyszeripar főként sót, zsírt és cukrot használt a keserű íz és más kellemetlen ízek elfedésére. Ám mióta egyre több aggály merült fel e három komponens egészségre gyakorolt hatásával kapcsolatban, megnőtt az igény más megoldások iránt. Ahelyett, hogy elnyomnák a kellemet­ len ízeket, a vegyészek és molekuláris biológusok az ízér­ zékelést befolyásoló módszerek kifejlesztésén dolgoznak. Tudjuk tehát, hogy a keserűre vagyunk a legérzékenyeb­ bek (veszélyt jelez), de az érzékenység függ számos do­ logtól, így a hőmérséklettől (ami fokozhatja vagy csök­ kentheti az ízérzetet), a napszaktól (délután kifejezet­ tebb), nemtől (a nemek közül a nők a jobbak) is.

34

Talán furcsa, de további „ízek” érzékelése is lehetséges a nyelven. Ilyen például a hideg/hűvös érzettel járó men­ thol vagy kámfor, a fanyarsággal vagy száraz érzéssel járó tanninok/kalcium oxalát (tea, vörösbor, banán), vagy akár a zsibbadtságérzettel járó, a kínai és indonéz konyhában használatos fűszerek (Szecsuáni bors) íze: a közismerten csípős érzetet okozó etanol, capsaicin, piperin, gingerin is. Az összetettebb ízek felismeréséhez (például a málnáé­ hoz) azonban mind a szaglás, mind az ízérzés szükséges. Az aroma vagy zamat tehát több komponens kölcsönha­ tásának eredménye. Érdekesség, hogy az ízlelőbimbókban a tápcsatorna bi­ zonyos hormonjai is megtalálhatók, de a pontos szerepük még nem tisztázott, így az ízlelés és ezen hormonok kap­ csolata még szintén feltérképezésre vár. Hasonlóan új megfigyelés, hogy a tápcsatornába került zsírok már a szájban, ill. a tápcsatorna egyéb helyein lévő receptoro­ kon keresztül befolyásolják az étvágyat, ill. a zsír- és ener­ gia-felvételt is. Tudományos közlemények szerint ez is alapja lehet pl. a metabolikus szindróma az ízlelésen/íze­ ken keresztül való befolyásolhatóságának. Érd������������������������������������������������������ ekes, hogy bár az emberi ízlelőszerv csak csekély mér­ tékben helyettesíthető mérőműszerekkel, egyes kutatók mégis������������������������������������������������� az iparban is használható mesterséges érzékszer­ vet, elektronikus nyelvet fejlesztettek ki, ami képes az alapízek elektromos jellé alakítására, a jel mérésére, fel­ dolgozására és értékelésére, majd – az emberi nyelv mű­ ködését lemásolva – gyors, objektív és megbízható mó­ don képes a folyadékokban oldott komplex, szerves és szervetlen komponensek elemzésére. Bár az emberi érzé­ kelés egyelőre nem pótolható pl. a jó borok és whiskey-k megítélésekor, általános probléma, hogy a legjobb som­ melier is telítődik egyszer az ízekkel, és kevésbé tud kü­ lönbséget tenni, mondjuk, két azonos évjáratú bor között. Kutatók szerint ezek a kézben tartható „nyelvek” viszont fáradhatatlanul képesek pontosan leírni egy adott bor, tea, kávé, vagy akár ásványvíz ízét. Mi történik, ha az ízérzés zavart szenved? Definíció szerint az ízérzés teljes elvesztése az ageusia, gyengülése a hypo­ geusia, jelentős megváltozása pedig a dysgeusia (az ízlelt ételnek nem megfelelő íz érzékelése), de ismert még a parageusia és hypergeusia jelensége is. Nagyon sokan

nem is tulajdonítanak jelentőséget kez­ detben ezeknek a zavaroknak, pedig számos súlyos alapbetegség is állhat a háttérben. Amennyiben mégis orvoshoz fordulnak, a páciensek különféle szak­ rendeléseket keresnek fel (Fül-orr-gégé­ szet, Stomatológia, Neurológia, Psy­chi­ átria, Onkológia, Belgyógyászat, illetve Gasztroenterológia), ahol szakemberek próbálnak segíteni. Az ízérzés vizsgálata klasszikusan úgy történik, hogy a beteg elé helyezett táb­ lára felírjuk a négy alapízt (édes, sós, sa­ vanyú, keserű), majd hurkapálcára vattát csavarunk, és a megfelelő folyadékba mártva a beteg nyelvét megérintjük. A beteg ezt követően a megfelelő szóra rá­ mutat, száját többször, alaposan kiöblíti, ez után pedig külön, szimmetrikusan vizsgáljuk a két nyelv-félt. Lehet, hogy a beteg egy egyszerű megfázás miatt nem érzi az ízeket, ami természetes, és a gyó­ gyulással spontán megoldódik. Azonban sokszor nem ennyire nyilván­ való az ok. Az ízérzés zavarának gyakran pl. toxikus oka van. Mérgezések esetén (pl. hidrogén-szelenid, higanyvegyüle­ tek, kadmiumvegyületek, kén-hidrogén, krómvegyületek, ólomvegyületek, sze­ lénvegyületek, tellúrvegyületek, tet­ra­ klór-etán, toluol) gyakori a dsygeusia. Sokszor az alkalmazott gyógyszer indu­ kálja: közismert például a metronidazol esetében. A daganatos betegségekben is különösen gyakori az ízérzés zavara, ami jelentős hatással van az egyébként is csökkent életminőségre, ezért a beteg kezelőorvosának ezzel is tisztában kell lennie, és foglalkoznia kell a problémá­ val. Leginkább irinotecan, FOLFOX, eto­ poside/platinum, gemcitabine, kevésbé gemcitabine/capecitabine, vinorelbine /

platinum, vinorelbine monoterápia mel­ lett észlelhető a probléma. Sokszor cink­ hiány okozza a csökkent ízérzékelést (a cink a gustin része, ami a nyál egyik polypeptidje, és szükséges az ízlelő­bim­ bók működéséhez). Ezzel együtt csök­ ken a szervezet ellenálló-képessége, fo­ kozott fáradékonyság lép fel, serdülő­ korban különböző fejlődési zavarok ala­ kulhatnak ki, míg felnőttek esetében ez elhúzódó sebgyógyulást, csökkent étvá­ gyat, hasmenést, valamint bőrgyulladást is okozhat. Centrális ízérzészavar az esetek viszony­ lag kis részében (1–2%) igazolható, és hátterében gyakran az agyáll��������� omány ká­ rosodása (vérzés, tumor stb.) áll. Ilyenkor az agykoponya diagnosztikus és funkci­ onális képalkotó vizsgálata (CT, MRI) is szükséges lehet. Máskor lokálisan, peri­ fériásan van a hiba, az ízérző receptorok és a perifériás idegvégződések károso­ dása miatt, amit sokszor a „hétköznapi” dohányzás, alkoholfogyasztás okoz. Szájés garatnyálkahártya-atrophia kialakul­ hat egyszerűen a korral, de daganatos betegség miatti irradiáció, ritkábban Os­ ler kór, Behcet kór, amyloidosis, Sjögren szindróma, vagy akár egy megelőző se­

bészeti beavatkozás is okoz­­hatja. Nem utolsósorban azt se felejtsük el, hogy psychogén eredet is állhat a hát­térben: a psychiátriai kórképek egy részében gya­ kori a hallucináció, és előfordulhat akár szaglási, vagy ízlelési kóros képzet is. Mit tehetünk? Legfontosabb az okok tisz­tázása, a helyes anamnézis, az alap­ betegségek ismerete. Lokális ok kizárása is szükséges a Fogászaton vagy Fül-orrg��������������������������������������� égészeten, ill������������������������� etve a többi betegség ki­ zárása a fentebb felsoroltak alapján a többi társszakma segítségével. Egyébként a kellemetlen vagy fokozott ízérzés esetén legegyszerűbb az azt ki­ váltó ételek kerülése (különösen a fémes ízek esetében), hidegebb étel fogyasztá­ sa, a keserű ízek kerülése. Csökkent íz­ érzés esetén erősebb fűszerezésre is szük­ ség lehet. Nagyon fontos a szájápolás hangsúlyozása, és alkalmazhatók a nyál­ elválasztást fokozó szerek, rágógumi vagy akár műnyál is. A cink pótlása hiánybe­ tegség esetén szóba jöhet, de pl. sugár­ terápia, irradiatio okozta mucositis, ill. sto­ matitis esetén szerepe inkább kétséges. Dr. Barta Zsolt, c. egyetemi docens Gasztroenterológia DEOEC Belgyógyászati Intézet

35

Gondoskodó gyógyszerészet

Beszélgetés a gyógyszerészi gondozásról Telekné Dr. Kárpáti Hajnalkával, a csepeli Aranycsillag Patika vezetőjével

A csepeli lakótelep és a kertváros határán álló, valaha modernnek számító földszintes épületben kapott helyet a gyógyszertár. A vezetőasszonynak szemmel láthatóan egy szabad perce sincs, szakmájának legkedvesebb oldaláról azonban mégis hajlandó beszélgetni: • Hogyan-miért választotta ezt a szép, segítő hivatást, és honnan indult el felé? Miskolcon születtem, de Egyházasgergéről, egy kis nógrádi fa­ luból származom, Salgótarjánban jártam gimnáziumba. Édes­ anyám védőnő, édesapám történelem szakos tanár – én elő­ ször édesanyám nyomdokain jártam: Szegeden végeztem vé­ dőnőként. Ezután Pécsre kerültem, mint iskola-védőnő, szóval kalandos utat jártam be. A munkát élveztem volna, a gyerekek szűrővizsgálatát, az iskolaorvos melletti asszisztenciát, a főnö­

36

kömmel azonban nem lehetett kijönni, úgyhogy elkezdtem gondolkodni, merre tovább. Hirtelen elhatározással úgy dön­ töttem, gyógyszerész leszek! Persze, ehhez akkor külön minisz­ tériumi engedély kellett, hogy egy második nappali képzés­ ben részt vehessek, és újra kellett tanulnom a biológiát meg a fizikát is, de nekiálltam. Fel is vettek a szegedi gyógyszerészi karra, másodévben azonban a környezetem hatására „megbo­ londultam”, és már inkább jogász szerettem volna lenni: gyor­ san megtanultam a történelmet, azután felvételiztem, még­ hozzá sikeresen. Végül azután mégis hű maradtam a gyógy­ szerészethez, azt folytattam tovább… • Hogyan szerette meg mégis ezt a szép, segítő szakmát? Nem volt nehéz, hiszen valójában tényleg ez volt a nekem va­ ló, mert édesanyám révén valahogyan már ebbe nőttem bele: sokat voltam az orvosi rendelőben mellette, és az maradt meg bennem sok-sok képben, ahogyan jönnek az emberek a prob­ lémájukkal, és ők, az orvossal segítenek nekik. A lényeg, hogy először is meg kell érteni mindenkit, és ebben az édesapámtól

is sokat tanultam, akihez különböző ké­ pességű gyerekek jöttek korrepetálásra: mindegyikkel megtalálta a megfelelő hangot, kommunikációs formát, mód­ szert. Nos, szerintem egy patikusnál is – természetesen a szakmai tudás mellett – a betegekkel való megfelelő kommuni­ káció a döntő, ez határozza meg a mun­ kánk eredményességét. Később azután, amikor vezető lettem, majd miután pri­ vatizáltuk ezt a patikát a férjem afrikai kiküldetésből származó jövedelméből, természetesen meg kellett tanulnom ebből a szakmából sok minden mást is, beleértve az összes menedzseri munkát. Én azonban igazán jól a tára mögött ér­ zem magam, amikor megpróbálok rá­ hangolódni az emberekre, és segíteni nekik. • A puszta expediáláson túl így juthat ma egyre fontosabb szerephez a gyógy­szerészi gondozás; ön szerint elsősorban milyen tényezőkön múlik ennek a munkának a sikere? Ahogyan már utaltam rá, én úgy gondo­ lom, itt is a megfelelő kommunikáció az elsődleges, enélkül nem lehet komoly eredményeket elérni. Természetesen a tárgyi és személyi feltételeknek is adott­ nak kell lenniük, tehát a szükséges esz­ közöknek, segédanyagoknak rendelke­ zésre kell állniuk, a munkatársaknak pe­ dig kellően felkészültnek kell lenniük a feladatra. De a lényeg a betegekhez való hozzáállás, a feléjük fordulás: az én felfo­ gásomban ez egy kicsit népnevelői munka is, tehát nem merül ki a vérnyo­ más-, vércukor-, koleszterinszint stb. mé­ résében. Persze, ezekre fel kell készül­ nünk, jól, gyakorlottan kell végeznünk, de hát ez nekem például semmilyen gondot nem okozott, hiszen édesanyám

révén szinte belenőttem az ilyen típusú feladatokba. Természetesen azonban el­ sők között vettem részt ezzel kapcsolat­ ban a Magyar Gyógyszerészi Kamara ál­ tal szervezett megfelelő képzéseken is, a hipertónia, diabetológia, gerontológia stb. területén. Szívest-örömest elvégez­ zük tehát ezeket a vizsgálatokat a bete­ gek, illetve természetesen mindenki ré­ szére – sőt igyekszünk ezeket intenzíven ajánlani is, hiszen sajnos az a tapasztala­ tunk, hogy maguktól csak kevesen élnek a lehetőséggel, nem alakult ki még en­ nek kellőképpen a kultúrája. • Ezért is szükséges tehát a „népnevelés”… Így van, fel kell keltenünk az emberek fi­ gyelmét a lehetőségek iránt, és meg is kell őket tanítanunk az eszközök haszná­ latára, hiszen nemcsak az orvos vagy a

gyógyszerész mérhet például vérnyo­ mást, hanem a beteg maga is, otthon. Ehhez azonban jó, ha megismeri ennek minden csínját-bínját, akkor tudja ered­ ményesen, ügyesen maga is megcsinál­ ni. Azután persze ajánlhatunk megfelelő készüléket is, amelyik praktikus az ottho­ ni használatra, sőt igyekszünk valami­ lyen árkedvezményt is biztosítani a meg­ felelő eszközökre. Nem szabad elfelejte­ ni, hogy itt, a környéken bizony nem a tehetős emberek a jellemzőek… • Kényes pont lehet viszont az orvosokkal való együttműködés: nincs valamiféle kompetencia-konfliktus e tekintetben? Szó nincs róla, nagyon jó a kapcsolatunk az itt dolgozó háziorvosokkal. A recep­ tekkel, a felírt gyógyszerekkel kapcsolat­ ban szinte napi kapcsolatban vagyunk

37

velük, együttműködünk mindenben, amen­nyire csak lehetséges. Nem tapasz­ taltam ellenérzést a részükről arra vonat­ kozóan, hogy a gyógyszerészi gondozás keretében mi sértenénk az ő kompeten­ ciájukat. Mi nem is akarunk az orvosok szerepkörében tündökölni. Persze, sok­ szor mutatnak nekünk a betegek példá­ ul leleteket, és kérnek tanácsot ilyesmi­ vel kapcsolatban. Nos, természetesen én

38

már áttanulmányoztam a laborkönyve­ ket is, tehát adott kérdésekre tudom a választ, azonban nagyon ügyelek arra, hogy ne lépjek át bizonyos határokat, megmaradjak a gyógyszerészi feladatok körében. Ezek között nagyon fontos pél­ dául, hogy képesek legyünk hatni az em­ berek életmódjára: nem mindegy, hogy egy magas vérnyomással kezelt beteg hogyan él, hogyan táplálkozik (lásd pél­ dául sóbevitel), mennyit mozog és így tovább. Természetesen azért nem min­ dig van mód részletes tanácsadásra, de például az „ölelkező időben”, amikor a délelőtti és a délutáni műszak találkozik egymással, tehát többen vagyunk itt egyszerre, vagy kisebb forgalmú, nyu­ godtabb periódusokban azért tudunk rá időt szakítani. Jellemző az is, hogy vis�­ szatérő betegeink telefonon is érdeklőd­ nek, kérnek és kapnak tanácsot. Ha egy­ szer már elnyertük a bizalmukat, és ké­ sőbb sem csalódnak bennünk, akkor mindig szívesen fordulnak hozzánk…

• Említette, hogy errefelé általában bizony kisjövedelmű emberek élnek. Nem szab gátat például a különböző mérések igénybevételének a pénztárca? Természetesen határt szabhatna, azon­ ban mi ezeket a méréseket térítésmen­ tesen végezzük el – nálunk egész évben „Egy Csepp Patikahét” van... Egyébként is nyilvánvalóan a metabolikus szindró­ mával kapcsolatos kérdések, illetve fel­ adatok a legjellemzőbbek: a magas vér­ nyomás, az emelkedett vércukor- és ko­ leszterinszint általában elhízással páro­ sul, így a népnevelői hozzáállást olyas­ mire is értem, hogy az orvosokkal karölt­ ve megpróbáljuk a betegeket egészsé­ gesebb életmód felé orientálni. Felhív­ hatjuk betegeink figyelmét, hogy mire érdemes különösen ügyelniük a táplál­ kozásban, hol lappanganak bizonyos rej­ tett zsírok stb. Ráadásul mindebben ne­ künk olyan szerepünk is lehet, hogy adott esetben bizonyos készítményeket ajánlhatunk, amelyek segíthetnek a helytelen táplálkozási szokások leküzdé­ sében. Ha például valaki képtelen le­ mondani az állandó nassolásról, az édes­ ségek élvezetéről, segíthetnek neki bizo­ nyos bio-króm készítmények. Ezen túl a gyógyszerész olyan hasznos, egyszerű eszközökkel is segíthet a betegeknek, mint tájékoztató füzetek terjesztése a cukorbetegségtől az allergiáig. Igyek­ szem a különböző cégektől beszerezni például vérnyomásnaplókat és más, használható segédeszközöket, és kiosz­ tom őket a betegeknek: ezek az aprósá­ gok tapasztalatom szerint erősítik az emberek motivációját betegségük meg­ felelő kezelésében. László István

Teva Gyógyszergyár Zrt.

39

40