Gyáli TULIPÁN ÚJSÁG
(Varga Emese Virág, Virág csoport, 6 éves)
Gyáli Tulipán Óvoda 2360, Gyál, Tulipán utca 23. tel./fax: 06/29-341-544 e-mail:
[email protected] http://www.tulipanovoda.hu Intézményvezető: Kápolnásiné Sági Andrea Szerkesztő: Székely Beáta OM azonosító: 200771 2013. TÉL 1. szám
Köszöntő Kedves Szülők! A Gyáli Tulipán Óvoda első újságját tartják kezükben. A lap megszületésének célja, hogy ilyen módon is bemutathassuk az óvodánkban folyó pedagógiai munkát, a gyerekekkel töltött vidám percekről, programokról, az ünnepi készülődésről kis ízelítőt adhassunk. Az első lapban röviden bemutatjuk intézményünket, a nevelő munkánkat, illetve tehetséggondozó műhelyeink tevékenységét, a délutáni programokat, illetve a logopédusunk munkáját. Szeretnénk a szülőkkel is megismertetni az elmúlt év óvodánkra is vonatkozó törvényi változásait, melyet többek között a Házirendben olvashatnak. Célunk, hogy az újság félévente megjelenjen. Óvodánk rövid bemutatása Az intézmény alapításáról Gyál Város Önkormányzata határozott. Hosszú tervezgetés és sok munka után, EU szabvány szerint 175 férőhellyel épült meg óvodánk, amely 2006. szeptember 1-én nyitotta meg kapuit. Óvodapedagógusok, szakképzett dajkák várták a 3-7 év közötti gyermekeiket, akkor még 7 csoportba. 2008-ban az Alapító Okiratunk módosítása következtében óvodánk férőhelyeinek száma 264-re bővült. 2008/2009-es tanévtől egy, majd 2009/2010 nevelési évtől további két csoporttal bővült intézményünk, így jelenleg 10 csoporttal működünk. Az óvodában található külön tornaszoba; könyvtár, mely a nevelőtestületi szobában kapott helyet, orvosi szoba, konyha, iroda helyiségek. Tágas aulánkat, az intézmény közös rendezvényein jól hasznosítjuk. Az udvar parkosított, modern, biztonságos játékokkal felszerelt. Pedagógiai Programunkban, a gyermekek óvodai nevelésében érvényesítendő elveinket fogalmaztuk meg, amely a megelőzésre helyezi a hangsúlyt. Nevelési programunk a Komplex Prevenciós Óvodai Program adaptációja, amelynek során figyelembe vettük óvodánk használóinak elvárásait, a helyi értékeket, valamint azokat a korszerű kutatási eredményeket, amelyekre a hazai óvodapedagógia is épít. Pedagógiai munkánkkal támaszt nyújthatunk a gyermekek nevelése során. Óvodai nevelésünk szemléletének, felfogásának a középpontjában a gyermek és az óvodapedagógus áll.
~1~
Pedagógiai munkánk a családi nevelés kiegészítője, segítője, támasza. Célunk, hogy testileg, szellemileg, szociálisan, egészségesen fejlett, harmonikus-személyiségű, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet elérő gyermekeket neveljünk, egyéni és életkori sajátosságukat fejlődési ütemüket figyelembe véve. Intézményünk reggel 6 órától este 18 óráig tart nyitva. Rugalmas napirendünk alakításával a gyermeki tevékenységek folyamatosságát kívánjuk biztosítani, amelyen belül több lehetőség adódik az egyéni, differenciált fejlesztésre. Ez a napirendi szervezési forma erősíti a gyermekek biztonságérzetét, eltérő szükségleteik figyelembevételével. Mindezek megteremtésével céljaink és feladataink, hogy a ránk bízott gyermekek egészséges életmódját segítsük a szülőkkel közösen megalapozni. Óvodai programunkban kiemelt szerepet kap: • • • • •
a játék, mint az egyik legfontosabb életkori sajátosság, a mozgás, mint a legfontosabb életelem, a kultúra átadás, a gyermekek egészségének megőrzése érdekében fontosnak tartjuk, hogy sokat tartózkodjanak a szabadban, a levegőzés naponta az udvaron történik, ahol sokféle mozgás lehetőség kínálkozik a gyermekek számára.
Alaptevékenységeinken túl, az alábbi térítésmentes szolgáltatásokat biztosítjuk: • • • •
• •
Fejlesztőpedagógiai ellátás Logopédiai ellátás Alapozó és mozgásterápia Hittan oktatás (Katolikus, Református)
Rendezvényeink, programjaink: • Nyílt napok évente két alkalommal • Családi nap • Adventi munkadélután • Mikulás ünnepség • Karácsony
• •
Zene-ovi Néphagyományőrző foglalkozás Vizuális-kuckó Néptánc
• • • • •
Tél búcsúztató,Farsang Anyák napja Évzáró Gyereknap Nemzeti összetartozás napja
Kápolnásiné Sági Andrea intézményvezető, közoktatás vezető óvodapedagógus
~2~
Óvodánk „térképe”
Legfontosabb változások a Házirendben Kedves Szülők! Kérjük Önöket, hogy a Házirendben megfogalmazottakat figyelmesen olvassák végig, és a gyerekek érdekében törekedjenek a benne foglaltak betartására. Az óvoda zavartalan működése és a gyermekek eredményes nevelése érdekében legyenek partnereink.
~1~
A Házirendben előírtakat az óvoda egész területén, az óvodába való belépéstől az óvoda elhagyásáig terjedő időben, valamint az óvodán kívül tartott programok ideje alatt be kell tartani. A Házirend a szülői értekezleteken ismertetésre került, illetve a csoportok öltözőjében is megtekinthető. 2013. szeptemberében az alábbi módosítások léptek életbe: A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban, abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betölti, megkezdi az iskolai életet. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti az iskolát akkor is, ha a hatodik életévét az év december 31. napjáig tölti be. Szülői értekezletek száma: évente minimum 3 alkalom. Gyermeklétszám a csoportokban: maximum 30 fő. Mozgásfejlesztésben is részesülnek a képességfejlesztésre szoruló gyermekek. Óvodába érkezés ideje: reggel 600 -800-ig Óvodán kívüli program szervezésekor a pedagógusok utazás alkalmával 2 db utas listát készítenek, amely tartalmazza az utazók nevét, címét, T.A.J. számát; ebből egy példányt leadnak az óvodatitkári irodába, egy példányt pedig a buszsofőrnek. A szülők is csak származási, vásárlási helyet igazoló szelvénnyel hozhatnak be bármi nemű ételt az óvodába (pl. születésnapra tortát, tízórai gyümölcsöt, farsangra süteményt, üdítőt, stb. Otthonról hozott sütemény esetében is fel kell tüntetni az összetevőket). Az étkezési díj befizetésének rendje: Amikor a gyermek beteg, vagy egyéb ok miatt hiányzik az étkezés térítési díj befizetése napján, a szülőnek abban az esetben is gondoskodnia kell a befizetésről. Bejelentett hiányzás esetén a térítési díj a következő hónapban esedékes étkezési díjból kerül jóváírásra. Óvodai jogviszony megszűnése esetén a térítési díj elszámolásra kerül, túlfizetésnél visszafizetés történik. A gyermekek otthonról behozott tárgyainak, játékainak szabályai: Engedélyezett: ☺ A gyermek megnyugtatását szolgáló játékok behozatala (plüss kabala, amely 30 cm-nél nem nagyobb; lapos kispárna). Gyermekek alvásához szükséges „alvókát” az óvónők által kijelölt helyen helyezzék el. ☺ A nevelő testület határozata alapján a pedagógusok kijelölnek egy napot, amikor a gyermek behozhatja kedvenc játékát, melyet szívesen megoszt társaival.
~2~
A távolmaradás igazolása: Betegség esetén, orvosi igazolás szükséges a hiányzott napokról. Egészséges gyermek 1 napos hiányzását (szóbeli vagy írásbeli) bejelentés alapján igazoltnak tekintjük. Egyéb esetben - amennyiben a szülő 3 napnál hosszabb ideig (üdülés, külföldön való tartózkodás miatt) nem kívánja az óvodát igénybe venni, az intézmény vezetőjét köteles előre, írásban tájékoztatni. A szülő egy nevelési évben egyszeri alkalommal 3 napot igazolhat, amennyiben ezt előre bejelenti. A gyermekek távolmaradását – a térítési díj jóváírása miatt is be kell jelenteni. Kérjük Önöket, hogy a gyermek betegsége és egyéb okból történő hiányzása esetén legkésőbb reggel 9 óráig jelezzék az óvoda felé az ebédlemondást: telefonon, e-mailben, vagy a szélfogóban kihelyezett füzetben. A Házirend nyilvánossága hozásával kapcsolatos rendelkezések: A Házirend mindenki számára jól látható helyen az intézményben kifüggesztésre került. Csoportok faliújságain, a nevelői szobában, szülői üzenő falon, és az óvoda honlapján is megtekinthető. Köszönjük együttműködésüket, amellyel a segítik munkánkat. Kápolnásiné Sági Andrea óvodavezető
Beszámoló az őszi programjainkról:
Őszi papírgyűjtés Óvodánkban évek óta rendszeresen szervezünk papírgyűjtést ősszel és tavasszal. Az idén is sikerült erre szert tenni szeptember 9-17-ig, ahol a csoportok összefogásával összesen 2898 kg papír gyűlt össze, aminek pénzbeli értékét a Szülői Munkaközösségnek csoport teljesítés arányában visszaadva, a gyerekek karácsonyi ajándékára fordítunk. A tavaszi papírgyűjtést 2014. április 7-15-e között tartjuk, amiből szeretnénk a kifogyott, elhasznált eszközöket pótolni, fejleszteni. Azért tartunk papírgyűjtéseket, mert fontosnak tartjuk a szelektív hulladékgyűjtést, hogy tudatosítsuk már kiskortól kezdve a környezetünk tudatos védelmét, annak megőrzését, hogy mire felnőnek a gyerekek, környezettudatos szemléletűek legyenek.
~3~
Van olyan csoport, akik gyűjtik a PET palackokat, rendelkezésünkre áll alumínium-gyűjtő, használt elem-gyűjtő és csoportonként is külön gyűjtik a papírt a többi hulladéktól. Harmati Gabriella óvodapedagógus Csillag csoport
„Alma, alma, de kerek…” Fejlesztési lehetőségek almaszüret kapcsán Pedagógiai Programunk egyik fontos nevelési területe az egészséges életmód szokásainak alakítása valamint a környezet tevékeny megismerése. Célunk: az egészséges táplálkozásra vonatkozó, egészségvédő ismeretek nyújtása (elegendő vitamin bevitele, mindennapos gyümölcs zöldség fogyasztása). A környezetünk megismerése közvetlen tapasztalatok alapján. Pedagógiai Programunk szerint Fejlesztési ütemterveket készítünk, melyet a külső világ tevékeny megismerése köré 2-3 hetes tématervekben rögzítünk. Ilyen témakör volt ősszel „Az alma”, melynek keretében elsétáltunk a Napraforgó csoporttal a gyáli határban levő almáskertbe. Az almaszüret nemcsak a hátizsákokat gazdagította, hanem mindannyiunk személyiségét is. A szabadban való tartózkodás a levegő magasabb oxigéntartalma miatt növeli a tüdő kapacitását – javul a többi életfunkció. Edzettség biztosításával megelőzhető a különböző betegségek kialakulása. A hosszabb séta az állóképességet fejleszti, ugyanakkor tájékozódási pontok keresésével segíti a tájékozódást ismeretlen környezetben. Hazafelé már a gyerekek mondták a térirányokat: „haladjunk előre, forduljunk a kék háznál jobbra. Balra van az óvoda!” Megérkezés után az almáskert alkalmazottja felhívta figyelmünket néhány magatartási szabályra: Az almacsutkát a darazsak miatt sem lehet eldobni! Csak a kiválasztott gyümölcsöt szedjük le! Ügyeljünk az ágak épségére! Ne tapossuk szét a földre hullott gyümölcsöt!
~4~
A szabadban lehetőség nyílt az időjárás elemeinek megfigyelésére: közepes erősségű szél, felhők mozgása, árnyékképünk előttünk, mögöttünk. Természet szépségeinek meglátása - szél fodrozza a bányagödör vizét. A réteges öltözködés lehetővé tette, hogy levehették vastagabb pulóverüket, kabátjukat. A szüret elkezdése előtt megfigyeltük az őszi levelek, gyümölcsök színeit. Színérzék fejlesztése: sárga különböző árnyalatai. Tapintással, kóstolással, gyümölcs megszagolásával a keresztcsatornák (látás - tapintás - íz érzékelés) fejlődnek. A gyerekek figyelemmel kísérték: ki szedett többet-kevesebbet. Kinek könnyebb – nehezebb a táskája. Matematikai relációk megfigyelésére nyílt lehetőség: alacsony-magas, kisebbnagyobb. Szókincsük is bővült: ép - sérült, mosolygó alma, fakéreg, avar, sövény, drótkerítés stb. Szociális érzékenységüket fejlesztette az egymás segítése. Nagyobbak segítettek a kisebbeknek a hátizsák cipelésében a sorok végére. A csoporthoz való tartozás erősítését, a közös munka, az élmények biztosítják. A hátizsákokat a Csorba nagyszülők hozták autóval vissza óvodánkba, melyet köszönünk. A hét folyamán a leszedett gyümölcsből különböző gyümölcsös tálakat készítettek a nagycsoportosok, mely fejlesztette fantáziájukat, kreativitásukat. Az almák szeletelésével a rész - egész fogalmát tapasztalhatták meg. A mechanikus emlékezetet az almáról szóló mondókák, dalok, dalos játékok, mesék fejlesztették. Gazdagodott szókincsük, könnyebb a mondatalkotás a látott, tapasztalt élményekről. Lerajzolva – sok munkán ekkor jelent meg cselekmény ábrázolása. A jól sikerült kirándulást fényképen is megörökítettük. Duró Margit óvodapedagógus Napraforgó csoport
~5~
„Őszelő” családi nap az óvodában 2013.09.28-án első alkalommal megrendeztük az Őszelő néven tartott családi napunkat. Játékos délelőttel kedveskedett a Gyáli Tulipán Óvoda gyerekeknek és szüleiknek. Ügyességi játékokkal színesítettük a programot, melyben az óvodások és nagyobb testvéreik is örömmel vettek részt. Számos érdekes program - egyebek mellett volt lufi hajtogatás, twister, okos doboz, puzzle, meglepetés játék, élő társasjáték, lóverseny pálya. Az arcfestést, légvárat, és a lovacskáztatót a Huncutka Alapítvány jóvoltából próbálhatták ki a gyerekek. Délelőtt folyamán felléptek: Gyermektánc és jazz-balett csoport, Gyáli Mazsorett csapat, és tiszteletét tette nálunk a C. Tatami Sportegyesület, akik karate bemutatóval tették színesebbé programunkat. Sikerült egy tartalmas délelőttön jól érezni magukat mind a gyermekeknek, mind a szüleiknek, és nem utolsó sorban nekünk, óvó néniknek is. A szikrázó napsütésben egy órás zenés műsor szórakoztatta a gyerekeket gyermekdalokkal, akik kedvükre énekelhettek és táncolhattak. Megtalálható volt még egy büfé ahol finom falatokkal és limonádéval olthatták szomjukat az ide látogatók. Részt vett programjainkon a Gyáli Tűzoltóság a gyerekek nagy örömére. Szeretetteljes, családias légkörben telt a nap ahol a szülök és a gyerekek együtt töltött perceknek, játékoknak, nevetésnek együtt örülhettek. A délelőtt sok-sok játékkal telt, és kézművesedésre is volt lehetőség.
~6~
Gyerekeknek nem csak a változatos programok jelentettek örömet, hanem az is, hogy ezen a napon a szülők, nagyszülők, meg a tesók is eltölthettek egy napot az oviban, volt egy kis idő beszélgetni az óvó nénikkel, a többi szülővel. Balázs Krisztina óvodapedagógus Katica csoport
Állatok világnapja a Tulipán Óvodában A Tulipán Óvodában immár hagyomány, hogy október elején az Állatok világnapja alkalmából kiállítást tartunk valamilyen formában. Négy éve rendeztük meg az elsőt, amikor versenyt hirdettünk meg, amelynek nyertese ingyen kirándulhatott tavasszal. Ezt követően óvodákat mozgósítottunk, hogy a csoportok készítsenek alkotásokat, melyeket ők maguk is megcsodálhattak miután elhelyeztük őket, erre a célra is alkalmas aulánkban. Idén visszaemlékezve az első évben megrendezett kiállítás sikerére, arra gondoltunk, hogy ismét a családoknak hirdetjük meg. Sok óvodásunk családi összefogással készítette el, az állatokkal kapcsolatos munkákat, fantasztikus kreativitásról, találékonyságról, ügyességről, újrahasznosításról árulkodtak az elkészült alkotások, melyeket szintén nagy aulánkba állítottunk ki. Versenyt most nem hirdettünk, mégis rengeteg csodaszép alkotás született. Két héten keresztül voltak láthatóak a különböző szebbnél szebb munkák az aulában. Fontosnak tarjuk az ilyen, és ehhez hasonló megmozdulásokat. A gyermekeknek alkalom adódik, hogy együtt legyenek szüleikkel, közösen készíthetik el, amit kis fantáziájuk kitalált. Sok nevetéssel, beszélgetéssel, jobban eggyé kovácsolhatja e munka is a családokat. Hiszen az alkotásokból látható, hogy legtöbbjüket napokon át, nem kis erőfeszítéssel készítették el. Jó volt látni mindnyájunknak, mikor a gyerekek szüleikkel hazamenet, vagy jövet, csodálattal álltak meg a képek, és terepasztalok előtt, mosollyal az arcukon. Mindemellett nem elhanyagolható mennyit fejlődik a gyermek finommotorikája, figyelme, koncentrációs képessége, képzelete, fantáziája, türelme, mire elkészül a mű. Szeretnék köszönetet mondani az erőfeszítésekért, áldozatokért, hogy ez a kiállítás ebben az évben is megrendezhető volt. Kíváncsian várom, új ötleteken gondolkodva a következő évek október eleji heteit. Geiger Ildikó óvodapedagógus Halacska csoport
A zene világnapja Mint minden évben, idén is együtt ünnepelték kicsik és nagyok a zene világnapját óvodánk aulájában. A Halacska csoportos gyerekek készültek egy rövid kis műsorral. Körjátékoztak és táncoltak: a „Hej, a sályi piacon”, „Alma, alma, piros alma” című dalokat.
~7~
Szabó Ildikó óvó néni gitáron játszott őszi gyermekdalokat, melyeket nagy örömmel énekeltek a gyerekek: „Érik a szőlő”, „Lipem-lopom a szőlőt”, „Hej, a sályi piacon”, „Alma, alma, piros alma”. Már az újonnan érkezett kiscsoportosaink is lelkesen énekelték az általuk ismert dalokat. Székely Beáta óvó néni citerán játszott magyar népdalokat, amelyeket Tóth Anna óvó néni énekkel kísért: „Zöld erdőben”, „Hármat tojott a fekete kánya”, „Hervad már a lombnak”, „Kanásztánc”. Az Őzike csoportos gyerekek eljátszották a „Lipem-lopom a szőlőt” című játékot, amit a nagyobb gyerekek örömmel énekeltek velük. A gyerekek az óvodában még nem találkoztak a citerával így nagy kíváncsisággal hallgatták hangját. Meghívott vendégünk volt Kovács Jánosné és Kovács Viktória Georgina, akik rövid komolyzenei darabokat adtak elő zongorán és hegedűn. A hangszereket az ünnep végén meg is nézhették óvodásaink. A gyerekek elcsendesedtek, amint meghallották a hegedű simogató hangját. Bár a hangszert már minden kis óvodásunk jól ismerte, szemükben a kíváncsiság csillant meg. Befejezésként közösen énekeltünk az aulában. Hole Zsuzsanna óvodapedagógus Delfin csoport
Szüret, és szüreti mulatság a Tulipán Óvodában Óvodánkban hagyományismeret szakkör is működik. Az előző évek mozgásos népi játékainak elsajátításától eltérően, ebben a nevelési évben szerettünk volna a gyerekeknek megmutatni egy kevéske keresztmetszetet a magyar paraszti élet mindennapjaiból, ünnepi szokásaiból. Az őszi parasztgazdasági munkák közül a szőlő körüli tennivalókat választottuk elsőnek. Minden csoportban beszélgettek az óvó nénik e témáról már előzetesen. A tavaszi, nyári munkák, no meg a sok napsütés eredményeképpen ősz elejére beérik a gyümölcs, és kezdődhet a feldolgozás. A csoportok az előre leszemezett szőlővel óvodánk udvarán folytatták a munkát a karbantartó, János bácsi segítségével. Minden kisgyerek darálhatott, préselhetett egy keveset, majd meg is kóstolhatták a préselés nyomán csordogáló mustot. A legtöbbjüknek ilyen élménye nem volt még, így érdeklődve, kíváncsian várták a fejleményeket és ízlelgették a szőlő friss levét.
~8~
A tíz csoport három délelőtt dolgozott beosztás alapján, majd szüreti hetünk végén a szakkör, a téma lezárásaként szüreti mulatsággal szórakoztatta kis közönségét. Hagyomány szerint is szüret után, a munka végeztével nem számított ritkaságnak a fiatalok szüreti bálja. Mi is valami hasonlót próbáltunk érzékeltetni, természetesen óvodás módra. A „szőlősgazda” köszöntőt mondott, majd engedélyt adott a mulatságra. A szakkörre járó gyerekek felvonulását-bevonulását követően énekeltek, táncoltak, ahogy azt régen is tették felnőtt társaik. A mulatozás végén a gazda tréfás hangnemben zárta az összejövetelt. A kedves közönség szűnni nem akaró tapssal örvendeztetett meg minden szereplőt, majd felállva, a kis előadókkal együtt énekelték, táncolták újból végig az összes elhangzott népdalt. Sokszor láthattuk már mi pedagógusok más ünnepek és alkalmak kapcsán, hogy annál semmi sem sikeresebb és magával ragadóbb egy gyermek számára, minthogy kis óvodás társait, vagy még inkább csoporttársait láthatja szerepelni. Így volt ez most is. A nézőközönség boldog volt és jól érezte magát, a szereplők, pedig nagyon büszkén álltak társaik előtt. Igen, valóban megérdemelték az elismerést, a dicséretet, a sok tapsot, mert annyi ember elé kiállni sem könnyű, hát még ügyesen, bátran színész módra előadni! A „Cini, cini muzsika” hagyományőrző mozgásos népi játék foglalkozás vezetője: Fekti Imréné óvodapedagógus Napraforgó csoport
~9~
Óvodások lettünk! Az óvodai befogadás egy nagyon meghatározó esemény egy kisgyermek életében. Ha a gyermek nem járt bölcsődébe, akkor most válik el először a szüleitől hosszabb időre. De minden gyerek számára változást jelent. Új környezet, új felnőttek, új játékok és sok-sok más gyerek. Az összevont szülői értekezleten javasoltuk az anyáknak és apáknak, hogy a nyár folyamán ismerkedés gyanánt nyugodtan „kopogtassanak be” az óvoda kapuján. Hozzák el csemetéiket, hogy ne csak kívülről szemlélődjenek, hanem belülről is ismerjék meg az ovi épületét, berendezéseit, az izgalmasabbnál izgalmasabb játékokat, s lehetőség szerint az óvó néniket is. Hiszen ez is kapcsolatteremtésre ad lehetőséget a gyermek és az óvodai közeg között. Örömmel tapasztaltuk, hogy többen is meglátogattak minket. A befogadást megelőzően elmentünk meglátogatni a leendő kiscsoportosainkat, hogy a saját „kis” otthonukban ismerkedjenek velünk, így már ismerős arcok voltunk a számukra az ismeretlen csoportszobában. Törekedtünk, hogy a gyermekek minél szeretetteljesebb és családiasabb légkörbe érkezzenek. A befogadást 3 napra terveztük, természetesen figyelembe véve az egyéni sajátosságokat. Az első napon csak ismerkedtek az új játékokkal, anyával vagy apával játszottak és velünk barátkoztak. Második napon már rövidebb időre otthagyták őket a szülők, hogy nélkülük szokták az új környezetet. A harmadik nap minden gyermek esetében eltérő volt, hiszen mindenki máshogy dolgozta fel, hogy nincs velük anya, apa. Rengeteget mondókáztunk, énekeltünk, ölbeli játékokat játszottunk és érdeklődtünk, hogy ki-mit szeret játszani, mi a kedvenc állata, van-e házi kedvence és hogy hívják. Ezekkel és emellett sok-sok mindennel készültünk és kedveskedtünk a gyerekeknek, hogy egy jó élményként éljék meg az új élethelyzetet. Mára elmondhatjuk, hogy természetesen kisebb-nagyobb sírások és próbálkozások ellenére, minden kis Maci csoportosunk szeret óvodába jönni, szeret bennünket óvó néniket és kedves dadus néninket. A szülőknek javasolnánk, hogy ne féljenek az óvodától, ne sajnálják a gyereket és ne féltsék feleslegesen mindentől, hiszen a kicsiknek rettentő jó érzékelőik vannak a külvilág felé, és ha feszültséget éreznek, feszültek lesznek. Nagyon jó, ha sokat mesélnek és beszélnek a gyerekeknek az óvodáról, hogy miket fognak ott csinálni, hogy milyen jókat fognak játszani, mert várakozással fogja eltölteni őket, szívesen jönnek majd. A gyerekeken lehet a legjobban észrevenni, hogy egy nyugodtabb és rugalmasabb anyuka, illetve apuka mellett a befogadás sokkal egyszerűbb és könnyebb, mint aki „túl-stresszeli” magát és túlfélti gyermekét. Másik, amivel megkönnyíthetjük a kicsik számára az óvodai közeget, ha egy picit úgy alakítjuk az otthoni szokásainkat, napirendünket és néhány szabályunkat, ahogy az oviban is van. Nem kell semmi nagy dologra gondolni, csak az étkezés előtti, illetve WC használat utáni kézmosásra, vagy a játékok helyre pakolására, amivel már nem játszunk tovább.
~ 10 ~
Abban az esetben, ha gyermekünk nehezen kapcsolódik kortársaihoz, segíthetünk neki esetleg azzal, hogy egy-egy szimpatikus szülőt gyermekével együtt meghívunk magunkhoz. Ezzel lehetőséget teremtünk csemeténknek arra, hogy ismerős közegben, szüleinek jelenlétében teremthessen kapcsolatot egy másik lurkóval. A gyerekek közös élményekkel gazdagodnak, amelyek intim kapocsként ott lesznek köztük az óvodai mindennapokban, és a nagyobb közösségben való egymásra találást megkönnyíthetik. Vigyük haza az óvodai rajzokat, és állítsuk ki azokat, így otthon is lesz folytatása az óvodai tevékenységeknek, ráadásul gyerekünk büszkélkedhet is alkotásaival. Használhatjuk otthon is az óvodai jelét. Beszélgessünk gyermekünkkel óvodai élményeiről! Érdemes nem túl általános kérdéseket (pl. „Mi volt ma?”) feltenni, mert egy kisgyerek nem tudja, hogy honnan kezdje a mesélést. Kérdezzünk rá konkrétan, hogy például mit rajzolt, kivel vagy mivel játszott, mit ettek stb. Ne feledjük: ezek a beszélgetések az élmények megosztásán túl lehetőséget biztosítanak az esetleges negatív események átbeszélésére, feldolgozására is. Gyermekünk óvodai mindennapjait természetesen meghatározza az óvodapedagógusokkal való kapcsolata. Ennek alakulására nagyon jelentős hatással van a szülő-óvónő kapcsolat. Ha a gyermek például azt látja, hogy a nap végén anyja bizalommal, kedvesen vált néhány szót az óvónővel, ez önmagában bátorítólag hat. (Arról nem is beszélve, hogy az információcsere önmagában felbecsülhetetlen értékkel bír.) Ne szidjuk gyermekünk előtt az óvodát, az ott dolgozókat, hiszen ezzel romboljuk gyermekünk beléjük vetett bizalmát! Nagyon fontos, hogy mindig csak az igazat mondjuk a gyermeknek, még véletlenül sem azt, hogy nem hagylak ott, csak kimegyek a folyosóra, közbe elmegy, stb. Higgyék el, hogy nagyon jól meg lehet beszélni a dolgokat kis három éveseinkkel. Hátráltató lehet a búcsúzkodás elnyújtása, az „alkudozások”. Szinte hihetetlen, de amíg az anya ott áll az ajtóban, ölelgeti a gyerekét és arra vár, hogy a gyerek abbahagyja a sírást, a gyerek a lehető legritkább esetben nyugszik meg, és mindennek az a vége, hogy már az anya könnye is kicsordul és már ketten sírnak. Az elválás legyen meleg, szeretetteljes, de rövid és határozott, minden megbeszélendőt otthon és útközben ejtsünk meg. Sok családban úgy oldják meg ezt a problémát, hogy az apa viszi az oviba a gyereket, és akkor nincs sírás. Kedvenc, „alvókáikat” természetesen magukkal hozhatják, hiszen ezek anya,- otthonpótlók. Érdekes jelenségként fogják tapasztalni a felnőttek iránti kötődés változását az óvodában. Minél kisebb a gyermek, minél inkább rászorultabb a segítségre és az érzelmi támogatásra, annál inkább az óvónő áll a kapcsolatkeresés-, tartás középpontjában. Hosszabb távon leginkább az, akinek legelőször lehet vizesre sírni a vállát, vagy akinek legelőször „visított” a fülébe, akitől az első simogatásokat, vigasztaló szavakat kapta, igaz akkor úgy tűnt meg sem hallja. Ahogy kezdi egyre nagyobb biztonságba érezni magát óvodában, úgy kezdi beengedni aurájába a többi kedves felnőttet, majd lassan fokozatosan kezd átpártolni társaihoz. A folyamat természetesen gyerekenként változó idő alatt zajlik le.
~ 11 ~
Az óvoda csak időlegesen veszi át a feladatot, a család marad az első a gyermek számára, de az óvodai évek alatt csak ketten, egyetértésben, egyenrangú partnerként tudjuk eredményeinket elérni. Egréder Dalma, Fülöpné Sólyom Erzsébet óvodapedagógusok Maci csoport
Az óvodapedagógus segítőtársa a dajka néni (Belső továbbképzések, hogyan is csinálják mások, másik csoportban) Az óvodánkban a dadus nénik a 3-7 éves korú gyermekek nevelésében az óvodapedagógusokkal együttműködve végzik feladataikat. Részt vesznek a szeretetteljes, nyugodt, érzelmi biztonságot nyújtó környezet biztosításában. Segítik a gyermekek szükségleteinek kielégítését (testi - érzelmi). Biztosítják a szükséges higiénés feltételeket. Ezért nagyon fontosnak tartjuk a szakmai megújulást – a belső továbbképzésüket. Ez a nevelési év immár a második, amelyben az éves munkatervben összeállított szempontok szerint folytatódik az elméleti, gyakorlati innováció. Fontosnak tartjuk az átdolgozott Pedagógiai Programunk megismerését, főleg az „Egészséges életmód alakítása” fejezetben leírtakat. Ismerniük kell a Házirendben történt módosításokat is. Ősszel Molnár Mariann dadus nénit figyelték meg a Halacska csoportban munkatársai. Feladatai: • gyermekek reggeliztetése • mosdó használatának felügyelete • naposokkal gyümölcstálak összeállítása (gyümölcsmosás, szeletelés segítése, felügyelete) • öltözködés ellenőrzése, szükség esetén segítése • udvari játékeszközök kikészítése • mindennapos testnevelésbe bekapcsolódás óvónő kérése szerint • meleg tea biztosítása A látottakról a munkatársai véleménye: „Mariann nagyon jól irányította a naposok munkáját. Felhívta a figyelmet az óvatos (tompa élű) szeletelőkés használatára. Beszélgettek a színekről, ízekről, ki melyik gyümölcsből válogatott többet, kevesebbet. Miért egészséges sok gyümölcsöt fogyasztani. Ezzel bővítette a gyermekek egészséges életmódra vonatkozó ismereteit.” „Kedves, türelmes viselkedésével ösztönözte a gyerekeket. Csak annyi segítséget nyújtott, amit a kisgyermek fejlettségi szintje igényelt.” „Dajka – óvónő munkakapcsolata jó, kevés kommunikációból is értik egymást”. „A gyerekeket sokat dicséri, bátorítja. Röviden, érhetően ad utasításokat, közli kéréseit, melyeket szívesen teljesítenek. Szerintem nagyon szeretik Őt a csoportba járó gyerekek.”
~ 12 ~
Összegzés: Hasznosnak tartják ezeket a hospitálások a dadus nénik. Így megismerhetik egymás munkáját. Sokat tanulhatnak is, mint az előbbi évben Kocka Lászlóné, Somogyi Etelka dadus néniktől. A szakszerű feladatvégzést erősíti, mely által hitelessé válnak kollégák, szülők előtt. A következő félévben az óvodapedagógus - pedagógiai-asszisztens - dajka munkáját figyelhetik meg a Napraforgó csoportban. Duró Margit óvodapedagógus Napraforgó csoport
Bemutatkoznak tehetséggondozó műhelyeink: Zenekuckó a Tulipán Óvodában Intézményünkben immár harmadik éve gyakorlat a tehetséges gyermekek felkarolása egész óvodai szinten. Természetesen az óvónők minden csoportban már a kezdetek óta odafigyelnek a kiemelkedően ügyes gyerekekre, differenciált bánásmódot alkalmazva. Hogy még inkább törődjünk a kiemelkedő teljesítményű gyermekekkel, elhatároztuk, hogy szervezünk nekik külön foglalkozásokat. Az ötlet a zenében tehetséges gyermekekkel való foglalkozással indult, három évvel ezelőtt. Két óvodapedagógus énekelt, mondókázott a gyerekekkel hetente. Amikor láttuk, hogy milyen eredményes ez a kezdeményezés, kibővítettük tehetséggondozó területeinket. Ma már ötféle külön foglalkozást tartunk óvodánkban. Célunk, a tehetséges gyerekek fejlesztése. Szeretnénk nekik több tudást nyújtani, a csoportban megtanultakra alapozva. Az óvónők, a nagycsoportos gyerekek közül választják ki, mely gyerekek vehetnek részt a foglalkozásokon. Ma Zenekuckónkat négy óvodapedagógus vezeti, heti váltásban. Mielőtt megtartjuk, minden alkalommal megbeszéljük a kezdeményezés tartalmát és ezt füzetben is rögzítjük. Év elején tervet írunk, melyben meghatározzuk feladatainkat, céljainkat. Év végén pedig beszámolót készítünk arról, mit sikerült megvalósítanunk, a jövőre nézve mit tennénk másképp. Az év folyamán több alkalommal bemutatókat szervezünk szülőknek, óvónőknek. Idén a célunk, hogy megismerjék a magyar néptáncot a gyerekek. Erre fektetünk hangsúlyt, de számos egyéb feladatunk is van. Játékos szolmizációs hangsor megtanulása, kánon énekben és mondókában, hangszerekkel való ismerkedés is többek között a célunk. Szeretnénk a csoportban elsajátított tudásra építve még több ismeretet, élményt nyújtani. Eddig nagyon jó tapasztalataink vannak kis „műhelyünkkel” kapcsolatban, a gyermekek szeretik, várják a foglalkozásokat, szívesen járnak. Reméljük, hogy a jövőben is tudjuk folytatni tehetséggondozó kezdeményezéseinket. Geiger Ildikó óvodapedagógus Halacska csoport
~ 13 ~
„Ügyes kezek” - tehetséggondozó műhely A tavalyi évhez hasonlóan idén is útjára indítottuk óvodánkban Vizuális Kuckó tehetséggondozó műhelyünket. Célunk, hogy a kiemelkedő képességű, kreatív gyermekekkel olyan új technikákat, módszereket ismertessünk meg, melyek még jobban segítik tehetségük kibontakozását. Ilyenek például: az olajpasztell vagy az akvarell használata. A gyermekek tehetséggondozását kiscsoportos (15 fő tanköteles korú), kreativitást fejlesztő foglalkozások keretében valósítjuk meg. Nagyon lényegesnek tartjuk, hogy a gyerekek a saját csoportjaikban elsajátított technikákat már ügyesen alkalmazzák. Ezekre építve tudjuk gazdagítani a tehetség ígéretes gyermekeket további művészi, kulturális élmények befogadásával, majd saját készítésű alkotásokkal. Foglalkozásainkat szervezett keretek között kedd délelőttönként 9:45-10:30ig tartjuk, két óvodapedagógus vezetésével. A műhely zökkenőmentes munkájához szükségünk van a szülők támogatására is, amit minden évben meg is kapunk. A hozzánk járó gyerekek egy rajzdobozzal rendelkeznek, amiben a szükséges alapeszközök (rajzlap, színes ceruza, ragasztó, színes papír, hurkapálcika) megtalálhatóak. A szülők az elkészült műhely munkákat az „Ovi Galéria” keretén belül az aulában tekinthetik meg! Tofalviné Szabó Anikó, Szekrényesi Tamásné óvodapedagógusok
Otthon elkészíthető karácsonyi képeslap-ötlet
Baloghné Horváth Katalin óvodapedagógus Delfin csoport
~ 14 ~
„Cini, cini muzsika” hagyományőrző mozgásos népi játék foglalkozás munkája a 2013/2014-es nevelési évben Ebben a nevelési évben is lehetőség adódott óvodánkban a hagyományőrző szakkör szervezésére. Ez a tehetséggondozó foglalkozás volt intézményünk történetében az első. 2007 októberében indult először, és kis csapatunk rögtön az első év végén az óvodai Alapítványi Gálán mutathatta be tudását az Arany János Közösségi Ház színpadán, mozgásos népi játékok terén. Akkor is, és az óta is csak iskolába menő nagycsoportos gyermekekkel foglalkozunk heti egy alkalommal, így a középsősök már várják, hogy a következő évben jöhessenek. Szakkörünkre a gyermekeket saját óvodapedagógusaik javasolják. Ezek a gyermekek az óvodai foglalkozások mellett szeretnének még énekelni, énekes-mozgásos játékokat játszani, valamint érdeklődnek a néphagyományok, népszokások iránt is. Szakkörünkön a következő személyiség- és képességfejlesztő hatásokat helyezzük előtérbe: minél többet megismerni és megszeretni a magyar nép szellemi kultúrájának ezen részéből. A játékok élményén keresztül szeretnénk megalapozni a gyermekek improvizációs játékbátorságát. Játékműveltségük színvonalának emelését. Egyensúly-, ritmus- és térérzék fejlődésük emelését, testrészeik és az irányok még alaposabb rögzítését. Mozgáskoordinációjuk tökéletesítését. Mozgásukat és testtartásukat még esztétikusabbá, harmonikusabbá csiszolni, és nem utolsó sorban a gyermekek éntudatának, és magyarságtudatának formálását érezzük fontosnak. A gyermekek legtermészetesebb megnyilvánulásaira építenünk pedagógiai munkánk során ez, pedig nem más, mint a játék, a mozgás, az éneklés, a beszéd. A népköltészet erre nagyszerű lehetőséget biztosít. Általa sok örömet tudunk nyújtani, örömöt a mozgás szabadságával, a játék izgalmával, énekek, mondókák ismétlésének lehetőségével, és az összetartozás élményével. Szakkörünk célja, hogy olyan gyermekek nevelődjenek, akiknek természetes igényükké válik néphagyományunk ápolása, kulturális örökségünk megtartása. A játékok által megértik, hogy a szabályokat be kell tartani egymás érdekében. Ha társaikkal vannak közös céljaik, akkor össze kell fogniuk. Ha versenyről van szó, akkor küzdeni kell, de az ellenfél teljes tiszteletben tartása mellett. Ebben a nevelési évben tervezett jeles napok, ünnepi szokások feldolgozása szakkörünk által: Szüret Általában Szent Mihály napjától (szeptember 29.) kezdődött. A szüretről nagyon kevés gyermeknek van élménye. A szőlőszedés és a borkészítés egyes mozzanatait a csoportokban énekes játékokba „ágyazva” mutatják be az óvodapedagógusok. A szüreti szezon lezárásaként a közvetlen személyes élmény átéléséhez bemutatunk egy valóságos szőlődarálót és egy szőlőprést a gyerekeknek. Minden csoport a saját borszőlőjét leszemezi, a darálón átengedi és a présbe téve megtapasztalhatja, hogyan engedi a levét és annak milyen íze van.
~ 15 ~
A szüreti mulatság sem marad el, a szakkörösök bemutatóját az aulában minden csoport megtekinti. Karácsony A keresztény egyház egyik legnagyobb ünnepe. A karácsonyi készülődés záró eseménye óvodánk aulájában az ún. gyermek-karácsony. Ezen az ünnepségen a hagyomány szakkör egy rövid karácsonyi kántálással kívánja köszönteni a csoportokat karácsony alkalmából. Ezzel kívánjuk emelni a közös ünneplés fényét. Gergely-járás Gergely napja – március 12. Iskolába toborzó, deákoknak, tanítóknak adománygyűjtő szokás. Az 1860-as évekig a tanévkezdés és –zárás ideje a Gergely nap körüli időszakra esett. A Gergely napi ünnepségeket a tanítók szervezték, irányították. Iskolába a tanulókat ők toborozták mivel a fenti időszak előtt nem volt kötelező az iskolába járás. A Gergely nap körüli időszakban mutatjuk be köszöntőnket mellyel, szeretnénk, ha minden iskolába menő még nagyobb kedvet kapna az iskolai életre. Húsvét Szintén a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe. A Nagyhét virágvasárnappal veszi kezdetét. Mi azzal tesszük emlékezetessé, hogy jellegzetes virágvasárnapi szokást szeretnénk bevezetni, a kiszehajtást és a villőzést. A szakkörön elkészített kiszebábot, mely a telet, a rossz időt, a betegséget jelképezi az óvodán kívüli területen a karbantartó János bácsi segítségével égetnénk el, majd a szépen feldíszített fűzfaággal melyet villőágnak, vagy villőfának nevez a hagyomány, behoznánk jelképesen a tavaszt, a jó időt, az egészséget az óvodába. Ebben az évben is szeretnénk megrendezni húsvét hetében egy kiállítást hímes tojásokból és más húsvéttal kapcsolatos jelképekből, különböző tárgyakból. A kiállításra kerülő dolgokat szülők, gyermekek, és óvodapedagógusok egyaránt készíthetik. A „Cini, cini muzsika” hagyományőrző mozgásos népi játék szakkör vezetője: Fekti Imréné óvodapedagógus Napraforgó csoport
„Hej tulipán, tulipán…” – néptánc tehetséggondozó műhely Óvodánkban a 2013/2014-es nevelési évtől néptánc tehetséggondozó foglalkozás indult. A Köznevelési törvény az idei évtől előírja, hogy a mindennapos tevékenységeink során a tánc is szerepet kapjon. A tánc eddig is jelen volt óvodánk minden csoportjának életében, ám most szerettük volna a tehetséges gyerekek számára kibővíteni a lehetőségek tárházát, a heti egy alkalommal szervezett 30-45 perces foglalkozással, ahol egy-egy tájegység mondókáival, játékaival, dalaival, táncaival ismerkedhetnek meg.
~ 16 ~
A régi időkben a hagyományok, a népi művészetek jelen voltak az emberek, a kisgyermekek mindennapjaiban, az élet minden területén. A gyermekek megfigyelték szüleik tevékenységét, munkáját, nagyobb testvéreik, társaik viselkedését, játékát. Ma felidézve, újra teremtve hozhatjuk közelebb gyermekeinkhez népi kultúránk egy-egy töredékét. Feladatunknak érezzük, hogy a gyermeket bevezessük ebbe a csodálatos világba, megszeretessük, megláttassuk vele a szépet, az értéket, amely benne rejlik. Megismerni, átélni a népi hagyományokat, a nemzeti identitás-tudat alakítását, elmélyítését jelenti, kötődést a múlthoz, a gyökerekhez, a szülőföldhöz. A magyar nemzet mozgáskultúráját a sajátos testtartást, a mozgást, az ehhez kapcsolódó dalok esztétikáját, érzelmi telítettségét a tánc, az énekes játékok segítségével adjuk át a gyermekeknek. A néptánc foglalkozások célja, hogy megszerettessük a gyermekekkel a népi kultúránkat, fogékonyabbá tegyük őket az értékek, hagyományok tiszteletére. A fokozatosság elvét követve a korosztálynak megfelelő szintű, egyszerű mozdulatokkal igyekszünk előkészíteni a nagyobb gyerekeknek való, a népszokásokhoz és a tánchoz közelebb álló mozgáskombinációkat. Hangsúlyt az érzelmekre, az önfeledt játékra, a közös élményekre, nem pedig a szerepeltetésre, a produkcióra helyezzük. Építünk a gyermekek érdeklődésére, fantáziájára, ötleteire, hogy idővel belső igénnyé váljon, vonzódjanak a népzenéhez és tánchoz. A néptánc tanításánál alkalmazkodnunk kell a gyermekek élettani sajátosságaihoz, figyelnünk kell a gyermekek testi adottságaira, mozgáskoordinációjára, értelmi képességeire. Célunk, hogy az óvodába járó nagycsoportos gyermekek közül azoknak a készségeit, képességeit fejlesszük, akik nyitottabbak ezekre a tevékenységekre: szeretnek énekelni, mozogni, táncolni, szívesen vállalnak szerepet, képesek a felnőttel és társaikkal együttműködni. A néptánc fejlesztő hatással van az alábbi területekre: mozgáskultúra, esztétikus mozgás, testtartás, testséma, koordináció, térészlelés, térérzékelés, egyenletes lüktetés, ritmusérzék, tempóérzékelés, zenei hallás, tiszta éneklés, alkotókészség, stb. A foglalkozásokat óvodánk pedagógusai tartják csütörtökönként az intézmény tornatermében, amelyen 22 gyermek vesz részt. Tóth Anna óvodapedagógus Őzike csoport
~ 17 ~
Madárbarát óvoda vagyunk! A Tulipán Óvoda 2012 decemberében csatlakozott a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Madárbarát Óvoda programjához. A gyerekekkel közösen segítjük a madarak áttelelését. Az óvoda udvarán több madáretetőt elhelyeztünk már, hogy a szükséges táplálékhoz hozzájuthassanak az ide látogató cinkék, rozsdafarkúak, vagy akár a szarkák, varjak, galambok is. A nagyobb gyerekekkel az újrahasznosítás nevében tejes dobozokból, műanyag flakonokból minden évben készítünk madáretetőket. A tavalyi nevelési évben karácsony előtt házi készítésű madárkaláccsal díszítettünk fel az udvaron egy fát a madarak és a gyerekek nagy örömére. A csoportokban felelősöket választunk, akik hetente gondoskodnak arról, hogy legyen elegendő eleség az etetőkben. Megismerkedtünk az év madarával, a gyurgyalaggal, pompás színeivel, különleges lakóhelyével, aminek eredményeképp az MME által hirdetett rajzpályázaton 10. helyezést ért el egy óvodánkba járó gyermek, illetve további gyurgyalagos rajzpályázatok eredményeit várjuk. Nevelőtestületünk úgy döntött, hogy Madárbarát óvodaként, a gyermek előtt is jó példát mutatva támogatjuk a Fővárosi Állatkertet és a tavalyi év folyamán örökbe fogadtunk egy fehér gólyát, Kelepet. Az állatkerttől oklevelet kaptunk, ami elismeri egy évre szóló nevelőszülőségünket. Az oklevelet és további információkat az udvari ajtó melletti faliújságokon olvashatnak. (Porfürdőző gyurgyalag. A képet készítette: Máté Bence. A kép forrása: http://mme.hu/images/stories/gyurgy alag_mate_bence_0001.jpg)
Terveink közt szerepel az itatók kihelyezése is, illetve odúk telepítése, hogy azok elfoglalása esetén a költőmadarakat is közelebbről megfigyelhessünk a gyerekekkel. Az idei évben sikerült beszereznünk egy odút, melyet az óvodaudvaron már el is helyeztünk, bízunk benne, hogy tavasszal lesznek lakói is, akiknek nemcsak otthon biztosítunk, hanem a gyerekekkel közösen betekintést nyerhetünk a madarak életébe is. Ezúton szeretnénk kérni olyan ügyes-kezű apukák segítségét, akik segítenek elkészíteni az alábbi odúkat a mellékelt képek alapján.
~ 18 ~
Bízunk benne, hogy a megadott paraméterek alapján sikerül otthon is elkészíteni az odúk 1-1 változatát, amit minél előbb elfoglalnak a madarak. Szeretnénk, ha a gyermekek - a jó példán keresztül megismerve - később is folytatnák ezt a hagyományt, otthon is gondoskodnak majd a madarakról, kertvárosunk előnyeit kihasználva, s jó példát mutatva ezzel környezetüknek, később saját gyermekeiknek. Székely Beáta óvodapedagógus Őzike csoport
Pályázatok Óvodánk folyamatosan figyelemmel kíséri a megjelenő, óvodás korosztálynak szóló pályázatokat. Az elmúlt hónapokban is több-kevesebb sikerrel vettünk részt az alábbi pályázatokon: • Puskin Mozi által meghirdetett rajzpályázat: Ki a kedvenc magyar bábfigurád? A pályázatra összesen 7 rajzot küldtünk el.
~ 19 ~
• Gondolkodj Egészségesen! rajzpályázat: Fesd a jövő évedet naptárlapokra. A pályázatra összesen 9 gyermek 15 rajzával pályáztunk. • Optimal Solution Kft. által meghirdetett pályázat, fogkefeajándékcsomagért. Az Őzike csoport 20.000 Ft értékben nyert a gyerekek részére fogkefét illetve játékokat.
Hóemberes színező
Szilasi Zsuzsanna óvodapedagógus Katica csoport
Gyermekvédelem Óvodánkban a gyermekvédelem kiemelt fontossággal bír. A csoportos óvónők az elsődleges jelzőrendszer tagjai, akik tájékoztatják az óvodavezetőt, illetve a gyermekvédelmi felelőst, ha tapasztalják a csoportjukba járó gyerek valamelyikénél, hogy fejlődésük körülménye nem megfelelő. Azt a megtisztelő feladatot kaptam, hogy fogjam össze az óvónők által tett jelzéseket, és tartsam a kapcsolatot a Gyermekjóléti Szolgálattal, a védőnői hálózattal, családgondozóval. Mi felnőttek, valamennyien felelősek vagyunk a gyermeki jogok érvényesüléséért, kötelességünknek tartjuk óvó-védő magatartásunkkal, hogy felhívjuk valamennyi felnőtt figyelmét erre. Gyermekeink megfelelően csak így tudnak egészségesen fejlődni testileglelkileg. Harmati Gabriella gyermekvédelmi felelős Csillag csoport
~ 20 ~
Nevelés nélküli munkanap a Gyáli Tulipán Óvodában Nevelőtestületünkkel 2013. október 11-én, szakmai nap keretén belül az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba látogattunk el. Szakmai úti céljainkat mindig úgy választjuk meg, hogy a látottakból tudjunk olyan tapasztalatokkal gazdagodni, amelyeket később a csoportokban a gyerekek nevelésébe beépíthetünk. Így volt ez most is, hiszen megtekintettük Feszty Árpád és 12 festőtársának körpanorámáját a magyarok bejöveteléről, a honfoglalásról. A gátőrházban, az árvízi bemutatón hang - és fényeffektusokkal kísérve megtapasztalhattuk, hogy 1879-ben a Tisza hogyan öntött el a falvakat, városokat és hogyan tört be Szegedre, nagy pusztítást hagyva maga után. Részesei lehettünk egy lovasbemutatónak is, ahol ízelítőt kaptunk miképpen zajlottak őseink korában a területfoglalások. Megtekintettünk és ki is próbáltunk különböző népi játékokat, melyeket adaptálva, tovább gondolva óvodánkban is megvalósíthatunk. Ismét olyan új élményekkel gazdagodtunk melyeket pedagógiai munkánk során is hasznosítani tudunk, hiszen élethűen, hitelesen, élményszerűen tudjuk átadni a kicsiknek a régmúltat. Milyen ereje van a víznek? Hogyan nézett ki régen egy postahivatal és mi is az a szatócsbolt, milyen volt régen az iskola, milyen a malom, mire használták? Reméljük, hogy a jövőben is lehetőségünk nyílik programokon részt venni, amelyeket az óvodánk és fordíthatunk. Ez úton is köszönjük Önöknek, kedves szülőknek, nevelőtestületünk valamennyi tagjának, hogy részt napon.
hasonlóan hasznos a gyermekek javára hogy lehetővé tették vegyenek a szakmai
Kápolnásiné Sági Andrea óvodavezető
Szekrényesi Tamásné óvodapedagógus Csillag csoport
Bemutatkozik óvodánk logopédusa Kedves Szülők! Hegedüs Csilla vagyok és szeptembertől a Gyáli Tulipán Óvoda logopédusaként dolgozom. A kezdeti beilleszkedés és a gyermek csoportok megismerése után elkezdtem az 5. évüket betöltött gyermekek szűrését. A logopédiai szűrés során egy komplex artikulációs vizsgálatot végeztem el 115 gyermekkel, ez alapján kiválasztottam azokat, akiknek szükséges logopédiára járniuk. Így 56 gyermek, heti rendszerességgel vesz részt a logopédiai foglalkozásokon. Olyan is, akinek akár egy hanggal van problémája, hibásan képzi. A leggyakoribb gyermekkori beszédhiba a pöszeség, tehát 4,5-5 éves korban még mindig nem megfelelő a hangok képzése. A pöszeség érinthet 1 és több hangot egyaránt.
~ 21 ~
Amennyiben csak néhány hangnál van eltérés, akkor részleges, míg 10-nél több hang érintettsége esetén általános pöszeségről beszélünk. A pöszeség lehet hangcserés, azaz egy másik helyesen képzett hanggal cserél, pl. „cica” helyett „tita”, vagy lehet hangkihagyás (pl. „h” hang kihagyása), torz ejtés (pl. „sz” hang interdentális ejtése úgy, hogy a nyelv hegye kicsúszik a fogak közé). A legsérülékenyebbek az ún. sziszegő (sz-z-c-s-zs-cs) hangok, ahol már egy enyhébb hallássérülés, fogsorzáródási rendellenesség is torzításhoz vezethet. A pöszeség hátterében állhat a motoros kivitelezés, illetve az akusztikus észlelés zavara. Ezért is fontos tudni, hogy a logopédiai órákon nem csak hangfejlesztés folyik. Komplex terápia, diszlexia prevenciós célzattal, illetve különböző részképességek területei, hallási figyelem fejlesztése, mozgásfejlesztés, finommotorika, szerialitás és még megannyi terület fejlesztése történik, ami az iskolára való felkészülést is segíti. Fontos tudni, hogy egy ilyen logopédiai terápia 45-60 perces, tükör előtt és játékos formában zajlik, például a gyerekek nagyon élvezik az ajakgyakorlatokat (pl. „IÁ”, „MIÁ”, „VAU”), nyelvgyakorlatokat és fúvószívógyakorlatokat is, amik minden óra kötelező elemei. Ezt szemléltetem egy nyelvgyakorlathoz kapcsolódó mesével, amit otthon is kipróbálhatnak. A nyelvmanócska Mindenkinek van nyelvmanócskája! - Nyissátok ki a szátokat és dugjátok ki a nyelveteket. Láthatjátok, hogy piros, hegyes sapkája van. Húzzátok vissza és dugjátok ki újra háromszor! A nyelvmanócskánk vasárnap felébredt, nagyot nyújtózott és hatalmasat ásított! – Nyújtózkodjunk és ásítsunk mi is! Kinézett az ablakon és látta ám, hogy leesett a hó! - Ölts ki a nyelved, jobbbalra! Kiment és összelapátolta a havat. – A nyelveddel takard be a felül a szádat, majd alul! Még hógolyót is gyúrt! - Csináljunk gombócot a szánkba a nyelvünkkel. Ezután hógolyózni kezdett az apukájával, akinek nagy bajusza és nagy szakálla volt! - Emeld a nyelved az orrodhoz, majd próbáld meg az álladat elérni. A hógolyózás után mindannyian elfáradtak, bementek a meleg konyhába. A nyelvmanócska anyukája éppen palacsintát sütött. A nyelvmanócska így hát elővett egy nagy lapos tányért. – Nyújtsd ki a nyelved, legyen széles és lapos.
~ 22 ~
Majd elővett egy kést is. – Nyújtsd ki a nyelved, most legyen keskeny és hegyes. Majd egy kanalat. - A nyelvünket öltsük ki és formázzunk belőle kanalat, lapos és kerek legyen a nyelvünk, úgy hajtsuk fel az elejét, míg öblös nem lesz! Megkente nutellával a palacsintát és feltekerte. – A nyelvünket kicsit öltsük ki és a széleit hajtsuk fel! A nyelvmanócska mind megette! - Harapjunk mi is nagyokat! Hmmm, nagyon finom volt a palacsinta! – Nyaljuk körbe a szánk szélét. A nyelvmanócska aztán úgy jóllakott, hogy ebéd után egyből el is aludt!
Végezetül fontosnak tartom, hogy a foglalkozások közti időben (lehetőleg naponta, min. 5-10 percet) gyakorolni kell az ott elsajátítottakat, felnőtt segítséggel, a füzetben leírtak alapján. Ezért fontos, hogy minden gyermeknek legyen füzete. Csakis a rendszeres foglalkozásra járás és a rendszeres gyakorlás segítheti a gyermeket abban, hogy beszédhibája javuljon. Ez a közös munka mindenkitől (logopédus, szülő, gyermek) több időt, figyelmet, energiát követel, de így akár előbb is eljuthatunk a kívánt eredményig. Hegedüs Csilla logopédus
~ 23 ~
