Gvadányi József Általános Iskola és Óvoda

Gvadányi József Általános Iskola és Óvoda Intézményi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve

2007.

Intézményi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv

2007.

Gvadányi József Általános Iskola és Óvoda Intézményi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve Készítette: Szakértő: Balogh Zsigmond Szakértői ig. száma: 005658-02 Szakértő: Csörszné Bagdi Ildikó Szakértői ig. száma: 010718-02

EURON Tanácsadó és Szolgáltató Kft

Gvadányi József Általános Iskola és Óvoda Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve

TARTALOMJEGYZÉK Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv ..................................................... 4 1. Törvényi háttér ....................................................................................................................... 4 2. Bevezetés ................................................................................................................................ 6 3. Az intézményi közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és intézkedési terv célja ........ 6 4. Helyzetelemzés....................................................................................................................... 7 4.1. Az intézmény bemutatása ............................................................................................. 7 4.2. Óvodáztatás .................................................................................................................. 8 4.3. Általános iskola .......................................................................................................... 10 5. A helyzetelemzés összegzése: hogyan érvényesül az esélyegyenlőség az intézményben? . 15 6. A Program célja .................................................................................................................... 16 7. Kötelezettségek és felelősség ............................................................................................... 16 8. Akcióterv .............................................................................................................................. 17 8.1. Azonnali beavatkozást igényel ................................................................................... 17 8.2. Akcióterv (táblázat) .................................................................................................... 18 9. Megvalósítás......................................................................................................................... 22 10. Monitoring és nyilvánosság ............................................................................................... 22 11. Konzultáció és visszacsatolás............................................................................................. 23 12. Szankcionálás ..................................................................................................................... 23 13. Dátum ................................................................................................................................. 23 Mellékletek 1. számú melléklet: A tagintézmények nevelőtestületeinek határozatai

Euron Tanácsadó és Szolgáltató Kft.

3


Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv Jelen dokumentum Rudabánya, Felsőtelekes, Alsótelekes és Kánó települések Polgármesteri Hivatalai és az önkormányzatok közös fenntartása alatt működő közoktatási intézmények által nyújtott adatok, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium által közzétett Helyzetelemzést segítő adatlap a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv alapján készült Társulási Közoktatási Intézkedési Tervvel összhangban került kidolgozásra.

1. Törvényi háttér A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról kimondja, hogy: Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy - egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, - kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség, - tekintettel az Alkotmány 54. § (1) bekezdésére, 70/A. §-ára, valamint a Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire és az európai közösségi jog vívmányaira a következő törvényt alkotja: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos

tisztelettel

és

körültekintéssel,

az

egyéni

szempontok

azonos

mértékű

figyelembevételével kell eljárni. 2. § Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. Az alábbi paragrafusokban, pedig az okatási-nevelési folyamatokban határozza meg az egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség szempontjait: 27. § (1) Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása,


4


b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. (4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 28. § (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. (3) A 27. § (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megőrzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérően rendelkezhet. 29. § Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő.


5


2. Bevezetés A fenti törvényi háttér szellemében a Gvadányi József Általános Iskola és Óvoda a következőkben dolgozza ki az intézmény közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzését és intézkedési tervét, vállalva, hogy az elkészült és elfogadott dokumentumot összehangolják az intézmény működését és pedagógiai munkáját szabályozó dokumentumokkal, különös tekintettel az intézmény pedagógiai programjára és intézményi minőségirányítási programjára.

3. Az intézményi közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és intézkedési terv célja Az intézményi közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és intézkedési terv célja: 

A közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség elősegítése a közoktatási intézményben.



Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok kiszűrése.



Az egyenlő hozzáférés biztosítása a minőségi oktatáshoz.



A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása és előmozdítása az oktatási-nevelési folyamatokban (támogató lépések, szolgáltatások bevezetése, melyek csökkentik a meglévő hátrányokat, javítják az iskolai sikerességet.



A diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció támogatása.


6


4. Helyzetelemzés 4.1. Az intézmény bemutatása Társulás neve:

Rudabánya, Felsőtelekes, Alsótelekes és Kánó települések Közoktatási-Óvodai Intézményfenntartói Társulás

Fenntartott intézmény neve:

Gvadányi József Általános Iskola és Óvoda

Gvadányi József Általános Iskola és Óvoda intézményegységei: Gvadányi József Általános Iskola és Óvoda 3733 Rudabánya Petőfi út 22.(székhely intézmény) Telekes Béla Tagiskola 3735 Felsőtelekes, Telekes Béla út 1. (tagintézmény) Bóbita Tagóvoda 3733 Rudabánya, Óvoda út 10. (tagintézmény) Napsugár Tagóvoda 3735 Felsőtelekes, Táncsics út 12. (tagintézmény) Rudabánya, Felsőtelekes, Alsótelekes, Kánó, községek Képviselő Testülete döntése alapján az addig önálló Gvadányi József Általános Iskola az újonnan megalakuló intézményi társulás székhelye lett, és többcélú intézménnyé vált. Az addig önálló Napköziotthonos Óvoda, pedig intézményegysége lett. A Telekes Béla Általános Iskola intézményfenntartó társulásban működött az Óvoda szintén társulásos formában működött, mint önálló intézmények. A 2007/2008 tanévtől Rudabánya, Felsőtelekes, Alsótelekes és Kánó települések Közoktatási -Óvodai Intézményfenntartói Társulás néven új társulást hoztak létre. A Gvadányi József Általános Iskola és Óvoda pedagógiai hitvallása az esélyteremtés. Elsődleges feladatának tekinti, hogy a rábízott gyerekek szociokultúrális hátrányait csökkentse, és eljutassa a gyerekeket a teljesítőképességük maximumára. Az intézményben személyiségközpontú nevelésoktatás folyik. Nagy hangsúlyt helyeznek a hagyományőrzésre, az egészséges életmódra nevelésre és a környezettudatos magatartás kialakítására. A Gvadányi József Általános Iskola és Óvoda vezetése és dolgozói az intézmény működésének folyamatos fejlesztésével igyekeznek az elvárásoknak megfelelni, feladataikat eredményesen megvalósítani. Rudabánya és Felsőtelekes településeken az oktatás kettő illetve egy épületben folyik, Az önkormányzatok évek óta nagyon nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy az épületeket valamilyen szinten elfogadhatóvá tegyék. Ezért minden pályázati lehetőséget igyekeznek kihasználni többkevesebb sikerrel.


7


4.2. Óvodáztatás Rudabánya Felsőtelekes Óvodai intézmények száma Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3 életévüket betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül) Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

1

1

1

1

100

50

100

41

80

33

62

3

-

5

-

--

-

--

4

2

Az intézményi társulás mindkét településén jelenleg biztosítva van az óvodai ellátás, a Gvadányi József Általános Iskola és Óvoda óvodai intézményegységei Rudabányán két Felsőtelekesen egy feladat ellátási helyen nevelik a rájuk bízott gyerekeket, a következő létszámokkal: Főállású pedagóguso k létszáma

Gyermekek, tanulók száma

Tagóvoda

8

100

HH / HHH gyermekek, tanulók száma 80/62

Tagóvoda

3

41

33/3

Feladatellátási hely (megnevezése és címe) Bóbita Tagóvoda, Rudabánya Napsugár Tagóvoda, Felsőtelekes

Funkció

SNI gyermekek, tanulók száma

A szolgáltatott adatok alapján az óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek aránya Rudabányán 80%, halmozottan hátrányos helyzetűek aránya 62%, Felsőtelekesen ezek az arányok: 80,5%, és 0,7 %. Országos arányokat magasan meghaladó, de ennek nem közoktatási esélyegyenlőségi, hanem települési szegregációs okai vannak.


8


Sajátos Nevelési Igényű gyermekek az óvodai csoportokban nincsenek. Rudabányán 4, Felsőtelekesen 2 vegyes csoport működik. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szegregációjára nincs jel a csoportok adatai alapján. Rudabányán 8 fő, Felsőtelekesen 3 fő óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel, az egy pedagógusra jutó gyermekek száma 25 fő, illetve 13,6 fő. Az alapvető adatokból kitűnik, hogy az óvoda nem folytat szegregált nevelés-szervezési gyakorlatot.

Rudabánya Maci vegyes Nyuszi vegyes Katica vegyes Pillangó vegyes Felsőtelekes Vegyes 1. Vegyes 2.

létszám HH/HHH 28 24/19 25 21/16 24 18/14 23 17/13 17 24

15/1 18/2

A Napsugár Tagóvoda legutóbbi felújítására 2003-ban került sor, itt 5 vízöblítéses WC, 1 étkező áll a gyermekek rendelkezésére. A Bóbita Tagóvoda legutóbbi felújítása 2006-ban történt. A tagóvodák tornateremmel nem rendelkeznek, infrastrukturális felszereltségük jelenleg az igényeket kielégítik. Az óvodai tagintézmények mindegyike rendszeres kapcsolatot tart a Családsegítővel, a Gyermekjóléti Szolgálattal, és a Védőnőkkel és a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal és a különböző civil szervezetekkel, alapítványokkal.


9


4.3. Általános iskola Rudabánya Felsőtelekes Általános iskolai intézmények száma: Általános iskolai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt)

1

-

1

1

17

8

17

8

271

106

0

0

Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma

14

2

Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül)

14

0

210

69

52

45

33

10

31

12

63

30

-

-

Általános iskolai magántanulók száma

Hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma (gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival együtt) 8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma

A mikrotársulás mindkét településén - jelenleg - biztosítva van az általános iskoláskorú gyermekek elhelyezése. A feladatellátást biztosító intézmény a Gvadányi József Általános Iskola, a következő feladatellátási helyeken: Gvadányi József Általános Iskola és Óvoda 3733 Rudabánya Petőfi út 22. Telekes Béla Tagiskola 3735 Felsőtelekes, Telekes Béla út 1. Feladatellátási helyek száma, funkciója és a tanulók létszáma Feladatellátási hely (megnevezése és címe) Gvadányi József Ált.Isk. Telekes Béla Tagiskola

Funkció Székhely Tagiskola


Főállású pedagóguso k létszáma

Gyermekek, tanulók száma

22 11

271 106

HH / HHH gyermekek, tanulók száma 210/52 69/45

SNI gyermekek, tanulók száma 14 2

10


A intézmény egységek tanulói összetételét vizsgálva, a következő adatok mutatkoznak: 2007/2008. tanév HH tanulók aránya a tanulói összlétszámhoz viszonyítva HHH tanulók aránya a tanulói összlétszámhoz viszonyítva SNI tanulók aránya a tanulói összlétszámhoz viszonyítva

Rudabánya 77%

Felsőtelekes 64%

23%

41,5%

5,1%

1,9%

A táblázatot elemezve látható, hogy az arányok a HH, HHH-s tanulók esetében messze az országos átlagot meghaladóak, de a jelenség nem tekinthető szegregációnak, mivel a lakosság összetételéből adódik. Az SNI-s tanulók aránya az országos átlagot nem éri el. Mind a 2 fő felsőtelekesi tagiskolába járó SNI- tanulót integráltan oktatják, Rudabányán gyógypedagógiai oktatás keretében speciális tanterv szerint szakvélemény alapján nevelik a 14 fő SNI tanulót. 2 fő oligofrén szakos végzettséggel rendelkező pedagógus foglalkozik a gyógypedagógiai tagozaton tanuló gyermekekkel. Az iskola alkalmaz 1 főállású logopédust is. A tagintézmények közötti aránykülönbség a HH és a HHH nem éri el a 25%-ot. Az SNI-s tanulók létszáma területenként: Enyhe fokban értelmi fogyatékos Középsúlyos értelmi fogyatékos

15 1

Lemorzsolódási mutatók: Az adatok alapján megállapítható, hogy az intézményi mutatókban igen nagy az ingadozás. A 2005/06-os tanévben minden vizsgált területen magasan az országos átlag fölött vannak, szinte minden érintett tanuló hátrányos helyzetű. A 2007/08-as, és az azt követő tanév tervezett adatai már alatta maradnak az országos átlagnak. A továbbtanulási arányok a gimnázium és a szakközépiskola viszonylatában, negatív irányban térnek el az országos átlagtól. Kifejezetten alacsony közöttük a hátrányos helyzetű tanulók száma. A szakiskolai továbbtanulási arányok messze meghaladják az országos átlagot, és a továbbtanulók között kiemelkedően magas a hátrányos helyzetűek száma. Megjelenik

a

speciális

szakiskolai

képzés,

amely

a

gyógypedagógiai

tagozaton

tanulók

továbbtanulását, szakmaszerzését biztosítja.

A településen élő óvodás gyermekek, általános iskolás eljáró, bejáró tanulók száma: Az eljárók száma Rudabánya esetében jelentősebb, és az általános iskolai korosztályt érinti. Egy-egy osztálynyi tanuló 20 alsós, 26 felsős. Az intézményi társulás településeire a társuláson kívülről való bejárás csekély. Az utazás tömegközlekedési eszközzel történik.


11


A kompetenciamérés eredményei közül az összehasonlításnál legcélszerűbb a 2006. évit (ez az utolsó ismert eredmény) figyelembe venni: Kompetenciaterület

Eredmény

Országos átlag

Eltérés

Iskolai átlag HH/HHH-s átlag

Szövegértés 6.évfolyam

410 (80%)

512 (100%)

-20%

8. évfolyam

448 (90%)

497 (100%)

-10%

6.évfolyam

365 (74%)

493 (100%)

-26%

8. évfolyam

448 (90,7%)

494 (100%)

-9,3%

Matematika

A táblázatban kimutatottak szerint az intézmény eredménye a 6. osztály vonatkozásában az országos átlagtól 20%-os mértékben tér el negatív irányban a szövegértés, 26%-os mértékben a matematika kompetencia területen. A 8. évfolyam eredményei az országos átlagtól ennél kisebb mértékben térnek el. A HH-s, HHH-s tanulók eredményeiről nincs adat. Az oktatás feltételei: Humánerőforrás: nem megfelelő képesítésű pedagógus által oktatott tantárgy

érintett tanulók száma HH / HHH összes tanuló tanulók SNI tanulók

Rudabánya Informatika Kémia Felsőtelekes Kémia Ének Rajz Informatika

189 85

93/42 33/19

29 63 63 63

4/9 13/22 13/22 13/22

Mindkét tagiskolában kimutatható a humánerőforrás hiánya a felső tagozaton, ez Felsőtelekesen több tantárgyat érint. Infrastrukturális feltételek: A két általános iskolai intézményegység infrastrukturális feltételei megfelelnek a 11/1994. MKM rendelet 7. sz. mellékletében foglaltaknak. Rudabányán 1992-ben, Felsőtelekesen 1988-ban történt utoljára felújítás. Mindkét tagiskola rendelkezik 1-1 logopédiai foglalkoztatóval, szükségtanterem nincs. Tornaterem mindkét helyen rendelkezésre áll. Az informatikai felszereltség a tanulólétszámhoz viszonyítva rendkívül hiányos mindkét helyen.


12


eszköz/létesítmény

az eszközt / létesítményt használó gyermekek, HH / HHH sajátos nevelési darab tanulók gyermekek, igényű gyermekek, száma tanulók száma tanulók száma

logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba nyelvi labor Szükségtanterem számítástechnikai szaktanterem számítógép (min. P4 szintű) ebből Internet hozzáféréssel Tornaterem

2

14

5/3

2

2 9 8 2

310 310 310 377

146/90 146/90 146/90 189/108

12 12 12 16

Integrációs és/vagy képesség-kibontakoztató támogatást az egyes intézményekben Az intézmény egyik feladat ellátási helyen sem vesz igénybe ilyen jellegű normatívát. A társulás közoktatási intézményei létszámuknak megfelelő arányban részesülnek a fenntartói hozzájárulásokból, egyéb anyagi és természetbeli támogatásokból. Az oktatásszervezés gyakorlata: A két általános iskola intézményfenntartói társulásban működik. A települések lakossági összetétele, az ott élő gyerekek többségének szociális helyzete rossz. Ez megmutatkozik a tanulói összetételben is. Rudabánya 1.a 1.b. 2.a. 2.b. 3.a. 3.b. 4.a. 4.b. 5.a. 5.b. 6.a. 6.b. 7.a. 8.a. 8.b. SNI 2-4-5 SNI 6-7-8 Felsőtelekes 1 2 3 4 5 6 7 8

létszám HH/HHH 16 15/4 17 15/4 16 16/5 18 16/3 17 15/3 14 14/2 16 14/3 18 14/4 17 11/1 16 10/1 18 11/3 18 11/1 25 19/4 16 8/2 15 7/1 7 7/6 7 7/5 10 10 12 11 19 15 17 12


8/5 8/8 12/7 7/4 11/7 10/6 5/2 8/6

Normál tagozat X X X X X X X X X X X X X X X

SNI

Gyógypedagógiai tagozat

X X

1 1

X X X X X X X x

13


Amint a táblázat mutatja, a hátrányos helyzetű tanulók száma nagyon magas, de eloszlásuk nem mutat eltérést a Rudabányán működő párhuzamos osztályok adatait összehasonlítva. Az SNI-s tanulók oktatása a gyógypedagógiai tagozaton két összevont osztályban történik. Tanórán kívüli programok: 2005/2006 Programok

Összlétszámon belül

Alapfokú művészetoktatás Kisebbségi program Napközi Szakkör Iskolai nyári tábor Erdei iskola

2006/2007

HH / HHH tanulók körében


2007/2008



2008/2009




25

30

25

30

28

32

29

33

100

100

100

100

51

47

52

48

100 17 54

100 16 55

100 18 54

100 17 58

24

20

24

20

26

23

26

29

14

11

15

12

A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében magasabb a részvételi arány az alapfokú művészeti oktatásban, mint az intézmény egészében. A többi területen megfigyelhető, hogy tudatos nevelőmunkával bevonják a tanórán kívüli tevékenységekbe a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat. Az adatokból jól látható, hogy mind a HH, mind a HHH diákok számára biztosított a tanórán kívüli programokban való részvétel, és az alapfokú művészetoktatás igénybevételének lehetősége. Az iskolai napköziben részt vevők aránya viszont alacsonyabb, mint amennyit a tanulói összetétel igazolna. Iskolán kívüli segítő programok: A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók az iskolán kívüli segítő programok közül az Útravaló programban vesznek részt. A pályáztatást az intézmény bonyolítja. Az, hogy a tanuló részesül-e juttatásban attól függ, hogy befér-e a pályázati keretbe. Ilyenkor ugyanis a pályázat kiírója szociális és családi helyzetük alapján rangsorolja a pályázatot, benyújtó tanulókat. Korszerű pedagógiai módszerek alkalmazása A nevelőtestületnek csupán egy tagja rendelkezik ilyen típusú jártassággal, ő drámapedagógiai képzést végzett. Társadalmi és szakmai szereplők: Az intézmény és a társadalmi, szakmai partnerek, civil szervezetek, alapítványok közötti kapcsolat tartása a szükségleteknek megfelelő gyakorisággal (naponta, hetente) történik.


14


5. A helyzetelemzés összegzése: hogyan érvényesül az esélyegyenlőség az intézményben? 1. A településeken élő 3-18 éves korosztály alapfokú közoktatási ellátási feltételei biztosítottak 2. A településeken a sajátos nevelési igényű tanulók aránya az intézményi társulásban 4,2 %. Az országos átlagot megközelíti, de nem haladja meg. A mozgássérült, kerekes székkel közlekedő tanuló egyenlő hozzáférése nem megoldott. Sem a sajátos nevelési igényű, sem az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített gyermekek lakóhelyét illetően nincs területi koncentráció. 3. Általánosságban kijelenthető, hogy az intézményeken belül, és a tagintézmények, valamint a feladatellátási helyek vonatkozásában, a rendelkezésre álló adatok alapján, nem folytatnak szegregáló gyakorlatot. Az intézmény gyakorlata, hogy a szakértői vélemény alapján beintegrálható enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulókat beintegrálja a normál tantervű osztályokba. 4. A tanórán kívüli tevékenység igénybe vételét tekintve magasabb a részvételi arány a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében, mint az intézmény egészében. Ez a tudatos nevelői munka eredménye. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részesülnek az iskolán kívüli segítő programokban is. A pályáztatást az intézmény bonyolítja. 5. Arról, hogy a társulás intézményeiben milyen arányban használják a nevelők a korszerű inkluzív pedagógiát, nem készült eddig felmérés. A nevelők – a lehetőségek függvényében - folyamatosan törekszenek pedagógiai kultúrájuk fejlesztésére. (Integrációs és képesség-kibontakoztató nevelésoktatás gyakorlata, kooperatív technikák, differenciáló módszertan, mérés-értékelés kistérségben, kritikai gondolkodás fejlesztése) 6. Ha a lemorzsolódási adatokat elemezzük, azt látjuk, hogy rosszabbak az országos átlagnál, és az érintett tanulók többsége hátrányos helyzetű. Az egyes települések/tagintézmények között sincs nagy (25%-ot meghaladó) különbség. 7. A társulás által fenntartott alapfokú közoktatási intézmény továbbtanulási mutatói eltérést mutatnak az országos átlagtól, különösen a gimnázium esetében, a legtöbben szakiskolában tanulnak tovább, az SNI-s tanulók pedig speciális szakiskolát választják. 8. Az országos kompetencia-méréseken a társulás adatai az országos átlag alatt vannak 9. Az oktatás feltételei az intézményekben lényegében adottak, vannak olyan területek, amelyek szükségmegoldásként működnek.


15


6. A Program célja Az Intézményi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul kell kitűzni az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében az intézmény minden tevékenysége során: - a beiratkozásnál, felvételinél - tanításban, ismeretközvetítésben - a gyerekek egyéni fejlesztésében - az értékelés gyakorlatában - tanulói előmenetelben - a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában - a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében - a továbbtanulásban, pályaorientációban - a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében - a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel

7. Kötelezettségek és felelősség - Az intézmény vezetője felelős azért, hogy az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülők, és a társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi program, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Az ő felelőssége annak biztosítása is, hogy az intézmény dolgozói

minden

ponton

megkapják

a

szükséges

felkészítést

és

segítséget

a

program

végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket. - Az intézmény vezetője/helyettese/ egyéb tisztségviselője felelős az Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi program megvalósításának koordinálásáért, a program végrehajtásának nyomon követéséért, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért. - A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A tantestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje a programban foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának. - Minden, az intézménnyel szerződéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy ismerje a Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi programot és magára nézve is kötelezőként kövesse azt.


16


8. Akcióterv 8.1. Azonnali beavatkozást igényel: - Minden olyan helyzet, ami a hatályos törvényeknek nem megfelelő (különös tekintettel a 1993. évi LXXIX. törvény A közoktatásról, és Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény rendelkezéseire) Ilyen eljárások, folyamatok az intézményekben nem tapasztalhatók. - Minden, az adatok vizsgálatát követően beazonosított szegregált nevelési és oktatásszervezési gyakorlat, mivel az alapvetően sérti az esélyegyenlőség elvét és korlátozza a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási sikerességét. Ilyen eljárások, folyamatok az intézményekben nem tapasztalhatók. - Ha igazolódik, hogy a településeken biztosított bármely oktatási szolgáltatáshoz (pl. emelt szintű oktatás, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb programok), vagy a társulás intézményeiben biztosított oktatási feltételekhez (pl. szaktanterem, informatikai eszközök, tanítást, vagy egyéni tanulást segítő egyéb eszközök, hiányos szakos ellátottság esetén szaktanár által tartott tanórák) nem biztosított egyenlő hozzáférés a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részére. Ilyen eljárások, folyamatok az intézményekben nem tapasztalhatók. - Ha a társulás intézményeiben a sajátos nevelési igényű (SNI) és a pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) tanulók együttes aránya jelentősen meghaladja az országos átlagot (vagyis több 7 %-nál). A társulás intézményeiben a Sajátos Nevelési Igényű gyermekek aránya 4,2%. Az országos átlagot megközelíti, de nem haladja meg, így azonnali intézkedésre nincs szükség.


17


8.2. Akcióterv (táblázat) Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás Az intézmény pedagógiai programjának felülvizsgálata.

Cél konkrét Intézkedés szöveges leírása megfogalmazása

Az intézkedés felelőse

Az intézmény pedagógiai programjának naprakészeknek kell lenniük.

Az intézmény évente vizsgálja felül pedagógiai programjukat.

Intézmény vezetője

Az Intézményi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv monitoringja.

Az Intézményi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv 2 évenkénti felülvizsgálatával az intézmények naprakész információkkal fognak rendelkezni a közoktatási esélyegyenlőség megvalósulásáról és a kötelező intézkedésekről

2 évente meg kell újítani az Intézményi Közoktatási Esélyegyenlő ségi Intézkedési Tervet.

Intézmény vezetője


Az intézkedés megvalósításának határideje 2008. december 31.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon (1 év) Az intézmény pedagógiai programja a lehető leginkább igazodik a településen élők igényeihez és a kor színvonalához

Folyamatos

Az Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv releváns helyzetképet és cselekvési tervet fogalmaz meg az intézmény számára.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor középtávon (3 év) Az intézmény pedagógiai programja -a szükséges módosítások megtételévelbiztosítja az egyenletesen magas színvonalú oktató-nevelő munkát az intézményben Az Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv alapján folyamatosan nyomon követhetőek az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében teendő lépések

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor hosszútávon (6 év) Az intézmény pedagógiai programja hosszú távon biztosítja a magas színvonalú oktató-nevelő munkát az intézményben

Az Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv alapján folyamatosan és hosszú távon nyomon követhetőek az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében teendő lépések

18


Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás Az Intézményi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv és a Települési Közoktatási Intézkedési Terv összehangolása.

A Gvadányi József Általános Iskola és Óvoda körzetébe tartozó településeken nem minden 3. életévét betöltő gyermek részesül óvodai ellátásban, köztük van HHH gyermek is

Cél konkrét Intézkedés szöveges leírása megfogalmazása Az Intézményi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv és a Települési Közoktatási Intézkedési Terv összhangjának2 évenkénti felülvizsgálatával az intézmények naprakész információkkal fognak rendelkezni a közoktatási esélyegyenlőség megvalósulásáról és a kötelező intézkedésekről A HHH gyermekek esélyegyenlőség ének biztosítása, a HHH-s gyermekek minél szélesebb körének bevonása az óvodai nevelésbe



2 évente meg kell újítani az Intézményi Közoktatási Esélyegyenlő ségi Intézkedési Tervet, és biztosítani kell annak összhangját a Települési Közoktatási Intézkedési Tervvel.

Intézmény vezetője Intézményi Társulás vezetője, polgármesterek jegyzők

Érintett családok személyes megkeresése

Intézményvezető, óvodai tagintézmények vezetői

Az intézkedés megvalósításának határideje Folyamatos

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon (1 év) Az Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv releváns helyzetképet és cselekvési tervet fogalmaz meg a település és az intézmény számára.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor középtávon (3 év) A Települési és az Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervek alapján folyamatosan nyomon követhetőek az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében teendő lépések mind a település, mind az intézmény vonatkozásában

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor hosszútávon (6 év) A Települési és az Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv alapján folyamatosan és hosszú távon nyomon követhetőek az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében teendő lépések

Folyamatos, az óvodai beiratkozáshoz igazított

Csökken az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek, köztük a HHH-s gyermekek száma

Megvalósul a 3. életévüket betöltött HHH-s gyermekek teljes körű óvodáztatása

Folyamatosan biztosított lesz a 3. életévüket betöltött HHH-s gyermekek teljes körű óvodáztatása

19


Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás A Gvadányi József Általános Iskola és Óvoda iskolájában a 2006. évi OKÉV kompetenciamérések eredményei jelentősen elmaradtak az országos átlagtól A Gvadányi József Általános Iskola épülete erősen elavult, felújításra szorul (nyílászárók, padozat, mosdók, falburkolatok). A tanuszoda működés képtelen. A Gvadányi József Általános Iskola tanuszodája a célnak semmilyen szempontból nem felel meg.

Cél konkrét Intézkedés szöveges leírása megfogalmazása


Az OKÉV kompetenciamér ések eredményeinek elemzése, értékelése, az egyes tagintézmények mérési-értékelési gyakorlatának felülvizsgálata A HHH gyermekek esélyegyenlőség ének biztosítása, egészséges környezet kialakítása

Intézményvezető

A közoktatási intézmény mérésiértékelési rendszerének felülvizsgálat a az IMIP alapján

A tanulók, akik között magas számban vannak HHHek, egészséges környezetének biztosítása. Az önerő mellett a pályázati források kihasználása A HHH A tanulók, akik gyermekek között magas esélyegyenlőség számban ének biztosítása, vannak HHHegészséges ek, egészséges környezet életmód kialakítása szokásrendszerének biztosítása. Az önerő mellett a pályázati források kihasználása


Az intézkedés megvalósításának határideje Folyamatos

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon (1 év) Az intézmény mérési-értékelési rendszerének átdolgozása, különös tekintettel az OKÉV kompetenciamérés ekre

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor középtávon (3 év) Az átdolgozott mérés-értékelési rendszer biztosítja folyamatos visszacsatolást, amelyre alapozva kidolgozásra kerülnek az egyéni fejlesztési tervek

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor hosszútávon (6 év) A folyamatosan végzett mérésértékelésre alapozott egyéni fejlesztési programok biztosítják a tanulók, és az intézmény tanulási eredményességének javulását

Intézményfenntartói társulás vezetője, polgármesterek jegyzők, intézményvezetők

Folyamatos, a pályázati kiírásokhoz igazított

Egészséges, kultúrált környezet kialakítása a tanulók számára



Intézményfenntartói társulás vezetője, polgármesterek jegyzők, intézményvezetők

Folyamatos, a pályázati kiírásokhoz igazított

Egészséges, kultúrált sportolási lehetőség kialakítása a tanulók számára

Egészséges, kultúrált sportolási lehetőséget biztosít a tanulók számára

Egészséges, kultúrált sportolási lehetőséget biztosít a tanulók számára

20


Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás Gvadányi József Általános Iskola lemorzsolódási mutatói az országos átlag alatt vannak.

Cél konkrét Intézkedés szöveges leírása megfogalmazása A lemorzsolódási mutatók országos átlaghoz közeli értéket mutatnak.

Intézkedési intézményterv a vezető lemorzsolódás csökkentésére

A szakos ellátottság nem 100%-os

A szakos ellátottság.

Beiskolázási terv, pályázatkiírás

A Gvadányi József Általános Iskola Gyógypedagógiai osztályban szegregált oktatásszervezési gyakorlatot folytat.

Az integráltan oktatható SNI tanulók szegregáció mentes oktatatása.

Az SNI tanulók szakértői felülvizsgálatára irányuló intézményi programok támogatása.



Az intézkedés megvalósításának határideje 2008. augusztus 31.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon (1 év) A lemorzsolódás okainak feltárása és csökkentése.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor középtávon (3 év) Csökken a lemorzsolódás.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor hosszútávon (6 év) A lemorzsolódás mértéke az országos átlaghoz közeli értéket mutat.

intézményvezető

2008. szeptember 1.

Növekszik a szakos ellátottság.

Növekszik a szakos ellátottság.

A szakos ellátottság 100%-os lesz.

Intézményfenntartói társulás vezetője, polgármesterek jegyzők, intézményvezető

Folyamatos, a pályázati kiírásokhoz igazított.

Az integráltan oktatható SNI tanulók szegregációjának csökkentése.

Az integráltan oktatható SNI tanulók szegregációjának további csökkentése.

Az integrált oktatás megvalósulása, egy módszertani központ kialakítása.

21


9. Megvalósítás CÉL Minden érintett intézményi dokumentumban érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és a program célkitűzései

A folyamatos visszacsatolással és értékeléssel az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség elveinek folyamatos érvényesítése Felkészült szakemberek döntéshozók, tisztségviselők, intézményvezetők az érintett területen

FELADAT A közoktatási intézmények működését és pedagógiai munkáját meghatározó dokumentumok, és a közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumok vizsgálata. Az értékelés, visszacsatolás megtervezése

MÓDSZER/ESZKÖZ Dokumentumelemzés

FELELŐS Esélyegyenlőségi felelős (külső szakértő bevonásával)

GYAKORISÁG A program elfogadása után és utána a dokumentumok módosításakor

Munkaterv készítése és az ütemezett feladatok végrehajtása

Esélyegyenlőségi felelős

Évente

Továbbképzések, konzultációk, fórumok szervezése

Szakemberek meghívása

Esélyegyenlőségi felelős

Évente

10. Monitoring és nyilvánosság CÉL Az eredményesség megállapítása Minden érintett megismerhesse a programban rögzítettek teljesülését

FELADAT Az intézkedésekhez kapcsolt indikátoroknak való megfelelés mértékének megállapítása Az éves eredmények közzététele


MÓDSZER/ESZKÖZ Az adatok feldolgozása

FELELŐS Intézményvezetők és települési esélyegyenlőségi felelős

GYAKORISÁG Évente az éves beszámolók részeként adott szempontsor alapján

Intézményi fórumok, lakossági fórum, az önkormányzat, illetve az intézmények honlapjai, helyi sajtó, intézményi hírlevelek

Intézményvezetők és települési esélyegyenlőségi felelős, önkormányzati PR/marketing szakember

Évente egyszer, de jelentős események esetén többször is lehet

22


11. Konzultáció és visszacsatolás Az Intézményi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv a települések lakosságának jelentős részének életét érinti. Éppen ezért az intézmény vezetője vállalja, hogy az intézkedési tervet a nevelőtestületi véleményezés és elfogadás előtt széleskörű konzultációra bocsátja. Ennek érdekében  fórumokat szervez a közoktatási tagintézmények vezetői és dolgozói számára, melyre meghívja a fenntartása alatt álló intézmények munkatársait,  szakmai és társadalmi partnerei számára fórumot szervez, melyen megismerteti őket a programmal és várható eredményeivel.  a partnerek véleményeit jegyzőkönyvvel dokumentálja, és az észrevételeket, amennyiben nem ütköznek a program alapgondolatával, a program megvalósítása során felhasználja.

12. Szankcionálás Amennyiben a fentiekben leírt megvalósítás, az évi monitoring, az önértékelés során arra derül fény, hogy a vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, az intézmény  elemzi az okokat az érintettek és szükség esetén külső szakértő bevonásával,  megállapítja a felelősségeket,  intézkedési tervet készít. A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben foglaltak a 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról – alapján készültek, így szándékos be nem tartásuk, illetve akaratlagos hátráltatásuk e szerint kerül elbírálásra.

13. Dátum Az Intézményi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv elfogadásának módja és dátuma. A program tervezetét a szakmai és társadalmi vitájának biztosítását követően az intézmény nevelőtestületének kell megvitatnia és elfogadnia.

Gvadányi József Általános Iskola és Óvoda, 2008……………….

.............................……………………… az intézmény vezetője

Melléklet: A társulásban részt vevő tagintézmények nevelőtestületeinek határozatai


23

Gvadányi József Általános Iskola és Óvoda

Recommend Documents