%S u . .
» A «
»*
Xyirer/J*"'-'
Budapest, 1934.
VI. évfolyam. 15. s z á m .
JL
GÖRÖG KATOLIKUS
SZEMLE
A MAGYAR
GÖRÖG-KATOLIKUSOK
ORSZÁGOS
SZÖVETSÉGÉNEK
HIVATALOS
S z e r k e s z t ő s é g és k i a d ó h i v a t a l i
Budapest, IV., Molnár-utca 36.
Főszerkesztő:
G R Ó H ISTVÁN
P o s t a t a k a r é k p é n z t á r ! c s e k k s z á m l a M A G O S z : 44.980. T e l e f o n s z á m : 830-54. Megjelenik
Felelős s z e r k e s z t ő :
MIKUL1CH
KÁROLY
kéthetenkint.
Széni István ünnepe. Európa égboltozatát még mindig sötét és vésztjósló fellegek boiítják. A világ népei és nemzetei az élők számára nem a béke, szeretet, együttérzés, önzetlenség és megértés virágait szövögetik — amely a régi életből kifakadó virágkoszotút szerez, — hanem a szemfödőt. A jog és igazság bilincsekbe verve, míg az igazságtalanságot és jogtalanságot szuronyok, ágyúk, tankok s az emberiséget pusztító másnemű fegyverek védik. Feltámadt egy új vílágkaosz, melyben, mint egykoron, a gyűlölet, romlás, gyilkosság s a bűnök ezer bacillusai röpd&sriek." Eme reménytelen és sivár jelen közepette ezeréves multunk szivárványos szépségéből ránk maradt együttérzés és önzetlen magyar szivünk melegével ünnepelünk. A szentistvánnapi ünnepi Harangok zúgása s a magyar lelkekből feltörő imák és énekek hangjai az ether hullámain keresztül tova szállnak, tova, fel a Kárpátokig s le az Adriáig; keresztül szállnak Szent István örökségén — Nagymagyarországon. Ez az ünnep nemcsak megcsonkított hazánknak ünnepe I Ez az ünnep a Szent István örökéből elrabolt részeken elnyomott és raboskodó véreink ünnepe is! Szent István birodalma örökség, melyet őseink nem árulással, hanem honfi vérrel szereztek s amely : örökség már az etelközi vérszerződéssel pecsételtelett meg. Muhi, Mohács, Nagymajtériy, Világos megalázhatta a magyart, megcsonkíthatta a hazát, de meg nem törhette a nemzetet 1 őseink végveszély idején véres kardot hord* tak körül az országban, mi azonban, az ivadékok azzal a kettős apostoli kereszttel kezünkben keressük igazságunkat, amely kettős kereszt láttára egykor a Nytgat kapuját döngető ellenséges fegyverek összetörtek! A magyar feltámadás nem késhetik soká, mert örökségünkön, a magyar hazán Szent István áldásos Jobbja őrködik, amely szent Jobbot a mulandóság s a mindent megemésztő idő ereje nem semmisítheti meg, mert e szent ereklye és magyar haza felett maga a magyarok Istene örködik. Mikulich Károly.
9 magyar nyelv térfoglalása a görög egyházadban. A Magyarság c. napilapból az utóbbi időkben az olvasó közönség tudomást szerezhetett a hazai görögkeletiek néhány egyházának azon törekvéséről, hogy templomaikban a magyar nyelvet emeljék oltárnyelvvé. Ebben az ügyben előljártak a görögök (hellének) által ala-
pított és utódaik által alapított és utódaik által föntartott egyházak, mint ahogy a multakban is a hazai hellén egyh4zakban találunk lelkészeket, kik egyes népénekeket már a mult század elején is magyarul énekeltettek és egyes görög egyházi könyveket magyarra fordítottak. A hazai görögkeletiek ujabb irányzata teljesen megfelel a keleti egyház jogfegyelmének úgyis, ha az unió, azaz görög-katolikus szempontból nézzük azt. Papp-Szilágyi József volt nagyváradi görögkatolikus püspök, a nagynevű jogtudós, aki a a vatikáni zsinaton a keleti ügyek bizottságának tagja és előadója volí- a következőket írja egyik közismert munkájában, az Enchiridionban : „ A keleti egyháznak az a szokásos elve, hogy a szt. ténykedésekben is nemzeti nelvet használ." Ilyen elv vezérelte szt. Cyrill és szt. Methód görög hittéritőket, kik a görög nyelv szerkezete szerint egy akkori élő szláv nyelvet emeltek oltárnyelvvé, ezen elv vezérelte a románokat, amikor a görög, majd a szláv nyelv helyett saját nemzeti nyelvüket művelték ki többszöri recensiók útján és használják most már oltárnyelvként a szakadárok és unitusok egyaránt. Ez a természetes folyamat jelentkezik most az elmagyarosodott, ennélfogva nyelvben magyar görög keletieknél is, akik nemzetiségi alapon idegen nyelvű (szerb, román, hellén) egyházakként szerepelnek. A hellének már teljesen magyar nyelven élnek, csupán templomaik ajtain láthatók görög nyelvű hirdetések, fölhívások, azonban most már maguk is azt állítják, hogy liturgikus területen is a magyar nyetvet kívánják, valamint az elmagyarosodott román és szerb hivek egyik része. A darvasi görög keleti román egyház még a forradalom idejében magyar nyelvű papot és kintort kért a hajdúdorogi görög-katolikus püspöktől. A n n a k elbírálására, hogy ki magyar, vagy más nemzetiségű, annak van joga, akiről szó van. Ebben a kérdésben nem az egyházi vagy világi hatóságok döntenek, minthogy az faji alapon mint tudományos kérdés az antropología feladata, politikai alapon pedig legtöbbször a nevelés és meggyőződés kérdése. Már pedig faji alapon Magyarország sohasem volt egységes, sem a honfoglalás, sem a rendi állam idejében. Akadtak fajmagyarok, akik hazaárulásra vetemedtek és voltak idegen nemzetiségűek, akik hírt, dicsőséget, tekintélyt szereztek a magyarságnak. A névelemzés és a vallás alapján sem lehet dönteni, mert ez sokszor fonákságokra vezet és legtöbbször igazságtalan megállapításokra és következtetésekre is, főleg azok részéről, akik a keleti egyházak berendezkedését nem ismerik. Éppen a magyar nyelvet kivánó aulokefál hellén egyházaknak nem volt összeköttetésük a nemcsak
KÖZLÖNYE
Előfizetési á r a k : Égési évre 8 P, félévre 4 P, Amerikában egész évre 16 P MAGOSz tagjainak egész évre 5 P. Egyes
szám
ára
20
fillér,
Amerikában
40
fillér.
egyházilag, de politikailag is nagy pravoszláv orosz egyházakkal, hiszen kevesen lettek szeib vagy orosz nyelvüekké, ellenben természetes folyamat szerint nyelvben, kulturális igényekben magyarokká lettek itt. Néhány évvel ezelőtt egy lelkes, előkelő hellen származású férfiú büszke öntudattal emiitette, hogy ha valakinek az ég alatt, nekik (helléneknek) van a legtöbb joguk, hogy a szt. görög nyelvet mindenütt ápolják, de azért — folytatta — a lelkészeknek jobban kell tudniok, hogy a görög szertartás csak a nép által értett és beszélt nyelven énekelhető és végezhető. Majd megkérdezte, hogy igaz e, míkép az átmeneti időkben vegyes nyelven, illetőleg két nyelven, sőt Hajdúdorogra vonatkozólag három nyelven is végeztettek a szertartások a görög-katolikusoknál ís ezelőtt 60—80 évvel slb. Átadtam neki Farkas Lajosnak „Egy nemzeti küzdelem története" c. könyvét, amelyből, mint irta: , . . sokat megláttam a magyarországi keleti szertartású egyházak múltjából . . . M i is sok jót és helyes elgondolást látunk a hazai görög keletiek magyar nyelvi törekvéseiben, hiszen mi is valljuk, hogy a szávaszent-demeteri monostor és ennek joghatósági területén is már az Árpádok alatt görög, magyar és szláv nyelveken ápolták a közös haza keresztény kulturáját. Üdvözöljük a görög keletiek térfoglalását a magyar nyelvben és VII. János pápának a morva fejedelemhez írott szavaival buzdítjuk őket: ,,. . . Valamennyi nyelven illik Istent dicsérni, az apostolok is eltelvén Szentlélekkel, különféle nyelveken hirdették Isten nagyságát, mert aki a három főnyelvet: a görögöt, hébert és latint alkotta, ugyanaz teremtette a többi nyelveket is, saját dicsőségére." A görög keleti magyarok törekvése megértést érdemel, hiszen a keleti szertartású híveket nemcsak mindenütt nemzeti nyelv segítette, hanem éppen az egyházak voltak a nemzeti nyelvek legerősebb föntartói és művelői, sőt sok nemzetnél a megteremtői is. (Orosz, román, szerb, bolgár.) Miért lenne a magyar nyelv kizárva a görög szertartásból? Milyen jövő várna akkor a magyar Jnyelvű görög szertartásúakra ? Sz. J.
Szerkesztőségi
összejövetelein ket
folyó hó 23-tól (csütörtök) kezdve minden csütörtöki
nap délután 5 — 7 óra
között tartjuk. Minden hittestvérünket szeretettel várjuk.
GÖRÖG-KATOLIKUS
2
Redivivus.
SZEMLE
A költés hű kertésze hasztalan váit, Jön-é reátok újra kikelet ?
Verőfényes tavaszról zengtem egykor, Erezve vágyat és szerelmet; Illatterhes szellők lengtek körültem A völgy futó patakja mellett. Eszmék harcában tisztult gondolattal Szent frigyre lépett álmodó szivem S a csengő dalban, mely frigyök' kísérte, Nevetett a mult, a jövő s jelen. Kövér mező volt éltem ifjúsága, Nemes mag volt beléje vetve, Szorgos kéz, napsugár és égi harmat H ű gonddal őrködtek felette ; Kizöldült, nőtt, ékes kalászba hajtott Sok eszme s nagyravágyó gondolat: Földön születtek, ámde égbe törtek, Keresve szép, csodás világokat. Daloltam az Ö r ö k Jóról a szívnek: Legyen hite, legyen reménye! Nagy volt akkor szivemnek lángolása, K i nem aludt közöny szelére ; Csupán a húr csendült fájón a lanton . . . Szivemben láng, szememben könnypatak: Miként az ég villáma és könnyűi Testvérekként együtt fogantanak. Daloltam tiszta, érző sziveknek, Epedve érted, hű barátság! Sokat áldoznak bár, dúsakká varázslód, K i k szivöket feléd kitárják. Bányász lettem, nem rémitett a mélység, A z emberszívek mélye, útamon; S ha meglelém a kincset, mit kerestem, Barátságról zengett örömdalom. Hősök korába szállt merengő lelkem, Kik a hazáért éltek, haltak, Akiket oly nagyokká tett s dicsőkké Dörgő szózatja a viharnak. A rontó vésznek méhe szülte őket Véres csatáidon, szegény h a z á m ! És én, miként ők — vérrel —: áldozának, Dalom' hű szívvel néked á l d o z á m ! Kedves d a l o k ! Szivem kertjének egykor Píros virágai valátok, A gondtalan kedély örök derűje, Mint napsugár mosolyga rátok ; De küzdő éltem dermesztő fagyára Forró szivem meghalt, megdermedett . . .
TÁRCA Inter a r m a silent Musae. Irta : L á s z 6 Á d á m . Mottó: „Hej, ti régi jó bajtársak!..." (Kozma).
Kétféle kút van. A z egyik, huzamos használat után kiszárad. A másik megduzzad. A z utóbbi fajtához hasonlít az ember emlékezőtehetsége is. Minél gyakrabban idézünk a múltból, annál sűrűbben lépnek fel az emlékek. Ez a megfontolás érvényesül önkéntesi esztendőm alatt szerzett benyomásaimnál is. Ezért tárom szemetek elé ismételten a katonaélet humoros jeleneteit. A bevonulás napján történt meg beosztásunk. — Magát, kis kövér — fordult a bizottság élén álló őrnagy egy városi tisztviselőhöz — a II. zászlóaljhoz osztom be , . . — Inkább az elsőhöz tessék — kotnyeleskedik a katona-csecsemő. A törzstiszt a nemvárt közbeszólás felett annyira meglepődött, hogy tátva maradt a szája. — Kolosszális!! — szólt, midőn végre felocsúdott. — Maga , , . minek is nevezzem, maga akarja nekem megmondani . . . hová osszam be ? — Én csak kérék, — És mi indítja erre a kérelemre ? — kérdé gúnyosan a major. A z újdonsült honvéd az 1. zászlóaljnál szolgáló tisztbarátaira gondolt, de rendelkezett annyi taktikai érzékkel, högy ezt elhallgassa.
Kéjes zsibongás fut rajtam keresztül, Érint szelid sejtésnek új ja: Szivem nem halt meg, éltének forrása Egy új dalban fakad föl újra. Már érzem, érzem: a.vérem megindul, Ismét forr lángban égő homlokom, S ha most szív, gondolat ragyot teremthet, Szelíd múzsám, tenéked áldozom! Id. Petrásovszky Leo.
9 pestvidéki görög-fíatolihusoh mozgalma. Számról számra foglalkozunk pestvidéki testvéreink öntudatának megnyilatkozásával, támogatjuk a mozgalmat, amit a Szemle kezdeményezett és örömmel regisztrálunk minden újabb biztató tünetet. Legutóbb Pesterzsébeten leltek egymásra buzgó, munkára vágyó hittestvéreink, de ennél is nagyobb jelentőségű az az alkotmányos aktus, melyet a kispesti görög katolikus hívek hajtottak végre Radvánszky László igazgató kezdeményezésére, megalakítván a Magosz első pestvidéki szervezetét. A z alakulásról az alábbi jegyzőkönyv ad számot: Jegyzőkönyv, felvétetett 1934. év julius hő 30 án Kispesten a Magyar Görög katolikusok Országos Szövetsége Kispesti Csoportjának alakuló közgyűlésén. Jelen voltak Kispest görög katolikusságának képviselői, Radvánszky László áll. el. isk. igazgató az alakuló közgyűlést megnyitja s az összehívók nevében üdvözli a megjelenteket. A jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri Diószegi Andrást és Barta Pált, majd röviden ismerteti a pestkörnyéki görög-katolikusok mozgalmának, illetve az alakuló közgyűlésnek célját. A z alakuló közgyűlést azért hívták egybe, hogy megalakítsuk a Magosz Kispesti Csoportját. Radvánszky László igazgató kimerítően ismerteti a MagoszjoaJt a 185967/1928 VII. belügyminiszteri számú rendelettel jóváhagyott alapszabályzatát. Az alapszabályok ismertetése után megállapítja, hogy a közgyűlésen 21 tag van jelen, igy az alakuló közgyűlés határozatképes. Az alapszabály szerint ugyanis helyi csoport csak akkor alakiiható meg, ha a megalakítást legalább 20 tag kivánja. Felteszi a A z őrnagy úr úgylátszik a vesékbe laihatott, mert hamarosan rájött a dolog nyitjára. — Ismerősei vannak ott ? — I . . . igen. — Protekció? Protekció? Azt hiszi . . . a Városházán van ? Nem bánom, az I. zászlóaljhoz teszem. — Köszönöm! — rtbegé boldogan bajtársunk. — A képét azonban megjegyzem magamnak , , . {Annyi baj legyen, vélte a karpaszományos.) — . . . mert vegye tudomásul , , , én vagyok az I. zászlóalj parancsnoka!! (így mennydöröghetett Tepelenli Ali albánjaira Janina bástyáin.) Tanulság: „timeo Danaos , , , Fuchs bajtársat a bajorok sörben gazdag fővárosában érte utói végzete a behivó alakjában. Noha a jámbor edénykereskedő, nyaralását azonnal beszüntetve, lóhalálába vágtatott haza, mégis elbliccelte az újonckiképzés első 2 hetét. A mulasztás lénye — önmagában véve is — ellenszenvet ébreszte egyesekben. Például Nagy tizedesben is, aki ily szavakkal förmedt a jövevényre : — Ocskavasáius . , , hol lógott maga mostanáig ? Egy kis pauza után, jelentős pillantásokat lövellve az önkéntes felé, folytatta : Emlékezetessé fogom tenni szolgálatát. Úgy is lőn. A 30 éves háború idején még 99 ütemű puskafogást kellett elsajátítani a gyalogosnak. Ma jóval kevesebbet. A „puskát vizsgára" avagy „szuronyt szegezz" egy-egy ütemét eltéveszteni azonban manapság sem kunszt. Egy
1934. augMsalus 19. kéidést, hogy a jelenlévők óhajtják-e a helyi csoport megalakulását, A jelenlévők egyhangúlag igennel válaszolnak. Erre Radvánszky László igazgató határozatilag kimondja, hogy a Magosz Kispesti Csoportja megalakult. Ezután Bobik János korelnök vezetésével az alakuló közgyűlés megválasztja a tisztikart. Egyhangúlag megválasztattak : Elnök : Radvánszky László áll. el, isk, igazgató, Pannónia utca 10, A l e l n ö k : Andor Ernő városi tisztviselő, Herrich ulca 61. Titkár; ifj. Gazdag Dénes m. tisztviselő, Pannónia-utca 1. Pénztáros: Diószegi András máv, művezető, Taksony-utca 17. Ellenőiök: Tekes Benedekné háztartásbeli, Baross-utca 67. és Kozák Zoltán ny, kántortanító, Petőfi utca 169. A tisztikar nevében Radvánszky elnök mond köszönetet a bizalomért és igéri, hogy minderi tőlük telhetőt megtesznek a kitűzött cél érdekében, Radvánszky elnök ezután felkéri Lengyel Ferenc tagot, hogy tájékoztassa a közgyűlést Miklóssy püspök úr Őnagyméltóságánál járt küldöttség tárgyalásáról. Lengyel Ferenc bejelenti, hogy a kérvényt átnyújtották Miklóssy püspök úrnak, melyben a kispesti magyar görög katolikus hivők külön egyházközség megalakulására a püspöki hatóság engedélyét kérik, A püspök úr őnagyméltósága figyelmesen elolvasta a kérvényt és megigérte, hogy a kérelmet pártolni fogja és annak megvalósítása érdekében mindent el fog követni. A z elnök indítványára a közgyűlés köszönetet szavaz Lengyel Ferencnek, Tekes Benedeknének és Barta Pálnak, mint a küldöttség tagjainak, akik fáradságot nem kiméivé, a küldöttségben részt vettek és Nyíregyházára utaztak. Indítvány nem lévén, elnök kéri a megjelenteket, tömörüljenek minél szorosabb egységbe, hogy a kispesti magyar görög-katolikusok egyházközségének létesítését minél hamarabb megvalósíthassuk. Más tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárja. K m. f. t. Radvánszky László s. k. elnök, ifj. Gazdag Dénes s, k. jegyző, Diószeg! András s. k., Barta Pál s. k. jegyzőkönyv hitelesítők.
Február 23-ika legyen a vértanúsorsú görög-katolikus magyarság emlékező és emlékeztető napja f gíxer alkalmával előveszi az edénykereskedőt a káplár, — Édes fiam , , , buta maga vagy gazember? A nagy alternatíva eldöntését Fuchs akként igyekezett elkerülni, hogy . , , hallgatott. De a tizedes egy matematika professzor kérlelhetetlenségével ragaszkodott a preciz válaszhoz. A karpaszományos végtére kibökte : — Buta . . . — Tudtam , . , hogy ezt fogja választani — koncédálta diadalittasan Nagy, .*
Legyen bár a katona gyomra a telitettség tetőfokán —- ami vajmi ritkán fordul elő — egy kis harapnivaló mindenkor szives fogadtatásra talál bendőjében. A pompás étvágy részirit a szervezet állandó igénybevételére, részint a kincstári koszt elégtelén vottára vezethető vissza. A z irigylésre méltó spetitus a hoplitát a magántulajdon fogalmának rendkívül tág értelmezésére indítja az élelmicikkek terén, (Ezzel az állapottal a világ minden társadalmának számolni kell mig csak ármádiák vannak.) Ne lepődjék meg senki tehát azon, ami most kitudódik. Egy vecsés-környéki gyakorlaton egy dinnyeföldőn keresztül szökelltünk. Mire a dinnyeföld végére értünk, majd minden csatár kenyérzsákjában lapult egy fogó vagy kantalup, A közelben silbakoló csősz közvetlen szemtanuja volt ugyan e tulajdon elleni kihágásoknak, de látva irtózatos harckészségünket a „laisser fairé" álláspontjára helyezkedett. A kötelességmu'asztás jellegével biró passzivitással szemben lelkiismeretét megnyugtatandó, felénk kiálltott: — J ó lesz a dinnyének békét hagyni, mert oda m e g y e k !
(Folytatjuk*)
GÖRÖG-KATOLIKUS
1934. a u g u s z t u s 19.
SZEMLE
G Ö R Ö G - K A T O L I K U S
3
I S K O L A .
A Görög-Katolikus Tanítók Országos Egyesületének rovata.
Szerkesztője: R e s k ó
Apám. A nemzet napszámosának szegődött és híven állta mindig a sarat . . . Keze alól sok nemzedék fejlődött; áttanított sok telet és nyarat . . . A sok nehéz-év átszállt feje felett; az idő neki nem volt akadály . . . 0 minden évben uj palántát nevelt, a jó kertész csak jó magot talál. Csöndes szemlélő és pipázó maradt; szívében mindig ritmust ringatott . . . S ha bánat érte, a keresztek alatt Isten-bízóan várt és hallgatott . . . A templom és az iskola volt álma és ma is az, mint régen, azelőtt. . . Lelkében zeng a hit melódiája s ebből gyűjt minden évre új erőt. Hírnév, dicsőség sohse kellett néki! Lelkét nem tépték rejtelmes szavak. A vágyait az ember mind eléri, ha Isten útján, csendesen halad. Míg mások rendre eltűntek mellőle, ő szilárdan áll most is, mint a gát : és mindig csak jót hallhattok felőle, neki adom hát szívem e dalát . . . Radványi Sándor.
A szünidő végén. „Elmúlt az aratás, elvégződött a nyár és mi nem szabadultunk meg." Jeremiás e keserű panasza hangzik most mindenfelől magyar népünk s a tanítóság lelkéből. Learattunk, elcsépeltünk, a várva-várt aratás azonban nem hozott megkönnyebbülést, a — gondok, kétségek megmaradtak, sőt megnövekedtek, mert a verejtékkel öntözött magyar föld terménye, az Isten áldása, reményen alul maradt az egész országban. Pedig de sokan néznek, de sok kéz nyúl a terményét betakarító földműves népünk felé. De sok mindennek kell, vagy kellene kitelni az aratás áldásából! A d ó k , felhalmozott adósságok! Elszámolhatatlan fizetnivalók tömege, a családfentartás, gyermekneveltetés sötét gondjai merednek a görög-katolikus tanítóság felé is. Mi, nem állami tanítók, a falusi papokkal együtt elválaszthatatlan sorsközösségben élünk verejtékező népünkkel. Együtt aggódtunk az aszályos május reménytelen napjaiban a barázdahuzó földművessel s együtt dobbant örömre szivünk Medárd-napján, amikor termékenyítő eső áztatta meg a lankadt növényzetet. Megcsappant reményekkel megállunk vecsernye után a templom előtt és a mások még nagyobb gondja-bajának halíáfára vigasztalódást, megnyugvást keresünk lelkünknek. Nehéz sors a magyar sors! A trianoni kereszt súlyát mennyivel inkább megkönnyithetnők, ha egymással szemben nagyobb szeretettel s több jóakarattal viseltetnénk ! *
Húsz évvel ezelőtt az augusztusi hőségben sokan masíroztunk Galicia dombos-völgves földjén. A tomasovi véres ütközet után 250 kilométert futottunk a muszka előtt, de egy hónap múlva visszaadtuk a kölcsönt s október közepén ismét a San-folyó torkolatánál állottunk. A sok gyaloglást meguntuk, a honvágy is elfogott már bennünket, igy könnyen elhittük azt a ma sem tudom honnan származó, fölötte kedves hírt, hogy október 18-én vége lesz a háborúnak. Türel-
János.
metlenül számolgattuk a napokat. Császárvadászok, szegedi huszárok, debreceni bakák, brandenburgiak és bosnyákok türelmetlenül vártuk a fontos dátumot: október 18. Elérkezett a nagy nap. Hajnalban heves ágyúzás közben támadásra indult a muszka s csak délben jutottunk nyugodtabb lélekzetvételhez. „Mi lesz?" — kérdeztük egymástól. „Talán délután, vagy este bizonyára befejeződik a véres háború!" Reménykedtünk egész nap, estig, éjfélig. Semmi újság. Másnap, amikor uj rohamra jött az ellenség, csalódottan, reményvesztetten s lelkünkben az elkeseredés érzésével újra kezdtük a rettenetes küzdelmet . . . Újra kezdtük a háborút. Ez az epizód jut eszembe, amikor arra gondolok, hogy a kultuszminiszter Ígérete szerint szeptemberre a kormány megszünteti a felekezeti tanítók sérelmeit. Közel tiz éve már, hogy gyűlésezünk, kilincselünk igazságunk érzetében. Szinte rösteljük már papírra vetni elesettségünket. A z egységenkénti 2Í pengős búzaár s a hátralékos, elmaradt járandóságok mellett 11.000 hitfelekezeti tanító hitelét vesztette, adósságba sűlyedt s a „kulturfölény"-ről hangoztatott frázishalcm hazugsággá degradálódott. Éveken át 10—12 pengővel magasabb volt az értékegység egyenértéke, mint az értékmérő egy métermázsa buza. Elsikkadt a külön kántori munkáért járó fizetés s egy közepes, 40 értékegységgel megnyomorított álláson a kántortanító kettős kötelesség ellátásáért átlagos számítás mellett évenként 480 pengővel, 9 év alatt mintegy 4300 pengővel kapott kevesebb fizetést, mint az ugyanazon rangsorban lévő állami tanitó csupán tanítói kötelességéért. A százalékos, készpénz-járandóságos tanítók közül, nagyon sokan nélkülöztek az utóbbi években és nélkülöznek ma is, mert az iskolafentartó nem képes kiszolgáltatni a fizetést. Indokolt tehát a türelmetlenség, mellyel a nem állami tanitók ezrei aggódva várják a miniszteri Ígéretnek szeptemberre való beteljesedését. Értesülésünk szerint a sérelmek orvoslására irányuló kormányrendelet már kész s ez „minden tekintetben alkalmas arra, hogy a tanítóság körében megnyugvást keltsen." Várunk, reménykedünk, bízunk. Hóman Bálint kultuszminiszter terhes örökségként vette át sérelmeinket. Nagy megértéssel s hívatalbalépése óta állandóan érezhető jóakarattal kezelte ügyünket. És ha 11.000 tanitó lelkéről leveszi az emésztő gondok igazságtalan súlyát, a népoktatásnak rövid idő alatt többet tett, mintha tiz év alatt fejedelmi bőkezűséggel felépített volna 5.000 „objektum"-ot. Néhány napon belül megtudjuk, véget ért-e a küzdelem, vagy újra kezdődik a — háború. »
Debreceni közgyűlésünkön határozatokat hoztunk. Elhatároztuk, hogy a 8—10 év óta felgyülemlett tagdij hátralékokat töröljük s a folyó évi tagsági dijat 3 P.-re szállítjuk le, Általános felbuzdulás közben megfogadtuk azonban, hogy 1933-ra a 4 P-t, 1934 re pedig a 3 P-t, összesen 7 pengőt, felhivás nélkül az egyesület pénztárába pontosan befizetjük. Ez közgyűlési határozat, komoly emberek akaratának szabad érvényesülése. (Augusztusban egy fillér se folyt b e ! Vakáció van ! ?) Elhatároztuk azt is, hogy helyet kérünk a „Szemlé"-ben, de nemcsak előfizetünk a lapra, hanem befolyásunkhoz képest terjesztjük is. A rovatot megkaptuk, értesülésem szerint azonban csak kevesen küldtük be a kiadóhivatalnak az előíizetést. Igaz, vakáció van, de a talajelőkészités, az erőgyűjtés ideje is most vaa. Ha azt akarjuk, hogy ko-
molyan vegyenek bennünket, legyünk következetesek s teljesítsük szívesen kötelességeinket. A z adottságok mellett „Szemlénk" a legszebb gondolatok találkozóhelye s egy jobb jövő fáklyahordozója lehet. Testvérek, értsük meg egymást! Reskó János.
Csörtető egoizmus. Irta: M u r v a y M i k l ó s .
E lap legutóbbi számában közölt cikkemben azt irtam, hogy mi még mindég csak a csörtető egoizmus bálványimádásának vagyunk a rabjai. Nézzük, hogy ez a megállapításom vájjon fedi-e és ha igen, mennyiben a valóságot? Meditáljunk felette egy keveset és állapítsuk meg, hogy nem-e túlszigorú ez az állitáscm. Vájjon nem-e a túlfűtött idealizmus indított e kijelentés megtételére ? Erre nyugodtan felelhetjük, hogy nem. Bár vannak sorainkban igen számosan olyan tiszteletreméltó kivételek, akik megértő szeretettel osztoznak úgy az egyesek, mint az összeség örömeiben és sikereiben, általánosságban mégis meg kell állapitanunk, hogy sokan vagyunk fanatikus rajongói énünknek. Nem tudunk örülni és büszkék lenni, ha bármelyik kartársunk ugy ér el sikereket, anyagi, társadalmi, kulturális, vagy szak tekintetben, hogy abból nekünk közvetlenül előnyünk, vagy hasznunk nem volt. Ilyen esetben nem az a nemes ambíció ver gyökeret lelkünkben, hogy őt utóiérjük, vegy legalább is hozzá hasonlók legyünk, hanem arra törekszünk, hogy az ő munkáját és sikereit nullifikáljuk, vagy ha már ezt el nem érhetjük, akkor egy epés kritikával annak értékét csökkentsük. Elfeledjük, hogy minden tanítói siker, — legyen az pedagógiai, anyagi vagy kulturális — nemcsak annak öröm és érték, aki azt elérte, hanem glóriájával vonja körül a testületet is. Ne feledjük, hogy a testület szükségképen osztályosa az egyesek sikereinek, de egyben az egyének botlásainak az ódiumát is vállalni kénytelen. Éppen ezért ne akarjon az egyén ugy érvényesülni, hogy abból csak neki legyen haszna, vagy pláne úgy, hogy abból akár az egyeseknek, akár az összeségnek kára legyen. Nem nehéz megállapítani,_ hogy az egoizmus és a nyomában járó irigység a legáltalánosabb és a legtipikusabb emberi gyarlóság és igy természetesen az ellenük folytatott küzdelem is a legnehezebb és a legsikertetenebb. Nekünk azonban, — akiknek a kezében nemzedékek és nemzetek sorsa van letéve, — elsősorban kell ezt a veszedelmes burjánt kiirtani a szivünkből, hogy helyére a szeretet és egymást megbecsülés nemes magját ültethessük. Ü g y e i n k és a s a j t ó , Életünk csupa harc és küzdelem a létért és a mindennapi kenyérért. Ebben a héroszi küzdelemben fegyverekre van szükségünk, hogy célunkat, a boldogulást elérhessük, megvalósíthassuk. A harci eszközök egész arzenálját lehetne felsorolni, melyek redelkezésünkre állanak ugyan, de a megválasztásukban óvatosan kell eljárnunk, hogy alkalmazásuk helyes, célszerű és eredményes is legyen. Ilyen hatalmas fegyver a sajtó, mely minden ügynek a legbiztosabb és a legeredményesebb szószólója. Olyan a sajtó, mint a napsugár: életet fakaszt, gyümölcsöt érlel a küzdelmek kopárnak látszi ugarán is. A sajtónak ezt az életet jelentő meleg fényit a gör. kat. tanítóság már évek óta nélkülözte. Hála a Görög-katolikus Szemle igen tisztelt szerkesztőségének és Orsz. Egyesületünk vezetőinek, a Szemle nyilvánossága, ez a hatalmas fegyver reodelk*zésü«lr« áll. Most már csak rajtunk a sor és egyedül csak tőlünk függ, hogy igazán a miénk legyen. Szeressük, dédelgessük tehát ezt a lapot és propagáljuk úgy erkölcsi, mint anyagi tekintetben, mert csak akkor és csak úgy lehet minden igaz «gyünknek a leghatalmasabb harsanáj». >'
GÖRÖG-KATOLIKUS
4
Levél a főszerkesztőhöz. Kedves Bátyám ! A nyári nap perzselő tüze pihenésre készteti az év többi szakában dolgozó embert. A k i teheti, szabadságot élvez és vagy fürdőhelyen, vagy leeresztett zsaluk mellett otthonában piheni ki az évadta fáradalmakat s gyűjti az erőt az új munkára, küzdelemre. A pihenés azonban alkalmat nyújt arra is, hogy a szabadságát élvező ember elvonatkozva az élet és a munka zajától, nyugodtan és higgadtan gondolkozzék azokról a közérdekű kérdésekről, amelyek úgyszólván állandóan foglalkoztatják. Engedd meg azért, hogy mint a te egyik legközvetlenebb munkatársad, megzavarjalak a jól teljesített munka u!án való ü lülésedben és közöljem azokat az elgondolásaimat, melyek közös munkaterünk, a ,Magosz" kapcsán támadtak lelkületemben. Kezdem országos ügyekkel. Sok-sok szép terv — igen kevés eredmény, ami ezeknél a kérdéseknél jelentkezik. A z ,akció katolika": n e m teologus előképzettségű apostolokat keresi. Latin szertartású testvéreink megtalálták az erre a működésre alkalmas férfiakat és ezek a klérus kiváló vezetőivel már működnek is a kijelölt munkahelyeken. 200.000 gör. szertartású katolikus magyarnak azonban világi részről nincs képviselője a magyarországi akció katolikában. Pedig nálunk is vannak olyan hithű, buzgó és magas állású, tekintélyes, férfiak, akik képesek lennének a nagy és szent cél érdekében eredményesen dolgozni és mégis csak ezek ismerik legjobban, hogy ezt a 200.000 gör. szertartású katolikus magyart miképp lehet az akció katolikába bevonni és miképp lehet erkölcsi és anyagi erejüket fokozni, hogy értékes munkatársakká váljanak. A „Magosz" múlt évi közgyűlésén egyik kiváló főpapunk, aki nem mindig lelkesedett a „Magosz"-ért, tette azt a kijelentést, hogy egyedül a „Magosz" az az egyesület, mely az akció katolikában gör. kat. részről felhasznílható. Ez igy is van. Ez a felismerés azonban minden öntudatos gör. szert, katolikus magyart arra kellene, hogy buzdítson, hogy támogassa ezt az egyesületet. A z t kell azonban tapasztalnunk, hogy édes-kevés ilyen öntudatos gör. szert, katolikus magyar akad. Társadalmunk legnagyobb része közönnyel viseltetik egyesületünk iránt, bizonyára van olyan is, aki egyenesen ellenszenvvel van iránta. Mi lehet ennek az o k a ? Ha a vezetőséget nem talá'ja alkalmasnak, m ó d van arra, hogy ezt másik váltsa fel. Megtörtént ez már előbb is minden közöny és passzivitás ellenére, mely sajátságok sajnos leginkább jellemzik gör. kat. társadalmunkat. A mai súlyos gazdasági viszonyok között a „Magosz*-nak rendszerint két megnyilvánulása adódik. A z egyik a sajtója a „Szemle", a másik az évi közgyűlés. A „Szemle" él. Már egymagában ez is nagy szó gör. kat. vonatkozásban egy sajtóorgánumról. Sokat irtunk és hallottunk már erről az egyetlen lapunkról és még hitem szerint sokáig fogjuk azt olvasni, igy sajtónkkal most nem foglalkozom. Évi közgyűlésünkről beszéljünk. Helyesen a katolikus nagygyűlés idejében tartjuk azt meg. Büszkén valljuk, hogy azokon bíboros hercegprímás urunk még mindig megjelent. Nagy elfoglaltsága ellenére minden évben megtisztelt magas megjelenésével bennünket. Vájjon m i é r t ? Mert mint érsek-metropolitánk értékel és szeret bennünket, de bizonyára jobban meg is kíván bennünket ismerni és meg akarja tudni mik a célkitűzéseink, óhajaink, vágyaink nek ü n k gör. szert, katolikus magyaroknak, melyek teljesülésével leginkább használhatnánk egyházunknak és hazánknak. E megismétlődő megtisztelés ellenére, mikor Magyarország biboros hercegprímása mutat érdeklődést irántunk, gör. kat. magyarok iránt, — azt kell tapasztalnunk, hogy évi közgyűlésünkön mindig kevesebb pap és hivő jelenik meg. Menjünk tovább. Van egy internátus egyesületünk, internátus nélkül. A z nem szorul bizonyításra, hogy mily nagy horderejű esemény lenne, ha az bár szerény keretek közt
SZEMLE
is megnyilnék. Azonban ez a megnyitás évrőlévre halasztódik „ad graecas Catendas." Egy értékes eseménye mégis csak akadt ennek az évnek. Ez a „Keleti Egyház" folyóirat megjelenése, ö r ü l a laikus is, ha kezébe veszi egy-egy példányát, mert látja, hogy papjaink közt mennyi nagyképzettségű és irói készségű akad, másrészt, mert annak cikkei nyomán jobban megismerheti ősi szertartásunk költői szépségeit is. Foglalkozzunk még röviden budapesti ügyeinkkel. Kaptunk egy segédlelkészt. 26 éve áll fenn budapesti egyházközségünk s a fejlődésnek ez az eredménye. Mi történt ezalatt latin szertartású testvéreinknél, vagy protestáns polgártársainknál. Ne is tegyünk összehasonlítást. A legszomorúbb az, hogy ezért az eredménytelenségért csak magunknak tehetünk szemrehányást, mert nem egyet akarunk. Nem támogatjuk egyöntetűen a legönzetlenebb és legcélravezetőbb célkitűzést, hanem mindig akadnak, akik mást akarnak. Gör. kat. szempontból letagadhatatlanul sokkal értékesebb ajándék lett volna a kegyúr részéről, ha Budára ad egy helyi lelkészt és egy kántort. Meggyőződésem, hogy ha ennek értékesebb voltát mindannyian felismerni akartuk volna, ezt épp úgy megkaptuk volna, mint a még egy segédlelkészi állást. A z utóbbi időben sokat hallottunk és olvastunk a pestkörnyéki gör. szert, katolikusok szervezkedéséről. Örömmel vettük, hogy ragaszkodnak ősi szertartásukhoz. Nem könynyű dolog a szérvezkedésnek csak annyira is eljutni, hogy vasárnaponkint egy-egy központban gör. szert, szentmisét hallgathassanak ezek a lelkes hittestvéreink. Hiszem azonban, hogy az erős akarat, áldozatkészség és nem lankadó lelkesedés előbb utóbb sikerre vezet, mint ahogy minden igaz ügynek előbb vagy utóbb, de győzni kell. Ha átfutom ezt a levelet, majdnem úgy tűnik fel nekem, mintha vádiratot szerkesztettem volna, pedig ez igazán nem volt szándékom. Ezért végezetül számoljak be egy olyan tapasztalatomról, mely örömmel és reménységgel tölthet el minden öntudatos gör. kat. magyart. A z iskolai év végén Budán egy hittanvizsgán voltam jelen. Ott a kisebb és nagyobb tanulók olyan szép feleleteket adtak ősi gör, szertartásunkból is értékes mivoltáról, hogy megvan a remény ahhoz, hogy ha célkitűzéseinket mi nem tudjuk valóra váltani, megvalósítják azt öntudatra nevelt utódaink. Hittestvéri szeretettel köszönt igaz hived: Dávidházi.
EGYHÁZI ÉLET D r . P a p p G y ö r g y újmisés hittestvérünk a római Collégium Hungaricumba egész évi tudományos ösztöndijat nyert. A szép kitüntetéshez melegen gratulálunk. P ü s p ö k u r u n k Őnagyméltósága Vastag Miklós nagykállói görög katolikus tanitót 31 évi tanítói sikeres működésének jutalmául c. igazgatóvá nevezte, ki.
Méreteiben !s i m p o z á n s lesz a z idei jubiláris K a t o l i k u s Nagygyűlés. Az Actío Catholica központi irodájában serény munka folyik, hogy az országos elnökség utasítása alapján méreteiben is impozáns legyen a szeptember 22—25. napjaira Budapestre összehívott 25. jubiláris katolikus nagygyűlés. Szeptember előtt 23 án, vasárnap az Ügetőpályán, a Bazilika előtt és az Országház-téren fog lefolyni a főünnepség. A z Ügetőpályán a meglévő két hatalmas tribün mellé még hármat emeltet és egy díszpáholyt építtet a rendezőség. A hatalmas pálya közepén tiz méternél magasabb oltárt állítanak, amelyet félkörben nemzetiszínű, pápai és fővárosi zászlók vesznek körül. Egyébként az egész pályát erre az alkalomra feldíszítik és hogy a szentmise alatt az egységes népének, valamint a misét követő első megnyitó diszgyűlés szónokainak beszédét a pálya legtávolabb eső részén álló vagy űlő résztvevő is meghallhassa és abban részt vehessen, harmincnál több negafont fognak
1934. augMsalus 19. felszerelni. A jubiláris katolikus nagygyű'ésre vonatkozó mindennemű felvilágosítást bárkinek készséggel ad az Actio Catolica központi irodája (Budapest, IV., Ferenciek-tere 7. Telefon: 8 5 - 2 - 4 3 . ) U j k a t o l i k u s l a p o k . Endrődőn „Hármas K ő r ö s " cimmel uj katolikus lap indult, amely havonta egyszer jelenik meg s hitbuzgalmi, társadalmi és szociálpolitikai kérdésekkel kíván foglalkozni A lap szellemi irányítója Csernus Mihály apátplébános. A z első szám junius 15 én jelent meg s tartalma is, nyomdatechnikai kiállítása is jóhatást kelt az olvasóban. — Uj katolikus társadalmi hetilap indul meg „Magyar S i ó n " néven Esztergomban dr. Lippay Lajos teológiai tanár szerkesztésében. A lap országos katolikus érdekű lesz, A katolikus gondolat uj harcosait szeretettel köszöntjük s írógárdájának sok sikert kívánunk az eszmék és az elvek nemes küzdelmében.
Onnan-tulróL A 39.000 főnyi m a g y a r s á g n a k nincs egyetlen magyar elemi iskolája. Jugoszláviában törvény mondja ki, hogy csak az állam tarthat fenn népiskolákat, igy felekezetek, magánosok, testületek, vagy társulatok nem alapithatnak, illetve nem tarthatnak fenn népiskolát. Önmagától adódik tehát az a kérdés, hogy mi történt az elcsatolt magyar terűletek felekezeti, községi, vagy más magánjellegű népiskoláival ? Erre nézve a Zsivkovics féle 1929. évi diktatórikus kormány adta meg a választ, amikor az említett év január 6 tói kezdődően minden felekezeti, községi stb. népiskolát törvénnyel szerb állami elemi népiskolává nyilvánított. Elképzelhető, hogy a felekezetek és községek agrárreform célokra felosztott vagyonuk hijján amúgy is nagy nehézséggel fenntartott iskolái és az azokat látogató 90 százalékban kisebbségi nemzetiségű tanulók ilymódon az állami iskolákba kényszeriive, milyen oktatásban részesülnek. A z 1932. évi jugoszláviai iskolai adatok alapján megállapítható, hogy e volt magyar területeken 598 szerb állami elemi iskolát tartanak fenn, amiből Bácskára 224, Bánátra 168, Baranyára 131 és Muraközre 85 »sik. Bácskában mindössze 11 magyar osztályban folyik párhuzamosan magyar tannyelvű tanitás is, ami azt jelenti, hogy egy-egy elemi iskola keretében egy-egy osztályban magyar nyelven is tanítanak. Ha a magyar népesség minden 10. főjét számítjuk iskolakötelesnek, ugy ez esetben 26.000 magyar iskolaköteles gyermek jutna 11 párhuzamos osztályra, ami fizikailag teljesen abszurd. Bánát területén sem áll semmivel sem jobban a magyarság iskoláztatása, hiszen mindössze 10 osztályban folyik magyarnyelvű oktatás, bár e területen 98.000 magyar él. A 10 párhuzamos osztály két járás között oszlik meg: a 18.562 magyar lakosú antalfalvai járásban 1 magyar osztály van. A Muraközben élő 14.065 főnyt magyar lakosság iskolaviszonyai aránylag a legrendezettebbek, mert itt egy ilyen számú magyarság 17 magyar-szerb tannyelvű osztállyal rendelkezik. A közigazgatásilag két járásra osztott Muraköz magyar-szerb tanosztályainak megoszlása a következő képet nyújtja : az alsólendvaí járásban 36 szerb állami elemi iskola van 121 osztállyal, ezek közül 14 osztályban folyik magyarnyelvű oktatás. A muraszombati 49 szerb elemi iskola 151 osztályából 148 szerb nyelvű és csak 3 magyarnyelvű. Jugoszláviában a 390.000 főnyi magyarságnak nincs egyetlen magyar elemi iskolája, csupán 39 osztályban folyik párhuzamosan magyarnyelvű tanitás is. Végezetül megemlítjük, hogy a Jugoszláviához csatolt összes volt magyar területeken mintegy 254 magyar elemi iskola illetné meg a magyarságot számaránya alapján. Dt;. R. A.
1934. augusztus 19.
GÖRÖG-KATOLIKUS
A c s e h e k g a b o n a p o l i t i k á j a . Most alakult meg a monopol jellegű Csehszlovák Gabouatársaság, amelynek egyik legelső hivatalos közleménye kimondja, hogy a monopólium bevásárlási árai a Prágától való iöldrajzi távolság arányában csökkennek. Ez -azt jelenti, hogy a Csallóközben 23, Sárosban 28 és a Kárpátalján 36 koronával kevesebbet adnak a gabona métermázsájáért, mint ¡Prágában. Nyilt elismerése ez a cseh gazdasági politika ama kezdettől fogva követett alapelvének, hogy Prágát és annak cseh környékét mindenáron előnyben kell részesíteni az állam más nemzetiségű vidékeível •szemben. Mert elvégre csak magától értetődő <dolog, hogy a csehek köztársaságnak nevezett közkereseti társaságában a cseh gazda "többet kapjon búzájáért, mint a magyar, a tót, a rutén, a lengyel és a német. Ugyan •kinek jutott volna eszébe ilyesmi a magyar „elnyomatás" korában ?
Magyar
diákok
sorsa
Kárpátalján.
Beregszász, Ruszínszkó legmagyarabb városa, a prágai iskolaügyi minisztériumhoz intézett felterjesztésében új iskolaépületek emelését vagy pedig a Husztra áthelyezett pénzügyigazgatóság épületének iskolai célokra való •felhasználását kérte. A mostani helyzet •ugyanis az, hogy 1800 tanuló részére mindössze 12 tanterem áll rendelkezésre. Ez azt jelenti, hogy egy tanteremben 150 tanulót helyeznek el. így fest a valóságban az a .„magyar". iskoláztatás, amellyel a cseh kormányzat a külföldön dicsekedni szokott. A magyar tanulókat százszámra egy osztályba préselik vagy pedig — ami megint csak a pedagógia rovására megyen — egyik részüket délután oktatják. De még az utóbbi «setben is 75 tanuló szorong egy tanteremben. El lehet; képzelni, hogy a túlzsúfoltság •milyen hatást gyakorol a fejlődő gyermekek «gészségére.
R . Vozáry
Aladár
munkácsi
szer-
k e s z t ő á l l a p o t a . R. Vozáry Aladár munkácsi szerkesztőt, a munkácsi „ A z Őslakó" •szerkesztőjét koholt vádak alapján — tudvalevőleg —- hosszabb ideig börtönözve tartották á csehek. Ez a hosszúra nyújtott rabság megviselte nagyon a munkácsi magyar szerkesztő állapotát, mert mint „ A z őslak o s b ó l olvassuk:, a börtönben szerzett gégebáját meg kellett operálni s most pedig egészsége teljés helyreállítása végett egyideig tengermelléki levegőn kell tartózkodnia. A magyarságért megszenvedett R. Vozáry Aladár szerkesztő a jövőhéten csakugyan a lengyel tengerpartra utazik.
A.z Ünlversulnak
fáj a z erdélyi ma-
g y a r i n t e l l i g e n c i a n a g y s z á m a . A bukaresti Universul rövid pihenés után újból tollár^ veszi a magyarokat. Ezúttal az erdélyi magyar sajtó ellen intéz támadást s kijelenti, hogy az összes erdélyi magyar lap o k Budapest szolgálatában (7) állnak. A lap egyúttal azt az állítást kockáztatja meg, hogy Erdélyben kétszerannyi a magyar köztisztviselők ¡szama, mint a rpmánoké. Közöl egy statisztikát is, amelyből kitűnik, hogy Szatmármegyében kétszer annyi a magyal orvos, ügyvéd és közalkalmazott^ mint a román. A z Universul vádaskodására nem lehet mást felelni,-csak azt, hogy összetéveszti a mai időt azzal, amikor békében az erdélyi oláh sajtó valóban Bukarest zsoldjában állott és az „elnyomó" magyar kormányzat idején nemcsak kulturális életét élhette, hanem még irredenta üzelmeket is folytathatott. A m i azt a vádat illeti, hogy Erdélyben a magyar intelligencia száma túlhaladja az idegenekét, beszédesen bizonyítja, hogy a havasalföldi kormányzatnak tizenöt év alatt nem sikerült „gyorstalpalással" sem kitenyészteni az uj „intelligenciát."
Szabólegényt neveztek ki a nagyváradi villamos m ű v e k h e z a románok« A nagyváradi magyar üzemi alkalmazottak elbocsátásának szomorú története feltűnő eseménnyel bővült. A város vezetősége kényszerszabadságra küldte Bazilli Mihályt, a villamosművek igazgatóját, aki a vezetése •alatt álló üzemnél mégtagadta a magyar szak-
SZEMLE
munkások elbocsátását. A z igazgató ezt azzal okolta, hogy a víllanyművek biztonságát veszélyeztetné, ha elküldené a szakavatott, régi munkásait és kinevezett munkásokat állítana azok helyébe, akik azt sem tudjákt hogy mi fán terem a gépkezelés. Megtörtént például, hogy egy szabólegényt neveztek ki turbinakezelőnek, aki végül is bevallotta, hogy azt sem tudja, mi az a turbina. A város vezetősége nem fogadta el Bazilli védekezését s úgy döntött, vizsgálatot indit ellene s kényszerszabadságra küldték.
Aug. 11-én kezdődött a z erdélyi magyar és s z á s z t a n á r o k nyelvvizsgája. Miniszteri rendelkezés szerint az erdélyi magyar és szász középiskolai tanárok nyelvvizsgája augusztus 11-én kezdődött. A nyelvvizsgákat négy városban tartották, Kolozsvárott, Brassóban, Nagyváradon és Temesvárott, melyeken mintegy negyven kisebbségi tanár vett részt.
5 eltulajdonítása, mert a piarista rend tulajdonjoga a telekkönyvileg átírt szerződésben elvitázhatatlanul le van szögezve. A rendnek tulajdonjogát épületeire a román állam a Szentszékkel kötött konkordátumban is biztosította. Ezért szinte elképzelhetetlen, hogy a temesvári városi tanács ezen balkáni cselekedethez a jellegzetesen katolikus intézmény eltulajdonításához a nevét odaadta Onisifor Ghibu céljai mindenki előtt ismeretesek. A magyarságot kulturegyesületeitől meg akarja fosztani s ezáltal a magyar művelődést megfojtani. Eszközeiben nem válogat. Nemrégiben az erdélyi róm. kat. státus kolozsvári épületeit is hasonló módon irattá rá az államra s később ezeket a bukaresti kormányzat kénytelen volt visszairatni a státusra. Erős a hitünk és a reményünk, hogy a bíróság a piarista rendre, mint elvitázhatatlanul jogos tulajdonosra a törvénytelenül átirt épületeket vissza fogja íratni.
Harc a k á r p á t a l j a i k o r m á n y z ó i á l l á s k ö r ü l . Ungvárról jelentik : A cseh néppárt brünni lapja, a Den és ennek nyomán a pozsonyi Ludová Politika cikket közöl a kárpátaljai kormányzói állás betöltéséről. A két lap értesülése szerint a kormányzó kinevezését ismét elhalasztották, mert az agrárpárton belül nem jött létre megegyezés a kormányzójelölt személyére nézve. Prágai politikai körökben arról is beszélnek, hogyha őszig a kormányzó személyére nem tudnak megegyezni, akkor Kárpátalja részére tárcanélküli rutén minisztert neveznek ki. A r o m á n n y e l v v i z s g á k ü g y é b e n elutasították gr. Majláth erdélyi püspök javaslatát. Bukarestből jelentik: Gr. Majláth Gusztáv erdélyi róm. kat. püspök titkára útján levelet adott át Anghelescu közoktatásügyi miniszternek. A levélben kéri, hogy az uj oktatási törvényben kötelezően elévült nyelv^ vizsgáktól tekintsenek el és maradjanak meg a régi rendszer mellett, amely csak nyelytanfolyamokat ir elő. Anghelescu levélben válaszolt és kifejtette, hogy semmi szin alatt sem járulhat hozzá a javaslathoz. S z é t r o m b o l t á k a csíkszeredai Erzsébet királyné-szobrot. Csíkszeredáról jelentik : A z elmúlt éjszaka ismeretlen tettesek szétrombolták az Erzsébet királyné-szobrot, amely a főtéren, egy kis park közepében állt. A szobor fejét csákányokkal leütötték a törzsről, darabokra zúzták és a törmeléket a szobor talapzata körül szétszórták. A csonka nyakra spárgával ráfüzték Károly király arcképét. H o g y a n a k a r j á k a románok eltulajdonítani a temesvári piarista gimnáziumot? Temesvár román tanácsa a város nevére való „átírás" ürügyével el akarja harácsolni a temesvári piarista rendházat és gimnáziumot, amely az erdélyi magyar piarista rend tulajdona. A temesvári telekkönyvi hivatalban — mondotta ez ügyben informátorunk 4- a piarista rendház, iskola s ezen épületekkel kapcsolatos terület tulajdonjogát a piaristák nevéről törvénytelenül s önkényesen, jogi alap nélkül a városra jegyezték át. Ehhez a jogtalan eltulajdonitáshoz, balkánias eljáráshoz tudni kell, hogy az uj temesvári piarista rendház és főgimnázium még a magyar uralom alatt csereszerződés alapján épült fel. A piarista rend átengedte a városnak régi rendházát, templomát, intézetét, a tornacsarnokkal együtt, mig a rend az uj épületnek lett telekkönyvi törvényes tulajdonosa, mert ezt 1912-ben csereszerződéssel a piarista rendre telekkönyvezték. Fenntartója 1909 óta a piarista rend. Neve is „kegyes tanitórendí főgimnázium és piarista rendház." Tulajdonosa 1923 óta a telekkönyvben történt kiigazítás után a romániai piarista rend. A régi piarista épületet és telkét a város már 1909-ben tulajdonába vette, sőt annak egy részét, ahol a piarista-templom volt, el is adta s most még az uj piaristaépületet az ideiglenes tanács Ghibu Onisifor fölhívására törvénytelenül ráíratta a városra. Ez az önkényes eljárás joggal, törvénnyel, igazsággal szöges ellentétben van. Nem egyéb, mint más vagyonának törvénytelen
HÍREK Olvasás behunyt szemekkel. A „Corriera della Sera" jelentése szerint egy kanadai orvosnak sikerült oly készüléket szerkesztenie, amely lehetővé teszi az olvasást behunyt szemekkel. A z alapgondolat, amelyből a kanadai orvos kiindult, a következő volt: A z emberi szem recehártyáját az X-sugarak izgatják. Ez az izgatás akkor is beáll, ha az X-sugarak a szemet a lehunyt szemhéjakon keresztül érik. A z izgalom következtében a szemben fényhatások keletkeznek. A kanadai orvos kísérleteihez látcsőhöz hasonló készüléket használt, amelynek közepén forgó szalagra ólombetűket erősített. A látcső csövein keresztül azután az orvos X-sugárt bocsátott egy a kísérlethez használt egyén szemére. Mihelyt a látcső közepén elhelyezett szalag peregni kezdett, az ólombetűkből képzett szavak elhaladtak a sugár előtt, a szem recehártyáján az írás kirajzolódott és az illető egyén a szavakat elolvashatta csukott szemekkel. A készülék még nagyon bonyolult, de a tanár erősen bizakodik abban, hogy hamarosan tökéletesíteni és egyszerűsíteni fogja. Csak magyar tojás megy Ausztriába. Bécsből jelentik: A z osztrák tojáspiacra csupán Magyarországról érkeznek a kontinens keretében kisebb szállítmányok. Jugoszlávia és Lengyelország a megállapított kontingenst sem használják ki, mert ebben a két országban Anglia és Németország számára magasabb áron vásárolják össze a tojást, mint amilyen árakat az osztrák piacon el lehet érni. A levéltetvek irtása. Balakovszki lengyel természettudós tanácsolja, hogy levéltetvek elleni védekezésre leginkább dió-, valamint olívaolajat tartalmazó szappanoldatok alkalmasak, amelyek félszázalékos koncentráció mellett már írmagját is kiirtja a levéltetveknek Mikor lesz mérges a talaj ? Renkendorfer hallei talajkémikus kiszámította, hogy ha továbbra is arzén, valamint ólomtartalmú rovarirtó szereket fognak alkalmazni a mező^ gazdaságban, ugy négy-ötszáz esztendő múlva Nagyon kérjük olvasóinkat, hogy mindennemű p é n z k ü l d e m é n y t k i z á r ó l a g 44.980. sz. p o s t a t a k a r é k p é n z t á r i befizetési lapon k ü l d j e n e k m i n d a M A G O S z , m i n d a Szemle s z á m á r a .
Jankura Andor oki. v e g y é s z m é r n ö k , hittestvérünk
ciánozó vállalata
minden férget, poloskát, molyt stb, c i á n g á z z a l szakszerűen és sikeresen irt. Lakást fertőtlenít. Árajánlattal
k é s z s é g g e l szolgál.
Budapest, IX., Ferenc-körút 5. I. 6. Telefon hívószám : 33—2—95. (Scholtz Testvérek.)
6 a föld mérgező hatású lesz, a m i aztán a terményekre is kihatással bír. A világháború kitörésének 20-ik évfordulóján, julius 25-én két gyilkos golyó kioltotta életét Dollfuss Engelbert orztrák kancellárnak. A nemzeti szocialisták (horogkeresztesek) puccsszerűen behatoltak a miniszterelnöki palotába, foglyul ejtették a bentlévőket s az egyik horogkeresztes fiatalember pisztolylövéssel megsebesitette a kancellárt, a k i sérülésébe belehalt anélkül, hogy a forradalmárok orvost vagy papot engedtek volna hozzá. Osztrák politikai k ö r ö k b e n azt tartják, hogy a forradalmat a német horogkeresztesek készítették eló, hogy az osztrák k o r m á n y t megbuktassák s az ország vezetését átvegyék a nemzeti szocialisták azért, hogy Ausztriát Németországhoz csatolhassák. (Anschluss.) Hindenburg tábornagy, német birodalmi elnök, a világháború íegendás hőse meghalt. A 66 milliót számláló német n é p őszintén gyászolja nagy fiát, aki a hazaszeretetnek, hűségnek és a kötelességteljesitésnek legragyogóbb p é l d a k é p e volt. Császári p o m p á v a l Kelet-Poroszországban a tannenbergi emlékm ű b e n temették el azon a síkságon, ahol a világháború elején vitéz hadserege a legszebb győzelmet aratta az oroszok felett. A tudomány hőse. Byrd tengernagy a tavasz elején földünk déli sarkának megismerésére indult. A z időjárási viszonyok tanulmányozása közben elszakadt társaitól és a jégmez ő k ö n nyoma veszett. A magával vitt rádiókészülékén több ízben segítséget kért a tudós kutató. Mentőcsapatot szerveztek felkutatására, de azok a nagy hóvihar miatt kétszer eredménytelenül kénytelenek voltak visszatérni, U j a b b rádiójelentések szerint a h a r m a d i k mentőexpedició jégházában lesoványodva, rongyosan és betegen megtalálta az időjárás mostohaságától h ó n a p o k óta szenvedő Byrd tengernagyot, aki a t u d o m á n y és ez emberiség számára sok értékes anyagot gyűjtött össze az Őrökjég nagy birodalmából. A leghosszabb alagút víz alatt. A közelmúltb a n avatta föl az angol király Liverpool és Bírkenhead városok közt a Mersey tengerág alatt épült legújabb alagutat, amelyről ugy emlékeztek meg az újságok, mintha ez volna a világ leghosszabb alagútja a viz alatt. Pedig ez nem áll. V a n ennél nagyobb alagút is, még pedig a „rekordok" hazájában, Amerikában. A műszaki tudás e csodaműve New-Yorkot köti össze Newyersey-el. Csaknem három kilóméter hosszúságban h ú z ó d i k el a H u d s o n alatt (a legújabb angol alagút alig másfél kilométer.) Tiz évig dolgoztak rajta, mig elkészült és 280 m i l l i ó pengőbe került ez a Holland-alagút (igy nevezték el tervezőjének, Clifford H o l l a n d nevéről.) A legnehezebb feladat a szellőztetés megoldása volt, a m i azonban olyan k i t ű n ő e n sikerült, hogy New-York város vezetősége még két hasonló alagutat épittet. A z első üzemi évben nem kevesebb, mint tízmillió gépkocsi h a l a d t át az alagúton, a m i v á m p é n z révén k ö r ü l b e l ü l 34 m i l l i ó pengőt juttatott az alagutat épitő társaságnak. Az olaj miatt veszekszik japán a szovjettel. A szovjet—japán ellentét mögött ismét az olaj húzódik meg. A legutóbbi orosz—japán háborúban J a p á n megszerezte a Szahalin-félsziget déli részét, az északi azonban, ahol gazdag olajmezőit terülnek el, orosz tulajdonban maradt. Japánnak sikerült koncessziót szereznie Oroszországtól az olajterületek jelentékeny részének kihasználására és azóta ezen a területeken ugy orosz, mint japán vállalat tevékenykedik. A japánok az itt nyert olajat kizárólag haditengerészetük szükségletének fedezésére fordították, A japán koncesszió 1936-ban jár le és azzal a kéréssel fordultak most a szovjethez, hogy a koncessziót még 15 évvel hoszszabbifsák meg. A koncesszió meghosszabbításához a szovjet nem akar hozzájárulni. A japánok viszont nem akarnak lemondani az ^ajterületről, amelybe az idők folyamán óriási
GÖRÖG-KATOLIKUS
SZEMLE
összegeket fektettek be. Sőt legújabban a termelés megsokszorozásának tervével foglalkoznak, hogy olajszükségletük ellátásában függetlenítsék magukat Amerikától. Japán a koncesszió meghosszabbitásáiól semmi körülmények közölt sem mond le, ezt jól tudja a szovjet is, de eddig még nem mutatott hajlandóságot a japánok kérésének eleget tenni. Itt a műdobháriya. Nazielle slokholmi orvosnak sikerült celofánból műdobhárlyát készíteni. Klinikáján eddig 39 nagyothalló beteget gyógyítottak meg az ötletes dobhártyapótlékkal, Otezerszer erősebb az izom, mint a gumi. A z élet roppant erejére világít rá egy rendkívüli érdekes kísérlet, amelynek során kiderült, hogy az emberi test legerősebb izma, az alsó lábszárizom (az úgynevezett „vádli") ötezerszer akkora huzóképességű, mint egy ugyanolyan vastagságú legfinomabb nyersanyagból készített gumi, Mig az emberi lábizom tízezer kilós megterhelés alatt sem szakadt el, a gumi már kétszáz kilónál felmondta a szolgálatot. Röntgennel a géphibák ellen. Mint az emberi szervezet betegségeinél, ugy használják fel ujabban a röntgent a gépek bajainak megállapításánál. Rengeteg szerencsétlenség származott már úgynevezett anyaghibából, vagy öntési hibából, amiket ecjdig kívülről nem lehetett megállapítani. A Ifgujabb eljárás óta már nem lehet védekezni a közismert „nem lehe tek benne az anyagban" című kifogással, mert ezentúl már — benne lehetnek. A z újfajta röntgenóriás sugarai keresztül hatolnak a legkeményebb acélon is és feltárják az anyag belső szerkezetének legrejtettebb hibáját is, A vasúti sinszakadásokra, a kazánrobbanásokra, a repülőgépmotorok belső töréseire és a fémcsavarok töréséie gondolva, amelyekből már annyi halálos katasztrófa származott, az uj eljárás korszakos jelentőségű. Sokáig vitatkoztak azon, hogy a magaslati helyeken növő füvek, növények miért olyan alacsonyak? Kiderült, hogy ez az intenzív ibolyántúli sugaraknak kgszönjiető. Mihelyt például a havasi gyopárt olyan üveg mögött tartják, amely a vegyi sugarakat kiszűri, a gyopár azonnal nőni kezd; harminc centiméteres is lesz. Érdekes, hogy a légnyomás megváltozása s a levegő sűrűségének ingadozása nincs hatással a növények fejlődésére. Emelkedik a német autógyártás. Nemrég tartotta Daimler-Benz nagy német automobilvállalat évi közgyűlését, amelyen örömmel állapították meg, hogy az automobilipar a német kormány kedvező adópolitikája folytán erősen fejlődik. Egyre több automobilt adnak el, Németországban 1926-ban 144.000 automobilt hoztak forgalomba. Ez a szám 1932 ben lecsökkent 45.000-re. 1933-ban már 82.000 személykocsit, 11.000 teherkocsit adtak el. A most folyó évben az eddig elért eredmények alapján az eladásra kerülő kocsik számát 130.000 személykocsira és 20.000 teherkocsira becsülik. Megtalálták IV. Béla király vadászkastélyának romjait? Bajai tudósilónk jelenti: A bácskai Temerina község határában, Vigh Pál földbirtokos tanyáján, a szántóvető munkások ekéje kőbaltákat, lovagi ruhák csatjait és egyéb leleteket hozott felszinie. A Katolikus Kör e leletek alapján ásatásokat végeztetett és ezeknek során állítólag rábukkantak IV. Béla király 1237-ben épített vadászkastélyának romjaira. A hivatalos megállapítás szerint is Temernia község helyén 1237-ben Aranyad község állott, ahol a nagy magyar király vadászkastélyát fölépítette. Kétségtelen tehát, hogy I V . Béla király kastélyának romjai kerültek felszínre. Ugyanitt épült annakidején az aranyád—bélakuti apátság zárdája és temploma, amelynek romjaira szintén ráakadtak. A z ásatásokat tovább folytatják.
1934. augMsalus 19. másodikon Olaszország 24,368,93 hl-rel, mig. Magyarország 113724 hl-rel (28.614 svájcifrank értékben) a hatodik helyet foglalta el. Fehérbort 303,745 (308.387) svájci frank értékű 10.815.44 (10.277,22) hl-t vittek be, melyből legtöbbet 4548.31 hl-t (113.603 svájci frank értékben) Magyarország szállított. Második helyen volt Spanyolország 3881.08, harmadikon pedig Olaszország 1139,72 hl-rel. Teljesen osszeomlott Nyugatmagyarország állatexportja Ausztria felé. Ausztria közelmúltban lfezajlott eseményei gazdasági vonatkozásban igen jelentős mértékben, mondhatnánk végzetesen érintette — egyelőre — az Ausztriával szomszédos Vas- és Sopron megye állattenyésztő gazdáit. A két megye állatexportját irányító állategészségügyi főfelügyelőség megállapította most elkészített jelentésében, h o g y az Ausztriában nullára lecsökkent idegenforgalom Vas és Sopronmegye Ausztiia felé íiá* nyúló állatexportját teljésen összeomlasztotta^ Jellemző erre a csökkenésre, hogy amíg a mult hónapokban egy egy vásár után néhány vagon marhát irányítottak Ausztriába a szombathelyi és soproni piacokról, addig az utolsó hónapban Vas megyéből egy teljes hónapon keresztül 29 marhát vittek ki, sőt még inkábbmutatja a politikai zavargás hatását, hogy az utolsó két hét alatt 8 állatot szállítottak ki a vasi piacokról Ausztriába. A nyugatmagyarországi gazdák helyzetét egyedül az enyhili,, hogy az olasz piac annál jobban keresi a vas megyei mai hát. A mult hónapban egyedül' Vasmegyéből félezernél több maihát szálliton tak ki Olaszországba, Ez a mai helyzetbea akkora exportot jelent, ami megmenti ennek a> vidéknek exportforgalmát. Érdekes a jelentésnek az a része, mely az export nehézségeit sérelmezi, Ugy a kisgazdák, mint a nagyobb' gazdaságok túlságosan megérzik, hogy a Budapesten székelő állatkiviteli hivatal m i n d é » egyes export bejelentésekor szakértő tisztviselőt küld le az egy-két marháját exportálni kívánó gazdához és ennek a felülvizsgálatai le 50—100 pengős költsége a gazdát terheli, A sertésexport teljesen megszűnt ugy Ausztria,, mint Németország és Olaszország felé s ez az oka annak is, hogy a határszéli vármegyékbenmegszűnt a marha és üzletre alapozott sertés*hizlalás. Mennyit keres az angol ipar? A z a n g o l l p a r nyereségéről érdekes statisztika látott napvilágot. 1934. második negyedében 642 ipari vállalat publikálta mérlegét, ezek összesen 67.3? millió font nyereséget mutat ki. Mult év ugyanebben a negyedében ezek a vállalatok csak 56.9 millió font nyereséget könyveltek el az emelkedés tehát 18.2 százalék. Múlt é i júliusától ez év junius végéig 1960 ipari vállalat 159.5 millió font nyereségről ad számot,, az 1932—33. évben kimutatott 142.3 millióvaP szemben. Az emelkedés itt 12.1 százalék. A nyereségnek 83 százalékát, 132 millió fontot osztalékfizetésre használtak fel, 27.3 milliót, a nyereség 17 százalékát tartalékolták. A z 1960» angol vállalatnak saját tőkéje 2.3 milliárd font, ugy hogy átlag 6.7 százalék nyereséggel zátták mérlegeiket. E g y e s ü l e t i é s s z e r k e s z t ő s é g i helyiségeinkben (IV., Molnár-utca 36., I.) minden hittestvérünket szeretettel v á r j u k . Szerkesztőségi órák: minden pénteken 6—7 óra között.
Ne k ü l d j ü n k a M A G O S z n a k , a Szemlének m a g á n c í m e k r e p é n z t ! Ne
n á l j u n k erre utalványt! A z zavart okoz» hat
és
drága.
lapokat".
Használjunk
„csekk
44.980
l a p u n k posta t a k a r é k p é n z t á r i
Magyarországon vásárolta a legtöbb fehérbort Svájc és Spanyolországban a vörösbort. J u n í u s folyamán Svájc vörösborból 2,552,728 svájci frank (mült év jüniusában 3,058,353 svájci frank) értékű 79,561,27 (83,111,47) hl-t vitt be. Első helyen állt Spanyolország 42,207,01,
kasz-
csekkszámlája.
Kiadja a M A G O S * . A kiadásért felelős: D r . S z t a n k a y I s t v á n . Szalay Sándor könyvnyomdája, Kender-utc« 39-
