GLOBÁLIS KŐOLAJKÉSZLETEK ÉS ELLÁTOTTSÁG A XXI. SZÁZADBAN - TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 75. kötet (2008), p. 121-130

GLOBÁLIS KŐOLAJKÉSZLETEK

ÉS

ELLÁTOTTSÁG A XXI. SZÁZADBAN - TÖRTÉNETI

ÁTTEKINTÉS

Dr. Kovács Ferenc az MTA rendes tagja, egyetemi tanár Miskolci Egyetem, Bányászati és Geotechnikai Intézet, bgtkf(w,uni-miskolc. hu Dr. Lakatos István az MTA levelező tagja, egyetemi tanár Miskolci Egyetem, Alkalmazott Kémiai Kutatóintézet lakatos(a),akki. hu

Bevezetés A társadalom anyagi jólétét, életszínvonalát, közvetett módon kultúráját általában a nemzeti jövedelem (GDP), illetve a nemzeti össztermék fajlagos értékével jellemzik. Sokak által igazolt módon és amint az 1. ábrán látható, egy adott ország életminőségi indexét az energiafelhasználás mértéke korrelálhatóan jellemzi [1], Vitathatatlan tény, hogy az egyes országok természeti adottságai (a termőterület minősége és az ásványkincsek mennyisége) bizonyos mértékig hatással vannak az ország gazdaságára, az életszínvonalra. A fejlettségi színvonalra azonban más tényezők is jelentős hatást gyakorolnak, egyebek mellett a szellemi munka, a technikai színvonal ugyancsak determináló tényező. Utóbbit bizonyítja Svájc esete, ahol szerényebb nyersanyagkincs, hátrányos mezőgazdasági lehetőség mellett is évtizedek óta magas az életszínvonal.

65

Kovács Ferenc - Lakatos

István

Energiafogyasztás, GJ/fő/év

1. ábra: Az életminőségi index függése a fajlagos energiafelhasználástól [1], Az országok, a különböző földrészek fejlettségét, a lakosság életszínvonalát szokás a fajlagos energiafogyasztással jellemezni. Míg például Észak-Amerikában a primer tüzelőanyagok felhasználása 1994-ben 325 GJ/fő/év, AusztráliaÓceániában 205 GJ/fő/év, Nyugat-Európában 136 GJ/fő/év volt, addig Közép- és Dél-Amerikában 35 GJ/fő/év, Ázsiában 24 GJ/fő/év és Afrikában mindössze 13 GJ/fő/év értéket ért el. Az egy évre eső fejenkénti végső energiafelhasználás relatív arányai az egységnyi (1,00) világátlaghoz viszonyítva jelentősen különböznek: Egyesült Államok 4,10; Nyugat-Európa 2,20; Magyarország 1,50; Kína 0,33; India 0,11 és Fekete-Afrika 0,01. [2] Az utóbbi időben a politikai-társadalmi-műszaki-gazdasági területeken is elsősorban a „zöld" szervezetek által generált vitákban - ismételten felmerül a kérdés, hogy a jelen és a jövő energiaigényét milyen arányban lehetséges, illetőleg szükséges (célszerű) a fosszilis energiahordozók (szén, kőolaj, földgáz) és az urán (atom) felhasználásával biztosítani. Kérdés továbbá, hogy milyen arányban kell (lehet) a megújuló energiaforrásokat (nap-, szél-, víz-, geotermikus, bioenergia) hasznosítani. A megújuló, köznapi használatban „tiszta" primer energiahordozók hasznosításának hangos támogatói, jó szándékkal, de sok esetben laikus módon csak és kizárólagosan a környezeti hatás elemeit hangsúlyozzák a fosszilis és nukleáris energiahordozók használatával szemben, nem említve a megújuló energiák felhasználásának technikai és gazdasági korlátait, problémáit. Szakértői értékelések szerint a megújuló energiák reálisan kiaknázható mértéke nem olyan kimeríthetetlenül nagy, amint azt sokan feltételezik. Ezért illúzió azt 66

Globális kőolajkészletek

és ellátottság

a XXI. században - történeti

áttekintés

várni, hogy az ásványi tüzelőanyagok és az atomenergia helyettesítését, illetve pótlását kizárólag a megújuló energiákra támaszkodva meg lehet oldani. A megújuló energiák fontos lehetőséget jelentenek ugyan, de csupán hozzájárulást és nem radikális megoldást képviselnek a globális energiaellátásában. Gyors térhódításuk a viszonylag nagy beruházási költség, sok esetben alacsony hasznosítási hatásfok miatt nem tételezhető fel a közeljövőben [2], Ezen alapvetésekből kiindulva kívánunk rövid áttekintést adni a fosszilis, elsősorban szénhidrogén energiahordozók XXI. századi szerepéről az igények és a lehetőségek összehasonlításával. Energiaigények a XXI. században A Föld lakosságának hosszabb távú (30-50-100 év) energiaigényét alapvető módon az emberiség létszáma és a fajlagos energiafogyasztás, az ellátási szint határozza meg. Az összes energiaigény meghatározása ebből adódóan nem könnyű feladat. Egyrészt a népesség szaporulat a különböző földrészeken éppen a különböző kulturális színvonal miatt - más és más, másrészt pedig a jelenlegi ellátottsági szinttől - amit az előzőkben láttunk - is nagymértékben függ a fajlagos igények növekedése. A világ népességének prognózisok szerinti alakulását az 2. ábra mutatja [3]. A globális változás hátterében azonban nagy különbségek vannak az egyes régiók között. A fejlett országok (Ny-Európa, E-Amerika) népessége (belső kapcsolata) a prognózis szerint csak minimális növekedést ígér, miközben a teljes népesség jelentős emelkedést valószínűsít. A kérdés igen bizonytalan megítélhetősége miatt az alacsony-pesszimista, a közepes-realista és magas/optimista becslések között is jelentős eltérés mutatkozik. A 2050-re vonatkozó prognózisok 8-11 milliárd, a 2100-ra szólok 8-15 milliárd között szórnak [3,4, 5],

67


16 14

•o S

István

• Tényleges • Optimista

12

io

2

0 1650

1750

1800

1850

1900

1950

2000

2050

2100

Év 2. ábra: A világ népességének várható alakulása 2001-ig [3] A prognózis szerinti népesség és a becsült fajlagos energiaigény alapján készülnek az energiaigény prognózisok is [2, 4-10], A 3. ábra különböző szerzők adatai alapján mutatja az összes primer energiaigény becsült alakulását. A 2000 évi tényleges felhasználás 380-400 EJ/év, a 2050-re szóló prognózis 600-1050 EJ/év között szór, míg a 2100-ra szóló becslés 900-3600 EJ/év közötti értéket vesz fel. Amint látható a pesszimista/reális/optimista növekedési ütem adatai között jelentős, meglehetősen nagy eltérés mutatkozik. Az ábrán szaggatott vonallal jelölt igény a legalacsonyabb, ezt a Deren [11] publikációjának 4. ábrája adja meg a Geothermal Explorers Ltd. után I. Yantovskára hivatkozva. A 3. ábra alapján azt valószínűsíthetjük, hogy a jelenleg használt primer energiahordozókkal (fosszilis, nukleáris, megújuló) számolva 50 év múlva, a 2050es években 700-1000 EJ/év globális energiaigény jelentkezik. Tekintettel arra, hogy a reménybeli, alapvetően új energiahordozó anyagokkal, technológiákkal (fúziós energia, C0 2 -ből szénhidrogén előállítása, stb.) ebben az időszakban reálisan még aligha lehet biztonsággal számolni, továbbá ugyanezen okból a 2100as prognózis adatai jelentős szórás mutatnak, a század végére legfeljebb a globális energiaigény hozzávetőlegesen négyszeres növekedését vetíthetjük előre.

68


és ellátottság


áttekintés

4000 Vajda 3000

»•5 U "5)2000 S

v c U 1000

o

Lakatos

A

Büki

O O O O

Kumar-korlátos

ü

1980

P erős

•

2000

Kumar-közepes Kumar-erős

^közepes o

Yantovska

^

A

2020

r

y

4—-—i

í-

2040

^o

Év

2060

2080

8

gyenge

2100

2120

3.ábra:Prognózisok a világ energiaigényének alakulására Energia diverzifikáció és a felhasználás várható arányai A várható arányok, illetőleg igények prognosztizálása során célszerű a jelen adataiból kiindulni, A 2000-2005 közötti években a világ primer energiafelhasználása Vajda szerint [2, 7]: kőolaj 34%, földgáz 22%, szén 31% (összesen 87%), nukleáris 6% és megújuló energiák 7%. Büki [8] adatai szerint: kőolaj 37,5%, földgáz 23,1%, szén 25,6% (összesen 86,2%), nukleáris 6%, és a megújuló pedig 7,5%. Hasonló adatokat közöl Pápay [12] az Exxon/Mobil összefoglaló kiadványára [13] hivatkozva: kőolaj 37%, földgáz 26%, szén 21% (összesen 84%), nukleáris 5%, víz-biomassza-nap-szél összesen 11%. Ezzel szemben korábban Kumar [9] az 1990. évi adatokat az alábbiak szerint adta meg: kőolaj 34%, fölgáz 19%, szén 24% (összesen 77%), nukleáris5 % és az összes megújuló (vízzel együtt) 18%. A bemutatott tényleges adatok szerint az ezredforduló (2000) idején a világ primer energiaigényének 77-87%-át a fosszilis energiahordozók adták, a nukleáris arány 5-6%, a megújuló energiák aránya 7%, vízzel együtt 18%-ot képezett. A hosszabb távú (30-50 év) jövő ellátási lehetőségeit, a prognózisokat elemezve természetesen nagyobb szórás mutatkozik. Büki [8] 2030-ra vonatkozó előrejelzésében 84%-os fosszilis arányt vélelmez, a 10—11%-os megújuló részarány mellett. Kumar [9] a 2050-es arányokat 700-1000 EJ/év összes 69


István

energiaigény mellett, különböző növekedési ütemekhez tartozóan az alábbiak szerint adja meg: kőolaj 18-32%, földgáz 19-32%, szén 10-32%. Ezen túlmenően a szerző a nukleáris arányt 4-12% közé, a megújuló összes energiafajta arányát 22-39% közé teszi. Vajda [2, 7] a század végére a megújuló energiák reálisan számottevő arányát 13-16%-ra becsli, megjegyezve, hogy ezen energiaforrások maximális potenciálja, mint lehetőség kereken 30%. Pápay 2030-ig 11%-os megújuló energia részarányt valószínűsít [12]. Az International Energy Agency (Paris) prognózisa 2060-ra vonatkozóan 30-40%-os megújuló arányt jelez [14]. Az említett szerzőkön túlmenően számos nemzetközi szervezet is közzé tette előrejelzését az elmúlt években a várható energiaigény és forrás alakulására [15-18], amelyek lényegében konvergálnak az említett szerzők adataival. Ennek átlagát tükrözi a 4. ábra, amelyen az energiaigény diverzifikációja látható az idő függvényében. 1800

Hulladék

1600 1400

U

1200

I

H Nap • Szél R Nukleáris

1000 w

Geotermia

800

600

• Viz m Gáz a Olaj •

Szén

400 200

0 2000

2010

2020

2030

2040

2050

2060

2070

2080

2090

2100

Év

4. ábra: Az energiaforrások várható diverzifikációja a XXI. század folyamán Az arányok mellett természetesen alapvető mutató az egyes energiafajták mennyisége is. Kiindulva a 2000 évi közelítően 400 EJ/év felhasználásból a fosszilis energiahordozók kereken 85%-os részaránya 340 EJ/év mennyiséget jelent, amelynek megoszlása az alábbi kőolaj átlagosan 36%-os (34-37,5-37-34) aránya 144 EJ/év, földgáz átlagosan 23%-os (22-23,1 -26-19) aránya 92 EJ/év és szén átlagosan 26%-os (31-25,6-21-24) aránya 104 EJ/év. 70


és ellátottság

a XXI. században

- történeti

áttekintés

A korábbiakban közölt adatok és a 3. ábra szerint 2050-ben a várható összes primer energiaigény 700-1000 EJ/év között, illetve a 4. ábra alapján -1000 EJ/év nagyságrendben prognosztizálható. Ezen belül Büki [8] és Pápay [12] 2030-ra a fosszilis energiahordozók együttes arányát 84-94%-ra valószínűsíti, míg Kumar [9] 2050-re 51-73% közé váija az ökológiai feltételektől (erős, közepes és korlátozó) függően. Az utóbbi prognózis várható átlagos értéke 62 %, amelyen belül az egyes energiahordozók részaránya az alábbi: kőolaj 21%, földgáz 24% és szén 16%. Ha ezek után Büki Pápay és Kumar 2030-ra és 2050-re becsült adatainak „átlagos" értékét képezzük, a század közepén jellemző energiafelhasználásban a fosszilis energiahordozók aránya még mindig eléri a 70%-ot, amelyen belül a kőolaj 27%-ot, a földgáz 23%-ot és a szén 20%-ot képvisel. Amennyiben az igények becslése során pesszimista módon az alsó határként megjelölt 700 EJ/év globális értéket fogadjuk el, a kőolajigény 189 EJ/év, a földgázé 161 EJ/év, a széné pedig 140 EJ/év. Ezek az értékek a 2000. évi 340 EJ/év felhasználáshoz viszonyítva 44%-os kumulatív, azaz évi átlagban 0,9%os növekedést jelentenek. A 2000 évi tény és a 2050 évre prognosztizált érték alapján kiszámítható az éves „átlag" is, amely az egyes anyagokra vonatkozóan az alábbiak szerint alakul: kőolaj 165 EJ/év földgáz 127 EJ/év szén 122 EJ/év, Összegezve a 2006-2050 közötti, 45 évre vonatkozó összes energiahordozó igényt fosszilis anyagokra az alábbi adatokat kapjuk: kőolaj 7425 EJ földgáz 5115 EJ szén 5490 EJ. Ha viszont a 2050-re nem a becsült minimális energiaigénnyel, hanem a felső határként megadott 1000 EJ/év igénnyel számolunk, akkor (változatlanul 27, 23 év 20 %-os belső arányt elfogadva) az éves igények a következők: kőolaj 270 EJ/év földgáz 230 EJ/év szén 200 EJ/év, ami a 2000. évi felhasználáshoz képest 106% kumulatív, és 2%-os éves növekedést mutat. Ebben az esetben a 2000. évi tény és a 2050. évi prognózis érték „átlaga" az egyes anyagoknál már kőolaj 207 EJ/év földgáz 161 EJ/év szén 152 EJ/év, míg a 2006-2050 közötti 45 éves időszakra az összes igénye kőolaj 9315 EJ földgáz 7245 EJ szén 6840 EJ. Ezek alapján az előttünk álló 45 évre a fosszilis energiahordozóból a globális igények, a hivatkozott szerzők becsült adatai alapján, az alábbi határértékek között adható meg: kőolaj: 7500-9400 EJ, földgáz: 5700-7300 EJ, szén: 5500-6900 EJ. 71


István

A jövő kérdése ezek után az, hogy a fosszilis energiahordozók eddig (jelenleg) kimutatott ipari (igazolt) készletei milyen mértékben, illetőleg meddig biztosítják a globális igények megbízható kielégítését, ill. a már kimutatott földtani és a jövőben „megkutatandó" vagyon, továbbá a kitermelési technológiák kihozatalt növelő hatása az adott kor (időszak) gazdasági-piaci körülményei között milyen többletújabb forrásokat jelentenek.

A globális termelés és igény jelenlegi helyzete A kőolajtermelés és felhasználás globális egyensúlya látszólagosan megnyugtató képet mutat. Amint az Journal of Petroleum Technology [19] által folyamatosan közölt statisztikai adatok szerint (5. ábra) a kínálat/igény kisebbnagyobb eltéréstől tekintve egyensúlyban van. Az időszakos fluktuáció nagyrészt objektív tényezőkre, így például a fejlett országok stratégiai készletének ingadozására, az off-shore termelést befolyásoló természeti katasztrófákra, regionális háborúkra, a világgazdasági fejlődésének periodicitására, stb. vezethető vissza. Az egyensúly megbomlását a vizsgált időszakban Kína és India kiemelkedő gazdasági fejlődése, illetve az ennek nyomán jelentkező kőolaj és földgázigény növekedése, már ami a naturáliákat illeti, még látszólag nem befolyásolja érdemben.

5. ábra: A kőolaj kínálat/igény egyensúlyának alakulása a közelmúltban A napi kőolajtermelés kiegyensúlyozottságát jól tükrözi, hogy mérsékelten emelkedő trend mellett 70-80 1 06 bbl/nap-os termeléssel a globális igény hosszú


és ellátottság a XXI. században - történeti

áttekintés

idő óta kielégíthető. Ezen belül az is megnyugtatónak tűnik, hogy a megtermelt kőolajnak csak 40%-a származik az OPEC tagországoktól és a nagyobb hányadot az OPEC-en kívüli országokban hozzák a felszínre. A 6. ábra adataiból az is látszik, hogy az OPEC termelés szignifikánsan egyenletesebb, mint az egyéb régióra, országra jellemző termelés. Az OPEC országok termelés- és árstabilizáló szerepének mozgásterét azonban az is jól jellemzi, hogy a termelési kvóta ±5%-on belüli megváltoztatása többnyire elegendő a kiegyensúlyozott ellátást biztosító állapot visszaállításához ha az valamilyen okból átmenetileg megbomlik. Nyomatékosan alá kell azonban húzni, hogy a kiegyensúlyozott kínálat/igény viszony, illetve termelés/fogyasztás szcenárió látszólagos és a továbbiakban ismertetésre kerülő adatok aggodalomra adnak okot.

LJ c g y e D

• OPEC

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2007. Dec

6. ábra: A világ napi olajtermelésének alakulása a közelmúltban (gázcsapadék- és nem konvencionális olajtermelés nélkül) Forrás oldalról aggodalomra ad okot, hogy Butler [20] napjainkban közzé tett adati szerint 1983 volt az utolsó év, amikor az ipari készlet éves növekménye meghaladta az adott évben felszínre hozott kőolaj mennyiségét (7. ábra). Ez nem áll ellentmondásban az előzőekben említett megállapítással, amely szerint kiegyensúlyozott a termelés/igény egyenlege. Az ipari, vagy kitermelhető kőolajkészlet nagysága ugyanis nemcsak az újonnan feltárt földtani forrásból táplálkozik, hanem a kitermelési hatékonyság javulásából is. Mivel az utóbbi hozzájárulása éves viszonylatban jelenleg meghaladja az előbbit, kijelenthetjük, hogy a kínálat/igény jelenlegi egyensúlyának fennmaradása elsősorban az innovációnak, a technológiai fejlesztéseknek köszönhető. Végeredményben ez azt 73


István

jelenti, hogy a globális kőolajtermelés két évtizede a földtani készlet csökkenése mellett megy végbe. Egyebek mellett ez is oka annak a ténynek, hogy a kőolaj ára 1999-től először 20-25 $/bbl-re, majd 2004-től 50-60 $/bbl-re növekedett és e tanulmány írása idején meghaladta a 120 $/bbl értéket [19] (8. ábra).

1950

1960

1970

1980

1990

2000

7. ábra: Az ipari készletnövekedés és termelés különbsége 120 100 5 V) M 5

80

4JI 60

!šľ I 40

rf í n

20

0 1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008. jan.

8. ábra: A kőolaj (Brent) világpiaci árának alakulása a közelmúltban 74


és ellátottság

a XXI. században

- történeti

áttekintés

Nem tagadható természetesen az sem, hogy a kőolaj árának alakulásában kétségtelenül Kína és India rendkívüli gazdasági fejlődése, illetve az ehhez szükséges kőolajigény növekedése az egyik fö mozgatórugó. Várható, hogy ez a trend középtávon komoly befolyást fog gyakorol a szénhidrogének árára. Yergin [21] közlése szerint ugyanis a gazdasági fejlődés és a kőolajigény között szoros összefüggés áll fenn. A 9. ábrán látható görbék lefutását elemezve megállapítható, hogy az elmúlt két évtizedben a globális gazdaság átlagosan 3,73%-kal növekedett, amihez átlagosan 1,95%-os olajigény növekedés tartozott. Ebből egyenesen következik, hogy 1%-os gazdasági növekedés közelítően 0,5%-os olajigény növekedéssel párosul. Yergin közlésével konvergálnak a BP Statistical Review of Word Energy 2007 júniusában közzétett adatai is, amely szerint Kína kőolaj felhasználása 1996 és 2006 között megduplázódott (173 Mt-ról 349 Mt-ra nőtt). A 2005/2006 évek közötti növekedés 6,7%-os volt (szemben a globálisan jellemző 0,7%-os növekedéssel) [22], ami megerősíti GDP és az olajigény szoros kapcsolatát. Kína tartós importfüggőségét vetíti előre az Energy Business egyik legújabb kiadványa [23] is, amely szerint 2020-ban az ország várható kőolaj felhasználása a jelenleginek közel két és félszeresére növekszik, miközben a jelenlegi 50%-os importfüggés 70%-ra nő. Tényként kezelhető tehát, hogy a feltörekvő országok rendkívüli szénhidrogén igénye az elkövetkező évtizedekben meghatározó és tartós hatást fog gyakorolni a kőolaj árára. Nem vitatható azonban az sem, hogy a kőolaj árának drasztikus növekedése kedvezően visszahatott az innovációra, a K+F tevékenységre és az kitermelhető ipari készlet növekedésére. Ennek eredménye egyebek mellett az, hogy a termelési tevékenység fokozatosan kiterjedt azokra az előfordulásokra is, amelyek a korábbi olajárak mellett nem voltak gazdaságosan hasznosíthatók, vagy kedvezőtlen, rendkívüli természeti környezetben helyezkedtek el. Bár a termelési költségek folyamatosan növekednek, a jelenlegi árviszonyok soha nem látott extraprofitot eredményeznek a termelő vállalatok részére, és ez a technológiai fejlesztésekre gyakorolt kedvező hatásán keresztül jelentősen hozzájárul a kitermelési hatásfok javulásához, a feltárt földtani vagyon egyre nagyobb hányadának hasznosításához.

75


István

10

1970

1975

1980

1985

1990

1995

2000

2005

9. ábra: A globális GDP és a kőolaj igény növekedése 1970 és 2006 között

A kőolajkészletek és az ellátottság - történeti áttekintés A világ kőolajkészleteinek összehasonlítása során bizonytalanságot jelent, hogy a megkutatottság mértéke, a vagyonbecslés megbízhatósága országonként, illetve a különböző adatforrások esetén is eltérő lehet. Más-más fogalmi értelmezés lehet az ipari, az igazolt készlet, a műrevaló, a kitermelhető, a geológiai (földtani), a becsült, a reménybeli vagyonok számbavételénél. Egyebek mellett az ásványi előfordulások többségénél, így a kőolajnál is jelentkezik az a probléma, hogy az egyes területeken eltérő megbízhatóságú módszerrel történt a földtani kutatás, és változott a számbavétel mélységi határa. Bizonytalanságot jelent továbbá, hogy az egyes földrészek (horizontális és mélységbeli) megkutatottsági szintje igen eltérő. A „műrevaló", vagy a „kitermelhető" minősítés országonként más-más technikai, gazdasági kritériumrendszer szerint történhet. A globális szénhidrogénvagy on legújabb osztályzása és az egyes elemek meghatározása Etherington és Ritter [24] tanulmányában közöltek szerint a 10. ábrán látható.

76


és ellátottság


áttekintés

Megkutatott

Mai technológiával gazdaságosan kitermelhető készlet Bizonyított

Valószínű

Esetleges

Jövőbeli technológiával kitermelhető készlet Bizonyított

Valószínű

Esetleges

Nem kitermelhető készlet Megkutatásra váró

Globális szénhidrogén vagyon

Kitermelt készlet

Perspektivikusan kitermelhető vagyon Nagyon valószínű

Közepesen valószínű

Kevésbé valószínű

Nem kitermelhető vagyon

10. ábra: A globális szénhidrogén vagyon, illetve készlet osztályzása A 10. ábrán található egyes kategóriákhoz tartozó fogalmi elemek megkülönböztetésének alapját már egyértelműen valószínűségi megfontolások képezik. Ez vonatkozik mind a földtani kutatásra, mind a jelenlegi és a jövőbeli technológiai alkalmazására. A gyakorlatban azonban egyszerűbb osztályzási módszert használunk a továbbiakban, különös tekintettel a történeti áttekintésre. Ezek szerint az alábbi készletfogalmakat alkalmazzuk: Ipari készlet (proved reserve): a jelenlegi technológiai színvonal mellett gazdaságosan kitermelhető, részletesen megkutatott vagyon [25]. Bizonyított készlet (recoverable reserve): „a rendelkezésre álló technológiával az adott piaci körülmények között gazdaságosan kitermelhető kőolaj" [26], A két, lényegében azonos fogalom által takart készlet egyike sem tekinthető időben állandónak. Mindkettőre hatással bír a kőolaj árának rövid időn belüli gyors és hektikus 50-80 dollár közötti változása, ami döntően a piaci körülmények függvénye. Ezzel szemben a technológiai fejlődés általános hatása csak hosszabb távon érvényesül a készletbecslésben. Földtani vagyon (resource, original oil in place, OOIP): a kutatási adatokkal igazolt, az ásványi nyersanyagokra jellemző paraméterekkel (vastagság, minőség) rendelkező vagyon, amely műszaki-gazdasági korlátok alkalmazása nélkül számított vagyon. 77


István

Reménybeli vagyon (resouce to be proven, yet-to-find resource): a földtani feltételezések alapján, bizonyos valószínűséggel becsült ásványvagyon mennyisége. A reménybeli vagyon valószínűségi alapon történő számításának több módszere van. A szénhidrogén kutatásban általánosan elterjedt és elfogadott módszert az US Geological Survey dolgozta ki [27], Ezek szerint a reménybeli vagyon megadása 95%-50%-5% valószínűségi szint mellett történik, amelyből logaritmikus átlagot (mean) számolnak és ez tekinthető a (korántsem kritika nélkül elfogadott) várható értéknek. Egy adott valószínűségi szinten becsült és még megkutatásra váró földtani vagyonnak időben változó részét lehet várható készletnek tekinteni. A korábbiakban említett Etherington és Ritter [24] által vázolt megközelítésből következik továbbá az is, hogy a valószínűségi alapon várható földtani készletnek is csak egy, a technológiai fejlettségtől függő része tekinthető kitermelhető ipari készletnek. Mielőtt a korunkra érvényes kőolajkészletek konkrét és részletes adatait bemutatnánk, nézzünk példákat arra, hogy a korábbi időszakokban milyen prognózisok voltak, és azok milyen ellentmondásos módon teljesültek. A kőolajtermelés kezdetét az első olajkút 1858. évi fúrásától számíthatjuk [28]. Az USA ipari méretekben is jelentős előfordulását 1874-ben fedezték fel Pennsylvaniában. Az állami geológus akkor úgy nyilatkozott, hogy a készlet négy évre elegendő lesz. Sztrókay [29] 1944-ben megjelentetett könyvének 67. oldalán az alábbi adatok szerepelnek az USA kőolajkészletének időbeli alakulására: 1914 900Mt 1921 1200Mt 1935 1700 Mt 1939 2500Mt Ha az 1914. évi becslés ,jó" lett volna, akkor a ténylegesen kitermelt mennyiség mellett 1938-ban ,/nár régen elfogyott volna az utolsó csepp olaj is" Az Oil Trade Journal 1918-ban a korábbi 25 év készletét és termelési prognózisát elemezve szintén „a készletek néhány éven belüli kimerüléséről" írt. Az USA Geológiai Szolgálata (USGS) 1919. évi bejelentése szerint: „a készletek kimerülése kilenc éven belül bekövetkezik. Ezzel szemben Fanning 1950-ben megjelentetett könyvében [30] az szerepel, hogy 1920-ban az USGS a világ teljes olajkészletét 60 Gbbl (9,45 Gm3 ~ 7,5-Gt), 1950-ben pedig már 600 Gbbl-re (95-Gm3 * 75-Gt) becsülte. Ez a számítás nem vette figyelembe, hogy a két időpont között eltelt 30 év alatt jelentős mennyiségű kőolaj kitermelésére is sor került. Sztrókay [29] a 1939-ben, nyílván amerikai közlések alapján, még 5-Gt globális készletről, 300 Mt/év-es termelésről és ennek alapján 17 évi ellátottságról adott számot. Az említett néhány adat bizonyítja, hogy az időben előrehaladva a készletek, a 78


és ellátottság


áttekintés

termelés és az ellátottsági szint is folyamatosan emelkedett (amint azt később látni fogjuk a II. világháború idején megadott 20 évről napjainkig 40-50-60 évre). Bizonyos történetiséget követve ragadjunk ki néhány példát a készletekre és az ellátottság prognózisára. Schurr [31] 1963-ban megjelent tanulmányában többek között megállapítja, hogy „a világ igazolt nyersolajkészletei az előző évtizedben roppant módon megnőttek1'' Ennek a megállapításnak az igazolására kimutatta, hogy 1859 és 1950 között kitermelt kőolaj mennyisége 75-Gbbl-t tett ki, míg az 1950-ben kimutatott vagyon 90-Gbbl-ben volt megadható. Ezt követően az 1950-1962 közötti időszak termelése „csaknem azonos volt az 1950-ben kimutatott készletekkeF, emellett (és ennek ellenére!) a készletek az adott időszakban a British Petroleum Ltd. adatai szerint „csaknem megháromszorozódtak" és elérték a 319-Gbbl nagyságot, ami megfelel 50 Gm3-nek, illetve közelítően 40-Gt-nak). Húsz évvel később, Baade [32] 1982-ben megjelent könyvében szintén részletesen foglalkozott a globális kőolajkészletekkel és a termelési adatokkal, kiindulva abból, hogy a 20. század elején a világ kőolajtermelése mindössze 20 Mt ért el és fele-fele arányban az USA-ból és Szovjet-Oroszországból származott. Az első világháború kitöréséig a termelés 50 Mt-ra nőtt, ezen belül az USA évi kőolajtermelése 8,6-ről 33,6 Mt-ra változott, ami már a világ kőolajtermelésének háromötödét tette ki. Összehasonlításul érdemes megjegyezni, hogy 1999-ben a világ kőolajtermelése elérte a 3,548 Gt-t, és az USA 309 Gt-ás termelése a globális termelésnek csupán 8,7%-át képezte. Az elmúlt több mint 40 évre visszatekintve megállapíthatjuk, hogy az 1962. évi készlet többszörösét termelték ki a világon, és ennek ellenére - amint később látni fogjuk napjainkban a nyilvántartott igazolt ipari készleteket a különböző szervezetek, illetőleg szakértők 140-170-Gt-ra becsülik. A készlet és ellátottság vonatkozásában talán elvi állásfoglalásként is idézhetünk Baade könyvéből ([32] 157. old.): ,y4 világ kőolajtermelésének gyors növekedése és a fogyasztásnak ezzel természetszerűen együtt járó fokozódása miatt az emberek állandóan attól féltek, hogy a tartalékok hamarosan kifogynak. De a legfontosabb tény, amit a kőolajjal kapcsolatban meg kell jegyeznünk az, hogy az ilyen aggodalmak, amelyeket nagyon hozzáértő és tekintélyes helyeken újra meg újra hangoztattak, mindig hamisnak és megalapozatlannak bizonyultak. S ami helytálló a múltra vonatkozóan, azt nyugodtan elmondhatjuk a közeljövőről is" (írta ezt a szerző fél évszázada, és megállapítása a mai tekintélyek „hisztériájára" is vonatkozhat). A prognózisok, becslések pontosságának jellemzése az alábbi, ugyancsak Baade [32] könyvének adataiból: 1885-ben az USGS (az USA legfőbb szaktekintélye) megállapította, kevés a kilátás arra, hogy Kaliforniában kőolajat találjanak. Ezt követően, ötven év alatt 11 Gt kőolajat termeltek ki Kaliforniában. 79


István

1892-ben az US Bureau of Mines megállapította, hogy az USA egész jövendő olajtermelése kereken 1 Gt lehet. (1900-2004 között az USA összesen 38,85-Gbbl 6,17-Gm3 » 5-Gt kőolajat termelt ki, és a 2004. évi készlet 21,371-Gbbl = 3,4-Gm3« 3-Gt volt). 1920-ban az USGS azt állította, hogy „az itthon lehetséges termelés csúcspontját csaknem elérték" A tény ezzel szemben az éves termelés 1920ben 0,442-Gbbl, míg a csúcs 1970-1980 között 3,1-3,5-Gbbl/év. Az 1945-ig teijedő időszakot tekintve a világ feltárt készlete 14-Gt, a termelés 6,75-Gt volt, annak ellenére, hogy a készletek kimerülését többszörösen megjósolták. 1959 végén 40-Gt készletet mutattak ki, 946-Mt/év-es termelés mellett, ami kereken 40 éves ellátottságot jelentett. (Napjainkra a termelés kereken négyszeresére - 3,6-3,8-Gt/év-re - emelkedett, és a kimutatott ipari készletek alapján az ellátottság ugyancsak minimálisan 40 év). A vészjósló előrejelzések ellenére a készletellátottság helyzetét a múlt század nyolcvanas évek elejéig a földtani készlet a kumulatív termelést meghaladó növekedése jellemezte. Az egymást követő válsághelyzetek és árrobbanások felgyorsították a tudományos alapokon nyugvó készlet ellátottsági modellek kifejlesztését. Ezek kiindulópontját az un. Hubbert-féle előrejelzések és haranggörbék képezték, amelyeket a neves amerikai geofizikus, Hubbert M. K. 1949 és 1982 között több formában (tanulmányokban és előadásokban) közölt [3337], A szerző 1956-ban ismertetett modellje szerint például az Egyesült Államokban az olajtermelés csúcsát 1969-ben érte volna el, míg a globális termelés tetőpontját 2010-re jelezte előre. A Hubbert-féle görbék közlése széleskörű, mind elismerő, mind diszkreditáló reakciót váltott ki nemcsak a szakemberek, de a mindennapi média körében is. Argumentumokkal alátámasztott értékelést és elemzést számos publikációban, például Deming [38], Laherrer és Campbell [3941], Ivanhoe [42] és Kerr [43] tanulmányában találhatunk. A Hubber-féle modell, illetve általa az Egyesült Államokra vonatkozóan megadott készlet/termelés összefüggést egy olyan haranggörbe jellemzi, amely 2025-ben már minimális, mindössze 0,2-0,5-Gbbl/év, 2050-re pedig zérus közeli termelést valószínűsít. Erre az ábrára hivatkoznak az említett szerzők, megemlítve többek között, hogy többen és utólag az ábra alapján vonnak le következtetéseket a világ várható kőolajtermelésére és ellátottságára. A Hubbert módszernek ez a kiterjesztett alkalmazhatósága két alapvető kérdést vetett fel az idők folyamán. Egyrészt, a haranggörbe szerinti termelés alakulása csak egy idealizált tároló (egy kút, egy mező, egy teljesen megkutatott terület) vonatkozásában fogadható el, és nem egy országra vonatkozóan, ahol újabb és újabb mezők feltárása és termelésbe állítása lehetséges. Az egyes mezőket ugyan individuális haranggörbeszerű 80


és ellátottság a XXI. században

- történeti

áttekintés

termelés jellemezheti, de ezek egy ország vonatkozásában egymásra szuperponálódnak. A módszer tehát egy ország vonatkozásában sem fogadható el, nemhogy a világ kőolajkészletének és termelésének előrejelzésére. Megjegyzésre érdemes továbbá, hogy a Hubbert-féle haranggörbe nem szimmetrikus Gauss görbe, tehát nem precíz matematikai valószínűségi számítás eredménye. Maga a szerző a kritikai észrevételeket azzal védte, hogy az összefüggést empirikus jelleggel állította fel és a vitatott görbét kézzel húzta meg. Másrészt, a globális helyzetre vonatkozóan „merész", illetve alaptalan dolog az USA termelésének alakulásából következtetést levonni, miközben „a világ egész olajvagyonának csak mintegy tíz százaléka található az Egyesült Államok területén" (Hayes [44], 40. old.). Ezt a problémát implicit módón maga Hubbert úgy korrigálta az idők folyamán, hogy több „meggyőző" előrejelzést is tett a várható termelési csúcs időszakra. Mint említettük, az USA olajtermelésének csúcspontját kezdetben 1965-1970-re jelezte, majd önmagát helyesbítve az 1970-es évekre módosította. Az első előrejelzést 1956-ban közölte, ami 11-16 évre tekintett előre, azután a világ olajtermelésének tetőpontját rendre 1995-re, majd néhány évvel még későbbre módosította. A Hubbert-féle modellnek az alkalmazása egyes országokra és régiókra különösen ellentmondásos. Kirívó példaként említhető Norvégia, Anglia, Mexikó, Kína, Kanada kőolajtermelése, ami összességében 1955-ben még csak 31,1 Mt/év, 1999-ben pedig már 759 Mt/év volt. Az említett országokban ez a példátlan és nem várt növekedés aligha illeszthető be, egy a világtermelés alakulását közelítő Hubbert-féle haranggörbébe. Részben ez is indokolja, hogy az utóbbi időben a prognózissal foglalkozó több szerző már a haranggörbe lényegesen módosított változatát mutatja be, miszerint a napjaink termelési szintje hosszabb időszakban is fennmaradhat, (pl. Szűcs [16] 16. old. ábrája). Több szerző olyan adatokat is közöl, hogy milyen mértékben változik/növekszik a kőolajkészlet ([20], Bárdossy és Lelkesné-Fehérváry [45] 2. és 3. ábra, [46]). Ezen adatok szerint a készletnövekedés az 1990-es évek óta rohamosan csökken, ami alapján belátható időn belül jelentős termeléscsökkenés következhet be. Nagy kérdés, mi van, mi lesz akkor, ha ezen pesszimista jóslatok ugyanúgy nem válnak be, mint a korábban idézett, 4-9-7 éves ellátottsági prognózisok! A kőolajkészletek és az ellátottság jelenlegi helyzete A tanulmány korábbi fejezetében említést tettünk arról, hogy a globális GDP növekedés szoros kapcsolatban van a felhasznált szénhidrogének mennyiségével és várható, hogy a függő viszony még huzamos ideig fennmarad. A kérdés világgazdasági, sőt geopolitikai fontosságának tudható be, hogy a szénhidrogénkészletek és az ellátottság alakulásával, előrejelzésével számos 81


István

nemzetközi és országos szervezet foglalkozik. Autentikus forrásnak tekinthetjük többek között a PB Statistical Review legújabb, 2007 júniusában közzétett kiadványát [22], A globális kitekintés szerint a világ bizonyított és a jelenleg alkalmazott technológiai feltételek mellett kitermelhető földtani készlete konvencionális kőolajból 164,4 Gt, amelynek regionális megoszlása a l l . ábrán látható. A regionális termelési adatok megoszlását 2006. év végén a 12. ábrán közölt adatok tükrözik, bizonyítva, hogy a tárgyévben a világon 3,914 Gt kőolaj kitermelésére került sor. E két adatból kiszámítható a regionális termelési „élettartam", amely összességében 40 éves ellátottságot vetít előre. Ez utóbbi azonban igen nagy szórást mutat nemcsak a régiók között, hanem az egyes régiókon belül is (13. ábra). Ennek illusztrálására csak a Közel-Keletre vonatkozó adatokat adjuk meg a 14. ábrán, amely szerint a 80 éves átlag mögött Szíria 19,7 éves és Irak 158 éves termelési élettartalma között, általában hosszú, de változatos termelési periódusok valószínűsíthetők. A közölt átlagos adatokkal kapcsolatban már itt fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy az effektív termelési periódus zérus készletnövekedés nélkül is hosszabb lehet a megadottnál, mivel a termelési adatsor minden mező esetében maximum görbe szerint alakul és a lecsengő ág általában hosszabb a felfutó ágnál. Másfelől a becslés nem veszi figyelembe a termelési technológia jövőbeli (és a jelenleg végbemenő olajár radikális növekedése által különösen felgyorsuló) fejlődésének az ipari készletre gyakorol kedvező hatását. 1 2 0 -i

100

0 1

8 1

t

60 60 40 20

É-Amerika

D-K Amerika

Eu+Eurázsia

K-Kelet

Afrika

Ázsia

11. ábra: A globális bizonyított kőolajkészlet regionális megoszlása 2006. végén

82

Globális

kőolajkészletek

és ellátottság

a XXI. században

- történeti

áttekintés

1.4 1,2

O

0,8

g®

0,6

0,4 0,2

o -U

U-I É-Amerika

U-I

D-K Amerika

U-I

Bj+Eurázsia

U-I K-Kelet

U-I Afrika

L Ázsia

12. ábra: A regionális olajtermelés éves megoszlása 2006. végén Az előzőekben közölt globális ellátottsági adatok látszólag komoly aggodalomra adnak okot. Ez azonban korántsem olyan súlyos, mint amilyen első pillantásra látszik. Egyfelől, a rendelkezésre álló szénhidrogénkészletet növeli a nem konvencionális forrásból származó kőolaj és gáz mennyisége. Az idézett BP Statistical Review [22] 26,5 Gt-ban jelöli meg 2006-ban, Kanadában (Alberta négy olajhomok előfordulásán) a bizonyított ipari kőolajkészletet és így a számba vehető készlet a tárgyévben nem 164,4 Gt, hanem 191 Gt volt. Ez önmagában 16%-al, 46 évre módosítja a globális termelési élettartamot.

83

Kovács

Ferenc - Lakatos

István

100

80

60

E § f

-m

40

20

o -i-l

U É-Amerika

U D-K Amerika

U Eu+Eurázsia

U K-Kelet

U Afrika

L Ázsia

13. ábra: A 2006. végén várható termelési élettartam regionális megoszlása 160 -i

rT==

i

,

,

120 >

•a> IE 80 IB ts m •111 40

0 Irán

Irak

Kuvait

Orrén

Katar

S-Arábia

Szŕia

EAE

Jemen

14. ábra: A 2006. végén várható termelési élettartam megoszlása a KözelKeleten Bár a későbbiekben részletesebben kitérünk a nem konvencionális források kérdésére, az ellátottságot lényegesen nagyobb mértékben javíthatja a még feltárandó, reménybeli földtani vagyon növekménye. A US Geological Survey 2000-ben publikálta a minőségtől független kőolaj és a folyékony halmazállapotú 84


és ellátottság


áttekintés

földgáz (gázcsapadék, kondenzátum) feltételezhető globális vagyonra vonatkozó adatokat [27], A nagy nemzetközi elismertséggel rendelkező szervezet szerint a még feltáratlan vagyon 95-50-5% valószínűség mellet becsült és ebből logaritmikus eloszlást feltételezve képezett átlag (mean) globális, még megkutatásra váró vagyon alapján kőolajból -120 Gt, míg gázcsapadékból 35 Gt, azaz összességében 155 Gt folyékony szénhidrogén feltárására lehet számítani az elkövetkező évtizedekben (15. és 16. ábra). 250

t

200

- j- -

3 150 eo «">

M > 100 50

o

I-.i .r^-;,;^-'- ;.l j 95%

fanaaaáa

; kaáMáfeiai |

50%

5%

Középérték

V a l ó s z í n ű s é g i szint, %

15. ábra: A reménybeli, megkutatásra váró konvencionális köolajvagyon nagysága 80

,

95%

50%

—

5%

Középérték

V a l ó s z í n ű s é g i szint, %

16. ábra: A reménybeli, megkutatásra váró gázcsapadék-vagyon nagysága 85


István

A földtani vagyon növekedése a jelenlegi kitermelési hatásfok mellett (33%) tehát minimálisan 50 Gt-val növeli a kitermelhető ipari készletet, ami az ellátottságot szerény becslés szerint is további 20%-al növeli. Ezzel a többlettel, valamint a kanadai olajhomokból kinyerhető nem konvencionális (syncrude) kőolaj hozzájárulást is ide számítva, a XXI. században rendelkezésre álló kőolaj mennyisége szerény becslés szerint is 244 Gt-ra növekszik, ami közel 60 éves megnyugtató ellátás biztosít kőolajból az emberiség számára. Az utóbbi években számos előrejelzés látott napvilágot a várható készletek és az ellátottság vonatkozásában. Ezek lényegében megegyeznek, vagy nagyon hasonlóak a fenti British Petroleum Co. statisztikai évkönyvében szereplő adatokkal. Az egyezésnek minden bizonnyal az oka az, hogy a különböző közlemények ugyanabból a forrásból táplálkoznak, vagy hasonló számítási modellt használnak. Az alábbiakban, a teljességre való törekvés nélkül, megemlítünk néhány, gyakran idézett előrejelzést. Első lépésként a Magyar Geológiai Szolgálat [25] 2004. évben publikált adataiból merítünk jellegzetes példákat, zárójelbe téve a BP legújabb, 2006-ra vonatkozó tényadatait. Ezek szerint Szaúd-Arábia ipari készlete kőolajból 36-(36,3) Gt, Oroszországé 8,2(10,9) Gt, az USA-é 3,8 (3,7)Gt, és a világ ipari kőolajkészlete 143 (164,6)Gt. Az éves termelés Szaúd-Arábiában 475 (514) Mt, Oroszországban 421 (480,5) Mt és az USA-ban 341 (311,8)-Gt, míg a világ összes éves termelése 3,697-Gt volt. Ebből számszerűen következik a 76 (66,7), 19 (22,3), és 11 (11,9) éves ellátottság az említett országokban, valamint globálisan 39 (40,5) éves átlag. Az adatok összehasonlítás arra enged következtetni, hogy az előrejelzések az elmúlt két év alatt érdemben nem változtak és kiesebb-nagyobb eltéréssel (Szaúd-Arábia, Oroszország) jó egyezést mutatnak. Vajda György [2] adatai szerint 2001-ben a világ konvencionális ipari kőolajkészlete 140-Gt, az évi termelés 3,6-G t/év, ami megfelel 41 éves globális ellátottságnak. Büki [8] tanulmánya szerint, 2006. évi adatok alapján, a világ ipari kőolajkészlete 1293-Gbbl, a napi termelés 71,8-Mbbl, az évi termelés 26,3-Gbbl, tehát az ellátottság 49,1 év. Az utóbbi szerző adatai közel 20%-os hibát jelentenek a jelenleg érvényes értékekhez képest, ez nyilvánvalóan az időközben eltelt 6-7 év alatt folyamatosan pontosított becslések következménye. Bárdossy és LelkesnéFelvári [8] a világ kőolajkészletei, illetőleg az ellátottsági szintre vonatkozóan tanulmányukban egyrészt a Bundesanstalt für Geowissenschaften und Rohstofffe (BGR) 2004. évi adataira hivatkoznak és ennek megfelelően a globális ellátottságot 43 évben adják meg. A reménybeli kőolajvagyont ugyanez a forrás 300-1500-Gbbl, azaz 47,7-235,5-Gm3-között jelölik meg és így a feltételezett konvencionális készletekkel való ellátottság már 67 évnek adódik. A tanulmány 86


és ellátottság


áttekintés

szerzői a már idézett BP Statistical Review korábbi adataira is támaszkodnak és a világ 2005. évi ipari kőolajkészleteit 1200,7 Gbbl=l 90,9-Gt-ban határozzák meg, ami globális átlagban 40,6 éves ellátottságot jelent. Hasonló nagyságrendbe esnek a további előrejelzések is. így például Kumar [9] a világ 2002. évi ipari kőolajkészletét 142,7-Gt-ban, a termelését 3,556 Gt/év-ben jelöli meg, és ennek megfelelően az ellátottság 40,6 év. Lakatos [10] egy NATO kiadványban 2006. évi adatként az ipari kőolajkészletet 170-Gt-ban, a 2002. évi termelést 3,88-Gt/év-ben adja meg, és így az ellátottság 43,8 év. Ehhez igen hasonló előrejelzést tett közzé a közelmúltban az USGS [47], amely szerint 95%-os megbízhatósági szinten az igazolt minimális ipari kőolajkészlet a világon 1298-Gbbl (206-Gm3), ami p=0,8 t/m3 sűrűséggel számolva 165-Gt-nak felel meg, és ennek alapján a 2002. évi 3,88-Gt/év termelést alapul véve 42,5 éves ellátottság prognosztizálható. Gyakran idézett és ugyancsak autentikus információforrásnak tekintik világszerte az US Department of Energy háttérintézményeként működő Energy Information Administration éves jelentését. A 2004-ben megjelent összefoglaló kiadvány szerint az igazolt ipari készlet 1227-Gbbl=195-Gm3 * 156-Gt, ami a tárgyévre vonatkozó 3.88 Gt/év termelés alapján 40,2 éves ellátottságnak felel meg. 2006-ban a „Kőolaj és Földgáz" folyóirat 6. számában megjelent közleményében Pápay [12] egyebek mellett részletes foglalkozott az ellátottság kérdéseivel is. A szerző első lépésként az USGS optimális (mean) becslésére hivatkozva megadja a várható készlet adatait, ami 2058-Gbbl = 327-Gm3 = 261-Gt, és ez 67 éves ellátottságot igazol. Ezt követően közli az 5%-os megbízhatósági szinthez tartozó, a szakemberek által jelenleg irreálisan nagy készlet jellemzőit is. Ez elvileg 2946-Gbbl = 468-Gm3 = 373 Gt, és ez már 96 éves ellátottságot jelent. Ezek után Pápay [12] személyes véleményként mondja ki, hogy az újabb kutatások és a technikai fejlődés eredményeként a szénhidrogén ipari készletek a jelenleg általánosnak tartott 50 éves ellátottsági szintet 80 évre, ezen belül a 42,5 éves kőolaj ellátottsági szintet 42,5 x 1,5 = 63,75 évre emelhetik. Bár a technológiai fejlődés készletnövelő hatása és az új mezők feltárásából származó tényleges többlet ma még nem számszerűsíthető, a szerző kijelentésével összecseng az Energy Information Administration maximális ipari készletre vonatkozó előrejelzése, ami igazolt készlet + új mezők + technikai fejlődés együttes értékét rendre (1227 + 730 + 939)- Gbbl 2896-Gbbl értékben adja meg. Ez pedig megfelel 460-Gm3 = 368-Gt kitermelhető kőolajnak, ami az évszázad végéig biztos (94,8 éves) ellátottságot jelent. A bemutatott, lényegében összevágó irodalmi adatok alapján a világ konvencionális ipari kőolajkészletei a jelenlegi termelési szint mellett 40-60 éves ellátottságot igazolnak. Visszatérve a tanulmány első részében meghatározott 45 éves kőolajigényre azt kaptuk, hogy a prognózis szerint 2050-ig összesen 87


István

7500-9400 EJ energiát kellene a kőolajtermelésből biztosítani. Az átlagos 40 GJ/t fűtőérték mellett ezen energiamennyiség biztosításhoz 187,5-235,0-Gt kőolaj kitermelés adna fedezetet. A nyilvántartott konvencionális ipari készlet ilyen volumenű termelést várhatólag nem biztosít. Ezért indokolt a készletnövelés lehetőségeit számba venni. A fosszilis energiahordozók szerepe a globális ellátottság biztosításában Tanulmányunkban eddig szigorúan csak a kőolaj-ellátottsággal foglalkoztunk. Ez azonban több okból nem szakítható el a földgáz és a szén energiaellátásban betöltött szerepétől. Elég csak arra hivatkozni, hogy a földgáz a Fisher-Tropsch eljárással folyékony motorhajtó anyaggá alakítható (GTL technológia), illetve szénből a cseppfolyós energiahordozó előállítását közel száz évvel ezelőtt, magyar kutatók közreműködésével már megoldották. így a földgáz és szén nemcsak az energiatermelésben alternatívája a kőolajnak, hanem motorhajtó és vegyipari alapanyagként is. A két fosszilis anyaggal való foglalkozást indokolja az is, hogy egyes források a kőolaj-ellátottság vonatkozásában is „kőolaj egyenértékkel" (Tonnes Oil Equivalent, TOE) számolnak és így esetenként nehéz, ha nem lehetetlen megállapítani, hogy a közölt adat milyen additív elemeket tartalmaz. Ennek egyik példája az EURACOAL [49] által 2005-ben közölt adat, amely szerint a világ ipari kőolajkészlete 318,08 Gtoe, az évi termelés 5,125-Gtoe, tehát az ellátottság 62 év. Tekintettel az toe definíciójára és az átszámítási tényezőkre a fenti két adat pontosan megfelel 318,08 Gt ipari készletnek és 5,125 Gt éves termelésnek. Figyelembe véve a tényleges és kőolajra vonatkozó adatokat (164,5 Gt, illetve 3,91 Gt/év), az EURACOAL által közöl adat vagy hibás, vagy tartalmazza például a földgázra vonatkozó additív kőolaj egyenértéket is. Ezért, az alábbiakban tekintsük át külön-külön és együttesen is a földgáz és a szén kőolaj egyenértékben kifejezett hozzájárulását a globális ellátottsághoz. A BP Statistical Review [22] közlése szerint 2006-ban a földgáz bizonyított ipari készlete 181,46 Tm3, az éves termelés 2,865 Tm3 volt, amelynek regionális megoszlása a 17. és 18. ábrán naturáliában (m3) látható. A 19. ábrán viszont a termelést megadjuk kőolaj egyenértékben is. Az adatokból közvetlen következtetést vonhatunk le a földgáz-ellátottságra a ma rendelkezésre álló források és az évi termelés alapján (20. ábra). Az ábrákban található adatokat részleteiben nem elemezzük, csupán arra teszünk kísérletet, hogy a kumulatív kőolaj egyenérték alapján vonjunk le következtetéseket. A földgáz vonatkozásában rögzíthetjük, hogy az ismert ipari készlet alapján a globális ellátottság 63,3 év. Ha az USGS becslését is figyelembe vesszük (21. ábra), akkor azt mondhatjuk, hogy az optimális becslés esetén a XXI. században előreláthatólag és remélhetőleg a 181,46 Tm3 ismert készlet 147,16 Tm3-el nő. A feltehetően rendelkezésre álló 88



- történeti

áttekintés

328,62 Trn földgáz alapján, a jelenlegi termelési kapacitás mellett csaknem megduplázódik a termelési élettartam és 114,7 év ellátottságot biztosít. Nem kíván különösebb magyarázatot, hogy az ellátottság ennél lényegesen kisebb lehet, mert a földgázigény évente 2,5%-al nő (egyes régiókban, pl. Ázsiában 6,5%-al), szemben a kőolaj 0,8%-os növekedésével. -1

80

T

T

r

T

T

7060 1

50

í

40

2

30

H N

W

20

10-

_-r

0 -H

É-Amerika

'-r-' '-H H- 1 '-H D-K Amerika Eu+Eurázsia K-Kelet

Afrika

L-H

L

Ázsia

17. ábra: A bizonyított ipari földgázkészlet regionális megoszlása 2006. végén 1200-1

r

I

1000

^

800

1

600

H

400

0 £ HA

200

0

i É-Arnerika

L J

D-K Amerika Eu+Eurázsia

L J

-t-

S- 1

-t-

K-Kelet

Afrika

Ázsia

18. ábra: A földgáztermelés regionális megoszlása 2006 végén 89


István

1,2

1 o 0,8

O

tto 2O) 0,6 '

E h
H 0,4 0,2

0 E-Amerika

D-K Amerika

Eu+Eurázsia

K-Kelel

Afrika

Ázsia

19. ábra: A földgáztermelés regionális megoszlása 2006. végén kőolaj egyenértékben 250 200

g 150 a 5S

e •w ü

100

50 0 E-Amerika

D-K Amerika Eu+Eurázsia

K.-Kelet

Afrika

Ázsia

20. ábra: A 2006. végén várható termelési élettartam regionális megoszlása földgáz esetén A kőolaj és a földgáz ellátottságot együttesen kezelve megállapíthatjuk, hogy az ismert ipari készletek kőolaj egyenértékben gyakorlatilag azonosak és 327,7 (164,4+163,3) Gtoe értéket tesznek ki. A jelenlegi kumulatív termelést 6,5 (3,914+2,586) Gtoe-nek véve az ellátottság 50,4 évnek adódik, köszönhetően 90


és ellátottság

a XXI. században

- történeti

áttekintés

annak, hogy az olajegyenértékben kifejezett és közel azonos ipari készlet mellett a foldgáztermelés közelítően kétharmada az olajtermelésnek. Amennyiben a reménybeli kitermelhető készleteket a jelenlegi kitermelési hatásfok (33% kőolaj és 70% földgáz) mellett figyelembe vesszük akkor az előbbi forrás 50 Gt kőolaj és 92 Gtoe földgáz többletével, az ipari készlet 470 Gtoe-ra nő és ez hasonló számítást követve 72,3 év ellátottságot eredményez. Végül végezzük el az előbbi számítást a szénféleségekre is összevonva az antracit, fekete és barnakőszén, valamint lignitre vonatkozó adatokat. A bizonyított készletek regionális eloszlását a 22. ábrán láthatjuk Gt-ban, illetve a 23. ábrán a regionális termelést Mt-ban kifejezve. 250

p

200

m H 150 B

0

1 100 > 50

o I—I

1—

—

95%

50%

LJ 5%

!— Középérték

Valószínűségi szint, %

21. ábra: A reménybeli, megkutatásra váró földgázvagyon nagysága 350 -i

t

!

i

i

1

300 250

Šv

200

I

150 100 50

É-Amerika

D-K Amerika

Eu+Eur&zsia

K-Kelet

Afrika

Ázsia

22. ábra: A bizonyított ipari szénkészlet regionális megoszlása 2006. végén 91

Kovács

Ferenc

- Lakatos

István

Az adatokat összesítve megállapíthatjuk, hogy a különböző szénféleségekből a globális készlet megközelíti az Tt nagyságrendet (a pontos adat 909 Gt, más itt nem idézett adatok szerint 1.088 Tt). A 22. ábrából számítható éves termelés 6,184 Gt és a két adat hányadosaként a biztonságos ellátás 147 év. A regionális termelési élettartam a vonatkozó készlet és a termelési adatok ismeretében itt is megadható, amely a 23. ábrán látható. A termelési élettartamot tekintve, a jelentéktelen készlettel és termeléssel rendelkező Közel-Keletre kapott irreális adatot leszámítva megállapíthatjuk, hogy a kulcs régiók kétszáz évet meghaladó, vagy ahhoz közel álló ellátottsággal rendelkeznek, de az ázsiai régióban is megközelíti a száz évet. Ez utóbbit a hatalmas széntermelést produkáló Kina rontja le. 4000 i

1

t

1

1

:

3000

§

jf I

2000

o É-Amerika

D-K A m e r i k a

Eu+Eurázsia

K-Kelet

Afrika

Ázsia

23. ábra: A széntermelés regionális megoszlása 2006. végén 400 300 ŕ I

v •3 i

200

100

o É-Amerika

D-K A m e r i k a

Eu+Eurázsia

K-Kelet

Afrika

Ázsia

24. ábra: A széntermelés élettartama a különböző régiókban 2006. végén 92

Globális

kőolajkészletek

és ellátottság

a XXI. században

- történeti

áttekintés

A széntermelés volumene megadható kőolaj egyenértékben is. Az átszámítás alapját az képezi, hogy 1 tonna szén 0,498 t kőolajnak felel meg. Az átszámítás elvégezve kapjuk a 24. ábrán látható oszlopdiagramot. A régiós adatok összeadása 3,079 Gtoe értéket eredményez, tehát a szénféleségek formájában kitermelt fosszilis energiahordozó kőolaj egyenértékben kifejezett mennyisége megközelíti a konvencionális kőolajtermelés nagyságát, annak közelítően 75%-át adja. Az egyenértékű készlet nagysága viszont megdöbbentően nagy számot, kb. 450 Gt-t eredményez és ez önmagában 114 éves ellátottsággal egyenértékű kőolajtermelésnek felel meg. 2000 -i

i

i

i

i

1

0 É-Arnerika

D-K Amerika

Eu+Eurázsia

K-Kelet

Afrika

Ázsia

25. ábra: A széntermelés élettartama a különböző régiókban 2006. végén 4000 • Szén, Mtoe • Földgáz, Mtoe 3000

• Kőolaj, Mt

«r a 2000 H 1000

0 B-Amerika

D-K Amerika

Eu+Eurázsia

K-Kelet

Afnka

Ázsia

26. ábra: A felhasznált fosszilis energiahordozók részaránya az egyes régiókban 2006. végén 93


István

Ezek után, a reménybeli forrásokat nem számítva, csak a tényszerű, kőolaj egyenértékben kifejezett termelési adatok felhasználásával összefoglaló diagramot készíthetünk, ami megadja az egyes fosszilis energiahordozók részarányát a különböző régiókban (25. ábra), illetve egy kőrdiagrammal jellemezhetjük a 2006ra jellemző összesített megoszlást (26. ábra).

27. ábra: A globálisan felhasznált fosszilis energiahordozók részaránya 2006. végén G toe egységben Érdekességként megemlíthető, hogy esetenként a kőolajkészlet és az éves termelés szénegyenértékben (Tonnes Coal Equivalent, TCE) is megadható. Erre található példa Brendow [28] előadásában, amely a 20. World Coal Conference-en hangzott el 2005-ben. Az előadó a világ ipari kőolaj készletét 200-Gtce-nek (szénegyenérték), a földtani készletet 390-Gtce-nek adja meg. A már említett átszámítási tényezőt figyelembe véve ez közelítően 100 Gt, illetve 195 Gt kőolajnak felel meg. Amennyiben elfogadjuk, hogy az említett évben a kumulatív kőolajtermelés 3,896 Gt volt, akkor a szerzővel ellentétben az ellátottság nem 40 év, hanem csak 25,6 év. Hibás értéket kapunk akkor is, ha a szerző a számítást elvileg is hibásan a földtani készlet alapján számította, mert akkor kiugróan hosszú, 50 éves ellátottság számítható. Feltehető tehát, hogy a kőolaj mennyiségének szénegyenértékre történő számítása eleve hibás volt. A globális ellátottság másik érdekes számítása Famsworth [51] tanulmányában található. Az okfejtés szerint „Földünknek 2-1012 barrel kőolajkészlete van, illetőleg volt. Az emberiség ezidáig ennek közel felét felemésztette napi kétmillió hordós olajfogyasztásával, amely még ma is tart." Ezt figyelembe véve a valaha volt 2-Tbbl = 318-Gm3 » 255-Gt



- történeti

áttekintés

kőolaj, több mint fele, mintegy 130-140-Gt még rendelkezésre áll, és mint hasznosítható készlettel számolhatunk. Ez 33-35 éves ellátottságot vetít előre, ami elmarad az autentikus számítások eredményétől.

Év

Készlet

Termelés

1900 1905 1910 1915 1920 1925 1930 1935 1940 1945 1950 1955 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2004

2,900 3,800 4,500 5,500 7,200 8,500 13,600 12,400 19,025 20,827 25,268 30,012 31,613 31,352 39,001 32,682 29,802 28,416 26,254 22,351 22,045 21,371

0,063 0,135 0,209 0,281 0,442 0,620 0,898 0,994 1,503 1,714 1,973 2,484 2,574 2,849 3,517 3,057 3,146 3,275 2,684 2,394 2,130 1,893

Ellátottság, év 46 28 22 20 16 14 15 12 13 12 13 12 12 11 11 11 9 9 10 9 10 11

1. táblázat: Az USA kőolajra vonatkozó készlet és termelési adatai [109 hordó] Végül a bemutatott, a globális készletekre és ellátottságra vonatkozó adatok mellett „érdekességként" az USA és Kína adatait emeljük ki. A mellékelt 1. táblázat az USA kőolajtermelésének XX. századi alakulására vonatkozó adatokat tartalmazza. Az ellátottsági szint 1935-2004 között (70 éves) alakulása arra utal, hogy 70 év alatt az ipari (kitermelhető) készletek és a termelés is lényegesen változott, az ellátottság azonban 10-12 év között, lényegében állandó maradt. Ez egyben bizonyos és feltehetően tudatos olajpolitikát" is jelent. Mivel az USA 95


István

területén számottevő új produktív terület konvencionális kőolaj esetében már aligha várható és a kitermelés technikai színvonala nemzetközi összehasonlításban bizonyosan a legfejlettebbek egyike, az USA olajigényének megszerzése érdekében ma is és a jövőben is, kénytelen „speciális" stratégiát követni. Hasonló módon Kína kőolaj-ellátottságát is egyedi helyzet jellemzi. Deren adatai [11] szerint az ipari kőolajkészlet 3,3-Gt, az évi termelés 167-Mt, ami aktuálisan 20 éves ellátottságot jelent. A BP többször idézett évkönyve ennél is kedvezőtlenebb helyzetre utal, amennyiben a készletet 2,2 Gt-ban, a termelést 183,7 Mt-ban jelöli meg, ami mindössze 11,9 ellátottságnak felel meg. Nyilvánvaló azonban, hogy a kínai felhasználási igény jelentősen nőni fog. Bár Kínában soha nem látott méretű off-shore és on-shore kutatások indultak meg, változatlanul nagy kérdés, hogy a készlet és az igény aránya hogyan alakul a jövőben és az ország milyen módon határozza meg „import" politikáját. Általános megjegyzések, következtetések Az egyes szerzők közepes (átlagos) megbízhatóság mellett a jelenlegi termelési szinten az ismert ipari készletek alapján többnyire 40 éves, a reménybeli földtani készletet is számításba véve 60-70 éves ellátottságot valószínűsítenek. A különböző szerzők és szervezetek által közölt adatok között számos esetben jó egyezés tapasztalható, azonban a nagy eltérések sem ritkák. Mindenek előtt figyelembe kell venni, hogy az idő előrehaladásával mind a készletek, mind a termelési volumen is változik, a becslések alapjául szolgáló számítások, és modellek pontossága javul. Ennek ellenére változatlanul csak trendjelleggel hivatkozhatunk a technikai-technológiai fejlődés kihozatali hatásfokra és ezen keresztül a megkutatott földtani vagyon kitermelhető hányadát képező, ipari készletre gyakorolt kedvező hatásáról. Tudomásul kell venni, hogy a szénhidrogéntermelés a kezdetektől fogva nem egyszerűen eredmény centrikus vállalkozás, hanem a legbrutálisabb extraprofit orientált ipari tevékenység. Ennek ár ma is kézzel fogható jele, hogy a kőolaj árának 11 $/bbl-ről 100 $/bbl-ra történő növekedése pezsgést hozott a K+F tevékenységben, annak volumene és főleg a hatékony, harmadlagos eljárások rutinszerű alkalmazása messze elmarad nemcsak az indokolttól, hanem a lehetőségektől is. Ezért jelenleg rendelkezésre álló ipari készleteken túlmenően újabb lehetőségeket kell keresni az ellátottság növelésére és a termelés/igény egyensúlyának hosszú távú fenntartása érdekében. Ezen lehetőségek elsősorban az alábbiak újabb előfordulások megkutatása (a földtani vagyon növelése); technológiai fejlesztésekkel a kihozatali tényező növelése (az ipari készlet növelése); nem konvencionális olajtelepek kitermelésének megkezdése és fokozása; 96


és ellátottság

a XXI. században

- történeti

áttekintés

természetes szénhidrogének (olaj, gáz) szénből történő szintetikus előállítása, s alternatív (bio) üzemanyagok a termelésének növelése. Az újabb előfordulások feltárása egyrészt bizonyos múltbeli tapasztalatok alapján lehetséges, bár ebben a kérdésben az extrapolálás alapja egyrészt vitatható, másrészt hipotetikus kérdés. Sajnálatos tény, hogy a föld „megkutatottsági" fokának növekedésével a találati valószínűség csökken. Ennek nem mond ellent, hogy ma is feltárásra kerülnek óriási kiterjedésű és nagy szénhidrogén vagyonnal rendelkező „gigant" mezők (pl. Kazasztánban), azonban ez inkább kivételnek, mint gyakori esetnek tekinthető. A hagyományos területeken a nagymélységű kutatás ad új lehetőségeket, elsősorban a földgáztartalékok feltárása területén. Ebből a szempontból a Föld egyes területein a kutatás 5000 m alá történő kiteijesztése (pl. Afrikában, Dél-Amerikában, a Mexikói-öbölben, de Magyarországos is) jelentős eredményt hozhat magával. Érintőlegesen meg kell említeni azt is, hogy a nem konvencionális szénhidrogének nemcsak elméleti, hanem egyre növekvő gyakorlati jelentőséggel bírnak a globális kőolaj- és földgázigény kielégítésében. Elég aiTa utalni, hogy az USA éves gáztermelésének több mint 20%-át a nem konvencionális gázok képezik és Kanada olajtermelésének döntő hányadát olajhomokból kinyert „Syncrude" képezi. A nem konvencionális szénhidrogén készletekre vonatkozó földtani készletek nagysága egy közelmúltban megjelent tanulmány [52] szerint elképesztően nagyok és sokszorosan meghaladják a szokványos kőolajra és földgázra vonatkozó hasonló készleteket: 1. palaolaj (shale oil) 5,51 Tbbl (=900 Gt) 2. homok olaj (tar sand oil) 3,74 Tbbl (-620 Gt) 3. palagáz (gas shale) 321,00 Tcf (-11,5 Tm3) 4. homok gáz (tight sand gas) 85,90 Tcf (~ 3,1 Tm3) 5. széntelepek metánja (CBM) 193,9 Tcf (7,0 Tm3) - pesszimista becslés 554-1385 Tcf (20-50 - Tm3) optimista becslés 6. metán hidrát 0,5-5,0 Em3 A fenti földtani készletek még akkor is évszázadokra biztosíthatnak kiegyensúlyozott ellátást, ha tudatában vagyunk a termelési technológia nehézségeivel, a rendkívül alacsony, sok esetben 1% alatti kitermelési hatásfokkal. Bizakodásra adnak okot azonban a szénhidrogén-bányászat másfél évszázadot átfogó kiemelkedő eredményei. A technológiai haladást jó jellemzi, hogy néhány évtizeddel korábban megvalósíthatatlannak ítélték az arktikus területen, a mélytengeri környezetben és az 5000 méter alatti formációkból történő termelést, ami ma már általánosnak, rutinszerűnek tekinthető. Reményt táplálhatunk azon tény alapján is, hogy a XX. század során több mint nyolcvan éven keresztül a megkutatott új földtani készletek nagysága meghaladta az időszak termelését. Erre található meggyőző példa Vajda [1] könyvében (31. ábra), miszerint 1964 és 1998 97


István

között a műrevaló köolajvagyon 50-Gt-ról 140-Gt-ra nőtt, miközben az ellátottság 35 évről 45 évre emelkedett. Ennek a folyamatnak a fennmaradásában bízva, de az alábbi figyelmeztetést sem elfeledve zárjuk tanulmányunkat. "The responsible organizations and persons warn that dwindling supplies of oil and gas, obsolete power net-works and new environmental regulations threaten the western word into a new energy crisis. Consequently, the mankind is becoming again vulnerable to shortage in hydrocarbons, price shock, supply interruptions, and in the worst case, political and military blackmail" Emerson T.: Newsweek, April, 2002 Megjegyzés: A tanulmányban közölt adatok átszámítás (energia, EJ) és termelés, Gt vagy Tm ) a fosszilis energiahordozók fajlagos hőtartalma, illetve átlagos fűtőértéke alapján történt, amely az alábbi: kőolaj 40 GJ/ földgáz 40 GJ/103m3 szén 25 GJ/t. IRODALOM [1] United Nations, Economic and Social Council: "Energy and Sustainable Development: Development of Energy Resources in Developing Countries", Report E/C. 13/1996/3, N e w York (1996) [2] Vajda, Gy. „Energiapolitika. Magyarország az ezredfordulón", Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián", Magyar Tudományos Akadémia, Budapest (2001) [3] United Nations Statistical Division, Common Database: "World Population to 2300", Vol. ST/ESA/SER.A/236, http://unststs.un.org/unsd/cdb. N e w York (2004, 2007) [4] World Energy Council: "Global Energy Perspectives to 2050 and Beyond", International Institute of Applied System Analysis, London (1995) [5] Skov, A. M.: "World Energy Beyond 2050", J. Pet. Techn., pp. 34-37 (2003) [6] Jaccard, M.: "Sustainable Fossil Fuels: the Unusual Suspect in the Quest for Clean and Enduring Energy", University Press, Cambridge (2005) [7] Vajda, Gy.: „Energiaellátás ma és holnap. Magyarország az ezredfordulón", Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest (2004) [8] Büki, G.: „A j ö v ő és az energia", Mérnök Újság, XIIKlll. 12 (2006) [9] Kumar, S: „Global Coal Vision - 2030", Mining in the 21st Century - Quo Vadis? Proceedings pp. 137-148, 1901 World Mining Congress, New Delhi (2003)

98


és ellátottság


áttekintés

[10]Lakatos, I.: The Role of Fossil Fuels in the 21 sl Century, Energy Scenario and Climate Aspects", pp. in Lombardi S. et al. (eds.): „Advances in the Geological Storage of Carbon Dioxide", Springer, Dordrecht (2006) [11]Deren, Z.: „China Coalbed Methane Development Outlook and Opportunity. Mining and Sustainable Development" Proceedings pp, 17-20, 20th World Mining Congress, Tehran (2005) [12]Pápay, J.: Kőolaj- és foldgáztermelés a XXI. században, Bányászati és Kohászati Lapok Kőolaj és Földgáz, 139:(3) 1-12 (2006) [13]Exxon Mobil Corporation: "The Outlook for Energy A View to 2030" and "Tomorrow's Energy: A Perspective on Energy Trends, Greenhouse Gas Emission and Future Energy Options", (2006) [14]International Energy Agency: "World Energy Outlook", OECD, Paris (2002) [15]Nekicenovic, N., Grübler, A., McDonald, A. (eds): "Global Energy Perspectives", University Press, Cambridge (1998) [16]Shell International Inc.: "Exploring the Future: Energy Needs, Choices and Possibilities", London (2001) [17]Goldemberg, J. (ed.): "World Energy Assessment: 2004 updates", U N Development Programme, N e w York (2004) [18]Goldemberg, J. (ed.): "World Energy Assessment: Energy and the Challenges of Sustainability", UN Development Programme, New York (2000) [19] Journal of Petroleum Technology "Performance Indices", (1990-2007) [20]Butler, B.: "World Oil Depletion and Inevitable Crisis" in Durango Bill's Energy Analysis (2007) http://www.durangobuill.com/Rollover.htrnl [21]Yergin, D.: "Meeting the Growth Challenge", World Petroleum, Special Issue, pp.20-22 (2005) [22] BP Review of World Energy, June (2007) London, UK, www.bp.com/statisticalreview [23]Energy Business Reports: "Growing Energy Demand in India and China" Washington, DC, USA (2007) [24]Etherington, J. R., Ritter, J. R.: "Reserves and Resources Classification, Definition, and Guidelines: Defining the Standards!", Journal Petroleum Technology, 12: 63-67 (2007) [25] Magyar Geológiai Szolgálat: „Magyarország ásványi nyersanyagvagyona" Budapest (2004) [26] Varró, L.: „Robbanómotor - még néhány évtizedig tart az olaj korszaka II", Mérnök Úiság. XIVCH: 13-15 (2000) [27] US Geological Survey: "World Petroleum Assessment, 2000 - Descriptions and Results", Washington DC (2000) [28]Szűcs, K. F.: „A kőolaj hajnala, aranykora és alkonya" Természettudományi Közlöny, 138(1): 13-16 [29] Sztrókay, K.: „Föld, víz, tűz, levegő", Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, (1944) [30]Fanning, L. M.: „A Case History of Oil-Shortage Scares", in Fanning L. M. (ed.) „Our Oil Resources" 2nd Edition, pp. 306-406, McGraw-Hill, New York (1950)

99


István

[31] Schurr, S. H.: „Energy Scientific American", 209: 117-127 (1963) [32]Baade, F.: Versenyfutás a 2000. évig, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, (1963) [33]Hubbert, M. K.: „Energy from Fossil Fuels", Scinece, 109,103-109 (1949) [34]Hubbert, M. K.: "Remarks on Fuels and Energy", Proc. UN Sei. Conf. on Conservation and Utilization of Resources, pp. 104-105, Lake Success, N Y (1950) [35]Hubbert, M. K.: "Nuclear Energy and Fossil Fuels", API Drilling and Production Practice, pp.7-25 (1956) [36]Hubbert, M. K.: "Degree of Advancement of Petroleum Exploration in the United States", AAPG Bulletin, 5 L 2207-2227 (1967) [37]Hubbert, M. K.: "Technique of Prediction as Applied to the Production of Oil and Gas", in Gass, S. I.: "Oil and Gas Supply Modeling", NBS Special Publication, 631 16-141 (1982) [38]Deming, D.: "Oil: Are We Running Out?", 2 nd W. E. Pratt Memorial Conf. on "Petroleum Provoncesof the 21 s ' Century", Proceeding, pp. 1-18, San Diego

(2000) [39]Campbell, C. J.: „The Golden Century of Oil 1950-2050: Depletion of a Resources", pp. 345, Kluwer Academic Press, Dordrecht (1991) [40]Campbell, C. J., Laherrere, H. J.: „The End of Cheap Oil", Scientific American, 278. 78-73 (1998) [41]Laherrere, H. J.: „World Supply - What Goes Up Must Go Down, But When Will Peak?", Oil and Gas Journal, 97, 57-64 (1999) [42] Ivanhoe, L. F.: „Future World Oil Supplies: There Is a Finite Limit", World Oil, 216 77-88(1995) [43]Kerr, R. A.: „The Next Oil Crisis Looms Large - and Perhaps Close", Science, 281 1128-1131 (1998) [44] Hayes, D.: ,Átmenet a kőolaj utáni korszakba", Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, (1982) [45]Bárdossy, Gy., Lelkesné-Felvári, Gy.: Gondolatok és kételyek Földünk szénhidrogénkészleteivel kapcsolatosan, Magyar Tudomány, 166(1): 62-71 (2006) [46] Douglas-Westwood: " The World Oil Supply Report 2004-2050, The Future fro Global Oil Production" pp.2-17 Energy Analysis (2007) http://www.duraneobuill.comyRollover.html [47] U S Geological Survey: "World Petroleum Assessment, 2006 - Descriptions and Results", Washington D C (2006) [48]Energy Information Administration (EIA): „International Energy Outlook, 2004", US Department of Energy, Washington (2004) [49]EURACOAL: Coal Industry Across Europe 2005, Lewerenz Medien + Druck GmbH, Berlin, Germany, (2005) [50]Brendow, K.: „Sustainable World Coal Mining: Perseptives to 2030", 20 lh World Mining Congress, 2005, Proceedings, pp. 51-59, Tehran, Iran (2005) [51]Famsworth, A.: „Energetikai kihívás. A világ energiaellátásának megoldásához a tudományba és a technikába vetett hitre van szükség", Evolution, i , 4-5, (2007)

100


és ellátottság


áttekintés

[52]Lakatos, I., Lakatosné-Szabó, J.: „Global Scenario o f Conventional and Unconventional Hydrocarbons in the 21st Centrury", in Lakatos, I. (ed.) „Smart Fields, Smart Wells and Smart Technologies", Progress in Oilfield Chemistry, Vol 7., pp. 59-74, Akadémiai Kiadó, Budapest (2007)

101

GLOBÁLIS KŐOLAJKÉSZLETEK ÉS ELLÁTOTTSÁG A XXI. SZÁZADBAN - TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

Recommend Documents