FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA A PÁLYAKEZDŐK SZEMSZÖGÉBŐL

FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA A PÁLYAKEZDŐK SZEMSZÖGÉBŐL

Szakdolgozat

Készítette:

Konzulens:

Petővári Enikő Zsuzsanna

Dr. Csák Csilla

Munkaügy és társadalombiztosítási alapszak

egyetemi docens tanszékvezető

Miskolci Egyetem Munka-és Agrárjogi Tanszék Miskolc 2014

2

EMPLOYMENT POLICY FROM THE VIEWPOINT OF YOUNG PEOPLE STARTING OUT ON A CAREER

Extended essay

Written by

Supervisor:

Enikő Zsuzsanna Petővári

Dr. Csilla Csák

Employment and Social Insurance Branch

reader head of department

Miskolc University Employment and Agricultural Law Branch Miskolc 2014

3

Tartalom BEVEZETÉS ............................................................................................................................. 4 1. FOGLALKOZTATÁS ÉS MUNKANÉLKÜLISÉG EURÓPÁBAN ................................... 6 1.1. Törekvés a munkahelyek megőrzésére és a szociális problémák megoldására .............. 9 1.2. A válságkezelés eddig elért eredményei ....................................................................... 10 2. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA A RENDSZERVÁLTÁSTÓL ..................................... 12 3. A KÉPZÉS, ÁTKÉPZÉS HAZÁNKBAN ........................................................................... 17 3.1. Az iskolai rendszerű szakképzés legfontosabb változásai ............................................ 17 3.2. Az új szakképzés és a hiányszakmák ............................................................................ 18 3.3. A felnőttképzés .............................................................................................................. 20 3.4. Hogyan segíti Miskolc a fiatalokat? .............................................................................. 22 4. AZ ÁLLÁSKERESŐK KÖZVETLEN TÁMOGATÁSÁNAK MÁS FORMÁI................ 24 4.1. A vállalkozóvá válás segítése ........................................................................................ 24 4.2. Az önfoglalkoztatás támogatása .................................................................................... 25 4.3. A gazdává válás segítése ............................................................................................... 26 4.4. Diplomamentő program ................................................................................................ 26 5. A FIATAL MUNKAVÁLLALÓK FOGLALKOZTATÁSA ............................................. 27 5.1. Támogatási formák a pályakezdőknek .......................................................................... 27 5.2. Tanulmányelemzés ........................................................................................................ 28 5.3. A Munka Törvénykönyve a fiatalok nézőpontjából ...................................................... 28 6. A CSALÁDTÁMOGATÁS POLITIKÁJA A FIATALOK SZEMSZÖGÉBŐL................ 31 6.1. A jóléti rendszerek és a családmodell ........................................................................... 31 7. A MUNKAERŐPIACTÓL TÁVOL LEVŐ SZEMÉLYEK FOGLALKOZTATÁSA ...... 34 7.1. A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása .............. 34 7.2. A közhasznú munkavégzés ........................................................................................... 35 8. EGYES ATIPIKUS FOGLALKOZTATÁSI FORMÁK TÁMOGATÁSA ....................... 37 9. A KARRIERÉPÍTÉS PERIÓDUSAI................................................................................... 39 10. AZ ÁLLÁSKERESÉS NEHÉZSÉGEI .............................................................................. 40 11. A KÜLFÖLDI MUNKAVÁLLALÁS ............................................................................... 41 11.1. Interjú dr. Fest Péterrel ................................................................................................ 41 12. A FOGLALKOZTATÁSI SZINT NÖVELÉSE MAGYARORSZÁGON ....................... 43 IRODALOMJEGYZÉK ........................................................................................................... 45 EREDETISÉGI NYILATKOZAT

4 BEVEZETÉS A szakdolgozatomban a munkajog, a foglalkoztatáspolitika és a szociológia módszereit alkalmazom. Először a hazai foglalkoztatáspolitika helyzetét összehasonlítom a többi uniós ország intézkedéseivel, különös tekintettel a pályakezdők támogatására. Az első fejezet arról szól, hogyan hatott a gazdasági válság a munkaerőpiacra Európában és ezen belül hazánkra. Vizsgálom a válságkezelés eddig elért eredményeit. A foglalkoztatáspolitika a rendszerváltástól című fejezetben arról írok, hogy 1989-től az egyes kormányok milyen módszerekkel akarták megállítani a munkanélküliség növekedését, milyen programokat hoztak létre főként a fiatalok munkaerő-piaci helyzetének javulása érdekében. Főleg az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközöket és azok elmúlt években tapasztalt változásait mutatom be. A régiónkban a foglalkoztatási paktumok lényege: a munkaerőpiac minden szereplőjének össze kell hangolnia a tevékenységét a munkanélküliség csökkentésére és a foglalkoztatás színvonalának emelésére. Az önkormányzatok nagy része egyre többet tesz a lakosok foglalkoztatási helyzetének javításáért. A diplomások számának emelkedésével és a munkanélküliség növekedésével egyre nagyobb szerepet kaptak a képzések, átképzések és a felnőttképzés az álláshoz jutás előmozdítására. A képzések módosulásait vizsgálom. A hiányszakmákat tanuló diákokat több középiskola aktívan támogatja az utóbbi években. AZ OKJ-s képzés 2013-tól változik, jobban a munkaerő-piaci igényekhez igazítják. Erre konkrét példákat mutatok be. Több esetben előfordul, hogy az álláskereső még értesítést sem kap, ha a jelentkezését elutasítják. Hogyan lehet elhelyezkedni az egyetem elvégzése után? Kutatási témám központi gondolatmenete ez, mert régiónkban a legmagasabb az elvándorlás (70 százalék) az itt végzett friss diplomások között. Egy kérdőívvel azt vizsgáltam, hogy a miskolci fiatalok hogyan látják a lehetőségeket városunkban. A híradásokat, az aktuális sajtót figyelemmel kísérve szembetűnő volt az utóbbi időben, hogy a kormány törekszik a fiatalok munkaerő-piaci helyzetének megváltoztatására. Erre különböző programokat indítottak, úgymint a vállalkozóvá válás, önfoglalkoztatás, gazdává válás. Az álláskeresők vállalkozóvá válása ma rendkívül aktuális probléma, ezért foglalkozom vele a szakdolgozatomban. Hazánkban, de különösen megyénkben a pályakezdők egy részének nehéz munkát találnia. A kisgyermekes nőknek pedig még nehezebb a helyzetük. Pedig a fiatal nők a munkában is szeretnének kiteljesesedni. Hazánkban olyan intézkedésekre van szükség,

5 amelyek a családokat és az anyákat támogatják. Magyarországon elsősorban a nők szeretnének újra munkába állni. Szakdolgozatomban főleg a pozitív példákat akarom bemutatni a különböző munkahelyeken, cégekben. A lakhatási támogatás is segíti azokat a fiatalokat, akik más városban akarnak letelepedni, dolgozni. Az állam jogszabályokkal segíti a huszonöt év alattiak elhelyezkedését. A fiatal munkavállalók foglalkoztatása című fejezetben ennek a módjairól részletesen írok. Törvényi szinten vizsgálom, hogy az Európai Unióban és Magyarországon milyen rendeleteket hoztak a fiatalok érdekében. A Munka Törvénykönyvét is elemzem a fiatalok szemszögéből, a rájuk vonatkozó részeket vizsgálva. A családtámogatás politikája a fiatalok szemszögéből című fejezetben azt vizsgálom, hogyan támogatja az unió és hazánk a gyereket vállaló fiatal pályakezdőket, milyen rendeleteket hoz érdekükben. Az egyházak és a segélyszervezetek is sokat tesznek az álláskeresőkért. Az ökumenikus segélyszervezet az álláskeresést segíti, az álláskeresési folyamatot kíséri végig, munkatársai előadásokat tartatnak A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása is fontos kérdés napjainkban.

Bemutatom

a

megváltozott

munkaképességű

fiatalok

helyzetét,

az

elhelyezkedésük lehetőségét. Azért tartom fontosnak ezt a témát, mert a hazai lakosság nyolc százaléka megváltozott munkaképességű. A fiatalok között is nagy számban fordulnak elő a fogyatékkal élők, akik ép társaikhoz viszonyítva még nehezebb helyzetben vannak. Arról írok, hogy a jelenlegi kormányunk a helyzetüket külön jogszabályokkal segíti elő azzal, hogy érdekeltté teszi a munkáltatót, ha megváltozott munkaképességű fiatalt alkalmaz. Dolgozatomban foglalkozom a közhasznú munkával is, mert meglátásom szerint a kormány a munkanélküliséget e munkatípus elterjesztésével akarja visszaszorítani. A

szakdolgozatomban

az

atipikus

foglalkoztatás,

főleg

a

részmunkaidős

munkavállalás ellentmondásairól is írok. Az elmúlt években a hazai viszonyok még ellentétesek voltak a nyugat-európai szokásokkal. De az állásmegosztás kiknél jöhet szóba? Erre keresem a választ. Interjú segítségével nyomon követem a munkavállalás folyamatát, problémáit. A magyar diplomások egy része külföldön több lehetőséget lát a boldogulásra. Erről kérdezem az interjúm alanyát. Köszönöm témavezetőm, dr. Csák Csilla egyetemi docens, tanszékvezető szakmai segítségét, tanácsait.

6

1. FOGLALKOZTATÁS ÉS MUNKANÉLKÜLISÉG EURÓPÁBAN A munkanélküliek száma a tőkés világgazdasági válság miatt nagyobb ütemben kezdett emelkedni. Az Unió fejlettebb országaiban jobban érzékelhető volt ez a tendencia, mert az inaktívak és a feketemunkások száma korábban is nagyobb volt az elmaradottabb államokban. Az International Labor Organization (ILO) mérései szerint a munkanélküliség a 2001-es évben volt a legmagasabb, akkor 6,6 százalékot érte el. A nőknél ekkor is magasabb volt: 7 százalék, a férfiaknál ugyanakkor 6,3 százalék. Ezt Magyarországon is érezhettük. A fiatalok körében ekkor volt a legmagasabb a pályakezdő munkanélküliek száma. Ezért, hogy a diplomások számát csökkentsék, a szakmunkát próbálták vonzóbbá tenni számukra, mert erre mindig szükség lesz. Az Eurostat szerint uniós szinten 22-24 százalékot éri el a pályakezdők és a friss diplomások aránya a munkanélküliek között.1 Így a fiatal munkavállalókat is nagymértékben érinti, hogy a foglalkoztatási ráta csökkent, főként Európában és a fejlett országokban. A válság kezdetén csak 60,9 százalékos volt, 1 évvel később már csak 60,4 százalékos lett. Ez is leginkább a nőket érintette, mert a férfiakra vonatkozó foglalkoztatási ráta 72,8 százalékos, a nőké addig csak 48 százalék. A férfi munkavállalókat még mindig inkább foglalkoztatják, mint a nőket. Ez a munkáltatók szerint a gyermekvállalás miatt van így. Az is előfordul, teljesen jogtalanul, hogy már az állásinterjún felmerül a fiatal nőknél az a kérdés, hogy mikor terveznek gyermeket. Már ekkor diszkriminálják őket, mint jelölteket. Pedig már régóta mehetnek a fiatal apák is gyesre a gyermekkel, ha az a család szempontjából ideálisabb. Magyarországon most is folyamatosan dolgoznak a jogalkotók, hogy változzanak a gyermekgondozási segély feltételei. A kormányzó párt tavaly közzétette, hogy az erre vonatkozó jogszabályt megváltoztatják: a korábbival ellentétben, ha újabb gyermeket hoz világra az édesanya, akkor akár kettő gyest is kaphat, mert ez a hozzájárulás az első kisgyermek után járni fog továbbra is.2 A tervezett új rendszer a munkába állást is elő fogja segíteni, azzal, hogy engedélyezi a munkavállalást az anyasági alatt a korábbi időkorlát eltörlésével. Ezzel az újítással a jelenlegi kormány a gyermekvállalási kedvet, a gyes utáni és alatti könnyebb munkavállalást kívánja elősegíteni. A jogszabály 2014 januárjában hatályba lépett.

1

SÜTŐ Róbert, Rekordszinten a munkanélküliség /Kitekintő.hu, http://www.kitekinto.hu/europa/2013/03/13/rekordszinten_a _munkanelkuliseg. A letöltés dátuma: 2014.01.10. 2 Déli Tv- híradó M 1, 2013.09.12-én.

7 Az ILO a 2010-es kutatásaival azt állapította meg, hogy a fejlett országokban csak 2013-ra jut el foglalkoztatási ráta arra a szintre, ahol a gazdasági válság előtt tartott. Ezek szerint mostanra már rendeződnie kellett volna a munkanélküliség problémájának, ami sajnos nem valósult meg, sőt sok országban a gazdasági helyzet problémájának kezelésére megszorításokat kellett bevezetni, így nehéz a munkahelyteremtés. Ennek ellenére többen dolgoznak, mint 1-2 éve, azonban még kismértékű ez az előremozdulás. Az Európai Unió országai között is végeztek kutatásokat. Az Eurostat sajtóközleményt adott ki 2010 februárjában, amelyben a munkanélküliségi rátát vizsgálták. Ezt a felmérést 2009-ben is elvégezte a cég, akkor Norvégiában 3,1%-os, Magyarországon pedig 10%-os volt a munkanélküliség, de a legmagasabb értéket, 18%-ot Spanyolországban mértek. Sajnálatos módon itt is azt állapították meg, hogy a legnagyobb gondot a 25 éven aluliak álláslehetőségei jelentik, nem könnyű munkát találniuk, főleg, ha több diplomával rendelkeznek, ők azért lehetnek gyakran munkanélküliek, mert túlképzettnek tartják őket. Magasabb bért kellene nekik fizetni, ezért inkább választják az alacsonyabb végzettséggel rendelkező fiatalokat. Náluk az jelenti a problémát, hogy rossz tapasztalatot szereznek pályakezdőként és emiatt a későbbiekben is több gondjuk lehet. A válság után 2009 és 2010 között sajnos a munkanélküliség emelkedő tendenciát mutat a pályakezdők körében, ez a szám 30%-kal nőtt ebben az időszakban. A 25 éven aluli munkavállalók között a munkanélküliség kétszerese volt a társadalmi átlagnak. 2010-ben Hollandiában volt a legkevesebb munkanélküli. Az EU ifjúságról szóló jelentését (EU Youth Report) 2012. szeptember 10-én adták ki Brüsszelben. Ez azt sürgeti, hogy a fiatalok foglalkoztatásával kiemelten kell foglalkozni. A Bizottság szerint a tagállamoknak azért kell jobban támogatniuk a a fiatalokat, mert a gazdasági válság ezt a korosztályt érinti a leginkább. A jelentés arról számol be, hogy a gazdasági és társadalmi válság kezdetétől az Unió tagországaiban a 15 és 24 esztendő közötti korosztályon belül tapasztalt munkanélküliség több mint ötven százalékkal nőtt. Az Eurostat adatai azt mutatják, hogy Görögországban és Spanyolországban a legmagasabb ez az arány, ötven százalék felé ment. „Az EU-ban a munkanélküli fiatalok több mint 30 százaléka egy évnél huzamosabb ideig marad munka nélkül.”3 Az ILO a munkanélküliségről definíciót alkotott, ahol a 15-74 éves korosztály körében vizsgálta a munkavállalást. A felmérés elkezdése előtti héten akik nem álltak munkaviszonyban, azok számítottak e szerint munkanélkülinek, aktívan kerestek munkát és

3

Az EU ifjúságról szóló jelentése, http://www.MKIK EU Hírlevél_2012 14 szám, PDF, 2. Letöltve: 2014.01.10.

8 ha megkapnák az állást, akkor el is tudnák kezdeni a munkát 1 hónap múlva. Az ez által kapott számot el kell osztani a 15-74 éves munkavállalók és munkanélküliek összegével és ez lesz a munkanélküliségi ráta. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat tartja számon ezen adatokat Magyarországon. A válság után hazánkban is megnőtt a munkanélküliség. Az ILO méréseit 2008-10 között végezte. Az aktív korúak, a 25-54 éves korosztályban 2009 és 2010 között 10,7 százalékos, 2008 és 2209 közötti időszakban még csak 8,2 százalékos volt a munkanélküliségi ráta. 2009 és 2010 között 479 ezer fő volt a munkanélküliek száma, ez is mutatja a növekedést, mert az egy évvel azelőtti mérések még 101 ezer fővel kevesebbet mutattak. Az elmúlt hónapokban az összlakosság körében mérhető munkanélküliségi ráta 8,6 százalékra csökkent. 2009 és 2010 között az jelenti a legnagyobb problémát, hogy a diplomások körében 42,7 százalékkal nőtt a munkanélküliek száma. Ezért is van, hogy mivel hazánkban nem minden esetben becsülik meg a diplomát, sokan mennek külföldre dolgozni. A kormány ezért még mindig tartja a röghöz kötés politikáját, ami a fiatalok esélyeit csökkenti. A felsőoktatási intézményekbe is egyre kevesebben jelentkeznek. Nőni fog e tendencia miatt a szakmunkások száma, mert diplomával kevesebb esélye lesz a pályakezdő fiataloknak a munkaerőpiacon. Közülük 26,3% már több mint egy éve keres állást. A nyilvántartott álláskeresők között a 25 éven aluliak körében 95 százalékos volt a munkanélküliek száma. Ebből 51 ezer fő a pályakezdő és sajnos 31 ezer fő a diplomások száma. Az ILO a válság kezelésére 2009-ben konferenciát hívott össze. A Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 98. ülésszakát 2009. június 3-19. között rendezték meg Genfben. Egy Globális Foglalkoztatási Paktumot alkottak meg az állam-és kormányfők, munkavállalói és munkáltatói szervezetekkel együttműködésben. Ezzel rövid távon kívánják a válság miatt kialakult problémákat kezelni. A Global Jobs Pact alapján a pályakezdő fiatalok helyzete javulni fog 5 éven belül és 45 milliónak fognak munkát találni. 300 millió új munkahelyet is létre fognak hozni ennek érdekében 2015-ig. Ezek a tervek akkor valósulhatnak meg, ha összefogás jön létre a fejlett és a fejlődő országok között, és ha az államokon belül is meglesz az egyetértés. A dokumentumban elismerik, hogy szükség van „a szakképzésre, szakmai képzésre és a vállalkozói készségek fejlesztésre, különösen a munkanélküli fiatalok esetében.”4 Ezzel függ össze, hogy az ILO tevékenysége az esélyegyenlőség területén a jövőben többek között

4

Fellendülés a válságból: globális foglalkoztatási paktum, http.//www.ilo_fellendules_091022. PDF, 19. A letöltés dátuma: 2014.01.10.

9 az oktatásra és a szakképzésre irányul a konferencia határozata alapján. A 165 résztvevő országból leginkább miniszterek voltak jelen, ezzel szemben hazánk államtitkárt delegált. Az Európai Unió sokat tett, hogy a munkanélküliség ne nőjön tovább, például 400 milliárd eurót, az Unió GDP-jének 3.3 százalékát a válság kezelésére költötték. Az EU Bizottsága szerint a régi eszközök másfajta alkalmazására lenne szükség, nem pedig arra, hogy új eszközöket keressenek. A legfőbb cél az új munkahelyek létrehozása, mobilitás és a foglalkoztatás szinten tartása lenne. Az átmenetileg rövidebb idejű foglalkoztatás, a munkavállalók elbocsátásának csökkentése és a vállalatok munkahelyteremtésre való ösztönzése lennének ezekre az eszközök. Fontos eszköz még a készségek fejlesztése, ami esetében az élethosszig tanulást és a pályakezdők minél gyorsabb munkába állását támogatná. Ahhoz, hogy a munkavállalás lehetősségei jobbak legyenek, szükséges többek között a szociális gazdaság támogatása, alacsony képzettségűek foglalkoztatásának ösztönzése és a foglalkoztatási szolgálatok megerősítése. A Bizottság arra ösztönözte az Európai Szociális Alapot, hogy a korábbiakban 9-10 évre eltett összegeket mozgósítsák a válságos helyzet miatt. Ezért 2009-10 folyamán 19 milliárd eurót félretettek erre a célra az ESZA alapból. Egy új 500 millió eurós mikrohitelalapot hoztak létre az Európa Beruházási Bankkal együttműködésben a legkisebb vállalkozásoknak. Hazánkban közmunkaprogramokkal és a bérterhek csökkentésével igyekeztek kezelni a válság okozta nehézségeket a foglalkoztatás területén. Ez a közösségi foglalkoztatáspolitikai programban volt Magyarországon. 2009 és 2010 között 9,3 és 13 milliárd értékű programot alakítottak ki, amelyet képzéssel kötöttek egybe. Ebben a közmunkaprogramban volt olyan, amelyet azért dolgoztak ki, hogy a roma munkavállalók is több munkalehetőséghez jussanak, ezt konkrétan nekik találták ki. Ez regisztrált munkalehetőséget nyújtott több mint 25 ezer embernek, amelyért fizetést is kaptak.

1.1. Törekvés a munkahelyek megőrzésére és a szociális problémák megoldására 2010. március 31-én, az ILO szemináriumán az egész világot behálózó foglalkoztatási problémákra keresték a megoldásokat. A címe: What works in overcoming the jobs crisis? A jó példákból Artner Mária vonja le a következtetéseket a Globális és európai foglalkoztatás és válságkezelés című tanulmányának hasábjain.

10 Brazíliában például 2007-ben a Bolsa Familía programot hozták létre, amelyet a szegénység okozta gondok miatt alkottak meg. Ez a program hasonlít a hazánkban már évek óta létrehozott rendszerhez, mely szerint az esetükben 70 reál összegű juttatást csak akkor kapják meg, ha gondoskodnak a családjukról: a gyerekeket orvosi vizsgálatokra hordják rendszeresen, és iskolába is folyamatosan járatják őket. Ez a program a családtámogatás része, mert a csak a gyermekes családját támogatják vele. 45-50 millió főnek nyújtanak ezzel segítséget életszínvonaluk emelésére és a gyermekek fejlődésére.5 2009. január 1-jén Franciaországban az úgynevezett aktív szolidaritási jövedelmet vezették be. Ez a program főként azért jött létre, hogy a segélyen lévők munkavállalási kedvét növeljék. A gyermeket egyedül növelő szülők magasabb összeget kapnak. Ad hoc juttatásokat is utalhatnak számukra, ami segíteni fog nekik fedezni a munkába való visszatérésnél felmerülő egyéb költségeket. Németországban a rövidített munkaidőt (kurzarbeit) hozták létre, így próbálták visszaszorítani a sorozatos elbocsátásokat. 2009. január 27-tól létezik ez a program, amely a német kormány második programja a válság kezelésére. Az állam 60 százalékát téríti meg a teljes és a részmunkaidőnek a bérkülönbözetét. 2009-10-ben kétmilliárd eurót tettek félre a program egyik legfőbb célkitűzéséhez, a képzés támogatásához. Ez a rendszer sikeresnek bizonyult, mert főként az autóiparban és a beszállító iparban 137 ezerről 700 ezer főre nőtt a rövidített munkaidőben dolgozók száma. Azonban 2010-ben ez a növekedés megtorpant és újra nőtt a munkanélküliek száma 2009-hez viszonyítva, mert a cégek felélték a támogatási lehetőségeket.6 Az állam a 70 százalékát téríti vissza a kieső bérnek Hollandiában, ha a vállalat részmunkaidőst foglalkoztat. Azonban itt ez nem vált be, mert sok volt a visszaélés a vállalatok részéről, amely az állam költségvetésének nem tett jót. Hazánkban a TÁMOP rendszert alkották meg arra, hogy továbbképzési lehetőséget biztosítsanak a munkavállalóknak. De ez a támogatási rendszer kevésbé vált be nálunk, mint Németországban és Hollandiában. 1.2. A válságkezelés eddig elért eredményei Az államok által kezdeményezett válságkezelési lépések, amelyet a munkanélküliségi probléma helyreállítására indítványoztak, kezdetben hatékonynak bizonyultak. Azonban ez az

5 6

ARTNER Mária, Globális és európai foglalkoztatás és válságkezelés, Európai Tükör, 2010/10, 28. Uo., 29.

11 eljárás két szempontból sem bizonyult jónak. Először is a termelést versenyképtelenné tette. A másik ok, hogy újra csökkentenék a foglalkoztatást az alkalmazott új módszerek, amelyekhez kevesebb élőmunkaórára van szükség. A kormányok válságkezelési eszközeinek volt köszönhető, hogy eddig a válság nem nyomta rá a bélyegét a munkaerőpiacra. A ILO-hoz tartozó Nemzetközi Munkatudományi Intézet 2009-ben tanulmányt készített a világgazdasági válságról, annak kezeléséről és ebből levont következtetésekről.7 Az egyik tapasztalat az volt, hogy 2008 és 2009 között csökkent a munkaórák száma 41-ről 40,3-ra az Európai Unióban. A munkanélküliség is nőtt, főként a legidősebb és a fiatalabb munkavállalók között. Ennek oka az lehet, hogy a szaktudásuk elévült, vagy az hogy később tudnak csak visszatérni a munkába, az nehezíti a lehetősségeket. A Globális Foglalkoztatási Paktum ajánlásai segítik a „zöld” gazdaság erősítését, képzési programok elindítását, a szociális védelmet és a közösségi munka infrastruktúrájának fejlesztését. Olyan munkahelyekre lenne szükség, amelyeket nem tudnának csak állami támogatással fenntartani. Az állami finanszírozás rendszerének átstruktúrálására kellene odafigyelni, hogy ez a rendszer jobban működjön. Hosszú távon új globalizációs modelleket hoztak létre. Az Európai Unióban a pénzügyi profit magasabb lett, a GDP 15-ről 30 százalékra nőtt a 70-es évektől 2007-ig. A válság idején a pénzügyek és reformok nagyon nehezen valósultak meg. A munkahelyteremtéseknél a szén- és olajalapú ágazatok kezdtek megszűnni, amelyeket felváltottak egyre inkább a „zöld” technológiák által biztosított munkalehetőségek 2014-ig. Ha ez a tendencia marad, akkor a foglalkoztatás akár 0,5 százalékkal emelkedhetne is. A globális gazdaság irányításában az egyik fő szempont 1999-től az ILO-ban a „tisztességes munka”(decent work), ami kellő jövedelmet, szociális körülményeket, szabadságot, létbiztonságot, erkölcsi megbecsülést jelentett. A megváltozott gazdasági körülmények között ma már nem elegendő a munkaerőpiaci intézményeknek a munkaközvetítésre összpontosítaniuk. Sokkal több az álláskereső számos területen, mint az álláshely. Csoba Judit a következőképpen vélekedik az új körülményekhez való igazodásról: „Az alkalmazkodás az új helyzethez, az új típusú gondolkodás, a közvetítés helyett a képessé tevés, a keresletbővítés, a komplex rendszerek támogatása, az aktív munkaerő-piaci eszközök új generációjának megismerése és alkalmazása még néhány országban várat magára.” 8

7

Uo., 31. CSOBA Judit, A tisztes munka: A teljes foglalkoztatás: a 21. század esélye vagy utópiája?, Bp., L’Harmattan, 2010, 11-12. 8

12

2. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA A RENDSZERVÁLTÁSTÓL A szocialista rendszerben a foglalkoztatottsági megoszlási arányt így fogalmazták meg: „a gazdaságilag aktív, kereső népesség aránya a munkaképes, munkavállalásra alkalmas népességhez viszonyítva.9 Ez statisztikai adatok szerint nézte a fiatalok tevékenységét. A rendszerváltás után a gazdasági élet radikálisan átalakult. A lakosság foglalkoztatási struktúrája már a rendszerváltás előtti időszakban kezdett megváltozni, ez a tendencia folytatódott 1989 után. A legfeltűnőbb jelenség, hogy a mezőgazdaságban dolgozók száma jelentősen, az ipari dolgozók száma annál kisebb mértékben csökkent. Viszont a szolgáltató ágazatokban jelentősen növekedett a foglalkoztatottak száma. A struktúrában bekövetkezett változások révén az 1989 utáni első években a munkából több mint egymillió ember esett ki. Az ILO a 122.számú Egyezményben fejti ki a foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos álláspontját. Itt megfogalmazza a nyilatkozat, hogy minden olyan személynek legyen munkára lehetősége, aki állást akar keresni. Fontos, hogy az általa megtalált munka a lehető legtermékenyebb legyen. Ennek érdekében minden tagállamnak aktív politikát kell kialakítania. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a személy a munkavégzés idején képzésben vehessen részt. Mi a foglalkoztatáspolitika feladata? „A foglalkoztatáspolitika célul tűzi ki a munkaerő keresleti és kínálati oldala összhangjának megteremtését, a foglalkoztatás növelését, illetve maga szinten tartását, a hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok munkához jutásának elősegítését, illetve a már foglalkoztatott hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatási

(kereseti)

helyzetének

javítását.”10

A

foglalkoztatáspolitikai

célok

megvalósítását segítik a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó szabályok is. Magyarországon a diszkrimináció társadalmilag és gazdaságilag is nagy gondot okoz. Az esélyegyenlőség és diszkrimináció nagyon sok rétegét érinti a társadalomnak, főként a nőket, a fiatalokat, az időseket, a romákat és azon embereket, akik megváltozott munkaképességűek.

Ez

a

probléma

az

egész

Unió

területén

megfigyelhető.

A

munkaerőpiacon kívül az egészségügyi ellátást és az oktatást is nagymértékben érinti. Mai világunkban a média abban nyújt hatékony segítséget, hogy példákat mutat be a diszkriminált

9

Pedagógiai lexikon 1. kötet, Bp., Akadémiai Kiadó, 1976, 478. RAB Henriett, A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban, http://www.debrecenijogimuhely.hu/archivum/2_2006/a_foglalkoztataspolitikai_eszkozok_szabalyozasa _napjaikban. A letöltés dátuma: 2014.01.20. 10

13 embertársainkról és figyelmezteti az érintetteteket: van lehetőség arra, hogy a sérelmeikkel bírósághoz vagy az Egyenlő Bánásmód Hatóságához forduljanak. 11 A foglalkoztatási diszkrimináció az egyik legnagyobb probléma ma a társadalomban. Ha a fent említett rétegeknek sikerül állást találniuk, akkor esetleg abban szenvednek hátrányt, hogy a munkáltató rosszabb munkakörülményeket biztosít számukra és kevesebb jövedelmet ítél meg részükre. Halmos Csaba azt vizsgálja a tanulmányában, hogy a rendszerváltás óta eltelt 15 évben a foglalkoztatáspolitika milyen szerepet töltött be a munkaerőpiacon. A gazdasági rendszerváltás is a főleg a munkaerőpiacon volt érzékelhető. A szerző így fogalmazza meg a drámai változás egyes okait: „A szubjektív tényezők szerepe sem hanyagolható el: a hibás gazdaságpolitika, a foglalkoztatáspolitika követelményeit figyelmen kívül hagyó kezdeti időszak ésszerűtlen privatizációja, a keleti piacokkal való gazdasági együttműködés azonnali megszüntetése.”12 Az elmúlt időszakban Magyarországon a munkaerőpiac olyan mértékű hanyatlásnak

indult,

hogy

az

EU-ban

az

utolsók

között

foglaltunk

helyet

a

foglalkoztatáspolitika szemszögéből. A foglalkoztatottak száma a gazdasági rendszerváltás hatására nagymértékben csökkent, emiatt másfélmillió állás megszűnt az ezt követő három évben. Ez a tendencia 1997-ig tartott, ezután kezdett fokozatosan emelkedni. Egy 2004-es felmérés alapján 56,8 százalékos volt a munkahellyel rendelkezők aránya a 15-64 évesek között. Itt is megfigyelhető, hogy sajnos a nők között alacsonyabb a ráta, mert míg a férfiaké 63,1 százalék, addig a nőké csak 50,7 százalék. Ezt összehasonlítva az Unió tagállamaival nagyon alacsony, mert ott az átlag 64-65 százalék volt a foglalkoztatási arány. A szolgáltatások aránya növekedett, míg a termelőágazatok szerepe fokozatosan csökkent. A mezőgazdaságban a foglalkoztatottaknak csak 5 százaléka dolgozott! Annak ellenére, hogy a magasba szökött a munkanélküliség, körülbelül 100.000 volt a betöltetlen állások száma. A munkanélküliség a rendszerváltást követően indult növekedésnek, érdekes, hogy a nők között kevesebb az állásnélküli, mint a férfi. Halmos Csaba a munkanélküliséggel kapcsolatban kiemeli: „az utóbbi években az átlagost meghaladóan emelkedett a pályakezdők, a nők, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők munkanélkülisége.”13

11

GYULAVÁRI Tamás, A diszkrimináció tilalma a munkaerőpiacon: Munkavállalási és munkakeresési hajlandóság az alacsony foglalkoztatási szegmensekben, Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, http:/www.szoctanszek.unideb.hu/tart/palyazat/Innotars, 67. A letöltés dátuma: 2014.01.20. 12 Dr. HALMOS Csaba, Foglalkoztatáspolitika – rendszerváltás, Munkaügyi Szemle, 2006. július-augusztus, 31. 13 Uo., 32.

14 Külön kell számolni az inaktív személyeket, akik nem regisztrálták magukat munkanélkülinek és nem foglalkoztatják őket sehol.1989-97-ben 22,8 százalék volt a munkanélküliek és az inaktívak aránya a 15-64 éves népességben, ezután kétszeresére emelkedett. 740.000 volt a nappali képzésben résztvevők száma, ők alkotják az inaktívak másik legkiterjedtebb csoportját a tanulmány megírásának idején, 2006-ban. A

kormányzat

gazdaságpolitikája

a

rendszerváltást

követően

hatott

a

foglalkoztatáspolitikára. 1990-ben az első ilyen program volt a Nemzeti Megújhodás Programja, amit az Antall-kormány készített el. A kormány az infláció ellen lépett fel 1991ben, a munkanélküliség helyzetének javítása másodlagos volt. A rendszerváltás utáni első kormány nem hitt abban, hogy a teljes foglalkoztatottság megvalósítható a piacgazdaságban. Kérdéses, hogy az eddigi kormányok miért nem adtak prioritást a teljes foglalkoztatásnak. 1991-94 között egy új segélyezési rendszert alkottak meg, amely a megváltozott munkaképességűek szociális helyzetét javította. Az a tény, hogy a fiatalok hosszabb ideig tanulnak tovább, a munkaerő-kínálatot mérsékelte. A Horn-kormány idején a legfőbb cél az infláció, a munkanélküliség csökkentése és az egyensúly helyreállítása volt a gazdaságpolitikában is. Ezért több szociális prioritást megszüntettek. Az 1994-98-ig tartó időszakban az aktív foglalkoztatáspolitikát azért volt fontos folytatnia a kormánynak, hogy új munkahelyeket tudjanak teremteni. A munkanélküliség csökkentése érdekében a Horn-kormány a továbbképzést tartotta fontosnak, hogy a foglalkoztatáspolitikával együtt fejlessze. Az 1996-os foglalkoztatáspolitikai irányelvekben hangsúlyt kapott a megelőzés, a munkahelyek megőrzése, és elterjedtek az úgynevezett atipikus foglakoztatási formák, valamint a képzés összehangolása a fogalakoztatással. Fontos szerepet kapott az aktív foglalkoztatáspolitika a kormányzati politikában. Ebben az időszakban indult el a megváltozott munkaképességűeket támogató rehabilitáció. A pályakezdő fiatalok támogatása is megváltozott 1996-ban, eddig ők is segélyt kaphattak, ha nem találtak azonnal állást, attól az évtől kezdve viszont csak az elhelyezkedésüket segítő, munkavállalásukat ösztönző programot hoztak létre. A részmunkaidős munkavállalás is ekkor kezdett elterjedni.

14

A

központi programok elkezdték az elmaradott térségeket támogatni a pályakezdő fiatalokkal együtt. Ezen

kívül

munkaerő-piaci

képzéseket

indítottak el.

A munkanélküliség

visszaszorítása érdekében fejlesztették, újdonságként bevezették az akkreditált felsőfokú képzést.

14

Uo., 34.

15 Az

Orbán-kormány

az

infláció

megfékezése

mellett

legfőbb

céljának

a

munkahelyteremtést tekintette. 1998-2002 között a kormány a foglalkoztatottak számának növelésével és az aktív foglalkoztatáspolitika eszközeivel kívánta ezt elérni. Ezen időszak új irányai a következők voltak: képzési programok indítása, az önfoglalkoztatás, a vállalkozóvá válás elősegítése és a részmunkaidő támogatása. Az átképzéseket is fontosnak tartották a fiatalok munkavállalásának könnyebbé tételéhez. „A kormány vállalja, hogy a munkanélküliség, a pályakezdők elhelyezkedési nehézségei, a fokozottan fejlesztendő térségek problémáinak megoldása és a hátrányos helyzetű réteg esélyeinek javítása érdekében összehangolja a foglalkoztatáspolitika, a gazdaságpolitika, az oktatás, a szociálpolitika és a környezeti politika eszközeit.”15 Azonban a gyakorlatban ezek nem mind valósultak meg. Ez vonta magával a foglakoztatási törvény megújítását. Középtávon fontos célként fogalmazták meg, hogy javítsák a vállalkozások működtetéséhez szükséges módokat. A Medgyessy-kormány jóléti programokat fogalmazott meg. Fontos feladatnak tartották, hogy az oktatást olyan módon fejlesszék, hogy a szakképzés és a továbbképzés feltételei is javuljanak. A kormány. a részmunkaidős foglalkoztatásra is hangsúlyt fektetett. A Medgyessy kormányt követő Gyurcsány-kormány a választásokig ezeket kis lépésekben kívánta megoldani, a felnőttképzés fontosságát és a kis-és középvállalkozások szerepét a munkahelyek teremtésben. A Gyurcsány-kormány a 100 lépés programot alkotta meg, de nem törekedett széles körű reformokra. A kormány 2006-ban a foglalkoztatáspolitika ösztönző erejét hirdette abban, hogy a cégek a megfelelően képzett munkaerőt válasszák elsősorban, ezzel segítve az álláskeresést és az elhelyezkedést. A pályakezdőknek szánták a legtöbb támogatást. Hogyan lehet értékelni a foglalkoztatáspolitika célkitűzéseit a rendszerváltástól 2006ig? Az emberi erőforrásokkal nem jól gazdálkodtak hazánkban, pazarlóan bántak velük. Sokszor hiányoztak az ösztönző emberek ahhoz, hogy a vállalkozások fejlődjenek, munkalehetőségeket adjanak. Ezen kormányprogramoknak a megvalósulása és hatékonysága nem volt kielégítő. A nemzetközi szinthez hasonlóan változásra van szükség a képzési, szakképzési politikában a speciális ismeretekre, gyakorlatra és magas szintű tudásra kell törekedni. Hazánkban is rugalmasan kell a vállalkozásokhoz igazodni az atipikus foglalkoztatás, főként a részmunkaidő területén.16

15 16

Uo., 35. Halmos Csaba a kormány programjából idéz. Uo., 37.

16 A második Orbán-kormány fő célkitűzései közé tartozik az államadósság és a munkanélküliség

csökkentése.

A

kormány

törekvéseiről,

az

aktív

és

passzív

foglalkoztatáspolitikai eszközökről a következő fejezetekben írok. A Debreceni Egyetem Szociológiai és Szociálpolitikai tanszékének oktatója, Csoba Judit írt egy tanulmányt a foglalkoztatáspolitika helyzetéről. A szerző szerint aktuális és megoldatlan a probléma, bár az utóbbi öt évben már készült e témáról több tanulmány is. Az Európai Szociális Alap programjai1994-99 között jöttek létre. A fiatalok is érintettek voltak ebben, kifejezetten az ifjúságra kialakított programok kerültek előtérbe. A hangsúly továbbra is a képzésen volt. Elérendő közös célként kezelték „az ifjúság munkaerőpiaci reintegrációját.” Az EU tagországaiban sokfajta programot kínálnak a fiatalok támogatására. A kutató az iskolaköteles kor befejezésétől a 23-33 éves korú fiatalokat figyelte meg Itt is külön problematikus csoportot képeznek a nők, kirekesztődők és a tartós munkanélküliek. Különös tekintettel vizsgálta: a nemzeti alapellátás rendszere hogyan alakul a fiataloknál. Svédország nagyon pozitív kivétel, mert ott az állam garanciát vállal az első munkahelyre a 25 év alattiaknál. Más országokban, mint például Spanyolország vagy Görögország, nem vállalnak garanciát, ezért Spanyolországban a munkanélküliségi ráta 40 százalékos. Az Európai Szociális Alap speciális finanszírozási programokat hozott létre, amelyek nagyon fontosak a munkához való hozzájutásban. Az élettartam nő, a nyugdíjkorhatárt is emelkedik, ezért egyre nehezebb lesz a fiatalok elhelyezkedése.17 Az Európai Unióban a tagországokra nézve rendszereket alkalmaznak, hogyan lehetne leküzdeni a munkanélküliséget, és aktív politikát folytatnak a szakképzettség javítása érdekében. Míg hazánkban már túl sok a diplomás, addig az Unióban hiány van a szakképzett munkaerőből. Azért nagyarányú hazánkból az elvándorlás, mert külföldön jobban megfizetik a diplomás szakembereket, mint Magyarországon. Ez különösképpen a fiatal orvosokra igaz. 2012-ben a Rezidensek Tanácsa tárgyalásokat kezdett a kormánnyal, a doktorok akkor nem hagyják el az országot, ha a tudásuknak megfelelő bért fognak kapni. Azt az eredményt érték el, hogy azok a rezidensek, akik hazánkban maradnak, 100 ezer forint bérpótlékot kapnak a diplomás alap mellé.

17

CSOBA Judit, Foglalkoztatáspolitika, 2006. Debrecen, http://www.szoctanszek.unideb.hu/tart/downloads/konyv/foglalkoztataspolitika.pdf. Letöltve: 2014.01.20.

17

3. A KÉPZÉS, ÁTKÉPZÉS HAZÁNKBAN Az álláskeresők közvetlen támogatásának intézményei közül a képzések segítése a legjelentősebb.

3.1. Az iskolai rendszerű szakképzés legfontosabb változásai A 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről jelentős változást indított el a hazai intézményekben.18. Az Országgyűlés azért hozta a törvényt, hogy a gazdaság igényeinek megfelelő szakképzési rendszer működését segítse. A hatálya az iskolai rendszerű szakképzésre és az iskolán kívüli szakmai képzésre egyaránt kiterjed. A 2012. évi CCXV. törvény az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szól, 2012. január 1-től lépett életbe. Ebben korrekciós, pontosító változtatásokat hoztak. Például megfogalmazták a tanulószerződés, együttműködési megállapodás szabályait. Az Országos Képzési Jegyzék 2010-től kormányrendeletként jelenik meg. 2012-ben az OKJ strukturális átalakítására volt szükség, hogy a gazdasági igényekkel összhangban legyen. A 217/2012.VIII.9. kormányrendelet szabályozta a rendszert, mely alapján 77+2 szakmára 320 szakmai követelményt adtak ki. A 84/2013-as kormányrendelet ezt kiegészítette 1451-re. Ez a rendelet az OKJ-s képzések valamennyi szakát szabályozta. A 27/2012.(VIII.27.) NGM rendelet a szakmai és vizsgakövetelményekben 77 szakmát jelölt meg. Ezt 249-re bővítette ki a 12/2013.(III.28.) MNG rendelet. 2013 májusára megalkották a VM, a BM és az EMMI szakmai és vizsgakövetelményeket is. A 14/2013. (IV:5.) rendeletet a nemzetgazdasági miniszter bocsátotta ki, amelyben 292 szakmai kerettanterv kapott helyet. Nagy figyelmet fordítottak az iskolai rendszerű szakképzésre, amely alkalmazkodik a közismereti kerettantervekhez. Ezen szakképzési kerettantervek szakiskolákra és szakközépiskolákra is vonatkoznak. Előbbit 3 és 2 éves képzésre, utóbbit a „4+2-es” és „4+1-es” formákra írták ki. A

kiadvány

5,

6.

melléklete

azon

szakmákra,

részszakmákra

vonatkozó

kerettanterveket tartalmazza, amelyek az SNI-ben és a HID-ben taníthatók. Nem alkottak külön tantervet a felnőttoktatásra, hanem azon kerettanterveket kell megfelelő módon alkalmazni, amelyek nappali, szakképző iskolák részére készültek. 18

http://www.net.jogtar.hu/szakkepzesi-tv. A letöltés dátuma: 2014.02.11.

18 217 szakmai tantervi adaptáció kapott helyet a Nemzeti Munkaügyi Hivatal közleményében. Az SNI szakmai tanterve hosszabb és rövidebb képzéseket, 79 két évfolyamos és 85 négy évfolyamra vonatkozó és három fajta fogyatékossági típusra, tanulásban akadályozottra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. A Híd II. programja is rövidebb, hosszabb idejű kurzusokat foglal magában. A szakképzési megállapodást 2013. szeptember 30-ig kell legkésőbb megkötni, amely a 2013/14-es tanévre alkalmazható lesz. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal az e tanterve kiadott minta-megállapodást a 2014/15-ös tanévben felül fogja vizsgálni. Egyszerűsített, automatikus eljárás fogja ezt lefolytatni, amelyhez egyetértés beszerzésére nem lesz még szükség. A moduláris vizsgáztatást a 20/2007-as SZMM rendelet és a 20/2008-as ugyanilyen díjrendelet fogja felváltani. Ez alapján a vizsga költségei, a vizsgafeladatok sora, az ezekkel járó adminisztrációs munkálatok és a vizsga időtartama is csökkenni fognak. Függetlenül a vizsgázók létszámától kell egy állandó díjat fizetni, és a vizsgázók létszámától függő változó díjból áll az új vizsgáztatási díjrendszer.

3.2. Az új szakképzés és a hiányszakmák A rendszerváltás utáni időszakban sokkal többen jártak egyetemekre és főiskolákra. Ugyanakkor bizonyos szakmákra való felkészítés eléggé háttérbe szorult az oktatásban. A kormány úgy próbálja visszaszorítani az egyetemeken a túlképzést, hogy az általa megítélt szakokon, mint például a jogász, közgazdász, fizetőssé teszi a képzési formákat. Arra próbálja sarkallni a tanulókat, hogy hiányszakmákat válasszanak. Az új szakképzést az elmúlt évben vezették be nálunk. Minél több vállalatot szeretnének érdekeltté tenni az oktatásban. A szakképzésről szóló törvény szorgalmazza a duális rendszert, vagyis az iskolák és a vállalatok együttműködésére épülő gyakorlati képzést és a minőségének javítását. A képzés hatékonyságát szakértők ellenőrzik. Azok a diákok, akik hiányszakmát tanulnak, ösztöndíjat kapnak. A duális képzést választó tanulók versenyképes tudást sajátítanak el, valós munkahelyi körülmények között. Így biztosabban kaphatnak majd munkát. Ezzel tovább növekszik a foglalkoztatás, és csökken a munkanélküliség a fiatalok körében.

19 Azon diákokkal köthetnek tanulószerződést a szakképző iskolákban, akik a gazdasági kamara által szervezett szintvizsgát teljesítették.19. A pénzbeli juttatás mértéke legalább a mindenkori minimálbér 15 százaléka. A pénzösszeg attól is függ, hogy a diáknak milyen a tanulmányi eredménye. A vállalat a felelős a szakmai vizsga gyakorlati részéért. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja egy kiadványban állította össze a hiányszakmákat. Ezzel akarta felhívni a figyelmét a fiataloknak, a szülőknek és a pedagógusoknak, hogy milyen szakmát érdemes választaniuk a későbbi pályakezdőknek a biztos munkakezdés reményében. Az egyik ilyen legfontosabb szakma az ács, mert akármilyen a gazdasági helyzet, házak építésére mindig szükség lesz. Ezért az ácsoknak, állványozóknak, tetőfedőknek mindig lesz munkájuk. Akik e szakmákat választják, gyors ítélő-és cselekvőképességűeknek, jó egyensúlyozó képességűeknek, jó műszaki érzékkel megáldottaknak kell lenniük. A villanyszerelő szakma is olyan lehetőség a fiatalok számára, amely nagyon kelendő, mert nemcsak a lakóházakban, hanem az irodaházakban is szükség van a szakértelmükre. Különböző szakképesítésekre jelentkezhetnek, akiket e szakterület érdekel. Például a következő szakmákat tanulhatják: erősáramú berendezések felülvizsgálója, karbantartó villanyszerelő. E képességeknek kell megfelelniük a leendő tanulóknak: felelősségvállalás, szédülés-tériszonymentesség, pontosság, gyors ítélő-és cselekvőképesség. Ipari gépészekre is mindig szükség lesz az iparban használatos gépek karbantartására és szakszerű üzemeltetésére. Ezek közül hiányszakmát jelentenek az öntödei lakatos, géplakatos, bányalakatos. Szükségük van nagyfokú műszaki érzékre, rajzolvasási-térlátási képességre és precizitásra. A szociális gondozó-és ápolóképzésre nagyobb figyelmet kellene fordítani, mert az egészségügyben a nővéreken kívül rájuk lenne még szükség. Aki itt tanulnak, különböző elhelyezkedési lehetőségük lesz a kórházakon kívül a szociális ellátás területén különböző nappali, bentlakásos intézményekben és gondozó központokban alkalmaznak ilyen dolgozókat.

Empátiára,

segítőkészségre,

emberszeretetre,

jó

kapcsolatteremtő-és

kommunikációs készségre van szükségük.20 Cséfalvay Zoltán, a gazdaságstratégiáért felelős államtitkár a duális szakképzés jelentőségéről beszélt a Bosch gyárában 2013 szeptemberében. „Mint mondta, az ország célul tűzte ki a duális képzés meghonosítását, az állam a szakképző iskolákat, az elméleti képzést, a 19

KOZÁK András, A köznevelés és a szakképzés meghatározó jogszabályi változásai, http://www. A kozneveles es a szakkepzes meghatarozo jogszabalyi valtozasai, 527. A letöltés dátuma: 2014.02.11. 20 Keresett szakmák Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, 2012.

20 vállalatok pedig a gyakorlati képzést finanszírozzák. Jelenleg 50 ezren vesznek részt ilyen képzésben, ugyanakkor van még teendő, hiszen míg Németországban és Ausztriában a cégek egyötöde működtet tanműhelyt, tanulószigetet, addig Magyarországon csupán öt százaléka – tette hozzá Cséfalvay Zoltán.”21 A Bosch, hazánk egyik legnagyobb munkáltatója támogatja a technikusok és a szakmunkások képzését. A vezetői ezért írtak alá hosszú távú együttműködésről szóló megállapodást városunk polgármesterével 2011. augusztus 31-én. A stratégiai partnerség célja az, hogy a miskolci Andrássy Gyula Szakközépiskolában felkészült technikusokat és szakmunkásokat képezzenek. Ehhez az iskolában a legkorszerűbb tananyagot kellett kidolgozni. A Bosch pedig nemzetközi színvonalú, a legkorszerűbb technikával felszerelt tanműhelyt biztosít a tanulóknak. A szakközépiskola tehát 2011-től a Robert Bosch Energy and Body Systems kft és a Robert Bosch Power Tool kft hivatalos képzési partnere. 2012 szeptemberében indult a gépgyártósori gépkezelő szakmunkás 3 éves képzés a 9-11. évfolyamon és a mechatronikai technikus érettségi utáni szakképzés az iskolában.22 A Bosch a végzett szorgalmas tanulók számára kiszámítható életpályát tud biztosítani. Munkalehetőséget, jó kereseti lehetőséget kínál a pályakezdőknek az autóipari termelésben és a fejlesztésben. A diákokkal a tanulói szerződést a Bosch köti. A diákok azonnal az általános iskola elvégzése után kerülnek a képzésre. Jelenleg 9. és 10. évfolyam van ezen a szakon, még végzős diákok nincsenek. A hallgatók az ösztöndíjat az átlag alapján kapják. A Miskolc TV 2013. október huszadikai Krónika című műsorában arról tájékoztatták a város lakosait, hogy a héten szakmai konferenciát tartottak a pályaválasztásról. Kiss Gábor alpolgármester itt arról is beszélt, hogy a szakma megválasztásához az iskolák úgy tudnának segíteni, hogy az osztályfőnöki órákra szakembereket hívnának, akik a hiányszakmákról tartanának előadásokat a diákoknak. E program november 5-én és 6-án pályaválasztási fórummal folytatódik, ahol a munkáltatók vonulnak fel és népszerűsítik a szakterületeiket.

3.3. A felnőttképzés A 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről megalkotására azért volt szükség, mert a képzés minősége az évek során nem javult, azért is, mert sem a képzésben résztvevők, sem 21

TÁ, Cséfalvay: Van még teendő, http://www.mno.hu/gazdasag/csefalvay-van-meg-teendo, 2013. szeptember 19. A letöltés dátuma: 2014.02.12. 22 Az Andrássy Gyula Szakközépiskola honlapja. A letöltés dátuma: 2014.02.11.

21 pedig az oktatók nem voltak érdekeltek ebben. Mindezek azt okozták, hogy a képzések végén kiadott bizonyítványok mögött sokszor nem volt bizonyos a valós tudás mértéke. Tehát a felnőttképzés nem volt igazán hatékony. Prugberger Tamás a 2011-es helyzetet úgy jellemzi a könyvében, hogy a munkanélküliek képzése, átképzése, a munkavállalók továbbképzése még nem volt megfelelő a magyar gazdasági szférában. A munkanélküliek számára szervezett ingyenes képzések és az átképzések az állásukat elvesztő dolgozóknak „egészen mostanáig nem voltak tekintettel a munkaerő-piaci igényekre, gyakorlathiányosak és túlzottan elmélet-orientáltak.”23 Ezért az új törvény 4 képzési körre terjesztette ki hatályát: OKJ szerinti képzések, támogatott szakmai, általános és nyelvi képzések valamint egyéb képzések. Ezeket kizárólag csak határozatlan időre kiadott hatósági engedéllyel lehet folytatni. Ha további felnőttképzéseket akarnak indítani, akkor külön kérelemre van szükség. A hatóság kétévente legalább egyszer ellenőriz majd. Ha súlyos szabálysértést találnak, akkor az a képzés nem működik

megfelelően,

azért

visszavonják

az

engedélyét.

Engedéllyel

rendelkező,

nyilvántartásba vett szakértő lehet csak felnőttképzési programszakértő. A Felnőttképzési Szakértői Bizottságot, mint szakértői testületet hatalmazták fel a hatósági szakértők feladatainak segítésére.24 A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) irányítja a programszakértők vizsgálatát

és

felügyeli

a

szakmai

programkövetelmények

nyilvántartását.

A

programszakértők feladatai közé tartoznak a kérelmek elbírálása, a képzési programok minősítése és a képzések gyakorlati részére vonatkozó hatósági ellenőrzés. A törvény végrehajtására a II. részletes szabályozást adták ki. Az elsőben a kormányrendelet megalkotta a követelményrendszert és az engedélyezési eljárást, a kérelmekre és annak bejelentésére vonatkozó rendelkezéseket, vagyoni biztosítékok felhasználásáról dönt. Szabályozza a nyilvántartások vezetését, és ha szabálysértés merülne fel, akkor az arra vonatkozó szankciókat meghozza. És általában ellenőrzi a képzéseket lefolytató intézményeket. A második szabályzati körben miniszteri rendelet szabályozza az igazgatási szolgáltatási díjakat, a minőségbiztosítási keretrendszert, amely a Felnőttképzési Szakértői Bizottságra vonatkozik. Nyilvántartást vezet a szakmai programkövetelményekről. Azok a képzések áfamentesek, amelyek engedéllyel rendelkező formában folynak. Az akkreditáció a támogatási szerződés lejáratáig marad érvényes. 23 24

PRUGBERGER Tamás, A foglalkoztatás elősegítés és igazgatás joga, Miskolc, Bíbor, 2011, 84. A 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről, http://www.net.jogtar.hu/felnottkepzes. Letöltve. 2014.02.12.

22 A 2012. augusztus 31-től érvényben lévő OKJ-s határozat alapján a munkaügyi központ, a NMH, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal indíthat uniós vagy állami pénzből OKJ-s tanfolyamokat. Ezen képzések azért lettek fontosak, mert túl sok a diplomás, kevés a munkalehetőség és őket túlképzettnek tartják a legtöbb helyen, valójában az a gond, hogy a diplomás bért nem akarják megadni nekik. Így az OKJ-s tanfolyamot végzettek előnybe kerülnek velük szemben és a hiányszakmák száma is csökkenhet ez által.25

3.4. Hogyan segíti Miskolc a fiatalokat? A Miskolci Egyetem szeretné támogatni a náluk végzett hallgatókat a munkához jutásban, ezért tavaly elkezdett egy projectet a polgármesterrel együttműködésben. A programot kitaláló szakmai vezető, dr. Zárug Péter Farkas erről azt nyilatkozta, hogy ez valójában fordított gyakornoki program, mert a biztos helyekre, megüresedő álláshelyekre keresik a legtehetségesebb hallgatókat az egyetemről. Ezen volt diákok a Polgármesteri Hivatalnál, a Miskolc Holdingnál kapnak lehetőséget, amiből később főállás lehet. A Miskolci Egyetem és dr. Kriza Ákos 2013 februárjában indította ezt a diákok munkavállalását segítő új programot. Novemberben újra indul az „Otthonunk Miskolc” elnevezésű gyakornoki program. E program révén négy volt gyakornok főálláshoz jut. Az egyetem új rektora, dr. Torma András elmondta, hogy ez a lehetőség az egyetem legtehetségesebb diákjait érinti. Legalább 15 hallgató vehet majd részt a második körben, ők a bölcsészettudományi,

gazdaságtudományi,

gépészmérnöki

és

informatikai,

műszaki

anyagtudományi karokról kerülnek ki. 2014-től a polgármester az Avason lakást biztosít azon végzett hallgatók, doktoranduszok számára, akik vállalják, hogy cserében a városban kamatoztatják a Miskolci Egyetemen megszerzett tudásukat. Az Avason működő Dialóg Egyesület is felkarolja a hátrányos helyzetű, tartósan munkanélkülieket és nagy hangsúlyt fektet a fiatalok pályaorientációs csoport foglalkozásaira is. Ezzel növelni kívánják a későbbi tudatos pályaválasztást. A karriertervek készítése az élettervezés mind olyan programelemek, melyek az iskolai oktatásban nem jelennek meg erőteljesen. Ugyanakkor az önismeret fejlesztése is olyan tényező, amely meghatározhatja a fiatalok későbbi viszonyát az álláskereséshez, az elhelyezkedéshez. Az Új Nemzedék Plusz miskolci iroda vezetőjével, Fodor Boglárkával közreműködve egy kérdőívet töltettünk ki a miskolci fiatalok helyzetéről az irodába betérő vendégekkel 25

Miskolc Ma, 2013. október 12. 19 óra.

23 március 12-től, akik vagy az ottani számukra szervezett rendezvényeken vettek részt, vagy pályaorientációs tanácsadáson voltak. A következő kérdésekre válaszoltak majdnem ötvenen: 1. Hogyan látjátok az elhelyezkedési lehetőségeket városunkban? 2. Szívesen tanulnátok tovább a Miskolci Egyetemen? 3. Szerintetek Miskolc nyújt elég lehetőséget a fiatalok számára? 4. Ha végeztetek az egyetemen, akkor szívesen maradnátok városunkban, vagy elköltöznétek innen a jobb lehetőségek reményében? A válaszok alapján megállapítottam, hogy a Miskolcon és térségében élő fiatalok 50 százaléka szívesen maradna városunkban, ha lenne megfelelő lehetőség számukra. De főleg a munkahelyek hiányára hívták fel a figyelmet. Sok fiatalkorú szívesen tanulna az egyetemünkön, és ha utána kapna itt állást, akkor városunk polgára maradna. Azonban a megkérdezetteknek mintegy 40 százaléka nem járna ide egyetemre sem, mert úgy érzi, nem tudna utána itt elhelyezkedni. Azt találtam különösnek a kérdőívek feldolgozása közben, hogy a fiatalok 10 százaléka nem tájékozott a lehetőségekről, sem az egyetemi szakokról, írták is, hogy ilyen jellegű tájékoztató füzetekre lenne szükség. Ebből is azt a következtetést vontam le, hogy az Új Nemzedék Plusz irodára nagy szükség van Miskolcon, egyre több előadás kellene a későbbiekben is, amely a fiatalokat tájékoztatja a lehetőségeikről. A jelenleg folyó pályaorientációt, valamint az új kormányprogramban megfogalmazott vállalkozóvá válást népszerűsítő márciusi előadást nagyon jó kezdeményezésnek tartom.

24

4. AZ ÁLLÁSKERESŐK KÖZVETLEN TÁMOGATÁSÁNAK MÁS FORMÁI A kormány a fiatalok foglalkoztatásának elősegítéséért sok programot indít 2013-tól folyamatosan napjainkig. 2014 februárjában jelentették be, hogy 200 milliárd forintot a fiatalok állásához juttatására tesznek félre.

4.1. A vállalkozóvá válás segítése E programban kiemelt helyet kap a fiatalok vállalkozóvá válását segítő kezdeményezés. Ennek azért fontos a szerepe, hogyha egy fiatal végképp nem talál magának állást, ha van rá lehetősége, indítson önálló kisvállalkozást. Ehhez a kormánytól segítséget kap. A fiatalok vállalkozóvá válását elősegítő program a TÁMOP-2.3.6.B/12/1, amely 2014.12.31-ig folyamatosan igénybe vehető támogatást nyújt. Pályázatot lehet benyújtani, mint korlátolt felelősségű társaság (KSH 113), közkereseti társaság (KSH 211), betéti társaság (KSH 212), egyéni cég (KSH 213), egyéb önálló vállalkozó (KSH 231). Ezt a pályázatot az Új Széchenyi Tervben hirdették meg „Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása a konvergencia régiókban” címmel, február 10-re módosult a kezdési időpont.

26

Ez a tervezet olyan kitörési pontokat jelöl meg, amelyektől a gazdaság egészének

dinamizálását várják. Ilyen ágazatok: az egészségipar, a zöldgazdaság fejlesztése, a vállalkozásfejlesztés, a közlekedés fejlesztése, tudomány-innováció és a foglalkoztatás. Ezt a programot azért hozták létre, mert a kormány kiemelten kívánja támogatni a gazdasági válságban kiváltképpen érintett csoportot, a fiatalokat. Nagyon lényegesnek tartják, hogy ezzel növekedjen a pályakezdők munkaerő-piaci részvétele. E kezdeményezéssel növekedhet a fiatalok vállalkozó kedve, javulhat a gazdasági szerepvállalásuk. Azon fiatalokat támogatja a program, akik mikro vállalkozásokat terveznek alapítani. Közvetett kezdeményeztettek azon természetes személyek, akik nem rendelkeznek más vállalkozásban többségi tulajdonnal, és mikro vállalkozást vagy egyéni vállalkozást kívánnak indítani. Ez a TÁMOP program azért jött létre, hogy a fiatalokat abban támogassa, hogy sikeresen belépjenek a munkaerő-piacra, és elsajátítsák a vállalkozás indításához szükséges kompetenciákat. Az Új Széchenyi Tervvel ez a kezdeményezés arra hivatott, hogy a fiataloknál erősítse a „vállalkozásfejlesztést” és, hogy megvalósítsa a „foglalkoztatási 26

Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása a konvergencia régiókban, http://www.palyazat.gov.hu/doc/3581. Letöltve. 2014.02.12.

25 tervek” céljait. Legfőképpen a 18 és 35 év közötti korosztálynak hozták létre ezt a programtervezetet. Mikro vállalkozásnak az minősül, amelyet az Európai Bizottság is megnevez a 2003/361/EK-ban, ezek szerint „az a vállalkozás, mely 10-nél kevesebb személyt munkaviszonyban

foglalkoztat,

és

amelynek

éves

árbevételének

és/

vagy

éves

mérlegfőösszegének értéke nem haladja meg a kétmillió eurót.” A pályázatokat az NFÜ honlapján található kitöltő program felhasználásával lehet benyújtani. a Társadalmi Megújulás Operatív Program budapesti címére.27

4.2. Az önfoglalkoztatás támogatása Az önfoglalkoztatók munkája hozzájárul a készségfejlesztéshez, a munkahelyteremtéshez, és ahhoz, hogy a hátrányos helyzetűek és a munkanélküliek lehetőséget kapjanak a gazdaságban és a társadalomban, így teljes értékű személyként tudjanak dolgozni. Az önfoglalkoztatás atipikus munkaforma, szerződés jellege szerinti típus. Önfoglalkoztató lehet az a személy, aki jogi személyiség nélküli vállalkozás létrehozója, aki önálló céggel nem rendelkezik és számlaképes, valamint termelő típusú szövetkezet tagja. Az önfoglalkoztatás előnye, hogy az ilyen típusú munkavégzésnél az egyénnek önálló, rugalmas időbeosztása van. Az alapján dolgozik, hogy milyen készségekkel és képességekkel rendelkezik. Hátránya: a munkaerőkölcsönzés, mivel az egyén önállóan indítja ezt a típusú vállalkozást, ez kockázatot jelent és számításba kell vennie a konkurenciát is.28 Az Európa 2020 Stratégia alapvetően fontosnak tartja az önfoglalkoztatást a vállalkozás mellett, a fenntartható, intelligens növekedés megvalósítása érdekében. Példaként említi ebben az „Új készségek és munkahelyek menetrendjét”, „Mozgásban az ifjúság” oktatási és foglalkoztatási kezdeményezéseket, „A szegénység a társadalmi kirekesztés elleni európai platform” területén.29 Uniós szereplők az önfoglalkoztatásban a hátrányos helyzetűek és a munkanélküliek által kezdeményezett vállalkozások, az önfoglalkoztatók és a mikro vállalkozások vezetői, akik lehetnek fiatalok is. Az Európai Bizottság támogatja e kezdeményezéseket. 27

Pályázatfigyelő, http://www.pafi.hu. Letöltve: 2014.02.13. FŰRÉSZ Tünde, SVÉDA Dóra, VUCSKÓ Bernadett, Rugalmas munkavégzés – atipikus foglalkoztatás = FŰRÉSZ Tünde szerk., Ketten a pályán: Állásmegosztási (Job sharing) praktikák, Bp., JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány, 2007, 19. 29 Európai Bizottság, Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás, A vállalkozók és az önfoglalkoztatók támogatása, http://www.ec.europa.eu/social/main. Letöltve: 2014. 02.13. 28

26 Az Európai Szociális Alap külön figyelmet fordít a vállalkozói tevékenységek támogatásánál a fogyatékkal élőkre, a hátrányos helyzetűekre vagy a női vállalkozókra. Az érdeklődő fiatalok tanulását e téren különösen elősegíti a European network on youth employment. Az önfoglalkoztatást és a mikro vállalatok elindítását egyaránt támogatja az európai Progress mikrofinanszírozási eszköze.30

4.3. A gazdává válás segítése Hazánk földrajzi adottságai rendkívül kedvezőek. Ha ezeket nem használnánk ki, az energia pocséklását jelentené. Azonban jelenleg csak a dolgozók öt százaléka él mezőgazdasági munkából. A fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatás a rossz helyzeten akar változtatni. „A fiatal mezőgazdasági termelő az 57/2012. (VI. 21.) VM rendelet alapján a mezőgazdasági tevékenységek megkezdéséhez egy alkalommal jövedelempótló támogatást vehet igénybe.” 31

4.4. Diplomamentő program Az állam támogatást nyújt a diplomamentő programmal is, mivel statisztikai adatokkal alátámasztották, hogy közel ötvenezer diplomát nem tudnak átvenni a fiatalok, mert nincsen meg hozzá nekik a megfelelő szintű nyelvvizsga bizonyítványuk. Ezt a kormány ingyenes nyelvtanfolyamok indításával kívánja megoldani. A fiatalok térítésmentesen tehetnek nyelvvizsgát is, azonban van egy kikötés: ha többször nem sikerül a vizsga, akkor a tanfolyam árát vissza kell fizetni az államnak.

30

Uo. Letöltve: 2014.02.13. Fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatás, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal honlapja, http://www.mvh.gov.hu. A letöltés dátuma: 2014.02.13.. 31

27

5. A FIATAL MUNKAVÁLLALÓK FOGLALKOZTATÁSA

5.1. Támogatási formák a pályakezdőknek A legtöbb pályakezdő fiatal hazánkban és Európában komoly nehézségekbe ütközik az álláskeresésnél. A fiatalok képzettsége lehet akár sok is az álláshoz, de az egyetemről kilépve nem rendelkeznek munkatapasztalattal. A munkáltatóknak ez a problémájuk velük. Az Európai Szociális Alap e gondon próbál segíteni azzal, hogy a fiatalokat igyekszik beilleszteni a munkaerőpiacra. A szakmai ismeretek bővítésében, a pályakezdők készségeinek fejlesztésében segít, valamint megfelelő támogatásban részesíti őket ahhoz, hogy el tudjanak helyezkedni. Az utóbbi hónapokban Miskolcon megyénkben és érezhetők a gazdasági élet fejlődésének jelei. De a továbbiakban is szükség van a foglalkoztatáspolitikai eszközök széles körű alkalmazására a munkahelyek megteremtése és megőrzése érdekében. Újabb eszköznek számít a lakhatási támogatás bevezetése vagy az Első munkahely garancia központi munkaerő-piaci program, amely a pályakezdő fiatalokat segíti álláshoz. Az 1991-es 4. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szól.32 A második paragrafusban kifejti, hogy az egyéni bánásmód megilleti a pályakezdőket is, amikor elkezdenek állást keresni. Tehát az álláskeresés folyamán jogosultságokat is kapnak. Az állami foglalkoztatási szerv humán szolgáltatásként működik, ahol a lélektani és társadalmi összefüggéseket vizsgálja a munkanélkülieknél. Ez a szerv a koordinációs hivatallal működik együtt. A munkaerő-piaci szolgáltatások között a képzések elősegítése a pályakezdő fiatalok javát szolgálja. Huszonöt év felett a hallgatói jogviszony megszűnésével jogosulttá válnak bizonyos szolgáltatásokra. A TÁMOP 2.1.3. a munkahelyi képzések támogatására jött létre, ezzel a fiatalok munkahelyi elhelyezkedését segíti elő. Amelyik vállalat indít munkahelyi képzést, azt az állam 100 százalékban támogatja a kurzus időtartama alatt. Az új magyarországi fejlesztési terv a foglalkoztatás bővítését és a tartós növekedés megteremtését tűzte ki célul. Magyarország 22.4 milliárd támogatásban részesült 2013-ig. Azért kapta, hogy fel tudjon zárkózni a nála fejlettebb országokhoz. E támogatástól az állam azt várja, hogy a szegénység

32

Az 1991-es 4. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról, http://www.net.jogtar/hu/flt. A letöltés dátuma: 2013.11.13.

28 mértéke kisebb lesz, a társadalom újjáalakul, és a foglalkoztatásban részt vevők száma nőni fog. A kormány az elhelyezkedést úgy akarta segíteni, hogy a munkáltatóknak biztosított kedvezményeket. 2005 októberében indult a Start-program a pályakezdő fiatalok munkatapasztalat-szerzésének segítésére. Ezt 2007. július 1-től a Start-Plusz programmal egészítették ki.

5.2. Tanulmányelemzés Csehné Dr. Papp Imola A munkaerőpiac és az oktatás problémáinak elemzése napjaink szakemberképzésének tükrében című tanulmánya a munkaerőpiac igényeit taglalja az oktatott szakmák alapján az elmúlt másfél évtizedben. A foglalkoztatáspolitikának a munkaerőkereslet biztosítása a feladata. Az oktatáspolitika és a foglalkoztatáspolitika érdekei megegyeznek. A szerző szerint a munkaerő-állomány iskolázottsági színvonalának emelésével a munkanélküliség csökkenthető lenne. A pályakezdők esélyei a munkaerőpiacon a munkanélküliség megjelenésével csökkentek. A munkaadók közül többen nem kívántak se pénzt, se időt arra pazarolni, hogy a pályakezdőket betanítsák, ezért inkább nem is alkalmazták őket. Ez a tendencia már a kilencvenes évektől megfigyelhető. Az elbocsátási listán viszont előre kerültek azért, mert ahogy mondani szokták, ők még nem rendelkeznek családdal, ezért nincs, akit el kell tartaniuk, így inkább őket küldik el hamar. A pályakezdők munkanélküliségi statisztikáján az egyik dolog, amely javíthatna, ha a fiatalok minél tovább tanulhatnának, így később lépnének ki a munkaerőpiacra. Ez magával vonzotta, hogy több helyen keresték az iskolázottabb munkaerőt, így nőtt a fiatalság körében az oktatás iránti érdeklődés. 2002-re már a18 és 22 év közöttiek 25 százaléka tanult nappali tagozaton, egyetemen. A munkaerőpiacon nőtt a minőségi követelmény iránti igény.33

5.3. A Munka Törvénykönyve a fiatalok nézőpontjából A kormány változtatott a munka törvénykönyvén 2012-ben. Orbán Viktor miniszterelnök több helyen is átgondolja a fiatalok foglalkoztatáspolitikáját, e témában nyilatkozott az ELTE 33

CSEHNÉ Dr. PAPP Imola, A munkaerőpiac és az oktatás problémáinak elemzése napjaink szakemberképzésének tükrében, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 2009. június 17, http://www.ofi.hu/tudastar/munkaeropiac-oktatas. A letöltés dátuma: 2013.11.13.

29 online-nak. E témában kérdezték meg a miniszterelnököt, mert ide járt ő is a jogi karra, fiatalon ő is volt ösztöndíjas, haza akart utazni, hogy dolgozzon. Így vélekedett a külföldön szerencsét próbáló fiatalokról: „A kalandozások népe vagyunk, és ez igaz a XXI. században is..”34 A fiatalok közül sokan mentek külföldre az elmúlt években, ők leginkább Németországban kaptak munkát. Nem ezt tartja ő problémának, hanem azt, hogy nem jönnek utána haza, hogy itthon kamatoztassák a hazánkban megszerzett szaktudásukat. Az új felsőoktatási rendszerrel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy olyan országot szeretne, ahol a diákok maguk tudnák állni a költségeiket. A jogászképzés államilag támogatott keretét fokozatosan nullára fogják csökkenteni. Hazánkban 2012 őszén elindult egy program, amellyel a kormány a fiatalok külföldi munkavállalását szeretné korlátozni. A felsőoktatási intézményekbe felvett államilag finanszírozott hallgatóknak a beiratkozáskor alá kell írniuk egy szerződést, amellyel vállalják, hogy az egyetem elvégzése után öt évig Magyarországon vállalnak munkát. Még nem lehet tudni, mennyire lesz hatékony. Ez a program az Európai Uniós példákat követi. A végeredmény öt éven belül fog először kiderülni. A kormány foglalkoztatáspolitikát is érintő rendelkezései a 2012-es Munka Törvénykönyv alapján: Szeptember 1. és december 31. között az Orbán-kormány hirdet egy programot a fiatalok elhelyezkedésének segítésére. Azon munkáltatókat támogatnák, akik e rendszerben

regisztrált

pályakezdőt

foglalkoztatnának.

„Megkapnák

a

bér-

és

a

szociálpolitikai hozzájárulás összegét a minimálbér kétszereséig.”35 Ezt Czomba Sándor államtitkár mondta, a nemzeti foglalkoztatási alapból 3 milliárd forintot biztosítanak e programnak, amely az Első Munkahely Garancia nevet kapta. Ebben a kormány azt is meghatározta, hogy mik a hiányszakmák, hogy ezekre orientálja a fiatalokat. Ha az egyetemista mérnöknek, informatikusnak és könyvelőnek tanul, akkor könnyebb lesz állást szereznie. Egy felmérésből, amit egy nagy hazai állásportál készített, kitűnik, hogy több éve a pénzügy és értékesítés, az informatikai és mérnöki területeken van a legtöbb állás. A kormány a fiatal kismamákra is gondolt a Munka Törvénykönyvének megalkotásakor. Ha az édesanyák külön kérik, akkor fel kell venni őket részmunkaidőben júliustól. De itt arra is kell gondolniuk, hogy ezzel az állásuk nem marad meg biztosan. Az is változott az új Munka Törvénykönyve szerint, hogy a munkahelyek számára megkönnyíti az 34

Orbán: Cél, az önmagát finanszírozni képes felsőoktatási rendszer, http:/www.elteonline.hu/exkluziv./2012/08/13/orban-cel-az-onmagat-finanszirozni-kepes-felsooktatasi rendszer. Letöltve: 2013.11.13. 35 Czomba Sándor nyilatkozata. A letöltés dátuma: 2013.11.14.

30 elbocsátást azzal, hogy a gyes idejének hátralévő időszakára a munkahely sem védi a gyesen lévőt. A veszélyeztetett terhesekre vonatkozó passzusok is változtak, nem kapnak táppénzt, mert hetekig nem dolgoznak. Tehát az Orbán-kormány családpolitikája csak látszólag támogatja a részmunkaidőt, mert az új módszer még kiforratlan. A Gyere haza! Fecskeház-program a vállalatindítási segítség szándékával indult. Mivel nehéz munkát találni általában, ezért megnőtt azoknak a száma, akik kisvállalkozást szeretnének indítani. Az ebben eligazodást hivatott segíteni ez a program.36 Szakmai ellenőrző fórumot szeretnének létrehozni, ahol majd a diskurzus a hazatérést segítő és arra ösztönző eszközökről folyna. A hazatéréshez még a jogi útvesztőkből is segítenek kitalálni. Ez a program már egy éve rámutatott arra, hogy az elvándorlás országos probléma, ezért vitaindító fórum lett belőle.37 Több külföldön tanuló fiatal térhet így haza, s ha nem sikerülne állást találniuk, akkor ez a program segítheti őket a kisvállalkozás elindításában. Kialakítottak egy új programot Youth-Start néven, ahol a munkanélküliség ellen küzdenek a 23-33 éves korosztály esetében. Közösségi kezdeményezésekből finanszírozzák a fiatalok bérét. Főleg az alacsony képzettségűeket és a speciális hátránnyal rendelkezőket segítik munkához speciális képzésekkel. Az Európai Unió is melléállt annak a kezdeményezésnek, amelyet hazánk már régebben támogat. Ezért elfogadták az Ifjúsági Garancia Programot. Azért hozták létre ezt a programot, hogy visszaszorítsák a fiatalok elvándorlását hazájukból, és hogy pályakezdőként munkanélkülivé váljanak.38 Magyarország jelenlegi kormánya próbál ez ellen tenni. 2013. júliusi adat szerint hazánkban 3.990.000 ember dolgozott, ezt a számot növelték a fiatal munkavállalók is azon kezdeményezések segítségével, amelyeket a kormány hozott. Az elemzők szerint viszont ez az adat nem valós, mert az érdemi munkavállalás nem nőtt. Ez az adat úgy jöhetett ki véleményük alapján, hogy a közmunkások száma nőtt hazánkban. Azonban meglátásuk szerint a verseny- és közszférában nincs valós növekedés. Egyre többen tudnak a közfoglalkoztatásból (7 százalék) a versenyszférába kerülni. Jelenleg több mint négymillió ember dolgozik Magyarországon.

36

Gyere haza! fórum A letöltés dátuma: 2012. 08.10. IKSZ fóruma. Letöltés dátuma: 2012.08.10. 38 2013. október 31-ei Híradó 37

31

6. A CSALÁDTÁMOGATÁS POLITIKÁJA A FIATALOK SZEMSZÖGÉBŐL A női munkavállalást támogató politikát eltérően ítélték meg az Európai Unióban. A négy skandináv országban azonban nagyon magas volt a női munkavállalók aránya. A nők és a férfiak munkaerő-piaci részvétele hasonló. A női munkavállalás jelentősen eltérő a fejlett piacgazdaságokban. A nők munkaerő piaci aktivitása magas Franciaországban, Portugáliában és a négy skandináv országban: Dániában, Finnországban, Norvégiában, Svédországban. Alacsony a nők munkaerő-piaci aktivitása Görögországban, Írországban, Olaszországban és Spanyolországban.

6.1. A jóléti rendszerek és a családmodell A családról formális intézményekre hárul át a gyermeknevelés azokban az országokban, ahol a nők munkavállalása ösztönzött. Célzott juttatásokkal és adókedvezményekkel segítenek a liberális országokban. A skandináv országokban kiterjesztik az állami ellátások szintjét. Magyarországon sok az egyedülálló anya, ezért sok a szegény gyermek. Az egyedülálló anyák foglalkoztatása meglehetősen nehéz feladatnak tűnik országunkban. A kétszülős modellt támogatják jobban, de ez sem elegendő mértékben. A szülők mindent megtennének gyermekük megfelelő fejlődése érdekében, de néha nem elegendő a tájékoztatottságuk, a tudásuk a szolgáltató intézményekkel szemben, ezért lenne szükség állami beavatkozására, programokkal, támogatásokkal. Az Európai Unióban a kisgyermekes családok tíz százaléka gondolja úgy, hogy a család eltartható egy keresővel. Ezt a szocialista országokban helyesnek tartották. A férfiak és nők közötti munkamegosztást az egyenlőség elvű társadalmakban a nők terheinek csökkentésével érték el. A fiatal szülőket támogatásokkal ösztönzik a gyermekvállalásra. A hazai családpolitikában az vált hatásos eszközzé, hogy a kisgyermekes szülőket adókedvezményekkel támogatják. A segély és adókedvezmény rendszerét a 2006-ban bevezetett ellátási rendszer a családi pótlékba építette be. A munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtését teszi lehetővé a munkavállaló szülők részére. A 2007-es családbarát munkahelyprogram rugalmas munkaidőt és részmunkaidőt tesz lehetővé. A gyermekellátási támogatások a mai fiatal nők elhelyezkedését próbálják megoldani. A nullától hároméves korú gyermekgondozás az első támogatás, amely a nők munkába állását segíti azzal, hogy a gyermek napközbeni ellátást kap. A második támogatás a korai

32 napközbeni gondozás. Ez a bölcsőde, közvetlenül iskola előtt az óvoda. Az a probléma, hogy ez az ellátás Magyarországon alacsony szintű, ezért nem tudnak a fiatal nők rendesen munkába állni.39 Ez önkormányzati feladat lenne. A leszakadó régiókban fontos, hogy ezt a rendszert fenntartsák óvodai és bölcsődei szinten egyaránt. A magyar szabályozás a külföldihez viszonyítva szigorú. A helyi programoknál figyelembe veszik a pedagógiai és pszichológiai alapelveket, mert fontos a gyermekek egészséges fejlődése. A család, munka, magánélet összehangolására és a nők terheinek további csökkentésére összeegyeztetett társadalompolitikára van szükség, amely pozitívan befolyásolja az elhelyezkedésüket. Demográfiai hatások is érik a fiatal szülőket, a gyermekvállalásnál

a

családbarát

intézményi

környezet

pozitívan

hat

rájuk.

A

gyermekvállalást adókedvezményekkel és pénzbeli juttatásokkal is próbálják ösztönözni. Sokgyermekes családok esetében, akik szegénységben élnek, ez a gazdasági hatékonyságot növelő hatás nem érvényesült. A háztartási munkát helyettesítő szolgáltatásokra vezettek be adókedvezményt azért, hogy a nők munkába állásának csökkentsék az anyagi terheit. 40 A kormányzat igyekszik olyan munkáltatói környezetet létrehozni, amely megkönnyíti a nők munkába állását azzal, hogy a szülők számára lehetőséget ad a magánélet és a munka összehangolására. A 2007. július 1-től bevezetett Start-plusz program, a Családbarát Munkahely Díj kezdeményezés rendszere 2013-tól megváltozott. Eltörlik a Start-plusz programot és helyette a kormány még nagyobb támogatást nyújt annak a munkáltatónak, aki fiatal pályakezdőt vesz fel, két évig teljes munkáltatói kedvezmény fog járni. A fiatal pályakezdők a felsőfokú tanulmányaik befejeztével elsősorban állást szeretnének keresni. Az állásinterjú során főleg a nőknél több esetben rákérdeznek a családalapítási szándékra. Ha valaki bevallja, hogy gyermekvállalás előtt áll, akkor háttérbe sorolják a jelöltek között. Ugyanis a munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyát terhesség esetén, mert ez kizáró ok a Munka Törvénykönyvében. Az állami családtámogatás formái a fiatal pályakezdőkre is vonatkoznak. A társadalom alapvető egységének szüksége van a családi élet biztonságának és a gyermekvállalás feltételeinek javításárára ahhoz, hogy jól működjön. Az állam gyermekgondozási támogatást nyújt a gyermek egészséges testi, szellemi, erkölcsi fejlődéséhez. A családtámogatásnak többféle csoportját alkották meg, hogy a társadalom minden rétegében a problémák megoldására találjanak megfelelő formát. 2010 augusztusától

39

Családpolitika más szemmel: Eltérő nézőpontok, változó gyakorlatok, szerk. SURÁNYI Éva és DANIS Ildikó, Bp., 2009. http://www.jogikar.uni-miskolc.hu/download.php?/csaladpolitika_mas_szemmel.Letöltés:2013.12.20. 40 Uo., 13. Letöltve: 2013.12.20.

33 folyósítják a gyermekgondozási és a gyermeknevelési segélyt, amelyek a dolgozni akaró fiatal anyák munkavállalását segítik. A családi pótlékra csak egy szülőjogosult ugyanazon gyermek esetén. Egy kivétel van, ha a bíróság megosztotta a felügyeletet egyenlő arányban a szülők között, mert akkor 50-50 százalékban igényelhetik. A gyermekgondozási segélyre vonatkozó szabályozások a fiatal anyák munkavállalását nehezítik. Ugyanis az a szülő, aki ilyen támogatást kap, nem folytathat kereső foglalkozást, amíg a gyermek el nem éri az első életévét. Később is csak otthoni munkát, időkorlátozás nélküli munkát vagy harminc órát meg nem haladó tevékenységet folytathat ahhoz, hogy továbbra is kapja a gyest. A tartósan beteg gyermeket és az ikreket nevelő szülő csak időkorlátozás nélküli munkát végezhet.41 A családbarát munkahelyek ezen okokból is kezdenek elterjedni hazánkban. Európa más országaiban sokkal jobban odafigyelnek az ilyen típusú munkahelyek létesítésére, mert ott húsz százalékkal magasabb az arányuk. Magyarországon a családbarát munkahelyek száma egyelőre csak három százalék az összes közül.

41

Uo. Letöltve: 2013.12.20.

34

7. A MUNKAERŐPIACTÓL TÁVOL LEVŐ SZEMÉLYEK FOGLALKOZTATÁSA

7.1. A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása „Megváltozott munkaképességűnek kell tekinteni azt a személyt, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás időbeli hatálya alatt, akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy aki fogyatékossági támogatásban, vagy vakok személyi járadékában részesül.”42 A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása az elmúlt években nálunk messze elmaradt a nyugat-európai országokban megszokott gyakorlattól. Az Európai Unió több országában a hátrányos helyzetűeket és a megváltozott munkaképességűeket külön intézményrendszerek integrálják azzal, hogy speciális képzést biztosítanak nekik.43 A képzés célja az, hogy olyan társadalmilag hasznos munkát tudjanak végezni, amely nekik is megfelel. A felnőttképzés támogatási forrásainak felhasználása című fejezetben a 2103-as felnőttképzésről

szóló

törvény

több

paragrafusa

is

foglalkozik

a

megváltozott

munkaképességű felnőttek képzésével. „Az állam a fogyatékos felnőttek képzéséhez a költségvetési törvényben meghatározott mértékű támogatást nyújthat.”44 Így ezek a személyek ingyen vehetnek részt bizonyos képzéseken. Leginkább három vállalat foglalkoztat fogyatékkal élő munkatársakat: a gyorséttermek (takarítóként), kiskereskedelmi áruházak és a gyógyszeripari vállalatok. A motivációt vizsgálva meg lehet állapítani, hogy azon cégek, akik már korábban is foglalkoztattak ilyen munkavállalót, szívesen vesznek fel a továbbiakban is, mert az általános sztereotípiák megdőlnek, ha a fogyatékkal élők esélyt kapnak a munkában. Azonban azon vállalatok, akik még nem, azok a rehabilitációs járuléktól tartva nem választják a fogyatékkal élőt az állás betöltésekor. Később a társadalmi felelősség vállalása és a személyes érintettség fontosabb lett a motivációnál.45

42

DÓSA Márton – HOFMANN Janka Enikő, Fogyatékosok foglalkoztatása a nagyvállalatoknál: Motiváció és hozzáállás, Munkaügyi Szemle, 2013.1. sz., 82. 43 PRUGBERGER i.m., 78. 44 A felnőttképzési törvény 2013.LXXVII., http://www.net.jogtar.hu. A letöltés dátuma. 2014.02.20. 45 DÓSA Márton – HOFMANN Janka Enikő i.m., 86.

35 7.2. A közhasznú munkavégzés 2013-ra a kormány azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 300.000 ember végezzen közmunkát. Nem mindegy, hogy ez milyen típusú munka, hiszen lehet megalázó körülmények között, alacsony színvonalon is munkát végezni, vagy olyan munkáért bért kapni, amely a munkaképességet fejleszti. 150-200 milliárd forintot különítenek el éves szinten a közmunka programjára. 2011től az Orbán-kormány a korábbit megszűntetve egy új tervezetet hozott létre, aminek a neve „Nemzeti

Közfoglalkoztatási

Program”

lett.

A

program

célja

„az

értékteremtő

közfoglalkoztatás jogi kereteinek megteremtése és a munkaképes lakosság munkához juttatása, az álláskeresők foglalkoztatásának elősegítése.”46 Ez egy teljesen új tervezet volt, négy célt kívánt szolgálni, amelyek egymást kiegészítve működtek. A rövid idejű (4 órás, 2-4 hónapos) célja, hogy növeljék a közfoglalkoztatottak

számát.

Az

országos

közfoglalkoztatási

program

célja

a

munkajövedelem és az értékteremtő munka biztosítása. Bértámogatást nyújtanak olyan vállalkozásoknak, ahol közvetített személyeket alkalmaznak. Cél a piaci munkába vezetés, a reintegráció. Ezzel a programmal több mint 230 ezer segélyezett helyzetét segítették. Az okozta a nehézséget, hogy ezzel az intézkedéssel a sok munkát ellátó munkaügyi központokat terhelték meg. Ezért augusztustól a négyórás munka szervezése a Belügyminisztérium feladata lett. Az országos közfoglalkoztatási program 2011 második felétől kezdődött startmunka program néven. A munkások főként az erdészeteknek, nemzeti parkoknak, környezetvédelmi társulásoknak voltak segítségére.47 2011-ben újabb program indult, amely 26 hátrányos helyzetű kistérségnek volt hivatott javítani a helyzetén. 2011-ben az hozta a legfőbb változást, hogy a Munka Törvénykönyvéből kiemelték a közmunkaprogramot. A megállapított bér 2012 januárjától az akkori minimálbér 77 százaléka lett. 2012-től a tevékenység a Belügyminisztérium irányításával jelentősen bővült: 94 hátrányos helyzetű kistérségben elindították a közfoglalkoztatási programot. Ez évtől a munka szervezésében részt vállalt a Türr István Képző és Kutató Intézet is. „E programok tovább

46

KULINYI Márton, A közfoglalkoztatás változó céljai, Munkaügyi Szemle, 2013.1.sz., 22. A szerző idézi a 2011. évi CVI. törvényt a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkozatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról. 47 Uo., 23.

36 növelik az értékteremtő munkahelyek fogadó kapacitását, a helyi szociális feszültségek átmeneti kezelését.”48 Újdonságot jelentett a programban, hogy kitűzték, 500 természetes személy és legalább egy nemzetiségi önkormányzat legyen tagja. Ez a program nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, mert a közfoglalkoztatottak alacsony bért kaptak és a munka világában nehezen tudnak elhelyezkedni, és a program nem vette figyelembe a munkateljesítményt.

48

Uo., 25. A szerző idézi az MTI 2012. július 19-én kiadott tudósítását.

37

8. EGYES ATIPIKUS FOGLALKOZTATÁSI FORMÁK TÁMOGATÁSA Hazánkban a fiatal nők még nehezen találják meg az egyensúlyt a család és a munkahely között, mert kevesebb a lehetőség a részmunkaidőre vagy a távmunkára, mivel a gyes összege alacsony, sok fiatal édesanya vállalna munkát mellette. „Családbarát munkahely az, ahol a munkáltató segíti a munka és magánélet egyeztetését, a családi, magánéleti és munkahelyi kötelezettségek összehangolását.”49 Pedig nemzetközi felmérések támasztják alá, hogy a munkához való motiváció növekszik, a munkahelyi stressz csökken, kisebb a képzett munkaerő elvándorlása e munkahelyeken. Ez érdekében áll a cégeknek is, mert a családbarát vállalatoknak ezzel nő a versenyképességük. A munkavégzés helye szerint e típusokat különböztetjük meg: távmunka, otthoni és bedolgozói munka. A munkaidő hossza és beosztása szerint a következő típusokról beszélhetünk: egyenlő hosszúságú napi munkaidő, részmunkaidő, sűrített és osztott munkaidő. A részmunkaidőben dolgozó munkavállalók olyan munkát látnak el, amely nem igényel egy teljes embert, alacsonyabb a beosztásuk, mert a munkájuk olyan, amit nem kell teljes munkaidőben végezniük. Így a fizetés is arányaiban csökken. Azonban a részmunkaidő másik fajtájánál, az állásmegosztásnál a munkatársak teljes bért kapnak, amelyet kettéosztanak, mert ketten töltenek be egy teljes munkaidős állást. Létezik kényszer-részmunkaidő is, amelynél a dolgozó munka hétvégén, vagy késő este végzi el a feladatokat. Ezt a munkát vállalják el azon álláskeresők, akik más teljes munkát nem találtak. Ez a kényszer-munkavégzés nem lehetséges az állásmegosztásnál, mert ott a nyolcórás munkát két személy önálló akaratából osztja meg egymás között. A részmunkaidő és az állásmegosztás között az mutatja a nagy különbséget, hogy míg a munkáltató a részmunkaidőnél a helyettesítést nehezen oldja meg, a munkavállaló munkából kiesése miatt, addig az állásmegosztásnál a nyolc órát egymás között megosztó két munkatárs közül valamelyik mindig rendelkezésre áll.50 Az állásmegosztásnál még az is hatékonyabb munkavégzésre utal, ha az egyik munkatárs nem készül el a feladatával, akkor azt a másik munkatárs befejezi. Így a munkamennyiség nem sérül. A részmunkaidőnél pedig kevesebb munkaidő alatt egy munkatársnak kell a kiszabott munkát elvégeznie.

49 50

Munkaerő-piaci kaleidoszkóp: Karrier szemináriumi tananyag, Miskolci Egyetem, 2010, 93. FŰRÉSZ Tünde, Az állásmegosztás elmélete = FŰRÉSZ Tünde szerk. i.m., 35-36.

38 De milyen volt a pályakezdők helyzete 2007-ben a többi európai országban? : „A 15 és 24 év közöttieknek 40 %-a végez pénzkereső tevékenységet az EU 15 tagállamaiban, közel negyedük részmunkaidőben.”51 Így már a tanulmányi időszakban sok tapasztalatot szereznek, hozzászoknak a rendszeres munkához, könnyebben tudnak majd helytállni a munkaerőpiacon. 2013.

február

23-án

a

Summa

című

televíziós

közéleti

magazinban

a

családtámogatásról beszélgettek, és fiatal politikusnők is felszólaltak e témában. A Jobbik képviseletében a politikusnő azt mondta, hogy szerintük a fiatal nők munkába állását a gyes után a részmunkaidős állások támogatásával lehetne elősegíteni. Ehhez leginkább óvodák létesítésére lenne szükség az országban, hogy az anyák nyugodtabban tudjanak dolgozni. Ebből arra lehet következtetni, hogy az ellenzék egy része jobban támogatná a fiatal anyák munkába állását, de a kormány dolgozik ennek megvalósításán. A kormány javítani szeretne ezen a helyzeten, azzal, hogy a 2014-es költségvetésbe beleveszik a családtámogatást, a gyermekvállalást szeretné segíteni. Családbarát költségvetést akarnak létrehozni. A 2013. október 18-ai híradóban jelentette be Rogán Antal, hogy a 2, 3 gyermeket nevelő családok adókedvezményt kapnak. Azért, hogy a gyermekvállalás ne legyen egyenlő a szegénységgel. Olyan mértékű lesz a családtámogatás, hogy az egykeresős, főként minimálbéres családoknak jóformán nem kell adót fizetniük. Ezzel a programmal is a gyermekvállalásra szeretnék ösztönözni a fiatal pályakezdőket a munka mellett is. 2014 januárjától lépett hatályba az új törvény, amely azon fiatal nőkre vonatkozik, akik egyéves korú gyermek mellett újra dolgozni akarnak. Gyed Extrát lehet igényelni, amikor a kismama. az után kapja a fizetése mellett a juttatást, amikor a gyermeke egyéves elmúlt. A törvény azt a megkötést teszi, hogy ha valaki például féléves gyermek mellől megy vissza dolgozni, akkor csak a kiskorú egyéves korától jár a gyermek után a gyes is a jövedelem mellett. Az a legnagyobb előrelépés ebben a jogszabályban, hogy nincs időkorlátozás, tehát a fiatal munkavállaló kismama bármennyi munkaórában dolgozhat, akkor is kaphatja a gyermekgondozási díjat. Két gyermek esetén mindkettő gyermek után igényelhető a gyed összege. Azonban további gyermekek után már nem jár. A Diplomás Gyes is nagy újítás, eddig erre nem volt példa. Ha a fiatal nő két félévet elvégzett magyar nyelven, nappali képzésben és gyermeket vállal tanulmányai mellett, akkor igényelheti a gyermekgondozási segélyt. A munkáltatókat is érdekeltté tették a programban, aki ilyen fiatal kisgyermekes nőt alkalmaz, annak kevesebb adót kell fizetnie az államnak.

51

FŰRÉSZ Tünde, NEMES Antónia, Munkatárspárosok = FŰRÉSZ Tünde szerk. i.m., 41.

39

9. A KARRIERÉPÍTÉS PERIÓDUSAI A karrierépítésnél elengedhetetlen ma, hogy a fiatalok felsőfokú tanulmányokat folytassanak. Azonban a karrier szót gyakran félreértelmezzük. Ugyanis ez a szó a francia carrierre szóból ered, amelyik versenypályát jelent. Dr. Juhász Márta definiálta és több periódusra osztotta a karriert. Szerinte ez a definíciója: „A karrier tehát egy embernek a munkában eltöltött ideje, fejlődése, szerencsés esetben önmegvalósítása, képességeinek maximális kifejlesztése, kiteljesítése, a munka világában betöltött szerepek társadalmilag elismert mintáinak a sorozata, általában növekvő presztizzsel, felelősséggel és anyagi elismeréssel; egy személy élete során szerzett munkatapasztalatok és tevékenységek sora.”52 A periódusait Donald Super határozta meg. Eszerint a 14-18. év között a kristályosodás szakasza jellemző. Ennek a korosztálynak az a fő problémája, hogy tovább tanuljon-e, vagy esetleg munkát vállaljon, tanfolyamra járjon, vagy részmunkaidőben kezdjen-e dolgozni. Ekkor kell ugyanis megtanulniuk az önálló döntéshozatalt. 18-tól 20 éves korig tart a specifikáció időszaka. Ekkor a fiatal a karrierterveket pontosítja, vagy a pályamódosításról dönt. Az elméleti, gyakorlati tapasztalatokat ebben a korban lehet megszerezni annak, aki a felsőoktatásban tanul. A későbbi munkavállaláshoz ilyenkor lehet a legjobban kapcsolatokat építeni és felkészítő tréningeket végezni. A 21-től 24 éves korig tartó periódusban a hivatás választás megvalósításának első lépéseit teszi meg. Aki az egyetemen és főiskolán az első diploma után már nem tanul tovább, ebben az időszakban áll munkába. Ilyenkor gyakran előfordulhat, hogy a fiatal élete teljesen megváltozik, akár máshova is költözhet. A 25 és 35 év közötti fiatalok a karrierjük megalapozásán dolgoznak. Erre az időszakra jellemző a családalapítás és a szakmai elismertség megszerzése. A fiatal akkor elégedett az életével, ha ez a kettő egyensúlyban van.53 A fiatalok elhelyezkedési lehetőségei képességeik és személyiségük alapján tradicionális és professzionális karrierutakra csoportosíthatók. Tradicionális karrierútról akkor beszélhetünk, ha a pályakezdő azonnal bekerül egy munkahelyre a tanulmányok befejeztével, ahol egyre magasabb pozíciókba kerül, amíg nyugdíjba nem megy. Professzionálisról akkor beszélünk, ha valaki szakmai tudásával ér el hamarabb sikeres karriert.

52 53

Munkaerő-piaci kaleidoszkóp i.m., 7. Uo., 7-8.

40 10. AZ ÁLLÁSKERESÉS NEHÉZSÉGEI A fiatalok már az egyetemi éveik alatt elmennek a kampuszon megrendezett állásbörzére, mert tisztában vannak azzal, hogy a mai körülmények között nehéz állást találni. Ezért időben utánanéznek a munkerő-piaci lehetőségeiknek. E börzéken külön standon csak gyakornoki helyeket hirdetnek meg, mert ha az aktív és igyekvő hallgatók szerencsések, állást kaphatnak a gyakornoki idő befejeztével. A tapasztalataim szerint ez a közszférában nehezebben járható út, mert ott kevés az új állás. Az internet elterjedésével sokan az állásportálokon keresnek munkalehetőségeket. De itt nagy a bizonytalanság, ha valaki az interneten küld be jelentkezési lapot, mert ha elküldi az önéletrajzát és a motivációs levelét, akkor még egyáltalán nem biztos, hogy a munkáltató ezt megkapja és tud rá reagálni. A legnagyobb állásportálok, mint a profession.hu vagy a jobline.hu a rendszerben tárolják az elküldött dokumentumokat, és később küldik tovább a cégekhez. Nagyon kell vigyázni azzal is, hogy a kiválasztott munkáról a hirdetésben milyen információ van leírva a cégről és a megjelölt pozícióról. Ezek több esetben nem fedik a valóságot. Előfordulhat olyan is, hogy a fiatal pályakezdőt behívják az interjúra, és a fent említett tényre ott derül fény. Sok olyan meghirdetett állás létezik, amelyiknél kérnek végzettséget, és a sikeres interjú után derül ki, hogy értékesítésről van szó, ahol több tízezer forintos önerőből kell a pályázónak finanszírozni a szükséges tanfolyamot és a vizsgát. Sok helyen alkalmazotti jogviszonyt jelölnek meg, végül kiderül: kérik, hogy a jelölt váltsa ki a vállalkozói igazolványt. Ezután ha valaki ezt vállalja, nem fog megszabott fizetést kapni, hanem vagy csak százalékot adnak neki, vagy teljesítményarányos bérezésben fog részesülni. VMP.MUNKA.HU: ez a Virtuális Munkaerő-piaci Portál, amelyet a Nemzeti Munkaügyi Hivatal működtet. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ezt a portált 3 részre osztotta fel: Az első a foglalkoztatás, az második a szak-és a felnőttképzés, a harmadik a munkaügy-és munkavédelem. Ezeken belül a szervezetről, a munkajogi információs szolgálatról esik szó. Tájékoztatást és felvilágosítást is nyújtanak az érdeklődőknek. Az általános információk címszó alatt tájékoztatást nyújtanak az egyszerűsített foglalkoztatás új szabályairól, ami a 2010. évi LXXV. törvény szabályai szerint alakul. 2010. augusztus 1-jétől lépett hatályba. Az internetes forrás a www.ngm.gov.hu, ezen belül a munkaügy almenüt kell keresni. A foglalkoztatás menüpont alatt lehet állásokat keresni, munkaadók is regisztrálhatnak, és a munkaügyi központokkal is kapcsolatba lehet lépni. Az állam ezt a portált azért hozta létre, hogy elősegítse az álláskeresést és megkönnyítse a leendő munkavállalók és munkaadók közötti kapcsolatfelvételt.

41

11. A KÜLFÖLDI MUNKAVÁLLALÁS A külföldi munkavállalás lehetőségével az elmúlt öt évben sokan éltek, ezért a kormány új rendeleteket hozott, hogy az egyetemekre felvételt nyert hallgatókkal szerződést íratnak alá, amellyel azt vállalják, hogy az egyetem elvégzése után az országban maradnak, különben az állam által fizetett tanulmányi költségeket vissza kell fizetniük. Csak az vállalkozzon rá, hogy külföldre megy dolgozni, aki biztosan beszéli a nyelvet, elég motivált, önálló, jól be tud illeszkedni idegen környezetbe, ezeken kívül szüksége lesz kezdeményezőkészségre és precizitásra is.54 A külföldi országok és hazánk között van most egy nagy különbség, mert a jelenlegi kormányunk kidolgozott egy Első munkahelyi garancia nevű programot, amelyben több 18 és 24 éves pályakezdőt alkalmaznak, mert rájöttek, hogy fiatal generáció a számítógépekhez sokkal jobban ért, mint a több évtizede dolgozók, és mivel a diplomához már kötelező a nyelvvizsga, emiatt ennek a korosztálynak a nyelvtudása is magasabb szintű. Ezt a programot az unió országai még nem alkalmazzák, ez abból vehető észre, hogy sokkal kevesebb a fiatal munkakezdő a munkahelyeken, mint hazánkban.

11.1. Interjú dr. Fest Péterrel Dr. Fest Péter 2002-ben végzett a Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Karán: Tanulmányi befejeztével ügyvédbojtárként dolgozott, és később úgy gondolta, hogy a magyarországi lehetőségek neki nem elegendőek, ezért az interneten külföldi álláslehetősége után nézett. Egy rotterdami hirdetés felkeltette a figyelmét, és ahogy ő fogalmazott, kiment szerencsét próbálni. - A European Employment Services segítségét igénybe vetted-e az indulásnál? ..- Nem, mert én függetlenül kerestem álláslehetőségeket online. ..- Külföldieknek munkavállalási engedély szükséges-e Hollandiában? ..- Nem szükséges, csak regisztráció vagy bejelentkezés kell: Úgy lehet munkába állni egy cégnél Hollandiában, hogy bejelentett lakcím alapján tartózkodási engedélyt kell kérni ötévenként. Ha valaki már öt éve dolgozik az országban, és ezt tudja igazolni, akkor az állampolgárságot is kérheti. ..- A társadalombiztosítási kártya rendszere mennyire más külföldi munkavállalóként? 54

Munkaerő-piaci kaleidoszkóp, 89.

42 - Nagy a különbség a két ország között. Míg hazánkban a tb-kártya egy állami rendszer alapján működik, Hollandiában több különböző cég működteti ezt a funkciót. Minimum havi 100 euró a díj. Minden cég kiválaszt egy egészségbiztosítót. Ezt a munkaszerződés aláírásakor felajánlja a munkavállalónak, de nem kötelezi arra, hogy ugyanazzal a biztosítóval kössön szerződést. - Akkor is kimentél volna, hogyha az új magyar rendszer alapján szerződést kellett volna kötnöd az állammal az egyetem elkezdésekor, amely arra vonatkozott volna, hogyha külföldre mégy dolgozni az egyetem befejeztével, akkor vissza kell fizetned az állam által az oktatásodra fordított összeget? ..- Nagyon jó kérdés, mert nem is hallottam erről az új rendszerről, ezért végig kell gondolnom. Aláírtam volna, mert a szüleim mindenképpen azt akarták, hogy jogász legyek, ezért kifizették volna a költségeket. Bár amíg az egyetemre jártam, nem tudtam, hogy ki fogok menni külföldre dolgozni. - Szerinted miért jobb külföldön dolgoznod, mint itthon? - Azért mert a jövő kiszámíthatóbb, ha valaki jól végzi a munkáját, akkor azt biztos nem küldik el az állásából. Ezzel szemben hazánkban nincsen rá garancia, hogy valakinek megmarad az állása. Hollandiában nagyobb a létbiztonság, magasabbak a bérek. - Tényleg jobban megbecsülik külföldön a szakértelmet, mint hazánkban? - Anyagilag jobban megbecsülik, csak egy gond van, hogy nem minden diplomát fogadnak el. Például a jogi egyetemet Hollandiában újra kellene járni, mert a két ország jogszabályai teljes mértékben különböznek. Ezért ha valaki ezt nem vállalja, annak egyéb munkalehetőség után kell néznie. Ez még így is megéri, mert minden munkánál magasabb a bér, mint hazánkban.

43

12. A FOGLALKOZTATÁSI SZINT NÖVELÉSE MAGYARORSZÁGON Az amszterdami szerződéssel a 90-es években új uniós eszközök létesültek a foglalkoztatáspolitika területén. A nemzeti foglalkoztatáspolitika koordinálását lehetett elérni ezen eszközök révén, amelyet nyitott koordinációnak neveztek el. Ez uniós előírás miatt jött létre, ennek kapcsán alkották meg a 2004-es Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervet. 2005 márciusától az éves rendszert felváltotta a hároméves akcióprogram, ez magába foglalja a makro- és mikro gazdaságpolitikát. Ennek az éves programnak a végrehajtásáról és az új intézkedésekről, melyek a lisszaboni stratégiához tartoztak, évente jelentést kellett írni. 2006-ban ezek voltak a foglalkoztatáspolitika feladatai: „Az aktív munkaerő-piaci politikák

szerepének

megerősítése,

célzott

támogatások

a

hátrányos

helyzetűek

foglalkoztatása érdekében, az egész életen át tartó tanulás támogatása, valamint az oktatás minőségének és hatékonyságának javítása.” 55 A fiatal munkavállalók között sok a roma származású, ami nagy problémát okoz a munkáltatók körében. Mit lehet tenni a helyzet javításáért?56 A jelenlegi kormányzat megfelelő lépéseket tesz a roma nők esélyeinek javítására. Megyénkben is nőtt a roma nők esélye. Az országos roma önkormányzat indította el tavaly azt a programot, amely által több 100 roma származású nő is részt vehet OKJ-s képzésben, mely után könnyebben juthatnak munkához. Ezek főként szociális és gyermekjóléti szakmákra irányulnak. A program másik projectje egy felhívást tartalmaz intézmények és önkormányzatok részére, hogy biztosítsanak pályázati támogatást, amely elősegítené az itt végzett roma nők elhelyezkedését. Egy Munkáltató Fórumot tartottak ez ügyben a Megyeházán. A Roma Önkormányzat delegáltjai tájékozódhattak a „Nő az esély” –ezer roma nő képzése című TÁMOP-programról. Galambos Dorottya, a miskolci Nyitnikék Óvoda vezetője is felszólalt a fórumon, elmondta, hogy ők szívesen alkalmaznának e programban részt vett roma nőt dajkaként. Farkas Félix, az Országos Roma Önkormányzat elnökhelyettese is fontosnak tartja ezt a kezdeményezést. Ezek alapján ő is támogatja a roma nők átképzését és elhelyezkedésük elősegítését. Ipacs László projectmenedzser elmondása alapján 106 nő vett részt a képzésben, ami nagy eredmény. 55

GELLÉRNÉ Lukács Éva – GYULAVÁRI Tamás, Szociálpolitika és foglalkoztatás, Magyarország 5 éve az

EU-ban, Európai Tükör, 2009. különszám, 211. 56

Minap.hu 2013. 10.15-ei cikke. A letöltés dátuma. 2014.03.20.

44 A foglalkoztatás rugalmassága – reális esély a növekedésre? címmel tartott műhelybeszélgetést a Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztálya és a Munkaügyi

Szemle

2013

májusában.

Adler

Judit,

a

GKI Gazdaságkutató

Zrt.

kutatásvezetőjének előadásában elhangzott, hogy az Európai Unióban és hazánkban is nagy problémát jelent a fiatalok munkanélküliségének helyzete. Ezért szerinte át kellene tekinteni a foglalkoztatás struktúrájának változásait. A termelés bővítése mellett a szolgáltatásokat is fejleszteni kell. A Munka Törvénykönyvét átfogóan módosították. De ez növelte-e a foglalkoztatás rugalmasságát? A kérdést Kovács Géza, az NMH Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat igazgatója így látta: 57 „A jogalkotó szándéka szerint korszerű és rugalmas szabályozással kell elérni, hogy a vállalkozások minél nagyobb számban teremtsenek új munkahelyeket és foglalkoztassanak munkavállalókat. Nagyobb legyen a szerződéskötési szabadság, több kollektív megállapodás jöjjön létre.” Hazánkban ma elsődleges feladat a gazdaság fejlesztése, beleértve az újraiparosítást is. Az országrészek fejlettségében nagy eltérések figyelhetők meg. A győri régióban szakemberhiánnyal kell számolni, ugyanakkor megyénkben munkanélküliség tapasztalható. Az uniós forrásokat is a leszakadt régiók fejlesztésére kellene fordítani. A cél az, hogy aki dolgozni akar és szeret, találjon munkalehetőséget akár szülőföldjén, akár esetleg hazánk más részén. Ez elsősorban a pályakezdő fiataloknak fontos, hiszen így alapozhatják meg a karrierjüket.

57

MARTON Tamás, A foglalkoztatás rugalmassága – reális esély a növekedésre? Munkaügyi Szemle, 2013. 3. sz., 98.

45

IRODALOMJEGYZÉK Az 1991-es 4. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról, http://www.net.jogtar/hu/flt. A 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről, http://www.net.jogtar.hu/szakkepzesi-tv. A 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről, http://www.net.jogtar.hu/felnottkepzes. ARTNER Mária, Globális és európai foglalkoztatás és válságkezelés, Európai Tükör, 2010, 10. sz., 28-31. Az EU ifjúságról szóló jelentése, http://www. MKIK EU Hírlevél_2012.14 szám, PDF, 2. Családpolitika más szemmel: Eltérő nézőpontok, változó gyakorlatok, szerk. SURÁNYI Éva és DANIS Ildikó, Bp., 2009, http://www.jogikar.uni-miskolc.hu/download.php?/csaladpolitika_mas_szemmel. CSEHNÉ Dr. PAPP Imola, A munkaerőpiac és az oktatás problémáinak elemzése napjaink szakemberképzésének tükrében, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 2009. június 17, http://www.ofi.hu/tudastar/munkaeropiac-oktatas. CSOBA Judit, A tisztes munka: A teljes foglalkoztatás: A 21. század esélye vagy utópiája?, Bp., L’Harmattan, 2010, 11-12. CSOBA Judit, Foglalkoztatáspolitika, 2006, Debrecen, http://www.szoctanszek.unideb.hu/tart/downloads/konyv/foglalkoztataspolitika, PDF. Dr. CSORDÁS Tamás, Dr. DABASI HALÁSZ Zsuzsanna, Dr. HENN Péter, GRESZ Mária, Európai Bizottság, Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás, A vállalkozók és az önfoglalkoztatók támogatása, http://www.ec.europa.eu/social/main. DÓSA Márton – HOFMANN Janka Enikő, Fogyatékosok foglalkoztatása nagyvállalatoknál: Motivációk és hozzáállás, Munkaügyi Szemle, 2013. 1. sz., 82, 86. Fellendülés

a

válságból:

globális

foglalkoztatási

paktum,

http://www.

ilo_fellendules_091022, PDF, 19. Fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatás, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal honlapja, http://www.mvh.gov.hu. Fiatalok

vállalkozóvá

válásának

támogatása

a

konvergencia

régiókban,

http://www.palyazat.gov.hu/doc/3581. FŰRÉSZ Tünde szerk., Ketten a pályán: Állásmegosztási (job sharing) praktikák, Bp., 2007, 19, 35-36, 41.

46 GELLÉRNÉ LUKÁCS Éva – GYULAVÁRI Tamás, Szociálpolitika és foglalkoztatás, Európai Tükör, 2009, Különszám, 211. GYULAVÁRI Tamás, A diszkrimináció tilalma a munkaerőpiacon: Munkavállalási és munkakeresési hajlandóság az alacsony foglalkoztatási szegmensekben, Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, http://www.szoctanszek.unideb.hu/tart/palyazat/Innotars.67. Dr. HALMOS Csaba, Foglalkoztatáspolitika – rendszerváltás, Munkaügyi Szemle, 2006, 50. évfolyam, 7-8. sz., 31-37. IKSZ fóruma KATONA Miklós, Munkaerő-piaci kaleidoszkóp: Karrier szeminárium tananyag, Miskolci Egyetem, 2010. Keresett szakmák Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, 2012. KOZÁK András, A köznevelés és a szakképzés meghatározó jogszabályi változásai, http://www.A kozneveles es a szakkepzes meghatarozo jogszabalyi valtozasai, 527. KULINYI Márton, A közfoglalkoztatás változó céljai, Munkaügyi Szemle 2013. I., 23-25. MARTON Tamás, A foglalkoztatás rugalmassága – reális esély a növekedésre? Munkaügyi Szemle, 2013. III. sz., 97-99. Munkerő-piaci kaleidoszkóp: Karrier szemináriumi tananyag, Miskolci Egyetem, 2010, 7-8, 93. Orbán: Cél, az önmagát finanszírozni képes felsőoktatási rendszer, http://www.elteonline.hu/exkluziv./2012/08/13/orban-cel-az-onmagat-finanszirozni-kepesfelsooktatasi-rendszer. Pályázatfigyelő, http://www.pafi.hu. PRUGBERGER Tamás, A foglalkoztatás elősegítés és igazgatás joga, Miskolc, Bíbor, 2011, 78, 84. RAB Henriett, A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban, http://www.debrecenijogimühely,.hu/archivum/2_2006/ a_foglalkoztataspolitikai_eszkozok_szabalyozasa_napjainkban. SÜTŐ Róbert, Rekordszinten a munkanélküliség/Kitekintő. hu, http:/www.kitekinto.hu/europa/2013/03/13/ rekordszinten_a_munkanelküliseg. SZÖRÉNYINÉ Dr. KUKORELLI Irén, A kistérségi szint megjelenése a terület-és foglalkoztatáspolitikában, Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, 2002. TÁ, Cséfalvay: van még teendő, http://www.mno.hu/gazdasag/csefalvay-van-meg-teendo.