Főnix Takarékszövetkezet 4025 Debrecen, Petőfi tér 6.
ÜZLETI JELENTÉS 2014.
Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ
3
2. A VAGYONI, PÉNZÜGYI HELYZET ÉS A JÖVEDELMEZŐSÉG
4
3.A MÉRLEG FORDULÓNAPJA UTÁN BEKÖVETKEZETT LÉNYEGES ESEMÉNYEK, FOLYAMATOK
6
4. VÁRHATÓ FEJLŐDÉS
6
5. A K+F TEVÉKENYSÉG: NEM JELLEMZŐ INFORMÁCIÓ
6
6. KÖRNYZETVÉDELEM BEMUTATÁSA
6
7. A TAKARÉKSZÖVETKEZET FOGLALKOZTATÁS POLITIKÁJA
7
8. PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK HASZNOSÍTÁSÁNAK BEMUTATÁSA (BEFEKTETÉSI, FORGATÁSI CÉLÚ)
7
9. KOCKÁZATKEZELÉSI POLITIKA
8
1.sz. melléklet
11
2.sz. melléklet
12
2
1. Bevezető
Gazdálkodási körülmények 2014 évben a magyar gazdaság teljesítménye növekedést mutat, melyhez leginkább a mezőgazdaság, építőipar és a feldolgozóipar járult hozzá. A munkanélküliségi ráta országos átlaga 7,1 %, megyénkben a mutató átlagos értéke 12 % volt 2014-ben. Tovább folytatódott az MNB előző évi kamatpolitikája, mely a jegybanki alapkamat folyamatos csökkentését jelentette. A kívánt kamatszintet a jegybank 2014 júliusában érte el, melynek mértéke 2,1 %. Ennek hatására a takarékszövetkezet kamatszintje is folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, melynek hatására szűkült a takarékszövetkezet kamatmarzsa. A takarékszövetkezet ügyfélköre természetes személyekből, mikro-, kis-, és középvállalkozásokból áll. Önkormányzati számlavezetést és hitelezési tevékenységet is végez. A működési területünkön az ügyfelek bankválasztási lehetősége széleskörű. A nagyobb lélekszámú településeken elhelyezkedő kirendeltségek, illetve a megyeszékhelyen lévő központi egység esetében több piaci szereplővel szemben kell a versenyt felvenni. Például hitelközvetítők, zálogházak, más bankok fiókjai. A termékpaletta bővítésén túl mindenképen a keresztértékesítésből adódó lehetőségeket igyekszünk kihasználni. Takarékszövetkezetünk gyors, rugalmas ügyfélkiszolgálással, személyes ügyfélkapcsolattal igyekszik a piaci versenyben pozícióját megtartani. E tényezőkből következően erős piaci versenyben működtünk az elmúlt évben. A takarékszövetkezet 2014. évre azt a célt tűzte ki, hogy eredményes gazdálkodással 90 millió Ft adózás előtti eredményt érjen el, ugyanakkor feleljen meg a tagság és az ügyfelek bizalmának és stabilizálja a szövetkezet fizetőképességét, likviditását. A szövetkezet vezetése ezekhez a célkitűzésekhez határozta meg kamatpolitikáját, hitelpolitikáját, portfoliójának összetételét, üzletpolitikai intézkedéseit. Figyelembe kellett venni a kamatszínvonal általános csökkenését, amely azt jelentette, hogy a betéti kamatok szintjét is csökkenteni kellett, ügyelve arra, hogy a betétállomány ne csökkenjen. A sikeres passzív pénzpiaci tevékenységnek köszönhetően 2014-ben 5,9 %-kal emelkedett a takarékszövetkezet betétállománya. Legjelentősebb mértékben a vállalkozói ügyfelek folyószámla valamint rövid lejáratú lekötött betétei nőttek. A takarékszövetkezet aktív pénzpiaci tevékenységére jellemző volt, hogy minden jogos hitelkérelem engedélyezése, illetve az MNB növekedési hitelprogramban való sikeres részvétel ellenére is a bruttó hitelállomány csak 3 876 e Ft-tal haladta meg a tavaly év végi állományt. A hitelállomány 34 %-át a lakossági hitelnyújtások tették ki, míg 66 % jutott a vállalkozói körnek. A hitelkihelyezésekre pozitív hatást gyakorolt a kamatszint csökkenése, valamint a növekedési hitelprogram keretében nyújtott hitelek iránt is nagy volt az érdeklődés. A 3
takarékszövetkezet folyamatosan részt vesz a program megnyíló ütemeiben. 2014. 12. 31-ig 1 027 804 e Ft forráslehívás történt. A szövetkezet adózás előtti eredménye 2014-ben 97 747 e Ft, ami a tervezett eredmény 1,09 szerese, az előző évinek pedig másfélszerese. Az eredmény a saját tőkét – figyelembe-véve a küldöttgyűlés döntését is- 58 834 e Ft-tal növelte. A takarékszövetkezet auditált szavatoló tőkéje 1 637 641 e Ft-ra emelkedett, amely 63 345 e Ft-os növekedést jelent egy év alatt. A bankbiztonságot kifejező tőke-megfelelési mutató 2014 évben 25,94 %-ról 27,26 %-ra nőtt, ami lényegesen meghaladja az előírt szintet. A törvényileg előirt 10 %-os általános tartalék is megképzésre került. Mindezek következtében az auditált mérleg azt mutatja, hogy sikerült a kihelyezések kockázatát az elfogadható szinten tartani, a takarékszövetkezet vagyonát - az elszámolt veszteségek mellett is- növelni.
2. A vagyoni, pénzügyi helyzet és a jövedelmezőség
A takarékszövetkezet jövedelmezőségét a különböző mutatószámok tükrében az 1. sz. melléklet tartalmazza. Az adózott eredmény az összes bevétel aránya 6 %-ot ért el, ami az előző évhez viszonyítva 2,9 százalékponttal növekedett. A bevétel az eszközökre vetítve 8,3 %-os értéket ért el, ami 2,8 százalékponttal alacsonyabb, mint a bázisban. A fentiek együttes hatására az eszközarányos nyereség 0,52 %, ami az előző évhez képest 0,16 százalékponttal javult. A saját tőke-arányos nyereség 2014-ben 4,6 %-ra emelkedett, amely 1,63 százalékponttal volt magasabb a 2013. évinél. A takarékszövetkezet tevékenységének eredményességét döntően a hitelezés kamatbevételei és a betétgyűjtés kamatköltségei határozzák meg. A kamatbevételek csökkenését a kamatszint negatív irányú elmozdulása okozta. A hitelkamatok mellett az értékpapírok és bankközi betétek kamatának alakulására is hatással volt a jegybanki alapkamat tartósan alacsony szintje. Az ebből származó kamatbevétel is elmaradt az előző évhez képest. Az ügyfelek által elhelyezett betétek átárazódása is fokozatosan megtörtént a jegybanki alapkamat változás hatására, mely kissé késleltetett módon, de csökkentette a takarékszövetkezet forrásköltségét. A folyamat eredményeként a takarékszövetkezetnél a kamatmarzs 2014 évben 0,9 százalékponttal marad el az előző évi értéktől.
4
A jövedelmezőségi mutatók a kamatmarzs csökkenése ellenére javuló értéket mutatnak. A mutatók előző évhez viszonyított javulását az adózott eredmény növekedése okozta. Ez egyértelműen annak köszönhető, hogy az értékvesztés állomány növekedés jelentősen alatta maradt a 2013 évinek. A takarékszövetkezet tőkeellátottsága javult. A mérleg-főösszeg a saját tőke 9 szeresét tette ki. A hitelintézeti törvényben előirt 8 %-os fizetőképeségi mutatót a takarékszövetkezet túlteljesítette, mivel a fordulónapi értéke 27,26 %. Ennek egyik tényezője a szavatoló tőke kedvezően alakult, mivel értéke 4 %-kal emelkedett, ugyanakkor a másik tényező a tőkekövetelmény csökkent, így a mutató értéke 1,32 százalékponttal emelkedett a bázishoz viszonyítva. A takarékszövetkezet súlyponti feladatának tartja a jövőben is a likviditási problémák megelőzését, mivel a megelőzés milliós nagyságrendű veszteségektől óvhatja meg a gazdálkodást a folyamatos fizetőkészség és képesség fenntartásával. A takarékszövetkezet 2014-ben sem kényszerült banki pénzpiaci forrásbevonásra, mivel kihelyezéssel kapcsolatban túlzott igény nem jelentkezett, ugyanakkor rendkívüli betétkivonásra sem került sor. A működés biztonságát szemléltetik a likviditási ráta mutatók. Jelentős elmozdulások nem tapasztalhatók az előző év végi értékekhez képest. A hitelek a betétek %-ában 52,5 %, mely a bázistól 3,1 százalékponttal marad el. Ennek oka, hogy a betétállomány nagyobb mértékben emelkedett, mint a hitelállomány. A hitelportfólió összetételében jelentős változás nem tapasztalható az előző évhez viszonyítva. Kisebb átrendeződés figyelhető meg a minősítési kategóriákon belül úgy a bruttó, mint a nettó állományok tekintetében. Intézkedéseket tettünk, a nem problémamentes állomány megtérülése, behajtása érdekében. Az értékvesztés elszámolása teljes egészében megtörtént. Az összes értékvesztés aránya a minősített követelésekhez viszonyítva 58,7 %, ami 2013. december 31.-én 59,5 % volt. Az értékvesztés mérleg főösszeghez viszonyított aránya 6,2 %, ami jelzi, hogy még kezelhető nagyságrendű problémáról van szó, de mindenképen intézkedések megtételére van szükség. A különböző hatékonysági mutatók értékének növekedése rámutat, hogy az általános igazgatási költségek és a személyi jellegű költségek emelkedtek az előző évhez képest.
5
3. A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események, folyamatok
Ilyen esemény nem történt. 4. Várható fejlődés
A Főnix Takarékszövetkezet, mint a Szövetkezeti Hitelintézeti Integrációba tartozó pénzintézet egy egységes tervezési séma alapján készítette el egyedi éves üzleti és stratégiai tervét. A tervkészítés folyamatát, módszertanát, irányelveit a Takarékbank által készített közvetlen hatályú Integrációs tervezési szabályzat tartalmazza. A Takarékbank a szövetkezeti hitelintézeti integráció tervezési folyamatának összefogása érdekében egy tervezési célokat összefoglaló dokumentumot állított össze, amely a közösen alkalmazandó tervezési feltételezések mellett integrációs szintű, közös üzletpolitikai irányokat és elvárásokat, valamint egyedi hitelintézeti szintre lebontott tervszámokat is megfogalmazott. A Takarékbank Igazgatósága határozta meg, hogy mely mérleg-, eredmény-, és egyéb állományi kategóriákban alkalmaz egyedi hitelintézeti szintre is lebontott, konkrét tervszámokat. A takarékszövetkezetnek az egyedi tervei elkészítésénél figyelembe kellett venni a tervezési dokumentumban foglaltakat. Ennek értelmében elkészítésre került a 2015. évi üzleti terv, illetve egy középtávú stratégiai terv 2017-ig. A 2015. évre vonatkozó terv főbb tartalmi elemei a következők: a betétállományt 11.250.000 e Ft a bruttó hitelállomány 7.668.000 e Ft, értékvesztés állomány 858 200 e Ft a mérlegfőösszeg 14.487.700 e Ft a saját tőke értéke 1.732.700 e Ft adózás előtti eredmény 99.700 e Ft a szolgáltatásból származó bevételeink növelése érdekében növelni kívánjuk a vállalkozások és önkormányzatok takarékszövetkezetünknél vezetett számláit, gyarapítani igyekszünk a számlavezetéshez kapcsolódó kényelmi szolgáltatásokat igénylők számát (netbank, SMS szolgáltatás), befektetési és biztosítási termékek egyre szélesebb körben történő közvetítésével a jutalékbevételünk növekedésével számolunk. a költségekkel kapcsolatos hatékony gazdálkodás érdekében a szolgáltatások, beszerzések terén a költségkímélő lehetőségek feltárásán dolgozunk. A működéssel kapcsolatos költségek 3 %-os emelkedése az elvárt. 5. A K+F tevékenység: nem jellemző információ
6. Környezetvédelem bemutatása
A Takarékszövetkezet környezet szennyező anyagot az alábbiakat bocsátja ki: A személygépkocsik üzemeltetése során keletkező fáradt olajat, akkumulátort a szervizek kezelik, illetve veszik át.
6
7. A Takarékszövetkezet foglalkoztatás politikája
A Takarékszövetkezet átlagos állományi létszáma 2014-ben 66 fő volt, 1 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. Stratégiánk alapja a szellemi tőkénk. A dolgozók többsége tulajdonosai is a szövetkezetnek. A tudás, képesség, motiváció mellett ez a tulajdonosi szemlélet, ami jellemzi a foglalkoztatáspolitikát, ami természetesen nem mehet a hatékonyság és a termelékenység rovására. Kirendeltséget nem kívánunk bezárni, a dolgozói létszámot a gazdálkodás eredményességének és jövedelmezőség vizsgálatának függvényében kívánjuk figyelemmel kísérni. 8. Pénzügyi instrumentumok hasznosításának bemutatása (befektetési, forgatási célú)
Származékos ügyletet Takarékszövetkezetünk nem kötött és jelenleg sem rendelkezünk ilyen jellegű állománnyal, joggal, vagy kötelezettséggel. Megnevezés I. Pénzügyi eszközök a) Készpénz
2013. év 12 993 674
2014. év 14 414 141
Index 110,9%
505 191
519 459
102,8%
12 433 651
13 839 850
111,3%
54 832
54 832
100,0%
11 627 075
12 882 075
110,8%
11 627 075
12 882 075
110,8%
b)szerződésben foglalt jog arra, hogy egy másik gazdálkodótól pénzeszközhöz, vagy más pénügyi eszközhöz lehessen jutni
c) szerződésben foglalt jog arra, hogy potenciálisan kedvező körülmények között pénzügyi instrumokat cseréljenek el egy másik gazdálkodóval
d) Egy másik gazdálkodó tőkeinstrumentuma II. Pénzügyi kötelezettség (szerződéses kötelem) a) Pénzeszköznek vagy egyéb pénzügyi eszköznek egy másik gazdálkodó részére történő átadására b) Pénzügyi instrumentumoknak egy másik gazdálkodóval történő cseréjére potenciálisan kedvező körülmények között
7
9. Kockázatkezelési politika
a.) A Takarékszövetkezet kockázati stratégiája A kockázati stratégia célja, hogy az üzleti stratégia tervezési időhorizontot jelentő minimum hároméves időszakra meghatározza a takarékszövetkezet által vállalható kockázatok maximális mértékét és az annak betartását segítő kockázatkezelési eszközöket, figyelembe véve az üzleti területek célkitűzéseit is. A kockázati stratégia a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, továbbá bemutatja a takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát, összhangban az üzleti stratégiával. A Főnix Takarékszövetkezet, mint Szövetkezeti Hitelintézeti Integrációba tartozó pénzintézet a Takarékbank által készített közvetlen hatályú Kockázati stratégiában megfogalmazott elveknek, iránymutatásoknak, módszereknek megfelelően végzi tevékenységét. A kockázati stratégia tartalmazza a hitelintézet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbi témakörökre terjedhet ki: Kockázatvállalási alapelvek Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság Kockázati szerkezet Kockázatkezelés szervezete. a.) Kockázatvállalási alapelvek A kockázatvállalási politika összefoglalja a takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvár. b.) Kockázatvállalási hajlandóság A takarékszövet kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy milyen kockázatoknak, milyen mértékben kívánja magát kitenni, mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem, milyen módon ellenőrzi és jelenti a kockázatokat. A takarékszövetkezet a kockázatvállalási hajlandóságát három évre határozza meg, melyet évente felülvizsgál. A takarékszövetkezet kockázati étvágyát meghatározó integráció célkitűzés a következő: - saját tőkére vetített adózott eredmény 2014 évben 4-5 %, 2015-2016 években 4-7 %. A Főnix Takarékszövetkezetnél a mutató értéke 2014 évben 4,5 %. c.) Kockázati szerkezet A takarékszövetkezet kockázati szerkezetét kockázati típusonként kell bemutatni. A kockázati szerkezetben kerül bemutatásra az, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetők meg a kockázati profilban, és ezt hogyan kezeli a hitelintézet, belsőleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, s szükséges-e utánuk pótlólagos tőke képzése. A kockázati szerkezet tervezett változása az üzleti szerkezetre és az üzleti stratégiára épül, ennek révén kerül összhangba az üzleti stratégia és a kockázati stratégia. 8
A takarékszövetkezet legjelentősebb kockázatainak bemutatása: Hitelezési kockázat A hitelezési kockázat a takarékszövetkezetnek a veszteségét fejezi ki, ha a partnere nem a szerződés szerint teljesíti a fennálló kötelezettségét. A hitelkockázatot a takarékszövetkezet a kockázattal súlyozott kitettség érték mutatóval fejezi ki, melynek összege 2014.12.31-én 4 290 054 e Ft. A kockázatot szavatoló tőkével 38 %-ban fedeztük le az előző évi 35 %-kal szemben. Deviza árfolyam kockázat Ez a kockázat azt mutatja meg, hogy a takarékszövetkezetet mennyi veszteség éri a különböző devizákban lévő nyitott pozíciókból a devizaárfolyamok változása miatt. A takarékszövetkezet naponta vizsgálja a deviza nyitott pozícióját. Amennyiben a nyitott pozíció mértéke eléri a szavatoló tőke 3 %-át, akkor azt tőkével kell fedezni. A napi vizsgálat és a megtett intézkedéseknek köszönhetően ezt az értéket még a takarékszövetkezet soha nem lépte túl. A nyitott pozíció értéke 2014.12.31én 10 481 e Ft. Kamatkockázat A takarékszövetkezet kamatozó eszközeinek és kamatozó forrásainak kamatláb változásából eredő veszteségét fejezi ki. A takarékszövetkezet a kamatkockázat mérését – a sztenderd kamatláb sokkokat feltételező - az ún. duration gap elemzés módszertanával végzi. A módszertan alapján meghatározott súlyozott pozíció a szavatoló tőke arányában 5,39 %. Tőkekövetelmény akkor szükséges, ha ez az érték a 20 %-ot meghaladja. Likviditási kockázat A likviditási kockázat annak a kockázata, hogy a takarékszövetkezet jelentős veszteségek nélkül nem tudja esedékes kötelezettségeit teljesíteni és a takarékszövetkezettel szemben felmerülő jogos és esedékes követelések kiegyenlítéséhez szükséges pénzeszközök hiánya miatt kedvezőtlen feltételek mellett kell eszközeit értékesítenie vagy pótlólagos forrásokat szereznie. A likviditási kockázatokat több mutatószámmal szokták jellemezni. A takarékszövetkezet által leggyakrabban számolt mutató a nettó likviditási mutató, a 90 napos lejárati összhanghiányra vonatkozó mutató valamint a hitelek bruttó állományának az aránya a betétekhez. A mutatók értékei 2014.12.31-re vonatkozóan: - nettó likviditási pozíció 7 581 660 e Ft, - 90 napos lejárati összhanghiány ráta 114 %, - hitelportfólió átlagos hátralévő futamideje: 3,5 év, - hitel betét arány 52,5 %. A nettó likviditási pozíció értéke nem lehet negatív. A 90 napos lejárati összhanghiány ráta integrációs limitértéke 100 %. A hitelek átlagos hátralévő futamideje nem haladhatja meg a 8 évet. A hitel – betét arány optimális értéke 60-70 % közötti, maximális értéke 80 %. A mutatók értékének alakulása alapján a takarékszövetkezetnek likviditási kockázattal kapcsolatban külön intézkedéseket nem kell tennie.
9
d.) A tőketervezés célja, hogy mindenkor biztosítsa a takarékszövetkezetnél a ténylegesen vállalt kockázatoknak megfelelő tőke szintet, és járuljon hozzá a kiegyensúlyozott, stabil növekedéshez is. A tőketervezésnek át kell tekintenie a hitelintézet aktuális tőkeigényét, a tervezett tőkefelhasználást, a megcélzott és fenntartani kívánt tőkeszintet és a tőkeellátottság biztosításának eszközeit és az osztalékpolitikát. A tőketervezésnél figyelembe kell venni olyan külső tényezőket is, mint a gazdasági környezet, és a szabályozói környezet alakulása, várható hatásai. A takarékszövetkezet belső tőkeszámítása két fő részére bontható: egyrészt kockázattípusonként számítja a szükséges tőkét; másrészt, ezen felül úgynevezett tőkepuffert és stressz-puffert is számszerűsít. A három összegeként keletkezik a takarékszövetkezet belső tőkeszükséglete. A tőkével, tőkeszükséglet meghatározásával kapcsolatos jelentések készítése a számviteli terület feladata az egyes jelentések által meghatározott gyakorisággal. A tőketervezés az üzleti és stratégiai tervkészítés folyamatába beépített feladat. e.) Kockázatkezelési szervezet A Szövetkezeti Hitelintézet a kockázatkezelési szervezetét úgy alakítja ki, hogy az hatékonyan, a vonatkozó jogszabályokban, illetve a felügyelet kapcsolódó ajánlásaiban, útmutatóiban foglaltaknak megfelelően biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. A takarékszövetkezetnél a kockázat kezelést önálló kockázatkezelő végzi. A takarékszövetkezetnél működő operatív testületek az Igazgatóság, Felügyelő Bizottság, Ügyvezető Testület, Hitelezési Bizottság. A kockázati stratégiában meghatározásra kerültek ezeknek a testületeknek a kockázatkezeléssel kapcsolatos feladatai és hatásköre. A takarékszövetkezet valamennyi vezetőjének, szervezeti egységének és munkatársának általános feladata és kötelezettsége, hogy a feladatkörébe tartozó tevékenységének végrehajtása során megfelelő színvonalon azonosítson és kezeljen minden kockázatot, illetve a kockázatok kezelésére tegyen javaslatokat, ajánlásokat. A takarékszövetkezet felső vezetése (ügyvezetés, Igazgatóság) napi, havi, negyedéves gyakorisággal információt kap a hitelintézet vagyoni, kockázati, jövedelmezőségi, stb. helyzetéről a szabályzatban előírt jelentéseken keresztül. Ezeket a számviteli terület és a kockázatkezelő készíti.
Debrecen, 2015. március 6.
Fodorné Szabó Judit elnök-ügyvezető ig.
Pinczésiné Ludman Viktória ügyvezető igazgató
10
1.sz. melléklet 1. A vagyoni-,pénzügyi és jövedelmi helyzet S.sz. Megnevezés
Me. 2013.12.31 2014.12.31 Eltérés+,Jövedelmezőségi mutatók
1 2 3 4 5
Bevételarányos nyereség Eszközarányos bevétel Eszközarányos nyereség Saját tőke arányos nyereség Kamatmarge
% % % % %
3,1% 11,1% 0,36% 2,97% 5,5%
6,0% 8,3% 0,52% 4,6% 4,6%
2,9% -2,8% 0,16% 1,63% -0,9%
6 Tőkeáttételi mutató 7 Fizetőképességi mutató (hitelezési kockázat szintjén) % 8 Hitelfedezettségi mutató % Likviditási mutatók 9 Likviditási ráta I. 10 Likviditási ráta II.(gyorsráta) 11 Likvid eszközök aránya a mérlegfőösszeghez % Eszközminőségi mutatók
8,5 25,9% 45,5%
9,0 27,3% 48,6%
0,5 1,4% 3,1%
0,57 0,36 29,9%
0,60 0,34 28,0%
0,03 -0,02 -1,9%
12 Eszközportfólió minősége(nem problment.arány) % 13 Elszámolt értékvesztés arány % 14 Mérlegfőösszeg arányos elszámolt értékvesztés % Hatékonysági mutatók
12,9% 59,5% 6,3%
13,0% 58,7% 6,2%
0,1% -0,8% -0,1%
15 Költség – bevétel arány (Cost to Income ratio) 16 Eszközarányos költségek 17 Szem.i jellegű ráford.arányos nyereség
48,1% 3,8% 14,7%
53,1% 3,6% 22,2%
5,0% -0,2% 7,5%
Tőkeellátottsági mutatók
% % %
11
2.sz. melléklet
A telephelyek bemutatása A takarékszövetkezet telephelyei és főbb jellemzői Cím
Létszám fő
1 2 3
Vámospércs Nyírábrány Nyíracsád
5 3 3
327 813 269 329 236 920
1 666 656 924 214 1 370 227
2 054 1 327 1 486
4 5 6 7 8 9 10 11 12
Debrecen I. Debrecen II. Nyírmártonfalva Kaba Báránd Földes Tetétlen Püspökladány Nádudvar
8 2 2 7 3 2 2 3 3
1 700 588 362 222 258 308 2 096 599 32 398 27 147 3 235 291 884 156 627
1 600 905 368 804 389 091 1 388 954 427 702 735 312 106 240 668 163 537 409
1 492 620 855 1 240 444 647 337 447 323
13 14 15
Hajdúszoboszló Nagyrábé Bakonszeg
3 3 2
234 137 120 339 13 068
273 603 1 094 459 114 999
269 661 120
Összesen
51
6 130 614
11 666 738
12 322
S.sz.
12
Hitelállomány e Ft
Betétállomány e Ft
Számla darabszáma
