Filozófiatörténet I. Evangélikus Hittudományi Egyetem Rendszeres Teológiai Tanszék Béres Tamás
A filozófia természete, határterületei, diszciplínái, kapcsolata a tudományokkal, a teológiával
Heimo Hofmeister: Philosophisch denken
A fil. két jelentése, területei, kapcsolata az ev. teológiával
A filozófia két jelentése: a gondolkodás mőfaji szabályok szerinti módja és a hétköznapi cselekvések ideológiai megindoklása. Az irodalom mint filozófia és a filozófia mint irodalom. Olvasményélmények. Pl.: Örkény István: Egypercesek. A filozófia területei: pl.: filozófiatörténet, ontológia (metafizika), episztemológia, logika, metodológia, etika, esztétika, elmefilozófia. Az evangélikus teológia ambivalens kapcsolata a filozófiával. Luther (és késıbbi ev. teológusok) véleménye a filozófia hasznáról.
A félév tartalma Preszókratikusok Klasszikus görög filozófia Hellenista korszak patrisztika skolasztika misztika reneszánsz életfelfogás és tudományeszmény (humanizmus, jogfejlıdés) racionalizmus brit empirizmus (Hobbes, Locke, Berkeley, Hume) felvilágosodás (angol, francia, német)
A görög kultúra korszakai
A görög filozófia korszakai 1.
Preszókratikusok (Az ion-dór természetbölcselet, praeattikai bölcselet) A milétosziak (7-6. szd.)
Pythagórasz és követıi (Szamosz, aC 6.szd.) Hérakleitosz (Efezus, ~500) Az eleaták (aC 5. szd.)
Xenophanész, Parmenidész, Zénón
A term.fil 3. szakasza
Thalész, Anaximandrosz, Anaximenész
Empedoklész, Anaxagórasz atomisták: Leukipposz, Demokritosz
szofisták
Prótagorasz, Gorgiász, Hippiasz, Thraszümmakhosz, Kalliklész, Kükophron, Kritiasz, Prodikosz, Diagorasz
A görög filozófia korszakai 2.
A klasszikus (attikai) görög bölcselet (5-4. szd.)
Szókratész, Platón, Arisztotelész
A görög filozófia korszakai 3.
A hellenizmus bölcselete
sztoicizmus 3 korszaka Epikurosz szkepticizmus neoplatonizmus eklekticizmus
A görög bölcselet
klimatikus viszonyok (LaFontaine: A tücsök és a hangya -> a filozofálás mővészi jellege) élénk kereskedelmi tevékenység -> gondolatok cserélıdése Az európai nagykultúrák tudásközvetítésének módjai: (vö.: J. Assmann: A kulturális emlékezet) babiloni-egyiptomi… felhalmozott, rendszertelen. hieroglifák elıbb szavakat majd hangokat jelölnek. halmazképezésre, innovációra alkalmatlan, tényrögzítı. A tudásközvetítés mediuma az egyiptomi templom, kívül-belül jelekkel teleírva. Új ismeretek továbbadása tiltott. zsidó… fıniciai ábc-t veszik át mgh-t nem jelölnek-> ismert múlt, zárt kultúra. Csak az tudja elolvasni, aki ismeri a közös múltat. görög … aC. VIII. szd. elınyei: hang-bető ekvivalencia tartalomértés nélkül olvasható. A meg nem értett részek kikövetkeztetése a logika segítségével. Halmazképzés. matematizálódás individualitás kifejezése: egyéni teljesítmény értékelése, egyén hangsúlyozása. > a történelmet kiemelkedı személyiségek írják.
A filozófiai gondolkodás bölcsıje Mítosz-Logosz; doxa-episztémé A mítosz jellemzıi, jelentése. A mitikus,
hatalmi nyelv (iratlan és írott formája) átalakulása demokratikus írássá és gondolkodássá. Homérosz: Iliász, Odüsszeia; Hésziodosz: Theogonia, Erga kai hémerai.
A mitikus, mitopoiétikus és a filozófikus gondolkodás különbségei 1.:
mitikus
filozófiai
személyekrıl: istenekrıl, hısökrıl és emberekrıl szólnak (Gilgames
eposz) személytelenül írják le a természetet (Thales a földrengésrıl)
megengedik a magyarázatok sokaságát, akár logikai ellentmondását (Re, Re Atum, ReHorakhti, Re-Kheper)
Rendszerezett tudás, belsı koherencia (Anaximandros, Herakleitosz)
A mitikus, mitopoiétikus és a filozófikus gondolkodás különbségei 2.
mitikus
filozófiai
kreativitás jellemzi, pl.: a világ eredetére vonatkozó a mitikus tradíció konzervatív tanítások sokfélesége (Tutenkhamon Amon(Anaximandros, restaurációja következtében Anaximenes, Xenophanes, törölték az Ekhnaton-reform Pythagoras, Heraclitus 80 tárgyi emlékeit) éven belül élt)
A mitikus, mitopoiétikus és a filozófikus gondolkodás különbségei 3.
mitikus
filozófiai
önigazoló, nem magyarázó Argumentatív történetek (a Múzsák (Parmenides) állnak minden jelentıs tevékenység mögött – ld. lejjebb) morális ambivalencia
morális elvárások (Xenophanes)
A 9 Múzsa (Mnenosyne név Kalliopé
és Zeus lányai)
mővészeti ág epika (hısköltemények)
Szimbólum írótábla, stylus
Erato
líra (szerelmi költészet)
Líra
Euterpé
zene (lírai költmények)
Fuvola
Terpszikhóré
tánc (ének)
Líra
Polyhymnia
ének (retorika)
Fátyol
Melpomene
tragédia
tragikus maszk, kard
Thalia
komédia, (pásztorköltészet)
komikus maszk, ág (bot)
Klio
történelem
babérkoszorú, irattekercs
Urania
asztronómia
földgömb
A kilenc Múzsa
Trier
A filozófiatörténet kezdetei: a 7 görög bölcs Nem következetes a felsorolás, kb 21 név szerepel a
listában. A leggyakoribb 4 nevezhetı meg: Thalész, Pittakosz, Biasz, Szolón. A többi három pl: Kleobulosz, Khilón, Periandrosz. A többiek: Müszón, Arisztodémosz, Epimenidész, Leophantosz, Püthagorasz, Anakharszisz, Epikharmosz, Akuszilaosz, Orpheusz, Peiszisztratosz, Phereküdész, hermionéi Laszosz, Pamphilosz, Anaxagorasz.
A 4 „legbölcsebb”
Pittakosz
Biasz
Periandrosz
Szolón
A 7 bölcs mondásai Ha tudsz valamit, hallgass! (Szolón) Győlöld az elhamarkodott beszédet! (Biász) A hallgatásra sóvárogj, ne a beszédre! (Kleobulosz) Ne járjon a nyelved elıbb az eszednél! (Khilón) A kı az arany próbája, az arany az ember próbája
(Khilón) mütilénéi Pittakosz: „A fél több, mint az egész”, „Ne beszélj arról, amit tenni készülsz!”, „Nehéz jónak lenni”, „A föld biztos, a tenger bizonytalan”, „Viseld el, ha szomszédod kárt okoz!”
a 7 bölcs legendája a Delphoi jósda feliratai
Khilón a bejárat fölé a homlokzatra: „Ismerd meg tenmagad!” Kleobulosz a kapu jobb oldalára: „Tarts mértéket!” Periandrosz a kapu bal oldalára: „Legszebb dolog a nyugalom” Szolón szerényen az elıcsarnok egyik félreesı zugába: „Ha megtanultál engedelmeskedni, akkor fogsz tudni uralkodni.” Thalész a templom külsı falára, ahol az érkezı zarándokok jól látták: „Emlékezz meg barátaidról” Pittakosz Püthia háromlábú széke elé a padlóra: „Fizesd vissza a betétet!” Biasz hosszú vonakodás után: „Az emberek többsége rossz”
A Delphoi jósda
