2009. január – február Nevelőszülők, gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyerekek valamint minden érdeklődő család hírmagazinja (megjelenik kéthavonta)
Fészek-Hírlevél 2009. január – február
2
2009-BEN IS KERESSÜK A TÁMOGATÓKAT A FÉSZEK EGYESÜLETNEK! Idén, mint az elmúlt évek folyamán, újra csökkentették az állami támogatásunkat. Ezért van nagy szükség olyan emberekre, és cégekre, akik átérzik munkánk fontosságát, és tudnak azonosulni nézeteinkkel. Jól kezdődött az idei év, mert sikerült egy új támogatót találnunk. A GeneralCom Kft. 2009. február 1. napjától 2012. december 31. napjáig vállalta, hogy folyamatos, vissza nem térítendő pénzbeli támogatást nyújt az Egyesület részére, illetve a számítástechnikai eszközeink, szoftvereink működését karbantartja. ADOMÁNYGYŰJTŐ KONCERT 2009. március 29.-én rendezünk egy koncertet a Duna Palotában 18 órai kezdettel. A rendezvény célja, hogy minél szélesebb körben megismertessük az embereket munkánkkal, és hogy megmutassuk, mennyi rászorult gyermek, család várja a segítséget. A fellépők között hazai sztárok, és zenekarok fognak szerepelni. Szeretnénk, ha minél többen el tudnának jönni, és részt vennének egy ilyen nemes ügy érdekében szervezett programon. Kötelességünk segíteni a gyermekeken, hogy egy jobb életminőséghez juttassuk őket úgy, hogy ez részünkről nem áldozat, hanem egy példa értékű gesztus, amivel megmutathatjuk, hogy önzetlenül segíteni az egyik legszebb dolog a világon. Kérjük, csatlakozzanak kezdeményezésünkhöz! A részletekről és a belépőjegyekről a Fészek Egyesületnél lehet érdeklődni. GYERMEKEINK JÖVŐJE - KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI KIÁLLÍTÁS 2009. március 20-22. Millenáris - "B" épület Partnerre találtunk az adománygyűjtő programunkhoz a RendezvényParádé Kft.-ben. Társaságuk vallja, hogy az üzleti élet szereplőinek társadalmi kötelezettségei is vannak. Ennek szellemében egy új vállalással bővítették tevékenységüket: családjukból kikerült, nehéz sorsú gyermekeknek igyekeznek segítséget nyújtani. Ehhez segítőtársként a Fészek Egyesületet választották. Kiállításaik idején gyermekeinknek gyűjtenek adományokat (ruhaneműt, játékot, rajzeszközöket, tisztálkodó szereket, könyveket, stb.) és számítanak mindazokra, akik szerencsésebb helyzetükből kifolyólag képesek segítséget nyújtani a náluk elesettebbeknek. A szervezők összegyűjtik és eljuttatják az adományokat az Egyesületnek.
3
Fészek-Hírlevél 2009. január – február SAJNOS, ÚJRA ELÉRKEZETT FELAJÁNLÁSÁNAK IDŐSZAKA!
AZ
ADÓBEVALLÁS,
ÉS
AZ
ADÓ
1%-OK
Ismét szeretnénk mindenki figyelmét felhívni, hogy az Egyesületnek mekkora szüksége van az adóból felajánlott 1%-ra. Sajnos a tavalyi év folyamán a „fészkesek” közül sem mindenki ajánlotta nekünk az 1%-át, pedig ez saját érdekük is lenne. Mindösszesen 163 fő ajánlotta fel, és ebből 928.486 Ft.- folyt be, ami lehetne sokkal több, ha nagyobb figyelmet fordítunk erre a fontos lehetőségre. Ezért kérünk mindenkit, hogy legalább mi tartsunk össze, hiszen ez mindenki érdeke. Szóljunk családunknak, barátainknak, hiszen sokan nem ajánlják fel 1%-ukat, mert nem tudják, kinek is kellene. A felelősségünk közös az 1 % gyűjtésében, tegyünk hát érte együtt, mindenki a lehetőségei szerint! EGYESÜLETÜNK ADÓSZÁMA: 18663664-1-13 HATÁRIDŐK: 1. Egyéni vállalkozók - 2009. február 25. 2. Egyszerűsített bevallás esetén – 2009. április 30. (az APEH részére visszaküldött bevallással együtt) 3. Munkáltató által elkészített adóbevallás esetén – 2009. május 10. (munkáltatója részére lezárt borítékban adja át) 4. Minden más esetben - 2009. május 20. Amennyiben bevallásában nem rendelkezett 1%-áról, de mégis szeretne, 2009. május 20-ig postára adhatja rendelkezési nyilatkozatát az APEH részére!
Sok boldog születésnapot kívánunk a januárban születetteknek! Badacsonyi László Bagaianu Alexandru Csipák Kristóf Daku Rita Egyed Tamás János Gerdai Krisztián Roland Gyarmati Patrik György Hanák Zoltán Kovács János Roland
Lakatos Nikoletta Mrena Krisztián Németh József Németh Richárd Oláh Richárd Patai Melinda Patai Szilvia Péntek Krisztián Posta Krisztián
Rabb Zsolt Rozner Barbara Sándor Zsuzsanna Sólyom Krisztián Szabó Dávid Róbert Szabó Károly Takács Bettina Éva Tóth Tibor László Víg Szilvia
4
Fészek-Hírlevél 2009. január – február
2009-BEN IS SZÁMÍTUNK KORÁBBI TÁMOGATÓINKRA Egyesületünk kiemelt támogatója évek óta a Kludi Kft. További támogatóink voltak 2008-ban: Anre Média Antal Lajos Arisan Kft „ÁGA-BOGA” Nagycsaládosok Egyesülete Baki Szilvia Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány Borsányi Béla „Buffó” Rigó Sándor Citibank Citiklub Egyesület Diósdi Karitasz Dobos Tibor Dósa Edit Dömény Gabriella Electro-Cord Kft Érczhegyi Emma Extrem Sport Egyesület Fejedelmi Pékség Garmondtext Kft GE Healthcare Technologies Hegyesi Gábor dr. Hipp Kft Hirtling Judit Horváth Katalin Info Media Kiadó Iványi Zoltán Király Lajos Kovács Kitty La Vision Studio Bt Lidl Magyarország Bt KÖSZÖNJÜK!
Lipóti Pékség Lunczer Ottó Magyar Extrémsport Rekreációs Szövetség Túravezetői Meglepetés Játékbolt Mészáros Ibolya Nagy Krisztina Niko Csilla Odeon Video Kft Péli Elemér Pest Megyei Önkormányzat Procter&Gamble Profil Info Bt Rendezvényparádé Kft Rondo-Party Service Simba-Toys Hungária Kft Sólyom Beáta Somogyi Katalin Szakály Dóra és színjátszó köre Szarvas Réka Székely Anna Szená-torok Egyesület Szilágyi Edit Tanai Toguro Gyula Tóth Mónika Treszkai Ferencné Ugp Raktártechnika Kft (Kalapos János) Világóceán Kiadó Vörösmarty Mihály Gimnázium Érd Zsebők András
Fészek-Hírlevél 2009. január – február
5
Amiért kellemes délutánt tölthettem 2008. november 29-én a Fészek Egyesület 15 éves születésnapi rendezvényén. Milyen emlékeim maradtak meg? Jól sikerült az ünnepség rendezése, színes programok követték egymást, mindegyike elismerést érdemlő volt, de előttem mindenekelőtt a gyermekek szereplése került fókuszomba. Ők jelentették az ünnepség fénypontját. Különösen megható volt a kitűnő tanulmányi eredményért, a szorgalomért, példamutató magatartásért, segítőkészségért, a sikeres közösségi munkáért, a sportban elért sikerekért jutalomban részesült gyerekek örömét látni. Ennek örömét bennem szélesítette a rajzpályázat eredményének kihirdetése, amikor boldog nyertesei között külön öröm volt látni – a 16, 20 évesek mellett – az 5, 6, 7, 8, 9 éves díjazottakat is. Ezek – és az egyesületnek a gyerekek érdekében tett más nevelési eredményei – nem maguktól születtek, melyben benne van a közösség valamennyi felnőttjének odaadó, felelősségteljes, hozzáértő, lelkiismeretes munkája is. Úgyis mondhatnám, hogy a díjazott gyerekek mellett, amiért nekik idáig sikerült jutniuk, ezért a felnőtt közösség is – háttérből - a díjazott elismerői sorai között érdemelnek helyet. Szívből kívánom, hogy a mostani 15. évfordulót, sikerekben kövesse a következő hasonló évforduló ünneplése. Így legyen. Dr. Orell Ferenc János Jogász, pártoló tag
A Népszabadság egy nevelőszülőket is érintő cikkre íródott reagálásunkat közölte 2009.01.31.-én, Sértő és méltánytalan címmel. A teljes cikk itt olvasható: http://nol.hu/lap/forum/lap-20090131-20090131_2-1 „Nagyon szomorú, amikről ír, és még szomorúbb, hogy ilyen példák léteznek. Tisztában vagyok vele, hogy egy írás úgy hatásos, ha figyelemfelkeltő és mélyen az érzelmekre hat. Sértő és méltánytalan viszont azokkal a nevelőszülőkkel szemben, akik tisztességesen végzik a feladatukat, időt, pénzt, energiát nem kímélve látják el ezt a 24 órás szolgálatot. A korrekt és kiegyensúlyozott tájékoztatás jegyében talán jó lett volna megemlíteni azt is, hogy azért nem ez az átlag, vannak tisztességes nevelőszülők és jó példák is.”
Fészek-Hírlevél 2009. január – február
6
A Szabad Föld című hetilap írt rólunk egy cikket Lennél az anyukám? címmel. A teljes cikk itt olvasható: http://www.szabadfold.hu/cikk?16286 „A nyolcvanas években a nagy gyerekvárosokban élő Árvácskák, ha egyenruhában sétálni mentek, így szólítgatták le az utcán a néniket: Nem lennél az anyukám? Ma az állami gondozott csemeték több mint fele nevelőszülőnél él. Az átmeneti gondozás, melyet az önkormányzatokkal szerződve biztosít az egyesület, valójában ad még egy esélyt a szülőknek, hogy összeszedjék magukat. Az esetek háromnegyedében ez némi segítséggel sikerül, a Fészek munkatársai néhány hónap alatt „hazagondozzák” a csemetéket. Ha erre sincsen mód, akkor kezdődik az eljárás, melyben a civil szervezet együttműködik a gyámhivatallal, s a gyermeket átmeneti nevelésbe veszik, majd a szokásos ismerkedés után nevelőszülőhöz kerülhet. „Két dolgot adhatunk a gyerekeknek – gyökeret és szárnyakat” – ígéri a Fészek Egyesület, melynek országos hálózatában 257 nevelőszülőnél 337 gyerek talált gondoskodásra. A neveltek harmada háromévesnél fiatalabb, tartósan beteg vagy fogyatékos.”
TISZTELT NEVELŐSZÜLŐK! Ezúton szeretném Önöket tájékoztatni a legújabb, 2009.01.01-től érvényes törvényi és finanszírozási változásokról. Tekintettel arra, hogy az öregségi nyugdíjminimum összege nem változott, azaz továbbra is 28.500 Ft, ennek alapján a nevelési díjak is változatlan összegűek maradtak (az 1997.XXXI. tv 56.§ figyelembe vételével): Normál nevelési díj: Ellátmány: Összesen: Különleges ellátás nevelési díja: Ellátmány: Összesen:
34.200 Ft 8.550 Ft 42.750 Ft/fő/hó 39.900 Ft 9.975 Ft 49.875 Ft/fő/hó
A nevelőszülői díj a 2009-es Költségvetési törvény 57.§ (1) bekezdés értelmében 15.000 Ft/fő/hó összegre emelkedtek.
7
Fészek-Hírlevél 2009. január – február
A különleges ellátás folyósításának feltétele tartósan beteg és fogyatékos gyermeknél, hogy annak indokoltságát a Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság kimondja, és ezt a gyámhivatal határozata is tartalmazza. Az emelt összeg a gyámhivatali határozattal alátámasztott, változást követő hónap 1-től folyósítható. A zsebpénz számításának és kiadásának szabályait a melléklet tartalmazza, a nyilvántartáshoz szükséges minta-nyomtatvánnyal. Báló Ottília Ügyvezető igazgató
15/1998. (IV. 30.) NM RENDELET ALAPJÁN A 2009-ES ÉVBEN A KÖVETKEZŐKÉNT ALAKUL A GYERMEKEKNEK JÁRÓ ZSEBPÉNZ A 3 éven felüli gondozott gyermeket személyes szükségleteinek kielégítésére havonta zsebpénzzel kell ellátni. A zsebpénz havi összege nem lehet kevesebb az alábbi összegeknél: Életkor 3-10 év 10-14 év 14 év felett
Számítás alapja nyugdíjminimum 5 %-a nyugdíjminimum 13 %-a nyugdíjminimum 18 %-a
Összeg 1.425 Ft/hó 3.705 Ft/hó 5.130 Ft/hó
A zsebpénznek a fentiekben meghatározott mértéken felüli összegét a gondozott gyermek szorgalma, magatartása figyelembevételével a nevelőszülő havonta állapítja meg, és folyósítja. A gondozási helyéről önkényesen eltávozott (szökött) gondozott gyermeket a szökés időtartama alatt zsebpénz nem illeti meg. A gondozott gyermek a zsebpénze felhasználásáról maga dönt. A fejlesztő felkészítésben való részvételre kötelezett, valamint a 3-6 éves korú gondozott gyermek részére a zsebpénz nem kerül kifizetésre, de biztosítani kell a személyre szóló felhasználását. A gondozott gyermek zsebpénzéről nevelőszülője zsebpénznyilvántartást vezet.
8
Fészek-Hírlevél 2009. január – február
3. számú melléklet a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelethez
Zsebpénz-nyilvántartás A gyermek tartózkodási helye: ..................................................................................................................................... Csoportvezető nevelő/Nevelőszülő: ...................................................................................................................................... Gyermek neve: ...................................................................................................................................... Születési helye, ideje: ...................................................................................................................................... Zsebpénz havi összege: Felhasználás Dátum
................................. Ft ................................. Ft
Bevétel (Ft)
Kiadás (Ft)
(200 ........ év ............ hó 1-jétől) (200...........év ........... hó 1-jétől) Egyenleg
Gyermek aláírása
Fészek-Hírlevél 2009. január – február
9
VÉRSZERINTI KAPCSOLATTARTÁSRÓL SZÓLT AZ ELŐADÁSUNK… Negyedik alkalommal került megrendezésre a MindenGyerek Konferencia az ELTE-én 2009. január 19-21-én között, ahol a harmadik napon „Minőség és mennyiség kérdései – vérszerinti kapcsolattartás a nevelőszülői ellátásban” címmel tarthattunk mi is előadást. Először Báló Ottília mutatta be a FÉSZEK Egyesületet, majd Katonáné Újszászi Katalin beszélt általában a kapcsolattartásokról. Ezt követte Vargáné Pozderka Teréz meghívott vendégeinek bemutatása: Tisza-Kis Lászlóné Marika vérszerinti szülő, akinek gyermekeit Iványi Zoltánné és Iványi Zoltán nevelőszülők gondozzák. A jelenlévők – köztük pszichológusok, szociális munkások, pedagógusok – véget nem érő kérdése tette kerekké a beszélgetést, amelyet Rádiné F.Hegedűs Terézia vezetett. Korábbi elképzelésünk az volt erről a témáról, hogy ha kellő mennyiségű és minőségű szakmai segítséget nyújtunk a nevelőszülőkhöz kihelyezett gyermekek vérszerinti szüleinek, akkor nagyobb számban történik a hazagondozásuk. Sajnos az utóbbi évek számadatai nem támasztották ezt alá. Abban mindenki egyet értett, hogy nagyon fontosak a „gyökerek”, a kapcsolatok, hogy lehessen később építeni rá, de az is megfogalmazásra került, hogy több szereplős a folyamat és nagyon eltérőek a tenni akarás és tenni tudásbeli képességek. Mi magunknak összegzésként elmondhatjuk, hogy számos pozitív visszajelzést kaptunk az előadás után, és azóta is. Ez azonban még inkább arra ösztönöz minket, hogy a nevelőszüleinkkel közösen, lehetőségeinkhez mérten továbbra is a gyermekek érdekét szem előtt tartva dolgozzunk. Rádiné Teri
Receptes kártyákat válogattunk egy vér szerinti anyukával és az 5 éves kislányával. Az érdekesebb ételfinomságokra felhívtuk egymás figyelmét is. Felolvastam az egyiket: - Kerekrépa-saláta. Erre kis Tündike rávágta: - KROKODILLAL!
Fészek-Hírlevél 2009. január – február
10
Gyakorló pedagógusként állítólag az a kiváltság ért, hogy az én gyermekcsoportom volt mindig a legjobb, az úgynevezett „válogatott” gyerekek. Mondták ezt a kollégáim, akik gyakran birkóztak a túlmozgásos, az okoskodó, az állandó bohóckodó, mindent romba döntő szélvészekkel. Arra, hogy nálam is vannak „ilyenek”, csak akkor jöttek rá, OLYANNÁ VÁLNI … amikor helyettesítettek. Ám én nem panaszkodtam – mert attól nekem nem lett volna jobb – és megtanultam, hogy ha valakit én jónak „akarok” látni, az előbb-utóbb azzá is válik. Pár év után már világos volt mindenki számára, nem a gyermekeim voltak válogatottak, hanem a nevelési módszereim, az eszközeim, hiszen tudtam minden gyermekhez más út vezet. Hogyan működik a gyerek? Figyel bennünket felnőtteket folyamatosan, utánoz, radarként veszi le a jelzéseket és raktározza el a hallottakat. Folyamatosan teszi ezt, reggeltől lefekvésig, ebéd közben, bicajozáskor, bevásárláskor, és azt sem hagyja ki, ha éppen a férjünkkel róla beszélgetünk. Máskor ránk csodálkozik, visszajelzést vár, kérdez és értetlenkedik, kételkedik, majd bújik és két nap múlva ismét meglop bennünket. Igen, Ő az, a lelkileg agyon gyötört, sokszor testileg is megkínzott, szeretetet, megértést nélkülöző, gyökereitől megfosztott, szárnyalni nem tudó nevelt GYERMEK. Rájuk ez hatványozottan érvényes, hiszen közülük néhányan már két emberöltőre való fájdalmat és borzalmat is átéltek. Fontos tehát számukra – mindennél fontosabb, ha időnként a látszat mást is mutat - , hogy mit gondolunk és mondunk mi Róluk. Milyennek látjuk Őt? Mit tartunk Róla? Gyakran fordul elő, amikor megkérdezem: „Mi újság?”, már a gyermek válaszol, „Rossz vagyok!” Mit jelent ez a kijelentés? Nincs bennem semmi jó, elromlottam, hibásan működök és mindenki haragszik rám: rossz vagyok. Ha ezt rendszeresen hallja a gyermek és csak ezt, akkor nem lesz érdekelt abban, hogy ne rossz legyen. Ez a kívánalom vele szemben, ez fogalmazódik meg a körülötte lévőkben, ezt hallja és beépül az agyába, a tudatába, a személyiségébe. Eldöntött ténnyé válik számára, hogy Ő akkor van a helyén, ha rossz. Ezután, ennek is akar megfelelni és így is fog viselkedni, hogy a „rossz” elvárásnak megfeleljen. Higgyétek el, megfog! Ám azt is elhihetitek nekem, hogy ennek az ellenkezőjének is, hiszen tud Ő jó is lenni. Ebben viszont segíteni kell Neki. Főként akkor, ha már eleve azzal a bűntudattal érkezett, hogy azért kellett neki a vér szerinti szüleitől eljönni, mert Ő rossz volt. Nagyon fontos, hogy érezze az elfogadásunkat, éppen ezért gyakran használjuk az „én megértelek éged”,… „én együtt érzek Veled”,… „én el tudom képzelni”,…”én tudom, hogy jobb lenne Neked tthon, de….”, „én egértem, hogy dühös vagy”… kezdetű mondatokat
11
Fészek-Hírlevél 2009. január – február
mert nem elég, ha azt gondoljuk, úgyis érzi a gyerek, hogy elfogadjuk. Köztudott, hogy a több érzékszerven keresztül kapott információ, visszajelzés jobban tudatosul. Például: a finom ebéd illata, íze; a meleg szoba; a szép ruha, simogatás; ölelés és az elfogadó mondatok együtt hatnak nagyon jól. Tudom, nagyon idilli lenne ez a kép. Joggal tehetitek fel a kérdést, hogy dicsérjem meg, ha rosszat csinál? Természetesen ne! Azonban lehet a mondatot úgy kezdeni, hogy „most nagyon haragszom azért, amit csináltál”,… „nagyon szomorú vagyok, azt gondolom, ezt csak úgy tudod helyre hozni, ha”….” azt gondolom, Te ezt a dolgozatot legalább négyesre meg tudod írni legközelebb”… Persze vannak kivételek is, amikor már úgy érezzük, mindenen túl vagyunk, megtettünk minden Tőlünk telhetőt és mégsem jutunk egyről a kettőre. Akkor szoktam én azt mondani, vegyél egy nagy levegőt és fordítsd ki négy sarkából az eddigi nevelési elveid, rázd össze és válogasd ki a még ki nem próbáltakat. Hidd el, Te, aki ilyen nehéz feladatra vállalkoztál mindig képes vagy és képesnek kell lenned a megújulásra. Nagyon érdekes tapasztalat, amikor egy-egy továbbképzés vagy beszélgetés után kipróbált új módszer következtében azt mondjátok: most már minden rendben, megváltozott a gyermek. Mi pontosan tudjuk és látjuk, hogy olyan gyorsan csak Te tudsz változni. Már Te is másképp látod, és ismét kezdesz hinni abban, hogy mindenkiben van jó, amiért érdemes küzdeni. Amikor Te is jónak látod, Ő is megpróbál azzá válni, mert Neked a nevelőszülőjének szeretne most a leginkább megfelelni, még ha olykor nehéz is észrevenni! Ezekkel a gondolatokkal kívánok Mindenkinek békés, boldog Karácsonyt, és egészségben, szeretetben teljes Újévet!
Rádiné Teri
Sok boldog születésnapot kívánunk a februárban születetteknek! Balog Ildikó Balogh Gina Daku Máté Dudás Petra Horváth Zsanett Bernadett Hup Krisztián Juhász Mónika Kőrösi Bernadett
Kurucz Viktória Lakatos Alexandra Lakatos Bence Mák Balázs Nagy János Koi Csilla Németh Károly Orbán Attila
Solti Bertalan Sólyom Viktor Péter Sörös Gábor Tamás Richárd Telek Viktória Angelika Tóth Hajnalka Tóth Márkusz Antóniusz Virág Klementina
Fészek-Hírlevél 2009. január – február
12
Mit meséljünk, ha a gyerek éjjel bepisil?
CSURI KIRÁLYKISASSZONY (Gerlinde Ortner nyomán)
Évi éjjelente bepisil. Senkinek nem szól erről, mert szégyelli. Nem minden éjjel történik baj. Néha száraz reggel az ágya, néha csak kicsi folt látszik, de máskor úszik az egész ágy. Anyu már orvoshoz is vitte emiatt. A doktor bácsi azt mondta, Évinek kutya baja. Senki sem tudja megmagyarázni, miért pisil be éjszaka. Egy nap az óvó néni a következő mesét meséli: Valamikor véges-régen pompás palotában élt a király, a királyné meg a gyönyörű szép, aranyhajú királykisasszony. A kis királylányt mindenki kényeztette, körülötte forgott az egész udvartartás. Hanem ennek egy csapásra vége szakadt, amikor megszületett a királyfi. A királykisasszonnyal már nemigen törődtek, mindenki az újszülött trónörökös felséges popsija körül sürgölődött, amikor tele lett a pelenkája. Mi tagadás, a királykisasszony nem nagyon szerette az öcsikéjét. Igencsak féltékeny volt rá. Egyszer azt álmodta, ő is éppen olyan kisbaba, mint a királyfi. Álmában bölcsőben ringatták, cumisüvegből etették, kényeztették. És reggel arra ébredt, hogy csuromvizes az ágya. Ez volt csak a szenzáció! A komorna elmesélte az udvarhölgynek, az udvarhölgy az apródnak, az apród a lakájnak, a lakáj a miniszternek, a miniszter a királynak, a király pedig a királynénak. Az egész udvartartás izgatottan berohant a királykisasszonyhoz. Nahát, ágyba pipil a királylány! A királykisasszony eleinte szégyenkezett, de aztán már megtetszett neki, hogy megint csak körülötte forog az egész királyi palota. Így ment ez jó néhány éjszaka. A királyné azt sem tudta, hová legyen bánatában. - Csak nem beteg a mi kis királylányunk? - kérdezte királyurát. És mivel a királykisasszony selyemágya továbbra is minden reggel úszott a pisiben, a királyi pár hívatta az udvari orvost. A doktor azonban semmiféle betegséget nem talált a királykisasszonynál. A király meg a királyné bizony szégyenkezni kezdett a királykisasszony miatt. Megpróbáltak a lelkére beszélni, intették, dorgálták - mindhiába. Hamarosan megelégelték a hosszú szónoklatokat, elfogadták a dolgot, mint leküzdhetetlen bajt, és többet nemigen törték a fejüket miatta. Az udvartartás is hamarosan megszokta, hogy királykisasszonyuk éjjelente bepisil. Csak néha-néha jegyezte meg valaki: - Ágybapipilő királylányt még nem látott a világ. Micsoda szégyen! A királykisasszony eleinte örült, hogy mindenki csak vele törődik, de hamarosan elszomorodott. Mérgelődött a buta szokás miatt, igyekezett felhagyni vele, de nem sikerült. Egy napon megütötte a fülét, hogy egy pimasz kis istállófiú "Csuri királykisasszony" néven emlegeti. Ezt már õ is megsokallta. Rajtam nevet az egész palota - gondolta. - Most már nem azt mondják, mint régen, hogy: "Nézzétek, ott az a gyönyörű, aranyhajú
Fészek-Hírlevél 2009. január – február
13
!" És különben sem sikerül elérnem, hogy száraz maradjon az ágyam. Az lesz a legjobb, ha világgá megyek! El is határozta, hogy megszökik a palotából. Bizony, ez nagy butaság volt. Azt gondolta magában nagy durcásan: - Királyapám, királyanyám most már úgyis csak azt a taknyos kis királyfi öcsémet szeretik, senkinek sem fogok hiányozni. Ebben persze nagyot tévedett. Mert igaz, hogy a királynak meg a királynénak kevesebb ideje jutott a kislányukra, de azért éppen úgy szerették, mint régen. Felkerekedett hát a királykisasszony, és ment, ment, míg egy sűrű erdőhöz nem ért. Egyre mélyebben járt az erdőben, és a végén egészen eltévedt. Bánta már, hogy elszökött hazulról, de nem sikerült visszatalálnia a palotába. Ó, bárcsak hallhatnám megint királyanyám kedves hangját, királyapám dörmögését! - gondolta a királykisasszony. Fáradtan leheveredett a mohára, és elaludt. Nem messze attól az erdőtől, ahol a kis királylány bolyongott, élt a kis Péter egy szép házban. Ő nevelőszülőknél lakott, mert az igazi szülei sajnos nem tudtak róla gondoskodni. Nevelőanyja nagyon szerette őt, és gyakran elmesélte Péternek, hogyan került hozzájuk. A történet így szólt: amikor a kis Péter megszületett, édesanyja már tudta, hogy nem tudja felnevelni a fiát. Azt sem tudta, mitévő legyen. Volt egy varázstó a közelben, amiről azt beszélték, hogy ha baj van, segít az embereken. Az édesanyja nagy elkeseredésében elment a tóhoz, és így szólt: „Szép tó, varázstó, kérlek, gondoskodj a fiamról! Nagyon szeretem őt, de nem tudom gondját viselni! Mi lesz így vele?” Ahogy ott sírdogált az édesanya a víz mellett, karjában az aprócska Péterrel, egyszerre csak megszólalt a tó: „Cseppet se aggódjál, kedves asszony. Nemsokára idesodor a hullámom egy üres csónakot, tedd bele a kisfiadat, és én elviszem őt oda, ahol szeretettel fogadják majd, és felnevelik őt!” Az asszony könnyes szemmel elbúcsúzott hát kisfiától, és a csónakra és a tó hullámaira bízta a kis pólyást. A csónak pedig elsodorta őt egy kedves házaspár háza elé, akik befogadták, és azóta szeretetben nevelik őt, mintha a saját fiuk lenne. Péter is nagyon szerette őket, és tudta, hogy apjának-anyjának is ő a legdrágább kincse. Csak azon szomorkodott, hogy a szülei olyan sokat dolgoznak, hogy alig van idejük vele foglalkozni. Egy napon Péter megfázott, és hólyaghurutot kapott. Nevelőanyja nagyon szomorú volt. Különleges teát főzött a kisfiának, és melegítő palackot tett a gyerek hasára. Ez nagyon jólesett Péternek. A megfázás ugyan hamar elmúlt, de azóta Péter minden éjjel bepisilt. - Talán a sok tea az oka, - gondolta az anya, és ezentúl esténként nem adott inni a kisfiának. De ez sem segített. - A hólyaghurut elmúlt - állapította meg a doktor bácsi -, Péter egészséges. Anya hamarosan elvesztette a türelmét.
Fészek-Hírlevél 2009. január – február
14
- Épp elég dolgom van enélkül is - mérgelődött -, és most miattad naponta moshatom az ágyneműt! Amikor anya egy reggel megint mérgesen ment el otthonról, a csuromvizes ágy miatt, Péter is mérgelődni kezdett. - Nem tehetek róla! Nem szándékosan pisilek be! Én is szomorú vagyok miatta! Ha anya haragszik, amiért olyan sok dolgot adok neki, legjobb lesz, ha egyszerűen elmegyek hazulról. Szavait tett követte: Péter nyakába vette a világot. Hamarosan az erdőbe ért. Ugyanabba az erdőbe, amelyikben a kis királylány eltévedt. Péter mérge már elpárolgott. - Jaj, de sajnálom - mondta magában -, hogy ilyen meggondolatlanul cselekedtem! Vajon mit csinál most a nevelőanyám? Hiszen olyan nagyon szeret engem! Annyira elmerült gondolataiban, hogy nem is nézett a lába elé. Hopplá - kis híja, hogy orra nem bukott! - Hát ez meg micsoda? - bámult Péter. - Csak nem valamilyen erdei vad? Nem - ez egy kislány! És milyen maszatos. Vajon mit kereshet egy kislány egyedül az erdőben? Csak nem érte baj? Nem merte felébreszteni a kislányt. De ebben a pillanatban egy kis bogár mászott a királylány orrára. A királylány tüsszentett és felébredt. Nagyon örült, hogy találkozik valakivel, méghozzá egy kisfiúval, aki nagyjából egykorú lehet vele. Már nagyon egyedül érezte magát. Péter nagyon megtetszett a királykisasszonynak, a királykisasszony is Péternek. - Hát te mit keresel ilyenkor az erdőben? - kiáltották egyszerre. Ezen persze nagyot kacagtak, és mindjárt jó barátok lettek. A királykisasszony legott elmesélte történetét Péternek. Amikor a fiú megtudta, hogy vérbeli királylánnyal találkozott, el sem akarta hinni. Szépnek szép - gondolta -, de milyen maszatos! Igazi királykisasszonyok nem szoktak ilyen piszkosak lenni! Hát még akkor hogyan csodálkozott Péter, amikor megtudta, miért ment világgá a királykisasszony! - Mintha csak magamat hallanám! - kiáltott fel. - És én még azt hittem, én vagyok a világon az egyetlen gyerek, akinek ilyen buta betegsége van, ami igazából nem is betegség! - Én is azt hittem, hogy én vagyok az egyetlen - kacagott a királykisasszony. - Annyira szégyelltem magam, mivel ráadásul még királylány is vagyok! - Én ugyan nem vagyok királyfi, de azért én is szégyelltem magam - mondta Péter. De aztán mind a ketten elszomorodtak. Nagyon vágyódtak az otthonuk után, de elegük volt már a szüntelen szégyenkezésből. - Bárcsak segítene rajtunk valaki! Talán akad valahol csodaszer, ami segít, hogy ne pisiljünk be éjszaka! - És lehajtott fejjel, kéz a kézben továbbvándoroltak.
Fészek-Hírlevél 2009. január – február
15
Egyszer csak egy kis tisztásra értek. Csodálatos illat fogadta őket. - Minek van ilyen pompás illata? Mintha ezer rózsa illatozna, száz orgonabokor, és sok-sok édes méz! Gyere, nézzük meg, honnan jön ez a fenséges illat! - mondta Péter. A királykisasszony ámulva követte. De akármennyire fenséges illat vette is őket körül, nem láttak mást, mint néhány szál egyszerű kis virágot. - Ennek volna ilyen pompás illata? Akkor ez egész biztosan különleges virág! kiáltottak fel a gyerekek. Lágy szellő fújdogált. A virágok bólogattak, és édes hangon dalolni kezdtek: Azon, ki bánatos nagyon, segít egy kis virágszirom: este, míg kerülget az álom, olvasd el, mi áll a virágon. Varázsige. S mi a varázslat? Hogy szárazon marad az ágyad. S ha arra veted fel szemed reggel, hogy száraz fekhelyed, egy illatos szirmot letépve indulhatsz az új nap elébe. A szél elült, a virágok már nem bólogattak. - Na de ilyet! - ámult Péter. - Te is hallottad, vagy csak álmodtam? - Nem álmodtál - válaszolt a királykisasszony-, a virágok csakugyan énekeltek. És segítenek nekünk! Hinnünk kell ebben. Gyere, tépjünk le egy varázsvirágot. - Hurrá! - kurjantotta el magát Péter. - Nem lesz többé vizes az ágy! Csak el ne felejtsük elmondani elalvás előtt majd azt a varázsigét! De most siessünk, igyekezzünk hazatalálni. Alig várom, hogy kipróbálhassam ezt a csodálatos illatú varázsvirágot! Egészen biztos vagyok benne, hagy soha többet nem ébredek arra, hogy vizes az ágyam! Hogy fognak örülni a szüleim! A gyerekek kisvártatva az erdő szélére értek. Az út mentén jelzőtábla állt. A jobb felé mutató karján ez állt: "A palotához" a bal felé mutató karján: "A városba" . Elérkezett a búcsú pillanata. - Péter, te olyan jó barát vagy. Találkozzunk gyakran, jó? Különben is kíváncsi vagyok, melyikünknél hatott gyorsabban a varázsige. Isten áldjon, nem akarom vesztegetni az időt. Úgy örülök, hogy hazamehetek! - És a királykisasszony már futott is a jobb felé vezető úton. Péter még sokáig integetett neki, azután elindult a bal felé vezető úton.
Fészek-Hírlevél 2009. január – február
16
Nagy volt az öröm Péterék otthonában csakúgy, mint a királyi palotában. Mind a két gyereket bántotta a lelkiismeret, amikor látták, mennyire aggódtak miattuk, milyen gondot okoztak szeretteiknek. Amikor a gyerekek este lefeküdtek, a szobát eltöltötte a virág fenséges illata. És egyszeriben eszükbe jutott a varázsige: Tegyél róla, csodavirág, hogy száraz maradjon az ágy! Ezt mondogatta, ismételgette a királykisasszony is, Péter is, amíg csak el nem nyomta őket az álom. Másnap reggel boldogan tapasztalta a királykisasszony, hogy csakugyan száraz az ágya. Ezután minden este elmondta a varázsigét, és valahányszor száraz maradt az ágy, letépett egy szirmot, amely fenséges illattal töltötte be a szobát. Egyre gyakrabban maradt száraz az ágy, és a királykisasszony azt sem tudta, hová legyen örömében. Hamarosan letépte a virágnak valamennyi szirmát, és az illat lassan elpárolgott. De már nem is volt szükség a varázsvirág segítségére. A királykisasszony többet nem pisilt be. De büszke is volt rá a király meg a királyasszony meg az egész udvartartás! És a kis istállófiú sem emlegette többé úgy, hogy "Csuri királykisasszony". Hasonlóan alakult Péter sorsa is. Eleinte õ is elmondta esténként a varázsigét. Amikor reggel száraz volt az ágya, édesanyjával együtt letéptek egy illatos virágszirmot. Ha néha-néha mégis megesett, hogy éjjel az ágyba pisilt, ami természetesen eleinte még előfordult, édesanyja már nem szidta, mert tudta, hogy megindult a javulás. Nem is titkolta, mennyire örül, valahányszor Péternek sikerült száraz ágyban ébrednie. Három-négy hét alatt letépték a virág minden szirmát - de már Péternek sem volt szüksége többé varázsvirágra, varázsigére. És a királykisasszony meg Péter továbbra is jó barátok maradtak. Évi meghallgatja ezt a mesét, és õ is szeretne ilyen varázsvirágot. Fog egy rajzlapot, és zöld szárat fest rá, zöld levelekkel. A szár fölé nagy sárga pettyel - ez lesz a virág közepe. A rajzlapot az ágy fölé akasztja. És valóban - a nedves folt a virág meg a varázsige segítségével egyre kisebb lesz, és egyre ritkábban ébred Évi arra, hogy vizes az ágya. Ahányszor száraz ágyban ébred, új szirmot fest a virágra. És a virág minden egyes szirommal egyre szebb lesz. Évi nagyon büszke magára. Meg is van rá az oka, mondja anyu, aki együtt örül kislányával, és a dicsérettel sem fukarkodik. Mire elkészül a virág, Évi már majdnem mindig száraz ágyban ébred. Csak néha, nagy ritkán kell a mesebeli varázsigéhez folyamodnia. És hamarosan arra sem lesz már szüksége.
Fészek-Hírlevél 2009. január – február
17
Kaptam visszajelzést nevelőszülőtől, aki kipróbálta a játékokat. Elmondása alapján a nála nevelkedő hiperaktív fiúra pozitívan hatott, és kíváncsian várja a folytatást. Ha a gyerekek kifáradtak vagy megijedtek, vagy reggel még nem egészen éberek, akkor ez a játék segíthet. Az ágy A bevezető soha ne maradjon el. „Most elmesélek egy rejtvényt, és Ti megpróbálhatjátok kitalálni. Ennek során valami egészen mássá fogtok válni, mint amilyenek valóságban vagytok. Csendben találjátok ki, mik vagytok ebben a rejtvényben.” Nagy vagy és puha, egy kellemes hely, ahol az ember kipihenheti magát. Van rajtad párna és takaró, amivel betakarózhatunk. Rajtad, benned álmodunk, és érezhetjük, megvédsz minket. Néha nem is akarunk téged elhagyni, olyan jó ott lenni. Te mindig türelmesen vársz ránk. Mi vagy Te? Miközben elmondod, mi lettél, vissza is változol újra óvodássá. Élménymegosztás: Mivé változtál? Milyen volt az ágyad? (milyen színű, formájú, nagyságú, mi volt rajta…) Hogyan érzi magát benne az, aki belefekszik? Gőbel Orsolya Pszichológus szerint ezeknek a játékoknak az üzenete a gyermekeink felé így hangzik:” Mindig szakíthatsz időt magadnak arra, hogy újra harmonikus egyensúlyba hozhasd magad, és minden feltétel megvan benned arra, hogy koncentráljál, és magabiztosabbnak érezhesd magad. Ennek művészetét pedig meg tudod tanulni.” (A fenti játék Gőbel Orsolya: A fantázia tengerén című könyvéből) Szinatkasz Sztavroszné nevelőszülői tanácsadó
18
Fészek-Hírlevél 2009. január – február
SZÜLŐK, NAGYSZÜLŐK ÉLETMESÉI A Mosolyvirág Nagycsaládosok Debreceni Egyesülete pályázatot hirdet "A szülők, nagyszülők életmeséi" címmel. Írd le, amit a szüleid, nagyszüleid meséltek neked az életükről, és te érdekesnek, tanulságosnak, vagy akár viccesnek találtad. Beküldési határidő: 2009. április végéig Eredményhirdetés: 2009. május 15-én a Nemzetközi Családnapon minden évben. Az eredményhirdetést követően az összegyűjtött pályázati anyagokból kiadvány készül, ezért a beküldött pályaműveket visszaadni nem áll módunkban. A pályázók műveit három korcsoportban bíráljuk el: 1. 10 éves kor alattiak 2. 10-től 14 éves korig 3. 14 év felettiek Minden résztvevő jutalomban részesül. Az írásművek terjedelme nem kötött. Elfogadunk kézzel írott (szépen, olvashatóan), géppel előállított, illetve elektronikus formában megküldött pályaműveket is. A pályázat részleteiről érdeklődni lehet: 06-20-312 85 84 A fenti határidőig, az alábbi címre kérjük megküldeni a pályázatokat: „Mosolyvirág” Nagycsaládosok Debreceni Egyesülete Levelezési cím: 4032 Debrecen, Tessedik S. u. 29. E-mail címe:
[email protected] (Forrás: noe.hu)
19
Fészek-Hírlevél 2009. január – február
OSVÁTH ERZSÉBET: SÜL A FÁNK Serceg a zsír, sül a fánk. Fényessárga serpenyőből ragyog ránk. Illatozik, nő, dagad, az orrunkat csiklandozó jó falat. Már a tálon a sok fánk, Fehér cukorfelhő alól nevet ránk. Ránk nevet és integet. Itt a farsang, vidám farsang, gyerekek.
HOGY KI SÜTÖTTE AZ ELSŐ FÁNKOT? A hagyomány szerint az első fánkot a bécsi Krapfen pékmester sütötte. Egész Bécsben senki sem tudott tőle szebb, ropogósabb kenyeret sütni. Sok vevő nem sajnálta a fáradtságot, és a város másik végéből eljött, hogy megvegye. Egyik nap azonban a kenyér nem sült ki időre. A vásárlók igencsak türelmetlenkedtek, és az egyik kuncsaft jól fölbosszantotta a péknét, aki a kezében levő kenyértésztát megpörgette és a vevő fejéhez akarta vágni. A tészta azonban célt tévesztve a sparhelten lévő lábasba pottyant, amelyben éppen zsír olvadt. A tészta a forró zsírban pár perc alatt aranysárgára sült, így egészen véletlenül született meg az első fánk. A bécsiek azóta is Krapfennak hívják a fánkot.
20
Fészek-Hírlevél 2009. január – február
Elég, ha ebéd után tíz percre ledőlsz pihenni. Elég, ha munkahelyedre lassan és kényelmesen haladsz és néha megállasz, hogy egy fát, egy virágot, vagy egy madarat megnézz. Elég, ha fél órával üldögélsz tovább a padon, mint amennyit előre szántál magadnak. Mert szépen süt a nap és a szellőnek kellemes, meleg virágszaga van. Elég, ha minden hetedik napon nem dolgozol semmit, csak örvendesz annak, hogy élsz és hogy szép a világ, amiben élsz. Wass Albert A Hírlevelet
Remete Katalin eredeti elgondolása alapján írták és szerkesztették: Báló Ottilia Dr. Orell Ferenc Rádiné F.Hegedűs Terézia Neubauerné Szőllősi Margit Szinatkasz Sztavroszné Ági Arató Rita
Az ESZA Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht. a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram tanácsának megbízásából a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által kiírt pályázat segítségével megvalósult program. A szerkesztőség címe: 2030 Érd, Karolina u. 3. Tel./fax: 06-23-375-843 E-mail:
[email protected] Bankszámlaszám: 11741121-20027928 Szívesen fogadunk fényképeket, írásokat; melyet külön kérésre visszaküldünk. Lapzárta: minden második hónap utolsó napja