FENNTARTHATÓ UTAK, FENNTARTHATÓ ÚTÜGY
Magyar Közút Nonprofit Zrt Szabados Szabolcs osztályvezető Fülöp Pál osztályvezető
TARTALOM 1. Előzmények 1.1. Közlekedés politika, stratégia Fehér könyv, útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához. Európa 2020 stratégia”, amelyben a megfogalmazott elérendő cél az intelligens, fenntartható növekedés ösztönzése. Nemzeti Közlekedési Stratégia (NKS). Az Európa 2020 stratégia hazai lebontása a közlekedés területére. 1.2. A 2013. 05. 28-29-én megtartott Pályaszerkezeti konferencia 2. Fenntartható utak 2.1. Bizottsági jelentések 3. Visszanyert aszfalt használatának kérdései
1.1. Közlekedéspolitika, közlekedési stratégia célkitűzései • •
• • • • • • • • •
A Fehér Könyvben közlekedésbiztonság igen fontos az uniós célkitűzések között : „A közúti baleseti halálozást 2050-re szinte nullára kell csökkenteni. E céllal összhangban az Európai Unió arra törekszik, hogy 2020-ra felére csökkenjen a közúti sérülések száma. Gondoskodni kell arról, hogy az Európai Unió a közlekedésbiztonságban és a védelemben világelső legyen valamennyi közlekedési mód tekintetében.” Az „Európa 2020 stratégia” olyan növekedést hivatott megvalósítani, amely intelligens, fenntartható és inkluzív. A stratégia a 2020-ig elérendő kiemelt európai uniós célokat határozza meg: A fenntartható közlekedés előmozdítása és a kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban, A kutatás, technológiai fejlesztés és az innováció erősítése, Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban, Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat megelőzés és kezelés előmozdítása, A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása, A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása, A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem, Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás.
„Európa 2020” prioritásai • • • •
Az Európa 2020 alapprogram három, egymást kölcsönösen megerősítő prioritást tart szem előtt: intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása; fenntartható növekedés: erőforrás-hatékonyabb, környezet-barátabb és versenyképesebb gazdaság; inkluzív növekedés: a munkahelyteremtésre és a szegénység csökkentésére nagy hangsúlyt fektető fejlesztések preferálása.
• • •
2020-ra az EU egészének teljesítenie kell a következő öt célkitűzést: A foglalkoztatás – a foglalkoztatási rátának el kell érnie az EU-ban a 75 %-ot (Magyarország: 75 %); A K+F - az EU (köz- és magánforrásból származó) GDP-jének 3%-át a kutatás/fejlesztés és az innováció ösztönzésére irányuló beruházásokra kell fordítani (Magyarország: 1,8 %); az éghajlatvédelem és fenntartható energiagazdálkodás – a széndioxid kibocsátást 20 %-kal kell csökkenteni az 1990. évi szinthez képest, az energiahatékonyságot 20 %-kal kell javítani (Magyarország: széndioxid kibocsátás csökkentése: 10 %, energiahatékonyság: +2,96 %); az oktatás – felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya érje el a 40 %-ot (Magyarország: 30,3 %); a küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen – az EU szintjén legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent (Magyarország: csökkenés 450.000)
•
• •
Közlekedési hálózatunk fejlesztése (NKS) • • • • • • •
•
•
A Nemzeti Közlekedési Stratégia (NKS) célrendszerében megjelenik: a szolgáltatások színvonalának és hatékonyságának növelése, a közlekedés fizikai rendszerelemeinek javítása, konkrétan a közlekedési infrastruktúra javítása, az igény kielégítés színvonalának emelése és hosszabbtávú biztosítása, a területközi elérhetőségek javítása a közlekedési rendszer hatékonyabb és fenntarthatóbb működtethetősége érdekében. Kiemelt feladat: a meglévő közúthálózaton a nem megfelelő szolgáltatási színvonalú szakaszokon a szükséges beavatkozások elvégzése, olyan fejlesztések megvalósításával, amelyek ténylegesen segítik a közlekedést, a mobilitást, növelik a szolgáltatási színvonalat. Emellett azonban mindenképp biztosítanunk kell lehetőséget az indokolt hálózatfejlesztések megvalósítására is. Hasonlóképpen fontosak a környezetvédelmi szempontok, alkalmazkodás a klímaváltozáshoz, az éghajlatváltozás kockázatainak figyelembevétele, közösségi közlekedés, a hatékonyság, az interoperábilitás, az integrált, multimodális hálózattervezés, közlekedés fejlesztése, a megújuló energiaforrások, a hatékony logisztikai láncok. A jogi és műszaki szabályozást, valamint a közbeszerzési gyakorlatot olyan előremutató módon kellene megváltoztatni, amely segíti az innovatív és fenntartható közlekedési infrastruktúra megoldások befogadását.
2.Fenntartható utak, útügy •
A 2013. 05. 28-29-én megtartott „Pályaszerkezeti konferencia” stratégiai fordulópontként jelent meg az útépítési, felújítási és üzemeltetési szakterületek jövőképének meghatározásában.
•
A Pályaszerkezeti konferencián - illeszkedve az Európa 2020 és az NKS stratégiákhoz – meghatározásra kerültek azok a célkitűzések, amelyek megvalósítása az energiatakarékosság, környezetvédelem kérdéseit is figyelembe véve biztosítja a műszaki és gazdasági szempontból optimálisan fenntartható úthálózati fejlesztéseket, a biztonságos, fenntartható, akadálymentes közlekedési infrastruktúra üzemeltetését, fenntartását („Fenntartható utak”). A „Fenntartható utak” egy önálló, Magyarországon megkezdett átfogó infrastruktúrafejlesztési reform, amely a legfelsőbb szakmai irányítás és az érintett szakágazatok (beruházók, tervezők, kivitelezők, szakjogászok) közötti konszenzuskeresés eredményeként kezdődhetett meg. Ez a hazai közelmúltbeli megközelítéstől alapvetően eltérő gondolkodást igényel, azaz tükrözi, hogy az infrastruktúra-fejlesztési rendszereink területén radikális szemléletváltásra van szükség. A konferencián megkezdett közös munka 2013. év hátralévő részében bizottsági munkában (technológiai tervezés, minőségbiztosítás, környezetvédelem, K+F, képzés, jog) folytatódott. A bizottsági célkitűzések teljesültek, azaz az adott szakterületek feladatai a további munkabizottsági szakterületekkel összhangban megfogalmazásra kerültek, de a munkák megvalósítása nem fejeződött be, nem zárult le.
•
• •
EURÓPA 2020→NKS→ÉPÍTÉS,KÖRNYEZET
2.1. BIZOTTSÁGI MUNKA • Technológiai tervezési bizottság A Technológiai tervezési bizottság feladata volt a pályaszerkezetekhez kapcsolódó technológiai tervezési kérdések stratégiai szintű átgondolása és fejlesztési javaslatok kidolgozása.
A közbeszerzési kiírások és a műszaki szabályozás korszerűsítésének előkészítése a fenntartható fejlődés, az energia hatékonyság és a környezetvédelem szempontjainak figyelembe vételével. A közbeszerzési eljárások során a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, mint értékelési szempont mellett más, a környezetvédelem, fenntarthatóság figyelembe vételével meghatározott értékelési szempontoknak is helyet kell kapniuk a megfelelő műszaki előkészítő munkák elvégzését követően (energiafelhasználás, teljes élettartamra vonatkozó összehasonlító elemzések stb.). Az alternatív pályaszerkezetekre történő ajánlatadás lehetőségének a megteremtésével is segíteni kell az új technológiák, építőanyagok elterjedését, Az útügyi műszaki szabályozási tevékenység átalakítása, az államin érdek erősítésével. El kell végezni az útügyi műszaki előírások korszerűségi felülvizsgálatát. Gazdasági hatékonyság javítása a fenntartható fejlődés, az energia hatékonyság és a környezetvédelem szempontjainak figyelembe vételével, a megfelelő technológiák kiválasztásával. A közlekedésépítési iparág által termelődő CO2 és energiaigény radikális csökkentésének, ezzel a gazdasági hatékonyság növelésének kiemelt eszköze a helyszíni újrahasznosítás és az aszfaltgyártás során, a mérsékelten meleg aszfaltok (WMA) bevezetése. Az útépítési, felújítási projektek tervezésénél a technológiai tervezés szerepének kiemelése.
• Minőségbiztosítási bizottság A közúti ágazatnak az építés, kivitelezés folyamatában nincs egységesen alkalmazott minőségbiztosítási rendszere. Célkitűzésünk olyan koncepció és javaslat kidolgozása volt, amely kötelezően előírja a folyamatban résztvevők minőségbiztosítással kapcsolatos feladatait, kötelezettségeit az építési tevékenységek végzése során, amelyekkel lehetővé válik az építmények jobb minőségben történő megvalósítása, külön hangsúlyt helyezve az átgondolt technológiai tervezés, a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem szempontjaira. A munkabizottság az ágazat egységes minőségbiztosítási utasítás tervezetének kidolgozása mellett foglalkozott még a minőség javításához kapcsolódva, az alábbi témákkal: • Út- műtárgyépítésekhez kapcsolódó mintavételi és vizsgálati tervek egységes rendszerének kidolgozása. • Az építtetői minőségellenőrző vizsgálatot végző szervezet(-ek) (Magyar Közút) tevékenységi körének újragondolása, hatáskörének pontosítása. • Kutatási terv készítése a környezetre és egészségre káros vizsgálatok (izotópos tömörségmérés, oldószeres kötőanyagtartalom meghatározás) más vizsgálati módszerekkel történő kiváltására. A tervezett szabályozás kiemelten kezeli az építőipari kivitelezési tevékenység teljes folyamatában résztvevők minőségellenőrzéssel kapcsolatos feladatait. A szabályozás az építtető érdekeit és jogait fokozottan kívánja érvényesíteni, figyelembe véve a vonatkozó rendeletekben foglaltakat
• K+F bizottság A bizottság a közúti kutatás-fejlesztési rendszer átalakítására tett javaslatot. Összefoglalja a legfontosabb kutatásra váró témákat, meghatározva a finanszírozási lehetőségeket. Kutatás-fejlesztési rendszer átalakítása, feladatok: • az útügyi technológiai fejlesztések technológiai innováció kategóriába sorolása, • a kísérleti építések (próbaszakaszok) feltételeinek megteremtése, nyomon követése és a vonatkozó ÚME átdolgozása, • az innováció megvalósítási változatait rendező eljárásrendi szabályozás elkészítése, • értékelő szervezet létrehozása vagy kijelölése és az értékelési folyamat szabályozása. Kutatási témák: – K+F adatbank feltételeinek kidolgozása, bevezetése és működtetése, – Hidraulikus kötőanyagú alapok repedésképződés elleni hatékony védekezési lehetőségeinek vizsgálata, – A CO2 kibocsátás csökkentésére szolgáló vizsgálati módszerének kidolgozása projekt és ágazati szinten, ezen belül az energiafelhasználás mértékének, számszerűsítése az egyes hazai útépítési és felújítási technológiák esetében, − Életciklus elemzés hazai adaptációja és bevezetése, • Finanszírozási lehetőségek: • Európai Uniós finanszírozási forrásokhoz kapcsolódó operatív programok (GINOP, KEHOP, EU Horizon 2020 Kutatási és Innovációs Keretprogram • magántőke önmagában vagy köztestületi (állami, önkormányzati) forrásokkal együtt
• Környezetvédelem A környezetvédelmi fejezetben bemutatásra kerül, hogy a magyar útépítésben mely részterületeken lehet és kell a környezetvédelmi szempontból is előnyös technológiákat alkalmazni a fenntartható fejlődés érdekében. Alkalmazott és alkalmazható alapanyagok : az infrastruktúra fejlesztés egyik alappillérének tekinthető ásványi alapanyag (primer és szekunder előfordulásból) fenntartható felhasználására energia-hatékony módon, a környezet lehető legkisebb terhelésével, az alapanyaggyártás során keletkező CO2 kibocsátás minimalizálásával kerülhet sor. Aggregátum-gazdálkodási rendszert kell hatékonyan működtetni, fenntartani és fejleszteni. A hatékony alapanyag-felhasználás mellett a környezetterhelés minimalizálására, az iparág által termelődő CO2 és energiaigény radikális csökkentése is követelmény. Ennek egyik kiemelt eszköze a helyszíni újrahasznosítás, a másik eszköz az aszfaltgyártás során a mérsékelten meleg aszfaltok (WMA) alkalmazása. A környezetvédelmi fejezetben kiemelt szerepet kapott az utakról a felszíni és felszín alatti vizekbe bekerülő lefolyó vizek minőségének átfogó elemzése, továbbá az utak környezetének hidrológiai viszonyainak pályaszerkezetek élettartamára gyakorolt hatásainak felmérése. A zajterhelés csökkentésének társadalmi igénye is fenntarthatóság jegyében született, melyre a burkolatépítési technológiák ez irányú fejlesztésével is reagált az iparág.
Képzési bizottság Az innovatív és modern technológiák elterjedésének megkerülhetetlen feltétele egy olyan képzési rendszer, amely biztosítja, hogy a korszerű útépítési és üzemeltetési ismeretek valamennyi, e szakterületen tevékenykedő szakemberhez eljussanak - a tervezéstől a kivitelezésig -, és ezek a technológiák ismertek legyenek a megrendelői és a vállalkozói területen is. Feladatok: • Az útügyi képzéseket egységes egészként kell figyelembe venni, amelynek elemei egymásra épülő rendszert alkotnak. • A képzési rendszer célja, hogy a képző intézmények az útügyi szakma által megfogalmazott igények alapján állítsák össze képzési kínálatukat, biztosítsák a képzések egymásra épülését és a szakmailag indokolt átjárhatóságot. • Az útügyi képzési tevékenység koordinálására minél előbb létre kell hozni egy egységes képzési központot, amelye összehangolja az iskolarendszerű és a felnőttképzésben megvalósuló oktatási elemeket, kapcsolatban áll a felsőfokú intézményekkel és gondoskodik a szakmai igények képzésben történő megjelenéséről. Ennek érdekében szakmai továbbképzési központként is működik. • A középszintű iskolarendszerű képzéseknek duális rendszerben kell megvalósulniuk, mert így érvényesíthetők leginkább a szakmai elvárások. • A felnőttképzésben magvalósított továbbképzések különösen alkalmasak kell lenni arra, hogy a speciális szakmai ismereteket ezeken keresztül tudják az útügyi ágazatban dolgozók számára eljuttatni. A felnőttképzés leginkább azokra a területekre összpontosítson, amelyek nem, vagy csak általánosságban jelennek meg a közép- és felsőfokú képzésekben. • Minden területen kínálnia kell olyan speciális, innovatív oktatási lehetőségeket, amelyek megvalósítják a LifeLong Learning alapelveit.
• • • • • •
• •
• •
•
Jogi bizottság A bizottság a következő problémákkal foglalkozott: Hatóságok, illetve a hatóságok területi szervei jogérvényesítésének egységesítése Új értékelési szempontok a közbeszerzési eljárásokban Tervezési, fővállalkozási szerződések egyoldalúsága A közbeszerzési eljárás alapján létrejövő szerződések számos tekintetben eltérnek a polgári jogi szerződésektől, a közbeszerzési eljárás speciális szabályaira tekintettel. Általánosan jellemző, az ajánlattevő szerződéses jogait jelentősen korlátozó tényezők az útépítési szerződések tekintetében az ajánlattevők kárára az elmúlt időszak alatt aránytalanul felerősödtek. Tervezési dokumentáció tartalmi követelményei Az engedélyezési tervekre vonatkozó megengedő jogszabálykörnyezet és a kiviteli tervekre vonatkozó, de csak részletre vonatkozó szabályhalmaz közötti különbség miatt a kivitelező (amennyiben a kivitelezési dokumentációt ő készíti/készítteti) a legolcsóbb technológiát választja (feltételezhetően nem a legjobb), míg az üzemeltetői, fenntarthatósági, környezetvédelmi szempontok a technológia kiválasztásakor nem tudnak érvényesülni. A műszaki ellenőr feladatköre A műszaki ellenőrök tevékenysége mind inkább megbízási kötelem körébe sorolható a független mérnöki szolgáltatás esetén. A megbízási kötelemet a beruházói gyakorlat gyakran összekeveri a (rész) tevékenység lezárását összefoglaló jelentéssel, jegyzőkönyvvel, mérési jegyzőkönyvvel. A műszaki ellenőr feladata nem e dokumentumok előállítása, hanem a kivitelezési tevékenység ellenőrzése (és ennek dokumentálása). Mérnökök részére jogi-, jogászok számára műszaki szakmai továbbképzések szervezése
A BIZOTTSÁGI JAVASLATOK ALAPJÁN BEVEZETETT INTÉZKEDÉSEK •
A bizottsági javaslatok az azokhoz kapcsolódó intézkedés elrendelése, valamint az intézkedés megvalósításhoz szükséges becsült idő alapján három csoportba sorolhatóak: • azonnal (1 éven belül) elrendelhető intézkedések, Ebbe a csoportba azok az intézkedések kerültek, amelyek elrendeléséhez nem szükségesek jelentős mértékű források biztosítása, illetve olyan széleskörű egyeztetés, amely eredménye bizonytalanná teheti az intézkedés megvalósítását. • rövid távon (1-3 éven belül) elrendelhető, illetve bevezethető intézkedések, Ebbe a csoportba kerültek azok a javaslatok, amelyek kidolgozásához, forrásigényének meghatározásához további elemzésre van szükség, illetve amelyek széleskörű (minisztériumok közötti stb.) egyeztetéseket igényelnek. • közép távon (1-5 év) bevezethető intézkedések Forrás igény, hosszabbtávú egyeztetés, kutatási program szükséges a megvalósításhoz
• • •
• • •
• • • •
Eredmények A közbeszerzési kiírások változása A közbeszerzési eljárások során a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, mint értékelési szempont mellett más, a környezetvédelem, fenntarthatóság figyelembe vételével meghatározott értékelési szempontoknak is lehetnek. Az útügyi műszaki szabályozási tevékenység átalakítása Folyamatban van két rendelet készítése. (KTSZ, KÉSZ) Rendeződik az útügyi műszaki előírások készítésének, kiadásának helyzete. Gazdaságosság keretében a helyszíni újrahasznosítás (REMIX) technológiák alkalmazása és az aszfaltgyártás során, a mérsékelten meleg aszfaltok (WMA, LT) bevezetése, valamint a visszanyert aszfaltok alkalmazási feltételeinek megteremtése. Az útépítési, felújítási projektek tervezésénél a technológiai tervezés már alkalmazásra került. (Pl. 2017.évi útfelújítási programok tervezése.) Az ágazat egységes minőségbiztosítási utasítása a készülő rendeletben (KÉSZ) lesz Út- műtárgyépítésekhez kapcsolódó mintavételi és vizsgálati tervek egységes rendszere kidolgozásra került és alkalmazzák is. A CO2 kibocsátás csökkentésére szolgáló vizsgálati módszerének kidolgozása projekt szinten,hamarosan bevezetésre kerül, ezen belül az energiafelhasználás mértékének, számszerűsítése az egyes hazai útépítési és felújítási technológiák esetében,bírálati szempont lehet
• • •
• • •
•
Életciklus elemzés hazai adaptációja és bevezetése, kidolgozás alattKörnyezetvédelmi monitoring rendszert üzemeltetünk az országos közutak mellett. Zajméréssel való kiegészítése szükséges. A felnőttképzésben magvalósított továbbképzések keretében technológus tervező képzések indultak, majd 2015-től szakmérnöki képzés is ezen a területen. Az aszfaltburkolatú pályaszerkezetek megerősítésének tervezéséhez kidolgozásra került a dinamikus teherbírásmérésből adódó többletinformációkat felhasználó módszer. Az új pályaszerkezetek tervezésénél a típus pályaszerkezetek nem korszerűek, új előírás kidolgozásának megkezdődött, amely a korszerű méretezési eljárásokon alapul. Az útépítési kivitelezések ellenőrző vizsgálatai között az izotópos tömörség mérés és az aszfaltok kötőanyagtartalmának vizsgálata klórozott szénhidrogénekkel káros a vizsgálatot végző személyek egészségére és a környezetre is. Az oldószer kiváltására bevezetésre került az égetéses kötőanyag tartalom meghatározás, illetve a kutatás folytatódik az izotópos mérési módszer kiváltására. A fenti bizottsági célkitűzések részben már teljesültek, és az adott szakterületek további feladatai a munkabizottsági szakterületekkel összhangban megfogalmazásra kerültek. A bizottsági jelentésben még szereplő feladatok megvalósítása a 2014-2020 programozási időszakra tervezett.
3.A visszanyert aszfaltok felhasználásának problémája az eltérő jogszabály értelmezésekből fakadóan • Ellentmondás és eltérő jogértelmezés országos szinten Egyes, környezetvédelmi hatóságok és köztük is illetékességi helyzetüktől függően ugyanazon jogszabályokat eltérően alkalmazzák, nem megengedhető. A területi felügyelőségek közt nincs konszenzus, nem született eddig egységes álláspont. Véleményem szerint az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség felettes szervéhez a Földművelésügyi Minisztériumhoz kell fordulni, magasabb szinten, egy állásfoglalás kéréssel. Ebben le kell írni a jelenlegi helyzetet, elkerülendő azt, hogy a visszanyert aszfalt alkalmazásának lehetőségei még inkább nehézségekbe ütközzenek. Összegezve, alábbi feltételeket kell együttesen teljesítenie a hulladékként nyilvántartott visszanyert aszfalt tulajdonosának ahhoz, hogy azt ismét beépíthesse, felhasználhassa: • meghatározott célra rendeltetésszerűen, általános jelleggel használják, • rendelkezik piaccal, vagy van rá kereslet, • megfelel a rendeltetésére vonatkozó műszaki követelményeknek és a rá vonatkozó jogszabályi előírásoknak, szabványoknak, tanúsítva van, • használata összességében nem eredményez a környezetre vagy az emberi egészségre káros hatást.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
