A
2005. JANUÁR
V Á R O S
K Ö Z É R D E K Û
I N F O R M Á C I Ó S
Hétszer annyi utakra, iskolákra Szeged 2005-ben a korábbi években megszokott összeg sokszorosát költi városi felújításokra, építkezésekre. Botka László polgármester bejelentette: idén 7 milliárd forintos fejlesztésre biztosít forrást az állam, a város saját költségvetésébôl és bankhitelbôl. Szegeden az utóbbi években soha nem jutott ennyi pénz a közlekedés fejlesztésére és az intézmények fölújítására, mint idén. A most meginduló korszerûsítések összefoglaló neve Iskola-út program. Az önkormányzat az
eddigieknél hétszer több pénzt szán e két területre, összesen hétmilliárd forintot. A polgármester elsôként az intézményfejlesztésekre szánt összegrôl beszélt. Fontos és régóta sürgetô feladat az iskolák-óvodák épületeinek rendszeres karbantartása, felújítása. Az elmúlt idôszakban erre évente 100-150 millió forintot tudott szánni Szeged városa. Most azonban 716 millió forintos keretet különítettek el erre a célra – hangsúlyozta Botka László. Ez azt jelenti, hogy 20-30 olyan iskolát tud ki-
jelölni a város, ahol a régóta szükséges munkákat elvégzik. Ha kell, a vizesblokkokat teszik rendbe, a homlokzatot szépítik meg, vagy a régi ablakokat, ajtókat pótolják korszerûbbekkel. Akad olyan épület, ahol a teljesen elöregedett fûtési rendszer átépítésével javíthatnak a gyermekek tanulási körülményein. A februárban összeülô városi közgyûlés dönti el, hogyan használják föl a pénzt. Ez azonban még nem minden iskolaügyben. (Folytatás az 5. oldalon.)
Harminc gép és kétszáz ember teszi járhatóvá az utakat
Felkészültek az elsô hóesésre
Kegyes volt eddig az idôjárás: január végéig egyetlen pihe hó sem hullott Szegedre. Ám a télnek még nincs vége, tartogathat meglepetéseket. Évente 30-35 millió forintot költ a város az utak síkosság mentesítésére és a hóeltakarításra. Az idén minden bizonnyal kevesebb is elég lehet, ám két évvel ezelôtt – amikor katasztrófahelyzetet idézett elô a nagy havazás – 85 millió forintba került a tél. – Nehéz lenne elôre megjó-
Só, homokkal Közel 2000 tonna szóróanyagot tartalékoltak az idei télre. Egy helyi rendelet – a környezet védelme érdekében – szabályozza a kiszórható mennyiséget: ez négyzetméterenként 20 gramm. Ezért a sót egynégy arányban homokkal keverik. Nagy hóeséskor pedig zúzott bazaltot is használnak a csúszás megelôzésére.
solni, mennyibe kerül az idei tél. Még csak január vége van és a költségvetésben az év vége is szerepel. Ráadásul tavaszig még érhet meglepetés bennünket – mondja Szabó Ferenc, a Környezetgazdálkodási Kht. igazgatója. A szakember szerint - a közhiedelemmel ellentétben – akkor is pénzbe kerül a tél, ha egy szem hó sem hullik. Az utakat ugyanis hideg idôjárás esetén rendszeresen síkosságmentesíteni kell. – Mindenre annyit költünk, amennyi szükséges ahhoz, hogy mûködni tudjon a város. Se többet, se kevesebbet. Ez igaz a szúnyogirtásra és a hóeltakarításra is. Tavaly például a tervezett kétszerese ment el fûnyírásra és a vérszívók irtására, mert olyan esôs volt a nyár. Két éve viszont a tél került nagyon sokba. A sokáig enyhe idôjárás ellenére nem érte váratlanul a várost a január 25-én lehullott tíz-tizenöt centis hó. Egyszerre tizenkét korszerû, nagy teljesítményû gépet szereltek fel tolólappal, valamint szórófejjel. – A nagy gépeket nyolc-tíz kistraktor is segítette. Ezek
A parkoló jármûvek sok gondot okoznak Közel kétezer fizetô parkolóhely mûködik a városban. Hóesés után azonban sok parkolóhelyen várakoznak autók. Így innen lehetetlen eltakarítani a havat. A szakemberek szerint célszerû lenne hóesés után néhány órára részleges parkolási tilalmat elrendelni. Így elôször az utcák egyik, majd másik oldalát szabadíthatnák meg a lehullott hótól.
nyáron füvet nyírnak, ilyenkor pedig havat tolnak, sót szórnak. A kisebb gépeket a kerékpárutak, járdák megtisztítására alkalmazzuk. A munkákat négy oldalszóróval felszerelt jármû is segítette: ezek a buszmegállók, hídfeljárók megtisztítására alkalmasak. Akadnak helyek – parkolók, járdaszigetek és megállók –, amelyeket csak kézi erôvel lehet hómentesíteni. Ezeken a területeken száz parkgondozó és ugyanennyi közhasznú munkás dolgozott. – A mi feladatunk a közlekedés folyamatos biztosítása a városban télen is. Természetesen, aki nyári útviszonyokra számít, azt csalódás éri. A legkorszerûbb techniká-
val sem lehet télen ilyen útviszonyokat varázsolni. De Szegeden az elmúlt napokban, ha lassabban is, de folyamatosan lehetett közlekedni. A hóesés elmúltát követô 6-8 órán belül képesek a szakemberek megtisztítani, járhatóvá tenni a város útjait, gond csak akkor van, amikor folyamatosan hull a hó. – Okulva a két évvel ezelôtti katasztrófahelyzetbôl, opciós szerzôdést kötöttünk a helyi vállalkozókkal. Így vészhelyzet esetén újabb 30-40 tolólappal felszerelt jármûvet tudunk mozgósítani. De az is igaz, hogy Szeged, déli fekvése miatt kedvezô helyzetben van, mert itt télen viszonylag kevesebb a csapadék.
L A P J A
AZ IDÔSÜGYI TANÁCS AZ ELMARADT NYUGDÍJÉRT . . .2. OLDAL NYOLCSZÁZ OTTHON LESZ KORSZERÛBB . . . . . .3. OLDAL IDÔKÖZI VÁLASZTÁS RÓKUSON . . . . . . . . . . . . .4. OLDAL KÓRHÁZFELÚJÍTAS GÔZERÔVEL . . . . . . . . . . . . .5. OLDAL KITÜNTETÉSEK A KULTÚRA NAPJÁN . . . . . . . . .7. OLDAL LÉKÓ PÉTER TORNAGYÔZTES . . . . . . . . . . . . . .8. OLDAL
A fiatalok éve lesz 2005 Szegeden Szeged város elôzô évérôl és az idei fejlesztésekrôl esett szó a Közéleti Kávéházban. Botka László polgármester (képünkön) a városháza zsúfolásig telt dísztermében arról beszélt, hogy érzelmi hangulatváltás történt Szegeden. Az SZTE felmérése alapján a szegediek 79%-a szerint jó irányba halad a város. Hosszú távú fejlesztési programok készülnek, Szeged 109 beadott pályázat eredményét várja. A tudásalapú gazdaság jelenti a város jövôjét – hangzott el. A fiatalok éve lesz a 2005-ös Szegeden. Szeged helyzete biztató. A már matricás M5-ös autópálya Kiskunfélegyháza és Szeged közti szakasza még ebben az évben elkészül, folytatódik a nyugati elkerülô út építése, tervezik az M43-as gyorsforgalmi utat, csatornáznak Szegeden, épül a korszerû hulladéklerakó – sorolta Botka László a legfontosabb infrastrukturális fejlesztéseket. A polgármester a Közéleti Kávéház hagyományos évadnyitó beszélgetésén értékelte az elmúlt évet és ismertette a 2005-ös év legfontosabb fejlesztéseit. A városháza dísztermében Tráser László újságíró kérdezte a város elsô emberét. A rendezvényre zsúfolásig megteltek a padsorok. Az idôsebb korú közönség mellett sok fiatal is eljött, köztük Szeged diákpolgármestere. Botka László vázolta azt a sok fejlesztést, ami épp folyamatban van Szegeden. Vala-
mennyi városrészben, nemcsak a belvárosban terveznek beruházásokat. Emellett hoszszú távú fejlesztési tervek készülnek, kapcsolódva az Európai Unió célkitûzéseihez. Biztató, hogy a 2007-tôl kezdôdô uniós költségvetési idôszakban a vidék fejlesztésére szánt pénzeket nem aprózza el a kormány, hanem kiemelten kezeli a régióközpontokat, köztük Szegedet is. A város igyekszik minden lehetséges fejlesztési forrást fölkutatni. 109, már beadott pályázat eredményét várjuk – hangsúlyozta Botka. A sikeres korábbi pályázatok eredménye az ügyintézést egyszerûsítô elektronikus önkormányzat kiépítése. A város a 64 milliárd forintos költségvetésébôl idén 30 milliárdot fordít fejlesztésekre. Nem valószínû, hogy lenne másik magyarországi nagyváros, amely ennyit tud a jövô építésére költeni – emelte ki a polgármester. Kiemelt cél ebben az évben, hogy a város iskolái és útjai sok év elhanyagoltság után látványosan megújuljanak. Az iskola- és útprogramra 2005ben minden eddigit messze meghaladó összeg áll rendelkezésre. Hamarosan fontos kulturális beruházások eredményét is élvezheti a mûvészetet szeretô közönség. Befejezéséhez közeledik a Kisszínház korszerûsítése. Hamarosan felújítják a Reök-palotát, és új, pompás városi képtárat nyitnak benne. Szôregen, Kiskundorozsmán és Petôfitelepen pedig a mûvelôdési házat gyakorlatilag újjáépítik. A városi stratégia fontos eleme a munkahelyteremtés. Itt azonban le kell számolni a sokakban élô illúziókkal. Fontos a város adottságaival tisztában lenni – hangoztatta Botka László. Szerinte rémálom lenne, ha egy autógyár bekopogtatna hozzá, és mûszaki szakembereket keresne, hiszen Szegeden nincsenek ehhez megfelelôen képzett dolgozók, mások a hagyományok a városban. (Folytatás a 3. oldalon.)
2005. január
2 • Szegedi Tükör A szegedi önkormányzat Idôsügyi Tanácsának legnagyobb sikere
Kiharcolták a járandóságot Két évvel ezelôtt, november 5-én vezette be a szegedi önkormányzat Idôsügyi Tanácsa a nyugdíjas fogadóórát, ahol panaszosoknak igyekeznek segítséget nyújtani. Legnagyobb sikerük, hogy kiharcoltak egy adminisztrációs hiba miatt régóta elmaradt özvegyi nyugdíjat több mint 400 ezer forint értékben. Két évvel ezelôtt, 2003. február 6-án alakult meg a szegedi önkormányzat Idôsügyi Tanácsa, melynek elnöke Botka László polgármester, a tagjai pedig a nyugdíjas szervezetek vezetôi. A tanács elsôsorban az idôsebbeket érintô rendeleteket véleményezi. Önállóan dönt az Idôsügyi Alap felhasználásáról és támogatja a város 58 nyugdíjas szervezetét. A tanács ügyeivel és a panaszosokkal korábban csak az önkormányzat nyugdíjasügyi referense, Ambrózy László foglalkozott, de már nem gyôzte a sok munkát, ezért november ötödikétôl ketten segítik a munkáját. Ambrózy mellett Zsótér Antal és Nagy Máté próbál segíteni a nyugdíjasoknak. 2003. november 5-étôl minden hónap elsô szerdáján délelôtt 10 és 12 óra között a városháza sajtóirodájában fogadják a panaszosokat. Nagy Máté elmondta, ez idô alatt több mint százan jelentek meg az irodában, akik ügyes-bajos ügyeik megoldásához kértek segítséget. Elôfordult, hogy két szomszéd
összeveszett, mivel egyikük nem engedte be a munkásokat, hogy lefessék a közös tûzfalat, mondván, az iparosok letapossák a gyepet. Az ügy végül a bíróságon kötött ki. Sokan érdeklôdnek a méltányossági nyugdíjemelés ügyében, ami azoknak jár, akik 49 ezer 400 forintnál kevesebb nyugdíjat kapnak készhez. Elônyben vannak azonban a 70 éven felüliek, akik hosszabb munkaviszony után mentek nyugdíjba. – Többen csak azért jöttek el, hogy elmondhassák valakinek, milyen nehezen élnek meg a járandóságukból, vagy volt munkaadójuk nem törôdik a nyugdíjasaival, nem szervez találkozókat, kirándulásokat. Sajnos nem tudjuk, ezekben az ügyekben születik-e megoldás, mert kevés visszajelzést kapunk – magyarázta Nagy Máté, aki 23 évig volt a Csongrád Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság vezetôje. A volt igazgató még aktív korában sem találkozott olyan üggyel, amit a napokban sikerült megoldaniuk. Egy panaszos azért kereste fel ôket, mert hosszú ideig nem kapta meg özvegyi nyugdíját, mivel azt mondták, nem jár neki. Az idôsügyi tanács segítôi végül 426 ezer forint elmaradt járandóságot harcoltak ki az ügyfélnek, aki korábban valószínûleg adminisztrációs hiba miatt nem kapta meg a neki járó nyugdíjat. T. J.
Télen csak a hídépítôk dolgoznak az M5-ösön
A határidônél korábban adják át
Bô egy évvel ezelôtt, 2004. januárjában jelentette be Medgyessy Péter miniszterelnök, hogy az AKA Rt. részvényeinek egy részét az állam megvásárolja, az M5-ös pedig 2005 végéig Szegedre ér. Ma van esély arra, hogy a sztrádát a tervezett december 31-i határidô elôtt átadják – nyilatkozta a beruházó építési koordinátora. Az M5-ös sztráda építése jól halad, december közepéig lerakták az elsô aszfaltcsíkot a betonra az építôk. A téli hónapokra azonban leálltak a kivitelezôk, egyedül a hídépítôk dolgoznak az alul- és felüljárókon. Korábban a beruházó Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Rt. hivatalos nyilatkozataiban többször is elhangzott, lehet, hogy másfél hónappal korábban átadják a Szegedig érô szakaszt. Érdeklôdésünkre Szemeti Gábor, az AKA Rt. építési koordinátora csak annyit mondott: van esély a tervezett év végi határidô elôtti átadásra. Sajnos egyik-másik pon-
ton a közmûvek kiváltásához szükséges engedélyek késnek, emiatt még nem lehet megjósolni, hogy sikerül-e akár másfél hónappal korábban átadni a sztrádát. Hídvégi Gábor, az AKA Rt. vezérigazgató-helyettese hozzátette: év közben valóban szereztek egy hónap elônyt az építôk, ám ez most veszélybe került az engedélyezési procedúra miatt. Alig több mint egy éve történt, hogy 2004. január 7-én Medgyessy Péter miniszterelnök kormányülést követôen azt nyilatkozta, az AKA Rt. részvényeinek egy részét az állam megvásárolja, az M5ös március 12-tôl bekerül az országos matricás rendszerbe. Ezzel egy idôben kiírják az M5-ös Szegedig történô meghosszabbítására is a pályázatot. A miniszterelnök kijelentette: az autópályaszakasz 45 kilométere 2005. december 31-ig épül meg. A hírt a szegedi városházán január 8án sajtótájékoztató és pezsgôbontás követte. Botka László országgyûlési
képviselô, szegedi polgármester azt hangsúlyozta, az M5-ös megépítésével a Tiszaparti városnak minden esélye meglesz a fejlôdésre és arra, hogy régióközponttá váljon. Egy héttel késôbb Csillag István ex-közlekedési miniszter is Szegedre érkezett, és január végi részvénykivásárlást ígért. A megállapodás azonban csak február 11-én született meg a koncessziós társasággal. Ekkor tette Medgyessy Péter az azóta szállóigévé vált kijelentését: „Szabad a pálya.” Március 12. óta pedig az ígéretek szerint matricával autózhatunk a Kiskunfélegyháza és Budapest közötti szakaszon, s figyelhetjük, hogy haladnak a munkák. Amelyek végül némi késlekedéssel csak 2004. május végén kezdôdhettek el, viszont az enyhe télnek köszönhetôen még december közepén is tartottak. Ma már azt is tudjuk: az M5ös nem marad torzó, 2006 közepére Röszkére ér. F. K.
Turisztikai együttmûködés a testvérvárosok között
Szabadka–Szeged, a szecesszió jegyében A hivatalos dokumentumot ugyan még nem írták alá az illetékesek, de december közepén már értesítették a Szeged és Térsége Turisztikai Szolgáltató Kft.-t, hogy a szabadkai partnerrel együtt beadott pályázatuk sikeres volt. Az Európai Unió PHARE-CBC pályázatán azért indultak együtt testvérvárosok turisztikai cégei, mert jó lehetôséget láttak egymás kölcsönös megismertetésében, ráadásul a két térség adottságai hasonlítanak. A szecessziós stílus fokozott jelenléte a két város építészetében az egyik legszembetûnôbb hasonlóság – állítja Mihály Illés, a Szeged és Térsége Turisztikai Szolgáltató Kft. ügyvezetô igazgatója. – Épp ezért építettük erre a közös pillérre a pályázatunkat. A Palics és Ludas Közvállalattal közösen 11,7 millió forintnak megfelelô eurót költhetünk promócióra. Ebbôl a pénzbôl városainkat bemutató prospektusok, háttéranyagok készíthetôk. Olyan mûszaki eszközök beszerzésére lesz lehetôség, melyek segítségével látványosan be tudjuk mutatni a Dél-Alföldet, illetve ÉszakVajdaságot. Vehetünk például projektoros kivetítôt, megfelelô
hangosító eszközöket, háttéranyagokat rendelhetünk a kiállításokra – árulja el a részleteket a kft. ügyvezetô igazgatója. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a magyarországi turisztikai kiállításokon népszerûsítsük Szabadkát és környékét, ezek közül is elsôsorban Palicsot. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert Palics hangulata tükrözi a legjobban azt a század eleji miliôt, amely a szecesszióban ölt testet. Szeged szecessziós emlékeit nem kell részleteznem, de ha ezeket összekötjük egy palicsi és szabadkai kirándulással, egészen különleges kultúrtörténeti élménnyel ajándékozzuk meg a látogatókat – magyarázza Mihály Illés. Az együttmûködés egyik legfontosabb eleme egy közös kiadvány megjelentetése lesz, amely a két város, illetve a szomszédos régiók nevezetességeit, értékeit mutatja be. Mihály Illés szeretné, ha Szabadka és Szeged a több évtizedes testvérvárosi együttmûködés mellett egy turisztikai megállapodást is kötne. Ezt a dokumentumot a Budapesti Utazás Kiállításon látja el kézjegyével Botka László szegedi, illetve Kucsera Géza szabadkai polgármester. Sz. Gy.
2005. január
Szegedi Tükör • 3
Pályázati siker: folytatódik a panelprogram
Az idôjárás helyett a fogyasztói szokások döntenek
Nyolcszáz család otthona lesz korszerûbb
Az enyhe tél után több jár vissza
Újabb kormánytámogatást nyert a szegedi önkormányzat a panelprogram pályázaton. A 300 millió forintos állami segítséggel további nyolcszáz család otthona lesz értékesebb és melegebb, s kevesebbe kerül a fûtés is. Az önkormányzat a lakóközösségek további érdeklôdésére számít. Ismét sikerrel vett részt a szegedi önkormányzat az iparosított technológiával épült, panel- és a téglablokkos házak felújítására kiírt pályázaton: a város 300 millió forintos kormányzati támogatást nyert – tájékoztatta lapunkat Solymos László, a szegedi polgármesteri hivatal kabinetirodájának vezetôje. Elmondta, hogy ugrásszerûen nô az érdeklôdés Szegeden a köznyelven csak panelprogram kínálta lehetôségek iránt. Amíg 1998 és 2002 között mindössze három társasház pályázott, s 102 lakást újítottak fel a városban állami és önkormányzati segítséggel, addig tavaly 22 szegedi társasházból közel nyolcszázan jelentkeztek. Két éve négy épületben, 46 millió forint értékben, 169 szegedi lakást korszerûsítettek. Amint arról már többször írtunk, a pályázat elsôsorban az épületek energiatakarékos felújítását célozza. A támogatás igénybe vehetô az épületek külsô hôszigetelésére, vakolására, az elöregedett, a mai hôtechnikai követelményeknek nem megfelelô nyílászárók cseréjére, és a fûtési rendszer korszerûsítésére,
illetve más, épületgépészeti berendezések fölújítására. Egy átlagos panellakásra 1 millió 200 ezer forintot kell fordítani, ebbôl tehát – nyertes pályázat esetén – 400 ezret kell kifizetnie a tulajdonosnak, a fennmaradó 800 ezer forintot az állam és az önkormányzat fizeti. A szakemberek számításai és az eddigi gyakorlati tapasztalatok szerint a lakástulajdonos azonnal, többszörösen kapja vissza az általa befektetett 400 ezer forintot, hiszen az ingatlan piaci értéke 10-15 százalékkal emelkedik. Ugyanakkor jelentôs megtakarítással is számolhat a korszerû hôszigetelési technológiának és az új fûtésrendszernek köszönhetôen. A fûtésszámla várhatóan 2025 százalékkal csökken. A város 70 ezer lakásából 28 ezer panel, illetve más iparosított technológiával készült. Ezeknek jelentôs része – elsôsorban a hatvanashetvenes években épültek – elôbb-utóbb rászorul a jelentôs energiamegtakarítást hozó fölújításra. Solymos László a program sikeres folytatása érdekében arra biztatja a lakóközösségeket és a közös képviselôket, hogy az IKV Rt.-nél már most érdeklôdjenek az idei pályázati lehetôségekrôl. A lebonyolítóként is szerepet vállaló ingatlankezelô társaság részletes tájékoztatással, a pályázati anyag elkészítését segítô tanácsokkal támogatja az ipari technológiával készült társasházak korszerûsítését.
A fiatalok éve lesz 2005 Szegeden (Folytatás az 1. oldalról.) Olyan vállalkozásokat várhat Szeged, amelyek a város adottságaihoz illeszkednek. A tudásközponti szerepet betöltô településen természetes módon tudásalapú gazdaság megteremtése a fontos és kívánatos cél. Ehhez azonban megfelelô munkaerôre is szükség van. Az egyetem és a városi intézmények képzési szerkezetét át kell alakítani, rugalmassá, a piaci igényeket követôvé kell tenni – fejtette ki a polgármester. Majd sorolta a megdöbbentô tényeket: nem lehet, hogy a szegedi egyetemisták kétharmada a közszférában akar elhelyezkedni, és nem tartható az sem, hogy tavaly többen kaptak diplomát, mint ahányan születtek. A legfontosabb azonban az, hogy olyan várost szeretne a polgármester, hogy a fiatalok itt tervezzék a jövôjüket. Ezért 2005 a fiatalok éve lesz Szegeden. Olyan alapot kívánnak lerakni, amelyekre a következô generációk építhetnek. A fiatalok felé fordulást számos elem mutatja a várospolitikában. Ilyen a lakástámogatás is. Szeged eddig is jelentôs összeggel segítette a lakáshoz jutást, most ez kie-
gészül a kormány új otthonteremtési támogatásával. A jelenleginél sokkal több városi ösztöndíjat adnak ki. Látványos változás a város életében, hogy közös ünnepeink mind-mind a fiatalokról szólnak majd. Az ifjúság adta a március 15-i forradalom lendületét, így az idei márciusi emlékezésen a szónoklatot kivételesen nem a polgármester, hanem egy pályázaton kiválasztott középiskolás mondja majd. Mindezek azt szolgálják, hogy maga mellé állítsa a város vezetése a jövôt. A helyi politika viharairól azt tartja a polgármester, hogy természetes a politikusok között a vita, hiszen abból alakul ki a jó döntés. Jó tudni azonban, hogy az összeütközések ellenére a közgyûlési elôterjesztések nyolcvan százalékát egyhangúlag fogadja el a testület. Zárásképpen azt tartotta a legfontosabbnak még egyszer kiemelni Szeged elsô embere, hogy bizakodók a polgárok. Egy a városban nemrég készült felmérés azt mutatta ki, a polgárok túlnyomó többsége szerint jól mennek a dolgok Szegeden.
Szegeden 27 ezer 500 lakást és közel félezer közületet lát el távfûtéssel és használati melegvízzel a Szegedi Hôszolgáltató Kft. Az enyhe tél azonban – a hiedelemmel ellentétben – nem jelent automatikusan kisebb számlát. – A fûtésszámla összege sokkal inkább a fogyasztói szokásoktól függ, mint az idôjárástól – mondja Básthy Gábor igazgató. A részszámlákat ugyanis az elôzô három év átlaga alapján küldi ki a szolgáltató. Nyáron – júliusban, augusztusban – azután elkészül az elszámoló számla. A tapasztalatok szerint akadt tavaly olyan ház is, ahol az egyik lakó ötvenezer forintot fizetett, míg a másik ugyanennyit kapott vissza. Szegeden ugyanis mindenki mérés alapján, azaz az elfogyasztott hô mennyisége után fizet. Így, aki nagyon szereti a meleget, többre, míg aki megelégszik a langyosabb lakással, kevesebb fizetnivalóra számíthat. Jelenleg a lakások 40 százalékában költségmegosztó alapján, arányosítással, 60 százalékában pedig a légköbméter alapján osztják el a fizetnivalót. – A fûtési szezon hôfelhasználása és természetesen a díja a fûtött napok számától és a fûtési szezon átlaghômérsékletétôl függ. Míg 2001–2002-ben hidegebb volt a tél, addig most enyhébb idôjárásra számítunk. De a két leghidegebb hónapból a február még hátravan, így érhet minket meglepetés. Szeged továbbra is a legolcsóbb városok közé tartozik,
ami a távfûtés díját illeti. A város 2006. december 31-ig ugyanis befagyasztotta az úgynevezett alapdíjat, így ez nem emelkedhet. A hôdíj árának növekedését pedig a fûtéshez
használt gáz árának emelkedése befolyásolja. Tavaly júliusban 16 százalékkal nôtt a gázár, a közgyûlés pedig a távhôdíj 15,4 százalékos emeléséhez járult hozzá. Ez – a
A fûtési idény átlaghômérséklete Szegeden Fûtési idény 1995–1996 1996–1997 1997–1998 1998–1999 1999–2000 2000–2001 2001–2002 2002–2003 2003–2004 2004–2005*
A fûtött napok száma 193 213 200 202 192 198 199 209 198 201
Átlaghômérséklet (Celsius-fok) 2,69 5,12 5,91 4,54 4,86 7,32 5,37 4,43 4,99 5,37
183
3,99
50 éves átlag (*becsült)
változatlan alapdíjat is figyelembe véve – 6 és fél százalékos díjemelést jelentett. Ezzel Szeged továbbra is a legolcsóbb városok közé tartozik.
Ha baj van, segít az alapítvány Az elmúlt idôben stabilizálódott a hôszolgáltató kintlévôsége. Bár az összeg jelentôs, de nem növekszik. Jelenleg 220-270 millió forinttal tartoznak a szegediek a társaságnak. A szolgáltatók és az önkormányzat által alapított Védôháló a Díjhátralékosokért Alapítvány segítségével azonban az elmaradások jól kezelhetôk. Az adósok 60 százalékán így segíteni tudnak. Az is igaz, hogy a szegediek egyharmada rendszeresen késedelmesen fizeti be a távhôdíjat, ami a társaság gazdálkodását nehezíti.
Elkészült a regionális ISPA-program elsô üteme
Hulladékkezelés, világszínvonalon A térbetonozás, út- és közmûhálózat, parkosítás és véderdô-telepítés tartozik a Szegeden és térségében keletkezô hulladék biztonságos elhelyezésére és újraföldolgozására szolgáló, sándorfalvi úti központi lerakótelep fejlesztésének elsô ütemébe. A munka határidôre elkészült. A sándorfalvi úti központi hulladékkezelô és -lerakótelepen átadták az uniós és kormányzati támogatással, valamint önerôs hozzájárulással megvalósuló fejlesztési program elsô ütemében megépített létesítményeket. A munka határidôre elkészült, s Pusztai Jánosné, a kivitelezô Strabag Rt. igazgatója a helyszínen adta át jelképesen a beruházást Botka László szegedi polgármesternek. Nyolc hónapos megfeszített munka eredményének örülhettek az ünnepség résztvevôi. A beruházás összértéke nettó 1 millió 194 ezer euró (mintegy 320 millió forint). A fejlesztés annak köszönhetôen valósulhat meg, hogy Szeged sikeresen pályázott az Európai Unió ISPA-programjának támogatására. A költségek fedezéséhez a kormány, valamint a program-
ban részt vevô harminchárom térségi település is hozzájárul. Kiépítették a talajvíz-megfigyelô kutakat és a tûzoltásra szolgáló vízhálózatot is. Bazaltbetonnal 12 ezer négyzetmétert, aszfalttal 8 ezer négyzetmétert borítottak a 36 hektáros telep északi részén kijelölt munkaterületen. Másfél kilométer hosszú vízelvezetô árok, 1 ezer 370 méternyi ivóvízhálózat, 320 méter szennyvízcsatorna, több mint egy kilométer belsô aszfaltút készült. A Strabag Rt. még iparvíz- és tûzoltásra alkalmas vízvezetékeket fektetett, kiépítette a
villamosvezeték-hálózatot, s körbekerítette a 36 hektáros telepet. Elkészült még a komposzt befogadására alkalmas, 4 ezer négyzetméteres betonozott tér és az építési törmeléket földolgozó üzemrész betonalapja és támfala is. Ugyancsak kész a kerékfertôtlenítô, a gépjármû- és kocsimosó, valamint a számítógépes vezérléssel mûködô, 60 tonnás új hídmérleg is. A továbbiakban épül meg az építési törmelék- és biogáz-földolgozó, a komposztálótelep, víztisztító, iszapszik-
kasztó, a tisztított víz, illetve a csapadék tárolására szolgáló medence. Eddig közel 2 millió tonna szemét gyûlt össze a telepen, 26 hektárnyi helyet foglalva el. A több mint 3 milliárd forintos költséggel elkészülô második ütemben a régi hulladékhegyre építik az új, európai léptékben is korszerû lerakót. Szigetelik a régi szemétdombot, amelybôl alulról sem szivároghat el semmiféle mérgezô anyag: néhány méter mélységben vastag agyagréteg húzódik, amelyen nem hatol át a nedvesség. Erre kerülnek majd a Szegedrôl, valamint a régió harminckét környezô településérôl ideszállított hulladékot tároló kazetták. A beruházás tervezésekor elsô helyen vették figyelembe a környezetvédelmi szempontokat. A 26 hektáros szeméthegy szigetelésének esetleges sérüléseit monitoringhálóval figyelik: az egész területet beszövô elektromos vezetékrendszer azonnal jelez a számítógépeken, ha a szigetelôréteg kilyukad, s nedvesség szivárog át rajta. A regionális hulladéklerakó átadását 2006 végére tervezik. Ny. P.
2005. január
4 • Szegedi Tükör
Télen a mûjégpálya a legnépszerûbb Szegeden
Rókusi körkérdés
Már ötvenezer látogató
Fiatalok, vidámak, kocsolyázók Egy-egy átlagos hétvégén kétóránkét 300–400-an sportolnak, szórakoznak a szegedi mûjégpályán. Tavaly ötvenezren koptatták az idôrôl idôre frissített, 1800 négyzetméter felületû jeget. Az ötéves óvodástól a hetvenéves bácsikáig sok törzsvendéget tudhat magáénak az intézmény. Ma már igazi találkozóhelynek számít a mûjégpálya… – Tavaly még börtönszürke volt az épület belseje, az idén azonban megszépült, kiszínesedett – fogad az intézmény vezetôje, Hódi Tamás. Nyáron ugyanis az ötfôs állandó személyzet saját kezûleg, egy látványterv alapján felújította, kifestette az épületet. A közönség öltözôit pedig 150 hellyel kibôvítették. Hétköznap délelôtt az iskolások róják a köröket a jégen. A pályának ugyanis egy-
re több óvodával és iskolával van kapcsolata, a hétvége azonban igazán a közönségé, ekkor mérik a legnagyobb csúcsforgalmat. – Egy-egy kétórás turnusban 300-400-an siklanak a jégen. A legnagyobb csúcs eddig 650 vendég volt két óra alatt. Aki azt gondolja, hogy a korcsolyázás a fiatalok sportja, téved. Egy-egy átlagos délután jócskán csúszkálnak negyvenesek-ötvenesek is a jégen. A pálya legidôsebb rendszeres vendége az a makói férfi, aki hetente háromszor-négyszer is buszra ül, hogy azután fekete öltönyben, svájci sapkában rója a köröket a Szabadkai úti csarnokban. Ugyanakkor s fiatalok társasági életének is kiváló színhelye a koripálya, ahol egy nem éppen véletlen ütközés nyomán remek alka-
lom kínálkozik az ismerkedésre. A legnépszerûbb program a szegedi Szabadkai úton a péntek esti jégdiszkó, amikor hangulatvilágításban diszkózenére korcsolyázhatnak a fiatalok. – Igazán jó bemelegítés ez az éjszakai diszkóra, a többség este 10 után innen megy szórakozni – állítja egy csinos diáklány. Bár hat hónapos nyitvatartartási ideje alatt több mint félszázezer látogatót fogadott tavaly a pálya, a civilek mel-
lett jelentôs idôt igényelnek a sportolók is. A jégpálya kétségkívül legismertebb szegedi sztárja, a város eddig egyetlen téli olimpikonja, Lajtos Szandra, aki a szegedi gyorskorcsolyásokkal edz. Ezenkívül a jégkorongszakosztálynak és a jégtáncosoknak is otthont ad a csarnok. Így a hét elsô felében délutánonként a sportolók népesítik be a jeget. A régió egyetlen fedett jégpályájára egyre nagyobb az igény. Jönnek Makóról, Vásárhelyrôl, Csongrádról és Szolnokról, sôt Bajáról és Orosházáról is idetalálnak a jég szerelmesei. A busszal érkezô 40-50 fôs csoportok miatt ma már egy héten csak kétszer tudnak zárórát csinálni éjfél elôtt. Azt mondják, ahhoz, hogy egész évben mûködjön a pálya, legalább 150 millió forintos beruházásra lenne szükség. Ennyibe kerülne egy új kompresszor, az épület hôszigetelése, valamint a klimatizálás. – Tavaly, amikor a tavaszi szünet miatt április közepéig nyitva tartottunk, már érezhetô volt, hogy csökken a vendégek száma – mondja az intézmény vezetôje. – Nyáron inkább strandra, mint jégre mennek az emberek. Így egyelôre nem is álmodunk nyári nyitva tartásról. A terveink szerint az idén a hat hónap alatt hetvenezer embert viszünk jégre.
A mûjégpálya számokban
A 21. sz. választókerületben lapzártánkkor négy képviselôjelölt jelezte indulását: Berényi Károlyné (Együtt Szegedért Egyesület), Dobó János (Fidesz-MPSZ– MDF–MKDSZ–KDNP) Hajdú András (MIÉP), Solymos László (MSZP–SZDSZ– MSZDP– Centrum).
Mit vár a rókusi 21. választókerület új képviselôjétôl? Baranyi Lajosné
– A Makkoserdô soron lakunk, ami jóval mélyebb, mint a körút fe-lôli régebbi városrész. Mivel nincs vízelvezetô árok, állandóan elönt bennünket a víz egy kiadós esôzés után. Ezt a problémát meg kellene oldani.
Baranyi Lajos
– Állítólag a troli erre fog járni, de egyelôre még ez nem biztos. Az új képviselônek el kellene oszlatni a kételyeket, mert a tömegközlekedésre igen nagy szükség lenne.
Gajdács Józsefné
A pálya megnyitása: 1985. november 7. A jégfelület mérete: 1800 négyzetméter Téli átlagos villanyszámla: havi 900 ezer forint Gázfogyasztás: havi 1500 köbméter Egy téli hónapra jutó rezsiköltség: 5–6 millió forint
– Én csak ámulok, milyen szép lakópark épült a városrészben, sôt a régebbi épületeket is kezdik felújítani. Az új képviselôtôl azt várom, hogy ügyeljen arra, hogy ez a fejlôdés ne álljon meg itt.
Estélyek sora a szállodákban Február elejétôl március közepéig tart a báli szezon. Szegeden ezalatt számos kamara, szervezet, oktatási intézmény és testület bálozik. Idén a patinás szállodák mellett az új, Ady téri tanulmányi és információs központ is belépett a báli helyszínek sorába. Hagyomány szerint idén is Szeged patinás szállodái adnak helyet a különbözô szervezetek, egyetemi karok, testülete, szakmai kamarák báljainak. A farsangi télûzô mulatságokra készülô vendégeknek már be kellett szerezniük a szmokingot, az estélyi ruhát, hiszen estélyek sorozatát rendezik a Tisza-parti városban – ezuttal ezekbôl állítottunk össze báli naptárat. Február 5-én a vámosok és a pénzügyôrök rendeznek bált a Forrás Hotelben. Egy héttel ké-
sôbb, február 11-én a Szegedi Konzervatív Kör bálozik a Tisza Hotelben, másnap, 12-én ugyan itt rendezik meg a gyógyszerészbált. Ugyanezen az estén a Hajtás Bálon táncolhatnak hajnalig az autók szerelmesei a Forrásban. Az Ady téri tanulmányi és információs központban február 12-én szervez az egyetem a Lions Klubbal közösen jótékonysági bált, amelynek bevételét egyenlô arányban elosztva a Szegedi Tudományegyetem Gyermekklinikája, az egyetemen mûködô fogyatékossággal élô hallgatók központja, valamint egy, a délkelet-ázsiai katasztrófa sújtotta területen épülô árvaház javára ajánlja fel. Választaniuk kell azoknak, akiket az orvosok és a mérnökök is bálozni hívnak, e két szakma jeles képviselôi ugyanis egy idôben rendeznek estélyt, más-más helyszínen. Február 19-én a mérnökök a Forrás Szállóban mulatnak, az
Orvosbált ugyanezen a napon rendezik a Tiszában. Ugyancsak báli hétvége lesz február utolsó hétvégéje. 26-án a rendôrök a Forrásban, az ipartestület tagjai pedig a Tiszában vigadnak. A Forrásban március 4-én folytatódik a báli programsorozat, méghozzá az Orvosi Kamara báljával, másnap pedig a Herman Ottó Horgász Egyesület estélye a következô a sorban. Ugyanezen a napon rendez mulatságot a Tisza Hotelben a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. Március 12-én a Szegedért Alapítvány Gálaestjének fogadását rendezik meg a Tiszában, a Forrásban pedig a szocialisták Szegfûbálon táncolhatnak. Egy héttel késôbb, március 19-én este pedig a könyvvizsgálók búcsúztatják a telet bállal. A szegedi báli rendezvénysorozatot március közepén a vízilabdázók zárják, ôk a Novotel Szállóban rendeznek estélyt.
Bezdán Józsefné Piroska néni százéves
Piroska nénit Kozma József is köszöntötte
Jókedvûen, mosolygósan ünnepelte századik születésnapját tegnap Bezdán Józsefné Farkas Piroska. – Nem jó ez a tél, én a nyarat szeretem – mondta Piroska néni. Ezért örült annak a virágcsokornak, amelyet Kozma József alpolgármester adott át neki. – Nem is láttam még ilyet! Hogy nô ilyenkor ilyen gyönyörû virág? – lelkendezett. Piroska néni a csokor mellé egy oklevelet is kapott, amelyben születésnapja alkalmából Szeged vezetôi is gratulálnak neki. – Nem vagyok valami jól, már a lábaim sem akarnak elbírni – panaszkodott az idôs nô, amikor a hogyléte felôl érdeklôdtünk. – Az életem is mindig
nehéz volt, nem gondoltam, hogy megérem a száz évet – tette hozzá. Az idôs nô egyébként évtizedek óta egyedül él 76 éves fiával, Józseffel. Férjét 46 évvel ezelôtt veszítette el, már régen meghalt öt testvére is, unokái pedig nincsenek. – Nagyon jó fiam van, mindig azt kérdezi, mit hozzon nekem. Fôz, mos, mindent megcsinál – dicsekedett a néni. A férfi elmesélte, édesapja a paprikaföldön, munka közben esett össze. Ô a vállán cipelte haza az élettelen testet, és akkor megfogadta, soha nem hagyja magára édesanyját. Ígéretét pedig be is tartotta. Csak négy évig volt távol, amikor katonáskodott.
Hódi Margit
– A Makkoserdô sori átmenô forgalmat már megállították, de az út annyira tönkrement, hogy mindenképpen fel kell újítani. A kutyatartókkal is kellene valamit kezdeni, mert az ebek rengeteg piszkot hagynak maguk után.
Bíró Kata
– Sajnos nagyon zsúfolt lett ez a lakópark, így a beígért közösségi terekbôl nem lett semmi. Legalább néhány játszótérre lenne szükség. Nem ártana a parkosítást is befejezni, mert nagyon megszépítené ezt a környéket.
2005. január
Szegedi Tükör • 5
Hétszer annyi utakra, iskolákra (Folytatás az 1. oldalról.) – Két nagyon várt épületfelújításra jut pénz idén – emelte ki Botka László. A Vasvári és a Vedres középiskola rendbehozatalára címzett állami támogatással összesen közel egymilliárd forintot költ Szeged városa. Már tavaly is rekordösszeget költött a város közútjainak rendbetételére, de a feladat nagy, és így idén is sikerült a korábbiakat meghaladó összeget elôteremteni. Ha a várt állami támogatás is befolyik a város kasszájába, akkor összesen 1,2 milliárd forint jut a szegedi önkormányzat által fönntartott utak felújítására. Tudni kell, hogy a településeket összekötô utak városon áthaladó szakaszának állapotáért nem Szeged városa felel. A legtöbb fontos fôutat, a nagykörutat, a legtöbb sugárutat a Csongrád Megyei Állami Közútkezelô Kht. tartja fenn. Szeged önkormányzata gondoz azonban olyan nagy forgalmú utakat, mint a Tisza Lajos, vagy a Makkosházi körút, a Székely sor, a Derkovits fasor. Az elmúlt idôszak munkálatai nyomán ezeken a helyeken látványosan javult a burkolat minôsége. Idén azonban óriási elôrelépés várható. A csatornázás után több utcát újraaszfaltoznak, a milliárdos keretbôl pedig egy szakbizottság osztja szét a pénzt. Nem elsôsorban kátyúzásra, hanem aszfaltszônyegezésre, tartós javításra.
Mindezeken túl idén épül meg az Anna-kútnál az új csomópont, díszburkolattal és mintegy 400 millió forintos ráfordítással. Botka László bejelentette még, hogy hamarosan egy új sétálóutcája is lesz Szegednek a Vidra utcában, amely a felújított Szt. István teret is bekapcsolja a városközpontba. Megemlítette a polgármester a sportcsarnokkal szemben, a Kisstadionban épülô parkolót is. Hatvanmillió forintos ráfordítással oldják meg a felújított épület környékén mindennapos parkolási gondokat. Azokban a városrészekben, ahol az esôvíz rendszeresen megáll az utcákban, kiépül egy elvezetô árokrendszer. Alsóvároson és Baktóban olyan nagy területen van szükség vízrendezésre, hogy az önkormányzat 350 millió forintot szán erre a célra, amely pályázat útján, állami pénzekbôl megduplázható. Mindezeken túl további állami támogatásra pályázik a város, amely a most futó beruházások önrészét váltaná ki. A fejlesztésekhez szükséges összegek egy részét kedvezményes feltételekkel, állami garanciavállalás mellett felvehetô euró alapú hosszú lejáratú hitelbôl teremtik elô – tette hozzá a polgármester. Szegednek ezeken túl jelenleg 109 pályázata van beadva, szemben a korábbi 2030-cal.
Jelenleg a pszichiátrián dolgoznak a munkások
Kórházfelújítás gôzerôvel
Összesen közel kétmilliárd forintos költségbôl újítják fel a II-es kórház épületét, mûszerparkját, illetve energiahálózatát. A három projekt csaknem egyszerre zajlik, és várhatóan 2006 ôszéig be is fejezôdik mindegyik. A legnagyobb volumenû beruházás az az 1,3 milliárd forintos épületfelújítás, melyre állami céltámogatást nyert az önkormányzat. Pásztor István, a kórház üzemeltetési osztályvezetôje elmondta: a teljes alapterület egynegyedét tudják felújítani, illetve átalakítani ennyi pénzbôl. Az urológiai osztály például bôvül, kap egy újabb szintet, és a tetôteret is beépítik. A pszi-
chiátria és az addiktológia is megújul, és bôvítik a meglévô épületegyüttest. A pszichiátria dolgozói és betegei jelenleg ideiglenes irodákban, kórtermekben és öltözôkben kénytelenek élni mindennapjaikat, ám egy költözködés még vár rájuk. A leglátványosabb átalakítás az A épület fôbejáratának megújítása lesz, de a kórház homlokzatát is megszépítik. A kivitelezô Ferroép Kft. tavaly december közepén látott hozzá a munkálatokhoz, és 2006. február 28-áig el kell készülniük az épület átalakításával. Közben egy 150 millió forintos céltámogatásból orvosi mûszerek beszerzésére is telik a kórháznak. Ez a beszerzés folyamatban van, sôt a
kórház egy újabb 150 milliós támogatásban is reménykedik. A harmadik terület, ahol látványos átalakítások várhatók, az az épület energiaellátásának megújítása. Új fûtési rendszert hoznak létre, mely jóval gazdaságosabb lesz az eddiginél. A szükséges 368 millió forint legnagyobb részét az Európai Unió biztosította, hiszen az ilyen energiatakarékos beruházások elônyt élveznek a pályázatok elbírálásánál. Az úgynevezett energetikai projekt keretében Magyarországon egyedülálló napkollektoros szolárrendszert telepítenek a városi kórház három épületének tetejére. Az összesen 800 négyzetméteres felület összegyûjti a napenergiát, és megoldja az intézmény melegvíz-ellátását. Ez úgy lehetséges, hogy a jó hôfelvevô képességgel rendelkezô napelemek a rendszerben keringô vizet elôbb felmelegítik, majd óriási tartályokban napokig képesek melegen tartani. Ha például hétfôn sokat süt a nap, az akkor felmelegített vizet még csütörtökön is használni tudják az épületekben. Az eljárás hasznosságát már bizonyította az a jelenleg is mûködô 96 négyzetméteres napkollektoros rendszer, amely már évek óta segíti a kórház energiaellátását. Pásztor István ehhez hozzátette: a napelemek segítségével akár fûteni is tudnak az épületekben, de erre elsôsorban olyankor kerülhet sor, amikor nem kell túl nagy fûtôenergiát a rendszerbe juttatni. Ez elsôsorban tavasszal, a fûtési fôszezon után, illetve ôsszel, a nagy hidegek beköszönte elôtt lehet nagy segítség. Pásztor István hangsúlyozta, az átalakítási munkálatok ideje alatt lesznek ugyan kellemetlenségek, de a betegek ellátása folyamatos lesz ez alatt az idô alatt is. Szincsok György
Jobb körülmények között a küldeményfeldolgozó
Új posta a Csaba utcában
Egyetlen napon két új postai létesítményt is avattak Szegeden: január 25-én átadták a nagyállomásról az iparvárosba áthelyezett küldeményfeldolgozó üzemet, valamint a Csaba utcában fölépített postát, amely 30 ezer felsôvárosi számára biztosítja a hagyományos postai szolgáltatásokat. Kétszeresen örülhettek a szegedi postások január 25én, amikor egyetlen napon két új létesítményt is átadhatott a városnak és térségének Szabó Pál, a Magyar Posta Rt. vezérigazgatója és Botka László polgármester. A nagyállomásról decemberben költözött a Kollégium úti telephelyre a postafeldolgozó üzem – tájékoztatta lapunkat Lovászi József, a pos-
ta kommunikációs menedzsere. A pályaudvar peronján szûkös körülmények között, az utasforgalom zavarásával tudták csak megoldani a térségbe érkezô és innen az ország más településeire küldött postai küldemények szortírozását, feldolgozását. Az eddigi 400 négyzetméternyi fedett terület helyett az új telephelyen 1400 négyzetméter áll rendelkezésre. A tehergépkocsik fedett helyen rakodhatnak, a dolgozók kulturált, tágas körülmények között végezhetik munkájukat. A korábbi épületek átalakítását Kónya Imre építészmérnök tervezte, generálkivitelezôje a Modus Vivendi Kft. volt. Az új feldolgozó üzem kivitelezése 130 millió forintba került. Fölavatták a január 17-tôl már mûködô Csaba utcai új
posta- és oktatóépületet, amely egyszerre oldja meg a Felsôvároson élô mintegy 30 ezer ember postai kiszolgálását, a postaforgalmi szakközépiskolás diákok gyakorlati felkészítését és a postás dolgozók továbbképzését. Az új posta hét ügyfélszolgálati munkahellyel, digitális ügyfélhívó rendszerrel, integrált postahálózati kapcsolatával a legkorszerûbbek közé tartozik Csongrád megyében. Az épületet Balogh László építészmérnök tervezte, generálkivitelezôje a Ferroép Részvénytársaság volt. A beruházás közel 300 millió forintba került, ennek több mint 80 százalékát – az oktatási tevékenység arányának megfelelôen – szakképzési forrásból biztosították.
Alapítványi, szülôi, önkormányzati támogatással
Megújult a Madách-iskola Szegeden január 27-én avatták fel a nagy múltú Madách Imre Általános Iskola megújult homlokzatát. Szeged méltán lehet büszke elismert intézményére. Minden év januárjában rendezik meg a Madách-hetet a szegedi Madách Imre Általános Iskolában. A gyerekek vetélkedôkön adhatnak számot tudásukról, ügyességükrôl. Idén a Madách-hét különleges volt, hiszen felavatták az öreg iskolaépület 4,5 millió forintból felújított homlokzatát. Az ünnepélyes szalagátvágást követôen megtelt a
díszbe öltöztetett ebédlô. A magyar és az európai uniós himnusz után dr. Botka László polgármester arról beszélt, példamutató volt az a kezdeményezés, amelynek eredményeképpen megújult a nagy hírû iskola épületének utcai frontja, hiszen vállalkozók, szülôk fogtak össze önzetlenül a pedagógusokkal, hogy önkormányzati támogatással megújulhasson az elöregedett épület. A polgármester hozzátette, a Madách a családok iskolája, hiszen több mint százéves fennállása alatt több generáció tanult és tanul az intézményben, az
itt végzettek ide íratják gyermekeiket, unokáikat. Dr. Ezumahné Németh Györgyi, az iskola igazgatója megköszönte mindazon cégek, vállalkozók, támogatók segítségét, akik anyagiakkal és munkájukkal hozzájárultak az iskola épületének felújításához, a polgármester pedig okleveleket adott át mindazoknak, akik támogatták a Madách megújulását. Az ünnepségen az iskola diákjai adtak mûsort, egyebek mellett felléptek a színjátszó körösök, az intézmény tanárainak és diákjainak énekkara is.
2005. január
6 • Szegedi Tükör
Huszár Lajos operája Balázs Béla meséjébôl Darvasi László szövegkönyvére
Spanyolországban vendégszerepeltek
Végre itt A csend Hosszú várakozás után tûzte mûsorra a Szegedi Nemzeti Színház Huszár Lajos Erkel-díjas zeneszerzô A csend címû operáját. Az ôsbemutatót Székhelyi József színidirektor rendezésében február 11-én tartják. A szövegkönyvet Balázs Béla meséjébôl Darvasi László készítette. A Szegedi Tudományegyetem Zenemûvészeti Fôiskolai Karának tanára, Huszár Lajos azóta vonzódik az opera mûfajához, hogy általános iskolás korában Hódmezôvásárhelyen látott egy Nabucco-elôadást Vaszy Viktor dirigálásával. A Szegedi Zenemûvészeti Szakiskolában Vántus István zeneszerzônövendékeként gyakran járt az operatársulat elôadásaira. „Életre szóló élményt jelentett, hogy a zene, az éneklés, a cselekmény drámaisága és a színpadi látvány milyen fantasztikusan tudja egymást erôsíteni és áthatni. Olyan alapélményeim voltak Szegeden, mint a Bohémélet. Talán Berdál Valéria és Réti Csaba énekelte a fôszerepeket. Vaszy hallatlan ihletettségével és agresszivitásával addig nem hagyott békét még a másodrendû énekeseknek sem, amíg nem csinálták azt, amit ô akart. Felejthetetlen élmény volt Puccini Triptichonjának elôadása, katartikus volt megismerkedni ezekkel a mûvekkel. Nem sok operaelôadást játszottak Szegeden azokban az években nélkülem. A darabokkal is a színházban ismerkedtem meg, bár lemezjátszót már hetedikes koromban vettek a szüleim. A véletlennek köszönhetô, hogy épp opera volt az elsô két lemezem: A kékszakállú herceg vára és egy részleteket tartalmazó válogatás Puccini Turandotjából” – vallotta a meditatív alkatú komponista, akinek érettségi után a Zeneakadémia zeneszerzés tanszakára vezetett az útja. Öt éven át Szervánszky Endrétôl tanult, 1973-ban szerzett diplomát, majd Szegeden kezdett tanítani. 1975 tavaszán féléves tanulmányútra ment Rómába, ahol az Accademia di Santa Cecilia ösztöndíjasaként Goffredo Petrassi nö-
A szegedi szimfonikusok újabb sikere Bilbaóban
A szegedi szimfonikusok közremûködésével hatalmas sikerrel mutatták be Bilbaóban Rossini ritkán játszott operáját, a II. Mehmetet.
Huszár Lajos zeneszerzô vendéke volt. 1984-ben elhagyta Szegedet, zongorakísérôként dolgozott a színmûvészeti fôiskolán, majd rövid ideig a rádiónál volt szerkesztô-gyakornok, végül három évig a békéscsabai zenemûvészeti szakközépiskolában tanított. 1989-ben, többek között Weninger Richárd biztatására visszajött Szegedre, és a szakközépiskolába, majd a hamarosan megalakuló konzervatóriumba hívták tanítani. Huszár Lajos a Szegedi Nemzeti Színház zeneigazgatója, Molnár László felkérésére a kilencvenes évek közepén Balázs Béla meséjére komponálta A csendet. „A véletlen mûve volt, hogy találkoztam Balázs Béla meséjével. Éveken át kétségbeesetten kerestem az operának való témát, a könyvszekrényemen több polc is teli van drámakötetekkel. Hiába olvastam el rengeteg színdarabot, egyik sem bizonyult tökéletesen megfelelô alapanyagnak. Egyszer Papp Györgyné – aki a városházán dolgozott zenei szakreferensként – ajánlotta, hogy nézzem meg Balázs Béla Hét mese címû kötetét. Csodálatos élményben volt részem, amikor felfedeztem benne A csend címû mesét, ami filozofikus is, szimbolista is, ugyanakkor nagyon erôs érzelmi telítettségû. Rengeteg olyan momentum található benne,
Molnár László zeneigazgató ami katartikus erôvel hatott rám. Mintha velem történt volna meg, mintha az én érzelmeimet fogalmazta volna meg, mintha anyámmal való kapcsolatom, az ô halála is benne lenne. Az igazi megragadás mindig ezeknél a nagyon finom, szubjektív megfeleléseknél, azonosságoknál történik meg. A mese cselekményének mozgatója a Csend Tündére, aki tulajdonképpen a végtelenbe vonzó vágyakozás, a mindenen túli transzcendens
életcél szimbóluma, s aki a Földön járva meglátja és megszereti Pétert. Csillapíthatatlan, de öntudatlan vágyat kelt a fiú lelkében, aki azonban csak azután fogadhatja el a hívását, miután átélte a három alapvetô emberi kapcsolat – az anya-gyermek kapcsolat, a barátság és a szerelem – élményét és csalódását. Darvasi Lászlót sikerült megnyerni a librettó elkészítésére, aki nagyon szép szöveget írt.” H. Zs.
Az ôszi évadkezdéskor már biztosan mûködik a kisszínház
Öltöztetik a falakat, szerelik a technikát
A karmester – A csend egy hatalmas, wagneri méretû opera kórussal, szólóénekesekkel. Költôi, szimbolikus mûrôl van szó, amely az élet egészét próbálja meg elénk vetíteni sajátságos színpadi-zenei nyelvezetével. Huszár Lajosnak tízévnyi munkája van benne, az operatársulatunk is több hónapnyi elmélyült mûhelymunkával hozza létre az ôsbemutatót. Meggyôzôdésem, hogy országosan is feltûnô sikerünk lesz vele, hiszen ritkaság, hogy egy társulat élô szerzô ilyen nagy formátumú darabját felvállalja – mondja a premier karmestere, Molnár László zeneigazgató. – A darab két részbôl, négy képbôl áll. Bartók operájához, A kékszakállú herceg várához hasonlíthatnám, amely ugyancsak szimbolikus darab. A szakma máris rendkívüli érdeklôdést mutat a produkció iránt, remélem, a közönség is jól fogadja majd. A társulat vezetô énekesei, Andrejcsik István, Vajda Júlia, Dér Krisztina, Szonda Éva és Gábor Géza, továbbá Hajdu András alakítják a fôbb szerepeket.
A közéleti kávéház februári programjából Február 4. péntek 18 óra Kodály Téri Általános Iskola (Kodály tér 1.HOLDSUGÁR. Vendég: dr. Faragó Sándor („pingpongdoki”) Házigazda: Tóth Dezsô, a Kodály Téri Általános Iskola igazgatója. Február 7. hétfô 18 óra Városháza Házasságkötô terem. POPEYÉK, ÉS AZ „ÉDES ÉLET”. Vendégek: a Szabadi család, a Kati cukrászda tulajdonosai. Házigazda: Dr. Szalay István matematikus Február 8. kedd 18 óra MTESZ-székház. EGY BIOENERGETIKUS TAPASZTALATAI. Sóti Judit természetgyógyásszal beszélget dr. Domján László orvos kandidátus, agykontrolloktató. Háziasszony: Dr. Galántai Erzsébet egyetemi docens. Február 9. szerda 18 óra Virág cukrászda Zöld Szalon. LATIN GITÁREST. Varga György és növendékei estje. Február 10. csütörtök 18 óra Ifjúsá-
Az észak-spanyolországi nagyvárosban, Bilbaóban januárban a Szegedi Szimfonikus Zenekar közremûködésével tartották meg Rossini II. Mehmet címû operájának premierjét. Rendezônek a bilbaóiak a velencei Massimo Gasparont kérték fel, aki maga tervezte a díszletet és a jelmezeket is. Marcello Panni, a produkció karmestere, sikeres zeneszerzôi karrierje mellett dirigensként a 19. század eleji olasz operarepertoár világhírû specialistájának számít. Gyüdi Sándor, a szimfonikusok igazgató-karnagya elmondta: a produkció elôkészületeit komoly nehézségek jellemezték, mert mind a négy eredetileg felkért fôszereplô lemondta a bemutatót – a címszereplô például tizenkét nappal a premier elôtt. Helyette az utolsó pillanatban az olasz Simone Alaimót, napjaink egyik legkiválóbb bel canto basszistáját sikerült megszerezni. A szoprán fôszerepet az amerikai June Anderson énekelte, aki az opera egyetlen létezô CD-felvételének is közremûködôje. Mezzoszopránként óriási felfedezésnek tartják az Olaszországban élô albán Enkelejda Shkosát. A fiatal amerikai tenorista, Stephen Mark Brown, a Pavarotti-énekverseny gyôztese is sikert aratott. A bemutatót a közönség lelkes ünnepléssel fogadta, és számos jelen lévô szakember szerint a zenei megvalósítás magas színvonala alapján is megérdemelt a kiemelkedô siker. A szegedi muzsikusok összesen négy alkalommal játszották el az operát, majd útban hazafelé Castellónban Ainhoa Artetával és Roberto Rizzi Brignolival operagálát adtak. Legközelebb február 3-án lép fel az együttes a Szegedi Nemzeti Színházban, a spanyol José Miguel Rodilla dirigálásával.
gi Ház Nagyterem. Horváth Tímea és Kékesi Dóra énekel. Házigazda: Pleskonics András (Plesi) Február 11. péntek 17 óra Móra Ferenc Múzeum. MAGYAR HADIHAJÓK TÜNDÖKLÉSE ÉS BUKÁSA. Vendég: Kálnai Attila hajózási fôfelügyelô. Házigazda: Szilágyi Árpád városvédô polgár Február 15. kedd 18 óra Gyógyszerésztudományi Kar (Eötvös u. 6.). PUSKIN-EST. A költô versei oroszul és magyarul. Házigazda: dr. Kovács Miklós ny. fôiskolai tanár Február 16. szerda 18 óra Royal Szálló. A KÖZLEKEDÉS KÖLTSÉGEI. Vendég: dr. Szeri István, a Tisza Volán vezérigazgatója és Nemes László, a Bálint Trans Kft. ügyvezetô igazgatója. Házigazda: dr. Tóth István Tibor fôiskolai docens Február 17. csütörtök 18 óra Dóm Hotel (Bajza u. 3–6.) LÉLEK NÉLKÜ-
LI ORSZÁG. Vendég: Halász Miklós újságíró, a könyv szerzôje. Beszélgetôtárs: dr. Tráser László újságíró Február 21. hétfô 17 óra Somogyikönyvtár. UTAZÁS RAGTIME-TÓL FURULYÁIG. Vendég: Nagy Imre Erik karmester, zeneszerzô. Beszélgetôtárs: Kohári Nándor önkorm. képviselô .Házigazda: TÓTH KÁROLY önkorm. képv. Február 23. szerda 18 óra Royal Szálló. BUNKERTURIZMUS. A déli véderôrendszer. Házigazda: Tóth Károly önkormányzati képviselô Február 25. péntek 17 óra Somogyikönyvtár. NEMZET, ANYANYELV, IRODALOM. Házigazda: Szilágyi Árpád városvédô polgár Február 28. hétfô 18 óra Dóm Hotel VAJDASÁGI ÍRÓK ESTJE Vendég: Dudás Károly, a Vajdasági Hét Nap fôszerkesztôje és írótársai. Házigazda: Halász Miklós újságíró
A speciális színházi – a színpad-, hang- és világítástechnikai – szerelések, valamint a belsôépítészeti munkák vannak még hátra, valószínûleg tavasszal átadják a megújult kisszínházat. A falakat felöltöztetik, a technikai berendezéseket beszerelik és kipróbálják, továbbá bebútorozzák az öltözôket, kiszolgáló helyiségeket. Már „csak” ez van hátra, vagyis a kisszínházi rekonstrukció szinte megvalósult. Mint ismert, a sajátos szakmai feladatok miatt az önkormányzat külön pályáztatta a színpadtechnikai, hangosítási és világítási munkákat. A tendernyertes cégek tevékenységét a fôvállalkozó Délépítô Rt. hangolja össze. – A koordináció mellett a mi dolgunk biztosítani ezeknek a cégeknek a munkaterületet és a -feltételeket – mondja Mészáros András fômérnök. – Egy színházfelújítás eléggé sokrétû feladat, számos szakmának kell együttmûködni. Most ott tartunk, hogy a színpad-, a hang- és a világítástechnikai berendezések beszereléséhez megvannak mindazon elôfeltételek, amelyeket az építéssel egyidejûleg kellett biztosítani és a berendezések tényleges bekötése van hátra. Gyártatjuk a bútorokat az öltözôkbe, irodákba, ruhatárba, büfébe. Megkezdtük a csempézést, folyamatban vannak a színházteremben és az újonnan kialakított próbateremben az akusztikai burkolások – aztán jöhet a falak végsô felöltöztetése. A nézôtér fölött újonnan épített próbaterem – amely elsôsorban a Szegedi Kortárs Balettet szolgálja majd – hatalmas acélszerkezete fémlemezborítást kapott. Józsa Gusztáv akusztikus tervezô a próbaterem mennyezetére speciális burkolatot javasolt, ami karácsony elôtt került föl. Ugyancsak akusztikai burkolatot kaptak a nézôtéri falak, amelyekre végül a textilt kasírozzák. A kisszínház rekonstrukciója valóban teljes újjáépítést jelent: csak a fôfalak a régiek, a bontáskor ezeket is teljesen lecsupaszították, „kibelezték”. Valamennyi vezetékrendszer, az épületgépészeti berendezések, az egész színpadtechnika – beleértve a forgószínpadot –, a hang- és világítástechnika minden eszköze új lesz. Bizonyos helyeken még a fôfalakból is bontottak, így alakulhat egy kicsi belsô udvar, ahol három-négy gépkocsiállást alakítanak ki. A régi lépcsôházból is „kiharaptak” egy részt és liftet építettek az addig lift nélküli házba. S. E.
2005. január
Szegedi Tükör • 7
Szeged és Darmstadt testvérvárosi kapcsolata
Ványai Éva a fejôdésrôl, az eseménydús 15 évrôl Idén ünnepli tizenöt éves jubileumát Szeged és Darmstadt testvérvárosi kapcsolata. Ennek alkalmából kapott meghívást a német városba Ványai Éva önkormányzati képviselô, aki Szegedrôl tartott elôadást a darmstadtiaknak. A rendszerváltás elôtti idôkig, a tanácsi rendszerig nyúlik vissza Szeged és Darmstadt testvérvárosi kapcsolata. Ványai Éva, aki 15 éve önkormányzati képviselô a kezdetektôl támogatta és nyomon követte a két város kapcsolatát. A két város közti együttmûködés idén tizenöt éves, amirôl a Német–Magyar Baráti Társaság és a darmstadti önkormányzat rendezvénnyel emlékezett meg, amire városunkból Ványai Éva kapott meghívást. A képviselô elôadásában, amit 120-an hall-
gattak végig, Szegedrôl és a megyeszékhely fejlôdésrôl beszélt. – A távolság ellenére élénk oktatási, kulturális cserekapcsolat van a két város között, az egészségügy területén pedig többször kapunk igen jelentôs segítséget Darmstadtól. Ilyen volt például a gyermekklinikának adományozott mûvesekészülék. A Deák Ferenc Gimnázium és az Eleonoren Schule közötti kapcsolat példaértékû. Mindez Ilona Breining asszonynak, a Német–Magyar Baráti Társaság elnökének köszönhetô – magyarázta a képviselô.
Darmstadt fôtere, a Luisenplatz
Ványai Éva kiemelte, sok szegedi képzômûvész, zenész gondol vissza örömmel a német városban eltöltött idôre. Darmstadtban járt már többek között a Vaszy Viktor Kórus, a Szimfonikusok, a Szegedi Kortárs Balett, a Molnár Dixieland Band. – Elismerés a számunkra, hogy városunk, országunk kultúráját bemutatathattuk és örömmel fogadtuk a német néptáncosokat, zenészeket, mûvészeti csoportokat. És ami a legfontosabb, hogy a hivatalos kapcsolatokon túl valódi családi barátságok köttettek a diákcseréknek köszönhetôen – tette hozzá Ványai. Az önkormányzati képviselô az ünnepi rendezvényen Szeged ezredforduló utáni fejlôdésérôl beszélt a közönségnek. Elhangzott: a belvárosban a teljesen felújított, török jellegû Anna-fürdô gyógyászati és wellness szolgáltatásokkal várja a gyógyulni, frissülni vágyókat. Büszkeségünk a több mint hétmilliárd forintos egyetemi beruházással elkészült tanulmányi információs központ, ami az egész régióban egyedülálló. Ványai Éve kiemelte a Biopolisz konzorcium létrehozását, a Tisza Lajos körút átalakítását, a Szent István tér idénre tervezett felújítását. Elôadásában hangsúlyozta, darmstadti barátaink rövidesen végig autópályán utazhatnak Szegedig. – Bízom abban, hogy dinamikusan fejlôdô városunk felkeltette a hallgatóság figyelmét és örömmel üdvözölhetjük majd a látogatókat Szegeden – fogalmazott Ványai Éva. T. J.
A magyar kultúra napja alkalmából
Megköszönték a legjobbaknak
A Szeged kultúrájáért aranygyûrû kitüntetettjei: Erdôs János, Petróczy Sándor és Török Gizella A hagyományokhoz híven Szeged kulturális intézményeinek képviselôi koszorúztak a Dóm téren, a Himnusz költôje, Kölcsey Ferenc szobránál a magyar kultúra napja alkalmából. Tandi Lajos, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje nyitotta meg a Szegedi Nemzeti Színházban Aranyi Sándor festômûvész, Papp György és Sejben Lajos képzômûvész, valamint Nagyné Török Gizella népi iparmûvész kamaratárlatát. – A város vezetôi idén is nagy célokat tûztek ki: az önállóvá vált szabadtéritôl sikeres mûködést várnak, átadják a felújított kisszínházat, megkezdôdik egy európai színvonalú galéria kialakítása a szecessziós Reökpalotában, folytatódik a mûvelôdési házak rekonstrukciós programja – sorolta az eredményeket ünnepi beszédében Botka László polgármester, aki azt is hangsúlyozta: idei költségvetésébôl 4 milliárd forintot költ Szeged a kultúrára. Erdôs János karnagy, Petróczy Sándor, a
Mozgókép Kht. igazgatója és Nagyné Török Gizella népi iparmûvész vehette át a polgármestertôl az idei Szeged kultúrájáért aranygyûrût. Botka László, valamint Kormos Tibor, a kulturális bizottság elnöke tíz kategóriában adta át a Kölcsey-plakettet. Kitüntetést kapott zene kategóriában: Delley József zongoramûvész; irodalom: Veszelka Attila költô; színházmûvészet: Balog József, a MASZK Egyesület elnöke, elôadómûvész; táncmûvészet: Sárközi Attila balett-táncos; közmûvelôdés: Tandi Lajos újságíró; könyvtár: Rátkai Erzsébet könyvtáros; civil szféra: Mezô Tamásné népi iparmûvész; folklór: Nagy Albert koreográfus, képzômûvészet: Szuromi Pál mûvészeti író. A menedzser-mecénás kategória díját a szabadtéri játékok megrendezését tavaly 20 millió forinttal támogató Lombard Pénzügyi Rt. kapta, amelynek vezérigazgatója, Domonkos András vette át a Kölcsey-plakettet.
A Móra Ferenc Múzeumban látható a fél100 címû kiállítás
Darázs és Sejben közös tárlata
Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere
pályázatot hirdet középiskolás fiatalok számára. A pályázat célja, hogy 2005-ben, a Fiatalok Évében a városi központi ünnepségek szónokai is fiatalok – 16–18 éves diákok legyenek, akik méltóan meg tudják fogalmazni az egyes történelmi évfordulók jelentôségét, a mához és a szülôvároshoz, a szegediekhez szóló üzenetét és akik ezt hatásosan, színvonalasan elôadják az egybegyûltek elôtt. Elôször a
március 15-i ünnepi beszéd írására lehet pályázni az alábbi feltételekkel. A pályázó 11–12. évfolyamos diák lehet, aki valamely szegedi középiskola nappali tagozatos tanulója A pályázat: ✼ Terjedelme: 4–5 gépelt oldal ✼ Leadási határideje: 2005. március 1. ✼ Beküldendô: Szeged Megyei Jogú Város Polgármester Hivatal sajtófônök
6720 Szeged, Széchenyi tér 10. A sikeres pályázat a haza és haladás, a forradalmiság, az egyén és közösség kapcsolata gondolatkörét egyedi, a fiatalokhoz, szegediekhez és a XXI. század európai polgárához szóló mondanivalóval ötvözi, s a sikeres pályázó képes e gondolatokat nagyszámú hallgatóság elôtt, a város központi ünnepségén elôadni. A beérkezett pályázatokat szakmai zsûri bírálja el. I. díj: 200 ezer ft értékû, II. díj: 100 ezer Ft értékû, III. díj: 80 ezer Ft értékû utazási utalvány, mely bel- és külföldi utazásra egyaránt fölhasználható
A Szeged Város Közösségéért Közalapítvány pályázatot ír ki Szegeden mûködô, a szociális, gyermek- és családvédelem, a határon túli és regionális kapcsolatok, a közbiztonság, a kultúra, az oktatás, és a sport területén tevékenykedô szervezetek támogatására. Adatlap igényelhetô és további információ kapható telefonon: 62⁄621073, 30⁄3495294; vagy e-mailen:
[email protected]; személyesen ügyfélfogadási idôben: H-Cs 13-16-ig. A pályázat postára adásának határideje: 2005. február 28. A pályázat elbírálásának határideje: 2005. március 22.
Nagy Imre mûvészettörténész, Sejben Lajos és Darázs József a megnyitón A magyar kultúra napjához kapcsolódva nyílt meg a két progresszív szegedi képzômûvész, Darázs József és Sejben Lajos közös tárlata a Móra Ferenc Múzeumban. A fél100 címû kiállítás vezérfonala: az idô. Az idén 50. születésnapját ünneplô Darázs József és két évvel ifjabb pályatársa, Sejben Lajos a lineáris idô metszetében szeretnék megmutatni mindazt, amit alkotóként átéltek, amit fontosnak tartanak – hangsúlyozta mûvészetük avatott ismerôje, Nagy Imre. A múzeum mûvészettörténésze rendhagyó módon nyitotta meg a tárlatot: beszéde elôtt meggyújtott egy füstölô rudacskát , amit a mikrofonállványra erôsített. A felszálló tömény, keleti illat és az elmesélt indiai rege is ugyanazt a célt szolgálta: hogy a múzeum emeleti termét megtöltô közönség legyen képes a mûalkotások mögött lévô kozmikus idôt is
meglátni. Nem újdonság, hogy a Fiatal Képzômûvészek Stúdiójából indult Darázs József és Sejben Lajos közösen rendez tárlatot: már a ‘80-as évek derekán is együtt állítottak ki a MESZÖV-székházban, késôbb nemcsak Szegeden, hanem Székesfehérvárott és Szigetszentmiklóson is párban mutatkoztak be. Ritka a mai világban az ilyen önzetlen barátság két mûvész között, akik ráadásul meglehetôsen eltérô stílusban alkotnak – hangsúlyozta Nagy Imre, aki Darázs munkái kapcsán azt emelte ki: ô az ôsmûvészet, a népmûvészet különbözô eszközeit felhasználva vall az idôrôl, a lét örökkévalóságáról. Sejben pedig – a modern mûvészet igézetében – új Provence- és Toszkána-sorozatával is a bármely pillanatban bekövetkezhetô metamorfózist mutatja meg. A kiállítás március 27-ig hétfô kivételével naponta 10-tôl 17 óráig tekinthetô meg.
2005. január
8 • Szegedi Tükör
A szegedi nemzetközi nagymester már 3. a világranglistán Megpróbálják a lehetetlent a Savona ellen
Lékó Péter tornagyôztes!
Lékó Péter a fiatalok körében is népszerû Szegeden A szegedi nemzetközi nagymester, Lékó Péter begyûjtötte a sakkozók harmadik Grand Slam-tornájának, a Wijk aan Zee-inek a trófeáját is. Már csak ez hiányzott az amúgy is nagyon értékes gyûjteménybôl, Linaresben és Dortmundban ugyanis korábban már gyôzött. Az utolsó elôtti fordulóban Polgár Judit világossal legyôzte a hazai, vagyis holland színekben versenyzô Ivan Sokolovot, Lékó Péter pedig sötéttel döntetlent játszott a bolgár Veszelin Topalovval a hollandiai Wijk aan Zee-ben zajló sakktornán. Lékóék a 42. lépés után egyeztek meg a remiben és ez a késôbbiekben döntônek bizonyult. Lékó Péter ugyanis megnyerte a szupertornát! Az utolsó, a vasárnapi fordulóban a szegediek nagy kedvence sötéttel remizett Polgár Judittal. A tavalyi viada-
lon második helyezést elért Lékó és a 2003-ban ugyancsak „ezüstérmes” Polgár nagyon gyors mérkôzésen, a 22. lépés után egyezett meg a (szalon)remiben. Lékó a döntetlennek köszönhetôen 8,5 ponttal zárta a viadalt, s a befejezô forduló elôtt csak 7,5 pontos címvédô, Viswanathan Anand érhette volna ôt utol. De mivel az indiai klasszis csupán remizett Sokolovval, nem kellett számolgatni, Péter fél ponttal, „tisztán”, a 67 éves torna történetének legerôsebb mezônyében végzett az élen.
– Nagyon boldog vagyok! Fantasztikus csatában sikerült megnyernem a tornát – ezek voltak Lékó Péter elsô szavai. – Nem a szerencsén múlott, bár ilyen rangos versenyen nem is lehet szerencsével az élen végezni. Nagyszerû partik, jó szakmai teljesítmény kellett az elsôséghez. Anandot is sikerült legyôznöm, Topalovval pedig az utolsó elôtti kiélezett partiban értem el döntetlent. Akkor már úgy éreztem, csak én nyerhetek Wijk aan Zeeben. Jólesett, hogy minden résztvevô odajött hozzám, gratulált, elismerését fejezte ki. Nagy álmom vált valóra ezzel a diadallal, hiszen a sakkozók Grand Slamjének számító három viadal közül eddig Linaresben és Dortmundban már gyôztem, csak ez hiányzott. A nagyon erôs mezônynek köszönhetôen szaporodtak Péter élôpontjai: a szegedi mester – aki Topalovot és Kramnyikot is megelôzte, már 3. a világranglistán! Néhány napos pihenô következik – a sport, fôleg persze a foci, ekkor sem fog hiányozni –, azt követôen pedig elkezdi a felkészülést Linaresre. A torna végeredménye: 1. Lékó 8,5 pont, 2. Anand 8, 3. Topalov 7,5, 4–7. Adams, Griscsuk, Kramnyik, Polgár 7–7, 8–10. Van Wely, Ponomarjov, Bruzon 6,5–6,5, 11. Szvidler 6, 12. Short 5,5, 13. Morozevics 4,5, 14. Sokolov 4. P. I.
Világsztárok az uszodában Február 5-én nem mindennapi vízilabda-mérkôzést élvezhetnek a szegediek. A férfi LEN-kupa negyeddöntôjének visszavágóján a Szeged Beton VE a klasszisok sokaságát felvonultató Savonát fogadja. Az elsô találkozót az olaszok 11–7-re nyerték. A Szeged Betonnak minimális az esélye a férfi vízilabda LEN-kupában a négy közé jutásra, de mint tudjuk, a remény hal meg utoljára. Sok az a négygólos hátrány, amit Molnár Péterék Olaszországban elszenvedtek a Savonától, szinte ledolgozhatatlan. De csak szinte, mert a sportban már nem egyszer elôfordult csoda. Persze azzal mindenki tisztában van, erre most csekély esély mutatkozik, de a szegedieknek az a kötelességük, hogy mindent megpróbáljanak. Amennyiben ez így lesz, de minden erôfeszítés ellenére
mégis elbuknak, azt emelt fôvel tehetik, senki sem mond majd egyetlen rossz szót sem rájuk, hiszen a vetélytárs jobb, erôsebb, tapasztaltabb. De legfôbbképpen gazdagabb. A Savona költségvetése több mint tízszerese a Betonénak, arról nem is beszélve, hogy információnk szerint csak a két legnagyobb sztárjának, Kásás Tamásnak és a szerbmontenegrói Sapicsnak az éves fizetésébôl majdnem eléldegélhet egy évig a Szeged Beton VE. Érdekes, a kinti, Imperiában játszott találkozón nem elsôsorban ez dominált, nem emiatt szenvedett négygólos vereséget a Tisza-parti alakulat. Ugyan a kelleténél is jobban tisztelte nagynevû vetélytársát, de ez talán megbocsátható. A fô gond az volt, hogy ugyanez elôfordult a holland, izraeli játékvezetô párosnál is. Márpedig nekik az lett volna a feladatuk, hogy nagyjából egy-
forma feltételeket teremtsenek a két csapat számára. Iványi Aurél, a szegedi önkormányzat sportbizottságának helyettes vezetôje nem gyôzte hajtogatni: „Ilyen elfogult bíráskodást még nem láttam”. Ennek alátámasztásul elég volt csak rápillantani a statisztikára, amelybôl kiderült, addig, míg az olaszok tizenkétszer támadhattak emberelônyben, addig a szegediek mindösszesen csak négyszer. Aki kicsit is figyelemmel követi a sportágat, az pontosan tudja, tisztában van vele, ez mit is jelent... Ez persze nem jelenti azt, hogy a Savona kizárólag a bíráskodás miatt múlta felül a Szegedet. Nem, mert egy-két góllal mindenképpen jobb, de csak Olaszországban. Ekkora hátrány ledolgozására reális esély mutatkozott volna a február 5-i, szegedi visszavágón. Így marad a csodavárás. Szélpál László
A bajnokságra hangolt a Pick A Pick Szeged férfi kézilabdacsapatáról legutóbb akkor olvashattak ezeken a hasábokon, amikor Kovács Péter vezetôedzô a 2004-es ôszi teljesítményt értékelte. A bajnokság 2005-ös része még nem kezdôdött el, de a város legnépszerûbb együttesének háza táján azért zajlottak az események. Próbáljuk meg sorjában venni – nem lesz egyszerû! – az ún. uborkaszezon Picktörténéseit. A felkészülést kevesebb játékossal kezdte meg a szegedi férfi kézilabdacsapat, mûtét miatt Mezei és Matics, derékbántalmak okán pedig Czina és Bajusz hiányzott a rajtnál a keretbôl. Válogatott kötelezettségek miatt Ilyésre, Laluskára és Szentére, valamint Djurkovicsra és
Andjelkovicsra nem számíthatott Kovács Péter vezetôedzô. Az Európa-bajnoki elôselejtezôn jól szerepeltek a Tiszapartiak, s a klubbal kötött megállapodás értelmében Skaliczki László szövetségi kapitány – a továbbjutás biztos kiharcolása után – Laluskát és Ilyést visszaengedte együtteséhez. Az utolsó találkozón a nemzeti együttesbe magát „visszavédô” (korábban, 2000-ben és 2001-ben 15 alkalommal már magára ölthette a címeres mezt) kapus, Szente is eltávot kapott. Ôk megérkeztek, közben Kovács Péter távozott: a nemzetközi szinten is elismert szakember január 24-tôl 29-éig IHFküldöttként vett részt a tunéziai férfi kézilabda világbajnokságon. Távollétében, amint arra már korábban is volt példa, az edzéseket Ko-
vács László mesteredzô dirigálta. Elérkezett az elôkészületi mérkôzések korszaka is. A Békés ellen január 12-én békés döntetlent (32–32) ért el a Pick Szeged. A temesvári tornára már Kovács László vezetésével utazott el a gárda. Az elsô találkozón 34–26-ra legyôzték Puljezevicsék a Targu Jiu együttesét, másnap pedig a CSU PolitechnikaIzometal Temesvár következett. A házigazdák mindent bevetettek, de vendégeik sikerét (35–28-ra nyertek Vadkertiék) és ezzel tornagyôzelmét nem tudták megakadályozni – megnyerték a Bánátkupát. A diadal ellenére Bertának kellemetlen emlékei maradnak errôl az erôfelmérôrôl, hiszen ütközött Bajuszszal, felrepedt a fejbôre, amit a temesvári klinikán varrtak össze. A „helyettes” tréner úgy fogalmazott összegzésében, hogy azok, akik korábban kevesebb bizonyítási, illetve játéklehetôséget kaptak – éltek az alkalommal. Valamint a Temesvár 10 gólt szerzô játékosát, Gabriel Stanciut a Pick-vezetôk figyelmébe ajánlotta. Január 28-án Kiskunmajsán vendégeskedtek Szabóék, ahol egy szerb alakulattal, a Fidelinkával – a bajnokság jelenlegi 3. helyezettje, EHF-kupa nyolcaddöntôs – játszottak hírverô mérkôzést. Az eredmény: Pick Szeged–Fidelinka Szabadka 36–27. A bajnokság február 9-én (szerda) 18 órakor a Pick Szeged–Százhalombatta meccsel folytatódik a Kovácsteamnek. I. P.
Röplabda-gondok
Az utánpótlás-nevelés lehet a kiút Lehet, hogy teljesen megszûnik Szegeden a röplabda, amely nem is olyan régen még sikersportágnak számított. A nôi szakág már csak a Radnóti Miklós Gimnáziumban létezik, míg a férfiak, a Papiron SC színeiben az NB II-ben szerepelnek. Kezdjük a gyengébb nemmel – s ezúttal nem az udvariasság, hanem a szomorú aktualitás miatt. A Szegedi DRE, Ducsai Gézával, kétszer is a 6. helyen végzett az Extraligában, majd a kínzó anyagi gondok miatt egyre lejjebb csúszott, s a 2004⁄2005-ös pontvadászattól már visszaléptették a felnôttgárdát. A nôi röplabda csak a Radnóti Miklós Gimnáziumban létezik, diáksport szinten. Közel egy évtizede még sikersportágként emlegethettük Szegeden a férfiröplabdát. A Medikémia (korábban Papiron és Délép) 1995-ben megnyerte a csongrádi megyeszékhely elsô labdasportos csapataranyát, majd a következô évben dupláztak Nyári Sándor vezetôedzô tanítványai. A Magyar Kupát összesen négyszer hódította el a gárda, az egyéb bajnoki és serlegérmek hosszú sorát most nem is említjük meg. Az utol-
só nagy diadalt, MK-sikert – akkor természetesen ezt gondolni sem mertük volna – 2004. április 24-én ünnepelhette az újszegedi sportcsarnok közönsége – azóta néma csend... Az ok: a Medikémia Rt. a megváltozott marketingstratégia miatt megszüntette a klub támogatását, s az egyesület vezetése nem talált új, jelentôs, vagy akár névadó szponzort. Pénz nélkül pedig... Az együttes három éven keresztül vegetált – gyôzelmet is alig szerezve – az Extraligában, majd a 2004⁄2005-ös idény már az NB II-ben találta. Pillanatnyilag ott tartunk, hogy a Papiron SC Szegedre „visszakeresztelôdött” együttes – amely tulajdonképpen csak az önkormányzat támogatására számíthat, azt is az utánpótlás-nevelés finanszírozására kapja – léte még a legalacsonyabb osztályban is veszélybe került. Csíkos Gábor
egykori válogatott játékos, a csapat jelenlegi trénere elmondta: nem tudnak hol edzeni a felnôtt kerettel – már terembérletre sem futja –, a labdák el vannak zárva, pedig szeretnék befejezni az ôsszel elkezdett munkát. Az NB II-es bajnokság – a tabellán pillanatnyilag az Ózd mögött a 2. helyen áll a Tisza-parti alakulat – február 5-én folytatódna, de nagy kérdés, hogy a Papiron SC-vel, vagy nélküle? Hogy van-e kiút? Talán. A közelmúltban alakult meg a fiatal és tehetséges edzô, Varga Tamás által fémjelzett új klub, amely pillanatnyilag „csak” utánpótlás-neveléssel foglalkozik. Lehet, hogy mindent az alapoknál kell kezdeni, újra felépíteni, hogy ismét állhasson a „röplabdaház” Szegeden – de tudjuk, mert már átéltük, megéri a fáradtságot. Imre Péter
A lapot szerkeszti a szerkesztôbizottság Felelôs szerkesztô: Vécsey Ágnes Kiadja a Lapcom Kft. Délmagyarország Kiadó Kiadóigazgató: Pap Klára Alapító: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata ISSN 1589-4282
