Fejezetek a pénzügyjog körében

Pénzügyjog

Dr. Pintér Attila [email protected] 1. órai anyag

A vizsga írásbeli, rövid válaszadós és egy kifejtős. Ajánlott irodalom: Halustyik Anna – Pénzügyjog I-II. A legfontosabb az előadások anyagát tudni! Ajánlja a pázmányos hallgatók kigyűjtéseit is!

Fejezetek a pénzügyjog körében Államháztartás: Újraelosztási rendszer: Az állam a pénzt beszedi (adók), összegyűjti (büdzsé) majd újraelosztja, hogy kifizesse a következőket: - nyugdíj - táppénz - közalkalmazottak bére - köztisztviselők bére Bevételi oldal: - adók -

• áruk és szolgáltatások forgalmához köthető pl.: ÁFA • jövedelemszerzéshez köthető illetékek (illetékekről szóló tv.) • vagyonszerzéshez kapcsolódó • eljárási illetékek pl.: keresetnél a pertárgy értékének a 6% díjak vámok (közösségi szabályozás alá esik. Vám-Unió  területén belül nincsenek vámok, viszont a külső határán egységes vámokat vetnek ki  ezt a közösségi kódex határozza meg és a közösségi büdzsét gazdagítja. járulékok és hozzájárulások ( Tb alapokat és az elkülönített állami pénzalapokat gazdagítják) bírság

Szabályozás alapjai: Bevételi oldalon: adózás rendjéről szóló tv. - anyagi jogszabályok - eljárási jogszabályok Mindenkinek kötelező hozzájárulni a bevételekhez  csak tv. írhatja elő KIVÉVE: tv. felhatalmazása alapján önkormányzati rendelet (helyi önkormányzat helyi adók kivetése) és eseti jellegű adófizetési kötelezettség (bírság) ’92. évi 38. tv. Államháztartásról szóló tv. Kiadási oldal: nincs konkrét tv. előírás. A közpénzek elköltését.

pályázati kiírásokkal szokták szabályozni a

1

Pénzügyjog

Dr. Pintér Attila [email protected]

Az állam, jogi személy  ezt a Ptk. mondja ki - megjelenik, mint közhatalom gyakorlója - megjelenik, mint magánszemély alanya Magánjogi bevétel: az állam tulajdonának adás-vétele. Az államháztartás 4 alrendszere: - Központi költségvetés - Tb alapok - Elkülönített állami pénzalapok - Helyi önkormányzatok költségvetése (a kpi ktgvetéstől elkülönülő rendszer, de hasonló elvek alapján épül fel.) Jogforrások: - alkotmány - költségvetési tv  minden évben új készül - ÁHT  konstans tv - ÖTV HÁZI FELADAT: MEGNÉZNI AZ AKTUÁLIS KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNYBEN, HOGY MAGYARORSZÁGNAK MENNYI A TERVEZETT BEVÉTELE? Bevételek forrása: Az ország területén működő, jövedelemmel, bevétellel, vagy vagyonnal rendelkező természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. Költségvetési tv. felépülése: - minden évben új - szerkezete: • szervezet (önállóan felügyelt és irányított szervezet, irányított szervezetek összessége) • címe (szervezet és szabályozási szempontból tartoznak össze  alcímek o előirányzott csoportok (konkrét kiadási összeg) Költségvetési törvény elfogadásának menete: - alulról szerveződik - eljut a költségvetési szerv vezetőjéhez - ő továbbítja a miniszternek - a miniszter látja, hogy az adott szektornak mennyi költsége lesz - a miniszterek a költségigényüket továbbítják a pénzügyminiszternek Az ÁHT meghatározza, hogy az adott év időszakában mit kell elvégezni: - április 15.: pénzügyminiszter a kormány elé terjeszti az irányelveket  kormányülések következnek - augusztus 31.: a fejezet vezetője (miniszter) összeállítja a részletes tervet és a kormány elé terjeszti

2

Pénzügyjog -


szeptember 30.: (tanár úr születésnapja) a kormány benyújtja az OGY-nek a tv. javaslatát. Mindegyik OGY-i bizottság készít egy véleményt, végül a költségvetési OGY-i bizottság készíti el végső javaslatát. November 30.: eddig kell az OGY-nek megtárgyalnia és elfogadnia a részek főösszegét és eldönteni, hogy hiány vagy többlet lesz. December 31.: költségvetési tv. elfogadása, ÁSZ végig jelen van, véleményével együtt tárgyalják a költségvetést.

Indemnitási tv.: átmeneti költségvetési tv.: ha dec.31-ig nem egyeznek meg, mindig határozott idejű, az új ktgvetési tv hatályba lépésének napjáig tart. Exlakes állapot: sem ktgvetési, sem indemnitási tv-t nem fogadnak el. Ilyenkor a kormány jogosult a döntésre. Appropriatio: (felhatalmazás) az OGY delegálási joga  felhatalmazza a kormányt a bevételek beszedésére ill. a kiadások teljesítésére. ÁSZ: az OGY püi, gazdi ellenőrző szerve. Csak az OGY-nek és tvnek van alávetve. Kétrétű ellenőrzés: - költségvetést ellenőrzi (bevételi oldalt, hogy teljesíthető-e? Kiadási oldalnak a tvszerűségét, jogszerűségét, célszerűségét) - ellenőrzi a hitelfelvételeket is  vissza tudjuk-e fizetni? Költségvetés végrehajtása: a) bevételek beszedése b) feladatok teljesítése Költségvetési szerv fogalma ÁHT-ben: olyan szerv, amely pénzét a feladatának teljesítéséhez a költségvetésből kapja.  jogi személyek (ÁHT, Ptk.)  csak állami feladat ellátására lehet létrehozni. „költségvetési szerv olyan jogi személy, amely alapító okiratában meghatározott állami feladat ellátására jön létre. Feladatának teljesítéséhez szükséges vagyoni eszközöket a költségvetésből kell finanszírozni”. Költségvetési tv. módosítása: ÁHT Ha a bevételek meghaladják az előirányzatot, akkor nem kell, ha a kiadások meghaladják az előirányzatot, akkor azt szigorú szabályok között lehet. A kormány az előirányzatokat csökkentheti, zárolhatja, törölheti. Csökkentés: pl.: 34 M –ról 32 M-ra Zárolás: felhasználás ideiglenes megtiltása Törlés: végleges megszűntetés Általános tartalék: félretett összeg  mértéke az egész költségvetés 0.5 – 2 %-a ÁHT határozza meg., Szabadon felhasználható: - nőnek a kiadások - csökkennek a bevételek

3

Pénzügyjog


Átcsoportosítási jog: tv-t tv-el lehet módosítani. Ezt a jogot OGY delegálja kormányra , aki csak a címek között tud év közben átcsoportosítani. Veszélyhelyzet esetén a fejezetek között is átcsoportosíthat (háború, gazdasági válság) OGYnek el kell fogadnia. Költségvetési tv. módosítása: Ha az előirányzathoz képest a bevételek és a kiadások 2.5%-al térnek el. Pótköltségvetés: ha az előirányzottakhoz képest a bevételek és kiadások 5%-al térnek el. Költségvetés ellenőrzése: két szempontú - megfelel-e a jogszabályoknak - célszerű-e? Az ellenőrzés lehet: - parlamenti - kormányzati - felügyeleti - belső Alanyai: - OGY - ÁSZ - KEHI - Felügyeletek szervezete és ellátó szerv (miniszter) Ellenőrzés módja: Zárszámadási tv. javaslat  legkésőbb a ktgvetési tv. hatálybalépését követő 8. hónapig. ÁSZ 2 hónappal a zárszámadási t. előtt megírja javaslatát. Minden ami közpénz azt az ÁSZ ellenőrzi (önkormányzatokat is). Pénzügyi alapok: -

Tb püi alapjai: • Nyugdíjbiztosítási alap • Egészségbiztosítási alap Másodlagos jogviszonyokhoz kapcsolódnak mint pl.: munkaviszony A nyugdíjbiztosítási alap élén az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság áll. Egészségbiztosítási alap élén az OEP áll. Kockázatközösség: ami befizetésre kerül nem biztos, hogy az kerül kifizetésre. Ezek az alapok járulékokból élnek:

4

Pénzügyjog


o Nyugdíjjárulék o Egészségbiztosítási járulék stb. -

Elkülönített állami pénzalapok: Olyan kiemelt állami feladatok, melyek olyan fontosak, hogy elkülönítve kezelik. Kizárólag a ktgvetésből finanszírozni nem lehet, kell saját bevétel is. Csak tv. hozhat létre ilyet.

Adójogviszony: Az állam és az adósok között fennálló jogviszony. Az állam részéről az adóhatóság adóztat: - APEH - Vámhatóság - Helyi önkormányzatok jegyzője Adózó: - természetes személy - jogi személy - jogi személyiség nélküli szervezet ART szerint az adó az államháztartás alrendszereinek bevétele. Az adók közé nem tartozik bele a vám. Adójog forrásai: - alkotmány ’49. évi XX. Tv. - ÁHT - Adójogszabályok (2csoportja: 1.ART 2003. évi 92.; 2.ÁFA,TAO stb.) - Helyi adóztatás Közösségi adójog: Másodlagos jogforrás szintén. - rendelet: általános hatályú, mindenkire kötelező jellegű - irányelv: kötelező jellegű, a célt meg kell valósítani, inkorporáció  tetszőleges módon valósítható meg - határozat: egyedi döntés csak a címzettre kötelező - vélemény, ajánlás: nem kötelező Közösségi vámkódex: vámok szabályozása Alapelvek: a) alkotmányos alapelvek (alkotmány): - általánosság elve (mindenkire kötelező) - egyenlőség elve (csoportképző szempont alkalmazása, életviszonyokkal rendelkezők egyenlően fizetnek)

csoportokba

azonos

5

Pénzügyjog


arányosság elve (szegényebb csoport kevesebbet, gazdagabb csoport többet fizet)  progresszív adórendszer = valaki minél többet keres, annál többet fizet b) eljárási alapelvek (ART): - legalitás elve (jogszabály megfelelősége) - törvényesség, eredményesség érvényesítése - adóztatás egységessége (egységes szabályozása) - mérlegelés és méltányosság elve (adott helyzetben az adóhatóság méltányosságot gyakorolhat) - megkülönböztetés tilalma (mind a pozitív mind a negatív) - adózó tájékoztatásához való jog (kötelező) - jogi személy joggyakorlás és együttműködés elve - szerződések tartalom szerinti minősítése -

Adózási folyamat: Eljárásjogi kérdés (ART) 3 nagy szakasza van: • önkéntes jogkövetési szakasz: az adóeljáráshoz adózó cselekményére indul:  bejelentkezés  bejelentés  bevallás az adózó fő szabály szerint önként jelenti be az adó alapját és a fizetendő összeget. • adóigazgatási eljárás: adóhatóság adóellenőrzést folytat le és megállapítja a problémát. Az adóellenőrzés lehet általános (pl.: minden adónem) és egyedi, az APEH végzi.  Általános  Egyedi (pl.: csak áfás szlák)  Célzott  Véletlenszerű  Ellenőrzési terv alapján Ellenőrzésről jegyzőkönyv készül. Adóellenőrzést követi a hatósági eljárás, mely indulhat: - hivatalból - kérelemre (pl.: öröklés esetén hagyaték megszerzése vagy jogutódlás esetén vagy adózó az országot elhagyja) Végrehajtás mindig végrehajtható okiraton alapul, melyet kiállíthat bíróság, közjegyző, APEH. Végrehajtást lehet vezetni: - munkabérre - bankszámlára - ingó vagyonra - ingatlan vagyonra (csak akkor, ha a tartozás mértéke indokolja) • közigazgatási per: adóigazgatási eljárásból határozat születik, melyet alkotmányos alapelvek szerint meg lehet támadni, ami bíróság elé kerül. Adótényállás: Az a szabályozási keret, amely elemeinek megvalósulása esetén- az adójogviszony létrejöttével – adófizetési kötelezettség ill. egyéb adókötelezettségek keletkeznek.

6

Pénzügyjog


Adótényállás elemei: - adóalany:  adóalany: az a személy, aki az adótényállást saját nevében megvalósítja. Anyagi jogi kategória  anyagi jogviszonyok által kötelezett.  Adózó: eljárásjogi kategória. Az, aki az eljárási kötelezettségeket Esszenciális teljesíti. Magába foglalja az adóalanyt is. elemek =  Adó megfizetésére kötelezett személy: kötelezettsége csak az adó nélkülözhete megfizetésére terjed ki (nagy valószínűséggel az adóalany és adózó és tlenek az adó megfizetésére kötelezett egy személy)  Egyéb személy: akik, vagy jogosultak, vagy kötelezettek, de mégsem tartoznak a fenti kategóriákba pl.: ügyvéd - Adótárgy: az amire az adózás irányul. Az a dolog, tény, jogviszony, jogcím, amire az adózás irányul. - Adóalap: az adótárgy pénzben kifejezett értéke és/vagy mennyisége - Adómérték: áfa mértéke. Az adótörvényben meghatározott és az adóalapra vetített százalékos és tételes arányszám. Amennyiben a fentiek megvalósulnak, megvan az absztrakt tényállás, konkréttá akkor válik, ha fizetni is kell. Absztrahál = általánosít -

Adókedvezmény (létrejön a konkrét tényállás, fizetni kell, de csökkentett összeget) adómentesség

Normaszerkezet: - hipotézis: feltételezés  ha keresel - diszpozíció: rendelkezés  fizess adót - szankció: jogkövetkezmény (általában nincs) KIVÉTEL bizonyos kategória ILLETÉK: ITV ’90. évi 93. tv. Illetékekről szóló tv. Szerkezete: - vagyonszerzési illeték (öröklés stb.) - eredeti illeték: valamely hatóság és bíróság eljárásához kapcsolódik, állami szolgáltatás ellenértéke = eljárási illeték Hatósági eljárásokhoz mindig kapcsolódik illetékfizetés. Bírósági eljárásokhoz akkor, ha a tv. szabályozza. Vagyonszerzés lehet: - ingyenes (öröklés, ajándékozás) - visszterhes

7

Pénzügyjog


Általános szabályok: - illeték tárgya: belföldi ingó és ingatlan vagyon, belföldi hagyaték - Illetékfizetési kötelezettség vonatkozik:  Természetes személy  Jogi személy  Jogi személyiséggel nem rendelkező társaság Illetéket köteles a hitelező előlegezni. Ha nem kerül kifizetésre, akkor megszünteti az eljárást. Illetékkötelezettség keletkezése: - öröklési illeték fizetési kötelezettség időpontja az örökhagyó halálának napja  mert a halál pillanatában száll át az örökség - ajándékozásnál az ajándékozási szerződés megkötésének napja, na nincs szerződés, akkor a vagyonszerzés napja. - Visszterhes vagyon esetén: szerződés megkötésének napja - Eljárási illeték esetén az eljárás megindításakor HÁZI FELADAT: ITV LEGÚJABB MÓDOSÍTÁSA Ha a szerződés hatályának beállta függ egy 3. személy jóváhagyásától, akkor ha jóváhagyja akkor jön létre, ha a szerződés hatályának beállta függ (felfüggesztés vagy bontó feltételtől, akkor, jön létre, ha a szerződés létrejön. Illetékmentesség: - alanyi: (xy személynek semmilyen illetéket nem kell fizetni pl.: állam, alapítvány, egyház) - tárgyi (tárgyra való tekintettel) Öröklési és ajándékozási illeték:

Haláleset útján  öröklési jogviszony

Ajándékozási szerződés útján, ha elfogadja a fél

Öröklési illeték tárgya: - örökség - hagyomány lsd: Ptk. - stb. Ha lemond az örökségről, akkor nem kell fizetni illetéket.

8

Pénzügyjog


Ajándékozási illeték tárgya: - ingó, ingatlan - vagyoni értékű jog (pl.: szerzői jog) o alapítása o átengedése o lemondás Csak akkor illetékkötelezett, ha elér egy bizonyos összeghatárt (jelenleg: 150.000 Ft). Ajándékozási és öröklési illeték mértéke függ a rokonsági foktól, értéktől, lakásról vagy egyéb ingatlanról van-e szó. Visszterhes vagyon átruházása: - ingatlan - ingó - vagyonértékű jog - továbbá minaz, ami nem tartozik az öröklési és ajándékozási illetékhez. Tipikusan Ptk. szerinti adásvételi szerződés ingatlannál nincs feltétel ingónak és vagyonértékű jognak, csak bizonyos esetekben van. Visszterhes illeték általános mértéke 4%, a vagyon terhekkel nem csökkentett értékéből kell számítani. Különbséget tesz: - általában ingatlan - lakás között Lakás esetén: - 4 M Ftig 2 % - 4 M Ft fölött 4%

9

Fejezetek a pénzügyjog körében

Recommend Documents