FRAKCIÓVEZETŐ Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja
___________________________________________________________________________ Összefoglaló a Magyar Kormány és a Fidesz-KDNP Frakciószövetség által a Magyar Országgyűlés elé terjesztett és 2013. december 17-én, kedden elfogadott törvényjavaslatokról és a határozati javaslatokról A Magyarország és a Szerb Köztársaság között a szociális biztonságról szóló egyezmény kihirdetéséről szóló T/13207. számú törvényjavaslat Az Egyezmény célja a két ország között az állampolgárok szabad mozgását támogató, az európai értékekkel összhangban levő szociális biztonsági kapcsolatok rendezése, ennek következtében a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztése, az elavult magyar-jugoszláv szociálpolitikai egyezménynek – a két ország közötti viszonylatban – történő hatályon kívül helyezése. Magyarország és a Szerb Köztársaság között hatályban van az 1959. évi 20. törvényerejű rendelet, amely a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Kormánya között, állampolgáraik szociális biztonságával kapcsolatos kérdések rendezése tárgyában Budapesten, az 1957. október 7.-én kötött egyezmény. Időszerűvé vált a felülvizsgálata. Az Egyezmény létrehozására irányuló tárgyalások 2001-ben kezdődtek. Hangsúlyozottan tekintettel van a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre, az Európai Unió tagállamai közötti személyek szabad áramlásához kapcsolódó szabályozásokra. Az
egyezménnyel
elérni
kívánt
elsődleges
közpolitikai
cél
az
állampolgáraink
társadalombiztosítási
rendszereinkben megszerzett jogainak védelme, a két ország szociális biztonsági rendszerei koordinációjával a másik ország területén vállalt munkavégzéssel kapcsolatos elősegítése, ezáltal a gazdasági kapcsolatok fejlesztése. Az Egyezmény biztosítja a magyar és a szerb jog szerinti öregségi, valamint halál esetén járó nyugellátásokra jogosultságot szerzett személyek részére megszerzett jogaik megőrzését abban az esetben is, ha mindkét ország nyugdíjbiztosítási rendszereiben szereznek biztosítási időt, továbbá lehetővé teszi, hogy a hosszabb távon kiküldetés keretében végzett munkavégzés, vagy önálló vállalkozói tevékenység esetén a kiküldő állam joghatósága alatt maradjon és abban az államban tartsa meg biztosítási jogviszonyát. Az Egyezmény hatálya kiterjed az egészségbiztosítási ellátásokra is, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak, és a munkahelyi balesetekkel és foglalkozási megbetegedésekkel, munkanélküliséggel összefüggő ellátások jogosultsági szabályainak koordinációjára. Ezen elvek az EU tagállamokkal és más európai országokkal fennálló szociális biztonsági koordinációs kapcsolatokban is meghatározóak. -1-
____________________________________________________________________________________________________ A Magyarország és a Moldovai Köztársaság között a szociális biztonságról szóló egyezmény kihirdetéséről szóló T/13208. számú törvényjavaslat Az Egyezmény célja a két ország között a szociális biztonsági kapcsolatok rendezése és ezáltal a magyarmoldovai gazdasági kapcsolatok fejlesztése. A tárgyalások, a moldovai fél kezdeményezését követően, 2011-ben kezdődtek. Hangsúlyozottan tekintettel van a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre, az Európai Unió tagállamai közötti személyek szabad áramlásához kapcsolódó szabályozásokra. A pozitív gazdasági hatások mellett az Egyezmény hatálya alá kerülő személyek is élvezhetik az Egyezményből származó előnyöket. Például a másik szerződő állam területén szerzett biztosítási időik összeszámítása révén többen szerezhetnek nyugdíjjogosultságot. Az előkészítő tárgyalások során a felek egyetértettek abban, hogy az Egyezmény hatálya nem tud kiterjedni az egészségbiztosítási ellátásokra, a megváltozott munkaképességű személyek részére biztosított ellátásokra és a munkanélküli ellátások nemzeti szabályaira sem. Ezek az ellátások azokat a nemzeti törekvéseket szolgálják, amelyek a munkavállalóknak a nemzeti munkaerőpiacra való visszavezetését teszik lehetővé. Az Egyezmény várhatóan jótékony hatást gyakorol a kétoldalú kapcsolatokra, mely a gazdasági befektetésekben is érezteti hatását. ____________________________________________________________________________________________________ Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló T/12415 számú törvényjavaslat Magyarország az elmúlt évek szigorú költségvetési politikájának köszönhetően visszanyerte egyensúlyi helyzetét, tartósan 3 % alá csökkentettük az államháztartási hiányt, növekedett a foglalkoztatottság és az ország kikerült a túlzott deficit eljárás alól. Ennek érdekében a Kormány az elmúlt 3 és fél évben jelentős strukturális átalakításokat hajtott végre, többek között a munkaerőpiac, a nyugdíjrendszer, az adórendszer, az oktatás és a közigazgatás területén. A Kormány alapvetően az „addig nyújtózkodj ameddig a takaród ér” örökérvényű mondás jegyében tervezte meg és nyújtotta be a jövő évi költségvetést, ugyanis a 2010-et megelőző időszakban az állam mindig az ország teherbíró képességén felül költekezett, amit hitelfelvétellel finanszírozott, jelentősen eladósítva az országot. A 2010-es kormányváltás ennek a helytelen gyakorlatnak vetett véget és a 2014.évi költségvetés elkészítésekor is a Kormány legfontosabb célja a stabilitás és a kiszámíthatóság volt. A szigorú fiskális célok mellett a Kormány elkötelezett a családok helyzetének javítása iránt, ezért tovább folytatódik a rezsicsökkentés. A 20%-os csökkentésnek és az alacsony inflációnak köszönhetően jelentősen emelkednek a reáljövedelmek. A benyújtott költségvetés fedezetet nyújt a nyugdíjak megközelítőleg 2,4%-os emelésére is. A Kormány 2014-es költségvetésben is megteremti a fedezetet a pedagógusok béremelésére, ami megközelítőleg 160.000 ezer embert érint.
-2-
A 2014. évi költségvetés bevételi főösszege 15 983 668,7 millió forint, kiadási főösszege 16 968 306,1 millió forint, hiánya 984 637,4 millió forint. Az NGM az idei költségvetésben 2,0 százalékos GDP bővülés mellett, 3,0 %os deficittel, 2,4 százalékos inflációval és 296,9 forintos euró árfolyammal számol. Amennyiben teljesül a kitűzött hiánycél, akkor Magyarországnak már három egymást követő évben lesz 3 % alatti deficitje, ami példanélküli rendszerváltás óta. Az államadósság mértéke megközelítőleg 77,4 %-ra fog csökkeni a GDP-hez mérten. A Kormány a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapok kiadási és bevételi főösszegeit úgy tervezte, hogy azok egyenlege 0 millió Ft. Továbbá a költségvetés – a hiány tartását biztosító garanciális elemként – 100,0 milliárd forintos extra tartalékot (Országvédelmi Alapot) tartalmaz. ____________________________________________________________________________________________________ A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló T/13080. számú törvényjavaslat A Tőkekövetelmény irányelv implementálása és a Tőkekövetelmény rendeletnek való megfelelés a hazai hitelintézeti
szabályozási
keretek
teljes
újragondolását
igényelte.
Ennek
eredményeként
az
uniós
implementációból fakadó jelentős módosítások szükségessége okán indokolt a jelenleg hatályos, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi törvény (régi Hpt.) hatályon kívül helyezése, és egy új banktörvény (új Hpt.) megalkotása. A régi Hpt. 1996. óta számos alkalommal módosításra került, és nehézkes változtatásokon ment keresztül, amely töredezetté és helyenként kevésbé átláthatóvá tette a jogszabályt. Az uniós változások eredményeként azonban a régi Hpt. szerkezeti megbontásával áttekinthetőbb és logikusabb szerkezetű jogszabály kialakítására nyílik lehetőség. Az új Hpt. a hatályos szabályok alapjaira épül, és ennek keretében kerül kiegészítésre az uniós jogszabályok által leginkább érintett prudenciális követelményekkel, különösen a tőkepufferek bevezetése, a vállalatirányítási és kockázatkezelési szabályok előírása, valamint a felügyeleti szabályok változása terén, míg a korábbi tőkekövetelményekre és a nyilvánosságra hozatalra vonatkozó előírások kikerülnek a hazai jogszabályból, tekintettel arra, hogy azokat a Tőkekövetelmény rendelet szabályozza. Az új Hpt. számos rendelkezése azonban – úgy mint az általános rendelkezések, az engedélyezésre, tevékenységre és működésre vonatkozó szabályok, titoktartásra, összevont alapú felügyeletre, tulajdonjog gyakorlására, irányításra és ellenőrzésre vonatkozó rendelkezések, a felügyeleti kérdések, az Országos Betétbiztosítási Alapra, az önkéntes betét-és intézménybiztosításra, számvitelre és könyvvizsgálatra, valamint fogyasztóvédelemre vonatkozó előírások – a hatályos szabályokon alapulnak, amelyek esetén csak kisebb módosításokra van szükség. Az elfogadott javaslat egyértelműsíti, hogy kezdeményezésre nem jogosult kérelmező esetén a felszámolási eljárásra vonatkozó kérelmet a bíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja azzal, hogy az erről szóló végzését a Felügyelet részére is megküldi a tájékoztatás érdekében. A külföldi vállalkozások fióktelepének a hatályos szabályozás is megengedte a pénzkölcsön nyújtás részeként a faktoring tevékenységet, ez a továbbiakban is indokolt. Az elfogadott javaslat egyértelműsíti, hogy a végelszámolónak ebben az esetben is a Felügyeletet kell értesítenie. -3-
A módosító javaslat egyértelműsíti az alárendelt kölcsöntőke hátrasorolt kötelezettség jellegét. A módosítás lehetővé teszi, hogy az írásbeliség mellett elektronikusan is lehetővé váljon a szerződéskötés. A jelenleg hatályos Hpt. egy 2014. január 1-jén hatályba lépő, korábban már elfogadott rendelkezésével egészül ki a törvényjavaslat: ...a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn: az eltűnt vagy az elfogatóparancs, európai elfogatóparancs, nemzetközi elfogatóparancs hatálya alatt álló személyek felkutatását, továbbá az ismeretlen személy vagy holttest azonosítását végző rendőri szervvel. ____________________________________________________________________________________________________ Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló T/13081. számú törvényjavaslat A 2008-as pénzügyi és gazdasági válság máig hatóan, érzékenyen érintette a magyar gazdaságot is. A tanulságok levonása folyamán felmerült, hogy a válság kialakulásában szerepe volt a bankok, pénzintézetek és pénzügyi szolgáltatók nem megfelelő ellenőrzésének is. Ezért az Európai Bizottság azon kezdett dolgozni, hogy Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által előkészített és elfogadott, első két szabályozáscsomag után (1988-as, és 2004-es, az ún. Bázel I. és Bázel II.) egy még szigorúbbat hozzon létre. A Bázel III. elveit az 575/2013-as EU rendelet, illetve a 2013/36-os EU irányelv foglalja uniós jogszabályi keretbe, amelyet át kell ültetni a magyar joganyagba is, a vállalt 2014. januári határidő előtt. Az új banktörvénnyel és az egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslattal együtt benyújtott törvény tehát együtt szolgálja az új bázeli elveknek való megfelelést. A Javaslat a pénzforgalmi intézményekre, az elektronikuspénz-kibocsátó intézményekre (a továbbiakban: Intézmények), valamint az utalvány-kibocsátók tevékenységére terjed ki és határoz meg az eddiginél szigorúbb felügyeleti és tőke-megfelelési szabályokat. Mivel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét és a Magyar Nemzeti Bankot összevonták, ezért a felügyeleti tevékenységet már az MNB látja el, a Javaslat is ezt veszi alapul. Az alábbiakban a Javaslatban lefektetett fontosabb pontok olvashatóak: 1.
[Külföldi tevékenység] A Magyarországon bejegyzett Intézmények külföldön is folytathatják a tevékenységüket, de ezzel együtt természetesen a felügyeleti jog is kiterjed a külföldi tevékenységre is.
2.
[Korlátozott hitelnyújtás] Az elektronikuskészpénz-kibocsátó intézmény az ügyfél pénzével sajátjaként nem rendelkezhet, ezért a szolgáltatáshoz kapcsolódó hitelnyújtása is csak korlátozott és rövid futamidejű lehet.
3.
[Alapatőke] Pénzforgalmi intézmény esetében a működés megkezdéséhez 37 millió 500 ezer forint induló tőke szükséges. Elektronikuskészpénz-kibocsátó intézmény esetében az induló tőke 100 millió forintnál nem lehet kevesebb. Az utalvány-kibocsátó intézmény alaptőke követelménye mindössze 10 millió forint.
4.
[Tulajdonosra vonatkozó követelmények] Az Intézmények tulajdonosa csak olyan személy lehet, aki független az intézmények biztonságos működését veszélyeztető befolyástól, és képes biztosítani a pénzforgalmi intézmények gondos tulajdonosi irányítását és ellenőrzését.
5.
[Kiszervezés] Az Intézmények tevékenységüket kiszervezhetik, amennyiben ezt bejelentik a Magyar Nemzeti Banknak.
6.
[Engedélyezési feltételek] A törvény felhatalmazza a felügyeletet ellátó MNB-t, hogy az engedélyezési eljárás során helyszíni vizsgálatot folytasson le a kérelmezőnél, hogy meggyőződhessen az engedélykérelemben leírt információk valóságtartalmáról.
7.
[Egyéb szolgáltatások felügyelete] Az MNB a pénzügyi szolgáltató egyéb üzleti tevékenységét elkülönített szervezeti formában való működésre kötelezheti. -4-
8.
[Az engedély megtagadása] Az MNB akkor tagadhatja meg az engedély kiadását, ha azt tapasztalja, hogy az Intézmény olyan ügyleteket köt, amelyek túlzott kockázatvállalási hajlamra utalnak, nem tisztázott a pénzeszközök eredete, vagy kétségessé válik a megfelelő tulajdonosi irányításra való képesség.
9.
[Nyilvántartás, éves beszámoló, könyvvizsgálat] A törvény a számvitelre vonatkozó szabályokon túl arra is kötelezi az Intézményeket, hogy nyilvántartásaikat a felügyeleti és jegybanki ellenőrzésre is alkalmas módon vezessék.
10. [Az üzleti titok feloldása ellenőrzés és nyomozás esetén] Korábban sok esetben problémát jelentett egyes gazdasági bűncselekmények felgöngyölítése esetén, hogy a vádlott az üzleti titokra hivatkozhatott. A törvény, noha elismeri az üzleti titok létjogosultságát, azonban kimondja, hogy az nem hátráltathatja sem a felügyeleti tevékenységet, sem a különböző állami szervek (többek között az MNB vagy az Ügyészség) tevékenységét. 11. [Utalványokkal szembeni követelmények] A törvény előírja a forgatható utalványokkal szemben támasztott formai és minimális tartalmi követelményeket, az utalvány elfogadók listájának honlapon való közzétételének kötelezettségét, valamint meghatározza az általános üzleti feltételekkel szembeni minimális tartalmi követelményeket. 12. [Panaszkezelés] A törvény rögzíti az ügyfél jogát a méltányos panaszkezelésre, ezért meghatározza a panasz fogadásának módját, a telefonos kommunikáció esetén rögzítést és ingyenességet ír elő. A panasz elutasítása esetén az ügyfél az MNB-nél fogyasztóvédelmi eljárást, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. 13. [Bírság és felügyeleti szankciók] A törvény lehetőséget ad az MNB-nek, hogy az intézményekkel szemben bírságot és kivételes intézkedéseket alkalmazhasson. Az intézkedés meghozataláról és annak mértékéről való döntés az MNB mérlegelési jogkörébe tartozik. Ha az Intézmény olyan helyzetbe kerül, hogy fennáll a veszélye, hogy nem tud eleget tenni kötelezettségeinek, akkor a törvény a felügyeleti biztos kirendelésére ad lehetőséget. A pénzeszközállomány átruházására is sor kerülhet, ha az Intézmény az adott területről vagy piacról való kivonulásról dönt, vagy ha az Intézménynél olyan válság lép föl, amely valószínűsíti, hogy már meg is indította a pénzeszközök kifizetésére vonatkozó javaslatot. Az ilyen állomány átruházásához nem szükséges a szerződő fél jognyilatkozata, az ügyfél érdekeit ebben az esetben a Magyar Nemzeti Bank védi, és az engedély megadásával vagy megtagadásával dönt arról, hogy az Intézménynél elhelyezett pénzeszközök menyire vannak biztonságban. 14. [Adatszolgáltatási kötelezettségek] Az Intézmény rendszeres adatszolgáltatásra köteles az MNB felé. A törvény ezen felül lehetőséget ad az MNB-nek, hogy határozott időre rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettséget írjon elő. Ez elsősorban az ügyfelek védelmét szolgálja. 15. [Hatálybalépés] A törvény 2014 január 1-én lép hatályba azzal, hogy egyes rendelkezéseit várhatóan az új Polgári Törvénykönyv 2014 március 15-i hatályba lépésével módosítani kell. ____________________________________________________________________________________________________ Egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő módosításáról szóló T/13091. számú törvényjavaslat Az egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő módosításáról szóló törvényjavaslatnak három fő célja van. Egyrészt
megteremti
annak
a
lehetőségét,
hogy
akik
gyermekek
sérelmére
követtek
el
súlyos
bűncselekményeket, azok a jövőben ne végezhessenek gyermekek nevelésével, felügyeletével, gondozásával, gyógykezelésével kapcsolatos tevékenységet.
-5-
Másrészt a Javaslat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítását célozza a megelőző pártfogás, mint új jogintézmény bevezetésével kapcsolatban. A megelőző pártfogás jogintézményének bevezetése indokolja a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény valamint a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. tvr. módosítását. Harmadrészt a Javaslat a fentiek mellett a gyermekekre az interneten leselkedő veszélyek elleni fellépés jogi szabályozási eszközeinek meghatározását célozza. A megelőző pártfogás jogintézményének létrehozására vonatkozó javaslat vezeti be a Be. rendszerébe az ún. összefoglaló pártfogó felügyelői vélemény fogalmát, amelyet a pártfogó felügyelő a védelembe vételi eljárás során keletkezett információk, tapasztalatok alapján készít el. A megelőző pártfogás, mint bevezetendő jogintézmény célja a szocializáció elősegítése, a bűnismétlés megelőzése, minél korábbi szakaszban. A megelőző pártfogó részt vesz mind az elrendelés szükségességéről való döntés megalapozásában, mind tartalmi elemeinek meghatározásában, ezért a részére is biztosítani kell a lehetőséget, hogy szükség esetén a megelőző pártfogással érintett fiatalkorúval szemben folytatott eljárás irataiba betekintsen. Az ügyész minden megelőző pártfogás alatt álló fiatalkorúról köteles készíttetni összefoglaló pártfogó felügyelői véleményt. А javaslat szerint а települési önkormányzatokat а tulajdonukban álló közterületen található, а hírközlési szolgáltató által létesített elektronikus hírközlési építményeken ingyenes használati jog illesse а térfigyelő kamerák elhelyezésével összefüggésben. A javaslat elfogadása esetén már 5 kilogramm szárított dohánnyal, fermentált dohánnyal vagy vágott dohánnyal való visszaélés esetén meg kell állapítani a minősítő körülményt. А javaslat lehetővé teszi, hogy а Szabs. tv . 179/А. §-ában meghatározott életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése szabálysértés elkövetése miatt indult eljárásban а fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatala eltérő illetékességével összefüggésben а kijelölt járási hivatal az eljárást az erre kijelölt hajléktalanszállón folytassa le. ____________________________________________________________________________________________________ A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló T/13096. számú törvényjavaslat A társadalmi változások, az arra választ adó büntetőpolitika, az új Btk. elfogadása és az elmúlt évek büntetésvégrehajtási tapasztalatai aktuálissá tették a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bv. tvr.) helyett egy új, tartalmát, szabályozási elveit és irányait tekintve modern büntetés-végrehajtási kódex megalkotását. Az elmúlt években több jogterületen – így a büntetőjog vonatkozásában is – megkezdődött a hatályos és gyakran több évtizedes múltra visszatekintő jogszabályok felülvizsgálata, valamint ennek nyomán a szükséges reformok, módosítások végrehajtása. Ennek a komplex munkának hangsúlyos elemét képezi az átfogó igazságszolgáltatási reform, amelynek során pragmatikus módon kellett a joganyagot korszerűsíteni. A büntetőjog-tudományt alkotó trichotomikus rendszer magába foglalja az anyagi büntetőjogot, a büntetőeljárás-jogot és a büntetés-végrehajtási jogot, amely területek normái egymással szorosan összefüggnek, egyenrangúak és zárt szabályozási rendszerükből adódóan azonos hatás- és értékrendszer mentén szerveződnek. -6-
____________________________________________________________________________________________________ Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló T/13099. számú törvényjavaslat A javaslat az alábbi törvények módosítását tartalmazza: -
Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosítása
-
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása
-
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
-
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
-
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény módosítása
-
Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása
-
A
biztonságos
és
gazdaságos
gyógyszer-
és
gyógyászatisegédeszköz-ellátás,
valamint
a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása -
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény módosítása
-
Egyéb törvények módosítása
A biológiai gyógyszerek esetében módosul a társadalombiztosítási támogatásból való kizárás feltétele, így a támogatott gyógyszerek köre szélesebbé válik, ami a betegek és az orvosok számára választékbővülést jelent. A törvény a kevesebb, mint 30 millió forint éves forgalmú, a terápiában nélkülözhetetlen gyógyszereknél bevezeti a kedvezményezetti státuszú gyógyszer fogalmát. Ennek megítéléséről az Országos Egészségbiztosítási Pénztár dönt, a státusz öt évre adható meg, de felülvizsgálat után meghosszabbítható. A jogszabály rendelkezik arról, hogy e termékek forgalomba hozatali engedélyének jogosultjai mentesülnek az igazgatási szolgáltatási díjak megfizetése alól. A területileg egyenletes lakossági gyógyszerellátás megvalósulását szolgálja, hogy új közforgalmú gyógyszertár létesítésére kiírt pályázat elbírálásakor előnyt élvezhet az a pályázó, aki olyan településrészen kíván gyógyszertárat működtetni, amelytől az adott településen belül közúton mérve több mint 1,5 km-re van a legközelebbi működő közforgalmú gyógyszertár. Az új pszichoaktív anyagok listázására vonatkozó szabály módosításával elérhető, hogy a vegyületek akkor sem kerülhetnek vissza a szabad forgalomba, ha a kockázatértékeléssel megállapítható veszélyességük a kábítószerek és az azokkal egy tekintet alá eső pszichotróp anyagok használatával járó kockázati szintet nem éri el. Ezen anyagok esetében valamennyi gazdasági tevékenység nyilvántartásba vételi kötelezettség mellett végezhető a jövőben is, de büntetőjogi szankciót nem von maga után a jogosulatlan forgalmazás. A
gyógyászati
segédeszközök
tekintetében
megjelenik
a
házhozszállítás
esetében
a
közreműködő
igénybevételének lehetősége a nem támogatott, illetve a miniszteri rendeletben meghatározott támogatott gyógyászati segédeszközök tekintetében.
-7-
Az anyatej-helyettesítő és anyatej-pótló tápszerek befizetési kötelezettségét az elfogadott törvény 20%-ról 10%-ra mérsékeli. Fontos egészségpolitikai cél, hogy a hatékony gyógykezelés érdekében a háziorvoson túl más kezelőorvosok is hozzáférjenek betegeik kórelőzményéhez, elkerülve ezzel az esetleg feleslegesen ismételt vizsgálatokat és hozzájárulva a szükséges informáltsághoz. A törvény megteremti annak lehetőségét, hogy a háziorvoson kívül a beteg más kezelőorvosa is megismerhesse a beteg által igénybe vett ellátásokat. A jelenlegi módosítással a kezelőorvos adatmegismerésének módja és annak terjedelme, valamint az érintett beteg tiltakozására vonatkozó rendelkezés is pontosításra kerül. Az orvosnak írásban vagy szóban tájékoztatni kell a beteget arról, hogy megtilthatja a betekintést. A beteg a tiltakozását az egészségbiztosítási szervhez személyesen, postai úton vagy elektronikus úton is eljuttathatja. Az OMSZ 2014. január 1-jével átveszi a sürgősségi betegellátást koordináló tevékenységet és a sürgősségi ügyeleti ellátás hatékonyságának növelése érdekében integrálja működő mentésirányítási rendszerébe. A mentőszolgálat nemcsak elkészíti és kiadja az ügyeleti rendet, hanem a sürgősségi ügyeleti ellátást koordinálja, irányítja és felügyeli is. A jövőben az a magyar állampolgár, aki hitelt érdemlően bizonyítja, hogy életvitelszerűen külföldön tartózkodik vagy él, és ott rendelkezik biztosítással, visszamenőleges hatállyal mentesülhet az egészségbiztosítási járulék megfizetése alól. Aki mégis úgy vesz igénybe magyarországi egészségügyi szolgáltatást, hogy nincs érvényes taj-kártyája, és már nem itt fizeti a járulékot, köteles a szolgáltatás árát megfizetni az egészségbiztosítónak. A törvény elfogadásával a Ház lehetővé tette többek között, hogy működési engedélyt kapjanak azok a hagyományos kínai gyógyítók, akik legalább ötéves felsőfokú képzés után kaptak oklevelet. Az engedélyhez nincs szükség az oklevél hazai elismerésére, mivel az indoklás szerint hasonló magyarországi képzés hiányában ez nem is lehetséges. Az engedély kiadásának feltétele, hogy a hagyományos kínai orvoslást végző kérelmező indokolja, hogy hazájában (vagy ahol legutóbb dolgozott) nem tiltották el a tevékenység végzésétől. Az engedélyt az Egészségügyi Tudományos Tanács adja ki. Az egészségügyi ellátórendszer struktúrájára vonatkozó jogalkotás az elmúlt években következetesen törekedett a kapacitások változásának követhetőségére, átláthatóságának biztosítására. A többletkapacitás-befogadási eljárás korszerűsítésének eredményeként a korábban többféle eljárás egységesítésére kerül sor, továbbá összhangba kerülnek a befogadott többletkapacitások nyilvántartására vonatkozó rendelkezések és a lefolytatott eljárás eredménye. A jogszabály bevezeti az intézményi előjegyzési listát. Az egységes, országos várólista követhetőségének érdekében a módosítás technikai jellegű szabályként fogalmazza meg, hogy az egyébként a várólistára kerülő betegek közül azok, akik a ténylegesen igénybe vehető ellátási időponthoz képest, saját kérésükre legalább 14 nappal később kívánják az ellátást igénybe venni, külön intézményi előjegyzési listára kerüljenek. Mivel ők egyébként is felkerülnének a várólistára, így a módosítás eredményeként csak a várólistára kerülők egy speciális körének előjegyzési listára vétele valósul meg. Az intézményi előjegyzési lista vezetésére technikailag ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint a várólistáéra, mind adattartalom, mind pedig szakmai tartalom tekintetében, s ugyanúgy intézményi szinten vezetendő nyilvántartást jelent. Az elfogadott módosítással az egységes, országos várólista tekintetében könnyebben követhetővé válik, hogy mely biztosítottak kérték a legkorábbi ellátási időponthoz képest a későbbi ellátás igénybevételének lehetőségét. -8-
Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ, mint a beteg, ellátott és gyermekjogi képviselőket foglalkoztató szerv a betegjogok érvényesítése kapcsán meghatározó, elsődleges szereplője az ellátórendszernek, ezért indokolt volt egyértelműsíteni és kiemelni a központi hivatal helyét és viszonyát az egészségügyi ellátórendszer többi szervéhez a betegjogi jogsérelmekkel kapcsolatos eljárásban. Az elfogadott törvény továbbá elhatárolja az egészségügyi államigazgatási szervtől az OBDK-t, kiemeli a betegpanaszok kezelésére vonatkozó jogosultságát; megteremti a jogszabályban rendezett egyértelmű kapcsolatot az OBDK és az általa foglalkoztatott betegjogi képviselők eljárása között, egyértelműsítve az egészségügyi adatkezelésre vonatkozó OBDK jogalapot is. A 2013-as tavaszi árvíz tapasztalatai alapján az alapellátásra is kiterjesztésre kerülnek az egészségügyi válsághelyzeti szabályok. Ezen felül a „katasztrófa-egészségügyi ellátás” kifejezés helyett bevezetésre kerül az „egészségügyi veszélyhelyzeti ellátás” kifejezés, mivel a korábbi kifejezés mára már túlhaladottá, pontatlanná vált. ____________________________________________________________________________________________________ A Nemzeti Fejlesztés 2030 – az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról szóló H/13094. számú határozati javaslat A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján a Kormány feladata az Országgyűlés elé terjeszteni az országos területfejlesztési koncepciót, a területfejlesztési politikát meghatározó irányelveket, célokat és hosszú távú prioritásokat, ami az Országgyűlés határozatával került elfogadásra. A jogszabályban foglalt kötelezettségnek eleget téve, az elfogadott Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció megteremti a nemzetstratégiai és nemzetgazdasági fordulatot Magyarország számára, ezért egységes jövőképet vázol fel a területfejlesztés és a fejlesztéspolitika számára, kijelöli a nemzeti- és szakpolitikai súlypontokat és középtávú fejlesztési prioritásokat. Fejlesztési üzeneteket fogalmaz meg a magyar társadalmi és gazdasági szereplők részére, illetve egységes szerkezetben kezeli az ágazati és területfejlesztési elképzeléseket is. Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció a nemzet társadalmi, gazdasági, valamint ágazati és területi fejlesztési szükségleteiből kiindulva – illeszkedve az EU 2020 Stratégia és a Nemzeti Reform Program vállalásaihoz – megalapozza a 2014-2020 közötti európai uniós tervezési és költségvetési időszak során készülő tervdokumentumokat (Partnerségi Megállapodás, Operatív Programok). A Partnerségi Megállapodáson keresztül közvetve, a szakpolitikai és területfejlesztési célokon keresztül közvetlenül megalapozza az operatív programok tartalmát és a nemzeti célú források felhasználását. ____________________________________________________________________________________________________ Egyes törvényeknek a rezsicsökkentés végrehajtásával összefüggő módosításáról szóló T/13138. számú törvényjavaslat Az elfogadott törvényjavaslat elsődleges célja, hogy tovább erősítse hazánk fogyasztóvédelmi rendszerét a fogyasztóvédelmi referensek létszámának országos szintű növelésével és végzetségük, képzésük pontos meghatározásával, valamint, hogy elősegítse az egységes közszolgáltatói számlakép kialakítását, szem előtt tartva a szolgáltatók és a Magyar Posta észrevételeit, javaslatait. Ilyen javaslat többek között a címzés betűtípusának Times New Roman karakterstílusról Arialra történő módosítása, nyomdai kódok megadása a számlák könnyebb előállítása érdekében, valamint a gyengénlátókra való tekintettel a vízi közmű esetében -9-
világosabb számlakép-szín meghatározása. A felsoroltakon túl, néhány apróbb számlaelem kerül pontosításra (fizetési mód, nettó összesen stb.). A rezsicsökkentés és az arról való megfelelő tájékoztatás mindenkit megillet, ezért különösen fontos változás a társasházak és lakásszövetkezetek esetében, hogy 2014. január 1-től a közös használatú helyiségek villamos energia fogyasztására is kiterjesztésre kerül a 20%-os rezsicsökkentés. A törvényjavaslat azt is biztosítja, hogy az
önkormányzati
tulajdonú
lakások
bérlői
is
részesülhessenek
az
önkormányzatokat
megillető
rezsicsökkentésben. Előírásra kerül továbbá, hogy minden olyan közszolgáltatás esetében, amely a külön tulajdonon belül nem mérhető, a közös képviseletet ellátó személy vagy vállalkozás rendszeres és részletes írásbeli tájékoztatást kell adjon a rezsicsökkentések eredményeként megtakarított összegről. Az erről szóló hirdetménytervezet a törvényjavaslat mellékletében szerepel, amelyen többek között a kifüggesztés és levétel dátumát is fel kell tüntetni a közös képviselők védelme érdekében. A hirdetményt minimum 45 napon át kell kifüggeszteni a megtakarítások folyamatos áttekinthetősége érdekében. A közös képviselőket a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság pénzbírsággal büntetheti feladatuk elmulasztása esetén, melyet nem háríthatnak át a társasházra. A társasház szerveinek, e szervek működésének törvényességi felügyeletét a jegyző látja el. Az egységes közszolgáltatói számlaképről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően a fentiek alapján már a társasházak és lakásszövetkezetek esetében is megvalósul a fogyasztók érthető, egységes és átlátható tájékoztatása.
A
törvényjavaslat
a
fentieken
túl
a
rezsicsökkentések
végrehajthatóságát
elősegítő
rendelkezéseket tartalmaz. ____________________________________________________________________________________________________ Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló T/12959. számú törvényjavaslat A javaslat 3 törvény módosítását célozza: A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény módosítása a 2014. március 15-én hatályba lépő új Ptk. szerződéskötésre vonatkozó szabályozását erősíti. A javaslat a továbbiakban is lehetővé kívánja tenni az un. határidős ügyletek megkötését, ezért meghatározza annak kereteit. Ez egyben megakadályozza, hogy akár a vevői oldalon fennálló gazdasági erőfölényből, akár az eladói oldalon fennálló felelőtlen szerződéskötésből eredően tömeges jogvitákra, valamint ezzel összefüggésben állami beavatkozásra kerüljön sor. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvényt a javaslat a jogszerű földhasználatra vonatkozó szabályozás pontosítása érdekében módosítja. A visszaélések és az adminisztrációs hibákból adódó problémák elkerülése érdekében azokban az esetekben, ahol nem egyértelműen megállapítható a jogszerű földhasználó kiléte, kötelező az egyeztetés. A mezőgazdasági támogatási szerv kérésére a gazdálkodó a földhasználat jogszerűségét igazolni köteles. A javaslat az igazolás módjait is meghatározza. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény esetén a most elfogadott javaslat a vállalkozás fogalmának pontosítását hajtja végre. A módosítás célja, hogy azok az őstermelők, akik agrárgazdasági tevékenységet folytatnak, a KKV törvény hatálya alá kerüljenek, és így részesülhessenek a kis- és középvállalkozásoknak nyújtható kedvezményekből. ____________________________________________________________________________________________________
- 10 -
Egyes törvények vízgazdálkodási tárgyú módosításáról szóló T/13051. számú törvényjavaslat Az elfogadott törvényjavaslat – összhangban a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény vagyonkezelői jogra vonatkozó rendelkezéseivel – vagyonkezelőnek jelöli ki a vízügyi igazgatóságokat a forgalomképes állami tulajdonban lévő vízilétesítmények vonatkozásában. A vízügyi igazgatóságok által kezelt vízfolyások és csatornák üzemeltetési és fenntartási költségeit az állam fedezi. A fentiekkel összhangban a vízitársulatok állami tulajdonú vízilétesítményeken való vagyonkezelői joga megszűnik. Az egységes üzemeltetés megteremtése a mezőgazdasági vízszolgáltatás hatékonyságának növelésével jár, és garanciát jelenthet arra, hogy az állami vagyonkezelésben lévő folyóktól és kisvízfolyásoktól az önkormányzati tulajdonú létesítményeken keresztül a víz valamennyi gazdához eljuthasson, azokhoz is, akikhez közvetlenül egy magántulajdonban lévő csatornán keresztül érkezik öntözési célú víz. Az egységes üzemeltetés a belvízvédekezés eredményesebbé tételét is szolgálja. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) módosítása értelmében a javaslat megteremti a lehetőségét annak, hogy a települési önkormányzatok a tulajdonukban lévő kisvízfolyásokat, csatornákat üzemeltetésre és fenntartásra az államnak felajánlhassák, ha az belvíz-elvezetési vagy öntözővíztovábbítási rendeltetésű. A 2013. évi dunai árvízi védekezés során szerzett tapasztalatok alapján a törvényjavaslat javaslatot tesz a nagyvízi mederkezelési terveknek a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter (belügyminiszter) általi kihirdetésére; a nagyvízi meder jogi jelleg ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzésének mielőbbi megvalósítása érdekében a feljegyzési eljárás tárgyi díjmentességére; az állami tulajdonban lévő vízfolyás medrének és parti sávjának lehatárolására, és ezt követően a vízfolyás, mint művelés alól kivett terület díjmentes bejegyzésére, illetve a parti sáv díjmentes feljegyzésére; valamint az árvíz által veszélyeztetett nyílt ártéri települések tekintetében a települési vízkárelhárítási tervek vízügyi igazgatóság általi elkészítésére, illetve felülvizsgálatára. A javaslat a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása révén a jelenlegi szabályozásnál nagyobb, 7 méter hosszú és 7,5 kW teljesítményű motorcsónakok közlekedését is lehetővé teszi folyóinkon és tavainkon. ____________________________________________________________________________________________________ A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló T/13219. számú törvényjavaslat Az elfogadott törvényjavaslat célja, hogy a magyar állam, Budapest Főváros Önkormányzata és Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata osztatlan közös tulajdonában álló Városliget országos jelentőségére és а nemzet emlékezetében betöltött kiemelkedő szerepére tekintettel megvalósuljon а Városliget megújítása és fejlesztése. А Városligeti ingatlanon több közintézménynek is van az adott intézménynek helyet adó épületre kiterjedő, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői joga, amelyeket а jelen törvénnyel biztosított vagyonkezelői jog nem érint, amiképpen nem érinti а Fővárosi Önkormányzat forgalomszervezési feladatkörét sem, az változatlanul fennmarad. А vagyonkezelőt megillető jogok és kötelezettségek terjedelmét а nemzeti vagyonról szóló törvény határozza meg, amelyhez képest két, а városligeti beruházás sajátosságaiból fakadó eltérést biztosít а - 11 -
törvényjavaslat: egyrészt а közös tulajdonú telekingatlanon osztott tulajdon alapítását lehetővé téve biztosítja а kizárólag állami tulajdonú épületek építését, másrészt pedig lehetővé teszi а polgári jogi igényt megalapító tulajdonosi hozzájárulás adását а vagyonkezelő számára. А javaslat a nemzeti vagyonról szóló törvény speciális rendelkezéseitől való eltérést előírva а vagyonkezelői jog azonnali gyakorlását és ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését biztosítja, illetve а beruházás során létesítendő, valamint átalakítandó épületek tekintetében biztosítja az állami beruházás útján az állam kizárólagos tulajdonszerzését,
osztott
tulajdonként.
А
Javaslat
szabályozza
továbbá
а
városligeti
beruházás
megvalósításakor építtetőként а magyar állam nevében és javára eljáró állami ingatlanfejlesztő cégnek az е minőségében ellátandó feladatait, és а megvalósított beruházás tulajdonjogi sorsát. Az állami beruházás folytán létrejövő önálló tulajdonú épületek számára - az alattuk fekvő, közös tulajdonú ingatlanokon -
szükséges
földhasználati jogot ad, és szabályozza е földhasználati jog tartalmát és bejegyzésével kapcsolatos követelményeket, а településrendezési eszközök megalkotása során а beruházás érdekeinek elsődlegességét és megadja а szükséges felhatalmazást а vonatkozó építési szabályzat létrehozására hatáskörrel rendelkező illetékes önkormányzat számára а megfelelő szabályzat megalkotására a beruházás egyedi jellegére tekintettel. А városligeti építési szabályzattal kapcsolatos építési jogszabályi beágyazottság megteremtése érdekében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVII. törvény módosítása is megvalósul. ____________________________________________________________________________________________________ Az egyes igazságügyi, jogállási és belügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/13217. számú törvényjavaslat A 2012. január 1-jén hatályba lépett, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.), valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) elfogadásával az Országgyűlés a magyar igazságszolgáltatás országosan egységes, kiszámítható és időszerű működéséhez szükséges jogi kereteit teremtette meg. A Bszi. egy új igazgatási modellt vezetett be, amelynek eredményeképpen a központi igazgatási hatáskörök gyakorlójának személye változott, illetve a legfőbb igazgatási és a legfőbb szakmai vezetői funkció szétvált, és ennek következtében az ellenőrzési mechanizmusok is szükségszerűen átalakultak. A legfőbb szakmai vezetői feladatokat a Kúria elnöke, míg a bíróságok központi igazgatásának feladatait az Országos Bírósági Hivatal elnöke látja el, akinek tevékenységét az Országos Bírói Tanács felügyeli. Az OBH elnökének, valamint az OBT tagjainak megválasztása, illetve az OBH létrehozatala óta eltelt időben az igazgatási jogkörök gyakorlása során szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján szükségesnek mutatkozott az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, a Bszi., valamint a Bjt. néhány ponton történő módosítása illetve kiegészítése. Ezek között a módosítások között szerepel például a közszolgálati jogviszonyban állók illetménye számlára történő utalásának költségeivel kapcsolatos szabályozás, továbbá a közszolgálati életpályák összehangolása, amely egységes elvek és értékek mentén határozza meg a kormánytisztviselői, köztisztviselői, a rendvédelmi hivatásos, valamint a hivatásos és szerződéses katonai jogállású személyi állományra vonatkozó jogi szabályozás felülvizsgálatát. Az elfogadott javaslat végső soron rendezné az életpályák átjárhatóságának kérdését annak biztosítása érdekében, hogy az egyes hivatásrendek tagjai számára lehetővé tegye, hogy pályájuk befejeztével garantált legyen a továbbfoglalkoztatásuk más szolgálati jogviszonyban. ____________________________________________________________________________________________________ - 12 -
Egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló T/13082. számú törvényjavaslat Az egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló javaslat értelmében az EU-s Tőkekövetelmény irányelv nemcsak a bankokra, hanem a befektetési vállalkozásokra is kiterjed, így a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) is jelentősen módosul, összhangban az új Hpt.-vel. A módosítások lehetőséget adnak az összevont alapú felügyelet átlátható szabályozásának megteremtésére is. Emellett módosul a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló 2013. évi CXXXIX. törvény is az uniós jogszabályok felügyeleti hatóságra vonatkozó rendelkezéseinek implementálása miatt. Továbbá módosulnak az MNB makroprudenciális eszközeire vonatkozó szabályok is. A javaslat többek között a Nemzeti Eszközkezelő esetében a méltányossági intézményt vezeti be azok részére akik valamely feltételnek nem feleltek meg. A TAO törvény filmtámogatásokra vonatkozó rendelkezéseit pontosítja úgy hogy a közvetett és a közvetlen támogatások összege nem haladhatja meg a film elismert költségvetésének szponzorációjának
20%-át.
A
sportesemények
előmozdítása
érdekében
látogatottságának adómentessé
válik
növelése, a
illetve
a
sportszervezetek
sportlétesítményben
szervezett
sportrendezvényen (versenyen, mérkőzésen) nyújtott szolgáltatás, ideértve az e rendezvényen biztosított étkezést is. A Szociális Családiház-építési Programban nem hasznosított lakások átkerülnek a Nemzeti Eszközkezelő tartalék ingatlan állományába. ____________________________________________________________________________________________________ Egyes törvényeknek agrár és környezetügyi tárgyban történő módosításáról szóló T/13139. számú törvényjavaslat A Vidékfejlesztési Minisztérium összegyűjtötte a feladatkörébe tartozó egyes törvények azon módosítási igényét, melyek terjedelmüket tekintve nem igénylik az önálló törvényben történő tárgyalást és elfogadásuk még 2013. évben szükséges. Ennek megfelelően az elfogadott törvényjavaslatban a következő jogszabályok kerültek módosításra: 1.
A szarvasmarhák törzskönyvelésének egységessé tétele tárgyában Rómában 1936. évi október hó 14. napján kelt nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló 1940. évi XXIX. törvénycikk – a felelős miniszter megnevezésének pontosítása
2.
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991.évi XLIX. törvény – a Földtörvénnyel való összhang megteremtése
3.
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény – a NÉBIH adatok átvételére vált jogosulttá
4.
A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény – az Agrárgazdasági Kutatóintézet statisztikai szervként történő kijelölése
5.
Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény – egyes ménesbirtokok tulajdonosi jogait az agrárpolitikáért felelős miniszter gyakorolhatja
6.
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény – a hulladékgazdálkodási közszolgáltatókat minősítő hatóság adatátvételre vált jogosulttá, valamint a vízért való állami felelősség és a vele kapcsolatos feladatellátás alanyai kerültek meghatározásra. - 13 -
7.
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény – felsorolásra kerültek a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ürítési díjának meghatározásához szükséges egységnyi díjtétel elemei
8.
A Biológiai Sokféleség Egyezmény kihirdetéséről szóló 1995. évi LXXXI. törvény – a felelős miniszter megnevezése
9.
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény – lásd 3. pont
10. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény – egyes nemzeti parki övezetek elnevezésének pontosítása, valamint a vízért való állami felelősség és a vele kapcsolatos feladatellátás alanyainak meghatározása. 11. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény – vadászati hatóság kijelölése a vadászvizsgákat megelőző tanfolyamok szervezésére vonatkozó engedély kiadására 12. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény –
az
ingatlan-
nyilvántartási törvény módosításával való összhang megteremtése 13. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény – lehetővé vált a megszűnt tulajdoni lapokról történő, valamint a szerkeszthető formában történő elektronikus adatszolgáltatás. A közhitelesség ezentúl nem tejed ki az ingatlan leíró adataira. Meghatározásra került egyes eljárások bejegyzési rangsora,
valamint
egyes
ingatlan-nyilvántartási
hibák
javításának
és
ingatlan-összevonási
korrekcióknak a kerete. Az ügyvédi és jogtanácsosi ellenjegyzés szabályait, valamint a függőben tartás jogintézményét is pontosítja az elfogadott jogszabály. A földforgalmi törvény kapcsán biztosítottá vált, hogy a kifüggesztést igazoló okirat hiányában elutasítsák a bejegyzési kérelmet, és egyéb okiratok hiányára vonatkozóan is pontosít a törvény. A földhivatali ügyintézési határidők is módosultak csakúgy, mint perfeljegyzés szabályai, és kiegészítésre kerültek a kézbesítési szabályok. 14. A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény –
az
összeférhetetlenségi
szabályok pontosítása 15. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény – az állatkert fogalmának és az állati élet kioltására vonatkozó rendelkezések, valamint az ebrendészeti hozzájárulás díjfizetési körének pontosítása 16. A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény – a „védett eredetű” kifejezés jelölésként történő használatára vonatkozó rendelkezések pontosítása, az újratelepítési jogok felhasználási határidejének rövidítése és a termékleírások módosítási folyamatának gyorsítása 17. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény –
A helyi akciócsoportok eljárása
esetén garanciális szabályokat állapít meg a most elfogadott törvény és az MVH számára biztosítja, hogy büntetőeljárásban jogi képviselőként léphessen fel. 18. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény – Földvédelmi kérelem ezentúl kormányablaknál is benyújtható lesz, módosult a hatósági bizonyítvány kiadásának és a földvédelmi eljárás befejezésének határideje. Az újrahasznosítási eljáráskor a földhivatal ezentúl a művelési ágat is meghatározza. A díjak, járulékok és kártérítés rendszere több ponton módosult, ésszerűsödött különös tekintettel a földvédelmi járulék visszafizetésének eseteire. A gyümölcs termőhelyi kataszter is szabályozásra került. A használt termálvíz kezelése céljából használt terület is földvédelmi járulékmentességet élvez. 19. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény – módosultak az élelmiszerhamisítással kapcsolatos szabályok, az Élelmiszerlánc-biztonsági Centrum megalapításának feltételei is bekerültek a törvénybe. Pontosításra kerültek egyes felelősségi kérdések, bővültek a hatóság által alkalmazható intézkedési nemek és a növényvédőszer-gyártók is bekerültek az ellenőrzési körbe. - 14 -
Ezentúl a lejárt fogyaszthatósági idejű termékek csupán emberi fogyasztásra szánt élelmiszerként nem kerülhetnek forgalomba (állati takarmányként pl. már igen). Kidolgozásra, pontosításra kerültek a növényvédőszerekkel kapcsolatos, uniós adatszolgáltatás szabályai, a légi permetezés szabályai, a fertőzésveszélyt jelentő növényállomány megsemmisítésének szabálya, valamint az ökotanusító szervezetek jogellenes működésére vonatkozó szabályok. 20. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény – az erdőgazdálkodási nyilvántartásba vétel keretei kerültek pontosításra, és módosultak az erdő igénybevételi eljárások szabályai 21. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény – az NFA pályáztatás nélkül adásvételi szerződést köthet a 3 hektárnál nem nagyobb területekre, valamit ezentúl a Birtokpolitikai tanácsi tagság nem okoz összeférhetetlenséget az államtitkári pozícióval. 22. Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény – egy jogszabályi utalás egyértelművé tétele, továbbá a végkielégítéseket sújtó különadó mértékének csökkentése. 23. A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény – az elfogadott módosítás agrár kárenyhítési rendszer elektronikus alapokra helyezhetőségét biztosítja. 24. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény – Ezentúl az állami intézményfenntartó is indíthat agrárágazathoz kapcsolódó képzést vidékfejlesztési miniszteri engedéllyel. 25. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény – az EUTR faanyag származás igazolással és ennek ellenőrzésével kapcsolatos uniós szabályainak átültetése 26. A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény – pontosításra került a nemzeti értékek védjegyes jelölése és csoportosítási rendszere. 27. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény – meghatározásra került a honvédelmi célú térképellátás fogalma és az ezzel kapcsolatos egyéb fogalmak és szabályok. A földmérési jel fogalomköre is meghatározásra került. Az ingatlanrendező földmérő minősítés és a geodéziai tervezői és szakértői jogosultság részletes szabályai is meghatározásra kerültek. 28. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény – a módosítás a törvény egyes rendelkezései közötti összhangot teremtette meg. 29. A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény – pontosításra került a nagy létszámú állattartó telep fogalma 30. A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény – egyszerű szövegpontosítások 31. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény – koherencia zavar megszüntetése, uniós irányelvek átültetése és pontosító rendelkezések az önkormányzatok és közszolgáltatók feladataival kapcsolatban, valamint felhatalmazás a kormány számára az elkülönített hulladékgyűjtés részletes szabályainak rendeleti szabályozására 32. A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény – adatszolgáltatási díjmentesség egyértelművé tétele 33. A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény – a nyilvántartásra vonatkozó rendelkezések kiegészítése az Infótörvényre való tekintettel és a korábbi halászati törvény rendelkezései szerint kiadott engedélyek érvényességének meghosszabbítása 34. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV. törvény – egyértelművé váltak a minősítő okiratok kiállításának egyes szabályai és az adatváltozási kérelmekre - 15 -
vonatkozó szabályok, valamint meghatározásra kerültek az elkülönített hulladékgyűjtési rendszer kialakításának szabályai 35. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása – a Csődtörvény módosításával összefüggő módosítás, illetve annak kiküszöbölése, hogy а rendkívüli felmondással elbocsátott
munkavállaló
а
munkáltatóval
szemben
visszaéljen
а
haszonbérleti
szerződés
felmondásával. ____________________________________________________________________________________________________ A népszavazásról szóló T/3479. számú törvényjavaslat A törvényjavaslat célja, hogy az állampolgárok közvetlen politikai részvételének (népszavazás kezdeményezése, európai polgári kezdeményezés) módját szabályozza. A javaslat biztosítja, hogy az országos és a helyi kezdeményezések közötti indokolatlan különbségek megszüntetésével a választópolgárok egységes szemléletű eljárás keretében élhessenek e jogaikkal. Magyarország Alaptörvénye az országos népszavazás intézményét új alapokra helyezte. A véleménynyilvánító népszavazás megszűnik, és csökken az Alaptörvényben az országos népszavazásra vonatkozó rendelkezések terjedelme. ____________________________________________________________________________________________________ Egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló T/12824. számú törvényjavaslat
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2014. március 15-én lép hatályba. Az új Ptk. szabályozni fogja a családjogi jogviszonyokat és beépíti a törvénybe a gazdasági társaságokra vonatkozó normákat is. Ahhoz, hogy az új Ptk. hatálybalépése a jogrendszer koherenciájának, egységességének megőrzése mellett történjen meg,
szükséges
a
jogrendszer
szabályozó
eszközeinek
hozzá
igazítása
az
újonnan
megalkotott
szabályrendszerhez. E célt szolgálja az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat, mely tartalmazza az új Ptk. alkalmazásához szükséges törvények módosítását célzó rendelkezéseket. A szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények tekintetében a terminológiai összhang biztosítását szolgáló pontosítások átvezetése valósult meg. Az egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények vonatkozásában egyes terminológiai eltérések átvezetése, valamint a támogatott döntéshozatalnak, mint új jogintézménynek az adaptálása vált szükségessé. Az új Ptk-val való szabályozási összhang biztosítása érdekében szükséges a sportról szóló 2004. évi I. törvény technikai módosítása is.
- 16 -
A törvényjavaslat a kulturális tárgyú törvények tekintetében elsősorban az új Ptk. hatálybalépésével összefüggő terminológiai változásokból fakadó, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényre történő törvényi hivatkozásokat egységesítő jogtechnikai jellegű pontosítások átvezetésére irányul. A közlekedési, energetikai, hírközlési és vagyonpolitikai tárgyú törvények módosításai elsődlegesen az új Ptk. terminológiájának történő megfelelést, valamint a helytelenné váló jogszabályi utalások lecserélését szolgálják. Az agrár és környezetvédelmi tárgyú törvények felülvizsgálata is elsősorban technikai jellegű módosítások igényét vetette fel, de néhány esetben szükség volt egy adott jogintézmény tartalmi szempontú újragondolására. A törvényjavaslat a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről, a honvédek jogállásáról továbbá a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló törvények új Ptk.-val való összefüggő módosításait is tartalmazza. A
törvényjavaslat
kiterjed
helyi
önkormányzattal,
építésüggyel,
rendőrséggel,
katasztrófavédelemmel,
idegenrendészettel, élet és vagyonbiztonság védelmével, a temetkezéssel, kulturális örökségvédelemmel és a kéménysepréssel kapcsolatos szabályozások technikai jellegű módosításaira, továbbá módosítja a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény kártérítési, illetve pénzkövetelési szabályait is. A közigazgatási és igazságügyi tárgyú törvények felülvizsgálata az alapfeladatként megjelenő technikai pontosításokon túl tartalmi változtatások szükségességét is maga után vonja. Szükséges továbbá a pénzügyi és gazdasági tárgyú, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény új Ptk.- val összhangban történő technikai jellegű módosítása is. ____________________________________________________________________________________________________ A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvénynek a nemzetbiztonsági tárgyú parlamenti ellenőrzés hatékonnyá tételéhez szükséges módosításáról szóló T/12570. számú törvényjavaslat A parlamenti ellenőrzési funkció lényegét jelentő, konkrét ügyre kiterjedő vizsgálatnak a nemzetbiztonsági érdekeket érintő ügyekben alkalmazott eszköze nem a vizsgálóbizottság, hanem a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 14. § (1) bekezdés e) pontja szerinti ténymegállapító vizsgálat keretében a nemzetbiztonsági bizottság, illetve albizottságának tevékenysége. A hivatkozott rendelkezés részben biztosítja is azokat a jogköröket, amelyek a hatékony vizsgálathoz szükségesek: ezek közül, a leglényegesebb a minősített iratokba való betekintési jog, valamint a vizsgált ügy szempontjából releváns személyek meghallgatása. Nagy hiányosság viszont, hogy az egyébként erős jogokkal rendelkező albizottság a meghallgatni kívánt személy közreműködési hajlandóságának hiányában nem képes az alapos munkavégzésre. A meghallgatandó személyeket nem köti megjelenési kényszer az albizottság előtt, valamint ha meg is jelennek, és mondjuk a titoktartási kötelem alól is felmentést kaptak, nincs nyilatkozattételi kötelezettségük. Tehát aki a Nemzetbiztonsági bizottság ténymegállapító vizsgálata során önhibájából nem tesz eleget adatszolgáltatási, megjelenési, illetve nyilatkozattételi kötelezettségének, az szabálysértést követ el.
- 17 -
A vizsgálati tevékenység hatékonyabbá tételéhez szükséges megteremteni a törvényi kötelezettségek megszegésének hatékony szankciórendszerét is. Erre legalkalmasabb jogi eszköz olyan szabálysértési tényállás megalkotása, amely kellőképpen képes az együttműködés megvalósulására ösztönözni az érintetteket, ugyanakkor arányos is marad. A tényállás elbírálását célszerű az általános szabálysértési hatóságoktól eltérően a független bíróságokra telepíteni, tekintettel arra, hogy a bíróságoknak van meg az a magas színvonalú jogalkalmazói tapasztalata, amely e tényállás elbírálásához szükséges. A módosítás e két tartalmi elem szabálysértési törvényen történő átvezetésével valósítja meg a fenti célokat. A fentieken túlmenően szükséges az Nbtv.-be emelt rendelkezések további, eljárási és garanciális jellegű pontosítása a
gyakorlati
végrehajthatóság
érdekében. A módosítások
a továbbiakban az átmeneti
rendelkezéseket, valamint a hatályba lépést rendezik azzal, hogy a hatályba lépésre indokolt legalább 15 napos felkészülési időt biztosítani. ____________________________________________________________________________________________________ Az állami adóhatóság 2002 és 2013 közötti kiemelt adózókkal kapcsolatos gyakorlatát vizsgáló bizottságról szóló H/13339. számú határozati javaslat Dr Ángyán József független képviselő és Dr. Schiffer András LMP-s képviselő az általuk benyújtott határozati javaslattal vizsgálóbizottság létrehozására tettek javaslatot. Az Ogytv. 24. § (1) bekezdése kimondja, hogy „Nem terjedhet ki a vizsgálat továbbá olyan ügy megvizsgálására, amely folyamatban lévő büntető-, szabálysértési, polgári vagy hatósági eljárás tárgya.” A határozati javaslatban olyan vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezték országgyűlési képviselők, melynek vizsgálati tárgyában büntetőeljárás van folyamatban, így törvény zárja ki a bizottság működésének megkezdését. A módosító javaslat továbbá egyértelműsíti, hogy csak indokolt esetben kell a vizsgálatot lefolytatni. Összegezve, a Bizottság működése megkezdésének előfeltétele, hogy a hivatkozott eljárás eredménnyel lezáruljon. A Bizottság ennek megfelelően akkor kezdi meg működését, ha a vizsgálat tárgyában indult büntetőeljárás büntetőjogi felelősséget állapít meg. ____________________________________________________________________________________________________
A Magyarország Kormánya és a Koszovói Nemzetközi Biztonsági Erő (KFOR) között a Koszovó felett kijelölt légtérben egyes léginavigációs szolgálatok nyújtásáról és egyéb kapcsolódó tevékenységek ellátásáról szóló Végrehajtási Megállapodás kihirdetéséről szóló T/13404. számú törvényjavaslat A törvényjavaslat célja: Magyarország Kormánya és a Koszovói Nemzetközi Biztonsági Erő között a Koszovó felett kijelölt légtérben egyes légi navigációs szolgálatok nyújtásáról és egyéb kapcsolódó tevékenységek ellátásáról szóló Végrehajtási Megállapodás kihirdetése. A Koszovói Köztársaság magas légtere 1999 óta le van zárva és a NATO fennhatósága alatt áll, aki pályázatot hirdetett a magas légtérben történő légi forgalom ellátására. 2011 szeptemberében Magyarország jelezte elvi részvételi szándékát és 2011 decemberében bemutatta pályázatát. Magyarország Kormánya elfogadta az ezzel kapcsolatos előterjesztést a 2012. február 29-ei ülésén. 2012. április 13-án az Észak Atlanti Tanács felhatalmazta
- 18 -
Magyarországot és a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt.-t a koszovói légtér megnyitásához szükséges kétoldalú tárgyalások lefolytatására és a megállapodások megkötésére. ____________________________________________________________________________________________________ A fejlesztéspolitikával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/13405. számú törvényjavaslat Az Európai Unió új 2014 és 2020 közötti hétéves költségvetéséről szóló megállapodás egyik legnagyobb nyertese Magyarország: a következő hétéves időszak alatt több mint 35 milliárd eurónyi fejlesztési és mezőgazdasági támogatás érkezhet majd hazánkba. Az egy főre eső nettó költségvetési pozíció terén pedig Magyarország az Unió huszonnyolc országa közül a második legkedvezőbb helyzetben van. Ezen források hatékony felhasználása szempontjából kiemelten fontos, hogy az elmúlt két EU-s költségvetési ciklus tapasztalatainak felhasználásával egy olyan intézményi struktúra kerüljön kialakításra, amely megfelelően ötvözi a tervezési és koordinációs elemeket. Az új intézményrendszer a korábbi struktúrák hasznos elemeit felhasználva, a rendszert működtető felkészült és szakmailag képzett személyzetre építve kerül kialakításra. Ennek megfelelően az egyes ágazati programok végrehajtásáért a szaktárcák lesznek felelősek, viszont egy egységes és megfelelő eszközökkel rendelkező központi koordináció biztosítaná az egyes intézkedések célszerűségét, ésszerűségét, jogszerűségét és azt, hogy a források valóban hasznosan kerüljenek felhasználásra. A cél tehát az, hogy egy olyan valóban hatékonyan működő intézményrendszer jöjjön létre, amely biztosítja a soron következő, 2014–2020 közötti európai uniós források általi, ügyfélbarát módon történő, a társadalom és a nemzetgazdaság hasznára váló fejlesztések megvalósítását. Filmtámogatás: A módosítás célja, hogy a hazai filmcélú támogatások rendszerében a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény párhuzamos módosításával bevezetett kiegészítő támogatás a filmiparban többletforrásként jelenjen meg és ne a korábbi szabályok szerint meghatározott keretösszegbe számítson bele. A módosítás célja továbbá, hogy lehetővé tegye a filmelőállítók számára a törvényben biztosított 20%-os közvetett támogatás felhasználását azon szolgáltatások költségei után is, amelyeket a produkció közvetlenül a Magyar Nemzeti Filmalaptól vesz igénybe, és amelyek tényleges pénzbeli teljesítéssel (kifizetéssel) nem járnak. E szolgáltatások (adminisztratív szolgáltatások, stúdiószolgáltatás, hang és képi utómunka) árát a Magyar Nemzeti Filmalap az általa nyújtott pénzbeli támogatásból levonja. ____________________________________________________________________________________________________ A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló T/13406. számú törvényjavaslat A törvényjavaslat azt célozza, hogy az állam által megszervezett oktatást állami kiadású tankönyvellátás szolgálja ki. Ezt indokolja a tanulók egy része számára biztosított ingyenes tankönyvellátás. A jövőben az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet látja el a tankönyvfejlesztés feladatát, és új testület jön létre a tankönyvek jóváhagyására. Tevékenységük a kerettantervek felmenő rendszerű bevezetésével szélesedik. Az egyéb évfolyamok ellátását a tankönyvkiadók révén, azok jelenleg használatban lévő vagy újonnan fejlesztett könyveikkel tervezik biztosítani.
- 19 -
A tankönyvek két módon kerülhetnek a tankönyvjegyzékre: a miniszter által kiírt pályázaton elfogadás útján, vagy akkreditáció révén. Nem akkreditálható az a könyv, amelyet a pályázaton elutasítottak. A tankönyvjegyzékre tantárgyanként 2 tankönyv kerülhet. Tankönyveket a tankönyvjegyzékről lehet majd rendelni. Ilyen még 2014-re nem készült. A törvényjavaslat az új rendszert – az eljárási díjak visszafizetésével - kiterjeszti a már futó jóváhagyási eljárások leállítása mellett valamennyi új könyvre. A törvényjavaslat megszünteti a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületét. ____________________________________________________________________________________________________
A magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjáról szóló H/13158. számú határozati javaslat A Magyar Országgyűlés 2012. december 12-én a magyarországi németek elhurcolásának emléknapjáról elfogadta a 88/2012. (XII .12.) OGY határozatot. A határozat elfogadásának a célja az, hogy a magyar nemzet és a vele több évszázada együtt élő nemzetiségi közösségek harmonikus együttélési normákat tiszteletben tartó közös fejlődését semmi se akadályozhassa. A magyarországi német nemzetiségűek „kitelepítését” előirányzó rendelet végrehajtására Magyarországon elsőként 1946. január 19-én került sor, ezen a napon indult az első vagon. Az első elhurcolások Budaörsön történtek, ezért is található a budaörsi Ó-temetőben az Országos Kitelepítési Emlékhely. Az elfogadott Országgyűlési határozat módosítására a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata kérése alapján kerül sor. Véleményük szerint az elfogadott Országgyűlési határozatban sajnálatosan keveredik, illetve az Országgyűlési határozat nem következetesen használja az „elhurcolás” (németül: „Verschleppung”) és az „elűzetés” (németül:„Vertreibung”) fogalmakat. A módosítás célja a történelmi hűség helyreállítása, és a múlt méltó feldolgozásának szándéka. ____________________________________________________________________________________________________ A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló T/13215. számú törvényjavaslat Az Alaptörvény U) cikk (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően létrejön az a törvény, amely a kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzésével, a kommunista diktatúra hatalmi működésének feltárásával, kutatásával, a kommunista hatalombirtokosok előjogainak lebontásával és a még köztünk élő bűnösök felkutatásával foglalkozó Nemzeti Emlékezet Bizottságának működésére és szervezetére vonatkozik. Az elfogadott törvényjavaslat célja, hogy a kommunizmus alatt történtek kutatásának elősegítése révén újabb lépéseket tegyen a jogállamiság, az alkotmányosság és a magyar demokrácia megszilárdítása érdekében, továbbá kielégítse a társadalom felelősségre, hitelességre és elszámoltathatóságra támasztott igényét. Össztársadalmi érdek, hogy a jövő generációi objektív képet kapjanak hazájuk történelmével kapcsolatban és hogy a kommunista rendszerhez hasonló elnyomó, totális diktatúra soha többé ne jöjjön létre Magyarországon, ezzel együtt pedig a kommunizmus bűnei ne ismétlődhessenek meg. A Bizottság feladata tehát, hogy feltárja és nyilvánosságra hozza a rezsim által elkövetett bűnöket, a működtetők tevékenységét és szerepét. A Javaslat összefoglalja a Bizottság jogállásának lényeges elemeit. A jogállásra vonatkozó szabályok között jelenik meg a
- 20 -
Bizottság javaslattevő, megállapító és jelentéstevő funkciója, amelyek keretében a kommunista múlt bűneit tárja fel. A múltfeltárás további, ezzel szorosan összefüggő, elengedhetetlen feltétele az egykori állambiztonsági szolgálatok által keletkeztetett adatok áldozatok számára történő megismerhetővé tétele és a kutathatóság biztosítása, melyet az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárára vonatkozó törvényi szabályozás módosításával tesz lehetővé az új szabályozás. A módosítás tehát kiszélesíti a feltárási lehetőségeket mind a kutatók, mind a megfigyeltek szempontjából.
- 21 -
