Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzat képviselő-testületének a kerületi polgárok szociális és gyermekvédelmi ellátásáról szóló 49/2011. (XII.20.), 20/2011. (IX.20.), 9/2011. (V.20.), 7/2011. (III.22.), 22/2010. (XI.15.), 11/2010. (IV.23.), 9/2010. (III.19.), 8/2010. (III.19.), 38/2009. (XI.20.), 28/2009. (VI.25.), 27/2009. (VI.25.), 8/2009. (IV.24.), 5/2009. (III.20.), 30/2008. (IX.18.) önkormányzati rendeleteivel módosított 20/2008. (VI.20.) önkormányzati rendeletének egységes szerkezetbe foglalt szövege
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. § (2) bekezdése, 10. § (1) bekezdése, 25. §-a (3) bekezdésének b) pontja, 26. §-a, 32. § (3) bekezdése, 37/D. § (5) bekezdése, 38. § (9) bekezdése, 43/B. § (1) bekezdése, 45. §-ának (1)-(2) bekezdései, 46. § (1) bekezdése, 48. §-ának (4) bekezdése, 55/C. § (4) bekezdése, 92. §-ának (1)-(2) bekezdései, 115. § (3) bekezdése, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 21. §-a és 29. §-ának (1)-(2) bekezdései adnak lehetőséget az önkormányzat számára az ott felsorolt témakörökben rendeletalkotásra. Ezen felhatalmazás alapján a Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat Képviselőtestülete az alábbi rendeletet alkotja.
I. Rész Általános rendelkezések 1. § (1) A rendelet hatálya – a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel – kiterjed a Budapest Főváros XIX. kerület Kispest közigazgatási területén élő, a kerületben lakcímmel / bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel / rendelkező a) magyar állampolgárokra, b) bevándoroltakra és letelepedettekre, c) hontalanokra, d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre. (2) A rendelet hatálya az Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is. (3) A rendelet hatálya kiterjed a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény ( a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének
2
nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint b) az Szt. 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik. 2. § (1) E rendelet alkalmazásában a.) jövedelem: az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett aa) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, ab) az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40 %-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40 %-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85 %-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94 %-ának megfelelő összeggel. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék. Nem minősül jövedelemnek 1. a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, 2. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. §-a szerinti pénzbeli támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, 3. az anyasági támogatás, 4. 1 a tizenharmadik havi nyugdíj és a szépkorúak jubileumi juttatása, 5. a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás, 1
A 2.§ (1) bek. a) pont 4 alpontját módosította a 8/2009. (IV.24.) Ör. 1.§-a 2009. április 24-ei hatállyal.
3
6. a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás, 7. annak az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásnak a havi ellenértéke, amely a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló külön jogszabály szerinti kötelező legkisebb munkabérének (minimálbér) 50 %-át nem haladja meg, 8. a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj, 9. az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás; b.) vagyon: az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű; c.) család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége; d.) közeli hozzátartozó: da) a házastárs, az élettárs, db) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, dc) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt (a továbbiakban: fogyatékos gyermek), dd) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa; e.) egyedülélő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik; f.) háztartás: az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége; g.) aktív korú: a 18. életévét betöltött, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, illetőleg a 62. életévet be nem töltött személy; h.) egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van. i.)2 gyermek: a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) 12. §-a szerinti kiskorú; j.)3 fiatalkorú: az a személy, aki a szabálysértés vagy a bűncselekmény elkövetésekor a 14. évét 2
A 2. § (1) bek. i.) pontját beiktatta a 11/2010. (IV.23.) Ör. 1.§ (1) bekezdése 2010. április 23-ai
hatállyal. 3
hatállyal.
A 2. § (1) bek. j.) pontját beiktatta a 11/2010. (IV.23.) Ör. 1.§ (1) bekezdése 2010. április 23-ai
4
betöltötte, de a 18. évét még nem; k.)4 veszélyeztetettség: olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza; l.)5 várandós anya szociális válsághelyzete: olyan családi, környezeti, társadalmi helyzet vagy ezek következtében kialakult állapot, amely a várandós anya testi vagy lelki megrendülését, társadalmi ellehetetlenülését okozza, és ezáltal veszélyezteti a gyermek egészséges megszületését. (2) 6 A házastársak akkor tekinthetők különélőnek, ha a lakcímük különböző. (3) 7 Ahol e rendelet jövedelmet említ, a családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják. II. Rész Eljárási rendelkezések 3. § (1) 8 A képviselő-testület az Szt.-ben, valamint a Gyvt.-ben meghatározott önkormányzati hatósági hatásköreit a képviselő-testület szervezeti és működési szabályairól szóló önkormányzati rendelet tartalmazza. (2) 9 A döntés ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani. (3) 10 (4) A 30. § (1) bekezdésében meghatározott személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások és szakosított ellátások igénybevételét az intézményvezető intézkedése alapozza meg. 4. § (1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokra, valamint a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra irányuló kérelmeket év közben folyamatosan az adott ellátási formának megfelelő nyomtatvány kitöltésével a Polgármesteri Hivatal Szociális és Gyermekvédelmi Irodájánál kell benyújtani. (2) A kérelem és az esetleges jogorvoslat benyújtására elektronikus úton nincs lehetőség. (3) Az (1) bekezdés szerinti ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező kötelezhető 4
A 2. § (1) bek. k.) pontját beiktatta a 11/2010. (IV.23.) Ör. 1.§ (1) bekezdése 2010. április 23-ai
hatállyal. 5
A 2. § (1) bek. l.) pontját beiktatta a 11/2010. (IV.23.) Ör. 1.§ (1) bekezdése 2010. április 23-ai
hatállyal. 6
A 2. § új (2) bekezdését beiktatta a 11/2010. (IV.23.) Ör. 1.§ (2) bekezdése 2010. április 23-ai hatállyal. A 2. § (2) bekezdését számozását (3) bekezdésre változtatta a 11/2010. (IV.23.) Ör. 1.§ (1) bekezdése 2010. április 23-ai hatállyal. 8 A 3.§ (1) bekezdését módosította a 9/2011. (V.20.) Ör. 74.§ (1) bek. 2011. május 23-ai hatállyal. 9 A 3.§ (2) bekezdését módosította a 9/2011. (V.20.) Ör. 74.§ (2) bek. 2011. május 23-ai hatállyal. 10 A 3.§ (3) bekezdését hatályon kívül helyezte a 9/2011. (V.20.) Ör. 75.§ (1) bek. 2011. május 23-ai hatállyal. 7
5
arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. A jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző hónap, egyéb jövedelmeknél a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap. (4) 11 A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni a) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet, b) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt, c) a közmunkából, közhasznú munkából vagy közcélú munkából (a továbbiakban együtt: közfoglalkoztatás) származó jövedelemnek az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó részét. 5. § 12 III. Rész Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások 1. Aktív korúak ellátása 13 6. § 14 Az aktív korúak ellátására az Szt., valamint végrehajtási rendeletei mindenkor hatályos rendelkezéseit az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni. 7. § 15 (1)16 A közfoglalkoztatási pályázattal kapcsolatos feladatokat a KÖZPARK Kispesti Köztisztasági és Közfoglalkoztatási Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: KÖZPARK Nonprofit Kft.) látja el (2) 17 8. § 18 (1)1920 Az Szt. 37. §(1) bekezdésének b)-c) pontja szerinti esetekben a rendszeres szociális segély akkor állapítható meg, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy a települési 11 12
A 4.§ (4) bekezdését módosította a 8/2009. (IV.24.) Ör. 2009. április 24-ei hatállyal. Az (5) bekezdést hatályon kívül helyezte a 11/2010. (IV.23.) Ör. 23.§ a./ pontja 2010. április 23-ai
hatállyal. 13
A III. rész 1. alcímet módosította, illetve törölte a 8/2009. (IV.24.) Ör. 2.§-a és a 17.§ (3) bekezdése 2009. április 24-ei hatállyal. 14 A 6.§-t módosította a 8/2009. (IV.24.) Ör. 2.§-a 2009. április 24-ei hatállyal. 15 A 7.§-t módosította a 8/2009. (IV.24.) Ör. 2.§-a 2009. április 24-ei hatállyal. 16 A 7. § (1) bekezdését módosította a 20/2011. (IX.20.) Ör. 1.§-a 2011. szeptember 21-ei hatállyal. 17 A 7. § (2) bekezdését hatályon kívül helyezte a 20/2011. (IX.20.) Ör. 5.§-a 2011. szeptember 21-ei hatállyal. 18 A 8.§-t módosította a 8/2009. (IV.24.) Ör. 2.§-a 2009. április 24-ei hatállyal. 19 A 8. § (1) bekezdésében szereplő jogszabályi hivatkozást módosította a 20/2011. (IX.20.) Ör. 6. § a.) pontja 2011. szeptember 21-ei hatállyal. 20 A 8. § (1) bekezdésében szereplő jogszabályi hivatkozást módosította a 20/2011. (IX.20.) Ör. 6. § a.) pontja 2011. szeptember 21-ei hatállyal.
6
önkormányzat által kijelölt szervvel (a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv) az Szt. 37/A. §-a szerinti együttműködési kötelezettségét nyilatkozatban vállalja. (2) Az együttműködésre kijelölt szerv a Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat intézménye, a Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ (a továbbiakban: Családsegítő Szolgálat). (3) Az (1) bekezdés szerinti személyek esetében az aktív korúak ellátására való jogosultság és a rendszeres szociális segély megállapításáról szóló jogerős határozatot a Szociális és Gyermekvédelmi Iroda küldi meg a Családsegítő Szolgálat részére. (4) Az (1) bekezdés szerinti személy az együttműködés keretében köteles a) az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül felkeresni a Családsegítő Szolgálatot (Budapest XIX. kerület Táncsics M. u. 7.) és ott nyilvántartásba vetetni magát, b) írásban megállapodni a beilleszkedését segítő programról, c) teljesíteni a beilleszkedését segítő programban foglaltakat. (5) A beilleszkedést segítő program az önkormányzattal együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjedhet a) a Családsegítő Szolgálattal való kapcsolattartásra, mely havonta legalább két személyes találkozást jelent a családgondozóval, b) az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre, c) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére. (6) A Családsegítő Szolgálat a (4) bekezdés b) pontja szerinti megállapodás egy példányát annak aláírását követően haladéktalanul megküldi a Szociális és Gyermekvédelmi Irodához. 8/A. § 21 (1) A Családsegítő Szolgálat köteles tájékoztatni a Szociális és Gyermekvédelmi Irodát: - az együttműködésre való jelentkezés elmulasztásáról, - a beilleszkedést segítő program kidolgozásának akadályozásáról, illetőleg az együttműködési megállapodás aláírásának megtagadásáról, - a beilleszkedést segítő programban előírt együttműködési kötelezettség megszegéséről. (2)22 Amennyiben az Szt. 37. § (1) bekezdés b)-c) pontja szerint rendszeres szociális segélyben részesülő személy a rendelet 8. § (4)-(5) bekezdései szerinti kötelezettségének neki fel nem róható okból nem tud eleget tenni, az erről szóló igazolást, vagy nyilatkozatot 3 napon belül köteles a Családsegítő Szolgálathoz eljuttatni. (3) Ha a (2) bekezdés szerinti személy az előírt együttműködési kötelezettségeinek nem tesz eleget, és ezt önhibáján kívüli okként hitelt érdemlően nem tudja bizonyítani, akkor együtt nem működőnek minősül.
21
A 8/A.§-t beillesztette a 8/2009. (IV.24.) Ör. 3.§-a 2009. április 24-ei hatállyal. A 8/A. § (2) bekezdésében szereplő jogszabályi hivatkozást módosította a 20/2011. (IX.20.) Ör. 6. § b.) pontja 2011. szeptember 21-ei hatállyal.
22
7
8/B. § 23 (1)24 Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak az Szt. 37. § (1) bekezdés b)-c) pontja szerint rendszeres szociális segélyben részesülő személynek, a) aki az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételeinek, vagy összegének felülvizsgálatára irányuló, az Szt. 25. § (4)-(6) bekezdése szerinti eljárást akadályozza, így különösen ha a nyilatkozattételi, iratbemutatási kötelezettségének írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget, b) aki keresőtevékenységet folytat, ide nem értve a közfoglalkoztatást, valamint az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzést, c) akire vonatkozóan a munkaügyi hatóság a jogellenes munkavégzés tényét a felfüggesztésről szóló határozat jogerőre emelkedését követő két éven belül ismételten megállapítja, d) aki a rendszeres segély folyósításának időtartama alatt a Családsegítő Szolgálattal fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi. 8/C. § 25 (1)26 Az Szt. 37. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározottakon kívül rendszeres szociális segélyre jogosult az az aktív korúak ellátására és foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy is, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján, továbbá e jogosultságának fennállása alatt a) állapotos (terhes), vagy b) egészségkárosodásának mértéke legalább 40%-os, vagy c) mentális állapota miatt munkavégzésre nem alkalmas, de nem rendelkezik a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (a továbbiakban: szakértői bizottság) által megállapított munkaképesség-csökkenéssel. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a terhesség fennállásának tényét a jogosultnak nőgyógyász szakorvos által kiállított szakvélemény becsatolásával kell igazolnia. (3)27 Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az egészségkárosodás tényét a szakértői bizottság szakvéleményének, vagy szakhatósági állásfoglalásának becsatolásával kell igazolni. (4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben szakorvosi vélemény alapján a Családsegítő Szolgálat igazolást ad ki, mely részletesen tartalmazza azon indokokat és körülményeket, melyek a jogosultat akadályozzák a munkaerőpiacra való visszatérésben. (5) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti valamely feltétel az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítását követően következik be, a jogosult részére a rendszeres szociális segélyt a feltétel bekövetkezésének időpontját követő hónap első napjától kell folyósítani. 23
A 8/B.§-t beillesztette a 8/2009. (IV.24.) Ör. 3.§-a 2009. április 24-ei hatállyal. A 8/B. § (1) bekezdésében szereplő jogszabályi hivatkozást módosította a 20/2011. (IX.20.) Ör. 6. § c.) pontja 2011. szeptember 21-ei hatállyal. 25 A 8/C. §-t beiktatta a 11/2010. (IV.23.) Ör. 3.§-a 2010. április 23-ai hatállyal. 26 A 8/C. § (1) bekezdését módosította a 20/2011. (IX.20.) Ör. 2.§-a 2011. szeptember 21-ei hatállyal. 27 A 8/C. § (3) bekezdésében szereplő „ORSZI”-t, „szakértői bizottság”-ra módosította a 20/2011. (IX.20.) Ör. 6. § d.) pontja 2011. szeptember 21-ei hatállyal. 24
8
9. §28 10. §29 11. §30 3. Ápolási díj 12. § (1) 31 Az önkormányzat ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, az alábbi feltételek egyidejű megléte esetén: a) az ápolt személy önmaga ellátására, valamint a lakáson kívüli ügyei vitelére képtelen, állandó gondozásra, felügyeletre, ápolásra és folyamatos ellátásra szorul, b)32 az ápolt személy rendelkezik budapesti lakcímmel, c) 33 d) az ápolást végző személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedülálló esetén annak 150 %-át, feltéve, hogy az ápolt személy gondozását a vele egy háztartásban együtt élő, és nyugellátásban, nyugdíjszerű ellátásban, továbbá terhességi gyermekágyi segélyben (GYÁS), gyermekgondozási díjban (GYED), gyermekgondozási segélyben (GYES), vagy gyermeknevelési támogatásban (GYET) részesülő személyek közül senki sem tudja ellátni. (2) Az ápolási díj megállapítása során az Szt. 41-43. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni. 13. § (1) Az Szt. 43/B. § (1) bekezdése alapján megállapított ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a. (2) Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén az (1) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani. (3) Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit a jogosultságot megállapító szerv kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. (4) A jogosultság vizsgálatakor, valamint a kétévenként legalább egyszer végrehajtandó, az ápolási díjra való jogosultság feltételeinek felülvizsgálata alkalmával környezettanulmányt kell készíteni. 28
A 9. §-t és az azt megelőző alcímet hatályon kívül helyezte a 49/2011. (XII.20.) Ör. 3. §-a 2012. január 1-jei hatállyal. 29 A 10. §-t hatályon kívül helyezte a 49/2011. (XII.20.) Ör. 3. §-a 2012. január 1-jei hatállyal. 30 A 11. §-t hatályon kívül helyezte a 49/2011. (XII.20.) Ör. 3. §-a 2012. január 1-jei hatállyal. 31 A 12.§ (1) bekezdését módosította a 8/2009. (IV.24.) Ör. 6.§-a 2009. április 24-ei hatállyal. 32 A 12.§ (1) bek. b. pontját módosította a 11/2010. (IV.23.) Ör. 5.§-a 2010. április 23-ai hatállyal. 33 A 12. § (1) bek. c. pontját hatályon kívül helyezte a 11/2010. (IV.23.) Ör. 23.§ b./ pontja 2010. április 23-ai hatállyal.
9
14. § (1) Az ápolást végző személynek a házi segítségnyújtás keretében segítség nyújtható, illetve az ápolt személy átmenetileg, de egybefüggően legfeljebb egy hónapos időtartamban ellátható, ha a) az ápolt személy egészségi állapota ezt indokolja, b) az ápolást végző személy akadályoztatása miatt az ápolási tevékenységet nem tudja ellátni. (2) A Segítő Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat vezetője egyedi döntés alapján átmenetileg, de egybefüggően legfeljebb egy hónapos időtartamban az ápolást végző személy, illetőleg az ápolt személy részére étkeztetést biztosíthat. 15. § 34 (1) Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti. Az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha az ápolást végző személy nem gondoskodik a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényeinek kielégítéséről, b) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, c) az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről, továbbá ha d) az ápolást végző személy háromszori megkeresés után nem található meg az ápolási tevékenység ellátásának helyszínén, vagy e) nem teszi lehetővé a környezettanulmány elkészítését. (2) Az ápolási kötelezettség teljesítésének szükség szerinti ellenőrzésébe a Segítő Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat is bevonható oly módon, hogy a Szociális és Gyermekvédelmi Iroda írásbeli felkérése alapján az intézmény munkatársa az ápolás helyszínét felkeresi és ott környezettanulmányt készít. 4. Átmeneti segély 16. § 35 (1) Elsősorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak. (2) Az átmeneti segély egészben vagy részben természetbeni ellátásként is nyújtható. (3) Amennyiben az adott családban élő személyek részére ugyanazon naptári éven belül hátralék-kiegyenlítő támogatás került megállapításra, és azok együttes összege meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét, csak rendkívül indokolt, különös méltánylásra okot adó esetben állapítható meg átmeneti segély. E bekezdés alkalmazása során rendkívül indokolt, különös méltánylásra okot adó esetnek az alábbiak minősülnek: elemi kár, a kérelmező sérelmére elkövetett bűncselekmény, baleset, hosszan tartó betegség miatti tartós keresőképtelenség, nyugdíj, vagy nyugdíjszerű ellátás folyósítását megelőző ellátatlan időszak, kórházi kezelés, szanatóriumi utókezelés, magas gyógyszerköltség, az egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi 34 35
A 15.§ (1)-(2) bekezdését módosította a 8/2009. (IV.24.) Ör. 7.§-a 2009. április 24-ei hatállyal. A 16.§-t módosította a 38/2009. (XI.20.) Ör. 1.§-a 2009. november 20-ai hatállyal.
10
szolgáltatás díja, jelentős költségkihatású gyógyászati segédeszköz megvásárlása, tüzelőanyag vásárlás. (4) 36 A kérelmező és családja életkörülményeinek megismerése, továbbá a tényállás körültekintő tisztázása céljából környezettanulmányt kell készíteni. 17. § (1) Nem állapítható meg átmeneti segély annak a személynek: a) aki egyedül élő és havi jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-át, b) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180 %-át. (2) 37 Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltekinteni csak a váratlanul nehéz élethelyzetbe kerülő, és ennek következtében időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy esetén lehet. 5. Temetési segély 18. § (1) Az önkormányzat temetési segélyt állapít meg annak a személynek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. A segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10 %-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. (2) Nem állapítható meg temetési segély annak a személynek: a) aki egyedül élő vagy egyedülálló és havi jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, b) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 260 %-át, c) akinek az elhunyttal tartásra vonatkozó polgári jogi szerződése volt és az kiterjedt az eltartott személy illő eltemettetésére is, továbbá d) aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül.
IV. Rész Egyéb pénzbeli ellátások 6. Egyszeri anyasági támogatás
36 37
A 16.§ (4) bekezdését beiktatta a 11/2010. (IV.23.) Ör. 2010. április 23-ai hatállyal. A 17.§ (2) bekezdését módosította a 38/2009. (XI.20.) Ör. 2.§-a 2009. november 20-ai hatállyal.
11
19. § (1) Az önkormányzat a gyermek megszületését követően egyszeri anyasági támogatást ( a továbbiakban: anyasági támogatás) állapít meg az alábbi három feltétel együttes fennállása esetén: a) a szülők legalább egyike a gyermek születésének időpontjában, illetőleg a gyermek születését közvetlenül megelőző kilenc hónapja rendelkezik megszakítás nélkül Budapest XIX. kerületében bejelentett lakóhellyel, b) az újszülött bejelentett lakóhelye Budapest XIX. kerületében van, c) a támogatást kérő szülő a gyermeket saját háztartásában neveli. (2) Az anyasági támogatásra vonatkozó kérelmet a gyermek születési időpontját követő 6 hónapon belül lehet benyújtani. (3) A kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát, valamint a támogatást kérő szülő nyilatkozatát arról, hogy a gyermeket saját háztartásában neveli és be kell mutatni a támogatást kérő szülő, valamint a gyermek személy- és lakcím azonosító hatósági igazolványát (lakcímkártya ). (4) 38 Az anyasági támogatás – gyermekenkénti – összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 90 %-ával, ikergyermekek esetén annak 100 %-ával.
7. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ( Gyvt. 21. § ) 20. § (1) Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban (a továbbiakban: rendkívüli támogatás) részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen a szociális válsághelyzetben levő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás – miatt anyagi segítségre szorulnak. (2) Rendkívüli támogatás abban az esetben állapítható meg, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180 %-át, gyermekét/gyermekeit egyedül gondozó szülő esetén annak 220 %-át. (3) A rendkívüli támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen a védelembe vett gyermekek számára. Természetbeni ellátás különösen az általános iskolás gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának támogatása, a gyermekintézmények étkezési térítésének díjkedvezménye, a tandíj, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj, illetve egyéb ellátás kifizetésének átvállalása, pl. alapítványi iskolákban fizetendő alapítványi hozzájárulás. (4) A (3) bekezdésben meghatározott tandíjtámogatás megállapítása különösen azon tanköteles korú gyermek részére indokolt, aki beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 30. § (7) bekezdésében foglaltak szerinti különleges gondozásra jogosult. 38
A 19.§ (4) bekezdését módosította a 11/2010. (IV.23.) Ör. 7.§-a 2010. április 23-ai hatállyal.
12
(5) A (3) bekezdés szerinti esetekben a kérelemhez csatolni kell az egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díjról szóló igazolást, illetőleg az oktatási intézmény hivatalos igazolását a fizetendő étkezési térítési díj, tandíj, vagy alapítványi hozzájárulás havi összegéről.
V. Rész Természetben nyújtott szociális ellátások 8. Köztemetés 21. § (1) Az önkormányzat az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi, amennyiben a köztemetési költségek hagyatéki teherként történő bejelentésére nincs lehetőség. (2) Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén az eltemettetésre köteles személy mentesül az (1) bekezdés szerinti megtérítési kötelezettség teljesítése alól. Különös méltánylást érdemlő körülményként kell értékelni, ha a) a kötelezett személy családjának egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét, vagy b) a kötelezett személy gyermekét/gyermekeit egyedülálló szülőként neveli és tartja el.
9. Közgyógyellátás 22. § Az Szt. 50. § (1) bekezdésén túl közgyógyellátásra szociálisan rászorult az a személy, aki a) 39 egyedül élő vagy egyedülálló és havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 290 %-át, feltéve, hogy az egészségbiztosítási pénztár szakhatósági állásfoglalása szerint a havi rendszeres gyógyító ellátásainak költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10 %-át, b) 40 akinek családjában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 230 %-át, feltéve, hogy az egészségbiztosítási pénztár szakhatósági állásfoglalása szerint a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátásainak költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15 %-át, c) aki a kérelem időpontjában 80. életévét betöltötte és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő, vagy egyedülálló esetén annak 350 %-át, feltéve, hogy az egészségbiztosítási pénztár szakhatósági állásfoglalása szerint a kérelmező havi 39 40
A 22.§ a.) pontját módosította a 8/2009. (IV.24.) Ör. 10.§-a 2009. április 24-ei hatállyal. A 22.§ b.) pontját módosította a 8/2009. (IV.24.) Ör. 10.§-a 2009. április 24-ei hatállyal.
13
rendszeres gyógyító ellátásainak költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15 %-át.
10. Adósságkezelési szolgáltatás 23. § 41 (1) Adósságkezelési szolgáltatásban az a család vagy személy részesülhet, aki az önkormányzat tulajdonában álló bérlakásban bérlőként/bérlőtársként, a magántulajdonban lévő társasházi vagy szövetkezeti lakásban tulajdonosként, vagy a magántulajdonban lévő családi házban tulajdonosként él és esetében együttesen fennállnak a (2) bekezdés szerinti jogosultsági feltételek. (2) Az önkormányzat a határozatában megjelölt időponttól adósságkezelési szolgáltatásban részesíti azt az (1) bekezdés szerinti családot vagy személyt, a) akinek aa) az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, de nem haladja meg a 400.000 Ft-ot és akinek a (3) bekezdésben meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, vagy ab) a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá b) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 230 %-át, egyedül élő, egyedülálló, vagy gyermekét/gyermekeit egyedül nevelő szülő esetén annak 290 %-át, c) az adóssággal érintett lakás nagysága nem haladja meg 1-2 személy esetében a 2 lakószobát, 3-4 személy esetében a 3 lakószobát, 5-6 személy esetében a 4 lakószobát, és minden további személy után az egy lakószobát, d) a kérelmezőnek és a háztartásában élő hozzátartozóknak vagyona nincs, feltéve, hogy vállalja az adósság és az önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt. (3) Az (1) bekezdés alkalmazása során adósságnak minősül a lakhatási költségek körébe tartozó közüzemi díjtartozások közül: a) a vezetékes gázdíjtartozás, b) a távhő-szolgáltatási díjtartozás, c) a közösköltség-hátralék, valamint d) a lakbérhátralék. 24. §
41
A 23.§-t módosította a 11/2010. (IV.23.) Ör. 8.§-a 2010. április 23-ai hatállyal.
14
(1) Az adósságkezelési szolgáltatásra irányuló kérelmet a Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ 42 (a továbbiakban: Családsegítő Szolgálat) adósságkezelési tanácsadójánál év közben folyamatosan lehet benyújtani. (2) A kérelemhez csatolni kell: a)43 aa) önkormányzati tulajdonú bérlakás esetén a bérleti szerződés másolatát, ab) társasházi és szövetkezeti lakás, valamint egyéb ingatlan esetén a lakás vagy ingatlan helyrajzi számát hitelt érdemlően igazoló dokumentum másolatát, 44 a hitelező által kiállított hivatalos iratot az adósság jogcíméről, összegéről, b) felhalmozódásának időtartamáról, vagy a közüzemi szolgáltatás kikapcsolásának tényéről, c) a kérelmező és a háztartásában élők jövedelméről tett jövedelemnyilatkozatot, a jövedelem típusának megfelelő iratot vagy igazolást, valamint d) a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot. (3) A (2) bekezdés szerint előkészített iratanyagot a Családsegítő Szolgálat haladéktalanul megküldi a Szociális és Gyermekvédelmi Irodához az adósságkezelési tanácsadónak az adós adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonására vonatkozó javaslatával együtt. 25. § (1) Az adósságkezelési szolgáltatásra való jogosultság megállapításáról szóló jogerős határozatot a Szociális és Gyermekvédelmi Iroda megküldi az adósságkezelési tanácsadó részére az ügyféllel történő kapcsolatfelvétel, valamint az adósság rendezésének feltételeiről és a kötelező együttműködés módjáról szóló írásos megállapodás (a továbbiakban: adósságkezelési megállapodás) megkötése céljából. (2) 45 Az adósságcsökkentési támogatásban részesülő személy – amennyiben nyilatkozatában részletfizetéssel vállalta az adósság 25%-ának megfizetését – a jogerős határozat kézhezvételét követő a) 8 napon belül az adósságkezelési tanácsadóval adósságkezelési megállapodást köt az adósság rendezésének feltételeiről és az együttműködés módjáról, illetőleg b) 30 napon belül szerződést köt a hitelezővel a tartozása megfizetéséről. (3) Az adósságkezelési szolgáltatás esetén a jogosult a) adósságkezelési tanácsadásban, és b) adósságcsökkentési támogatásban részesül, amelyet az adósságkövetelés jogosultjának kell folyósítani. (4) Az adósságkezelési tanácsadás igénybevétele kötelező. Ennek keretében a tanácsadó: a) tájékoztatja az adóst az adósságkezelés formáiról, feltételeiről, b) az adós hozzájárulásával megvizsgálja az adós háztartásának gazdálkodását, fizetési kapacitását és készségét, c) az adósság rendezésének feltételeiről és a kötelező együttműködés módjáról az adóssal 42
A Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Módszertani Központból a „Módszertani” szövegrészt hatályon kívül helyezte a 8/2009. (IV.24.) Ör. 17.§ (4) bekezdése 2009. április 24-ei hatállyal. 43 A 24.§ (2) bek. a) pontját módosította a 20/2011. (IX.20.) Ör. 4.§-a 2011. szeptember 21-ei hatállyal. 44 A 24.§ (2) bek. b) pontját módosította a 11/2010. (IV.23.) Ör. 9.§-a 2010. április 23-ai hatállyal. 45 A 25.§ (2) bekezdését módosította a 11/2010. (IV.23.) Ör. 10.§-a 2010. április 23-ai hatállyal.
15
írásos megállapodást köt, d) az adósságkezelés időtartama alatt az adóssal kapcsolatot tart és legalább havonta egy személyes találkozás útján folyamatosan figyelemmel kíséri az adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartását, e) szükség esetén kezdeményezi az adósságcsökkentési támogatásra vonatkozó döntés módosítását. (5) A tanácsadó a (2) bekezdés a) pontja szerinti megállapodást annak aláírását követően haladéktalanul megküldi a Szociális és Gyermekvédelmi Iroda részére. 26. § (1) Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt az adós együttműködik a tanácsadóval, melynek során köteles: a) hozzájárulni az adósságra vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi megismeréséhez és nyilvántartásához, b) aktívan közreműködni az adósságkezelési megállapodás kidolgozásában, c) 46 az adósság 25%-ának részletfizetéssel történő megfizetése esetén havonta legalább egy alkalommal a tanácsadóval személyesen találkozni és tájékoztatni az adósságkezelési megállapodásban foglaltak végrehajtásáról, valamint bemutatni a lakásfenntartási kiadások tárgyhavi befizetését igazoló számlákat. d) bemutatni a lakásfenntartási kiadások tárgyhavi befizetését igazoló számlákat. (2) A tanácsadó havonta egy alkalommal írásban köteles tájékoztatást adni a Szociális és Gyermekvédelmi Iroda részére a 28. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban megfogalmazott együttműködési kötelezettség teljesítéséről. 27. § (1) Az adósságcsökkentés címén nyújtott támogatás vissza nem térítendő szociális támogatásnak minősül. (2) 47 Az adósságcsökkentési támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 75 %-a, és összege legfeljebb háromszázezer forint lehet A támogatás egy összegben, vagy havi részletekben nyújtható az adós vállalásától függően. (3) Nem részesülhet adósságcsökkentési támogatásban az a kérelmező, aki valótlan adatot közöl, vagy lényeges információt eltitkol, továbbá, akinél a háztartás életvitele a bevallott és igazolt jövedelemmel nincs arányban.
28. § (1) Az adósságcsökkentési támogatás tovább nem folyósítható, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult a) az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, vagy b) az általa vállalt adósságtörlesztés háromhavi részletét nem teljesíti, illetőleg 46 47
A 26.§ (1) bek. c) pontját módosította a 11/2010. (IV.23.) Ör. 11.§-a 2010. április 23-ai hatállyal. A 27.§ (2) bek. első mondatát módosította a 11/2010. (IV.23.) Ör. 12.§-a 2010. április 23-ai hatállyal.
16
c) az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget. (2) 48 Ugyanazon személy vagy háztartásának tagja az adósságkezelési szolgáltatás lezárásától számított 24 hónapon belül nem részesülhet adósságkezelési szolgáltatásban. (3) 49 A (2) bekezdés alkalmazásában a 24 hónapos időtartamot az önkormányzat határozatában az adósságkezelési szolgáltatás záró időpontjaként megjelölt napot követő első munkanaptól kell számítani.
29. § (1) Az adósságkezelési szolgáltatás alkalmazása során az önkormányzat és a hitelező (szolgáltató) keret-megállapodásban rögzíti az adósságkezelés általános feltételeit, a hitelező által biztosított kedvezmények formáját és mértékét, továbbá az adósságcsökkentési támogatás megállapításáról szóló értesítések megküldésének módját, és a támogatási összeg átutalásával kapcsolatos technikai jellegű feladatokat. 50 (2) A keret-megállapodást aláírás előtt a szociális és lakásügyi bizottság véleményezi.
29/A. § 51
29/B. § 52 Hátralék-kiegyenlítő támogatás (1) A hátralék-kiegyenlítő támogatás a szolgáltatók felé fennálló díjhátralékok rendezéséhez nyújtható természetbeni támogatás. (2) Elsősorban azokat a személyeket indokolt hátralék-kiegyenlítő támogatásban részesíteni, akiknek adóssága az adósságkezelési szolgáltatás ellátási forma alkalmazásával valamilyen ok miatt nem kezelhető, továbbá akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásának veszélyeztetése nélkül nem képesek az önhibájukon kívüli okok miatt keletkezett díjhátralékaik megfizetésére. (3) A kérelemhez a 4. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint csatolni kell a kérelmező és a háztartásában élő személyek jövedelmére vonatkozó igazolásokat, valamint a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot. 48
A 28.§ (2) bekezdését módosította a 49/2011. (XII.20.) Ör. 1.§ (1) bekezdése 2012. január 1-jei
hatállyal. 49
A 28.§ (2) bekezdését módosította a 49/2011. (XII.20.) Ör. 1.§ (2) bekezdése 2012. január 1-jei
hatállyal. 50
A 29.§ (1) bekezdésből a „A keret-megállapodás aláírására a képviselő-testület a polgármestert hatalmazza fel” szövegrészt hatályon kívül helyezte a 9/2011. (V.20.) Ör. 75.§ (2) bek. 2011. május 23-ai hatállyal. 51 A 29/A. §-t hatályon kívül helyezte a 20/2011. (IX.20.) Ör. 5.§-a 2011. szeptember 21-ei hatállyal. 52 A 29/B.§-t beiktatta a 38/2009. (XI.20.) Ör. 3.§-a 2009. november 20-ai hatállyal.
17
29/C. § 53 Nem állapítható meg hátralék-kiegyenlítő támogatás annak a személynek: a) aki egyedül élő és havi jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-át, b) akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180 %-át, c) aki, vagy a vele egy háztartásban élő személy ugyanazon naptári éven belül hátralékkiegyenlítő támogatásban részesült és a megállapított támogatás együttes összege meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét, d) aki, vagy a vele egy háztartásban élő személy esetében megállapítható a közüzemi díjak megfizetésére vonatkozó hajlandóság folyamatos hiánya, továbbá e) aki, vagy a vele egy háztartásban élő személy vagyonnal rendelkezik. VI. Rész Szociális szolgáltatások 30. § (1) 54 Az Önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások és szakosított ellátások formái: a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l) m) n) 55
gyermekek napközbeni ellátása / gyermekétkeztetés is / (Gyvt. 41. §) szociális információs szolgáltatás étkeztetés (Szt. 62. §) házi segítségnyújtás (Szt. 63. §) családsegítés (Szt. 64. §) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (Szt. 65. §) utcai szociális munka (Szt. 65/E. §) fogyatékosok nappali intézménye (Szt. 65/F. §) nappali melegedő (Szt. 65/F. §) idősek klubja (Szt. 65/F. §) időskorúak gondozóháza (Szt. 80. §) családok átmeneti otthona (Gyvt. 51. §) gyermekek átmeneti otthona (Gyvt. 50. §) gyermekjóléti szolgáltatás (Gyvt. 39.§)
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak 53 54
A 29/C.§-t beiktatta a 38/2009. (XI.20.) Ör. 3.§-a 2009. november 20-ai hatállyal. A 30.§ felvezető szövegét módosította a 11/2010. (IV.23.) Ör. 14.§ (1) bekezdése 2010. április 23-ai
hatállyal. 55
hatállyal.
A 30.§ (1) bek. n. pontját beiktatta a 11/2010. (IV.23.) Ör. 13.§ (2) bekezdése 2010. április 23-ai
18
a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a) koruk, b) egészségi állapotuk, c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, d) szenvedélybetegségük, vagy e) hajléktalanságuk miatt.
(3) 56 Az étkeztetés igénybe vehető az étel elvitelével, lakásra szállításával, illetve a Gondozó Szolgálat Idősek Klubjaiban az étel kiszolgálásával egyidejű helyben fogyasztással. (4) 57A (2) bekezdés a) pontja tekintetében azon személyt kell a kora miatt rászorulónak tekinteni, aki a kérelem benyújtásának időpontjában a 62. életévét betöltötte. (5) 58 Az (1) bekezdésben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik. Ha az ellátást igénylő személy cselekvőképtelen, a kérelmet, illetve indítványt – az érintett személy véleményét lehetőség szerint figyelembe véve – a törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét, indítványát a törvényes képviselőjének beleegyezésével, vagy – ha e tekintetben a bíróság a cselekvőképességet nem korlátozta – önállóan terjesztheti elő. (6) 59 Ha a törvényes képviselő ideiglenes gondnok, intézményi elhelyezésre vonatkozó kérelméhez, indítványához a gyámhivatal előzetes jóváhagyása szükséges. (7) 60 Az (1) bekezdés k) pontja szerinti ellátás üres férőhely esetén kerületen kívüli állampolgár számára is biztosítható. (8) 61 Az (1) bekezdés g) és i) pontja szerinti ellátást az önkormányzat ellátási szerződés alapján a Magyar Vöröskereszt Budapesti Szervezete útján biztosítja. 31. § (1) 62 A 30. § (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott ellátás (étkeztetés, házi segítségnyújtás) igénybevétele esetén fizetendő személyi térítési díj megállapításánál a szolgáltatást igénybe vevő család egy főre jutó rendszeres havi jövedelmét kell figyelembe venni. A jövedelemvizsgálatot a Gondozási Központ vezetője végzi az igénylő által benyújtott dokumentumok alapján. 56
A 30.§ új (3) bekezdését beiktatta a 11/2010. (IV.23.) Ör. 14.§ (3) bekezdése 2010. április 24-ei
hatállyal. 57
A 30.§ (3) bek. számozását (4) bekezdésére módosította a 11/2010. (IV.23.) Ör. 14.§ (3) bekezdése 2010. április 24-ei hatállyal. 58 A 30.§ (4) bek. számozását (5) bekezdésére módosította a 11/2010. (IV.23.) Ör. 14.§ (3) bekezdése 2010. április 24-ei hatállyal. 59 A 30.§ (5) bek. számozását (6) bekezdésére módosította a 11/2010. (IV.23.) Ör. 14.§ (3) bekezdése 2010. április 24-ei hatállyal. 60 A 30.§ (6) bek. számozását (7) bekezdésére módosította a 11/2010. (IV.23.) Ör. 14.§ (3) bekezdése 2010. április 24-ei hatállyal. 61 A 30.§ (7) bek. számozását (8) bekezdésére módosította a 11/2010. (IV.23.) Ör. 14.§ (3) bekezdése 2010. április 24-ei hatállyal. 62 A 31.§ (1) bekezdését módosította a 11/2010. (IV.23.) Ör. 15.§ (1) bekezdése 2010. április 23-ai hatállyal.
19
(2) 63 A 30. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott ellátás (házi segítségnyújtás) igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. Ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei (krízis helyzet stb.) a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás a Gondozó Szolgálat vezetőjének döntése alapján legfeljebb három hónapos időtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható. Amennyiben a gondozás három hónapot meghaladóan is indokolt, a gondozási szükséglet vizsgálatát a Gondozó Szolgálat vezetőjének kell kezdeményeznie. (3) A 30. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ellátás (jelzőrendszeres házi segítségnyújtás) igénybevételére irányuló kérelemhez mellékelni kell a szociális rászorultságot igazoló iratokat. (4) 64 A 30. § (1) bekezdés h), j) és k) pontjában meghatározott ellátás (fogyatékosok nappali intézménye, idősek klubja, időskorúak gondozóháza) igénybevételére irányuló kérelemhez mellékeni kell az igénybe vevő szakorvosának, kezelő orvosának szakvéleményét és jövedelemnyilatkozatot. (5) A 30. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott ellátás (nappali melegedő) igénybevételére irányuló kérelemhez mellékelni kell az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat nyilatkozatát arról, hogy az igénylő és családja nem fertőző beteg. (6) A kérelmet az alábbiak szerint lehet benyújtani: a) 65 Étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: A területileg illetékes Gondozási Központoknál, a Segítő Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat (továbbiakban: Gondozó Szolgálat) vezetőjéhez címezve. b) 66 Idősek Klubja: a területileg illetékes Gondozási Központoknál, a Gondozó Szolgálat vezetőjéhez címezve.” c) Családsegítés: a családgondozóknál, valamint a Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ 67 vezetőjénél. d) 68 Időskorúak Gondozóháza: a Gondozó Szolgálat vezetőjénél. e) 69 Fogyatékosok Nappali Intézménye (Csillagok Napközi Otthona): a Gondozó Szolgálat vezetőjénél.” f) Nappali Melegedő: a Vöröskereszt Kispesti Szervezetének vezetőjénél. g) Családok Átmeneti Otthona: a Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ 70 vezetőjénél. h) Gyermekek Átmeneti Otthona (GYÁO): a Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ 71 vezetőjénél. 63 64
A 31.§ (2) bekezdését módosította a 8/2009. (IV.24.) Ör. 15.§-a 2009. április 24-ei hatállyal. A 31.§ (4) bekezdését módosította a 8/2009. (IV.24.) Ör. 16.§ (1) bekezdése 2009. április 24-ei
hatállyal. 65
A 31.§ (6) a) pontját módosította a 8/2009. (IV.24.) Ör. 16.§ (2) bekezdése 2009. április 24-ei hatállyal. A 31.§ (6) b) pontját módosította a 8/2009. (IV.24.) Ör. 16.§ (2) bekezdése 2009. április 24-ei hatállyal. 67 A Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Módszertani Központból a „Módszertani” szövegrészt hatályon kívül helyezte a 8/2009. (IV.24.) Ör. 17.§ (4) bekezdése 2009. április 24-ei hatállyal. 68 A 31.§ (6) bek. d. pontját módosította a 11/2010. (IV.23.) Ör. 15.§ (2) bek. 2010. április 23-ai hatállyal. 69 A 31.§ (6) bek. e. pontját módosította a 11/2010. (IV.23.) Ör. 15.§ (2) bek. 2010. április 23-ai hatállyal. 70 A Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Módszertani Központból a „Módszertani” szövegrészt hatályon kívül helyezte a 8/2009. (IV.24.) Ör. 17.§ (4) bekezdése 2009. április 24-ei hatállyal. 71 A Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Módszertani Központból a „Módszertani” szövegrészt hatályon kívül helyezte a 8/2009. (IV.24.) Ör. 17.§ (4) bekezdése 2009. április 24-ei hatállyal. 66
20
i) 72
Gyermekjóléti Szolgáltatás: a Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ vezetőjénél, valamint a családgondozóknál.” (7) 73 A kérelem elbírálása előtt a (6) bekezdés c)-d), valamint f)-i) pontjai kivételével a területileg illetékes gondozási központ vezetője, valamint a Csillagok Napközi Otthonának vezetője egyszerűsített előgondozást köteles végezni. Az időskorúak gondozóháza igénybevétele esetén az átmeneti gondozóház vezetője két szakaszból álló előgondozást végez. (8) Az ellátás igénybevételének megkezdésekor az intézményvezető az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével megállapodást köt. Az intézményvezető a megállapodást tizenöt napon belül megküldi a fenntartónak. (9) Nem kell az ellátottal írásbeli megállapodást kötni a 30. § (1) bekezdésének a)-b), e), g), és i) pontja szerinti ellátások esetében. 32. § (1) Az intézményvezető külön eljárás nélkül biztosítja a 30. § (1) bekezdés c)- d) pontja szerinti ellátásokat – beleértve a gyermek iskolaszüneti napokon történő étkeztetését is – ha az igénylő krízishelyzetbe kerül. (2) Krízishelyzetnek tekintendő, ha az ellátás hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. 33. § A személyes gondoskodást nyújtó ellátás megszűnik: a) Étkeztetés, és házi segítségnyújtás esetén - az igénylő kérelmére, - az ellátott halálával, - ha a tartásra köteles és képes hozzátartozó biztosítja az ellátást, - az igénylő körülményeiben olyan változás következik be, mely nem teszi szükségessé a gondoskodást, - nem fizeti a térítési díjat, a befizetés elmaradása után azonnal. b) Idősek Klubja esetén - az igénylő kérelmére, - az ellátott halálával, - ha az igénylő körülményeiben olyan változás következik be, mely nem teszi szükségessé a gondoskodást, - ha a szolgáltatást igénybe vevő a házirendet súlyosan megsérti vagy az ellátást lehetetlenné teszi. c) Családsegítés esetén - az igénylő kérelmére, 72 73
A 31.§ (6) bek. i. pontját beiktatta a 11/2010. (IV.23.) Ör. 15.§ (3) bek. 2010. április 23-ai hatállyal. A 31.§ (7) bekezdését beiktatta a 11/2010. (IV.23.) Ör. 15.§ (4) bek. 2010. április 23-ai hatállyal.
21
- a családi gondok rendeződésekor, illetőleg az igénylő életvitelét hátrányosan befolyásoló problémák megoldásával. d) Gondozóházi elhelyezés esetén - az igénylő kérelmére, - az ellátott halálával, - ha a megállapodás szerinti gondozási idő letelt, 74 - ha a gondozott, illetve hozzátartozója nem fizeti a térítési díjat, - ha az igénylő körülményeiben olyan változás következik be, mely nem teszi szükségessé a gondoskodást, - ha az ellátott egészségi állapotában olyan változás következik be, mely nem teszi lehetővé a gondozóházban történő ellátását, - ha a szolgáltatást igénybe vevő a házirendet súlyosan megsérti, vagy az ellátást lehetetlenné teszi. e) Fogyatékosok nappali intézménye (ÉNO) esetén - az igénylő vagy törvényes képviselője kérelmére, - az ellátott halálával, - ha az ellátást igénybe vevő a házirendet súlyosan megsérti, - ha az igénylő egészségi állapotának változása az ellátást lehetetlenné teszi. f) Családok átmeneti otthonában történő elhelyezés esetén - az igénylő kérelmére, - az ellátás igénybevételére rendelkezésre álló határidő elteltével, - ha az ellátást igénybe vevő a házirendet súlyosan megsérti, - ha az igénylő életkörülményeiben olyan változás következik be, amely nem teszi szükségessé a további elhelyezést. g) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén - az igénylő kérelmére, - az ellátott halálával, - ha az igénylő körülményeiben olyan változás következik be, mely nem teszi szükségessé az ellátást. h) 75 Gyermekek átmeneti otthona esetén - a szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére, - ha a gondozás okai már nem állnak fenn, - ha a gondozás időtartama letelt, 74 A 33.§ d. pont 3. francia bekezdését módosította a 11/2010. (IV.23.) Ör. 24.§. a. pontja 2010. április 23-ai hatállyal. 75 A 33.§ h) pontját módosította a 11/2010. (IV.23.) Ör. 16.§ (1) bekezdése 2010. április 23-ai hatállyal.
22
- ha a jogosult a házirendet ismételten súlyosan megszegi.” i) 76 Gyermekjóléti szolgáltatás esetén -
a jogosult, illetve törvényes képviselője kérelmére, ha a jogosult a házirendet ismételten súlyosan megsérti, vagy az ellátás feltételei már nem állnak fenn, ha az ellátás igénybevételét a települési önkormányzat jegyzőjének vagy a gyámhivatalnak a határozata alapozza meg, az ellátást csak határozat szüntetheti meg.” 34. §
(1) Az időskorúak gondozóháza ideiglenes jelleggel legfeljebb egyévi időtartamra teljes körű ellátást biztosít. Az átmeneti elhelyezés különös méltánylást érdemlő esetben az intézmény orvosa szakvéleményének figyelembevételével egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható. Az ellátás időtartamának további egy évvel történő meghosszabbításáról az intézményvezető dönt. (2) 77 Több soron kívüli elhelyezésre vonatkozó kérelem esetén a Gondozó Szolgálat vezetője az igény kielégítésének sorrendjéről az intézmény orvosának és a Szociális és Gyermekvédelmi Iroda vezetőjének bevonásával dönt. (3) 78 A gondozóházi ellátásért fizetendő térítési díjakat a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. Az ellátást igénybe vevőnek a fizetendő térítési díjat utólag, a szolgáltatás igénybevételét követő hónap 10. napjáig kell megfizetnie. 35. § (1) A családok átmeneti otthona ideiglenes jelleggel, az ellátás alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb 12 hónap időtartamra biztosít ellátást. (2) Különös méltánylást igénylő esetben – a szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére vagy beleegyezésével – az ellátás időtartama hat hónappal, szükség esetén a tanítási év végéig meghosszabbítható. (3) A (2) bekezdés szerinti esetben a meghosszabbítás iránti kérelmet a Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ 79 vezetőjéhez kell benyújtani. Az átmeneti otthonban történő elhelyezés meghosszabbításáról – az otthonvezető jóváhagyásával – a Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ 80 vezetője dönt. (4) 81 A családok átmeneti otthonában fizetendő térítési díjat a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza. (5) A családok átmeneti otthonában történő ellátás igénybevételéről az igénybe vevő és a
76
A 33.§ i) pontját beiktatta a 11/2010. (IV.23.) Ör. 16.§ (2) bekezdése 2010. április 23-ai hatállyal. A 34.§ új (2) bekezdését beiktatta a 11/2010. (IV.23.) Ör. 17.§-a 2010. április 23-ai hatállyal. 78 A 34.§ (3) bekezdését módosította a 7/2010. (III.22.) Ör. 1.§-a 2011. április 1-jei hatállyal. 79 A Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Módszertani Központból a „Módszertani” szövegrészt hatályon kívül helyezte a 8/2009. (IV.24.) Ör. 17.§ (4) bekezdése 2009. április 24-ei hatállyal. 80 A Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Módszertani Központból a „Módszertani” szövegrészt hatályon kívül helyezte a 8/2009. (IV.24.) Ör. 17.§ (4) bekezdése 2009. április 24-ei hatállyal. 81 A 35.§ (4) bekezdését módosította a 7/2011. (III.22.) Ör. 4.§ (2) bekezdése 2011. április 1-jei hatállyal. 77
23
Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ82 intézmény vezetője megállapodást köt / 5. számú melléklet /. 36. § (1) A gyermekek átmeneti otthonában a gyermekek átmeneti gondozását – a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére vagy beleegyezésével – ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátással kell biztosítani, ha a szülő egészségügyi körülménye, életvezetési problémája, indokolt távolléte, vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani. A fogyatékos gyermek számára a sajátos szükségleteihez igazodó ellátást kell biztosítani. (2) Az átmeneti gondozás során az igénybe vevő gyermeknek teljes körű ellátást kell nyújtani, amiről a Gyermekek Átmeneti Otthona vezetője megállapodást köt a szülővel. A megállapodást a rendelet 7. számú melléklete tartalmazza. (3) A gyermekek átmeneti gondozása az alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb 12 hónapig tart. (4) Ha az átmeneti gondozás időtartama eltelt, azonban a gyermek családi környezetébe nem térhet vissza a) az elhelyezés – a szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére vagy beleegyezésével – hat hónappal, szükség esetén a tanítási év végéig meghosszabbítható, vagy b) haladéktalanul értesíteni kell a gyámhivatalt, a szükséges intézkedések megtételére. (5) Az ellátás meghosszabbítását a Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ83 vezetője engedélyezi és megállapodásban rögzíti. (6) A gyermekek átmeneti otthonában fizetendő térítési díjat a rendelet 6. számú melléklete tartalmazza. 36/A. § 84 (1) A gyermekek átmeneti otthona az ellátásban részesülő gyermekek érdekvédelmét érdekképviseleti fórum létrehozásával biztosítja, mely fórumhoz a következő esetekben lehet panaszt benyújtani: - az ellátást érintő kifogások orvoslása érdekében, - a gyermeki jogok sérelme, továbbá az intézmény dolgozói kötelezettségszegése esetén, - a Gyvt. 136/A. §-a szerinti iratbetekintés megtagadása esetén. (2) Az érdekképviseleti fórum megvizsgálja a hozzá benyújtott panaszokat és a hatáskörébe tartozó ügyekben dönt, továbbá intézkedéseket kezdeményezhet a fenntartónál, a gyermekjogi képviselőnél, illetve más hatáskörrel rendelkező szervnél. (3) Az érdekképviseleti fórum szavazati jogú választott tagjai - a gyermekek átmeneti otthonában élő gyermekek által megválasztott gyermek-képviselő 1 fő, - az ellátásban részesülő gyermekek törvényes képviselője 1 fő, - a gyermekek átmeneti otthonának otthonvezetője 82
A Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Módszertani Központból a „Módszertani” szövegrészt hatályon kívül helyezte a 8/2009. (IV.24.) Ör. 17.§ (4) bekezdése 2009. április 24-ei hatállyal. 83 A Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Módszertani Központból a „Módszertani” szövegrészt hatályon kívül helyezte a 8/2009. (IV.24.) Ör. 17.§ (4) bekezdése 2009. április 24-ei hatállyal. 84 A 36/A..§-t beiktatta a 11/2010. (IV.23.) Ör. 18.§-a 2010. április 23-ai hatállyal.
24
- az intézmény fenntartójának képviselője.
36/B. § 85 (1) A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. (2) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata: 1./ A gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítésének érdekében: a) a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése, b) a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése, c) a szociális válsághelyzetben levő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint számára a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás szervezése, d) szabadidős programok szervezése, e) a hivatalos ügyek intézésének segítése. 2./ A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében: a) a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, b) a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése, c) a jelzőrendszer tagjaival és intézményeivel való együttműködésének megszervezése, tevékenységük összehangolása, d) tájékoztatás az egészségügyi intézményeknél működő inkubátorokról, illetve abba a gyermek örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával történő elhelyezésének lehetőségéről. 3./ Kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében: a) a gyermekkel és családjával végzett családgondozással a gyermek problémáinak rendezése, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása, b) családi konfliktusok megoldásának elősegítése, c) az egészségügyi és a szociális ellátás – különösen a családsegítő szolgáltatás –, valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése, d) javaslat készítése a gyermek védelembe vételére, illetve a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására, e) javaslat készítése a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására. 4./ A családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében: a) a családgondozás biztosítása, b) utógondozó szociális munka biztosítása.
85
A 36/B. §-t beiktatta a 11/2010. (IV.23.) Ör. 18.§-a 2010. április 23-ai hatállyal.
25
(3) A gyermekjóléti szolgáltatás feladatait a települési önkormányzat önálló intézményegységként működő Gyermekjóléti Központ keretén belül biztosítja, a Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ intézményében. (4) A Gyermekjóléti Központ az általános szolgáltatási feladatain túl a gyermek családban nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt. Biztosítja a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelően: a) az utcai és lakótelepi szociális munkát, melyet a gyermekek az Ifjúsági Prevenciós Iroda helyiségében (Budapest XIX. kerület Kós Károly tér 9.) vehetnek igénybe hétfőn, szerdán és csütörtökön délutánonként 14 órától 18 óráig, b) a kapcsolattartási ügyeletet, amelyet gyámhivatali vagy bírósági kirendelés alapján, illetve a jogosult önkéntes kérelmére biztosít pénteken 14-16 óra-, valamint szombaton 10-12 óra között a Kispesti Családsegítő és Gyermekjóléti Központ hivatalos helyiségében (Budapest XIX. kerület Táncsics Mihály u. 7.), c) a kórházi szociális munkát, d) a készenléti szolgálatot, amely hétköznap 16.30 óra után, illetve hétvégén folyamatosan elérhető a Családok Átmeneti Otthona 06-1/357-6441-es telefonszámán. Az otthon folyamatos nyitva tartása miatt a készenlétben levő szociális szakember rendelkezik az esetleges krízishelyzet megoldásához szükséges szociális képzettséggel, és információs háttérrel. (5) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentesen vehető igénybe. 36/C. § 86 A fenntartó a Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ szakmailag önálló egységeként működő Családsegítő Szolgálat keretén belül biztosítja a családsegítést, amely a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.
37. § (1) A személyi térítési díj indokolt esetben mérséklésre, illetőleg elengedésre kerülhet. A térítési díjról szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül fordulhat a kötelezett a Gyermekek Átmeneti Otthona intézményvezetőjéhez a térítési díj mérsékléséért, illetve elengedéséért. Az intézményvezető saját hatáskörben dönt a benyújtott kérelemről, és döntéséről 15 napon belül írásban értesíti a fizetésre kötelezettet. Amennyiben a fizetésre kötelezett nem ért egyet az intézményvezető döntésével, jogorvoslatért a fenntartóhoz fordulhat. (2) A személyi térítési díj teljes összege elengedhető, amennyiben: a fizetésre kötelezett nem rendelkezik rendszeres havi jövedelemmel, a térítési díj megfizetése a család létfenntartását veszélyeztetné, a szülő egészségi állapota miatt a gyógykezelés költségei meghaladják jövedelmének 25 %-át, és a térítési díj megfizetésével veszélybe kerülne a gyógyszerek és az orvosi 86
A 36/C.§-t beiktatta a 11/2010. (IV.23.) Ör. 18.§-a 2010. április 23-ai hatállyal.
26
kezelések finanszírozása. (3) A személyi térítési díj 50 %-a elengedhető, amennyiben: a családban váratlan többletkiadások merülnek fel, amelyek viselése nehézséget okoz a mindennapi megélhetés biztosításában. / pl. ügyvédi díj, temetési költségek /, az átmeneti gondozásba vett gyermek tartósan beteg, vagy a szülőkkel maradt másik gyermek(ek) szintén tartósan beteg(ek). 38. § (1) 87 A személyes gondoskodást nyújtó 30. § (1) bekezdés c) és d) pontjaiban, illetőleg kerületen kívüli lakosok gondozóházi ellátása esetében a k) pontban meghatározott ellátásokért fizetendő személyi térítési díjak mértékét az önkormányzat évente kétszer állapíthatja meg. Első ízben minden évben március hónapban dönt a képviselő-testület a térítési díjak április 1jével történő emeléséről. Újabb emelésről csak akkor, ha a tárgyidőszak folyamatai indokolják. Az emelés időpontjáról – az intézményvezető kezdeményezése alapján – a képviselő-testület dönt. (2) Az ellátásért fizetendő személyi térítési díjak összegét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. (3) 88 A fizetendő térítési díjról az intézményvezető első alkalommal legkésőbb április 1-jéig értesíti a kötelezettet, második alkalommal a rendelet módosítását követő hónap 1. napjáig.
39. § A személyi térítési díjat az ellátást igénybe vevő jogosult, a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő, a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét, a jogosult tartását szerződésben vállaló személy, a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy köteles megfizetni. 40. § (1) 89 Ha az ellátott a 30. § (1) bekezdés c) és d) pontjaiban meghatározott ellátásért fizetendő személyi térítési díj összegét vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a képviselő-testülethez fordulhat. Ebben az esetben a képviselő-testület dönt a személyi térítési díj összegéről, illetve elengedéséről a kérelmező jövedelmi helyzetének figyelembevételével. A képviselő-testület – a döntés körültekintőbb előkészítése érdekében – kikéri a Szociális és Lakásügyi Bizottság véleményét. (2) 90 Az intézményvezető egyedi eljárás keretében az egyedül élő, hozzátartozó nélküli ellátott esetében a havi rendszeres jövedelme után megállapítandó személyi térítési díjat mérsékelheti, illetve különösen indokolt esetben az ellátott részére térítésmentességet engedélyezhet. 87
A 38.§ (1) bekezdését módosította a 11/2010. (IV.23.) Ör. 24.§ b. pontja 2010. április 23-ai hatállyal. A 38.§ (31) bekezdését módosította a 11/2010. (IV.23.) Ör. 24.§ c. pontja 2010. április 23-ai hatállyal. 89 A 40.§ (1) bekezdés első két mondatát módosította a 11/2010. (IV.23.) Ör. 19.§ (1) bekezdése 2010. április 23-ai hatállyal. 90 A 40.§ (2) bekezdését módosította a 11/2010. (IV.23.) Ör. 19.§ (2) bek. 2010. április 23-ai hatállyal. 88
27
(3) 91 Az intézményvezető a 90. életévét betöltött kispesti lakosok részére a rendelet 30. § (1) bekezdés c)-d) pontjai, továbbá f) pontja szerinti szociális alapszolgáltatásokat térítésmentesen biztosítja. 41. § A gyermekek napközbeni ellátása keretében az Önkormányzat az alábbi szolgáltatást biztosítja: a) Bölcsődei ellátás esetén: hétfőtől-péntekig 6-8 illetve 17-18 óráig tartó felügyeletet, napközben gondozást, étkeztetést a korosztályra előírt egészségügyi szabályok betartásával helyi konyhán történő ételszolgáltatással. 92 9 3
időszakos gyermekfelügyelet a Budapest XIX. kerület Eötvös u. 11. szám alatti Csillagfény Bölcsődében, játszócsoport a Budapest XIX. kerület Csokonai u. 7. szám alatti Eszterlánc Bölcsődében
b) Óvodai ellátás esetén: hétfőtől-péntekig 6-7 illetve 17-18 óráig tartó felügyeletet, napközbeni foglalkozást, felkészítést az általános iskolára, étkezést napi 3 esetben - reggeli - ebéd - uzsonna.
c) Napköziotthonos ellátás esetén: hétfőtől-csütörtökig 6-8, illetve 16-18 óráig tartó felügyeletet,
délutáni foglalkozásokon felkészítést a tanórákra, szabadidős foglalkozásokra, étkeztetést naponta háromszor ( reggeli, ebéd, uzsonna ), illetve csak ebéd biztosításával.
d) Középiskolai korosztály esetén: napi egyszeri ebéd felszolgálást.
42. § (1) Az önkormányzat által nyújtott személyes gondoskodás keretében biztosított ellátások igénybevételére jogosult mindazon gyermek és ezáltal szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselője, aki az adott ellátást nyújtó intézménybe felvételt nyert és az ellátásra igényt nyújtott be az adott intézmény vezetőjéhez. (2) A kérelem benyújtása írásban történik, amelynek tartalmaznia kell az ellátást igénylő 91 92 93
A 40. § (3) bekezdését beiktatta a 22/2010. (XI.15.) Ör. 1.§-a 2010. november 15-ei hatállyal. A 41.§ a) 4. francia bekezdését beiktatta a 38/2009. (XI.20.) Ör. 4.§-a 2009. november 20-ai hatállyal. A 41.§ a) 5. francia bekezdését beiktatta a 38/2009. (XI.20.) Ör. 4.§-a 2009. november 20-ai hatállyal.
28
gyermek és szülője vagy szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselője személyi adatait (név, cím, gyermekek száma, munkahely címe, foglalkozás, szociális támogatás esetén jövedelemigazolás). (3) Amennyiben az igénylő az (1) bekezdésben felsorolt előírásoknak megfelel, az intézmény vezetője külön eljárás nélkül köteles az ellátást biztosítani. (4) Minden olyan esetben, melyben az igény az előbbiekben felsorolt feltételektől eltérő, az intézmény vezetője egyedi eljárás keretében dönt az ellátás biztosításáról. (5) Az ellátás megszüntetésére a jogosult írásbeli kérelme alapján nyílik lehetőség. (6) Az ellátást biztosító részéről az ellátás megszüntetésére az önkormányzat képviselőtestületének határozata alapján történő átszervezés, vagy intézmény megszűnése esetén kerülhet sor. 43. § (1) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított étkeztetés (a továbbiakban: gyermekétkeztetés) személyi térítési díjának megfizetésére a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő köteles. (2) A gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának – 1 napra eső költségének – alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. (3) A kerületben a gyermekétkeztetést az óvoda, az általános iskola, a gimnázium esetében a közbeszerzési eljárás lefolytatása eredményeként nyertes szolgáltató cég látja el. A személyi térítési díj alapjául szolgáló nyersanyagköltséget a különböző korosztályra előírt norma betartásával a szolgáltató határozza meg, melyet az ajánlati felhívás feltételeinek megfelelően módosíthat. (4) A bölcsődei nyersanyag-költséget – a hatályos jogszabályok figyelembe vételével – az Egyesített Bölcsődék vezetője határozza meg. (5) A személyi térítési díjat az intézményvezető a (2) bekezdés szerinti összeg általános forgalmi adóval növelt összegének és az igénybe vett étkezések számának, valamint az 1997. évi XXXI. törvény 148. § (5) bekezdésében megjelölt normatív kedvezmények figyelembevételével állapíthatja meg. (6) A gyermekétkeztetés intézményi térítési díjait a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. (7) 94 Az időszakos gyermekfelügyelet és a játszócsoport igénybevételekor fizetendő felügyeleti díj, továbbá étkeztetési díj összegét a rendelet 2/A. számú melléklete tartalmazza. 44. § A gyermekintézmények számára az éves költségvetésben jóváhagyott, egyéni rászorultság alapján biztosítandó gyermekétkeztetési támogatás felhasználásáról az intézmény vezetője dönt, melyről – a támogatásban részesített gyermekek létszámadatának megjelölésével – írásban köteles tájékoztatni a Szociális és Gyermekvédelmi Iroda vezetőjét az alábbi ütemezés szerint: - első félévi döntéséről minden év július 31-éig, - második félévi döntéséről a tárgyévet követő év január 31. napjáig. 45. § 94
A 43.§ (7) bekezdését beiktatta a 38/2009. (XI.20.) Ör. 5.§-a 2009. november 20-ai hatállyal.
29
(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetése napján lép hatályba, azonban rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) Ezen rendelet 38. § (2) bekezdése 2008. július 1-jével lép hatályba. (3 Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 15/2003.(VI.16.) önkormányzati rendelet, valamint az ezen rendeletet módosító, illetve kiegészítő 4/2004.(I.9.), 6/2004.(II.16.), 34/2004.(VI.21.), 6/2005.(III.11.), 35/2005. (X.19.), 45/2005.(XII.13.), 4/2006.(II.15.), 8/2006.(III.14.), 27/2006.(VI.20.), 45/2006.(XII.22.), 6/2007.(II.23.) 9/2007.(III.23.), 25/2007. (V.31.) és 6/2008. (II.20.) rendeletek hatályukat vesztik. (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 16/2003.(VI.16.) önkormányzati rendelet, valamint az ezen rendeletet módosító, illetve kiegészítő 6/2004.(II.16.), 34/2004.(IV.21.), 7/2006.(III.14.) és 7/2007.(III.23.) rendeletek hatályukat vesztik. (5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 34/2003.(XII.12.) önkormányzati rendelet, valamint az ezen rendeletet módosító, illetve kiegészítő 6/2004.(II.16.), 34/2004.(VI.21.), 9/2005.(IV.18.), 6/2007.(II.23.) és 8/2007.(III.23.) rendeletek hatályukat vesztik.
Budapest, 2008. június 3.
Gajda Péter s. k. polgármester
dr. Istvánfi Sándor s. k. jegyző
1. számú melléklet 95 Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzat Segítő Kéz Kispesti Gondozó Szolgálata által biztosított személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások 2011. április 1-jétől érvényes térítési díjai Étkeztetés és házhozszállítás személyi térítési díja
Jövedelem (Ft)
0 - 28 500 28 501 - 35 625 35 626 - 42 750 42 751 - 57 000 57 001 - 64 750 64 751 - 71 250 71 251 - 78 750 78 751 - 85 500 85 501 - 99 750 99 751 - 114 000 114 001 -
Nyugdíj minimum %ban
100% 125% 150% 200% 227% 250% 276% 300% 350% 400% 400% felett
Fizetendő személyi térítési díj (Ft)/nap/adag reggeli 10 20 40 60 70 80 90 100 110 120 130
ebéd 50 80 140 230 280 340 390 450 500 580 645
vacsora 20 40 60 80 90 100 110 120 130 150 190
Szállítás Ft/nap/cím
20 40 50 65 70 75 80 85 90 95 100
Időskorúak nappali ellátása személyi térítési díja Jövedelem (Ft) 0 - 28 500 28 501 - 35 625 35 626 - 42 750 42 751 - 57 000 57 001 - 71 250 71 251 - 85 500 85 501 - 99 750 99 751 - 114 000 114 001 -
95
Nyugdíjminimum %-ban 100 % 125 % 150 % 200 % 250 % 300 % 350 % 400 % 400 % felett
Fizetendő személyi térítési díj (Ft)/nap 20 20 20 20 30 30 40 50 70
Az 1. sz. mellékletet módosította a 7/2011. (III.22.) Ör. 2.§ (1) bekezdése 2011. április 1-jei hatállyal.
Házi segítségnyújtás személyi térítési díja
Nyugdíjminimum %-ban 100 % 125 % 150 % 200 % 250 % 300 % 350 % 400 % 400 % felett
Jövedelem (Ft) 0 - 28 500 28 501 - 35 625 35 626 - 42 750 42 751 - 57 000 57 001 - 71 250 71 251 - 85 500 85 501 - 99 750 99 751 - 114 000 114 001 -
Fizetendő személyi térítési díj (Ft)/óra 40 220 280 330 390 440 490 520 540
Fogyatékos nappali ellátás személyi térítési díja
Fizetendő személyi térítési díj (Ft)/nap Jövedelem (Ft) Nyugdíjminimum %-ban 0 – 28 500 28 501 – 35 625 35 626 – 42 750 42 751 – 57 000 57 001 – 71 250 71 251 – 85 500 85 501 – 99 750 99 751 – 114 000 114 001 -
nappali ellátás
nappali ellátás 1x-i étkezéssel (ebéd)
nappali ellátás 2x-i étkezéssel (reggeli+ebéd)
100 % 150
300
330
180
350
400
210
410
480
240
460
540
270
520
610
300
650
750
400
800
910
450
950
1070
570
1215
1345
125 % 150 % 200 % 250 % 300 % 350 % 400 % 400 % felett
2. számú melléklet96 Oktatási intézmények gyermekétkeztetési térítésdíja 2012. január 1-től
Elamen vendéglátó Zrt. Óvodás korúak (3-6 év)
Nyersanyag norma Ft ÁFA nélkül
Reggeli Ebéd Uzsonna Összesen
47 194 47 288
Reform óvodás korúak (3-6 év)
Nyersanyag norma Ft ÁFA nélkül
Reggeli Ebéd Uzsonna Összesen
Gimnáziumi tanulók (15-18 év)
73 301 73 447
ÁFÁ-s eladási ár magában foglalja az adott részhez kapcsolódóan az ételhulladék elszállítását
Szülői térítési díj
Nyersanyag norma Ft ÁFA nélkül
Reggeli Ebéd Uzsonna Összesen Csak ebéd
96
60 247 60 366
70 245 70 385
Általános iskolás korúak (7-14 év)
Ebéd
ÁFÁ-s eladási ár magában foglalja az adott részhez kapcsolódóan az ételhulladék elszállítását
Szülői térítési díj Nyers anyag + ÁFA
114 400 114 628
129 451 129 709
ÁFÁ-s eladási ár magában foglalja az adott részhez kapcsolódóan az ételhulladék elszállítását
Szülői térítési díj Nyers anyag + ÁFA 52 246 52 350 246
Nyersanyag norma Ft ÁFA nélkül
66 313 66 445 313
80 378 80 538 378
ÁFÁ-s eladási ár magában foglalja az adott részhez kapcsolódóan az ételhulladék elszállítását
Szülői térítési díj Nyers anyag + ÁFA 262
333
A 2. számú mellékletet módosította a 49/2011. (XII.20.) Ör. 2. §-a 2012. január 1-jei hatállyal.
406
2/A. számú melléklet 97
Egyesített Bölcsődék Étkezési térítési díja
Bölcsőde
4x étkezés
Nyersanyag norma Ft ÁFA nélkül
ÁFÁ-s eladási ár magában foglalja az adott részhez kapcsolódóan az ételhulladék elszállítását
Szülői térítési díj Nyers anyag + ÁFA 354
450
450
Szolgáltatások térítési díja Az időszakos gyermekfelügyelet és játszócsoport igénybevétele esetén fizetendő felügyeleti díj összege: 236,-Ft + 63,72 Ft (27% ÁFA) = 299,72 Ft ~ 300,-Ft/óra
Az időszakos gyermekfelügyelet és játszócsoport igénybevétele esetén az étkezésért fizetendő térítési díj összege:
Reggeli Tízórai Ebéd Uzsonna Összesen
97
Nyersanyag norma Ft + ÁFA (bruttó ár) 67,31 22,86 292,1 67,31 450
Fizetendő
30% rezsi 20,19 6,85 87,63 20,19 135
A 2/A. számú mellékletet módosította a 49/2011. (XII.20.) Ör. 2. §-a 2012. január 1-jei hatállyal.
88 30 380 87 585
3. számú melléklet 98
Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzat Segítő Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat Időskorúak Átmeneti Gondozóháza 2011. április 1-jétől érvényes térítési díjai
Az Idősek Átmeneti Gondozóháza önköltség alapján számított intézményi térítési díja 2011ben 7.140 Ft/nap/fő összegben (214.200 Ft/hó/fő) állapítható meg. XIX. kerületi lakos esetén a személyi térítési díj: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 117. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a személyi térítési díj a rendszeres havi jövedelmének 60%-át, valamint az előbb említett jövedelem napi 2%-át nem haladhatja meg. XIX. kerületi lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel nem rendelkező személy esetén: a térítési díj szerinti összeg, differenciálva az elhelyezéssel 1 ágyas elhelyezés esetén:
7.140 Ft/nap 214. 200 Ft/hónap
2 ágyas elhelyezés esetén:
5.710 Ft/nap 171.300 Ft/hónap
4 ágyas elhelyezés esetén:
4.280 Ft/nap 128.400 Ft/hónap
98
A 3. sz. mellékletet módosította a 7/2011. (III.22.) Ör. 2.§ (1) bekezdése 2011. április 1-jei hatállyal.
3/A. számú melléklet 99
Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzat Segítő Kéz Kispesti Gondozó Szolgálata által biztosított jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 2011. április 1-jétől érvényes térítési díjai
A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szolgáltatás önköltség alapján számított intézményi térítési díja 2011-ben 410 Ft/nap/fő összegben állapítható meg. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szolgáltatásért fizetendő személyi térítési díj havi összege:
1) szociálisan rászorult személy esetén a szolgáltatást igénybevevő rendszeres havi jövedelmének 1%-a,
2) szociálisan nem rászorult személy esetén 250 Ft/nap/fő
99
A 3/A. sz. mellékletet módosította a 7/2011. (III.22.) Ör. 2.§ (2) bekezdése 2011. április 1-jei hatállyal.
4. számú melléklet 100
Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzat Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ CSALÁDOK ÁTMENETI OTTHONA térítési díjai mértéke
1. A Családok Átmeneti Otthonában az ellátást igénybe vevő nagykorú, a szülői felügyeletet gyakorló szülő, vagy más törvényes képviselő (a továbbiakban: kötelezett) az 1997. évi XXXI. törvényben és a 133/1997.(VII.29.) Korm. rendeletben foglaltak szerint köteles térítési díjat fizetni.
2. A térítési díjat a kötelezett/kötelezettek jövedelmi viszonyai és az intézményi térítési díj figyelembe vételével kell megállapítani, melyhez a kötelezett egy hónapnál nem régebbi jövedelemnyilatkozatot nyújt be az intézményvezetőnek.
3. A térítési díj nem haladhatja meg a kötelezett jövedelmének 25%-át, ha egy gyermekkel, havi jövedelmének 50 %-át, ha több gyermekkel együtt veszi igénybe a Családok Átmeneti Otthonát.
4. A Családok Átmeneti Otthonában 2011-ben érvényes intézményi térítési díj 4.914 Ft/fő/nap, a havi intézményi térítési díj 147.420 Ft/fő.
100
A 4. sz. mellékletet módosított a 7/2011. (III.22.) Ör. 2.§ (2) bekezdése 2011. április 1-jei hatállyal.
5. számú melléklet 101 MEGÁLLAPODÁS a Családok Átmeneti Otthonában történő gondozás biztosításáról amely létrejött egyrészről a Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ (1193 Budapest, Táncsics M. u. 7.) képviseletében Vighné Vincze Erzsébet intézményvezető, mint ellátást nyújtó (a továbbiakban: Ellátó) és az alább nevezett ellátást igénylő (a továbbiakban: Ellátott) között az alulírt helyen és napon a következő feltételekkel. Az Ellátott adatai: Név: Leánykori név:
………………………………………………….. …………………………………………………..
Születési hely, idő:
…………………………………………………..
Anyja neve:
…………………………………………………..
Állandó lakóhelye:
…………………………………………………..
Tartózkodási helye:
…………………………………………………..
Szem. ig. száma: ………………………………………………….. Taj száma:
…………………………………………………..
Az Ellátottal együtt költöző fizetésre kötelezett adatai: Név: Leánykori név: Születési hely, idő:
…...…………………………………………………… ………………………………………………………… …………………………………………………………
Anyja neve: Állandó lakóhelye:
………………………………………………………… …………………………………………………………
Tartózkodási helye: ………………………………………………………… Szem. ig. száma:
…………………………………………………………
TAJ száma:
…………………………………………………………
Az ellátottal együttköltözők adatai. 1. Név: …………………………….., szül: ……………………………………….. Kapcsolata az Ellátottal: …………………………………………………………. 2. Név: …………………………….., szül: …………………………………..…… 101
Az 5. sz. mellékletet módosította a 7/2011. (III.22.) Ör. 2.§ (3) bekezdése 2011. április 1-jei hatállyal.
Kapcsolata az Ellátottal: …………………………………………………………. 3. Név: …………………………….., szül: …………………………………..…… Kapcsolata az Ellátottal: …………………………………………………………. 4. Név: …………………………….., szül: ……………………………………..… Kapcsolata az Ellátottal: ………………………………………………………… 5.Név: …………………………….., szül: ……………………………………..… Kapcsolata az Ellátottal: …………………………………………………………. 6. Név: …………………………….., szül: ……………………………………..… Kapcsolata az Ellátottal: …………………………………………………………. 1.) A Budapest Főváros XIX. ker. Kispest Önkormányzat tulajdonában és az Ellátó kezelésében lévő Családok Átmeneti Otthona földszint …. számú lakását az Ellátó az Ellátott használatába adja határozott időre: 201.. …………….. hó ….... napjától 201.. ……………… hó napjáig, aki az előzőekben megnevezett személyekkel költözik az Otthonba. 2.) Az Otthon Bp., XIX., Jáhn F. u. 50. sz. ….. sz. lakás adatai: Alapterülete: ……………………… m2 Szobaszám: ..… szobás Komfortfokozata: összkomfort Fűtési módja: egyedi helyiségfűtés – kombinált fali kazán Főzőhelyisége: konyha Egészségügyi helyisége: fürdőszoba, WC Tároló helyisége: van – nincs
3.) A 2.) pontban megjelölt lakás használatba adása a lakás teljes berendezésével együtt történik, kiterjed a világítási berendezések és téli időszakban a fűtési berendezések igénybevételére is. Az Ellátott a lakás teljes berendezését és bútorzatát is jogosult használni. A lakás berendezési tárgyak és a bútorzat leltár szerint kerül átadásra az Ellátott részére, amely leltár a jelen megállapodás elválaszthatatlan részét képezi. 4.) Az Ellátott tudomásul veszi, hogy az otthonba történő beköltözés előtt neki és vele költöző családtagjainak orvosi bizonyítvánnyal kell igazolni, hogy közösségi elhelyezésüknek egészségügyi szempontból akadálya nincs. 5.) A lakás után fizetendő személyi térítési díj …………………….. Ft/hó. 5./A. A fizetésre kötelezett Ellátottak által önként vállalt előtakarékosság mértéke ……………………….Ft/hó 6.) Az Ellátott a megállapított térítési díjat első alkalommal a megállapodás megkötésétől számított 30 napon belül
egy összegben tartozik megfizetni. Ezt követően a térítési minden hónap 10. napjáig kell megfizetnie. A befizetést az Ellátó a pénzügyi szabályok és előírások betartásával kezeli. 7.) A térítési díjat havonta, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell befizetni. Ha a kötelezett (Ellátott) a befizetést elmulasztotta, az otthonvezető 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felszólítja
az
elmaradt
térítési
díj
befizetésére.
Eredménytelenség esetén az otthonvezető a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi. A díjhátralékról negyedévenként tájékoztatja a fenntartót, a térítési díj behajtása, vagy a behajthatatlan hátralék törlése érdekében. 8.) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás megszűnik: - a határozott idejű elhelyezés esetén a megjelölt időtartam elteltével; - a jogosultsági feltételek megszűnésével; - a jogosult illetve törvényes képviselője kezdeményezésére; - ha a jogosult a házirendet ismételten, súlyosan megsérti; - ha az ellátás feltételei már nem állnak fenn. 9.)
Az
Ellátott
az
Otthont
huzamosabb
időre
csak
előzetes
bejelentés
után
hagyhatja
el.
Bejelentés és az Otthon vezetőjének tudomása nélkül 3 napon túli távolléte esetén a Ellátó felszólítja az Ellátottat a távolléte igazolására, amely történhet gyógykezelés, családi esemény, egyéb értékelhető nyomós ok igazolásával. Amennyiben az Ellátott az igazolást az előírt határidőben nem mutatja be, az Ellátó a megállapodást felbontja, és az Ellátottat családjával együtt az Otthon 3 napon belüli kiürítésére kötelezi. 10.) Az Ellátott hátrahagyott személyes tárgyait az otthon 8 napig megőrzi, ezt követően raktárban helyezi el az Ellátott költségére. 11.) A lakás elfoglalásával egyidejűleg az Ellátó megismerteti az Ellátottal a tűzvédelmi szabályokat, valamint tájékoztatást ad a Gyvt.33.§ (2) bekezdésében foglaltakról: m) az ellátás tartalmáról és feltételeiről, n) az otthonban nevezett nyilvántartásokról, o) a kapcsolattartásról, látogatásról, eltávozásról, visszatérésről, p) az érték és vagyon megőrzéséről, q) az otthon házirendjéről, r) az érdek-képviseleti fórumról, s) a fizetendő személyi térítési díjról. A tájékoztatás megtörténtéről az Ellátott (írásban) nyilatkozik.
11./A. Az átmeneti ellátás tartalma: szükség szerinti, amelyet a 15/1998 (ŐV.30.) NM rendeletben foglaltak határoznak meg. Az Ellátott kijelenti, hogy a fenti szabályokat tudomásul veszi, és azoknak megfelelően használja a lakást, szervezi mindennapjait az otthonban. 12.) A megállapodást aláíró felek kijelentik, tudomásul veszik, hogy az otthonba bevitt, az Ellátott tulajdonát képező értéktárgyakért az intézmény felelősséget nem (korlátozottan) vállal. Az értéktárgyakat az Ellátott saját (zárható) lakrészben tartja, amennyiben az Otthon páncélszekrénnyel rendelkezik (távlati cél) a pénz vagy más értéktárgy (betétkönyv, ékszer stb.) átvételi elismervény, részletező értékmegjelölés alapján abban (páncélszekrényben) elhelyezhető. 13.) A jelen megállapodás 1.) pontjában megjelölt határidő elteltével az Ellátott lakáshasználati jogosultsága megszűnik és köteles a lakást elhagyni a vele együtt lakó családtagjaival, köteles továbbá a lakásberendezéseket és felszereléseket leltár szerint valamint a lakás kulcsait az Otthon vezetője részére átadni. Az ingóságok elszállítására, illetőleg a költségek viselésére a 10-11.) pontokban előírt rendelkezések az irányadók. 14.) Az ellátásra jogosult gyermek törvényes képviselője köteles: - a tájékoztatás megtörténtével nyilatkozni (12. pont) - az otthon nyilvántartásaihoz adatokat szolgáltatni, - nyilatkozni az adatokban beállott változásokról, - az intézménnyel, és a kijelölt családgondozóval együttműködni az ellátás igénybevételéhez vezető okok feltárásában és problémák megoldásában - az ellátás igénybevételétől számított 15 napon belül a családgondozási terv, és a kiskorúakra vonatkozó egyéni gondozási-nevelési terv elkészítésében a kijelölt családgondozóval együttműködni 15.) A megállapodásban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvnek a dologbérletre vonatkozó 423433.§-ai az irányadók. 16.) A szerződő felek az esetleges jogviták eldöntésére a Budapesti XVIII. és XIX. kerületi Bíróság kizárólagos illetékességét kötik ki. A szerződő felek a megállapodást elolvasás és megmagyarázás után magukra nézve kötelező érvényűnek elfogadják és aláírásukkal megerősítik.
Budapest, ……………………………. …
……………………………..………. az ellátást nyújtó
..……….……..……………………..… az ellátást igénybe vevő
6. számú melléklet
Budapest Főváros XIX.kerület Kispest Önkormányzat Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ 102 GYERMEKEK ÁTMENETI OTTHONA térítési díjai 1.)
A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás, illetve gyermekvédelmi szakellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásáért, gyermekek átmeneti gondozásáért, valamint a fiatal felnőttek utógondozói ellátásáért térítési díjat kell fizetni.
2.)
A Gyermekek Átmeneti Otthonában személyi térítési díjat az ellátást igénybe vevő gyermek esetén a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő az intézménynek fizeti meg.
3.)
A Gyermekek Átmeneti Otthonában a Gyvt. 148.-151.§ alapján fizetendő személyi térítési díjat az intézményvezető állapítja meg, melyről az ellátás igénybe vétele után, de legkésőbb az igénybevételtől számított harminc napon belül írásban értesíti a térítési díj fizetésére kötelezetett.
4.)
Az ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg a kötelezett havi jövedelmének 25%-át, több gyermek esetében a kötelezett havi jövedelmének 50%-át.
5.)
103 A Gyermekek Átmeneti Otthonában fizetendő személyi térítési díj a fizetésre kötelezett havi jövedelmének arányában az alábbi táblázatban foglaltak szerint állapítandó meg. A fizetésre kötelezett jövedelme (Ft) 0-150 000 Ft-ig 150 001 Ft felett
1 gyermek esetén fizetendő személyi térítési díj a jövedelem %-ában 15 % 25 %
2 vagy több gyermek esetén fizetendő személyi térítési díj a jövedelem %-ában 30 % 30 %
6.)
A gyermek/ek átmeneti gondozása esetén fizetendő térítési díjat a kötelezett az intézmény szakmai vezetőjének írásbeli értesítése után köteles megfizetni a szolgáltatást nyújtó intézmény elszámolási számlájára. A GYÁO szakmai vezetője az ellátás megkezdésekor, de legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül értesíti a kötelezettet a személyi térítési díj összegéről.
7.)
A GYÁO szakmai vezetője ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik–e. A térítési díjakról nyilvántartást vezet. Amennyiben a kötelezett nem fizeti meg a számára megállapított térítési díjat, az intézményvezető a 133/1997. (VII.29) Korm. rend. 15. § szerint jár el. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15
102
A Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Módszertani Központból a „Módszertani” szövegrészt hatályon kívül helyezte a 8/2009. (IV.24.) Ör. 17.§ (4) bekezdése 2009. április 24-ei hatállyal. 103 Az (5) bekezdést módosította a 11/2010. (IV.23.) Ör. 20.§ (1) bekezdése 2010. április 23-ai hatállyal.
napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére. Ha a határidő eredménytelenült telt el az intézmény vezetője a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi. A nyilvántartott díjhátralékokról a GYÁO vezetője negyedévenként tájékoztatja a fenntartót a hátralék behajtása, vagy törlése érdekében. 8.)
A fenntartó a GYÁO intézményvezetőjének tájékoztatása alapján intézkedik a térítési díjak behajtásáról a 2004. évi CLX. tv. és az 1990. évi XCI. törvény szabályainak alkalmazásával.
9.)
104 Az intézményi térítési díj alapja az adott évre tervezett működési kiadások alapján számított önköltség. A napi intézményi térítési díj 2011-ben 5.930 Ft/fő, a havi intézményi térítési díj: 177.900 Ft/fő.
104
A (9) bekezdést módosította a 7/2011. (III.22.) Ör. 3.§-a 2011. április 1-jei hatállyal.
7. számú melléklet
MEGÁLLAPODÁS a Gyermekek Átmeneti Otthonában történő gondozás biztosításáról
A szerződő felek ……………………………………… szülő/törvényes képviselő, és a Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ 105 GYERMEKEK ÁTMENETI OTTHONA,- XIX. ker. Táncsics M. u. 7.- mint ellátó intézmény képviseletében Vighné Vincze Erzsébet intézményvezető, megállapodnak arról, hogy ……………………………………….nevű gyermek 20…...év ………….hó ……napjától 20……év ……….…hó ……. napjáig a Gyermekek Átmeneti Otthonában kap elhelyezést. Gyermek adatai: Név:…………………………………………………………………….……………. Születési hely, idő:…………………………………………………………………… Lakcím:……………………………………….......................................…………….. Anyja neve:…………………………………………………………………………... Taj száma:……………………………………........................................……………. Személyi ig.szám:……………………………........................................……………. Illetékes gyermekjóléti szolgálat neve, címe, telefonszáma:…..…………………………………………………………………….. Nevelési-oktatási intézmény neve, címe, telefonszáma:..……………….…………… ………………………………………………………………………………………… Szülő(k)/ Törvényes képviselő(k) adatai: 1.Név:…………………………………………………………………………………. Születéskori név:……………………………………………………………………… Születési hely, idő:……………………………………………………………………. Anyja neve:……………………………………………………………………………. Lakcím:……………………………………………………………………………… Telefonszám:………………………………………………………………………… Tartózkodási hely:…………………………………………………………………… Munkahely neve, címe, telefonszáma:……………………………………………… ………………………………………………………………………………………… Egyéb elérhetősége:………………………………………………………………….. Személyi ig.szám:……………………………………………………………………. 2.Név:………………………………………………………………………………… Születéskori név:……………………………………………………………………... Születési hely, idő:…………………………………………………………………… Anyja neve:…………………………………………………………………………... Lakcím:………………………………………………………………………………. Telefonszám:…………………………………………………………………………. Tartózkodási hely:……………………………………………………………………. Munkahely neve, címe, telefonszáma:……………………………………………….. ………………………………………………………………………………………… 105
A Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Módszertani Központból a „Módszertani” szövegrészt hatályon kívül helyezte a 8/2009. (IV.24.) Ör. 17.§ (4) bekezdése 2009. április 24-ei hatállyal.
Egyéb elérhetősége:………………………………………………………………….. Személyi ig.szám:……………………………………………………………………. 2. A megállapodás értelmében a gyermek átmeneti gondozása a szülő/törvényes képviselőtovábbiakban szülő - szülői felügyeleti jogát nem érinti, tartási kötelezettsége él, a megállapodásban meghatározott időszakban – továbbiakban a gondozás ideje alatt - a Gyermekek Átmeneti Otthona gondoskodik a gyermek szükségleteiről és neveléséről. 3. A gondozás időtartama alatt a gyermek, a szülő, a Gyermekek Átmeneti Otthonának szakmai vezetője és a gyermek gondozásában részt vevő szakemberek (gyermekfelügyelő, nevelő), valamint a gyermek lakhelye szerint illetékes Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója együttműködik a gyermek megfelelő ellátása érdekében. 4. Az Otthon vállalja: a) Bentlakásos rendszerben a gyermek teljes körű az életkorához, egészségi állapotához igazodó ellátást biztosít. Napközbeni és éjszakai felügyeletét, ellátását a gondozási időtartam alatt – állandó felügyelet, napi ötszöri étkezés biztosítása, zsebpénz biztosítása, tisztálkodó és illatszerek, szükség esetén az évszaknak megfelelő ruházat biztosítása, szükség esetén a megfelelő tanszerek biztosítása, valamint szabadidő hasznos eltöltésének szervezése, házi feladat elkészítése nevelő segítségével, egészségügyi ellátását. b) A benyújtott jövedelem igazolások alapján az otthon vezetője megállapítja a gyermek gondozásáért fizetendő személyi térítési díjat, és a megállapított térítési díjról az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül írásban értesíti a kötelezettet. (Szülőt, törvényes képviselőt) c) Továbbá a szülő/törvényes képviselő kérésének eleget téve kötelezettséget vállal arra, hogy ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………… 5. A szülő/törvényes képviselő vállalja: Gyermekével és az ellátó intézménnyel történő rendszeres kapcsolattartást. A számára jövedelmi viszonyainak figyelembe vételével megállapított térítési díj megfizetését, amelyet minden hónap 10-ig köteles a GYÁO pénztárába befizetni. Tájékoztatást ad gyermeke egészségügyi állapotáról, használatban lévő gyógyszereit átadja, megnevezi a gyermek kezelőorvosát, leadja a gyermek TAJ kártyáját. A gyermek szükséges okmányait az otthon rendelkezésére bocsátja (pl. ellenőrző könyv, személyi igazolvány, diák igazolvány stb.) Átad a gyermekéről 1 db igazolvány képet. Amennyiben gyermeke az Otthon berendezési tárgyaiban szándékosan anyagi kárt okoz, azt megtéríti.
6. A szülő/törvényes képviselő kérése a gyermek ellátásával, gondozásával kapcsolatban: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………
7. A szülő a gyermekével a házirendben szabályozottak szerint tart kapcsolatot. A szülő – előre jelzett – akadályoztatása esetén a gyermek az alábbi személyeknek adható ki: Név:………………………………….. Rokonsági fok:………………………. Lakcím:……………………………… Telefonszám:…………………………
Név:…………………………………. Rokonsági fok:……………………… Lakcím:……………………………… Telefonszám:………………………...
8. Az átmeneti gondozás biztosításának oka: a) szülő egészségügyi körülménye b) szülő életvezetési problémája c) indokolt távolléte ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 8/a. A személyi térítési díj összege:……………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… Felvétel módja: -
Gyermekjóléti Szolgálat közreműködésével közvetlenül szülői kérésre gyermek által kezdeményezett
9. Egyéb közlendők megállapodások: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………
A gyermek előre látható és igazolt távollétei (időpont, cím, felelős, telefonszám) – pl. edzés,
tanfolyam, különóra, szakkör stb. (Meg kell jelölni, hogy a gyermek hogyan jut az otthonból a fenti időpontban a megadott címre. Szülő viszi, gyerekfelügyelő kíséri vagy a gyermek egyedül közlekedik.
Távollét oka
Távollét időpontja, időtartama
Rendszeresség (heti, havi)
Közlekedés módja
10. A gyermek közlekedésének módja az oktatási intézménybe, és onnan az otthonba a szülő kérésére: 3) a gyermek egyedül közlekedhet 4) a szülő kíséri 5) az otthon munkatársai kísérik A megállapodásban rögzítetteket a szerződő felek tudomásul veszik, magukra nézve kötelező érvényűnek tekintik, aláírásukkal igazolják.
Budapest, ………….év………………….hó………..nap
………………..……………………. szülő/törvényes képviselő
……..…..…………….…………….. intézményvezető
1. sz. függelék 106
106
hatállyal.
Az 1. sz. függeléket hatályon kívül helyezte a 11/2010. (IV.23.) Ör. 23.§ d./ pontja 2010. április 23-ai
1/a. sz. függelék 107
107
hatállyal.
Az 1/a. sz. függeléket hatályon kívül helyezte a 11/2010. (IV.23.) Ör. 23.§ d./ pontja 2010. április 23-ai