Számítási példák 2 2) További számítási példák Ez a számítási példa kicsit talán hosszúnak bizonyult, ám így biztosan érti annak teljes logikáját. Természetesen a béremelés nem csupán a minimálbéreseket érinti, hanem a garantált bérminimummal rendelkezőket is. Sőt, előre láthatólag azokat is, akiknek a fizetése a 2016-os garantált bérminimum (bruttó 129.000 Ft) fölé volt belőve. A garantált bérminimum emelése ugyanis emelési igényként továbbgyűrűzik felfelé becslések szerint a kb. bruttó 200.000 Ft-os fizetések szintjéig -, hiszen ha valaki eddig magasabb fizetést kapott a garantált bérminimumnál, továbbra is igényelni fogja azt a bérelőnyt, amit korábban kiérdemelt. Az Ön teljes tájékoztatására ezért további eseteket is modelleztünk, és számítási táblázatokat is készítettünk hozzájuk. Elkészítettük a táblázatot a garantált bérminimumra, valamint az említett 150.000 Ft bruttó fizetésre. Ez utóbbira két változatot is kidolgoztam, az egyiket arra az esetre, ha 2016-ban volt már Cafetéria a cégben, a másikat arra az esetre, ha nem. Mivel a táblázatokat díjtalanul letöltheti a weboldalamról (czirakimoni.blog.hu), most elégségesnek tartom, ha mindegyiknél csak a legvégső konklúziót osztom meg Önnel. Gondoltunk továbbá azokra a cégekre is, akik annyira forráshiányosak, hogy a minimálbér-emelés költségeinek előteremtését csak radikális megoldásokkal - mint például létszámcsökkentéssel vagy részidős foglalkoztatással tudnák megvalósítani. Számukra készítettünk két alternatív számítást, amely összhangban van az eddig tárgyalt megoldások szemléletével - egyet minimálbérre, egyet pedig garantált bérminimumra kidolgozva.. Ezeket találja negyedik és ötödik számítási táblázatunkban.
3) 2. számítási példa: Garantált bérminimum A garantált bérminumum-emeléshez tartozó számítási táblázatunk teljesen ugyanúgy épül fel, mint az előző.
A felső sáv a 2016-os évet hasonlítja össze a 2017-es évvel, változatlan Cafetéria-kosár mellett. Mivel a garantált bérminimum emelése 25%-os, a költségtöbblet is súlyosabb. ● ● ● ●
Az egy munkavállalóba befektetett teljes összeg évi 2.341.831 Ft-ról 2.748.639 Ft-ra nő, tehát a többletköltség 406.808 Ft munkavállalónként. 10 munkavállalónál ez a többletköltség 4.068.080 Ft. 20 munkavállalónál 8.136.160 Ft 50 munkavállalónál pedig már 20.340.400 Ft.
Hatalmas számokról beszélünk tehát, amelyeket, sajnos, önmagában a Cafetéria-kosárnak az átalakítása egyszerű matematikai okokból - nem tud már ugyanolyan arányban közömbösíteni, mint a minimálbérnél sikerült. ● ● ● ●
Az egy munkavállalóba befektetett teljes összeg évi 2.748.639-ről 2.654.020 Ft-ra szorítható vissza ezzel a megoldással, azaz a béremelés miatti többletköltség 312.189 Ft-ra csökken munkavállalónként. 10 munkavállalónál a többletköltség csökkenése 946.190 Ft. 20 munkavállalónál 1.892.380 Ft 50 munkavállalónál pedig már 4.730.950 Ft.
Ez mindegyik esetben 23,26%-os megtakarítást eredményez az általunk javasolt Cafetéria-kosárral.
3) 3. számítási példa: bruttó 150.000 Ft-os bér Ahogy említettem, a cégeknek béremelési igénnyel kell számolniuk munkavállalóik részéről a bruttó 129.000 Ft és a kb. 200.000 Ft közötti sávban is. Íme a megoldási javaslatunk:
●
Fizetésemelés bruttó 150.000 Ft-ról – Cafetériával
A példában azt számoljuk ki, mennyire sikerül megoldásunkkal ellensúlyozni 30.000 Ft-nyi bruttó fizetésemelést. Ez a táblázat is teljesen ugyanúgy épül fel, mint az előzők, ezért csak annyit teszek, hogy gyorsan átfutok az eredményeken. ● ● ● ●
Bruttó 30.000 Ft béremelésnél az egy munkavállalóba befektetett teljes összeg évi 2.665.651 Ft-ról 3.030.219 Ft-ra nő, tehát a többletköltség 364.568 Ft munkavállalónként. 10 munkavállalónál ez a többletköltség 3.645.680 Ft. 20 munkavállalónál 7.291.360 Ft 50 munkavállalónál pedig már 18.228.400 Ft.
Amit visszanyerhetünk ezen a többletköltségen, az a táblázat alsó sávjában látható: ●
● ● ●
A Cafetéria-kosár átalakításával az egy munkavállalóba befektetett teljes összeg évi 3.030.219 Ft-ról 2.935.600 Ft-ra szorítható vissza, azaz a béremelés miatti többlet 269.949 Ft-ra csökken munkavállalónként. 10 munkavállalónál a többletköltség csökkenése már 946.190 Ft. 20 munkavállalónál 1.892.380 Ft 50 munkavállalónál pedig már 4.730.950 Ft.
Ez mindegyik esetben 25,95%-os megtakarítást eredményez az általunk javasolt Cafetéria-kosár módosítással.
4) 4. és 5. számítási példa: forráshiányos cégek Nem kérdés, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum megemelése szükséges lépés volt a magyar gazdaság munkaerő-megtartási képessége, illetve a társadalom vásárlási képességének növelése - azaz így közvetve mindannyiunk életszínvonala - érdekében. Ám - mint minden jó intézkedésnek - ennek is lehetnek vesztesei. Ezek előre láthatólag azok a magyar vállalkozások lesznek, akiknek gazdálkodásában jelenleg nem áll rendelkezésre a béremeléshez szükséges átlagosan 15-20% tartalék. Közöttük például a kisboltok, írta az Index.hu Kisbolt-apokalipszist hozhat a minimálbér-emelés címú cikkében, Vámos Györgyre, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkárára hivatkozva. Az általunk megkérdezett könyvelők szerint ügyfeleik egy része - főleg azok, akik eddig sem voltak könnyű pénzügyi helyzetben - drasztikus intézkedésekhez lesz kénytelen folyamodni, hiszen, ha akár az értékesítésből, akár a költségvetésből könnyen kinyerhető lenne a 15-20%-nyi többlet, akkor már kinyerték volna. Az elbocsátások jelenthetnek átmeneti megoldást, esetleg - például az említett kisboltoknál - a nyitva tartási idő rövidítése, és vele párhuzamosan a részmunkaidős foglalkoztatás. Átmeneti pénzügyi könnyebbséget mutatok - főleg, ám nem kizárólag, az említett kisboltok számára - a következő két számolási példában. Ezek lehetséges változatok arra, hogy hogyan lehet ebben a szorító helyzetben egyszerre garantálni a cég fizetőképességét, megőrizni a vevőkört, és mégis tenni valamint a munkavállalói elégedettség irányában is.
● Minimálbér A táblázat felépítése hasonló a korábbiakhoz, ám a felső sáv hiányzik, mivel az összehasonlító adatok egy sávban is látszanak. Most nem a táblázat végét mutatom csak.
A második oszlop mutatja, hogy mennyi költséggel és közteherrel jár a 2016-os minimálbér. A harmadik oszlop pedig ugyanezeket a számokat és százalékokat mutatja 2017-ben. Érdemes megfigyelni, hogy a munkaadói közteher - a SZOCHO csökkenése miatt - 5 százalékponttal csökkent. A minimálbér-emelés után a 2017-es 8 órás nettó minimálbér 1.017.450 Ft/év. A közterhek hozzáadásával a munkaadó teljes befektetése az évben 1.889.550 Ft lenne. Látszik, hogy a teljes munkaadói befektetés 1.711.620 Ft-ról emelkedne ennyire, ami 177.930 Ft-tal lenne több az előző évihez képest.
Na most, kiinduló hipotézisünk szerint ez a 177.930 Ft-nyi többlet 10-20-50 vagy több munkavállaló, ám alacsony nyereséghányad esetén nehezen finanszírozhatóvá válhat egyes kisvállalkozások - például kisboltok - számára, akik ezért elbocsátásokra, a nyitva tartási idő rövidítésére, illetve részmunkaidős foglalkoztatásra kényszerülhetnek. Mit lehet tenni ilyen kényszerhelyzetben, hogy mégis vonzók maradjunk a potenciális munkaerő szemében? Meglepő módon: Cafetériát adni a munkavállalóknak. A számítás következő részében kiderül, milyen pénzügyi befektetést igényel az, hogy a 6 órás minimálbért kiegészítsük egy általunk javasolt Cafetéria-kosárral. A második oszlop-csoportnak az első oszlopa a 2017-es 6 órás minimálbér finanszírozási adatait mutatja. A másik három oszlop a Cafetéria-kosár 3 különböző adóterhű összetevőit mutatja, és jól látszik, hogy a kosárba csak adómentes juttatást tettünk. Még hozzá pont annyit, hogy a munkavállalóhoz ténylegesen eljutó nettó bér+juttatás értéke megegyezzen a 8 órás nettó minimálbér összegével.
Tehát a nettó juttatás azonos, ám a munkaadó által befektetett összeg így kisebb lesz, ami talán segít áthidalni a nehéz időszakokat. A harmadik oszlop-csoport mutatja a számokat egymás mellett:
● ● ● ●
8 órás munkabérnél tehát a teljes munkaadói befektetés 1.889.550 Ft/év 6 órás munkabérnél - a javasolt Cafetéria-kosarunkkal - ugyanez 1.671.525 Ft/év (ami mellesleg kevesebb, mint a 2016-os 1.711.620 Ft) mindkét esetben 1.017.450 Ft a munkavállalóhoz eljutó nettó juttatás Az állami elégedettségbe történő befektetés lett kevesebb 218.025 Ft-tal.
Az utolsó oszlop-csoport mutatja a végeredményt.
A minimálbér-emelés miatt az egy munkavállalóba befektetett teljes összeg a 2016-os 1.711.620 Ft-ról évi 1.889.550 Ft-ra nőne, tehát a többletköltség 177.930 Ft lenne munkavállalónként.A javaslatunk munkavállalónként 218.025 megtakarítást eredményez ebben, azaz ez még a 2016-os teljes 8 órás befektetés költségénél is kevesebb. ● ● ●
10 munkavállalónál ez a megtakarítás 2.180.250 Ft. 20 munkavállalónál 4.360.500 Ft 50 munkavállalónál pedig már 10.901.250 Ft.
Ez mindegyik esetben 122,53%-os megtakarítást eredményez az általunk javasolt Cafetéria-kosár módosítással.
● Garantált bérminimum Ugyanez a megoldás természetesen a garantált bérminimumnál is használható. A szempont itt is az volt, hogy a munkavállalóhoz eljutó 6 órás nettó bér + Cafetéria kosár együttes értéke egyezzen meg a 8 órás garantált bérminimum nettó összegével.
Nem megyek végig a teljes táblázaton, hiszen a számok kivételével TELJESEN megegyezik az előzővel. Így csak a végeredményre vessünk egy pillantást:
A garantált bérminimum-emelés miatt az egy munkavállalóba befektetett teljes összeg a 2016-os 1.989.180 Ft-ról évi 2.386.020 Ft-ra nőne, tehát a többletköltség 396.840 Ft lenne munkavállalónként.
A javaslatunk munkavállalónként 275.310 megtakarítást eredményez. ● ● ●
10 munkavállalónál ez a megtakarítás 2.753.100 Ft. 20 munkavállalónál 5.506.200 Ft 50 munkavállalónál pedig már 13.765.500 Ft.
Ez mindegyik esetben 69,38%-os megtakarítást eredményez az általunk javasolt Cafetéria-kosár módosítással. Mondanom sem kell, hogy ezek csupán számítási példák, amelyek az elérhető előnyöket általánosságban - és nem konkrétan az Ön cége esetében - mutatják. Minden megoldás megvalósításához körültekintően kell hozzálátni, együttesen vizsgálva a munkavállalók teljes létszámát, különféle bérszintjüket, valamint ennek fényében a Cafetéria bevezetésével járó várható költségeket és nyereségeket.
5) A számítási példák tanulságai A különféle számítási példákban azt próbáltam bemutatni, nagyságrendileg milyen összegekkel tudja ellensúlyozni cégében a minimálbér-emelés költségeit a Cafetéria-rendszer javaslataink szerinti átalakításával 2017-ben. Megítélésünk szerint ezek a számok megérik, hogy szorosabb együttműködésre lépjen munkavállalóival. Amennyiben nem teszi, a bér- és járulékemelések forrásigényét vagy a cég bevételeinek növelésével kell ellensúlyoznia, vagy pedig a nyereségből kell kigazdálkodnia. Ön ismeri cége belső és külső piaci helyzetét, Ön ismeri a nyereségben és költségvetésben lévő tartalékokat, így Ön tudja, mennyire lesz nehéz vagy könnyű ezt megvalósítani 2017-ben. Ugyanakkor emlékeznie kell a tudományos tényekre is, amelyeket videómban bemutattam a Cafetéria másodlagos pénzügyi előnyeiről. A Cafetéria elsődleges pénzügyi előnyeinek maximális kiaknázásához jó emberi együttműködést és egyetértést kell kialakítania munkavállalóival ebben a kérdésben. Ennek további pozitív oldala, hogy a jó emberi együttműködés erősödése már önmagában is bevételnövelő hatású a cégére nézve. Persze, a számításaim egy átlagos Cafetéria-csomagra vonatkoztak. Az Ön cégében ettől némiképp eltérő számok jöhetnek ki, ez azonban a lényegen nem változtat. A lényeg egy egyszerű befektetési döntés: mibe szeretne jobban befektetni: a munkavállalói termelésébe és elégedettségébe, vagy az állami termelésbe és elégedettségbe? És mielőtt még félreért valamit: NEM azt javaslom Önnek, hogy ne “adja meg az államnak, ami az államé”! Az törvénytelen lenne, és elkerülhetetlenül visszaüt. Azt javaslom, hogy működjön együtt jobban a munkavállalóival, hogy a cég által megtermelt pénzből minél több jusson az ő motiválásukra, és minél kevesebbet kelljen az állam irányában tett befektetésekre feláldozni. Megoldási javaslataim 100%-ban legális megoldások, nem csalást igényelnek, hanem pénzügyi IQ-t.
További információk:
CZIRÁKINÉ KOCSIS MÓNIKA +36 30 565 5402
www.etikuspenzugyek.hu Czirákiné Kocsis Mónika – Cafetéria, pénzügyek, biztosítás Oberfrank Zoltán – Marketing, toborzás
