Európai integráció története

1. Bevezetés: az Európa-fogalomról, az európai egységeszmék történetéről 2. A második világháború utáni integrációs törekvések (1945-



1950) 4. A római szerződések, a közös piac alapjainak megteremtése 5. Európa – De Gaulle árnyékában 6. Az EK megnyitja kapuit 7. A kilencek nehéz évei 8. A „Brit-szakasz” (1979–1984) 9. Az EK Delors első elnökségének éveiben (1985 – 1989)

Társadalomtudományi Kar

3. Szén, acél és hidegháború (1950-1957)



Nemzetközi Tanulmányok Intézet

10. A hidegháború vége és az EK 11. Maastricht és környéke

Közreműködtek Kovács Imi Mátay Kata

Budapest, 2009

Európai integráció története

Tartalom Kurzusinformációk

Budapesti Corvius Egyetem

Európai integráció története BCE-TK nemzetközi tanulmányok (BA) II. évfolyam 2008/2009, tavasz

©Lara

Európai integráció története | 2009

KURZUSINFORMÁCIÓK Kurzus ideje, helye: kedd, 11:20-12:40, C V-VI. előadó Oktató: dr. Horváth Jenő, Nemzetközi Tanulmányok Intézet www.diplomacia.hu [email protected] Fogadóóra: kedd 14:00-16:00, C.531. Tananyag: előadások, illetve az alábbi olvasmányok közül legalább egy: − Bainbridge, Timothy: EU-mindentudó. Budapest, 2004, HVG Könyvek − Bóka, Éva: Az európai integráció. Elméletek történelmi perspektívákban. Budapest, 2008, Corvina. − Horváth, Jenő: Az európai integráció története napról napra. Budapest, 2003, Osiris. − Monet, Jean: Emlékiratok. BGF, 2004 − Urwin, Derek W.: A közös Európa. Budapest, 2000, Corvina. Vizsga: írásbeli

2

©Lara


I. AZ EURÓPA-FOGALOM FÖLDRAJZI ÉS TÖRTÉNETI ALAKVÁLTOZÁSAI. GONDOLATOK AZ EGYSÉGRŐL

1.1. Kiemelkedő személyek − Coudenhove-Kalergi, R. (1894-1972) o Kiemelkedő személyiség, páneurópai mozgalom alapítója. Nagyjából a két háború között volt ő felnőtt :) 20-as években alakította meg a mozgalmat. o Görögöknél kezdi a sort. De nem csak ő kezdi ilyen régen. − Duroselle, J. B. − Spinelli, A. o Derék dolog a görögöknél kezdeni, de bőven elég, ha a diákok 1945 után tanulják. Második világháború után kezdett ténylegesen testet ölteni az európai gondolat. 1.2. Az európai integráció története a görögöktől 1945-ig Az Európa-fogalom földrajzi és történeti alakváltozásai − Mai fogalom 150 éve alakult ki, földrajztudomány elég magas szinten volt. "Atlantióceántól Urálig": ez egy friss fogalom, görögöknek más fogalmuk volt. Európa szó maga is különböző dolgokat jelentett. − Görögöknél két értelem: o Mitológiai: Europé – föníciai királylányka. Europé elrablása. Krétára vitte a lányt Zeusz. Gyerekeik pl. Minósz király. Rengeteg olvasat és üzenet. Európai civilizáció valahonnan keletről jöttek, valahonnan Föníciából vagy még keletebbről. o Földrajzi. Európa határai: nem voltak olyan jók földrajzból még. Nem tudták, hogy gömb alakú, valamikor teknősbékán ábrázolták, stb. Ameddig elmentek a hajóikkal, addig ismerték. Tudták, hogy van Ázsia, Afrika meg van Európa, de hogy ezeknek hol vannak a szélei… mai orosz síkságig jutottak kb. Fogalmaik bizonytalanok. Alapítottak városokat amerre mentek. Balkán-félsziget alsó része, Krím fölötti terület. Elmélkedtek a tudósaik arról, hogy mi a különbség Európa, Ázsia és Afrika között, szóval jól elvoltak. Azért van a világ és azért vagyunk benne, hogy nagyjából jól érezzük magunkat, egyenként is. Nem csak úgy hogy szolgálunk valakit, istent, zsarnokot. Test és lélek egysége. Isteneik is ember alakúak, vallás van közös, de nem olyan rettenetesen komoly. Minden a görögöktől származik. − Közös Európa: Rómaiak is hozzátették a magukét a dologhoz. Marad az Europé mítosz, de sok más van. Folytatják a görög tudományokat, néhány fontos dolgot hozzátettek, ez a jogtudomány. Ugrásszerű fejlődés. Jogi formába öntik a civilizáció elemeit, örökösödési jog, férfi-nő kapcsolat, szinte mindent szabályoz. A mi jogrendszerünk is alapjában római jog. Hogy kell egy birodalmat vezetni, szervezni. Tisztább földrajzi ismeretek. Brit-szigeteket is ismerték, Pannónia, Afrika, Ázsia, teljesen világosan számukra. Skandináviáról, Szibériáról nem tudtak még. Kereszténység − Kereszténység megjelenése, államvallássá válása, Nagy Konstantin idején. Hamarosan lehanyatlik a birodalom. Kezd maga a kereszténység meghatározó eszme lenni, más etika, erkölcs kezd kialakulni. Igazából az európaiság és kereszténység összekapcsolódása néhány 100 év múlva, elsősorban Nagy Károly alatt lesz jellemző.

3

©Lara


− Innentől kezdve (800-as évektől) európai és keresztény kezd szinonima lenni, keresztényt többször használják, de európai is bevett fogalom. Nagy Károly pl. Európa Királya, van egy ilyen címe. Univerzalizmus megjelenik. Közös európai nyelv lesz, a latin. − Danténál van ennek a két fogalomnak az összefoglalása. Középkori egyetem a legtipikusabb megtestesítője az európai egységnek. Oktatás latin nyelvű, diákok és tanárok is legkülönbözőbb országokból jöttek, előadások latinul voltak. − 1300-tól megjelenik a török a Balkán felől, keresztes hadjáratok a Szentföld felszabadítására. Alkossunk valami egységet mi európaiak. Ők mind Krisztus katonái. Egybeesik az európaival. Amikor jön a török, akkor Jézus nevét kiabálva rohannak a törökre a magyarok. Úgy érzik, egész Európát védik. A külső fenyegetéssel szemben ilyen egységtudat van. Egyre erősebb, ahogy jönnek előre. Reneszánsz − Reneszánsz kezdetén megbomlik ez az egység. Megjelennek más hitvallások, latin marad a domináns nyelv, de lefordítják a Bibliát németre, magyarra. Egyetemeken még marad a latin, de a szünetekben nem feltétlen latinul beszélnek. − Újkorba való átlépéssel változások. Esetleg az európaiság kicsit magasabb rendű is? Ekkor kezd kialakulni igazából a kapitalizmus, új tulajdonságok. Gyors fejlődés, népesség számában, gazdaságban és a gazdasági-társadalmi viszonyokban is. Addigi európai civilizáció teljesen más sebességre vált. − Egyes ember a magántulajdon révén másmilyen lesz. Mindenki igyekszik dolgozni, gyarapodni, gazdagodni. Úgy érzik, a többiek nem nagyon tudnak velük versenyezni. Tudományok és vallás is fejlődik, megszabadul a vallástól a tudomány, elkezdenek szétválni. − Kezdenek megjelenni az európai nemzetek, különböző birodalmak jönnek létre, központosított államok és egyre nagyobb háborúk. A háború természete is megváltozik a lőfegyverekkel. Régen nem voltak olyan véresek ezek a háborúk, aztán „rendes mészárlások”. Egyre gyakrabban háborúznak egymással. − Európai egység más értelemben. Eddig elsősorban kifelé mutatták, most azért kellene egység, hogy ne legyenek háborúk. Belső egység kellene a háborúk megakadályozására. − Rengeteg „világboldogító értelmiségi” jön. Hogyan lehetne elkerülni a háborút? Legyen egységes Európa. Üljenek össze a fejedelmek, állapodjanak meg. Másik változat: nemzetközi jog felhasználásával éljenek a népek és akkor jó lesz. − Piccolomini azaz II. Pius pápa. − Antonio Morini terve (1463) − Abbé de Saint-Pierre (a jó abbé): vesztfáliai béketárgyalásokon volt ott, nemzetközi jog elemeit, keresztény etikát egyesített. Gyönyörű, de naiv elképzelés. Sorra nekiállják bírálni. − Rousseau például, meg a francia felvilágosodás nagyjai. Kant is (Az örök béke) A 19. század − Saint-Simon, Mazzini. − Mazzini nagy olasz hazafi, de Európa egységének is nagy prófétája. − A derék Victor Hugo :) Európa kongresszus Párizsban. Európai Egyesült Államokat akarták megteremteni. Miért ne lehetne? Hat rá az Amerikai Egyesült Államok. − Kapitalizmus: kiteljesedik, gőzgép, piacok és így tovább. Nagy közgazdászok egy része (Smith, Ricardo) is híve volt az európai egységnek. Ha a nemzetek bezárkóznak az nem lesz jó a szabad versenynek. Tágas Európát kellene létrehozni, nagy piacok, tőke szabadon mozogjon. Gyorsabban megy minden a nagyobb térben.

4

©Lara


A két világháború között − I. világháború meghozza az addigi legnagyobb mészárlást Európában. Nemzetállamok keretei között, nemzetállami önzésre alapuló Európa temetőkhöz vezet. − Rájönnek, hogy nem biztos, hogy Európa a világ közepe. Ha ilyen katasztrófákhoz vezet, akkor más földrészek elhúzhatnak. USA megelőzi már ekkorra Angliát, Franciaországot. Plusz itt vannak még a bolsevikok, akik az európai társadalmat alapvetően tagadják. − Pesszimista hangulat alakul ki, ekkor születik meg sok pesszimista mű. − Nem csak gondolatként kezd megfogalmazódni az egység gondolata. Politikai mozgalom formájában jelenik meg, elsősorban Kalergi. o Apja OMM tokiói követe volt (felmenői németalföldiek, görögök, stb.), mama japán családból származó hölgy. OMM-ben járt iskolába, Theresianumba. Bécsi Egyetem, Drezda, Berlin. Jogot végzett, de mire kész lett szétesett az OMM. o Elég művelt ember volt. OMM szétesése: milyen állampolgár? Cseh köztársasági elnök azt mondta, cseh lesz, ott vannak a birtokok, ő nem akart az lenni. Végül osztrák lett. o Bécsben alakította meg a páneurópai tervet. Első Páneurópa Kongresszust itt tartja meg. o Kontinenst átölelő egység kell, vámhatárok nélkül, szabadon cirkuláljanak az emberek, az áruk, az eszmék. Határai hol vannak? Azt mondta nem lehet az Urál, mert Oroszországban kommunizmus van és az nem egyeztethető össze az európaival (nincs demokrácia, gáz a vallás, stb.) Oroszország nem része Európának. De Tolsztoj meg Dosztojevszkij azért európai :) o Amíg a kommunizmus van, addig nem, de aztán miért ne tartozhatna bele? Anglia se tartozik ide, mert ők a Brit Birodalomban gondolkodnak. Megvolt még nekik a gyarmatbirodalmuk. Milyen Európa lenne az, ha ott lenne Ausztrália meg Fokföld meg minden. o Marad a közbeeső terület. Mai összes intézményt kitalálta. Leglényegesebb: németek és a franciák hagyják abba egymás szekálását, gyilkolászását. Ki kell tehát békülniük. Nem volt nagy véleménye az amerikaiakról. Amerika Európa húga a történelemben. De teljesen más lett. Szerinte az amerikaiak materialisták, nem szerette a standardizált emberekkel, és a fogyasztói társadalommal sem volt kibékülve. Ez mind-mind fenyegeti az európaiságot. o Ahhoz hogy Európa magára találjon saját európaiság kell. o Mozgalmat szervezett, nemzeti tagozatokkal. Európa nem ebbe az irányba ment… 33-ban hatalomra jut Hitler, ez meg aztán minden csak nem az európaiság folytatása. o Persze Hitler is Összeurópát akart, új rend, stb. Kalergi ezt nyilván nem tudta tolerálni, elment Párizsba majd Amerikába, Hitler elől. Páneurópai egység ma is él, Habsburg Ottó sokat tett érte. „Azt hiszem leállította magát már az öreg” − Ha az I. világháború bebizonyította, hogy Európa milyen bajban van a nemzetállamos dologgal, akkor a II. végképp! 40-50-60 milliókról van szó a II. világháborúban. Oroszország és Amerika lesz a két hatalom, ez a földig rombolt Európa ebben a formában aligha mehet tovább. Két centrum az egységgondolat szempontjából: o London (ide mentek a menekült kormányok) – Churchill – célja hogy a háború után Európa ne úgy nézzen ki, mint előtte. o Ellenállási mozgalmak: szellemi ellenállás vagy partizánok. Erősen nemzethez is kötődtek. Új európai értelmiségi élcsapat alakul kis. 5

©Lara


Tudatosan végiggondolva nem a háború előtti Európát akarják majd megcsinálni. Akik innen kikerülnek, jelentős pozícióba kerülnek, a létrejött antifasiszta Európában. Jászi Oszkár is kitűnő európai gondolkodó, de nagy magyar ellenállási mozgalom nem volt. o Azért kell, hogy ne legyen többet háború Európában. 1.3. Együttműködés feltételeinek kialakulása Nyugat-Európában. Első lépések az integráció felé (1945-50) − Megszorítás az, hogy Nyugat-Európáról beszélünk. Kelet-Európa szovjet érdekszférába kerül. Szovjet kommunista ideológia nem volt híve az európai egységnek. − Lenin még 1916-ban megírt valami cikket az európai egységgondolatról. Azt mondja, az Európai Egyesült Államok jelszava az egy trükk a proletariátus becsapására. Internacionalista alapállású ideológia. Nem a nemzeti számít, a munkásnak tök mindegy hogy Belgiumban vagy Franciaországban zsákmányolják ki. Nem államok, hanem osztályok állnak szembe. Világ proletárjai egyesüljetek! Ideológiailag is szembe áll az európai egységgel. A befolyásuk alatt álló területeken élők, akik ezt akarták, vagy elmentek, vagy csendbe maradtak. − Romhalmaz Európa − Nagyvárosok, mint Berlin, Drezda, vagy Sztálingrád, Leningrád, Tokió romhalmazként néztek ki. Sokkoló élmény volt az emberek számára. Quo vadis Europa? Ne ahhoz térjünk vissza, ami a háború előtt volt. − Közös kiindulópont: ne legyen többé háború. Ne legyenek diktatúrák, hanem demokratikus berendezkedés kell. Ne legyen militarizmus, és a hierarchikus társadalom se legyen. (uralkodó meg alávetett) embereket ne különböztessék meg fajuk vagy vallásuk alapján. − Közös elem: mindenütt demokratikus többpárti politikai intézményrendszer alakul ki. Nagyjából a pártrendszerek is hasonlók lettek. Majdnem mindenütt nagy keresztény demokrata pártok jöttek létre. Nagy szociáldemokrata pártok (SPD – Németország, vagy a Labour Party Angliában) − Kommunista pártok kisebbek, kivétel Olaszország és Franciaország. − Nem olyan hogy három kommunista összehajol. − Klasszikus liberális pártok gyengék. Eltűntek a szélsőjobbok. Vagy betiltották, vagy agyonlőtték őket. Fasiszta nincs, csak Franco Spanyolországa, de ő nem tartozik ekkor Európába.

II. A

M Á S O D I K V I L Á G H Á B O RÚ U T Á N I I N T E G R Á C I Ó S T Ö R E K V É S E K

(1945-1950) 2.1. Különböző elképzelések − Európai egységeszmék népszerűsége megnőtt. − Jóval szélesebb társadalmi körök tudatába került. Népszerű eszme lett, nem egyegy ember képviselte már csak. − Komoly vita és szellemi konfrontáció: milyen legyen az európai egység? három irányzat: o konföderalista o föderalista o funkcionalista 2.2. Konföderalista elképzelés − Unionista a másik neve. 6

©Lara

− − − −

− −

− − −

− − − − −

− − − − −

−


Ma is jelen van ez a három irányzat. Két jellegzetes személyiség van: Churchill és De Gaulle. Legismertebbek, leghatásosabbak. Integráció olyan felfogása, amelyben az integráció folyamán se csorbul a nemzetállami szuverenitás. Szuverenitásról az együttműködés során nem mondanak le, hanem megmarad. Államok közötti megállapodásra épül. Együttműködnek, szerződésesen. 1960-as évek elején de G államok Európájának nevezi. Nem zárja ki az intézmények létrehozását (konföderációs szervezetek, intézmények) Működhetnek folyamatosan is, egyes államoknak vannak alávetve. Megállapodnak, hogy miként működtetik őket. Döntéseket egyhangúlag kell hozni. Általában az integrációnak egy lazább felfogását jelenti. Laza együttműködési forma jön létre. Akik ennek a hívei, azok rendszerint ellenzik a föderalista felfogást (ami ugye szorosabb) Churchill Zürich-i egyetemen elmondott beszéde fontos az integráció történetének szempontjából. 1949. szeptember 19. Díszdoktori beszéd - felszólította Churchill az európai népeket, hogy hozzanak létre egy európai családot. Jellegzetes fogalom az integrációban. Regionális nagy egység lenne (lényegében nyugat-európai) nevezhetjük Európai Egyesült Államoknak is. Nagy-Britannia részt akar-e venni, az homályban maradt. Nem feltétlenül, neki első számú partnere az USA és nem Európa. Két főszereplő Franciaország, és Németország. Francia és német nép megbékéléséről beszélt. Nagyon fontos elemnek tartja. Hangsúlyozta, hogy Németország csak így nyerheti vissza erkölcsi méltóságát, Franciaország pedig a vezető szerepét. Ha Franciaország nagyhatalom akar lenni, szüksége van erre. Európa tanács létrehozását megfogalmazza, illetve azt mondja, a Ruhr-vidéket európai keretek között kellene hasznosítani. '46 decemberében Churchill elindította az egyesült Európa mozgalmat (Eszmei politikai mozgalom) elvállalta az elnökségét is. '47 tavaszától bontakozott ki, eleinte Nagy-Britanniában, majd a kontinensen. Brit konzervatív párt hivatalosan is csatlakozott a mozgalomhoz (Ekkor munkáspárt van Angliában)

2.3. Föderalista − Altiero Spinelli: legmarkánsabb képviselője. − Spinelli: dinamikus fiatalember volt a háború után, letartóztatták Olaszországban, akkor éppen kommunista volt. Radikálisak általában az emberek fiatalon, majd idősen konzervatívok. − Szóval kommunistaként kezdte. Ott van a börtönben 1943-ig. (1926-ban tartóztatták le) − A Molotov-Ribbentrop paktumkor szakít a kommunizmus fasizmus ellenességével. A kommunisták lepaktáltak a fasisztákkal, neki ilyen párt nem kell. − Kiáltvány: azon a szigeten adják ki, ahova Mussolini idején a száműzötteket gyűjtötték - 1943-ban kiugrik Olaszország a háborúból, akkor nyomtatják ki először. − George Orwell is ide tartozik − Háború után kb. 150.000 tag

7

©Lara

− − −

− −

− −

−


Mozgalom: értelmiségiek a tagjai, folyton irányzatokra szakad, vitatkoznak. Mozgalmi ereje nem nagy Nemzetállamok idejétmúlt dolgok, a történelmi fejlődés meghaladta ennek kereteit. Ha ez a keret megmarad, újabb háborúk lesznek. Túlságosan nemzetiek, önzőek. II. világháború pont jó alkalom erre, hogy szétzúzzuk őket. Kellene egy föderatív Európa, nemzetállamok nélkül. Nemzetállamok fölötti intézmények és struktúrákat kell kialakítani. Olyan eszme, hogy az államok konföderációba tömörüljenek már a középkorban is volt. A háború utáni ennek egy variánsa. Nem centralizáció-mániákusak azért! Nem legfelsőbb bürokráciáról beszélnek! Másik kiindulópont: az emberek nem hülyék. Képesek önmagukat kormányozni. Képesek kisebb közösségeket alakítani, önmaguktól. A középkorban is képesek voltak erre: Firenze, Velence, Róma, stb. A modern korban miért ne lennének képesek erre? Centralizált állam nélkül szerveződni. Szupranacionális szerveket akar, de a szubszidiaritást is fontosnak tartja. Nem használja még ő ezt a fogalmat.

2.4. Funkcionalista elképzelés − David Mitrany − Nem politikai eszmei irányzat. Európai integrációt nem megváltó eszmékkel kell elindítani. − Ezer kis területen kell elindulni az integráció felé. Kezdjük el egyes szektorokban. − Egyes szektorból elindulva hozzunk létre integrációkat, legyen sok ilyen egymás mellett, és akkor lépésről lépésre menjünk előre. Meglátjuk, majd mi jön ki ebből. Gazdasági érdekeltségű, realista felfogású. − Ez látszik majd reálisnak. Szén én és Acélközösség (1950 decemberében - vagy 1951. egyes források szerint) − Ez volt a leghatékonyabb − Funkcionalista-föderalista: összekapcsolják a funkcionalizmust a föderalizmussal. Robert Schuman, Jean Monett. Szerintük túl kell lépni a nemzetállamon, de kis lépésekben és kis szektorokban. Monnet a legfontosabb, ennek a felfogásnak az apostola. − Egy ideig a fő vitapartnere Spinellinek. − Monnet: nincs még bent a köztudatban. Francia, Cognac városában született, szőlőtermesztéssel és konyakgyártással foglalkoztak. − Papa praktikus elme volt, legyen a gyerek kereskedő. Elküldte Angliába, hogy árulja a konyakot. Tehát kikerült Angliába, megtanult angolul. Ez nem volt jellemző a franciák körében. − Nem járt egyetemre, mert árulta a konyakot. :) − Lelkiismeret furdalása volt, azt gondolta, nem olyan művelt, mint azok, akik egyetemre jártak/járnak. Az ilyen ember általában egész életében tanul utána. Általában megtűrnek nálánál okosabb embereket, tanácsadóként. Háborúban fontos volt, hogy tud angolul. Hadi szállítások szervezésével foglalkozik. Fontos a háború, de legalább annyira fontos a szervezettség, az ellátottság. Felismeri egy háborúban a szervezettség, gazdaság jelentőségét. − Népszövetség megalakul: főtitkár helyettes lesz. − Csinálja három évig és rájön, hogy a Népszövetségben nem érdemes tölteni az idejét. Tanácsadó cégeket csinál (magáncégek és különböző nagy bankok mellett) − Lengyel valuta stabilizációja az ő nevéhez kapcsolódik, illetve a kínaiaknak is ad tanácsokat.

8

©Lara

− −

− −


Jól el van így míg a nácizmus hatalomra nem kerül. Megint állami szolgálatba lép. Franciák mindenfélét próbálnak szerezni az USA-tól, beszerző ember lesz. Ott marad Washingtonban, Roosevelt tanácsadója lesz. A háború után egyesült modern Európára van szükség. Életre kel-e Európa gazdaságilag? Be tud e szállni a versenybe? Föderális Európát képzel el, gazdasági szektorokban indul el.

2.5. Feladatok A gyors gazdasági helyreállítás késztetése − Romhalmaz Európa, emberek szűkös körülmények között élnek, szeretnének jobban élni. − Igény, hogy gyorsan megtörténjen a helyreállítás. − Erős késztetés, hogy gyorsan menjen, normális emberi tulajdonság. − Menjenek a vasutak, legyen újra villany, vízvezeték − Házakat, hidakat újra kell építeni, első lépés a nehézipar gyors helyreállatása és az infrastruktúra. − Ne nemzeti ketrecekben történjen. − Szinte hipnotizálta az embereket az amerikai modell. − Szabadkereskedelem, nehézipar fejlesztés: nemzeti elzárkózás nélküli forma kell − Amerikai támogatás fontos elem. − F. D. Roosevelt. Kész receptet nem sugallnak az amerikaiak. De támogatják − Izolacionizmus helyett európai szerepvállalás jelenik meg. − Kommunizmus veszélye is az integráció irányába hat (J. V. Sztálin) − Külső fenyegetés az integráció irányába visz. − Főként 47-től, ahogy kezd kibontakozni a hidegháború. − A kommunista eszme, mint olyan is fontos. Sztálin modernizálta az orosz gazdaságot, véres és erőszakos, de modernizál. Faekés Oroszország elindul és atombombát képes előállítani. − Keményen centralizált, tervekre épülő gazdaság működőképesnek bizonyult! Németország integrálásának kényszere: − Valamit kellett kezdeni vele, nyilvánvaló hogy 50 évig nem termelhetnek káposztát a németek. − Megjelenik a gondolat: Németországot összeurópai ellenőrzés alatt kell tartani, és megindítani a helyreállítását. Az Egyesült Királyság gyengesége: − Azt gondolják az európaiak, hogy majd az angolok fogják vezeti Európát. − Churchill rengeteg beszédet mondott a háború alatt is, ám nem kellett az angoloknak. − Ellenzékiként továbbra is mondta a magáét. − Nagy eszmék nem nyűgözték le a munkáspártot. − Angliában nem volt még TB a háború után. Jóléti intézkedéseket foganatosítanak, szemüveget lehetett felíratni. 15 millióan írattak fel, aztán fogorvosi ellátás, stb. − Nem vállalta a szerepet, hogy motorja legyen az integrációnak. Amúgy is, amit Churchill képvisel, az lazább. − Kontinentális európaiak fogalmazzák meg jobban a magukét

9

©Lara


2.6. Tényleges együttműködés feltételeinek kialakulása. Elkezdődik a Nyugat-európai együttműködés története: Marshall-terv és OEEC Előzmények − Truman doktrína: görög-török helyzetben kommunizmus feltartóztatását jelenti. − Fullbright szenátor beszéde: előterjeszt egy határozatot: Egyesült Államok támogatja az Európai Egyesült Államok megteremtését. Egyértelműen az USA amellett áll, hogy jöjjön létre az EEÁ. Hogyan lehetne ezt segíteni? − Ebből születik meg a Marshall terv (Európai Újjáépítési Program) − Két pillér az újjáépítésben: Truman doktrína, és Marshall terv. Háború alatt Marshall tábornok, jó tábornok, vezérkarban dolgozott. − Háború után Kínában van, '47 januárjában lesz külügyminiszter. 1947. június 5-én hirdetik meg az európai újjáépítési programot. − USA bejelenti, hogy kész Európát gazdasági segítségben részesíteni, hogy kilábalhasson a dologból. − Európát aggasztotta a gazdasági-szociális válság, mert attól féltek, hogy ilyen vészterhes időkben jön majd a kommunizmus, mert zűr van. Szóval fel akarták számolni ezt. Tehát örültek neki. − Roosevelt is tudta, hogy Európát be kell illeszteni a világkereskedelembe. Ez a gazdasági indok tehát. − Már ezelőtt is támogatták Európát, főleg az ENSZ-en keresztül. 1947-ig 15 milliárd dollárt szétosztogattak már. Süllyedő hajó segélyezés nem jó már. Célzottabban kellene segíteni. − Átfogó segély kell, legyen. Érdekük volt, hogy helyreálljon Európa gazdasága. Egyes államok eladósodtak egyre jobban. "Elkezdődött a... hát tarhálásnak nem mondom, de... " − Szóval jó lett volna, ha nem nő tovább az adósság. Fizetőképessé kell tenni Európát. − Európából mit lehetett Amerikába vinni? Élelmiszer, nehézipari termékek közül semmit! Franciák konyakot, angolok whiskyt. Ez a típusú külkereskedelem nem valami jó. − Ez a segély tehát minőségében különbözik az addigi hirtelen segélyektől. − Van ennek egy folyamata persze. − Előkészítő értekezlet. Még a szovjet delegáció is jelen van. Magyarok nem. Segélyekre Oroszországnak is szüksége lenne. Kiderül, hogy ezeket a segélyeket feltételekkel adják. − Az országnak, aki kapja, meg kell nyitnia a határait, nem akármilyen vámokat kell alkalmazni, és természetesen az amerikaiak felügyelik a segély felhasználását. Molotov azt mondja, hogy ez a nemzeti szuverenitás sértése. Feláll és elmegy. Csehek, jugoszlávok és lengyelek se mennek többet, persze azért, mert Moszkvában ezt mondták nekik. − Feladatuk a megfelelő szervek létrehozása Marshall-terv/Európai Újjáépítési Program − Kialakul egy keret, amit igényelnek az államok. Felállnak a lebonyolításra létrehozott szervek. − Különböző célok: menedzselni a pénzt, stb. − Általános célok: piaci liberalizálás, vámcsökkentés, kötött valutagazdálkodás felszámolása, európai vámunió, együttműködési szervezet − 17 nyugat-európai ország részesült benne. Anglia, Franciaország, Olaszország kapta a legtöbb segélyt, plusz még az NSZK is. 10

©Lara

−

−

−

−

− − −

− −


Amerika úgy gondolja: mi derék amerikaiak húztuk ki a bajból Európát. Folyósítás 1948-ban kezdődik meg, Európa 1949-ben tulajdonképpen talpra állt, elérték a háború előtti termelést. Amerika szerint: mi vagyunk a megmentők ők meg hálátlanok. Másik felfogás a "túl öntudatos Európa"-interpretáció. Persze ez sok pénz, de ha megnézem a nemzeti jövedelmet, akkor a Marshall segély a nemzeti jövedelmek 22,5 százaléka csupán. Európa szerit az európaiak derekak, saját erőből rekonstruáltak. Annyiban reális ez a kép, hogy az összeg valóban "csak" ennyi volt. De ha arra gondolunk, hogy a háború végén csak úgy megkapták ezt, akkor mégis beláthatjuk, hogy sokat könnyített a helyzeten. Nem a négy évre egyenletesen elosztva adták, hanem első két évben (főleg az elsőben) a legnagyobb összeg, utána töredék, nagy lökésnek számít. 1949-re az európai országok gazdasága helyreáll, gyors rekonstrukció. Ezek az országok gazdasági növekedés és fejlődés szempontjából egy ritmusra kerültek. Nagyjából párhuzamosan fut utána a ritmus. Gazdasági szerep megnőtt. Szorosabb gazdasági kapcsolat Európa és az USA között. Európai valuták stabilizálása is megtörténik. Mind az USD-hez vannak viszonyítva, tehát dollárközpontú lesz a rendszer. Nincsen szabad tőkeáramlás meg átváltás, de innentől kezdve pénzügyi stabilitás is kialakul. Amerikaiak technológiai segítséget is adtak, meg szervezési, stb. Ebben fényévekkel előrébb járnak. (modern üzemszervezése elvek, stb.) A szabadkereskedelem szerves része lett az európai gondolkodásnak.

2.7. A hágai kongresszus (1948) − mozgalmak fejlődtek (egységtervek) − Rendkívül sok van, ezekből Hágában gyűlik össze az elit. Megtartják a kongresszust. britek játsszák a főszerepet. 6-700 ember volt ott. Miniszterek, pártvezetők. Gyönyörű dolgokat mondanak az európai egységről − "Egyesült Európát akarunk, ahol szabadon áramlana az emberek, eszmék, javak" 2.8. Az Európa Tanács – 1949-ben alakul meg. Illetve 5 ország létrehozta a Brüsszeli Szerződést. – Elsősorban angol kezdeményezés. Május 5-én történt meg az alapító iratának aláírása, 10 ország. Benelux, Franciaország, Nagy-Britannia, Dánia, Írország, Norvégia, Svédország, Olaszország. (Európa Tanács Alapokmánya) – Cél az európai államok együttműködése, minden téren az együttműködés előmozdítása. – Politikai és szellemi örökség védelme és ápolása. – Intézményrendszer: o miniszteri tanács (tagok külügyminiszterei) szavazatok ugyanannyit érnek. minden tag egy szavazattal bír, ugyanannyit érnek. konföderációs elvnek megfelelően. o emellé Parlamenti Közgyűlés (tagok nemzeti parlamentjei, nagyságnak megfelelően delegálnak) nem rendelkezett törvényhozó hatalommal, csak konzultatív hatalommal, tanács elé javaslatot terjeszthet. Nagyobb országok 18-18, közepesek 6-6, kisebbek 4-4, legkisebb Luxemburg 3. o Titkárság – fontos név: Spaak – 1949. augusztus 3-ától kezd el működni. – Spaak: „leggyanakvóbb és legkevésbé hatékony szerv” 11

©Lara

–

–

– – – –


Következő években elveszti a politikai karakterét. Fokozatosan az emberi jogokkal foglalkozó fórummá válik. 1950: Egyezmény Az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről. Ma is működik. Akkor 10 tag, kommunizmus után kelet-európai államok is kérték felvételüket. Demokratikus szabadságjogok témájában folytat jelentős tevékenységet. Választások felügyel, pl. Ma már minden európai ország tagja. Előfeltétele az EU-s tagságnak. Nem tévesztendő össze az Európai Tanáccsal! (Az az EU egyik fő szerve) Britek ennek létrehozásával csatát nyertek, de háborút vesztettek. Integrációnak nem ez lesz a fő iránya.

III. S Z É N , –

ACÉL ÉS HIDEGHÁBORÚ

Funkcionalista és föderalista elképzelésekből jön létre.

3.1. A német kérdés a világháború után – 1949-re a német kérdés megoldása szemlátomást nem megy az elképzelt módon (közös ellenőrzés Németország felett) – egyre nyilvánvalóbb hogy két Németország lesz. Nyugat-német rész a nyugati blokkba, másik a másik oldalra kapcsolódik be. ez a politikai ügy. – gazdaság: német gazdaság helyreállítása elkezdődik. 3.2. Az Európai Szén és Acélközösség – Adenauer, öreg. 1901-ben Bonnban (de mit csinált?) – Köln polgármestere lett 1917-ben. – 1949-ben létrejött az NSZK. Cél, hogy a náci múlttal szakítva visszatérhessen a nemzetközi porodra. Meg kell egyezni a franciákkal. NSZK-t be kell építeni a kialakuló nyugati blokkba. Szuverenitásának helyreállítása valamiféle európai közösségeken keresztül lehetséges. – Európai integráció kell, ennek első lépése a franciákkal való megegyezés. – 49 végére ezek az alapelvek megvannak már. – Francia részről: Jean Monnet. 49 végén azon gondolkodik, hogy hogyan lehetne a francia gazdaságpolitikát átalakítani úgy, hogy együtt tudjanak működni a németekkel. Ne az legyen, hogy a franciáknak annál jobb, minél rosszabb a németeknek. – Első lépés: Ruhr-vidék feletti ellenőrzés, Elzász-Lotaringia közös hasznosítása. – Nemzetközi Ruhr-hatóság volt. – Monnet felismerte, hogy más módszer kell. Persze a francia ellenőrzést nem akarta feladni. – Ruhr-hatóság helyett közösen hasznosítsák a németek és franciák, sőt! vonjanak be más országokat is. – Robert Schuman – francia külügyminiszter: Nem éppen franciás név. Alapítóatya. o Katonának alkalmatlan lesz majd. Egyházi intézmények nevelgetik. Fontos elem a katolicizmusa (Adenauer és Monnet is az) o Szülőföldje Lotaringia. o 1949 végétől lesz külügyminiszter. ESZAK elképzelését hivatalos formában előterjeszti. A konkrét tervet Monnet dolgozza ki. Schuman-tervnek is hívják. o 1950. május 9. (szimbolikus – II. világháború vége) bejelentés: Szén és Acél közösség létrehozása.

12

©Lara

– –

–

– –

–

–

– – – –

– – –


o Kiáll a fickó és azt javasolja, hogy a francia német nehézipar problémáját oldják meg, hozzanak létre egy Vámuniót. Aki akar, ehhez csatlakozhat Európából. Szén és acéltermékek közös piaca jönne létre, ami nyitott más országok felé is. Nagy visszhang. Amerikai kormány támogatja, acélgyárosok kevésbé. Kartellt láttak benne. Britek választás elé kerültek. Csatlakozzanak-e? 1950-ben még ők voltak a legnagyobb acéltermelők. Azt gondolták, nem olyan jó ez a terv, mert hátha őket kiszorítja. Óvatosan fogadták. Angliában magasabbak voltak a bérek, a német-francia acél olcsóbb lesz és versenyképesebb. Ha ez létrejön, Franciaország átveszi az európai vezető szerepet politikailag is. véletlen is szerepet játszik. 50 tavaszán Angliában éppen többen betegek voltak a vezetők közül. Könnyebb utat választották: elutasították. Maga Churchill is így döntött. 50 nyarán elkezdődtek a tárgyalások. o Hat ország: Franciaország, Németország, Olaszország és a három Benelux, akik komolyan tárgyalnak. o Kitört ekkor a koreai háború. Megy előre a két blokk kialakulása is. o Tárgyalások során Németország pozíciói javulnak. Hadsereg kell, német nehézipar mégiscsak kell. o Jean Monnet föderálisabb közösséget képzelt el, mint a többiek, ebből engedni kellett. tárgyalások 10 hónapon át zajlottak. Alapítószerződését 1951. április 18-án írják alá Párizsban, Párizsi-szerződésnek is nevezik. Magyarul ESZAK a rövidítése, abban a korszakban Montánuniónak hívták. Ma már nincs, 50 évig működött, 52-től 2002-ig, majd beolvadt az unió első pillérébe. Szén és acélpiac megteremtése, közös piac létrehozása. De célja a gazdaság előmozdítása, életszínvonal javítása, foglalkoztatás növelése is, szociális célok is. Két szakaszt jelöl ki: első 5 év: átmeneti periódus, majd a közös piac kiteljesedése. eltörlik a tagországok között az összes vámot (szén, koksz, vasérc, ócskavas) Kifelé közös vámtarifát hoznak létre. Előírja, hogy az állami támogatásokat le kell építeni. Tagországok egyenként nem támogathatják acéliparukat. Intézményei: o Főhatóság: mai Európai bizottság elődje. biztosokból állt. a kormányok egyetértésével nevezték ki (ma jelölik) hat évre szólt. Független személyek, olyan értelemben hogy nem annak az országnak felelnek, aki jelölte őket. Ma is ez van, akik ott ülnek, nem a tagországot képviselik, hanem a közösséget. Tagország nem hívhatja őket vissza. Elnöke is volt, az első Jean Monnet. Hasonló, mint ma. Egyszerű többséggel hoz döntést, alapítószerződés nem mondja ki, hogy egyhangúlag kellene. Saját forrás volt a kezében. Uniónak nincsen ilyen az alapításkor. Szén és acéltermékekre kivetett 1%-os adó. Ez a közösségi forrás. Ez nem kicsi. Nem küszködött pénzhiánnyal. Főhatóságnak rendkívül nagy súlya volt. Széleskörű jogok: tagállamokkal szemben és gazdasági élet egyes szereplőivel szemben is, maximális árak (krízishelyzetben), versenyjogi hatásköre is volt. o miniszterek tanácsa: főhatóság ellenében jött létre. Tagországok érdekeit képviselje. Főhatósággal ezeket egyezteti. Háromféle döntéshozatali forma: egyhangúlag, egyszerű többséggel és minősített többséggel hozottak.

13

©Lara


(tagországok minisztereinek súlya nem ugyanannyi. súlyozott módon szavaznak) Havonta vagy félévente ülésezik a munkától függően o tanácskozó közgyűlés: magyarul lazán Parlamentnek szokás nevezni. Szintén a mai Európai Parlament elődje. 78 tagú volt, nemzetek nagyságának megfelelően voltak a képviselők. Franciaország, NSZK, Olaszország 18-18, Belgium, Hollandia, 10-10, Luxemburg 4. Kezdeményezett dolgokat, főhatóságot ellenőrzi. Megvonhatja a bizalmat a főhatóság egészétől 2/3-os többséggel. Egész európai integráció történetében ez volt az első parlament jellegű intézmény, aminek jogilag garantált hatásköre van, nem csak szájalnak. o bíróság: közösségi jog első centruma. jogi kérdéseket tárgyalja. nemzetközi jog történetében megjelenik először a közösségi jog, a nemzetközi jogon belül. o tanácsadó bizottság: 51 tag, feladata a főhatóság munkájának segítése. Másrészt kifejezze a munkavállalók és munkaadók érdekeit. Ez a mai gazdasági szociális bizottság elődje. –

– –

–

– – – –

Ratifikáció: elkezdődik az aláírás után, nemzeti parlamentekben. Három Beneluxban nagyobb viták nélkül elfogadták. o Belga parlamentben voltak kritikai hangok a közösséggel szemben. Belgiumban a szénbányák szörnyűséges állapotban voltak. Veszélyes munkahelyek, úgy érezték, hátrányos helyzetből indultak. nem voltak túl lelkesek a belga bányatulajdonosok. o NSZK: 232 igen, 143 nem. Kurt Schumacher a szociáldemokrata párt vezetője. Azt mondja, négy nagy K uralja a helyzetet: Kapitalizmus, Kartellek, Konzervativizmus, Klerikalizmus o Olaszország: nekik nagyon előnyös. Se szén se vas, van tenger meg kék ég. Állandó gond volt, honnan szerezzenek megbízhatóan szén és acél termékeket. Lelkesen támogatták. Hatalmas kommunista párt volt. De a kereszténydemokraták voltak a parlamentben. o Franciaország: 377 igen és 233 nem. Kommunista párt és szocialisták ellene szavaztak. Simán átment. o Elég gyorsan lezajlott a ratifikáció. Hol legyen a székhely? Mindenki szerint az ő országában legyen. Mikor nem tudnak megállapodni, megkapja Luxemburg. (ezért van ott olyan sok minden) 1952. augusztus 10-én kezdi meg a működést. Első 5-10 évben a legnagyobb eredmények. o 150-170 %-kal nőnek a termelések, meg ilyesmi. o Ebben a hat országban nőtt a legjobban. A közösségen belül a bérek is sokkal gyorsabban növekedtek. Szociális célkitűzések is realizálódtak. o Emberek szabad vándorlása is elkezdődött. szakmunkások számára átjárhatók lesznek a határok. Nem csak diadalmenet. Kezdeti gyermekbetegségek. Közös vámtarifa: tagországok kötelezően egymástól vásárolják a holmit. De Brazília felajánlja, hogy ő sokkal olcsóbban adná x terméket, ezt Olaszország elfogadja, erre a főhatóság rájön és megbünteti őket. Nagy növekedés lelassul az 50-es évek végére. Annyi acélt gyártanak, hogy az már környezetkárosító hatású. Kezdenek szénhegyek nőni – nem lehet ennyi szenet eladni. Közben rendkívül olcsó a kőolaj: 1 hordó olaj 2 dollár. Most 45 dollár. Spill-over, átgyűrűzés, átfolyás. Ez az első európai közösség az integráció útján. 14

©Lara

–


Megtanulják, hogyan kell egy ilyen közösséget működtetni. Hogyan kell közösségi keretekben gondolkodni. Miért ne csináljunk más ágazatokra is ilyen együttműködést. A közösség tagjaiban gyakorlati élménnyé válik, hogy hogyan kell egy ilyen együttműködést működtetni.

3.3. Egy kudarc: Európai Védelmi Közösség – Katonai együttműködést célzó törekvés – Koreai háború miatt a hidegháború leghidegebb szakaszában vagyunk. Mi lesz ha háború lesz? – Európaiak megijednek, mi lesz, ha Amerika legyengül és jönnek az oroszok? – Gondolkodniuk kell a saját védelmi erejüknek növelésén. – Itt vannak a derék németek, több mint 70 millióan és nincs egy német katona se, se német hadiipar. Így hogy lehet megvédeni Európát? – Németországot fel kellene fegyverezni újra. De hogyan? o Amerikaiak fegyverzik fel o Vagy oly módon (franciák így gondolják) hogy ha muszáj, akkor közösségi ellenőrzés alatt történjen. Szülessen meg ez a közösség, az EVK – Renée Pleven: ő áll elő ezzel a tervvel. 1950. október 24-én. – Kell egy közösség, amelynek a keretében létrejönne egy közös európai haderő. Azok az országok, akiknek van hadserege, azok beadják egy részét, illetve felfegyverzik a németeket. lenne egy közös európai haderő, hadügyminiszter, minisztertanács, stb. – létszámából eredően a legnagyobb a francia hadsereg lenne, ez tovább növelné Franciaország befolyását. német hadsereg ellenőrzés alatt marad, nem kell annyira félni. végeredményben ugyanaz a hat ország vesz benne részt, mint a Szén és Acélközösségben. – amerikaiaknak kezdetben nem tetszett. Olaszok bizonytalanok voltak eleinte, kereszténydemokraták nem voltak olyan harcosok, Adenauer támogatta, de fenntartásai voltak (majdnem hogy megalázó feltételek) ebben az időszakban van védelmi közösség: NATO. – Hogyan viszonyuljon a NATO-hoz? Németország felfegyverzése megtörténhetne a NATO keretében is. – 52. május: aláírják az EVK alapítószerződését. 53-ban meghal Sztálin, fegyverszünet a koreai háborúban, ez a dolog már nem is olyan sürgős. Francia belpolitika is alakul, az elgondolás ellenzői megerősödnek. 1954. augusztus 30-ra csak a franciák nem ratifikálták még. Nemzetgyűlésben szavazás: nem jön össze a többség. A törekvés meghiúsul. – Európai politikai közösség kudarca: o EVK-nak kellett volna, hogy legyen valami politikai irányítása. Az EVK fölé kellett volna létrehozni egy politikai struktúrát. Ez lett volna az EPK. o Úgy gondolták, hogy kb. addigra meglesz, mire lemegy a ratifikáció. Nem öltött formát végül, nem dolgoztak ki okmányt, amit aláírtak volna, mert közben már látszott, hogy elakad az EVK ratifikációja. o Ahogy befuccsolt az EVK, megbukott az EPK is. o EVK átalakul a párizsi szerződésekkel, ebből jön ki a Nyugat-Európai Unió. – Integráció hívei törték a fejüket, hogy mit lehetne csinálni. Végeredmény a Római szerződések lesznek.

15

©Lara


IV. A

RÓMAI SZERZŐDÉSEK

(1957),

A KÖ Z Ö S P I A C A L A P J A I N A K

MEGTEREMTÉSE

4.1. Római Szerződések A Rómába vezető út – Fontos nevek: Monnet, J., Beyen, J. W., Spaak, P.-H., Pinay, A. – Két irányba történik a bővítés: o ESZAK bővítése: angolok felé volt nyitott, 1954 decemberében az ESZAK társulási egyezményt kötött Nagy-Britanniával. Társult viszony jön létre. Britek ambíciója lelassul végül. o Új területek találása, ahol új integrációk jöhetnének létre: Jean Monnet volt a kezdeményező. Ő javaslata volt egy atomenergia-közösség létrehozása.  Békés célú hasznosítás.  Nyugat-Európa mindig energiaéhes, valamiféle olcsó új energia kellene. Európa területén nincsen jelentős energiaforrás, se olaj se földgáz. Atomenergia látszott olyan forrásnak, ami megoldhatná a helyzetet.  Atomenergia közösségi formában történő felhasználása több szempontból is ígéretesnek tűnt. • Hat országból egyiknek se volt atomipara. Mindenki nulláról indult. • Atomenergia kutatás, és atomerőművek építése nagy tőkebefektetést igényel, közösségi szinten jobban megvalósítható, mint egyénileg. • Atomenergia ígéretes, mert az a csúcstechnológia. Atomerőmű akkor még csak az USA-ban és a Szovjetunióban van. Tudományok csúcsa volt ekkor. • Világos volt, hogy a civil atomenergia szorosan összefügg a katonai hasznosítással. Békés és katonai hasznosítás közel van egymáshoz, számítani lehetett arra, hogy egyszerre több atomhatalom lesz. • Cél, hogy a németek ne jussanak hozzá – ezért is jobb a közösségi forma. Ellenőrizve lesz a hozzájutásuk. • Környezetvédelmi szempontok nem sokat számítottak még, nem gondoltak rá hogy veszélyes lehet. o Másik elképzelés: Beyen holland külügyminiszter nevéhez fűződik.  holland adottságokból szemlélte a világot  egyik szempontja az, hogy Angliát mindenképp be kellene vonni, Hollandia ott vergődik Németország és Anglia között.  integráció folytatása a cél  fontosnak tartotta a vámunió létrehozását.  holland-belga-luxemburgi vámunió már van, ennek kibővítését – legalább a hatokra – javasolja.  Spaak a belga külügyminiszter szerepe is fontos. Felvállalta, hogy elkezdi a vámuniós törekvéseket szervezni. Zseniális szervező révén kiemelkedő szerepet játszott.  javaslat: tartsanak egy konferenciát. Sokan nem támogatták ezt, mert nem látták még a helyzetet érettnek.  Pinay francia külügyminiszter támogatta az integrációs javaslatokat. villamos energia iparra ki akarta terjeszteni az integrációt

16

©Lara


 Olaszok mindent támogatni szoktak, energiahiánnyal küzdenek, föderalisták. Kicsit épp politikai bizonytalanságok vannak. de azért lelkesek Messinai külügyminiszteri konferencia – 1955. június 1-3. o ESZAK külügyminisztereinek találkozója. o Szicíliában van, ott éppen tartományi választások voltak, az olasz külügyminiszter meg oda valósi. o továbbfejlesztési javaslatokat is megtárgyalták. o tovább bővítették a listát: szállítás (vasúti), fuvarozás, posta – és akkori telekommunikáció (telefon). Televízió akkor kezd megjelenni, már lehet venni a boltban. o Benelux külügyminiszterek határozottabban javasolták a vámunió létrehozását. Ez azt is jelentette, hogy ezután a konferencia után elkezdődik két integráció. ESZAK mellett két új: Atomenergia-közösség (Euratom) és az Európai Gazdasági Közösség, a vámunió. o Úgy gondolták, hogy Spaak kezében összpontosuljon a két születő integráció előkészítő munkája. o 1955 őszén elkezdenek tárgyalni, 1956 tavaszára elkészül egy első tervezet. – Atomenergia egyszerűbbnek látszott, vámunió sokkal bonyolultabb. Mi legyen a gyarmatokkal, társult területekkel. Milyen vámok legyenek pl. a banánra? – 1956 tavaszáig még az angolok is részt vettek a konzultációban. Nem teljes jogú meghatalmazottat küldtek. angolok viszonyát jól mutatja, hogy a meghatalmazott fogta magát és ott hagyta a bizottsági munkát. – Többiek nem álltak le. Előrehaladás, de jelentős viták vannak. Nincs igazi közös álláspont. Úgy tűnik el is akad. – 1956. október elején másik külügyminiszteri találkozó. Ekkor két jelentős esemény történik, ami újra felgyorsítja az integrációt: o 1956-os magyar forradalom: 1953 után (Sztálin halála) a nyugatiak kevésbé féltek a Szovjetuniótól. 1956-ban viszont a Szovjetunió fenyegető arcát látták (simán leverte a magyar forradalmat). Megerősítette Európát abban, hogy félni kell. Össze kell fogni. o Szuezi válság: izraeli-angol-francia összefogás Egyiptom ellen. Oroszok és amerikaiak együttesen parancsoltak rá az angolokra-franciákra, hogy hagyják abba.  Nagy kudarc angolok és franciák számára, gyorsan igyekeznek felmutatni valamit. Franciák a szuezi kudarc után 1957 elején megváltoztatták az álláspontjukat és úgy döntöttek nem akadályozzák a két integrációt.  1957 februárjában már meg tudnak egyezni az addig vitatott kérdésekről. 1957. február 19-21., Párizs.  1957. március 25-én Rómában aláírják a két új közösség létrehozásáról szóló szerződéseket. EU-alapszerződések: – Párizsi Szerződés [1951] – Római Szerződés [1957] – Egyesítő Szerződés [1967] – Egységes Európai Okmány [1986] – Maastrichti Szerződés [1992] – Amszterdami Szerződés [1997] – Nizzai Szerződés [2001] 17

©Lara

– –


a dátumok az aláírás időpontjai jelölik, nem a hatálybalépés, mert az lehet néhány év eltéréssel. Acquis communautaire (tágabb fogalom): hatalmas joganyag, amely a közösség minden tagjára és szereplőjére érvényes o EU-szerződések o csatlakozási szerződések (bővítésekkel jönnek létre) o rendeletek és irányelvek összessége o az EU egész eljárási rendje

4.2. Az EGK alapító szerződése (Európai Gazdasági Szerződés) – Kortársak Közös Piacnak hívták. – 248 cikkből áll, terjedelmes szerződés – preambulum: célkitűzések összefoglalása, miért és milyen körülmények között kötik. Szerződő felek célja a közös piac megteremtése, a gazdaságpolitikák harmonizálása, kiegyensúlyozott fejlődés, állampolgárok jólétének megteremtés – életszínvonal emelése. – cikkek: részletesebb célkitűzések, intézmény rendszer. – 11 pontba foglalja össze a célját: 1. tagállamok között az áruk behozatalánál és kivitelénél a vámok és mennyiségi korlátok eltörlése (áruk mozgásának szabadsága) összes árura vonatkozik. 2. közös vámtarifa létrehozása, közös kereskedelempolitika a kívülálló államok felé. Közös Piac – tagországok piacai közösek. Összes árura, mezőgazdaságira és iparira is. 3. meg akarják teremteni a személyek szabad költözését, a szabad munkavállalást és a tőke szabad áramlását. – „Három szabadság”, ott laknak, ott dolgoznak, és ott ruháznak be, ahol akarnak 4. Közös politikákat sorolja fel, vagy közösségi politikákat. Azok a politikák, amiket a továbbiakban közösen vagy közösségi szinten akarnak csinálni: mezőgazdasági politika 5. Közös fuvarozáspolitika 6. Olyan rendszer, amely megakadályozza a verseny tisztaságának megértését. Közös versenypolitika. 7. Közös gazdaságpolitikát hirdet, ami összehangolás inkább. Elsősorban arra szűkül, hogy a fizetési mérlegekben a hiányt kiküszöbölő eljárások legyenek egységesek. Nem voltak a konvertibilisek a valuták. Kiindulópont a pénzügyi előrelépéshez. 8. Tagországok jogalkotásának egymáshoz közelítése, közös piac működéséhez szükséges mértékben. 9. Intézményi célok, a szociális mellett. A dolgozók munkalehetőségeinek javítása, életszínvonal javítása végett európai szociális alap létrehozása. 10. európai beruházási bank létesítése. Nem ingatlanvásárlást szolgálnak, hanem a fejlesztést szolgálják. A közösség gazdasági fejlesztését célozza. 11.Társulási viszony létesítése a tengeren túli országokkal és területekkel a gazdasági-szociális fejlődés érdekében – Intézményi struktúra – később tárgyaljuk. – Fokozatosan kívánták elérni a célokat, 3-szor 4 éves időszakokat terveztek, ennyi idő alatt kell elérni a belső vámok lebontását befelé, és a közös vámok felépítését kifelé. – 1958. január elejére tervezték az életbelépést, ezt teljesítették. 1968. június elsejére meglesz a vámunió.

18

©Lara

– –


fokozatosság: évente csökkentették az egymás közötti vámokat, kifelé is fokozatosan építették fel a vámfalat. Amíg nincs meg: átmeneti szakasz, és egyhangú döntéshozatal, utána már minősített többség

4.3. Euratom – Hasonlóan részletes és terjedelmes dokumentum. 224 cikkből áll. – nagyon részletesen leírják a kutatást, beszerzést. – nem csak az atomerőművekre vonatkozik, hanem a gyógyászatra is, stb. beszerzés, kutatás, felhasználás. – főszektor az energiafelhasználás persze. – ígéretes volt, de azért nem futott be olyan karriert, mint a gazdasági közösség. – 70-es, 80-as évektől megjelennek a környezetvédők, kiderül, hogy nem olyan jó. Néhol leállították az erőműveket, máshol működik még (Franciaország) – Gyógyászat szempontjából eredményes, kutatás szempontjából részben eredményes – Ratifikáció: év végére ratifikálják. hasonló formában, mint az ESZAK-ot. kommunisták ellene szavaztak persze mindenhol. De azért meggyőző többséggel, viszonylag kevés vitával. – 58. január elsején életbe is lépnek a szerződések. 4.4. Nemzetközi visszhang – politikai érdeklődés homlokterében van. lelkesek az emberek. kivéve az ellenzék. – nyugati világban, Angliában hasonló, mint a konferencián résztvevő fickó álláspontja. úgyse lesz semmi, vagy ha igen, mikor? – USA-ban nagyon pozitív. – keleti blokkban pedig azt hangsúlyozták, hogy az imperialisták megint kitaláltak valamit, hogy kizsákmányolják a munkásokat. o alárendelődik úgyis az amerikaiaknak. o még jobban megoszlik Európa. o 62-ben állnak hozzá másképp, beleütköznek a vámokba, látják, hogy működik a dolog. o KGST nem vette fel a diplomáciai kapcsolatot az integrációkkal. o Brüsszel és az KGST között nincs diplomáciai kapcsolat 88-ig. o ellenfélnek tekintette 4.5. Az Európai Unió intézményrendszer: nem csak a Római szerződés, de nem is a mai. – egyedülálló képződmény az unió – nem hasonlít a hagyományos nemzetközi szervezetekre – egészen más. – nemzetállamok intézményrendszerére sem hasonlít – nem kormányközi szintű és nem is föderalista, hanem vegyes kép. – nem hasonlít sem az NSZK sem az USA intézményrendszerére. – főszervek és egyéb intézmények – Fő szervek: pongyolán fogalmazva o bíróság o bizottság o tanács o parlament o számvevőszék – Egyéb: o két tanácsadó bizottság (időben fordítva) 19

©Lara


 regionális bizottság  gazdasági és szociális bizottság o Ombudsman o pénzügyi intézmények:  az európai beruházási bank  európai központi bank Fő szervek A tanács: – Európai Tanács – állam és kormányfők tanácsa – Európai Unió Tanácsa – miniszteri tanács Európai Tanács: – álam és kormányfők és európai bizottság elnöke. – csúcstalálkozónak nevezik az újságok, vagy EU csúcsnak. – nem rendszeres találkozók voltak eleinte, D’Estaign javasolta, hogy legyen rendszeres. – Dublinban volt az első. – Európai közösségi intézményként ismerik el. – feladata kettős: általános politikai iránymutatás. legnagyobb súlyú kérdésekkel foglalkozik, stratégiai döntéseket hoz, ha tud. másik feladat: azokat a problémákat, amiket a miniszteri tanácsban nem sikerült megoldani, azok ide kerülnek. irányt mutatnak, döntést nem hoznak. – határozatait nem szavazással hozza meg, hanem rábólintással.  – évente 2-3-szor ülésezik, nem egy robotoló testület. – soros elnök van, az ő hazájában egy kies helyen rendezik az üléseket. – nem határozatok, hanem a soros elnök nyilatkozatot tesz. – kétoldalú tanácsokra is lehetőség van. – egyre nő a szerepe, 75-től kezdve. ma már az egyik legfontosabb szerv. Európai Unió Tanácsa/A miniszterek tanácsa – Általános ügyek tanácsa – ekkor külügyminiszterek vesznek részt rajta – Ha szakkérdéseket tárgyal, pl. közlekedés, stb.: akkor szakminiszterekből áll. Ekkor szakminisztertanács. – Ha valami egészen kiemelkedő jelentőségű ügyről van szó, akkor részt vesznek rajta a szakminiszterek és a külügyminiszterek, ekkor JUMBO-tanács – 2 szakminisztérium: pl. pénzügyek- és gazdaságügyek: ECOFIN – ez a tanács, (attól függően, hogy melyik tanácsról van szó) legalább kéthavonta, ill. a ritkábban ülésezők kb. félévente egyszer üléseznek. – A miniszteri tanács a tagországok érdekeinek kifejezője – Egyes országok nemzeti érdekeit képviselik – Általános ügyek tanácsa fellebbviteli fórumként is működik – A brüsszeli képviselők készítik elő a megtárgyalandó ügyeket – Miután a tagországok érdekeit fejezi ki, és döntéshozó szerv, ezért nagy jelentősége van a szavazási formáknak: ezek pontosan meghatározzák, hogy milyen kérdésekben hogyan történik a szavazás, pl. biztonságpolitikai ügyekben mindig egyhangúlag. – Három szavazási forma van: o egyhangú szavazási forma  mindenkinek meg kell szavaznia. ha egy nem szavazza meg, nincs megegyezés  konszenzusos 20

©Lara

– – –


 legfontosabb döntések ilyenek o egyszerű többséggel/többséggel hozott határozat  mindenkinek a szavazata ugyanannyit ér  27-ből hányan szavazták meg  legkevésbé súlyos kérdések o minősített többséggel hozott határozat  a tagországok képviselőinek súlya nem egyforma, pl. eltérő gazdasági, demográfiai súly  csatlakozási szerződésekben meghatározzák, hogy a tanácsban az adott országnak mekkora a súlya. Székhelye: Brüsszel (néha Luxemburg) Soros elnökség országában is tartanak, rendkívüli ügyben 2500 emberből álló titkárság

Európai Parlament – Főintézmények közé tartozik – ’62 óta működik ezen a néven – legfontosabb: a nemzeti parlamentektől eltérően nem törvényhozó, hanem tanácsadó, konzultatív, ellenőrző szerv. – Korlátozott hatáskörrel indult, majd egyre jobban növelte azt. folytonosan növekvő hatáskör és létszám – Most éppen parlamenti választások előtt állnak – Nehezen működő szervezet, baj van a székhellyel (Strasbourg, Brüsszel). Hivatalnokok Luxemburgban is vannak – Az Unió legdrágább szervezete – A képviselőktől nem várják el, hogy tudjanak angolul – Félóránként kidőlő tolmácsokat tartanak – Alapvető demokratikus deficit: mert nem ez a törvényhozó szerv – A polgárokat ez képviseli, de a határozatokat a miniszteri tanács hozza. A világ legdrágábban működő sóhivatala. – Eleinte csak kezdeményezhetett, konzultált, felügyelt, 1970-től már beleszólhatott érdemben a közösségi költségvetésbe, fontos az Egységes Európai Okmány, Maastrichti és Amszterdami szerződések tovább bővítették a jogkörét. – Európai parlamenti képviselők feladata: szupranacionális, integrációt elősegítő tevékenység. Nem nemzetenként, hanem pártonként kéne ülni. – Transzeurópai pártokként kéne működniük Európai Bizottság – Az Európai Bizottság elnökei: o W. Hallstein (1958-1967) o J. Rey (1967-1970) o F. M. Malfatti (1970-1972) o S. Mansholt (1972-1973) o F-X. Ortoli (1973-1977) o R. Jenkins (1977-1981) o G. Thorn (1981-1985) o J. Delors (1985-1995) o J. Santer (1995-1999) o R. Prodi (1999-2004) o J. Barroso Duräo (2004-) – Az integráción belül a legfontosabb végrehajtó szerv 21

©Lara

– – –

– – –

–

– – – –


Folyamatosan működik Attól függően, hogy hány tagja volt a közösségnek, folyton nőtt a biztosok száma Székhely: Brüsszel Reformálásra vár Folytonosan működő tanácskozó testület, 27 tag állítólag túl sok Igazából addig volt jó, amíg 6-9 tagja volt az uniónak A biztosok kiválasztása: o A tagországok jelölik, hogy kit akarnak biztosnak küldeni o Olyan biztos kell, akinek van egy szakterülete o A tagországok jelölik ezeket, és az eljövendő bizottság elnöke körbejárja az országot, és megnézi, hogy a jelöltek mihez értenek o Az elnök ekkor összeválogatja úgy, hogy minden szakterületnek legyen egy biztosa o Leginkább szupranacionális szerv a Bizottság o Közösségi érdekek megfogalmazója legyen a jelölt o Az ország nem hívhatja vissza a jelöltjét, mert nem az ő ügyeiért felel o Elnök személye fontos, ő alakítja ki a munkastílust Szerteágazó hatáskör: Ez a bizottság testesíti meg az Európai Uniót Kb. 26.000 ember Az Európai Bizottság hivatali struktúrája o Főigazgatóságok (Directore General/DC)

Európai Bíróság – Luxemburg – Az Unió főszerve, ez nem tévesztendő össze az Emberi Jogok Európai Bíróságával, amely az Európa Tanács szerve, annak Strasbourgban van a székhelye – Nemzetek fölötti szerv, annyi bíróból állt, ahány tagország van, de ma már nem – A legkevesebbet bírált szervezet – Szakosodás megfigyelhető – Legfontosabb feladata: az egész közösség joganyagának kezelése, jogalkotási funkciók, azok törvényessége, ill. nem-törvényessége, versenyjog, integráció, nemzetközi egyezmények Európai Számvevőszék – később létrejött szervezet – székhely: Luxemburg – az unió költségvetését felügyeli – a költségvetés célkitűzéseit nézi, ill. hogy jól használták-e el a pénzeket, de nem nyomoznak Egyéb intézmények Tanácsadó bizottságok: – Gazdasági és Szociális Bizottság o 1958 óta o RSZ-től o Korporatív jellegű szervezetek o Mindig szakemberek ülnek – Regionális Bizottság o ’70es években indul be o mindkét bizottság funkcióját tudni! 22

©Lara


o Tanácsadó jellegű bizottság Európai ombudsman – Ugyanazt csinálja, amit az ombudsman, csak integrációs szinten – Az északi országokból terjedt át az unióba Európai adatvédelmi biztos Pénzügyi intézmények: – Európai Beruházási Bank o Fontos! Nem jegybank, és nem kereskedelmi, hanem fő feladata a tagállamoknak hiteleket nyújtani, beruházásokra. Összintegrációs feladatok: pl. európai gyorsvasút, ehhez közösségi pénzből osztanak o A világ legjobb bankja, érdemes tőle hiteleket felvenni o Nem a profit a cél, hanem hogy az összintegráció szempontjából fontos beruházásokra pénzt adjon o Rögzítik, hogy ki mekkora tőkével kell, hogy beszálljon ebbe a bankba. A hiteleknél azt is megnézik, hogy ki mennyit tett be. o Hosszú lejáratú hitelek o A világ egyik legnagyobb beruházási bankja – Európai Központi Bank o Ma az unió (euro) jegybankja o A nemzeti struktúrában a nemzeti banknak megfelelő o Az unió pénzügy- és valutapolitikáért felelős

V. E U R Ó P A – D E G A U L L E

ÁRNYÉKÁBAN

5.1. De Gaulle – 1969-ig köztársasági elnök Franciaországban. – integráció első 10 éve – 1958. január: megkezdődik az integráció – 1959: megkezdik a vámok lebontását – kezdik eltörölni a mennyiségi korlátozásokat, külső vámfalak megépítésének kezdete – elméleti tétel: a vámok lebontásával könnyebben áramlik az áru – nemcsak a vámok miatt lesz nagy növekedés, az integráció szerencsés pillanatban indult – minden évben 10 % fölött volt az ipari növekedés – nem volt erős az infláció ebben az időszakban, 5% alatt volt, és a munkanélküliség is alacsony volt – a 6 országban kezd eltűnni a szegény Európa – megváltozik az USA-hoz való helyzet, ekkor az USA már deficites az EU6-ok felé – emberek mindennapi hangulata: o Volkswagen, Fiat, pléh-Citroën (’60) o Megnyílnak az egyetemek a szegényebb osztályok előtt is – Egy erőtlen versenytárs: az EFTA o European Free Trade Association/Európai Szabadkereskedelmi Társulás o 1960: alapítószerződés, Stockholm o brit kezdeményezés o arra rájöttek, hogy az integráció jó, de a RSZ-t nem tudták elfogadni 23

©Lara

–


o a tagországok szabadkereskedelmi övezetet hoznak létre o csak az ipari termékekre bontják le a vámfalakat o a szabadkereskedelmi társulás, vagy övezet annyiban különbözik a közös piactól, hogy nincsen kifelé egységes vámfal, vagyis nincs közös külkereskedelmi politikájuk o ösztönző: a britek  azzal az ambícióval, hogy konkurens integrációt hozzanak létre az EGK-nak o a társulás alapító tagjai:  akik nem akartak belépni az EGK-ba  akik valamilyen más ok miatt nem léptek/léphettek be  pl. ha nemzetközi szerződések tiltják a csatlakozást  Anglia, Ausztria, Dánia, Norvégia, Portugália, Svédország, Svájc  nem szomszédok! Nehéz úgy együttműködni, hogy nem szomszédok. Nem alkottak összefüggő területet.  1961-től a britek már Brüsszelben kopogtatnak  elég gyorsan rájönnek, hogy az EGK-é a jövő A társulási kapcsolatokról: o az első társulási és csatlakozási kérelmek o az integrációhoz lehet csatlakozni először lazább, majd tényleges tagként o lazább: társulási típust jelent o meg kellett oldani a volt gyarmatok kérdését. o 1960-tól kezd szétesni az afrikai gyarmati rendszer o társult viszony: a teljes tagság előszobája o vannak a társulási viszonynak olyan országai, amelyek soha nem lesznek tagok. o 1960-as évek elejétől működik

5.2. De Gaulle Európa-felfogása és a gaulle-ista Európa politika első szakasza – 58-ban jut hatalomra de Gaulle (továbbiakban: G) – Két probléma: G személye milyen kihívást jelent, illetve kezdettől megjelenik az angolok csatlakozásának problémája is. – tavasszal jut hatalomra, negyedik köztársaságnak rosszul áll a szénája. – Francia pártok úgy döntöttek, hogy G-nak rendkívüli felhatalmazást adnak, alakítsa ki az intézményrendszert és dolgozzon ki új alkotmányt, illetve oldja meg az algériai válságot. – Kiindulópontjai: o Franciaország egyedül, mint meggyengült hatalom már nem tud igazi nagyhatalom lenni, szükség van rá, hogy mögötte európai háttér legyen. Nagyhatalmiság támasza lenne az integráció. o Európa maga se játszik a nagyhatalmi politikában karakterisztikus szerepet, fel kell hozni, önálló Európa kell a két nagyhatalom között. o Gyarmati háborúk értelmetlenek, gyarmatokhoz való ragaszkodás korszerűtlen. Bebizonyosodott az első indokínai háborúban is. Újabb dekolonizációs törekvésekkel szemben értelmetlen a gyarmatokhoz való ragaszkodás. o Új államot kell építeni, a negyedik helyett 5. köztársaság kell. Erősen kormányozható, köztársasági elnöknek kiemelt szerep, új párt is kell. – Év végéig az intézményi átalakítást megcsinálják, megszületik a ma is élő 5. köztársaság.

24

©Lara

– –

–

– –

–

– – – –

–

– – –

–


Hatalomra jutása az integrációs hat országban aggodalmat váltott ki. Egyik országban sem rendelkezett ilyen kiemelt hatalommal egy ember. Nyilvánvaló volt, hogy G túl erős ember ebben az Európában, ellenszenvet váltott ki. G-t nacionalistának tekintették. sose rejtette véka alá hogy Franciaország nagyságának híve, fő célja a francia dicsőség, nagyság helyreállítása. szomszédok általában nem örülnek egy ilyen vezetőnek. Meggyőződése volt, hogy Franciaországnak nagynak kell lennie, ez egyértelmű, vitathatatlan volt. Miért? Azt válaszolta, hogy mert Isten így teremtette. Lehet, hogy a meglévő generáció nem alkalmas erre, de majd ilyen lesz ismét. Külső szemlélők szerint derék nacionalista volt. De nem párosult lenézéssel más népek iránt! Nem gondolta, hogy a többi nép semmirevaló. Franciaország inkább első az egyenlők között számára. Nem jelentett semmiféle követelést, sovinizmust. Nem volt olyan hogy a franciáknak élettér kell, vagy alávetésbe kell tartania másokat. Más népeket nem bánt! Integráció esetében azok a szerződések, melyeket a negyedik köztársaság kötött, érvényben maradnak. Haladni kell vele, de hogy hogyan azt majd elmondja ő. Külügyeket megtartotta a maga számára. Igazi nagy döntéseket magának tartotta fenn. Így az integráció kérdése is az ő kezében van. Európa-felfogása: Európának sajátos történelmi múltja van, dicsőséges, nagy, büszke. Vissza kell szerezni ezt a pozíciót, Európának újra haladnia kell, vissza kell nyernie valaha volt tekintélyét. konföderációs felfogást vallotta. Az új Európa nem lehet más, mint az államok Európája. „Minden más csak mítosz, felesleges légvár.” nemzetállamok játsszák a főszerepet, mind megtartja szuverenitását. bizonyos szupranacionális vetületeit is elfogadta, pl. tagok közötti vámunió, közös piac. ez belefér nála, konföderalista alapon is meg lehet ezt csinálni. 59-61: még csönd van, nincsenek súrlódások az integráció ügyében, ekkor G a belpolitikával és Algériával van elfoglalva. Hamar megjelenik a brit csatlakozási probléma.

5.3. UK csatlakozásának kérdése – UK miniszterelnökei: o Harold Macmillan (1957-63) o Alec Dougleas-Home (1963-64) o Harold Wilson (1964-70) o Edward Heath (1970-74) o H. Wilson (1974-76) – Brit belpolitika válságos helyzetben van. Az elején még tartják magukat a konzervatívok, majd kétszer a munkáspárti Wilson jut hatalomra. Nem sokáig van egy-egy kormány hatalmon. Lassúbb gazdasági fejlődés. – Csatlakozás napirendre kerül. – Küzdenek a dekolonizációval, valahol a harmadik helyen van az integráció kérdése. Elmegy az Európa busz mellettük és nem szállnak fel rá – De Gaulle nem eleve ellenzi Anglia jelenlétét a kontinensen, csak feltételei vannak: o UK-nak szakítani kell a hagyományos külügyi kiindulópontjával, amely szerint az USA-val való külkapcsolat a legfontosabb. amíg ez az egyik sarkalatos pont, addig nem jöhet a közösségbe, „európaizálódnia” kell. o Nem akármilyen feltételekkel jöhet: meg kell fizetnie a csatlakozás árát. Nem a hat ország közössége fog a britekhez igazodni, hanem a britek fognak esetleg lemondani bizonyos előnyökről, hogy csatlakozhassanak. 25

©Lara

– –

–

– –

–

– – – –

– –

–


o Anglia a csatlakozásával nem vitathatja el Franciaország elsőbbségét a Közösségeken belül. Nem azért vesszük fel őket, hogy vezető szerepre aspiráljanak. USA-ban Kennedy lesz az elnök, „új határok”- politikát hirdetett meg Európa irányába. Ennek jegyében máshogyan tekint Európára. Nem feltétlenül úgy politizál, hogy az európai érdekeket helyezi előtérbe. Nem kíván Európa szolgálója lenni. Nem fog kedvezményeket adni, már megerősödött. Európaiak vállaljanak mindenből nagyobb szerepet. Kennedy szerint az európaiak ne vitassák el az USA primátusát. Hegemóniáját meg kívánja őrizni Európával szemben. Tudta, hogy G-al kell beszélnie. 1961. május 30-án találkoznak, maximális respektussal Kennedy részéről. G megkérdezte, hogy ugyan érti ezt az új politikát, meg mindent, de kinél lesznek az atombombák indítókulcsai? Maradnak az USA elnökénél vagy közös ellenőrzés alatt lesznek? Kennedy mondta, hogy maradnak  Egyéb súlyos kérdések kerültek elő. Kennedy szimpatikus volt G számára, de teljesen világos hogy a két külpolitika jelentős különbségeket mutat. K. úgy gondolta, hogy az angolokat lehetne felhasználni arra, hogy rajtuk keresztül legyen az USA-nak nagyobb befolyása Európában. A derék Macmillan közvetítő szerepet játszhatna. Hármas játék a következő években. G, M és K között. Franciaország nemet mondd a brit csatlakozásra, 1963. K. mindenképp a NATO megerősítését akarta. 1962, beszéd Philadelphiában. Uniót kívánt létrehozni, európai vámfalról próbálta lebeszélni az európaiakat. NATO keretében tartásra gondolt, amerikai hegemónia alatt. fő kérdés a rakétafegyverek és atomütőerő kérdése. G azt akarta, hogy fejlesszenek ki egy közös atomütőerőt és Anglia majd ebbe csatlakozzon be. M hajlik arra, hogy közös atomerő legyen a franciákkal, majd találkozik K-vel és az angolok az amerikaiakkal csinálnak közös atomerőt. G itt dönti el, hogy nem lehet szó az angolok felvételéről. G beszédet mondott: Anglia nem európai ország, az USA trójai falova. Világos hogy milyen szerepet játszana, ha bevennék. Amíg ezt a szerepet játssza, addig nem jöhet. (Amerikaiak voltak olyan műveltek még hogy tudták, mi az a trójai faló) G önálló atomfegyver felé tart.

5.4. A De Gaulle-Adenauer paktum, Németország szerepe – Élysée-szerződés, 1963. január 22. – Amikor de Gaulle elnök lesz, eldönti, hogy Németországgal szoros együttműködés kell. – De Gaulle határozottan támogatta A-t a II. berlini válság alatt. – „Ha már minden áron meg kell ölelnem egy németet, akkor azt csak Adenauerrel teszem” – Szoros együttműködés Franciaország és Németország között. – Történelmi megbékélésről szóló szerződés, amely megalapozza a dolgot. BonnPárizs tengelynek is nevezik később. Ha ez jól megy, akkor jól megy Európa. – Kimondta azt, hogy rendszeressé teszik a francia és német döntéshozók találkozóit. – állam és kormányfők évente minimum kétszer találkozzanak. – Legalább negyedévente a külügyi, oktatási, kulturális stb. miniszterek – Vezérkari főnökök legalább kéthavonta. – Európai Gazdasági Közösséget, a NATO-t és az Európa Tanácsot is együttműködési területnek tekinti.

26

©Lara

–

–

–


Németországban volt a ratifikáció során egy kis malőr. A németek belevettek egy olyan részt, hogy a francia-német együttműködés nem gyengíti meg a németamerikai együttműködést. Elég súlyos félmondat volt G számára. Június 29-én, amikor hatályba lépett, sajtókonferenciát tart G. Kifejti, hogy csalódott Németországban. Német kormány ezzel visszatért a „Germánia az amerikaiak idegenlégiósa” szerephez. Bízik benne, hogy rájönnek, nem ez a történelmi szerepük. Francia Európára kell a továbbiakban gondolni, nem egy német-francia Európára. nem Karoling Európa, hanem francia.

5.5. Közös mezőgazdasági politika elindítása – Common Agricultural Policy/CAP – Római szerződések magukban foglalták, hogy lesz egy közös mezőgazdasági politika. – Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap /FEOGA/EAGGF – Mezgazdaság már akkor sem volt a legfontosabb ágazat, ma meg végképp nem az. – Legnagyobb mezőgazdasági országban akkor még 10-15% dolgozott a mezőgazdaságban, ma 2-3 %. – Ipar és a mezőgazdaság más nagyon. Mezőgazdaságban különböző feltételek, nehéz egységesíteni. – Mégis, a mezőgazdaság fontosabb volt akkor, mint most. – Hat országban javult az életszínvonal. – Nagy a különbség abban, hogy melyik országban a fizetésük hányad részét költik élelmiszerre. – Ekkor Európában 30% körül költöttek élelmiszerre. Fontos kérdés volt, hogy milyenek lesznek az élelmiszer árak. – Minden országnak külön agrárpolitikája volt, támogatta a saját mezőgazdaságát. – Integrációt a kereszténydemokraták, parasztpártok csinálják, politikai érdekeltség is. – Hatvanas évek elején indul, szédületesen gyors iparosodás időszaka volt. Faluról a lakosság özönlött a városokba. Olaszországban (ami jelentős mg-i ország volt) minden harmadik család lakóhelyet változtatott. Előfordult, hogy egyszerűen otthagyták a földet, mert az iparban viszonylag biztos jövedelem volt. Kezdett lepusztulni a vidék, sok megműveletlen föld. Agrárpolitikában az is szempont volt, hogy ez ne legyen így, és megmaradjon a vidék. – Római Szerződésben benne van, hogy elkezdik a vámokat egységesíteni, majd konkrétan megfogalmazzák a közös agrárpolitikát. – Elsősorban az olaszokat és franciákat érdekelte (Hollandiát kicsit) a többi országban annyira nem jelentős. NSZK-ban jóval kisebb a súlya, belgáknál szintén kicsi, Luxemburgban nulla. Árak szempontjából viszont leginkább a németeket érintette. – 60-es évek elején, 61. december végén fogalmazódik meg a közös agrárpolitika, az első agrármaratonon. Elég lassúak ezek a konferenciák, nem azért mert lassan beszélnek  18-án kezdődött, úgy tervezték, hogy 22-én befejezik. Végül felfüggesztették, 29-én folytatták. 31-én megállították az órákat és úgy döntöttek visszajönnek újra. 4-én jöttek vissza, 14-ig tart az agrármaraton. Agrárpolitika első konkrét megfogalmazása – Négy alapelv: o Közös vagy egységes piac elve (felszámolják a vámhatárokat a tagok között, biztosítják a mg-i termékek szabad áramlását. Mg-i árak tekintetében egységes rendszer, árszínvonal)

27

©Lara


Közösségi preferenciarendszert kell kialakítani. Nemzeti támogatások helyett közösségi támogatást kell létrehozni. Közösségi mg-i termékeket meg kell védeni a világpiac ingadozásaival szemben. közösségi termékeket előnyben kell részesíteni a közösségen kívüli termékekkel szemben. Különböző módszerek vannak erre, kettőt szokás kiemelni:  lefölözés: közösségen belül van egy bizonyos ár. A kintről jövő árut meg lehet ugyan venni, de a különbséget be kell fizetni egy közös kasszába.  Exporttámogatások rendszere: közösségben van egy bizonyos átlagár, ha egy olcsóbb termékkel kell versenyeznie, kap egy exporttámogatást, ami ez a különbség. o Pénzügyi szolidaritás elve. Lényege: összes agrárpiaci intervenciókat a közösségi költségvetésből kell finanszírozni. Új alap: FEOGA (lásd fentebb). Ebből történik a finanszírozás. Két elemből áll: orientációs alap – fizetik a támogatásokat (ha a parasztokat át kell állítani más termék termelésére) garancia alap – termékek felvásárlását garantálják bizonyos áron. Már említett forrásokból jön a pénz, részben átcsoportosítanak. o Árpolitika. Intézményes árak kialakítása, és egy közös piaci rendtartás létrehozása. Tagállamok miniszterei intézményes árakat szabnak meg. Évente kialakítják az árakat. Ha a parasztok többet termeltek, mint kellett, akkor is kifizették nekik a garanciaalapból a terméket. Ha nem érte el az árat, akkor is kifizették, ha több volt, akkor is felvásárolták. Termelésre ösztönözte a parasztokat. Rengeteg pénzbe került ez persze. Nem lehetett bevezetni az összes termékre azonnal, elhúzódó folyamat. Garantált felvásárlási áraknak hívják magyarul.  hatvanas évek végére egyre több ilyen áru van. 70-es években már a mg-i termékeknek kb. 70 %-ára van ilyen intézményes ár. Ma 30%-ra. o

5.6. Hallstein és az „üres székek”, 1965 – Az új agrárpolitika Franciaország számára nagyon kedvező. 63-64-től még jól mennek a dolgok. – Hallstein: Európai Bizottság elnöke. Nagyon komoly szerepet játszott személyesen is. 1901-ben született. Az integrációnak rendkívül elkötelezett, ráadásul föderalista figurája. Európai Egyesült Államoknak kellene létrejönnie, nem úgy gondolta el, mint G. – Jean Monnet eszmei örökösének tekintette magát. – Jól ment az integráció az első években. Magabiztos volt, állandó sikerekre tudott hivatkozni. Úgy gondolta, hogy ő nem kisebb ember, mint valamely tagállam első embere. – Újabb és újabb kezdeményezésekkel áll elő. – El kell indulni a közös biztonságpolitika felé is. Politikai unióval is összefügg. – Javasolta, hogy a három közösség intézményrendszerét egyszerűsítsék és egyesítsék. Létrejön a második alapszerződés, az ún. Egyesítési Szerződés. 1965/67. – Ez a magatartása egyre inkább irritálta személy szerint G-t. Preföderalista irányba viszi Európát. Közös költségvetés elindításáról szóló vita visz el az „üres székekhez”. – dinamikus vezetője az Európai Bizottságnak – 1963 őszén Adenauer lemond a kancellárságról, visszavonul – Ludwig Erhart lép a helyére (Adenauer gazdasági minisztere volt, a német gazdasági csoda az ő nevéhez fűződött) – programja az Adenaueri örökség folytatása, de szorosabb USA felé fordulás, és opponálás a franciák vezető szerepe felé 28

©Lara –

– –

– –

– – – – –

– – –

–


az új külügyminiszter Schröder lett, aki azt javasolta, hogy a dinamikus, föderatív irányú fejlődéssel szemben inkább a kisebb lépések politikáját kellene követni, harmonizálni kell az országok törekvéseit ez kontrasztban áll Hallstein dinamikus fejlődési irányával 1965-ben Hallstein megfogalmazza javaslatait, amik nagy vitát váltanak ki o javasolja a politikai unió irányába való gyorsabb előrehaladást  ez tipikusan nem föderalista elképzelés o biztonságpolitika terén előrelépések kellenek! o vámok és egyéb bevételek kezelése, költségvetés reformja! azért van szükség közös költségvetésre, hogy ebből a pénzből finanszírozni lehessen közös politikákat, ha majd az integráció kiépül illetve, a közösségen belül kell egy szolidaritás a szegényekkel szemben az ESZAK-nál pl. volt egy 1%-os, acéltermékekre kivetett közös adó, a Közösségnek nem volt ilyen adóforrása Hallstein ilyen saját források megteremtését célozza, de addig is az lesz a rendszer, hogy a tagállamok hozzájárulásokat fizetnek, ezek képezik a közösségi ktgvetés alapját hogy ki mennyit fizet, az kb. az adott ország gazdasági potenciáljával azonos 1958-tól FRA, GER és ITA 28-28 %-ot fizet be, BEL és HOL 7,9%-ot, LUX 0,2 %-ot kezdetben ez jól működik a kiadások sem magasak, amíg nem indul be a közösségi mezőgazdasági politika Hallstein szerint de Gaulle nem fogja ellenezni a közösségi ktgvetés reformját, mert a közösségi mezőgazdaságból ők kapták a legtöbb pénzt a 60-as évek közepére kezdenek emelkedni a vámbevételek kérdés, hogy ki kezelje a vámbevételeket o eddig a tagországok szedték, az ő ktgvetésükbe került be o a terv szerint az ellenőrzés a Bizottsághoz került volna, de ezt már nem fogadta el de Gaulle

Az „üres székek” politikája – 1965 második felétől a franciák kivonultak az intézményekből – ez főleg a miniszteri szintet jelentette – fél évig bojkottálták a közösségi intézményeket – ezt a korszakot a luxemburgi kompromisszum zárja le – de Gaulle úgy érezte, hogy Hallstein vezetésével föderatív módon akarják Európát megvalósítani, és ő a francia szuverenitásból semmit sem akart hivatalnokok kezébe adni – Hallstein pedig rosszul mérte fel a várható francia reagálásokat o ráadásul a németek sem álltak ki mellette, sőt, a Benelux-államok sem, akik pedig tipikusan föderalisták o Hallstein kénytelen visszavonulni, ebből születik 1966. január közepén a luxemburgi kompromisszum – vissza is jönnek az intézményekbe a franciák – a kasszakulcsot nem kapja meg a Bizottság, csak az adminisztrációt – döntésekben a tagállamoké a döntő szó – a Parlament nem kap különösebb jogot – a Miniszteri Tanácsban – ahol háromféle szavazási mód volt: egyhangú, minősített többség, egyszerű többség - kimondták, hogy ha egy ország úgy érzi, hogy számára nagyon fontos érdek forog kockán, akkor az az ország kérheti az egyhangú szavazást (magyarul megvétózhatja) – egyre kevesebb egyhangú szavazás volt, de ez a kompromisszum visszahozta azt a konföderalista elvet, hogy egy ország is blokkolhasson 29

©Lara

– –


’66-ban nem is jelölik újra Hallsteint a Bizottság elnökének ’67-től egy belga az elnök, aki jelentéktelen

VI. A Z EK

MEGNYITJA KAPUIT

6.1. Nagy-Britannia – újra napirendre kerül a brit csatlakozás, ezúttal elszántabbak – Angliában stabilizálódott egy kicsit a helyzet o 64-ben a Munkáspárt győz, előtte 13 évig a konzervatívok voltak o de ez csak sovány győzelem volt, 317-313 arányban ültek a Parlamentben – 1966: előrehozott választások: stabilan nyer a Munkáspárt, 362 széket – ezzel a többséggel Wilson nekivág, hogy újra megpróbálja Anglia közösségi csatlakozását – csak de Gaulle álláspontja nem változott… – ráadásul Anglia rossz gazdasági helyzetben volt! – de Gaulle ezzel is érvelt – de Gaulle a NATO-átalakítás során is egyre keményebben ütközött az angolokkal – vád: az amerikaiak trójai falova lenne Anglia… – a többiek azonban felvennék Angliát, már csak azért is, hogy de Gaulle-nak legyen ellensúlya – ennek ellenére de Gaulle csakazértis megvétózza, velük együtt így Dánia, Írország és Norvégia sem kerül be… –

– – –

– – –

1968. július 1: közös piac létrejötte, lebontották a belső vámokat kialakul a mezőgazdasági közös piac is megvalósul a külső közös vámfal is a vámunió létrejötte azt is jelentette, hogy a belső piac építése szempontjából új szakasz kezdődik. Már nem a vámok akadályoznak, úgyhogy el lehet kezdeni mindenféle akadály lebontását (1992. dec. 31-ig tart ez a szakasz) 1968. november 8: életbe lép a munkavállalás közös piaca is 1969. december 31: kimondják, hogy véget ér az átmeneti szakasz, elkezdődik az EGK igazi története 1969-ben de Gaulle lemond o ehhez döntő lökést ad: 1968. március: diáktiltakozás, átmegy egy diáklázadásba, ez Párizsból indul, átmegy Nancy-ba, kiterjed egész Franciaországra, de egész Nyugat-Európára jellemző ez a mozgalom o 1968-ra felnőtt ugyanis egy generáció, amely már jóléti társadalomban élte fiatalkorát (a háború után), elérhető volt az egyetem, robbanásszerű jelenség? ellepi az egyetemeket több millió diák, és egyszerűen kevés volt a hely! pedig a Sorbonne-ra 150 ezer ember járt! a tanár is kevés volt, szemináriumokat nem tartottak csak előadást, nem volt elég könyvtár, kollégiumi hely stb. o a diáklét eltartott 7-8 évig is 5 helyett… külön szociológiai képződmény lett a diákság o korábban az egyetem biztos állást jelentett, kezdenek rádöbbenni, hogy most nem fog! o új zene, szexuális forradalom, generációs problémák → kirobban a tömegmozgalom! le a degaulleizmussal! o az „öreg” népszavazást rendel el, akarják-e hogy maradjon, megszavazza a nép, ezzel megerősödnek a pozíciói o csakhogy a diákmozgalomhoz csatlakozik a munkásmozgalom is, egyre nagyobb a zűrzavar, gyengül de Gaulle pozíciója 30

©Lara


rendez még valami kis népszavazást, megsértődik, hogy egy megyében nem szavaztak rá elegen, kijelenti, hogy FRA nem felel meg a szerepének satöbbi, hisztizik és lemond a 60-as évek közepétől a felfogása: Európa az Atlanti-óceántól az Urálig, kapcsolatok erősítése a szovjetekkel is számára nem volt kérdés, hogy Oroszország európai ország, történelmileg is ezer szállal kapcsolódnak Európához szerinte a bolsevizmussal tévúton járnak, de „Oroszország örök” o várja, hogy visszatérjenek az európai arculatukhoz ezért lehetséges velük és a kelet-európaiakkal is az együttműködés ennek a gondolatnak tett keresztbe az orosz beavatkozás az 1968-as csehszlovákiai eseményekbe, eltaposták a prágai tavaszt → tehát mégsem változik a kommunizmus, mégsem az Európához való visszatérés felé halad. Franciaországban nehéz gazdasági helyzet állt elő, mert a katonai fejlesztés, az atomütőerő stb. sok pénzbe került, egyre nagyobb a hiány mikor hatalomra jutott, leértékelték a frankot, újat teremtett, ezt presztízsárfolyamon tartották, valójában nem ért ennyit, leértékelés kellett volna, de nem tették meg → nőnek a gazdasági gondok a közösségen belüli elsősége is kezd megkérdőjelezni 1968-tól Németországban nagykoalíció, olyan erősek lesznek a szocdemek, hogy Willy Brandt lesz a külügyminiszter, és a szocdem tovább erősödik, ez azt jelenti, hogy nemcsak gazdasági óriás lesz, hanem politikailag is erős lesz (a szocdem párt ugyanis elfogadottabb, már a nácizmus idején is ellenállók voltak), veszélyezteti FRA elsőségét! o

– – –

– – – – – –

6.2. Az EK magára talál – 1969. június, hágai konferencia – de Gaulle után Georges Pompidou lesz az elnök – Pompidou feladata lesz az országot egy új korszakba vezetni – programjának lényege: de Gaulle örökösének tekinti magát, de bizonyos dolgokon változtat o nem folytatja az USA-val folyton ütköző külpolitikát, nem fogja őket folyton szekálni o nem fogja Angliával szemben mereven alkalmazni a vétópolitikát o leértékelni a frankot, ’68 augusztusában, 12,5%-kal – Willy Brandt ’69-től kancellár o hangsúlyosabban akarja országa érdekeit képviselni Európában, mint ahogy eddig de Gaulle-lal szemben meg lehetett tenni – –

a hágai csúcstalálkozó nagyon eredményes Pompidou és Brandt egy csomó dolgot elhatároz o napirendre kerül a közösség bővítése! o a belépőknek el kell fogadniuk az alapító szerződéseket, és az acquis communauitere-tis o a közösségi költségvetés bevételeit növelni kell, legalább a mezőgazdasági politikát saját forrásból kell finanszírozni o napirendre kell tűzni a gazdasági és pénzügyi unió megteremtését o megerősítik a külpolitikai együttműködést o a szociális politikában kell előrelépni o meg kell oldani az EP közvetlen választásának problémáját

31

©Lara

–

– – – –

– –


o fel kell állítani egy európai egyetemet, amely feladata az integráció történetével kapcsolatos dokumentumok gyűjtése és oktatás  firenzei egyetem (nem az állami)! 2 saját forrást létesítenek 1970-ben a közösségi költségvetéshez: o vámbevételek o mezőgazdasági lefölözések elhatározzák, hogy 1979-től új, harmadik forrást vezetnek be, „ÁFA-forrás” o ez a tagállamok beszedett áfájából 1%-ot jelent a 70-es évek elején azonban olyan jól áll a költségvetés, hogy abba lehet hagyni a tagállami befizetéseket bővítési tárgyalások: ismét Anglia, Dánia, Írország, Norvégia ’71 nyarára majdnem befejeződnek a tárgyalások 1973. január 1-től belépnek, kivéve Norvégia, ahol a népszavazás leszavazza… a vámproblémák jelentős része abból adódik, hogy létezett a Brit Nemzetközösség, ennek határain belül nem voltak vámok, ezért sok dolog olcsóbb volt o kérdés: Anglia mikor csatlakozik a közös vámrendszerhez? o pl. az európai árakhoz képest a vaj 6-szor olcsóbb volt, mint Európában, és még egy csomó ilyen termék volt o másik gond: mi lesz a fontsterlinggel? világvalutának számít azokhoz a valutákhoz képest, amik akkor a közösségen belül volt, ezért az angolok kiemelt szerepet akartak neki, a többiek meg nem o milyen lesz a munkanyelv? eddig nyilván francia volt, de most: marad-e első nyelv (és második lesz az angol), vagy csak az angol lesz? o derogációkat (átmeneti periódusokat, engedményeket) kapnak a britek  pl. a közös piachoz való csatlakozásra 4,5 évet kaptak  az agrárpiachoz való alkalmazkodásra 5 évet, de ezután is lehet némi sajt és vaj Új-Zélandról  tengeri halászatra 10 év  a szén- és acélközösséghez való csatlakozásra 5 év  az EURATOM-hoz 1 év  a költségvetéshez való hozzájárulásnál: ’78-ig fokozatosan nő  a közösségi szervekben nagy országnak számít, ezért ugyanolyan pozíciókat foglal el, mint FRA, ITA, NSZK  lemondanak a font nemzetközi valuta szerepéről

6.3. Csatlakozási tárgyalások: Írek: – Nincsenek különleges igények, minél hamarabb legyen meg. Szegény ország volt. Lazíthatnának az angol függőségen Dánia: – Viták: mezőgazdaság terén, jelentős az agrárszektora, fejlett mg-al rendelkezett. – Kapott egy ötéves derogációt. Jelentős támogatásokat kapott, annak ellenére, hogy fejlett volt – Grönland: halászattal függött össze. Még nem volt közösségi halászati politika Norvégia: – Mg és halászat. Nagy mg nincsen, esetleg néhány üvegházi paradicsomültetvény, ami agyon volt támogatva. – Halászat fontos. Legnagyobb halászati flottája nekik volt. Nem egy olyan nagyon gazdag Norvégiáról volt szó, mint ma. Kőolaj-kitermelés ekkor kezdődött még csak el. Ma ebből van a pénzük.

32

©Lara


6.4. Ratifikáció – 1973. január 1-től hosszú tömött sorban érkeznek az új csatlakozók. Norvégiában a lakosság népszavazáson elutasította a csatlakozást. – A bent lévők is megszavazzák, hogy akarják-e az újakat. – Összességében fejlett országok voltak, a közösségek pozíciói nagyot javultak, demográfiailag is. Több volt a lakosság, mint az USA vagy a Szovjetunió esetében. – világ legnagyobb acéltermelője, gépkocsi gyártója. GNP tekintetében még elmaradt az US A-tól, akkor kb. 1000 milliárd dollár volt az USA GNP-je. Közösségeknek 630 milliárd. Kisebb, de azért hatalmas összeg. 6.5. A Davignon-terv: törekvés a külpolitikai együttműködés kialakítására – bizottság állt fel Davignon vezetésével. Belga az úr. – Feladat: hogyan lehetne előrelépni a külpolitikai együttműködés kialakítása felé – ma sem olyan fényes terület, itt meg pláne még csak a kezdetekről van szó – javaslat: információs és konzultációs mechanizmus a tagállamok között, hogy összehangolhassák a munkájukat. – Európai Bizottság gyűjtse a külpolitikai információkat. – Negyedévenként találkozzanak a külügyminiszterek. Nemzetközi politika kérdéseiről értekezzenek, összehangolják a tagállamok külpolitikáját. – Külügyminiszter-helyettesekből üljön össze egy havonta ülésező tanács. – Külügyminiszterek minden nagyobb váratlan rendkívüli nemzetközi esemény kapcsán egyeztessék álláspontjaikat – Tagországok a külképviseletek munkáját közelítsék: bizonyos közös információkat kapjanak ezek a képviseletek – Tagországok egymást bízzák meg ilyen külképviseleteken, nem kell minden országnak mindenhol külképviselet. – Évente kétszer az Európai Parlamentben a soros ország külügyminisztere tájékoztassa az Európai Parlament késviselőit a fejleményekről – A tagjelölt országokat is tájékoztassák a külügyminiszterek. – Ezek egy része szinte azonnal életbe is lépett. – történik előrelépés, neve is lesz: Európai politikai együttműködés/Cooperation Politique Européenne/EPC

VII. A K I L E N C E K

NEHÉZ ÉVEI VÁLSÁG ÉS

7.1. –

–

(1973-1979), A N E M Z E T K Ö Z I A Z EK (1971-1973)

PÉNZÜGYI

Két szál van. 1. események spontán menete, 2. hágai döntés alapján csinálnak egy közös monetáris politikát. Ennek kialakítása még a válság előtt elkezdődött. Első lépése a Verner terv. Verner-terv (1970) o Luxemburgi, miniszterelnök, pénzügyminiszter, és egyéb álláshalmozó. o Hágai csúcstalálkozó döntése volt, hogy legye ilyen politika. o Két álláspont ütközött:  monetarista álláspont: pénzügyi politikákat lehet harmonizálni, ezt lehet kezdeni a közös pénzügy politikával, anélkül hogy beteljesedne a gazdaságpolitika. részben függetlenül. Franciaország, Belgium, Luxemburg.  Ökonomista: NSZK, Hollandia. Azt mondták, hogy a közös pénzügypolitika csak a gazdasági integráció magas szintjén tűzhető napirendre. előbb azt kell megcsinálni, aztán később lehet vele foglalkozni. 33

©Lara

– –

–

–

–

– – – –

– –

– – –


o Barre (francia pénzügyminiszter) egy nagyon csúnya francia férfi, nagyon okos magyar feleséggel. Szerinte nem kell halogatni, lehet előremenni. Ő gondolatai alapján dolgozott Verner is. o 1. változat 70 őszén, majd többször finomították. A vitát tegyék félre és párhuzamos megközelítéssel dolgozzanak. o Közös pénzügypolitikához bizonyos szinten harmonizálni kell a költségvetéspolitikákat. Fontos előfeltétel. o Bizonyos monetáris döntéseket közösségi szintre kell felvinni. o Létre kell hozni a tagországok jegybankjainak közösségi rendszerét. o Tagországokban lévő valuták árfolyammozgását sávba kell rendezni, korlátok közé kell szorítani. Egy évtized alatt el kell jutni a közös valutáig. o Ezek voltak a fő kiindulópontok. Egyelőre még a végével ne foglalkozzanak, három szakaszos pénzügyi uniót képzelt el, kb. hároméves periódusokkal. Első három évre dolgozta ki. o 1971. január elsejével elkezdődik az első szakasz, 73. végéig tart. 1971-ben kirobban a válság. Nixon 1971. augusztus 15-én leértékeli a dollárt. o Új gazdaságpolitikának nevezik: 90 napra befagyasztják az árakat, béreket. (állami szektorban persze) o fizetési mérleg és dollár védelmében felfüggeszti a dollár aranyra válthatóságát. o Az importra 10%-os pótadót vet ki az amerikai termelők védelmében. Gyakorlatilag vám. Az utóbbi kettő szembeállt a Bretton Woods-i rendszerrel. Gyakorlatilag ennek két alappillérét rendítette meg. Amerika gazdasági helyzete, világgazdasági pozíciói kényszerítették erre. Körülmények: vietnami háború sokba került, gyengülő dollárral szemben spekuláció. Európai fogadtatás: kicsit hisztérikus volt. Drámai reagálásokat váltott ki. Lehetett rá számítani, hogy előbb-utóbb bekövetkezik, de az ilyet nem szokás előre bejelenteni. A világ aranytartalékainak a 35%-a a Közösség bankjaiban volt, míg a II világháború után még 2/3-a az amerikaiak kezében volt. Export-import mérlegben nem álltak jól az amerikaiak Európával szemben. Nixon nem akarta, hogy bajok legyen Európával. Konzultációk kezdődnek. Legalább olyan nagy problémának látszott a gazdasági válság, mint most. Eddig volt egy tuti biztos valuta, meg még aranyra is lehetett váltani. Innentől inflálódik a dollár és még aranyra sem lehet váltani. Más helyzet! Európai országokban, a gyengébbeknél bizonytalanság, főleg pénzügyi. (belga és olasz valuta) Elkezdték lebegtetni az árfolyamot, nem stabil (ősszel). Decemberben eljutnak odáig, hogy a valutákat 2,25-ös sávban tartják. (Tehát lefelé és fölfelé 2,25 %-al lehet eltérni) Decemberig rábeszélik Amerikát hogy vonják vissza a 10%-os kivetett adót. még úgy gondolták hogy a dollár be tudja tölteni a központi szerepet a pénzügyi életben. Egymáshoz viszonyított árfolyamot egy sávban igyekeznek tartani, ez egy „kígyó”. Ez a dollárhoz viszonyítva szintén egy sávban akar maradni (ez a csatorna vagy alagút) Valutakígyó az alagútban. Egyes országok nem tudnak a kígyóban maradni, a dollár meg nem képes csatornát alkotni. Összezavarta az eredeti elképzeléseket. Sürgető lépéseket követel. 73-ra egyelőre eredmények nem nagyon vannak. Nehéz helyzet a valutaügyekben. 34

©Lara


7.2. Az olajsokk – IV. arab-izraeli háborúhoz kapcsolódik (1973) – Az arab országok elrendelnek egy olajembargót azokkal az országokkal szemben, akik szerintük Izrael-pártiak. Többek között Hollandiával szemben. Akkor még a Shell holland többségű volt, és az a világ legnagyobb olajvállalkozása volt. – innentől kezdve jelenik meg az, hogy az olajexportáló országok szervezte kezdi a kőolaj exportálást politikai fegyverként használni. megjelenik a kőolaj-fegyver. – Lesz annyi eszük az araboknak, hogy mért ne kérjenek többet? – 73 őszén gyakorlatilag a kőolaj ára durván 4-szeresére növekedett 3 hónap alatt. – 50-es/60-as években 1 hordó olaj (450 liter) 1,70-80 körül volt. 73. közepén (sokk előtt) 3 dollár körül. Év végére 12 dollár lesz. – Európai gazdaság alapvetően kőolajra épül, mint energiaforrásra. Szembe kell nézni azzal, hogy egy külső tényezőtől függenek. Plusz pszichológiai hatások is vannak. – Elkezdődik, hogy az energiapolitikában is kellene valamit közösen csinálni. Nem lesz, a mai napig sincs. – Egy eredménye azért van, európai autóipar átalakul, már nem gyártanak benzinfaló autókat. („Agyament újgazdagok mennek ilyen 15 milliós autókkal” HJ) – Európai tagállamok arab országokhoz és Izraelhez való viszonya is átalakul. – Jobban rá vannak utalva, mint Amerika. Az amerikai kormányzat nyugodtan izrael-barátkodott, mert nem érdekelte annyira a kőolaj-fegyver. – Európának viszont az arabokkal kellett jó viszonyra törekedni. Egészen addig így is volt, míg a palesztin terrorakciók el nem kezdődtek. – Olajár-emelkedés azt jelentette, hogy véget ért az alacsony infláció korszaka. 58-72ig a tagországokban 3,3% körül volt az infláció. 73-tól elszabadul a pokol, 73-ban 7%-os az átlag, 74-ben 14%, és 75-ben is ez marad. 76-tól kezd visszafelé menni. – Nem csak a kőolaj ára emelkedik, hanem a földgáz, az elektromos energia. Véget ért a gyors növekedés időszaka, problémásabb korszak kezdődik. 7.3. Új szereplők az európai színpadon – Gazdaság változik, politika is változik. Anglia: – Wilson, Harold (angol). Angliában győzött a munkáspárt. 73-ban volt a csatlakozás Választási küzdelemben szegény Wilson azt mondta, hogy a konzervatív párt idejében történt a csatlakozás, össze-vissza szerencsétlenkedtek, rosszul tárgyaltak. – Ha ők lesznek, népszavazást írnak ki, hogy akarnak-e maradni. Ez életveszélyes volt. Szerencsére több eszük volt a briteknek, mint a munkáspártiaknak, maradni akartak. – Bizonytalan, a Közösséggel szemben szkeptikus (és akkor még nagyon udvariasan fogalmaztam – H. J.) NSZK: – Helmut Schmidt. (74-től) Willy Brandt kénytelen volt lemondani (69-től volt). o Azért mert az egyik titkára egy NDK kém volt. – H. Schmidt 82-ig lesz az NSZK kancellárja. – Kiváló közgazdász. Nem olyan jó szónok, mint Willy. De remekül értett a pénzügyekhez, közgazdaságtanhoz. – NSZK jön ki először a válságból, ezen túlmenően az egység mélyen elkötelezett híve volt. Kötelessége hogy az európai integráció ügyét előrevigye. – Franciaországgal karöltve tudja elképzelni. Franciaország: – 74: Pompidou meghal 35

©Lara

– – –


Giscard d’Estaign lesz az elnök Francia arisztokrata. Gazdasági miniszter volt korábban. „Giscard-Schmidt-tengely” alakul ki. Nagyon is a realitásokhoz igazodó két politikusról van szó. A Közösség lépésről lépésre való építésén vannak.

7.4. Egyebek Szerencsés folyamatok Európában: – Megbukik 74-ben a görög katonai diktatúra (fekete ezredesek rendszere) Ciprusi kérdéssel kapcsolatban. Görögországban újra elindulnak a demokrácia felé. – Lehet már velük tárgyalni, napirendre kerül a csatlakozás. – Portugál rezsim is megbukik, 74-ben. Szegfűs forradalom, katonai államcsínnyel eltávolítják. – Spanyolország: végre meghal Franco, összeomlik a diktatúra. Alkotmányos demokratikus átalakulás. – Egy pesszimista jel: Chilében ellenkező irányú fordulat. Pinochet kerül hatalomra. – Amerikaiak aggódtak Európa miatt. – Lényeg hogy a Közösség számára kedvező változások. Az Európai Tanács (állam-és kormányfők tanácsa) létrehozása (1974) – Intézményi átalakulások, amikből megszületik az addigi rendszertelen találkozókból ez a rendszeres tanács. Tindemans-jelentés (1976) – Belga pasas ő is. – Hogyan lehetne jelentős lépéseket tenni az intézményi előrejutásban? – Fontos javaslatok. Föderalista irányba akarta továbbvinni az intézményrendszert. – Bizottság jogkörének szélesítése. – Tanács jogkörének egy részét átadta volna a bizottságnak. – Európai parlament törvényhozó jogkörét kezdte volna szélesíteni. – Legyen alsó meg felsőház (nagyon föderális gondolat) – Integrációt nem azért csináljuk, hogy gazdaságilag hatékony legyen, hanem az európai embereknek szebb és boldogabb élete legyen. Demokratikus és szolidáris Európáról beszél, melynek az ember áll a központjában. – Tudta, hogy nem akarnak az ő sebességével haladni, legyen tehát többsebességes gazdasági és pénzügyi integráció. – Akik nem akarnak haladni, az tegye már meg, hogy legalább nem hátráltatja a többit. – Minden csúcstalálkozón szerepelt a kérdés, de sose vitatták meg, csak szép álom marad. Nem volt meg a szándék. 7.5. Külkapcsolatok fejlődése – 1975: Loméi Egyezmény: fejlettebb generációja a harmadik világgal való együttműködésnek. – 79, 84-ben következő ilyen Loméi egyezmények. Frissítik. – Főleg mg-i termékekről szólnak, ezek vámmentesen jöhessen be a közösség piacaira. Nem ragaszkodik a Közösség ahhoz, hogy az övéik vámmentesen mehessenek. – Inkább tőlük vegyenek azért, mint az amerikaiaktól. – kapcsolódik hozzá egy segélyprogram is, ha éppen valahol éhen akarnak halni, akkor gyorssegélyeket ad. Meg vannak egyéb programok is. – tudományos, kulturális és egyéb fejlesztési segélyeket is adnak, ma a közösség a legnagyobb segélyező. 36

©Lara

– –


Helsinki konferencia időszaka, enyhülési folyamat, bár a KGST-vel nem változik a kapcsolat. Legfejlettebb ipari országok vezetőinek találkozója: G5-6- most 8. o leülnek és megtárgyalják a legfontosabb gazdasági kérdéseket

7.6. Közösségi regionális politika indulása (1975) – Regionális politikát kezdetben a tagállamok saját hatáskörbe tartozónak tekintették. – Alapító hat országban nem voltak óriási regionális különbségek. – Egyelőre oldják meg a tagok, bank adjon hitelt azoknak, akiknek ehhez kell. – Napirendre kerül Írország és Dánia csatlakozása, akkor világossá válik, hogy lesznek régiók, amik nagyon eltérőek. – Talán nem jó az, hogy mindenki oldja meg, mert nem megy ez így. Közösségi regionális politikára lesz szükség. Kineveznek egy bizottságot. – A Thomson-bizottság jelentése (1973) o britek benne vannak, legyen már akkor brit elnök. Felmérte, hogy hogyan állnak a tagállamok regionálisan. o eljövendő célokat fogalmazza meg o különböző pénzügyi támogatásokat a legszegényebb régiók fejlesztésére kell fordítani o tagok regionális politikáját össze kell hangolni. o ezek után a regionális kérdést minden más politikában is érvényesíteni kell. pl. a mg-i politikát is úgy kell alakítani hogy, vegyék figyelembe a regionális szempontokat. o 74-ben döntenek az ERFA felállításáról. – Működni kezd az Európai Regionális Fejlesztési Alap/ERFA, European Regional Development Fund/ERDF (1975) o 1,3 milliárd ECU-vel indult. sok pénz, de kevés volt. o Hollandiában nincs gond, azt mondták elég ennyi. o ahol kellett volna ez a pénz, azt mondták, kevés. o Anglia kevés pénzt kaphatott vissza a mg-i politikából. Ebből majd akkor többet akar kapni, mint amennyi elvileg járna neki. o nem úgy működött, mint most. o nemzeti kvótarendszer volt. tagországok kapták ebből az alapból a pénzt, nemzeti kvóta alapján. erősen vitatható valami volt. o nem pályázati rendszer, mint ma. természetesen a tagországok először - ha van egy ilyen alap -, akkor a saját költségvetésükből igyekeztek kevesebbet költeni regionális politikára. ezt ne lehessen csinálni: úgy működik, hogy mindig kell egy saját rész, így lehet pénzhez jutni. 20-25% a saját rész, a többit az alapból lehetett kapni. 7.7. Az európai monetáris rendszer/EMR, European Monetary System/EMS megszületése – 1979 – 1976-ban jelentkeztek az első jelek, hogy túl vannak a válság mélypontján. – Elsősorban az NSZK-ban mutatkoztak a javulás jelei. – Világgazdaságban is mozgások mutatkoznak. Elnökválasztás az USA-ban, Jimmy Carter 1977-től lesz elnök. o Ezzel véget ér a Nixon-Ford-Kissinger korszak, a nagy enyhülés. o Az USA új külpolitikát akar kezdeni, túl van a vietnami háborún elvileg, de lelkileg és gazdaságilag mégsem. o Brzezinsky, Carter nemzetbiztonsági tanácsadója 37

©Lara

– –

–

– – – – –


o Szovjetunióval való enyhülést veszi vizsgálat alá o Emberi jogok kérdése lesz a fontos o Ezzel a nyugat-német amerikai kapcsolatban kezd feszültség keletkezni. 7677: Schmidt a kancellár. o Carter: a világgazdaságban három mozdony van: USA, EK, Japán. Ha ezek egy irányba húznak, akkor ki lehet jönni a válságból. o Inflációs, állami beavatkozásos megoldás. o Németek úgy gondolják, hogy nem szabad az infláció felé menni. Tehát máris nem egy irányba megy a három mozdony. Ők stabil valutarendszert akarnak, antiinflációs politikát. Európaiak afelé hajlanak, hogy egymással kell összekapaszkodni nem a három mozdonnyal Állam és kormányfők ülésén a gazdasági ügyekben megállapodnak: be fogják vezetni az ECU-t, lépéseket tesznek az ügyben hogy az EK országai együtt próbáljanak kijönni. 78: Brémai ülés. (Német elnökség) Schmidt és Giscard d’Estaign egy konkrét tervet nyújtott be o meg kell teremteni az európai monetáris rendszert. o az eddigi valutakígyó helyett Brüsszeli ülés. Határozatot hoznak ennek a bevezetésére. 79-től fog működni, január 1. az első határidő, majd átteszik márciusra GBR szénája olyan rosszul áll, hogy nem tud benne részt venni. 1990 októberében lépnek be. 1979. március 13-tól működik. Stabilitásorintentált gazdaságpolitika. Kockáztatás nélküli. Amely akkor is stabil marad, ha tovább gyengül a dollár.

7.8. Az EMR/EMS pillérei – ECU/európai valuta egység o def: valutakosár melynek értéke a nemzeti valuták árfolyamának meghatározott módon súlyozott átlagaként áll elő. o Nemzeti valuták ebben a kosárban akkora helyet foglalnak el, ami az illető valutáknak (gazdaságnak) a súlya. Legnagyobb súlya német márkának van (30%) o 19,8 % Francia frank o 13,3 % Font o 10,5 % Líra o 1,31 USD-vel volt egyenlő. o Soha nem voltak ECU bankjegyek, csak elszámolási egység! o Funkciói:  viszonyítási és elszámolási egység az országok között  korlátozott mértékben tartalékvalutaként működik  nemzeti bankok közötti fizetési forgalom eszköze: ezzel az ECU-vel fizettek egymásnak a tagországok. o szereplője a nemzetközi tőkepiacoknak o ebben az esetben „magán ECU”-nek hívják. – ERM/árfolymmechanizmus o szuperkígyónak hívták. Saját árfolyamát a dollártól függetlenül működtetik o Hogy életben maradjon: a jegybankok folytonosan beavatkoznak a keresztárfolyamok védelmére. A közösség jegybankjai nem tehetik meg hogy arra várnak, mikor fuccsol be az egyik, hanem mentik egymást 38

©Lara

–

–


o ECU árfolyamtól való eltérés 2,25 lehetett. Ha valaki nem bírta, ki kellett hogy lépjen. Olaszok esetében 6 %-os lehetett. o Angolok kívül maradtak eleve, fociba se rúgtak (HJ) EMCF/European Monetary Cooperation Fund/Európai Monetáris Együttműködési Alap o A mai európai kpi bank korai elődje o kpi monetáris intézmény o igazgatótanács tagjai a tagok jegybankjainak elnökei o elsősorban kpi könyvelési feladatot ellátó szerv o tagok jegybankjaik a tartalékaikat fiktív módon helyezik el ide, papíron. o fiktív módon ECU-t bocsát ki. o Jegybankok teljes önállóságukat megőrizték o jegybankok közötti együttműködés folytonosabb és összehangoltabb lesz Rövid és középlejáratú hitelmechanizmusok és interveniálásra félrerakott különleges alapok o ha valamelyik ország megközelíti a 2,25 %-os sáv szélét, akkor ki lehet menteni

7.9. Az EMR működése (1979-1998) – EU létrejöttéig tart az egész. – Sok sok gond van, de hozzájárul a rendszer a valutaárfolyamok stabilizálásához. – 79-87 között 13-szor kellett kiigazítani az árfolyamokat. – 83-92 nem került sor ilyenre. – infláció csökkenéséhez hozzájárul. 79-től elkezd megnyugodni az infláció, egyszámjegyű lesz – Árak elkezdtek közeledni egymáshoz. – tagországok közötti összefonódás elősegítése. közösen is kezdenek csinálni dolgokat nem csak gondolják. – kiiktatta a versengő leértékeléseket. addig a tagok gyakran nyúltak ehhez az eszközhöz, hogy mesterségesen leértékelték a valutájukat. torzulás a versenyben. ez tisztább verseny. – Két súlyos negatívum o stabil pénzügyi politika lelassítja a gazdasági növekedést. Jóval lassabb de stabil növekedés. Tavalyig, kb. o Ha ez lelassul az azzal jár hogy megnő a munkanélküliség. 70-es évek végétől a tagországokban kialakul egy stabil 7-10%-os munkanélküliség. 7.10. Az első közvetlenül választott Európai Parlament (1979) – ne delegált legyen, hanem közvetlenül választott – lényegében tanácsadó szerv az EP – ezt a deficitet próbálták ezzel felszámolni – évek óta tervezik, hogy így lesz. 70-es évek közepétől látszott hogy lesz, 75-ben döntik el hogy legyen. – vita egyfelelől arról szólt hogy mikor lehet bevezetni – másrészről milyen jogosítványai lesznek a parlamentnek? nem sok előrelépés eben ekkor még. – néhány dolgot meg kellett csinálni. választási rendszerek kb. hasonlóak voltak. olyan rettenetes különbségek már nincsenek (életkor, arányosság, ilyesmik) – megvoltak az alapvető párttipusok, (kereszténydemokraták, szociáldemokraták) aztán a nagy tarkaság. – kialakulnak a transzeurópai pártok. a Közösség országaiban ugyanabba a családba tartozó pártok. 39

©Lara

– – –

–

– – –

– –

– – – –

–

–

– –


Transzeurópai szocialista pártot megalapítják pl. Egész közösségre kiterjedő pártok! nem egyeztetnek minden ponton persze, de sok mindenben közösek. egyeztetés és szolidaritás is van köztük. kialakul egy transzeurópai pártrendszer is. történelmileg újdonság. egyes pártok kiket indítsanak? kezdettől fogva gyengeség. o európai parlamentben minden ország esetében a képviselői fizetések sokszorosa a hazainak. nagyon jó dolog annak lenni. o saját hazai politikai életükben lehasználódott politikusoknak remek lehetőség. o Nem is feltétlenül értenek az európai ügyekhez. lakosság viszonylag alacsony részvétele. rendszerint kevesebben vesznek részt, mint a hazai választásokon. eleinte összeférhető volt az EP tagság a hazaival. azért volt lehetséges mert nem dolgozott az EP. Ma már ez nem összeférhető. A mi kedves képviselőink ezt nehezen látták be. (HJ) Ezek mellett mindig volt azért olyan, aki nem megélhetési politikus hanem elkötelezett híve az egységnek. nyelvtudás kötelező! angoloknál vagy franciáknál könnyű, de a többieknél… jellemző ezáltal, hogy több a fiatal, akik meg tudták tanulni a nyelvet, ambiciózusak, stb. Ez egy jó dolog! kezdő politikus számára nagyon jó iskola. korosztályos szakadék – fiatalok, és levitézlettek 110 millió európai vett részt az első választáson. o Legmagasabb az olaszoknál 85 % o Legalacsonyabb, 32 % GBR 410 képviselő volt, 113 néppárti (kereszténydemokrata) 107 a szociáldemokratáké. Végig ez lesz a két legnagyobb frakció. 64 kommunista (olaszok, franciák), liberálisok 44. nagy eredmény, de korlátozott funkciók.

VIII. A „B R I T - S Z A K A S Z ” (1979–1984) –

– – –

Ez a kis hidegháború időszaka. Nagymértékben meghatározza a korszak jellegét. Thatcher lett GBR-ben, Jean Monnet meg meghalt. Mitha Jean Monnet-vel együtt az európai egység eszméje is sírba szállt volna. Monnet nem, de az eszme feltámad majd. (HJ) Britekkel való kínlódás a legjellegzetesebb. Görögök viszont csatlakoznak.

8.1. Világpolitika – iszlámista forradalom – Kambodzsa, Vietnam – 69: Szovjetunió Afganisztáni intervenciója – Viharos események. 8.2. Brit háttér – 1979. M. Thatcher. (konzervatív) több mint 10 évig GBR első embere. Jelentős hatása van. – a munkáspárti kormánypárt az ő szemében szocializmus. – szabadság, egyéni kezdeményezés bajnokaként lépett fel 40

©Lara

– – – – – – –

– –

– – –

– –


a jóléti állam (szociális rendszerével) velejéig kompromittálta, megrontotta a brit társadalmat ehelyett az egyéni, egyes ember kezdeményezőkészségének kibontakoztatása, szabadsága a cél egyes ember érvényesül. Neoliberális elmélet igazából. tudatlan emberekre ment el a közhaszon, kevesebb állami beavatkozást követelt, minél kisebb államot, nagyobb piacot. Külpolitikában a britek versenyképességének helyreállítását tűzte ki célul. Európa beteg embere ne már GBR legyen. atlanti elkötelezettséget hangsúlyozza, USA és GBR szoros, új együttműködése. aggodalmat okozott ezzel, mintha az 50-es évek elejéhez akart volna visszatérni. minden áron Anglia nemzeti érdekeit akarja érvényesíteni, az EK-n belül is adják vissza a pénzünket! Európától visszaköveteli a pénzüket. britek rossz csatlakozási szerződést kötöttek, Anglia többet fizet be mint amennyit visszakap. brit gazdasági teljesítményt kezdték megközelíteni az olaszok. 83-ra megelőzi a GDP-ben! Anglia hátraszorul. Lelassul. brit nagyság, elsőbbség elveszett! Kispolgári családból származik, fűszeres volt az apuka. Thatcher makacs volt és következetes. Eltökélt, céltudatos. Iron Lady – tökéletesen ilik rá.

8.3. Görögország az EK tizedik tagja (1981) – Egyik első kérelmező volt. – Diktatúra volt Görögországban, amíg ez van, senki nem állt velük szóba – 74-ben megbukoktt, ekkor a görög kormány felújítja a közösséghez tartozás iránti kérelmet. – 75-ben nyújtják be a kérelmet. – természetesen nem megy gyorsan, be kell bizonyítani hogy stabil a demokrácia már. – Tárgyalások is időbe telnek. – 79 májusában (28-án) írják alá a csatlakozási szerződés, majd ratifikáció másfél év, és 81. január 1-től tag. – tárgyalások: görög fél nem akadékoskodott. minél gyorsabban jussanak el, az a lényeg. utána jönnek a támogatások. – majd a részletekről úgyis lehet bent gondolkodni. – Görögország szegény ország, íreknél is szegényebben. Mindig szegény kivéve az ókorban. Nincs nyersanyag, nincs mg, még birkából is importra szorulnak. Hajózásban, és olajtankerekben tök jók. (Onassis) se vaskohászat, se alumínium. – mg politika: 7 év haladék – ipari vámok lebontása: 5 év haladék – Görögország máig nem a legjobb tanuló az Unióban. Vegyük fel mert jó trambulin kisázsia és a kelet felé. Ezt a várakozást nem teljesítette. Sem gazdasági sem politikai téren nem működött igy – Görögország mint legszegényebb ország jelentős támogatásokat kapott de nem fejlődött olyan gyorsan mint mondjuk Írország, vagy később Spanyolország vagy Portugália. – nem olyan sebességgel azért mint várták. – rossz tanuló lett. de vannak rosszabbak. pechjük volt azért: földrajzilag nem függ össze a közösséggel. Eleinte még jó volt, mert a Tito-féle Jugoszlávia még működött, autópályán még elérték egymást

41

©Lara

– – –


elszigeteli őket a délszláv háború. A turizmusban is nagy problémát jelentett. Németek járogattak Görögországba, amíg lehetett. Az egész turizmust át kellett építeni légivé. Ortodox keresztények. Görögország és Törökország között nem alakul ki jó viszony.

8.4. Új szereplők az európai színpadon: – Thatcher – François Mitterand o szocialista párti. Nagy tapasztalatú politikus. De Gaulle ellen volt. Haldokló szocialista pártot vett át. o erős volt még a kommunista párt is o nem állt ki határozott Európa-politikával. Valószínűleg nem volt neki nagyon ilyen. o Arra gondoltak, nem fog menni ez a Párizs-Bonn tengely. o Voltak azért olyan tanácsadói akinek volt Európa-víziója o 84 elejétől (Franciaország a soros elnök) egyre fontosabb lesz az európai integráció ügye o Franciaország elszánt arra, hogy a francia-német együttműködésre építve előrevigye az integráció ügyét. Bővítés-mélyítés. o ez a két alappillér harcos ellenfelévé teszi Thatchernek. 8.5. Helmut Kohl − 1982-98: az NSZK kancellára. − 82-ig szociálliberális koalíció (Schmidt) − Elfáradt a kormány, lakosság úgy gondolja, egy másik jobb lenne. − Október 1-én bizalmatlansági szavazás szabad demokraták megbuktatták az addig támogatott kormányt. − NSZK a Schmidt kormány alatt gazdasági növekedést mutatott, gyorsan fejlődött. − ilyen örökséget vesz át Kohl. − Fáradhatatlanul küzdött, eleinte a belpolitikában. Külpolitika folytatását ígérte. Európa-politikára vonatkozóan se volt markáns új irányvonala, folytatni kívánta az előző kormányét. − Franciákkal való együttműködést állította a középpontba. 8.6. Európa és az „eurorakéták” − Kis hidegháború korszaka. Nem olyan mélység, nem olyan hideg. − Ebben az időszakban nincs helye a nagy külpolitikai koncepcióknak. Európa egy picit eljelentéktelenedik megint. − Eurorakéták telepítése az egyik fontos elem. Kicsit az európaiak feje fölött történik, a két szuperhatalom vívja a maga játékát. − Esetleg közvetítőszerep, de arra sem nagyon tartanak igényt a nagyhatalmak. 8.7. Az Európai Tanács (1984) – Fontainebleu-ben – G7-ek ülésezése előtte – Három fontos téma: 1. Európa kelet-nyugat relációjában. Legfontosabb téma az USA vámpolitikája volt. 2. Szovjet kapcsolatok és téma volt. 3. Költségvetésről is beszélnek. – GBR minden évben egy visszatérítéses rendszer keretében a britek által befizetett ÁFA hozzájárulás 66%-át visszakapja. Rendkívül nagyvonalú lett volna, de 42

©Lara

– – –


hozzátették, hogy az ÁFA szint eddig 1 % volt, felemelték 1,4 %-ra. Tehát ez nem csökkent végül is. 86. január 1-től megy. Bővítés: Spanyolország és Portugália felvétele. Csatlakozási tárgyalásokról van szó. Ennek a folyamatnak a befejezéséről hoztak határozatot.

Polgárok Európája: – azt jelentette, hogy miként lehetne a közösség tagországainak polgáraihoz közelebb vinni magát a közösséget, hogy jobban magukénak érezzék az integrációt – majdnem mindig eredménytelen küzdelem. – Úgy tervezik, hogy 1985. január 1-től megjelenjenek a közösségi útlevelek. Kompromisszumos megoldás lett. Megtartották a tagországok címereit, formáit, de beírták, hogy tagok. – Kineveznek egy bizottságot, hogy a Polgárok Európája terv keretében mit kellene még csinálni. Adonino volt az elnök. – Javaslatok. o 86 tavaszától bizottság székháza előtt (Brüsszel) először húzták fel a közösség lobogóját. o Közben Beethoven örömódájának első sorai, mint himnusz. o Tervek, hogy az olimpián ne nemzeti, hanem európai színekben induljanak. o határok kérdésében előrehaladás. o ECU-t valamilyen formában meg lehessen fogni, legyen érme.

IX. A Z EK D E L O R S E L S Ő E L N Ö K S É G É N E K (1985-1989)

ÉVEIBEN

9.1. Delors – Európai Bizottság második legfontosabb elnöke – Koncepciózus, elkötelezett híve az egységnek. Föderalista irányba akarta vinni. – Néptanító típusú, nem olyan különösebben karizmatikus ember. – Eurobürokratának kiváló – 25-ben született, Párizsban. Apa háborúban harcolt, élete végéig kitartott amellett, hogy a háború undorító dolog. – Mélyen hívő katolikus, anyja nagyon hívő. – Francia, katolikus, mélyen hívő az kisebbség. Nem olyan konzervatív a francia katalicizmus, erősek a modern elemek. – Szociális töltete is van. Szegényekkel való szolidaritás komoly eleme, ennek szellemében él az igazi katolikus. – Rendszerint nem csak alamizsnálkodnak, hanem vannak szociális szervezetek, és ebben részt vesznek. Nem Párizs elegáns negyediben lakott, hanem alsó középosztálybeli helyen, munkás csoport közelében volt a lakása. Mindig tudta hogy milyen árak vannak, hogyan élnek az emberek. Ez nem mondható el a mai politikusokról. (HJ) – Német megszállás alatt volt egyetemista, össze-vissza mentek az országban. – Nehezen döntötte el, hogy mi legyen belőle, mert jó volt humánból és reálból is. Hivatalnok eleinte különböző helyeken. Főiskolai közgazdász diploma, pénzügyi tanfolyamok. 62-től minisztériumba van – Tervhivatal volt Franciaországban. 69-ben már államtitkár itt. – Tagja a Bank de France igazgatótanácsának, tanít a Sorbonne-on. – 74-ben lesz szocialista párttag, 79-ben választották meg EP képviselőnek. 81-84-ig püi miniszter. 43

©Lara –

– –

– – – –

– – – –

–

–

– – –

– –

– – – – – –


85-től EB elnöke. Kétszer újraválasztották. Dinamikus gyors ütemet diktáló elnök. Mitterand és Kohl támogatását is élvezte 80-as évek II. felében a közösség gazdasága lendületbe jön, ebben is volt szerepe. Új tagok felvételére is hajlandóság. Mélyítsük a közösséget unióvá. Hidegháború végén gyors történelmi átalakulás. 95-ben járt le a mandátuma. A Mi Európánk kutatóintézet 96 óta, és emlékirat írogatás. 85-től kezdődő tevékenységének első nagy feladata a belső piac (egységes piac) piac-egyesítés megvalósítása RSZ-ben kitűzött közös piac célja a négy szabadság. Formálisan megvalósult 68-ra. (vámunió) részlegesen a valóságban. nem-vámjellegű korlátozások még bőven előfordultak. egész közösség versenyképessége növekszik. teendőket az ún. fehér könyvben fogalmazta meg (1985) o európai integráció a diplomácia történetből és külügyi történetből vette át ezeket a színes könyveket. Füzetszerűek, elég nagy példányszámban jelenik meg. Pl. akkor ha egy ország külügyminisztériuma próbált vmit elmagyarázni a lakosságnak. Nyilvános diplomácia egyik eszköze. európai bizottság már adott ki korábban is ilyeneket. ez a belső piac megteremtéséről szólt. programcsomagra vonatkozó tervet jelent. bizottság fogalmazza meg továbbgondolás céljából. 50-400 oldalig minden lehet. milyen akadályok vannak, amelyek gátolják a belső piac megteremtését. 6-7 év alatt 1992. december 31-re módszeresen fel kell számolni ezeket az akadályokat, közösségi jogszabályok kellenek. 350 millió lakosságú térség egyetlen piaccá változzon közösségi jogszabály-javaslat gyűjtemény. miniszteri tanács többségi döntéssel fogja elfogadni, egy tagország nem akadályozhatja. irányelvként kerül megfogalmazásra. rendkívül részletesek. megvalósítása nagy adminisztratív követelmények. brüsszeli adminisztrátorok száma megnő. britek, dánok nem akadékoskodnak pedig szoktak. Majdnem hogy jeleskedtek benne. Olaszok-görögök késlekedtek, náluk lassan megy a parlamenti gépezet. határidőre, 1993. január 1-től már működik, rengeteg jogszabályt módosítottak o áruk mozgásának szabadsága: megszűnt a határon az áruk ellenőrzése. nem álltak napokig a határon a kamionok. vagy a gyártáshelyen vagy a célállomáson ellenőriznek. o összehangolták szavatossági, eüi előírásokat. o bíróság is segítette ezt a folyamatot. minél könnyebb megvalósulást segíti a tevékenységük. o munkavállalók akadálytalan mozgása. szakmunkás bizonyítványok és diplomák kölcsönös elfogadása. o lehet-e egy ország állampolgára egy másik állam hivatalnoka? most már lehet. o letelepedés is kérdés. szegények, nem aktív munkavállalók, nyugdíjasok számára fontos ez. o tőke szabad mozgása. Rengeteg változtatás. Bankok és biztosítási társaságok szabad működése. Bankfelügyelet. (Dijon-i ribiszkelikőr ügy) o nincs közös adópolitika. Ma sincs. o közbeszerzési piacok megnyitása más országok előtt. 44

©Lara

– – – – –

–


o jövedéki adók közelítése, o Légitársaságokhoz irracionális módon ragaszkodik az állam. Schengeni megállapodás (1985) Schengeni egyezmény (1990) Megállapodás: Benelux, Franciaország, és Németország megállapodása. Egyezmény: sorban csatlakoznak hozzá a tagországok. elsőben (1985-ösben) azok vannak benne akik igazán akarták. áruk, piacegyesítéshez kapcsolódott. a közösségbe kívülről érkezők egységes határátlépése, menekültügy egységesítése, közösségben való tartózkodás egységesítése.

9.2. Spanyol-portugál csatlakozás (1986) − Portugáliában 1928-tól Spanyolországban 1939-től diktatórikus berendezkedés volt. − politikai intézményrendszerük miatt kizárták. − portugálokkal az EFTA kivételt tett. EK esetében nem jöhetett szóba a tagság. Derék kapitalista ország volt mindkettő a tulajdonviszonyokat tekintve. − politikailag nem voltak vállalhatóak. − portugál diktatúra lazább, nem volt olyan véres. Nincsenek kivégzések. Szegény ország, anyagi javainak nagy részét elfecsérli az afrikai háborúra. Spanyolországban véres a diktatúra, nincs gyarmati háború, elmaradott ország ugyan, de gyors gazdasági fejlődés (Franco-rezsim) − 60-as évek elején úgy gondolták, lehetne kopogtatni. Kérelem Brüsszelhez, akik azt mondják, nem. − Hatvanas évek második felében kötnek velük gazdasági megállapodásokat. Preferenciális kereskedelmi megállapodások, bizonyos termékekre bizonyos engedmények. − 73, szegfűs forradalom felszámolta a diktatúrát. 75-ben meghal Franco. − fellépetnek csatlakozási kérelemmel a 70-es évek közepétől. − eleinte az a probléma hogy megszilárdult-e a demokrácia. NSZK támogatta hogy megszilárduljon a demokrácia. − Phelipe Gonzales spanyol szocialista vezető, kiemelkedő. − Portugál vezető a német szociáldemokráciát tekinti követendőnek. − úgy tűnik, erős kommunista párt lesz, de aztán nem lesz végül. − másik veszély a szélső-jobboldal. − 70-es évek végére nagyjából stabilizálódik a demokrácia. − Csatlakozás kapcsán eléggé különböznek. − Spanyolország nagy, 30 millió lakos. Addigi országok között új ország. Vagy nagyok (60 millió fölött) vagy kicsik, 10 alatt. Intézményrendszer tekintetében is gond. − Spanyolország a közösséghez képest átlag alatti, és még nagy is. ejnye-ejnye, ez gond. − Portugália kisebb gond mert csak 9 milliós. − adottságok is különbözőek. Portugália könnyebben integrálható, három exporttermék (nem konkurens senkivel): tőkehal (halászat probléma lesz), bor (nem igazán probléma) és a parafa. − Alapvetően mg ország, nincsenek ipari termékek. − Spanyol mg több terméke konkurencia. birtokrendszer miatt sok nagybirtok. nagybirtok versenyképesebb mint a kicsi. hatalmas mennyiségű gyümölcs, zöldség, bor. − munkabérek alacsonyabbak voltak, mgi termékek igen nagy versenytársak elsősorban a mediterrán országok számára. Franciaország, Olaszország, Görögország.

45

©Lara


− Acélipar versenyképes, nem olyan régi, hanem viszonylag új. Ruhr vidék haldoklik, spanyol acélipar megjelenik olcsó, modern termékekkel. Ruhr-vidéknek megadja a kegyelemdöfést. − portugál és spanyol nyelvet rengetegen beszélik, ugródeszka Latin-Amerika felé. tehát örültek nekik. − integrált mediterrán program: külön program a mediterrán régióra. nagy pénzeket ad, egyik részét kapják azok az országok akiknek a csatlakozók konkurencia (olaszok, görögök, franciák) − másik részét pedig Spanyolország és Portugália kapja, hogy felzárkózhassanak. jelentős összeg, nem aprópénz. − se Portugália se Spanyolország nem akadékoskodik, minél előbb vegyék fel őket, annál jobb nekik. − jó tanulók lesznek a közösségben, Spanyolország különösen. közösségi támogatásokat felveszik, gyorsan alkalmazkodnak. − 30 évvel ezelőtt Spanyolország félig középkor volt. 9.3. Az Egységes Európai Okmány − 1986-ban írják alá − 57-ben volt a RSZ, eltelt csomó idő és szükség volt egy új alapszerződés-szerűségre. − több elképzelés volt, hogy mi legyen. − Európai Alkotmány kellene. Ez kezdettől fogva ott van az integráció híveinek fejében. (Angolok soha nem értik, hogy minek ők megvannak alkotmány nélkül) − RSZ továbbfejlesztéseként képzelik el (Spinelli). 60 éves körül van már, föderalizmus képviselője. − feláll egy Spinelli-bizottság, ami ezzel foglalkozik. − Másik szál az Alkotmány mellett. Genscher-Colombo (Colombo az olasz pénzügyminiszter) kezdeményezés. − 81-ben megfogalmazzák az Európai Unió gondolatát. Közösség célkitűzése az legyen hogy ez létrejöjjön, politikai és biztonságpolitikai együttműködés − továbbfejleszteni a politikai együttműködést, egyhangúság elvét visszaszorítani, növelni az EP kompetenciáját, kulturális együttműködés a tagok között. – Spinelli szerepe – 84-ben EP választás (2. ilyen) – nem adott lökést a föderatív elképzelések irányába – Ülésen lelkes beszéd Franciaország elkötelezettségéről. – Dooge, James. Ad hoc bizottság az okmány előkészítésére o Együttdöntési jogkör o vitális kérdésekben egyhangú szavazás a miniszteri tanácsban o Együttműködés terén előrelépés o Belső piac megteremtésében előrelépés o új közösségi politika (technológiai együttműködés – computer-technika, űrtechnika) o európai valutarendszer kiépítése o költségvetés bevételeinek növelése o kormányközi konferencia – 85 nyarán Milánói ülés. Összehívják a kormányközi konferenciát, aminek feladata az okmány kidolgozása. – Dolgozott a bizottság, 86. február 17-18-ra kész az okmány, ezen a tanácsülésen alá is írták. – Ratifikáció: közel egy évet vett igénybe, 87. január 1-től lépett életbe – Nem komplex szerződés, hanem a meglévő RSZ és ESZAK szerződéshez kiegészítő pontok 46

©Lara

– – – – – – – – –

– – – –


Rendelkezések: Bővíti az EP jogkörét, nem kapott törvényhozói jogkört azért. Tanács fontosabb döntései a Parlamenttel együttdöntésben születnek ezután. Növelte a Bizottságnak a végrehajtási jogkörét. Belső piac (Delors-csomag, fehér könyv) megteremtésének célja bekerülnek a szerződésbe, méghozzá 1992. december 31-es céldátummal. Gazdasági monetáris unió létrehozásának megerősítése, alapszerződési szintre kerül Meghatározza regionális alap tevékenysége körét. Kiterjeszti a közösség kompetenciáit új kérdésekre: környezetvédelem, technológia együttműködés, szociális politika. Miniszteri tanácsban növelik a többségi szavazásos kérdések körét és csökkentették az egyhangút. Európai politikai együttműködésre vonatkozóan részletes szabályok. Innentől a közös kül- és biztonságpolitika bekerül az Alapszerződésbe. Potenciális közösségi politika lesz. o szerződés kimondja, hogy a tagországok törekedni fognak egy európai külpolitika kialakítására és megvalósítására. o Ennek keretében tájékoztatják egymást minden általános érdekű külpolitikai kérdésről o Tagországok nemzeti külpolitikájuk alakításánál figyelembe veszik a többi ország külpolitikáját. o Nem tesznek semmi olyat, ami akadályozza a konszenzus kialakítását o Külügyminiszterek rendszeres találkozója évente 4 alkalommal o Állam és kormányfők tanácsában is meg lehet vitatni a külpolitikai kérdéseket o Évente kétszer kell erről beszélniük RSZ óta ez a leglényegesebb változtatás, új alapszerződés. Egészen 92-ig, Maastrichtig. Mutatja a lendületet, ami a 80-as évektől kibontakozik. Föderatív irányú továbbfejlesztést mutat. Jól működik ez a szerződés.

9.4 Az első Delors-csomag (1987) – tartalma a közösségi költségvetés reformja – Saját források: vámbevétel, lefölözés, ÁFA-forrás (1%-ról 1,4 %-ra emelték 1984ben) – 1984-ben elhatározták hogy csökkenteni kell arányában a közös mgi politika kiadásait, elvitte több mint felét. – Világos volt, hogy nem lesz elég ez a pénz sem, új politikák célkitűzéséhez biztosan nem. – Bevételeket emelni kellett. Ez az egyik gond. Másik hogy elkezdődött a vámbevételek csökkenése – 68-tól szépen növekedett a vámbevétel, de most kénytelen volt csökkenteni a vámokat, ráadásuk új országok csatlakoztak. – Különböző kétoldalú (közösség + külső országok) szerződések miatt is csökkentek. Harmadik országbeliekkel elsősorban, kedvezmények. – 8,7% a lefölözésekből, 25% vámokból, 65% ÁFA. (85-ben) – A tagországok befizetései között feszültségek keletkeztek. Voltak, akik azt gondolták, túl sokat fizetnek és túl keveset kapnak. – Akik számára idáig előnyös volt az elosztás, azok szeretnék ezt megtartani, akiknek kedvezőtlen, azok meg változtatni akarnak. 47

©Lara

– –

– –

– –


Át kellett rendezni Akkoriban a tagállami költségvetési mérlegek nem tükrözték a gazdasági színvonalukat, nem volt egységes mérce, amivel meg lehetne állapítani a tényleges fejlettséget. 87. február 18-án: Egységes Okmány: Új határok Európa számára (Jól hangzik ugye? Csak nem lehet érteni – HJ) azaz első Delors-csomag Célok: o közös ktgvetés megreformálása o közös mgi politika kiadásainak csökkentése o új közösségi politikák bevezetése  strukturális alapok növelését o közösségi kohézió erősítése (tagországok között) Elkezdődik erről a vita. Finomítások: o Egyik fontos elem: eddigi évenkénti tervezés (ktgvetés). Marad ez, de ezzel egy időben egy ötéves ktgvetés is születik. Perspektívája lesz a ktgvetési politikának o 88-92-ig tart az első ciklus, azóta a 2000-es évtől már 7 éves ciklusok vannak o Előterveknek nevezik őket. o Megtervezik a felső határokat, és a legfőbb sarokszámokat. o Másik fontos elem: Eddigi három forrás (vám, lefölözés, ÁFA) mellé bevezet egy negyedik forrást: nemzeti össztermékkel arányos hozzájárulás. GNPforrás! o 88-os ktgvetésben 10,6% volt. Mgi lefölözések és illetékek: 6,2 %, vám-22,3, ÁFA-57,2. o Összes forrás együtt 88-ban 17%-al nőtt.

9.5. Regionális politika első nagy reformja (1988) – Strukturális alapok o Európai Szociális Alap/ESZA o Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap/EMOGA o Európai Regionális Fejlesztési Alap/ERFA o Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz/HOPE – Ez a reform az ERFA-t érinti. 9.6. Az ERFA „kis reformja” (1985) – Nemzeti kvóták voltak, kvótarendszer alapján kapták a pénzt. – Ez nagyon primitív, ugye? (HJ) – Ehelyett alsó-felső rendszert alakítottak ki, egy tól-ig rendszerben kapták a pénzt. – Minimum: tagország megkapta azt, ami minden tagállamnak jár, feltéve ha megfelelő minőségű pályázatok érkeztek. – Ezek a határok évente változtak a továbbiakban – Az alapján, hogy a közösség (bizottság) a benyújtott projektekből melyiket tartja jelentősnek/nem jelentősnek a közösségi kohézió szempontjából 9.7. Átfogó/integrált mediterrán program/PIM (1985) – Spanyolország és Portugália csatalakozásával két szegény ország csatlakozott. – SPA-ban regionális különbségek! Andalúzia szegényebb, Katalónia gazdagabb. 9.8. Az ERFA, a regionális támogatási rendszer első reformja (1988) – Nehéz volt összehasonlítani a régiókat 48

©Lara

– –

–


Azt kellett eldönteni, hogy melyik régiók jogosultak, milyen célokat támogasson a közösségi regionális politika. A négy alapból mekkora összeggel lehet finanszírozni ezt. Mely területek jogosultak? o Ahhoz, hogy lássuk melyik elmaradottabb, csak utazni kell a szakértőknek. De hogyan lehet összehasonlítani, és pénzt kapcsolni hozzá o Egyáltalán mi az a régió? Németország (az NSZK) land-okból áll. Más országok esetében is van olyan, hogy valamelyik tradicionálisan több régióból áll és teljesen más súlyúak és más lakosságúak, stb. o Olaszországban 20 régió, Franciaországban meg nincs! Mit támogatunk, mi a célkitűzés? Hat célkitűzés (ma 3) 1. Ahol az egy főre eső GDP a közösségi átlag 75%-a alatt van, az a terület részesedik a regionális alapból (Ez viszonylag egyszerűnek tűnik és egyszerű is – HJ)  Franciaországból Korzika, Olaszországból Dél-Olaszország.  Ez volt a legjelentősebb célkitűzés, a támogatások kb. 70% így ment. 2. Az ipari hanyatlás miatt különösen hátrányosan érintett régiók  6-11%-ot lehetett erre költeni  Ruhr-vidéken pl. visszaesett a szén- és acélipar.  Nem a fogyasztásra osztják szét, hanem az iparszerkezet átalakítására. 3. Munkanélküliség – 5-6 %  a) Tartós munkanélküliség leküzdése • bizonyos foglalkozásokra ipar/technológia-fejlődés következtében nincs szükség, az ott dolgozók tartósan munkanélküliekké váltak. • Pl. átképzési pénzek, gépírónőből számítás technikussá :P Lehet hogy a szociális alapból fizetik ezt.  b) Fiatalok munkába állását megkönnyítő törekvés • Munkaerőpiacból kirekesztett egyének munkához jutása is 4. Tartós munkanélküliség elkerülése (5-6 %) Magyarországon nincs ilyen, azért nem tudjuk mi ez – HJ  A dolgozóknak joguk van továbbképzésre, meg van határozva hogy hány nap/év 5. Vidéki térségek fejlesztése – vidékfejlesztési célkitűzés  a) Mgi szerkezet átalakítása, egyben a halászatét is. 4 %  b) Strukturális alkalmazkodás támogatása. 4 % 6. Ritkán lakott területek alkalmazkodásának támogatása (0,5-1%)  80-as évek közepén még kisebb volt.  Ausztria, Svédország és Finnország csatlakozása után fontos. Finneknél mindenki lent és fent csak a lappok futkároznak és rénszarvasokat hajszolnak.

9.9. A NUTS-rendszer (Nomenclature of Territorial Units of Statistics) – NUTS 1: Országos szintű statisztikai egység – NUTS 2: Nagyrégiók, másfél-kétmillió körüli egység. – NUTS 3: Nagyjából a magyar megyéknek megfelelő egység, 1 millió alatti lakosság. Olaszországban a tartomány alatti egység (provincia) – NUTS 4: kistérségek (Magyarországon kb. 800 van, jobb lenne ha ennyi önkormányzat lenne, nem 2300, mint amennyi van) – NUTS 5: település statisztikai szintje, Magyarországon a község szintje. – Ilyen alapon már összehasonlíthatók a regionális szitnek 49

©Lara


9.10. A strukturális alapok elvei – koncentráció o rendelkezésre álló forrásokat a legrászorultabb területeknek kell eljuttatni. o a leginkább elmaradottabb kapja a legtöbbet – programozás o A támogatásokat nem egyedi egycélú létesítményekhez adják, hanem komplex fejlesztési programokhoz. o Olyan pályázatok kellenek, amik többcélúak, több alprogrammal rendelkezzenek. Részletes költségvetés kell ezeknek a megszerzéséhez. o Kell egy diagnózis a régióról, meg hogy milyen adottságok vannak, illetve cél- és eszközrendszer – partnerség o A partnerek a pályázó (régió) és a bizottság. A két partner között a kezdettől fogva a végéig folyamatos párbeszédre van szükség. o Fejlesztési koncepció az összes érdekelt fél részvételével történik. o Programot a tagállam nyújtja be, függetlenül attól, hogy milyen kezdeményezésre történik. – addicionalitás o A közösségi támogatás nem a nemzeti fejlesztési eszközös helyettesítése, hanem kiegészítés o Olyan formában, ha regionális fejlesztéseiket a tagoknak legalább a korábbi szinten kell tartani és részt kell vennie társfinanszírozóként (tagállamnak, régiónak, kistérségnek) o Közösségi hozzájárulás 70-75% a tagállami (regionális) pedig 20-25%. – monitoring o A program végrehajtását egy olyan bizottság felügyeli, aki egyfelől a közösség, másrészt a tagország, harmadrészt a régió képviselőiből áll. o A megszületéstől a végrehajtásig. o Hanyagkezelés és változtatás/terv-módosítás esetén is dönt. Jelent a tanácsnak, parlamentnek, mindenkinek, legalább 5 helyre. 9.11. Szociális charta (1989) – RSZ-ben jelentős szerepe van a szociálpolitikának, 12. cikk ezzel foglalkozik. – Úgy gondoltál, lesz egy közösségi szociálpolitika. – 12. cikk szól a tagállamok és közösség kötelességeiről, hogy hozzájáruljon a foglalkoztatottság növeléséhez – Jogaik vannak a dolgozóknak, munkakörülmények fontosak, férfiak és nők egyenlő elbírálása – Munkaadók és munkavállalók között kötelez egy kollektív alku. bérek és juttatások tekintetében – Közösség beindulásával Európai Szociális Alap, a szociálpolitika támogatására. – Különböző országokban különböző szinten állnak ebben a tekintetben. o Pl. Anglia szociális rendszere elmaradott (liberális szemlélet miatt) o Franciaország és Németország erős ebben – Németországban a munkaadók és munkavállalók a vállalat stratégiáját is együtt alakítják ki! – Nyolcvanas évekre nagyjából mindenhol jóléti állam alakult ki. (biztosítások, segélyek, stb.) o emiatt nagyon fejlett szociális rendszerről beszélhetünk o Közösség lakossága mégis úgy érzi, hogy ez nem elég.

50

©Lara


Európai szociális charta (1961) – RSZ: 58, Európai Szociális Alap – először eleinte munkanélküliség csökkentése a cél – jogi dokumentumok, 1950: Európa Tanács: EJEE. – 1961: Európai Szociális charta. Európa Tanács tagjai számára alapvető szociális jogok. – viszonylag hosszú dokumentum, 38 cikkely van. – Ezekből 7 igazán fontos, ebből ötöt el kell fogadni a tagállamnak. – Még 10-re kötelezettséget vállal. – Delors kidolgozza a szociális chartát. Szociális charta (1989) – Munkavállalók alapvető szociális jogai. Mai napig ez van érvényben. – Alapelveket tartalmaz – 12 területen ír elő koordinációt 1. A munkavállalók szabad mozgása 2. A foglalkoztatottság növelése, és a bérek emelése 3. élet és munkakörülmények javítása 4. szociális védelem/háló 5. munkavállalók gyülekezési joga és a kollektív alku 6. szakmai képzés biztosítása 7. A nők és férfiak közötti egyenlő elbánás és bérezés 8. munkavállalóknak a döntésben való részvétele 9. egészségvédelem és munkahelyi biztonság (ugye hogy azért ne haljanak meg) 10.gyermekek és fiatalok védelme 11.idősödő személyek védelme 12.fogyatékos személyek támogatása – Szociális cselekvési programot dolgoz ki a bizottság, ezeket kell a tagországokban alkalmazni. – 47 ilyen konkrét intézkedési program van. Ratifikáció – 11 tagállam ratifikálta – amellett voltak, hogy jó lenne a készülő uniós szerződésbe egy szociális fejezetet tenni. – GBR ellenezte, így a Maastrichti Szerződésben nincs is. Csak egy kapcsolódó jegyzőkönyv: Szociális Megállapodás

X. A

H ID E G H Á B O R Ú V É G E É S A Z

EK (1989-1992)

10.1. Nemzetközi környezet – 89: a csodálatos év – rendkívül fontos időszak – mélyülési szakasz – összeomlik a keleti blokk – megnyílik a német egyesítés útja – események középpontja lesz az EK unióvá fejlődése 10.2. Az EK és a keleti tömb a hidegháború időszakában – Egyik póluson belül volt az európai integrációs folyamat – másik oldalon ezt ellenfélnek tekintették 51

©Lara

– – – – – – – – – – – –

– – – – – – – – – – –


60-as évek elejétől kezdte a kelet komolyan venni az integrációt. EGK és KGST között semmiféle párbeszéd diplomáciai elismerés sem történt 85-től kezdett rogyadozni a hidegháborús szisztéma Gorbacsov kezdett komolyan foglalkozni azzal, hogy ez egy lehetetlen állapot. Természetesen nem ez volt a legfontosabb. Majd hirtelen a nyakukba szakadt az összeomló tömb problémája Magyarország a KGST-hez tartozott, de a nyugattal való kapcsolatok tekintetében nagy különbségek voltak az országok között. Önellátó gazdaságú országok kevésbé voltak ráutalva a nyugati kereskedelemre. Magyarország jövedelmét exporton és importon keresztül realizálta. Állami gazdaságpolitika volt ebben az időszakban próbáltunk kiskapukat keresni, hogy hogyan lehetne a kapcsolatot erősíteni, nagyobb a ráutaltság a piaci kapcsolatokra. 66-tól elkezdődött a szocialista vállalatoknál is a nagyobb mozgástér kialakulása – új gazdasági mechanizmus. Amíg nincs meg az EGK közös vámfala, addig lehet ezt csinálni gond nélkül. 68-ra kész a közös vámfal, nyugati országok nem különböztethetik meg a magyart és a lengyelt. Hogyan lehet kijátszani? HUN nem közösségi szinten, hanem tagországokkal önkéntes „dömpingellenes” megállapodásokat kötött. Rendkívül alacsony áron HUN nem exportál dolgokat. Technikai megállapodások: egy-egy termékre vonatkoztak. Szabályozták, hogy mennyit exportál HUN. Árgarancia megállapodások Alapvetően kiskapuk. De jelentős összegek. 73-ban HUN csatlakozik a GATT-hoz. GATT tagországok egymást büntetővámokkal nem sújtják. Bizonyos eredményeket el lehetett érni. 85-ben jön az EP delegációja. Szép jelentést készített HUN-ról. „Áttörés” 88-ban: megtörtént a KGST és az EK közötti diplomáciai kapcsolat felvétele. HUN és EK is elismerték egymást és megjelent az első nagykövet Brüsszelben 88. szeptember: első átfogó kereskedelmi és gazdasági együttműködési szerződés HUN és EK között o Brüsszel vállalta, hogy 1995. december 31-ig leépíti a HUN-nal szembeni diszkriminatív korlátokat. o előírta, hogy küldöttségcserék lesznek, szemináriumok a szakértők között o vegyes bizottság létrehozása o halvány reménysugárként sem veszi figyelembe, hogy rendszerváltozás jön o de legalább van valami

10.3. A keleti tömb összeomlása és az EK – Caucescut és a feleségét lelövik. – komolyan senki nem gondolta, hogy összedől a kommunizmus ilyen hirtelen – váratlanul érte őket – ebben a folyamatban kelet-Európa számára az EGK hirtelen úgy jelent meg, mint valami messianisztikus kép. Majd ehhez csatlakozunk és milyen jó lesz akkor. – kevés ismeret volt róla, a politikusok is úgy álltak hozzá hogy fogalmuk nem volt róla – Egyetemi oktatás (itt nálunk elsőként) 93 körül kezdődött meg. 15 hallgatóval

52

©Lara

– – –


nagy szavakkal üdvözölték a kelet-európai folyamatot. véget ért a megosztottság, milyen nagyszerű. ők elsősorban a saját belső integrációjukkal voltak elfoglalva és azokkal a gondokkal amiről beszéltünk már ha bővítenék, akkor nem a mi ország-csoportunkkal akarnák, hanem másokkal.

10.4. Német újraegyesülés – Legfontosabb ez a téma volt. – 89 őszén ledől a berlini fal – meglepetés hogy ez ilyen gyorsan megy – kortársak kénytelenek átgondolni, hogy a német újraegyesülés napirendre kerül – nem gondolták, hogy hamar megy, azt hitték, több évig tartó folyamat lesz – nem egyformán volt mindenkinek érdeke. – Pl. Franciaországban is van egy félsz, hogy mi lesz. GBR is tudja, hogy gyökeresen átalakulnak a viszonyok Európában. – Ez gondolkodóba ejti őket természetesen – Fenntartásokkal fogadták a nyugati partnerek is, pláne a Szovjetunió vezetői. – Ki nem mondott bővítési folyamat. NDK – egyesülve az NSZK-val – tagja lesz ennek a közösségnek. 17 millió ember, s bár lepusztult szocialista ország, de jelentős. – jogilag nem szabályosan lezajlott bővítés – 90-ben hatályba lép a két német állam közötti államszerződés. NDK-ban bevezetik az NSZK törvényeit. – teljes homogenizálódás jön létre. – Persze attól hogy egyesültek, még máig sincs ugyanazon a szinten – németek vállalták, hogy a keleti részt felzárkóztatják – Berlin problémája is megszűnt – szovjet jelenlétet is felszámolják, meg a csapatok állomásozását. 94-re elhagyják a területét. – Óriási segélyeket nyújt az NSZK Oroszországnak ezért a távozásért – Valutát átcserélik, stb. – Kohl számára diadalmenet Következmények – Németország még erősebb lesz! Legnagyobb ország – Legtöbb lakos, legnagyobb terület – Geopolitika: Európa szívében – Vonzás a keleti térségekre – Látens félelmek megmaradtak: hogyan fogják ezt kelezni? – Minden pénzüket keletre adják majd a németek, esetleg hátrébb lép a közösségi befizetések terén. Ez nem következik be. – Továbbra is az európai integráció elkötelezett híve marad – Előtérben a keleti országok támogatását. 10.5. Magyarország és az EK a rendszerváltozás után – „három prioritás” o nyugati blokkhoz való csatlakozás: NATO és EU o határon túli magyarok védelme – A csatlakozásban megvannak a szabályok, és a kialakult lépcsőfokok. – első elem az, hogy társult tagsági státuszra kell szert tenni – ehhez politikai és gazdasági feltételeknek meg kell felelni – demokrácia kell és gazdasági átalakulás 53

©Lara

– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –


89-ben elkezdődik a folyamat. Elkezdik jogi útra terelni. 89. december: állam és kormányfők tanácsa kijelenti, hogy a közösség kész társulási kapcsolatot létesíteni a volt szocialista államokkal. büntetőintézkedéseket elkezdik lebontani PHARE-program: elsősorban Lengyelország és HUN számára. Bizonyos magyar termékek könnyebb eljutása a piacra Bizonyos hiteleket ad az Európai Beruházási Bank Ezek a hitelek nem kevesek. Marshall-segély szerűség nem lett! De azért a különböző programokon keresztül befolyó pénz nem kisebb arányaiban. Csak nem biztos hogy jól használtuk ezeket fel EK kinyilvánította hogy elsősorban POL, HUN és Csehszlovákia esetében látja reálisnak a társult tagságot Ezek után az Antall-kormány megfogalmazza hogy szeretne társult tag lenni. Elkezdődtek a társult tagság előkészítő tárgyalásai. Rendkívül lassúnak és nehéznek bizonyultak. Mezőgazdasági ügyek nagyon fontosak, EK nem akar engedni pont ebben Még erős és versenyképes volt Nem engedtek a lefölözésből és egyebekből többi kelet-európai ország: miért csak velük és velünk nem? Félelem: jön majd 10-15 szegény ország, aki tag akar lenni közösségnek van egy saját mozgása. Az hogy kelet-Európa felé nyissanak, az nem érdeke ESP-nak és PORT-nak. Keleti nyitás: Németország súlya még nagyobb lesz ennek hatására, ettől is féltek. Végül is a társulási szerződést aláírták 1991. december 16-án, de nem lépnek hatályba. Közben jelentkezik ilyenért a többi kelet-európai is (plusz a három balti állam is!) 1994. február 1.: Úgy gondolták, hogy hatályba majd akkor lép, amikor minddel lefolytatták. Ekkorra lett meg. Európa-megállapodások: összes ilyen társult tagsági szerződés. Román-bolgár csatlakozás csak 1995. februárban.

10.6. Jugoszlávia véres széthullása és az EK – Nem békés, hanem véres – 1991. június: horvát és szlovén függetlenség kikiáltása. – Ez a válság mutatta meg világosan hogy mennyire nincs közös külpolitikája az EKnak. – Eleinte együtt akarták tartani Jugoszláviát. NSZK elismerte Horvátországot és Szlovéniát. (HJ szerint jól tették) Irreális volt együtttartani. – Mikor elkezdődtek a borzalmak, az is kiderült, hogy nincs semmi katonai ereje. Nem tudják megakadályozni a mészárlást. – A délszláv háború alatt sem sikerült kialakítani egy közös kül- és biztonságpolitikát. – Világpresztízs szempontjából leértékelődés.

XI. M A A S T R I C H T

ÉS KÖRNYÉKE

11.1. Közösségekből unió – a maastrichti szerződés kidolgozása – Két párhuzamos út (időben) o Gazdasági pénzügyi integráció együttműködés mélyülése és a monetáris unió. EMU. o Politikai unió felé vezető út: itt nem sok babér terem 54

©Lara

– –


Előbbi könnyebben megy. kortársak is tudták, hogy jobban fog menni. A Delors-terv (1989) o 1988-ban Delors-t újraválasztják o Gazdasági-monetáris uniót is napirendre tűzte o Nem elmélkedtek már rajta, hogy kell-e. Inkább az a kérdés, hogy hogyan kell kialakítani o Három szakaszos uniót rögzített o háromszor négyéves periódus o Egységes piac megteremtésének befejezése (1992) o Az egységes piac mellett meg kell teremteni a közös valutát. o Három előfeltétel:  közösségi valuták konvertibilitása visszafordíthatatlan legyen.  Tőkemozgások teljes liberalizációja  Valuták egymás közötti fluktuációjának megszűntetése és szigorúan rögzített átváltási kulcs. o Nagyjából már megvannak. o Három szakasz:  90-93: tőkeáramlás liberalizálása. Gazdasági teljesítményben összetartás kialakítása a tagállamok között. A gazdasági és pénzügyi politikát erősebben kell koordinálni. Tagországok központi bankjai közötti szorosabb együttműködés  94-98: átmeneti szakasz. Már kialakul az európai kpi bankrendszer. De még a gazdasági és püi döntések fő felelőssége az államoknál marad.  99-2001: megtörténik az átmenet a rögzített árfolyamokra. pénzügyi hatáskörök átkerülnek a közösséghez. közösségi valuta: ECU

11.2 A közös mg politika reformja (1992) – Elérte a célját, amit a 60s évek elején határoztak el, de rengeteg gond is keletkezett. – Közösség stabilan önellátóvá vált a mg termékeket illetően. Persze van bizonyos import (pl. banán) Világexportba a közösség 13%-as részesedett. – Gazdálkodók jövedelme növekedett. 70s évek végéig úgy, mint az ipari dolgozóké. Majd picit lemaradtak. – Termés növekedése mellett a termelékenység is növekszik. Agrárszektor súlya induláskor 20%, 90-es évek elejére 6%. GDP-ben való részesedése is csökkent, 7-ről 3% alá. – Kedvezőtlen jelenségek mutatkoznak. Költséges volt a mg politika! – Közvetlen ártámogatás rendszer jelentette a legnagyobb gondot. (Garantált felvásárlási árak) Egyre több termékből túltermelés mutatkozott. Ez ne valami jó. Mivel exporttámogatás volt, ezeket rendszerint rosszabb áron adták el. – Másik nagy gond, hogy ezek a garantált felvásárlási árak az ún. kontinentális termékekre voltak (marhahús, sertéshús, tej). Kevésbé a mediterrán termékekre (saláta). Volt egy ilyen feszültség. – Támogatásoknak a 80%-a a nagygazdákhoz ment (ezen keveset sikerült változtatni). Összes termőterület felével rendelkeztek. – Erős agrár lobbit alkottak. – Nem ösztönzött a struktúra átalakítására. – Összes költségvetés kétharmadát vitte el. – Közösségen kívüli világ egyre inkább tiltakozott, hogy a közös piac egy védővám rendszerrel van körülvéve. – Ezek voltak az okok, amik oda vezettek, hogy reformokat dolgozzanak ki. 55

©Lara

– – –


McSharry-terv (1991) ír biztos reformja 1992-ben elhatározta a tanács, hogy elfogadja. Főbb pontjai: o ártámogatási rendszert jövedelempótló rendszerrel váltják fel. o Ennek jegyében a garantált árakat jelentős mértékben csökkentették (3 éves átmenettel) Világpiaci árakhoz kellene közelebb kerülniük. Gabona 29%-al, marhahús 15%-al, és így tovább. o Megszűnt a lefölözési rendszer. Ez bevételi forrás is volt. o Csökkentették az agrártámogatások, belsőt 20%-al, exportot 36%-al. o Költségeket és kiadásokat is akarják csökkenteni. o Megművelt mg terület csökkentése. o Eddig úgy is felvásárolták a megtermelt holmit, ez arra ösztönözte a gazdákat, hogy a kevésbé termő földeken is műveljenek. o Bevezetik a kötelező ugaroltatás rendszerét. Tehát pihentetni kell a földet. o Ezek mind csökkentették a parasztok jövedelmét. o Ezért jönnek a jövedelempótló módszerek o lényege hogy a gazdálkodók (a magyar paraszt szó szerintem tökéletes, még ha van is egy olyan jelentése hogy bunkó) jövedelmét növeljék. o Nem ösztönöz termelésnövelésre. o Környezet megóvásának szempontja, kiemelt hangsúlyt kapott. Gazdákat arra ösztönzi, hogy a környezetvédelmi szempontokat tartsák szem előtt. o Gazda a „vidék őre” szerepre tegyen szert. Környezetét megőrizze maga és mások számára. o Ny-Európában óriási eredmények vannak! o Kedvező változásokat indít el. De természetesen nem oldja meg örökre a problémákat.

11.3. A második Delors-csomag (1992) – Ktgvetési csomag. – 92-ben fogadták el. Bevezették az ötéves előretervezést – Közös mg politika már ennek eleme. – Gazdasági monetáris unió megteremtése a másik eleme. – Kelet-közép Európa támogatása – Volt szovjet köztársaságok segélyezése – Balkáni helyreállításhoz is sok pénz kell – Emelni kívánta a kiadási összeget (több pénzből gazdálkodhassanak) – Kohézió (tagországok közötti) megerősítéséhez sok pénz kell (kohéziós alap lesz) – Saját források rendszerét is reformálni kell – Főösszeg megnövelése: nagyobb összeget akar, a tanács visszavesz kicsit, de azért megnövelik. – Saját forrást a GDP 1,2%-áról 1,27-re növelik. – Dánia kevesebb támogatást kap. – Legfejletlenebb régiókra kell a legtöbb pénzt adni. – Növekedett a kutatás-fejlesztés, közlekedés rovat. 11.4. A piacegyesítés, a belső piac megteremtése (1992. december 31.) – Munkavállalók akadálytalan mozgása megtörtént. – Vannak persze kivételek a letelepedés tekintetében – nincs közös adópolitika, ez gyengeség mind a mai napig – ÁFA kulcsokat közelítették egymáshoz.

56

©Lara

– – – – – – – –

–


15%-os ÁFA kulcs volt az, amit egységesnek lehetett tekinteni, de pl. volt néhány cikk, amin csak 5% volt. Jövedéki adók (cigaretta, alkohol, olajszármazékok) terén szintén közelítést határoztak el. Bankok, biztosítók tekintetében is különbségek vannak. Irányelvek formájában dolgozta ki ezeket a tanács. Közösségi jogszabályok. Tagországok saját törvényhozása hozza meg a jogszabályokat konkrétan. Rendeletet keveset ad ki a közösség. Irányelvek rendívül részletesek. Franciaország lassúbb volt most, Olaszország, Görögország szép lassan hozza ezeket a döntéseket. Légi forgalom teljes liberalizálása nem valósult meg. Mindenki ragaszkodik a kis Malévjéhez  Energiapiac teljes liberalizációja sem valósult meg.

11.5. A maastrichti szerződés (1992) – Februárban végre megvan a szöveg. – Február 7-én írták alá, 9 nyelvre fordították le a szöveget. Külügyminiszterek és pénzügyminiszterek írták alá. – Hosszas ratifikációs folyamat kezdődik. 93. november 1-én lépett életbe. – Természetesen kiemelkedő jelentőségű alapszerződés ez. Római szerződésektől kezdve ez a legnagyobb módosítás. – Maga az első rész bevezeti az Európai Unió fogalmat. Nem lépett a korábbi három közösség helyébe. – Nem kapott önálló jogalanyiságot! Inkább ennek az integrációnak a neveként használható a továbbiakban. – Föderalizmusra utaló minden szót eltávolítottak a britek kérésére. – Eddigi Európai Gazdasági Közösség (másik kettő az Euratom és az ESZAK) nevét Európai Közösségekre módosítja (EK). – Pillérek: gazdasági a legmagasabb, majdnem teljesen kész van. A másik kettő bokáig ér csak. Közös kül- és biztonságpolitika a második, bel- és igazságpolitika a harmadik. – Első pillér: gazdasági monetáris unióra vonatkozó új szöveg jelentős eleme. – Szélesedik az EP jogköre. Bizonyos területeken kapott tvhozási feladatokat, az oktatás, kultúra és eü terén. – Itt szerepel a gazdasági monetáris unió megteremtésével összefüggő joganyag. Maastrichti kritériumok megfogalmazási is itt történik meg. o Árstabilitás: a tagországok fogyasztói árszínvonala a vizsgált négyéves időszakban csak 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációjú ország átlagát. Így jön ki a klasszikus 3%-os infláció. o Költségvetési fegyelem:  ktsvetési deficit nem haladhatja meg a GDP 3%-át.  Az államadósság nem haladhatja meg a GDP 60%-át. Ezt elég nehéz teljesíteni. o Valutastabilitás: a tagországok valutáját a döntést megelőző két évben egyszer sem kell leértékelni az európai monetáris rendszerben résztvevő valutákhoz képest. Azaz nem lép ki a megengedett sávból. o Kamatlábak közelítése: Egy évre vonatkozott. A hosszú lejáratú hitelek kamatai legfeljebb 2 százalékponttal haladhatja meg a 3 legalacsonyabb értékkel rendelkező ország átlagát.

57

©Lara

– – – – – – – – – – – –

–

– – – – – – – – – – –


Van egy rendszer, ami alapján el lehet bírálni, hogy hogyan állnak az országok a közös valuta bevezetésével. 2. pillér: nem tűz ki világrengető feladatokat. Kisebb előrelépés mutatkozik csak. 3. pillér: hasonló. Mindkét esetben a föderalista hívek szerint szörnyű nagy lemaradás van. A nem hívek szerint se állnak jól. Ratifikáció: nehezebbnek bizonyult a vártnál. Komoly válságnak bizonyult. Ez volt az első eset hogy ilyen sokáig tartott és volt ország, aki azt mondja, nem ratifikálja. EP-ben rendkívül erős ellentétel alakultak ki. Nemzeti színű ellentétek. Két formában: voltak akik elégedetlenek voltak mert kevés újdonság van benne, a másik csoport szerint túl messzire ment. 1992-ben az EP megszavazta, és hosszasan sorolta, hogy milyen területeken vannak hiányosságai (szociálpolitika, EP hatáskörei, stb.) végül is ajánlotta, hogy ratifikálják. Tagországokban elkezdődött a mozgósítás. Közvélemény meg nem értéssel, ellenszenvvel fogadta. Nem értettek hozzá, nem jelentett sokat az ő életükben. Britek és dánok (legerősebb unióellenes hangulat) esetében minden párt azt mondta, hogy csak megszorításokkal tudják elfogadni. Kivételezettségeket követelnek, valamire meg azt mondják, eleve nem fogadják el. Dániában tradicionálisan népszavazással jóvá kell hagyni a nemzetközi szerződéseket. Dán parlament jóváhagyta a MSZ-t, de a ratifikáláshoz megbízható többség kell. Ez nem volt meg, ezért kellett a népszavazás. 50 ezerrel több „nem” szavazat volt. sokkhatást okozott. Europesszimizmus megerősödött. Hogyan legyen tovább? Írországban, Luxemburgban és Belgiumban ment minden. Görögországban nagy többséggel hagyták jóvá, Spanyolország, Olaszország és Portugália is gond nélkül elfogadta. Franciaországban komoly vita, NED-nek nem tetszett hogy nem elég föderális. Mitterand kiállt mellette, módosítani akarja az alkotmányt, végül népszavazással átment (70%-os részvétel, 51 igen, 49 nem) Németek a német márkát féltik. Végül megszavazzák ők is. Brit ratifikáció kabarészámba ment. Azt mondták, megvárják mi lesz a dánokkal. Meg kellett győzni a dánokat, hogy csináljanak már valamit. Beiktatnak ún. kivételeket, amelyeket nem kell hogy elfogadjon Dánia, és ezekhez csatlakozik majd GBR is. Újabb népszavazás Dániában, 57 % igen. Britek közölték, hogy kimaradnak a közös valutából. 292 igennel és 112 nemmel átmegy a szerződés. John Major van már ekkor.

11.6. Bővítés: Szerződés az Európai Gazdasági Térségről (1992) – Három csoport: o Csatlakozási tárgyalások: Ausztria, Finnország, Svédország és Norvégia (unióhoz való csatlakozásról) o Közép- és Kelet-európai államokkal (új demokráciák) még nem a csatlakozásról van szó. Új típusú kapcsolatokról. o Szerződés az Európai Gazdasági Térségről (1992) EFTA országokkal zajlanak. – EFTA 6 tagja és az EK 12 állama létrehozza az Európai Gazdasági Térséget. – 370 milliós gazdasági tömb jön létre ezzel.

58

©Lara

–


94-től lépett hatályba, 95-ben Ausztria, Finnország és Svédország belép a közösségbe, jelentősége csökken.

11.7. Korfui szerződés az EU bővítéséről (1994) – Ebben az ország-csoportban szemlátomást fejlett országok vannak. – Nem szegény országokról van szó – Kis vagy közepes országok. Minden szempontból fejlettek, szociálisan fejlettebbek is mint a közösség. – Ausztria és Finnország esetében politikai okok voltak hogy nem lehettek tagok. Mindhárom ország a semlegesség valamilyen variációját képviselte. Ebből eredően nagy külső problémáik nem voltak. – Ausztria: osztrák államszerződés miatt voltak gondok. Meg kellett várni hogy a Szovjetunió összeomoljon. – Ez nem jelenti azt, hogy irány a NATO. – A tárgyalások könnyen mentek (néhány év alatt). Kisebb gazdasági, egyéb ügyek maradtak nyitva. – Ausztriával gond, hogy esetleg átjáró ház lesz belőle. – 15 tagú lesz az unió velük. Közösség átlaga javult. 11.8. Keleti bővítés: a volt szocialista országokkal való bővülés – Társulási szerződés valamilyen formájában voltak – Rendes tagok szerettek volna lenni – Nyaggatták az EU-t – 93-ban Koppenhágában kimondták az igent a csatlakozásukra: akik társult tagok már és igénylik, idővel beléphetnek az EU-ba. Le is írták, hogy milyen feltételek mellett – Római Szerződésben így nem szerepeltek ezek a feltételek. – Bővebben, részletesebben megfogalmazták: koppenhágai kritériumok – Ezek nem a pénzügyi unióra vonatkoznak, hanem az EU-hoz való csatlakozásra. – 1. Politikai kritériumok o Csatlakozó országnak stabilan működő demokratikus intézményrendszerrel kell rendelkeznie. A jogállam és az emberi jogok érvényesülését garantálja, és biztosítja a kisebbségek védelmét – 2. Gazdasági: működő piacgazdasággal kell rendelkeznie, amely képes megbirkózni az unióban meglevő piaci erők versenyével – 3. Jogi kritérium: képesnek kell lennie a tagságból származó kötelezettségek adaptálására, alkalmazására. Elfogadja a politikai, gazdasági, pénzügyi unió kritériumait. Meglévő joganyag adaptálása is fontos. – 4. Az unió befogadó kapacitása: RSZ kimondja, hogy az uniós államok maguk döntik el, hogy akarják-e az új tagot. Képes legyen az unió befogadni ezeket az államokat. Nem szerettek volna olyan bővítést, ami visszaveti az unió fejlődését. o Mehessen tovább a mélyülés o Maastricht: elhatározták, hogy új alapszerződésre lesz szükség o Nem kívánja a bővítést csak úgy önmagáért. – Nem számítottak meglepetésnek ezek a kritériumok. – Kiadtak 1995-ben egy fehér könyvet: Cannes-i fehér könyv o jogalkotási feladatokat fogalmaz meg a tagoknak – Az 1996-os kormányközi konferencia lezárása után hat hónappal kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat Máltával és Ciprussal. – Közép- és kelet-európai országoknak nem mondtak dátumot

59

©Lara

– –

– – – – –


Koppenhágában készült egy lista 10 országról, akik számításba jöhettek: Szovjetunió tagállamai közül a három balti állam, ex-Jugoszláviából pedig Szlovénia. Lengyelország, Csehország, Magyarország is. Két ország-csoport alakul ki: o felkészültebbek: Magyarország, Lengyelország, Csehország, Észt, Szlovénia o hátrább levők: Románia, Bulgária, Szlovákia, Lettország, Litvánia 1. lépésben Málta és Ciprus, 2. lépésben az öt előbbre lévő és végül a többi csatlakozna Beiktattak 1998-ban egy átvilágítási szakaszt. o 30 fejezetre bontva nézték meg, a 10 tagjelölt országot bizottság ország-jelentést készített a csatlakozni kívánóktól csatlakozási szerződés aláírásáig készülnek ilyenek A csatlakozással létrejön a tizenötök Európája

XII. T I Z E N Ö T Ö K E U R Ó P Á J A 12.1 Megtörik az EU lendülete – 85 óta tartó lendület megtörik – Delorsnak lejárt a megbízatása 94 végén. – Elkezdtek gondolkozni, hogy ki legyen az új bizottsági elnök – Jacques Santer (1995-1999) – Luxembourgi ember, tehát nem áll mögötte nagy ország (mint most Barroso, aki ugye portugál) – Képzett ember volt, mindenféle miniszter volt. – Viszonylag jelentéktelen ember, derék diplomata. Az, hogy őt választották, eleve arra utalt, hogy szaporodnak a gondok. Lagymatag elnök jobban megfelelt. – Ambíciózusan kezdte a munkáját, például gyönyörű dolgokat javasolt a közös külés biztonságpolitikában o legyen minden minősített többség, kivéve a fegyveres beavatkozás (az továbbra is egyhangú) o biztost akart kinevezni az élére o európai intervenciós hadtestet akart létrehozni o közös biztonságpolitikai költségvetést akar o maastrichti szerződés felülvizsgálatának meggyorsítása (amire 1996-ban hívtak össze egy konferenciát) – Franciaországban 1995-ben Jacques Chriac lesz az elnök (1995o nem baloldali, mint Mitterand, hanem jobb vagy közép-jobb o franciák nincsenek nagy véleménnyel róla 12.2. 1996-97: kormányközi konferencia – Három fő pont: o Polgár-közeli Európa o hatékonyabbá kellett volna tenni az intézményeket (20 fölé megy a tagok száma előbb-utóbb) döntéshozatali szempontból a hatok Európájára épül. o külpolitikában való együttműködés terén előrelépés – Elkezdődött a konferencia. – Angoloknál megjelenik Tony Blair (1997– Úgy tűnik, hogy egy koncepciózus angol végre. Azt ígérte, hogy az integráció tekintetében új lapot nyit. Nagy várakozás volt. Fiatal, munkáspárti vezető. – Konstruktív Európa-politikát hirdetett, végezni akart azzal a politikával, hogy GBR folyton blokkolja az integrációt 60

©Lara

– –


97 júniusában zárják le Amszterdamban Amszterdami Szerződés az eredmény

12.3. Amszterdami Szerződés – Amszterdamban írják alá 97. október 2-án. – Ratifikációja elhúzódott, 99. május 1-én lépett hatályba – viszonylag rövid szöveg, Maastricht-hoz képest. – a legnagyobb horderejű, legvitatottabb kérdéseket elhalasztották: amszterdami maradékok – ezeket majd egy következő konferencia és következő alapszerződés feladatává teszik – átmenetei rendezést hoz csak, megoldás a nizzai szerződés lesz (2001) A továbbiakat valamelyik könyvből kell megtanulni 12.4. Az EMU megteremtése – Delors kapcsán beszéltünk már erről – 94-től második szakasz elkezdődik, aminek lényege, hogy a tagországok ezeket a maastrichti kritériumokat teljesítsék. Ezt ellenőrzik folyamatosan. – Európai Monetáris Intézet létrejön, részben az a feladata, hogy az országvizsgálatok lefolytassa. Másrészt azt, hogy előkészítse a harmadik szakaszt. – Eljövendő Európai Központi Bank elődje is – Elnöke valami magyar fickó – 1997: Stabilitási és növekedési egyezmény: maastrichti kritériumokon túl szankciókat helyez kilátásba azokkal az országokkal szemben, akik ellazulnának – ezeket a kritériumokat nem minden országnak olyan könnyű teljesíteni – kohéziós alapba egyre több pénzt tettek, hogy ezek az országok tudják teljesíteni. Fő profilja ez lesz. Főleg Spanyolország, Portugália és Görögország számára gond. – inflációs kritérium: viszonylag könnyű – költségvetési hiány: az is – államadósság: nehéz o 97-ben Ausztriának 66, Belgiumnak 122, Dániának 65, Finnországnak 65, Franciaország 58, Görögországnak 109, Hollandiának 72, Írországnak 66, Luxemburgnak 6, Nagy-Britanniának 56, Olaszországnak 122, Németországnak 61, Portugáliának 62, Svédországnak 68 % az államadóssága – Dánia és GBR nem akart közös valutát. Görögország pedig nem tudta teljesíteni, majd 2001-ben csatlakozik az EMU-hoz – Svédország szintén nem vezeti be. 12.5. Az euró születése – először csak bankátutalások formájában, 2002-ben lehet először megfogni érmék és bankjegyek formájában – Megkezdődik a nemzeti pénzek kivonása, június elsejétől már csak az eurót használják azokban az országokban – Egyik legnagyobb eredménye az integrációnak, a vámunió után. – Egyfelől jelkép is, nemzetközi tőkepiacokon megnöveli Európa pénzügyi erejét 12.6. Az Európai Bizottság válsága (1999) – 1999-ben az Európai Bizottság válságba került hűtlenkezelés miatt. – Az elnök gyenge, nem tud mást tenni minthogy lemond 1999-ben. Bizottság történetében szomorú esemény. – Következő elnök Romani Prodi (1999-2004) 61

©Lara


o olasz, szimpatikus volt o 90-es évek elején teljes csőd volt Olaszországban o Nagyon kedélyes, de nem egy dinamikus személyiség, nem karizmatikus 12.7. Agenda 2000 – Delors vezette be a több évre szóló ktgvetést – nagy harc volt, de sikerült keresztül vinni o EU-közös költségvetése o EU-költségvetés sajátosságai o Az EU-költségvetés alapelvei o költségvetési eljárás – Eljárás: o szeptember elsejére minden évben a következő év költségvetését el kell készíteni. Elsejére le kell tenni a javaslatot a minisztertanács elé. Szavaznak minősített többséggel, október 5-ig be kell nyújtani a parlament elé. Parlament elfogadhatja elsőre, de van külön bizottsága erre. Ha nem ért egyet, visszaküldi a tanácsnak. o Általában mondanak egy nagy összeget, mert ők a szupranacionális érdekeket képviselik. Bizottság mond egy kisebbet, mert ők meg a nemzeti érdekeket képviselik. o Eljut a szociális bizottságba és a régiók bizottságába is. o Ha visszaküldik, újrakezdődik a vita az egészről. Az év végéig le kell fusson. Ha nincs megállapodás, akkor nincs költségvetése az EU-nak, az előző évi számok érvényesek. – Költségvetésnek vannak bevételei és kiadásai – A kiadási sorok o mezőgazdaság o strukturális alapok kiadásai o belső politikák: azok a politikák, melyek nem közös politikák. o külső politikák: társulás, Loméi szerződések, Szovjetunióhoz való viszony, stb. o adminisztratív kiadások o tartalékok: maradékok, lényege hogy az unió költségvetése nem lehet mínuszos. o Csatlakozási felkészülés és segélyezés o Bővítés o Utolsó kettő nem szokott benne lenni, 2003-tól van. – 2000-2007-ig volt érvényes. 2007-től 2013 érvényes a mostani költségvetés. 12.8. A nizzai szerződés (2001) – Amszterdami maradékokat kénytelenek megoldani, de erőteljes kompromisszumokkal – Egyre kevésbé a föderatív irányba mennek a dolgok – Ma is ez van érvényben! Ugyanis utána 3-4 nagy nekirugaszkodás volt, most épp a LSZ-el kínlódik az EU. 12.9. Bővítés – 2004-ben hatalmas Big Bang során megtörténik a kelet-európai csapat felvétele, mindenki kivéve Románia és Bulgária – nem volt az integráció mélyítése szempontjából valami nagy döntés. A továbbiakat szintén valamelyik könyvből kell megtanulni 62

Európai integráció története

Recommend Documents