EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM – EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.
A magyar építészetpolitika • Kidolgozása 2008 óta folyik a Nemzeti Építészeti Tanács keretében. • A dokumentum – az épített és táji környezet jelen állapotának elemzésére alapozva – meghatározza azokat a célokat és feladatokat, amelyek az építészeti minőség javítását, a környezettudatos településrendezést, építést és az építészeti értékek védelmét szolgálják. • Cél, ráirányítani a figyelmet arra, hogy az épített környezet minőségének javítása jelentős befolyással van az életminőségre, ezért fenntartható alakítása össztársadalmi érdek.
Előzmények • Első változat finn mintára 2004-ben készült • 2006-ban Együttműködési Megállapodás (MÉK, MÉSZ, MUT, OFK, ÉVOSZ, TNM), célja: – az épített és táji környezet minőségének javítását, – az építészeti kultúra társadalmi elismertségének szélesítése, − a környezet elemeinek tudatos használatával, az életminőség javítása, – Az építés-beruházási feladatok magas színvonalon történő megvalósulását.
• 2007. június 8-án megalakult a Nemzeti Építészeti Tanács (NÉT)
A Nemzeti Építészeti Tanács Fóruma • 2008 tavaszán véleményezte a NÉT Fóruma, amely neves építészekből és az épített környezet minősége szempontjából jelentős intézményeket, szervezeteket képviselő személyekből álló, közel százfős szakértői testület. • A javaslatok és alapján készült el több körben egyeztetve és a vélemények figyelembe vételével 2010. májusára a jelenleg bemutatott anyag.
A magyar építészetpolitika kapcsolatai: • a Tanács következtetései az építészetről: a kultúra hozzájárulása a fenntartható fejlődéshez • az Építészek Nemzetközi Szövetsége (UIA) 2008. júniusi, XXIII. Világkongresszusának üzenetét összefoglaló torinói kiáltvány • a városfejlesztésért felelős miniszterek 2007. május 24-i, a fenntartható európai városról szóló Lipcsei Chartája • az Európai Építészetpolitikai Fórum luxemburgi konferenciáján született ajánlás (2005), • „Építészet és Életminőség” - az ACE Építészetpolitikai irányelve • a városi és vidéki környezet építészeti minőségéről szóló, 2001. február 12-i tanácsi állásfoglalás • az UIA Montreali Deklarációja (1990).
Fő témakörök 1. Az épített környezet magyarországi helyzete 2. Az épített környezet és a fenntartható fejlődés 3. Az épített környezet minősége – életminőség 4. Az építész szerepe az épített környezet fenntartható alakításában
A magyar építészetpolitika célja A magyar építészetpolitika elsődleges célja az értékközpontú szemlélet megteremtése az épített és táji környezet alakításában, amely aktivizálja és erősíti a minőségi törekvéseket, szolgálja azok érvényre jutását, ezzel hozzájárul a jobb életminőség megteremtéséhez, nemzeti kultúránk megőrzéséhez, továbbéléséhez és gazdagodásához, elősegíti a környezettudatos, energiakímélő építési tevékenységet és szolgálja az ország gazdasági fellendülését.
A magyar építészetpolitika elemei • • • • • • • • • • •
Az állam és az önkormányzat mint megrendelő A tervezés és a kivitelezés minősége Építészeti örökségünk A közoktatás szerepe Építészet és kultúra A média szerepe Felsőoktatás, szakképzés, továbbképzés Építészeti kutatás Ösztönzés és elismerés A magyar építészet nemzetközi elismerése Jogszabályi környezet, intézményrendszer
Az állam és az önkormányzatok • A közpénzből megvalósuló beruházásoknál legyen nagyobb súlya az építészeti és építési minőségnek. • A helyi közösség és a képviselő testületek legyenek tudatában, hogy a településrendezés és az épített környezetet érintő helyi döntések jelentőségének
A tervezés és a kivitelezés minősége • A beruházási folyamatok továbbfejlesztése a résztvevők felelősségének tisztázásával és az ellenőrzés rendszerének javításával • A közbeszerzéseknél az építészeti minőség és a fenntartható megoldások érvényre juttatása - szakmai ajánlás • Tervpályázatok rendszerének javítása, különösen közösségi beruházásoknál • Az építészeti tervtanácsok hatásának javításával
Építészeti örökségünk védelme • Oktatási program, közép és felsőfokú szakképzéshez a hagyományos építési technikák, anyagok ismeretére, a tervezésre és a megőrzésre • Programokat és működőképes rendszert kell létrehozni az épített környezet fenntartására, védelmére és az épített örökség hasznosítására
Az oktatás jelentősége • Megfelelő tantervek, módszertan kidolgozása az általános művészeti és vizuális képzés valamint a környezetvédelmi ismeretek eredményes oktatásához • A döntéshozók képzése (képviselők, polgármesterek)
Építészet és kultúra • A kortárs építészet értékes alkotásainak széles körű megismertetése • Építési beruházással egy időben, annak részeként megvalósuló műalkotás tervezése és bírálata az épületével együtt történjen
A média szerepe • Nyilvánosságot kell teremteni a médiában az épített örökség és a kortárs építészet eredményeinek bemutatására valamint a környezettudatos szemlélet elterjesztése és az építészetről folytatandó társadalmi vita számára • a társadalmi szintű igényesség növelése, az épülettel és környezetével szembeni megbízói elvárások színvonalának emelése
Felsőoktatás, szakképzés, továbbképzés • Szorosabb kapcsolat a társadalommal • A kutatási eredményeket és az elmélet-gyakorlat összefüggéseit központi kérdésként kell szerepeltetni a képzésben, hogy ily módon az építészeti oktatás és a gyakorlat között termékeny kölcsönhatás jöjjön létre • biztosítani kell az épülettervezés és a településtervezés mellett a táji és épített környezet tágabb ismereteinek megszerzését valamint az épített alkotások fenntartásával, megőrzésével összefüggő tudás komplex elsajátítását • A vizuális kultúra mellett a környezettudatosságnak is nagyobb szerepet kell kapnia az oktatásban
Építészeti kutatás • Hangsúlyos kutatási terület a környezet- és energiatudatos épületek, építési termékek, illetve a megújuló energiaforrások hasznosításának, a mindenki számára egyenlő eséllyel hozzáférhető épített környezet kialakítása • Környezeti és társadalmi változások irányok kutatása • Építészeti örökség kutatása • Kutatási stratégia, kísérleti programok
Ösztönzés és elismerés • az építészeti díjak kellő ismertséget, hangsúlyt kapjanak és kivívják megérdemelt helyüket a köztudatban
A magyar építészet nemzetközi elismerése • Az építészetet a magyar kultúra fontos hordozója, ezért a nemzetközi kapcsolatokban kapjon nagyobb szerepet • Növelni kell a nemzetközi kiállításokon, konferenciákon és szervezetekben való részvételt • Támogatni szükséges az építészeti sajtó idegen nyelvű megjelentetését • Segíteni a szakmai kapcsolatok ápolását
Jogszabályi környezet, intézményrendszer • Javítani szükséges a különböző ágazati jogszabályok összhangját, jobb koordinációval, szélesebb körű egyeztetéssel • Integrált területi megközelítés javasolható az ágazati szemlélet helyett • A helyi önkormányzattól független építésügyi hatósági rendszer létrehozása - a ráhatásmentes és egyenletesen magas színvonalú építésügyi hatósági feladatellátás érdekében • A jó építészeti minőséget célzó, egyszerűbb és könnyen áttekinthető, betartható valamint egyértelmű jogszabályokra és kiszámítható jogalkalmazásra van szükség. • Főépítészi rendszer és az építésfelügyelet megerősítése • Nemzetközi Építészeti Központ létrehozása
Legfontosabb feladatok I. 1. Egyszerűbb, koherens, a jó építészeti és életminőséget célzó építésügyi szabályozás kialakítása 2. A településtervezésben a normatív szemlélet helyett a környezetterhelés alapú szemlélet 3. Ráhatásmentes és egyenletesen magas színvonalú, egységes és kiszámítható építésügyi hatósági rendszer 4. Erősebb építésfelügyelet 5. Erősíteni a főépítészek szerepét az intézményrendszeren belül 6. Javítani a közbeszerzések esetében az építészeti minőséget
Legfontosabb feladatok II. 7. Állami példamutatás – mintaberuházások 8. Vizuális és környezeti kultúra oktatási program a közoktatásban és a jó példák népszerűsítése a médiában 9. Komplex korszerű, versenyképes ismeretek a felsőoktatásban és a szakmai továbbképzésben – összehangolt képzések 10. Hatékony programok az épített környezet megóvására 11. Kutatási program - különösen a fenntartható, környezettudatos településtervezés és építéssel kapcsolatban 12. Széleskörű társadalmi vitára van szükség az épített környezet jelentőségéről 13. Nemzeti építészeti központ létrehozása 14. A válság hatásainak csökkentése
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
