Ref. Ares(2013)500648 - 25/03/2013
EURÓPAI BIZOTTSÁG EGÉSZSÉG- ÉS FOGYASZTÓÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG F. Igazgatóság – Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal
DG(SANCO) 2012-6287 – MR VÉGLEGES
VÉGLEGES JELENTÉS A MAGYARORSZÁGON 2012. JÚNIUS 4–8. KÖZÖTT A PESZTICIDEK ELLENŐRZÉSEINEK ÉRTÉKELÉSE CÉLJÁBÓL VÉGZETT ELLENŐRZÉSRŐL
Az illetékes hatóságtól kapott információk alapján a jelentéstervezetben található ténybeli tévedések helyesbítésre kerültek; a magyarázatokat lábjegyzet formájában jelenítettük meg. Csak az angol nyelvű szöveg hiteles
Összefoglalás Ez a jelentés az Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal (FVO) által Magyarországon, 2012. június 4-8. között az élelmiszerek és takarmányok hatósági ellenőrzéséről szóló 882/2004/EK rendelet és a 1107/2009/EK rendelet rendelkezéseinek megfelelően elvégzett ellenőrzés eredményét mutatja be. Az ellenőrzés célja a peszticidek ellenőrzésének értékelése és az előző DG(SANCO)/2008-7849 vizsgálatról készült jelentésben szereplő ajánlások nyomon követése volt. Magyarország jól kialakított és szervezett rendszerrel rendelkezik a növényvédő szerek engedélyezésére. A szükséghelyzeti szabályok szerint nyújtott engedélyek nagy száma azonban aggodalomra ad okot. A forgalmazás és a felhasználás ellenőrzéseit magasan képzett és tapasztalt szakemberek végzik, valamint ellenőrző programok is működnek. Az olyan fontos elemek hiánya azonban, mint a növényvédő szerek gyártóinak ellenőrzése és a kockázati követelmények, csökkenti a hatósági ellenőrzések hatékonyságát. Az illetékes hatóságok költségvetési együttműködését, a személyzet számára készült dokumentált eljárásokat, a növényvédő szerek szennyeződési ellenőrzését és az ellenőrzések hatékonyságának felülvizsgálatát érintő egyes hiányosságok gyengítik az ellenőrzési rendszert. Az ellenőrzési csoport által értékelt előző DG(SANCO)/2008-7849 ellenőrzés három ajánlásából kettőt nem kielégítően valósítottak meg. Egy hivatalos laboratórium nem akkreditált. Az elavult növényvédő szerek régi készleteinek azonosítására vonatkozó ajánlást nem valósították meg. A jelentés az illetékes hatóságok számára a feltárt hiányosságok korrigálása és az ellenőrzési intézkedések végrehajtásának elősegítése érdekében számos ajánlást fogalmaz meg.
Tartalomjegyzék 1 2 3
BEVEZETÉS .....................................................................................................................1 CÉLOK ÉS HATÁLY ..........................................................................................................1 JOGALAP ÉS SZABVÁNYOK .............................................................................................2 3.1 3.2
4
HÁTTÉR ...........................................................................................................................2 4.1 4.2
5
JOGALAP ............................................................................................................................... 2 SZABVÁNYOK ....................................................................................................................... 2 ELLENŐRZŐ LÁTOGATÁSSOROZATOK .................................................................................... 2 ORSZÁGPROFIL ..................................................................................................................... 3
MEGÁLLAPÍTÁSOK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK ..................................................................3 5.1 VONATKOZÓ NEMZETI JOGSZABÁLYOK ................................................................................. 3 5.2 A HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEK MEGSZERVEZÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA ........................................ 5 5.2.1 AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK KIJELÖLÉSE ........................................................................... 5 5.2.2 AZ ELLENŐRZÉSEK ELVÉGZÉSÉHEZ RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ERŐFORRÁSOK ........................ 7 5.2.3 A NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ENGEDÉLYEZÉSE ........................................................................ 7 5.2.4 A NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK FORGALMAZÁSÁNAK ELLENŐRZÉSEI ............................................ 9 5.2.5 A NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK FELHASZNÁLÁSÁNAK ELLENŐRZÉSEI.......................................... 12 5.2.6 A NÖVÉNYVÉDŐSZER-MARADÉKOKRA VONATKOZÓ ELLENŐRZŐ PROGRAMOK ................... 14 5.2.7 A HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEK RANGSOROLÁSA ................................................................. 16 5.2.8 AZ ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉGEK ELVÉGZÉSÉNEK ÉS JELENTÉSÉNEK ELJÁRÁSAI ............. 17 5.2.9 AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK KÖZÖTTI ÉS AZ AZOKON BELÜLI KOORDINÁCIÓ ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS ....................................................................................................................... 17 5.2.10 VÉGREHAJTÁSI INTÉZKEDÉSEK ...................................................................................... 18 5.2.11 FELÜLVIZSGÁLATI ELJÁRÁSOK ÉS ELLENŐRZÉS ............................................................... 19
6 ÁLTALÁNOS KÖVETKEZTETÉSEK.................................................................................19 7 ZÁRÓ ÉRTEKEZLET.......................................................................................................20 8 AJÁNLÁSOK ...................................................................................................................20 1. MELLÉKLET – JOGSZABÁLYI HIVATKOZÁSOK .................................................................22 2. MELLÉKLET – A JELENTÉSBEN HIVATKOZOTT ÚTMUTATÓK ...........................................25
III
A JELENTÉSBEN HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK Rövidítés
Magyarázat
CIPAC
Peszticidek Elemzésének Nemzetközi Együttműködési Tanácsa
DG SANCO
Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság
EU-PT
Európai jártassági vizsgálat
FVO
Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal
GC
Gázkromatográf
GC-FID
Gázkromatográffal kapcsolt lángionizációs detektor
GC-MS
Gázkromatográffal kapcsolt tömegspektrométer
GC-MS/MS
Gázkromatográffal kapcsolt tandem tömegspektrométer
GC-PFPD
Gázkromatográffal kapcsolt impulzusüzemű lángionizációs detektor
GPS
Globális helymeghatározó rendszer
HPLC-DAD
Nagy teljesítményű folyadékkromatográf diódasoros detektorral
HPLC-UVD
Nagy teljesítményű folyadékkromatográf ultraibolya-detektorral
ISO
Nemzetközi Szabványügyi Szervezet
KIM
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
LC-MS/MS
Folyadékkromatográf tandem tömegspektrométerrel
MKH
Megyei kormányhivatal
MKH-NTI
Megyei kormányhivatal – Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság
MRM
Többféle szermaradék egyidejű kimutatására használható módszer
MSD
Tömegszelektív detektor
NÉBIH
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
NÉBIH-NTAI
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal – Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság
QuEChERS
Többféle szermaradék egyidejű kimutatására használható módszer – európai szabvány 15662
SRM
Egyetlen szermaradék kimutatására használható módszer
VM
Vidékfejlesztési Minisztérium
1
BEVEZETÉS
Az ellenőrzés az Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal (FVO) tervezett programjának részét képezte. Az ellenőrzést 2012. június 4–8. között végezték el. A csoport két FVO-ellenőrből és az egyik európai referencialaboratórium szakértőjéből állt. A központi illetékes hatóság képviselői az ellenőrzés időtartama alatt elkísérték az FVO-csoportot. 2012. június 4-én a Vidékfejlesztési Minisztériumban (VM) nyitó értekezletet tartottak az illetékes hatóságokkal. Az értekezleten az FVO-csoport megerősítette az ellenőrzés célkitűzéseit és menetrendjét, és az illetékes hatóságok bemutatták az ellenőrzési rendszereket. 2
CÉLOK ÉS HATÁLY
Az ellenőrzés célja a peszticidekre érvényes ellenőrzési rendszer értékelése volt, különösen: •
a növényvédő szerek engedélyezési követelményeinek, valamint az 1107/2009/EK rendelet és a 2009/128/EK irányelv hatálya alá tartozó növényvédő szerek forgalmazására és felhasználására vonatkozó hatósági ellenőrzések végrehajtása;
•
a növényvédő szerek használatának termelőknél végzett, 882/2004/EK rendelet szerinti hatósági ellenőrzéseire vonatkozó követelmények megvalósítása;
•
az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság DG(SANCO)/2008-7849 jelentésében szereplő ajánlások nyomon követése, amelyek a növényvédőszer-maradékok 396/2005/EK rendelet és 882/2004/EK rendelet szerinti hatósági ellenőrzéseinek végrehajtására összpontosultak.
Hatályát tekintve az ellenőrzés felmérte az illetékes hatóságok teljesítményét, valamint az ellenőrzések szervezését, beleértve az engedélyezési eljárásokat, a növényvédőszer-nagykereskedők és -kiskereskedők ellenőrzését, a termelők ellenőrzését, illetve az ellenőrző programokra és a növényvédőszer-maradékokkal foglalkozó laboratóriumokra vonatkozó ajánlások nyomon követését. E célkitűzések megvalósítása érdekében az alábbi helyszíneket látogatták meg: 1. táblázat: Ellenőrző látogatások és értekezletek Látogatások/értekezletek
Megjegyzések
Illetékes hatóságok Központi
2
VM, NÉBIH
Regionális
3
Fejér, Komárom-Esztergom és SzabolcsSzatmár-Bereg megyei MKH-NTI-k
2
A velencei és a miskolci NÉBIH-laboratórium
Laboratóriumok Állami Helyszíni látogatások
1
Termelők ellenőrzései
Növényvédőszer-nagykereskedők és -kiskereskedők ellenőrzései
3
2
Komárom-Esztergom megyei gabona-, borsó-, repcemag- és napraforgó-termelők és SzabolcsSzatmár-Bereg megyei gabona-, paprika- és almatermelők
2
Egy Komárom-Esztergom megyei nagykereskedő és egy Fejér megyei kiskereskedő
JOGALAP ÉS SZABVÁNYOK 3.1 JOGALAP
Az ellenőrzést az uniós jogszabályok általános rendelkezései, és különösen •
az Európai Parlament és a Tanács 882/2004/EK rendeletének 45. cikke szerint végezték el;
•
az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendeletének 68. cikke szerint végezték el.
Az e jelentésben hivatkozott uniós jogi aktusok adott esetben az utolsó módosított változatot jelentik. A jelentésben hivatkozott uniós jogi aktusok teljes listája az 1. mellékletben található. 3.2 SZABVÁNYOK Az alkalmazandó szabványok részletes listáját a 2. melléklet tartalmazza. A szövegek konkrét rendelkezéseire vonatkozó hivatkozás az egyes szakaszok elején található. 4
HÁTTÉR 4.1 ELLENŐRZŐ LÁTOGATÁSSOROZATOK
Ez az ellenőrzés az FVO uniós tagállamokban tartott, a peszticidek ellenőrzéseire irányuló ellenőrző látogatássorozatának részét képezi. A jelenlegi ellenőrzés-sorozatot megelőzően az FVO három ellenőrző látogatássorozatot folytatott le a tagállamokban a növényvédő szerek, illetve a növényvédőszer-maradékok forgalmazásának és felhasználásának ellenőrzéseire vonatkozóan. Az előző ellenőrző látogatássorozatokat áttekintő általános jelentések az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság honlapján találhatók: http://ec.europa.eu/food/fvo/specialreports/index_en.htm Az előző ellenőrzés-sorozat során az FVO-csoportok megállapították, hogy az ellenőrzési rendszerek lényeges eltéréseket mutatnak a tagállamok között. A növényvédőszer-maradékok ellenőrzési rendszere fejlettebb volt, mint a növényvédő szerek forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó ellenőrzési rendszer. Gyakran állapítottak meg azonban tervezési és végrehajtási hibákat a növényvédő szerek forgalmazásának és felhasználásának vizsgálataival kapcsolatban. Az összetételt vizsgáló laboratóriumok működését kielégítőnek találták. A növényi eredetű élelmiszerekben található növényvédőszer-maradékok ellenőrzéseinek tervezése és az ezekről való jelentéstétel lényegesen javult az első ellenőrző látogatássorozat óta. Hiányosságokat különösen az önellenőrzési rendszerek értékelése, a mintavétel helye és a szabályok be nem tartása esetén hozott kényszerítő intézkedések területén tártak fel. A növényvédőszer2
maradékok vizsgálatát végző laboratóriumokban a legfőbb hiányosságokat a megfelelő berendezések hiányával és a minőség-ellenőrzési eljárások végrehajtásával kapcsolatban találták. Az ellenőrzésnek alávetett tagállam illetékes hatóságai cselekvési tervben vázolták, hogyan fogják megvalósítani az ajánlásokat. A jelentések mellett ezek a cselekvési tervek is megtalálhatók az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság internetes oldalán. A legutóbbi ellenőrzés-sorozat keretében az FVO 2008-ban ellenőrző látogatást tett Magyarországon. Az erről az ellenőrző látogatásról készült DG(SANCO)/2008-7849 jelentés megtalálható a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/food/fvo/ir_search_en.cfm. Az ellenőrző látogatásról készült jelentés általános következtetése az volt, hogy a növényvédő szerek ellenőrzésére kielégítő rendszer szolgál, amely a hatósági laboratóriumok ellenőrzési rendszerei, berendezései és eljárásai tekintetében némi hiányosságot mutat. A jelentés hiányosságokat említ az elavult növényvédő szerek azonosítása terén és számos ajánlást tesz. 4.2 ORSZÁGPROFIL Az FVO országprofilt tett közzé Magyarországról, amely összefoglalja az élelmiszer- és takarmánybiztonsági, az állat-egészségügyi, az állatjóléti és növény-egészségügyi ellenőrzési rendszereket, valamint áttekintést ad a korábbi FVO ellenőrző látogatások jelentéseiben szereplő ajánlások végrehajtásának jelenlegi állásáról. Az országprofil megtalálható a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/food/fvo/last5_en.cfm?co_id=HU.
5
MEGÁLLAPÍTÁSOK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK 5.1 VONATKOZÓ NEMZETI JOGSZABÁLYOK
Jogalap Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 291. cikke kimondja, hogy a tagállamok nemzeti jogukban elfogadják a kötelező erejű uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges intézkedéseket. Megállapítások 1107/2009/EK rendelet A rendelet közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban. Az ellenőrzés hatáskörébe tartozó jogsértésekkel kapcsolatos bírságokat és büntetéseket a 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelet írja le. Miniszteri rendelet készül a növényvédelmi módszerek és a növényvédő szerek engedélyezésének szabályozására. 2009/128/EK irányelv Az illetékes hatóság megállapította, hogy az irányelv kötelezettségeit belefoglalták a 43/2010. (IV. 23.) FVM rendeletbe, kivéve azt a kötelezettséget, amely szerint az irányelv 4. cikkével összhangban nemzeti akciótervet kell létrehozni. Illetékes hatóságok A 382/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet és a 22/2012. (II. 29.) Korm. rendelet a Nemzeti 3
Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (NÉBIH) és a megyei kormányhivatalokat (MKH) az ellenőrzés tekintetében illetékes hatóságokként jelöli ki. A jogszabályok a következő internetes oldalon találhatóak: www.nebih.gov.hu. Következtetések Az 1107/2009/EK rendelet végrehajtását célzó intézkedések érvényben vannak. A 2009/128/EK irányelvet átültették a nemzeti jogszabályokba a nemzeti cselekvési tervre vonatkozó 4. cikk kivételével. A jogszabályok nyilvánosan elérhetők. 5.2 A HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEK MEGSZERVEZÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA 5.2.1
Az illetékes hatóságok kijelölése
Jogi követelmények Az 1107/2009/EK rendelet 75. cikkének (1) és (2) bekezdése előírja, hogy a tagállamoknak ki kell jelölniük egy vagy több hatáskörrel rendelkező hatóságot a rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítése céljából, és tájékoztatniuk kell az Európai Bizottságot a hatáskörrel rendelkező hatóságaira vonatkozó adatokról. A 882/2004/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a tagállamok jelöljék ki a hatósági ellenőrzésekért felelős illetékes hatóságokat. A 882/2004/EK rendelet 5. cikke meghatározza az ellenőrző szervekre átruházható feladatok hatályát, a feladatok átruházásának kritériumait, valamint az alapvető kritériumokat, amelyeknek az ellenőrző szerveknek meg kell felelniük. Megállapítások A Vidékfejlesztési Minisztériumban az élelmiszerlánc-felügyeletért és az agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkár három főosztályt felügyel: az Élelmiszer-feldolgozási, az Erdészeti, Halászati és Vadászati, valamint az Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztályt. Ez utóbbi négy osztályra oszlik és az ellenőrzés keretén belüli stratégiáért, jelentéstételért és felügyeletért felel. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (NÉBIH) háttérintézményként hozták létre a Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztályának támogatására. Ezen ellenőrzés keretén belül ez a hivatal képviseli a központi illetékes hatóságot. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal neve 2012 márciusától Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalra (NÉBIH) változott. A NÉBIH élén egy elnök és három elnökhelyettes áll, akik közül egy a gazdasági ügyekért, egy az élelmiszerlánc-felügyeletért, egy pedig a növény-, talaj- és erdővédelemért felel. A NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságát (NÉBIH–NTAI) azért hozták létre, hogy ellenőrzési rendszereket fejlesszen ki, tartson fenn és felügyeljen a növényvédő szerek engedélyezésére, forgalmazására és felhasználására, valamint a növényvédőszer-maradék értékek ellenőrzésére. A régiókban végzett ellenőrzések során a NÉBIH– NTAI felelős azért, hogy a megyei kormányhivatalokat ellenőrző programokkal, ellenőrző listákkal és munkafolyamatokkal lássa el. A NÉBIH–NTAI szakmai kérdésekben felügyeli a végrehajtást és összegyűjti az ellenőrzések eredményeit a megyei kormányhivataloktól. Az ellenőrzések régiókban történő végrehajtásáért a megyei kormányhivatalok, és különösen azok Növény-és Talajvédelmi Igazgatóságai (MKH-NTI) felelősek. 2011-ben ezek személyzete, telephelyei, létesítményei és berendezései a Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalától a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz (KIM) kerültek. 4
Közigazgatási kérdésekben jelenleg a KIM irányítása alá tartoznak. Szakmai kérdésekben az NÉBIH-NTAI irányítása alatt állnak. Az ellenőrzésben résztvevő négy hatósági laboratórium a NÉBIH részét képezi. Az illetékes hatóságok kijelentették, hogy az ellenőrzés keretén belül nem ruháztak át feladatot külső ellenőrző szervekre. Következtetések A növényvédő szerek engedélyezéséért, forgalmazásáért és felhasználásáért felelős illetékes hatóságokat egyértelműen kijelölték. Az ellenőrzés keretén belül, a 882/2004/EK rendelet 5. cikkében meghatározottak szerint nem ruháztak át feladatot magánszervezetekre. 5.2.2
Az ellenőrzések elvégzéséhez rendelkezésre álló erőforrások
Jogi követelmények Az 1107/2009/EK rendelet 75. cikkének (3) bekezdése megköveteli a tagállamoktól annak biztosítását, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak kellő számú, megfelelően képzett és megfelelő tapasztalatokkal rendelkező személyzet álljon a rendelkezésére kötelezettségeik hatékony és eredményes végrehajtása érdekében. A 882/2004/EK rendelet 4. cikke előírja, hogy az illetékes hatóságok elegendő számú és megfelelően képzett és tapasztalt állománnyal, valamint megfelelő és megfelelően karbantartott létesítményekkel és berendezésekkel rendelkezzenek. A 6. cikk megköveteli, hogy a személyzet megfelelő képzésben részesüljön, és annak szakismereteit tartsák naprakészen. Megállapítások A NÉBIH-NTAI-nál 12 fő foglalkozik a növényvédő szerek engedélyezésével. A dokumentációkat hat szakértő értékeli, a személyzet három tagja pedig részidőben dolgozik a növényvédő szerek hatékonyságának értékelésén. Az illetékes hatóság megállapította, hogy Magyarország 2004-es csatlakozása óta jelentős hátralék mutatkozik a növényvédő szerek újbóli regisztrálásával kapcsolatos kérelmekben. A növényvédő szerek forgalmazásának és felhasználásának hatósági ellenőrzésében a NÉBIH-NTAI nyolc munkatársa és az MKH-NTI 148 ellenőre vesz részt. Néhány megyei kormányhivatal megállapította, hogy a parlagfű-mentesítési programból eredő feladatok minden év júliusa és szeptembere között meghaladják személyzetük kapacitását. A növényvédő szerek és növényvédőszer-maradékok hatósági ellenőrzését végző minden személy legalább egyetemi végzettséggel és növényvédő szerekre vonatkozó szakképesítéssel rendelkezik. Az ellenőrök nagy része e-tanulással sajátította el a 2010-ben bevezetett magyarországi és uniós növényvédőszer-engedélyezés tananyagát. Ehhez egy teszt is tartozik, amelyet az ellenőrök nagy része sikerrel teljesített. Az ellenőrzési csoport megkapta a NÉBIH-NTAI és a megyei kormányhivatalok által tartott ellenőrképzés adatait. Az ellenőrzések során az ellenőrzési csoport által kísért ellenőrök szolgálati gépkocsival végezték munkájukat. Laptopok, GPS-eszközök és védőfelszerelés állt rendelkezésükre. Következtetések Az illetékes hatóságoknál megfelelően képzett és tapasztalt személyzet dolgozik. Hatékony képzési 5
rendszer működik. Rendelkezésre állnak az ellenőrzéshez szükséges eszközök. 5.2.3
A növényvédő szerek engedélyezése
Jogi követelmények Az 1107/2009/EK rendelet 29. cikke előírja, hogy növényvédő szer csak akkor engedélyezhető, ha megfelel az előírt követelményeknek. Az engedély előírt tartalmát a 31. cikk határozza meg. Az 57. cikk előírja, hogy a nyilvánosság számára elektronikusan hozzáférhetővé tenni egy frissített nyilvántartást. Az 1107/2009/EK rendelet 40–42. cikke megállapítja a tagállamok engedélyeinek kölcsönös elismerésével kapcsolatos követelményeket és eljárásokat. A rendelet 53. cikke rendelkezik a növényvédő szerek szükséghelyzetekben történő korlátozott és ellenőrzött felhasználását szolgáló engedélyezéséről. Megállapítások A hivatalos növényvédő szer forgalmazási, vásárlási és felhasználási engedély a NÉBIH honlapján teszik közzé. Az információ magyar nyelven a következő hivatkozáson érhető el: http://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/noveny_talajvedelmi_ig/kozerdeku_adatok. Az ellenőrzési csoport által felülvizsgált növényvédő szer forgalmazási, vásárlási és felhasználási engedélyek a növényvédő szer felhasználásának feltételeit, többek között az alkalmazási időt és a koncentrációt, az alkalmazások számát és az élelmezés-egészségügyi várakozási időket tekintve teljesek voltak. Az elmúlt két évben engedélyezett növényvédő szerek címkéinek mintái a NÉBIH intranet rendszerében érhetők el. A csoport által ellenőrzött címkék megfeleltek az 547/2009/EK rendeletnek. Az illetékes hatóság megállapította, hogy a nyilvántartást hetente frissítik. Magyarországon a növényvédő szereket kockázatosság szerint három kategóriában engedélyezik. Az I. és II. kategóriákat, amelyekbe a legkockázatosabb növényvédő szerek tartoznak, csak az érvényes növényvédő szer forgalmazási, vásárlási és felhasználási engedély birtokosai forgalmazhatják, vásárolhatják és használhatják. A különböző kategóriájú növényvédő szer forgalmazási, vásárlási és felhasználási engedélyeket a megyei kormányhivatalok adják ki növényvédő szerekkel foglalkozó vállalkozók végzettségi szintjéről és az általuk elvégzett tanfolyamoktól függően. Ezeket a tanfolyamokat a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara biztosítja. Az engedélyeket ötévente meg kell újítani. A III. kategóriába tartozó növényvédő szereket az engedéllyel rendelkező kiskereskedők korlátozás nélkül értékesíthetik a lakosságnak. Az ellenőrzési csoport megfigyelte, hogy bizonyos esetekben a kategóriába sorolás nem egységes, mivel igen mérgező növényvédő szereket találtak a III. kategóriában, míg kevésbé mérgezőket a II. kategóriában. Az 1107/2009/EK rendelet 40. cikke szerinti kölcsönös elismerésekre a rendelet hatályba lépése óta nem került sor. Egy kölcsönös elismerésre vonatkozó kérelem elbírálása van folyamatban. Egyetlen kérelmet sem utasítottak el. Az illetékes hatóság megállapította, hogy az 1107/2009/EK rendelet I. mellékletében meghatározott „B” – közép zónában kiváló az együttműködés az illetékes hatóságok között. Magyarországon 779 növényvédő szerrel együtt összesen 263 hatóanyagot engedélyeznek. Ezek uniós jóváhagyással rendelkeznek, és jegyzéküket az 540/2011/EK rendelet tartalmazza. 14 hatóanyag jóváhagyása folyamatban van. Az 1107/2009/EK rendelet hatályba lépése óta összesen 75 növényvédő szerre adtak ki szükséghelyzeti engedélyt. Tíz engedély vonatkozott olyan növényvédő szerekre, amelyek 6
Magyarországon jelenleg nem engedélyezett hatóanyagot tartalmaznak, többek között diflovidazin, kasugamicin, klórfacinon és penoxsulam hatóanyagot. A növényvédő szerek ezen hatóanyagait az EU-ban nem engedélyezik. Hatvanöt növényvédő szerre kiterjesztést adtak, hogy alkalmazhassák azokat Magyarországon már engedélyezett más növényekre. Az illetékes hatóság megállapította, hogy ezt az intézkedést szükséghelyzeti engedélyezésnek tekintették. Az engedélyekre határidőt szabtak meg, de a termények tekintetében a növényvédő szerek köre nagyon széles. Az illetékes hatóságok ezek kétharmadát kisebb jelentőségű felhasználásoknak tekintik. Az Európai Bizottságot még nem tájékoztatták az ellenőrzés ideje alatt kiadott 75 engedélyről1. Az ellenőrzési csoport által felülvizsgált példák azt erősítették meg, hogy az engedélyeket legfeljebb 120 napra adták ki. Következtetések A növényvédőszer-engedélyek hatósági nyilvántartása hozzáférhető a nyilvánosság számára, és azt rendszeresen frissítik. A növényvédő szerek engedélyezésének rendszere az uniós jogszabályokat követi. A szükséghelyzeteket azonban túl széles körűen definiálják, ami az 1107/2009/EK rendelet 53. cikkének nem megfelelő alkalmazását jelenti. Az említett rendelet 53. cikkével ellentétben a szükséghelyzeti szabályok szerint kiadott engedélyekről nem tájékoztatták az Európai Bizottságot és a többi tagállamot. 5.2.4
A növényvédő szerek forgalmazásának ellenőrzései
Jogi követelmények Az 1107/2009/EK rendelet 28. cikke megállapítja, hogy növényvédő szer csak akkor hozható forgalomba, ha azt az érintett tagállam engedélyezte. A 2009/128/EK irányelv 5. cikke megköveteli a tagállamoktól annak biztosítását, hogy a növényvédő szerek minden forgalmazója hozzájuthasson a hatáskörrel rendelkező hatóságok által kijelölt szervek által nyújtott megfelelő képzéshez. 2013. november 26-ig tanúsítási rendszereket kell létrehozni. A 2009/128/EK irányelv 6. cikke előírja, hogy 2015. november 26-tól a növényvédő szerek hivatásos felhasználók számára történő értékesítése kizárólag tanúsítvánnyal rendelkező személyek számára történhet meg. Az 1107/2009/EK rendelet 67. cikkének (1) bekezdése megköveteli, hogy a növényvédő szerek gyártói, szállítói, forgalmazói, importőrei és exportőrei legalább öt éven át nyilvántartást vezessenek. A 68. cikk megköveteli a tagállamoktól, hogy hivatalos ellenőrzéseket végezzenek e rendelet betartásának biztosítása érdekében. A 2009/128/EK irányelv 13. cikke előírja, hogy a tagállamok elfogadják a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a peszticidek kezelése és tárolása, valamint csomagolásuk és maradékaik kezelése, hasznosítása vagy ártalmatlanítása ne veszélyeztesse az emberi egészséget vagy a környezetet. 1
A jelentéstervezetre adott válaszában az illetékes hatóság megjegyezte, hogy az információkat az ellenőrzés után, de az uniós jogszabályban előírt határidőn belül küldték meg. Az uniós jogszabály azonban nem ír elő határidőt. A többi tagállamot és a Bizottságot a 1107/2009/EK rendelet 53. cikke értelmében haladéktalanul kell tájékoztatni.
7
Erre az ellenőrzésre az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) peszticidtárolási és készletgazdálkodási kézikönyve is érvényes volt. Megállapítások A növényvédőszer-gyártók ellenőrzései A vállalkozó működésének megkezdése előtt keresi fel az illetékes jegyzőt a működési és/vagy a telepengedély kiadásának vonatkozásában. A jegyző ehhez a helyi MKH-NTI jóváhagyását kéri. Az MKH-NTI-k biztonsági értékelést követően adják hozzájárulásukat. Az illetékes hatóság megállapította, hogy jóváhagyás után a gyártókat nem ellenőrzik. A növényvédőszer-nagykereskedők ellenőrzései Az ellenőrzési csoport megfigyelte egy Komárom-Esztergom megyei nagykereskedő ellenőrzését. A nagykereskedő a magyar növényvédő szer piacon körülbelül 15 %-os piaci részesedéssel rendelkezik. A vizsgálatot a NÉBIH intranetéről származó ellenőrző listával végezték. Eljárásrendet nem határoztak meg. Az MKH-NTI ellenőre nem használta a nyilvántartást vagy az adatbázist arra, hogy a címke tartalmát összevesse a hatósági engedéllyel. A tárolás megfelelő volt: zárt padlókat, megfelelő szellőzést és biztonságos lezárást alkalmaztak. Az összes kategóriába tartozó növényvédő szert együtt tárolták. Az illetékes hatóság megállapította, hogy nem vonatkozik előírás a gyomirtó szerek külön történő tárolására. A növényvédőszer-kiskereskedők ellenőrzései Az ellenőrzési csoport részt vett egy Fejér megyei növényvédőszer-kiskereskedő ellenőrzésén, és felkereste az egyetlen olyan magyar hatósági laboratóriumot Velencén, amely összetétel-elemzést végez. A megyében nincsenek gyártó, importőr és újracsomagoló üzemek. Körülbelül 10 nagykereskedő és 90 kiskereskedő működik. Az ellenőrzési csoport egy mezőgazdasági terményekhez növényvédő szereket értékesítő kiskereskedő vizsgálatát figyelte meg. Minden kiskereskedőt évente kétszer keresnek fel. Az ellenőrzés gyakorisága nem áll összefüggésben a hatósági ellenőrzés korábbi eredményeivel vagy a cég saját ellenőrzéseivel. A lakosság számára értékesítő kiskereskedők csak III. kategóriába tartozó növényvédő szert értékesíthetnek. A felügyelő ellenőrizte, hogy a kiskereskedő személyzetének tagjai rendelkeznek-e növényvédő szer értékesítésére szóló érvényes engedéllyel, és hogy a növényvédő szereket külön polcokon, a lakosság hozzáférésétől elzártan tárolták-e. Felülvizsgálta a engedélyokiratokat, illetve a raktárkészlet-nyilvántartást, és megállapította, hogy azok naprakészek. A kiskereskedő nyilvántartása a jogszabályi előírások szerint öt évre visszamenőleg rendelkezésre állt. Az ellenőr elkérte a legutolsó szállítmány számláit. A laptopon rendelkezésre álló kereskedelmi adatbázissal összevetve ellenőrizte a helyszínen lévő növényvédő szerek engedélyeit. Ellenőrizte a lejárati időket is. Az ellenőr felülvizsgálta a címkék teljességét, de nem vetette össze azokat az adatbázissal az élelmezés-egészségügyi várakozási idő, összetétel és koncentráció tekintetében. Az ellenőr ellenőrzési lista szerint haladt, de a vizsgálatokra vonatkozóan nem álltak rendelkezésre eljárásrend. A kereskedelmi adatbázis helyességének felülvizsgálatára az ellenőrzési csoport több terméket is összevetett a hatósági engedéllyel, és talált néhány eltérést, pl. az élelmezés-egészségügyi várakozási idő és azon növények tekintetében, amelyekre a növényvédő szerek alkalmazhatók. A forgalmazás és a felhasználás ellenőrzéseihez az ellenőrök minden szinten a kereskedelmi adatbázis laptopjukon tárolt offline változatát vagy az ún. „zöld könyvet” alkalmazzák, amely ugyanennek a kereskedelmi adatbázisnak az éves frissítésekkel készített nyomtatott változata. A növényvédőszer-maradékokra és az üres tartályokra vonatkozó hulladékgazdálkodás A növényvédő szerek maradékait és üres tartályait a hivatásos felhasználóknak meg kell őrizniük, 8
majd azokat a nagykereskedőknek elégetésre össze kell gyűjteniük. A nagykereskedő elmondta, hogy a felhasználók a növényvédőszer-hulladékukat évente kétszer elhozzák a telephelyére, ahol azokat összegyűjtik, és elszállítják a legközelebbi szemétégetőbe, Győrbe. A felhasználóknak meg kell őrizniük az összegyűjtésről szóló igazolást. Hamisítványok és illegális növényvédő szerek Az ellenőröknek kötelességük észlelni és jelenteni a gyanús növényvédő szereket. Az ellenőrök számára készült ellenőrző listák a hamisítványokra vonatkozó kérdéseket is tartalmaznak, pl. látható-e a gyártó jelölése a növényvédő szerek csomagolásán. A Magyar Televízióban fő műsoridőben tájékoztató kampányt sugároznak a növényvédő szerek felhasználásáról. 2009 óta azonban az éves ellenőrzési program, vagy az illegális peszticidek vagy a hamisítványok feltárására irányuló közvetlen lépéseken kívül nem került sor a gyanús növényvédő szerek kiszűrésére irányuló mintavételezésre. Az illetékes hatóság állítása szerint egy minisztériumok közötti külön csoportot hoztak létre a hamisítványok és az illegális növényvédő elleni fellépéshez. Ez az illetékes miniszterek jóváhagyására vár. Velencei Növényvédőszer-analitikai Laboratórium Az ellenőrzés során a Fejér megyei Velencei Növényvédőszer-analitikai Laboratóriumot keresték fel. Ez az egyetlen olyan engedéllyel rendelkező laboratórium Magyarországon, amely növényvédő szerek összetétel-elemzését végzi. Az elvégzett hatósági mintavételek száma 2010-ben 441, 2011ben 462 volt. 2012-ben 475 minta, azaz mind a 19 megyéből egyenként 25 minta elemzését tervezik. A növényvédő szerek hatóanyagainak koncentrációjára vonatkozó elemzésről a minta kézhezvételétől számított két héten belül készítenek jelentést. 2011-ben a laboratórium ezen kívül magánügyfelek 713 mintáját elemezte. A magánelemzések egyharmada a növényvédő szerek lejárati idejére vonatkozott. Ha a hatóanyagok nem bomlanak le, az eltarthatóság egy évvel meghosszabbítható. A laboratóriumot 2009-ben az ISO/IEC 17025:2005 szerint akkreditálták. A Peszticidek Elemzésének Nemzetközi Együttműködési Tanácsa (CIPAC) szabványos módszereivel összesen 181 hatóanyagot akkreditálnak. Magyarországon 779 növényvédő szerrel együtt 263 hatóanyagot engedélyeztek; a forgalmazók az engedély kérelmezése során kötelesek megfelelni a szabványoknak. Ugyan a laboratórium nem tartja mindet raktáron, de kérésre hozzájuthatnak az anyagokhoz. A laboratórium becslése szerint a Magyarországon forgalomban lévő növényvédő szerek 80 %-át értékelte. A személyzet két tagja foglalkozik a növényvédő szerek elemezésével. Mindketten magasan képzettek és tapasztaltak. Megfelelő arra vonatkozó képzésben részesültek, hogy elvégezzék a laboratórium minőség-ellenőrzési irodája által megtervezett feladatokat. Egy személy foglalkozik a tervezéssel. A laboratórium kizárólag két GC-FID-t és egy HPLC-UVD-t alkalmaz arra, hogy meghatározza a hatóanyagokat és a hatóanyagok koncentrációját, illetve további hét paramétert alkalmaz, többek között a pH-t és a sűrűséget. A berendezések hiánya miatt (pl. nincs MSD) az elemzések nem terjednek ki váratlan hatóanyagokra, segédanyagokra és szennyeződésekre. 1999 óta a laboratórium rutinszerűen részt vesz magánvállalatok által szervezett körvizsgálatokon, amelyek keretében a hatóanyagokról és a koncentrációról kell jelentést tenni. 2009 óta évente részt vesznek a tagállamok illetékes hatóságai által szervezett jártassági vizsgálaton. A laboratórium az ellenőrzési csoport által felülvizsgált jártassági tesztek mindegyikén elfogadható z-értékeket ért el. Következtetések A növényvédő szerek forgalmazásának és felhasználásának ellenőrzéseit az 1107/2009/EK rendelet 9
68. cikkével összhangban végzik, kivéve a növényvédőszer-gyártók ellenőrzését. A tárolás biztonsági szabályai nem kielégítőek, mivel nem érvényesül az a FAO peszticidtárolási és készletgazdálkodási kézikönyvében leírt (http://www.fao.org/docrep/V8966E/V8966E00.html) követelmény, hogy a gyomirtó szereket a többi növényvédő szertől külön tárolják. A növényvédő szerek engedélyezési státuszának ellenőrzése kielégítő volt, ugyanakkor a címkéket az élelmezés-egészségügyi várakozási idő helyessége tekintetében nem vizsgálták felül minden régióban. A vállalkozók nyilvántartásait a növényvédőszer-gyártók nyilvántartásai kivételével ellenőrizték. Az ellenőrzés megfigyelt elégtelenségeit a horizontális szinten jelentkező hiányosságok – azaz a kockázatalapú ellenőrző programok (lásd az 5.2.7 pontot) és az eljárásrend hiánya (lásd az 5.2.8 pontot) – eredményezik. Megfelelő intézkedéseket hoznak arra, hogy a lakosságot eltántorítsák az illegális és hamisított növényvédő szerek alkalmazásától. 2009 óta nem tettek összehangolt több szolgálatra kiterjedő lépéseket a hamisítások ellen. A növényvédő szer összetételre vonatkozó analitikai ellenőrzéseket végrehajtják, és azok száma kielégítő, ezek azonban nem teljesen hatékonyak, mert az ellenőrzések nem terjednek ki váratlan hatóanyagokra, segédanyagokra és szennyeződésekre. A növényvédőszer-kiskereskedők és -nagykereskedők képzését és tanúsítását rendszer keretében végzik. Hatékony hulladékgazdálkodási rendszer működik. 5.2.5
A növényvédő szerek felhasználásának ellenőrzései
Jogi követelmények A 852/2004/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdése és a rendelet I. melléklete A. részének III. szakasza megköveteli, hogy a növényi termékeket előállító vagy betakarító élelmiszer-ipari vállalkozók különösen a növényvédő szerek használatáról vezessenek nyilvántartást. Az 1107/2009/EK rendelet 55. cikke előírja, hogy a növényvédő szerek felhasználása feleljen meg a legkésőbb 2014. január 1-jétől alkalmazandó 2009/128/EK irányelv III. mellékletének 14. cikkében említett integrált növényvédelem általános elveinek. Az irányelv 14. cikkének (5) bekezdése megszabja, hogy a tagállamok megfelelő ösztönzőket állapítanak meg annak érdekében, hogy a hivatásos felhasználókat az integrált növényvédelem termény- vagy ágazatspecifikus iránymutatásainak önkéntes alapú végrehajtására ösztönözzék. Az 1107/2009/EK rendelet 67. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a növényvédő szerek hivatásos felhasználóinak legalább három éven át nyilvántartást kell vezetniük az általuk alkalmazott növényvédő szerekről. Az 55. cikk előírja, hogy a növényvédő szereket többek között a címkéken feltüntetett, jóváhagyott feltételeknek megfelelően kell felhasználni. Az 1107/2009/EK rendelet 68. cikke megköveteli a tagállamoktól, hogy hivatalos ellenőrzéseket végezzenek e rendelet betartásának biztosítása érdekében. A 2009/128/EK irányelv 5. cikke megköveteli a tagállamoktól annak biztosítását, hogy minden hivatásos felhasználó hozzájuthasson a hatáskörrel rendelkező hatóságok által kijelölt szervek által nyújtott megfelelő képzéshez. 2013. november 26-ig tanúsítási rendszereket kell létrehozni. A 2009/128/EK irányelv 8. cikke megköveteli a tagállamoktól annak biztosítását, hogy a hivatásos felhasználásban alkalmazott, a peszticid kijuttatásához használt berendezéseket és tartozékokat rendszeres időközönként megvizsgálják. 2016. november 26-ig minden berendezést legalább egyszer meg kell vizsgálni. A 2009/128/EK irányelv 13. cikke megköveteli, hogy a tagállamok elfogadják a szükséges 10
intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a peszticidek kezelése és tárolása, valamint csomagolásuk és maradékaik kezelése, hasznosítása vagy ártalmatlanítása ne veszélyeztesse az emberi egészséget vagy a környezetet. A 2009/128/EK irányelv 8. cikkének (5) bekezdése megköveteli, hogy a hivatásos felhasználók rendszeresen kalibrálják, és műszaki ellenőrzésnek vessék alá a peszticid kijuttatásához használt berendezéseket. Megállapítások Integrált növényvédelem A NÉBIH eddig nem támogatta az integrált növényvédelmet. Az integrált növényvédelemnek azonban vannak olyan elemei, amelyeket belefoglaltak a felhasználók jogi kötelezettségeibe, és létezik egy olyan önkéntes nemzeti környezetvédelmi program, amely ösztönzőket tartalmaz a környezetre káros növényvédő szerek használatának elkerülésére2. A légi permetezést a közelmúltban jogszabályi úton korlátozták, és az csak az MKH-NTI szükséghelyzeti permetezésre vonatkozó különleges jóváhagyásával alkalmazható. A jóváhagyási kérelmeket a közelmúltban nyújtották be az illetékes hatóságnak. A növényvédőszer-felhasználók ellenőrzései A forgalmazás tekintetében az engedélyokiratok azonos rendszere vonatkozik a növényvédő szerek hivatásos felhasználóira. A képzéseket a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szervezi. Az ellenőrzés során felkeresett minden felhasználó érvényes engedélyokirattal rendelkezett. Az ellenőrök a NÉBIH által a termelők vizsgálatára készített szabványos ellenőrző listát használták. Kétféle vizsgálat létezik: a szántóföldeken való permetezés során végzett helyszíni ellenőrzések és a gazdaságokban végrehajtott úgynevezett „műszaki ellenőrzések”. A helyszíni ellenőrzésekről nem értesítik a vállalkozókat. A növényvédő szerek felhasználására összpontosítanak, és főként a dokumentumok, a permetező berendezések és a növényvédő szerek tárolásának ellenőrzését végzik. A „műszaki ellenőrzéseket” előre bejelentik. Komárom-Esztergom megyében körülbelül 3700 mezőgazdasági üzem található. 200 gazdaság területe meghaladja a 100 hektárt. A fő termények a kukorica, a búza és a napraforgó. Az ellenőrzési csoport a tavaszi árpa szántóföldön végzett helyszíni vizsgálatán vett részt. Az ellenőrzést a Komárom-Esztergom megyei MKH-NTI ellenőre végezte. Az ellenőrzött terület egy 3300 hektáron működő szövetkezethez tartozott. Főként gabonaféléket termesztett. A szövetkezet öt növényvédőszer-szakértőt alkalmazott, akik kifejezetten a növényvédő szerek felhasználásával foglalkoztak. Az ellenőr megvizsgálta, hogy az érintett személyzet minden tagja rendelkezik-e érvényes engedélyokirattal és elvégezte-e a képzést. A személyzet elmondása szerint a permetező berendezés éves ellenőrzését és kalibrálását egy külső vállalkozó végezte. A permetező berendezés kalibrálásáról nem állt rendelkezésre dokumentált bizonyíték. Az ellenőrzések során az ellenőr az ellenőrző listát követte. A növényvédő szer forgalmazási, vásárlási és felhasználási engedély és a megengedett koncentrációk felülvizsgálatára a „zöld könyvet” használta. A földterületet azonosították a permetezési terven. Ellenőrizték a permetező berendezés típusbizonyítványát. Mivel a típusjóváhagyás csak 2004 óta kötelező, a permetező pedig 2004-nél régebbi, további ellenőrzést nem hajtottak végre a berendezésen. Az ellenőr nem vizsgálta meg, hogy a földterület szomszédos-e környezeti szempontból érzékeny zónákkal. Ellenőrizték, hogy a növényvédő szer toxikus-e a méhészetekre. Az ellenőrzési csoport megfigyelte egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei termelő ellenőrzését. A 2
Az illetékes hatóságok a jelentéstervezetre adott válaszukban megjegyezték, hogy az integrált növényvédelem elvei már 1990 óta szerepelnek a nemzeti jogszabályokban.
11
megyében több olyan szövetkezet is van, amelynek területe meghaladja a 400 hektárt. Mintegy 2000 olyan családi gazdaság működik itt, amelyek átlagos mérete 45 hektár. A megyében 28 000 olyan gazdaság található, amelynek átlagos mérete 2,9 hektár. A fő termények a kukorica, a gabonafélék és a napraforgó. A felkeresett gazdaság 180 hektáron termeszt gabonaféléket, almát és paprikát. A felügyelő „műszaki ellenőrzést” hajtott végre. Ellenőrző listát használt, és ellenőrizte az engedélyeket, a növényvédő szerek számláit, a hulladékgyűjtési igazolást és a permetezési terveket. Az almafákból álló gyümölcsös permetezési terve többek között tartalmazta a helyrajzi számot, az alkalmazott növényvédő szert, a koncentrációt, a felhasználás időpontját és az élelmezés-egészségügyi várakozási időt. A felügyelők saját növényvédőszer-adatbázist is tartalmazó laptopot használtak, mégsem vizsgálták felül az élelmezés-egészségügyi várakozási időt. A permetezési naplóban helytelen élelmezés-egészségügyi várakozási idő, a hatósági engedélyben előírt várakozási idő fele szerepelt. Ezt az ellenőrök nem vették észre. Ellenőrizték a vállalkozó növényvédő szereinek raktározását. A raktárkészletet összevetették a leltárkönyvvel, az ellenőr ellenőrizte a címkéket. A növényvédőszer-raktár szellőzése nem volt megfelelő, amit az ellenőr nem jegyzett fel. A termelő kijelentette, hogy a közelmúltban szerződött egy külső vállalkozóval a permetező berendezés kalibrálására. Következtetések Az integrált növényvédelmi intézkedések támogatására önkéntes környezetvédelmi program működik. A felhasználókat átfogóan ellenőrzik, de hiányzik az élelmezés-egészségügyi várakozási idők és a növényvédő szerek címkéinek felülvizsgálata, ami csökkenti az ellenőrzések hatékonyságát. A növényvédő szerek hivatásos felhasználói képzettek és tanúsítvánnyal rendelkeznek. A növényvédőszer-használók számára hatékony hulladékgazdálkodási rendszer működik. Az ellenőrzés megfigyelt elégtelenségeit a horizontális szinten jelentkező hiányosságok – azaz a kockázatalapú ellenőrző programok (lásd az 5.2.7 pontot) és az eljárásrend hiánya (lásd az 5.2.8 pontot) – eredményezik. 5.2.6
A növényvédőszer-maradékokra vonatkozó ellenőrző programok
Jogi követelmények A 882/2004/EK rendelet 33. cikke megköveteli, hogy a tagállamok gondoskodjanak egy vagy több nemzeti referencialaboratórium kijelöléséről minden egyes európai referencialaboratóriumhoz, és meghatározza a nemzeti referencialaboratóriumok feladatait. A 882/2004/EK rendelet 12. cikke előírja, hogy az illetékes hatóságok csak olyan laboratóriumokat jelölhetnek ki, amelyek az EN ISO/IEC 17025 és EN ISO/IEC 17011 szabványokat alkalmazzák, valamint minősítésük és akkreditálásuk ezekkel összhangban történt. A 396/2005/EK rendelet 28. cikke meghatározza a növényvédőszer-maradékok vizsgálati módszereivel és minőség-ellenőrzési eljárásaival kapcsolatos követelményeket. Erre az ellenőrzésre a módszervalidálásra és a növényvédőszer-maradékok elemzésére vonatkozó minőség-ellenőrzési eljárásokról szóló iránymutatás (SANCO/12495/2011) szintén érvényes. Megállapítások Az ellenőrzési csoport nyomon követte a DG(SANCO)/2008-7849 ellenőrzés ajánlásait: 3. ajánlás: „biztosítani kell, hogy a kijelölt laboratóriumok megfeleljenek a 882/2004/EK rendelet 12. cikke (2) bekezdése a) pontjának, vagy rendelkezzenek a 2076/2005/EK bizottsági rendelet 18. cikkében előirányzott eltéréssel. A 18. cikk szerinti eltérésben részesülő laboratóriumokban a 12
minőség-ellenőrzési rendszer az élelmiszerek és takarmányok tekintetében a módszervalidálásra és növényvédőszer-maradékok elemzésére vonatkozó minőség-ellenőrzési eljárásokról szóló iránymutatásokon (SANCO 2007/3131) alapuljon”. Az illetékes hatóság megállapította, hogy a hódmezővásárhelyi hatósági laboratórium nem akkreditált. Az illetékes hatóság megállapította, hogy az akkreditálás előkészítés alatt áll. A másik három maradékelemzéssel foglalkozó laboratórium akkreditált. 5. ajánlás: „biztosítani kell, hogy a laboratóriumi berendezések és módszerek alkalmasak legyenek a közösségi jogszabályok szerint megállapított határértékek mérésére, amint azt a 882/2004/EK rendelet 16. cikkének (3) bekezdése előírja”. Az illetékes hatóság információt adott a maradékokkal foglalkozó hatósági laboratóriumok berendezéseiről és módszereiről. Az ellenőrzési csoport egy laboratóriumot keresett fel. Miskolci Növényvédőszermaradék-analitikai Laboratórium Ez a kijelölt nemzeti referencialaboratórium a gyümölcsökben és zöldségekben található növényvédőszer-maradékok vizsgálatára és az egyetlen szermaradék kimutatására használható módszerek (SRM) alkalmazására. A nemzeti referencialaboratórium segíti a hatósági laboratóriumok hálózatát. Az európai referencialaboratóriumok által nyújtott információkat és a látogatott műhelytalálkozók visszajelzéseit terjeszti. Telephelye 2004-ben épült és megfelelő. A laboratóriumot 2009-ben az ISO/IEC 17025:2005 szabvány szerint rögzített hatáskörrel akkreditálták. A többféle szermaradék egyidejű kimutatására használható módszerrel (MRM) összesen 266 hatóanyagot, míg az egyetlen szermaradék kimutatására használható módszerrel (SRM) 10 hatóanyagot akkreditáltak. 2010-ben 770, míg 2011-ben 573 hatósági mintát elemeztek, 2012-re pedig 500 minta elemzését tervezik. A laboratórium elemzéseket végez a növényvédő szerek engedélyezését megelőző rendszeres helyszíni kísérletekhez (2011-ben 14 kísérlet). A növényvédőszer-maradékok elemzésében hat fő vesz részt, három technikus és három felsőfokú végzettségű analitikus (két vegyészmérnök és egy biológus). A gabonafélék, a gyümölcs- és a zöldségkivonatok esetében a QuEChERS citrát módszert alkalmazzák három nemzetközi szabvány felhasználásával. Az etil-acetát-módszert olajmintákban és bizonyos GC-elemzések megerősítésére alkalmazzák. A laboratórium hármas kvadrupól GCMS/MS és LC-MS/MS készülékekkel van felszerelve a rutin MRM-elemzéshez. A HPLC-DAD és a GC-PFPD készülékek az SRM-módszerű elemzésre szolgálnak. A laboratórium elemzését a módszervalidálásra és növényvédőszer-maradékok elemzésére vonatkozó minőség-ellenőrzési eljárásokról szóló 12495/2011 SANCO iránymutatás alapján végzi. A mérési bizonytalanságot két különböző módon jelentik. A mérési bizonytalanság 50 %, ha az eredmény megegyezik a maradékanyag-határértékkel, vagy azt meghaladja. Amennyiben az alatt van, a hosszú távú rutin visszanyerés szabványos eltérését alkalmazzák az SRM-hez. A laboratórium rendszeresen részt vesz az európai referencialaboratóriumok által szervezett gabonafélékre, SRM-ekre, valamint gyümölcsökre és zöldségekre vonatkozó európai jártassági vizsgálatokban (EU-PT). Az eredmények kielégítőek voltak. Az EU-PT-SRM5 (2010) esetében két 3-nál nagyobb z-értékről számoltak be, de az elfogadhatatlan eredmények okait megtalálták és nyomon követték. Az ellenőrzési csoport feltárta, hogy a csonthéjas gyümölcsök mintái esetében az eredményeket nem számították újra a mag figyelembe vételével. 7. ajánlás: „fontolóra kell venni az elavult növényvédő szerek pontos mennyiségének megállapítását és biztonságos megsemmisítésüket annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az élelmiszerek, 13
takarmányok és a környezet esetleges szennyezése”. Az illetékes hatóság megállapította, hogy a 19 megyéből 14-ben még folynak a vizsgálatok annak felmérésére, hogy az uniós csatlakozással a növényvédő szer készletek mely része avult el. Következtetések A 3. ajánlást még nem valósították meg. Az 5. ajánlást megfelelően megvalósítják. A felkeresett nemzeti referencialaboratórium követi a módszervalidálásra és növényvédőszer-maradékok elemzésére vonatkozó minőség-ellenőrzési eljárásokról szóló 12495/2011 SANCO iránymutatást, és megfelelő berendezésekkel rendelkezik. A 7. ajánlást az illetékes hatóság nem kielégítően hajtja végre. 5.2.7
A hatósági ellenőrzések rangsorolása
Jogi követelmények A 882/2004/EK rendelet 3. cikke megköveteli, hogy a kockázatok alapján és megfelelő gyakorisággal biztosítsák a hatósági ellenőrzések elvégzését, figyelembe véve a) a meghatározott kockázatokat; b) az egyes takarmány- vagy élelmiszer-ipari vállalkozóknak a szabályok betartására vonatkozó korábbi nyilvántartásait; c) a már elvégzett bármely, saját ellenőrzés megbízhatóságát; és d) bármely információt, amely be nem tartást jelezhet. Megállapítások A növényvédő szerek felhasználására és forgalmazására 2012 óta ellenőrző program működik. A program előírja, hogy minden megyében 25 mintát kell venni és ellenőrzést kell lebonyolítani. A program Excel-táblázat formájában elérhető az intraneten. Olyan paramétereket, mint pl. az összes növényvédőszer-felhasználás Magyarországon, nem vesznek figyelembe. Magyarországon körülbelül 200 000 legalább 0,3 hektáros gazdaság részesül agrártámogatásokban. Az EU közös agrárpolitikájának keretében ezeknek évente legalább 1 %-át ellenőrzik a kölcsönös megfeleltetés szempontjából. Az ellenőrzések tervezését nem befolyásolják olyan kritériumok, mint pl. a meghatározott kockázatok, a vállalkozók szabályok betartására vonatkozó korábbi nyilvántartása vagy a vállalkozók saját ellenőrzéseinek megbízhatósága. A kis- és nagykereskedőket a legtöbb megyében évente kétszer ellenőrzik anélkül, hogy a korábbi ellenőrzések eredményeit figyelembe vennék. A támogatásban nem részesülő hivatásos felhasználókat általában méretük és annak alapján választják ki ellenőrzésre, hogy van-e a telephelyükön növényvédőszer-raktár. 2012-re 3600 felhasználói ellenőrzést terveznek, ami 85–100 %-os éves ellenőrzési gyakoriságot jelent a hivatásos felhasználók kiválasztott csoportjára nézve. A kölcsönös megfeleltetés ellenőrzésén kívül eső kis- és közepes méretű termelőket csak kivételes esetben ellenőrzik. Az összetétel-elemzésekhez 475 hatósági mintát vesznek, ezeket azonban nem ellenőrzik szennyező anyagok szempontjából. A forgalmazás szintjén 2009-ben 3852 és 2010-ben 3491 vizsgálatot tartottak, amelyek esetében a szabályok be nem tartásának aránya 2009-ben 10 %-os, míg 2010-ben 5,6 %-os volt. Következtetések A növényvédő szerek forgalmazásának és felhasználásának ellenőrzéseire vonatkozó program nem kockázatalapú, és rangsorolása ellentétes a 882/2004/EK rendelet 3. cikkének elveivel. Az összetételre vonatkozó mintavétel gyakorisága megfelelő. A szennyező anyagokat nem ellenőrzik. A forgalmazás és a felhasználás ellenőrzéseinek gyakorisága megfelelő.
14
5.2.8
Az ellenőrzési tevékenységek elvégzésének és jelentésének eljárásai
Jogi követelmények A 882/2004/EK rendelet 8. cikke előírja, hogy a hatósági ellenőrzéseket az illetékes hatóságok dokumentált eljárásokkal összhangban végezzék, amely eljárások információkat és utasításokat tartalmaznak a hatósági ellenőrzést végző személyzet számára. A fenti rendelet 9. cikke megköveteli, hogy az illetékes hatóságok jelentéseket készítsenek az elvégzett hatósági ellenőrzésekről, amelyekben szerepel a hatósági ellenőrzések céljának, az alkalmazott módszereknek, a kapott eredményeknek és az érintett vállalkozó által elvégzendő intézkedéseknek a leírása. Az 1107/2009/EK rendelet 68. cikke megköveteli a tagállamoktól, hogy a rendelet betartásának biztosítása érdekében végzett ellenőrzések tárgyáról és eredményeiről az év végét követő hat hónapon belül jelentést küldjenek a Bizottságnak. Megállapítások A forgalmazás és a felhasználás szintjén végzett ellenőrzésekhez az ellenőrök számára szabványos ellenőrző listák érhetők el az intraneten. Eljárásrend azonban nem állnak rendelkezésre. Minden vizsgálat után jegyzőkönyv készül és annak egy példányát átadják a vállalkozóknak. A növényvédőszer-maradékokra vonatkozó ellenőrzéseket végző ellenőrök részére átfogó kézikönyv áll rendelkezésre. A jelentéseket a vizsgálatok után átadják a vállalkozóknak. Az ellenőrzésekről évente összefoglaló jelentést küldenek az Európai Bizottságnak. A hatályon kívül helyezett 91/414/EK irányelv szerinti utolsó jelentést 2011 augusztusában küldték el. Következtetések A 882/2004/EK rendelet 8. cikkel ellentétben a személyzetnek nem állnak rendelkezésre a növényvédő szerek forgalmazásának és felhasználásának ellenőrzéseire vonatkozó olyan dokumentált eljárások, amelyekkel hatékony hatósági ellenőrzést végezhetnének. A 882/2004/EK rendelet 9. cikkének megfelelően valamennyi ellenőrzést követően hivatalos jelentés készül. Az éves jelentéseket az uniós jogszabályok előírásai szerint megküldik az Európai Bizottságnak. 5.2.9
Az illetékes hatóságok közötti és az azokon belüli koordináció és együttműködés
Jogi követelmények A 882/2004/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése megköveteli az illetékes hatóságok közötti eredményes és hatékony koordinációt. A 882/2004/EK rendelet 4. cikkének (5) bekezdése előírja, hogy ha egy illetékes hatóságon belül egynél több egység jogosult hatósági ellenőrzések végzésére, eredményes és hatékony koordinációt és együttműködést kell biztosítani a különböző egységek között. Megállapítások A NÉBIH és az MKH-NTI-k között osztály- és csoportvezetői szinten tartott hivatalos megbeszélések jegyzőkönyveit bemutatták az ellenőrzési csoportnak. A NÉBIH és az MKH-NTI között rendszeres informális információcserére kerül sor. A vonatkozó technikai információk a NÉBIH részéről az intraneten állnak az MKH-NTI rendelkezésére, beleértve többek között az 15
ellenőrző programokat, az ellenőrző listákat és a jogszabályokat. A megyei kormányhivatalok ellenőrzéseinek eredményeit a NÉBIH-nél lehetett elérni. Az ellenőrzési csoport megfigyelte azonban, hogy a pénzügyi költségvetések tekintetében az együttműködés nem zökkenőmentes. A NÉBIH szakmai döntéseinek azonnali hatása van az MKHNTI költségvetésére. Ebben a kérdésben azonban nincs együttműködés a felelős minisztériumok, a VM és a KIM között. Az ellenőrök gépkocsijait a NÉBIH bérli, az üzemanyagköltséget azonban a KIM fizeti. Az ellenőrzési csoportnak bemutatták az egyik villamosenergia-szolgáltató levelét, amelyben az a kifizetetlen számlák miatt az egyik felkeresett MKH-NTI villamosenergiaszolgáltatásának kikapcsolásával fenyegetett. Az ajánlás a csatlakozás óta érvényben van, ezért helyénvaló a haladást és megvalósítást illetően 2014-ben ellenőrizni. Következtetések Szakmai kérdésekben az illetékes hatóságok között jól kialakult együttműködés áll fenn. A VM és a KIM közötti együttműködés nem teljesen hatékony, amely ellentétes a 882/2004/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdésével. 5.2.10 Végrehajtási intézkedések Jogi követelmények Az 1107/2009/EK rendelet 72. cikke kimondja, hogy tagállamok megállapítják a rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és biztosítják azok végrehajtását. A szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A 882/2004/EK rendelet 54. cikke megköveteli az illetékes hatóságtól, hogy amennyiben a szabályok be nem tartását állapítja meg, lépjen fel annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozó orvosolja a helyzetet. A 882/2004/EK rendelet 55. cikke kimondja, hogy a tagállamok megállapítják a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügy és az állatok kíméletének védelmével kapcsolatos más közösségi rendelkezések megsértésekor alkalmazandó szankciókat, és minden szükséges intézkedést megtesznek ezek végrehajtásának biztosítására. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. Megállapítások Bírságok Az ellenőrzési csoport felülvizsgálta az ellenőrök által a szabályok be nem tartása esetén hozott nyomon követési intézkedéseket. Fejér megyében egy kiskereskedő elkülönített két csomag növényvédő szert. A növényvédő szert azonban csak kettős csomagban, kombinált felhasználásra engedélyezték. A szabály be nem tartásáról az ellenőr értesítette a vállalkozót, a NÉBIH-et és a növényvédő szert gyártóját. A felelős vállalkozó orvosolta a helyzetet. 1 123 000 HUF (körülbelül 3900 EUR) bírságot vetettek ki és fizettek be. Egy másik, a szabályok be nem tartásával járó esetben egy kiskereskedelmi üzletben típusbizonyítvány nélküli professzionális permetező berendezést forgalmaztak. Az ellenőr megkérte a gyártót, hogy szerezze be a típusbizonyítványt a berendezésre, és a minimális összegre, 15 000 HUF-ra (körülbelül 52 EUR) büntette. Következtetések
16
A szabályok be nem tartásával járó feltárt esetekre végrehajtási intézkedések állnak rendelkezésre. Az illetékes hatóságok megfelelő nyomon követési intézkedéseket hoznak. A szankciók megfelelőek, hatékonyak és visszatartó erejűek. 5.2.11 Felülvizsgálati eljárások és ellenőrzés Jogi követelmények A 882/2004/EK rendelet 4. cikke előírja, hogy az illetékes hatóságoknak belső auditokat kell végezniük vagy végeztethetnek külső auditokat is. Az ilyen auditokra független ellenőrzésnek kell vonatkoznia, és az előbbieket átlátható módon kell elvégezni. A 8. cikk kimondja, hogy a tagállamoknak eljárások állnak rendelkezésükre a hatósági ellenőrzések hatékonyságának felülvizsgálatára, a helyreállító intézkedések hatékonyságának biztosítására, továbbá szükség esetén a dokumentáció frissítésére. Megállapítások A NÉBIH (és elődje a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal) 2010 óta rendelkezik ellenőrzési tervekkel. 2010-ben a növényvédő szerek felhasználásának területén három ellenőrzésre került sor. Az egyik ajánlás arra vonatkozott, hogy a forgalmazásra és a felhasználásra vonatkozóan vezessenek be kockázatalapú ellenőrző programot. Az ajánlásokat csak részben követték nyomon, mivel a 2012-re vonatkozó programból hiányoztak a kockázatalapú kritériumok. 2011-ben nem került sor a növényvédő szerek ellenőrzéseit vizsgáló ellenőrzésre. 2012-ben három belső ellenőrzést terveznek a növényvédő szerekre vonatkozó kölcsönös megfeleltetési ellenőrzések helyszíni vizsgálatára. Az ellenőrzések hatékonyságának felülvizsgálatára nem állnak rendelkezésre eljárások, kivéve a megyei kormányhivatalok kölcsönös megfeleltetési ellenőrzéseit. Következtetések Működik egy belső ellenőrzési rendszert, de azt nem mindig követik nyomon, mivel a forgalmazásra és a felhasználásra vonatkozó ellenőrző programok nem kockázatalapúak (lásd az 5.2.7 pontot). A kölcsönös megfeleltetési ellenőrzések hatályán kívüli ellenőrzések felülvizsgálatára nem állnak rendelkezésre az ellenőrzések hatékonyságára vonatkozó eljárások, ami ellentétes a 882/2004/EK rendelet 8. cikkének követelményeivel. 6
ÁLTALÁNOS KÖVETKEZTETÉSEK
Magyarország jól kialakított és szervezett rendszerrel rendelkezik a növényvédő szerek engedélyezésére. A szükséghelyzeti szabályok szerint nyújtott engedélyek nagy száma aggodalomra ad okot. A forgalmazás és a felhasználás ellenőrzéseit magasan képzett és tapasztalt szakemberek végzik, valamint ellenőrző programok is működnek. Az olyan fontos elemek hiánya, mint a növényvédő szerek gyártóinak ellenőrzése és a kockázati követelmények, csökkentik a hatósági ellenőrzések hatékonyságát. Az illetékes hatóságok költségvetési együttműködését, a személyzet számára készült dokumentált eljárásokat, a növényvédő szerek szennyeződési ellenőrzését és az ellenőrzések hatékonyságának felülvizsgálatát érintő egyes hiányosságok gyengítik az ellenőrzési rendszert. Az ellenőrzési csoport által értékelt előző DG(SANCO)/2008-7849 ellenőrzés három ajánlásából 17
kettőt nem kielégítően valósítottak meg. Egy hivatalos laboratórium nem akkreditált. Az elavult növényvédő szerek régi készleteinek azonosítására vonatkozó ajánlást nem valósították meg. 7
ZÁRÓ ÉRTEKEZLET
2012. június 8-án az illetékes hatóság képviselőivel együtt záró értekezletre került sor. Ezen az értekezleten az FVO-csoport előterjesztette az ellenőrzés legfontosabb megállapításait és előzetes következtetéseit. Az illetékes hatóságok néhány előzetes észrevételt tettek, és rendelkezésre bocsátották az ellenőrzési csoport által kért dokumentumokat. 8
AJÁNLÁSOK
Az illetékes hatóságokat felszólították, hogy részletezzék azokat a megtett vagy tervezett intézkedéseket – teljesítésük határidejét is megadva – („cselekvési terv”), amelyek célja, hogy az alább felsorolt ajánlásokat az ezen ellenőrzési jelentés készhez vételétől számított huszonöt munkanapon belül teljesítsék. Az illetékes hatóságoknak a következő feladatokat kell teljesíteniük: Szám
Ajánlás
1.
Biztosítani kell a 2009/128/EK irányelv magyar jogszabályokba való teljes átültetését.
2.
Biztosítani kell, hogy a 2009/128/EK irányelv 4. cikke szerint nemzeti cselekvési terv készüljön, és azt 2012. november 26. előtt nyújtsák be az Európai Bizottságnak.
3.
Biztosítani kell, hogy a növényvédő szerek engedélyezésére szükséghelyzetekben alkalmazott nemzeti rendszer megfeleljen az 1107/2009/EK rendelet 53. cikkének.
4.
Biztosítani kell, hogy a növényvédőszer-gyártók ellenőrzése az 1107/2009/EK rendelet 68. cikkének megfelelően történjen.
5.
Biztosítani kell, hogy a tárolásra vonatkozó biztonsági szabályok a FAO peszticidtárolási és készletgazdálkodási kézikönyvében leírtaknak megfelelően előírják a gyomirtó szerek külön tárolását.
6.
Biztosítani kell, hogy a növényvédő szerek összetételének elemzése kiterjedjen a váratlan hatóanyagokra, segédanyagokra és szennyeződésekre, és így megfeleljen az 1107/2009/EK rendelet 68. cikkének.
7.
Biztosítani kell a DG(SANCO)/2008-7849 ellenőrzés 3. ajánlásának megvalósítását: „biztosítani kell, hogy a kijelölt laboratóriumok megfeleljenek a 882/2004/EK rendelet 12. cikke (2) bekezdése a) pontjának, vagy rendelkezzenek a 2076/2005/EK bizottsági rendelet 18. cikkében előirányzott eltéréssel. A 18. cikk szerinti eltérésben részesülő laboratóriumokban a minőség-ellenőrzési rendszer az élelmiszerek és takarmányok tekintetében a módszervalidálásra és növényvédőszer-maradékok elemzésére vonatkozó minőség-ellenőrzési eljárásokról szóló iránymutatásokon (SANCO 2007/3131) alapuljon”.
8.
Biztosítani kell a DG(SANCO)/2008-7849 ellenőrzés 7. ajánlásának megvalósítását: „fontolóra kell venni az elavult növényvédő szerek pontos mennyiségének megállapítását és biztonságos megsemmisítésüket annak érdekében, hogy elkerülhető
18
Szám
Ajánlás legyen az élelmiszerek, takarmányok és a környezet esetleges szennyezése”.
9.
Biztosítani kell, hogy a növényvédő szerek engedélyezésére, forgalmazására és felhasználására vonatkozó ellenőrző programok a 882/2004/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerint kockázatalapúak legyenek.
10.
Biztosítani kell, hogy a növényvédő szerek forgalmazásának és felhasználásának ellenőrzéseire vonatkozóan dokumentált eljárások álljanak a személyzet rendelkezésére annak érdekében, hogy a 882/2004/EK rendelet 8. cikke által előírtaknak megfelelően hatékony hatósági ellenőrzéseket hajthassanak végre.
11.
Biztosítani kell a hatékony együttműködést a VM és a KIM között a hatósági ellenőrzések végrehajtásában, a 882/2004/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdésének megfelelően.
12.
Biztosítani kell, hogy a belső ellenőrzések ajánlásait nyomon kövessék, és a 882/2004/EK rendelet 4. cikkének (6) bekezdésének megfelelően az illetékes hatóságok az ellenőrzések eredménye alapján meghozzák a megfelelő intézkedéseket.
13.
Biztosítani kell, hogy a 882/2004/EK rendelet 8. cikke (3) bekezdésének a) pontjában előírtak szerint eljárások álljanak rendelkezésre az általuk végzett ellenőrzések hatékonyságának felülvizsgálatára.
Az illetékes hatóságnak az ajánlásokra adott válasza az alábbi címen olvasható: http://ec.europa.eu/food/fvo/rep_details_en.cfm?rep_inspection_ref=2012-6287
19
1. MELLÉKLET – JOGSZABÁLYI HIVATKOZÁSOK Jogszabályi hivatkozás
Hivatalos Lap
Cím
Horizontális jogszabályok 178/2002/EK rendelet HL L 31., 2002.2.1, 1- Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog 24. o. általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról 882/2004/EK rendelet HL L 165., 2004.4.30., 1. o. Helyesbítés és újbóli közzététel: HL L 191., 2004.5.28., 1. o.
Az Európai Parlament és a Tanács 882/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről
Az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK 852/2004/EK rendelet HL L 139., 2004.4.30., 1. o. rendelete (2004. április 29.) az élelmiszerHelyesbítés és újbóli higiéniáról közzététel: HL L 226., 2004.6.25., 3. o. 16/2011/EK rendelet
HL L 6., 2011.1.11, A Bizottság 16/2011/EU rendelete (2011. január 10.) az élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási 7–10. o. rendszerre vonatkozó végrehajtási intézkedések megállapításáról
Növényvédő szerekre vonatkozó jogszabályok 1107/2009/EK rendelet
HL L 309., Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK 2009.11.24., 1–50. o. rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalmazásáról valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről
20
Jogszabályi hivatkozás
Hivatalos Lap
Cím
L 309., Az Európai Parlament és a Tanács 2009/128/EK 2009/128/EK irányelv HL 2009.11.24., 71–86. o. irányelve (2009. október 21.) a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról 540/2011/EK rendelet HL L 153., 2011.6.11, A Bizottság 540/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. május 25.) az 1107/2009/EK európai 1–186. o. parlamenti és tanácsi rendeletnek a jóváhagyott hatóanyagok jegyzéke tekintetében történő végrehajtásáról L 547/2011/EK rendelet HL 2011.6.11., 0205. o.
155., A Bizottság 547/2011/EU rendelete (2011. június 0176– 8.) az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a növényvédő szerek címkézésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról
Növényvédőszer-maradékokra vonatkozó jogszabályok 396/2005/EK rendelet HL L 70., 2005.3.16., Az Európai Parlament és a Tanács 396/2005/EK rendelete (2005. február 23.) növényi és állati 1–16. o. eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról 2002/63/EK irányelv
HL L 187., 2002.7.16, A Bizottság 2002/63/EK irányelve (2002. július 11.) a növényi és állati eredetű 30–43. o. termékekben és azok felszínén található peszticidszermaradványok hatósági ellenőrzésére szolgáló közösségi mintavételi módszerek megállapításáról és a 79/700/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről
21
Jogszabályi hivatkozás
Hivatalos Lap
1274/2011/EK rendelet
HL L 325., A Bizottság 1274/2011/EU végrehajtási rendelete 2011.12.8., 24–43. o. (2011. december 7.) a 2012., 2013. és 2014. évre vonatkozó, a növényi és állati eredetű élelmiszerekben, illetve azok felületén található növényvédőszer-maradékok határértékének való megfelelés biztosítására, valamint a fogyasztók ilyen növényvédőszer-maradékokból eredő expozíciójának értékelésére irányuló, többéves összehangolt uniós ellenőrzési programról
Cím
22
2. MELLÉKLET – A JELENTÉSBEN HIVATKOZOTT ÚTMUTATÓK Hivatkozási szám
Teljes cím
Közzététel helye
SANCO/12495/20 Az élelmiszerek és takarmányok http://ec.europa.eu/food/plant/prot 11 tekintetében a módszervalidálásra és ection/resources/qualcontrol_en.p növényvédőszer-maradékok elemzésére df vonatkozó minőség-ellenőrzési eljárásokról szóló SANCO/10684/2009 sz. dokumentum A FAO peszticidtárolási készletgazdálkodási kézikönyve
és http://www.fao.org/docrep/V8966 E/V8966E00.html
