Eötvös József Műszaki Gazdasági Főiskola Vízellátás-Csatornázás szakcsoport

Oktató neve:

Dittrich Ernő egyetemi adjunktus

Eötvös József Műszaki Gazdasági Főiskola Vízellátás-Csatornázás szakcsoport

2010./2011. II. félév

Trab Antal III. évf. Építőmérnök levelező hallgató Vízellátás évközi tervezési feladat

Méretarány:

Körmönfont település (1) vízellátásának tanulmányterve Dátum: 2011.06.15.

Aláírás:

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA –––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

MŰSZAKI ÉS GAZDÁLKODÁSI F AKULTÁS VÍZELLÁTÁSI ÉS KÖRNYEZETRMÉRNÖKI INTÉZET

VÍZELLÁTÁS ÉVKÖZI TERVEZÉSI FELADAT LEVELEZŐ TAGOZAT A házi feladat készítése során javasolt konzultálni. A konzultációra a konzultációs lapot vinni kell. A házi feladat leadási határideje a vizsgaidőszak első vizsgaidőpontja. Kiindulási adatok: - A tervezési alapadatokat a mellékelt táblázat tartalmazza személyre szabottan - A tervezési alaptérképek az http://vicsa.ejf.hu oldalról letölthetőek - A tervezési feladathoz szükséges részletes elméleti és gyakorlati ismereteket a tantárgyhoz kiadott előadás anyagok és egyéb segédletek tartalmazzák. - A településnek fantázia nevet kell adni. (Pl. Bernoullifalva). A tervfeladat címe a fantázianév alapján adható meg. A tervfeladat címében a településnév után zárójelben oda kell írni az alaptérkép számát. (Pl. Bernoullifalva település (1) vízellátásának tanulmányterve). - A víztermelés helye a megadott irányba a település határától legalább 300 m-re helyezendő el.

A házi feladat beadásának stilisztikai követelményei: - Alapvető stilisztikai szempont: a leadott anyag dossziéja egy komplett tanulmányterv minőségében kerüljön dokumentálásra - A tervfeladatot borítóval ellátott dossziéban kell leadni. A borítón az alábbiakat kell feltüntetni: o Iskola, Szak o Tantárgy o Oktató neve o Hallgató neve o Tervfeladat címe o Tanév, félév - A dosszié fedőlapjának belső felére be kell ragasztani a tartalomjegyzéket - A tervrajzokra a jobb alsó sarokban moszkockát (tervrajz pecsétet) kell tenni, melynek az alábbiakat kell tartalmaznia: o Iskola, Szak o Tantárgy o Oktató o Hallgató neve, évfolyama, és aláírása o Tervfeladat címe 1

o o o o o -

Tanév, félév Tervrajz címe Rajzszám Dátum Tervrajz méretaránya

Helyszínrajzok javasolt méretaránya M=1:2000 – M=1:5000, az ábrázolandó információk és a rajzsűrűségtől függően. A rajzi mellékletet A4-es formátumúra kell hajtogatni úgy, hogy a moszkocka elől legyen. A helyszínrajzon az utcákat utcanevekkel kell ellátni. A rajzi munkarészeket lehet készíteni számítógéppel és kézzel is. Kézi rajz esetén, tustoll és sablon használata kötelező! Az írásos munkarészeknek előlapot kell készíteni, melyen az alábbiakat kell feltüntetni: o Iskola, Szak o Tantárgy o Oktató o Hallgató neve, évfolyama, és aláírása o Tervfeladat címe o Tanév, félév o Munkarész címe o Dátum

Beadandó feladatrészek: Írásos és táblázatos munkarészek: o Feladat kiírás o Konzultációs lap o Műszaki leírás o Vízigény számítás o Cross-módszer számítási eredményei o Egyéb részletszámítások eredményeinek összefoglalása o Fogyasztási körzetek terület kimutatása, fajlagos vízfogyasztás számítással o Választott szivattyú(k)ról az alábbiak:  műszaki adatlap  jelleggörbe a mértékadó munkapontok feltüntetésével  egyesített jelleggörbe (párhuzamos vagy soros kapcsolás esetén) o Magas és mélytározó térfogatának számítása (grafikusan és táblázatosan egyaránt) o Csomóponti terhelések számítása o Epanet modell bevitt és számított adatainak összegző táblázatai Rajzi munkarészek: o A település fogyasztási körzeteit és fajlagos vízfogyasztásait ábrázoló áttekintő helyszínrajz o Nyomvonal tervezési helyszínrajz, melyen feltüntetendőek:  hálózati vezetékek jelei (pl. 1-0-0)  nyomásfokozó(k) helye(i) és üzemi jellemzői  tározók helyei és üzemi jellemzői  csőátmérők, csőanyagok  főbb szerelvények (tűzcsapok, légtelenítők, tolózárak, stb..) 2

 egyéb műtárgyak (szerelvény aknák, stb..) Csomóponti hidraulikai terhelések vázlatai Jellemző üzemállapotok vázlatai Cross-módszer hidraulikai vázlata Szivattyúzási üzemrend és fogyasztási menetgörbe ábrázolása Választott szivattyú(k) körvonalrajza(i) feliratozva, bekótázva Nyomás hossz-szelvények a jellemző üzemállapotokban Csomóponti kialakítása terv (oktató által kijelölt csomópont(ok)ra) Műtárgyterv M=1:50 – M=1:100 méretarányban (oktató által kijelölt műtárgy) Digitális munkarészek: o Az egész házi feladat digitálisan is leadandó o Kész EPANET modell CD-re kiírva a HF dossziéjába téve kell leadni digitálisan is az anyagot. o o o o o o o o

Baja, 2011-02-14


3

KPE GÖV KPE GÖV KPE GÖV KPE GÖV KPE GÖV KPE GÖV KPE GÖV KPE GÖV KPE GÖV KPE GÖV KPE GÖV KPE GÖV KPE GÖV KPE KPE GÖV KPE GÖV KPE GÖV KPE GÖV

1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5

Rövidítések: v i m

vegyes ipari mezőgazdasági

Víztermelés helye

1 2 3 3 1 2 1 2 3 3 1 2 1 2 3 3 1 2 1 2 3 3 1 2 1 2 3 3 2 1 1 2 3 3 2

Jelenlegi lakosszám (fő)

Név

4 3 2 1 1 2 3 4 4 3 2 1 1 2 3 4 4 3 2 1 1 2 3 4 3 2 1 1 1 2 2 3 3 4 4

Alaptrékép száma

1000 1100 1200 1300 1400 1500 1600 1700 1800 1900 2000 2100 2200 2300 2400 2500 2600 2700 2800 2900 3000 3100 3200 3300 3400 3500 3600 3700 3800 1000 1100 1200 1300 1400 1500

Csőanyag

v m i v m i v m i v m i v m i v m i v m i v m i v m i v m i v m i v m

Műszakok száma

Összes ipari ill. mezőgazdasági vízigény (m3/nap)

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35

Ipari illetve mezőgazdasági fogyasztók száma

Település jellege

Bimbó Balázs HZPKSZ Buzitai Csaba GTQD5Y Csapó András GGJHUO Erdei István RZ86OS Ferkó Pál V8BIN5 Fülöp Roland BBPMBU Gergely Imre CE83AO Gergócs Miklós HCGKBD Herczeg István FCD2C8 Jánosi-Németh ZsuzsannaYL5WEK Kallay Viktor CBN53J Kelemen Zsolt IYHJ6F Kendik Tamás A8Z0FO Király Zoltán UAUGBQ Kiss Péter HMCNAT Knyihár Katalin CW556C Kovács Tibor DK1ELC Kovács Zoltán DMJA5P Kulcsár Zsuzsa UJV6C0 Lesták László SWU45X Lettrich Dániel BMG3EW Marsi Viktor ONJRM8 Mozsonyi Zsolt I2K7YU Orosz Balázs IENWH4 Papp László KBZ9NR Trab Antal P3H95S Pozsgai Mihály ZM12G5 Sajtos Gábor EA3Y35 Szabó László Péter FSRHI4 Szetteli Gergő ZQSJT8 Vágenhoffer László PQLX0A Vékási János YYD0JR Veres Sándor A3F4W6 Vörös József DG0XT9 Vén Tibor

Sorszám

Neptun kód

Vízellátás évközi feladat alapadatai - 2010/2011 tavaszi félév

15000 16000 17000 18000 19000 20000 21000 22000 23000 24000 25000 24000 23000 22000 21000 20000 19000 18000 17000 16000 15000 14000 13000 12000 13000 14000 15000 16000 17000 18000 19000 20000 21000 22000 23000

É K NY D É K NY D É K NY D É K NY D É K NY D É K NY D É K NY NY D É K NY D É K

Oktató neve:



2010./2011. II. félév


Méretarány:

Körmönfont település (1) vízellátásának tanulmányterve Aláírás:

Dátum: 2011.06.15.

Műszaki leírás

Tartalom

1. Előzmények 2. Jelenlegi állapot bemutatása 3. Tervezett állapot bemutatása 4. Kivitelezési előírások 5. Nyomáspróba és vezetékfertőtlenítés 6. Munka és balesetvédelmi előírások 7. Üzemeltetési előírások 8. Környezetvédelmi fejezet 9. Fejlesztési lehetőségek

1.

Előzmények Jelen terv tárgya Körmönfont település vízellátó hálózatának tanulmányterve, mely a helyi Önkormányzat felkérésére készült. A terv elkészítéséhez alapadatként az Önkormányzat rendelkezésünkre bocsátotta a lakosok számát, a település komfortfokozat szerinti felosztását, a településen található mezőgazdasági és közületi fogyasztók számát, elhelyezkedését, a tervezéshez szükséges létszám és üzemviteli adatokat.

Tervezési alapadatok: Település jellege:

Mezőgazdasági

Lakosok száma:

14000 fő

Ipari-mezőgazdasági nagyfogyasztók:

2 db

Összes mezőgazdasági vízigény:

3500 m3/nap

Ipari és mezőgazdasági műszakok száma:

2

Alkalmazandó csőanyag:

GÖV

Víztermelés helye:

Kelet (a településtől)

További adatok, melyek szükségesek a tervezéshez felmérés, ill. tapasztalati módszerek igénybevételével határozhatóak meg: 

Fogyasztási körzetek kialakítása (lásd: Fogyasztási körzetek fajlagos vízfogyasztási számításai és T-1)

2.



Közületek vízigénye, elhelyezkedése (lásd: Vízigény számítás és T-1))



Víztermelés pontos helye (lásd: T-4)



Vízfogyasztás napon belüli idősora (lásd: Vízigény számítás)



Veszteségek a vízellátó hálózatban (10%)

A jelenlegi állapot bemutatása Körmönfont település Betyár ország déli részén a Dimbesdombos-dombságtól kb. 15kmre található. A település egyenletesen emelkedik ÉNY irányban, míg eléri a belterület

-1-

legmagasabb pontját 170 mBf. majd ezt követően egyenletes lejtés következik a település ÉNY-i határáig. A település legalacsonyabb pontja 145 mBf. Az utcajelleg négyzethálós jellegű egymásra merőleges utcák alkotják. Egyszintes családi házak épültek, a közületek a település központi részén a 170 mBf. szintvonaltól DK-i irányba találhatóak. A két mezőgazdasági üzem a település déli és nyugati közigazgatási határaihoz közel telepedett meg. A település vízellátása jelenleg nem megoldott, a fogyasztók fúrt kutakkal és egyéb módszerekkel jutnak vízhez. A többi közmű megépítése tervezve van, csatornahálózat, gázhálózat fog épülni, a meglévő elektromos hálózat légvezetékes kialakítású. A város vezetése által készített felmérés alapján a várható lakosok száma, a belterület nagysága 10-15 éves távlatban előreláthatóan nem változik jelentősebb mértékben. Ugyanakkor a település ÉNY-i részén (Bokor, Nyírfa, Szamóca, Rigófütty utcák) összközműves építési telkek kialakításában gondolkodik a jelenlegi városvezetés.

3.

Tervezett állapot bemutatása

A tervezési menet megköveteli az alábbi szempontok figyelembevételét 

A város legalacsonyabb és legmagasabb pontja közötti magasság különbség 25 m. Az ingatlanok nyomásigénye az előírások szerint min. 1,5 bar, maximum 6 bar



A település egy nyomászónával ellátható.



A vízmű fekvése, az utcaszerkezet és a domborzat jellegéből adódóan, ellennyomó rendszerű tároló kialakításában gondolkodunk.



Biztonságos vízellátás miatt körvezetékes hálózatot kell kialakítani {30/2008.(XII.31.)KvVM rendelet}.



A főkörök kialakításának alapja az utcaszerkezet, illetve a nagyfogyasztók közületek elhelyezkedése.



A magastároló helyzetének tervezésekor a fő szempont a nagyfogyasztókhoz és a főkörhöz való közelség, továbbá a domborzat megfelelő kihasználása.



A hálózat vázlatos kialakítása után a pontosításakor szükséges a fogyasztási helyek és mennyiségek elemzése.



A csomóponti vízigények meghatározására az ellátandó ingatlanok egyenkénti vizsgálatával került sor, attól függően, milyen fogyasztási körzetben találhatóak, és melyik csomópontra terhelhető a vízigénye. -2-



Az elv az, hogy egy szakasz mentén 50-50 %-ban szétosztjuk a kivett vízmennyiséget a végpontok között.

A vízmű kapacitásának tervezésekor figyelembe kell venni: 

a szűrők visszamosatása miatt a kút szivattyúzása napi 2 órát áll



a visszamosatási vízigény a napi vízigény 5%-a



a vízmű mélytározójából (tisztavíz medence) a település vízellátását szivattyútelep végzi, menetrend szerint, amit fogyasztási menetgörbéhez kell igazítani.

A fenti elvek figyelembevételével kiszámíthatóak a mélytározó és magas tározó térfogatok (lásd: Magas és mélytároló térfogatszámításának eredményei). A hálózat nyomvonal kialakítása és a csomóponti vízigények meghatározása után meg kell határozni az egyes szakaszok átmérőjét (lásd: Csomóponti terhelések számítási eredményei és T-2). Szempont, hogy az elosztó hálózatban a vízsebesség lehetőleg 1 m/s alatt maradjon. Vízminőségvédelmi okokból, naponta legalább egy alkalommal biztosítani kell a minimális 0,4m/s sebességet a hálózatban. A tüzivíz ellátás miatt, körvezetékes hálózaton minimum, NA 80 átmérő alkalmazása elvárt. Az átmetszéses módszer alkalmazásával meghatározzuk a kezdeti csőátmérőket. Ezt követően EPANET program segítségével modellezzük a hálózatunkat. A település vízigénye (lásd: Vízigény számítás): 

A település kommunális vízigényének meghatározását az alapadatokban felsorolt lakos szám és az MI-10-158/1 műszaki irányelvben foglalt fajlagos vízfogyasztási értékek alapján, a közület és ipar vízigényét az alapadatok és az MI-10-158/1, és MI10-158/4:84 műszaki irányelvben foglalt fajlagos vízfogyasztási értékek alapján határozzuk meg.

Települési vízigények: 

Lakossági kommunális vízigény:



Közületi vízigény (egyéb kommunális):



Mezőgazdaság vízigénye: -3-

3626,00

m3/d

274,23

m3/d

3970,00

m3/d



Település összes vízigénye:

7870,27

m3/d

A vízmű közvetlenül a víznyerő hely mellé épül kb. 300 méterre a település határától. Ide lett tervezve egy henger alakú vasbeton szerkezetű tisztavíz medence, melynek átmérője 22 méter, alsó szintje 150 mBf. Felső szintje 156,2 mBf. Víznyerő helyünk nemzeti park területen található, ezért szükséges a helytakarékos építkezés. A hálózat megtáplálásához terezett nyomásfokozó telep: 1 db Wilo-Comfort CO-6 MVI 9504/CC-PN16. típusú szivattyútelep (lásd: adatlap). Két párhuzamosan haladó főnyomó vezeték D 300 GÖV tölti a magastárolót közvetlenül, melyek az 55. ill. 56. csomópontoknál kettéágazik. A magastároló egyedi kialakítású, vasbeton, henger alakú műtárgy, átmérője 15 méter, alsó szintje 185 mBf, felső szintje 192 mBf, minimum vízszintje 0,7 méter. Mivel a főelosztó vezetékre közvetlenül csatlakozni nem szabad, ezért a főkörökkel párhuzamosan építendő elosztó vezeték is. A település méretei nem teszik szükségessé külön gerincvezeték építését. A csomópontoknál a szakaszok végpontjaihoz mindenhová földalatti tolózárat kell beépíteni, hogy a hálózat bármely része szakaszolható legyen (lásd: T-4). A tűzcsapok kiosztása oly módón történt, hogy a köztük lévő távolság megközelítési útvonalon is maximum 200 m, egyébiránt minden utca elején és végén helyezünk el tűzcsapot (lásd: T-4). Az ágvezeték végére öblítési célú tűzcsap kerül, lehetővé téve az öblítést és a légtelenítést. A hálózatba külön légtelenítőket nem terveztem, a domborzat viszonylag egyenletes lejtése és a nyomás minimumszintjének minden üzemállapotban történő megtartása miatt légtelenítésre várhatóan ritkán és kevés helyen kerül sor, ez pedig a tervezett tűzcsapok segítségével megoldható. A legalacsonyabb csomópontra (4.csp) leürítő akna építendő. Tekintettel a település szegényes közműellátottságára, közműkeresztezésekre számítani nem kell, de ahol előfordul ott a szükséges, védőtávolságok betartandók. A vezetékek fektetési mélysége terepszint alatt 1,20-1,50 m-en legyen. Az olyan területeken, ahol párhuzamos vízvezeték van, a csomópontok helyének pontos meghatározásánál a birtokviszonyok mellett figyelemmel kell lenni a többi vezeték helyigényére is.

-4-

Magas és mélytároló méretezése, kialakítása: Mélytároló medence: A mélytároló medence méretezésekor a kutakra és a nyomásfokozó szivattyúkra előzetesen készített szivattyúzási menetgörbéket vettük figyelembe. A mélytárolót úgy méreteztük, hogy a napi vízigény öt százalékával több víz befogadására és az előírt tüzivíz mennyiség betárolására legyen alkalmas a kutak megfelelő üzemrendje mellett, úgy, hogy a tároló vízszintje normál üzemben ne csökkenjen 50% alá. Így a vízellátó rendszerben mindig megfelelő mennyiségű tüzivíz készlet áll rendelkezésre. A plusz öt százalék víz a kutak után található vízkezelő rendszer visszamosatására szükséges. A magastároló medence méretezésekor a fogyasztási menetgörbe és a nyomásfokozó szivattyúkra készített szivattyúzási menetgörbe értékeit vettük figyelembe. A mélytároló méretezéssel

kapcsolatos

részletes

számítások

a

„Magas

és

mélytároló

térfogatszámításának eredményei” című mellékletben találhatók. A mélytároló medence a vízmű a vízmű területén, a kutak mellett kerül elhelyezésre. A medence két medencetérből álló, a földből kiemelt monolit vasbeton szerkezetű, az oldalainál 45°-os szögben földel feltöltött térszíni medence. A két medencetér egymással összeköttetésben van, de szükség esetén kiszakaszolhatóak. A medence tetejét 0,5 m vastagságban földel kell lefedni. A földborítást füvesíteni kell, a lemosódás elkerülése miatt. A medence tetején szellőző nyílásokat kell kialakítani, a nyílásokat a rovarok elleni védelem érdekében fém szitaszövettel kell lefedni. A víztároló medence tetején egy 600x600-as búvó nyílást kell kialakítani. A nyílást zárható fedlappal kell lezárni. A medence lebúvó nyílásához ki kell alakítani, egy háttámasszal biztosított létrát. A medencébe a kutaktól a vízkezelő berendezésen át befolyó vizet felső befolyással (vízszál megszakítás) kell bevezetni, a medence visszaürülésének elkerülése érdekében. A medence fenekén ki kell alakítani egy fenékleeresztő zsompot, melyen keresztül a medencéből gravitációsan lehet leereszteni a vizet a befogadóba. A leeresztést egy a fenékleeresztő vezetékbe épített gumiék zárású tolózárral lehet elvégezni. A medence szívóvezetékének alsó síkja a medence fenékszintje fölött 0,2 m-re kerül elhelyezésre. A szívó vezetékbe a hálózat felől történő visszaáramlás elkerülése miatt visszacsapó szelepet kell beépíteni. A medencében a maximális üzemi vízszint fölött 0,2 m-el egy -5-

túlfolyó tölcsért kell kialakítani. A túlfolyó vezetéket a fenékleeresztő vezetékbe kell bekötni, így a túlfolyó víz a befogadóba vezethető. A medence belső felületét korszerű vízzáró (kompozit) vakolattal, festékkel kell bevonni a vízszigetelés és könnyebb tisztíthatóság érdekében. A medencében világítást csak törpefeszültséggel (24V) lehet létesíteni. Magastároló medence: A magastároló medence méretezésekor a fogyasztásra és a nyomásfokozó szivattyúkra előzetesen készített szivattyúzási menetgörbéket vettük figyelembe. A magastárolót úgy méreteztük, hogy a napi vízigényt és az egy tűzesethez számított tüzivíz mennyiség betárolására legyen alkalmas a nyomásfokozó szivattyúk megfelelő üzemrendje mellett, úgy, hogy a tároló vízszintje normál üzemben ne csökkenjen 50% alá. Így a vízellátó rendszerben mindig megfelelő mennyiségű tüzivíz készlet áll rendelkezésre. A magastároló medence méretezésekor a fogyasztási menetgörbe és a nyomásfokozó szivattyúkra készített szivattyúzási menetgörbe értékeit vettük figyelembe. A magastároló méretezéssel

kapcsolatos

részletes

számítások

a

„Magas

és

mélytároló

térfogatszámításának eredményei” című mellékletben találhatóak. A magastárolót a település dél-nyugati részén kell kialakítani a Tabán utcában a 12; 58-as számú csomópontoknál. A magastároló medence egy 15 m-es oszloptörzsel rendelkező monolit vasbeton szerkezetű víztorony. A víztorony hengeres kialakítású, 15m átmérőjű, 10m belső magasságú, 7m hasznos vízmagassággal. A víztoronyba a törzsben kialakított háttámasszal biztosított létrán lehet felmászni. Az oszloptörzsben a létra mellett kell kialakítani a víztorony töltését, ürítését és fenékleeresztését szolgáló vezetékeket. A vezetékeket peremes, vagy egyéb húzásbiztos kötéssel kell egymáshoz kapcsolni. Fém vezetékek esetében a vezetékeket korrózióvédő bevonattal kell ellátni. Gondoskodni kell a toronytörzsben elhelyezett vízvezetékek fagyvédelméről is, ezért a vezetékeket hőszigetelő bevonattal kell ellátni. A víztorony tetején elhelyezkedő víztér közepén kell kialakítani egy a víztorony tetejéig húzódó mászócsövet, ahol a víztér felső szintjét elérhetjük. A mászócső tetején egy Ø 600-as búvónyílást kell elhelyezni. A víztér közepén kialakított mászócsövön a túlfolyó szint fölött 0,3-0,5 m-el kell kialakítani a medencetér búvónyílását. A búvónyílásra zárható tömített ajtót kell elhelyezni. Az ajtó felső részére -6-

szellőzőnyílást kell kialakítani, a nyílást a rovarok elleni védelem érdekében fém szitaszövettel kell lefedni. A víztérbe a vizet a toronytörzsben elhelyezett töltő-ürítő vezetéken keresztül kell bevezetni, úgy hogy a bevezetés a medence fenékszintje fölött kerül elhelyezésre. Ezzel a magastároló fenekén leüllepedő esetleges anyagok nem tudnak a vízelosztó hálózatba bekerülni. A medence fenekén ki kell alakítani egy fenékleeresztő zsompot, melyből, a medencéből gravitációsan lehet leereszteni a vizet a befogadóba. A leeresztést egy a fenékleeresztő vezetékbe épített gumiék zárású tolózárral lehet elvégezni. A medencében a maximális üzemi vízszint fölött 0,2m-el egy túlfolyó tölcsért kell kialakítani. A túlfolyó vezetéket a fenékleeresztő vezetékbe kell bekötni, így a túlfolyó víz a befogadóba vezethető. A medence belső felületét korszerű, vízzáró (kompozit) vakolattal, festékkel kell bevonni a vízszigetelés és könnyebb tisztíthatóság érdekében. A medencében világítást csak törpe feszültséggel (24V) lehet létesíteni. A vízellátó rendszer méretezése, kialakítása: A település vízellátó rendszere a település jellegéből adódóan körvezetékes kialakítású, csak három utcában, az utcák elhelyezkedése miatt kell ágvezetéket építeni. A hálózathidraulikai számítások során meghatározásra került a vízellátó rendszer nyomvonala és az egyes csomópontokban jelentkező vízigények. A csomóponti vízigények alapján előzetes számítással (átmetszéses módszerrel) meghatároztuk a vízellátó rendszer átmérőjét szakaszonként. (A méretezéssel kapcsolatos számítások: lásd melléklet). Az előzetes számítások alapján a településen kialakításra kerül egy körvezetékes fővezeték hálózat, mely két körből áll. A fővezeték hálózattal párhuzamosan kerül kialakításra az elosztóvezeték hálózat. Az elosztóvezeték hálózat a fővezeték hálózathoz találkozási csomópontoknál csatlakozik. Vízhálózat kialakítása: A vízműtelepet a település Észak-keleti határától 300m-re javasoljuk kialakítani. A vízműtelepet a település fővezeték hálózatával két, párhuzamosan haladó D300 GÖV expressz vezeték köti össze az 55; 56-os csomópontokig. Az I.fővezeték nyomvonalát az alábbi utcákban és átmérőkkel javasoljuk kialakítani. -7-

Csomópontok száma

Utca neve

Átmérő

55

Körte

D300GÖV

59

Körte, Barack

D300GÖV

58

Fűzfa, Diófa, Tabán

D200GÖV

Az II.fővezeték nyomvonalát az alábbi utcákban és átmérőkkel javasoljuk kialakítani: Csomópontok száma

Utca neve

Átmérő

56

Pán Péter, Éber, Templom

D250GÖV

57

Soros, Pékné

D200GÖV

58

Széltoló, Kerge Tihamér, Tabán

D200GÖV

A két fővezeték kör közös szakasza a Ribizli és Szőlő utca 1; 49 és 55; 56 számú csomópontjai által határolt hálózatszakasz. A fő és elosztóvezeték hálózat csőanyaga egységesen Duktil öntvénycsövek K10 osztályú. A csőkötések Standard tokos kötések, aknákban karimás kötést kell alkalmazni. A hálózatkialakítás során a fővezetékről csak az elosztó hálózatok (csomópontokban) illetve nagyfogyasztók (mezőgazdaság) csatlakoztathatók le. A 20-28 számú szakaszon, a kis áramlási sebesség miatt Ø 32mm KPE csövet alkalmazunk. A fővezetékek és az elosztóhálózat kialakítása során törekedni kell arra, hogy a vezetékek lehetőleg zöld területen, gépjárműforgalomtól elzárt területen legyenek elhelyezve.

-8-

A tervezett állapot ellenőrzése, üzemállapotok A tervezett vízellátó hálózat működése ellenőrizhető modellezéssel. A modellezés egyik legfontosabb és legnehezebb része a jó modellek felépítése. A jó modell ebben az esetben a jól kiválasztott üzemállapotokat jelenti, melyekben valamilyen szempontból szélsőséges a hálózat használata. Számítógépes szoftver (EPANET) segítségével hat különböző üzemállapotban vizsgáltam a rendszert. Az egyes üzemállapotokhoz tartozik a főkör nyomás hossz-szelvény mely a dokumentáció része (lásd: T-5). Hálózathidraulikai vizsgálat eredményei: A vízellátó rendszer vizsgálatát hat üzemállapotra végeztük el. Az egyes üzemállapotokat az EPANET hidraulikai modellező program segítségével vizsgáltuk meg. A vizsgálatok során próbáltunk extrém körülményeket teremteni a hálózaton, hogy azt minden szempontból a lehető legjobban megismerjük. A vizsgált üzemállapotok a következők voltak: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Csúcsfogyasztás, Átlagfogyasztás + max. tűzesetek fellépése, Átlagfogyasztás + főnyomó vezetéken csőtörés + egy tűzeset, Csúcsfogyasztás + üzemzavar a termelő telepen, Csúcsfogyasztás + magas tározó váratlan leürülése, Medencetöltés + legkisebb fogyasztás,

1. Csúcsfogyasztás Különleges esemény nem történik. A vízfogyasztás idősorában megkeresve a maximum értéket azt találjuk, hogy ez 19 órára esik. Ekkor már minden fogyasztó otthon van, ezért az átlaghoz képest magasabb a vízigénye. Ez a napi csúcs. A modell futtatása során látható volt, hogy a hálózaton a nyomásviszonyok az előirt 15 es 60 m között alakultak ki. A magas és mélytározók szintje nem csökkent tartósan 50 %-os szint alá. A 24 órás szimulációt követően a tárolók szintje a kezdeti szintnél par centiméterrel volt magasabban. Így a következő napi normál üzemi vízfogyasztást is ki tudja biztonsággal szolgálni.

-9-

A nyomásviszonyok vizsgálata során látható, hogy a magaspontokon csúcsfogyasztás esetén sem csökken a víznyomás 15m vízoszlop alá. A mélypontokon a hálózati nyomás eléri az 55-60 m közötti értéket, de a 60m-t nem haladja meg. A vezetéken kialakuló áramlási sebességek vizsgálata során látható, hogy a hálózat minden szakaszán minimum napi egy alkalommal eléri a 0,4m/s értéket. 2. Átlagfogyasztás és maximum tűzesetek fellépése A normál napi vízfogyasztási menetrendet 11 órakor két tűzeset zavarja meg, az E8-9 és az E34-22 vezetékszakaszokon. Az így megnövekedett hálózati vízigényeket a 8; 9; 34; és 22 sz. csomópontokra terheltük. Mindkét tűzeset 3 órán keresztül tart és az órai vízigénye 108 m3/óra. Megfigyelhető a tűzesetek környezetében a vízszállítási sebességek és a nyomásesések növekedése, de a sebesség mindenhol 2m/s környékén marad és a nyomás nem esik a minimum szint alá. A legkritikusabb időpontnak a 13 óra bizonyult, a nyomás hossz-szelvény erről az időpontról készült. Mindkét tároló vízszintje néhány cm-el magasabb a kiindulási szintnél, így a következő napi vízellátás nem okoz problémát. 3. Átlagfogyasztás, egy tűzeset, és egy csőtörés a főnyomó csövön. A normál napi vízfogyasztási menetrendet egy fővezetéki csőtörés a Fő2_57-58 szakaszon és egy tűzeset zavarja meg. A két esemény egy időben 9 órakor következik be. A csőtörés az 57. csomóponthoz közel következik be, ezért a 57. csomópontra terheljük. A megnövekedett vízigényt egy órán keresztül tartottuk fenn, majd az 5758 csomópont közötti fővezeték szakaszt kikapcsoltuk a szolgáltatásból hat óra hosszára, ezzel szimulálva a csőtörés javításának időtartama alatti állapotot. A tűzeset az E15-14. szakaszon történik. A csomópontok közelében az áramlási sebesség mindenhol 2m/s-on belül maradt. A nyomásviszonyok minden csomóponton 15 és 60 m vízoszlopmagasság között maradtak. A mélytároló ~0,5m-el volt magasabban a szimuláció végén, mint a kezdetén. A magastároló szintje, közel azonos a kiindulási szinttel, így a következő napi vízellátásra nem jelent kockázatot. 4. Csúcsfogyasztás és üzemzavar a termelő telepen. A szivattyúzási menetrendet a kút szivattyúinak hibája zavarja meg. A szivattyúk 6-tól 10-ig állnak. Ekkor a szükséges vízigények kiszolgálását a tározókból kell megoldani. - 10 -

Kritikus pillanatok nem alakultak ki, a nyomás hossz-szelvény 10 órakor készült. A nyomásviszonyok mindenhol 15 és 60 m vízoszlopmagasság között maradt. A magastároló néhány centiméterrel a kiindulási szint felett zárt, így a következő napi vízellátás biztonságosan kezdhető. A mélytároló ~50 cm-el alacsonyabb szinten zárja a napot. 5. Csúcsfogyasztás és magastároló váratlan leürülése A normál üzemet a magastároló váratlan 7 órakor történő leürülése zavarja meg. A szimulációt a hálózati szivattyúk leállításával idéztük elő a csúcsfogyasztás idejére időzítve. A szimuláció idején a nyomásviszonyok nem megfelelőek. A minimális 15m alá esik a nyomás a település magas pontján és csak a szivattyúzás újraindításakor áll helyre. A nyomás hossz-szelvény a 6 órai állapotot tükrözi. A csőhálózatban a vízsebessége sehol nem éri el a 2 m/s értéket. A magastároló vízszintje néhány centiméterrel alacsonyabb a nap végén, mint a vizsgálat időpontjában. A következő nap vízellátásának biztosítása nincs veszélyben. Látható, hogy ez az üzemállapot így nem tartható fenn, ezért kezelői beavatkozást igényel. 6. Minimum fogyasztás A hálózatot a hajnali minimum fogyasztás idején (01:00) vizsgáltuk. A szimuláció során a legkisebb fogyasztási időszakban medencetöltést végeztünk maximális szivattyú kapacitással. A modell futtatása során a vizsgált időszakban látható volt, hogy a hálózaton a nyomásviszonyok az előirt 15 es 60 m között alakultak ki. Ugyanakkor a nap végén a nyomás a 4. csomóponton megemelkedik, és kissé átlépi a 60 m vízoszlop magasságot. Ez balesetveszélyt okozhat és kellő műszerezettséggel, valamint automatizálással az ilyen helyzeteket el kell kerülni. A magas pontokon a víznyomás nem csökken 15 m vízoszlop alá. A vezetékekben kialakuló áramlási sebességek vizsgálata során látható volt, hogy a legkisebb fogyasztás és a medencetöltés idején sehol nem alakul ki 2 m/s - nál nagyobb sebesség.

Nyomászónák kialakítása: A település vízellátása a kedvező domborzati viszonyoknak köszönhetően, egy nyomászónával megoldható.

- 11 -

A hálózat vonalvezetése: A településen kelet-nyugat irányban egy magaslat vonul végig (170mBf.). A magaslattól észak-nyugati irányban és dél-keleti irányban egyaránt 25 m szintkülönbség van. A településen a vízvezeték hálózat a tereppel megegyező lejtéssel a terepszint alatt min. 1,5 m-el a magaspontok felé emelkedik. A hálózat egyenletes emelkedésének köszönhetően a fővezeték és az elosztóvezeték hálózat egyaránt jól légteleníthető.

Csomópontok kialakítása: A hálózat csomópontjainak kialakítása a jelenleg kereskedelmi forgalomban lévő és rendelkezésünkre álló alap szerelvényekkel és idomokkal megoldható, speciális szerelvényekre nincs szükség. A fővezetékről készített lecsatlakozásokat karimás kötéssel kell készíteni. A fővezeték és az elosztó hálózat csatlakozásánál gömbgrafitos karimás, illetve húzásbiztos szerelvényekkel, tolózárakkal kell csatlakozni. A csomópontokat föld alatt kell kialakítani, lehetőleg zöldterületen. A csomópontokban található szakaszoló tolózárakat beépítési készlettel kell beépíteni a későbbi zavartalan kezelés érdekében. A csomópontokban a T idomokat, íveket, és egyéb nagy hajlító erőhatásnak kitett szerelvényeket beton kitámasztó tömbbel kell megtámasztani, ez még a húzásbiztos szerelvények alkalmazása esetén is ajánlott. A beton kitámasztó tömböt úgy kell kialakítani, hogy az üzemelés során ne gátolja az elzáró szerelvények kezelhetőségét. A beépítési készletek védelmének érdekében a föld felszínén csapszekrényeket kell beépíteni. A csapszekrényeket betonba kell ágyazni baleset és vagyonvédelmi

okokból.

A

beépített

szerelvényeknek

PN

10

bar

nyomásfokozatúaknak kell lenniük. Tolózáraknak puhazárású gumis tolózárakat kell alkalmazni. Az öntvény szerelvényeknek korrózióvédelmi okokból kívül és belül epoxiporbevonattal kell rendelkezniük. Azokat a csomópontokat, melyeket aknában kell elhelyezni, törekedni kell arra, hogy az akna zöldterületben legyen elhelyezve. A szerelvényaknákat a talajviszonyoknak és a helyi forgalmi viszonyoknak megfelelő falvastagságú zsalukőből betonozással kell kialakítani, 20 cm-es vasbeton aljzattal, és az adott helyszínre méretezett vasbeton födémmel. Az akna lebúvó nyílásának egy - 12 -

600 x 600mm zárható nehézfedlapot kell beépíteni. Az aknába történő lejutás érdekében az akna falába sűlyesztett hágcsó vasakat kell elhelyezni 30 cm fellépő távolságban. Az aknáknak a fenéklemezét az akna egyik sarkában 1-3% lejtéssel kell kialakítani. Ide kell elhelyezni a csurgalékvizek összegyűjtését és későbbi kiszivattyúzását szolgáló zsompot. A zsompnak egy 25 x 25 cm oldalszélességű és 30 cm mély aknának kell lennie, melybe egy szintkapcsolóval vezérelt merülő szivattyú zavartalanul elhelyezhető. Amennyiben a szerelvény aknában T idom illetve ív vagy egyéb több irányú erőhatásnak kitett szerelvény kerül elhelyezésre, akkor ezeket a szerelvényeket beton kitámasztó tömbbel meg kell támasztani. Abban az esetben, ha a szerelvény aknában hosszabb szerelvény sor kerül összeállításra, akkor gondoskodni kell az idomoknak a függőleges megtámasztásáról. Ha a szerelvényakna járműforgalomtól mentes zöld területben helyezhető el, az akna szellőzésének érdekében a födémen szellőző csövet kell kivezetni.

Tűzcsapok, légtelenítő szerelvények: A település tüzivíz igényének biztosítására az elosztó hálózaton tűzcsapok elhelyezése szükséges. A tűzcsapok elhelyezésének tervezett helyei az átnézetes helyszínrajzon láthatóak (T-4). A tűzcsapok és légtelenítő szelepek az elosztó hálózaton kerülnek elhelyezésre. A tűzcsapokat egymástól 200m-re közúton megközelíthetően kell elhelyezni. A kialakítása során ügyelni kell ara, hogy a tűzcsap ne közvetlenül a gerinc vezetékre legyen telepítve, hanem a vezetékből oldalra T idommal kiágazva QN idommal függőleges helyzetbe fordítva kell elhelyezni. A T idomos leágazás után a tűzcsap vezetékébe célszerű beépíteni egy tolózárat, hogy a tűzcsap javítása vagy cseréje esetén az kizárható legyen a hálózatból. A tűzcsapokat forgalomtól elzárt helyen kell elhelyezni lehetőség szerint. Abban az esetben, ha ez nem lehetséges altalaj tűzcsapot kell alkalmazni. A hálózat légtelenítésére, automata légtelenítő szerelvényeket kell beépíteni a hálózat magas pontjaira.

Ezeket a légtelenítőket a föld alá helyezhető, aknás

kivitelben kell beépíteni.

- 13 -

A hálózati légtelenítést az üzemeltetés során a légtelenítők kivételével a tűzcsapokon is el kell végezni.

Energiaellátás, irányítástechnika: A vízműtelep energiaellátása a telepen elhelyezett transzformátor állomásról kerül biztosításra. A vízmű rendszer automata üzemű, állandó kezelői felügyeletet nem igényel. Jelenleg a kutak és a hálózati szivattyúk vezérlése szivattyú menetrend alapján történik, amely normál üzemmenet esetén nem igényel különösebb kezelői beavatkozást. Abban az esetben, ha a hálózaton csőtörésből vagy tűzesetből eredő nagyobb vízelvétel történik, akkor a többletvíz pótlására kezelői beavatkozás szükséges, melynek során melynek során a kutak üzemidejét meg kell hosszabbítani. A tározó medencékben jelenleg nem kerül szintvezérlés beépítésre. A torony túltöltöttségét egy a túlfolyótölcsérhez beépített szintkapcsoló jelzi a vízmű kezelőjének. A víztorony és a vízműközpont között URH-s adatátvitellel kell a jelátvitelt megoldani. Az esetleges szivattyú meghibásodások esetén az irányítástechnikai rendszer vészjelzést ad a kezelők felé.

Nyomásfokozó szivattyúk: A vízellátás biztosítására egy öt szivattyúból álló nyomásfokozó egység kerül beépítésre, négy üzemi és egy meleg tartalék szivattyú kialakításában. A szivattyúcsoportban 2-2 szivattyú párban működik. A szivattyúk vezérlése szivattyú menetrend szerint történik. A nyomásfokozó szivattyúk méretezése során figyelembe vettük a vízműtelep és a víztározó medence közti geodetikus magasságkülönbség, és az egyes üzemállapotok során, a fővezetéken kialakuló veszteségmagasság összegét. A méretezés során meghatározásra került egy szivattyú mértékadó munkapontja, majd a szivattyú jelleggörbéket egyesítve és a hálózati jelleggörbét ábrázolva meghatároztuk a szivattyúcsoport tényleges munkapontját.

- 14 -

A végleges nyomásfokozó szivattyú kiválasztását az EPANET modell alapján végeztük, majd a szivattyú adatait az EPANET modellbe betáplálva a hálózat ismét ellenőrzésre került.

4.

Kivitelezési előírások: 

A kivitelezés során a munkákat csak a jogerős kiviteli tervben foglaltak szerint lehet végezni.



A tervtől műszaki, technológiai vagy gazdasági okokból történő bármilyen eltérés csak a jogerős, kiviteli terv Felelős tervezőjének, a Műszaki ellenőrnek és a Megrendelőnek az írásos hozzájárulásával történhet.



A kivitelezés során a Kivitelezőnek építési naplót kell vezetnie, melyben részletesen rögzíteni kell a kivitelezés során végzett munkafolyamatokat, felhasznált anyagot, felhasznált gépeket és létszámot, valamint a munkavégzés időtartalmát.



A kivitelezőnek a munkálatok során mindenkor figyelembe kell vennie a vonatkozó munkavédelmi, természet- és környezetvédelmi, vagyonvédelmi előírásokat.



A munkaterület átadásáról és átvételéről jegyzőkönyvet kell készíteni melyben rögzíteni kell minden a munka megkezdésével kapcsolatos körülményt.



A munkálatok során a Kivitelezőnek meg kell győződnie a terület geológiai adottságairól (talajszerkezet, talajvízszint) és a munkák ütemezését ennek megfelelően kell elkészíteni.



A munkagödrök árkok kialakítása során munkavédelmi okokból dúcolást kell alkalmazni. A dúcolást a talajszerkezetnek, árokmélységnek megfelelően kell méretezni, melyet az építési naplóban dokumentálni kell.



Talajvizes munkaterület esetén talajvízszint süllyesztést kell alkalmazni, a vonatkozó műszaki előírásoknak megfelelően. A talajvízszint süllyesztéssel kapcsolatos számításokat az építési naplóban dokumentálni kell.



A munkálatok során, ha a kivitelező előre nem látott akadályba ütközik, amely a kivitelezés határidőre történő befejezését veszélyezteti, akadályt közölhet a Megrendelővel. Az akadályközlés csak írásban történhet, melyet a Megrendelővel jóvá kell hagyatni. - 15 -

5.

Nyomáspróba és vezeték fertőtlenítése: 

A kivitelezés során elkészített vezetékszakaszokat nyomáspróbának, a műtárgyakat pedig vízzárósági próbának kell alávetni. Nyomáspróba során a vezetéket tiszta vízzel fel kell tölteni. Gondoskodni kell arról, hogy a vezeték teljesen ki legyen légtelenítve. Így nem alakulnak ki a hálózaton nyomáslengések.



A nyomáspróbát hálózati nyomással kell elvégezni. A hálózat kivitelezését szakaszosan kell végezni, úgy, hogy az elkészített szakaszok folyamatosan nyomáspróbázhatóak legyenek.



A nyomáspróba idejére a csőkötéseket és csomópontokat szabadon kell hagyni az esetleges kötési hibák, szivárgások felderítésének érdekében.



A nyomáspróbát a hálózaton 24 órán keresztül kell folytatni. A hálózati nyomást egy ebből acélból felszerelt nyomásmérő órán (esetleg regiszteren) kell mérni és a mért értékeket fel kell jegyezni a munkanaplóba és a nyomáspróba jegyzőkönyvbe.



Az elkészült és nyomáspróbázott vezetékeket a végleges üzembe állítás előtt fertőtleníteni kell.



A fertőtlenítést el lehet végezni a nyomáspróbázási célból feltöltött vízzel is megfelelő mennyiségű fertőtlenítőszer hozzáadásával. A fertőtlenítés előtt a csővezetéket alaposan át kell öblíteni, hogy mechanikai szennyeződés ne maradjon a hálózatban.



A fertőtlenítést klór vagy egyéb ivóvíz ellátásban használatos fertőtlenítőszerrel végezzük. Klór esetében a vízhálózaton 1 g/m3 -es szabadklór tartalmat kell biztosítani a fertőtlenítés érdekében.



A fertőtlenítést követően a vízhálózatot alaposan át kell öblíteni. Az öblítés során rendszeresen

meg

kell

győződni

a

fertőtlenítő

anyag

koncentrációjának

lecsökkenéséről egészségügyi határérték alá.

6.

Munka- és balesetvédelmi előírások: 

A megbízó munkavédelmi adatszolgáltatást nem adott.



Az építéskor munkát csak munkavédelmi szempontból, bizonyítható módon kioktatott személy végezhet, különös figyelemmel, gondossággal, folyamatos műszaki felügyelet és irányítás mellett. - 16 -



A munkálatok helyszínén egyéni védőfelszerelést, védőruházatot és védőeszközöket kell viselni a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint.



Az egyes munkanemekre vonatkozó részletes munkavédelmi intézkedések megtétele, a helyszíni segédlétesítmények készítése, karbantartása a helyszíni körülmények figyelembe vételével a kivitelező feladata. Az építés során a munkavédelemmel kapcsolatos szabványokat és műszaki előírásokat a kivitelező köteles betartani.

7.

Üzemeltetési előírások: 

A vízellátó rendszer üzemeltetése során fokozottan be kell tartani a 38/1995. (IV.5.) Korm.

r.

a

közműves

ivóvízellátásról

és

a

szennyvízelvezetésről

szóló

kormányrendeletben foglalt előírásokat. 

A rendszer üzemeltetése során biztosítani kell a üzemviteli tevékenység ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket. A kezelő személyzetet a munkavégzés során személyi védőeszközökkel kell ellátni, és gondoskodni kell a kezelőszemélyzet rendszeres üzemorvosi vizsgálatainak elvégzéséről (foglalkozás egészségügy).



Az üzemeltetés megkezdésekor ki kell jelölni a vízmű felelős vezetőjét, akinek az előírásoknak megfelelő szakmai végzettséggel kell rendelkezni.



A vízműnél az automata üzemnek köszönhetően, kétműszakos munkarendet lehet kialakítani.



Az éjszakai időszakban, ügyeleti rendszert kell tartani. Az ügyeleti beosztást a vízmű felelős vezetője készíti el.



A műszakok alatt a gépész, főgépész irányítása mellett a mindennapos üzemeltetési feladatokat, hibaelhárítást, vízmerő leolvasást, adminisztrációs ügyintézést kell elvegezni.



Törekedni kell arra, hogy a nappalos műszak alatt megkezdett, előre tervezett karbantartási munkákat a műszak munkaideje alatt be legyenek fejezve és a vízellátás a délutáni órákra helyreálljon.



Az ügyeleti szolgálatot adó vízműgépész és a hálózat karbantartók otthon töltött ügyeletet adnak. Az ügyelet alatt beérkező bejelentéseket az ügyeletes gépész fogadja. A hibabejelentést követően az ügyeletes gépész intézkedik a hiba nagyságát felmérve a szükséges erőforrások mozgósításáról. Szükség esetén az ügyeletes gépész - 17 -

a vezető engedélyével ügyeleten kívüli személyzetet is berendelhet a hiba mielőbbi elhárításának érdekében. 

A vízműrendszer üzemeltetése során minden év végén el kell készíteni a vízmű rendszer tervszerű karbantartási munkainak ütemezését. A tervszerű karbantartási munkákat az év során az ütemtervnek megfelelően el kell végezni.

A tervszerűen végzendő karbantartási munkák a következők: 1.

Szivacsos hálózat mosatás,

2.

Magas és mélytaroló mosatás,

3.

Tűzcsap és légtelenítő karbantartás,

4.

Kútkarbantartás (kompresszorozás)

5.

Tolózár ellenőrzés,

6.

Vízmerőcsere,

1.

Szivacsos hálózat mosatás: A szivacsos hálózat mosatás során a vízelosztó hálózatban lerakódott és a normál hálózat öblítéssel el nem távolítható lerakódásokat kell eltávolítani. A mosatáshoz a hálózaton beadási pontokat kell kialakítani. A beadási pontot célszerű szerelvény aknában kialakítani a hálózat elején, itt lehet a mosató szivacsot behelyezni a vízvezetékbe, majd a beadási pontot visszazárva a víz áramlásával toljuk végig a szivacsot a hálózaton .Egy mosatáshoz két szivacsot kell használni a hatásfok növelésének érdekében. A szivacsot a hálózat végén megnyitott tűzcsapon lehet kivenni, ahol a csőfalról eltávolított szennyeződés is eltávozik. Ezt követően klórsokk és öblítés szükséges.

2.

Magas- és mélytároló mosatás: A magas- és mélytároló karbantartását évenként el kell végezni. A karbantartást a kora tavaszi, vagy késő őszi időszakban kell végezni, hogy a szolgáltatás során a kisebb vízigénynek köszönhetően elkerülhető legyen a településen a vízhiány. A mélytározó tisztítása során a tarozó leürítését követően a falról és a padlózatról vegyszer segítségével el kell távolítani a felrakodott üledéket, biofilmet. A vegyszeres mosatást követően a taroló falat fertőtlenítő szerrel kell lemosni, majd a behatási idő lejártát követően a tarolót át kell öblíteni, majd fel kell tölteni tiszta - 18 -

vízzel. Magastárolók tisztítása eseten a vízműtelepen a nyomásfokozó szivattyúk frekvenciaváltós nyomástartásos üzemeltetését kell megvalósítani a magastaroló karbantartásának idejére. Ezzel a megoldással a taroló mosatásának idején is lehet ideiglenes jelleggel biztosítani a település vízellátását. A magastaroló mosatásának menete megegyezik a mélytároló mosatás menetével. A taroló mosatását követően vissza kell állni a normál üzemvitelre. 3.

Tűzcsap es légtelenítő karbantartás: A tűzcsap karbantartásokat az előre elkészített tűzcsap karbantartási ütemterv alapján kell elvegezni. A tűzcsap karbantartás során ellenőrizni kell, hogy a tűzcsap szerelvényei hiánytalanul megvannak-e, ha ezek hiányoznak, azonnal pótolni kell. Célszerű a vagyonvédelmi szempontból kevésbé veszélyeztetett anyagok használata (műanyag kupak kapocs). A tűzcsap ellenőrzése során meg kell győződni arról, hogy a tűzcsap megfelelően működik-e, nincs orsószakadása, visszazárást követően a visszaereszt, így nincs kitéve elfagyásnak, illetve megfelelően lezár nem ereszt át. Amennyiben a tűzcsapon bármilyen meghibásodás tapasztalható, és az a helyszínen javítható, akkor azt a megfelelő javító alkatrészek felhasználásával meg kell javítani. Amennyiben a tűzcsap a helyszínen nem javítható, a hálózatból ki kell zárni es ki kell cserélni. A meghibásodott tűzcsapot lehetőség szerint műhelyben fel kell javítani és tartalékba kell helyezni. A hálózaton elhelyezett magas ponti légtelenítő szelepeket féléves rendszerességgel kell ellenőrizni. Az ellenőrzés során meg kell győződni arról, hogy a szelep megfelelően működik az elzárást biztosító úszó és a tömítő felület nincs-e megsérülve az úszó nincs-e fennakadva, és ezáltal, a szelep nem ereszt-e át. Amennyiben a légtelenítő szelep nem vagy csak részben tudja betölteni funkcióját azonnal le kell cserélni.

4.

Kút karbantartás (kompresszorozás): A termelő kutak üzemeltetése során a kút kialakítástól, a vízadó réteg anyagától és a termelt víz minőségétől függően időszakosan tisztító kompresszorozást kell végezni. A tisztítókompresszorozás során talptisztítással (lengő kompresszorozás), el kell távolítani a kút homokzsákjában lerakodott homok vagy egyéb - 19 -

szennyeződéseket, majd a termelőcsövet feljebb húzva folyamatosan kell termeltetni a kutat. A kompresszorozás során a kút szűrőrétegében lerakodott szennyeződések a pulzáló, lökésszerű vízáramlásnak köszönhetően kilazulnak. A szűrőrétegből kilazult és eltávozó anyagok a vízáramlással eltávolításra kerülnek a kútból. A kompresszorozással kitisztításra kerül a kút szűrőkavics rétege és a kút körüli vízadó réteg talajszerkezetéből kialakításra kerül a kút természetes szűrőváza. A kompresszorozás során felfrissül a vízadó réteg vízkészlete, meghatározásra kerül a kút üzemben kitermelhető vízmennyisége és az ehhez tartozó üzemi vízszint. A kompresszorozási tapasztalatok alapján meghatározható a kút, következő kompresszorozásának ideje. 5.

Tolózár ellenőrzés: A hálózat üzemeltetése során rendszeresen ellenőrizni kell a csomópontokban beépített tolózárakat. Az ellenőrzés során a tolózárakat le kell zárni és a tolózárkezelő szárra ráhallgatással meg kell győződni arról, hogy a tolózár nem ereszt át. Az ellenőrzés során meg kell győződni arról, hogy a tolózárorsó nincs megszakadva és a tolózár nyelve szabadon mozgatható-e. Amennyiben a tolózáron bármilyen meghibásodás észlelhető intézkedni kell annak cseréjéről, javításáról.

6.

Vízmérőcsere: Az üzemeltetés során ütemtervet kell készíteni a lejárt hitelességű vízmerők cseréjéről. Az ütemtervnek megfelelően (tavasztól őszig) kell elvégezni ezeket a merőcseréket. A merőcseréken kívül végzendő rendkívüli cseréket soron kívül kell elvegezni

Energiaellátás, irányítástechnika. Az elektromos berendezéseket éves rendszerességgel felül kell vizsgálni. Ellenőrizni kell, a kapcsoló berendezésekben a kábelkötéseket, a villamos biztosító túlfeszültség védelmi egységeket. Rendszeresen ki kell tisztítani a villamos és irányítástechnikai berendezéseket a túlmelegedés elkerülésének érdekében. Évente ellenőrizni kell a tárolókban tálalható villamos berendezéseket. Meghibásodás, eseten az alkatrészeket azonnal ki kell cserélni.

- 20 -

Raktárkészlet: A vízmű telepen a javító és üzemeltetési anyagok tarolására kialakított raktárhelyiséget kell fenntartani. A raktárkészletet úgy kell összeállítani, hogy a mindennapi üzemeltetés során fellepő hibák elhárítását azonnal meglehessen kezdeni, a megfelelő javító anyagok felhasználásával.

8.

Környezetvédelmi fejezet:

Levegőtisztaság védelem: 

A vízellátó rendszer levegőszennyezést nem okoz. A kivitelezési munkálatok során a levegő tisztaságát veszélyeztető technológia nem kerül alkalmazásra.

Hulladékok: 

A kivitelezés során keletkező kommunális es veszélyes hulladékokat szelektíven kell gyűjteni egy arra kijelölt hulladékgyűjtő helyen. A kommunális hulladékot időszakosan el kell szállítani kommunális hulladéklerakóba.



A keletkező veszélyes hulladékot, annak elszállítására jogosultsággal rendelkező vállalkozóval időszakosan el kell szállíttatni.



A vízmű üzemeltetése során a keletkező hulladékokat szintén szelektíven kell gyűjteni és az elszállítással kapcsolatosan az arra vonatkozó előírásokat be kell tartani.

Felszíni és felszín alatti vizek védelme: 

A kivitelezés során fokozott figyelemmel kell eljárni a felszíni és felszín alatti vizek védelmében.



Kerülni kell a munkák során a vegyi anyagoknak a talajvízbe jutásat.



A hálózat öblítés és fertőtlenítés során gondoskodni kell arról, hogy a fertőtlenítéshez használt vegyi anyag az öblítés során megfelelő hígítással kerüljön a befogadóba, annak élővilágába ne tegyen kart.

Talajvédelem: 

A kivitelezés során ügyelni kell arra, hogy a talajt karosító vegyi anyag ne kerüljön a területre. - 21 -



Amennyiben a gépekből, berendezésekből a területen olajszennyezés történt, gondoskodni kell a szennyezett föld elszállításáról és pótlásáról.



A kivitelezés során gondoskodni kell a felső humusz réteg eltávolításáról, deponálásáról, majd, a munkálatok befejeztével a humuszréteg helyreállításáról.

Zaj- és rezgés vedelem: 

A vízhálózat kivitelezése során zajhátast a kivitelezésben használt munkagépek okoznak. Ügyelni kell arra, hogy a kivitelezési munkálatokat csak a nappali órákban végezzenek, úgy hogy az előírásban szereplő zajszintet ne, vagy csak rövid időre lépjék túl az előírásban rögzítetteket. Erről az illetékes hatóságokat tájékoztatni szükséges. Zajhatást a vízmű területén a vízmű kútban a terepszint alatt elhelyezendő búvárszivattyú és a vízgépházban elhelyezendő átemelő szivattyúk okoznak, melyek a terepszinten nem mérhetők.

9.

Fejlesztési lehetőségek: 

A vízmű továbbfejlesztésével kapcsolatos fejlesztés az irányítástechnika területén lehetséges.



Ennek keretén belül a vízmű jelenlegi szivattyú menetrendekkel történő vezérlését magas- és mélytaroló szintről történő szintvezérléssel lehet felváltani. A mélytaroló esetében, a taroló vízszintjéről vezéreljük a kútszivattyúkat. A kapcsolási szinteket úgy kell beállítani, hogy a taroló minden esetben 50 %-os szint fölött legyen. A mélytaroló medencébe egy levegőharangos szint távadót kell elhelyezni. Ennek a jelét jelzőkábelen juttatjuk a központi vezérlő PLC-hez.



A magastároló esetében a víztorony vízszintjéről vezéreljük a nyomásfokozó szivattyúk indítását és leállítását. A víztoronyban egy levegőharangos szint távadót kell elhelyezni. Ennek a jelet URH, GPRS vagy SMS adatátvitellel juttatjuk el a vízműtelepi vezérlő egységhez.



A nyomásfokozó szivattyú csoportot a hálózaton a szivattyúk indításakor és leállításakor fellepő nyomáslengések elkerülésének érdekében frekvenciaváltóval kell felszerelni. Ebben az esetben, a frekvenciaváltó lágyindítóként üzemelve lassan szabályozza fel a szivattyúk fordulatszámát, a kívánt értekre.

- 22 -



A frekvenciaváltós vezérléssel megoldható egy magastároló mosatás vagy műszaki hiba (toronytöltő vezeték csőtörés) esetén fellépő vízhiány elkerülése. Ebben az esetben a frekvenciaváltóval nyomástartásos üzemet lehet megvalósítani. Ilyenkor a frekvenciaváltó, az előre beállított érteken tartja a hálózati nyomás érteket.



A frekvencia váltok alkalmazása indokolt a kútszivattyúk esetében is. Ebben az esetben a frekvenciaváltóval a kutak rángatás szerű indítását és leállítását tudjuk megakadályozni, ezzel lényegesen megnövelhetjük a kutak élettartalmát és növeljük a karbantartások között eltelt időt.



Másik fontos lehetőség, hogy a frekvenciaváltó segítségével elkerülhető a kutaknál a fojtott üzem használata, mivel a frekvencia alapjel beállításával pontosan beállítható a szivattyú szükséges munkapontja. Ezzel a megoldással megvalósítható a kútszivattyú, az esetleges tisztítási technológia, a hálózati szivattyúk és a hálózati elemek összehangolt, optimális üzeme.

Mohács, 2011. május. 22. ................................. Trab Antal (P8A72Z) III. évf. Építőmérnök levelezős hallgató

- 23 -

Oktató neve:



2010./2011. II. félév


Méretarány:


Dátum: 2011.06.15.

Vízigény számítás

Vízigény számítások Ellátottsági szint

Fél komfortos Komfortos Összkomfortos Összesen Össz lakos szám

Fajlagos napi vízigény

Lakosszám

[l/fő/d] 80 110 140 14000 fő

Átlagos napi Veszteség vízigény 10 %

[fő] 1178 1933 10889 14000

[m3/d] 94,2 212,7 1 524,4 1831

[m3/d] 9,4 21,3 152,4 183,1

[m3/d] 103,6 233,9 1 676,9 2 014,5

Faj. Vízigény

Átl. napi vízigény

Veszteség 10 %

Átl. összes vízigény

[m3/d] 7,2 0,8 1 0,15 1,8 0,3 2,6 13,85

[m3/d] 79,2 8,8 11 1,65 19,8 3,3 28,6 152,35

Megnevezés

Ellátott egység

Kórház Iskola Óvoda + bölcsöde Filmszínház Diákszálló Sportpályák Étterem Összesen

180 160 100 150 150 100 200 -

[l/egys./d] 400 50 100 10 120 30 130 -

[m3/d] 72 8 10 1,5 18 3 26 138,5

630 db 53 87 490 630

% 8,41% 13,81% 77,78% 100%

22,22 fő 1178 1933 10889 14000

Telkek száma: Fél komfortos: Komfortos: Összkomfortos: Összesen:

Átl. összes vízigény

Évszakos Max. napi egyenletlens vízigény égi tényező βn 1,8 1,8 1,8 -

[m3/d] 186,6 421,1 3018,4 3626,0

Évszakos Max. napi egyenletlens vízigény égi tényező βn 1,8 1,8 1,8 1,8 1,8 1,8 1,8 -

[m3/d] 142,56 15,84 19,8 2,97 35,64 5,94 51,48 274,23

Max. napi vízigény

Max órai vízigény


[m3/h] 7,8 17,5 125,8 151,1

[m3/h] 14,0 31,6 226,4 272,0

[l/s] 3,9 8,8 62,9 75,5




[m3/h] 5,9 0,7 0,8 0,1 1,5 0,2 2,1 11,4

[m3/h] 10,7 1,2 1,5 0,2 2,7 0,4 3,9 20,6

[l/s] 3,0 0,3 0,4 0,1 0,7 0,1 1,1 5,7

Számítások Mezőgazdaság vizigénye [m3/d]

[m3/h]

3500 350 120

145,83 14,58 5,00

3970

165,42

Mg. Vízigény üzemenként Dísznövény kertészet Állattenyésztő telep összes

[m3/d] 2647 1323 3970

[m3/h] 165,4 82,7 248,1

Megnevezés




Lakossági Egyéb kommunális Mezőgazdasági Összesen

[m3/d] 2014,5 152,4 3970,0 6136,8

[l/s] 23,3 1,8 45,9 71,0

[m3/d] 3626,0 274,2 3970,0 7870,3

Qdmax

7870,27

Technológiai vízigény Veszteség 10 % Szociális vízigény Összes mezőgazdasági vízigény

Max. Átlag órai Átlag órai napi vízigény vízigény vízigény [m3/h] [m3/h] [m3/h] 151,1 151,1 6,3 11,4 11,4 0,5 165,4 165,4 6,9 327,9 327,9 13,7



[m3/h] 272,0 20,6 297,8 590,3

[l/s] 75,5 5,7 82,7 164,0

Napi fogyasztás idősora Lakossági+kom. vízigény Időköz [h] 0-1

3900,27 [m3/h] Óránkénti Óránkénti mezőgazdasági fogyasztás Óránkénti fogyasztás a lakossági vízigény Tech.vízigény Szociális vízigény napi [m3/h] [m3/h] [m3/h] [m3/h] fogyasztás %0,8 31,2

Összesen

Fogyasztás

[m3/h]

[%]

[%]

[m3/h]

31,2

0,40

0,40

31,20

1-2

1,0

39,0

39,0

0,50

0,89

70,20

2-3

1,2

46,8

46,8

0,59

1,49

117,01

3-4

1,9

74,1

74,1

0,94

2,43

191,11

4-5

3,8

148,2

148,2

1,88

4,31

339,32

5-6

5,5

214,5

214,5

2,73

7,04

553,84

6-7

6,5

253,5

240,63

6

500,1

6,35

13,39

1053,98

7-8

6,4

249,6

240,63

6

496,2

6,31

19,70

1550,22

8-9

5,5

214,5

240,63

6

461,1

5,86

25,56

2011,36

9-10

4,2

163,8

240,63

6

410,4

5,22

30,77

2421,80

10-11

3,5

136,5

240,63

6

383,1

4,87

35,64

2804,93

11-12

3,8

148,2

240,63

6

394,8

5,02

40,66

3199,77

12-13

4,0

156,0

240,63

6

402,6

5,12

45,77

3602,40

13-14

5,2

202,8

240,63

6

449,4

5,71

51,48

4051,84

14-15

5,4

210,6

240,63

6

469,2

5,96

57,45

4521,08

15-16

3,5

136,5

240,63

6

383,1

4,87

62,31

4904,22

16-17

4,2

163,8

240,63

6

410,4

5,22

67,53

5314,65

17-18

5,5

214,5

240,63

6

461,1

5,86

73,39

5775,79

18-19

6,5

253,5

240,63

6

500,1

6,35

79,74

6275,94

19-20

7,0

273,0

240,63

6

519,6

6,60

86,34

6795,58

20-21

6,0

234,0

240,63

6

480,6

6,11

92,45

7276,22

21-22

4,8

187,2

240,63

6

433,8

5,51

97,96

7710,06

22-23

2,5

97,5

109,5

1,39

99,36

7819,57

23-24

1,3

50,7

50,7

0,64

100,00

7870,27

7870,3

100,00

Qdmax

7870,27

327,9

4,2

Össz:

100,0

3900,3

Átlag:

4,2

162,5

12

12 3850

96 3970

24

Víztermelés és vízfogyasztás együttes alakulása Qvt=(Qdmax x 1,05) / 22 = (7870,27 x 1,05) / 22 =375,63m3/h

Qf

Időköz

ΣQf

[h] 0-1 1-2 2-3 3-4 4-5 5-6 6-7 7-8 8-9 9-10 10-11 11-12 12-13 13-14 14-15 15-16 16-17 17-18 18-19 19-20 20-21 21-22 22-23 23-24

[m3/h] 31,20 39,00 46,80 74,11 148,21 214,51 500,14 496,24 461,14 410,44 383,13 394,84 402,64 449,44 469,24 383,13 410,44 461,14 500,14 519,64 480,64 433,84 109,51 50,70

[%] 0,40 0,50 0,59 0,94 1,88 2,73 6,35 6,31 5,86 5,22 4,87 5,02 5,12 5,71 5,96 4,87 5,22 5,86 6,35 6,60 6,11 5,51 1,39 0,64

Össz:

7870,27

Átlag: Qdmax

327,93 7870,27

[%] 0,40 0,89 1,49 2,43 4,31 7,04 13,39 19,70 25,56 30,77 35,64 40,66 45,77 51,48 57,45 62,31 67,53 73,39 79,74 86,34 92,45 97,96 99,36 100,00

Qvt

Σqvt

[m3/h] 375,63 375,63 375,63 375,63 375,63 375,63 375,63 375,63 375,63 375,63 375,63 375,63 375,63 375,63 375,63 375,63 375,63 375,63 375,63 375,63 375,63 375,63 0,00 0,00

[%] 4,77 4,77 4,77 4,77 4,77 4,77 4,77 4,77 4,77 4,77 4,77 4,77 4,77 4,77 4,77 4,77 4,77 4,77 4,77 4,77 4,77 4,77 0 0

[%] 4,77 9,55 14,32 19,09 23,86 28,64 33,41 38,18 42,95 47,73 52,50 57,27 62,05 66,82 71,59 76,36 81,14 85,91 90,68 95,45 100,23 105,00 105,00 105,00

100,00

8263,78

105

1417,5

4,17

344,32

4,375

59,0625

Oktató neve:



2010./2011. II. félév


Méretarány:


Dátum: 2011.06.15.

Cross-módszer számítási eredményei

A fő kör vízmozgásainak vizsgálat Cross módszerrel I. Szakasz száma 56-57 57-58 59-58 55-59

d (mm)

hossz (m)

252 201 201 303

942,77 745,84 583,43 327,3

C

Q (m3/s)

C*Q

1770,664436 0,048665 86,169385 5128,014745 0,007765 39,819034 -4011,36657 -0,007765 31,148261 -232,957 -0,077235 17,992434 175,12911

C*Q*/Q/

ΣC*Q2

4,193433 0,309195 4,502628 -0,241866 -1,389646 -1,631512 2,871116

Q+ΔQ 0,0404679 -0,000432 -0,015962 -0,085432

ΔQ= -0,008197 m3/s II. Szakasz száma 56-57 57-58 59-58 55-59

d (mm)

hossz (m)

C

Q (m3/s)

C*Q

252 201 201 303

942,77 745,84 583,43 327,3

1791,3605 -9448,3202 -3746,8808 -231,8986

0,0404679 -0,000432 -0,015962 -0,085432

72,492524 4,0830049 59,808239 19,811594 156,19536

C*Q*/Q/

ΣC*Q2

2,933617 2,933617 -0,001764 -0,954668 -1,692547 -2,648979 0,284638

Q+ΔQ 0,0395567 -0,001343 -0,016873 -0,086343

ΔQ= -0,000911 m3/s III. Szakasz száma 56-57 57-58 59-58 55-59

d (mm)

hossz (m)

C

Q (m3/s)

C*Q

252 201 201 303

942,77 745,84 583,43 327,3

1787,5279 -6978,2325 -3732,1872 -231,8986

0,0395567 -0,001343 -0,016873 -0,086343

70,708701 9,3738765 62,974323 20,022891 163,07979

C*Q*/Q/

2,797003 2,797003 -0,012592 -1,062585 -1,728843 -2,804019 -0,007017

ΔQ= 0,000022 m3/s Szakasz száma 56-57 57-58 59-58 55-59

d (mm)

hossz (m)

252 201 201 303

942,77 745,84 583,43 327,3

Q (m3/s)

Q (m3/h)

0,03957821 142,48156 -0,00132179 -4,758443 -0,016852 -60,66644 -0,086322 -310,7584

ΣC*Q2

Q+ΔQ 0,0395782 -0,001322 -0,016852 -0,086322

Oktató neve:



2010./2011. II. félév

Trab Antal III. évf. Építőmérnök levelező hallgató Vízellátás évközi tervezési feladat Dátum: 2011.06.15.

Körmönfont település (1) vízellátásának tanulmányterve Fogyasztási körzetek fajlagos vízfogyasztás számítási eredményei

Méretarány:

Aláírás:

Félkomfortos Övezetben lakók Fajlagos Fajlagos száma lakos szám vízfogyasztás [fő] [fő/ingatlan] [m3/d] 1178 22,22 80,00

Szakasz száma

1 2 3 4 5 6 7

Szakaszra eső ingatlanok száma

Max. napi vízigény [m3/d] 186,56

Szakaszra eső lakók száma

Szakaszra eső vízigények

Csomópontra eső vízigények

[db]

[fő]

m3/d

m3/d

1 14 4 20 7 2 5 53

22,22 311,11 88,89 444,44 155,56 44,44 111 1178

3,52 49,28 14,08 70,40 24,64 7,04 17,60 186,56

1,76 24,64 7,04 35,20 12,32 3,52 8,80 93,28

Csomópont sorszáma

1 2 2 54 4 5 6

2 4 54 4 5 6 8

Komfortos Övezetben lakók Fajlagos Fajlagos száma lakos szám vízfogyasztás [fő] [fő/ingatlan] [m3/d] 1933 22,22 110

Szakasz száma

1 2 3 4 5 6 7 8 Összesen:

Szakaszra eső ingatlanok száma [db] 2 5 38 25 1 9 3 4 87





[fő] 44,44 111,1 844,44 555,56 22,22 200,00 66,67 88,89 1 933

m3/d 9,68 24,20 183,92 121,00 4,84 43,56 14,52 19,36 421,08

m3/d 4,84 12,10 91,96 60,50 2,42 21,78 7,26 9,68 210,54


1 2 2 54 18 18 20 20

2 54 19 19 19 20 28 21

Összkomfort Övezetben lakók Fajlagos Fajlagos száma lakos szám vízfogyasztás [fő] [fő/ingatlan] [m3/d] 10889 22,22 140

Szakasz száma

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

Szakasz száma

18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 Összesen:

Szakaszra eső ingatlanok száma [db] 3 6 1 4 0 11 2 1 15 20 47 8 7 5 28 26 0 Szakaszra eső ingatlanok száma [db] 63 50 6 2 4 2 1 8 12 4 15 10 3 4 20 4 6 6 2 29 4 2 49 490





[fő] 66,67 133,33 22,22 88,89 0 244,44 44,44 22,22 333,33 444,44 1044,44 177,78 155,56 111,11 622,22 577,78 0

m3/d 18,5 37,0 6,2 24,6 0,0 67,8 12,3 6,2 92,4 123,2 289,5 49,3 43,1 30,8 172,5 160,2 0,0

m3/d 9,24 18,48 3,08 12,32 0,00 33,88 6,16 3,08 46,20 61,60 144,76 24,64 21,56 15,40 86,24 80,08 0,00




[fő] 1400,00 1111,11 133,33 44,44 88,89 44,44 22,22 177,78 266,67 88,89 333,33 222,22 66,67 88,89 444,44 88,89 133,33 133,33 44,44 644,44 88,89 44,44 1088,89 10889

m3/d 388,1 308,0 37,0 12,3 24,6 12,3 6,2 49,3 73,9 24,6 92,4 61,6 18,5 24,6 123,2 24,6 37,0 37,0 12,3 178,6 24,6 12,3 301,8 3018,4

m3/d 194,04 154,00 18,48 6,16 12,32 6,16 3,08 24,64 36,96 12,32 46,20 30,80 9,24 12,32 61,60 12,32 18,48 18,48 6,16 89,32 12,32 6,16 150,92 1509,20


5 6 7 7 8 9 10 9 11 12 10 13 14 14 14 15 23

6 8 8 10 9 10 11 11 12 13 13 14 15 26 24 24 24


7 6 30 31 16 15 16 33 22 22 23 22 25 21 17 20 18 17 18 54 17 16 5

15 30 31 32 32 16 33 34 34 23 25 25 27 22 21 21 20 18 19 19 29 17 29

Oktató neve:



2010./2011. II. félév


Méretarány:


Dátum: 2011.06.15.

Szivttyúválasztás eredményei

CO-6 MVI 9504 /CC-PN16 Telefon Telefax

T e le p : Sta nd a rd nyo m á sfo k o z ó -te le p

Vevo

Projekt

Vevo száma

Projekt szám

Tárgyalófél

Poz. szám

Készítette

Beépítés helye Dátum

[m]

21.05.2011

Oldal 1 / 2

Üzemi adatok megadása

Szállítómagasság

T é rfo g a tá ra m

660

m ³/h

110

Szá llító m a ga s sá g

60

m

100

Szá llíto tt k ö ze g

Víz, tiszta

Kö ze g ho m é rs é k le t

20

°C

Surus é g

0,9982

k g /d m ³

120

90 80 70 60

Kine m a tik us vis zk o zitá s 1,001

m m ²/s

50

Go z nyo m á s

bar

0,1

40 30

Szivattyú adatok

20 10 [m] NPSH értékek 16 MVI 9504 [5]

12 8

W ILO

T íp us

C O -6 MVI 9504

Sze rk e z e t típ us a

Nyo m á s fo k o zó -te le p

T e le p típ usa

T ö b bs ziva ttyús te le p

/C C -P N16

Né vle g e s nyo m á s fo k o za t P N 16

4 [kW]

Gyá rtm á ny

Min. k ö ze g ho m é rs é k le t Tengelyteljesítmény P2

0

°C

Ma x . k ö z e gho m é rsé k le t 70

°C

MVI 9504 [5]

160 120 80

Hidraulikus adatok (munkapont)

40 0

50 100 150 200 250 300 350 400 450 500 550 600 650 700 750 800 850 [m3/h]

T é rfo g a tá ra m

637

m ³/h

Szá llító m a ga s sá g

58,7

m

Fo rd ula ts zá m

2900

1/m in

T e nge lyte lje sítm é ny P 2

173

kW

NP SH

8,87

m

Szerkezeti anyagok / tömítés Há z

1.4301

T e nge ly

1.4301

Já ró k e ré k

1.4301

Fo k o za tk a m ra

1.4301

C s úszó g yűrűs tö m íté s

B-g ra fit/k e rá m ia

C s ö ve zé s

1.4571 mm

Méretek H* H1 H3 HP L L1

1900 268 128 1728 3000 500

LS* P P1 P3 x

1200 1695 1300 650 3000

Szívó o ld a l

DN32

Nyo m ó o ld a l

DN250

Töm eg

2973

kg

Motoradatok Né vle g e s te lje sítm é ny P 2 37

kW

Né vle g e s fo rd ula ts zá m

2950

1/m in

Né vle g e s fe s zültsé g

3~400 V, 50 Hz

Ma x . á ra m fe lvé te l

64,5

Vé d e ttsé g

IP 55

A

Me g e ng e d e tt fe sz ülts é g -to le ra ncia +/- 10 % Az a la p k ivite l cik k szá m a

Muszaki változtatások joga fenntartva

Szoftver verzió

3.1.9 - 24.11.2009 (Build 12)

Felhasználó csoport

COM

C O -6 MVI 9504

Adatállapot

2010-01-01

/C C -P N16

CO-6 MVI 9504 Telefon Telefax

/CC-PN16

T e le p : Sta nd a rd nyo m á sfo k o z ó -te le p

Vevo

Projekt

Vevo száma

Projekt szám

Oldal 2 / 2

Tárgyalófél

Poz. szám

Készítette

Beépítés helye

Dátum

Ala p k ivite l Szívó o ld a l

DN32

Nyo m ó o ld a l

DN250 mm

Méretek H* H1 H3 HP L L1

1900 268 128 1728 3000 500

Muszaki változtatások joga fenntartva

LS* P P1 P3 x Szoftver verzió

1200 1695 1300 650 3000 3.1.9 - 24.11.2009 (Build 12)

Felhasználó csoport

COM

Adatállapot

2010-01-01

21.05.2011

Oktató neve:



2010./2011. II. félév


Méretarány:


Dátum: 2011.06.15.

Magas és mélytároló térfogatszámításának eredményei

Mélytározó térfogatának meghatározása

Qvt

Időköz

QSZ

Σqvt

[h] 0-1 1-2 2-3 3-4 4-5 5-6 6-7 7-8 8-9 9-10 10-11 11-12 12-13 13-14 14-15 15-16 16-17 17-18 18-19 19-20 20-21 21-22 22-23 23-24

[m3/h] 375,63 375,63 375,63 375,63 375,63 375,63 375,63 375,63 375,63 375,63 375,63 375,63 375,63 375,63 375,63 375,63 375,63 375,63 375,63 375,63 375,63 375,63 0,00 0,00

[%] 4,77 4,77 4,77 4,77 4,77 4,77 4,77 4,77 4,77 4,77 4,77 4,77 4,77 4,77 4,77 4,77 4,77 4,77 4,77 4,77 4,77 4,77 0,00 0,00

Össz:

8263,8

Átlag:

344,3

Qdmax

7870,27

[%] 4,77 9,55 14,32 19,09 23,86 28,64 33,41 38,18 42,95 47,73 52,50 57,27 62,05 66,82 71,59 76,36 81,14 85,91 90,68 95,45 100,23 105,00 105,00 105,00

[m3/h] 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 655,85 655,85 655,85 655,85 327,93 327,93 327,93 327,93 327,93 327,93 327,93 327,93 655,85 655,85 655,85 655,85 0,00 0,00 0,00

[%] 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 8,33 8,33 8,33 8,33 4,17 4,17 4,17 4,17 4,17 4,17 4,17 4,17 8,33 8,33 8,33 8,33 0,00 0,00 0,00

105,0

7870,2

100,0

4,4

327,9

4,2

ΣQSZ

QSZ-QVT

ΣQSZ-Σqvt

[%] 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 8,33 16,67 25,00 33,33 37,50 41,67 45,83 50,00 54,17 58,33 62,50 66,67 75,00 83,33 91,67 100,00 100,00 100,00 100,00

[%] -4,77 -4,77 -4,77 -4,77 -4,77 3,56 3,56 3,56 3,56 -0,61 -0,61 -0,61 -0,61 -0,61 -0,61 -0,61 -0,61 3,56 3,56 3,56 3,56 -4,77 0,00 0,00 max (+) min (-) Összesen (%): Összesen (m3):

[%] -4,77 -9,55 -14,32 -19,09 -23,86 -20,30 -16,74 -13,18 -9,62 -10,23 -10,83 -11,44 -12,05 -12,65 -13,26 -13,86 -14,47 -10,91 -7,35 -3,79 -0,23 -5,00 -5,00 -5,00 -0,23 -23,86 24,09 1896

Magastározó térfogatának meghatározása Időköz [h] 0-1 1-2 2-3 3-4 4-5 5-6 6-7 7-8 8-9 9-10 10-11 11-12 12-13 13-14 14-15 15-16 16-17 17-18 18-19 19-20 20-21 21-22 22-23 23-24 Össz.: Átlag: Qd max:

Qf [m3/h] 31,20 39,00 46,80 74,11 148,21 214,51 500,14 496,24 461,14 410,44 383,13 394,84 402,64 449,44 469,24 383,13 410,44 461,14 500,14 519,64 480,64 433,84 109,51 50,70 7870,27 327,93

ΣQf [%] [%] 0,40 0,40 0,50 0,89 0,59 1,49 0,94 2,43 1,88 4,31 2,73 7,04 6,35 13,39 6,31 19,70 5,86 25,56 5,22 30,77 4,87 35,64 5,02 40,66 5,12 45,77 5,71 51,48 5,96 57,45 4,87 62,31 5,22 67,53 5,86 73,39 6,35 79,74 6,60 86,34 6,11 92,45 5,51 97,96 1,39 99,36 0,64 100,00 100,00 4,17 7870,27

QSZ [m3/h] 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 655,85 655,85 655,85 655,85 327,93 327,93 327,93 327,93 327,93 327,93 327,93 327,93 655,85 655,85 655,85 655,85 0,00 0,00 0,00 7870,24 327,93

[%] 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 8,33 8,33 8,33 8,33 4,17 4,17 4,17 4,17 4,17 4,17 4,17 4,17 8,33 8,33 8,33 8,33 0,00 0,00 0,00 100,00 4,17

ΣQSZ

Qf-QSZ

ΣQf-ΣQSZ

[%] 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 8,33 16,67 25,00 33,33 37,50 41,67 45,83 50,00 54,17 58,33 62,50 66,67 75,00 83,33 91,67 100,00 100,00 100,00 100,00

[%] 0,40 0,50 0,59 0,94 1,88 -5,61 -1,98 -2,03 -2,47 1,05 0,70 0,85 0,95 1,54 1,80 0,70 1,05 -2,47 -1,98 -1,73 -2,23 5,51 1,39 0,64 max (+) min (-) Összesen (%): Összesen (m3):

[%] 0,40 0,89 1,49 2,43 4,31 -1,30 -3,27 -5,30 -7,78 -6,73 -6,03 -5,18 -4,23 -2,68 -0,89 -0,19 0,86 -1,61 -3,59 -5,32 -7,55 -2,04 -0,64 0,00 4,31 -7,78 12,09 951

Tüzivízzel korrigált tározó térfogatok V1t=(15*3600*2)/1000 V2t=(30*3600*3)/1000 V1t

=

108

m3

V2t

=

324

m3

Mélytározó szükségs térfoagata: Mélytározó szükségs térfoagata:

Magastározó szükséges térfogata: Magastározó szükséges térfogata:

Összes tározó térfogat (m3) =

Vmélytározó = 1896m3 + 324m3 - 108m3 3 2112 m Vmagastározó1. = 951m3 + 108m3 3 1059 m 3 3171 m

Oktató neve:



2010./2011. II. félév


Méretarány:


Dátum: 2011.06.15.

Csomóponti terhelések számítási eredményei

Csomópontok vízigénye

Csomópont száma 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 Összesen:

Lakossági m3/d 6,60 142,34 0,00 72,16 176,00 194,04 209,44 30,36 36,96 197,12 55,44 107,80 231,00 147,84 301,84 27,72 98,56 67,32 250,36 69,52 95,92 92,40 58,52 166,32 86,24 15,40 9,24 7,26 163,24 172,48 24,64 18,48 27,72 61,60 3421,9

Vízigény Egyéb Mezőgazdasági üzem kommunális m3/d m3/d

2647 1323 5,94 35,64 19,8 51,48 15,84 2,97 142,56 274,23

3970

Össz. m3/d 6,60 142,34 0,00 72,16 176,00 194,04 209,44 30,36 36,96 197,12 55,44 107,80 231,00 147,84 301,84 27,72 98,56 67,32 250,36 69,52 95,92 92,40 58,52 166,32 86,24 2662,07 1332,57 13,20 198,88 192,28 76,12 34,32 30,69 204,16 7666,11

Csúcsban m3/h 0,436 9,398 0,000 4,764 11,621 12,812 13,829 2,005 2,440 13,015 3,660 7,118 15,252 9,761 19,929 1,830 6,508 4,445 16,530 4,590 6,333 6,101 3,864 10,981 5,694 175,766 87,985 0,872 13,131 12,696 5,026 2,266 2,026 13,480 506,164

Ágak vízigénye

Csomópont száma 1-2 2-4 2-54 54-4 4-5 5-6 6-8 7-8 8-9 9-10 9-11 7-10 10-11 11-12 12-13 10-13 13-14 14-15 14-26 14-24 7-15 15-16 15-24 23-24 22-23 23-25 22-25 25-27 21-22 22-34 33-34 16-33 16-32 31-32 30-31 6-30 5-29 17-29 16-17 17-21 20-21 20-28 18-20 18-19 2-19 54-19 17-18 Összesen:

Lakossági m3/d 13,20 49,28 38,28 70,40 24,64 25,52 54,56 6,16 0,00 67,76 6,16 24,64 12,32 92,40 123,20 289,52 49,28 43,12 30,80 172,48 388,08 12,32 160,16 0,00 24,64 92,40 61,60 18,48 24,64 73,92 49,28 6,16 24,64 12,32 36,96 308,00 301,84 24,64 12,32 123,20 44,00 14,52 80,52 17,16 183,92 299,64 36,96 3626,04

Vízigény Egyéb Mezőgazdasági üzem kommunális m3/d m3/d

2647

1323 71,28 72,765 1,485 7,92 33,66 35,64 9,9 17,82 17,82

5,94

274,23

3970

Össz. m3/d 13,20 49,28 38,28 70,40 24,64 25,52 54,56 6,16 0,00 67,76 6,16 24,64 12,32 92,40 123,20 289,52 49,28 43,12 2677,80 172,48 388,08 12,32 160,16 0,00 24,64 92,40 61,60 1341,48 24,64 145,20 122,05 7,65 32,56 45,98 72,60 317,90 319,66 42,46 12,32 123,20 44,00 20,46 80,52 17,16 183,92 299,64 36,96 7870,27

Csúcsban m3/h 0,872 3,254 2,527 4,648 1,627 1,685 3,602 0,407 0,000 4,474 0,407 1,627 0,813 6,101 8,134 19,116 3,254 2,847 176,805 11,388 25,623 0,813 10,575 0,000 1,627 6,101 4,067 88,573 1,627 9,587 8,058 0,505 2,150 3,036 4,794 20,990 21,106 2,803 0,813 8,134 2,905 1,351 5,316 1,133 12,144 19,784 2,440 519,644

Oktató neve:



2010./2011. II. félév


Méretarány:


Dátum: 2011.06.15.

Hálózat hidraulikai számítások eredményei

Ágak veszteségei Ágak száma 1-2 2-4 2-54 54-4 4-5 5-6 6-8 7-8 8-9 9-10 9-11 7-10 10-11 11-12 12-13 10-13 13-14 14-15 14-26 14-24 7-15 15-16 15-24 23-24 22-23 23-25 22-25 25-27 21-22 22-34 33-34 16-33 16-32 31-32 30-31 6-30 5-29 17-29 16-17 17-21 20-21 20-28 18-20 18-19 2-19 54-19 17-18

Szakasz vízigénye

Szakasz hossza

m3/h 27,71 82,19 112,15 139,92 217,35 161,54 111,19 152,74 43,56 17,60 63,60 44,51 17,60 84,86 66,69 66,69 118,13 118,12 175,77 50,73 94,40 94,39 50,74 90,49 90,50 46,84 46,84 87,99 71,72 71,72 85,20 87,23 17,56 19,83 24,85 37,54 44,19 31,06 16,62 39,02 39,03 0,87 44,49 80,00 48,27 48,26 31,07

m 127,90 497,06 223,42 256,30 358,23 108,14 362,73 254,20 107,00 257,10 389,42 104,00 131,50 349,40 376,00 587,30 156,70 105,00 163,23 414,40 743,30 115,36 309,70 10,70 99,13 272,63 162,57 146,85 112,86 177,44 100,44 27,77 81,07 40,00 66,73 555,17 621,70 120,50 111,65 305,43 238,07 124,64 171,00 68,92 869,30 671,30 105,80

Számított Csőátmérő csőátmérő átmérő mm 99 170 199 222 277 239 198 232 124 79 150 125 79 173 154 154 204 204 249 134 183 183 134 179 179 129 129 176 159 159 174 176 79 84 94 115 125 105 77 117 117 18 125 168 131 131 105

mm 100 150 200 200 300 250 200 250 125 80 150 125 80 200 150 150 200 200 250 150 200 200 150 150 150 125 125 200 150 200 200 200 80 80 100 125 125 100 80 125 125 32 125 150 150 125 100

Tényleges áramlási sebesség m/s 1,00 1,29 0,99 1,24 0,85 0,91 0,98 0,86 0,99 0,97 1,00 1,01 0,97 0,75 1,05 1,05 1,04 1,04 0,99 0,80 0,83 0,83 0,80 1,42 1,42 1,07 1,06 0,78 1,13 0,63 0,75 0,77 0,97 1,10 0,88 0,85 1,00 1,10 0,92 0,88 0,88 0,30 1,01 1,26 0,76 1,09 1,10

hv m 1,860 7,410 1,370 2,430 0,980 0,429 2,190 0,903 1,183 4,927 3,517 1,200 2,520 1,248 3,720 5,810 1,067 0,715 0,760 2,400 3,270 0,507 1,794 0,192 1,785 3,473 2,070 0,562 1,286 0,457 0,361 0,104 1,550 0,970 0,788 4,600 7,076 2,201 1,920 2,729 2,127 0,842 1,970 0,973 4,574 9,084 1,933

Fővezetéki veszteségek Ágak száma

Fő II.

51-49 49-56 56-57 57-58

Ágak száma

Fő I.

52-1 1-55 55-59 59-58

Szakasz vízigénye

Szakasz hossza

m3/h

m

327,93 316,40 108,57 38,67

301,50 350,61 942,77 745,84

Szakasz vízigénye

Szakasz hossza

m3/h

m

327,93 316,40 344,67 94,58

302,15 350,64 327,30 583,43

Tényleges Tényleges cső áramlási átmérő sebesség mm m/s 303,00 303,00 252,00 201,00

1,264 1,219 0,605 0,34

Tényleges Tényleges cső áramlási átmérő sebesség mm m/s 303,00 303,00 303,00 201,00

1,26 1,22 1,33 0,83

Összes veszteség a főkörön:

hv m 1,77 1,91 1,65 0,57 5,91

hv m 1,77 1,91 2,12 2,52 8,31 14,22

Vörösbor utca

Félkomfortos fogysztói körzet

Vitéz Varga János utca

Komfortos fogysztói körzet

Ví zm ű Ribizli ut ca

Szigeti Ferenc utca

II. Lajos utca

y Illatos sétán

Dittrich Ernő

Oktató neve:

egyetemi adjunktus

Jelmagyarázat

Komfortos fogyasztói körzet

Félkomfortos fogyasztói körzet

Összkomfortos fogyasztói körzet

Közületi (koncentrált) fogyasztó


Trab Antal III. évf. Építőmérnök levelező hallgató

Vízellátás évközi tervezési feladat

Körmönfont település (1) vízellátásának tanulmányterve

Fogyasztási körzetek elhelyezkedése

Aláírás:

M=1:2500

Méretarány:

T-1

Tervszám:

2010./2011. II. félév

Helyszínrajz száma: 1

Nyék utca

Rét utca Liget utca

a Szőlő utc

Régi utca Megyer utca

Keszi utca

Tas utca

Huba utca

ten tel yés ep ztő

la t

Pán Péter utca

Kossuth Lajos utca

Összkomfortos fogysztói körzet

tca

Álnok u

Pacsirta utca

Nyúlfarok utca

Várbíró utca

Petőfi Sándor utca

Széltoló utca

Tabán utca

Szekér utca Lajtos kocsi utca

Sp or tp ály a

rh áz Kó

Di ák ola szá lló Isk ter em Ét

Ál

Dátum: 2011.06.15.

rh áz

Kó

Éber utca Pékné utca Délibáb utca

Ó Bö voda lcs öd e Kerge Tihamér utca

Rigófütty utca

Bokor utca

Nyírfa utca

Szamóca utca

T

Körte utca

Körte utca Barack utca

Fűzfa utca

Diófa utca

Álmos utca

Soros köz

Templom utca

F szí ilm nh áz

4,764

21,20

2-0-1 Vörösbor utca

61,56

2-1-1

l=256,3m Pacsirta utca

78,00

2-2-1

13,48

11,621

12,812

0,436

(149,39)

9,398

(147,77)

(147,64)

(150,00)

Egyedi, vasbeton, henger alakú mélytároló -átmérő:15m -tároló alsó szintje:150mBf. -minimum vízszint:2m -maximum vízszint:162mBf. V=2120m3

2-0-2

2-2-2

48,27

48,26

l=376,10m

44,19

2-1-2 1-2-3

Vitéz Varga János utca

l=869,0m

l=671,25m Pán Péter utca

l=621,70m

66,69

Petőfi Sándor utca

94,40

Várbíró utca

37,54

Kossuth Lajos utca

2-3-2

2-4-2

l=555,17m

l=743,30m

2-5-2

(169,13)

24,85

19,83

(168,64)

l=40,0m

5,026

80,0

2-1-3

l=68,90m

2-2-3

(167,39)

2-3-5

17,56

l=81,10m (166,16)

1,83

19,929

(164,04)

1-2-4 2-5-3(164,76)

118,13

2,266

13,131

l=120,50m

31,06

(169,27)

16,53

(168,79)

l=66,7m

2-3-3 2-3-4

12,696

4,445

(167,69)

2,026

87,23

2-3-6

6,508

l=27,77m

9,761

94,39

(166,58)

l=156,70m

15,252

(167,36)

2-6-3

118,12

Széltoló utca

7,118

Tabán utca

1-2-1

Ribizli ut ca

4,59

0,872

(162,45)

39,03

2-1-5

l=237,80m

l=177,40m

2-4-3

(158,96)

6,101

3,864 (160,99)

10,981

46,84

2-3-9

46,84

2-4-4

(156,02)

II. Lajos utc

l=272,74ma

2-3-10

(152,90)

Vezeték hossza

Magasság adat mBf.

Jelmagyarázat

l=156,69m

Szakasz száma

6,101

Szakasz vízmennyíség [m3/h]

Elosztóvezeték

Fővezeték

Közületi fogyasztó

Csomóponti vízkivétel

2-13-0

46,84

87,985





y Illatos sétán (152,90)

l=156,69m

,985 5,694 87

(156,46)

Szigeti Ferenc utca

l=162,60m

6,333

(158,53)

(160,34)

(160,94)

(160,00)

Dittrich Ernő

Oktató neve:

egyetemi adjunktus

Dátum: 2011.06.15.

Hálózatkialakítás vázlatterve

Aláírás:

M=1:2500

Méretarány:

T-2

Tervszám:

2010./2011. II. félév


44,49

2-1-4

13,48

l=309,7m

2-5-4

Tas utca

50,74

Keszi utca

2-3-8

71,72

Megyer utca

2-2-4

(163,13) Nyék utca

l=125,0m

l=305,40m

39,02

l=171,10m

85,2

2-3-7 l=100,40m

50,73 Huba utca

l=414,0m

Régi utca

2-6-0

rh áz

Kó

ten tel yés ep ztő

la t

Ál

1-2-2

(152,13)

l=587,30m

(169,00)

66,69

Szekér utca

l=358,81m

2-3-1

Nyúlfarok utca

28,162

l=362,57m Rigófütty utca

104,50

2-4-1 Bokor utca

13,829

(153,98)

2-6-2

)

Álmos utca

l=300m

1-1-0 1-2-0 (153,77)

l=125,6m

Ví zm ű

l=349,40m

tca

Álnok u

Liget utca

Rét utca

l=112,90m

2-13-0

31,07

szí ilm (16nh 6,7 áz 9

0,872

2,005

21,17

2-5-1 13,015

(155,52)

25,895

l=10,7m

71,72 90,50

Éber utca Templom utca 16,62 F

175,766

2-14-0

2-12-0

l=99,10m Lajtos kocsi utca

(16 rhá 4,3 z 3)

2-8-0

Körte utca

Sp or tp ály a

Kó

l=105,80m

2-9-0

) ,13

168

2-7-0

Pékné 2-10-0utca Délibáb utca

Di ák szá (16 ol 8,5 a lló 3)

Isk

ter em ( Ét

l=111,64m Soros köz

2-11-0

Ó Bö voda lcs öd e Kerge Tihamér utca

l=115,36m 175,766

l=257,10m

2-6-1

Nyírfa utca

50,725

l=389,40m

Szamóca utca

Egyedi, vasbeton, henger alakú magastároló -átmérő:12m -tároló alsó szintje:178mBf. -minimum vízszint:1m -maximum vízszint:190mBf. V=1580m3

T

l=223,35 m

l=112,38m Körte utca

Barack utca

a

2-0-0 1-1-1

2-1-0 1-1-2 Fűzfa utca

Szőlő utc

22,62 56,248

1-1-3 l=108,14m

2-2-0 l=112,80m

l=104,10m

1-1-4 Diófa utca

l=254,20m

2,44

(147,72)

(148,26)

3,66

2-4-

2-5-0 74,335

22,19

2-3-0

l=131,400m

l=104,80m l=169,63m

37,365

21,17

(145,00)

l=496,25m (142,46) (142,53) (144,83) (144,83)

l=106,90m

90,49

Oktató neve:



2010./2011. II. félév


Méretarány:


Dátum: 2011.06.15.

Cross-módszer hidraulikai vázlata

Az 56. csomópontból a vízkivételt követően 453,246m3/h (0,1259m3/s) vízmannyíség oszlik meg a főkör két ága között.

-307,548m 3/h (-0,0 8543 m 3/s) -343,944m 3/h (-0,0 86 34 3m 3/s) -310,7584m 3/ (-0,0 8632 m h 3/s)

56

-278,046m3/h (-0,077235m3 /s)

59

1

23,056m3/h (0,006404m3/s)

6 55,85m 3 (0,1821 /h 8m3/s) 250,094m3/h (0,06947m3/s)

179,548m3/h (0,04987m3/s)

632,794m3/ (0,175776m h 3/s)

58

142,4808m3/h (0,0395 78m3/s) 142,4052m3/h (0,0395 57m3/s) 145,6848m3/h (0,0404 68m3/s) 175,194m3/h (0,0486 65m3/s)

l=942,77m d=252mm

+

55,912m3/h (0,01553m3/s)

l=745,84m d=201mm 27,954m3/h (0,0077 65m3/s)

l=327,3m d=303mm -1,548m3/h (-0,00043m3/s) -4,824m3/h (-0,00134m3/s) -4,752m3/h (-0,00132m3/s)

57

56

147,24m3/h (0,0409m3/s)

Jelmagyarázat

csomópont száma

vízkivétel csomópontból

felvett mennyíség, irány

Cross módszerrel megállapított mennyíség, irány

175,194m3/h (0,0486 65m3/s)

-38,6744m3/h (-0,010743m3/s)




Fő kör vízszállítása Cross módszer

Aláírás:

M=1:5000

Méretarány:

T-3

Tervszám:

2010./2011. II. félév


147,24m3/h (0,0409m3/s)

Oktató neve:


Dátum: 2011.06.15.

-54,456m3/h (-0,01596m3/s ) -60,7428m3/h (-0,016873m3 /s) -60,6672m3/h (-0,016852m3 /s)

-27,954m3/h (-0,007765m3 /s)

l=583,43m d=201mm

Oktató neve:



2010./2011. II. félév


Méretarány:

Körmönfont település (1) vízellátásának tanulmányterve Dátum: 2011.06.15.

Szivattyúzási üzemrend és fogyasztási menetgörbe számításai

Aláírás:

23-24

22-23

21-22

20-21

19-20

18-19

17-18

16-17

15-16

14-15

13-14

12-13

11-12

10-11

9-10

8-9

7-8

6-7

5-6

4-5

3-4

2-3

1-2

0-1

Víztermelés, szivattyúzás menetgörbe

Q [%]

9,0

8,0

7,0

6,0

5,0 Qvt

QSZ

4,0

3,0

2,0

1,0

0,0

Idő [h]

23-24

22-23

21-22

20-21

19-20

18-19

17-18

16-17

15-16

14-15

13-14

12-13

11-12

10-11

9-10

8-9

7-8

6-7

5-6

4-5

3-4

2-3

1-2

0-1

Fogyasztás és szivattyúzás menetgörbe

Q[%]

9,0

8,0

7,0

6,0

5,0 Qf (%)

4,0 QSZ (%)

3,0

2,0

1,0

0,0

Idő [h]

23-24

22-23

21-22

20-21

19-20

18-19

17-18

16-17

15-16

14-15

13-14

12-13

11-12

10-11

9-10

8-9

7-8

6-7

5-6

4-5

3-4

2-3

1-2

0-1

Víztermelés, szivattyúzás integrálgörbe

Q [%]

100,0

80,0

60,0 ΣQSZ

Σqvt

40,0

20,0

0,0

Idő [h]

23-24

22-23

21-22

20-21

19-20

18-19

17-18

16-17

15-16

14-15

13-14

12-13

11-12

10-11

9-10

8-9

7-8

6-7

5-6

4-5

3-4

2-3

1-2

0-1

Fogyasztás és szivattyúzás integrálgörbe

Q [%]

100,0

80,0

60,0 ΣQf (%)

40,0 ΣQSZ (%)

20,0

0,0

Idő [h]

Oktató neve:



2010./2011. II. félév


Méretarány:


Dátum: 2011.06.15.

Nyomás hossz-szelvények

Mv=1:250

Mh=1:5000

m Bf.

228 227 226 225 224 223 222 221 220 219 218 217 216 215 214 213 212 211 210 209 208 207 206 205 204 203 202 201 200 199 198 197 196 195 194 193 192 191 190 189 188 187 186 185 184 183 182 181 180 179 178 177 176 175 174 173 172 171 170 169 168 167 166 165 164 163 162 161 160 159 158 157 156 155 154 153 152 151 150 149 148 147 146 0 50.csp

302,15 1.csp

1. üzemállapot

652,79 55.csp

980,09 59.csp

Ma

xim

Üze

um

um

ás om ny

ás om ny

n im

m á l l a pot

Mi

nt szi re p Te

12.csp

1563,52 58.csp

MT

Magastároló maximum szint

Magastároló minimum szint Magastároló alap szint

Oktató neve:


Dátum: 2011.06.15.

Jelmagyarázat

Terepszint

Minimum nyomás

Maximum nyomás

Üzemállapot szerinti nyomás




Nyomás hosszszelvény 1. üzemállapot

2010./2011. II. félév

Tervszám:

T-5

Méretarány:

Aláírás:

Mélytároló napi grafikon 1. üá. 156.0

Abszolút magasság (m)

155.0

154.0

153.0

152.0

151.0 0

EPANET 2

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12 Idő (óra)

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

Page 1

Magastároló napi grafikon 1. üá.

191.0


190.0

189.0

188.0

0

EPANET 2

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12 Idő (óra)

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

Page 1

Mv=1:250

Mh=1:5000

m Bf.

228 227 226 225 224 223 222 221 220 219 218 217 216 215 214 213 212 211 210 209 208 207 206 205 204 203 202 201 200 199 198 197 196 195 194 193 192 191 190 189 188 187 186 185 184 183 182 181 180 179 178 177 176 175 174 173 172 171 170 169 168 167 166 165 164 163 162 161 160 159 158 157 156 155 154 153 152 151 150 149 148 147 146 0 50.csp

302,15 1.csp

2. üzemállapot

652,79 55.csp

980,09 59.csp

Ma

xim

um

um

ás om ny

ás om ny

n im

Ü z e m á l l apot

Mi

nt szi re p Te

12.csp

1563,52 58.csp

MT



Oktató neve:


Dátum: 2011.06.15.

Jelmagyarázat

Terepszint

Minimum nyomás

Maximum nyomás






2010./2011. II. félév

Tervszám:

T-5

Méretarány:

Aláírás:



155.0

154.0

153.0

152.0

151.0 0

EPANET 2

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12 Idő (óra)

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

Page 1


191.0


190.0

189.0

188.0

0

EPANET 2

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12 Idő (óra)

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

Page 1

Mv=1:250

Mh=1:5000

m Bf.

228 227 226 225 224 223 222 221 220 219 218 217 216 215 214 213 212 211 210 209 208 207 206 205 204 203 202 201 200 199 198 197 196 195 194 193 192 191 190 189 188 187 186 185 184 183 182 181 180 179 178 177 176 175 174 173 172 171 170 169 168 167 166 165 164 163 162 161 160 159 158 157 156 155 154 153 152 151 150 149 148 147 146 0 50.csp

302,15 1.csp

3. üzemállapot

652,79 55.csp

980,09 59.csp

Ma

xim

um

um

ás om ny

ás om ny

n im

Üzem á l l a p ot

Mi

nt szi re p Te

12.csp

1563,52 58.csp

MT



Oktató neve:


Dátum: 2011.06.15.

Jelmagyarázat

Terepszint

Minimum nyomás

Maximum nyomás






2010./2011. II. félév

Tervszám:

T-5

Méretarány:

Aláírás:

Mélytároló napi grfikon 3. üá. 156.0


155.0

154.0

153.0

152.0

151.0 0

EPANET 2

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12 Idő (óra)

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

Page 1

Magastároló napi grafikon 3. üá. 192.0


191.0

190.0

0

EPANET 2

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12 Idő (óra)

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

Page 1

Mv=1:250

Mh=1:5000

m Bf.

228 227 226 225 224 223 222 221 220 219 218 217 216 215 214 213 212 211 210 209 208 207 206 205 204 203 202 201 200 199 198 197 196 195 194 193 192 191 190 189 188 187 186 185 184 183 182 181 180 179 178 177 176 175 174 173 172 171 170 169 168 167 166 165 164 163 162 161 160 159 158 157 156 155 154 153 152 151 150 149 148 147 146 0 50.csp

302,15 1.csp

4. üzemállapot

652,79 55.csp

980,09 59.csp

Ma

xim

um

um

ás om ny

ás om ny

n im

Üzem á l l a p ot

Mi

nt szi re p Te

12.csp

1563,52 58.csp

MT



Dittrich Ernő

Oktató neve: egyetemi adjunktus

Dátum: 2011.06.15.

Jelmagyarázat

Terepszint

Minimum nyomás

Maximum nyomás






2010./2011. II. félév

Tervszám:

T-5

Méretarány:

Aláírás:



155.0

154.0

153.0

152.0

151.0 0

EPANET 2

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12 Idő (óra)

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

Page 1

Magastároló napi grafikon 4. üá 192.0


191.0

190.0

189.0

0

EPANET 2

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12 Idő (óra)

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

Page 1

Mv=1:250

Mh=1:5000

m Bf.

228 227 226 225 224 223 222 221 220 219 218 217 216 215 214 213 212 211 210 209 208 207 206 205 204 203 202 201 200 199 198 197 196 195 194 193 192 191 190 189 188 187 186 185 184 183 182 181 180 179 178 177 176 175 174 173 172 171 170 169 168 167 166 165 164 163 162 161 160 159 158 157 156 155 154 153 152 151 150 149 148 147 146 0 50.csp

302,15 1.csp

Üzemállapot

5. üzemállapot

652,79 55.csp

980,09 59.csp

Ma

xim

um

ás om ny

ás om ny

n im

um

Mi

nt szi re p Te

12.csp

1563,52 58.csp

MT



Dittrich Ernő


Dátum: 2011.06.15.

Jelmagyarázat

Terepszint

Minimum nyomás

Maximum nyomás






2010./2011. II. félév

Tervszám:

T-5

Méretarány:

Aláírás:

Mélytároló napi grafikon 5. üá.


153.0

152.0

151.0

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

Idő (óra)

EPANET 2

Page 1


190.0


189.0

188.0

187.0

186.0

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

Idő (óra)

EPANET 2

Page 1

Mv=1:250

Mh=1:5000

m Bf.

228 227 226 225 224 223 222 221 220 219 218 217 216 215 214 213 212 211 210 209 208 207 206 205 204 203 202 201 200 199 198 197 196 195 194 193 192 191 190 189 188 187 186 185 184 183 182 181 180 179 178 177 176 175 174 173 172 171 170 169 168 167 166 165 164 163 162 161 160 159 158 157 156 155 154 153 152 151 150 149 148 147 146 0 50.csp

302,15 1.csp

6. üzemállapot

652,79 55.csp

980,09 59.csp

Ma

Ü

xim

um

um

ás om ny

ás om ny

n im

zem á lla p o t

Mi

nt szi re p Te

12.csp

1563,52 58.csp

MT



Dittrich Ernő


Dátum: 2011.06.15.

Jelmagyarázat

Terepszint

Minimum nyomás

Maximum nyomás






2010./2011. II. félév

Tervszám:

T-5

Méretarány:

Aláírás:



154.0

153.0

152.0 0

EPANET 2

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12 Idő (óra)

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

Page 1


190.0


189.0

188.0

187.0

186.0

0

EPANET 2

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12 Idő (óra)

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

Page 1

Oktató neve:

Dittrich Ernő

egyetemi adjunktus

Dátum: 2011.06.15.





Nyomvonal tervezési helyszínrajz

2010./2011. II. félév

Tervszám:

T-4

Méretarány:

M=1:2500

Aláírás:

Oktató neve:



2010./2011. II. félév


Méretarány:


Dátum: 2011.06.15.

Aknatervek

7

D300 GÖV

D300 GÖV

10

2

5

2

10

1

3

4

8

3

4

9

9

6

Oktató neve:


Dátum: 2011.06.15.

Jel 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

26. csomópont

Megnevezés NA300 "U"idom NA300 "F"idom NA300-250 "FFR"idom NA250 tolózár NA250 "FF"idom NA250 vízmérő NA250 "FF"idom NA250 visszacsapó Alátámasztó betontömb Csőátvezetés

db 1 2 2 2 1 1 1 1 2 2




12. csomópont kialakítási terve

2010./2011. II. félév

Tervszám:

T-6

Méretarány:

M=1:25

Aláírás:

16

14

16

D250 GÖV 13

12

11

18

12 13

14

16

9

15

D125 GÖV

10

D125 GÖV

7

6 4

4

4

4

4

8

5

2

16

5

16

1

17

17

3

3

D200 GÖV

2

D200 GÖV

Oktató neve:


Dátum: 2011.06.15.

Jel 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

12. csomópont

Megnevezés NA200 "U"idom NA200 "F"idom NA200-250 "FFR" idom NA250 tolózár NA250 "T"idom NA250-150 "FFR" idom NA250 "F"idom NA250 "FF"idom NA150 "FF"idom NA150 "QN" idom NA150 "T"idom NA150-125 "FFR"idom NA125 tolózár NA125 "F" idom NA125 "U" idom Csőátvezetés Alátámasztó betontömb "QN" idom alátámasztás

db 1 2 2 5 2 1 1 1 1 1 1 2 2 2 1 5 2 1




12. csomópont kialakítási terve

2010./2011. II. félév

Tervszám:

T-6

Méretarány:

M=1:25

Aláírás:

Eötvös József Műszaki Gazdasági Főiskola Vízellátás-Csatornázás szakcsoport

Recommend Documents