2015.10.09.
Etnopomológia • Mintegy 100 évvel ezelőtt a Kárpát-medence tájegységeit sokszínű paraszti kultúrájú falvak népesítették be. • Ezek a települések nemcsak gazdasági, hanem javarészt kulturális önellátásra is képesek voltak. • A szellemi és tárgyi műveltség szerves egységet alkotott, amelyek sokrétűen fonódtak egymásba. • Megközelítés mód: a népi gyümölcsészet vagy etnopomológia
A gyümölcstermesztés történeti hagyományai Dr. Szani Zsolt témavezető Tápiószele, 2014. október 21.
[KI1]A
2. oldalra átcsúszott táblázatnak nincs fejléce és címe (2. táblázat (folyt.)).
A vizsgált települések gyümölcs állománya 1959-ben 1142 528 807 808 1344 462 127 524
998 310 1337 298 902 229 93 432
80 140 73 48 110 26 2 15
1045 890 562 122 608 268 92 848
13 18 20 4 130 36 7 308
8121 5229 15316 3805 11641 3944 1602 4245
122 95 177 15 112 53 43 165
508 823 451 105 202 154 109 120
2 0 21 9 11 0 0 0
1252 703 1820 141 801 334 249 481
2 5 3 0 8 0 0 410
13285 1192 8741 834 20587 59 5355 40 15869 160 5506 77 2324 124 7548 61
788 904 135 145 132 280 132 245
Diósjenő Drégelypalánk Érsekvadkert Felsőpetény Herencsény Hont Horpács Ipolyvece Kétbodony Kisecset Legénd Nagyoroszi … Szécsénke Szendehely Szente Terény
9143 1653 1722 813 1124 908 1062 628 666 503 823 3145
4108 1393 1372 247 517 1377 187 392 323 272 767 3154
216 46 81 61 115 24 10 7 81 20 130 108
2899 1830 1867 339 1000 450 211 197 787 471 803 2097
259 139 462 4 86 48 14 69 34 15 57 71
29014 9455 17648 2383 14560 6128 1915 5629 5984 3418 10747 21414
825 355 1906 69 90 184 64 99 59 57 172 302
4492 1058 1132 197 491 1360 128 352 400 225 323 2769
53 0 7 0 0 6 2 2 0 0 17 4
3595 1980 3301 324 739 1263 294 152 725 567 1548 2902
426 0 0 9 0 0 5 0 8 0 1 10
55030 1847 17909 508 29498 573 4446 128 18722 314 11748 261 3892 16 7527 118 9067 185 5548 34 15388 563 35976 549
2713 1541 1660 451 295 768 13 310 184 32 653 751
395 753 735 555
247 754 263 231
7 59 54 25
337 145 390 850
6 30 6 168
3172 5508 2807 7643
99 50 33 38
258 312 237 325
0 9 0 0
557 475 739 680
0 3 0 0
43164
30088
2274
33644
3127
299939
6607
26007
227
38292
1082
•
A szilva (Prunus domestica) tette ki a gyümölcsfa állomány kétharmadát. Részaránya 49%-tól 78%-ig terjedt a vizsgált településeken. a körte egyfajta indikátor növénynek tekinthető egy település gyümölcsészetének archaikusságának felbecsülésére
•
•
Az őszibarack a szőlők gyümölcsfája volt. Állományának 74,4%-a a szőlőkben fordult elő: művelési ágához legerősebben kötődő faj A dió (Juglans regia) a harmadik leggyakoribb gyümölcsfaj volt. Ezt a gyakoriságot nem lehet pusztán a termés hasznával magyarázni. – A dió területegységre vetített terméshozama ugyanis közismerten alacsony, – jelentős a területigénye, amely köztes művelés céljára sem hasznosítható.
Ez alapján joggal feltételezhető, hogy egyéb haszonvételei, illetve nem anyagi jellegű értéke miatt volt ilyen elterjedt.
72 148 107 173 2416 484451 5
46 290 137 85 20330
27784 6836 5198 19686 25263 1582 139 16998
44 669 71 47 250 569 150 2210
27828 7505 5269 19733 25513 2151 289 19208
11746 132958 29392 162350 9794 265297 227919 493216 999 80248 2485 82733 0 13449 30 13479 0 12 0 12 1544 80557 270891 351448 0 3646 1432 5078 2205 37394 311050 348444 312 16041 383 16424 0 1126 30 1156 811 12735 875 13610 4520 29871 3379 33250 0 0 4050 0
721 15475 19867 80
80 0 0 0
801 15475 19867 80 2076470
42563 1188883 887587
Romhány melletti dombon áll egy törökmogyorófa. Több legendát is fűz hozzá a romhányiak emlékezete. – Egyik szerint erről a dombról irányította II. Rákóczi Ferenc a romhányi csatát 1710. január 22-én. Törökmogyorófából készült botját a csata során leszúrta itt és ebből hajtott ki a növény. – Más legenda szerint a már bujdosó fejedelem az őt Rodostón meglátogató régi katonájának adott át egy törökmogyorót azzal a kéréssel, hogy Romhányban ültesse el a csata emlékére.
– körte faj ransorszáma – körte/alma aránya
•
5078 8098 5264 10515
0 0 0 0 0 0 0 600
LEGENDÁS NÖVÉNY, LEGENDÁS POMOLÓGUS
GYÜMÖLCSFAJOK ELŐFORDULÁSA •
m2
Alsópetény Bánk Bér Berkenye Borsosberény Cserháthaláp Debercsény Dejtár
Összesen
Összesen
db
Szamóca
Málna
Fekete ribiszke
Ribiszke Köszmé -te
Összesen
Gesztenye
Dió
Mandu -la
Őszibar -ack
Kajszi
Szilva
Meggy
Cseresz -nye
Birs
Körte
Alma
Település
•
Bereczki Máté (1824-1895), a magyar gyümölcsészet atyja, – – – –
1824 Nógrád megye ,Romhány 1848-as szabadságharc, az 1857-es közkegyelemig bujdosni kényszerült Mezőkovácsházán telepedett le, ahol házi tanító volt. Itt gyümölcsészettel kezdett foglalkozni. Gyümölcs fajtagyűjteménye és szakértelme európai hírnévre tett szert.
1
2015.10.09.
JELES NAPOK – ÜNNEPI SZOKÁSOK • Gyümölcsoltó Boldogasszony napja – március 25. • Nagyböjt • Szent Iván napja - június 24. • Karácsony böjtje – december 24-ig • Karácsony – december 24.
GYÜMÖLCSOLTÓ BOLDOGASSZONY: III.25. A r. k. egyház Jézus fogantatását) ünnepli ezen a napon. Amikor Jézus születése napjának megünneplését dec. 25-re tették, kilenc hónapot számítottak visszafelé, s így rögzítették az ünnep időpontját erre a napra, 624 óta e napon tartja az egyház. Magyar elnevezése onnan ered, hogy a fák oltását nálunk ez idő tájt szokták végezni.
PREMONTREIEK Tevékeny rend Lakatlan területekre: erdőírtás, mocsarak lecsapolása Korabeli kertészeti ismeretek élvonala Termelés irányítás, terület koncenztráció, intenzív technológia (FR)
GYÜMÖLCSOLTÓ BOLDOGASSZONY •
•
•
•
A legősibb Ság (Ipolyság) hajdani prem. prépságának titulusa (1235 k.). Magyarország területére az első szerzetesek egyenesen Prémontréból érkeztek 1130-ban, még a rendalapító életében. Feltételezések szerint II. István királyunk (1116-1131) hívására. Mintegy száz évvel később már közel 45 premontrei kolostor volt Magyarországon. 1874-ig hiteleshely
KOLOSTORKERTEK RENDELTETÉSE • A Benedek-rend és a Ciszterci-rend volt az európai kerti kultúra vezetői • paraszti kertek gazdagodása a rendeknek is köszönhető
2
2015.10.09.
KOLOSTORKERTEK RENDELTETÉSE • eredeti rendeltetés: függetlenségét biztosítani – Benedek-rend regulája (Regula Benedicti 66§): „Monasterium autem, si possit fieri, ita debet constitui ut omnia necessaria, id est aqua, molendinum, hortum, vel artes diversas intra monasterium exerceantur.“
• tudás központok – képzés, – fejlesztés (termelésirányítás, nagyfelület, intenziv művelés), – új fajok termesztésbe vonása (csere Itáliától Németalföldig)
• új területek művelésbe vonása (feudális birtoktól való függetlenség) • keresztény szimbolika (Paradicsom: kolostor román stílusú oszlopsoros belső kertje)
KOLOSTOROK MAGYARORSZÁGON AZ ÁRPÁD-KORBAN
KOLOSTORKERTEK RENDELTETÉSE • St. Gallen Kolostor terve Kr.u. 825. - Benedekrend • nem valósult meg • új növényelrendezésről az első forrás • 3 fő kertrész: – Herbularius: gyógynövénykert – Hortus: zöldségeskert – Arborum
3
2015.10.09.
Nagyböjt •
Az időszakhoz számos dologtiltó szokás kötődött.
Szent Iván napja - június 24. •
– általános érvényű volt, hogy pénteken és kedden egyáltalán nem volt szabad nagymagvú termést vetni. – A gyümölcsfákról úgy tartották, hogy ha a nagyböjtöt megtörik tánccal, akkor lehullik a fáról a virág. Érvényes ez a szilvára is, melynek lekvárja fontos téli tápláléka volt a nagycsaládoknak.
•
•
Nagyszombaton, a harangozás alatt kimentek a kertbe az asszonyok és a kovászos kezüket a gyümölcsfák törzséhez dörzsölték, hogy ezzel biztosítsák a fák termékenységét. Egerbocson Nagyszombaton harangozás alatt késsel megveregették a gyümölcsfákat, hogy sokat teremjenek.
– Szokásvilága változatos volt tájegységen belül is. – A fiatalság egy falun kívüli hegyen, magaslaton rakta és sötétedés után gyújtotta meg a tüzet. Legények és lányok együtt vagy csak a lányok ugrották át. – Az 1800-as évek vége felé kezdett kikopni a szokás. Drégelypalánkon, Honton és Ipolyvecén az 1900-as évek közepéig élt, bár ekkora az ünnep tartalmát, rítusát vesztve, a fiatalság mulatságává vált.
•
•
AZ EMBERÉLET FORDULÓPONTJAINAK ÜNNEPEI • • • •
A SZÜLETÉS ÉS A KISGYERMEKKOR SZOKÁSAI •
•
• • •
A várandós anya étkezését kettőség kísérte. A közös étkezéseknél nem volt szabad válogatnia. Ugyanakkor rossz előjelnek tartották, ha valamilyen ételt megkívánt és kívánsága mégsem teljesült. szimbolikus evés volt, néhány falat elfogyasztása bajmegelőző jelentéssel bírt. A bizonyos munkák várandós nő általi végzését tiltó hiedelmek a születendő gyermek egészségét, a szülés szerencsés, komplikációmentes lefolyását célozták. Ludányhalásziban úgy tartották, ha állapotos asszony mászik fel a gyümölcsfára, akkor a fa kiszárad. Litkén a termés elmaradásától tartottak ebben az esetben. Az anyajegyet nem kívánatos külső bélyegnek tartották. Az első fürösztés A felnövekvő gyermekeket adott ünnepnapokon keresztszüleik meglátogatták és megajándékozták, úgy hogy ez sokáig nem értékes ajándéktárgy volt, hanem gyümölcs, igen gyakran alma.
A gyermeküket elvesztett szülők eddig a napig nem fogyasztottak gyümölcsöt, mert a hiedelem szerint a túlvilágon nem ehetett volna gyümölcsöt és virágot sem szedhetett volna az elhunyt kicsi. A Szentiványi alma érésidejéről kapta nevét. A legkorábbi érésű. – Lippay János 1667-ben, az első magyar nyelvű kertészeti szakkönyvben, már kétféle Szentiváni almáról ír, egy piros és egy zöld almáról a Csallóközből. – Ma a Dunántúl területén egy zöld, míg az Északi-középhegység keleti részén egy piros almafajtát hívnak így. Nagybodonyban (Kétbodony) 'Ivánka', míg Honton 'Szentiváni' névalakban ismert a fajta elnevezése.
Karácsony böjtje – december 24-ig • Az oltóvesszők begyűjtésének az ideje. Ebben az időszakban a legkülönbözőbb évjáratokban is még egyaránt téli mélynyugalomban vannak a gyümölcsfák rügyei, ami a megfelelő oltóvessző szedés feltétele. • Volt, ahol a házigazda, a Karácsonyi asztalhoz is vitt a levágott gallyakból.
Szent Iván éji tűzugrás
SZÜLETÉSIG A PÁRVÁLASZTÁS SZOKÁSAI HÁZASSÁGKÖTÉS SZOKÁSAI TEMETKEZÉSI SZOKÁSOK
A PÁRVÁLASZTÁS SZOKÁSAI •
A két nemnek más gyümölcsfajok voltak a szimbólumai.
•
Az alma általában a szerelem és különösen a testi szerelem szimbóluma volt. Szerelmi jóslás
– A szilva a női, míg a körte a férfi nemiséget jelképezte.
•
4
2015.10.09.
HÁZASSÁGKÖTÉS SZOKÁSAI • •
•
Az alma mint a szerelem szimbóluma jelenik meg a házasságkötéshez kapcsolódó szokások során. A Galga-menti palóc vidékről számos változat ismert. Ezen a vidéken az alma aranyozva és beleszúrt rozmaringággal feldíszítve falvanként igen változatos előfordulást mutatott a házasságkötés során. Közismert megnevezése, az aranyalma is érzékelteti szimbolikáját. Gyakran a templomban, az oltáron is elhelyezték. A vőfélybotra is helyeztek almát.
NÉPI GYÓGYÍTÁS •
Más növényfajokhoz hasonlóan a gyümölcstermő növények körében is kitapasztalták a gyógyhatásokat. Vadontermő és termesztett fajokat egyaránt felhasználtak. Leggyakrabban tea és párlat formájában alkalmazták – A galagonyának leveléből vagy magjából is főztek teát. Ha egyet forrt, befejezték a főzését. – A fekete ribiszke leveléből főzött teát gyomorbántalmak ellen tartották hatásos szernek. – A diólevél teát gyulladáscsillapítóként alkalmazták. A dió és gesztenye leveléből készült forrázatot külsőleg is használták izületi bántalmak enyhítésére. A dió levelét leforrázák, majd egy napig hagyták állni, végül újramelegítve borogattak vele.
•
TEMETKEZÉSI SZOKÁSOK •
Az alma a fiatal, még nem házas elhunytak esetében szimbólumként jelent meg. A palóckutatás eredményeként ismert a halott körüli szokások közül, hogy az öltözető asszony a fiatal halott mellé botra tűzve almát és rozmaringot is helyezett.
AZ IDŐRŐL ALKOTOTT ELKÉPZELÉS • - Az archaikus koncepció
• A modern koncepció
A pálinkák közül a borzang, azaz a gyalog bodzából készült pálinka gyógyhatásáról általánosan meg volt győződve.
KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!
5
