ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail: [email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! G:\Levego\2013\KovacsB\15812-17.doc

A határozat JOGERŐS:

év:

hó:

nap:

KÜJ:

Iktatószám:

15812-17/2013.

Hiv. szám:

-

Előadó:

dr. Kovács Bernadett/ Perjés Katalin/ Hornyán Sándor/ Bartókné Hajnali Beáta/ Kulcsárné Róth Matthaea

Melléklet:

1 db

100216127

Telephely KTJ: 102188784

Létesítmény KTJ: 102215921 102215932 102215943

Tárgy: Győr, AUDI Hungaria Motor Kft. közúti gépjármű gyártó tevékenysége egységes környezethasználati engedélye (5475/83 hrsz.) Vízikönyvi szám: Győr -174. - az engedély módosítása -

HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint első fokú környezetvédelmi hatóság az AUDI Hungaria Motor Korlátolt Felelősségű Társaság (9027 Győr, Kardán út 1., KSH szám: 11125248-2932-113-08) részére, a Győr, 5475/83. hrsz-ú telephelyén folytatott közúti gépjármű gyártó tevékenységre a 370-27/2011. számú határozattal kiadott, 370-83/2011., a 10631-14/2011., 2444-15/2012., a 3358-15/2012., a 7967-20/2012., a 9462-12/2012., a 11861-20/2012., illetve a 79078/2013. számú határozatával módosított, a 370-92/2011. számú végzésével kiegészített, valamint az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 14/1596-20/2011. számú határozatával megváltoztatott egységes környezethasználati engedélyt – az ügyfél kérelmének helyt adva, az ÖKO-NETT Gazdasági és, Mérnökiroda Bt. által készített felülvizsgálati dokumentáció alapján – az alábbiak szerint módosítja. II. 1. Az engedély II. fejezetének 1. pontjában meghatározott a tevékenység adatai közül a szennyezőforrások EOV koordinátái az alábbiak szerint módosulnak: A 178 db légszennyező pontforrás EOV koordinátái az 1. számú mellékletben találhatók. 2. Az engedély II. fejezetének 2. pontjában meghatározott a tevékenység és a létesítmények ismertetése közül a technológia és a létesítmények rész az alábbiakkal egészül ki: 16. Analizis és előszéria központ Ahol irodai létesítmények kapnak helyet, de itt történik az előszériás járművek tervezése, összeépítése, tesztelése, minőségbiztosítása, a szériatermékek tesztelése, ellenőrzése, minőségbiztosítása és mesterdarabok készítése.

2 3. Az engedély II. fejezetének 2. pontjában meghatározott a tevékenység és a létesítmények ismertetése közül a technológia és a létesítmények rész 6. pontja az alábbiakkal egészül ki: Habbetöltő állomással bővül, amely három fő részből áll: IBC tartályok, napi mennyiséget tároló tartályok, adagoló berendezés. 4. Az engedély II. fejezetének 2. pontjában meghatározott a tevékenység és a létesítmények ismertetése közül a technológia és a létesítmények rész 7. pontja az alábbiakkal egészül ki: A termelő berendezések működtetéséhez, az energia központ visszahűtő elemeinek működtetéséhez, ill. az egyéb hűtési célok végrehajtásához szükséges hűtővíz előállításához 3 db KTK KAD2/71-141 típusú hűtőtornyot terveznek megvalósítani. Az üzemi termelő berendezések, klímaberendezések és egyéb hidegenergia fogyasztók hideg víz ellátása 4 db 2.5MW teljesítményű Trane CVGF650 típusú hőszivattyúval történik, a II. ütemben +1 db. A termelő berendezések sűrített levegővel történő ellátása, hő és füstelvezető berendezések működtetése 2+5 db beépített kompresszorral, aII. Ütemben +3, és 4 db beépített hűtveszárítóval, II. ütem +1 db történik. A 7.1.2. Gázmotor rész az alábbival egészül ki: Megvalósításra kerül a gázmotor kenőolaj ellátás rendszere, amely olajleválasztó, frissolajtároló, napi frissolaj tároló, fáradtolaj tároló berendezésből, és fáradtolaj és frissolaj vésztároló hordóból áll. 5. Az engedély II. fejezetének 2. pontjában meghatározott a tevékenység és a létesítmények ismertetése közül a technológia és a létesítmények rész 9. pontja az alábbiakkal egészül ki: A G78 tartálypark bővítésre kerül az alábbiak szerint: - LPG tárolására 1 db 5 m3 névleges térfogatú földalatti kivitelű nyomástartó edény -CNG rendszer, mely 20’ szigetelt konténerbe kerül gyárilag a hozzá tartozó, pneumatikus és elektromos és puffertároló nyomástartó edényekkel együtt. - 1 db új kútoszlop LPG és CNG töltésére - 1 db új kútoszlop benzin és gázolaj töltésére. - 3 db új 60 m3-es földalatti tartály A telepíteni tervezett tartályok duplafalú kivitelű, szivárgásérzékelővel ellátott tárolók lesznek. A telepítésre kerülő haváriás gyűjtő edényzet vízzáró kivitelű. 6. Az engedély levegővédelmi követelményeket megállapító III. fejezete az alábbiakra módosul: A hatóság – az egységes környezethasználati engedélybe foglalva - az AUDI Hungária Motor Kft. részére az alábbi levegővédelmi követelményeket állapítja meg: 1. A telephely légszennyező technológiái, hozzá kapcsolódó pontforrások, kibocsátott légszennyező anyagok határértékei: 1. 1. Karosszéria összeszerelő üzem T1 Hegesztés A pontforrásokra megállapított kibocsátási határértékek: P17-P43 P56-P82 P165-P167 P169-P172 P174

(27 db) (27 db) (3 db új) (4 db új) (1 db új) Kibocsátott légszennyező anyag Szén-monoxid CO Nitrogén-oxidok NOx Szilárd nem toxikus por

Határérték: 500 mg/m3 500 mg/m3 150 mg/m3

3 T2 Fémmegmunkálás (Csiszolás) A pontforrásokra megállapított kibocsátási határértékek: P44-P51 P83-P90 P168 P173

(8 db) (8 db) (1 db új) (1 db új) Kibocsátott légszennyező anyag Szilárd

Határérték: 150 mg/m3

T3 Karosszéria összeszerelés (Zselésítő szárító) P52-P55 P91-94

(4 db) (4 db) Kibocsátott légszennyező anyag: Ásványolaj gőzök (C20-C40)

Anyag kód 530

Jelenleg határértékkel nem szabályozott 1.2. Személygépjármű bevonatolás, kataforetikus alapozás és fedőfestési műveletekhez kapcsolódó pontforrások T4 Gépjármű felületkezelés-festési technológia A pontforrásokra megállapított VOC technológiai kibocsátási határértékek: Pontforrások: P1-P16 (16 db) P100-P101 (2 db) P103-P106 (4 db) P109 (1 db) P113-P115 (3 db) P119-P120 (2 db) P122-P123 (2 db) P175 (1 db új) légszennyező anyag VOC

Teljes VOC kibocsátás határértéke 45g/m2

A teljes VOC kibocsátási határértékek az összes bevonatfelviteli műveletre vonatkoznak, amelyet ugyanabban a berendezésben végeznek elektroforetikus vagy bármely más festési eljárással egészen a végső fényezett réteg és a felső polírozott festékréteg elkészítéséig. A teljes VOC kibocsátási határértékek arra az oldószermennyiségre is vonatkoznak, amelyet a folyamatban használt berendezések (beleértve a szórófülkéket és egyéb helyhez kötött berendezéseket) tisztításra használnak. Pontforrás P1, P2, P6, P8, P9, P10, P14, P100,P101, P103, P104, P105, P106, P109, P115, P122

légszennyező anyag szilárd

P3, P4, P5, P6, P11, P12, P13, P14, P113, P114, P119, P120, P123, P175 légszennyező anyag NOx NO2-ben CO

kibocsátási határértéke 3 mg/m3

kibocsátási határértéke 500 mg/m3 500 mg/m3

tömegáram -

tömegáram

5 kg/óra vagy ennél nagyobb 5 kg/óra vagy ennél nagyobb

4 A nitrogén-oxidok és a szén-monoxid kibocsátási határértéke száraz véggáz 5%-os O2 tartalmára, 273 K hőmérsékletre és 101,3 kPa nyomásra vonatkozik. A szilárd anyag, nitrogén-oxidok és szén-monoxid technológiai kibocsátási határértékek légszennyező pontforrásonként értendő. T5 Motortesztelés /Járatás/ A pontforrásokra megállapított kibocsátási határértékek: P99, P102, P107, P108 P111-P112 P117-P118 P121 P124-P164 P176-P178

(4 db) (2 db) (2 db) (1 db) (41 db új) (3 db új)

Kibocsátott légszennyező anyag:

Határérték:

Szén-monoxid CO Nitrogén-oxidok NO2 –ben megadva benzinüzemű motorok esetén Szén-dioxid

1000 mg/m3 1000 mg/m3 500 mg/m3 határértékkel nem szabályozott

P110, P116 (2 db) Benzinek ásványolajból

100 mg/m3

1.3. Energia központ T6 Hőtermelés - Forróvíz kazánok A pontforrásokra megállapított kibocsátási határértékek: P95, P96, P97

(3 db)

Kibocsátott légszennyező anyag:

Határérték:

Szén-monoxid CO Nitrogén-oxidok (NO2-ben kifejezve) Kén-dioxid és kén-trioxid (SO2-ben kifejezve) Szilárd anyag Szén-dioxid

100 mg/m3 150 mg/m3 35 mg/m3 5 mg/m3 határértékkel nem szabályozott

A technológiai kibocsátási határértékek normál állapotú, száraz 3 tf% oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak. T7 Hőtermelés - Gázmotor A pontforrásra megállapított kibocsátási határértékek: P98

(1 db)

Kibocsátott légszennyező anyag:

Határérték:

Szén-monoxid CO NOx (NO2-ben kifejezve) Összes nem metán szénhidrogén C1-ben kifejezve: Szén-dioxid

650 mg/m3 500 mg/m3 150 mg/m3 határértékkel nem szabályozott

5 A megadott határértékek fizikai normál állapotú, száraz füstgázra vonatkoznak, 5% O2 tartalom mellett. Az 5 %-nál nagyobb etántartalmú földgázok esetében az összes szénhidrogén tartalom C1-ben kifejezve, a metán kivételével 250 mg/m3. 2. Levegővédelmi előírások: 2.1. Próbaüzem: 2.1.1. A légszennyező anyag kibocsátások pontos megállapítására legfeljebb 6 hónap időtartamig terjedő próbaüzemet kell tartani. 2.1.2. A pontforrások légszennyező anyag kibocsátását a próbaüzem ideje alatt, releváns, a hatósággal egyeztetett termelési viszonyok mellett, akkreditált laboratórium által elvégzett szabványos emisszió méréssel kell megállapítani. A mérés alól felmentéssel bíró pontforrások esetén a mérési és üzemviteli adatok felhasználásával, számítással kell megállapítani a légszennyező anyag kibocsátást. 2.1.3. A próbaüzem időtartama alatt elvégzett akkreditált mérési jegyzőkönyvek eredményei és az üzemviteli adatok alapján egy szakértői véleményt kell – arra megfelelő jogosultsággal rendelkező szakértővel – készíttetni, amely a technológiai kibocsátási határértékeknek való megfelelést igazolja. 2.1.4. A szakértői véleménnyel egyidejűleg a mérési jegyzőkönyveket, a VOC oldószermérleget, a teljes VOC kibocsátás számításának levezetését a Felügyelőségnek meg kell küldeni a próbaüzem befejezését követő 30 napon belül. 2.2. Az üzemeltető a légszennyező berendezésekre, illetve pontforrásokra vonatkozóan köteles méréseket végezni, az alábbiak szerint: 2.2.1 A T1 technológia pontforrásaira vonatkozóan jelen engedélyben megadott határértékek teljesülését teljes üzemmenet esetén a határozat jogerőre emelkedését követő 5 éven belül méréssel igazolni kell, de a felmentési kérelem alapján ütemenként egy-egy pontforrás megmérése elegendő, a többi légszennyező pontforrás kibocsátását számítással kérjük igazolni. 2.2.2. A T2 technológia pontforrásaira vonatkozóan jelen engedélyben megadott határértékek teljesülését teljes üzemmenet esetén a határozat jogerőre emelkedését követő 5 éven belül méréssel igazolni kell, de a felmentési kérelem alapján ütemenként egy-egy pontforrás megmérése elegendő, a többi légszennyező pontforrás kibocsátását számítással kell igazolni. 2.2.3. A T3 technológia pontforrásaira vonatkozóan a határértékkel rendelkező anyagokra ötévente számítással igazolni kell a kibocsátás mértéket. 2.2.4.1. A T4 A felületkezelési technológia azon forrásainál (a próbaidő alatti mérések eredményei szerint), amelyeken az összes VOC kibocsátás karbonban (C) kifejezve 1-10 kg/h közötti, évente egyszer szakaszos kibocsátásmérést kell végrehajtani, amely során legalább három méréssorozatot kell végezni. 2.2.4.2. A VOC technológiáknál a mérési eredmények ismeretében el kell készíteni a VOC oldószermérleget. 2.2.4.3. A P3, P4, P5, P6, P11, P12, P13, P14 légszennyező pontforrások – utóégetőmű berendezések kibocsátás ellenőrzésének gyakoriságát a hatóság kétévenkénti méréssel határozza meg, de a felmentési kérelem alapján ütemenként egy-egy releváns pontforrás megmérése elegendő, a többi légszennyező pontforrás kibocsátását számítással kell igazolni. 2.2.5. A T5 technológia pontforrásaira vonatkozóan jelen engedélyben megadott határértékek teljesülését teljes üzemmenet esetén a határozat jogerőre emelkedését követő 5 éven belül méréssel, vagy azzal egyenértékű számítással kell igazolni. 2.2.6. A T6 technológia esetében a P95, P96, P97 pontforrásra csatlakozó tüzelőberendezéseknél kazántípusonként évente két alkalommal mérni kell a határértékkel szabályozott légszennyező anyagokra vonatkozó kibocsátási koncentrációkat és a füstgázok jogszabályilag meghatározott egyéb jellemzőit. 2.2.7. A T7 Technológiánál a P98 /gázmotor/ pontforrás vonatkozásában a határértékkel szabályozott komponenseket évente kell méréssel ellenőrizni. 2.2.8. A méréseket akkreditált mérőszervezettel kell végeztetni, a tervezett mérések időpontjáról a mérés megkezdése előtt 15 nappal a hatóságot értesíteni kell. 2.2.9. A folyamatos és időszakos mérések értékelését a jogszabályi előírások szerint kell végezni. 2.3. Immissziós előírások: 2.3.1. Az 500 db/nap kapacitás elérését követő üzemállapot bejelentését követő 1 évig kell működtetni a levegőminőség vizsgálatára kialakított monitoring mérőrendszert a Felügyelőséggel előre egyeztetett 3 db mérési ponton, amely magában foglalja a tevékenységgel összefüggő kibocsátásokat, azoknak környezeti levegőben való eloszlását (immisszió) a mindenkori termelési paraméterek függvényében. A környezeti

6 levegő légszennyezettségi határérték ellenőrzése miatt a PM10, NO2 és BTEX légszennyező anyagok kontrollálása, mérése szükséges. Az 1000 db/nap kapacitás elérését követően azonos feltételekkel ismételt immisszió mérést kell végezni. 2.3.2. A személygépkocsi gyártás felületbevonatolási tevékenységének környezeti levegőminőségre gyakorolt hatásáról készített értékelést be kell nyújtani Felügyelőségre az 1 évig tartó levegőminőség-mérést követő 60 napon belül. A levegőminőség értékelését a kiépített monitoring rendszer, az időszakos mérési eredmények, az éves üzemviteli adatok és a környezet légszennyezettségi állapotának figyelembevételével kell elkészíteni. 2.3.3. Igazolni kell, hogy a személygépkocsi gyártásból származó levegőterhelés – az alapállapoti imisszió mérésekhez képest – nem okoz légszennyezettségi határérték túllépést. 2.3.4. Az imissziós határértékek betartásának a levegőkörnyezeti állapotok ellenőrzése érdekében a beruházás megvalósulása után ellenőrző transzmissziós modellezést kell elvégezni PM10, NO2 és BTEX anyagokra vonatkozóan, azt a próbaüzem befejezését követő 30 napon belül be kell nyújtani a Felügyelőségre. 2.4. Üzemeltetési előírások: 2.4.1.A hőtermeléssel érintett valamennyi tüzelőberendezésnél tervszerű energiagazdálkodással csak olyan mennyiségű tüzelőanyag használandó fel, amennyi a technológiához feltétlenül szükséges. Ezzel elő kell segíteni az üvegház hatású gázok közé sorolt CO2 kibocsátás mérséklését. 2.4.2. A hőenergia termeléshez kapcsolódó légszennyező pontforrások üzemeltetéséről üzemnaplót kell vezetni, melyben rögzíteni kell a tüzelőanyag felhasználást, az üzemidőt, az esetleges üzemzavarokat, valamint a karbantartások elvégzésének idejét és módját. 2.4.3. Az elérhető legjobb technika (BAT követelmények) szerint kell működtetni a technológiát. 2.4.4. A berendezések rendszeres karbantartását és a kifogástalan üzemvitelt biztosítani kell. 2.4.5. A technológiákat és pontforrásokat úgy kell működtetni, hogy a város légszennyező anyag terheléséhez a hozzájárulásuk határérték feletti terhelést ne okozzon. 2.4.6. A rendkívüli légszennyezést a hatóságnak a szennyezés bekövetkezésekor azonnal jelenteni kell és gondoskodni kell a szennyezés okának elhárításáról. 2.5. Adatszolgáltatással kapcsolatos előírások: 2.5.1. A benyújtandó – a próbaüzem során készült – mérési jegyzőkönyvekhez mellékelni kell az összes bejelentésköteles légszennyező pontforrás Levegővédelmi Alapbejelentő lapját (LAL). 2.5.2. Az üzemeltető az alapbejelentés (LAL lap) bármely adatának megváltozása esetén a bekövetkezett változásokat köteles 30 napon belül az alapbejelentő lapon bejelenteni, és kérni az engedély felülvizsgálatát. 2.5.3. A levegőtisztaság-védelmi adatszolgáltatást valamennyi, a határérték megállapításban szereplő valamint a termikus eljárásoknál a 999 kódjelű CO2-re, mint üvegházhatású gázra vonatkozóan kell megtenni. 2.5.4. A levegőtisztaság-védelmi éves jelentést „Légszennyezés Mértéke” minden év március 31-ig, az erre rendszeresített formanyomtatványon kell teljesíteni. Az éves jelentésben a mérési eredményeknek tükröződniük kell. 2.5.5. Amennyiben a felhasznált vegyi anyagok oldószer összetételében változás történik, a vonatkozó jogszabály szerint elvégzett, szabványos méréssel kell 90 napon belül igazolni, hogy a kürtők légszennyező anyag kibocsátása nem haladja meg a technológiai határértéket. 2.6. A hűtőberendezésekre vonatkozó előírások: 2.6.1. A hűtőberendezések szivárgásmentességét a töltet mennyiségétől függően a jogszabályi előírás szerinti gyakorisággal kell ellenőriztetni. Az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv összefoglaló értékelését be kell nyújtani a Felügyelőségre. 2.6.2. A hűtőberendezések hűtőközegeiről az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelet 3. cikk 6.) bekezdése szerinti nyilvántartást kell vezetni. 2.6.3. Hűtőközegként csak az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló 842/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet, valamint az Ózonréteget lebontó anyagokról szóló Európai Parlament és Tanács 1005/2009/EK rendelete által engedélyezett vegyi anyag használható. 2.6.4. A hűtőközegekkel kapcsolatban be kell tartani az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekről szóló jogszabály előírásait, különös tekintettel az egyes hűtőközegek felhasználásának szabályaira, a jogszabályban meghatározott gyakoriságú szivárgásellenőrzésre, valamint az adatszolgáltatási kötelezettségekre.

7 2.6.5. A hűtőközeggel kapcsolatos bármely havária jellegű eseményt telefonon azonnal és 24 órán belül – az esemény részletes ismertetésével – írásban be kell jelenteni a Felügyelőségre. 7. Az engedély zaj- és rezgésvédelmi előírásokat tartalmazó IV. fejezetének 3. pontjába foglalt zajmérési előírás teljesítési határideje 2013. november 15-re módosul. 8. Az engedély V. fejezetében meghatározott vízjogi létesítési engedély csapadékvíz-elvezetésre vonatkozó 2. pontja az alábbiak szerint módosul: A hatóság – az egységes környezethasználati engedélybe foglalva – az AUDI Hungária Motor Kft. részére a Győr-174. vízikönyvi számra bejegyzett, a csapadékvíz elvezetésre vízjogi üzemeltetési engedélyt ad: A keletkezett csapadékvizek a megvalósult tározó és szikkasztórendszerben, szikkasztó és tározó tavakban, valamint az altalajban szikkadnak el. A megvalósult csapadékvíz gyűjtő és elvezető rendszer részletes adatait a mellékelt táblázatok tartalmazzák. Megépült csapadékvíz rendszer: Csapadékvíz csatorna Csőátmérő Csőhossz DN 300 1278,62 fm DN 400 726,58 fm DN 500 654,79 fm DN 600 1277,36 fm DN 700 301,93 fm DN 800 1205,04 fm DN 1000 1304,37 fm DN 1200 1254,22 fm DN 1400 266,00 fm DN 1600 250,00 fm Tározó-, szikkasztó tavakhoz csatlakozó csapadékvíz csatorna / kitorkolófej kimutatás Tározó-, Kitorkolófej Folyásfenék Csatlakozó Csőátmérő szikkasztó tó jele Szint csapadékvíz jele (m B.f.) csatorna jele 2. BE 2-2 112,19 R 2.2. DN 1200 b 2. BE 2-3 113,29 R 2.3. DN 600 b 2. BE 2-5 112,05 R 2.5. DN 1200 b 2. BE 2-6 112,78 R 2.6. DN 1000 b 4. BE 4-2 112,69 R 4.2. DN 800 b 4. BE 4-3 113,30 R 4.3. DN 500 b 4. BE 4-4 112,88 R 4.4. DN 600 b 5. BE 5-2 112,56 R 5.2. DN 1000 b 5. 113,70 DN 300 b 5. 113,70 DN 300 b 5. 113,70 DN 300 b

Tározó-, szikkasztó tó jele 1. - AHM 1. – Város 2. 3. 4. 5.

Tározó-, szikkasztó tavak adatai Tó területe Tó térfogata Tó mélysége 2 3 (m ) (m ) (m) 21.300 8.800 14.000 11.380 12.100 14.091

13.000 7.000 8.500 6.909 6.470 8.600

4,70 4,20 4,70 4,70 5,09 4,70

Tó fenékszint (m B.f.) 110,50 111,00 110,50 110,50 110,11 110,50

8 7. 8.

6.000 4.500

3.660 2.750

4,70 4,70

110,50 110,50

Csapadékvíz tisztító műtárgyak: Az energiaközpont keleti oldalán olajlefejtő került kialakításra. Az olajlefejtő célja évente néhány alkalommal az energiaközpont berendezéseihez szükséges kenőolajat vagy hordókból, vagy tartályautóból az energiaközpont berendezéseibe átfejteni. Az esetleges haváriás események figyelembe vételével a lefejtő környezetében csapadékvíz gyűjtő (kármentő) kerül kialakításra, mely olajleválasztóba köt be. A csapadékvízgyűjtő főbb paraméterei: Területe: 6,72 x 12,0 m Mélysége: 10 cm A szivárgó mélysége 15 cm a gyűjtő fenékszintjétől számítva (terepszinttől 25 cm) Olajfogó típusa: BARCZY FÉLE BVA7540 akna és BSZ3024 olajszűrő. A töltőállomás kiépített betonozott kármentővel rendelkezik, mely összefolyó vezetéke a telepített olajleválasztó berendezéshez csatlakozik. Olajforgalom: kb. 550 liter/1000 óra/gázmotor, végnagyságrend: 1 liter/óra. Olajleválasztó berendezés Típus: BSZ 3024 Tisztítási hatásfok: 2 mg/l SZOE határérték Névleges hidraulikai teljesítmény: 3 l/s Méret: D2000, H=2400mm Csapadékvíz befogadója: 3-as számú tó FBU tárolóterület iszap és olajleválasztó Típus: SEPURATOR MÖA-50-200-2 A leválasztó berendezés tisztítási hatásfoka 2 mg/l Névleges hidraulikai teljesítmény: 50 l/s Méret: D=2540 mm, H=2500mm Elemek száma: 2 db Csapadékvíz befogadója: 4-es számú tó Buszparkoló csapadékvíz iszap és olajleválasztó Típus: SEPURATOR MÖA-200-200-2 A leválasztó berendezés tisztítási hatásfoka 2 mg/l Névleges hidraulikai teljesítmény: 200 l/s Méret: D=2740 mm, H=2780mm Elemek száma: 6 db Csapadékvíz befogadója: 4-es számú tó Benzinkút (G78 mellett) csapadékvíz iszap és olajleválasztó Típus: TECHNEAU DHF106E A leválasztó berendezés tisztítási hatásfoka 5 mg/l Névleges hidraulikai teljesítmény: 6 l/s Méret: L= 3510 mm, H=1090 mm Csapadékvíz befogadója: 4-es számú tó Előírások: 1. A tiszta, illetve előtisztított csapadékvizek szikkasztása nem eredményezheti a vonatkozó jogszabály által meghatározott határértékek túllépését. 2. A csapadékvíz elvezető rendszerbe szennyvíz nem vezethető. 3. A rendszer üzemeltetése során fokozott figyelmet kell fordítani a felszíni és felszín alatti vizek szennyezésének elkerülésére. 4. A tevékenység során esetlegesen bekövetkező haváriát a kárenyhítés azonnali megkezdése mellett a hatóságnak haladéktalanul be kell jelenteni.

9 5. A tisztító műtárgyak üzemeltetéséről, tisztításáról, karbantartásáról a Kezelési és Karbantartási Utasítások szerint kell eljárni. 6. Az előtisztító műtárgyban felfogott szennyezőanyagokat rendszeresen el kell szállíttatni, arra jogosultsággal rendelkező szervezettel. 7. Bármely, az engedély adataiban bekövetkező változás esetén az engedély módosítását kell

kezdeményezni. 8. A tartályok fektetése során a talaj és felszín alatti vízkészlet nem károsodhat, szennyezés nem érheti. 9. A kitermelt talajt, földtani közeget szennyeződésmentes állapotban történő megőrzéséről, deponálásáról gondoskodni kell. 10. Havária bekövetkezte esetén az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget értesíteni kell. 11. A területen összegyűjtött, csapadékvíz szikkasztása nem eredményezheti a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. §-a alapján a talajvíznek és a földtani közegnek a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüMFVM együttes rendeletben megadott „B” szennyezettségi határértékénél kedvezőtlenebb állapotát. 12. Felügyeleti kategória: III. 13. A csapadékvíz elvezető csatornákat ill. csapadékvíz tároló tavakat olyan műszaki megoldással kell kialakítani, mely lehetetlenné teszi a kétéltűek vízbe jutását. III. Az eljárásban részt vett szakhatóságok az alábbi állásfoglalást adták: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a GYR/047/003562/2013. számon a következő állásfoglalást adta: „Az AUDI Hungária Motor Kft. Győr, 5475/83 hrsz.-ú szám alatti ingatlanán a közúti gépjármű gyártó tevékenységre vonatkozó egységes környezethasználati engedély kiadásához közegészségügyi szakhatósági szempontból feltétel nélkül hozzájárulok.” Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Földhivatal 10.497/2013. számon a következő állásfoglalást adta: „A 2013. szeptember 17-én iktatott hivatkozott számú megkeresésében szereplő Győr, AUDI Hungaria Motor Kft. egységes környezethasználati engedélyének felülvizsgálata tárgyában érintett ingatlanok a jelen közhiteles ingatlan-nyilvántartási adatok alapján nem, tartoznak a termőföld védelméről szóló 1994. évi LV. Törvény termőföldet meghatározó 3.§-nak hatálya alá. A Győri Járási Hivatal Járási Földhivatala, mint I fokú ingatlanügyi – földvédelmi – hatóság az eljárás során ingatlanügyi – földvédelmi – szempontból nem érintett, ezért észrevételt, kifogást nem tesz.” Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság VAG/01/5137-2/2013. számon a következő állásfoglalást adta: „A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket) 44.§-a szerint, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rend.32/A.§ (1) bekezdésében, illetve a 4. sz. mellékletében biztosított jogkörömben az „ AUDI Hungária Motor Kft. 5475/83 hrsz. alatti közúti gépjármű gyártó tevékenységének egységes környezethasználati engedélyének felülvizsgálata” tárgyában folytatott eljárásban kikötés nélkül szakhatsági hozzájárulásomat adom.” Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala GY-01D/EPH/2811-2/2013. számon a következő állásfoglalást adta: „A Győri Járási Hivatal (továbbiakban:hivatal) az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) megkeresésére a Győr, AUDI Hungária Motor Kft. – egységes környezethasználati engedély felülvizgálat (5475/83) feltételéül előírt örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást megadja.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság a 17.2/1987-3/2013. számon a következő állásfoglalást adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága Igazgatójának felhatalmazása alapján, a Tisztelt Cím, fent hivatkozott számú megkereséséhez mellékelt egységes környezethasználati engedély módosítása iránti kérelem az AUDI Hungária Motor Kft. Győr, 5475/83 hrsz. alatti járműgyártó tevékenysége vonatkozásában” szakanyag szerint az alábbi talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást adom:

10 

A járműgyár üzemeltetése során ügyelni kell arra, hogy a tevékenység a szomszédos, eredeti hasznosításban lévő földek minőségében kárt ne okozzon, talajszennyezést, talajminőség romlást ne idézzen elő.  Az egységes környezethasználati engedély talajvédelmi szempontból kiadható.” Győr Megyei Jogú Város Jegyzője 15155-3/2013. számon a következő állásfoglalást adta: „AUDI Hungária Motor Kft. (székhely:9027 Győr, Kardán u. 1.) Győr, 5475/83 hrsz.-ú ingatlanon folytatott gépjármű gyártó tevékenység egységes környezethasználati engedélyének módosítása ügyében folytatott eljáráshoz – a helyi környezet- és természetvédelmi követelmények tekintetében – kikötés nélkül hozzájárulok.” V. Az AUDI Hungaria Motor Kft. megfizette a kérelem elbírálásáért járó 2.350.000,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat. VI. Jelen módosítás a többször módosított 370-27/2011. számú környezethasználati engedély egyéb rendelkezéseit nem érinti.

határozatban

foglalt

egységes

VII. A hatóság a határozat egy példányát a jogerőre emelkedését követően a szükséges tervrészekkel együtt a Vízikönyvi Okirattárban elhelyezi, a vízjogi engedélyt Győr-174. számon a vízikönyvbe bejegyzi. VIII. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezéshez 1.175.000,-Ft összegű, természetes személyek és társadalmi szervezetek esetében 23.500,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell befizetni az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség előirányzat felhasználási keretszámla MÁK 10033001-01711899-00000000 számú számla javára. Indokolás A hatóság 370-27/2011. számú határozatával egységes környezethasználati engedélyt adott az AUDI Hungaria Motor Kft. (Győr, Kardán út 1., a továbbiakban: AHM) részére a Győr, Kardán út 1. szám alatti, 5475/83 hrsz-ú telephelyén folytatott közúti jármű, járműmotor alkatrész gyártás, festés tevékenységre. Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség a Tiszántúli Természetvédők Társulatának fellebbezése folytán felülvizsgálta a határozatot, és azt a 14/1596-20/2011. számú határozatával megváltoztatta, majd az első fokú hatóság az ügyfél kérelmére az engedélyt a 370-83/2011., a 1063114/2011., 2444-15/2012., 3358-15/2012., a 7967-20/2012., a 9462-12/2012., a 11861-20/2012., illetve a 7907-8/2013. számú határozatával módosította, illetve a 370-92/2011. számú végzésével kiegészítette. A 16/2011. (II.24.) Korm. rendelet az AUDI Hungaria Motor Kft. Győr közigazgatási területén megvalósuló nagyberuházásával összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította. Az AHM képviseletében eljáró Öko-Nett Gazdasági és Mérnök Iroda Bt. (9023 Győr, Tihanyi Árpád u. 31.) kérte az egységes környezethasználati engedély jelentős változtatás miatti módosítását. Az Öko-Nett Bt. Jelezte, hogy a mósosítási kérelem megfelel a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII.4.) KTM rend. előírásainak. A benyújtott dokumentáció 54 db új légszennyező pontforrás tervezésére irányul, ill. vízjogi üzemeltetési engedély kérelmet tartalmaz a Győr, 5475/83. hrsz-ú telephelyén megvalósult csapadékvíz elvezető rendszerre vonatkozóan.

11 Az AHM kérelméhez a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. § (1) bekezdés, az 1. sz. melléklet III. fejezet 1.1., 2.2., 9., 10/1. pontjainak megfelelően megfizette az igazgatási szolgáltatási díjat. A Felügyelőség az eljárás megindulásáról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 15. § (5) bekezdése és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. (továbbiakban:Kvt.) 98. § (1) bekezdése alapján értesítette a feltételezetten érintett, illetve az eljárásban való részvételi szándékát a korábbiakban jelző társadalmi szervezeteket és a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságot. A hatóság a benyújtott dokumentációt megvizsgálta és az alábbiakat állapította meg: A kérelem megfelel R. 4. számú mellékletében foglalt tartalmi követelményeknek. Levegőtisztaság-védelmi szempontból részletesebben ismertethetővé váltak egyes technológiák, berendezések, új levegőtisztaság-védelmi pontforrások kerültek definiálásra, ill. a korábban már bemutatott levegőtisztaság-védelmi pontforrások fizikai tulajdonságai pontosításra kerültek. A levegőtisztaság-védelmet érintő változások alapján a levegő tisztaság-védelmi transzportmodellt megújították. A víz védelmi és vízgazdálkodási szempontból a tárgyi ügyben benyújtott kérelem és a megvalósulási tervdokumentációk műszakilag történő átvizsgálása alapján megállapítható, hogy a tárgyi létesítmények a 7907-8/2013. iktatószámú „vízjogi létesítési engedély” (egységes környezethasználati engedély) alapjául szolgáló engedélyes tervdokumentáció alapján valósultak meg. A beépítésre került SEPURATOR típusú és TECHNEAU típusú előtisztító műtárgyak CE megfelelőségi nyilatkozattal, a Bárczy féle csatornaszem szűrők Építőipari Műszaki Engedéllyel (ÉME) rendelkeznek. A csapadékvizek szikkasztása nem eredményezheti a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. §-a alapján a talajvíznek és a földtani közegnek a 6/2009. (IV. 14.) KvVM – EüM - FVM együttes rendeletben megadott „B” szennyezettségi határértékénél kedvezőtlenebb állapotát. A havária bejelentése a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdésén alapul. A vízügyi felügyeleti kategória a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 21. §. (4) bekezdése alapján, a rendelet mellékletében foglaltakra tekintettel került meghatározásra, az engedély érvényességének ideje pedig ugyanezen rendelet 5. § (5) bekezdése alapján. A benyújtott kérelem megfelel a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendeletben előírt tartalomnak, így műszaki szempontból a vízjogi üzemeltetési engedélyt javasoljuk a fenti műszaki tartalommal és előírásokkal kiadni. A benyújtott dokumentációk alapján a G78 tartálypark bővítésre kerül az alábbiak szerint: - LPG tárolására 1 db 5 m3 névleges térfogatú földalatti kivitelű nyomástartó edény -CNG rendszer, mely 20’ szigetelt konténerbe kerül gyárilag a hozzá tartozó, pneumatikus és elektromos és puffertároló nyomástartó edényekkel együtt. - 1 db új kútoszlop LPG és CNG töltésére - 1 db új kútoszlop benzin és gázolaj töltésére. - 3 db új 60 m3-es földalatti tartály A telepíteni tervezett tartályok duplafalú kivitelű, szivárgásérzékelővel ellátott tárolók lesznek. A telepítésre kerülő haváriás gyűjtő edényzet vízzáró kivitelű. A térségben a talajvíz szintje 2-5 m mélyen a terepszint alatt helyezkedik el. Állásfoglalásunkat a terület földtani és vízföldtani ismeretére alapozva és a felszín alatti vizek védelmét figyelembe véve adtuk meg. A tevékenység lényeges környezetvédelmi jellemzői: Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A beadvány alapján megállapítható, hogy a tervezett módosítások nem eredményezik újabb, a telephely eredő zajkibocsátása szempontjából jelentős zajforrás üzembe helyezését, a lehatárolt zajvédelmi hatásterület változására nem kell számítani. A jelenleg hatályos, foglalt zajkibocsátási határértékek módosítása nem indokolt. Az üzemeltető tájékoztatása szerint az I. ütem próbaüzeme 2013. június 12-én kezdődött, az engedély szerinti zajmérés elvégzésére rendelkezésre álló 90 nap 2013. szeptember 10 –i határidőt jelent.

12 Tekintettel arra, hogy egyes üzemrészek termelése még nem éri el a tervezett normál üzemállapotot- ezáltal a megítélésre alkalmas zajkibocsátást - indokolt helyt adni a határidő hosszabbítására irányuló kérelemben foglaltaknak. Levegővédelmi szempontból: A technológiák átdolgozása kapcsán jelentős mennyiségű 54 db új légszennyező forrás keletkezett, melyek az alábbiak: A személygépkocsi összeszerelő üzemben 4 db járató pad egyedi elszívást, 28 db kipufogógáz elszívást alakítanak ki. A lakkozó üzemben pontosodtak az adatok, a széria felfuttatási csarnokban 3 db új pontforrást terveznek, az analízis és előszéria központban 8 db új pontforrást terveznek. A karosszéria összeszerelő üzemben 10 db hegesztési és csiszolási forrást, az egyedi alkatrész festő üzemben 1 db pontforrást létesítenek. Hulladékgazdálkodási szempontból: A tárgyi egységes engedély módosítása, új pontforrások létesítése, csapadékvíz tisztítására szolgáló műtárgyak, olaj és iszapfogók műszaki paramétereinek pontosítása hulladékgazdálkodási szakkérdést nem érint. A dokumentáció szerint a hulladékok mennyisége, minősége és kezelésük rendje nem változik. Táj- és természetvédelmi szempontból: A gyár bővítésének területe ma is a Natura 2000 hálózathoz tartozik: HUFH 20009 Gönyűi homokvidék. (amíg az Unió el nem fogadja a kompenzációt és akkor valószínűleg kiveszi a hálózatból a gyárterületet). A hatásterület helyrajzi számos listájában számos Natura 2000 terület található. A tervben nem történik olyan változás, ami befolyásolná az eredeti határozat természetvédelemmel foglalkozó részét ill. a kompenzációt, ahhoz feltétel nélkül hozzájárulunk és az engedély ezen része kiadható. A csapadékvíz elvezető csatornákat ill. csapadékvíz tároló tavakat olyan műszaki megoldással kell kialakítani, mely lehetetlenné teszi a kétéltűek vízbe jutását, amennyiben ezt valamilyen műszaki megoldással nem akadályozzák meg, úgy a víztest szaporodó helyéül fog szolgálni több kétéltűfaj számos egyedének. Egy esetleges leürítés vagy kiszáradás során ezen egyedek és/vagy petecsomóik pusztulása várható, ezért olyan műszaki megoldással kell kialakítani, mely lehetetlenné teszi a kétéltűek vízbe jutását. Hazánk valamennyi őshonos kétéltű faja természetvédelmi oltalom alatt áll. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 43. § (1) bekezdés értelmében tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. Fenti feltétel betartásával a létesítés védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja negatívan, védendő tájképi elemet nem érint, így a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. A tevékenység lényeges környezetvédelmi jellemzői levegővédelmi szempontból részben megváltoztak: A létesítés során a munkagépek és tehergépjárművek légszennyező hatásával (por és kipufogógázok), az üzemelés során a közlekedésből, alapanyag és késztermék szállításából, illetve a létesítmény légszennyező technológiájából eredő kibocsátással kell számolni. Az építkezés, légszennyezés szempontjából legterheltebb időszakában (a tereprendezés során) a kipufogógázok és szilárd por légszennyező hatásaival a telepítési területen kívül nem kell számolni, jogszabály alapján lehatárolható hatásterület nincs. Az új gyárban a gépjárműgyártáshoz, energiaellátáshoz 178 pontforrást kívánnak megvalósítani. A kibocsátott légszennyező anyagok legnagyobb része illékony szerves vegyületek (VOC), füstgázok, és szilárd anyag. A tervezett kapacitás: 1000 db jármű/nap. A beruházást Győr ipari területén tervezik megvalósítani. Győr város területe a 2. számú GyőrMosonmagyaróvár légszennyezettségi zónába tartozik, ahol a légszennyezettség a nitrózus gázok és a szilárd anyag tekintetében magas, ezért ezekkel az anyagokkal kiemelten kell foglalkozni. A légszennyező anyagokra vonatkozóan ismételt terjedésszámítás készült, amely felülvizsgálta az eddigieket, ahol feldolgozási hiba történt, és az új eredmények jóval kedvezőbb hatásterület lehatárolást eredményeztek. Az eredeti engedélyezési dokumentációhoz tartozó transzmisszios számításnál a meteorológiai adatok leggyakoribb értékei kerültek megállapításra, amelyek együttesen meteorológiai anomáliákat eredményeztek, amelyek a valós életben nem voltak reprodukálhatóak. Most a hatásterületet percentilis alkalmazással

13 határozták meg, amely a valóságnak megfelelőbb módszer, az adott adattömbből az 5%-os 95%-os percentilis közötti részt vették „normális” értelmezésnek, ez nem tartalmaz kiugró értéket, így kedvezőbb eredményeket kaptak. A benyújtott dokumentáció transzmissziós modellszámítása alapján megállapítható, hogy a telephely tekintetében a megvizsgált pontforrások és anyagok (szállópor, kén-dioxid, nitrogén-oxidok, szén-monoxid, VOC anyagok) viszonylatában a közvetett hatásterületnek a levegőminőségi immissziós határértékek és a légszennyező anyagok által okozott terhelés összehasonlítása alapján a 1290 m sugarú elliptikus terület tekinthető. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. r. 2.§ 14. pontja szerint a helyhez kötött légszennyező pontforrás hatásterülete a vizsgált pontforrás körül lehatárolható azon legnagyobb terület, ahol a pontforrás által maximális kapacitáskihasználás mellett kibocsátott légszennyező anyag terjedése következtében a vonatkoztatási időtartamra számított, a légszennyező pontforrás környezetében fellépő leggyakoribb meteorológiai viszonyok mellett, a füstfáklya tengelye alatt várható talajközeli levegőterheltség változás az a) az egyórás (PM10 esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb, vagy b) a terhelhetőség 20 %-nál nagyobb. Az „a” kritériummal jellemezhető anyagok vonatkozásában a kibocsátás során kialakuló legmagasabb talajközeli koncentrációk nem érik el a határérték 10%-át. A kibocsátott szennyezőanyagok terjedésvizsgálatának eredményei alapján, az „a” kritérium szerint az alábbi közvetett hatásterület került meghatározásra a következő légszennyező anyagoknál: NOx: 810 m, NO2: 1290 m, butoxi-etanol: 950 m. Ezek alapján az összesített hatásterület a legnagyobb, 1290 m-ben lett meghatározva. A hatásterülettel érintett ingatlanokat a 2. számú melléklet tartalmazza. A rendelkezésre álló alapadatok alapján elvégzett modellezés eredményeiből megállapítható, hogy várhatóan a gyár felépítését követően az egészségügyi határértékek tarthatók lesznek. A beruházás megvalósítása után kialakuló imissziós állapotok értékelése érdekében a Felügyelőség a rendelkező részben rögzített méréseket írta elő a 6/2011. (XII. 23.) Korm. r. 23.§-a szerint. A levegőminőség vizsgálatára monitoring mérőrendszer kialakításával és a rendelkező részben foglalt modellezéssel lehetséges igazolni, hogy a személygépkocsi gyártásból származó levegőterhelés – az alapállapoti imisszió mérésekhez képest – nem okoz légszennyezettségi határérték túllépést. A mérés alóli felmentések A 6/2011. (I. 14.) VM rend.15.§ (2) bekezdése szerint „a környezetvédelmi hatóság egy telephelyen több egyforma vagy hasonló műszaki, üzemelési paraméterekkel működő berendezés esetén, a 6/2011. (I. 14.) VM rend.15.§ (1) bekezdésben foglaltak alól felmentést adhat, amennyiben egy berendezés mérésével a többi berendezés légszennyező anyag kibocsátása is meghatározható”. A 6/2011. (I. 14.) VM rend.15.§ (2) bekezdése alapján a T1. technológia I. ütem: P17-P43, P165-167, P169, II. ütem: P56-P82, P170-P172, P174 számú „hegesztés elszívás” légszennyező pontforrások esetében elegendő ütemenként egy-egy légszennyező pontforrás légszennyező anyag kibocsátását megmérni, ill. egyegy légszennyező pontforrásnál szükséges a mérési szabványnak megfelelően kiépíteni a mérőcsonkot, (vízszintes eltolással biztosítható a szabvány szerinti emisszió mérés, amely alapján a többi légszennyező forrás kibocsátása számolható, MSZ 21853-2:1998). A 6/2011.(I.14.) VM rend.15.§ (2) bekezdése alapján a T2. technológia I. ütem:P44-P51,P168, II. ütem: P83P90, P173 számú „csiszolás elszívás” légszennyező pontforrások esetében elegendő egy-egy légszennyező pontforrást a mérési szabványnak megfelelően kiépíteni, és megmérni. (vízszintes eltolással biztosítható a szabvány szerinti emisszió mérés, amely alapján a többi légszennyező forrás kibocsátása számolható, MSZ 21853-2:1998). A T3 technológia forrásain (P52-P55, P91-P94) határértékkel nem szabályozott, illetve a 4/2011.(I.14.) VM r. 6. melléklete alapján általános technológiai határértékkel bíró légszennyezőket bocsátanak ki. A NOx és CO légszennyező komponensek tömegárammal szabályozottak, a benyújtott adatok alapján a tömegáram küszöbérték alatti, ezért a kibocsátást nem kell méretni. A tömegáram nagyságát számítással igazolni kell. A T4 technológián belül, a P3-P5, P11-P13, számú légszennyező pontforrások esetében elegendő ütemenként egy-egy légszennyező pontforrást megmérni, mivel a berendezések azonos kialakítással és működési elvvel, közel azonos műszaki paraméterekkel rendelkeznek. A lakkozási technológiához tartozó P6 és a P14. légszennyező pontforrás esetén az alábbiak alapján adható felmentés a mérési szabvány alól:

14 A benyújtott dokumentum szerint a téglalap keresztmetszetű becsatlakozás után 14,17 m egyenes szakasz áll rendelkezésre a kéményen mérőhely kijelölésére. Az MSZ EN 15259:2008 szabvány alapján az egyenes, változatlan keresztmetszetű csőszakasz igény 22 m egy 2,2 m  kémény esetén, mivel a mérési szelvény előtt és után egyaránt szükséges az 5-szörös hidraulikai átmérő megléte. A szabvány lehetőséget ad az eltérésre, de ebben az esetben a 8.3. pont szerinti homogenitás vizsgálattal igazolni kell, hogy a mintavételi pont reprezentatív az adott szelvényben. Ezen vizsgálat sikeressége az előfeltétele a kürtő magasság megfelelőségének. A lakkozási technológiához tartozó P1-2, P7-10, P15-16 légszennyező forrás esetében a megnövelt mintavételezési pontok alkalmazása alapján adhatunk felmentést a szabványtól eltérő mérésre. Az MSZ 21853-2:1998. sz. szabvány 4.4 és 7. sz pontja (pontosság, mérési hiba, a módszer pontosságát befolyásoló tényezők) alapján adható egyértelmű válasz a térfogatáram – mérés pontosságának növelésére. A szilárd szennyezőanyag koncentrációjának meghatározására az MSZ ISO 9096:1994. sz. szabvány 9.2. pontja irányadó, a mintavételi pontok számának növelése a 9.3. pont szerint kell, hogy megtörténjen. A mintavételi pontok elhelyezését a mérési vonalon ezen szabvány B melléklete szerint kell számítani, figyelembe véve az E mellékletben leírtakat is. Ez utóbbi szabvány alkalmazását az érintett pontforrásoknál úgy kell alkalmazni szerves szennyezők esetén, hogy a 8.3. pont szerinti homogenitás vizsgálattal igazolni kell a mintavételi pont reprezentativitását az adott szelvényben. Az alkatrészfestési (járműszerelde) P100, P101, P103, P104, és az egyedi alkatrészfestési P105, P106 légszennyező pontforrásokra szintén az előzőekben leírtak érvényesek a megnövelt mintavételezési pontok alkalmazása alapján adható felmentéssel kapcsolatban. A lakkozóban üzemeltetett P113, P114, P119 és P120 pontforrásokhoz tartozó berendezések egymással megegyezőek, így a Kft. kérésének helyt adva, a pontforrások szabványos mérése rotációban történhet. A T5 technológia esetében a motorjáratásból adódó légszennyező anyagok kibocsátásának koncentrációmérése a szabványtól eltérő mintavételi helyen végrehajtható, a térfogatáram meghatározása a vonatkozó MSZ 21853-2:1998 szabvány alapján számítással elvégezhető. A központi épületben és a széria felfuttatási csarnokban üzemeltetni tervezett P121, P157, P160, P176-P178, P161-P164 kipufogó elszívók esetében a Kft. kérésének helyt adva, a pontforrások szabványos mérése rotációban történhet. A központi épületben üzemeltetni tervezett ABS próbapad elszívása (ütemenként egy db, P107, P108) megegyezik a személygépjármű összeszerelő üzem (ütemenként három db), ill a széria felfuttatási csarnok 1 db elszívásával, ezért a Kft. kérésének helyt adva, a pontforrások szabványos mérése rotációban történhet. (P99, P107, P124, P125, P126, P102, P108, P127, P128) A T6 technológia esetében, az Energiaközpontban üzemelő nagyberendezések (nagy teljesítményű gázkazánok P95, P97 és P98) rotációban történő mérésével a Felügyelőség az első szabványos mérésekről készült mérési jegyzőkönyvek benyújtása után tud foglalkozni. A hatóság a nyilvánosság bevonása érdekében a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet (továbbiakban:R.) 21. § (1)-(4) bekezdésének megfelelően hirdetményt tett közzé a honlapján, illetve az ügyfélszolgálati irodájában és kifüggesztés céljából megküldte a telepítés helye szerinti önkormányzat részére. A hatóság a Kvt. 90. §ának, valamint a R. 20.§ (2) bekezdésének megfelelően a kérelmet elektronikus úton is közzétette. A hatóság a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A §-a, 32/E §-a, illetőleg 4. számú melléklete alapján az eljárásba az bevonta az érintett szakhatóságokat. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Földhivatala szakhatósági állásfoglalását a termőföld védelméről szóló 1994. évi LV. törvény termőföldet meghatározó 3.§-a alapján adta meg. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerveszakhatósági állásfoglalását az alábbi jogszabályok alapján adta meg: 2004. évi CXL. törvény 44. §-a, a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és 4. számú melléklete, a 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése, a vízbázisok, távlati vízbázisok valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV.10.) EüM. rendelet,az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet.

15 A Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága szakhatósági hozzájárulását a 2004. évi CXL. törvény (Ket) 44.§-a szerint, a 347/2006. (XII.23.) Korm. rend.32/A.§ (1) bekezdésében, illetve a 4. sz. melléklete, és a 328/2010. (XII.27.) Korm. rendelet alapján adta meg. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság szakhatósági állásfoglalását a 2004. évi CXL. tv. (Ket) a 22.§ (1) bekezdése, a 44.§ (1) (2) (9) bekezdése, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. tv. 1.§ (1) bekezdése, 2.§ a) pont, a 43.§ (1) (3) bek., a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A § (1) bekezdése 4. sz. melléklete, és a 328/2010 (XII.27.) Korm. rend. 17.§-a alapján adta meg. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala állásfoglalását a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 6.§ (1) bekezdés a) pontja, a 2004.évi CXL. tv. (Ket) 44.§ (1) bekezdése és a 393/2012 (XII.20.) Korm. rend. alapján adta meg. Győr, Megyei Jogú Város Jegyzője állásfoglalását a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A.§ és a 4. számú melléklet, a 2004.évi CXL. tv. (Ket) 44.§ -a, a 63/2003 (XII.19.) Ök. Rend. 31/2004. (V.28.) Ök rend. 1/2006. (I.26.) Ök. Rend. alapján adta meg. Mindezek alapján a hatóság a környezeti felülvizsgálati eljárás eredménye alapján elvégezte az egységes környezethasználati engedély módosítását, a R. 20. § (9) és (12) bekezdéseinek megfelelően. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályokon kívül az alábbiakon alapul: A hatóság a szakértői tevékenység folytatására jogosító engedélyeket a Kvt. 92. § (1) bekezdése alapján vizsgálta. A környezetvédelmi társadalmi szervezetek eljárásban való részvételéről a Kvt. 98. (1) és (2) bekezdése rendelkezik. A hatóság az eljárási költségről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 72. § (1) bekezdésének dc) és dd) pontjai alapján rendelkezett. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98.§ (1) és 99. §(1) bekezdései biztosítják. A jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. § (4), (5) és (7) bekezdése rendelkezik. A hatóság hatáskörét a fent idézett jogszabályhelyeken kívül a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rend. 38. § (1) bekezdése, illetékességét ugyanezen rendelet 1. sz. melléklet IV/1/A pontja állapítja meg. Győr, 2013. november 7.

Dr. Buday Zsolt s.k. igazgató