ÉRTESITQl A ROZSNYÓI ÁLLAMILAG SEGÉLYEZETT ÁG. HITY, EV. KERÜLETI. FŐGYMNASIUMFjÖL, KÖZZÉ T E S Z I: R O Z S N Y Ó,

É R T E SIT Q l A ROZSNYÓI ÁLLAMILAG SEGÉLYEZETT ÁG. HITY, EV. KERÜLETI

FŐGYMNASIUMFjÖL, AZ 1 8 9 6 - 7 . TANÉVBEN, KÖZZÉ T E S Z I:

O r a v e c /; M i h á l y igazgató.

R O Z S NY Ó, NY. KOVÁCS MIHÁLY KÖNYVNYOMDÁJÁBAN

1807-

É R T E SÍT Ő A ROZSNYÓI ÁLLAMILAG SEGÉLYEZETT ÁG. HITY, EV, KERÜLETI

FŐ GYMNASIUM^ ÖL AZ 1 8 9 6 - 7 . TANÉVBEN, KÖZZÉ T E S Z I:

O r a v e c ? M ihály igazgató.

R

O

Z

S

N

Y

Ó

,

NYOMATOTT KOVÁCS MIHÁLY KÖNYVNYOMDÁJÁBAN.

1897.

TARTALOM; I. A magyar nemzeti eszme és a középiskolai történelm i oktatás jövője II. Schlosser A lbert emlékezete. III. Az iskolatanács. IV. T anári kar. V. Elvégzett tananyag. VI. Szertárak. VII. Könyvtárak. V ili. Élelmezés. IX. Segítő egyesület. X. Ifjúsági egyesületek. XI. Az év lefolyása. XII. Az intézetet közelebbről érdeklő rendeletek. XIII. Ösztöndíjak és egyel) segélyezés. XIV. A tanítás eredménye XV. Az intézet statisztikája. XVI. Figyelme tetős a jövő tanévre.

A MAGYAR NEMZETI ESZME ÉS A KÖZÉPISKOLAI TÖRTÉNELMI OKTATÁS JÖVŐJE, Ä nemzeti eszme, nemzeti felfogás napjainkban annyira uralkodik minden intézményeinken és mozgalmainkon. hogy bátran mondhatjuk: soha évezredes történelmünkben ily kiváló, mindent maga alá rendelő szerepet nem játszott; csak az tarthat igényt a mások figyelmének felébresztésére, küzdelmének jóakarata támogatására, sikerre, a ki munkás­ ságában a nemzeti szempontnak érvényt tud szerezni; ezen szempontnak elhanyagolása esetén legyőzhetlen akadályokkal állunk szemben, sőt a szembejövő nemzeti áramlat erejének biztos tudatában elemi kitöréssel romba dönt mindent, a mi útjában áll. A nemzeti eszmében rejlő ezen öserő lépten nyomon nyilvánvalóvá lesz a mindennapi életben is: a gondolkodni nem tudó vagy nem akaró ember azon eredményeken buzdul fe l, miket a kor jelszavát ügyesen al­ kalmazó ember elért. Nem elégszünk már meg azzal, hogy nemzeti szín­ házunk, nemzeti újságunk, nemzeti színünk van; hanem szeretjük hall gatni nemzeti zenekarunkat; lelkesedünk, ha nemzeti kokárdát, kar-vagy mellszalagot köthetünk fel, sőt még a nemzeti tejcsarnokok, nemzeti lovarda, nemzeti borpincze is mindig számíthatnak jóakaró figyelemre. Ezek el­ szórt jelenségek ugyan, de tanúbizonyságot Szolgáltathatnak arra nézve, hogy a gondolkodó, a tömegek figyelmét felébresztő és irányitó emberek gondolatvilágában egy magasztos eszme szórja minden irányba szerte­ ágazó világitó sugarait. Korunk vívmányai ezen eszme szülöttjei; ezen eszme keletkezését, mibenlétét, jövőjét kell törekednünk megállapítani, hogy minden intézmény számára kijelölhessük a hatáskört, melynél fogva a nemzeti eszmével szerves kapcsolatba jutva, kimondhassuk reá, vájjon számithat-e a közérzület támogatására vagy nem. Ma csak oly intézmé­ nyek számíthatnak önmagokból való fejlődésre, melyek mélyen gyöke­ reznek a nemzeti szellemtől alkotott közérzületben. Az olyan ember, kinek az emberiség háztartásában azon feladat jutott osztályrészül, hogy a keze munkáját adja cserébe az emberiség­ nek azon javakért, miket helyesen megalkotott szervezete nyújt, bizo­ nyára nincs azon helyzetben, hogy kigondoljon vagy tovább fűzzön esz­ méket, fogalmakat oly czélból, hogy velők az emberiség vagy a saját jóvoltát lényegesen megváltoztassa. Az ilyen embernek a látköre szűk, tapasztalatai csekélyek, gondolkozó képessége csiszolatlan, a kormozgató

4 jelenségeket nem ismeri fel. ezekből következtetni nem tud. Ha mégis erre a feladatra téved, úgy nincs benne köszönet sem a társadalomra, sem önönmagára nézve. Emberboldogitó jelszavai jóformán szólás'módok. melyek gyakori hangoztatása következtében meggyőződése ko­ nok vakbuzgalommá, lelkesedése őrjöngéssé, tettvágya rombolási viszketeggé változik. Hány ember kedélye romlik meg annak következtében, mert az elméjében háuyt-vetett emberboldogitó eszméket megvalósít ani nem tudja, sőt nyilvánításuk esetén közöny, gúny várja őket. De szeren­ cséjére az emberiségnek, csak igen csekély azoknak a száma, kik em beriségboldogitó hivatást éreznek magukban. Az emberiségnek mint szer vezetnek az átalakulása nem a rendellenes szerkezetű gondolkodás, ha­ nem benső, előttünk legnagyobb részben ismeretlen, végtelen számú té­ nyezők együtt működésének eredménye, mikre a történetiró minden tudása mellett is csak hézagosán mutathat reá s melyeket a lánglelkű költő is a műalkotás ritka szerencsés pillanataiban sejthet csak. Hanem azért az emberiség szervezete feltartóztathatlanúl fejlődik tova; e fejlődésben az egyes emberek ama sejtek, melyeknek tömörülése, szétválása, vonzódása, taszítása, rokonszenve. ellenszenve következtében áll be az alakúlás vagy rombolás, szóval fejlődés. Az emberiség javát előmozdító eszmék nem keletkeznek a semmiből, vagy egy embernek az agyában, hanem mint lappangó erő ott rejtőzködik az emberiség gondolkozásában minden újítás mint feszitő erő vagy mondjuk kötött rugó, mely azonnal felszabadul, mihelyt erre a természettel való küzdelem az alkalmat megadta. A pa­ radicsomi állapot megszűnt, mihelyt a természet megtagadta a lét felté­ teleit az elszaporodás következtében ott, a hol azelőtt a meleg égalj, a föld termékenysége, ragadozó fenevadak hiánya következtében az első emberek nemcsak megéltek, hanem nagyon el is szaporodtak. Tegyük fel, hogy az Indus-Ganges-völgy vagy Mesopotamia volt az emberiség bölcsője. A mikor az emberiség e helyek egyikén annyira elszaporodott, hogy nem nyújthatott elegendő táplálékot, beállott az első forradalom, melynek következménye a gyengébb és igy legyőzött párt kirajzása volt. Eme kivándorló néptörzs volt az emberi művelődés kezdeményezője, az éhség, szomjúság, hőség és fagy elleni védelinezése találtatta fel vele a fegyvert, a ruhát, a gunyhót, a tüzet, az agyag , kő és bőredényt, a lélekvesztőn való csónakázást, az állattenyésztés, vadászat halászat, föld mivelés, ipar, kereskedéssel való rendszeres foglalkozást. A kő kifurásának szerencsés kitalálásától egész a kormányozható léghajó rejtélyéig minden foka a haladásnak elő volt készítve azon szükségérzet által, me­ lyet az illető tárgy hiánya okozott. Könnyebb volt mindenesetre az agyagedény eszméjére rájönni, mint a repülőgép eszméjére, bár valószínű, hogy edényből inni a vizet és madárként repülni tudni egyidős vágyai az em­ beriségnek. A szükségnek érzete kelti a vágyat, ettől megszabadulni, megteremteni valamit, miáltal ama szükségérzettől szabadulunk. Itt-

gyakran a véletlen is igen nagy szolgálatot tesz, bár az emberiség ki­ tartó következetes munkássága is épen úgy közremüködhetik. A biborfesték, üveg, puskapor feltalálásának regéje bizonyítja az egyik, Archi­ medes, Columbus, Gutenberg, Newton példája pedig a másik állítást. Legtöbbször azonban az emberiség sorsára döntő befolyással biró esemény, találmány, intézmény nem fűződik egy emberhez, egy esemény­ hez, hanem megelőzik azt az eszmék, találmányok, intézmények tömegei. Minden kimondott új gondolatnak vannak előzményei, melyeknek amaz szükség képeni kifolyása volt. Columbus nem fedezi fel Amerikát, ha nem értesül a Phöniciek útjairól, Normannok kalandozásairól, Marko Polo viselt dolgairól, az Oceania szigetről és más körülményekről. Egy nagyszabású eszme, mely az emberiség egy részét áthatja, messze visszaható szálakkal gyökerezik a múltban; midőn kifejlődése legmagasabb fokát elérte, már akkor a múltban sokáig észrevétlenül lap­ pangott az emberek közfelfogásában vagy eljárásmódjában. A keresztény­ ség eszméi már jóval Krisztus előtt szerepelnek, csakhogy nem oly tiszta ideális alakban, mint a hogy a megváltó felfogásában alakot öltöttek. Mikor azután az eszme az idők teljessége következtében virágzása korát éli, mindenki természetesnek találja jelenlétét, mindenki csodálkozik, hogy ezt eddig észre nem vették, elhanyagolták, az értelmes emberek felfog­ ják, terjesztik, magukat hozzá alkalmazzák, az értelmetlenek pedig egy­ szerűen jelszavait ismétlik, hangoztatják és legalább külsőleg annak h a­ tása alatt állanak; de a mindent meghódítani készülő eszme maga körül talál más eszméket is, melyeknek körében törekszik elhelyezkedni, egyik másikkal kénytelen felvenni a harezot. Ha őket magához való alkalmaz­ kodásra kényszeríteni nem képes, úgy megsemmisíti, elpusztítja őket; más eszmében csakis bizonyos módosítást visz végbe és teljesen a maga szolgálatára át alakítja. Mindezen általánosságban mondottakat törekszünk a nemzeti eszme keletkezésére, jelenlegi szereplésére alkalmazni. Nem tisztán a magyarság jelenkori fejlődésének korszaka a nem­ zeti állam eszméje, hanem úgy szólván egy ezeréves történelmi alakulás kész eredménye, mely mai formájában minden mással szemben az ural­ mat magához ragadta, a diadal kilátásával bocsátkozik harezba minden ellenkező áramlattal; hanyatlása és bukása is valószínűleg az általa életre hitt eszmék megizmosodása és egyidejű reakciója következtében fog be állani. Csakhogy a nemzeti eszme szülöttjei még gyermekkori ábrándvi­ lágban élnek, egyelőre a gyakorlati megvalósulás minden reménye nél­ kül, előbb meg kell nekik nemesedniük, sok fonákságukról letenniük, sok kívánatos tulajdont elsajátítani, míg az emberiség sorsa az ő kezüke te­ vődnek le. A nemzetiségi törekvések, a pánszlávizmus, a pangermanizmus, az irredenta, a kollektivizmus, a közgazdasági evolutiók bármely alakja mai

6 nyilvánulásukban a nagy nemzeti eszmének részben korcssziilöttei, me­ lyeknek el kell pusztuluiok, részben helyes irányba terelve a messze jö­ vőben lesznek uralomra hivatva. Mielőtt azonban a nemzeti eszmének a befolyását a közoktatás egy ágára közelebbről méltányolnám, röviden kifejtem a magyar história azon momentumait, melyekbe a nemzeti szempontot, a história meghamisítása nélkül egyáltalában belehet vinni. * *

*

Ha azt mondanék, hogy a magyar állam keletkezése pillanatától egész jelen alakulásáig nemzeti állam volt mindvégig, csakis abban té­ vednénk , hogy szem előtt tévesztenék a nemzeti állam formáját, vagyis Magyarország nemzeti állam volt mindig, csak nem a mai nem­ zeti állam mai értelmében. Mikor Árpád a kárpátalji Duna medenczéjében a magyarságot letelepitette, igenis magyar államot alkotott, olyant, mely törvényhozása, kormányzata, szervezkedése minden izében magyar volt. Csakhogy a mi ezt a nemzeti törvényhozást, kormányzatot fenntartotta, úgy a belföldi, mint a külföldi ellentétes érdekekkel szemben megőrizte, az két száza­ don át csakis a kard volt, vagyis a magyar nemzeti állam harczképessége. A harczi szervezet, az Európában uj könny ülő vassági harczmodor; min­ den magyar embernek született katona volta eredményezte, hogy a ma­ gyar nemzeti állam létesiüósét fenyegető nagy morvaszláv birodalom megsemmisült, a szétrobbant szláv nemzetiségek — melyeknél az állami egységnek csak csekély nyomai találhatók, az ország hegyvidékein, ha­ társzélein húzódtak meg, mint megtűrt, de politikai jogokkal egyátalában nem bíró elemek; e harcziasság okozza , hogy a külföldi, különösen né­ met államok ellenséges indulata nem árthatott a fiatal állam keletkezé­ sének. A magyar ősállam nemzeti állam volt minden izében, szerve­ zetének minden alkotó elemében: a magyaron kívül más nyelv, a ma­ gyaron kívül más vallás, a magyaron kivid más szokás befolyást reá nem gyakorolt és annyira megbíztak abban a kardban, hogy vallásukat, intéz­ ményeiket, szokásaikat még a meghódolt nemzetiségekre sem törekedtek reá kényszeríteni és az akkori nemzeti szellem. a harcziasság az akkori viszonyok között csakugyan a legjobb államalkotó eszköznek bizonyult, harczias bátorság nélkül sem megtelepedni, sem itt ideig óráig fennállani a magyar nemzet képes nem lett volna. De a mi jó volt a költözködés, megtelepülés és államalkotás korszakában a nyers harczi vitézség kizá­ rólagossága, az a következő korszakban vészesnek bizonyult az állam fenntartásában és továbbfejlesztésében. Azon elemek, melyekre nézve a magyar állam fennállása káros volt, kénytelenek voltak olyan eszközök­ ről gondoskodni, melyek segélyével szembeszállhatnak a magyarsággal.

7 A keresztény római lazán összetartó és akkoriban épen nem harezias német nemzet Madarász Henrik és Nagy Ottó császárral az élén fokozatosan ismét liarcziassá lett, várakat épített, sikerrel védekezett a betörő magyarok ellen, sőt két Ízben döntő nagyszabású ütközetben meg is verte őket. Azon államférfiú, ki az így keletkezett helyzet veszélyes voltát fel­ ismerte, Géza fejedelem a nemzeti szellem olyatán átalakítását töreke­ dett keresztül vinni, mely megalkudott a nyugoti keresztény műveltség­ gel és az ős nemzeti vallást, a nemzet létéért feláldozta. E feláldozás vér nélkül meg nem történhetett, az ország két pártra szakadt, melyek egyike az ős nemzeti vallás védelmében kész volt elpusztulni, másika pedig a nemzet érdekében az ős vallást feltudta áldozni. Ezzel mutatta meg a magyar nemzet, hogy a saját létalapját féltudta ismerni és az új alapon kitudta heverni azon rázkódtatásokat, melyek a keresz­ ténység elfogadásával szükségképen együtt jártak. De magyar maradt az állam az új keresztény vallás mellett is, bár társul szegődött hozzá szá­ mos új intézmény. Már Szt.-István újításaival vége szakadt a fejedelem­ ségnek és helyébe áll a királyság; a törzs-szervezet helyébe az államta­ nács, a keleti nomád intézmények helyébe, a nyugoti hűbér állam majd valamennyi intézménye és a régi harczias pogány szellem helyébe a békülékeny, magasabb keresztény művelődés. Akár államférfiúi messzelátás, akár szerencsés véletlen volt azonban azon körülmény, hogy Szt.István király az egyházi birtokok legfőbb kegyúri jogait a maga számára tartotta fenn, valamint a püspökök kinevezési jogát is, bizonyos az, hogy még a római pápai szentszékkel szemben is fentartott eme jogok csak­ nem úgy biztosították a magyar nemzeti állam függetlenségét és egyéni kifejlődését, mint a későbbi úgynevezett gallikán egyház Franciaországét. Még így sem lehetett elkerülni azt, hogy néhányszor e római pápaság a nemzeti állam rovására ne terjeszkedjék. Imre és még inkább II. Endre korában rendelkezett oly befolyással 111. Ince pápa, minőre Szt.-Lászlóval szemben nem volt képes még egy VII. Gergely sem. Nagy volt még a pápa befolyás, sőt határozott túlsúlyban a nemzet önrendelkezési jogával szemben akkor, mikor Róbert Károly személyében az Anjou i házat emelte Magyarország trónjára. Bármennyire rosszaljuk a Ghák-ok, Omodék, Brebiri-ek, Német-újváriak villongását, ők voltak azon időkben azok, kik — igaz saját főúri hatalmukat védve — szembe mertek szállni az idegen trónkövetelőkkel és megmentették a nemzet jogait. A nemzeti állam szem­ pontjából a nagy főúri befolyás ezúttal csak előnyös volt. Félévezred leforgása alatt a nemzeti állam a kereszténységgel teljesen összeforrt, sőt Mátyás király korában a mindenható állami hatalom még az egyháznak legmagasabb méltóságviselőjét is börtönbe vetette, midőn az egyházi és állami érdek egymással szembe került. Mátyás király halálával a nemzeti királyság eszméje is erős csorbát

8 szenvedett; nemcsak az igazság volt oda, hanem a független, tiszta és teljes nemzeti királyság is. Ulászló és II. Lajos árnyék királysága alatt a főnemesség már nem a nemzeti eszmét szolgálta többé, bár korábban Trencséni Csák Máté idején is csak öntudatlanul volt ezen főúri párt a nemzeti eszme szolgálatában. A Szapolyaiak. Kinizsiek, Báthoriak, Hommonaiak nagyobbára személyes politikát csináltak a nemzet érdekeivel szem • ben: a királyság erkölcsi tekintélyét aláásták, hűtlen gazdálkodásukkal, önző birtok- és méltósághajhászatukkal pedig m egfosztották az államot azon eszközöktől, melyeknek segítségével a törököt visszaverhették volna. A nemzeti eszme derék, lelkes és öntudatos harczosa a 16-dik század elején a köznemesség, élén Werbőczy Istvánnal. A parasztságnak a nemzet ere­ jének növelése czéljából a nemzet testébe való felvétele ez idő szerint még gondolatnak is teljesen ismeretlen. Werbőczy pártja meg tett min­ dent, a mit kötelessége és a haza becsülete megkívánt, célját azonban: a főurak hatalmának megtörését, a nemzeti királyság helyreállítását Szapolyai királylyá választásával, az államháztartás rendezését és szigorú ellenőrizését részben és ideiglenesen valósíthatta meg. Báthorynak a ná­ dori székbe való emelése a főúri nemzetellenes befolyásnak felülkerekedését jelenti és egyszersmind a nemzeti független államnak is a bukását Mohács mezején. Ha a mohácsi vész egyszerűen egy 20,000-nyi magyar hadsereg tönkrejutását, egy vesztett csatát jelentene, úgy nem volna okunk reá nagyobb keserűséggel visszagondolni, mint a várnai vagy rigómezei csa­ tákra. Várnánál is tönkre ment az egész magyar hadsereg* elveszett a király is ; a Rigómezőn is az egész magyar haderő tönkre ment. De mégis mily óriási különbség a vesztett csaták jelentőségének összehasonlításá­ nál. A várnai és rigómezei csaták után meg volt az országnak Hunyady Jánosa, kinek személyében a nemzeti eszme mintegy meg van testesítve, benne összpontosul a nemzeti erő. lelkesedés és hatalom; a vesztett csa­ ták szintere a külföld : Bulgária és Szerbia; az ellenfél maga a saját diadala daczára is, annyira ki van merítve, hogy a győzelem kizsákmá­ nyolása végett nem képes Magyarországba törni és hódításra nem gon­ dolhat ; ama haderő, mely Várnánál és a Rigómezőn sírját lelte, nem az egész ország hadereje, hanem a király és Hunyady zsoldosai, néhány főúr bandériuma s nehány felkelt nemes. De mennyire mások a körül­ mények a mohácsi szerencsétlenségnél! Az akkor elesett magyar sereg Magyarország egyedül számbavehető hadi ereje; 11. Szulejman és II. La­ jos hadserege között számerő, vezénylet, felszerelés, képzettség, harcz képesség szempontjából oly nagy az aránytalanság, hogy rövid egy óra lefolyása alatt a magyar haderő meg van semmisítve, a török haderő pedig alig érezhető veszteséget szenved. A csata szintere Magyarország , a padísah könnyű lovassága már a következő napon Buda alatt, az or­ szág szivében portyázik. Magyarország ellenállásra nem gondolhat, Sza-

9 pólyái csapatai a koronát leső főúr eszközei; az itt ott hősies, lelkes el­ lenállás a szervezetlenség következtében sem tarthat igényt sikerre. Oly férfiú pedig, ki Hunyadiként kezébe merte volna venni a nemzet sorsát, felruházva a lángész és hatalom hasonló eszközeivel, az egész ország­ ban nem találkozott, inig ellenben a töröknek sem azelőtt sem azután nagyobbszabásu államférfin és hadvezére egy személyben nem v o lt: a világhódító katona császár és vakbuzgó próféta-utód nem is csak Magyarországot akarta meghódítani, hanem Bécset és innét Európát és Moha­ med tanait uralkodókká tenni a földön. A magyar nemzet fennmaradása szempontjából bajos volna megmondani, mi lett volna a leginkább czélravezető rendszabály arra nézve, hogy a mohácsi vész következtében beállott tetszhalálszerü állapotból kivergődjék az ország. Az ország függetlenségének vége szakadt; az volt a kérdés, megadja e magát kényre-kegyre a töröknek, vagy ellenáll-e a Habsburgok nagy hatalmára és igy a nyugoti kereszténységre támaszkodva. Mindket­ tőnek borzalmas következményei vannak a nemzetre nézve. Teljesen a töröknek karjaiba vetni magát annyit jelentett, mint megvetni a bizton remélt keresztény támogatást, mivelődés és politikai súly tekintetében pedig a Balkán félsziget keresztény államainak a színvonalára lesülyedni, sőt a töröknek segédkezet nyújtani Bécs és a kereszténység meghódítá­ sában. Teljesen a Habsburg monarchia védszárnyai alá kerülni pedig annyit jelentett, mint az állami függetlenség, törvényhozás, hadvezénylet, küldiplomáczia, pénzügy vezetését átengedni Ausztriának, vagyis a Habsburg egyeduralom tartományává lenni. Csakhogy a szerencsétlen kettős királyválasztás után oly gyorsan következtek be az események, hogy a nem­ zetnek már nem is volt ideje a kérdés felett töprenkedni. A hirtelen be­ következő események annyira készületlenül találták a nemzetet, hogy kényszerhelyzetében terv, igazi elszántság nélkül, tétovázva cselekedett és pedig rövid időn belül homlokegyenest ellenkező módon, mint a hogy még kevéssel korábban el volt határozva. Ez az átmeneti politika leg­ inkább Martinuzzi György személyében nyer érvényt, ki majd a török, majd a német pártján van; szeretné mind a kettőt kiverni az országból, de nem a magyarság erejével többé, hanem a németet a török, vagy a törököt a német segélyével; a megmaradt egyikkel pedig csakis a ma­ gyarsággal végezni. Terve lángeszű gondolkodóra vallott és tényleg más­ ként nem is lehetett eljárni; de kivitele a milyen könnyen eredményez­ hette volna Magyarország felszabadulását azon esetben, ha a két küzdő nagyhatalmasság erejét tisztán tel lehetett volna ismerni, ép oly könnyen vezethetett volna a magyarság teljes romlására is. Különben is az egyik vagy másik párthoz va'ó csatlakozást nem egyes emberek érett megfon­ tolása okozta, hanem a tényleges helyzet; a török Budát meghódítván, sőt az egész alföldet hatalmába kerítvén, a kezeügyébe eső Erdélyt a maga részére nyerte meg, mig a dunántul egy része meg a felföld a i

10 Habsburgok birtokába jutott. Legtöbb függetlenséget élvezett nagyjából Erdély, mint külön fejedelemség, mely eleinte csak névleg ismerte el a török fennhatóságát^ és csekély évi adót fizetett. De ily évi adót fizettek idöről-idöre a Habsburg királyok is. A magvar állami függetlenség tehát teljesen elbukott, de a nemzeti eszmének erős védbástyája akadt Erdélyben, még a politika terén is ; nyelv-, irodalom , iskolaügy tekintetében pedig érvényesülhetett a királyi Magyarországban is ; egyik sem vergődhetett azonban érvényre a török által meghódított Magyarországon, már csak annálfogva sem, mert a török államszervezet ezen korban egyáltalában nem gondol* oly intézmények létesítésére, melyeknek czélja lett volna a népesség szaporodása, közgaz­ dasági fellendülés, politikai assimilatio. A török hadsereg magvát képező janicsárság rablott keresztény gyermekekből egészitletett k i; a tőrök adózási rendszer a keresztény tartományok anyagi tönkrejutását jelenti, a rabszolgaságra hurczolt százezrek pusztulása következtében pedig a magyar parasztság a te meri Bánságban, a Bácskában, a Dunántúl és az Alföld nagy részében úgyszólván teljesen megsemmisül. A török állam ily rendszer mellett csak addig állhatott fenn, mig a hódítás utján előre­ haladt, a hódítás következtében rabolhatott csak hadserege számára ki­ egészítő erőt, harácsolhatott zsákmányt, láthatta el tisztjeit rabszolgával. A hódítás szünetelése a török állam csődjét jelentette; innét az újabb korban beállott azon rohamos bomlás, mely az e.nliteft körülmények tekintetbe vétele nélkül érthetetlen volna. A magasabb kulturfokon álló magyarságra nézve a török uralom hasonlitlanul nagyobb csapás volt, mint a délszláv népekre, melyek pásztorkodással foglalkozva, erdőségeikbe vonulva aránylag kevesebbet szenvedtek és legalább faji terjeszkedésükben nem voltak akadályozva. A tétovázó politika azonban legalább egy időre véget ér a XVI. század végén: Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem a török párt főembe­ reit megfojtatja Kolozsvárott, Bocskai tanácsára határozottan a Habs­ burgokhoz csatlakozik; ez idézi fel a 15 éves török háborút. Csakhogy a török még nem volt olyan gyenge, mint azt Erdélyben és Bécsben hitték, de a magyarban is több volt még az erő, semhogy a bécsi beolvasztási törekvések sikerülhettek volna. A bécsi császári kormánynak ezen időelőtti elhirtelenkedett lépései a magyar nemzeti eszme rovására ered­ ményezték Bocskai számára azon óriási sikert, hogy a törökre támasz­ kodva, egy merész és lángeszű elhatározással, egy csapással a helyzet­ nek urává lett és a bécsi békében a magyar nemzeti eszmét megmentette A Bocskai-féle szabadságharcznak úgy a bécsi és stambuli udvarokra, mint a magyar nemzetre nézve nagy tanulságai voltak. Am izük meg­ tudhatták, hogy a magyar nemzet minden elerőtlenedése mellett is száinbajövő tényező a két világhatalom nagyszabású tusájában s igy kívánatos volt mindkét részre nézve a magyarság rokonszenvét a maga számára

11 fenntartani; a magyarra nézve pedig a tanulság az volt, hogy erős el­ határozás, ügyes merészség, az események elszánt kiaknázása sokkal nagyobb sikerre vezetnek, mintha a harczoló felek valamelyikében meg­ bíznak. A bécsi és zsitva-torkolati békék legelőször mutatták meg közel száz év leforgása után, hogy a czélravezető egyedüli eszköz: a magyarság harczképességét fokozni; de kétségtelen az is,‘ hogy a nemzet nagyobb része inkább hajolt a törökhöz, mint a némethez, mert az erdélyi fejede­ lemségben és a török hódoltságban kevesebbet szenvedett a lakosság azon okból, hogy társadalmi és vallási szervezkedésével a török nem törődött. Leginkább a végvárak, az úgy nevezett palánkok, e kezdetleges földhányások voltak a harczok színhelyei; itt állandó katonaság van, me­ lyet inkább a lelkesedéi és kötelesség tart itt, mint a nem ritkán elma­ radozó csekély királyi zsold. E határőrség mindinkább kisebb térre szo­ rul a török martalócz-had támadásai elől. A török várőrsógek a maguk szakállára folytatnak háborút kaland- és zsákmány szomjból. A felföld délre nyíló völgyeit hiába védi egy-egy vár, a török rablóhadak furfan­ gos merészsége csak meg-meg látogatja a még szabad magyarságot és egyre nagyobb pusztításokat visz végbe rajta; a magyarság egyre fogy, ezer sebből vérezve, a kétségbeesés bátorságát látjuk nem egyszer fel­ tűnni. A politikai viszonyok kényszerítő hatása alatt a XVII. században két párt jegecedik ki, a török és német párt, amaz a török hatalmában bizik és készebb teljesen a török alattvalójává, mintsem a Habsburg ház­ nak őszinte hive lenni; a másik a királyi Magyarország, mely mindent Bécsből vár és ennek fejében egyenkint kénytelen a nemzeti állam osz­ lopos jogait egyiket a másik után feláldozni. Csak kevés államférú volt, ki egyikben sem bizott, ki ismerte úgy a török, mint a német barátság­ ért fizetett igen drága árt: a nemzeti jelleg teljes pusztulását. Ilyen államférfiú volt XIX. századvégi felfogással a legnagyobb a török korszakban: gróf Zrínyi Miklós a költő, magyar minden izében, fölülemelkedett a pártokon, el nem kápráztatva az udvari kegytől. A nemzet teljes pusztulása bizonyosan bekövetkezik, ha a török és Habs­ burg nagy hatalom még egy századig egyensúlyban tartják egymást, mert hadjárataik színhelye Magyarország, előre tolt előőrseik mindkét részen magyarok, a békekötések ára magyar pénz és magyar vér, ha­ daik versenyezve pusztítják a harczoló lakosságot. A Habsburg részen küzdő spanyol vagy wallon zsoldos egy cseppel sem emberségesebb mint a török martalócz, azzal a különbséggel, hogy a török évente száz ezerre menő lakosságot hajt ki az országból. A mi a vasvári béke után és Zrínyi Miklós halálával bekövetkezik: hogy magyar főurak a királyi Magyarországot részekre bontva török ura­ lom alá akarják hajtani, fizetve neki évi adót, koholva kalandos és le­

12 hetetlen terveket, a magyar részről a kétségbeesés ténye volt; de más­ részről ugyancsak a tényeknek elhibázott felfogásából származott a meg­ torlás azon módja, mely lábbal taposta a magyar közjog külső formáit is, gúnynyal helyezte kilátásba azt, hogy a magyar államiság kíméletre többé nem számíthat. Ezen nem épen mélységes államférfiúi tapintatosság okozta a Thökülyféle szabadságharczot, majd a nagy 16-éves török háborút. Nagy szeren­ cséje Magyarországnak, hogy Ausztria nem a saját erejéből győzött: Bu­ dát nem a Habsburg-liáz foglalta vissza, hanem Európa; még nagyobb szerencse, hogy ügy Erdély, mint Magyarország az idők jelét gyorsan megértették és csatlakozásával és az aranybulla 31. pontjában foglalt jo ­ gairól való lemondással jogot formáltak maguknak a győztes Ausztria nagylelkűségére. A török teljes győzelmével sem lett volna elveszve Magyarország ; Erdély valószínűleg török pasasággá lesz, a korábbi királyi Magyarország nehány végvár kivételével Thököly alatt királyság a török fővéduöksége a la tt; Ausztria mint nagyhatalom eltűnik a föld színéről. Bécs pedig Buda sorsára jut. Az európai keresztény eiősebb tömörülése árán legyő­ zött törökség tán kedvezőbb kibontakozási viszonyokat nyújtott volna Magyarországnak, mint Ausztria szerencséje. Ausztria igen hamar megfeledkezett arról, hogy Magyarországot Európa szabadította fel tulajdonképen: az európai diadal gyümölcsét úgy akarta a maga számára biztosítani, hogy Magyarországot önálló nemzeti állami jellegétől megakarta fosztani teljesen és pedig nem lassan-lassan, hanem egyszerre. A Kollonics-féle erőszakos beolvasztási kísérletek okoz­ zák II. Rákóczy Ferencz kurucz háborúját, ki erélylyel, sok belátással és önmérséklettel, de csekély szerencsével küzdött a beolvasztási politika, ellen. Ha nem sikerült is Rákóczinak mindaz, a mit tervezett: nemzetét örök hálára kötelezte maga iránt az utolsó nemzeti fejedelem, mert másfélszáz esztendőn belől a beolvasztási politika erőszakkal fellépni nem igen tudott. Másrészt azonban ezen majdnem 10 éves nemzeti háborúval annyira kimerült az ország, hogy a nemzeti jelleg csorbítására czélzó törekvések iránti érzékenysége meglehetősen csökkent: nem nagy munkájába került III. Ká­ roly kormányának olyan intézményeket teremteni, melyekkel a nemzeti különállás külső formáit fentartva az országot pénzügyileg, hadügyileg és a külügyeket véve teljesen egyesítette az örökös tartományokkal. A Mária Terézia korabeli lovagias felbuzdulásnak legalább meg volt az a haszna, hogy Magyarország irányában személyes jóindulattal viseltetett: Magyarorszáot őszintén boldogítani akarta, de természetesen a maga módja szerint. Asszony létére más módokat választott azon czél elérésére, melynek megvalósulását vérrel és vassal elődei hiába kísérlettek meg. Az elnemzetietlenitést társadalmi úton kísérletté meg: a magyar főurak­

13 ból bécsi kiejtéssel beszélő udvari nemességet csinált és intézményeivel ugyanerre törekedett a köznemességnél is. II. .József kormánya azután megadta nemzeti létünknek a kegyelem­ döfést, Előtte senkinek sem jutott eszébe a nemzeti eszmét annak egyik leglényegesebb alkotó elemében a nyelvben támadni meg; igaz ugyan, hogy a XVIII. század előtt kizárólagos ismertető jelei közé nem tarto­ zott a nyelv, tulajdonképen nem is igen egészítették ki egymást; ez idő­ ben inkább dinasztikus államok léteztek; az uralkodó család adja meg az államnak jellegét, a nélkül, hogy a nép és uralkodó család nyelvében való eltérés különös ellentétet tudott volna kelteni. A Habsburg család a középkorban is a legkülönbözőbb nyelvű népek fölött megtudta tartani uralmát, ennek főoka az, hogy a latin nyelv mint a miveltebb osztályok társalgási nyelve, mint a tudomány, mint az államok hivatalos nyelve, mint diplomacziai nyelv nemzetközi jelleggel bírt. Nemzeti irodalom volt ugyan már ekkor Olaszországban, Spanyolországban, sőt a német nem­ zeti irodalom is csak a XVIII. században, éri el virágzása tetőpontját. Az olasz és német virágzó irodalom mellett német vagy olasz nemzeti egységről vagy legalább nemzeti érzületről szó sem volt. Mikor a kétszázados szakadatlan, gyakran véres súrlódások a ma­ gyar nemzeti állam jellegét megalkotó intézményeket nagyjából meg­ semmisítették, a mennyiben a magyar királyi kanczellária Bécsben volt és az udvari kanczelláriának alárendelve, a magyar kir. kamara vagyis legfőbb pénzügyi hatóság, a császári kamarának kész eszköze, magyar lmdűgy pedig csak annyiban van, hogy az országgyűlés szavazhatta meg az újonczokat és azok tartásilletékét, Magyarország külföldi érintkezése terén magyar nemzeti szempont egyáltalán nem érvényesülhetett, ugyan­ akkor Magyarország nemzetgazdasági tekintetben is teljesen alá volt ren­ delve a császári tartományoknak, a mennyiben egyrészt államuknak közgazdasági intézményei egyáltalában nem voltak, másrészt pedig ilyenek létesiilésót a művelődési hátra maradottság is késleltette: a magyar nyers terményeknek más piacza nem volt, mint Ausztria, tehát a lehető leg­ olcsóbban kellett őket eladni; de gondoskodott Ausztria a vám-politiká­ jával arról is, hogy ipar és kereskedelmi czikkeinek Magyarországon ne legyenek versenytársai. Nem csoda tehát, ha ma Ausztria szegényebb mezőgazdasági és természeti terményei mellett nagyobb gazdagsággal, fejlettebb iparral, virágzóbb kereskedelemmel és a lakosság nagyobb szá­ mával rendelkezik mint Magyarország, hiszen századokon át nemzetgaz­ dasági tekintetben is kész zsákmánya volt; mikor továbbá társadalmilag is el volt még nemzetietlenitve a magyarság, a mennyiben a főár fran cziául és németül beszélt, a kőzépnemesség pádig latinul, városi polgár­ ságunk pétiig sohasem volt magyar — akkor adta meg II. -József Ma­ gyarország nemzeti jellegének azt a kegyelem döfést, mely már kevésbbé

14 szívós nemzetet többé lábra állítani képes nem lett volna: rátette kezét a magyar koronára, azt egyszerű családi ékszerül tekintve az udvari kincstárba tétette le, a megyei közigazgatásra, az iskolákra is, végre el­ rendelte, hogy az állami és iskolai nyelv a német nyelv legyen. A XVIII. század két sajátságos politikai ellentétet teremtett meg, melyek küzdelmének az eredményei részben a mai politikai eszmék is; az egyik volt az úgynevezett felvilágosodott absolitismus, a másik pedig a forradalmi demokráczia; amaz egyes nagyeszű és nagyszívü, többnyire uralkodó vagy miniszter személyéhez fűződik, ez pedig eleinte csak böl­ csészeti irán3r, majd irodalmi iskola, végre politikai párt; mindkettő sok ponton érintkezik, végczéljaiban ugyanazt akarja gyakran; csakhogy amaz mindig az emberek tömegét magába foglaló állam, emez pedig az álla­ mot képező, egyes ember érdekeit tartja szem előtt. II. József nagy, ha­ talmas, egységes államot akar, melybe nem illik be Magyarország külön jellegével. Magyarország ezen válságos helyzetéből is megmentette nemzeti létét és épen azon viszás helyzet folytán, melybe II. József annak követ­ keztében került, hogy mindent egyszerre akart megvalósítani, hogy újí­ tásai nagyon is gyökeresek voltak, minek folytán tulajdonképen minden­ kit maga ellen ingerelt. Nagyon kevés azok száma, a kik II. Józsefet megértették és igy igazságosan megítélték volna. Mindenesetre sajnálnunk kell, hogy a magyar nemzeti eszme és II. József törekvései között áthi­ dalhatatlan ellentét keletkezett. Az öröm, lelkesedés elemi kitörése II. Lipót azon uralkodói tényei következtében, melyek értelmében a korona visszahozatott az országba, országgyűlés összehivatott, a nemzet küzdelmének diadalát jelentette. Az 1791. országgyűlés törvényhozásában, azon idők közhangulatában és iro­ dalmában megtestesítve látjuk e diadalérzetet. A lelkes országgyűlési beszédek és heves röpiratok már egéz öntudatosan hangsúlyozzák Magyarország államiságának, társadalmának, irodalmának nemzeti alapon való teljes kifejlesztését. E nemzeti irányhoz csatlakozik egy oly irány is, mely­ nek legfőbb czélja inkább demokratikus átalakulásokat létesíteni. II. Ferencz kormánya azonban mindenekelőtt elfojtotta véresen, rémületet keltve az országban, a demokratikus mozgalmat Martinovics és társainak kivégeztetésével, mely alkalommal az is kitűnt, hogy a magyar igazságszolgáltatást is, mint a többi intézményeket fel lehet használni egyeduralmi ezélok elérésére oly formán, hogy királyi ügyészül és a bíró­ ság tagjaiul egyszerűen kész eszközöket használtak fel. Az 1791-ben rohamosan meginduló nemzeti ébredést egy ideig hát­ térbe szorították a franczia háborúk. melyek leginkább szolgáltak bizo­ nyítékul arra nézve, hogy az uralkodó ház a saját érdekében felhasznál­ hatja Magyarországot olyan esetben is , midőn a nemzetnek semmiféle java. vagy becsülete szóban nem forog; ez mutatta leginkább Magyar­

15 ország tehetetlenségét és nemzeti egyéniségének legmélyebbre való siilyedését. Már ekkor az egy országgyűlésben bírja a nemzet azon eszközt, melynek segítségével a nemzeti akarat érvényesülhetett; de másrészt a a bécsi kormánynak megint módjában volt az országgyűlést mentül ke­ vesebbszer összehívni. A nemzeti szellemnek az országgyűlésen való meg­ nyilatkozása és a bécsi kormánynak az a törekvése, hogy a nemzeti aka ratot minden eszközzel elfojtsa, képezik a jelen század első felének tör­ ténetét. E küzdelemben a magyar nemzeti szellem érvényesülésének segít­ ségére érkezett az általános európai korszellem is : a franczia forrada­ lom vívmányai elé az európai kormányok által nagy mesterkedéssel épí­ tett védgátakat hatalmas erővel mosta, rongálta az újkori népuralmi (de­ mokratikus) szellem. A küzdelem egyre hevesebbé, szenvedélyesebbé, ál­ talánosabbá lett és csak az késleltte diadalát az új szellemnek, hogy a régi kormányszellem, az úgynevezett reaktio egész Európában jól volt szer­ vezve, s minden pillanatban harczkészen állott, hogy a netaláni mozgal­ makat katonai karhatalommal is elnyomja, a mint ez Olasz- és Spanyolországban meg is történt. A reakczionak szellemi intézője, a népek milliói áital megátkozott Metternich herczeg volt. A reakczió ellenes nemzeti demokratikus küzdelem úttörői pedig Európa szerte egymástól el voltak különítve, sokszor pedig épen egymás ellen fordultak, a mi épea az egy­ séges reakczió ügyessége is volt. Magyarországon is mint egész Európá­ ban a nemzeti szellem az európai demokratikus szellemmel egyesült és a német, olasz, magyar, lengyel nemzeti demokracziával szemben egész Európa Bécsben látta megtestesítve mindazt, a mi a nemzeti és népsza­ badság törekvéseinek szembeáll; a porosz és orosz udvarok mindenben csatlakoztak ahoz, a mit Bécsben czélhoz vezetőnek véltek. Magyarországban a demokratikus nemzeti szellem alakulása, becsü­ lete, majd sorsa előbb Széchenyi István, azután Kossuth Lajos nevéhez van fűzve. Széchenyinek jutott a nehezebb és hálátlanabb szerep: meszszekiható tekintetével a jövő nemzeti evolutio nagyszerű épületét vará zsolta ugyan szemei elé, de belátta, hogy az épület megkezdéséhez min­ denekelőtt a tér kijelölése, a térnek oda nem Való elemektőli megtisztí­ tása, szilárd alapozás és az építési anyag beszerzése szükséges. Minthogy pedig a viszonyok kényszerítő hatása alatt az építést siettetni kellett, a betetőzésre idő előtt került már a sor. mikor még az alapozási munká­ latokkal sem voltunk teljesen készek: a/, egész épület rombadólt; ez képezi úgy Széchenyi mint Kossuth tragikumát. A ki a romhalmazból a használható alkotó elemeket felismerte és az új építésnél alkalmazta és igy a magyar nemzeti állam épületét tető alá hozva azt rendeltetésének átadta, az Deák Ferencz volt; ez képezi Deák Ferencz dicsőségét.

16 Kossuth lángelméjü agitácziójának eredménye, hogy lehetővé vált a nemzeti szellem hatása alá hozni a jobbágyságot és a városi polgári elemet egy demokratikus irányú alkotmány kiküzdésével. A keretek ezen tágítása mellett azonban meg volt azon benső erő is, mely a nemzet fenn­ tartására hivatott tényezőket a szabadságharcz tüzóben egybe forrasztotta. A nagy szabadságharcz emléke, Kossuth és az emigraezió tevé­ kenysége, Deák Ferencz bölcs politikája, az európai nemzetközi viszo­ nyok szerencsés alakulása 1867-ben ismét véget vetett a bécsi összkormány nemzetellenes és korlátlan uralmának azzal, hogy létre jött ama kiegyezés, melynek eredménye Magyarországnak nemzeti alapon való tovább fejlődése. Az új nemzeti alapokra fekte'ett magyar állam utolsó harminczéves története tanúságot tesz arról, hogy Magyarország felismerte helyzetét és létfeltételeit. Lázas buzgalommal és nagy szerencsével sikerült egy euró­ pai színvonalon álló nemzeti miveltséget megteremteni, melyet a jövő­ ben a köz- és magánélet minden ágában érvényesíteni törekszik, úgy, hogy ha isten megsegít bennünket, az államhatalom, közművelődés és nemzetgazdasági intézmények a magyar nemzeti szellem mindent magába olvasztó befolyása alá kerülnek.

Olyan közoktatási szervezet, melynek kimondott czélja lett volna a nemzeti szellem alapjára támaszkodni, már a dolog természeténél fogva is a legújabb időkig ki volt zárva: iskolánkban nem magyarul tanítóttak, a magyar nyelv mint irodalmi és tudományos nyelv a latinnal nem versenyezhetett; a magyar irodalom nem volt még tárháza egy nagy nemzeti géniusz gazdag megnyilatkozásainak, politikai viszonyaink mos­ tohák, társadalmunk fejletlen, művelődési intézményeink elmaradottak, a közszellem ingatag volt; ne csodálkozzunk tehát, hogy a latin nyelv mint tan-, társalgási és hivatalos nyelv nálunk tartotta meg legtovább ural­ mát. A kis grammatista Mucius Scaevolaban látta megtestesülve az ön feláldozásig menő hazafias hősiességet, a városi vagy megyei jogtudós Cicero nyelvén szerkesztette meg beszédeit, melyekkel szónoki diadalo­ kat készült aratni, a birtokos nemes ember a Georgikákbói merítette gazdasági ismereteit, a bölcs táblabiró Horatius életphilosophiájától volt eltelve; hu száraink a Rajna mellékén verekedtek vagy Berlin környékén portyáztak és talán nem lelkesültek valami nagyon, mikor megtudták, hogy a római császárt nem Wiltelsbachi VII. Károlynak, hanem Lothrin­ gern Ferencz Istvánnak nevezik. Egy európai eszméktől áthatott, de nemzeti talajban gyökerező al­ kotmányt kellett létesíteni, érte vért áldozni és egy legendaszerű szabadságharczot végig küzdeni; az ideig-óráig elveszített nemzeti alapot politikai bölcseséggel és bátorsággal, önfeláldozó martiromsággal, szívós

17 akaraterővel visszaszerezni : ime ezek amaz előzmények, melyekben egy nemzeti műveltség biztos gyökeret verhetett. A mai generáczió feladata a biztosított meglévő alapon a magyar nemzeti műveltség épületét megalkotni; ennek a szépsége, czélszerűsége már a mai erőnkön, kötelességtudásunkon és Ízlésünkön múlik ; ha mi e missiónkban lanyhák, rövidlátók és rossz izlésüek vagyunk, az utánunk következő generáczió már azért is megsínyli mulasztásainkat, mert a mi hibáink kijavításával az európai népek versenyében sok időt veszített el. A nemzeti művelődés megalkotásában kétségkívül előkelő szerep jut a középiskolának. A művelt emberek nagy része a középiskolainál ma­ gasabb színvonalra nem igen emelkedik, látóköre nem tágul többé, érzü­ lete nem lesz intenzivebbé a legtöbb szakpálya elvégzése után; de még az akadémikus pályákon szerzett tudományos képzés is ritkán idéz elő lényeges változást a középiskolában szerzett érzés és gondolkozásmódon; a fogékony fiatalember lelki világában, minthogy az élettől meglehetős távol áll, ezidőszerínt rakódnak le az általános emberi ideálok, melyek az élet körülményeihez képest módosulnak ugyan, de tőből ritkán irtat­ nak ki. Már most, ha olyan generácziót nevel a középiskola, melynek gon­ dolatvilága és a való élet közt kapcsot teremteni nem lehet, akkor a középiskola feladatát nem oldotta meg. Nem akarok kiterjeszkedni itt mindazon hiányokra, melyekkel akár jogosan, akár jogtalanul vádolják a középiskolát; a feljajdulások, rekri minácziók száma végtelen nagy. Nagyon természetes dolog, hogy azon ember vádja, kit hülyeség miatt az első osztálynál fölebb nem engedtek jutni s most a középiskolában keresi a hibát, nem tarthat igényt komoly figyelemre, valamint azon mamáé sem, ki csenevész csemetéje idegrend­ szerének bomlását a középiskola túlságos megerőltetésének tudja be. Középiskolai nevelésünk főhiánya az, hogy nem merjük a nemzeti érzület teljes és minden utógondolat nélküli, határozott kifejlesztését a tanulóban a középiskola egyedüli, de szigorúan megkövetelt czéljává tenni ; eddig többé-kevésbbé csak kaczérkodtunk ezen eszmével, hangoztattuk, mint jelszót, tettünk is érdekében egyet-mást, de voltak régi jelszók, régi tradicziók, melyekkel nem mertünk szakítani; keletkeztek újabb jelszók, melyeknek nagy koncessziókat tettünk. Német és osztrák mintát követtünk, midőn magyar gyermekeinket hellének és rómaiakká akartuk nevelni; bifurkáltuk a gymnasiumot, midőn a franczia Frary oly nagy port vert fel antiklassikus irataival; hangoz­ tattuk egyideig a valláserkölcsi nevelés nemes hatását az életben ; eről­ tettük a német nyelv oly tanítását, hogy az érettségit tett tanuló azt gyakorlatilag felhasználhassa, mert azt megköveteli az élet; behoztuk a gymnasiumba a geometriai rajzot, a reáliskolába pedig a latin nyelvet, midőn az egységes középiskola volt a jelszó; végül bekövetkezett a testi

18 nevelés hires korszaka: felküldtük torna-tanitóinkat több heti kurzusra Budapestre, honnét kivétel nélkül oklevéllel tértek vissza; idehaza csi­ náltunk játszókertet, korcsolyapályát, rendeztünk országos és kerületi tornaversenyt, küldtünk ki tanférfiakat Lipcsébe és Niüisbe, hogy idehaza a paedagogiai slőjdöt meghonosítsák. És alig jelent meg a reformot elrendelő miniszteri rendelet, mi lélekzettinket visszafojtva lestük jelszavaink megvalósításának hatását: hogy minő hellén és római szellem fog ifjúinkban megnyilatkozni; görögöt pótló raj zo1ó-ge omo ‘ere inkbe n a műegyetemre menő kész anyagot kapunk ; a vallás-erkölcsi nevelést nem vettük egészen komolyan, itt megmaradtunk a puszta jelszónál; hogy önkénteseink mily könnyen megkűzdenek a né­ met nyelvvel és a testi nevelés ápolásával mily szív- és jellemképző olympiai játékát fogunk rendezni. És a való eredmény mi lett? Csőd az egész vonalon. Ifjú hellénjeink, hogy elolvashassák a görög szöveget, kénytelenek föléje magyar betűket Írni; ifjú római maturasaink pedig szemérmesen sütik le szemeiket, ha valami öreg bácsi czitál valami latin szerzőt; a volt gyenge görög az időszak végén csak egy elégtelen­ nel örvendeztette meg szülőit, a bifurkáció áldása következtében kettőt hozha­ tott haza, a felekezeti és községi középiskolák a bifurkáció technikai nehézsé­ geit nem tudván legyőzni, vagy egyáltalában nem bifurkáltak, vagy szakkép­ zett geometriai rajzra képesített középiskolai tanár helyett kénytelenek voltak polgáriskolai rajztanitót alkalmazni, a minek azután furcsa követ­ kezményei lettek. A német nyelv terén elért sikereinket pedig jellemzi az, hogy a közös hadsereg tisztjei előtt bámulat tárgya a hadgyakorlatra bevonult középiskolai tanár, kinek tárgya a német nyelv, ha jól tud né­ metül ; nem tekintve a reáliskolai latin nyelvoktatás sikereit, hányadán vagyunk tornaversenyeink eredményeivel? A tömeges szálláson nehány száz tanuló elhelyeztetvén, szigorúan intetnek, hogy mindenki aludjék és a rendet ne zavarja; már most vannak olyanok is, kik csakugyan alusznak ; hanem a vezető tanárok csak kénytelenek a verseny-programm kivitelé­ nek módozatatairól tárgyalni, ez pedig nagy időt vesz igénybe; ezt az időt felhasználja az ifjúság vállalkozóbb része arra, hogy ethnografiai ismereteinek gyarapítása végett kissé szétnézzen az idegen városban; a „szétnézés“ némelyeknél hajnalig tart; a hazatérők jókedvüek lévén, alvásról szó sincs, hanem igen is, van dalolás, táncz, virtuskodás ; más­ nap próba-verseny: mindenfelé sápadt arcz, mélyen bennülő szemek, fegyelmetlenség, kedélyes rendetlenség. A nem hivatalos idő nemzetgaz­ dasági tanulmányokal telik el: óraláncz, gyűrű vándorol a zálogházba, pumpolás folyik; minthogy pedig a tegnapi szétnézés oly jól sikerült és a harmadik napon a valóságos tornaverseny végett a vezető tanárok még hosszabb értekezést tartanak, a következő éjszakai szétnézés is alaposabb lesz, csak a gyáva elem marad a katonai barakkban vagy a kiürített

19 iskolában és az előbbi nap sápadt arezai közé egy-egy összekarmolt ábrázat vagy bevert fej is sorakozik. Hanem azért nincs az az intézet, mely valami diadalt ne aratna, gondoskodik erről a jury tapintata, a torna-ta­ nárok szemessége és most ki venné rossz néven a diadalmámoros ifjú­ ságtól, ha szét néz úgy abban a városban, hogy abban többé megnézni való nem marad. A diadalnak vannak sebesültjei is : csukló ficzamodás, izület-tágulás nem ritkaság, akad csonttörés is, de ezek nem számítanak, valamint a keletkezett bronchitiszek és hűlések sem. Az egységhiány, a kapkodás, folytonos ingadozásnak végeredménye pedig az, hogy nagyjából ideális érzület nélküli, hiányos miveltségü, éretlen, cynikus, praetensiv fiatalság lepi el az akadémiákat és szakpá­ lyákat. A tavalyi millenium alkalmából Budapesten tartott kongresszusa Magyarország tanfórfiainak hivatva érezte magát a létező bajokon segí­ teni és a nemzeti iskola elvéuek megvalósítását tűzte ki feladatául. A millenium históriai monumentumának hatása, a vezérek magas színvonalon álló beszédei, a tanférfiak tömegének lelkesedése következ­ tében erős bennünk a bit , hogy a nemzeti szellem teljesen diadalra jut középiskolánkban is. Ezen hitünket igazolja a közoktatási tanács középiskolai bizottságá­ nak javaslata a történeti oktatásra vonatkozólag, melyet őszinte öröm­ mel és lelkesedéssel üdvözlünk. Csak javaslatról van szó, de reméljük, hogy nem sok idő múlva a javaslat eszméjének megvalósításán (áradozunk. Minthogy azonban ezen javaslat sokféle átalakuláson megy keresztül, mielőtt a taiiterv revisiójában positiv alakban érvényesülne«, itt csakis a javaslat alapeszméjével foglalkozunk. A középiskolai tanítás végczélja, a nemzeti szellem rendszeres kifejlesztéséhez képest, ennélfogva a reformmunkálatokba hozhatunk egy­ séget és lassú de biztos menetben közeledhetünk a végczél felé. Ha ra­ dikálisan akarnánk eljárni, akkor mindenekelőtt egyetlen egy nyelvet sza­ badna csak megtűrnünk az anyanyelv mellett és a nemzeti iskola szem­ pontjából csakugyan közömbös, hogy ezen nyelv a latin legyen-e vagy pedig a német nyelv. E szempont csak is azon körülmény következté­ ben nyer jogosultságot, mert a nemzeti nyelv — mely legtöbbnyíre anyanyelv is — csak akkor sajátítható el a maga teljességében, ha azt alkalma van folytonosan összehasonlítani a tanulónak más nyelvekkel, minek folytán nyelv érzéke öntudatossá lesz és a nyelv géniuszának minden sajátosságára kiterjed. A latin nyelv mellett azon körülmény szól hogy ennek formái szerves fejlődésnek málár a nem vetett befejezett egészet képeznek; 'gyakorlati érveket ne hozzunk fel mellette, hogy p. a jogásznak, theologusnak, philologusnak milyen nagy szüksége van reá. ■ — A latin nyelvet egyelőre meg kell még tartanunk a középis-

20 kólában úgy conservativ mint opportunus szükségszerűségből, de erős a hitünk, hogy Magyarország leendő egységes középiskolájában a nemzeti nyelven kívül csakis a németet fogják tanítani, de úgy, hogy azt telje­ sen el is lehessen majd sajátítani ; akkor azután egész jól fogunk ma­ gyarul beszélni és meglehetősen németül is ; mindenesetre jobban, mint most. A nemzeti czél megvalósítása érdekében, oly intézkedésekre van szükség, melyeknél fogva — szerves kapcsolat jön létre a tan­ anyag és tanítás egyes momentumai között ; eddig minden tantárgyat egymás mellett tanítottunk, nem igyekeztünk a tárgyak között az össze­ függés helyreállítani. Ezután a nemzeti szellem fenntartására hivatott tan­ tárgyak anyagának megállapításában szigorú következetességgel a legminuciozusabb részletekig menő tervezetet kell kidolgoznunk. Az alsóbb osztályokban a magyar nyelvi órák számát szaporítanunk kell, mert an­ nak keretébe kell majd felvenni a nemzeti történelmet és Magyarország földrajzát is; tehát történelem és földrajz az alsóbb osztályokban nem szerepelne többé. Legkiválóbb paedagogusaink beható eszmecseréinek képezné tárgyát annak megvitatása, az elvégzendő minimális nyelvtani tananyaggal kapcsolatban mennyi óra fordittassék olvasásra és Írásbeli dolgozatoki a. Tegyünk különbséget a memóriának szánt és a gyakorolta­ tásállal elsajátítandó tananyag között és válasszuk el ettől ismét azt, melyet gondosan kidolgozott módszeres oktatás útján sajátíttathatunk el a ta­ nulóval ; az olvasmány egy részét egy külön történelmi olvasó könyv ké­ pezné, lehetőleg illustrálva. A történelmi olvasókönyv fokozatosan a tör­ ténelmi vonatkozás, regéket, mondákat, elbeszéléseket, rajzokat foglalná magában, mindig ébren tartva a gyermek átlagos korához képest a kép­ zelet és kedély érdeklődését. A IV. osztályban használandó történelmi ol­ vasókönyv magában foglalhatná az emberiség őstörténelmére vonatkozó összefüggő részleteket. Rendszeres történelmet a magyar nyelv keretén kívül csakis az V. osztályban lehetne kezdeni; itt kimaradna a történelem elméletére vo­ natkozó dolgok nagyobb része, a keleti népek története valamint a gö­ rög és római nép mondái kora; az utóbbiak az alsóbb osztályok magyar olvasókönyveibe veendők fel. Az ókori történelemből továbbá kimaradná­ nak a görök és római régiségek is ; igy tehát az ötödik osztályban a a történelmi események és intézmények úgy csoportositandók, hogy a görög és római nemzeti szellem befolyása az emberiség egyetemes fej­ lődésére mentül világosabban kitűnjék. Nagy gond fordítandó arra, hogy az ókori római nemzeti állam hanyatlása egy új eszme magvát rejtette magában, mely a kereszténységben nyert alakot. A középkorban a népvándorlás mozgalmainak részletes rajza szintén elmaradna: az esemé­ nyek és intézmények úgy volnának csoportositandók, hogy a keresztény­ ség, aszkézis, pápaság, mohamedánizmus, lovagság, hűbériség, nemesség, jobbágyság egyetemes történelmi jelentősége felfogható legyen; bezárná az V. osztály tananyagát Nagy Károly birodalmának bomlása.

21 A nemzeti szempontot véve kiindulási pontul a frank-római biroda­ lom felbomlási processusa, melynek még a neve is azt mutatja, hogy a régi római birodalom romjain keletkezett nemzeti államok fejlődésük első körfutását befejezték, egyengeti az útját annak, hogy a római pá­ paság a maga kultúrái és politikai befolyását majd egész Európára ki­ terjessze. A magyarok megjelenése és megtelepedése a kárpátalji Dunamedenczében korszak Európa történetében i s : keleten a szláv elemek egyesülése elé gátat vet, a nyugatot pedig erélyes önvédelemre kény­ szeríti és a lazán kapcsolt germán államokat fokozott erőkifejtésre ösz­ tönzi, tehát ugyancsak nemzeti visszahatást idéz elő, mint századunk ele­ jén a franczia hódítás Spanyol, Német és Oroszországban. E korszaktól fogva már most a nemzeti szempont dominálna a történelem előadásá­ ban úgy körülbelül, a hogy értekezésem első részében jeleztem. Itt kezdődnék a VI. osztály tananyaga, mely magában foglalná a magyar nemzeti szellem gyermekkorát és túlzásait a vezérek korában, küzdel­ mét és egybeolvadását a keresztény európai szellemmel és az ennek kö­ vetkeztében beállott hanyatlását és bukását a mohácsi vészben. A nemzeti állam bukása Mohácsnál nem volt teljes és végleges : külső hatalmas erők működése bénította meg életerejét, de megsemmi­ síteni képes nem volt> egy élet képes mag még mindig volt a nemzet­ ben, mely, ha csak egyike a reánehezedő hatalmaknak meggyengül, is­ mét hatalmas fejlődésre képes. A mi e mag élet képességét megóvta, annyi vész között megtörni nem engedte: az a protestantizmus volt. A protestantizmusnak, mint nemzetfenntartó tényezőnek megérteté­ sével kezdődnék a VII. osztály tananyaga, mely összehasonlitja e hatást az Európa többi államaiban érvényesülő fejlődéssel. Felvetem itt azon kérdést, hogy a historia ilyetén tárgyalása nem meghamisitása-e a történelemnek ? A történelem nem exact tudomány, Ítéletei nem tautológiák, igaz­ ságai nem axiómák, a mint hogy a költői igazságok sem azok : a törté­ netíró mindig helyes úton jár, ha az igazság erejével hatni tud ; a minek egyszerű oka az, hogy egyetlen egy történeti igazság kimondásánál is az azt megalkotó tényezőknek csak igen csekély része áll a történetiró ren­ delkezésére, a mennyit épen a segédtudományok serege az idők homá­ lyából felszínre tud hozni; a tényezők másik, nagyobb részét a történet­ író csak sejti, érzi vagy képzeli; a logikai következtető képességen kívül a képzelet szárnyalását, a tények intuitióját, a hangulat erejét soha sem nélkülözi; hogy Huss János sehismatikus eretnek; cseh nemzeti hős vagy a lelkismereti szabadság bajnoka, azt a történetiró egyéni érzülete hatá­ rozza meg elsősorban. Ha mi a nemzeti érzületet tekintjük létünk éltető főerének, úgy jo­ gunk van ezen ér előbbi futását egész a keletkezésig végig követni a történelem fejlődésében úgy, hogy ennek következtében rájövünk ezen

22 főfontosságunak ismert ér tartalmára, alkatára, kiterjedésére és kiindulá­ sára, inig ha folyton csak keresztmetszeteket alkalmazunk a históriai bonczolásuál, kevésbbé vagyunk képesek a szerves élet mélységébe hatolni. A reformáczió, ellenreformáczió, a bsolutizmus, filozófiai mozgalmak a XVI., XVII. és XVIII. századokban kiindulását, stagnaezióját és bomlását jelentik a nemzeti létnek nálunk is, Európában is. Ez képezné anyagát a VII. osztálynak. A felvilágosodott absolutizmus és a forradalmak képeznék a leg­ újabb kor kiindulási pontját; amott egy-egy emberbarát vagy zsarnok filosof, emitt a népek maguk veszik kezükbe az emberiség sorsát; a kettő tanulságos összehasonlítása számíthatna a VIII. osztály tanulóinak érdek­ lődésére. A rendi alapokon nyugvó abszolutizmus bukásától a kollektivista vagy mondjuk nemzetgazdasági evolutió ismertetéséig terjedne a VIII. osztály tananyaga. Magyarország földrajza az alsóbb osztályokban beolvasztandó volna az anyanyelv körébe, a fizikai földrajz a felsőbb osztályokban a termé­ szettanba és a politikai földrajz a felső osztályokban a történelembe. Nem arrogáljuk magunknak azon meggyőződést, hogy a jövőnek sza­ kasztott ezen képe lesz, vagy hogy a kérdés máskép s talán jobban meg nem oldható. Feltéve, hogy a VII. és a VIII. osztályban a latin-nyelvi óraszámból egyet elveszünk, úgy hogy ott néhány száz sorral kevesebbet vennének az Aeneisből és néhány caputtal kevesebbet a Ciceróból, emitt pedig né­ hány Horatiusi ódával és nehány Tacitus-caputtal lenne — az oktatás sikerének minden veszélyeztetése nélkül — kisebb a tananyag és ez óra­ többlet a történelmi oktatás javára esnék, akkor jó tankönyvek és lelkes tanítás mellett az eredmény: a helyes történelmi érzék, a túlzásoktól ment nemzeti érzület el nem maradhatna. Csak rá kell mutatnunk a jelen állapot némely jelenségére, hogy az általunk konteinplált tanterv-revizió előnyei szembetűnjenek. A III. osztályban heti 4 órában végzik el ugyanazon tananyagot, a mit a VIII. osztályban heti 3 órában elvégeznek. Igaz ugyan, hogy a III. osztály számára a tanterv Magyarország földrajzát is előírja. De akár heti egy órában, akár pedig a törénelem után vesszük Magyarország föld­ rajzát, ez nem sokat ér, részint mert alig jut reá idő, részint pedig mint egy órás tantárgy minden fontosságát elveszti. A Vili. osztályú tanköny­ veknél ott van az „oknyomozó“ nagyképü jelző is; ez külömböztetné meg a III. osztályú tankönyvtől. Hallgassunk azonban végig egy történelmi érettségi vizsgálatot és nem fogunk találni külömbséget a III és Vili. beli tanuló felfogása k ö zt; még a jobb tanuló is az elemi iskolából és a III. osztályból megmaradt reminiscentiákkal dolgozik, előadásában ki van szélesítve például a korona és a kard, a tatárjárás véres kardja, Hunyadi

23 László lefejeztetése, Czillei hítszegése, Dobzse László udvartartása stb. Ennek pedig legfőbb oka az, hogy nem volt alkalma magasabb történelmi szempontra felemelkedni. Eddig óriás terjedelmű egyetemes történelmi kézi könyveket kellett használni, melyekben az események tömege a legjobb tanuló emlékező tehetségét is teljesen kimerítette. A jövő tankönyve arra fog törekedni, hogy a történelmi olvasókönyvben foglalt olvasmány megbeszélése alap­ ján a felébresztett érdeklődést a tanulságok összegezésével fenntartsa és minden irányba kapcsolatot hozzon létre. Az idő rövidsége miatt a legujabbkori történelmi eseményeken a tanár csak végig siklott; pedig haszontalan volt minden fáradozásunk, ha történelmi érzékünkkel nem tudjuk át hatni a jelent és reá nem tud­ juk a múlt mértékét alkalmazni. A IV. osztályban kissé korai a rendszeres történelmi oktatás, meg­ lehetős nehészségekkel jár itt az athéni és spártai alkotmányok megér­ tésére szükséges politikai alapfogalmak megalkotása. A VII. osztályban felvett politikai földrajz a történelmi oktatást megszakítja, de be nem tetőzi. A történelmi abc-re való visszatérés még a Vili. osztályban is, nem egyeztethető össze a tárgy fontosságával és komolyságával. Az egyetemes történelemmel combinált nemzeti történelem tárgyát képezné a szóbeli érettségi vizsgálatnak. Hogy milyen lesz a jövő, nem tudjuk; hogy a jelen állapotok fenn nem maradhatnak, meggyőződésünk; tisztelettel hajiunk meg a helyesebb megoldás alapgondolata előtt és megvalósításán munkálkodni kötelessé­ günknek tartjuk. Rozsnyó, 1897. június 1,

S c h rö d l J ó zsef.

II.

SCHLOSSER ALBERT. 1838 1896, Érzékeny csapás érte a főgyinnasiumot mindjárt az előző tanév be­ fejezése után ügybuzgó, tevékeny felügyelője Schlosser Albert halálával. Schlosser Albert a milleniumi ünnepségek alatt a fővárosban esett súlyos betegségbe s aggódva vártuk a híreket, a melyek reménynyel kecseg­ tettek s a remény teljesülni látszott, midőn a nagy beteg Budapestről haza jött s hozzálátott szokott teendőihez a városházán, a takarékpénz­ tárban ; részt vett a főgymnasium évzáró ünnepélyén s mint elnök veze­ tett nehány iskolai gyűlést. Jún. 29-én a millenium emlékére zászlószen­ telés mellett ünnepséget rendezett a város s a buzgó tanácsos, a tűzol­ tóság főparancsnoka, a bányászok feje távol nem maradhatott s a fá­ rasztó ünnepély minden pontjánál részt vett. Valószínű, ez okozta vissza­ esését s régi idült tüdőhurutjához veszélyes bajok csatlakoztak s több napi szenvedés után 1896. júl. 12-én megszűnt élni. Impozáns temetése júl. 14-én ment végbe számos társulat, egylet, vállalat, a város s a me­ gye intelligencziája s minden osztályának nagyszámú részvétele mellett. A főgymnasiutni iskolatanács s a tanárikar külön gyászlapot adott ki s koszorút helyezett a ravatalra s igaz részvétét tekintélyes küldöttség ál­ tal tolmácsolta a nagy halott családjának. A főgymnasiumnak a városban s a közel vidéken lakó tanítványai gyászlobogó alatt gyülekeztek az itt­ hon időző tanárokkal, hogy csekély számmal bár kikisérjék az örök nyu­ galom helyére azt, a ki őket oly nagyon szerette. Schlosser Albert életrajzi adatait röviden következőkben közlöm; Schlosser Albert született Rozsnyón 1838. decz. 19-én. A család jelenté­ keny szerepet játszott századok óta úgy a városi, mint az egyháziskolai életben. Egyik tagja Schlosser Sámuel 1798—1806. egyházi ispector volt. Az elhunyt felügyelőnek édes atyja 1845—1849. iskolai pénztáros és gondnok s haláláig buzgó vál. tagja volt az iskolatanácsnak. Anyja Prihradny Emma a szepesség egyik legtekintélyesebb családjának tagja,nagy műveltségű nő vala. Schlosser Albert elemi és középiskoláit a helybeli intézetekben végezte s mint vasgyárok és bányaművek tulajdonosának egyetlen fia a karlsruhei, leobeni és selmeczbányai akadémiákon folytatta s befejezte tanulmányait;

25 1862- ben átvette a berzétei vasgyár igazgatását ; 2 év múlva megnősült, ; nőül vevén Kalmár József szepesváraljai birtokos széplelkü leányát Leontint, ki férjének a jótékony egyletek vezetésében s támogatásában méltó társa vala. — Házasságukat 2 leány s 2 fiú gyermekkel áldotta meg az Eg. S nem hagyhatom említés nélkül a nemes család azon csa ­ pását, midőn a család szemefénye s akkor egyetlen figyermeke Aladár 1878-ban mint az intézet IV. osztályának nagyreményű derék növendéke elhalálozott. — Schlosser Albert szüleinek halála után felhagyva a vas­ iparral Rozsnyóra költözött s kizárólag a közügyeknek szentelte működését A megboldogult felügyelőnk nyilvános működésének jellemzésére szabad legyen a „Rozsnyói Híradódnak a temetése alkalmából hozott vezérczikkéből pár mondatot idéznem: „Városunk korszerű haladása, a közművelődés terén való gyarapodása évtizedek óta az ő nevével van összeforrva; ő volt minden jónak, szépnek és kellemesnek részint kezdeményezőja, részint alkotója, nem csupán önzetlen érdeklődéssel, de a szóvalódi értelmében: a saját ügyeinek mellőzésével és háttérbe szorításá­ val,“ „Nincs városunknak olyan közintézménye, a melynek létrehozásában, gyámolitásában, avagy fejlesztésében tevékeny részt nem vett volna. Részint elnöke, részint válaszmányi tagja vo lt: a zene-, dal-, műkedvelőszinmüvészetpártoló, hidegfürdő uszoda-, lövölde-, vadásztársulatoknak és külön megbízottja a Kárpátegyesületnek s mint ilyen az Aggteleki bar­ lang feltárásának és rendbehozatalának lelkes végrehajtója, a felső-magyar országi bányapelgárság helyi megbízottja , megalkotója az önkéntes tűz­ oltó egyletnek — az elsőnek vármegyénk területén, felügyelője az ág. ev. főgymnasiumnak, felügyelő bizottsági tagja a takarékpénztárnak és baki mümalmi részvénytársaságnak, tevékeny tiszteletbeli városi tanácsnok, a ki készséggel vett részt mindazokban a küldetésekben, a hol a város ér­ dekeit munkálni kellett.“ Az egyház minden bizottságának s intézményének, a kér. árvaház választmányának, a leányintézet iskolaszékének tevékeny tagja volt a boldogult. — A főgymnasiumi pártfogóság 1869-ben választotta Schlosser Albertet választmányi tagnak s mint ilyen élénk érdeklődéssel vett részt az iskola ügyeinek vezetésében egészen 1884-ig, a midőn őt a pártfogósági közgyűlés Szontaglr Józsefnek meleg érdeklődéssel, buzgósággal és nemes áldozatkészséggel viselt felügyelői hivataláról való lemondása után egyhangúlag főgymnasiumi felügyelőnek választotta. Reményteljesen né­ zett a főgymnasium azon férfiúnak további működése elé, ki evang. egy­ házunk terén érdemekben kitűnő család ivadéka s ki ekkoráig is tevé­ keny részt vett az egyház és iskola-ügyekben. A pártfogóság nem csa­ latkozott, a megválasztott felügyelő sokoldalú, közhasznú munkássága mellett buzgó tevékénységében, .befolyásos közreműködésében s önzetlen áldozatkészségében fáradhatlan volt haláláig. Felügyelői hivatalának első évében azon óhajának adott kifejezést az akkori igazgató, hogy mint fő3

26 gyranasiumi felügyelő lehessen jelen az ugyancsak abban az évben szü­ letett második fiának Barnának érettségi vizsgálatán. Az óhaj nem ment teljesedésbe, árván hagyta fiát, árván a főgymnasimot ! A főgymnasiumnak anyagi és szellemi értékét biztosítani és emelni, az iskolát kifelé méltóan képviselni széleskörű ismeretségénél s magas összeköttetéseinél fogva könnyű feladatai közzé tartozott. A tanárok el­ ismerő főnököt s jóakaratú barátot bírtak benne; a tanuló ifjúság pedig mint szigorú ellenőrzőjét, de jóságos és szeretetteljes védelmezőjét tisz­ telte. Nem csekély érdemet szerzett magának az államsegély fokozatos felemelésének kieszközlésében, a játszókért megszerzésében s az állandó tornacsarnok felépítése körül. — Áldozatkészségét érinteni akarván, mel­ lőzöm azon általánosan elismert magyar vendégszeretetének megemlíté­ sét, melyben a tanárikar s mindenféle vizsgáló bizottságok részesültek a tanév befejeztével és vizsgálatok alkalmával. De nem hagyhatom meg­ említés nélkül azt, hogy 1877 ben Schlosser Albert, Schlosser Karolín férjezett Tirsér Istvánaé és Schlosser Ludmilla, férjezett Maurer Arthurné boldogult szüleik emlékére a főgymnasiumnál 400 fitos alapítványt tet­ tek ; hogy felügyelői hivatalának elfoglalása alkalmából 100 frttal gyararapitotta az iskola pénztárát; hogy 1889-benújabban 50 frtnyi alapítványt tett: hogy a játszókért és a tornacsarnok felépítéséhez építési anyagot 199 frt értékben ajándékozott; hogy az 1896-ban létesült Segítő-egyesü­ let javára 100 frtot adományozott s hogy évenként a tornavizsgálatok alkalmával jutalomdijakat osztatott az ügyes tornászok közt. Közhasznú munkásságának megszűnését megérzi a társadalom, tá­ vozását megérzi főgymnasiumunk! Vedd, megdicsőült, e sorokat hála fe­ jében az iskolának érdekében tett számos fáradozásaidért s jóakaratú köz­ reműködésedért! Legyen áldott emlékezeted! A gondviselés pedig támaszszon a köznek s iskolának Hozzád hasonlelkű s törekvő férfiakat! Ő .

M

.

HI.

AZ ISKOLATANÁCS. a) Tisztviselők Felügyelő: Gál János. Igazgató : Oravecz Mihály. Orvos: Dr. Pósch Dezső. Ügyvéd: Szontagh József. Pénztáros: Scheffer Gusztáv. b) A helybeli egyház lelk ész e: Terray Gyula főesperes. c) Választott tagok: Alexy Albert Hirth Lajos Markó József Imre Dr, Markó Sándor Dr. Pósch Dezső Pósch József Gyula Radványí Ferencz

Szíklay Géza Szontagh József Tirsér István Hevessy József, Nehrer Gyula és Varga József.

d) A tanárok.

IV

TANÁRI KAR, N co

A tanár neve

Előadott tantárgyak

1

O r a v e c z Mihály,

Term észettan VIII. Mennyiségt.II. VII. és VIII.

2

Scheffer Gusztáv,

fa

3.

r. tan á r r. ta n á r

Justh J á n o s , r. tan á r

4

K r a u s z Lajos,

5.

Po ló n y i Károl y,

(i.

S z á n tó József,

7.

Miklóssy Sándor

8.

Schrődl József

r. ta n á r

r. ta n á r

r. tan á r

r. ta n a r

r. ta n á r 9.

21

Igazgató

19

46

A tápintézét gondnoka főgymnáziumi pénztáros

20

45

A VIII. osztály főnöke,

21

35

A III. osztály főnöke

20

25

A VI. osztály főnöke, a természetrajzi és szertár őre.

19

17

A II. osztály főnöke, a Petőfi kör és a dalkör elnöko

Mennyiségtan I. III.—VI. Term észettan VII.

20

12

Az V. o. főnöke, a g y .-Írók. elnöke, a term , szertár őre a tanári tanácskozni, jegyzője

Latin VII. V ili Történelem IV. VI. Politikai földrajz VII. Szépírás I.

20

7

A VII. osztály főnöke, a főgymn. zenekor elnöke

-

4

Katonai szolgálat m iatt szabadságon

Magyar 1. Latin I. IV. Görög pótló IV.

21

1

A I. osztály főnöke a tanári könyvtár őre

Német VI. VII. Latin IV. V. Görög pótló VII.

20

7

A VI. osztály főnöke

Görög V—VIII. Vallástan V II—VIII. Német III.— VIII. Történelem VIII. V. Vallástan V. VI. Magyar III. IV. Latin III. Történelem III. Görög pótló V. Magyar V.—VII. Természetrajz IV —VI. Phys. földrajz III Szépírás 11. Magyar II.—V ili. Latin II. bölcsészet VIII. Görög pótló VIII.

Schuster Alfréd

11.

12

Hallay Zoltán h. tanár.

Schmidt Frigyes h. tanár.

Zorkóczy Gyula próbaéves tanár.

13

V áry

14

M a s z n y Pál

László

J e g y z e t.

13

r. ta n á r

10.

Heti T an­ tan ­ évek órák sz száma

Rajzoló geom etria I —IV. Szabadkézi és geom etriai rajz V - V il i. Földrajz I. 11.

22

1

A rajzszertár és az ifjiisági könyvtár őre, tan íto tta a magán rajzot heti 2 órában

Torna I

Hi

16

A tornaszerek rí re, a tor11 a kör elnöke

8

át)

A dalkör vezetője

VIII.

Vallásion I— IV. Műének I —VII.

Walhner Géza, kath. főgymnasiumi hittanár a r. katholikus, Lemberger Lipót rabbi az izr. vallásu tanulóknak adott hittani oktatást.

V,

AZ 1 8 9 6 -9 7 - TANÉVBEN ELVÉGZETT TANANYAG, A) Kötelezett tantárgyak.

Első osztály. Osztályfőnök; H a 11 a y Z o l t á n . 1. V a l l ás t an, heti 2 óra. A biblia és felosztása; az ó-szövetségi könyvek felosztása eredetüket és tartalmukat tekintve. Az ó-szövetség történeti, tanító, jós és apokryphus könyvei. Tk. Varga-Farkas. Tanár: Maszny Pál. 2. M a g y a r n y e l v , h. 6 óra. Olvasmányok: mesék, mondák és tanitó-mesék : A béka és az ökör, Az egerek gyűlése, A kis malacz és a farkasok, A szürke ló, A hólyag szalmaszál és a tüzes üszög, A vadga­ lamb és a szarka, A szerencse és az áldás, A fiatal daru, A serleg, A huszár és lova, egyszer volt Budán kutyavásár, A kapitány és czigányasszony, Pusztai élet I—IV., Hogyan mulat a magyar nép, I—-II. Törté­ nelmi elbeszélések: Attila, Utazásom Attilához I—IV., A régi magyarok hadviselése, A fehérló mondája, A brentai csata. Lehel kürtje, Botond, Szent István 1—X., A trójai háború I —VII. Költemények: Van az alfőldön csár­ da sok, Gyors a madár, gyors a szélvész. .. Katonaélet, A székely katona, Nyalka huszár, Hadnagy uram. Három fiú, A rab gólya, A vándor fiú Anyám tyúkja, Szüretünk, Rákosi szántó a török alatt. Nyelvtin: a han­ gok, mondatok, mondatrészek, mondatnemek, beszédrészek, a szóragozás és képzés, szóösszetétel. Kéthetenként iskolai Írásbeli dolgozat. Tk.jSzinn.yei Magyar nyelvtan és Lehr Riedl Magyar olvasókönyv. Tanár Hallay Zoltán. 3. L a t i n n y e l v , h 7 óra. Az 1—13, 19—33, 37—39. gyakorlatok Latinból magyarra fordítása, 1—22, 16—29, 31—37. magyarból latinra fordítása alapján a névszók 5 deklinatiója és az igék 1 coniugatiójának activuma, a melléknevek fokozása, a névmások, számnevek, praepositiók begyakorlása. Szótanulás. Hetenként egy iskolai írásbeli dolgozat. Tk. Pirchala: Latin olvasó és gyakorlókönyv és u. a. Latin nyelvtan. Tanár : Hallay Zoltán. 1. F ö l d r a j z , h. 1 óra. Budapest és környéke. A magyar szent korona országainak leírása. Európa hegy és vízrendszere; országainak le­ írása. Tk. Földrajz a gymnasiumok használatára, irta Hunfalvy J. egye­ temi tanár, az első osztály számára. Tanár: Zorkóczy Gyula.

30 5. S z á m t a n , h. 3 óra. A tizes számrendszer. A négy számolási művelet egész számokkal, egész tizedes és közönséges törtekkel. Legna­ gyobb közös osztó, legkisebb közös osztandó. Időszámolás. A méterrend­ szer ismertetése. Óráról órára házi és iskolai példák kidolgozása. Tk. Mauritz: Számtan. Tanár: Miklóssy Sándor. 6. R a j z o l ó g e o m e t r i a , h. 3 óra, Planimetria. Pont. vonal ke­ letkezése. Egyenes helyzete, minősége. A szög keletkezése. A kör. A szögek mérése, fajai. A há rom- négy-és sokszögek nemei, tulajdonságai. A körben levő egyenesek, központi és kerületi szögek. Az idomok hason­ lósága, egybevágósága és szimmetriája. Terület számitás. Minden har­ madik órában diszitményi rajz. Tk. Rajzoló geometria középiskolák hasz­ nálatára. Irta : Dr. Gerevich Emil. reáliskolai igazgató. Tanár: Zorkóczy Gyula. 7. S z é p í r á s , h. 1 óra. Magyar és német szépirási gyakorlatok. Tanár: Schrödl József. 8. T e s t g y a k o r l á s , h. 2 óra. Szabadgyakorlatok: alap-, szög-, keresztezett, terpeszkedő, erőltetett és gugoló állások. Tagszabadgyakor­ latok : karlendités, lökés és ütés minden irányban, törshajlitások, lábve­ tések stb. Járó szabadgyakorlatok, alap- és lielybenjárás, menetelés. Tár­ sas szabadgyakorlotok , játékok, tornateremben s szabadban a játszókert­ ben. Rendgyakorlatok: állás, igazodás, fedezés stb. Szergyakorlatok: má­ szás póznán és kötélén, függélyes, rézsútos és vízszintes létrán, korláton és jnyujtón egyszerű gyakorlatok. Fabot és sulyzógyakorlatok. Tanár: Váry László. Heti órák száma : 28.

Második osztály. Osztályfőnök : S z á n t ó J ó z s e f . 1. V a l l á s t an, heti 2 óra. A biblia és felosztása; az ó-szövetség könyvek felosztása eredetüket és tartalmukat tekintve. Az ó szövetség történeti, tanító, jós- és apokryphus könyvei. Tk. Varga-Farkastól. Tanár: Maszny Pál. 2. M a g y a r n y e l v , heti 5 óra. Prózai olvasmányok: Rövid rajzok, elbeszélések és tanító mesék. A magyar föld és uépe. Magyar történeti elbeszélések (Korona és kard, Szent László és a kunok, a tatárjárás), A A lovagok világából (A lovagok nevelése, A középkori lovagvár). Görögmonda és történet (Theseus, A görög-persa háború). Költemények: Búcsú (Gyulai), Hazámhoz (Szász K.), Az ó torony (Arany), A lengyel anya (Tóth K.), A puszta télen (Petőfi), A tudós macskája (Arany), A keresztutról (Tompa), Szent László füve (Arany), Salamon (Vörösmarty). Nyelvtan: Rágós és névutós határozók. Összetett mondatok. Kétheteukint egy iskírásbeli dolgozat. Tk. Lehr-Riedl Magyar olvasókönyv II., S/.innyei: Magyar nyelvtan. T anár: Szántó József.

31 3. L a t i n n y e 1v, heti 7 óra. Az első osztály tananyagának átismétlése után a teljes igeragozás, az igei'lők képzése. Rendhagyó, hiányos és személytelen igék. A szóképzéstan elemei. Fordításra a következők szolgál­ tak : De Attiláé aedibus, De convivio regis Attiláé, De equo ligneo, De fraude Sinonis. De incendio Troiae, De erroribus Ulixi, De Phaeacibus, Ulixes nomen suum aperit, De ciconibus et de Lotophagis, De Laestrygonibus, De Circe, De Tarquinio Prisco, De Servio Tullio, De Tarquinio Superbo, De regibus expulsis, De supplicio filiorum Bruti, De Horatio Coele, De Mucio Scaevola, De secessione plebis, De Gn. Marcio Coriolano és ezek alapján szerkesztett magyar darabok. Hetenkiut egy isk. írásbeli dolgozat. Tk. Pirchalától. Tanár: Szántó József. 4. F ö l d r a j z , heti 4 óra. Ázsia, Afrika, Amerika, Ausztrália leírása. Hegy és viz rajzuk, éghajlat, növény, állat világ és népeik. Politikai beosztásuk. Tk. Földrajz, a közép iskolák használatára, Irta- Hunfalvy János, egyetemi tanár. II. k. a második osztály számára. Tanár: Zorkóczy Gyula. 5. S z á m t a n , heti 4 óra. Számolási előnyök; rövidített miveletek. Az arányosság. Egyszerű és összetett hármasszabály következtetés alapján. Társasszabály. Középhatáridő kiszámítása. Százalékszámítás s különböző alkalmazása, Arány, aránylat. Ennek használata az egyszerű hármasszabályi feladatok megfejtésére. Óráról-órára házi, 2 hetenkiut egy iskolai dolgozat. Tk. Mauritz Rezső. Tanár: Oraveez Mihály. 6. R a j z o l ó m é r t a n , heti 3 óra. Stereometria. A sik fekvése, meghatározása. Két-három és több sík egymáshoz való viszonya, helyzete ; lapszög, testszöglet. A koczka, hasáb, gúla, henger, kúp, gömb és a szabályos testek ismertetése, kifejtésök és ábrázolásuk. — Ä testek egybevágósága, hasonlósága, simmetriája; felület és köbtartalmuk. — Minden harmadik órában diszitményi rajz. Tk. Mendlik-Schmidt. Rajzológeometria. Tanár: Zorkóczy Gyula. 7. T e s t g y a k o r l á s , heti 2 óra. Szabadgyakorlatok : különböző állá­ sok, Tagszabadgyakorlatok : Karlendités, lökés, ütés és vágás, törzshajlitások és fordítások, térd és lábemelés, lábvetés és forgatás, sorakozás ; két elemi gyakorlat összekötve egyenoldalulag 4-es és 8-as számlálás szerint. Járó szabadgyakorlatok: lépés, járás, menetelés, futás és ugrás. Társas szabadgyakorlatok és játékok, lapda és fabot játékok. Rend gyakorlatok: sorfelállitás, igazodás, fedezés, rendekbe fejlődés és sorba szakadozás, menetelés előre, hátra, oldalt, lépésváltás, kanyarodás karfüzéssel és rúddal stb. Szereken való gyakorlatok: mászás egy és két rúdon, kötélen, függélyes, rézsútos és vízszintes létrákon. Korláton és nyújtón való gyakorlatok osztálytornázás szerint. Tanár Váry László. 8. S z é p í r á s , heti 1 óra. Magyar és német szépirási gyakorlatok; romi irás. T anár: Polónyi Károly. Heti órák száma: 28.

32

Harmadik osztály Osztályfőnök: K r a u s z L a j o s . 1. V a l l á s t a n , h. 2 óra. A kereszténység története; a hitjavitás története; a magyar protestáns egyház története. Tk. Pálfy József. T anár: Maszny Pál. 2. M a g y a r n y e l v , h. 3 óra. A nyelvtan rendszeres áttekintése; hangtan, szótan és mondattan. A magyar helyesírás főbb szabályai. A hangsúlyos vers ismertetése. Prózai olvasmányok : Vihar. (Vajda P.) A bölcs dervis. Keresztény és török. Világos vára. (Mikszáth.) A peregrinus. (Jókai.) Az első magyar komikus. (Gyulai.) A magyar nép rokonai, (Szinnyei.) Nagy Lajos és a nápolyi hadjárat. (Szalay.) Hunyadi János. (Szemere.) Mátyás király jeles tettei. (Galeotti-Barna.) A görög világból: Pericles. (Bajza J.) A görög színház. (Spitko L.); B) Költői olvasmányok: A hamis tanú. Családi kör. (Arany.) Hymnus Kölcsey.) Szülőföldemen. Füstbe ment terv. Pató Pál. (Petőfi.) Szüreten. (Gyulai.) A szegény asszony könyve. (Vörösmarty.) Két hetenkint egy iskolai, illetőleg házi dolgozat. Tk. Ifj. Szinnyei János: Rendszeres magyar nyelvtan, Lehr-Riedl: Magyar olvasó­ könyv III. Tanár: Krausz Lajos. 3. N é m e t n y e l v , h. 4 óra. Névelő, fő- és melléknevek, névmások, elöljárók, igék. köt- és indulatszók, kisebb leírások és költemények : Das seltsame Recept. Drei Paare und Einer. Wind und Sonne. Der Aufschub. Räthsel und Räthsel. Der Wolf und das Lamm. Fordítások és Írásbeli gyakorlatok. Tk. Felsmann József. Olvasó: Harraeh József. Tanár: Justh János. 4. L a t i n n y e l v . h. 6 óra. a) Mondattan h. 2 órában; az egyszerű mondat rendszeres tárgyalása, a mondat részeinek egyezése, az esetek használata, az infinitivusi és participiális mondatszerkezet, ezek begyakor­ lása megfelelő olvasmányokon, b) Olvasmány h. 3 órában: Numa Pom­ pilius. Tullus Hostilius. Ancus Marcius. Tarquinis Priscus. Servius Tullius. Tarquinius Superbus. De mutatione reipublicae. Bella adversus Tarquinios Bellum Fabiorum. Veieus bellum- Fabrii capti. Bellum Gallicum. Bellum Punicum primum. De indole ac moribus regis Pyrrhi. Hamilcar novum in Romanos bellum parat. Költemények. Versus memoriales Catonis. A római év. A tavasz emlékelve. Hetenkint egy iskolai dolgozat. Tk. Pirchala: Latin olvasó- gyakorlókönyv és u. az Latin nyelvtan. T anár: Krausz Lajos. 5. T ö r t é n e l e m , F ö l d r a j z , h. 4 óra. a) Ős pogány korszak. Ismeretlen időktől 972. Kr. után. A kereszténység befogadása és a király­ ság megállapítása. Az ország hatalmának elhanyatlása. Magyarország ke­ leti nagyhatalom. Török-német világ. A reformok által való újjászületés 1711—1848. b) Magyarország a jelenben. Tk. A magyarok története és Magyarország a jelenben. Varga Ottó. Tanár: Krausz Lajos.

33 6. F i z i k a i f ö l d r a j z , h. 2 óra. A fizika főbb törvényei, mozgás­ tan, hőtan, fénytan, mágnesség, elektromosság. A föld mint világtest, a földgömb száraza, vize és légköre. Tk. Schmidt: Fizika és fizikai földrajz a középiskolák III. osztálya számára. T anár: Polónyi Károly. 7. S z á m t a n , h. 3 óra. Az összetett arányok és arányiatok, az összetett hármasszabály, egyszerű és összetett kamat és lerovat számolás, évi betét és évi járadék, társaság-szabály, láncz-szabály, elegyitési szá­ molások, az új pénzekre vonatkozó számítások, váltók és állampapírok iskolai és házi gyakorlatok. Tk. Mauritz : Számtan. Tanár: Miklóssy Sándor. 8. R a j z o l ó g e o m e t r i a , h. 2 óra. Szerkesztő planimetria. Az egyenes vonalú idomok szerkesztése. A kör és szögei, a körbe irt három és négyszögek tulajdonságai, Két kör kölcsönös helyzete. Hasonlóság, affinitás, arányos osztás, kisebbített mérték. Területátalakitás, több egye­ nes közös arányosa segítségével. Axiális és centrikus simmetria. Stereo­ metria : Testek ábrázolása párhuzamos perspektíva módszere szerint. A földmérés elemei, földterületek felvétele mérő-asztal segítségével. Tk. Mendlik-Schmidt. Tanár: Zorkóezy Gyula. 9. T o r n a , h. 2 óra. Szabadgyakorlatok, állások, támadó, roham és lebegő állás, térdelés, támaszfekvés. Tagszabadgyakorlatok: karlendités, lökés és körzés, fabotokkal is, lábvetés, lökés, rúgás és körzés. Járó szabadgyakorlatok: a járás különböző nemei, után lépő, hármas lépő, hintázó és bibicz járás, távgyaloglás, gyors és kitartó futás. Társas sza­ badgyakorlatok : hátbölcső, lovaglás, vállvetve guggolás, boton hordás stb. Labda és egyébb társas játékok. Összetett szabadgyakorlatok, de egyenoldalulag 2-, 4-es és 6-os számlálás szerint folytatva. Rendgyakorlatokból az I. és II. osztály tananyaga pontos kivitelben, továbbá rendek és kettős rendekbe való fejlődés, rendek és sorokra való szakadozás, sorbontás, elé, mögé és mellé sorakozás, fejlődések arcz- és oldalsorokból, körképzés, szög-, csiga- és kigyóvonulás, ellenvonulás 2-, 4-es és 8-as sorokba. Szer­ gyakorlatok ugrómérezén, magas, hosszú és távolugrás, egy és két mászó­ póznán, kötélen való mászás. Korláton : ülések és ülés-cserék, támlázás és kiugrás. Nyújtón: kelep és inlendület, inforgás és térdperecz stb. Len­ gőkötél : aláfutás, kifutás és ugrás. Körben ugrás. Körhinta: járás és futási gyakorlatok, létragyakorlatok, macskamászás stb. Fabot és súlyozó gya­ korlatok. Tanár: Váry László. Heti órák száma ; 28.

Negyedik osztály. Osztályfőnök: S c h m i d t F r i g y e s . V a 11 á s t a n, heti 2 óra. A kereszténység története ; a hitjavitás története; a magyar protestáns egyház története. Tk. Pálfy József. T anár: Maszny "Pál. 2. M a g y a r n y e l v , heti 4 óra, Szóképek és alakzatok. Az irály

34 tulajdonságai. Megfelelő olvasmányok az olvasókönyvből. Költői olvasmány Arany Toldijából az első öt ének, részben könyv nélkül. Tk. Góbi Imre Magyar irály tan. Alany Toldija. Magyarázza Lehr Albert. Két hetenként felváltva házi és iskolai irasbei dolgozat. Tanár: Krausz Lajos. 3. N é m e t n y e l v, heti 3 óra. — Mondattan. — Nyelvtani ismétlések. — Olvasmányok: Das Schaf und die Schwalbe; Der alte Löwe; Der Habe und der Fuchs: Das Ei des Kolumbus; Die drei Brüder; Die beiden Hunde; Der Schatzgräber; Die traurige Geschichte von dummen Henschen; Der Wolf und der Mensch; Erfahrung macht klug; Der kleine Hydriot; Die Stufenleiter. — Rögtönzött fordítások. — Kéthetenkint egy Írásbeli dolgozat. Tk. Harraeh József és Felsmann József. Tanár: Justh János. 4. L a t i n n y e l v , heti 6 óra. I. Olvasmány: De Syracusarum obsidione De caede Archimedis. De situ urbis Syracusarum. De P. Cor­ nelio Scipione. De bello Punico III. Somnus Scipionis. De legibus Grac­ chanis. Bellum Cimbricum et Teutonicum. De Galliae Germaniaeque mo­ ribus. Versus memoriales Catonis. Lupuset agnus. Cervus ad fontem. A római év (Ovidii Fast III.) Gabii capti. Fabii trecenti sex. II. Nyelvtan: Az alak- és esettan ismétlése és kiegészítése. Az összetett mondat syntaxisa. A metrika és prozódia elemei. A gyakorlókönyv -20—43. gyakor­ latainak fordítása magyarból latinra. Hetenkint egy írásbeli iskolai dol­ gozat. Tk. Pirchala Imre: Rerum Romanarum liber. Latin nyelvtan és gyakorlókönyv. Tanár : Schmidt Frigyes. 5. T ö r t é n e l e m . H. 3 óra. Történelmi előismeretek. Az ókori ke­ leti népek műveltségi állapota. A klasszikus ókor története az aktiúmi csatáig. Tankönyvek: Mangold Lajos Világtörténelem I. rész í Ókor. Helmár Ágost Történelmi iskolai atlasz. Ókor. Tanár; Sehrődl József. 6. T e r m é s z e t r a j z . H. 3 óra. Ásványtan. A levegő és viz al­ kotó részei. Egyszerű és összetett testek. Keverék, vegyidet, sav, bázis, só. Kristályrendszerek. Az ezekben kristályosodó fontosabb ásványok. Kő­ zetek. Kövületek. Szerves vegyiiletek. Tk, Dr. Szterényi: Ásványtan. Ta­ nár : Polonyi Károly. 7. M e n n y i s é g t a n . Bevezetés az algebrába. Viszonyított mennyi­ ségek. Algebrai mennyiségek összevonása. A négy alapművelet egész és törtmennyiségekkel. Közös osztó és közös többes. Hatványok. Mértani h a ­ lad vány. Arányiatok. Első fokú határozott egyenletek egy ismeretlennel. Óráról-órára házi és iskolai példák kidolgozása. Tk. Mauritz : Algebra. Tanár Miklóssy Sándor. 8. R a j z o l ó m é r t a n , h. 2 óra. Kúpszeletek ismertetése. Ellipszis, parabola, hyperbola. Harmad, negyedrendű görbe vonalak. C3’klois. evol­ vens, csigavonalak, körlefejtők szerkesztése. Bevezetés az ábrázoló ge­ ometriába. Pont, egyenes és sik ábrázolása két képsikon. Szögletes tes­ tek egyszerű projekczioja. Építészeti stylfajok ismertetése; épület terv­ rajzok készítése. Tk. Mendlik-Schmidt. Tanár: Zorkóczy Gyula.

35 9. T e s t g y a k o r l á s . H. 2 óra, A harmadik osztály tananyaga kellő szabatossággal és pontossággal keresztülvive és kibővítve. Egyszerű tagszabadgyakorlatok ellenoldalulag is gyakorolva. Rendgyakorlatok : sortest képzése oszlop és lépcsőzetes felállításban; kanyarodások karfűzéssel és a nélkül. Szergyakorlatok a már kissé erősebb izmokat megkívántaié gya­ korlatok ügyelve, hogy hajlító vagy feszitő izmok egyöntetűen működ­ jenek ; gyűrűs hinta osztálytornázás szerint. Tanár: Váry László. Heti órák száma 28. Ö tödik osztály. Osztályfőnök: Mi k 1ó s sy S á n d o r . V a l l á s t an, heti 2 óra. Az uj testámentomi könyvek ismertetése. Tk. Bibliai bevezetés, kiadja a sárospataki irodalmi kör. Palesztina földrajza. T anár: Krausz Lajos 2. M a g y a r n y e l v , heti 3 óra. Szerkesztéstan. Az irás fajai; az előadás módjai: leírás, elbeszélés, elmélkedés, levél, ügyiratok. Megfelelő prózai olvasmányok. A költői olvasmányokkal kapcsolatban a ballada tár­ gyáról, szerkesztéséről és előadásáról. Havonként egy Írásbeli dolgozat. Tk. Gobi. Szerkesztéstan Gregmss-Beöthy : Magyar balladák : T anár: Polónyi Károly. 3. N é m e t n y e l v , h. 3 óra. Olvasmányok és költemények: CidDes kleinen Volkes Hochseitsfeot. Frau Holla und des treue Eckhart Der treue Eckhart warnet Jedermann. Lenose. Der Fischer. Mignon. Der Songer. Erlkönig. Nyelvtani és mondattani ismétlések. Havonként egy Írásbeli dolgozat, kéthetenként gyakorló óra. Olvasókönyv: Harrach Jó­ zsef. Tanár: Justh János. -L L a t i n n y e l v , h. G óra. I. Livius XXL 1—1-t, 16—18, 21—38, 40—41, 43—47, 52—57. fejezetek. II. Az anthologiából: Ennius és Nae­ vius sirverse. Catullusból: Hymnus Dianára, testvérének sírjánál, Uj di­ vat, Vergiliusból: A zivatar (Georg. I. 311—350); Horatiusból: Carm. I3, 4. II. 3, 10, III. 28, IV. 2. Ovidiusból: A világ négy kora (Met. I. 89 — 150.) Könyvnélkül: Hannibal beszéde (Liv. 43—44 c.) és a költői olvas­ mányok nagyobb része. Havonként 2 írásbeli iskolai dolgozat. Tk. Livins XXI. és XXII. ed, Bartal-Malmosi. Pirchala : Anthologia Latina. SchulzDávid: Latin nyelvtan. Tanár: Schmidt Erigyes. 5. G ö r ö g n y e l v , h. 5 óra. Schenkl-Vajdafy Görög olvasókönyvé­ ből az 1—74-ig terjedő darabok fordításával és az egyes szavak eleme­ zésével kapcsolatban a névragozás, a melléknevek fokozása, névmások és az omega végzetü igék ragozása. Iskolai fordítási gyakorlatok. Tk. Curtius Görög nyelv. Fordította Dr. Abel Jenő. Tanár: Scheffer Gusztáv. 6. G ö r ö g ny e 1 v h e l y e t t v á l a s z t o t t i rod. o l v a s m á n y, h2 óra. A) Magyar irodalmi olvasmányok: Kármán. A nemzet csinosodása.

36 Kazinczy és Berzsenyi levelezéseiből. Kölcsey szónoki műveiből. Egyes költemények B. Szabó Dávid, Révai Miklós, Virág B., Bersenyi D. költe­ ményei közül. B.) A görög irodalomból válogatott részek Thukydidesből. Tk. Jancsó : Magyar Írod. olvasmányok. Thukydides ford. Hegedűs. Ta n á r: Krausz Lajos. 7. S z a b a d k é z i és g e o m e t r i a i r a j z , h. 2 óra. Sikékitményes rajzolás, görög, arabs stylii diszitmények Várdai Szilárd orsz. minta rajz iskola és rajz tanárképezdei tanár lapmintái után. Tanár : Zorkóczy Gyula. 8. T ö r t é n e l e m . Középkor,különös tekintettel a művelődés törté­ nelmére. Tk. Mangold Lajos. Tanár: Justh János. 9. T e r m é s z e t r a j z , h, 2 óra. Növénytan. Egyes őszkor tárgyal­ ható, dudva, bokor, lián, lombosfa, tűlevelű külső szervei. Gyökér, szár, levél, virág, termés. A növény belső szerkezete. A növény életjelenségei. Virágtalan növények. Virágos növények tárgyalható dudvák, fák és bok­ rok. Növénygyüjtés, kirándulások. Tk. Dr. Szterényi Növénytan. Tanár: Polónyi Károly. 10. Mennyi ségt an, h. t óra. Első fokú egyenletek egy és több is­ meretlennel. Kiküszöbölési módszerek. A kéttag magosabb hatványai. Pas­ calféle tétel Számtani haladványok. Gyökmennyiségekkel való művele­ tek. Gyökvonás. Imaginér mennyiségek. Tk. Mauritz: Algebra. Pont egye­ nes és kör. Szögek. Párhuzamos egyenesek. Háromszög. Hasonlósági és egybevágási esetek. Sugárrendszer. Terület meghatározás. Kerületi szö­ gek. Szabályos sokszögek. A kör kerületének és területének meghatáro­ zása. Havonként iskolai dolgozat. Tk. Ábel K. Mértan, 1. r. Tanár: Miklóssy Sándor. 11. T e s tg y a k o rlá s , h. 2 óra. Szabadgyakorlatok: különböző állá­ sok, az alsóbb osztályok tananyaga rendszeresen feldolgozva. Tagszabad­ gyakorlatok : összetéve és ellenoldalulag l es és 8-as ütemben számlálás szerint és folytatva, a birkózás különböző nemei. Társasjátékok, labda és botjáték stb. Rendgyakorlatok: szakasz képzése és felállítása, arcz- és szárnyváltoztatás, menetelések, húzódások, fejlődések arcz- és oldalsor­ ból stb., szereken való gyakorlatok: az ugrás különböző nemei, rúdugrás, nyújtó, korlát és létra gyakorlatok, kör és gyűrűshinta, mászás és füg­ geszkedés, súlyemelés és dobás, fa- és vasbot gyakorlatok, falábazás stb. csapattornázás szerint. Tanár: Váry László. Heti órák száma: 30, illetve 29.

Hatodik osztály. Osztályfőnök: P ó l ó n y i K á r ó l y. 1. V a l l á s t an, h. 2 óra. Az új-testamentomi könyvek ismertetése. Tk. Bibliái bevezetés, kiadja : A sárospataki irodalmi-kör. Palesztina föld­ rajza. Tanár: Krausz Lajos.

37 2. M a g y a r n y e l v , h. 3. óra. Költői olvasmány: Schakespeare „Julius César“ ez. tragédiája. Ennek alapján tárgyaltatott: a drámáról általában, a drámai jellemek és a dráma szerkezete. Megfelelő történelmi és szónoki művek olvasása kapcsán előadatott: a történetírás általános jellemzése, a történelmi kutatás, a történelmi előadás, a történetírás iro ­ dalmi fejlődése, továbbá a szónoki beszéd czélja és fajai, a meggyőzés és megindítás eszközei, a czáfolás, a szónoki beszéd irodalma. Havonként egy házi Írásbeli dolgozat. Tk. Schakespeare: „Julius César“. Góbi: Rhetorika. Tanár: Polónyi Károly. 3. N é m e t n y e l v , h. 3 óra. Költői olvasmány: Mignon. Der Fischer. Der Zauberling. Der Todtentanz. Die Löwenbraut. Harald. Des Sängers Fluch. Der Taucher. Próza: Der indogermanische Sprachstamm. Die ger­ manischen Sprachen. Über die Aufgabe des Geschichtschreibers. Die Chronik und das Memoire. Tacitus. Prometheus. Kaiser Maximilian. Aus „Was heisst und zu welchem Ende studiert man Universalgeschichte“. A nyelvtani ismeretek ébrentartása és kiegészítése. Havonként egy írásbeli dolgozat. Tk. Harrach J. Német olvasókönyv IV. k. Tanár: Schmidt Frigyes. J. L a t i n n y e l v, h. ß óra. a) Sallustius életrajza és művei, A Jugurtha elleni háború. A „De bello Jugurthino“ ez. munkából 30 fejezet olvastatva s a többi tartalmilag ismertetve, b) Vergilius életrajza és költészete. Az „Aeneis“ I. énekének tárgyalása, kapcsolatban metrikai és mythologiai magyarázatokkal, c) Ciceró életrajza és beszédei. A Mithridates elleni háborúk. A „De imperis Cn. Pompei“ ez. beszéd némi kihagyásokkal. A régiségtanból: a senatus, comitia centuriata, c. curiata, magistratusok, hadi régiségek. A syntaxis rendszeres ismétlése s főbb stilistikai szabályok. Kéthetenként egy iskolai írásbeli dolgozat. Tk. Sallustii Crispi de bello Jugurthino liber, magy. Holub Mátyás, Vergilius Aeneise, magy. Veress Ignácz. Ciceró de imp. Cn. Pompei, magy. Keleti Vincze. Tanár: Hallay Zoltán. 5. G ö r ö g n y e l v , h. 5 óra. Olvasmányok: a) Schenkl-Vajdafy olvasókönyvéből, 75—100-ig terjedő példacsoportok fordítása a „mi“ végű és rendhagyó igék begyakorlására, b) Xenophon Anabasisából az I. k. 1., 2., 1., 5., 7., 8., 10. fejezete, a 2 k. 1., 2., 3. fejezet. Iskolai Írásbeli for­ dítások. Tankönyv: Curtius görög nyelvtana, fordította: Dr. Abel Jenő. Xenophon Anabasisa Dindorf kiadása szerint. Tanár: Scheffer Gusztáv. 6. G ö r ö g n y e l v h e l y e t t v á l a s z t o t t i r od. o l v a s m á n y , h. 2 óra. a) Mindszenti Gábor naplója. Szalárdi siralmas krónikája. Kemény János önéletleirása. Cserei Mihály Erdély históriájából : Apaffy Mihály, Teleki Mihály. Apor Péter Metamorphosisából : A titulusokról, A vendég­ ségről, ebédről és vacsoráról. Mikes: Törökországi levelei, Zrínyi M. prózai művei, Pázmány P. praedjcatiói. Faludi Ferencz. Horváth Mihály, b) Homeros Iliasa. Görög mythologia, görög művészet. Tk. Dr. Jancsó Berniek: Magyar irod. olvasmányok. Csengeri: Homeros Iliasa. Geréb József: A görög vallás és művészet. T anár: Hallay Zoltán.

38 7. S z a b a d k é z i és g e o m e t r i a i r a j z , h. 2 óra. Diszitményi rajz. Renaisance stylü minták rajzolása, lap- és fősz-minták után. Tanár: Zorkóezy Gyula. 8. T ö r t é n e l e m , h. 3 óra. Az új- és legujabbkor története, külö­ nös tekintettel a művelődési viszonyokra. Tk. Mangold Lajos : Világtörté­ nelem. III. kötet. Helmár Ágost. Történeti atlasz III. tüzet. Tanár: Schrődl József. 9. T e r m é s z e t r a j z , h. 3 óra. Állattan. A természet testei és azok tulajdonságai. Az állat testének alakja. Sejt, sejtszövetek. Az ember külső takarója, csontváza, izom- és idegrendszere, érzékszervei, táplálkozása, vérkeringése, lélekzése. Emberfajták. Az állatok. Állati szervezet. Állattypusok. Gerinczesek. Puhatestü állatok. ízeltlábúak. Férgek. Tüskebőrüek. Bélnélküliek Végső lények. Az állatok földrajzi elterjedése. Tk. Báthory: Állattan. Tanár: Polónyi Károly. 10. M e n n y i s é g t a n , h. 3 óra. Tevőleges, tagadó és tört kitevőshatványmennyiségek. Egész és tört mennyiségek különböző számrendsze­ rekben. A gyökmennyiségek átváltoztatása. Logarithmus számolás. Comple mennyiségek. Trigonometria. A derékszögű, ferdeszögü és egyenlőszáru háromszögek megoldása. A körbe és kör körül irt szabályos sokszögek meghatározása. Algebrai kifejezések mértani ábrázolása. Havonként iskolai dolgozat. Tk. Mocnik-Schmidt: Algebra. Abel: Mértan. I. r. Tanár: Miklóssy Sándor. 11. T e s t g y a k o r l á s h. 2 óra. Az V-ik osztály, illetve az eddig tanult tananyag kibővítve. Szabad gyakorlatok, ellentétes tagmozgatások különböző kiindulási helyzetből s külön számolásra, mi által folytonos váltakozó képek állanak elő. Társas gyakorlatok, függő állások, támasz­ fekvések, különböző s nagyobb figyelmet és ügyességet megkivántató já­ tékok stb. Szergyakorlatok: Korlát, nyújtó, gyürüshiuta és ugrómérczén való gyakorlatok csapattornázás szerint. Tanár: Váry László. Heti órák száma : 30, iletőleg 29.

Hetedik osztály Osztályfőnök: S chrődl József. 1. V allástan . Heti 2 óra. Egyháztörténet. Az első keresztények élete, isteni tisztelete, egyházi zsinatok. Üldöztetések. Tévtanok. Az első reformátorok. A reformatio Németországban s a reformatio terjedése ha­ zánkban. Tk. Pállfy Albert. Tanár: Justh János. 2. Magyar nyelv, h. 3 óra. Nagyobb olvasmányok. Zrinyiász. A két szomszédvár. Bánkban. A fösvény. Kisebb olvasmányul szolgáltak, dalok, ódák. elégiák, szatírák, tanköltemények, epigrammák, költői elbe­ szélések, balladák, románczok,reges, példázó és festői elbeszélések. Ezek

39 alapján tárgyaltattak az egyes költői műfajok. Havonként egy házi Írás­ beli dolgozat. Tk, Góbi: Poetika. Tanár Polónyi Károly. 3. Né me t nyelv, h. Hóra. Olvasmány: Schiller Wilhelm Telije egészen, Goethe Hermann und Dorothea-jának I.—IV. éneke. Az olvasott müvek alaki és tárgyi fejtegetése s aesthetikai méltatása. Nyelvtani is­ métlések. Havonként egy Írásbeli dolgozat. Tk W. Teli magy. Heinrich. Goethe s Hermann und Dorothea magy. Weber. Tanár Schmidt Frigyes. 4. L atin nyelv. h. 6 óra. M. T. Ciceronis in M. Antonium oratio phílippica I.-X1V. Vergilius Aeuaeisének 11. könyve teljesen és VI. k. rész­ ben. Cicero és Virgilius életrajza, irodalmi működésüknek méltatása. Alaki, tárgyi prosodiaí és mythologiai magyarázatok A római régiségek­ ből: Róma topográphiája. Róma alkotmányának kifejlődése. A római jog­ viszonyok. A római vallás. Hetenkint egy órában latin stylus gyakorlatok grammatikai ismétléssel. Kétheteukint egy iskolai írásbeli dolgozat. Tk. Ciceronis in M Antonium orationes philippicae ed. C. F. W. Müller. Ver­ gilius magyarázata Veress Ignácz. Tanár: Schrődl József. 5. G ö r ö g n y e Ív, h. 5 óra. A jóniai tájnyelv ismertetése mellett olvastatott Homer Iliásának I. és V. éneke. Herodot V-ik könyvéből 1— 66-ik fejezetig. Az olvasmányt megelőzte mind két iró életére és müvére vonatkozó adatok és nézetek általános ismertetése, valamint az egész müvek tartalmának és menetének előadása, A fordítottak kellő megér­ tésére történelmi és hitregetani ismeretek közlése. Iskolai Írásbeli dolgo­ zatok. Nyelvtani ismétlések. Tk. Homeri kiadás Epitome. Francisci Hochhéggeri. Herodoti hist. lib. IX. vol, curavit Henricus Dietsch. T an ár: Scheffer Gusztáv. 6. G ö r ö g n y e l v h e l y e t t v á l a s z t o t t i r od. o l v a s m á n y , h, 2 óra. Aj Balassa Bálint költeményeiből, a kuruczkor költészetéből vá­ logatott költemények. Gyöngyösi Murányi Vénusa. Kisfaludi Sándor Himfy szerelmei, Csokonai dalai és ódái. Az egyes költők életrajza. B) Euri­ pides lfigeneja Aulishan. Sophokles Antigone-je. A görög irodalom tör­ ténetből : az epikus költészet, a lantos költészet, a dráma. Tk. Jancsó B. Magyar irod. olv. Radó: Ifigenéja Aulisban. Csiky: Anti gone. Schill: Görög irodalomtörténet. Tanár : Schmidt Frigyes. 7. S z a b a d k é z i és g e o m e t r i a i r a j z , h. 2 óra. Szabadkézi rajz: Renaisance stylix főszminták rajzolása, Alakrajzolás, a test arányai­ nak magyarázatával. B) Ábrázoló geometria : A pont, egyenes és sik tér­ beli ábrázolása, viszonylagos vonatkozásaik négy térnegyedben. Egysze­ rűbb testek ábrázolása, Tk. Dr. Fodor László : Ábrázoló geometria ele­ mei. T anár: Zórkóczy Gyula. 8. P o l i t i k a i f ö l d r a j z , h. 2 óra. Az európai államok ismerte­ tése, különös tekintettel a közgazdasági, művelődésre és politikai fejlő­ désre. Az északamerikai egyesült államok. A kiválóbb ázsiai államok. Tk Scholtz Albert politikai földrajza. Tanár: Schrődl József.

40 9. T e r m é s z e t t a n , h. 4 óra. Erőműtan. Hangtan. Fénytan. Tk. Fehér Ipoly : Kísérleti természettan. Tanár Miklóssy Sándor. 10. M en n y i s é g t a n , h. 3 óra. a) Algebra: másodfokú egyenletek, magasabb fokn egyenletek ; geometriai haladvány. b) Stereometria : be­ vezető tételek, melyek a felület és köbtartalom kiszámítására szüksége­ sek ; szögletes testek; a henger, a kúp és gömb. Havonként egy iskolai dolgozat. Tk. Mauritz Rezső: Általános számtan és Ábel Károly Mértan. Tanár: Oravetz Mihály. 11. T e s t g y a k o r l á s , heti 2 óra. Szabadgyakorlatok. Katonai rend­ gyakorlatok ; rendek és kettős rendekbe való fejlődési menetgyakorlatok, kanyarodás, húzódás, vonulás, ellenvonúlás 4-es 8-as és 16-os sorokban, sortestképzés, oszlop és lépcsőzetes felállítás, fejlődések. Társasjátékok, vasbot és súlyzó gyakorlatok, a lapdajátékok különböző nemei. Szer­ gyakorlatok, ugrási gyakorlatok, magas-, távol, rúd-, hinta-, és bakugrás. Kötélugrás helyben, futva és átugorva, kettős csoportban és ellenoldalúlag. Korláton, nyújtón, lovon, nehezebb s nagyobb testi erőt és ügyes­ séget kívánó gyakorlatok, a vízszintes függélyes és rézsútos létrán külön­ böző gyakorlatok, mászó póznákon és köteleken, kör- és gyürüshintákon való gyakorlatok, súlyemelés és dobás távol és magasra stb. cspattornázás szerint- Tanár: Váry László. Heti órák száma 30, illetőleg 29.

Nyolczadik osztály Osztályfőnök: J u s t h J á n o s. 1. V a l l á s t a n, h. 2 óra. Egyháztörténet. Az első keresztények élete, istentisztelete, egyházi zsinatok. Üldöztetések. Tévtanok. Az első reformátorok. A reformatio Németországban s a reformatio terjedése ha­ zánkban. Tk. Pállfy Albert. Tanár: Justh János. 2. M a g y a r n y e l v , h. 3 óra. A magyar nemzeti irodalom ismer­ tetése. A nemzeti mondák, nyelvemlékek s költői maradványok után főleg az újabb irodalom tüzetes ismertetése; a nevezetesebb irodalmi jelensé­ gek méltatása és a főbb irányok megjelölése. Nagyobb költői olvasmányul szolgált Arany: Búda halála ez. eposza; ezenkívül válogatott részletek az ismertetett irók műveiből. Havonként egy házi Írásbeli dolgozat. Tk. Góbi­ tól. T anár: Szántó József. 3. N é m e t n y e l v , h. 2 óra. Olvasmány: Schiller, Wallensteins Tod. A német irodalom rövid áttekintése. Gyakorlati órák nyelvtani és szókötési ismétlésekkel. Havonként egy Írásbeli dolgozat. Tk. Alexander Bernát. Tanár: Justh János. 4. L a t i n n y e l v , h. 5 óra. Költői olvasmány: Horatius Flaccus műveiből: Carm. I. 1., 3., 6., 15., 22., 37. Carni. II. 3., 10. Carm. III. 2. Carm. IV. 2., 4. — Epodon 2. Sermonum I. 1., 6. Epistolarum H. 3. A

41 költő élet- és jellemrajza, műveinek irodalomtörténeti méltatása. Prózai olvasmány: Taciti: Ab excessu Divi Augusti lib. I. cap. 1--40. Tacitus élet- és jellemrajza, műveinek irodalomtörténeti méltatása. A fordítottak tartalmi és tárgyi magyarázata. A római régiségekből, különösen a ma­ gánrégiségek. A római irodalom történetének vázlata. Kéthetenkint Írás­ beli iskolai dolgozat. Tk. Bartal- Malmosi: Horatii Flacci Opera omnia. Szerelemhegyi: Latin irodalomtörténet. Cserép: Római régiségek. Némethi Géza: Taciti ab excessu Divi Augusti. Tanár: Schrődl József. 5. G ö r ö g n y e l v , h. 4 óra, Homer Odysseájából a IX-ének és a X-ből részletek, továbbá Plátóból Socrates védelme. Iskolai fordításul az Odysseából és Platóból kiszemelt egyes részletek. Nyelvtani ismétlések. Plátó életrajza, bölesészete és müveinek ismertetése. Tk. Homer Odysseája Dindorf kiadása szerint. Plátó Socrates védelme és kritója, Horváth Zsigmondtól. Tanár: Scheffer Gusztáv. C. G ö r ö g n y e l v h e l y e t t v á l a s z t o t t Í r od. o l v a s m á n y , h. 2. óra. a) Részletek gr. Széchenyi I. „Hitel"-éből. Részlet b. Wesselényi M „Balitéletek“ ez. munkájából. Kölcsey országgyűlési naplója. Részlet b. Eötvös József „Reform“-jából. Desewffy Aurél: A „Pesti Hírlap“ és „Kelet népe“ közti viszály. Kemény Zsigmond „Élet és irodalom“ ez. munkájából részlet, b) Platon - Sokrates védekezése, Kriton, Gorgias, Az állam. Aristoteles ethicájából részletek. Tk. Janesótól és Alexander Bernáttól. T anár: Szántó József. 7. S z a b a d k é z i és g e o m e t r i a i r a j z , h. 2 óra. a) Szabadkézi rajz: Alakrajzolás, fej, kéz és lábak rajzolása részben lap, részben főszminták után. b) Ábrázoló geometria: Mértani testek, koczka, hasáb, gúla ábrázolása, síkkal való metszésük, egyenessel való döfésük, árnyékmeg­ határozásuk. Forgási testek ábrázolása, kifejtésük. Síkmetszések, árnyék szerkesztése. Tk. Dr. Fodor László: Az ábrázoló geometria elemei. Tanár: Zorkóczy Gyula. 8. T ö r t é n e l e m , h 3 óra. Magyarország történelme. Tk. Mangold Lajos. Tanár: Justh János. 9. T e r m é s z e t t a n , h. 4 óra. Hőtan, máguesség, elektromosság, a kosmographia elemei. Tk. Fehér Ipoly: Kísérleti természettan. Tanár: Oraveez Mihály. 10. M e n n y i s é g t a n , h. 2 óra. Permutatiók, eo.nbinatiók és variatiók. A mathematika főbb tanainak ismétlése. Havonként egy iskolai dol­ gozat. Tk. Mauritz Rezső: Algebra és Ábel Károly: Mértan. Tanár: Oraveez Mihály. 11. B ö l c s é s z e t , h. 3 óra. a) Psychológia. A lelki életről általában, a lelki jelenségek főbb csoportjai, b) Logika. A logikai gondolkodás ki­ fejlődése, általános és rendszeres gondolkodásformák; a tudományok fel osztása; inductiv és deductiv kutatási módszer. Tk. Pauer Imrétől. Tanár: Szántó József. *3

42 12. T e s t g y a k o r l a t , h. 2 óra. A Vll-ik oszt. tananyaga, különösen figyelmet forditva a gyakorlati szabályzat 14., 16., 18., 19., 20. és 21. §-ainak szabályos és pontos keresztülvitelére. A szergyakorlatokat nagyság, erő és ügyesség szerint beosztva, csapatonként űzték. Bővebben lásd a VII. oszt. tananyagát. Tanár: Váry László. Heti órák száma: 30. illetőleg 29. B) Nem kötelezett tantárgyak. 1. E g y h á z i és m ű é n e k , Az I. és II. osztály növendékei heten kint 1 órában egyházi énekben, a III. és IV. osztály növendékei heti 1 órában elméléti és gyakorlati énekoktatásban részesültek : a 1 felső osz­ tályból 48 ifjú dalkört alakítva, hetenkint 2 órában tartott énekgyakorlatokat. Énektanitó és karmester: Maszny Pál. 2. G y o r s í r á s . A Gabelsberger Markovics-féle gyorsírást heti 1 órában 26 növendék tanulta. Tk. Bodogh J. Tanár Miklóssy Sándor. 3. F r a n c z i a n y e l v b e n úgykezdő- mint haladó tanulók a gym­ nasium körén kívül mérsékelt dij mellett nyerhettek oktatást. A lefolyt évben is több kezdő és haladó növendék tanulta a franczia nyelvet. 4. S z a b a d k é z i (magán) r a j z b a n heti 2 órában a gymnasium I—VIII. osztályaiból 32 tanuló nyert oktatást. Tanár: Zorkóczy Gyula.

43

VI,

TANSZEREK. 1. A természettani szertár ez érben a következő szerekkel sza­ porodott: 3.6 kg. vezető huzal, szalraiaksó, 3 drb horganysarok, 4 drb szénsark, több drb kapocs, sróf, 12 dr Smecemel. Newton szijgyürű, nagy szikrainduktor, 4 Röntgen lámpa, porczellántál, 18 drb fotograf le­ mez, nagy Copier ráma, Rodinal folyadék, fixirnatron, fekete papír, 24 celloidin papír, 10 patron tonfixir, lemeztartó, arany chlorid, Klimax lámpa, rézgálicz. kénsav. destillált viz, chromsavas kalium, két mosotál, körcsavarhuzó. Összesen 408 frt értékben. A szertár 276 darabot foglal magában. Szertárőr: Miklóssy Sándor.

2. Természetrajzi gyűjtemény. a) Á l l a t t a n . Csontvázak és csontkészitmények, kitömött állatok, spiritusz- és száraz készítmények, fészkek, tojások, mikroszkopi és műkészitményekből valamint képekből van összesen: 1321 drb; 1463 forint értékben. Ezen gyűjtemény V á r y L á s z l ó és T e r r a y I s t v á n uraktól ajándékozott egy barna keselyűvel, egy alpesi sziklakuszóval és egy köz. pirókkal, K r a u s z S a m u VI. o. tanulótól pedig egy 200 darabból álló rovargyüjteménynyel szaporodott. b) N ö v é n y t a n . Szárított növényekből, mikroszkopi és mükészitményekből és képekből van: 653 darab, 200 frt értékben. Ez évi szapo­ rodás: 18 darab mikroszkopi készítmény ajándékozás K i s s Ma n ó ta­ nárjelölt úrtól. c) Á s v á n y — f ö l d t a n , Ásványok, kőzetek, őslények, kristály­ minták, mikroszkopi és inükészitményekből és képekből valamint egyež eszközökből van: 2046 darab 684 frt értékben. Ezen gyűjtemény szaporitisához ajándékozás útján járultak K i ss Ma n ó , 25 drb dolomit, koprolith, calcit, traehyt. basalt, syderit, barytos antimonitból állógyüjteménynyel. P o l ó n y i K á r o l y ez év április havá­ ban tett olaszországi utjá alkalmával hozott a muzeurn számára : a Vesuvról lávahomokot, lávadarabokat, lapilliket; Pompejéból: kristályos lávákat, fehér márványt, mozaikot, épületkövet; Tivoliból: travertinot; Murano szigetéről: üveggyöngyöket: a közép tengerből Capri szigete mellől merített tengeri vizet. 3. A chemiai szertár tartalmaz szerekből és eszközökből összesen 112 darabot 121 frt értékben. 4. A rajzszertár foglal magában : a) sodronyminta 10 drb, test­ minta fából 28 drb, földmérőeszköz 34 drb, eszköz 5 drb, gipszminta 15 drb, lapminta 996 drb, könyv 5 kötet, szépirási minta 345 lap.

44 5. Térképgyűjteményünk : ég és földglobusz 4 db, térkép 55 db. 6. Tornaszertár kézi szerek: 104 drb, ugró szerek 7 drb, maszó szerek 6 drb, függésre való szerek 8 drb. támasztószer 1 drb, lebegő gyakorlatra való szer 5 drb, egyéb készülék 58 drb, 7. Pénz és óremgyüjtemóny 1060 drbot foglal magában.

VII

KÖNYVTÁRAK, 1. Tanári könyvtár. A lefolyt tanévben a kővetkező művekkel szapoiodott: Magyarország tiszti cziin- és névtára 1897.. Dr. Kazár Ödön : Emlékbeszédek, Baksay Gergely: A szatmárnémeti ev. ref. gym. törté­ nete, Hanusz István: Az első 85 év a kecskeméti m. kir. állami főreál­ iskola életéből, Dr, Boros Gábor: A nagyszebeni állami főgymn. törté­ nelme, Dr. Ráth Zoltán: Magyarország Statisztikája, Bokor Gusztáv: A raágyar hivatalos statisztika fejlődése és szervezete. Magyarország népes­ sége a pragmatica sanctio korában 1720—21, A közoktatás állapotáról szóló 25. jelentés, Polgár György : Ó-kori hitéleti és művészeti régiségek képgyűjteménye, Ádám G. és Joó Im re: A nagykőrösi ev. ref. főgyinnasium története, Farkas Trajáu: A belényesi gör. kath. főgymn. története, Bécsi Márton : A kaposvári m. kir. állami főgymn. története, Kiss Ernő ; A dunántúli ev, ref. egyházkerület pápai főiskolájának története, A Bethlen-collegium legújabb története, Dr, Sehönvitzky Bertalan: A pozsonyi kir. kath. főgymn. története, Gróf Andrássy Gyula: Az 1867-iki kiegye­ zésről, Thewrewk István: László föherczeg életéből, Szabó K. és Hellebacli A .: Régi magyar könyvtár, Grósz Lajos: A természet köréből, Berchardt Jakab : A renaissancekori műveltség Olaszországban, Ruskin : Velencze kövei, Radó Antal: Az olasz irodalom története, Ribot T h,: A lelki átöröklés. Szilágyi Sándor: Erdélyi Országgyűlési Emlékek, Nagy Gyula: Történelmi Emlékek, Thanhoffer Lajos: Előadások az anatómia köréből, Dr. Klug Nándor: Az érzékszervek élettana, Migyar Statisztikai évkönyv 1896., Rácz Gyula; Mennyiségtaní jegyzetek, Than Károly: A kísérleti chemia elemei, Maurer János : Tornaszergyakorlatok, A tornázás anyaga, Magyarország fölmivelése 1896., Dr. Weisz Kér. János: Világtörténet 4 k., Dr, Moldován Gergely : A románság, Dr. Csuday Jenő: A legújabb kor története. Dr. Czirbusz Géza : Balbi Adorján Egyetemes Földrajza, Dr. Max Wildermann: Jarbuch der Naturwissenschaften, Dr. Hőgyes Endre : Emlékkönyv a budapesti királyi magyar tudományegyetem múltjáról és jelenéről. — A közoktatás állapo­ táról szóló 26. jelentés. — Folyóiratok és füzetes kiadványok: Budapesti

45 Szemle, Protestáns Egyházi és iskolai Lap, Evang. egyház és Iskola, Evangélikus Családlap, Statisztikai havi közlemények, Magyar Nyelvőr, Századok, Magyar történeti életrajzok, Hivatalos Közlöny, Egészség, Her­ cules, Nemzeti iskola, Athenaeum, Irodalomtörténeti Közlemények, Mathematikai Lapok, Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny, Természettudomá­ nyi Közlöny és Pótfüzetek, Magyar Paedagogia. Egyetemes Phil. Közlöny, Osztrák-magyar monarchia Írásban és képben, A magyar tud. Akadémia értekezései, értesítői és Közleményei. A könyvtár 1791. kötetre terjed. A könyvtár őre : Hallay Zoltán. 2. Ifjúsági könyvtár. A lefolyt tanévben a következőkkel gyara­ podott: Almanach, 1897. évre, szerk. Mikszáth Kálmán, Kölcsey Ferencz, Parainesis, 5 kötet, Markó Miklós: Czigány zenészek albuma, 1 kötet. Gaal Mózes: Hazafias könyvtár, történeti elbeszélések, 30 kötet, Kemény Zsigmond: Gyulay Pál 2 kötet. Férj és nő 1 k., Beszélyek és regénytö­ redékek 2 k. Az özvegy leánya 1 k. Jókai Mór: Egy magyar nábób és Hoffmann Ferencz ifjúsági irataiból 52 kötet. E könyvtárban van 1125 k. Könyvtárőr. Zorkóczy Gyula.

V III

ÉLELMEZÉS, Főgymnasiumunknál a tanuló ifjúság élelmezése kétféle : c o n v i ct u s i és — a szegényebb sorsuaké. — a 1u m n e u m (tápintézet). A eonvictusban kap a növendék ebédre levest, b u s t, főzeléket he­ teként egyszer tésztaételt és kenyeret; — vacsorára főzeléket és kenye­ ret, hetenkét kétszer pecsenyét, egyszer tésztaételt. Az alumneumba járók kapnak leves-, bus- és (25 dgr.) kenyérből álló ebédet; — főzelék — hetenként egyszer tészta ételből és (25 dgr.) kenyérből álló vacsorát. A convictusi élelmezésért — ebéd- és vacsoráért— ez évben 58 frt, — az alumneumi ellátásért 38 frt évi dij fizettetett. A dijak f é 1é v e n k é n t — szegényebbeknél kisebb részletekben is — de mindig előre fizetendők. A lefolyt tanévben mindkettőben 06 tanuló étkezett. A tanulók száma az esyes osztályokra igy oszlik s z é t: I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. 1). 4. 9. 0. 9. 13. 10. 6.

46

IX,

s e g ít ő

eg yesület,

A múlt 1895—96. iskolai évben intézetünknél megalakult, szorgal­ mas és jó magaviseletü szegény tanulókat, valláskülönbség nélkül segitő egyesület pénztárának gyarapításához, a múlt iskolai évben közlőiteken kiviil hozzájárultak: a dobsinai ev. egyház 20 írttal, özv. Feledy Feienczné 5 írttal, Lisszauer Adolf 2 írttal, A tornaversenyre gyűjtött költség maradványa 16 írt 79 kr. Falvy Jenő helybeli kereskedő 50 drb füzetet ajándékozott szegény tanulóknak, melyeket az igazgató az év elején ősz tott ki több darab iskolai könyvvel együtt; ez utóbbiakat használat vé­ gett kapják a szegény tanulók. Ezen egyesület pénztárából Galló Rezső V. oszt. tanuló a milleniumi országos kiállítás megtekintésére úti költségül kapott 9 forintot. Mráz László I. o. tanuló tankönyvekre 8 forintot, beiratási díjra 3 frtot. Deme Lajos V. oszt. tanuló szintén beiratási díjra: 3 frtot. Vagyonállás az 1896. év végén: Kamatozó tőke deczember 31 lg 1061 írt 98 kr. Ennek tövült kamatja . . 28 írt 39 kr. Egy alapitó tagnál . . . 5 0 frt — kr. Összes vagyon

1140 frt 37 kr.

XIFJÚSÁGI EGYESÜLETEK, a) Ö nkópző-kör. Az önképző kör a lefolyt tanévben szept. 13-án tartotta meg alakuló gyűlését, Szántó József tanár vezetése alatt. Rendes tagjai voltak a főgymnasium Vili. és VII. oszt. tanulói, rendkívüliek az V. és VI. osztályúak. Tisztviselői voltak az ifjúság részéről: Zimmerman Rezső Vili. oszt. t. alelnök, Kameniczky András Vili oszt. t. titkár, Pazar Dezső VII. oszt. t. főjegyző, Terray Gyula Vili. oszt. t. főkönyvtáros, Szilágyi Zoltán VIII oszt. t. pénztáros, Soldos Béla VII. oszt. t. aljegyző, Merkle Márton VII. oszt. t. alkony vtáros. A bíráló-bizottság tagjai voltak a VIII. o sztásb ó l. Beer Béla, Fekete László, Petrovics Milán, a VII. osztályból: Havas Nán­ dor, Kovács Béla, Quittko János. Az önképző-kör a lefolyt tanévben egy alakuló, 19 rendes és márcz. 15-én egy diszülést tartott.

47 Beérkezett öszesen 38 munka; ezek közül 3 megdicsértetett, 6 mél­ tánylást nyert, 13 tudomásul vétetett, 4-et pedig elvetettek. 12 munka pedig az év vége felé adatván be, bírálatra ki nem adatott. A kör előtt felolvasott 20 bírálat közül G ot megdicsértek, 7 méltánylást nyert, 13 tudomásul vétetett. A megdicsért munkákat Fekete László, Jovánovics Milán és Stromp Rezső VIII. oszt. tanulók, megdicsért bírálatokat pedig Fekete László, Bónis Aladár, Horváth Andor VIII. oszt. t. és Sztupka László, Kovács Béla, Havas Nándor VII. oszt. t. készítették. Meghallgatott a kör 42 szavalatot, egy dialogot és egy melodrámát. 7 szavalat és a dialog megdicsértetett, 13 méltánylást nyert, 20 tudomá­ sul vétetett, kettőt elmondásra Ítéltek. Márczius 15-ét, mint nemzeti ünnepet a kör alkalmi dolgozat felol­ vasásával, szavalatokkal és dalokkal ünnepelte meg. A műsor a következő volt: 1. Rákóczy-induló. Előadja a főgymn. zenekör. 2. Nemzeti dal, Petőfi Sándortól. Szavalja : Gundelfingen József VIII. oszt. t. 3. Kossuth sírja. Néphymnus, Szentirrnay Elemértől. Előadja a főgymnasumi dalos-kör. 4. Alkalmi felolvasás. Irta és felolvassa Havas Nándor Vili. oszt. t. 5. Koldus-ének, Arany Jánostól. Szavalja Kovács Béla VII. oszt. t. 6. Kurucz-dal Káldy, Gyulától. Előadja a főgymn. vegyeskar. 7. Az agg őrmester, Beranger-től. Szavalja Zimmerman Rezső Vili. oszt. t. 8. Magyar Népdalok. Előadja a főgymn. zenekör. Jutalomban részesültek: szavalatért T. Nehrer Gyula ur 5 frtos ajándékát Zimmerman Rezső Vili. o. t. kapta; ugyancsak szavalatáért Kovács Béla VII. o. t. Tek. dr. Auerbach Lajos ur 4 frtos jutalmát kapta; mig Tek. Szontagh József iskolatanácsos ur 10 francos aranyát az önképző-kör elnöke ugyancsak Zimmerman Rezső Vili. o. tanulónak Ítélte oda az egész tanévben készített szép prózai munkáiért. A jelen tanévben az önképzőkör előfizetett a Fővárosi Lapok-ra, a Borsszem Jankó-ra, a Magyar Szalon ra és a Vasárnapi Újság füzetes vállalatára. b) Dalkör. A lefolyt tanév elején is megalakult a daloskor a felsőbb osztályok növendékeiből. A tagok száma 48. Hetenként 2 órában gyakorolták ma­ gukat Maszny Pál énektanár vezetése alatt. Tanulmányaik eredményét bemutatták a reformáczio emlékünnepén, a főgymnasium ifjúsága által tartott hangversenyen, a márczius 15-én tartott iskolai ünnepélyen, az év végén a záróünnepélyen. A daloskör elnöke Szántó József.

48 e) Z enekör. A zenekor Schrödl József tanár elnöklete alatt 10 rendes működő és 30 rendkívüli hallgató taggal ez évben is megalakult. A tagok heti 2 órában jöttek össze és gyakorolták magokat, úgy hogy kétszeri nyilvá­ nos fellépése alkalmával a közönség tetszését kiérdemelték. Fellépett a kör a márcziushó 6-án a gymnasium ifjúsága által tartott hangversenyen és a márczius 15-én tartott hazafias ünnepélyen. d) Tornakor. Az ifjúsági tornakor szept. 8-án alakult meg Váry László szaktanár elnöklete alatt. Beiratkozott 28 tag. A kör tisztviselőivé közfelkiáltás ál­ tal kővetkezők választattak meg : alelnök : Nászai Vilmos Vili., helyettes alelnök: Merkle Márton VII,, jegyző : Batta Kálmán V ili., pénztárnok : Sztupka László VII., Csapatvezető : Bónis Aladár VIII, Jovanovies Milos VIII., helyettes csapatvezető : Szabó La­ jos VII., Kürtös: Merkle Márton VII., dobos: Gundelfmgen József Vili. és Lakatos László VII. osztálybeli tanulók. A kör hetenként 1 rendes órát tartott az elnök vezetése alatt és 2 gyakorló órát az alelnök felügyelete alatt. A rendes órákban' különösen, a szabad és katonai rendgyakorlatok tartattak, mig a gyakorló órákban kizárólag szereken gyakorolta magát az ifjúság és pedig tetszés szerint választva a szegeket. A menetelések gyakorlása végett a város határán több Ízben tett kirándulást az ifjúság. Vagyoni állapota a körnek : tagsági dijakból befolyt 28 frt, bünte­ tésekből 2 frt 46 kr, egy eladott kürtért 3 frt, összesen 33 frt 46 kr., kiadása volt könyvekre: 2 frt 16 kr., kürt 3 frt 60 kr., emléktárgyakra 12 frt 60 kr. összesen 18 frt 36 kr, pénzmaradvány 15 frt 10 kr., melyösszeg a kör alaptőkéjéhez csatoltatott. Ehhez járul még az intézet fel ügyelője tek, Gál János urnák a záró ünnepély alkalmával a kör alap­ tőkéjének javára tett 10 frt adománya, melyért a kör e helyen is nyilvá­ nítja hálás köszönetét. Az évzáró ünnepélyen különösen kitüntették magokat s a kör által emléktárgyak és könyvekkel jutalmaztattak; I. dij Nászai Vilmos VIII. 2-ik Bónis Aladár VIII, 3-ik Szabó Lajos VII, 4-ik Jovanovies Milos VIII. 5-ik Krausz Samu VI., 6-ik Merkle Márton VII., 7-ik Lenkey Gyula V., 8-ik Zajdó László VI. oszt. tanulók. A rossz idő miatt a versenyfutás, súlydobás, magas és hosszú ugrás elmaradt, csupán a rúdugrás és magas bakugrást mutatták be, melyhez bár a tornacsarnokban futamvételhez igen rövid pálya volt, még is szép eredményt értek el, rúdugrásban Szabó Lajos VII. o. t. 290 cm. Merkle M. VII. o. t. magas bakon 220 cm, eredményt ért el, súlydobási próbán Kosa Gáspár 7 kg. vasgolyóval jobb kézből 9.20, balkézből 8.10 métert dobott.

49 e) Gyorsírókor. A gyorsírókor 34 rendes trggal Mikióssy Sándor tanár vezetése alatt 1896 szept. 10 én alakult meg. Ekkor választattak meg a tisztviselők s jelöltettek ki az előadók. A kezdők tanítását a rendtartásban megszabott dij mellett Mikióssy Sándor tanár vállalta magára. A tanulók száma 28 volt, kik felváltva heti 1 2 órában szerdán és szombaton d. u. 1 órakor tanultak. A haladók vezetését Terray Gyula VIII. oszt. tanuló vitte, ki heti 1 órában szombaton d. u. 1 órakor tanította az 5 haladót- A vizs­ gálatok június hó 18-án voltak, melyek után a kör záró gyűlését tar­ totta meg.

XIA TANÉV LEFOLYÁSAA tanév kezdete. September l-jén osztotta fel véglegesen a tanári kar egymásközött a tantárgyakat. Ugyanaz nap megtartottuk a javító, pótló és felvételi vizsgálatokat. 14 tanuló egy egy tantárgyból nyert elég­ telen osztályzatát kijavította, hogy felsőbb osztályba léphessen. 2 elég­ telen érdemjegy mellett 18 tanuló kapott püspök úrtól engedélyt a javí­ tásra; ezek közül 14-nek sikerült a javítás, 4 pedig osztályismétlésre utasittatott. — Szept. 2 —5 eszközöltetett a beiratás, Szept. 7-kén a be­ iratkozott ifjúság a tanárkar vezetése mellett részt vett az iskolai év meg­ nyitása alkalmából tartott istentiszteletben, melyen Terray Gyula főespe­ res emelkedett beszédben ecsetelte az ifjúság kötelességeit, az idő felhasználását s magaviseletét illetőleg, — Istentisztelet után az ifjúság az intézet nagytermében gyűlt össze, hol az iskolatanács részvéte mellett alkalmi ének és ima után a főgynasium igazgatója szív­ hez szóló szavakat intézett az ifjúsághoz, kiemelvén azon elveket, melye­ ket a tanulónak a beállott tanévben is szem előtt kell tartania, hogy idejövetele czélját elérje. Erre következett a fegyelmi szabályok felolva­ sása s magyarázata. Szept. 8-án a rendes tanítás vette kezdetét az álla­ mi tanterv s az erre vonatkozó utasítások szerint. Változás a tanári karban. Baltazár Gábor és Löw Gyula h. ta­ nároknak intézetünktől való távozása folytán kiirta az iskolatanács pályázatot Az elsőnek helyére a classica philogiai tanszékre a mélt. vallás- és közoktatásügyi miniszter Hallay Zoltán szakvizsgázott tanárjelöltet ne­ vezte ki h. tanárnak; Löw Gyula rajztanár helyébe pedig Zorkóczy Gyu­ la, polgáriskolákra képesített rajztanárt választotta meg az iskolatanács. 3*

50 — Schuster Alfréd r. tanár az egyéves önkéntesi szolgálat teljesítése czéljából egy évi szabadságot kért és Kapott s szept. végén távozott az intézettől. A helyettesítésére kiirt pályázat meddő maradván, octoberhóban Justh, Schrödl, Krausz és Hallay töltötték be Schuster óráit, nov. 1 tői pedig Schmidt Frigyes alapvízsgázott tanárjelölt helyettesibe a tan­ év végéig. F elü g y elet. Iskolánk nagyérdemű felügyelőjéről másutt tettein em­ lítést. A júl. 12 én elhunyt Schlosser Albert felügyelő helyét a régi gya­ korlat alapján az egyházi felügyelő. Gál János töltötte be, ki sokoldalú teendői közepette, ritka ügybuzgós'ágot s nemes törekvést tanúsított fő-, gymnasiumunk ügyeinek vezetésében. Iskolai szabályzatot vártunk az egyetemes gyűléstől, azért a pártfogósági gyűlés megtartása s a felügye leválasztás, — hogy az a zsinati törvények értelmében történhessék — az egyetemes gyűlés utáni időre halasztatott. Mivel azonban az egyete­ mes gyűlési jegyzőkönyv csak januárban jelent meg, az iskolatanács ki­ mondotta, hogy a tanév végéig nem tart pártfogósági gyűlést s igy nem választ felügyelőt. Fogadja az iskolának régi áldozatkész pártfogója s buzgó tanácsosa e helyen is az iskolatanács és a tanári kar hálás elis­ merését azon nemes közreműködéséért, melyet egy tanéven keresztül mint felügyelő iskolánk érdekében kifejteni szíveskedett. Szept. 29, és 30. napjain tartotta Dunay Ferenez kir. tanácsos s tankerületi főigazgató hi­ vatalos látogatását, hogy az 1883. évi XXX. t -ez. értelmében mint mi­ niszteri megbízott gyakorolja a kormány felügyeleti jogát. A látogatás végeztével a tanári karral értekezletet tartott. A min. biztos az épületet eléggé megfelelőnek találta, megjegyezte azonban, hogy egy-két tante­ rem megnagyobbitása s a szaporodó gyűjtemények és könyvtárak czélszerü elhelyezése az épület kibővítését tenné kívánatossá ; a tanárok működése felett elismerésének adva kifejezést, hasznos tanácsokat s út­ baigazításokat hozott fel a tanári kar előtt, a mit ez köszönettel foga­ dott. A Vili. osztály május 0-án megtartott vallás tani vizsgálatára püs­ pök ur Baltazár Antal kiérd, esperest s egyházmegyei pénztárost küldötte vezető elnökül, ki a szabályzat értelmében nemcsak az említett vizsgá­ latot vezette, hanem a vallástannak s az egyházi éneknek az egész gymnasiumban való tanítására s a vallás erkölcsi élet ébresztésére s fejlesz­ tésére kért s kapott felvilágositást, — A szóbeli érettségi vizsgálatokhoz püspök űr a kerület részéről elnökül ugyancsak Baltazár Antal esperest, a limit, vallás- és közoktatásügyi m, kir, miniszter úr Góbi Imre iőgymn. igazgatót küldte ki kormányképviselőnek. V allás-erkölcsi és hazafias nevelés. A kegyes és magasztos ér­ zelmek fejtegetésére s fentartására az intézet nagy gondot fordít, A tan­ órákat imával kezdjük és végezzük; a vasár és ünnepnapi délelőtti is­ tentiszteletben -1 tanár vezetése s felügyelete mellett vett részt az ifjú­ ság; a téli hónapokban vasárnaponként tartott istentiszteleten egy egy ének elzeugzése után Oravecz Mihály igazgató és Krausz Lajos tanár ol­

51 vastak fel a? ifjúság értelmi fejlettségének megfelelő szent beszédeket és imákat. Kétszer, oct. 31-én és máj. lG-án járultunk ájtatossági előgyakorlatok — deprecatio — után az Ur vacsorájához. A reform,iczio em­ lékünnepén Krausz Lajos tanár mondott ünnepi beszédet, kiemelvén a refonnáczio befolyását a tudományra, szabad kutatásra, haladásra, iro­ dalomra s a tanügyre. Részt vett az iskola a f. évi február 14-én Melachton születésének 400-ik évfordulója alkalmából a helybeli ev. egyház által rendezett vallásos összejövetelen melyen Frenyo Lajos segédlelkész felolvasása mellett, az ifjúsági dalkör az „Erős várunk“-at énekelte, üravecz Ödön VI. o. tanuló Sántha Károly „Melanchton“ czimü ódáját sza­ valta s az igazgató imát mondott. Márcz. 0-kán a, Segítő egylet javára sikerült hangversenyt rendezett az ifjúság a következő műsorral: 1. „Induló" (a Virágcsatábó). Előadja a fogyni, zenekara. 2. „Székelydalok." Harraeh Józseftől. Előadja főgymn. vegyeskara. 3. „Hajótörés," monolog Coopeetől Szavalja Oravecz Ödön VI. o. t. 4. „Rapsódia." Liszt Ferencztől. Zongorán előadja Schneider Char­ lotte k. a. 5. „Népdalok." Előadja a főgymn. zenekara. 6. „Bendőfi ur szerelme. Hoodtól Szavalja Kovács Béla VII. o. ť 7. „Eredeti magyar dalok.“ Előadja a főgymn. daloskor. 8 „Szerelmi ária“ Tumorából. Énekli Jovanovics Milán, zongorán kiséri Benedikty Szeréna k. a. é. „A k o m é d i á s “ Vígjáték Csiky Gergelytől. Személyek: Lesinszka grófnő — = — Szoyka Emma k. a. Király Piroska •— — — Markó Matild k. a. Kosztka — — — — — Pazar Andor VIII. o.t. Scliimaezius diák —- — — Petrovics Milán VIII. o. t. Gergely — — — — Lakatos László VII. o. t. Sodroczy — — — — Bónis Aladár Vili. o.t. Miklós — — — — —- Gundelíinger J. Vili. o. t. A hangverseny a segitőegyesület javára 122 frtot jövedelmezett. Márcz. ló-ét megünnepelte a főgymnasium Petőfi-köre diszűlésben. — Jun. 8-án Ő Felsége megkoronáztatásának 30 évfordulója alkalmával hálaadó istentiszteletre vezettük az ifjúságot,. Gyűjtést eszközölt a ke­ rületi árvaházra (9 frt 6(3 ki), a gyámintézetre (5 frt) és a segitő egye­ sületre (22 frt 54 kr.) Főgymnasiumunk tanulói közül 45-en Váry László és Zorkóczy Gyula tanárok vezetése mellett megtekintették a milleníumi országos ki­ állítást. Alig maradt tanulója az intézetnek, ki az emlékezetes és tanul­ ságos nemzeti ünnep alkalmából a fővárost meg nem látogatta volna! Az ifjúság egészségi állapota általában jónak mondható. Sajnos, a gyászos halál nem kimélte meg ez évben ifjúságunkat; Tóth Kálmán

52 VII. osztály derék, törekvő tanulóján alig 2 havi itt időzés után kezdtek mutatkozni a benne lappangó sorvasztó betegségnek jelei ; szállásán való nehány heti fekvés után nov. 26 án felvétetett a Kósa-Schopper kórházba a honnan decz. 12 én javult állapotban haza Felfalura távozott, a hol jan. Id én szüleinek s rokonainak nagy fájdalmára örök álomra szénderült. Tanulótársai csak eltemettetése után tudták meg halálát; díszesen kiállított, az osztálytársak, osztályfőnök s az igazgató által aláirt részvétnyilatkozattal fejeztük ki sajnálatunkat s szépviseletü, szorgalmas jó fiú elhunyta fölött. Nyugodjék békében! Az Ég vigasztalja a reményeik­ ben csalatkozott szülőket! Treszler László V. oszt tanúló ugrás közben gyenge és likacsos lábszárát eltörvén, oct. l-től nov. 8-ig, ép úgy mint az elhalt Tóth Kálmán ingyen felvételben részesült a Kósa-Schopper kór­ házba, a honnan teljesen felépülve távozott. Fogadja a főtiszt, igazgató­ ság s a fáradhatatlan intézeti orvos e helyen az intézet köszönetét. Sú­ lyosabb eset volt 8., könnyű lefolyású köhögés és torokbajnál egyéb be­ tegség nem volt észlelhető. A város tiszti orvosa szemvizsgálát czéljából kétszer látogatta meg az iskola minden osztályát, trachomát egy esetben sem konstatált. Ugyanő mint főgimnasiumi orvos szívesen nyújtott'segélyt azoknak, a kik hozzá fordultak. Fogadja az intézet elismerő köszönetét. A tanulók m ag av iseleté általában jó volt Tanári itélőszéket csak egyszer kellett tartani; igazgatói megrovást 6 tanuló kapott. A tanítás e re d m én y e a követelményeknek megfelelő. Az ifjúság gondot fordított önképzésére, miről a könyvtár gyakori használata, a kü­ lönféle körök szorgalmas látogatása, a gyűjtemények szerzése és szapo­ rítása tesznek tanúságot. Kirándúlások. Tanuló ifjúságunk a lefolyt iskolai évben Schrödl és Schmidt tanárok vezetése mellett a sziliczei jégbarlangot és fensikot szemlélte meg. Miklóssy, Sehrődl és Polónyi tanárokkal a rudnai kincstári bányákat járták be. Kiss Manó tanárjelölttel a pelsőczi nagy hegyre tet­ tek kirándulást. Váry László tornatanár több alkalommal menetelés gyakorlatokat eszközölt. Vizsgálatok, A Vili oszt. vizsgálatai május hó 6—15 napjain foly ta k ; e vizsgálatok közül a vallástanit Baltazár Antal, jolsvai lelkész, mint püspöki megbízott vezette. Az Írásbeli érettségi vizsgálatokat május 17—21 napjain tartottuk. A többi 7 osztály vizsgálatai jun. 10—21 napjain tar­ tattak 2—2 tanár jelenlétében, szülők s nehány érdeklődő iskolatanácsös betekintése mellett. A tornavizsgálat jun 8-án tartatott (lásd a tornakört) Május hó 11. és 12-én két Viliik osztálybeli magántanuló, — Jun. 14 és 15-én 7 magántanuló tett vizsgálatot. Az érettségi vizsgálatnak szóbeli része jun. 16 és 18 napjain ment véghez Baltazár Antal elnöklété és Góbi Imre kormányképviselő ellenőrzése mellett. (Lásd a tanirás ered­ ményét. Kegyadományok: 1. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter

53 az 1897-ik évre a 7000 frtn.yi rendes államsegélyen felül költségvetesileg 6000 frtot, mint rendkívüli államsegélyt juttatott főgymnasiumunknak. 2. A rozsnyói nemes egyház a Szerecsen Lajos és László-féle neve­ lési czélokra hagyományozott alapítványból ez évben is 300 írttal gyara­ pította a fögymnasiumi pénztárt. 3. A helybeli takarékpénztár, mint más években, ez idén is 25 frtot adományozott. 3. A Rimamurány-Salgótarjáni vasműegyesület az 1896-ik évre is 56 frtot utalványozott a főgymn. számára. 5. Szontagh József volt fögymnasiumi felügyelő és iskolatanácsos 10 francos aranyat adott a Petőfi kor munkás tagjának jutalmazására. 6. Nehrer Gyula iskolatanácsos 1 db. 10 francos aranyat adományo­ zott a magyar történelemben jártas III. oszt. tanuló jutalmazására, 5 frtot pedig a szavalásban kitűnő tanuló jutalmául, 7. Alexy Albert iskolatanácsos egy IV. oszt. legjobb számoló tanuló jutalmazására 3 frtot tűzött ki. 8. Dr. Auerbach Lajos a Petőfi-körben készített jó dolgozatok ké­ szítőjének 4 frtot ajánlott fel. 9. A Terray Gyula főesperes által a Kossuth Lajos temetésekor el­ mondott beszédek árából létesített Kossuth Lajos-alap a márcz. 15-én tartott ünnepély filléres belépő-dijával 22 frt 54 krral növekedett. 10. A tápintézeti kiadások fedezésére - - kéregetés — suplicatio utján befolyt 723 frt; a rozsnyói egyház híveitől ugyan e czélra 53 frt. 11. Özv. Schlosser Albertné egy csinos szekrényt ajándékozott, mely­ nek értéke 100 frt. 12. Nehrer Gyula iskolatanácsos, a pénzgyüjtemény számára 4 db. aranyat, 29 db. tallért s több apró ezüst és rézpénzt ajándékozott 100 frt értékben. 13. A rozsnyói nemes egyház a Szerecsen hagyatékból a tanáriszobának egy régi órát ajándékozott. 14. Gr. Andrássy Géza, gr. Andrássy Gyula „Az 1867. évi kiegyezés“ cziinü munkájával, Szentiványi Árpád esp felügyelő „Magyarország mezőgazdasága“ czimii munkával gyarapították a tanári könyvtárt. 15. Kiss Manó tanárjelölt közetgyüjreményt és góresövi készítménye­ ket ajándékozott. 16. A Szűcs-társulat 41 db. régi pénzt adott a pénzgyüjtemény számára. Fogadják a nemeslelkü tanügybarátok az intézet elismerő köszönetét.

54

XII. AZ INTÉZETET KÖZELEBBRŐL ÉRDEKLŐ S FONTOSABB RENDELETEK. 1. Püspöki körlevelek XL—XLII. 2. Tornallyay László, Tornallyay István II.. Kirshner Sámuel V. Méhly Gyula, Belák János I., Kovács Miklós IV., Soldos Árpád I., Benkár József VI., Pap János V., Szoboszlay István VI., Krajnák László II., Valko Tivadar V., Tóth Kálmán VI., Gundelfingen József VII., Sztankovics László I., Zajdo László V., Deutsch Zoltán IV., Kiss Rezső I, oszt. tanulók engedélyt nyertek javító vizsgálatra. P. 2401—2418. 3. Az 1895-ik évi számadásokat a vallás- és közoktatásügyi minisz­ ter tudomásul veszi V. K. M. 24576, P. 2741. 4. Löv Gyulának egy évre való alkalmazása rajztanárnak tudomá­ sul vétetett. V. H. M. 44760, P. 2876. 5. Juhász István engedélyt kap a VII. és VIII. osztályból vizsgála­ tot tenni. VLM. 46118, P. 2966. 6. Zorkóczy Gyula rajztanárnak egy évre való alkalmazását a val­ lás- és közoktatásügyi miniszter tudomásul veszi. VKM, 53265 és 3446. 7. Schuster Alfréd tanár katonai szolgálat teljesítése czéljából egy évi szabadságot kap. VKM. 53261., P. 3364. 8. Hallay Zoltán h. tanárnak kinevezése. VKM. 48227, P. 3153. 9. Az iskola meglátogatásával 1896—97 re Dunay Ferencz bízatott meg. VKM. 48539., P. 3211. 10. A kultuszminisztérium a pénzügyminisztérium részére bekivánja az 1895 évi számadást és az 1896 évi költségvetést. VKM. 46127, P. 3210. 11. Miklósy Sándor, Sehrödl József és Schuszter Alfréd tanárok fel­ vétele az országos tanári nyugdíjintézetbe VKM. 22552., P. 3247, 12. Kramarcsik Károly elhalálozott tanár, az országos tanári nyug­ díjintézetbe való tartozása követeltetik. VKM. 21091. P. 3243. 13. Erbesz Milán VI. oszt. tanuló, engedélyt kap vizsgálatot tenni. VKM. 49218. P. 3245. 14. A kiállítás megtekintésére hívja fel a minisztérium az ifjúságot. VKM. 54527. 15. A kiállított tárgyak visszaszálitására vonatkozó min. rendelet. VKM. 58562. P. 2516. 16. Schuster Alfréd a katonai szolgálat alól fel nem menthető. HM. 65192, V. 247. 17. A millenáris értesítő a tanárképző gymnasiumnak adandó. VKM. 63483. P. 3799. 18. A miniszter által kinevezett tanárok kimutatása kívántatik. VKM. 68694. P. 3868.

55 19. Filipovics Sándor a II. osztályból pótló, s a III. osztályból felvé­ teli vizsgálatot tehet. VKM. 69809. P. 3984. 20. 7 tanár fizetésemelése a nyugdíjba beszámittatik. VKM. 61889. P. 4006. 21. Püspöki körlevelek LXI -XCIl. 22. Schmidt Frigyesnek Schuster helyére való alkalmazása tudomá­ sul vétetik. VKM. 72809. P. 103. 23. A tanulók statistikáját kérik. VKM. 72809. P. 102. 24. A tornaversenyre vonatkozó okmány. 25. Az iskola meglátogatásáról felvett jegyzőkönyv beküldése kíván­ tatik. P. 294. 26. Az intézet rendes vallástanárt alkalmazzon. P. 288. 27. Váry László tornatanár az országos tanári nyugdíjintézetbe fel­ vétetik. VKM. 42973, P. 600. 28. Püspöki körlevelek X - XXV. 29. A VIII osztály vallástani vizsgálatára elnökül Baltazár Antal küldetett. P. 840. 30. A Kecskeméten tartandó kér. torna verseny ügyében kiadott ren­ delet. VKM. 20302. P. 938. 31. Oravecz Mihály igazgató, a nagy rőczei felsőkereskedelmi iskola érettségi vizsgálatához miniszteri biztosul küldetik VKM. 21796. 32. Az érettségi vizsgálat elnökeid Baltazár Antal jolsvai lelkész küldetik. P. 33. Kormányképviselőnek az érettségi vizsgálatokhoz Góbi Imre főgymn. igazgató küldetett. VKM. 15999. P. 1004. 34. Balkányi Gusztáv az érettségi vizsgálathoz bocsátható. VKM. 28482. P. 1210. 35. A főgymnasiumnak 1897 re 6000 fit rendkívüli államsegély utal­ ványoztunk ki. VKM. 25658. 37. Az iskola épületére felvilágosítást követel a ministerium. Főigaz­ gató 545. 38. Püspöki körlevelek XXVI—XXXlX. 39. Természetrajzi póttanfolyam rendezésére vonatkozó rendelet. VKM. 34094 P. 1420.

XIII. ö sztö ndíjak é s eg yéb s e g é l y e z é s . Az ösztöndíjak s más segélyezések, mikben a tanuló ifjúság részesült következők: 1. A néhai Teleki-Róth Johanna grófnő által alapított ösztöndíj,

56 melyben a nmélt. és főtisztelendő egyetemes egyházgyülési bizottság ha­ tározatánál fogva az 1890—97. iskolai évben 2 ifjú részesittetett, mind egyike 35 frtban, u. m. Zimmermann Rezső és Kameniczky András Vili. o. t. 2. A Kramarcsik Károly-féle 530 írtból álló jubileumi alapítvány 24 forint, kamatja kifogástalan erkölcsi magaviseletü és jó előmenetelü tanulónak adatik ösztöndíjul. — Ez Tichy Gyula VII. oszt. tanulónak adatott. 3. A Gyürky-Márkus Johanna-féle 500 írtból álló alapítvány, melynek 22 frt kamatja egy VI., VII., vagy Vili. osztálybeli, erkölcsben és tu­ dományban legkitűnőbb szegény tanulónak — felekezeti és nemzetiségi különbség nélkül — ösztöndíjul adatik. Erre Quittko János VII. o. tanuló érdemesittetett. 4. Gömöry András volt rozsnyói lelkész 500 forintból álló alapítvá­ nyának 52 frt kamatja egy jó igyekezető árva fiúnak adatik ösztöndíjul. Ezt Halgass Kálmán VII. oszt. t. kapta. 5. A Szerecsen László féle 500 frtnyj alapítvány 22 frtnyi kamatja egy szorgalmas tanulónak — osztályra való tekintet nélkül — adatik ösztöndijul. — Ezt Kimer Dezső VII. o. tanuló kapta. 0. A rozsnyói születésű Töltéssy Sámuel, volt budai gyógyszerész végrendeletileg 1000 frt tőkét adományozott. Kamatja Pazar Dezső VII. és Oravecz Ödön VI. o. tanulóknak 22 írtjával adatott ösztöndijul. 7. Sárkány Károly ösztöndij-alapitványa, melynek kamatja két leg­ szorgalmasabb VI—Vili. o. tanulónak osztandó ki. — Ezt Markó János és Póscli Dezső VI. o. t. kapták egyenkint 22 írtjával. 8. A Fuhrmann János-féle 200 írtból álló alapítvány, melynek 9 frtnyi kamatja egy VI. o. legjobb tanulónak adandó; ez évben Lersch Ernő VI. o. tanulónak adatott. 9. A Clementisz István-féle ösztöndíjban Schwarcz Béla VII. Treszler László V. Lipták Lajos VI., Hronyecz György III., Sulán Béla II. és Oravecz Mihály I. o. tanulók részesültek fejenkint 5 írtjával. 10. A Nehrer Mátyás-féle 200 frtos ösztöndíjalap 16 korona kamatja Havas Nándor VII. o. tanulónak Ítéltetett a márczius 15-én felolvasott jeles dolgozatáért. 11. Ehn Károly 200 frt alapítványának kamatja (8 frt) a bártfai egy­ ház meghallgatásával Martincsek Márton V. o tanulónak adatott ösztön­ dijul. 12. Kiss Bertalan 100 frt ösztöndíjalap kamatja 4 frt. Krausz Samu VI. o. tanulónak adatott jutalmul. 13. Marko János 40 frtnyi alapítványa és Dráskóczy Gyula magyar Írásbeli dolgozatokra tett ösztöndíj­

57 alapítványa kamatjából jutalomban részesültek Tichy Gyula VIII. o. t. 5 és Kimer Dezső VII. o. t. 2 írtban. • 1-t. A m. kir. pénzügyminisztérium adományozásához tartozó jövedéki birság-alapból Szilágyi Zoltán VIII. o. tanuló 150 frt ösztöndíjban részesült. 15. Alexy Albert iskolatanácsos ur által a IV. o. legjobb számoló, prot. tanulónak kitűzött 3 frtot. Kovács István IV. o. t. nyerte el. 16. Dr. Szontagh Kálmán érettségi vizsgálati alapítványának 27 frtnyi kamatia egy rozsnyói születésű, ág. h. ev. szegénysorsu s az érettségi vizsgálatot jeles eredménynyel tetťérdemes tanuló kapja ösztöndíjul. Ez Halgass Kálmánnak ítéltetett, oda 17. Nehrer Gyula iskolatanácsos által egy a magyar történelemben jártas, Ill ik o. t. jutalmazására kitűzött 10 frkos arany Füleky Bélának ítéltetett oda. 18. A tanári kar 5 tagja, Heiman Mór, V. o.’t. 6 frt jutalomban részesítette. Falvy Jenő könyvkeresk. ugyan-e tanuló jutalmazására 12 frt 50 krt. gyűjtött. 19. Az Irányi József 1820 frtot tevő alapítványának kamatjai egy IV. és VI idegenanyanyelvű tanulónak fognak ösztöndíjul kiosztatni. Ez az ösz­ töndíj a jövő tanévben lesz kiadható. 20. Lampel Róbert könyvkiadó szívességéből jutalomkönyveket kap­ tak : Hritz Kálmán Pósch Rezső III. Markó Árpád és Mayer Emil II. és Osváth Gyula I. o tanulók. 21. Egész, illetőleg részben való tandijelengedésben 63 tanuló része­ sült. Az elengedett összeg: 767 frt. 22. A tápintézeti dijakból 11 tanuló 201 frtnyi elengedést nyert

XIY, A TANÍTÁS EREDMÉNYEA) É r e t t s é g i v i z s g á l a t o k . Az 1897. május hóban megtartóit Írásbeli érettségi vizsgálat téte lei. a) Ma g y a r ö n á l l ó d o l g o z a t r a : 1. Magyarország politikai nagysága Nagy Lajos alatt. 2. A gépipar nemzetgazdászati haszna és veszélyei. 3. Emlékbeszéd egy tanulótárs sírja felett. Eredmény: jeles 6, jó 8, elégséges 10. b) F o r d í t á s m a g y a r b ó l n é m e t r e : A magyar korona, irta : Jókai Mór. (Dr. Schack Béla: Magyar szö­ veg német fordításra.) Eredmény: jeles 6. jó 4, elégséges 14.

58 c) F o r d í t á s m a g y a r b ó l l a t i n r a : Cornelius Tacitus Annaleseiröl (Cserny K. és Dávid J . : Latin stílusgyakorlatok 12. fej. alapján). Eredmény: jeles 3, jó 8, elégséges 13. d) F o r d í t á s g ö r ö g b ő l m a g y a r r a : Xenophon Anabasis III. k. i. fej. 4—8 számig. Eredmény: jeles 2, jó 4, elégséges 5. e) M e n n y i s é g t a n i d o l g o z a t r a : 1. Számtanból: Valaki tartozik öt év múlva 3500, tiz év múlva 5500 frtot lefizetni; mily részlettel törleszthetné adósságát tiz éven át minden év végén, ha 5 °/0-os kamatos kamat vétetik számításba ? 2. Mértanból: Egy háromszög ohlalai 28, 35 és 42 dm. hosszúak; mily nagy azon négyzet átlója, mellnek területe az említett háromszög területével egyenlő ? Eredmény: jeles 6, jó 8, elégséges 9, elégtelen 1.

59

2323

4

ZJ

® 6

13

—

li

—

m

3

*5) o ---- s o

5

3

4'

i

i

% N j ö

*0)

S-. W

1

i

3

’-Tj

m

1 katonai 1 hivatalnoki

b£

CD

N

‘ C3

1 technikai

m

1 Bányászati

o

N

aj N

tanári 1 orvosi

aj

xa

2

1

!

—

CD

a

Bejelentett pályaválasztás

egy évre

24

É rettn ek nyíl Visszavette» ványittatolt te tt

szeptemberre

24

jelentkezők közt volt

másutt végző

A

írásbelit tett sikerrel! Szóbelit tett sikerrel j Jelesen

Jelentkezett összesen! az intézetben v égző

Az érettségi vizsgálatok eredményénok áttekintése

1

B) Az évi tanulás eredményének kimutatása. Eredmény

I.

! III. IV. v.

H

osztályt)

Minden tantárgyból jeles Minden tantárgyból legalább jó , Minden tantárgyból legalább elégséges Egy tantágyból elég­ telen Két tantárgyból elég­ telen , Több tantárgyból elégtelen Osztályonként őszszesen .

a

aimlók közül

1

4

1

4

5

7

4

2

8

14

14

9

14

4

VI. VII. Vili. Összesen

2

12

6

4

34

9

16

105

4

1

2 n

2

1

8

4

5

3

5

7

i

2

27

5

1

—

i

i

—

—

8

16

23

25

18

24

194

36

i 24

28

Az érdemjegyek fokozata s a névsorban használt rövidítések m agyarázata a) A tanulm ányokban te tt előm enetelnél: jeles — 1, jó — 2, elégséges “ 3, elégtelen = 4 ; — b) a m agaviseletnél: jó =r 1, szabályszerű = 2, Uevésbbó szabályszerű— 3 rossz — 4. — R övidititések: ref. — reform átus r. k. — római katholikus, g. k. — görög keleti, izr. 3= izraelita, m. t. m agántanuló, ism. ismétlő. — A névsorban vallásra nézve nem jelzett tanulók ágostai hitvallásnak.

60

C) Az ifjúság órdemsorozata, ELSŐ OSZTÁLY.

Bachnyák S. rk. Bálint János ref. Beer Géza izr. Csillag Fér. rk.isra. 5 Darmo János Darmo Márton Deutsch Barna izr. Dénes Zoltán Dóbisz Lajos 10 Fischer Béla Hevessy Kálmán Jánosik István Keszi Dezső Klementik János 15 Knóth László Kovács István ref. Lőrincz Samu ref. Matisz József rk. Mánik István 20 Mráz László Oraveez Mihály Osváth Gyula ref. Osváth László ref. Princz Dezső izr. 25 Rabin Antal izr. Rácz Sándor ref. Róth Ernő izr. Schaffer Zs. izr. Schiffer Móricz izr. 30 Smiák Lajos Szlaboezky Jenő Szmik Zoltán Urbán Pál ref. Waldmann M. izr. 35 Waldmann izr.istn.

I 1 3 3 3 3 1 3 3 3 2 2 2_ 2 i 3 3 3 1 3 1 1 2 2 i 2 3 3 3 2 i

2 2 3 2

4 2 3 3 3 3 3 2 3 4 2 3 3 3 1 3 4 4 2 4 1 1 2 3 2 3 3 3 3 2 2 3 3 3 3

4 2 3 3 3 3 3 9

4 4 3 3 3 4 2 3 4 4 2 4 1 1 9 3 3 4 3 3 4 3 3 3 3 3 3

.4 1 4 3 2 3 3 2 3 3 1 3 2 3 1 2_ 4 4 1 4 1 1 2 2

3 2 3 3 3 3 3 2 3 3 2 2 2 3 1 3 4 4 2 3 1 2 i 3 3 3 3 3 3 1 3 2

3 3

4 2 3 4 3 3 2 3 4 4 3 3 3 4 2 3 4 4 1 4 1 2_ 3 3 o O 4 4 3 3 1 3 3 4 3 3

2

3

9

3 4 3 2

3 9 9

2 2 3 2 2 3 9

2 3 3 1 3 3 3 2 3 3 3 3 3 2 9

l 3 3 O O

1 3 2 i 2 — 3 1 2 3 1 3 2 1 o Ó 1 2 3 1 1 2 3 1 3 3 3 3

2 2

2

—

: —

9

2 i

Magaviselet

2 — l 2 — — 2 — 9 — —

—

2 2 — 2 _ — —i 2 _ 2 2 2 _ i — i — 9 _ •> 1 2 i 2 _ 2 _ i _ _ 3 2. —

—

—

-

—

1

4 2 3 3 3 3 3 3 3

Műének

Testgyakorlás

Szépírás

Rajzolómértan

' Számtan

Földrajz

Latin nyelv

Magyar nyelv

Vallástan

A tanuló neve

Magánrajz

Rendk. tant.

Rendes t a n t á r g y a k

_ _ — 3 —

—

2 i i i i 2 i 2 2 2 i i i .i 1 i i 2 2 i 2 i i i i i 2 9

2

—

i

i

i

2_ i 2 2 2 2 _ 9 2 _ i 2 — i —

i

2 2 2 i

Magántanuló: Kovács Károly ref.

i

2

2

—

—

—

MÁSODIK OSZTÁLY.

2 i i i 3 2 3 2 3 2 2 i 3 1 1 3 3 3 2 2 2 iz 3 2

2 2 i i 2 i i i 3 2 3 i 3 2 2 2 3 _2 2 i 2 i i i 3 2 1 i 1 i 3 2 4 3 3 2 2 i 2 i 2 i s S 3 3 3 2

3 1 2 2 2 3 3 3 3 2 3 1 3 1 1 3 3 3 1 2 3 m O 3

i 3 2 3 2 3 1 3 1 1 2 3 2 i i i a 3 3

2 3 2 2 3 1 3 3 3 3 2 2 3 2 9 2 9 3 3 3 3 1' 3 3

1 2 i 2 i i i 3 2 9 1 fin 3 1 3 1 1 2 2 i 2 a 1 1

2

3

3

3

3

— — —

o

3 1 1 2 9

u

1 —

—

1 —

l —

1 l 2

— — — —

—

—

2 i i

— — —

—

i i

—

1 2

—

i i i i

— — — — —

—

i

—

dt —

—

2 t

Magántanuló: : 25. Záhorszky Lajos

3

- -

Magaviselet

Testgyakorlás

1 1 1 1 1 2 2 i 2 i i i 2 t i i 2_ i i i i V 2 i

Magán rajz

Szépírás

Rajzoló mértan

: Számtan

20

Földrajz

15

Latin nyelv

10

Magyar nyelv

5

Belák János Breyer Márton Farkas József Friedmann D. izr. Fiileky Lajos Hágen József Hevessy László Hovisák Lajos rk. Kiss Rezső Kovács Géza evref Kőrösy 8. ev.ref. Lefkovics M. izr, Lovay Gyula Markó Árpád Mayer Emil izr. Méhly Gyula Nemes Zoltán Soldos Arp. ev. ref. Sulán Béla Szabó Ferenez izr. Szontagh Vilmos Tornallyay I. ev. r. Tornallyay L. ev. r Turóczy Pál

Vallástan

A tanuló neve

Miiének

Rendk. tan.

Rendes tantárg yak

1 1 1 l l l l 1 l l l 1 1 l 1 l 1 1 l 1 l 2 i

62 HARMADIK OSZTÁLY.

i

2 2 2 3 2 2 2 2 2

3 i 2

2 3 2 2 2 1 3 3 3 3

i

2 3 2 3

z 3 2 3 2 2 2 i

3 2 4 3

i

2 3 2 4 2 2 2 2 2 4 s 3 2 4 2 2 3 2 3 3

i i

2 2 3 2 2 i

2 2 3 CT Ö

2 i

4 2 2 2 i

2 3

3 3 3 3

i

i

2 2 2 3 1 2 2 2 2 3

1 1 3

3 4 * 1 3 3 2

Magánrajz Miiének 1 Gyorsírás

2 3 3 4 4 2

Testgyakorlás

2 2 3 3 3 2

Rajzoló mértan!

2 2 2 3 3 2

Mennyiségtan

2 2 3 2

2 2 2 4 3 2

Pliys. földrajz.!

i

Történelem

2 3 2 3 3 o 1 3 1 3 3 2

---------------------------- ---------------------------- 1

2

Latin nyelv

Német nyelv

1 Bálint J. ev. ref. 1 Bruszik Pál Deutsch Lipót izr. 1 Dusza A. ev. ref. 1 5 Filipovics S.g. kel. 1 1 Fuchs József izr. 1 Füleky Béla 1 Gallay Dániel Guthlolm Gyula iz. 1 2 10 Hamar János 3 Horváth Károly 1 Hovisák Emil r, k. 2 Hritz Jenő Hronyecz György i 15 Ivocs András e.ref. i i Klein Lajos 2 Krajnák László V Kuna László Lenkey Géza e.ref. 2 20 Literaty Pál ev.ref. i 2 Liszauer Vil. izr. Mráz Pál i 2 Oehtinszky Gy. Osváth Jenő ev.r. 2 25 Pósch Rezső 1 Szontagh Árpád 3 2 Tirscher Sziláid Vannay Géza e.r. 3 2 Varga László

Magyar nyelv

Vallástan

A tanuló neve

1 --— — — — 2 “ i 1 2 1

____

3 i 3 2 3 4 3 2 2 2 3 3 3 2 l 1 2 2 2 i 2 2 2 4 3 i in a r a 3 3 3 1 1 3 3 2 3 3 3 2 2 2 2 i 2 3 3 i 2 2 2 — i 2 2 2 2 3 3 i 3 3 2 3 4 4 4 1 3 3 3 1

1 1— 2 2 s —• 3 i— i— i— i— 2 i 2— — 3 2 — 2 3 — 2 i— i— — i— — 2— — dt 1 — 2 — 2 3 2 i

—

—

—

—

—

i

2 2j 2 — !2 — 1 2 3 —1 2 2 1 —

Magaviselet

Rendk. tan.

Rendes tantárgyak

1 1 2 i 2 i i i

i i i i i i i i i

2 1 2 i

2 1 1 1 1 2 1

63 NEGYEDIK OSZTÁLY. R enc k. tan t.

Ren des tantiírgy rk >

% a

A tanuló neve CC 4 -3 CC

> Beer Bert. izr. Braun Lajos izr. Fuchs Jenő izr. Kovács 1st. ev. ref. 5 Langsfeld Zoltán Matisz István rk. Münich János Nagy Béla Pazár Miklós 10 Piger Miksa Sei er Wilu izr. Szalai Adolf izr. Szlovenszky Lajos Szombathy P. ev.ref. 15 Urban Gy. ev. ref. Varga Sándor Weitzenlioffer G. izr. Zsolnay Zoltán

2 1 1 1 2 2 2 k i l l 1 1 2 1 1 1 k

5 CD G S B £ .£ cC 3 s 4 -3

2

2 3 2

i

i

3 3 3 i 3 2 2 1 3

3

2 3 3 2 3

3

4

2 2

2

S3 G G’ G73 G < D bO -3 1-lí N N m G i Z> '> > *3 < '3 '(V o £ G s: cí) G ' < D o b íc 3 :o
> G Id ^3

+■3

•'— CC

r fl

CD

r~ |

4->

------a CC

2

2 2 2

i

i

3 3

i 2

i 3 3 1 3

2 3

4 -3 CC

CC

2

2 i i

—

i

i

—

i

—

3 3

CC -CC

—

2 1 1 2 1 —

—

i

2

3

3

3 3

3 2

a 1 3 1

2

i

1

3

3 3

3 3 1

2

1

2

2 2

—

2

2

2

1

2 2

-

3

2

2

i

—

i

i 2

1 3 3

2 2

2 2

1 i

1 m

4

2

4

4

3 1 4 3

t 3 2 i

3

2

i

i

1

2

a

r

a

d

t

3 3 3 3 2 3 3 3

— —

1 2 2 2

3 a

3 d 3

bß cC s

—

2 m

4

’> G

—

3 3 3 r

2

4 -3

_CD 0)

—

1 3

2

1

—

—

—

2

—

—

2

2 1

—

2

—

—

—

—

2

—

—

—

—

1 1 1 1 1

1 1 1 1 2

64

10

15

20

24

3 1 3 3 3 2 2

i i 2 3 3 3 2 3 2 i 2 i i 2 i 2

3 3 3 4 3 3 3 3 1 2 3 3 3

2 3 3 3 3 2 i 3 3 3 1 2 2 3 3 4 3 1 1 2 2 3 3 3 3 2 V z s g 2 2 3 2 3 3 i 3 2 3 3 4

3

2

53

&

3 3 3 2 2 3 2 2 — 3 — — 3 3 — 3 3 3 3 2 1 2 1 — 3 — — 3 3 2 — — 3 3 1 1 i — — 3 — — 2 2 — 3 3 3 3 3 3 — 3 2 2 2 — 2 2 3 — — 2 i 3 2 3 2 3 4 3 — 1 — — 1 1 3 — — 3 1 3 — — 3 2 á 1a t 1a n m a __ 1 2 2 2 3 — — 2 2 3 — — 2 i 3 3 — 2 3 3

—

4 1 3 1 3 1 4 1 3 2 2 i 3 3 2 3 i 3 3 2 4 3 4 2 3 i 2 2 4 i 4 i 1 2 2 2 3 3 r ;i d 3 fm. 3 3 2 fm. 3 3

dk. it.

OJ '53 P*;

_

j Magaviselet

i£ľ CD CS3 m -C D

j Gyorsírás

pP

J Testgyakorlás

4 3 3 3 3 3 3 3 2 3 4 4 3 3 4 4

ä

N > ° C5 %ď pj O 'O bß bß • P-, :or£ :p :0 > O o o ”—5

í Mennyiségtan

2

tant árgy Történelem

bc5O 3

Latin nyelv

5

Balázsy Dezső Braun József izr. Burger József Csillag János rk. Deme Lajos ev. r. Gallé Rezső Hanesz Emil Havas Jenő izr. Heitnann Mór izr. Kardos Lajos ev. r. Kirschner S. ism. Krajnák Pál Krausz János Langhoffer László Lenkey Gy. ev. ref. Libertini Zoltán Martincsek Márton Melczer Dezső Pártos Rezső izr. Róth Manó izr. Szontag Pál ism. Szontagh Zoltán Treszler László Tuclimayer Dezső

d>5

Német nyelv

A tanuló neve

Vallástan

>1

'"Ö> a

Görög nyelv

M-i ®

ÖTÖDIK OSZTÁLY.

2 i i i i — i 3 i — — 2 —— i 3 — i 2 — 2 ——2 2 — i i —- 2 —— 1 3 — 1 2 — 1 2 —- 1 2 — 1 t 3 —1 3 — 1 —— 1 3 — 1 —— 3 — 2 2 — - ;

65 HATODIK OSZTÁLY.

4 4 3 3 1 3 4 1 2 4 1 2 i 3 1 1 3 3

_

i 3 1 1 3 3 i 3 3 2

3 4 4 3 1 3 4 2 3 3 2 2 i 3 1 1 3 3 é 3 3 3

3 3 3 3

3 3 3 3

3 3 3 3 4 4 3 3 3 2 2 3 3 3 4 4 3 2 3 4 4 3 —

3 1 2

— — — —

3 1 2 1 3 1 1 —

— —

—

—

—

—

—

3 3 1 1

3 3 1 2

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

— •

—

2

3

3 P e t 2 3 2 3 3 —

—

—

—

—

3 3 3 2 i 3 3 1 3 3 1 3 1 2 i i 3 3 t 3 3 3

3 3 2 2 2 3

3 1 1 2 i 2 i i 2 2 3

_ __ 2 —

—

—

—

— —

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

-

—

3

—

—

—

—

—

—

2 3 3 3 2 i —

—

2

1 2 2 1 1 2 1 1 1 2 1 2 1 2 1 1 1 1

2 1 1

1 1 2

2

3 _

—

•

■

— —

2 2 i i i i i i i — —

—

1

—

—

—

— —

—

—

—

— —_ — —

—

— —

—

1 Magaviselet

3 3 3 2 i 3 3 1 1 3 1 2 i 2 1 1 2 2

1 3 2 2 i 3 4 1 3 4 1 1 1 3 1 1 3 3 1 3 3 3

2

3 3 4 3 1

Testgyakorlás

2 3 2 2

3 3 3 2 1 3 3 1

j Mennyiségtan

3 2 2 i i 2 3 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 i k 2 2 2

Természetrajz

Balázs ism. ev. ref. Dusza B. ev. ref. Gebhart Márton Glatter Vilmos izr. 5 Hritz Kálmán Kovács L. ev. ref. Králik Rudolf Krausz Sámuel Lenkey D. ev. ref. 10 Lenkey Pál ev. ref. Lersch Ernő Lipták Lajos Markó János Maszny Géza 15 Oraveez Ödön Pósch Dezső Pucsok László r. k. Rákossy Lev. ev. r. Sztoinov ism. g. k. 20 Tamás Gyula r. k. Valkó Tivadar r. k. Zaj dó László ev. r. Magán tanulók: Batta S. ism. ev. r. Erbesz Milán r. k. 26 Papp János ev. r. Stefan Béla ev. r.

Vallástan Magyar nyelv Német nyelv Latin nyelv Görög ny. (jrorog ny. hely, vál, irod. olv. Geoiii. es szabadk. r.l Történelem

A tanuló neve

Magánrajz Muenek 1 uyorsiras

Rendk. tan.

Rendes tantárgyak

—

—

66 HETEDIK OSZTÁLY. Rcndk. ta-.it.

1 3 3

3

3

Görög nyelv

Német nyelv

---------------------- -----------------------------------

Latin nyelv 3 2

1

1

3 3 3 3 1 2 1 1 1 3 3 3 2

2 3 3 3 2 3 2 2 2 2 3 2 2

3 3

3 3

— —

2 3 —

—

3 2 ' —

3 2 2

—

3

Testgyakorlás Műének i Gyorsírás Magaviselet

2 2 i i i 2 2 3 3

3 2 2 i 3 1 2 2 i 3 2 i

3 2

' Mennyiségtan

2 3 2

3

1 1 1

Természettan

1 1

Politikai földrajz

3

Görög nyelv liely. vál. írod. olv. Görögpótló rajz. és ábráz oló čreom.

Benkár József Havas Nándor izr. Kimer Dezső Kosa Gáspár ev. r. 5 Kossuth László Kovács Béla ev. r. Lakatos L. ev. r. Merkle Márton Nágel Ignátz izr. 10 Bazár Dezső Quittko János Schwarcz Béla. Soldos Béla ev. r. Szabados B. ev. r. 15 Szabó Lajos ev. r. Sztupka László r.k. Magán tanulók: Hell Rudolf r. k. Szabó Imre ev. r.

Magyar nyelv

A tanuló neve

Vallástan

Rendes tantárgyak:

3 2

3

2 2

2

3

i —

3 3 2 -

—

—

2 2 i

2 3 2

3 2

3 3

4

—

—

3 1 3 1 L 2 i 3

2 i fm. 2 i 2 1 1 1 — 2 3 1 9 i 3 i 3 i 1 2 1 3 i 3

1 3 1 1 1 2 4 2 i

1 3 1 1 1 2 3 2 2

4

2 2

—

1 1 1

i i 2 —

i 2 2

—

—

—

—

1 1

3

4

3

—

3

i i

3

2 —

—

—

—

—

i 3 2 2 2 3

fm. 1 2

—

—

—

1

-

i i i i i i 2 i i

—

—

—

—

1

—

—

—

1 — 1 — 1 — L 1 2 3

— —

67 NYOLCZADIK OSZTÁLY.

5

10

15

20

25

Balkányi Guszt. iz. Batta Kálin, ev.ref. Beér Béla izr. Bonis Álad. ev.ref. Fekete Lász. ev. r. Ferency 1st. r. k. Gundelfinger I. r.k. Hallgass Kálmán Horváth And, ev. r. Jovánovies M. g. kJ Kameniczky End. Krets Jakab izr. Lang Guszt. kát. Nászay Vil. r. kath. Bazár Andor Petrovies M. g. kát. Strornp Rezső Szilágyi Zoltán Tamási Gyű. ev. r. Terray Gyula Tichy Gyula Zimmermán Rezső Hritz Arthur Magántanulók: Jovanovies M. g. k. Rostás János r. k.

2 1 3 2 2 3 i 1 2 2 3 _2 i 3 2 Ž 3 2 3 3 3“ 1 1 2 2 3 3

—

i 3

3 3

2

—

—

3 2

1

3

i

1 ] 1 1

i

3

i 3 2 2 2 3

2 3

1

1

9

-2 2 2 3 2 3 i 2

1

—

1

i

_

3 3 2 — i i

1 1

i

i

i

i

i

vi

ZS

gá

la t la n

1

4

1

2 3 3 4 3 3

—

1

1 1 1

3 3

2 2

—

—

2

— —

—

1

i

1

—

1

i

1

2 3

2 2 3

__ 2 3 ■---- 2 2 — 2 2 1 — 3 — 2 2 — i 3 — 3 3 3 2 — 1

i

3 2

2 2 2 3 3 3 3

2

2

3 2 3 3 2

2

—

2 3 2 3 3 3 3

—

2 2 2 3 3 3 3

3 2 2 3 2 3 3

2 2 2 —

2 i

2 — i —

3 3 2 3 2 3 2

3 1

1

!i 11

— 2 1

i 1 i 1 1 1

-

1

3 3 3 3 1 1 2

1

3

3 3 3

1 1 9

2

2 2

i

i

1 1 1 2 1 2 2

l 2 3 1 3 3

Magaviselet

—

3 2

Rendk. tant.

Műének

—

3 3 1 3 2 2 3

Történelem Természettan 1 Mennyiségtan Bölcsészet Testgyakorlás |

Geometriai és szab. kézi rajz

cá

Görög nyelv

fi ; V-j '

Magyar és görög irod. ol v a s m i ny

>>

i

A tanuló neve

Vallástan Magyar nyelv Német nyelv

R e n d e s ta n t á r g y a k

— — —

1 1 1 1 —

1 1 1 .1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

3 2

2 2 3 2

i

i

i

1

—

1 1 1 1 1

i

i

i

1

—

1

1

3 4 3 3 3 3 3 3

—

----

----

3 2 3 —

ma ra dt —

1

—

3

;

A t:mu lók száma Va 1Iáisra né zve

Í

Tót Helybeli —

s

Német

Megyebeli

Más megyebeli Önálló értelmiség

Önálló őstermelő

Önálló iparos keresk.

A1 :anuhjk

életki3rá tt( 3kintt

__

i

1—j 8! 5 5i — 1— 1— —j 3■ 14. — 1— —1—1 ' 3 — — —1

194

1<> Í; i ‘»i 18 26 20 25; 15 27

i i —

_

ŽÍ

19 14| 10, 10

3

[■ 1 __ 21 2 1 10 |12 11 !— i—IH ! 6 1 9 6 31—j—1 3 1 1— 9 11 6 2 3,— ~ j!—H i 1 — — : 2 6j 5 2 —: lj — H 5|-- j —!- 1 2 1 1 6Í H i i| 31 7! 4 n 1 51 61 5

Munkások, személyes szolgálatot tevők 10 éves 11 éves 12 éves 13 éves 14 éves 15 éves 16 éves 17 éves 18 éves 19 éves 20 éves

zülö’k Polgári: áll:ása Állami, megyei, köz­ ségi tisztviselő Magán tisztviselő

XV , lOssá;^ra H n ézve

AZ INTÉZET STATISZTIKÁJA, [Any anve Ivét 1 te kintv e

Magyar

I 2 36 15 8 3 1 10 35 1 10 13 13 8 6 17 1 24 ! 14 4 1! --- 5| •21 1 2’1 7 10 7,i 6 6 7 í 3 : 2 1 28;í 15 7 i i 4| 20 3 5*! n 12 5’i 4 3 13 4 1 — 46]! 6 3 1 --- 1 6| 1 2 ; 4 -1 I 4 2 4 8!f 4 4 4 1 2 ir i 23]1 15 3 lj --- 1 4| 18 j 3 j 2| 7 12 4] 2 j 3 j 9 I 3 4 lj 25| 10 101 4| -- 1 I I 21 i 4 j - 1 6 11 8j 7 ; 10 4 j 2 i li 1| 18] 7 l\ 2| — I 2| 16 2 ! - 1 4 o I 8] --- 1 4 I 6 I 7 i — i 1 -1 22 2 3 ; 5 10 j 4 2 4 3 515í - 1 24 9| »1 * 2 6,194| 9 lj 47 73 67| 34 1 41 1 70 1 •20 13 4| 35| 165 19 10 li it [ L ži 194 lí 14 194 194

Ág. hi tv. evang. Református Római katholikus Görög keleti Izraelita

11

Beíratott Ezek közül ismétlő Magántanuló Évközben kilpett Meghalt Vizsgálatlan maradt Vizsgálatot tett

I. 36 1 ž 1 1 ii - 125 ! 2 1 1 Hl 129 j —j —■ IV. 1 18j 1 — V. 124 i 9I — VI. 126 1 2 4 VII 120 3 2| 1 2' vili 25í Össz.| 203 13Í

Osztály

69

Az 1897—98-iki tanév szeptember 1 én kezdődik. A beiratások szept. 1—4 napjain eszközöltetnek: 6 án a tanévet ünnepélyesen megnyitjuk. Az első osztályba felvétetik oly tanuló, ki élete 9-ik évét betöltötte s nyilvános középiskolától nyert bizonyítvánnyal, vagy felvételi vizsgálaton annyi előismeretet igazol, a mennyivel a népiskola négy alsó osztályát jó sikerrel végzett tanulónak bírnia kell. (1883. XXX. t.- ez. 11. §.) Az első osztályba belépő tartozik keresztlevelét, illetőleg születési bizonyítványát,, valamint az újraoltásról szóló bizonylatot bemutatni. Felsőbb osztályba csak oly tanúló léphet, ki az előző osztály minden tantárgyából legalább is elégséges osztályzatot nyert. Az V. osztályba beiratkozó tanulók szülei vagy gyámjai tartoznak szóval, vagy írásban nyilatkozni arra nézve, váljon fi jók, illetőleg gyámoltjoli a görög nyelvet, vagy a görög öt pótló irodalmi olvasmányt s a szabadkézi rajzot fogja-e tanulni. A felvételnél fizetendő dijak: a) a beiratási díj, mely az először be­ lépő tanulónál 5 frt 50 krt, régibb növendékeknél 4 frtot tesz; b) tandíj, mely az egész iskolai évre 24 frtban van megállapítva s 2 egyenlő rész­ letben a beiratás alkalmávál és február hó elején fizetendő. A tandíjmentesség, úgyszintén a tápintézeti dij elengedése iránti folyamodványok aug. 20-ig a főgymnasiumi igazgatósághoz nyújtandók be. A javító vizsgálatok szept. 1-én fognak megtartatni. E vizsgálatok reggeli 8 órakor kezdődnek, mikorra az illető tanulók pontosan megjelenni tartoznak. Ki egy tantárgyból kapott elégtelen osztályzatot, az a tanári kar engedélye mellett, — mi az illetőnek bizonyítványából kitűnik, — tehet javító vizsgálatot. Ki két tantárgyból kapott elégtelen osztályzatot, az csak püspök engedély mellett tehet javító vizsgálatot. E végett a folyamodványokat, melyek méltóságos és főtisztelendő Zelenka Pál püspök urra czimzendők /. évi jul. 10-ig a föyymnasiumi igazgatóhoz kell benyújtani, mert püspök ur sem a közvetlenül beküldött, sem a később benyújtott folyamdványokat

figyelembe nem veszi. Ki kettőnél több elégtelen osztályzatot kapott, osztályismétlésre utasittatik. (1883. XXX. t.- ez.) A tanuló szállást csak tisztességes magánháznál s csak az igazgató jóváhagyása mellett fogadhat. Úgy a szállásra, valamint az ellátásra nézve felszólítás esetén szívesen ad felvilágosítást az igazgatóság.

-

■