Emri Erika Környezeti nevelés a napköziben

Emri Erika Környezeti nevelés a napköziben A magyar napközi otthonok az általános iskolások 40 %-át látják el és nevelik (2003. évi KSH adat). 1989 óta nő a társadalmi igény, részben a családot is pótló napközi otthoni elhelyezés iránt. Ezért a napközi otthonban dolgozó pedagógusokra egyre nagyobb felelősség hárul. Ennek ellenére sajnálatos tény, hogy hazánkban a napközi otthoni nevelésre nincs országos (pl. OM) koncepció, bár 2004-ben megjelent egy hiánypótló könyv: a „Napközi Otthoni Neveléstan”, s a Magyar Pedagógiai Társaság Napközi Otthoni Nevelési Szakosztálya most dolgozik azon, hogy megtervezze a napközi otthoni nevelőmunka rövid, és hosszabbtávú fejlesztési terveit. A napközis nevelő azonban egy pillanatot sem várhat a tervekre, az irányelvekre. Úgy kell dolgoznia, hogy a gyerekek szívesen legyenek a napköziben. Az alsó tagozatos diák az iskolában töltött idejének nagy részét napközis nevelőjével tölti, vele van kapcsolatban. Ezért rendkívül fontos, hogy milyen a napközis nevelő attitűdje és kisugárzása. Egy átlagos iskolában a délelőtti intenzív tanulásban – ahol egyik óra a másikat követi – elfáradnak a gyermekek. Ezért a délutánt színessé, változatossá, játékossá kell tenni, hogy oldódjon a fáradt gyermekben a feszültség. A játszva tanulás a leghatékonyabb. A játék a gyermek számára örömteli cselekvés és közben észre sem veszi, hogy mennyi mindent megtanul. A napközi nagyfokú szabadságot ad. A tanév elején megírt foglalkozási terv akkor jó, ha kellően rugalmas ahhoz, hogy az aktualitásokat bele tudjuk építeni A szabadság azonban nagy felelősséggel jár: az értékközvetítő szerep felerősödik. A napközis nevelő személyiségén keresztül adja át az értékeket diákjainak. Ezért rendkívül fontos mindkettő – mind a nevelő, mind az érték. Az elmúlt negyed század - mióta napközis nevelő vagyok – rendkívül sok változást hozott az életünkben, társadalmunkban. A gazdaság felfokozott működése rendkívül nagy terhet ró környezetünkre. A fogyasztói társadalom azonban kitermelte azt a szűk réteget is, amely képes felelősen gondolkodni környezetünk jövőjéért és rájött arra, hogy a jövő nemzedékének környezeti szemléletformálása a megoldás kulcsa. Ezt a szemléletformálást már egészen kicsi korban, a családban kellene elkezdeni, de ha ez nem adatik meg, akkor az óvoda, az iskola feladata mindenképpen. Ma már eljutottunk oda, hogy az iskolák pedagógiai programját kötelezően ki kellett egészíteni környezeti nevelési programmal. Szerencsés helyzetben voltam, mert azokban az iskolákban, ahol tanítottam, kiemelten kezeltük a környezeti nevelést, mégpedig iskolai szinten. A környezeti nevelés nem szűkülhet le a környezetismereti órákra, a szelleme át kell, hogy hassa az iskola egészét. Ennek a feladatnak a megvalósítására kínálja magát a délutáni napközi, mégis tudatosan dolgoznunk kell azon, hogy valóban a környezeti nevelés színterévé váljék. A végső cél az, hogy az iskolában szerzett látás- és gondolkodásmód hatására diákjainkból környezetük értékeire vigyázó, felelősen gondolkodó, a fenntartható fejlődést segítő felnőttek váljanak. Alkalmazható módszerek

2 1. A nevek ritmizálva ismételgetése. Az erdőn-mezőn látott, újonnan megismert növények nevét séta közben, a járás ritmusára ismételgetjük. Például: Odvas keltike, fürtös gyöngyike, pettyegetett tüdőfű, salamonpecsét.                         2. Növénynevek tanulása énekelve. A Természet BÚVÁR hátoldalán egy-egy élőhely növényeit bemutató virágkalendárium található. Ezeknek a növényeknek az ismerete szükséges a Kaán Károly országos versenyre. Kiválasztjuk a mókás neveket, s azokat az óvodában tanult „A gazda rétre megy” kezdetű dallal tanuljuk meg. Minden gyermek választ egy növénynevet. Rendkívül mókás, mikor a tanteremben a padok között kígyózva azt éneklik, hogy a „löszfalak szagtalan rezedája” vele megy, vagy a „bolygatott lejtősztyeppek pesztercéje” vele megy. A következő gyereket mindig a kígyózó sor utolsó tagja választja, aki hozzá a legközelebb van. Nemcsak mókássága, de mozgékonysága miatt is szeretik ezt a játékot s, közben sok-sok hazai – pl. védett – növénynevet tanulnak meg élőhelyeikkel együtt. 3. A tanteremben az iskolapadok és székek gyors átrendezésével pillanatok alatt körbeülünk, s „Kérdezz-felelek”-et játszunk. Az új ismeretanyagból a nevelő mond egy állítást. Pl.: A kékcinege élelmet keresgélve kopácsol az ágvégeken. A mellette ülő gyermek egy kérdést tesz fel a másik szomszédjának ebből az állításból. Pl.: Melyik madarunk kopácsol élelmet keresgélve az ágvégeken? A szomszédja teljes mondattal válaszol: A kékcinege kopácsol élelmet keresgélve az ágvégeken. Majd ismét állítást mond a nevelő. S most az előbb választ adó gyermek alkot kérdést az állításból a következő szomszédjának. Tehát az állításokat mindig a pedagógus mondja, s minden gyermek a mellette ülőhöz teszi fel a kérdést. Miután válaszolt, a következő kérdést ő alkotja meg, és teszi fel a következő gyermeknek. Minden gyermek kérdez, és válaszol is, míg körbe nem érünk. 4. A látottak felelevenítése rajzos kártyák segítségével. Nagy élményt nyújtott a kisiskolásoknak a Csepeli Víztisztítómű meglátogatása. Volt olyan másodikos gyermek, aki azt mondta: „Mi lett volna, ha én ma hiányzom? – mert eddig ez volt a legjobb hely, ahová elmentünk.” Hogy a látottak feledésbe ne merüljenek, a víztisztítás folyamatát fázisokra bontottam és minden egyes fázis egy-egy kártyára került. A gyerekek megkapták a kártyákat összekeverve, és nekik kellet a sorrendet felállítani. Élményszámba ment, ahogy egymást igazgatva próbálták kitalálni a helyes sorrendet. Mikor elkészültek, mindenki felolvasta a maga kártyáját. 5. Maga az üzemlátogatás is rendkívül hasznos, mert megmutatja, mennyi mindent kell tenni az általunk beszennyezett Duna vízével, hogy ivóvíz minőségűvé váljon. Látták a gyerekek, hogy miért kerül sokba az otthon használt víz díja. Az ide elhozott gyermek talán hamarabb gátat vet az otthoni vízpazarlásnak és hamarabb zárja el a csöpögő vízcsapot. 6. Szerepjáték. A gyerekeket vonzza a Világegyetem, a nagy ismeretlen. Kíváncsiságukat nem nehéz felkelteni a csillagászat iránt. Ide is be lehet lopni egy kis környezetbarát életfelfogást. A Földünk lakói: növények, állatok, emberek, milyen parányiak a világmindenséghez képest. Mennyire kell vigyáznunk az életet adó bolygónkra, hogy az életfeltételeket megőrizzük rajta. A Naprendszerünkkel kapcsolatos legelemibb ismereteket viszonylag könnyen elsajátítják az alsó tagozatos gyerekek, ha el is játszatják a mozgásokat. Szükséges kellékek: fejre rakható Nap-, Hold- és Föld-korona, Nyugat és Kelet tábla:

3

Ezeket a kellékeket használjuk fel a játék során. Törekedjünk arra, hogy minél több gyerek szerepeljen. Lehet, hogy a félénkebbek először csak a táblákat tartják, de benne vannak a játékban. Az elhangzott kérdésekre a válaszokat előbb elmutogatják, majd szóban is elmondják. Pl.: – Kérdés: Milyen mozgást végez a Föld? – Válasz (amelyet először a szereplők saját testükkel eljátszanak, majd szavakkal is elmondanak): A Nap körül kering, és a saját tengelye körül forog. Közben a Földnek ügyelnie kell az irányra is. – Mindig egyforma távolságra van a Föld a Naptól? – Nem, mert ellipszis pályán kering, amelynek egyik „vége” közelebb van a Naphoz, mint a másik. – Egyenletes sebességgel halad a Föld a Nap körül? – Nem. A Naphoz közeledve gyorsul, távolodva lassabban halad. Ezzel a módszerrel nagyon szeretek dolgozni a gyerekek, mert mozognak, játszanak és közben komoly ismeretekhez jutnak. 7. Párosítás. Balogh János ökológus professzor mondta, hogy „Szerényebben kell élni, mert Gaia «leváltja» az embert.” Ezt a gondolatot a csillagászattal nagyon jól össze lehet kapcsolni. A csillagászati ismeretek során megtudhatják a gyermekek, hogy a világmindenség milyen óriási méretű hozzánk képest, s mi milyen parányiak vagyunk ebben az összehasonlításban. Ez a parányi lény, ha nem viselkedik szerényen, nagyon nagy pusztítást tud végezni önző céljai eléréséért. Azokat az embereket, akiktől sokat tanultunk nem szabad elfelejteni. Erre jó ez a játék. Kártyákra írjuk pirossal a neveket, és kékkel a hozzájuk kapcsolódó ismereteinket. A fent említett Balogh Jánosnál ez így van: Balogh János

Ökológus professzor. Szerényebben kell élni, mert Gaia „leváltja” az embert.

Akivel csak tanulmányaink során kapcsolatba kerülünk, mindenkit felírunk ilyen kártyákra. Így egyre több név gyűlik össze. Minden új név felvételekor elővesszük a korábbi kártyákat is, kiosztjuk a gyerekek közt, és nekik meg kell találniuk a párokat. A gyűjtemény darabjai ilyenek lehetnek: Herman Ottó

A pókok világhírű kutatója.

4

Arany János

A fülemile c. vers költője.

Brehm

Az 1800-as évek német zoológusa.

Konrad Lorenz

Liba lányom, Martina

8. Játék a szavakkal. Az előbbi játékban szerepelt az ökológus meg a zoológus szó. Ezek idegen (furcsa) szavak, de a megismerésük fontos Kártyára felírjuk az idegen szavakat, melyeket megkapnak a gyerekek. A nevelő az idegen szavak értelmezését mondja. Aki a jelentés alapján felismeri a szót, felmutatja a nála lévő kártyát, és hangosan mondja az idegen szót. Néhány lehetséges példa: Gaia

Földanya

gravitáció

Az (égi)testek közt érvényesülő tömegvonzás

zoológus

Állattan tudósa

territórium

Állatok „felségterülete”, élőhelye

guanó

madarak hosszú időn át felgyülemlett ürüléke

imágó

kifejlett rovar

9. A gyerekek kedvenc játéka mindezeken túl a „Bölcs Béka”. A zöld vagy barna kartonból kivágott békafej hátsó oldalára kérdéseket írunk fel ceruzával (hogy a kérdés cserélhető legyen). A kérdés lehet az új anyaghoz kapcsolódó, például: Milyen termése van a juharnak? De lehet általános műveltséget segítő is Például: Melyik hazánk legnagyobb bogara? Lehet nem kérdés formájában is használni. Például ha csak az van a békán, hogy kormorán, akkor a válasz kárókatona, a cserjére a válasz bokor.

5 A Bölcs Békát legjobb szabadban játszani, de lehet tanteremben is. Az elrejtett békákat meg kell keresni, majd a kérdésekre válaszolni. Lehet az is játékszabály, hogy egy pontot ér a megtalált béka, és egy pontot a jó válasz. A játék lényege, hogy a gyakori bölcs békázással előbb-utóbb megtanulják a gyerekek a tananyagot. Jól lehet ezt alkalmazni összefoglalásnál vagy utána ellenőrzésnél. Minden óra anyagát bölcs békára kell tenni. Ha ezt a módszert alkalmazzuk végig egy témakör kapcsán, akkor az összefoglaló óra játékossá válhat. A tanulandó anyag sohasem légből kapott. Mindig valamihez kötődik. Ez lehet a gyermek által behozott könyv, a délelőtti tananyag, kirándulásokon látottak, behozott termés, jeles nap, egy TV-műsor vagy az utcán tapasztaltak stb. Minden témát fel lehet használni, ki lehet beszélni a NAPKÖZI-ben ugyanolyan jól, mint OTTHON. Irodalom Csonka Csabáné: Összefoglaló a napközi otthonok fejlesztési szükségleteiről Oktatási Minisztérium 2004 Füle Sándor: Napközi Otthoni Neveléstan. Okker Kiadó, 2004.