HEREND VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE 8440 Herend, Kossuth u.97. Tel: (88) 513-703 Fax: (88) 513-705 Ikt.sz.: 23-12/2010. Tárgy: Tájékoztató a lakossági környezet állapotáról (2010. első félév) Készítette: Bártfai G./Dr. Jáger Gy.
19. napirendi pont
Előterjesztés amely készült a Képviselő-testület 2010. szeptember 16-i ülésére Tisztelt Képviselő-testület! A környezet védelmének általános szabályairól 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdése előírja, hogy: „A települési önkormányzat a környezet védelme érdekében ..elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot”. A lakosság tájékoztatására eddig mindig évente egy alkalommal, a tárgyévi közmeghallgatás keretében került sor. A KDOP-2009-3.1.1.C kódszámú „kistelepülésen településkép javítása” című pályázaton való eredményes részvétel egyik előfeltétele volt azonban, hogy „indikátorként”, külön pontszám ellenében, az önkormányzat vállalja félévente a környezet állapot jelentés elkészítését és annak nyilvánosságra hozatalát. Az önkormányzat a pályázaton nyert, és a közreműködő irányító hatóság vizsgálja e vállalás teljesítését is. E kötelezettségünknek eleget téve az alábbi tájékoztatást adom: A lakosság közérzetének, egészségének alakításában igen jelentős tényező településünk környezeti állapota. A természeti és az épített örökség, a környezeti értékek megőrzése és védelme, minőségének javítása alapfeltétel az ember életminősége szempontjából. E nélkül nem tartható fenn az emberi tevékenység és a természet közötti harmónia, elmulasztása veszélyezteti a jelen generációk egészségét és a jövő generációk létét. A LAKOSSÁGI KÖRNYEZET FŐBB TÉNYEZŐI 1. A települési környezet tisztasága 2. Hulladékkezelés 3. Ivóvízellátás 4. Szennyvízkezelés 5. Csapadékvíz-elvezetés 6. Zöldterület-gazdálkodás 7. Helyi közlekedésszervezés 8. Energiagazdálkodás 1. A települési környezet tisztasága A település köztisztasági helyzetét illetően sajnos továbbra sem lehet a megelégedettség hangján szólni. Bár a közterületek tisztaságára nagy figyelmet fordítunk, e téren további teendőink vannak. A közterületek tisztasága relatíve megfelelő, a megoldásra váró problémák fontossági sorrendjében a szemetelés és a rongálás a meghatározó. Sajnos több alkalommal előfordult, hogy a szombatról vasárnapra virradó éjjel ismeretlen tettesek megrongáltak közterületeket, a buszmegállót, lerúgták a közterületi szemeteseket stb. A tettesek felkutatása érdekében a Veszprémi Rendőrkapitányságon több alkalommal feljelentést tett az önkormányzat. Sajnos a rendőrségi nyomozás többnyire eredménytelenül zárult.
1
2. Hulladékkezelés Városunkban a kommunális hulladékok intézményesített gyűjtése és elszállítása a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. útján megoldott. Az összegyűjtött kommunális hulladékot a Veszprém Cseri Murvabánya hulladéklerakó telepre szállítják. A hulladék gyűjtése vegyes jellegű, a lakosság a kommunális hulladékot saját gyűjtőjébe válogatás nélkül helyezheti el, de hulladékgyűjtő szigetek a város különböző pontjain rendelkezésre állnak, ahonnan elszállítják a szelektíven gyűjtött települési hulladékot, úgy mint papír-karton, PET palackok és üveg. Emellett az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárd-hulladékkezelési Önkormányzati Társulás (8200 Veszprém, Házgyár u. 1.) az Észak-Balatoni térség regionális szilárdhulladék-kezelési rendszer keretében 400 db szelektív hulladékgyűjtő sziget létesítését tervezi a régióban. Ennek keretében Herenden 4 db hulladékgyűjtő szigetet alakítanak ki (a Rózsa utca és a Vasút utca kereszteződésénél, a Rákóczi, az Árva, valamint az Orgona utcában). A szigetek kialakítását a Társulás tavasszal megkezdte, a tárolók alapja már elkészült, és a szelektív hulladékgyűjtő edényzetek telepítésére a tervek szerint még 2010. szeptemberében sor kerül. A Régiók Fejlesztéséért Egyesület a házi komposztálás bevezetése Herend, Szentgál és Bánd területén projektjével eredményesen pályázott a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácsnál. A projekt 9 998 364 Ft támogatásban részesült. A projekt megvalósítása keretében 150 háztartáshoz 300 db faláda komposztáló kerül kihelyezésre. A projektgazda 1 db benzin üzemű mobil ágaprító berendezést biztosított Herendnek, amelyet a városgondnokság telephelyén helyeztek el. Lakossági igény esetén a városüzemeltetési csoport az ágaprító berendezést az érintett háztartáshoz kiszállítja, majd a munka elvégzését követően a telephelyére visszaszállítja, ami az önkormányzat számára költségekkel jár. A komposztálás révén várhatóan Herend közigazgatási területén csökkenni fog a közüzemi szolgáltató által elszállításra kerülő hulladék mennyisége. Az évenkénti egy-egy, 2010. évtől már a Közüzemi Szolgáltató Zrt. által finanszírozott lomtalanítás közti időszakban problémát jelent a lakosság számára a kisebb mennyiségű, nem kommunális hulladék elhelyezése pl.: kisebb felújítás során keletkezett sitt, tönkrement bútorok, szőnyegek… stb. Hulladékudvar hiánya miatt, a jelenlegi állapot szerint sajnos szinte megoldhatatlan a lakosságnál keletkező veszélyes hulladékok teljes körű helyi kezelése. A város lakóinak gondot okoz az elhasznált akkumulátorok, kiselejtezett hűtőgépek, TV készülékek, számítógépek elhelyezése is. A veszélyes hulladékok, az elektronikai hulladékok ártalmatlanítását a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt, Veszprém, Kistó u. 8. szám alatti telephelyén végzi. Az életmódunkban bekövetkezett változások során sokkal több háztartási hulladék keletkezik, mint korábban (ásványvizes-üdítős flakonok, különböző csomagolóanyagok). Az ÉszakBalatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Rendszer részeként 2010. június 30-án Királyszentistván külterületén átadásra került az a Hulladékkezelési Központ, amelynek alapvető feladata a keletkező szilárd települési hulladék kezelése és elhelyezése lesz, és ezáltal megoldódni látszik a régió hosszú távú hulladék-elhelyezési problémája. Megkezdődött a próbaüzem, és várhatóan 2011. január elsejétől már kizárólag ide érkezhet a régióban összegyűjtött hulladék. 3. Ivóvízellátás A város vezetékes ivóvízzel való ellátottsága 100 %-os. Herend ivóvíz ellátását a Bakonykarszt Víz- és Csatornamű Zrt. szolgáltatja. A lakosság egészséges ivóvízzel történő ellátásának minőségi kontrollját, a hatósági ivóvízvizsgálatokat az ÁNTSZ Közép-dunántúli
2
Regionális Intézet Kémiai Toxikológiai Laboratóriumi osztály Akkreditált laboratóriuma is rendszeresen végzi a városi ivóvízhálózatról. Az ivóvíz vizsgálati eredmények alapján elmondható, hogy a város ivóvízellátása vízminőség tekintetében megfelelő. A kutak és azok vízbázisai a lakott és művelt területeken, illetve azok közelében helyezkednek el. A város ivóvíz hálózata Bánd község hálózatával egyesített. 4. Szennyvízkezelés A szennyvíz-hálózatra való rákötési arány egyre kedvezőbb, a még be nem kötött ingatlanok száma ma már elenyésző. A bekötési arány lassan növekvő tendenciát mutat. A város a szennyvíz-gyűjtés, -kezelés tekintetében már az eddigiekben is kiemelkedő eredményeket ért el, de törekedni kell a szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötésben a 100% elérésére. Ma már az új lakás használatbavételének a rákötés is feltétele. Az intézményi rákötés természetesen 100%-os. A csatornázott területeken a közműpótlók létesítése ma már tilos. A még derítővel működő ingatlanok esetében környezetterhelési díjat kell fizetni. A közeljövőben szükség lesz szennyvíztisztító telep kapacitásának bővítésére, ugyanis három település szennyvizét fogadja (Herend, Bánd, Szentgál), és ezen településeken évek óta nő a lakosságszám. Erre vonatkozóan a Bakonykarszt Zrt. rendelkezik érvényes vízjogi létesítési engedéllyel. A Bányatelepen a csatornahálózat a városi rendszertől független, saját tisztítóval. 5. Csapadékvíz-elvezetés A településen a csapadékvíz elvezetése nagyrészt megoldott. A közelmúlt rendkívüli csapadék mennyisége azonban nem egyszer gondot okozott. Az özönvízszerűen lezúduló csapadék lakóházakat veszélyeztetett, amiket csak homokzsákokból épített töltésekkel tudtunk megvédeni, illetve a bekövetkező lakossági károkat enyhíteni. A védekezésben az önkormányzat városüzemeltetési csoportja és munkagépei mellett a lakosság is aktívan közreműködött. Ügyelni kell az elvezető árkok folyamatos karbantartására, és hogy a gépkocsi beállóknál legyen biztosított az átfolyás, a tisztítás, illetve a megfelelő átbocsátó keresztmetszet. E feladatokba a jövőben a lakosságot jobban be kell vonni. A csapadék és belvíz elvezetés megnyugtató megoldása érdekében tanulmánytervet rendeltünk meg Herend közigazgatási területére vonatkozóan. Az első ütemben, a Herend keleti részére vonatkozó tervrészlet 2006. december 31-ig elkészült. Ennek figyelembevételével folytatjuk a vízrendezést, amelyhez pályázatot szeretnénk igénybe venni. A csapadékvizek befogadója a Veszprémi Séd, illetve a település keleti részén húzódó Pap árok. Belterületen a tisztítás, kotrás önkormányzati feladat, külterületen a Pápa Környéki Vízitársulat végzi. 6. Zöldterület-gazdálkodás Herend és környéke kellemes, kedvező megjelenésű a zöldterületek tekintetében. A térség zöldfelületi arculatán meghatározó a város körüli nagy kiterjedésű, összefüggő erdőterület. Az erdők nagy része a Veszprémi Erdőgazdaság kezelésében van, a kárpótlásban visszaadott erdőrészeken pedig négy Erdőbirtokosság Társulás alakult. Az erdő nem nyúlik le egészen a településig, közéjük rétek, legelők, szántók ékelődnek. A település kondicionálásában fontos szerepet képeznek a Séd melletti ligeterdők, gyepfelületek és a belterületi zöldterületek. Ezek a zöldterületek az év nagy részében a bő vízellátottságból adódóan dús vegetációval rendelkeznek, magas párolgási mutatóval. A belterületi zöld felületek rendezettek. A családi házas övezeten belüli területek magas zöldfelületi részaránnyal bírnak, a társasházas beépítés esetén is tágas a zöldfelület. Az Új Magyarország fejlesztési terv keretében a felső városrészben (az Általános Iskola mögötti pihenőparkban templommal szemben) pályázati pénzből Játszótér -és parkfejlesztés
3
keretében az uniós biztonsági előírásoknak megfelelő játszótér létesült, valamint az iskola előtt és a templom mellett tájhonos növényeket telepített az önkormányzat és a templom melletti téren, várhatóan a herendi búcsú napján, 2010. szeptember 19-én átadásra kerül Szent Euszták vértanú bronzszobra. Városképi szempontból jelentős a Jóléti tó és környéke, melynek parkosítását a jövőben mindenképpen forszírozni kell. - Az összes belterületi zöldfelület: 192.000 m2 - Az összes belterületi parkterület: 179.000 m2 - Az összes belterjesen gondozott parkterület: 179.000 m2
7. Helyi közlekedésszervezés A várost érintően a VOLÁN helyközi járatai még megfelelő sűrűséggel járnak, bár a takarékossági törekvések negatív hatásai már érződnek. A településen az utak állapotát sok bírálat éri, joggal. A Vasút utcai és a Kossuth utcai út állami kezelésben van, a karbantartásuk csak részlegesen történt meg. Nem Herendhez méltó a bándi bekötőút minősége sem. Gyakran a takarítás, a síkosság-mentesítés is ránk marad ezeken az utakon is. Az önkormányzati utak kátyúzását többnyire saját kivitelezésben végeztettük el, emellett az idén megvalósult Rákóczi utca útburkolatának megerősítése és a már meglévő útszakasz felújítása is. Tervezési fázisban van a 8-as számú főút burkolatmegerősítése és négynyomúsítása. A megengedhetetlenül magas balesetveszély elkerülésének érdekében városunknak sikerült elérni, hogy a projekt keretében a Herend-Szentgál kereszteződést egy különszintű csomópont váltja ki, illetve a felső városrészben valószínűleg egy új buszmegállót is kialakít a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Emellett tervezik a Székesfehérvár-Boba vasútvonal korszerűsítését is, de a nyomvonal illetve a tervezési sebesség Herend esetében nem változik, mivel a terepviszonyok nem teszik lehetővé az ívkorrekciót, ami a magasabb sebesség előfeltétele. 8. Energiagazdálkodás A fosszilis energiahordozók használata melletti veszély globálisan a széndioxid kibocsátás okozta felmelegedés, lokálisan a savas esők okozta természeti és korróziós károk, illetve a légszennyezés közvetlen egészségkárosító hatása. Herend levegőminőségét a közlekedés okozta szennyezés és az időjárási körülmények együttesen befolyásolják. Az ipari üzemek által okozott légszennyezés nem jellemző. Ki kell emelni a jól hőszigetelt létesítmények fontosságát, ami kevesebb energiafogyasztást igényel a szükséges beltéri hőmérséklet előállításához, illetve a jól méretezett kazánteljesítményt és égőbeállítást. Mindhárom tényező közvetlenül környezetvédelmi hatással bír. A kevesebb tüzelő és fűtőanyag felhasználás a gazdaságosabb üzemeltetés mellett kisebb légszennyezést is okoz. 2009. január 1-től hazánkban is bevezetésre került az Európai Unió irányelve, mely előírja az épületek kötelező energiahatékonysági tanúsítványának beszerzését a lakossági ingatlanoknál minden olyan esetben, amikor lakócsere történik, tehát adásvételre vagy bérbeadásra kerül sor. A tanúsítvány két lépésben lép érvénybe: 2009. január 1-től az újonnan épült ingatlanok esetében kötelező kiállítani, használt ingatlanoknál a tanúsítás 2011. december 31-ig önkéntes. A vízzel való mennyiségi és minőségi gazdálkodás azon túl, hogy elemi gazdasági érdek, a jövő záloga is. A település szempontjából ez az egyik a legkockázatosabb környezeti tényező,
4
de a leghatékonyabban erre tudunk erre ügyelni a vízbázis-védelmi intézkedések betartásával és betartatásával. A jövő egyértelműen a környezeti szempontból tiszta, ún. megújuló energiaforrások hasznosítása. A megújuló energiahordozók körében mind a nap-, mind a szélenergia felhasználása lehetőségként merülhet fel a település hosszú távú energiaellátására. Az emberi egészség alakulásának környezeti összefüggései Az ember és környezete szoros kölcsönhatásban áll egymással. A környezeti károsodások a legtöbb esetben az emberi egészségre is kihatnak. Nyilvánvaló, hogy a szennyezett levegő, víz közvetlenül is károsíthatja az egészséget, de valamilyen mértékben minden környezeti elem szennyezettsége és minden környezeti veszélyeztető tényező hatást gyakorol az emberi egészségre. A népesség korösszetétele társadalmi, gazdasági szempontból egyaránt lényeges, az elöregedési folyamat többek közt kedvezőtlen hatással van a foglalkoztatási struktúrára, növeli az időskorúakkal kapcsolatos tennivalókat, növeli a szociális jellegű kiadásokat. A csökkenő számú aktív keresőre egyre nagyobb számú eltartott jut. Jól kimutatható a népesség egészét érintő elöregedési folyamat. Az ÁNTSZ adatai alapján városunkban a népesség száma az országos átlaggal ellentétben gyarapodik, ugyanakkor az átlaggal megegyezően elöregedő stuktúrát mutat. Emellett 40 év felett az életkor előrehaladtával fokozatosan emelkedik a nők létszámbeli aránya. Az egészségi állapot értékelése közösségi szinten részletes vizsgálatot igényel. Az ÁNTSZ által az elmúlt években végzett vizsgálatai alapján elmondható, hogy a halálozások felét a keringési rendszer betegségei, negyedét a rosszindulatú daganatos betegségek okozzák, a legtöbb haláleset a keringési rendszer betegségei miatt következik be, a nők daganatos halálozásában leggyakoribb a tüdőrák, és kiemelkedően gyakoriak a keringési rendszer betegségei, főként a magas vérnyomás. Összegzésként elmondható, hogy Herend Város polgárainak egészségi állapota a megyei átlag feletti. Olyan településen élnek, ahol ellenőrzött jó minőségű ivóvizet isznak, a keletkezett szennyvíz tisztítása megtörténik, az egész lakosság bekapcsolt a szervezett kommunális hulladékgyűjtésbe és szállításba. A város területén nincs olyan ipari üzem, amely szennyezné a levegőt, valamint a földgáz kimagasló aránya használatával a téli fűtési időszakban sem kell számolni a levegő porral és korommal való szennyezettségével. A gázár drasztikus emelkedése azonban egyre nagyobb arányú szilárd tüzelőanyag felhasználással jár együtt, mely a levegő minőségét rontja. Herend parkosított, karbantartott, szépen fejlődő tiszta település, amelyet közösen értünk el. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a tájékoztatót tudomásul venni szíveskedjék. Herend, 2010. szeptember 8. Tisztelettel: Vajai László polgármester
5
