ELŐTERJESZTÉS a Magyar Tudományos Akadémia 184. közgyűlésére május 7

Közgyűlés

2013. május 7. 9.00, Díszterem 1. napirendi pont

ELŐTERJESZTÉS a Magyar Tudományos Akadémia 184. közgyűlésére 2013. május 7.

A Magyar Tudományos Akadémia elnökének beszámolója az Akadémia 2012. évi tevékenységéről Készítette: Nagy-István Ildikó titkársági szakreferens Látta: Kindert Judit titkárságvezető Megtárgyalta: Elnökség I. Vezetői összefoglaló A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény (a továbbiakban: MTAtv.) 13. § (2) bekezdése értelmében az elnök a Közgyűlésnek felel a tevékenységéért. Az Akadémia tevékenységét – a Közgyűlés döntéseinek és határozatainak megfelelően – az Alapszabályban meghatározott módon az elnök irányítja, ő képviseli az Akadémiát. Az Alapszabály rögzíti az elnök Közgyűléssel szemben fennálló felelősségét, valamint azt, hogy az elnök gondoskodik a Közgyűlés határozatainak végrehajtásáról. Az Alapszabály rendelkezése szerint az elnök a saját és az Elnökség tevékenységéről minden évben beszámol a Közgyűlésnek, amely kizárólagos, át nem ruházható hatáskörében határozatban dönt az elnöki beszámoló elfogadásáról. A Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: Akadémia) 2012. évi tevékenységéről szóló beszámolóban az előterjesztő az Akadémia közfeladatainak három, a feladatok jellegét tekintve különböző területéről is számot ad: a köztestület, az akadémiai költségvetési szervek (így különösen a kutatóhálózat) és az Akadémia mint költségvetési fejezet irányításával összefüggő igazgatási feladatokat ellátó Titkárság munkájáról.

II. Előterjesztés A 2012. év az Akadémia történetében a lehetőségek éve volt. Az intézményhálózat (a kutatóintézet-hálózat, a kutatócsoportok és a nem kutatóintézeti körbe tartózó intézmények) megújítását a 2011. évi decemberi rendkívüli közgyűlésen csaknem háromnegyedes támogatottsággal megszavazott elnöki program alapozta meg, amelyet a Kormány és az Országgyűlés az új programok elindítását és a fejlesztést szolgáló forrásokkal erősített meg. A szerkezetében megújított akadémiai intézményhálózat 20%-os forrásbővülése lehetővé tette a működés stabilizálását és az erőforrásoknak a kiválóság, a fenntarthatóság és a versenyképesség elvén nyugvó fejlesztését, továbbá a forráselosztás rendszerének megújítását.

1

Közgyűlés


A megújult köztestületi működés számos új eljárásrend megalkotását tette szükségessé, de az Akadémia belső szabályzatainak a külső jogszabályi környezet változásaival való összehangolása is számos szabályzat módosítását tette elkerülhetetlenné. E szabályozási feladatok egyaránt érintették a köztestület, az akadémiai költségvetési szervek (így különösen a kutatóhálózat) és az Akadémia mint költségvetési fejezet irányításával összefüggő igazgatási feladatokat ellátó Titkárság munkáját. Az Elnökség és a Vezetői Kollégium a hatáskörébe tartozó valamennyi szabályzatot az MTAtv. és az Alapszabály rendelkezéseivel összhangban tárgyalta meg és hagyta jóvá. A szabályzatok elnöki határozat formájában megjelentek az Akadémiai Értesítőben, és valamennyi szabályzat elektronikusan is elérhető a Határozatok Tárában.

A köztestület munkájáról Az Elnökség és a Vezetői Kollégium munkájáról Az Akadémia Elnöksége (a továbbiakban: Elnökség) és Vezetői Kollégiuma (a továbbiakban: VK) munkáját az MTAtv.-ben, az Alapszabályban és az Ügyrendben leírtaknak megfelelően végezte. Az Elnökség minden hónap utolsó keddjén, a VK az elnökségi ülést két héttel megelőzően – a nyári hónapokat kivéve – havonta ülésezett. Az előterjesztések – az érvényes tartalmi és formai követelmények szerint – határozati javaslatokkal kerültek a döntéshozó testületek elé. Az Elnökség elé kerülő előterjesztéseket – főszabályként – a VK előzetesen megtárgyalta. A 2012. évi 183. rendes közgyűlés és a 2013. évi 184. rendes közgyűlés között az Elnökség 9 ülésén több mint ötven előterjesztésről hozott határozatot. Az Elnökség és a VK valamennyi határozata (a vonatkozó szabályozások szerint a közérdekből sem nyilvános másodfokú tudományetikai ügyekben hozott határozatok kivételével) megjelent az Akadémiai Értesítőben. Az elnökségi és VK ülések valamennyi előterjesztése és hitelesített emlékeztetője elérhető az elektronikus dokumentumtárban. Az előterjesztések gondos előkészítése egyszerre biztosítja az Elnökség és a VK munkájának hatékonyságát és a döntéshozatal átláthatóságát. A beszámolási időszakban mindkét testület ellátta az MTAtv. és az Alapszabály által kijelölt valamennyi feladatát. A közgyűlési bizottságok munkájáról A Magyar Tudományos Akadémia Alapszabályának 27. § (10) bekezdése szerint a közgyűlési állandó bizottságok (Doktori Tanács, Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottság, Felügyelő Testület, Vagyonkezelő Testület, Tudományetikai Bizottság) külön is beszámolnak tevékenységükről a Közgyűlésnek. Az Akadémia Elnöksége két közgyűlés közötti időszakban folyamatosan nyomon követi a közgyűlési bizottságok munkáját, az Alapszabályban foglaltak szerint foglalkozik a bizottságok által előterjesztett kérdésekkel. E testületek 2012. évi tevékenységéből kiemelendő néhány, az átlátható köztestületi működést is szemléltető eredmény. A Doktori Tanács munkájáról 2012-ben megújultak a Doktori Tanács működését, valamint a doktori eljárást meghatározó szabályozások. A testület működését az MTA Alapszabálya, a Közgyűlés által elfogadott Doktori Szabályzat, valamint az Elnökség által jóváhagyott Eljárási Szabályzat és Ügyrend szabályozza. A doktori eljárást ezeken túlmenően az osztályügyrendek 2. számú mellékletei, illetve az osztályok speciális követelményrendszerei határozzák meg. Az Alapszabály, 2

Közgyűlés


az Ügyrend és a Doktori Szabályzat 2011. decemberi módosítása szükségessé tette a Doktori Tanács Eljárási Szabályzatának és Ügyrendjének aktualizálását, amely dokumentum 2012. február 28-án lépett hatályba, így a 2012-es doktori benyújtásokra már ennek a rendelkezéseit érvényesítették. Az osztályügyrendek doktori eljárásban alkalmazott 2. számú mellékleteit az Elnökség tagjai 2012. november 27-i ülésükön fogadták el azzal a megkötéssel, hogy az osztályügyrendek általános szabályaival együttesen kell alkalmazni őket, már a 2012. december 15-ig regisztráló jelöltek esetében is. A doktori eljárásra vonatkozó szabályok megújításának utolsó lépéseként az Elnökség az osztályok speciális követelményrendszereit fogadta el három lépésben 2012. november és 2013. január között azzal, hogy elsőként a 2013. szeptemberi benyújtásra regisztráltak esetében kell alkalmazni őket. A doktori eljárásban alkalmazott követelményrendszer a címhez szükséges minimumkövetelmények szakterületenkénti megfogalmazásával világos útmutatóként szolgál a tudományos teljesítmény értékeléséhez. 2012-ben a Doktori Tanács 57 esetben ítélte oda az MTA doktora címet, amivel 2012. december 31-én a tudomány doktora és az MTA doktora címmel rendelkező kutatók száma 2733-ra emelkedett. Az Akadémia kiemelt figyelmet fordít a doktori eljárások nyilvánosságának biztosítására. Az eljárás legfontosabb dokumentumait (tézisek, doktori mű, hivatalos bírálói vélemények, a pályázó válaszai a bírálóknak) közzétesszük az MTA honlapján. A doktori eljárások dokumentumainak elektronikus tárolása az MTA Könyvtár és Információs Központ repozitóriumában hosszú távon biztosítva van. 2012-ben elkezdődött a doktori eljárások internetes pályázati rendszerének fejlesztése, az új rendszer 2013 végére készül el. A tudományos osztályok kezdeményezték az MTA doktora pályázatok folyamatos benyújtásának biztosítását, amellyel a javaslat szerint egyenletesebb ütemezésben történhetne a kérelmek elbírálása mind a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT), mind a pályázók számára. Az Elnökség tagjai támogatták, hogy az MTA 2013. évi májusi közgyűlése a Doktori Szabályzatot, ezt követően pedig az Elnökség a Doktori Tanács Eljárási Szabályzatát és Ügyrendjét a Doktori Tanács elnökének előterjesztése alapján módosítsa oly módon, hogy tegyék lehetővé az MTA doktora cím megszerzése iránti pályázatok év közbeni, folyamatos benyújtását. A Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottság munkájáról Az Elnökség 2012. januári ülésén új eljárásrendet fogadott el az akadémiai könyv- és folyóiratkiadási támogatás elnyerésére. Az MTA elnöke minden évben nyílt pályázatot ír ki a Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottság új szabályzatában foglaltak szerint. 2012-ben két pályázat kiírására is sor került. A 2012. március 23-i beadási határidővel beérkezett pályázatokat a tudományos bizottságok és az osztályok rangsorolták, majd a bizottság kialakította a 2012. évi kiadványtervre tett javaslatát. Összesen 83 tudományos folyóirat és 67 tudományos, illetve tudománynépszerűsítő mű részesült támogatásban. A bizottság 2012 második felében elkészítette a 2013-ra vonatkozó pályázati felhívást, a beadási határidő 2012. november 30. volt. A támogatási igény – 345 millió forint – jelentősen meghaladja a rendelkezésre álló keretet. A Felügyelő Testület munkájáról Az akadémiai Alapszabály 30. § (1) bekezdése szerint a Felügyelő Testület feladata az akadémiai gazdálkodás szabályszerűségének és ésszerűségének ellenőrzése, az Akadémia költségvetési irányelveinek, az éves költségvetési beszámolónak a vizsgálata. Állásfoglalásairól és véleménynyilvánításairól a testület jelentést készít a Közgyűlés számára.

3

Közgyűlés


A Vagyonkezelő Testület munkájáról A Vagyonkezelő Testület 2012-ben alapvetően szabályzatalkotással foglalkozott, mivel az akadémiai intézményhálózat átfogó szervezeti megújítása az akadémiai vagyonra vonatkozó szabályozások felülvizsgálatát is szükségessé tette. Az Akadémia 2012. évi rendes közgyűlése elfogadta a Magyar Tudományos Akadémia Vagyongazdálkodási Irányelveinek módosítását és felkérte az Akadémia elnökét, hogy a Vagyonkezelő Testület bevonásával gondoskodjon az Akadémia Vagyongazdálkodási és Vagyonhasznosítási Szabályzatának módosításáról, továbbá kezdeményezze az Akadémia Szellemitulajdon-kezelési Irányelvének megalkotását. A Közgyűlés által elfogadott irányelvek alapján a testület az MTA Titkársága javaslatainak figyelembevételével elkészítette a Vagyongazdálkodási és Vagyonhasznosítási Szabályzat módosítását. A 2013. január 1-jétől hatályos Vagyongazdálkodási és Vagyonhasznosítási Szabályzatot az Akadémia Elnöksége egyhangúlag jóváhagyta. A testület több alkalommal is napirendre tűzte a szakértők és felelős testületek bevonásával elkészült akadémiai szellemi tulajdonpolitika alapdokumentumát, a Szellemitulajdon-kezelési Szabályzatot, amely mintaszabályzatként egységesíti és modernizálja a megújult akadémiai kutatóintézet-hálózat szellemi tulajdonnal kapcsolatos szabályozási megoldásait. A dokumentum megteremti a költségvetési gazdálkodású intézmények szellemi vagyonnal való hatékony gazdálkodásának igénye és a kutatók egyéni ambíciói közötti összhangot, továbbá figyelembe veszi az akadémiai intézményhálózatban jellemzően felfedező kutatásból származó szellemi alkotások védelmére és hasznosítására irányuló szabályokat. Az akadémiai szabályzat tervezetét véleményező Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) megállapításai szerint a dokumentum messzemenően figyelembe veszi a közfinanszírozású kutatóhelyeken 2004 óta szerzett szakmai tapasztalatokat, és a szellemi alkotásokat létrehozó kutatók, valamint az őket foglalkoztató intézmények közötti érdekegyensúly kialakítására törekszik. Az egységes intézményi szabadalompolitika kialakításának céljából az akadémiai szabályzat alapján az MTA tíz kutatóközpontjának és öt kutatóintézetének az elnöki határozat közzétételétől (2013. március 1.) számított hat hónapon belül el kell készítenie, illetve át kell dolgoznia saját intézményi szellemitulajdon-kezelési szabályzatát. A Tudományetikai Bizottság munkájáról A Tudományetikai Bizottság a beszámolási időszakban három alkalommal ülésezett, az ülések közötti időszakban elektronikus úton hozott döntéseket a testület közgyűlési beszámolójában foglaltak szerint. A Közgyűlés nem akadémikus képviselői megválasztásának előkészítése és lebonyolítása A 2010-ben megválasztott nem akadémikus közgyűlési képviselők mandátuma 2013 márciusában lejárt. Az Akadémia történetében először került sor a több mint 13 ezer köztestületi tag körében a nem akadémikus közgyűlési képviselők elektronikus szavazással történő választására az Akadémiai Adattárra alapozott e-választási rendszerben. A választást az Elnökség tagjai által megbízott és kiküldött választási bizottság felügyelte. A választási bizottság elnöke Karádi István, az MTA doktora, tagjai Mindszenty Andrea, az MTA doktora és Pók Attila, a történelemtudomány kandidátusa, választott elnökségi tagok voltak. A választás azon az elven alapul, hogy minden köztestületi tag egy tudományos bizottsághoz tartozik, ahol választ, és választható. Az Akadémia Elnöksége elfogadta az egyes tudományos osztályokra eső nem akadémikus közgyűlési képviselői helyek számát. Az egyes bizottságokra eső

4

Közgyűlés


helyek számát a tudományos osztályok határozták meg a d’Hondt-módszer segítségével. A kis létszámú bizottságok szavazására összevontan került sor. Az Elnökség által elfogadott ütemtervnek megfelelően 2012. szeptember 17-én megkezdődött a választás 2012. október 17-ig tartó jelöltajánlási szakasza, amelynek eredményességét a választási bizottság 2012. október 19-i ülésén megállapította. A nem akadémikus közgyűlési képviselők 2013. évi választásának jelöltállítási szakasza eredményeként kialakult jelöltlistákat a tudományos osztályok a tudományos bizottságok közreműködésével – az akadémiai Alapszabály 26. § (3) bekezdésében biztosított jogkörükben eljárva – határozattal jóváhagyták. A jelöltlisták 2012. november 21-től megtekinthetők voltak az MTA honlapján. Ezek alapján 2012. november 25-ével megkezdődött a nem akadémikus közgyűlési képviselők választásának 2012. december 20-ig tartó szakasza. Az e-választási rendszerben megszervezett titkos szavazás során minden köztestületi tag egy alkalommal adhatta le szavazatát a szavazókulcs segítségével. A 13 516 fő köztestületi tag (2012. november 25-i adat) közül 3423 fő adta le szavazatát, ez 25,33%-os részvételi arányt jelent. Ez valamivel magasabb, mint a jelöltajánlási szakaszban elért 24,08%-os eredmény. A legalacsonyabb részvételi arány 13,3%, a legmagasabb 48,48% volt. A választási bizottság megállapította, hogy az érdemi szavazás valamennyi tudományos bizottságban érvényes volt, a megválasztott jelöltek mindegyike megszerezte az érvényes szavazatok legalább 20%-át. A választás ideje alatt a Szervezési Titkárság és az Informatikai Főosztály munkatársai folyamatosan segítséget nyújtottak a köztestület tagjainak. A fő problémát a szavazóknak jellemzően az elfelejtett jelszavak okozták, az automatikus jelszóigénylési rendszert ismét nagy számban – 920 alkalommal – vették igénybe a köztestületi tagok. Az interneteléréssel nem rendelkező köztestületi tagoknak az MTA Titkárságán és a területi akadémiai bizottságok székhelyein kialakított szavazópontokon biztosítottak lehetőséget szavazásra, amivel 36 fő élt. A választási bizottság a jelöltek nyilatkozatainak ismeretében 2013. január 15-i ülésén véglegesítette az eredményt. A visszalépések után 7 bizottság esetében az utolsó mandátumot jelentő helyen szavazategyenlőség alakult ki a jelöltek között, itt az Alapszabály mellékletének I. pont 3. § (6) bekezdése alapján sorsolással döntött a bizottság. Az Elnökség tagjai jóváhagyták a választási bizottság jelentését a nem akadémikus közgyűlési képviselőválasztás eredményéről, és felhatalmazták az Akadémia elnökét a választási eredmény kihirdetésére. A 200 nem akadémikus közgyűlési képviselő 2013. február 21-én átvette megbízólevelét. A nem akadémikus közgyűlési képviselők három tudományterületen (humán és társadalomtudományi, élettudományi, matematikai és természettudományi) titkos szavazással 1-1 tagot jelöltek az Akadémia Elnökségébe, akiknek a megválasztására a 184. közgyűlésen a Jelölőbizottság tesz javaslatot. A 2013. évi akadémiai tagválasztás előkészítése A 2013. évi akadémiai tagválasztás előkészítése a Közgyűlés hazai akadémikus tagjai által elfogadott „Az akadémikusválasztás eljárási szabályai” című dokumentumban leírt választási alapelvek és eljárásrend, valamint a tagválasztás irányelveit megfogalmazó bizottság ajánlásai alapján kezdődött meg 2012-ben. A tagválasztás Elnökség által elfogadandó irányelveit eseti bizottság alkotta meg. Az eseti bizottság elnökéül Szász Domokos alelnököt, tagjaiul Török Ádám és Vécsei László

5

Közgyűlés


akadémikusokat kérték fel. Az Elnökség 2012. március 27-i ülésén jóváhagyta a tagválasztás irányelveiről szóló bizottsági javaslatot. A választási eljárás ütemterve szerint az ajánlásokat 2012. október 1-ig a kiküldött nyomtatványokon és elektronikus adathordozón kellett benyújtani a tudományos osztályokra. A rendes-, levelező- és külsőtag-jelölteknek publikációs és hivatkozási adataikat 2012. október 8-ig kellett rögzíteniük a Magyar Tudományos Művek Tárában. Valamennyi rendes-, levelező- és külsőtag-jelölt feltöltötte publikációs és hivatkozási adatait, az MTMT munkatársai az adatokat ellenőrizték, és az osztályok kérésének megfelelő táblázatban is bemutatták. Az adatok az Elnökség döntésének megfelelően és a kiválóság elvén nyugvó választási eljárás iránti közbizalmat erősítendő az MTA honlapján a nyilvánosság számára is elérhetőek voltak. Az Elnökség tagjai 2012. október 30-i ülésükön tájékoztatást kaptak, hogy az akadémiai rendes tagságra 31, levelező tagságra 141, külső tagságra 27, tiszteleti tagságra 25 jelölés érkezett. A tagjelölő osztályülésekre 2013. január 4. és február 12. között került sor. Mindegyik tagjelölő osztályülés szabályosan zajlott le. A tagjelölő osztályüléseken az akadémiai rendes tagságra 31, levelező tagságra 40, külső tagságra 24, tiszteleti tagságra 23 ajánlott kapta meg a szavazatok több mint 50 százalékát. A tagjelölő osztályülések befejezése után az Elnökség a tudományos osztályok által készített jelöltlistákat közös jelöltlistává egyesítette. Az Elnökség meghatározta a választható új tagok számát, valamint a betölthető helyeknek a tudományos osztályok közötti elosztását. Az Elnökség a közös jelöltlista meghatározásakor nem tért el attól a sorrendtől, amelyet az osztályok megállapítottak. Ennek megfelelően az Elnökség a 2013. márciusi ülésén meghatározta a választható új rendes és levelező tagok számát, döntött továbbá a megválasztható külső és tiszteleti tagok számáról is. Az új tagokat az Akadémikusok Gyűlése választja meg. A tudományos osztályok munkájáról A köztestület adminisztratív működésében a tudományos osztályok autonómiájának és az összakadémiai érdekeknek egyszerre, egyensúlyban kell érvényesülniük. A tudományos osztályok az év során elvégezték valamennyi, az MTAtv. és az Alapszabály által meghatározott feladatukat. Véleményt nyilvánítottak minden olyan kérdésről és dokumentumról, amelynek megtárgyalását az Akadémia Elnöksége, az AKT vagy az Akadémia elnöke kért. Az osztályok legfontosabb közfeladatai között említendő a tudományos teljesítmények minősítése, az MTA doktora pályázatok elbírálásában való részvétel az MTA Doktori Tanácsával szoros együttműködésben. Az Elnökség és a Doktori Tanács által megszabott ütemezésben foglalkoztak a doktori eljárásrendet és követelményrendszert érintő szabályozás feladatkörével, megújították az eljárás osztály- és bizottsági ügyrendjét, kialakították a tudománymetriai, tudományos közéleti és egyéb adatlapok osztály- és bizottságspecifikus változatait, segítették az MTMT munkáját, és végezték az aktuális pályázatok bírálatát a habitusvizsgálattól a nyilvános vitát követő lezárásig. A 2012. év kiemelt feladata volt a tagajánlások előkészítése, lebonyolítása. Az osztályok megvizsgálták a tartósan külföldön élő hazai tagok státusát, megkérdezték őket külföldön tartózkodásuk időtartamáról és a magyar tudományos életben való részvételükről. Előkészítették a tagajánlásokat, megszervezték a jelölt doktorok bemutatkozását és a tagválasztó szavazást. A tudományos osztályok nagyobb tudományos ülésszakai az éves rendes közgyűléshez és a Magyar Tudomány Ünnepéhez kötődtek, valamennyi aktuális témákat dolgozott fel. A tudományos bizottságokkal közösen szervezett ülések többnyire jeles évfordulókhoz, illetve egy6

Közgyűlés


egy tudományterület nagy tudósaira való megemlékezéshez, életművük bemutatásához kapcsolódtak. Az osztályok számos alkalommal tűztek napirendre olyan tudományos kérdéseket, amelyek társadalmi-gazdasági problémákra adott döntéshozói válaszok stratégiai megalapozását hivatottak szolgálni. Ilyen volt például a három társadalomtudományi osztály közös konferenciája a hazai társadalom- és humán tudományi felsőoktatás szerepéről és jövőjéről, amelyen a téma szakértő előadói és a felsőoktatásért felelős tisztségviselők folytattak konstruktív párbeszédet. Az osztályok 2012-ben is támogatták a tudományos folyóiratok, szakkönyvek megjelentetését a rendelkezésükre álló könyv- és folyóirat-kiadási keretből. Az osztályok tudományterületéhez tartozó kutatói közösség aktívan részt vesz a nemzetközi folyóiratok szerkesztőségi feladataiban, valamint a nemzetközi tudományos bizottságok munkájában. A beszámolási időszakban szakértők kiválasztásával segítették elő az MTA kétoldalú egyezményeinek keretében született „mobilitási” pályázatok elbírálását. Az osztályok 2012-ben is rendben véleményezték a hozzájuk küldött anyagokat, főigazgatói stb. pályázatokat, szakértő tagokat delegáltak az MTA különböző szakértői kollégiumaiba (Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratórium, AKT, OTKA Társadalom- és Bölcsészettudományi Kollégiuma). Személyi javaslatokat készítettek elő a különböző állami és akadémiai díjak, kitüntetések odaítéléséhez, felkérés szerint szakértőket állítottak a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság és más kormányszervek bizottságaiba (pl. UNESCO). A tudományos osztályok beszámolói a Közgyűlés tagjai számra rendelkezésre állnak. A tudományos osztályok munkáját segítő testületi tikárság működése az új szervezeti struktúrában a kisebb adminisztratív létszám és a többletfeladatok ellenére is hatékonyabbá vált. Az Akadémiai Adattár (AAT) és az elektronikus választási rendszer fejlesztése A széttagolt akadémiai adatbázisok összevonásával és fejlesztésével kialakított Akadémiai Adattár 2011 szeptembere óta működik. Minden köztestületi tag saját azonosítóval és jelszóval léphet be az adatbázisba. Módosíthatja, frissítheti adatait, és részt vehet az aktuális szavazásokban. Dönthet arról is, hogy milyen adatok jeleníthetők meg róla nyilvánosan. Az Akadémiai Adattár Adatvédelmi Szabályzata meghatározza a kötelező és a nyilvános adatok körét, az adatszolgáltatás és adatkezelés pontos rendjét. Az AAT eléréséről hozzáférési felhasználói azonosítóikról és (módosítható) jelszavaikról az akadémikusok és a köztestületi tagok levélben kaptak tájékoztatást. Az adattisztítás 2012-ben folytatódott, de valamennyi köztestületi tag is karbantarthatja saját adatait. Az adatbázisra épülő auditált elektronikus szavazási rendszer lehetővé teszi a tudományos bizottsági választások gyors, költséghatékony és megbízható elektronikus lebonyolítását. Az adattár gazdája az MTA Titkárságán a Szervezési Titkárság, üzemeltetője az Informatikai Főosztály. Az adattár számos más elektronikus szavazásra is lehetőséget biztosít. 2012-ben kialakítottuk a helyszíni e-választási rendszert, az osztályüléseken történő szavazások segítésére elkészült a TUDAX szavazószoftver, a tudományos osztályok üléseinek megszervezését könnyítendő az ülések anyagai számára KOrlátolt HOzzáférésű (KOHO) tárhelyeket alakítottunk ki AAT(eduID) azonosítással és jogosultságkezeléssel. Elkezdődött egy, az AAT adatbázisára épülő, egységes pályázati keretrendszer (EPK) kiépítése, amelynek első elemeként a DOMUS, majd a Lendület program elektronikus pályázati rendszere valósult meg. Az Akadémiai Adattár részeként kialakítottuk a Történeti Adattárat is.

7

Közgyűlés


Az Országgyűlési beszámoló Az MTAtv. 3. § (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően benyújtandó „Beszámoló az Országgyűlésnek a Magyar Tudományos Akadémia 2011. és 2012. évi tevékenységéről és a magyar tudomány általános helyzetéről” című dokumentum elkészítése az elfogadott ütemterv szerint halad. A beszámoló szerkesztéséhez – a korábbi gyakorlatnak megfelelően – szakmai háttéranyagokkal járulnak hozzá a tudományban, a kutatásban és a fejlesztésben illetékes minisztériumok (Emberi Erőforrások Minisztériuma, Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium), a kutatási pályázatok kezelését végző szervezetek (Nemzeti Innovációs Hivatal, Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) és a Magyar Rektori Konferencia. A beszámoló kiemelt célja, hogy reális képet adjon a politikai döntéshozók számára a Magyar Tudományos Akadémia elmúlt két évben végzett munkájáról, a megújítási programok eredményéről. A dokumentum bemutatja a magyarországi kutatás és fejlesztés feltételrendszerét, eredményeit, valamint a tudományművelés tendenciáinak főbb irányait a tárgyalt időszakban, hozzájárulva ezzel a tudománypolitikai döntések megalapozásához. A dokumentum integrált szempontrendszerében a szerkesztők – az előző Országgyűlési beszámolóhoz hasonlóan – a hazai helyzetképet az Európai Unió tudománypolitikájának viszonyrendszerében is értelmezik, hozzájárulva a tudomány, a kutatás, a fejlesztés és az innováció érdekeit és értékeit képviselő magyar álláspont kialakításához az EU döntéshozatali szerveiben. Tájékoztató a Kormány számára az Akadémia 2011. évi munkájáról Az Elnökség tagjai 2012. szeptember 25-i ülésükön megvitatták és elfogadták a kormánytájékoztatót, amelynek mellékleteként elkészült a kutatóhálózat kiemelkedő eredményeit bemutató összefoglaló is. A dokumentum új szerkezetben mutatta be a köztestület kutatási és tudományszervezői tevékenységét, a kutatóintézet-hálózat és a nem kutatóintézeti körbe tartozó akadémiai intézmények megújulási folyamatát. Az összefoglaló tartalmazta az MTA 2011. évi finanszírozási és működési feltételeiről, az MTA köztestületének működéséről és az elvégzett közfeladatokról, az akadémiai kutatóhálózat 2011. évi működési feltételeiről, eredményeiről és a megújítás folyamatáról, az MTA szervező- és háttérintézményeiben végrehajtott változtatásokról, végül a tudomány társadalmasítása terén elért főbb akadémiai eredményekről szóló beszámolót. Köztestületi Stratégiai Programok A 2009-ben nyolc stratégiai területen meghirdetett köztestületi programalkotó munka eredményeként a beszámolási időszakban az Áttekintés Magyarország energiastratégiájáról és az Informatikai stratégia című tanulmánykötetek jelentek meg, amely dokumentumok ajánlásokat fogalmaznak meg a mindenkori döntéshozók számára, és stratégiai kitörési pontokat javasolnak a fejlesztési irányok kijelöléséhez. Az elnökségi, elnöki és vezetői kollégiumi bizottságok munkájáról A Kitüntetési és Díjbizottság a beszámolási időszakban is megvitatta az Akadémia által adományozott vagy az Akadémia nevében javasolt díjakra és kitüntetésekre tett ajánlásokat, amelyekről – a kitüntetés/díj jellegétől függően – az MTA elnöke vagy elnöksége dönt.

8

Közgyűlés


A Környezettudományi Elnöki Bizottság számos ajánlást juttatott el a döntéshozók és szakmai grémiumok számára a szakterületükhöz kapcsolódó különféle témákban, továbbá több ízben kezdeményezett párbeszédet az érintettek körében a tudomány és a szakpolitika képviselőinek bevonásával. Az üléseken kialakult tudományos viták az éghajlatváltozás, az élelmiszer-biztonság, az energetika és a környezet egyenként is bonyolult összefüggésrendszerét érzékeltették. A Közoktatási Elnöki Bizottság a közoktatás legfőbb kérdéseinek tudományos feltárásában mint akadémiai stratégiai programban az adatokra, átfogó elemzésre alapozott párbeszéd résztvevőjeként végezte munkáját a beszámolási időszakban is. A 2011 decemberében elfogadott köznevelési törvényben megfogalmazottakat követő Nemzeti alaptanterv (NAT) előkészítésében a bizottság a szakmai vitákban aktívan, a közösen elfogadható megoldások katalizátoraként vett részt. A Nemzeti alaptanterv kialakításában tudományos véleményező testületként szakemberek széles körét vonta be a tervezetről készült vélemény elkészítésébe, amelynek során a tudományterületek egybehangzó megállapításaira és javaslataira támaszkodott, s érvényesítette benne az Akadémia tudományos osztályainak és bizottságainak megállapításait és állásfoglalásait is. A 2012. év második félévét meghatározó legfőbb feladat a természettudományos tárgyak (biológia, kémia, fizika) emelt szintű oktatását szabályozó kerettantervek megalkotása volt. Az MTA tagjai által vezetett munkacsoportok munkáját a bizottság több szakaszban véleményezte. Az akadémiai munkacsoportok tevékenységének eredményeként a komplex és korszerű szemléletet követő általános kerettantervek is elkészültek e diszciplínákban, és választható változatként szerepelnek a kerettanterveket meghatározó jogszabályban. A bizottsági munkát segítő szakmai hálózat az év során megerősödött, és lehetővé vált az átalakulásban lévő közoktatás tudományos kérdéseiben a gyors és szakszerű részvétel, a jogszabályok véleményezésének szakmai megalapozása. A Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság látja el a külföldön élő magyar nyelvű és tárgyú tudományos kutatások művelőivel való kapcsolattartást, a határon túli magyar tudományosság támogatásának szakmai feladatait. 2012-től az akadémiai határon túli magyar tudományosság program szakmai javaslattevő és döntéshozó testületeinek rendszere megújult, pénzügyi adminisztrációját az MTA Titkárságának Gazdasági Igazgatósága látja el az Elnöki és Testületi Titkárság szervezeti egységeként működő Határon Túli Magyarok Titkársága közreműködésével. A köztestület külső tagsága 2012-ben 98 új taggal bővült, a tudományos fokozattal rendelkező, magukat magyarnak tartó „magyar tudományos állampolgársággal” rendelkezők száma így 1697 főre nőtt. A Magyar Tudományos Művek Tárában is folyamatosan bővül a köztestület külső tagjainak regisztrációja. A tagság 78%-a a Kárpát-medencében él és dolgozik. A megújult, csaknem 70 millió Ft keretösszegű Domus pályázati rendszert 2012-től mind a magyarországi ösztöndíjak, mind pedig a szülőföldi kutatásfinanszírozási pályázatok esetében az Akadémiai Adattárra épülő elektronikus pályázati rendszerben működtetjük. Az áttérésnek köszönhetően a magyarországi ösztöndíjpályázatok száma jelentősen megemelkedett: Míg 2011-ben összesen 193 pályázatot bírált el a Kuratórium, 2012-ben a beérkezett pályázatok száma 336 volt. Ebből összesen 165 nyertes pályázóval tudtunk szerződést kötni. A pályázók mintegy 40%-a kapott lehetőséget magyarországi kutatási programja megvalósítására. A szülőföldön végezhető kutatokat segítő pályázatoknál is nőtt a benyújtott pályázatok száma. Összesen 186 pályázat érkezett, ebből 42 junior, 102 senior és 38, akár több országot is átfogó pályázat. Az ötszörös pályázati igényhez képest a Domus Kuratórium döntése nyomán 66 nyertes pályázó kezdhette meg munkáját. Intézményi támogatásban összesen 18 Kárpát-medencében működő magyar tudományos civilszervezet részesült. 9

Közgyűlés


A Szociális Bizottság a Vezetői Kollégium állandó bizottságaként a beszámolási időszakban megvitatta az Akadémia üdülői térítési díjainak emeléséről szóló javaslatot, megtárgyalta az éves kegyeleti tevékenységről szóló beszámolót. A Könyvtári Bizottság a Vezetői Kollégium állandó bizottságaként megtárgyalta az MTA Könyvtár és Információs Központ (MTA KIK) stratégiai-strukturális megújításának koncepcióját. Az akadémiai intézményhálózat megújításával párhuzamosan két kiemelt jelentőségű feladat került a könyvtárba. A nemzeti tudományos bibliográfiai adatbázis létrehozásával és működtetésével (Magyar Tudományos Művek Tára), továbbá a tudományos elektronikus információ szervezett biztosításával (Elektronikus Információszolgáltatás) a könyvtár két országos közfeladatot vállalt fel. Hozzájuk igazodva újjá kell szervezni az intézmény működését, hogy nemzeti tudományos elektronikus információs központként is magas színvonalon láthassa el feladatát szakmai, igazgatási, pénzügyi és informatikai szempontból egyaránt. A „hagyományos” könyvtári rész megújítása is időszerű: A dokumentumállomány digitális hozzáférhetővé tételével jobban ki lehetne aknázni a különgyűjteményekben rejlő lehetőségeket. E megújítási program első lépése a nyilvántartások és katalógusok elektronikus elérhetőségének megvalósítása lehet a nemzetközi szabványnak megfelelő formában. Az elektronikus információszolgáltatásnak, a tudományos bibliográfiai adatbázisnak, a kutatási eredményeket tároló repozitóriumoknak és a tudományelemzés összehangolt rendszerének – figyelemmel a tudományos művek nyílt hozzáférésű közzétételének irányelveire is – a teljes magyar kutatótársadalmat kell szolgálnia. A Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) Az Magyar Tudományos Művek Tára 2012. január 1-jétől a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ egységeként működik. Az MTA-kezdeményezésű programban továbbra is alapvető fontosságúnak tartjuk az egyetemek és más kutatóintézmények hosszú távú érdekeltségének fenntartását. Az első nemzeti bibliográfiai adatbázisba ellenőrzött módon tölthetők fel a részt vevő intézmények kutatóinak tudományos munkásságát és teljesítményét leíró adatok. A MTMT munkatársai a szerzőkkel és az egyes intézmények MTMTadminisztrátoraival, könyvtárosaival közösen tartják karban a központi adatbázist. Mára az adatbázisban több mint 34 ezer szerző szerepel, adataikat csaknem 1500 MTMTadminisztrátor gondozza. A tudományos referencia-adatbázisként való működtetés óriási felelősséget ró a program fejlesztőire és üzemeltetőire. A projekt célja, hogy a kiszolgáló szoftver folyamatos fejlesztésével az MTMT a legszélesebb magyarországi tudományos fórumokon legyen alkalmas a referencia-adatbázisként történő használatra. A publikációs adatbázis szolgáltatásainak országos kiterjesztéséhez TÁMOP-pályázat keretében elnyert több mint 300 millió Ft-ról szóló támogatási szerződés 2012. júniusi aláírását követően végre elindulhatott a fejlesztés. A beszámolási időszak két legnagyobb adatszolgáltatási feladata az MTA doktora címre pályázók és az akadémiai tagságra ajánlottak értékelését segítő tudománymetriai adatok ellenőrzése volt. Ezenfelül az MTMT-ből kértek adatokat egyéni oktatói/kutatói karrierpályázatokhoz (egyetemi tanári pályázat, habilitáció), tagintézmények intézményfejlesztési tervéhez, intézményi akkreditációkhoz, intézményen belüli egységek, szerzők tudományos teljesítményének összehasonlításához, az akadémiai kutatóintézet-hálózat tudományos teljesítményének értékeléséhez, pályázatok, intézmények értékeléséhez, továbbá számos esetben az MTMT-ből kértek adatokat jelentéseik, pályázataik értékeléséhez a minisztériumok és az Oktatási Hivatal.

10

Közgyűlés


Az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) Nemzeti Program A felsőoktatási intézmények, az akadémiai kutatóintézetek, a könyvtárak és nonprofit kutatóhelyek (kórházak, minisztériumi háttérintézmények, szakhatóságok stb.) tudományos adatbázisokkal való kiszolgálására létrejött EISZ Nemzeti Program szakmai irányítása 2012-től az Akadémiához került, a Kormány a közfeladathoz rendelt költségvetési támogatást (1 426,0 millió Ft-ot) a Magyar Tudományos Akadémia fejezetében biztosította. A programban 34 felsőoktatási intézmény, 47 nonprofit kutatóintézet (múzeum, könyvtár, kórház) és az MTA intézményei vesznek részt. A program működtetésével kapcsolatos feladatokat az MTA Könyvtár és Információs Központban alakult EISZ Titkárság látja el. 2012 az átállás éve volt, amikor a korábbi programkoordinátor Educatio Kft. és az MTA Titkársága is támogatta a feladatok végrehajtását. A felsőoktatásban és kutatásban nélkülözhetetlen országos licenc útján biztosítandó adatbázisok beszerzésének működési modelljét egyszerűsítettük. A 2011-ben végzett és 2012 második negyedévében pontosított igényfelmérések alapján 14 közbeszerzési eljárás keretében 19 adatbázis beszerzése valósult meg nettó 1 517,8 millió Ft összértékben. Az MTA KIK ezeken túl olyan további 11 adatbázis elérését is biztosította 2012-ben, amelyek nem az EISZ program keretében kerültek beszerzésre. A területi akadémiai bizottságok hivatali szervezete A köztestület regionális működésének hatékonyabb szervezése érdekében létrehozott területi bizottságok – Debrecenben, Kolozsváron, Miskolcon, Pécsett, Szegeden és Veszprémben – fontos szerepet vállalnak a régió tudományos bázisainak megerősítésében, a tudománnyal foglalkozó szakemberek és az érdeklődők aktivizálásában, fórumot biztosítva a térség szellemi közéletének. Tevékenységükről a külön napirendi pontként tárgyalandó beszámolóban adnak számot. 2012-ben a területi bizottságok szak- és munkabizottságai összesen csaknem ezer tudományos rendezvényt szerveztek. 2012. január 1-jétől a területi akadémiai bizottságok változatlan feladatokkal és változatlan autonómiával működnek, de titkársági szervezeteik egy költségvetési szervbe lettek összevonva. Az MTA Területi Akadémiai Bizottságok Titkársága végzi – a telephelyeken tevékenykedő munkatársakkal együtt – a bizottságok szakmai munkájának koordinálását, intézi adminisztrációs feladataikat, üzemelteti székházaikat (ezzel összefüggésben szálláshely-szolgáltatásokat is ellát), továbbá biztosítja a bizottságok szak- és munkabizottságai részére a rendezvényekhez szükséges termeket, és értékesíti azok szabad kapacitását. A pénzügyi és gazdasági feladatokat az MTA Titkársága látja el. Az Akadémia és a felsőoktatás kapcsolatáról Az Akadémia és a felsőoktatás intézményes kapcsolatát megalapozó két nagyon fontos terület az akadémiai kutatóintézmények részvétele az oktatásban, illetve a felsőoktatási intézményekben működő akadémiai kutatócsoportok tevékenysége. 2012-ben az MTA fejezetből 7 000 millió Ft szolgálta a nem akadémiai kutatóintézetben megvalósuló tudományos kutatásokat. A közvetlenül az egyetemekhez kerülő kutatásfinanszírozáson túl az akadémiai kutatóintézmények infrastruktúrájukkal és személyes oktatói-mentori tevékenységükkel járulnak hozzá az egyetemi mester- és doktorképzéshez. A kutatóintézetekben dolgozók intellektuális hozzájárulása egy teljes kutatóegyetem összteljesítményével ér fel. Az akadémiai intézeti kutatók 37,9%-a végez a felsőoktatásban oktatói tevékenységet. A felsőoktatásban oktató kutatóintézet-hálózati kutatók száma lényegében megegyezik a tavalyival, közel 900 fő oktat rendszeresen hazai felsőfokú oktatási intézményben magyar, angol és német nyelven, ebből a doktori iskolában oktatók száma 450, a doktoriiskola-vezetők száma 20. 2012-ben összességében nem változott a kurzusok száma. 11

Közgyűlés


A kutatóhelyek mindegyikében jelentős mértékű és hatékony tudományos utánpótlás-nevelés folyik. Az 1000 fő körüli PhD hallgató témavezetése mellett a kutatók TDK-pályamunkák és diplomamunkák témavezetői. A 2007–2011 közötti periódusban működő 79 támogatott kutatócsoport közül 2012. január 1-jén 42 folytatta tevékenységét, 11 új kutatócsoport alakult, majd 2012. július 1-jén további 21. Ennek megfelelően 2012 közepétől összesen 74 támogatott kutatócsoport működik az alábbi tudományterületi megoszlásban: 31 a matematikai és természettudományok, 24 az élettudományok, 19 a humán- és társadalomtudományok területén. Az egyetemeken létrehozott Lendület-kutatócsoportok száma 2012 folyamán az újabb pályázati fordulót követően 9-ről 26-ra emelkedett. Az egyetemeken működő akadémiai kutatócsoportok munkájának adminisztratív támogatását, munkaügyi, pénzügyi, számviteli, ügyviteli feladatait a Támogatott Kutatócsoportok Irodája látja el. 2012-ben a támogatott kutatócsoportok finanszírozásával 2 282,4 millió forint került kutatástámogatásra a felsőoktatásba. A vagyongazdálkodásról Az Akadémia vagyonának megőrzése, gyarapítása és a vagyonnal való hatékony gazdálkodás érdekében kialakítottuk a vagyongazdálkodás teljes körű szabályrendszerét, amelyre alapozva aktív vagyongazdálkodást folytathatunk. Az Akadémia vagyonával való felelős gazdálkodás a vagyon megőrzésén és gyarapításán túl az intézmény feladatává teszi, hogy az alapfeladatokhoz nem tartozó és hasznot nem hozó vagyontárgyakat jövedelmező vagyonelemekké tegye. A vagyongazdálkodás kereteinek kialakításakor az alábbi szempontok érvényesítésére törekedtünk: az eredményszemlélet előtérbe helyezése és az Akadémia aktív – hozadékot eredményező – vagyonának növelése, az intézményi vagyon hatékony, az alapfeladatokhoz illeszkedő használata, az akadémiai költségvetési szervek (így különösen a kutatóhálózat) korszerű és hatékony működési feltételeinek megteremtése, a vagyonhasználat célszerűségének és hatékonyságának folyamatos vizsgálata. Az Akadémia vagyoni körébe tartoznak az Akadémia tulajdonában lévő gazdasági társaságok is. Kezdeményeztem a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonosi részvételével működő gazdasági társaságok működésének áttekintését, és az elkészült összefoglaló anyag nyomán szorgalmaztam a gazdasági társaságok működésével összefüggő alapvető tulajdonosi intézkedések megtételét. Az Alapszabályban rögzített, a vagyon megőrzésére vonatkozó alapelv érvényesítése érdekében előterjesztettem, hogy az Akadémia főszabályként adja el kisebbségi tulajdonrészeit, s csak a többségi nyereséges vállalkozásait tartsa meg, amely javaslattal a döntéshozó grémiumok egyetértettek. Az akadémiai érdekeltségű gazdasági társaságok működésének áttekintése során 36 gazdasági társaság került felülvizsgálatra. A közgazdasági átvilágítás egyik fontos szempontja volt az egyes társaságoknak az Akadémia alaptevékenységéhez való illeszkedése, valamint a vállalkozások jövedelmezőségi-megtérülési mutatói. Az összeférhetetlenségi szabályok érvényesülésének vizsgálatával megállapított személyi összeférhetetlenséget megszüntették, illetve megszüntetése folyamatban van. Áttekintettük az MTA egész ingatlanállományát, ezen belül, hogy mely költségvetésből finanszírozott ingatlanok fenntartása veszteséges. Az Akadémia részére kutatásra rendelkezésre bocsátott források ugyanis nem fordíthatók veszteséges „jóléti” intézmények támogatására. Az Akadémia üdülőit egyetlen önálló költségvetési szervként Akadémiai Üdülési Központ néven szerveztük újjá, az intézmények jobb kihasználása érdekében hatékonyabb hasznosításukra törekszünk. Amennyiben az akadémiai tulajdonban álló intézmények kihasználtsága nem növekszik, kezdeményezni kell az értékesítésüket.

12

Közgyűlés


Az Akadémia vagyonának jelentős része felbecsülhetetlen értékű szellemi vagyon. Az intézményhálózatban új, egységes intézményi szellemitulajdon-politika kialakítására törekszünk, amelynek alapdokumentuma mintaszabályzatként egységesíti és modernizálja a megújult akadémiai kutatóintézet-hálózat szellemi tulajdonnal kapcsolatos szabályozási megoldásait. A szabályzat összhangot teremt az intézményi és az egyéni érdek, a publikációs kényszer és az eredmények hasznosítása, a felfedező és célzott kutatások között, figyelembe veszi az akadémiai intézményhálózatban jellemzően felfedező kutatásból származó szellemi alkotások jellegzetességeit, és bevonja a kutatókat az általuk létrehozott szellemi alkotás védelmének és hasznosításának folyamataiba. A dokumentum olyan szellemi alkotásokat is tekintetbe vesz (szerzői művek), amelyekkel a korábbi szabályozások nem foglalkoztak. Ezzel az MTA nemcsak a gondos gazdálkodás követelményét elégíti ki, hanem egyben a szerzői művekhez való gyors hozzáférésére irányuló, napjainkban egyre erőteljesebben jelentkező társadalmi igénnyel (Open Access) is lépést tart. Az új akadémiai szabályzatminta alapján az intézmények 2013-ban átdolgozzák szellemitulajdon-kezelési szabályzataikat. A tudomány társadalmasítása – a Magyar Tudomány Ünnepének rendezvényei 2012-ben a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatának címével – „Felfedező tudomány” – és több mint 200 programjával a felfedező kutatások jelentőségére, tudományos ismereteinket megalapozó és megváltoztató szerepére kívántuk ráirányítani a közfigyelmet. Bemutattunk olyan eredeti, különleges felismeréseket és kutatásokat, amelyek eredményei hosszú távon befolyásolják a tudományos gondolkodást, a világról való tudásunkat, hétköznapi életünket. A nyilvános előadások, a Diákok az Akadémián és a Tanárok az Akadémián programjai élményszerű ismeretszerzést kínáltak az előadótermeket zsúfolásig megtöltő érdeklődőknek. November 19. és 24. között az akadémiai kutatóközpontok és kutatóintézetek kitárták kapuikat a nagyközönség előtt. A programban részt vevő kutatóhelyek tudományos munkatársai és kutatói a laboratóriumok titokzatos világába vezették be az érdeklődőket, előadásaikkal a felfedező tudomány birodalmába kalauzolták őket. A tárlatvezetések alkalmával a külvilágtól máskor elzárt terekkel, technológiai berendezésekkel ismerkedhettek az oda látogatók. A Magyar Tudomány Ünnepe 2013. évi központi rendezvényének az MTA Veszprémi Területi Bizottsága és a Pannon Egyetem ad otthont. A „Velünk élő tudomány” című rendezvénysorozaton a célzott kutatások bemutatására összpontosítunk, tudatosítva a mindennapjainkban jelen lévő, eszköz- és rendszerhasználat szintjén is tapasztalható, ám az átlagember, illetve az eltérő tudományterületet művelő kutató számára nem vagy alig ismert kutatási eredmények jelentőségét.

A kutatóhálózatról A szerkezeti megújulásnak és az új programok elindítására és fejlesztésre szolgáló költségvetési támogatásnövekedésnek köszönhetően a 2012. év az akadémiai kutatóhálózatban a hosszú távú befektetések és az új lehetőségek éve volt. A kutatóhálózat eredményeiről szóló főtitkári beszámoló adatai azt mutatják, hogy az átalakítással járó többletfeladatok nem befolyásolták az eredményességet.

13

Közgyűlés


A kutatóhálózat szervezeti megújítása Az intézményhálózat megújításának döntés-előkészítő folyamatáról a 2011. december 5-i rendkívüli közgyűlés előterjesztése és a 2012-es 183. rendes közgyűlésre készített elnöki előterjesztés részletesen beszámolt. A megújítási program első szakaszában (2011. évi előkészítéssel és 2012. évi végrehajtással) a kutatási műhelyek autonómiáját megőrző, a tudományos kiválóságra alapozott, hatékonyabban működő intézményhálózatot hoztunk létre. 2012. január 1-jétől 10 kutatóközpont és 5 kutatóintézet kezdhette meg működését. Az új kutatóközpontok gazdasági, adminisztratív és üzemeltetési feladatait a korábbinál kisebb költséggel és kisebb létszámmal is el lehet látni. A 15 megújult kutatóközpontban 2012-től 143 fővel alacsonyabb az adminisztratív vagy üzemeltetési feladatokat végző munkatársak létszáma. A létszámcsökkentéssel egyidejűleg általánosan csökkent az intézményi vezetői szintek száma is. Mindez éves szinten mintegy 500 millió Ft összegű megtakarítást eredményezett oly módon, hogy nem volt szükség a kutatói létszám és kapacitás csökkentésére. A szervezeti integrációt követően megkezdődött a működés hatékonyságát is elősegítő versenyképes kutatási környezet kialakítása. A szervezetileg megújuló kutatóközpontok kutatói létszáma már biztosítja azt a kritikus tömeget, ami erősödő konzorciumalkotó képességgel a nemzetközi pályázati térben is versenyképessé teszi az MTA intézményeit. A szerkezetében megújult intézethálózatban az egyéni kiválóságon keresztül történő kutatásfinanszírozási rendszerben olyan teljesítménykövetelmények érvényesíthetők, amelyekkel eredményes kutatási programokat tud felmutatni az akadémiai intézethálózat valamennyi kutatóközpontja és kutatóintézete. A kutatóhálózat megújítását támogató pályázatok Az MTA kutatóhálózatának megújítási programját jelentős többletforrásokkal támogatta a Kormány. A korábbi pályázati rendszerben elosztható támogatásokon felül a kutatóhálózat szerkezeti megújításához kapcsolódó támogatásra 1 458,0 millió Ft, az új akadémiai kutatócsoportok hazai egyetemeken való megalakulására 600,0 millió Ft, a Lendület-pályázatra 1 400 millió Ft, az infrastruktúra-fejlesztést szolgáló pályázatokra 2 000,0 millió Ft többlettámogatás állt rendelkezésre, lehetővé téve a humán- és a kutatási infrastruktúra egyidejű fejlesztését. A versenyképességet növelő fontos eszközként megújítottuk a kutatásfinanszírozás rendszerét, az intézmények a fejezet saját forrásait is kizárólag nyílt pályázat útján, versenyben nyerhették el. A támogatások erősen differenciált elosztásával az innovatív ötletekkel és ígéretes kutatási programokkal pályázó kutatók, kutatócsoportok, intézmények kerülhettek kedvező helyzetbe. A fejezetben az OTKA 2012. évi költségvetési támogatása (7 686 millió Ft) 41%-kal volt magasabb a 2011. évi támogatásnál (5 436 millió Ft). 2001 óta ez volt a legmagasabb összeg, amivel az OTKA gazdálkodhatott. Az OTKA 2012. évi forrásaiból 3 859 millió Ft a felsőoktatási intézményekhez került. A Lendület kiválósági program pályázatai A programban 2009-ben öt, 2010-ben hét kutatóintézeti Lendület-kutatócsoport indult; a 2011. évi pályázatnak pedig 7 kutatóintézeti és – első ízben – 9 egyetemi nyertese lett. A 2012. évi pályázati kiírásra 132-en nyújtottak be pályázatot. 3-3 független és anonim bírálat ismeretében a pályázatokat zsűri rangsorolta. A döntés eredményeként 2012. július 1-jétől újabb 37 kutatócsoport létesülhetett (kutatóintézetekben 20, egyetemeken 17). 2012 második felétől az MTA-kutatóhálózatnak immár összesen 65 Lendület-kutatócsoportja van: 39 kutatóközpontokban és kutatóintézetekben, 26 egyetemeken. Az évenkénti szakmai és 14

Közgyűlés


pénzügyi beszámolókat 2012-ben is szakértők véleményezték. A szakmai beszámolók értékelése alapján valamennyi kutatócsoport további támogatásra érdemesült. A Lendületkutatócsoportokkal érkező többletforrás egyre jelentősebb arányt képvisel egyes intézetek bevételeiben. Az átfogó bírálatok és javaslatok alapján az 2009. évi öt Lendület-nyertes közül három kutatócsoport 2013. évi támogatási összege beépült az intézmények (MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, MTA Szegedi Biológiai Központ, MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet) költségvetésébe. A Lendület programra 2012-ben rendelkezésre álló 2 432 millió Ft támogatásból 1 534 millió Ft az MTA intézményeiben, 898 millió Ft az egyetemeken hasznosul. Ezzel – a már említett kutatócsoporti támogatással együtt – az MTA a hazai egyetemi kutatások jelentős finanszírozójává vált. Infrastruktúra-fejlesztési pályázatok Az akadémiai kutatóintézet-hálózatban több mint egy évtizede nem történt jelentős kutatási infrastruktúra-fejlesztés. 2012-ben a költségvetési törvényben e célra rendelt 2 000,0 millió Ft-os infrastruktúra-fejlesztéssel lendületet vett a fizikai kapacitások korszerűsítése, lehetővé téve a kutatási feltételek érdemi javítását. További költségvetési források átcsoportosításával összesen 2 529,4 millió Ft-ot fordítottunk a kutatási infrastruktúra fejlesztésére. 2012 tavaszán és őszén két fordulóban és két kategóriában hirdettünk pályázatot. Az első kategóriában általános, alapvető infrastruktúra biztosítására lehetett pályázni, a másodikban kiemelkedő színvonalú kutatásokhoz szükséges műszeres infrastruktúráért versenyezhettek az intézmények. A két forduló két kategóriájában beérkezett igények összege 5 900 millió Ft-ot tett ki, vagyis közel háromszorosa volt a rendelkezésre álló forrásnak. A zsűri összesen 2 529,4 millió Ft infrastruktúra-fejlesztési támogatás odaítélését javasolta, amelynek túlnyomó része – 2 458,6 millió Ft – a kutatóközpontokhoz és kutatóintézetekhez került. A fejlesztésre fordítható forrásoknak köszönhetően az előző évhez viszonyítva 3,8%-kal csökkent a teljesen leírt gépműszer állomány, azaz megfordult a teljesen leírt gép-műszer állomány előző években tapasztalt növekedési tendenciája. A kutatóhálózat szerkezeti megújításához kapcsolódó támogatás A 2012. évi fejezeti költségvetésben 1 458,0 millió Ft állt rendelkezésre az új szerkezetű kutatóintézet-hálózat tartalmi-szervezeti megújulást támogató programjainak finanszírozására. A kutatóközpontok vezetői – a félévi költségvetési-pénzügyi beszámolóhoz kapcsolódva – július 31i határidővel középtávú intézményi koncepciójukhoz részletes szakmai indoklással ellátott támogatási igénnyel pályázhattak. A pályázat alapvető célkitűzése volt az új szerkezetű kutatóintézet-hálózat számára a stabil és hatékony működés feltételeinek megteremtése, a megújulást elősegítő szervezeti korszerűsítés, valamint a kutatási eredményességet hosszú távon ösztönző fejlesztések támogatása. Összesen mintegy 1 900 millió Ft egyszeri és 3 700 millió Ft beépülő támogatásra érkezett igény, ami átlagosan 30%-os „nyerési” arányt tett lehetővé. A szintén kétfordulós pályázat második szakaszában külön jogcímként megjelent a fiatalabb kutatói generáció mobilitásának elősegítése, amelyre összesen 200 millió Ft-ot fordítottunk. A kutatóhálózat megújítási programjához kapcsolódó vendégkutatói pályázat Az akadémiai kutatóhálózat megújítási programjának új elemeként nemzetközileg kiemelkedő külföldi vendégkutatók magyarországi meghívására is lehetőség nyílt. A hazai kutatóhelyek,

15

Közgyűlés


kutatócsoportok munkájában való részvételre szóló, 2012-ben első alkalommal kiírt pályázat a nemzetközileg legelismertebb kutatók körét szólította meg, akik közül 16-an nyújtottak be pályázatot. A független bírálók és a zsűri véleménye alapján az Akadémia elnöke hat kutató meghívását hagyta jóvá, összesen kb. 80 millió Ft keretösszegben. A kiválasztott nemzetközi hírű vendégkutatók 3–10 hónapot töltenek Magyarországon, bekapcsolódva az MTA kutatóközpontjainak és kutatócsoportjainak tudományos tevékenységébe. A főigazgatói/igazgatói pályázatok 2012. december 31-én a Magyar Tudományos Akadémia kilenc új kutatóközpontjában lejárt a megbízott főigazgatók mandátuma. Ugyanekkor volt esedékes a Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatójának, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, valamint a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet igazgatójának megbízásáról való döntés is. Az eljárási rend értelmében az Akadémia elnöke pályázatot írt ki a főigazgatói és igazgatói álláshelyek betöltésére. A pályázatok benyújtási határideje 2012. szeptember 3. volt. A Társadalomtudományi Kutatóközpont és a Természettudományi Kutatóközpont főigazgatói álláshelyére két-két, a többire egy-egy pályázat érkezett. Az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa a főigazgatói/igazgatói pályázatok elbírálására eseti bizottságokat kért fel. Az AKT állásfoglalásának kialakítását követően az MTA főtitkára tett javaslatot az MTA elnökének a kinevezendő jelöltek személyére. Az MTA elnöke a közalkalmazotti törvénynek megfelelően a pályázati határidő lejártát követő hatvan napon belül döntött a főigazgatók és igazgatók személyéről. A megbízások átadására 2012. november 27-én került sor. Fiatal kutatói álláshelyekre vonatkozó pályázatok A 2012. évi fiatal kutatói álláshelyekre vonatkozó felhívásra a január 31-i határidőig az akadémiai kutatóhelyektől összesen 202 álláshelyre érkezett igény: a matematikai és természettudományok területéről 96 (ebből a Támogatott Kutatócsoportok Irodájától 7), az élettudományok területéről 61 (a Támogatott Kutatócsoportok Irodájától 11), a társadalomtudományok területéről 45 (a Támogatott Kutatócsoportok Irodájától 7). Az AKT 2012. február 27-i ülésén elfogadott határozata szerint a 120 fiatal kutatói álláshelyből a matematikai és természettudományi kutatóhelyek 50, az élettudományi kutatóhelyek 44, a társadalomtudományi kutatóhelyek 26 betöltésére kaptak lehetőséget. Az AKT egyhangúlag úgy döntött, hogy az akadémiai támogatott kutatócsoportok 2012-től nem kapnak fiatal kutatói álláshelyeket. A 2012. évi 120 fiatal kutatói álláshely betöltése – az esetleges túlkorosság miatti elnöki engedélyek megadását követően – intézeti hatáskörben történt. Európai uniós, valamint egyéb kutatóintézeti pályázatok kiegészítő támogatása A pályázatok kiegészítő támogatására 2012-ben két alkalommal (2012. április 15-i és szeptember 15-i határidővel) nyújthatták be igényeiket a kutatóközpontok és kutatóintézetek. Összesen 168 pályázatot nyújtottak be 1 330 millió Ft összegű támogatási igénnyel, ami messze meghaladta a keret biztosította lehetőségeket. Emiatt szükségessé vált a támogatás összegének maximálása. Így a kérelmet benyújtók a hazai pályázatok esetében az igények 25%-át, a külföldi pályázatoknál pedig az igények 30%-át kapták meg. Áfa-térítésre kizárólag uniós pályázatoknál volt lehetőség, amely teljes összegben történt.

16

Közgyűlés


Felújítási támogatás Az akadémiai intézmények állagának megóvását és/vagy tényleges megújítását szolgáló támogatás összege 2012-ben közel duplájára nőtt 2011-hez képest, így 1 109,3 millió Ft-ot tett ki. A felhasználási célok között tovább erősödött a kutatóhálózat támogatása. Egyéb pályázatok Az Ifjúsági Nemzetközi Konferencia Pályázat keretében az MTA kutatóhálózatában dolgozó fiatal kutatók pályázhattak két fordulóban. Az első forduló keretében a 2012. január 1. és június 30. közötti időszakban megrendezésre kerülő konferenciák támogatására lehetett pályázni, a második fordulóban pedig a július 1. és december 31. közötti időszakra. Az 5 millió Ft pályázati keretre összesen 105 pályázat érkezett be hozzávetőlegesen 25 millió Ft támogatási igénnyel. A kuratórium tagjai 20 pályázatot támogattak. Az MTA kutatóintézet-hálózatának 2012. évi „pályázati” támogatása adatok millió Ft-ban

Költségvetési támogatás

Infrastruktúra fejlesztése

Lendület (2012, forráselőrehozással együtt)

1 225,8

172,5

137,3

651,3

305,0

1 748,2

MTA CSFK

Intézmény

Felújítási pályázat

Kutatóhálózat megújítása

Összesen (2012)

2012-es előirányzat terhére

2013-as előirányzat terhére

29,5

115,9

48,9

455,1

39,1

16,8

92,7

75,9

453,6

108,9

54,6

0,0

170,8

148,1

334,3

638,0

165,2

94,0

23,8

47,7

100,7

330,6

MTA EK

807,5

49,9

0,0

72,0

74,2

76,9

196,1

MTA KOKI

546,1

266,4

268,2

32,0

27,9

57,9

594,4

MTA KRTK

618,7

103,3

47,7

3,9

75,5

28,5

230,4

MTA NYTI

323,7

73,5

21,6

0,0

23,6

35,8

118,8

MTA ÖK

551,3

199,2

43,3

5,1

59,3

58,4

306,9

MTA RAMKI

340,4

21,0

79,1

0,0

22,2

59,0

122,3

1 079,3

296,2

110,5

24,8

76,0

61,1

507,4

MTA SZTAKI

835,7

30,0

42,4

0,0

83,4

43,4

155,8

MTA TK

610,0

55,3

29,0

32,0

91,7

55,7

208,0

MTA TTK

1 990,7

331,2

442,9

0,0

75,7

75,1

849,8

MTA WFK

1 410,5

281,1

136,9

18,6

108,3

113,5

544,9

Összesen:

13 377,0

2 458,7

1 546,5

258,4

1 144,9

1 039,0

5 408,5

MTA ATK MTA ATOMKI MTA BTK

MTA SZBK

17

Közgyűlés


A kutatóhálózat egésze 2012-ben az infrastruktúra-fejlesztés kapcsán élvezett kiemelkedő támogatást. Az akadémiai kutatóhálózat kutatóit több, a fentiekben nem említett, de akadémiai költségvetési fejezetből vagy más MTA-forrásból (Vagyonkezelő Szervezet) finanszírozott, nagyrészt köztestületi szervezésű pályázat (Bolyai, OTKA, Domus, könyv- és folyóirat-kiadási pályázat, Környezetvédelmi Ifjúsági Pályadíj, Isabel és Alfred Bader művészettörténeti kutatási támogatás stb.) is érintette. Ugyanakkor 2012-ben is voltak olyan pályázatok, amelyeket az MTA kifejezetten nem a kutatóhálózat számára hirdetett meg, pl. a Pedagógus Kutatói Pályadíj vagy a tudományos társaságok meghívásos pályázata. Kormányzati támogatással megvalósuló kiemelt beruházások a kutatóhálózatban Az új programok elindítására és fejlesztésre szolgáló költségvetési támogatásnövekedésen túl két kormányzati szinten is kiemelt fejlesztés valósul meg. Az egyetlen hazai főhivatású közfinanszírozású kutatóhálózat rendszerváltás óta legnagyobb beruházása a 9 500 millió Ft-ból épülő MTA Természettudományi Kutatóközpont, amelybe 2013 novemberében költözhetnek be a kutatók. A világszínvonalú kutatási lehetőségeket kínáló új épületben kémiai és biológiai laboratóriumok, műszeres vizsgálatokra alkalmas helyiségek és az elmélyült kutatómunkát lehetővé tévő dolgozószobák kapnak helyet. Az épület gazdaságos üzemeltetését – fűtését, hűtését, világítását – központi légkondicionálás, alapos külső szigetelés, automatikus ablakredőnyök és korszerű, automatikus tűzvédelmi és épületirányítási rendszer biztosítja. Az épület két mélyszintjén parkolók és gépészeti helyiségek, raktárak lesznek. A korszerű, energiatakarékos megoldásoknak köszönhetően az MTA Természettudományi Kutatóközpont üzemeltetési költsége éves szinten mintegy 200 millió Ft-tal csökken. A beruházás a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az ELTE lágymányosi kampuszán egyaránt szolgál akadémiai kutatási, felsőoktatási és innovációs célokat. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2012-ben teljes körű ellenőrzésen vizsgálta az építkezést. A vizsgálat megállapításai értelmében a Természettudományi Kutatóközpont által működtetett projektiroda költséghatékony módon teremtette meg a beruházás kivitelezésének szakszerű menedzsmentjét, az ellenőrzés a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap terhére finanszírozott fejlesztéssel kapcsolatban semmilyen szabálytalanságot nem állapított meg. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban jön létre a világ leggyorsabb kutatási célú adathálózata. A genfi székhelyű Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) által finanszírozott, 40 000 millió forint értékű eszközberuházás egyedülálló információtechnológiai és tudományos előnyökkel jár Magyarország számára. A világszínvonalú adatközpont a CERN@Wigner projekt keretében valósul meg, miután a kutatóközpont – a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával – a CERN nemzetközi tenderén 30 pályázó közül elnyerte a megbízást. A Közép-Európa legnagyobb infokommunikációs beruházásának hazai részéhez szükséges 8 500 millió Ft-ot a Kormány biztosította. Az akadémiai kutatóintézet-hálózat megújításának további feladatairól Az új intézményi szerkezetben az egyéni kiválóságon keresztül történő kutatásfinanszírozási rendszerben következetesen érvényesíthetők a nemzetközi mércével is versenyképes teljesítménykövetelmények, amelyekkel növelhető az akadémiai kutatóközpontok és kutatóintézetek eredményessége. Az intézményi szellemi tulajdon-szabályzat megújításával a jövőben elkerülhetők lesznek az olyan jelenségek, mint hogy pl. a Web of Science-ben a nyilvánvalóan MTA-kötődésű tudományos közlemények mintegy 20%-ában az MTA semmilyen formában nincs feltüntetve.

18

Közgyűlés


A megújítási program harmadik szakaszában folytatni szükséges az új intézményi struktúra méreteiből, centralizáltságából adódó lehetőségek kiaknázását egységes vagy integrált rendszerek kiépítésével és bevezetésével (energetika, informatika, ügyvitelszervezés, őrzés, védelem, logisztika stb.). Az infrastruktúra-pályázatok informatikai eszközeinek központosított beszerzésével például 20%-os megtakarítást értünk el. A hasonló „jó gyakorlatok” nemcsak költségmegtakarítást eredményeznek, hanem a kutatóhálózat stabilitását és megbízhatóságát is növelik, az egységes rendszerek bevezetése javítja a szakmai együttműködés feltételrendszerét. Az MTA Titkársága továbbra is a versenyképességet erősítő tervezési és forrásallokációs mechanizmussal, egységes kutatás- és projekt-nyilvántartási és -értékelési rendszerrel kívánja ösztönözni a megújítási program folytatását. A megújítási program harmadik ütemében folytatni szükséges a kutatástámogatási rendszer összehangolását. Stratégiai feladat a szervezett, tudatos és célzott pályázati menedzsment annak érdekében, hogy a korábbi időszaknál nagyobb eredményességgel vehessünk részt az Unió K+F projektjeiben, pályázatain. A magyar kutatóknak az Európai Kutatási Tanács (ERC) pályázataira történő eredményes felkészülést támogatandó az MTA Titkársága programot dolgozott ki, amelynek keretében információs napokat, tréningeket, mentori hálózatot szerveztünk. A szerkezetében megújult intézményhálózatban szükség van a működés hatékonyságát javító kutatási környezet biztosítására, az új intézményrendszer épületeinek és kutatási infrastruktúrájának folyamatos megújítására. Az ingatlanfejlesztés kulcseleme a „minőségi csere”: a Természettudományi Kutatóközpont épületberuházásával elindított fejlesztési program folytatásaként a kutatóintézeti célokra nem alkalmas, drágán üzemeltethető ingatlanok helyett új, a jelenleginél kisebb alapterületű, hatékonyan üzemeltethető létesítmények építése. Az aktív vagyongazdálkodás keretében a jelenlegi vagyonelemekből létrehozható egy olyan alap, amely stabilizálja az akadémiai kutatóintézet-hálózat működését.

Az MTA Titkársága (Költségvetési fejezeti irányítási és igazgatási feladatok) Az MTA Titkársága az Akadémia köztestületi feladatait szervező, az Akadémia kutatóhálózatának és más intézményeinek igazgatási, gazdálkodási, pénzügyi, vagyonkezelési és ellenőrzési feladatait ellátó köztestületi költségvetési szerv. A Titkárság munkatársai egyrészt közreműködnek a köztestületi bizottsági rendszer adminisztratív működésében, a köztestületi döntés-előkészítés és döntéshozatal szakszerű és átlátható adminisztrációjának biztosításában, másrészt ellátják a költségvetési fejezetet irányító szervként rájuk háruló igazgatási feladatokat. A Titkárság szervezete 2012-ben az MTA Titkársága szervezetében az intézményhálózat megújulásához igazodva változásokra volt szükség ahhoz, hogy a működés az akadémiai célok gyakorlati megvalósításának folyamatában a célszerűséget, a hatékonyságot és az eredményességet szolgálja. A Gazdasági Igazgatóság, illetve a Költségvetési és Pénzügyi Főosztály feladatai a korábbiakhoz képest pontosításra kerültek, 2012. július 1-jével – a munkamegosztás módosulása okán – megszűnt a Nemzetközi Pénzügyek Osztálya. A Kommunikációs Főosztály feladataiban az eddigieknél hangsúlyosabban jelennek meg az intézményi kommunikációval kapcsolatos alapfeladatok. Az Informatikai Főosztályon belül új osztály létesült, amely alapvetően a teljes akadémiai intézményhálózat informatikai stratégiai és informatikai koordinációs feladatainak összehangolását látja el. Az időközben összegyűlt tapasztalatok alapján 2012 szeptemberében a 19

Közgyűlés


Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályát átalakítottuk, Nemzetközi Kapcsolatok Titkárságaként folytatja munkáját az Elnöki és Testületi Titkárságon belül. A Jogi és Igazgatási Főosztályon belül Igazgatási Osztály létesült, amely a szigorú értelemben vett jogi szakértelmet nem igénylő, klasszikus igazgatási feladatokat fogja ellátni. Az elmúlt év tapasztalatai szerint a Szervezési Titkárság az új működési modellben hatékonyabban segítette az osztályok és testületek munkáját annak ellenére, hogy a megnövekedett feladatokat a korábbinál lényegesen kisebb létszámmal látta el. Igazgatási feladatok Az MTAtv., az Alapszabály és az Ügyrend módosításai nyomán, illetve a folyamatosan változó jogszabályi környezetben szabályzat-felülvizsgálatra került sor, ami az elmúlt időszakban jelentős terhet rótt a Titkárságra. A munkaköri leírásokat és a szervezeti egységek ügyrendjeit a Titkárság minden egységében aktualizáltuk, az újonnan kialakított eljárásrendekhez kapcsolódóan a hivatali munkát gördülékenyebbé tévő nyomtatványmintákat készítettünk. Kialakítottuk és folyamatosan javítottuk a döntésre jogosult grémiumok (VK, Elnökség) üléseinek és döntéseinek előkészítésére szolgáló kiszámítható eljárásrendet, bevezettük az elektronikus szavazási rendszert, amely lényegesen megkönnyítette és olcsóbbá tette az osztályok, az elnökség és a bizottságok munkáját. Folyamatosan fejlesztjük az előterjesztések és a kapcsolódó elnöki, vezetői kollégiumi és közgyűlési határozatok elektronikus tárát, amely az akadémiai döntésmechanizmus átlátható rendszerének alapja is egyben. Valamennyi vezetői kollégiumi és elnökségi, továbbá közgyűlési határozat adminisztratív előkészítését a Titkárság végezte, csakúgy mint a VK és elnökségi döntések nyomán kiadott elnöki határozatokét. A szervezeti egységek belső kommunikációjának erősítésére létrehoztuk az Intranetet. 2012. január 1-jén lépett hatályba az új államháztartási törvény és végrehajtási kormányrendelete, a belső ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendelet, 2012. március 1-jén lépett hatályba a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, 2012. július 1-jén pedig az új Munka Törvénykönyve. Az új jogszabályok átvezetése a szabályzattervezetekben megtörtént. A beszámolási időszakban megkezdődött az akadémiai díjak rendszerének áttekintése. Ennek során, a díjak jogi és pénzügyi szempontból történő felülvizsgálatát követően, 2013 júliusától a ténylegesen rendezett pénzügyi feltételek mellett, aktualizált alapító dokumentumok alapján kerülhet sor valamennyi akadémiai díj odaítélésére (10 díj eljárási rendjének kialakítása és alapító okiratának kiadása már megtörtént). A 2012. évben megkezdődött az akadémiai gyűjtemények felülvizsgálata: Hatályba lépett a 34/2012. (X. 24.) számú elnöki határozat a Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjteményéről. A gyűjtemények felülvizsgálatának körében elsőként a Bartók Archívum és az Illyés Archívum helyzete került rendezésre. Gazdálkodási feladatok Gazdálkodási szempontból több területen fordulópont volt a 2012-es év. Bevezetésre került a CT-EcoSTAT pénzügyi-gazdálkodási integrált rendszer, melynek célja egyrészt hosszú távon a folyamatok gyorsabb, hatékonyabb kezelése, másrészt a fejezeti szintű egységesítésben való részvétel lehetőségének megteremtése. 2012. január 1-jétől az MTA Titkársága látja el a Területi Akadémiai Bizottságok Titkársága részére a pénzügyi-számviteli adminisztratív feladatokat. 2012. második félévében új beléptető rendszer, valamint ezzel összhangban (az egységes kártyahasználat nyomán) a nyomtatókonszolidáció keretében – a takarékossági szempontokat is figyelembe véve

20

Közgyűlés


– új ügyvitel-technikai rendszer (nyomtatás, másolás, szkennelés) kiépítése történt meg. A multifunkcionális eszközök 2012 szeptemberétől működnek üzemszerűen a székházban, a Nádor utcai irodaházban és a kutatóházban (az Létesítménygazdálkodási Központ (LGK) működési területén). Az MTA fejezet 2013. január 1-jétől csatlakozott a 2014. január 1-jétől valamennyi költségvetési szervnél kötelezően előírt Központosított Illetmény-számfejtési Rendszerhez (KIR). Az akadémiai fejezetnél a havi illetményszámfejtés keretében csaknem 12 000 jogosult részére történik számfejtés (5500 fő munkavállaló és kb. 6000 fő tiszteletdíjas, ösztöndíjas, megbízási díjas). Kiemelt titkársági feladat volt az új rendszerhez történő csatlakozás előkészítése. Pályázatkezelési feladatok 2012-ben fejezeti szinten a forráselosztás igazgatási, adminisztratív költségei nem növekedtek. A három nagy pályázat (Lendület, kutatócsoportok, infrastruktúra) mellett számos kisebb volumenű, de gondos munkát és sok szervezést igénylő pályáztatási munkát a Titkárság külső adminisztratív segítség nélkül bonyolított le, ellátva ezzel egy teljes pályázati iroda munkáját. A magyar pályázati rendszerben egyedülálló a több milliárd forint pályázati forrás odaítélésének adminisztratív többletköltség nélküli lebonyolítása. Egyéb közfeladatok Az egyes törvényeknek a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXVII. törvény alapján a helyi önkormányzatok, a cégbíróság, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, továbbá a bíróságok megkeresésére az Akadémia ad ki állásfoglalást közterületeknek, személyeknek, közintézményeknek, szervezeteknek, kifejezéseknek és sajtótermékeknek a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez való kötődése tárgyában, ha használatukkal összefüggésben kétség merül fel. A kiadásra kerülő állásfoglalások elkészítése során alkalmazandó következetes szakmai, illetve tudományos szempontú megközelítés kizárólagosságát hangsúlyozza a Magyar Tudományos Akadémia elnökének a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmának való megfelelőség vizsgálata szabályairól szóló 39/2012. (XII. 17.) számú határozatában foglalt azon követelmény is, amely szerint „az Akadémia elnökének a felhatalmazása alapján az MTA BTK végzi el a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmának való megfelelőség tudományos (szakmai) vizsgálatát”. Az állásfoglalások tudományos, szakmai jellege tehát nélkülöz bármiféle, a tudományosság területén túlmutató elfogultságot, így kizárólag a történelem bárki által hozzáférhető, bizonyítható tényein alapuló objektív álláspont megfogalmazását teszi lehetővé. A szakmai állásfoglalás alapján az Akadémia elnökét tájékoztatva a Titkárság Jogi és Igazgatási Főosztálya adja ki az állásfoglalásokat. Az eddigi állásfoglalások és indokolások megjelentek az MTA honlapján. A Magyar Tudományos Akadémia a nemzetközi tudományos életben Bilaterális kapcsolatok Európában és a világban átalakulóban vannak a nemzetközi kapcsolatok. Az Akadémia széles körű nemzetközi kapcsolatrendszere fennmaradt és kiszélesedett, ugyanakkor az egyes országok akadémiáival, kutatást finanszírozó ügynökségeikkel (Funding Agencies) és kutatást végző szervezeteikkel (Research Performing Organizations) kialakított kétoldalú kapcsolatainkban egyre 21

Közgyűlés


inkább a konkrét együttműködési projektek a meghatározók a korábbi, keretjellegű, előzetes cserekvótákat megszabó kétoldalú megállapodásokkal szemben. Az MTA 41 aktív bilaterális együttműködési megállapodása 2012-ben 398 magyar kutató 4173 napi részvételét tette lehetővé külföldi kutatási programokban. Az MTA mobilitási támogatásával 2012-ben 445 külföldi kutató összesen 4118 napot dolgozott az Akadémia kutatóhálózatában. A bilaterális együttműködések megújításának új irányelvei alapján a 2012. évtől megkezdődött az átállás az általános tematikus együttműködésekről a 2-3 éves konkrét kutatási projekt alapú, kétoldalú megállapodásokra. A meghirdetett pályázati felhívásra közel 200 kutatási projektjavaslat érkezett. A kétoldalú, programalapú együttműködés egyik látványos sikerének tekinthetjük, hogy a Koreai Alapkutatási Tudományos Tanáccsal (Korean Research Council for Fundamental Science and Technologies, KRCFS) kötött megállapodás alapján a már működő 4 közös kutatólaboratórium mellett 2012-ben egy újabb labor felszerelése vált lehetővé. Az Akadémia európai uniós tevékenysége Európai színtéren az akadémiák szervezett együttműködésének két fő iránya van: a tudománypolitika (science policy) alakítása és a tudományosan megalapozott politikai tanácsadás (scientific policy advice). A tudománypolitika főként az All European Academies (ALLEA) keretében valósul meg, ahol az MTA a tudományetikai és a természettudományos oktatás programokban vesz részt. A tudományosan megalapozott politikai tanácsadás európai szervezete az European Academies Science Advisory Council (EASAC). 2012-ben az európai akadémiák tudományos tanácsadással foglalkozó független testületeként működő EASAC három, az élettudományok, a környezet és a fenntartható üzemanyagok témájával foglalkozó tudományos munkacsoportjában vettek részt a Magyar Tudományos Akadémia kutatói. Az európai testület alelnökeként képviseltem az európai törvény- és döntéshozók számára a tudományosan megalapozott, hiteles véleményekre, álláspontokra épülő tanácsadás jelentőségét. A Magyar Tudományos Akadémia 2012-ben is aktívan vett részt a 2011-ben alapított, az európai kutató- és kutatásfinanszírozó szervezeteket tömörítő Science Europe munkájában, amelyben a brüsszeli szervezetet vezető 7 fős Governing Board tagjaként képviselem az európai és magyar tudományos érdekeket. A szervezet 2012-ben alakult tudományos tanácsaiba (Scientific Committee) az MTA és az OTKA közösen jelölt tagokat. A független tudományos bizottságok tevékenységébe végül 6 magyar tudós kapcsolódhatott be, ami azért is jelentős eredmény, mert a szigorú szakmai értékelést követően az EU új tagállamai összesen 11 taggal képviseltetik magukat. Az MTA a brüsszeli székhelyű szervezet számos állásfoglalásának kidolgozásában is közreműködött. Ezek közül az Európai Unió 2014-ben kezdődő kutatási keretprogramja, a Horizont 2020 költségvetésének emelését támogató, az Európai Kutatási Térség (European Research Area) bővítésének további lépéseit kijelölő vagy a tudományos publikációk nyílt elérését (Open Access) támogató nyilatkozatok voltak a legnagyobb hatással az európai döntéshozatalra. A visegrádi akadémiák hagyományos éves találkozóját 2012 októberében a Magyar Tudományos Akadémia rendezte Mátraházán. Az esemény napirendjén ezúttal az Európai Unió 2014-ben kezdődő kutatási és innovációs keretprogramjára, a Horizont 2020-ra való nemzeti és regionális szintű felkészülés, valamint a visegrádi országok eddiginél szorosabb együttműködési lehetőségei szerepeltek. 2012 szeptemberében az MTA adott otthont a DAC (Danube Academies Conference) ülésének. Az előadó szakemberek és politikusok a Duna vízgyűjtő területét érintő együttműködés kiemelt kérdéseivel kapcsolatban egyeztetettek és alakítottak ki közös álláspontot.

22

Közgyűlés


Az Akadémia további nemzetközi tevékenysége 2012 júniusában rendezték meg a „Rio+20 Fenntartható fejlődés” ENSZ-konferenciát, amelyen a magyar kormánydelegáció tagjaként Pálinkás József elnök képviselte a magyar és nemzetközi tudományos közösséget. A 2012. év már az aktív felkészülés időszaka volt a World Science Forum 2013-as rendezvényére. Az esemény valódi világfórummá emelése érdekében javaslatot tettem, hogy további partnerek bevonásával alakítsuk át a rendezvényt úgy, hogy négyévente rendezzük meg Budapesten, és minden negyedik évben egy másik országban. Javaslatom nyomán az új Irányító Testület elfogadta a WSF Alapszabályát és a rotáció elvét. A 2013. évi, Brazíliával közösen Rio de Janeiróban rendezendő fórum fő témája „Science for Global Sustainable Development”. Az MTA és a legjelentősebb nemzetközi tudományos szervezetek, az UNESCO, az ICSU, a TWAS, az AAAS és az EASAC közreműködésével szervezett fórum 2015-ben ismét visszatér Budapestre. 2012-ben zárult le a Nemzetközi Tudományos Tanács (ICSU) által kezdeményezett, a globális környezetváltozás és fenntarthatóság kérdését kutató 10 éves keretprogram, a „Future Earth” felkészülési időszaka. A 2013 januárjában induló program tervezésében és megvalósításában az MTA kutatói is részt vállalnak. A 2012-es Szentágothai-emlékév keretében számos hazai program mellett az UNESCO és az MTA közös nemzetközi konferenciáján a nemzetközi tudományos élet képviselői emlékeztek Párizsban Szentágothai Jánosra, az MTA egykori elnökére, kiváló egyetemi oktatóra és iskolateremtő agykutatóra. Nemzetközi tudományos szervezeti tagságok Az Akadémia a hazai kutatóközösséget érintő számos nemzetközi tudományos szervezeti tagságot támogat. A szervezeti tagságokat biztosító tagdíjak kötelezettségvállalásához kapcsolódó források országos méretekben is átláthatatlanok, ezért kezdeményeztük a nemzetközi tagdíjak teljes rendszerének áttekintését. Az Akadémiának ugyanakkor a teljes felülvizsgálattól függetlenül is rendszeresen figyelemmel kell kísérnie a változó körülményeket, és a tagdíjfizetés költségvetési egyensúlyának kialakításához/megtartásához mérlegelnie kell a nemzetközi szervezetekben való tagság fenntartásának indokoltságát, ezért javaslatot tettem az éves felülvizsgálatot biztosító eljárásrendre.

III. Határozattervezet

…/2013. (V. 7.) számú közgyűlési határozat (tervezet) A Közgyűlés a Magyar Tudományos Akadémia elnökének az Akadémia 2012. évi tevékenységéről szóló beszámolóját megvitatta és elfogadja.

23

Közgyűlés


IV. Javaslat az előterjesztés kommunikációjára A közgyűlési határozat megjelenik az Akadémiai Értesítőben, az MTA honlapján, az MTA Intraneten, valamint a közgyűlési határozatok adatbázisában.

Budapest, 2013. április 19.

Pálinkás József s.k. elnök

24

ELŐTERJESZTÉS a Magyar Tudományos Akadémia 184. közgyűlésére május 7

Recommend Documents