Közgyűlés
2013. május 7. 9.00, Díszterem 3. napirendi pont
ELŐTERJESZTÉS
a Magyar Tudományos Akadémia 184. közgyűlésére 2013. május 7.
Javaslat a Magyar Tudományos Akadémia 2014. évi költségvetési irányelveire
Készítette: Látta: Megtárgyalta:
Kotán Attila gazdasági igazgató, Ivacs Balázs főosztályvezető Kindert Judit titkárságvezető Főtitkári Értekezlet, Felügyelő Testület, Vezetői Kollégium, Elnökség
I. Vezetői összefoglaló A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 9. § (2) bekezdésének e) pontja értelmében az Akadémia elnökének előterjesztése alapján a Közgyűlés jóváhagyja a következő évi akadémiai költségvetés irányelveit. E dokumentum határozza meg a következő év fejlesztési javaslatait, programjait, megjelölve a szükséges forrásigényt. Az Akadémia elnöke a Közgyűlés által elfogadott irányelvek mentén tárgyal a költségvetési egyeztetéseken. A 2012-es, kiemelkedő fejlesztési lehetőséget biztosító költségvetési év után 2013-ban – a kedvezőtlen makrogazdasági környezet ellenére – kormányzati támogatással sikerült szinten tartani a fejezet költségvetését. Ez azt is jelenti, hogy a múlt évben megkezdett programok és fejlesztések folytatódnak, két program költségvetési támogatása 2013-ban is bővült. A Lendület program kerete 600 millió Ft-tal 2 490 millió Ft-ról 3 090 millió Ft-ra, az új akadémiai kutatócsoportok támogatása 400 millió Ft-tal növekedett. A fentiek alapján megállapítható, hogy az MTA 2013. évi költségvetése biztosítja az intézményrendszer számára a feladatellátás forrásait. A jelenlegi gazdasági-társadalmi környezetben a kutatás, a fejlesztés és az innováció továbbra is egyike a gazdaság kitörési pontjainak, érdemi eszköze a nemzetgazdasági versenyképesség javításának. A versenyképesség javítása (a foglalkoztatottság bővítése mellett) egyben kiemelt kormányzati cél, amelyhez a Magyar Tudományos Akadémia 2014-ben is hozzá kíván járulni egy szerkezetében megújult kutatóhálózat eredményes működésével és stratégiailag megalapozott fejlesztésével. A 2014. évi költségvetési irányelvek a fenti célok eléréséhez – vagyis egy nemzetközi szinten is versenyképes, folyamatosan javuló teljesítményű, megújuló infrastruktúrájú intézethálózat tevékenységéhez – fogalmaznak meg javaslatokat, kijelölve a következő év finanszírozási kereteit. A költségvetési irányelvek azon alapulnak, hogy a fejezet ez évi forrásai a következő évben is rendelkezésre állnak. Hat területen teszünk javaslatot további forrásbővítéssel új fejlesztésekre/programbővítésre az alábbiak szerint: (1) a kiválósági programok folytatása, bővítése a. posztdoktori kutatói program bevezetése/kiterjesztése b. a Lendület program bővítése (2) az európai uniós programok és a Horizont 2020 pályázatok önrészének támogatása 1
Közgyűlés (3) (4) (5) (6)
2013. május 7. 9.00, Díszterem 3. napirendi pont
az OTKA támogatásának növelése kiválósági központok létrehozása és fejlesztése infrastrukturális fejlesztések az EISZ program forrásainak biztosítása.
A Vezetői Kollégium tagjai az Akadémia 2014. évi költségvetési irányelveit 2013. április 9-i, az Elnökség tagjai 2013. április 16-i ülésükön egyhangúlag támogatták, és elfogadásra javasolták a Közgyűlésnek. II. Előterjesztés A szerkezetében megújult kutatóhálózatban folyó kutatások finanszírozásának változatlanul meghatározó tényezője a versenypályázattal, szakmai kiválóság alapján megszerezhető támogatás, vagyis a hazai és nemzetközi pályázatokon való eredményes részvétel. A támogatásokért folyó nemzetközi versenyben fontos, hogy az ágazat irányítói szabályozási és finanszírozási eszközökkel is segítsék a hazai szakmai műhelyek (intézmények, kutatócsoportok, egyének) eredményes részvételét, kialakítsák a kooperáció feltételeit, előmozdítsák a kutatás-fejlesztés humán- és fizikai kapacitásainak bővülését. Ezen elvek alapján az előterjesztő az alábbiak szerint tesz javaslatot a fejezet 2014. évi költségvetési irányelveire. 1. Kiválósági programok a) Posztdoktori kutatói program bevezetése/kiterjesztése Az elmúlt időszakban az MTA sikeres pályázati programokat indított és újított meg a kutatói kiválóság minél teljesebb körű érvényesítésére alapozva. A Lendület program, a támogatott kutatócsoportok pályázati rendszere, a vendégkutatói program vagy akár a kutatóprofesszor emeritusi rendszer bevezetése a kutatói mobilitást, a szakmai, szellemi innovációt szolgálja. Az Akadémia a kutatóintézet-hálózat megújítási programjának újabb elemeként a teljes kutatói pályaív kiépülését és a kutatócsoportok versenyképességét erősítő posztdoktori álláshelyekre hirdetett pályázatot. A 2013 szeptemberétől saját források átcsoportosításával elindított Posztdoktori Kutatói Program az egyik legfontosabb kutatói pályaszakasz eredményességét támogatja 24 hónapnyi határozott idejű foglalkoztatással az MTA kutatóközpontjaiban és kutatóintézeteiben, valamint a magyarországi egyetemeken működő kutatócsoportjaiban. A magyar és külföldi kutatók számára meghirdetett posztdoktori pályázat a doktori fokozat megszerzése utáni tudományos témaválasztás és a kutatócsoportbeli témaintegráció eredményességét, a versenyképesség megalapozását és megtartását szolgálja a tudományos kiválóságok akadémiai intézményi bázisán. 2014-ben célzott költségvetési támogatással az 50-80 fővel induló program évi 200 főre bővülhetne, ami biztosíthatná a folyamatos kutatói utánpótlást. A program forrásigénye: 600 millió Ft. b) A Lendület program bővítése A Lendület program az Akadémia sikeres, a társadalom, a kormányzat és a gazdaság szereplői által támogatott programja. A program eddig is eredményesen járult hozzá a hazai K+F intézményrendszer megújításához, a kiemelkedő teljesítményű fiatal kutatók akadémiai kutatóintézetekben és egyetemeken történő alkalmazásához. A program bővítésének célja, hogy további 10-15, elsősorban külföldről hazatérő, élvonalbeli fiatal kutató számára biztosítson 2
Közgyűlés
2013. május 7. 9.00, Díszterem 3. napirendi pont
kutatási lehetőséget nemzetközi szinten is kiemelt témákban. Ez elősegítheti a magyar kutatóközpontok tevékenységének új témákkal való bővítését, amihez az infrastruktúrájukban is megújuló akadémiai és felsőoktatási intézmények kiváló kutatási feltételekkel járulhatnak hozzá. A Lendület program bővítésének forrásigénye: 400 millió Ft. 2. Európai uniós programok és a Horizont 2020 pályázatok önrészének támogatása A Horizont 2020 az Európai Unió kiemelt kutatási keretprogramja, amely a kontinens globális versenyképességének növelését célozza a 2014–2020 közötti időszakban. (A H2020 a korábbi „keretprogramokat” váltja fel.) A hazai tudományos közösség számára kiemelt fontosságú a 2014-es „első év” pályázatain való eredményes részvétel. Ezzel párhuzamosan zajlik a korábbi keretprogramok pályázatainak lezárása. Az uniós törekvésekkel összhangban az MTA fejlesztési forrásai és más hazai K+F és innovációs források is jellemzően pályázati úton érhetők el. Emiatt, valamint a pályázatok szakmai színvonalának javítása érdekében is fontos a cofinanszírozási kötelezettség, azaz meghatározott arányú „önrész” biztosítása. A 2007–13-as tervezési időszak keserű tapasztalata, hogy több száz hazai és uniós kutatási pályázat/program hiúsult meg átmenetileg vagy véglegesen likviditási problémák miatt. Ennek oka a legtöbb esetben a nem megfelelő likviditásmenedzsment és a pályázatokhoz korábban ígért/vállalt önrész hiánya volt. A közfinanszírozású intézmények (költségvetési szervek) gazdálkodási szabályrendszere általában sem segíti a programtípusú, társfinanszírozáson alapuló fejlesztések megvalósítását. Célszerű tehát, hogy fejezeti szinten – e tekintetben „tervezett” módon – legyen lehetőség a kutatóközpontok, intézetek pályázati részvételének ösztönzésére. Az MTA fejezetben jelenleg is létező „önrész-támogatási keret” növelése ezt a funkciót teljesítené ki a várhatóan bővülő pályázati lehetőségek hatékony kihasználása érdekében. A pályázati önrész támogatásának növelése: 600 millió Ft. 3. Kiválósági központok létrehozása és fejlesztése Az átalakuló felsőoktatás és a megújult kutatóintézet-hálózat együttműködésének új színterei lehetnek a közös „kiválósági központok”. A kiválósági központokban a jelentős kutatási műhelyekkel rendelkező felsőoktatási intézmények és az akadémiai kutatóhálózat együttműködésében új, nemzetközileg is versenyképes kutatási és innovációs centrumok alakíthatók ki, amelyek világszínvonalú kutatási környezetükkel (kiváló kutatók kritikus tömege és korszerű infrastruktúra) és stratégiailag megalapozott kutatási programjaikkal külföldről is képesek kutatókat idevonzani. A központok „helyét” meghatározzák a kiváló és kutatóegyetemi pályázatok eredményei, valamint az MTA hálózatában folyó (e helyen is kiemelt) fejlesztések. A hazai közfinanszírozású K+F műhelyek/intézetek (még az MTA-n megvalósult jelentős szervezeti koncentráció után is) jellemzően kisméretűek. A kiválósági központok létrehozásával a már hivatkozott H2020 uniós pályázatokban nagyobb nyerési eséllyel vehetnének részt a legkiválóbb hazai intézményekből alakuló „konzorciumok”. Különösen igaz ez az igen nagy kapacitás- és költségigényű kutatási területeken, mint pl. részecskefizika, biológiai és orvostudomány, anyagtudomány. 2013-ban a hazai kiváló és kutatóegyetemek 10 milliárd forint körüli fejlesztési támogatásban részesültek. Az előterjesztő az előzőekben ismertetett célok megvalósításához, a kiváló kutatóegyetemekkel történő együttműködéshez, a „tudástranszfer” és elsősorban az erős „nemzeti konzorciumok” létrehozásához javasolja az MTA fejezet – összméretét tekintve egy nagy kutatóegyetemnyi – kapacitásának kiemelt támogatását. A program forrásigénye: 1 300 millió Ft. 3
Közgyűlés
2013. május 7. 9.00, Díszterem 3. napirendi pont
4. Az OTKA-programok támogatásának növelése A felfedező kutatások legnagyobb hazai forrása, az OTKA 2012-ben – hosszú évek után először – jelentős többlettámogatást kapott. Az OTKA szervezet- és intézményrendszere eredményesen használta fel a forrásokat. Az OTKA stabil, átláthatóan működő, elismert és független K+F támogatási konstrukció. Támogatási elveiben – hasonlóan az Akadémiához – hangsúlyos a fiatal kutatók támogatása, az itthon maradást vagy a hazatérést lehetővé tevő kutatói állások biztosítása, az önálló PI rendszerű kutatások és kutatócsoportok támogatása. Fontos ágazati cél a felfedező kutatások alapvető forrását biztosító program további bővítése. Az OTKA-programok támogatásának növelése: 700 millió Ft 5. Infrastrukturális fejlesztések Az Akadémia az MTA-tv. 3. § (1) bekezdésének b) pontja alapján a központi költségvetés által is támogatott főhivatású kutatóhálózatot tart fenn, amely közfeladathoz kapcsolódóan a kutatási és egyéb, kutatást kiszolgáló infrastruktúra fenntartása és bővítése alapfeladat. 2012-ben – a 2 000 millió Ft-os célzott támogatásnak köszönhetően – szisztematikus infrastruktúra-fejlesztési program indult, amelynek eredményeként évtizedes „szünet” után megkezdődött a kutatóhálózat gép- és műszerállományának megújítása. 2013-ban a folyamat ugyan folytatódik, de az előző évinél kisebb (1,7 milliárd Ft) összeggel. 2014-ben cél az infrastrukturális fejlesztések támogatásának a 2012. évi szintre történő visszaemelése, amivel biztosítható, hogy e kiemelt alapfeladat lendülete ne törjön meg. Az infrastrukturális fejlesztések bővítésének forrásigénye: 300 millió Ft . 6. Az EISZ rendszer támogatásának biztosítása Az MTA kiemelt közfeladatának tekinti a tudományos kutatások eredményeihez való széles körű szakmai és társadalmi hozzáférés biztosítását. A kutatásban és a felsőoktatásban világszerte megfigyelhető az elektronikus tartalmakra történő átállás, melynek hazai eszköze az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) rendszere. Az MTA 2012-ben vette át a program irányítását. A programot 2012-ben és ebben az évben is a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap finanszírozza 1 426 millió Ft-tal, ehhez adódnak hozzá a felhasználók befizetései. A feladat koordinátora az MTA Könyvtár és Információs Központ. 2014-ben fontos cél az EISZ program stabil üzemeltetése, a szolgáltatások bővítése, a nemzetközi innováció- és kutatáspolitikai szempontból kiemelkedően fontos Open Acces támogatása (ennek az MTA jelenleg is kiemelkedő szereplője). Továbbra is javasoljuk a program forrásainak „fejezeti szintű” biztosítását, hangsúlyozva, hogy e tekintetben nem többlettámogatásról van szó. Az EISZ program működési költségeinek (szinten tartással) forrásigénye: 1 500 millió Ft.
4
Közgyűlés
2013. május 7. 9.00, Díszterem 3. napirendi pont
Összefoglalva: A Magyar Tudományos Akadémia 2014. évi költségvetési javaslatai millió Ft 43 127,5
Az MTA fejezet 2013. évi költségvetési támogatása 2014. évi javaslatok / fejlesztési igények 1. Kiválósági programok a. Posztdoktori támogatási rendszer bevezetése/kiterjesztése b. A Lendület program bővítése 2. Európai uniós és Horizont 2020 pályázatok önrészének támogatása 3. Kiválósági központok létrehozása és fejlesztése 4. Az OTKA-programok támogatásának növelése 5. Infrastrukturális fejlesztések Az MTA fejezet fejlesztési igényei összesen 6.Az EISZ program támogatásának biztosítása (nem többletforrás)
600,0 400,0 600,0 1 300,0 700,0 300,0 3 900,0 1 500,0
III. Határozattervezet
…/2013. (V. 7.) számú közgyűlési határozat (tervezet) 1. A Közgyűlés a Magyar Tudományos Akadémia 2014. évi költségvetési irányelveit megvitatta és azokat elfogadja. 2. A Közgyűlés felhatalmazza a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, hogy az akadémiai költségvetési fejezet 2014. évi költségvetési tárgyalásain az irányelvekben foglaltakat képviselje.
IV. Javaslat az előterjesztés kommunikációjára A határozat megjelenik az Akadémiai Értesítőben, az MTA honlapján, az MTA Intraneten, valamint a közgyűlési határozatok adatbázisában. Budapest, 2013. április 19.
Pálinkás József s.k. elnök
5
