ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

Informatikáért felelős Kormánybiztos

Ikt. szám:

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE az E-közigazgatás 2010 Stratégia elfogadásáról

Budapest, június

2008.

Készítette: Köteles Bernadett

Látta: Bódi Gábor Krupanics Gergely Szittner Károly

Jóváhagyta: Dr. Baja Ferenc


A Kormány …./2008. (…..) Korm. határozata az E-közigazgatás 2010 Stratégia elfogadásáról A Kormány, azzal a szándékkal, hogy az E- közigazgatás 2010 Stratégia révén olyan, minden résztvevő számára közös kihívásként definiált és megvalósítani kívánt e-közigazgatási jövőképet fogalmazzon meg, amely az elkövetkezendő évek fejlesztéseinek részletes céljaihoz egységes keretet ad, és megfogalmazza a célok eléréséhez vezető legfontosabb stratégiai tényezőket, a következő határozatot hozza: 1. A Kormány a) a további munka alapjául elfogadja az E-közigazgatás 2010 Stratégiát, mint az e-közigazgatással kapcsolatos tevékenységek egészében irányadó dokumentumot, és e határozat mellékleteként közzéteszi; b) felhívja a minisztereket, hogy érintettségük esetén, a 2009-i évi költségvetési tervezése során az E-közigazgatás 2010 Stratégia által meghatározott feladatok végrehajtásához szükséges források elkülönítését biztosítsák, valamint 2008. november 1-ig az így előállt feladatok listáját küldjék meg az informatikáért felelős kormánybiztos számára. c) felhívja az érintett minisztereket az E-közigazgatás 2010 Stratégiában megjelölt feladatok megvalósítására. Felelős: érintett miniszterek, informatikáért felelős kormánybiztos Határidő: folyamatos 2. Az E-közigazgatás 2010 Stratégiában foglaltak végrehajtásáról az ágazatok minisztériumi szinten összefogva évente összefoglaló jelentést készítenek a MeH által kidolgozott stratégiai monitoring rendszer alapján az informatikáért felelős kormánybiztos számára, amelyek alapján sor kerül a dokumentumok aktualizálására. Készítette: Köteles Bernadett



2


Felelős: érintett miniszterek Határidő: 2008. július 31., ezt követően minden év március 30. 3. Ez a határozat a közzététele napját követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Magyar Információs Társadalom Stratégiáról és annak végrehajtásáról szóló 1126/2003. (XII. 12.) Korm. határozat 1. b) alpontja, 2. pontja, 6. pontja, valamint a 2. számú melléklete hatályát veszti.




3


Melléklet a …../2008. (.….) Korm. határozathoz

E-közigazgatás 2010 Stratégia (A mellékletet külön megküldött dokumentum tartalmazza.)




4


RÉSZLETES INDOKOLÁS Az elektronikus közigazgatási ügyintézés kialakulásának, fejlődésének elsődleges hajtóereje az intézményi működés, később a kormányzás hatékonyságának növelése volt. A kezdetben elsősorban hatékonysági célokat szolgáló e-közigazgatás az elmúlt években gazdaság- és társadalompolitikai eszközzé vált, lehetővé tette a szolgáltató állam kialakítását, és egyúttal az EU tagországok számára kijelölte a modern kormányzati működés fejlesztésének elvárás-rendszerét. Mindezek alapján az EU tagországok számára a következő évek feladatát a technológiai alapokra építve az elektronizáltság növelése mellett az állampolgárok és vállalkozások minél szélesebb körű bevonása, a közigazgatási szolgáltatások hatékonyságának növelése és a pán-európai működés megalapozása jelentik. Az online közigazgatás sikere azon múlik, hogy az állampolgárok milyen mértékben tudnak és kívánnak élni az elektronikus ügyintézési lehetőséggel, ezért kiemelten fontos, hogy a hagyományos ügyintézést meghaladva, az ügyfelek igényeire reagáló ügyfélbarát szolgáltatási portfolió épüljön ki. A felhasználói kör bővítésére a tagországok egységes stratégiai elveket követve 2007-től magasabb szolgáltatási (online szofisztikációs működési) szintet tűztek ki, amely a közigazgatási működés alapvetően új megközelítését jelenti azáltal, hogy e szolgáltatásokat proaktív módon nyújtják az állampolgároknak. A technológiai fejlesztések és a szolgáltatások elektronizálása, bár jelentősen javítják az ügyfelek kiszolgálásának minőségét, önmagukban nem biztosítják az ügyfélbarát szolgáltatást, és nem eredményezik a hatékonyság javulását. Az ügyfélközpontú szolgáltatás esetében gyakori, hogy egy-egy szolgáltatás megvalósítása több intézmény együttműködését igényli (az intézmények kialakítása jellemzően nem az ügyfél, hanem az ügyintézés szempontjából optimalizált). Magyarországon – még ott is, ahol sikerült már az ügyfélkapcsolatot megfelelően elektronizálni – gyakori, hogy az elektronizált front office rendszerek mögött elavult, egymással nem együttműködő belső intézményi rendszerek állnak. Az ilyen problémák megoldását szolgálja a szolgáltatási folyamatok korszerűsítése, a háttér rendszerek együttműködési képességének megteremtése, az adatok és a technológia szabványosítása. A hatékonyság növelésének országos szinten történő megvalósítását célozza az ágazati rendszerek fölötti, teljes közigazgatást integráló elosztott, integrált szolgáltatások rendszere. Az ügyfélszolgálat, a humánerőforrás-gazdálkodás, a pénzügyek, a dokumentumkezelés valamint az elektronikus ügyintézés, egységes infrastruktúrája és az e-közigazgatási szolgáltatások egységes keretrendszer alapján történő továbbfejlesztése a hazai hatékonysági szempontokon túlmenően alapfeltétele a páneurópai szolgáltatások megvalósíthatóságának is. Az EU kiemelten kezeli az e-közigazgatás és a szolgáltató állam kiépítését. A nemzeti tapasztalatokra épülő összehangolt stratégiai iránymutatás, a különböző országok Készítette: Látta: Jóváhagyta: 5 Köteles Bernadett

Bódi Gábor Krupanics Gergely Szittner Károly

Dr. Baja Ferenc


legjobb gyakorlatának megosztása és egyes területek szabványosítása mellett minden tagállamnak, így Magyarországnak is, egyedileg kell megtalálnia a saját megoldását a fenti kihívások, illetve feladatok megválaszolásában, megvalósításában. Annak érdekében tehát, hogy Magyarország nemzeti érdekei mentén, hatékonyan és minőségi változást eredményezően tudja kiaknázni a technológia nyújtotta előnyöket, stratégiai látásmódra és a közigazgatási fejlesztések egységes elvek alapján, egységes keretrendszerben történő megvalósítására van szükség. E követelmény indokolta az E-közigazgatás 2010 Stratégia kidolgozását, amelynek célja olyan, minden résztvevő számára közösen megvalósítani kívánt e-közigazgatási jövőkép megfogalmazása, amely az elkövetkezendő évek fejlesztéseinek részletes céljaihoz egységes keretet ad, és meghatározza a célok elérését befolyásoló legfontosabb stratégiai tényezőket. A stratégia négy területet célzott meg különös súllyal annak érdekében, hogy ezen területek tekintetében átfogó iránymutatást adjon: ¾ a közszolgáltatások átalakítása az állampolgárok, a vállalkozások, civil

szervezetek és a velük közvetlen kapcsolatban dolgozó köztisztviselők érdekében; ¾ a közigazgatás szervezetei és a közszolgáltatások háttérrendszerei számára

integrált elosztott szolgáltatások bevezetése a közigazgatás átlátható és hatékony működése érdekében; ¾a

közszféra szakmai hozzáértésének (technológiai felkészültségének, technológia-befogadó képességének) növelése a vezetés és a megvalósítás szintjein egyaránt a hatékony közszolgáltatások érdekében;

¾ a vállalkozások, az állampolgárok és kiemelten az információs társadalom

szempontjából hátrányos helyzetűek e-közigazgatás alkalmazási képességének fejlesztése. A dokumentum célja, hogy átfogja az összes olyan lényegi témakört, amelyet az intézményeknek figyelembe kell venniük a saját szolgáltatásaik kialakításánál, illetve azokat a horizontális és integrációs programokat, amelyek megalapozzák, illetve elősegítik az e-közigazgatás legfontosabb elemeinek rendszerszerű működését a közigazgatás egészre vonatkozóan. A stratégiai szemléletmódnak vannak előzményei a hazai e-közigazgatás fejlesztésében. Az e-Kormányzat 2005 Stratégia és Programterv1, (a továbbiakban: eKS) keretében az e-közigazgatás fejlesztése az elmúlt években átgondolt, részletes elemzésen alapuló stratégia és akciótervig lebontott programterv alapján valósult meg. A stratégia az átalakulási folyamat céljaként az e-közigazgatás működéséhez szükséges fejlesztendő, illetve kialakítandó alapvető kompetenciákat határozta meg. Ami az önkormányzati rendszert illeti, előzménynek tekinthető a Magyar Információs Az e-Kormányzat 2005 Stratégia és Programtervet a Kormány 2003. decemberében a 1126/2003. (XII. 12.) Korm. határozattal fogadta el, a MITS részeként.

1




6


Társadalom Stratégia e-önkormányzati részstratégiája, azonban ennek kevés részét sikerült átültetni a gyakorlatba. A gondos tervezés és a hatékony megvalósítás eredményeként a központi elektronikus kormányzat sikeresen csatlakozott az EU infrastrukturális rendszereihez, megteremtődtek az e-közigazgatás integrációjának alapját biztosító Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer (a továbbiakban: KR) fontos elemei. Az eKormányzat 2005 Stratégia és Programterv az e-közigazgatás magyarországi fejlesztésébe is bevezette a szolgáltatás-központú nemzetközi stratégiai megközelítést. A program során elvégzett szabályozási tevékenység keretében, a szolgáltató állam kiépítéséhez kötődően megszülettek az ügyek helyett az állampolgárokat a középpontba helyező jogszabályi háttér alapelemei. Intézményi szinten megindult a szolgáltató állam szemléletébe illeszkedő online szolgáltatások fejlesztése. A következő évek feladata az elért eredményekre építve az eddig elsősorban a MeH Elektronikuskormányzat-központ (a továbbiakban: MeH EKK) keretei között megvalósuló, az elektronikus ügyintézés lehetőségeit rendszerszemléletben megteremtő munka kiterjesztése a közigazgatás egészére, amelyhez elengedhetetlenül szükséges az egységes stratégiai keretek biztosítása. Ennek jegyében indult el 2007. januárjában a MeH EKK koordinálásában az a többlépcsős stratégiaalkotási folyamat, amelynek során – májustól az EU 20 szolgáltatásában érintett intézmények bevonásával – létrejött egy megközelítőleg 4 évet átfogó munkaprogram. A többlépcsős folyamat során több stratégiai munkaanyag és köztes dokumentum készült (a dokumentumok elérhetőek a www.ekk.gov.hu honlapon), amelyek részletesen kifejtik a stratégia-alkotás helyzetértékelését és céljait. A dokumentumok időrendi sorrendben a következők: ¾ a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszeren nyújtandó e-kormányzati szolgáltatások körének meghatározása – 2007. január, ¾ e-közigazgatás fejlesztési koncepció – 2007. március, ¾ a hazai elektronikus szolgáltatások fejlettsége – 2007. április, ¾ az EU 20 szolgáltatás fejlesztésének részletes programjai – 2007.május, ¾ a hazai elektronikus közigazgatási szolgáltatások fejlesztésének koncepciója – 2007. május. A folyamat során fontos feladat volt az Új Magyarország Fejlesztési Terv (a továbbiakban: ÚMFT) operatív programjai tervezéséhez irányokat meghatározni, azaz az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (a továbbiakban: EKOP) és az Államreform Operatív Program (a továbbiakban: ÁROP), illetve a további érintett programok esetében. Azok e-közigazgatást érintő fejlesztéseit illetően a stratégia Készítette: Látta: Jóváhagyta: 7 Köteles Bernadett

Bódi Gábor Krupanics Gergely Szittner Károly

Dr. Baja Ferenc


időtávjában stratégiai hátteret biztosítani. E feladat is az érintett intézmények széles körének bevonását igényelte. A stratégiaalkotás folyamatába történő bevonás intézményesített formáját a közigazgatási informatikai feladatok kormányzati koordinációjáról szóló 1026/2007. (IV. 11.) Korm. határozat teremtette meg, amely rendelkezett a Közigazgatási Informatikai Bizottság (továbbiakban KIB) felállításáról. A KIB tagjai a szakterületük jellemző folyamatait, fejlesztési elképzeléseit bemutató dokumentumok rendelkezésre bocsátásával már a stratégia megalapozásában is közreműködtek, a későbbiekben pedig a stratégia véleményezésével segítették elő a stratégiaalkotás folyamatát. A KIB 2007. július 17-i ülésén megtárgyalta az E-Közigazgatás 2010 Stratégiát. Az itt elhangzott, illetve a későbbiekben írásban is benyújtott és a Stratégiába beépített észrevételek nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a dokumentum valóban olyan, minden résztvevő számára közösen megvalósítani kívánt e-közigazgatási jövőképet fogalmazzon meg, amely az elkövetkezendő évek fejlesztéseinek részletes céljaihoz egységes keretet ad. A fenti többlépcsős stratégiaalkotási folyamat eredményeként megszületett stratégia összefoglalóan mutatja be az e-közigazgatás jövőképét és a jelenlegi helyzetet, valamint részletesen kifejti a változási hajtóerőket és meghatározza a jövőkép elérésének stratégiáját. Az első fejezet bemutatja azt az összetett hajtóerő rendszert, amit a technológiai változások és az EU, valamint a hazai közigazgatási modernizáció indukál. A második fejezet kifejti a modern hazai közigazgatás, a fenntartható finanszírozású, jobb minőségű és jobban hozzáférhető szolgáltatások kialakításának jövőképét. A harmadik fejezet bemutatja, hogy a felvázolt jövőképhez képest a jelenlegi helyzet mit mutat, milyen problémák merülnek fel a közigazgatás működésével kapcsolatban, illetve melyek azok a területek, amelyekre a fejlesztéseket építeni lehet. A negyedik fejezet részletesen leírja a jövőkép és a jelenlegi helyzet közti rés áthidalását szolgáló stratégiai keretrendszert. A jövőkép és a jelenlegi helyzet közti rés áthidalása 3 fő területen igényel átalakulást: ¾ Az IT fejlesztéseknek a kormányzati intézményeket középpontba állító hagyományos ügyintézési filozófiával ellentétben, az állampolgárok, civil szervezetek és a vállalkozások köré kell épülniük. Ez a szemlélet jelentősen csökkentheti a papír alapú munkavégzést, a párhuzamos feladatok, ismétlések kiszűrésével növeli hatékonyságot, elégedettebbé teszi a felhasználókat, így politikai hatása is nagyobb. Készítette: Köteles Bernadett



8


¾ A közigazgatásnak a „shared services” az elosztott/integrált kultúra felé kell elmozdulnia a front office, a back információmenedzsment, valamint infrastruktúra területén. A érdekében szükséges a szabványosítás, egyszerűsítés és feladatok (szolgáltatások) elosztása és integrációja.

szolgáltatási office, az hatékonyság funkcionális

¾ Szükséges a közigazgatási hozzáértés és tudás szélesítése és mélyítése, különösen az ügyfélorientált kultúra kiépítése, valamint az IKT fejlesztések tervezéséhez, illetve megvalósításához szükséges ismeretek és képességek terén. Annak érdekében, hogy a szolgáltatások az állampolgárok civil szervezetek és a vállalkozások igényei köré szerveződjenek, a stratégia hat horizontális és egy ágazati részcélt és ezekhez rendelt programot határoz meg. A felhasználói érdekek előtérbe helyezése, valamint a rendszeren belüli valódi hatékonyság megteremtése intézményi érdekeken és működési körön túlnyúló, horizontális megközelítést igényel. A horizontális programok megadják az iránymutatást és azokat az egységes kereteket az intézményi szolgáltatások számára, melyek mentén azok a szolgáltatás tartalmát, folyamatait, informatikai megvalósítását illetően egységes keretek figyelembe vételével fejleszthetők tovább. A vertikális programok a fő ágazati területek szerinti csoportosításban az EU 20 szolgáltatás továbbfejlesztését célozzák meg. Az ágazati szolgáltatások elektronizálásának fejlesztése során, a horizontális programok eredményeire építve olyan proaktív megközelítés kialakítását szolgálják a leggyakrabban keresett EU 20 szolgáltatás esetében, amely egységes, ügyfélre szabott folyamatokat és interoperábilis működést tesz lehetővé az adat- és technológiai szabványok figyelembe vételével. Annak érdekében, hogy a közigazgatási rendszerek még hatékonyabban és átláthatóbban működjenek, illetve a felhasználói igényekre való reagálás célirányos legyen, elosztott, integrált szolgáltatási megközelítésre van szükség. Az integrált, elosztott szolgáltatások kialakítása egyrészt a meghatározó funkcionális területeken lehetőséget ad a közigazgatási szervezetek számára a párhuzamosságok kiküszöbölésére, a pazarlás felszámolására, másrészt a tevékenység integrációja biztosítja a további fejlesztések egységes keretek között történő megvalósítását, a reformokhoz szükséges befektetések és a megvalósítási idő csökkentését. Magyarországon első ízben, az e-Kormányzat 2005 Stratégia és Programterv vezette be az integrált szolgáltatás fogalmát, a központi rendszer (KR) kialakításával. Az elkövetkezendő évek feladata az integrált, elosztott szolgáltató rendszer kiterjesztése a következő területeken: a) Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat fejlesztése; Készítette: Köteles Bernadett



9


b) c) d) e)

Központi online ügyintézés fejlesztése; Integrált ügyfélszolgálati rendszer kiépítése; Integrált kormányzati funkciók kiépítése; valamint Elosztott e-közigazgatási szolgáltatások kialakítása.

A stratégia a sikeres megvalósítása érdekében öt komponensből álló keretrendszert alakít ki, amely a stratégiai irányítástól a megvalósításon keresztül az ellenőrzésig átfogja a stratégiai programtervet. A stratégiai koncepció alapján került összeállításra az Átfogó programokat meghatározó e-közigazgatási mátrix. A stratégiai kompetenciák és az átalakulás által érintett területek alapján az e-közigazgatási mátrix hét Átfogó programot azonosít: ¾ Interoperabilitási átfogó program, ¾ Ügyfélközpontú szolgáltatások átfogó program, ¾ Online infrastruktúra átfogó program, ¾ Integrált ügyfélszolgálat átfogó program, ¾ Integrált kormányzati funkciók átfogó program, ¾ Elosztott e-közigazgatási szolgáltatások átfogó program, ¾ Tudásmenedzsment átfogó program.

Az Átfogó programok önálló célokat tartalmaznak, amelyek elérését az Átfogó programban meghatározott Akciók támogatják. Az Átfogó programok különböző e-közigazgatási képességeket és különböző átalakulási területeket érintenek, így az eközigazgatás működéséhez szükséges kompetenciák kialakításához mind a hét Átfogó program végrehajtása szükséges. A fent bemutatott összetett eszközrendszerrel a stratégia a közigazgatási fejlesztések egységes elvek alapján, egységes keretrendszerben történő hatékony megvalósítását kívánja elősegíteni. A stratégia segítségével megvalósuló technológia-vezérelt átalakulások segítenek abban, hogy: ¾ az állampolgároknak, civil szervezeteknek és a vállalkozásoknak lehetősége

nyíljon a személyre szabott kormányzati interakciók kiválasztására; ¾ a civil szféra és a közigazgatás együttműködése javuljon; ¾ az adófizetők nyerjenek a hatékonyság növeléséből; ¾ az állampolgárok és vállalkozások nyeresége a jobb szabályozásban, a

csökkentett papírmunkában és a gyorsabb ügyintézésben jelentkezzen; ¾ a köztisztviselők nyeresége a munkavégzés során a jobb eszközök

alkalmazásának és a magasabb színvonalú szolgáltatás nyújtásának a lehetőségében öltsön testet; Készítette: Köteles Bernadett



10


¾ az állampolgárok jobban átérezzék a demokratikus kormányzás folyamatait, és

erősebben kötődjenek azokhoz. A kormányzat változásra, megújulásra képessé válik, javul a teljesítőképessége, a alkalmassága a folyamatos innovációra és a technológia újításainak befogadására. A stratégia segítségével az állam a saját munkafolyamatainak, igazgatási és szolgáltató szervezeti és igazságszolgáltatási rendszerének hatékonyabb megszervezésével, az elektronikus közigazgatási eszközökön keresztül elérhető közjavak – a lehetőségekhez mérten – tértől és időtől független hozzáférésének biztosításával, továbbá a társadalmi tőke növelésével hozzájárul a tartós, fenntartható fejlődés eléréséhez és a jobb minőségű munkahelyek megteremtéséhez. Mivel a nemzetközi erőtérben a közigazgatás, annak működése egyre inkább egy ország versenyképességi kulcstényezőjévé válik, fokozottan indokolt a stratégia megvalósítása és az általa célul tűzött hatások elérése. Cél, hogy Magyarország, a hazai közigazgatás a technológia nyújtotta lehetőségek megragadásával, a közigazgatási működés átalakításával, továbbfejlesztésével megtartsa helyét az EU tagországok IKT fejlettségi középmezőnyében.




11


Függelék az előterjesztéshez

E-közigazgatás 2010 Programterv (A függeléket külön megküldött dokumentum tartalmazza.)




12

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE

Recommend Documents