Előterjesztés. a Kormány részére

AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

Iktatószám:

Előterjesztés a Kormány részére a telepengedély, illetve bejelentés alapján gyakorolható ipari és ipari szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól

Budapest, 2008. november

Készítette: dr. Komáromi Márta dr. Elek Márton dr. Takács Sándor

Látta: Czágler Péter dr. Bozzay Erika

Jóváhagyta: Mester Zoltán Hegedüs Dóra


EGYEZTETÉSI LAP A) Állami szervek : Név

egyetért

nem ért egyet

észrevételt tett

Határidőben nem adott véleményt

észrevételt tett

Határidőben nem adott véleményt

MeH jogi és koordinációs ÁT MeH EKK MeH NBI Ágazati Párbeszéd Bizottság KHEM NFÜ FVM PM HM IRM KvVM KüM EüM ÖM SZMM OKM LÜ MKEH GVH KSH Adatvédelmi Biztos Állampolgári jogok országgyűlési biztosa Jövő nemzedékek országgyűlési biztosa

B) Társadalmi és érdekképviseleti szervek: Név

egyetért

nem ért egyet

ÁFEOSZ BKIK ÉFOSZ IPOSZ KISOSZ Magyar Agrárkamara




2


Magyar Áruküldők Egyesülete MKIK Magyar Márkaszövetség OKSZ Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) Jegyzők Országos Szövetsége VOSZ

C) Egyeztetések:




3


VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ I. Tartalmi összefoglaló: A piaci és a nem piaci szereplők adminisztratív terheinek csökkentésére, valamint az eljárások egyszerűsítésére és gyorsítására irányuló kormányzati programról szóló 1058/2008. (IX. 9.) Korm. határozat 13. pontjában, valamint a Kormány középtávú munkaprogramjának 24. pontjában foglaltak alapján 2008. december 31-ig – a Kormány ülésrendjét figyelembe véve december 17-ig – kell a telepengedélyezéssel járó tevékenységek gyakorlásával járó eljárások felülvizsgálatát elvégezni és azzal kapcsolatban az érdemi egyszerűsítéseket tartalmazó előterjesztést a Kormány elé benyújtani. A rendelkezésre álló rövid határidőre való tekintettel a telepengedélyezés felülvizsgálatára az érintett tárcák (NFGM, IRM, KvVM, ÖM), valamint Jövő Nemzedékek Országgyűlés Biztosának, Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság bevonásával munkacsoport alakult, amely 2008. október 8-án és 2008. október 15-én tartotta ülését. A tervezet a munkacsoport észrevételei alapján készült el. A beérkezett észrevételek a tervezetbe átdolgozásra kerültek, azonban egyes szakmai kérdésekben véleménykülönbség maradt fenn, amelyet a közigazgatási egyeztetés során kívánunk tisztázni. A beérkezett észrevételek alapján fő különbség a telepengedély köteles, illetve a bejelentés köteles tevékenységek listájának összeállításában adódott. Véleménykülönbség részletei a közigazgatási egyeztetés észrevételeitől függően kerülnek feldolgozásra, valamint kidolgozásra. A 2008. november 14-ei szakmapolitikai munkacsoportülés úgy döntött, hogy a Kormány a tervezettel kapcsolatban erősítse meg tárcánk mandátumát. A Kormány november 19-ei ülése Bajnai Gordon miniszter úr felvetésére felhívta az oktatási és kulturális minisztert, az egészségügyi minisztert, a környezetvédelmi és vízügyi minisztert, valamint a földművelési is vidékfejlesztési minisztert, hogy telepengedélyezési eljárások egyszerűsítését célzó kormányzati munkában az általuk vezetett minisztérium az adott ágazati cél eléréshez minimálisan szükséges körben tegyenek javaslatot szakhatósági közreműködés fenntartására. A Kormány fenti döntésével összhangban az előterjesztő szakállamtitkári szinten megkereste az érintett tárcákat és kérte, hogy a tervezet közigazgatási egyeztetése során kiemelt figyelmet fordítsanak a feladat- és hatáskörükbe tartozó szakhatósági eljárások szükségességének felülvizsgálatára. A 2008. november 28-ai szakmapolitikai munkacsoport ülése a munkaanyagot megtárgyalta és úgy döntött, hogy az közigazgatási egyeztetésre bocsátható.




4


A tervezet a jelenleg hatályos, a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendeletet váltja fel. Az engedélyezési eljárás jövőbeli egyszerűsítése, gyorsítása céljából eljáró hatóságnak a kistérségi jegyző kerül kijelölésre. Az eljárásban közreműködő szakhatóságok csak indokolt esetben kerülnek bevonásra. A tervezet alapján a mellékletekben felsorolt ipari és ipari szolgáltató tevékenységet a kistérségi jegyző által kiadott telepengedély birtokában, vagy bejelentést követően lehet végezni. A tervezet célja a telepengedélyezéssel kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentése, a telepengedélyezési eljárás egyszerűsítése. A tervezet fő elve a telepengedélyezési eljárások számának csökkentése azáltal, hogy számos, jelenleg engedélyköteles tevékenységeket bejelentés kötelezettség válthat fel. Engedélyezési eljárás lefolytatása csak abban az esetben indokolt, ha a környezetben élők nyugalmának, egészségének biztosítása, a környezet védelme ezt indokolttá teszi, és ezek a célok más úton – így például utólagos ellenőrzéssel – nem lennének elérhetőek. Ezért csak ezen esetben maradna fenn az engedélyezési kötelezettség. A vállalkozások számára jelentős adminisztratív tehercsökkentést jelent, hogy a külön jogszabályban meghatározott ipari területeken a rendelet mellékleteiben meghatározott ipari és ipari szolgáltató tevékenységek a jövőben előzetes engedélyezés nélkül – bejelentést követően – végezhetőek. A bejelentés az engedélyezéssel szemben azt az előnyt biztosítja a vállalkozások számára, hogy azok a bejelentés megtörténtével azonnal megkezdhetik tevékenységük gyakorlását. A hatóságként eljáró kistérségi jegyző a bejelentés beérkezését követően a telepet nyilvántartásba veszi, amelyről értesíti az ellenőrzésre jogosult hatóságokat. Az ellenőrzésre jogosult hatóságok az értesítéstől számított 30 napon belül kötelesek ellenőrzi, hogy a telep a jogszabályoknak megfelelően folytatja-e tevékenységét. Amennyiben a telep a hatályos jogszabályi feltételeknek nem felel meg, a jegyző határozattal, az észlelt hiányosságok megszüntetéséig, de legfeljebb 90 napra, a tevékenység telephelyen történő gyakorlását felfüggesztheti, korlátozhatja, vagy a telepet ideiglenesen bezárathatja. Amennyiben a vállalkozás a továbbiakban sem tesz eleget a jogszabályban előírt kötelezettségeinek, vagy telepengedély, illetve bejelentés nélkül folytatja tevékenységét, a jegyző a tevékenység folytatását megtiltja. A kérelem, a bejelentés és a nyilvántartás tartalma és adatlapja, valamint a bejelentés köteles és engedély köteles tevékenységek listája a rendelet mellékleteit képezi.




5


II. A kormányprogramhoz való viszony: Az előterjesztés kapcsolódik a kormányprogram „Modern közigazgatás –szolgáltató álam” fejezetéhez, valamint a „Modern Állam” fejezetében meghatározott „Kevesebb, de minőségi jogszabály” pontjához. III. Előzmények (jogszabályok, határozatok, nemzetközi társadalmi-gazdasági események, illetve helyzetek):

kötelezettségek,

A tervezetet az előterjesztő a piaci és a nem piaci szereplők adminisztratív terheinek csökkentésére, valamint az eljárások egyszerűsítésére és gyorsítására irányuló kormányzati programról szóló 1058/2008. (IX. 9.) Korm. határozat 13. pontjában, valamint a Kormány középtávú munkaprogramjának 24. pontjában foglaltak alapján készítette el. IV. Várható szakmai hatások: Az előterjesztés a hatályos telepengedélyezési rendszert gyökereiben változtatja meg, azzal, hogy az ipari területen minden jelenleg telepengedély-köteles tevékenység bejelentést követően megkezdhető lenne. Nem ipari területeken pedig a továbbra is telepengedély köteles tevékenységek mellett egyes ipari és ipari szolgáltató tevékenységek bejelentéssel lesznek gyakorolhatóak. További változás, hogy a jövőben is telepengedély-köteles tevékenységek esetében is rövidebb lesz az eljárás az eljárási határidő csökkentésével (a korábbi hatvan napos határidőt az általános, harminc napos határidő váltja fel). A fentieknek köszönhetően a vállalkozók gyorsabban kezdhetik meg tevékenységüket, ugyanakkor az előterjesztés a jogszabályoknak való megfelelést is biztosítja az ellenőrzésre jogosult hatóságok kötelezően előírt utólagos ellenőrzésének előírásával. Ezen cél elérése érdekében az előterjesztés rendelkezik a telepek – kistérségi jegyző által vezetett – nyilvántartásáról, amely háttérként szolgál az ellenőrzések lefolytatásához. A telepengedélyezési eljárás, valamint a bejelentéssel kapcsolatos feladatok a kistérség székhelye szerinti település jegyzőjére történő telepítésével növekedni fog a közigazgatási szolgáltatások minősége és szakszerűsége, valamint egyszerűbb, átláthatóbb és hatékonyabban működő rendszer kerül kialakításra. V. Várható gazdasági hatások (államháztartási hatás, egyéb gazdasági hatások): Az előterjesztés elfogadásának közvetlen költségvetési kihatása nincs. Az ipari vagy ipari szolgáltató tevékenység bejelentése után a szakhatóságok által elvégzett ellenőrzés lefolytatásának költsége megegyezik a telepengedélyezés költségével. A vállalkozások számára versenyképességi szempontból pozitív hatással bír, hogy a ipari és ipari szolgáltató tevékenységüket – a korábbiakhoz képest – rövidebb idő alatt kezdhetik meg. Készítette: dr. Komáromi Márta dr. Elek Márton dr. Takács Sándor



6


VI. Várható társadalmi hatások: A tervezet több ponton kedvezően hat az ipari és ipari szolgáltató tevékenységet végző vállalkozások számára, mivel a bejelentéshez kötött tevékenységek bevezetése, valamint az engedélyezési eljárás egyszerűsítése lehetővé teszi, hogy a korábbinál rövidebb idő alatt elindíthassák tevékenységüket. Ugyanakkor a környezetben élők jogai, a környezet védelme is ugyanúgy biztosítva lesznek, mint eddig, mivel a vállalkozásoktól a jelenlegi engedélyezési rendszerben is csak a jogszabályon alapuló kötelezettség kérhető számon. E kötelezettség a bejelentés esetén is terheli a vállalkozót, amit az ellenőrző hatóságok a kötelező utólagos ellenőrzés során kikényszeríthetnek, amennyiben a vállalkozás pedig nem tesz eleget a jogszabályban előírt kötelezettségnek, tevékenységét a jegyző korlátozhatja, végső esetben megtilthatja. VII. Kapcsolódások (az Országgyűléshez vagy a Kormányhoz már benyújtott vagy tervezett döntésekhez, az EU jogszabályaihoz):

Az előterjesztés más folyamatban lévő előterjesztéshez nem kapcsolódik. VIII. Fennmaradt vitás kérdések IX. Javaslat a sajtó tájékoztatására: Az előterjesztés kommunikációja

Igen

Javasolt-e kommunikáció X Kormányülést követő tájékoztató Tárcaközlemény X Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése További lakossági tájékoztatás Tárcán belül nyilatkozók szintje: főosztályvezető Általános tájékoztatás (sajtózáradék):

Nem X X X X

A kommunikáció tartalma (sajtózáradék): Az előterjesztés a hatályos telepengedélyezési rendszert gyökereiben változtatja meg, azzal hogy a telepengedély köteles tevékenységek mellett egyes ipari és ipari szolgáltató tevékenységek bejelentéssel lesznek gyakorolhatóak. Ezáltal a vállalkozók gyorsabban kezdhetik meg tevékenységüket, ugyanakkor a jogszabályoknak való megfelelés is biztosítva lesz az ellenőrzésre jogosult hatóságok utólagos ellenőrzésével. A telepengedélyezési eljárás, valamint a bejelentéssel kapcsolatos feladatok a kistérség székhelye szerinti település jegyzőjére történő telepítésével növekedni fog a közigazgatási szolgáltatások minősége és szakszerűsége, valamint egyszerűbb, átláthatóbb és hatékonyabban működő rendszer kerül kialakításra. X. Megjegyzések Készítette: dr. Komáromi Márta dr. Elek Márton dr. Takács Sándor



7


HATÁROZATI JAVASLAT A Kormány megtárgyalta és elfogadta a telepengedély, illetve bejelentés alapján gyakorolható ipari és ipari szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés mellékletét képező tervezetnek – a Kormány rendeleteként – a Magyar Közlönyben történő kihirdetését.




8


9 Melléklet

A Kormány …/2008. (… …) Korm. rendelete a telepengedély, illetve bejelentés alapján gyakorolható ipari és ipari szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében és az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § (1) E rendelet hatálya azon vállalkozásokra (gazdálkodó szervezetek, külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei, továbbá aki lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezik az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, vagy olyan államban, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez) terjed ki, amelyek az 1. és 2. mellékletben felsorolt ipari, illetve ipari szolgáltató tevékenységet (a továbbiakban együtt: ipari tevékenység) folytatnak. (2) E rendelet hatálya nem terjed ki a Magyar Honvédség szervezeteire, a külön jogszabály szerint környezetvédelmi engedély-köteles, egységes környezethasználati engedélyköteles tevékenységekre, továbbá a működési engedélyköteles kereskedelmi tevékenységekre és a fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységekre. 2. § (1) Az 1. és 2. mellékletben meghatározott ipari tevékenységeket csak telepen vagy építményben, építményrészben, mint önálló rendeltetési egységben (a továbbiakban együtt: telep) lehet folytatni. (2) A 1. mellékletben meghatározott ipari tevékenységeket, valamint a külön jogszabályban meghatározott ipari területen a 2. mellékletben meghatározott ipari tevékenységeket csak bejelentést követően lehet folytatni. (3) A 2. mellékletben meghatározott ipari tevékenységeket nem ipari területen csak jogerős határozattal kiadott telepengedély birtokában lehet folytatni. 3. § Készítette: dr. Komáromi Márta dr. Elek Márton dr. Takács Sándor



9


10

(1) Bejelentéshez kötött ipari tevékenység esetében az ipari tevékenység folytatója az ipari tevékenység megkezdését megelőzően a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon köteles a telep fekvése szerint illetékes, a kistérségekről szóló külön jogszabályban meghatározott kistérség székhelye szerinti települési (Budapesten a kerületi) önkormányzati jegyzőnél (a továbbiakban: jegyző) írásban bejelenteni a folytatni kívánt ipari tevékenységet. (2) A telepengedély kiadására irányuló, a 4. melléklet szerinti kérelmet a jegyzőhöz kell benyújtani. (3) Az ipari tevékenység végzője köteles a bejelentés megtörténtének igazolását, illetve a telepengedély megadásáról szóló határozatot a telepen tartani, és azt az ellenőrzések során bemutatni. 4. § A Kormány a telepengedély kiadása iránti eljárásban a) a higiénés és egészségvédelmi, az ivóvíz minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésével kapcsolatos szakkérdésben első fokú eljárásban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) kistérségi intézetét, másodfokú eljárásban az ÁNTSZ regionális intézetét, b) annak elbírálása kérdésében, hogy a telepen a hulladékgyűjtés és -tárolás eszközei, valamint a hulladékkezelés módja megfelel-e a hulladékgazdálkodási követelményeknek, okoz-e a telepen történő hulladékkezelés környezetterhelést, biztosított-e a telep hulladékszállítási szempontból történő megközelíthetősége első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget, c) a 2. mellékletben *-gal megjelölt esetekben – annak elbírálása kérdésében, hogy az üzlet a tűzvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e – első- és másodfokú eljárásban az első- és másodfokú tűzvédelmi szakhatóságot, d) a folytatni kívánt tevékenységtől függően, valamint termőföldet érintő tevékenység esetén – annak elbírálása kérdésében, hogy [szakkérdés megjelölése] – első fokú eljárásban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak (a továbbiakban: MgSzH) a telep helye szerint illetékes első fokú szakhatóságként eljáró szervét, másodfokú eljárásban az MgSZH másodfokú szakhatóságként eljáró szervét, e) ha az ipari tevékenység külön jogszabály alapján hatósági felügyelet alá tartozó nyomástartó berendezést, éghető vagy veszélyes folyadék tartályt, ipari vagy mezőgazdasági gázfogyasztó készüléket, legalább 50 kVA beépített összteljesítményű, 0,4 kV, vagy nagyobb feszültségű villamos berendezést, rendszert, nem közforgalmú üzemanyagtöltő állomáson lévő cseppfolyós, vagy cseppfolyósított, illetve sűrített gáz üzemanyagtöltő berendezést érint – ezen építményekkel, berendezésekkel összefüggő műszaki biztonsági követelményeknek való megfelelés kérdésében – első fokú eljárásban a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságát, Készítette: dr. Komáromi Márta dr. Elek Márton dr. Takács Sándor



10


11

másodfokú eljárásban a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal központi szervét, f) ha az engedélyezés tárgyául szolgáló ingatlan műemléki védelem alatt áll – annak elbírálása kérdésében, hogy tevékenység a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek –, első fokon a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területi szervét, másodfokon a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal központi szervét szakhatóságként jelöli ki. 5. § (1) A jegyző a kérelem beérkezését követően köteles meggyőződni arról, hogy a helyi építési szabályzat, szabályozási terv, meghatározott övezeti besorolás, illetőleg azok hiányában az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 18. §-ának (2) bekezdése szerint a kérelemben feltüntetett telepen az adott tevékenység végezhető-e. (2) Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt övezeti besorolás alapján nem kizárt a tevékenység folytatása, a jegyző köteles helyszíni szemlét tartani a telepen. A jegyző a helyszíni szemléről értesíti a) a kérelmezőt; b) a teleppel és a közvetlenül szomszédos – a teleppel közös határvonalú, telekhatárú – ingatlanokkal rendelkezni jogosultakat (az ingatlanok tulajdonosait, használóit, kezelőit, társasház esetén a közös képviselőt, illetve az intézőbizottság elnökét, lakásszövetkezet esetén az elnököt); c) a szakhatóságokat. (3) A jegyző az értesítést – a 4. melléklet I. és II. pontjaiban valamint III. pontjának 1. pontjában megjelöltek egyidejű megküldésével – a helyszíni szemle megtartása előtt legalább 8 nappal korábban küldi meg. Az értesítésben a jegyző felhívja a (2) bekezdés b) pontjában foglalt meghívottak figyelmét, hogy távolmaradásuk a szemle megtartását nem akadályozza. Távolmaradás esetén a szemle időpontja előtt a jegyzőhöz írásban beadott észrevételeket a jegyző a szemlén ismerteti. (4) A teleppel közvetlenül szomszédos – közös határvonalú, telekhatárú – ingatlanokkal rendelkezni jogosultak adatait (név, lakcím, székhely stb.), valamint a 4. melléklet III. 2. és III. 3. pontjaiban foglaltak igazolásához szükséges tulajdoni lap másolatot a jegyző hivatalból, az illetékes földhivatal megkeresése útján szerzi be. (5) A szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásukat a szemle megállapításairól felvett jegyzőkönyvbe mondhatják, vagy a szemlét követő 15 napon belül írásban közölhetik. (6) A helyszíni szemlén a jegyző jegyzőkönyvben rögzíti a véleményeket és saját megállapításait, a jegyzőkönyv egy példányát a (2) bekezdésben megjelölteknek megküldi.




11


12

6. § A jegyző a telepengedélyt akkor adja meg, ha a szakhatósági hozzájárulások alapján megállapítja, hogy a telep megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, a tevékenység a telep környezetében élők szomszédjogi, birtokvédelmi értelemben vett nyugalmát nem zavarja, a környezetben élők egészségét és a környezetet nem veszélyezteti. 7. § A jegyző a telepet telepengedély köteles tevékenység esetében a telepengedély megadásával egyidejűleg, bejelentés köteles tevékenység esetében a bejelentés kézhezvételét követő 5 napon belül az 5. melléklet szerint vezetett nyilvántartásba veszi. A jegyző által vezetett nyilvántartás nyilvános. 8. § (1) A jegyző a telepengedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról rendelkező határozatot haladéktalanul kézbesítés útján közli a) a kérelmezővel, b) a teleppel és a közvetlenül szomszédos - a teleppel közös határvonalú, telekhatárú - ingatlanokkal rendelkezni jogosultakkal (az ingatlanok tulajdonosaival, használóival, kezelőivel, társasház esetén a közös képviselővel, illetve az intézőbizottság elnökével, lakásszövetkezet esetén annak elnökével), c) az eljárásban közreműködött szakhatóságokkal, d) az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség illetékes területi szervével, e) az illetékes rendőrkapitánysággal, f) a telep fekvése szerint illetékes jegyzővel. (2) A jegyző a bejelentés másolatát a nyilvántartásba vételt követően a nyilvántartási számmal együtt kézbesítés útján megküldi a 4. §-ban, valamint az (1) bekezdés d)-f) pontjaiban megjelölt hatóságoknak. (3) Bejelentés köteles tevékenység esetén a 4. §-ban megjelölt hatóságok – az ott megjelölt szakérdések tekintetében – a bejelentés kézhezvételétől számított harminc napon belül kötelesek a telepen ellenőrzést lefolytatni. 9. § (1) A jegyző a telepengedély megadásakor – vagy később a hatósági ellenőrzések megállapításai alapján – megfelelő határidő kitűzésével kötelezheti a telepengedély jogosultját meghatározott átalakítások vagy változtatások elvégzésére, illetve intézkedések megtételére. (2) Az ipari tevékenység végzője a telepengedély megadását, illetve a bejelentést követően a nyilvántartásban szereplő adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul, írásban köteles bejelenteni a jegyzőnek.




12


13

(3) A jegyző a változást a nyilvántartásba bejegyzi. Telepengedély köteles tevékenység esetén a jegyző a nyilvántartásba való bejegyzést követően, a korábban kiadott telepengedély bevonásával egyidejűleg a módosított adatoknak megfelelő telepengedélyt ad ki. (4) Az ipari tevékenység végzőjének személyében történő változás, jogutódlás esetén a (3) bekezdés szerinti eljárást kell alkalmazni azzal, hogy a változást, jogutódlást, annak megfelelő igazolása mellett az új jogosult, illetve a jogutód köteles bejelenteni. (5) Telepengedély köteles tevékenység esetében a telepen folytatott ipari tevékenység változásakor a jegyző az e rendelet 3. és 5-8. §-a szerinti engedélyezési eljárás lefolytatásával a korábban kiadott telepengedély bevonásával egyidejűleg új telepengedélyt ad ki. (6) Az ipari tevékenység megszüntetését az ipari tevékenység végzője köteles a jegyzőnek a megszűnést követően haladéktalanul bejelenteni és – telepengedély köteles tevékenység esetén – a telepengedélyt leadni. A megszűnt telepet a jegyző törli a nyilvántartásból. (7) A jegyző a (2)-(4) bekezdésben meghatározott változásról, valamint a telep (6) bekezdés szerinti megszüntetéséről haladéktalanul értesíti a 8. § (1) bekezdés d)-f) pontjaiban megjelölt, valamint telepengedély köteles tevékenység esetében az engedélyezésben részt vett, bejelentés köteles tevékenység esetében a 4. §-ban megjelölt hatóságokat. 10. § (1) Az e rendelet 2. §-ában, 3. §-ának (3) bekezdésében és 6. §-ának (2) bekezdésében foglalt feltételek meglétét a jegyző ellenőrzi. (2) Abban az esetben, ha az ipari tevékenység folytatója tevékenységére vonatkozó jogszabályi előírásoknak nem tesz eleget, vagy telepe a hatályos jogszabályi, valamint az engedély alapját képező feltételeknek nem felel meg, illetve a 9. § (1) bekezdésében előírt követelményeket nem teljesíti, és felszólítás ellenére sem teszi meg a szükséges intézkedéseket a jegyző saját hatáskörében hivatalból vagy a vonatkozó jogszabályi előírások megtartásának ellenőrzésére egyébként jogosult más hatóság kezdeményezésére határozattal, az észlelt hiányosságok megszüntetéséig, de legfeljebb 90 napra, a tevékenység telephelyen történő gyakorlását felfüggesztheti, korlátozhatja (különös tekintettel a napi üzemeltetési, nyitvatartási időtartamra), vagy a telepet ideiglenesen bezárathatja. (3) Amennyiben a tevékenység folytatója telepengedély köteles tevékenységet folytat telepengedély nélkül vagy bejelentés köteles tevékenységet folytat bejelentés nélkül, vagy a tevékenység gyakorlását felfüggesztő, korlátozó, illetve a telep ideiglenes bezárását elrendelő határozatban meghatározott időtartam alatt sem tesz eleget a határozatban foglaltaknak, a jegyző a telepengedélyt visszavonja, illetve az ipari tevékenység folytatását megtiltja, és a telepet – amennyiben szerepel a nyilvántartásban – ezzel egyidejűleg törli a nyilvántartásból.




13


14

(3) A jegyző a telepengedély visszavonásáról, illetve a tevékenység megtiltásáról szóló határozatát kézbesítés útján megküldi az ipari tevékenység folytatójának és az 4. §-ban, valamint a 8. § (1) bekezdésének d)-f) pontjában megjelölt hatóságoknak. 11. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő kilencvenedik napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a) a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet, b) a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet módosításáról szóló 128/2007. (VI. 8.) Korm. rendelet. (3) A (2) bekezdés a rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti. (4) A rendelet hatálybalépésekor telepengedéllyel rendelkező telep esetében az ipari tevékenység folytatója a nyilvántartásba vétel céljából a rendelet hatályba lépését követő 90 napon belül köteles a tevékenységet a jegyzőnél bejelenteni a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon. A jegyző a telepet a bejelentés kézhezvételét követő 5 napon belül az 5. melléklet szerint vezetett nyilvántartásba veszi. (5) A rendelet hatálybalépésekor telepengedéllyel rendelkező telep esetében az ipari tevékenység folytatója, amennyiben az e rendelet szerint bejelentés köteles tevékenységet folytat, a (4) bekezdés szerinti bejelentéssel egyidejűleg köteles a telepengedélyt leadni.




14


15

1. melléklet a …/2008. (……..) Korm. rendelethez Bejelentés köteles tevékenységek - alsóruházat gyártása - ágybetétgyártás - áramelosztó, -szabályozó készülék gyártása - bőrkikészítés - bőrruházat gyártása - csap, szelep gyártása - csapágy, erőátviteli elem gyártása - csiszolótermék gyártása - csomagolás - egészségügyi kerámia gyártása - egyéb általános rendeltetésű gép gyártása - egyéb beton-, gipsz-, cementtermék gyártása - egyéb bútor gyártása - egyéb elektronikus, villamos vezeték, kábel gyártása - egyéb fa-, parafatermék, fonottáru gyártása - egyéb kerámiatermék gyártása - egyéb műanyag termék gyártása - egyéb nemvasfém gyártása - egyéb papír-, kartontermék gyártása - egyéb ruházat, kiegészítők gyártása - egyéb szárazföldi szállítás ágazatba tartozó tevékenységek közül azon tevékenységek, amelyek esetében a tevékenységhez igénybe vett gépjárműv(ek)et külön jogszabály szerint telephelyen kell tárolni - egyéb szárazföldi szállítást segítő tevékenységekből a parkolóhely, garázs üzemeltetése, kivéve a közút kezelője által üzemeltetett, közút területén vagy a közút területén kívüli közterületen létesített, illetőleg kijelölt várakozóhely - egyéb textiláru gyártása m.n.s. - egyéb szivattyú, kompresszor gyártása - evőeszköz, késáru gyártása - élelmiszer-, dohányipari gép gyártása - építési betontermék gyártása - építési gipsztermék gyártása - épületasztalos-ipari termék gyártása - falemezgyártás - fatömegcikk gyártása - felsőruházat gyártása - gépjárműjavítás - háztartási kerámia gyártása - háztartási villamos készülék gyártása - hangszergyártás - illóolajgyártás - irodabútor gyártása - irodagépgyártás kivéve: (számítógép és perifériái) - irodai papíráru gyártása - járművillamossági, -elektronikai készülékek gyártása - játékgyártás - kerámiacsempe, -lap gyártása - kerámiaszigetelő gyártása - kerékpár, mozgássérültkocsi gyártása - konfekcionált textiláru gyártása - kivéve: ruházat - konyhabútor gyártása - kőmegmunkálás - kötéláru gyártása Készítette: dr. Komáromi Márta dr. Elek Márton dr. Takács Sándor



15


16

- kötött, hurkolt harisnyafélék gyártása, kivéve a kézi kötésű, horgolású harisnyafélék gyártása - kötött, hurkolt kelme gyártása - kötött, hurkolt pulóverfélék gyártása, kivéve a kézi kötésű, horgolású pulóverfélék gyártása - mészgyártás - lábbeligyártás - lakat-, zárgyártás - műszaki kerámia gyártása - nem szőtt textíliák, termékek gyártása (kivéve: ruházat) - nem veszélyes hulladékok gyűjtése - nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása - nem villamos háztartási készülék gyártása - nyomdai tevékenység alágazatba tartozó tevékenységek - papír csomagolóeszköz gyártása - raktározás, tárolás - síküveg továbbfeldolgozás - sportszergyártás, kivéve úszómedence gyártás - számítógép, perifériás egység gyártása - szerszámgyártás - szőrmecikk gyártása - tároló fatermék gyártása - testápolási cikk gyártása - textil-, ruházati, bőripari gép gyártása - táskafélék, szíjazat gyártása - textilszálak fonása - textilszövés - textil, szőrme mosása, tisztítása - tűzálló termék gyártása - varrócérna gyártása - világítóeszköz gyártása




16


17

2. melléklet a …/2008. (……..) Korm. rendelethez Telepengedély köteles tevékenységek - acélcsőgyártás - hidegen húzott acélhuzalgyártás - alumíniumgyártás [kivéve a timföld (alumínium-oxid gyártása) - bányászati, építőipari gép gyártása - dohánytermék gyártása - egyéb gumitermék gyártása* - előre kevert beton gyártása - égetett agyag építőanyag gyártása - festék, bevonóanyag gyártása* - fémalakítás, porkohászat - fém épületelem gyártása - fém felületkezelése - fémmegmunkálás - fémöntés alágazatba tartozó tevékenységek - fémszerkezet gyártása - fémtartály gyártása - fűtési kazán, radiátor gyártása - fűrészárugyártás* - mész-, gipszgyártás - gőzkazán gyártása - gépjármű-karosszéria, pótkocsi gyártása* - gumiabroncs, gumitömlő gyártása, kivéve gumiabroncs újrafutózása, felújítása* - habarcsgyártás - háztartási, egészségügyi papírtermék gyártása* - hidegen húzott acélrúd gyártása - hidegen hengerelt keskeny acélszalag gyártása - hidegen hajlított acélidom gyártása - hulladék újrahasznosítása, kivéve fémhulladék újrahasznosítás* - huzaltermék gyártása - kohászati gép gyártása - könnyűfém csomagolóeszköz gyártása - kötőelem, csavar gyártása - közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása* - kőolaj-feldolgozás* - máshová nem sorolt egyéb általános gép gyártása - máshová nem sorolt egyéb fémfeldolgozási termék gyártása - máshova nem sorolt egyéb jármű gyártása - máshova nem sorolt egyéb nemfém ásványi termék gyártása - máshová nem sorolt egyéb speciális gép gyártása - máshova nem sorolt egyéb vegyi termék gyártása* - mezőgazdasági vegyi termék gyártása* - mezőgazdasági, erdészeti gép gyártása - motorkerékpár gyártása* - motor, turbina gyártása (kivéve: légi-, közútijármű-motor) - műanyag csomagolóeszköz gyártása* - műanyag építőanyag gyártása* - műanyag lap, lemez, fólia, cső, profil gyártása* - műtrágya, nitrogénvegyület gyártása* - nem háztartási hűtő, légállapot-szabályozó gyártása - nemesfémgyártás - orvosi műszer gyártása - ólom, cink, ón gyártása - papírgyártás* - papíripari gép gyártása Készítette: dr. Komáromi Márta dr. Elek Márton dr. Takács Sándor



17


18

- ragasztógyártás* - réz gyártása - szálerősítésű cement gyártása - szennyvíz gyűjtése, kezelése - száloptikai kábel gyártása - szintetikus kaucsuk gyártása* - hidraulikus, pneumatikus berendezés gyártása - szőnyeggyártás* - tapétagyártás* - tisztítószer gyártása* - vas, acél tárolóeszköz gyártása - vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártása - vegyi szál gyártása* - villamos motor, áramfejlesztő gyártása




18


19

3. melléklet a …/2008. (……..) Korm. rendelethez BEJELENTÉS a bejelentés köteles ipari tevékenység folytatásához I.

Az ipari tevékenység végzőjének adatai 1. Az ipari tevékenység végzőjének 1.1. neve: 1.2. székhelye, illetve címe: 1.3. cégjegyzékszáma, illetve vállalkozói igazolványának száma:

II. Telep adatai 1. Telep 1.1. tulajdonosa: 1.2. címe: 1.3. helyrajzi száma: 1.4. használatának jogcíme 2. 3.

Telepen folytatni kívánt ipari tevékenység(ek): Telep üzemeltetésének időtartama, műszakonként a napi munkavégzés idejének megjelölésével:

III. Csatolt okiratok: 1. nem a kérelmező tulajdonában lévő telep esetében a telep használatának jogcímére (bérlet, stb.) vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap kivételével) 2. haszonélvezet esetében a haszonélvező, illetve közös tulajdon esetében a tulajdonostárs hozzájárulását igazoló okirat Kelt: ................................................... .................................................................... a bejelentő aláírása (bélyegzője)




19


20

4. melléklet a …/2008. (……..) Korm. rendelethez KÉRELEM a telepengedély köteles ipari tevékenység folytatásának engedélyezésére I.

Az ipari tevékenység végzőjének adatai 1. Az ipari tevékenység végzőjének 1.1. neve: 1.2. székhelye, illetve címe: 1.3. cégjegyzékszáma, illetve vállalkozói igazolványának száma:

II. Telep adatai 1. Telep 1.1. tulajdonosa: 1.2. címe: 1.3. helyrajzi száma: 1.4. használatának jogcíme 2. 3.

Telepen folytatni kívánt ipari tevékenység(ek): Telep üzemeltetésének időtartama, műszakonként a napi munkavégzés idejének megjelölésével:

III. Csatolt okiratok: 1. a telep helyszínrajza 2. nem a kérelmező tulajdonában lévő telep esetében a telep használatának jogcímére (bérlet, stb.) vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap kivételével) 3. haszonélvezet esetében a haszonélvező, illetve közös tulajdon esetében a tulajdonostárs hozzájárulását igazoló okirat Kelt: ................................................... .................................................................... a kérelmező aláírása (bélyegzője)




20


5. melléklet a …/2008. (……..) Korm. rendelethez A …../2008. (…..) Korm. rendelet alapján a telepekről vezetett nyilvántartás

A bejegyzés időpontja∗

A telep

A jegyző által kiadott nyilvántartási szám

a

∗

év

hó, nap

címe

b

c

d

Az ipari tevékenység végzőjének

üzemeltetésének időtartama, Cégjegyzékszáma, székhelye, helyrajzi használatának műszakonként a napi neve illetve vállalkozói illetve címe száma jogcíme munkavégzés nyilvántartásba idejének vételi száma megjelölésével e

f

g

h

i

1. engedély kiadása; 2. tevékenység bejelentése 3. adat módosítása; 4 engedély visszavonása; 5. telep megszűnése




j

A telepen végzett ipari tevékenység

k


INDOKOLÁS A piaci és a nem piaci szereplők adminisztratív terheinek csökkentésére, valamint az eljárások egyszerűsítésére és gyorsítására irányuló kormányzati programról szóló 1058/2008. (IX. 9.) Korm. határozat 13. pontjában, valamint a Kormány középtávú munkaprogramjának 24. pontjában foglaltak alapján 2008. december 31-ig – a Kormány ülésrendjét figyelembe véve december 17-ig – kell a telepengedélyezéssel járó tevékenységek gyakorlásával járó eljárások felülvizsgálatát elvégezni és azzal kapcsolatban az érdemi egyszerűsítéseket tartalmazó előterjesztést a Kormány elé benyújtani. A tervezet a jelenleg hatályos, a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendeletet váltja fel. Az engedélyezési eljárás jövőbeli egyszerűsítése, gyorsítása céljából eljáró hatóságnak a kistérségi jegyző kerül kijelölésre. Az eljárásban közreműködő szakhatóságok csak indokolt esetben kerülnek bevonásra. A tervezet alapján a mellékletekben felsorolt ipari és ipari szolgáltató tevékenységet a kistérségi jegyző által kiadott telepengedély birtokában, vagy bejelentést követően lehet végezni. A tervezet célja a telepengedélyezéssel kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentése, a telepengedélyezési eljárás egyszerűsítése. A tervezet fő elve a telepengedélyezési eljárások számának csökkentése azáltal, hogy számos, jelenleg engedélyköteles tevékenységeket bejelentés kötelezettség válthat fel. Engedélyezési eljárás lefolytatása csak abban az esetben indokolt, ha a környezetben élők nyugalmának, egészségének biztosítása, a környezet védelme ezt indokolttá teszi, és ezek a célok más úton – így például utólagos ellenőrzéssel – nem lennének elérhetőek. Ezért csak ezen esetben maradna fenn az engedélyezési kötelezettség. A vállalkozások számára jelentős adminisztratív tehercsökkentést jelent, hogy a külön jogszabályban meghatározott ipari területeken a rendelet mellékleteiben meghatározott ipari és ipari szolgáltató tevékenységek a jövőben előzetes engedélyezés nélkül – bejelentést követően – végezhetőek. A bejelentés az engedélyezéssel szemben azt az előnyt biztosítja a vállalkozások számára, hogy azok a bejelentés megtörténtével azonnal megkezdhetik tevékenységük gyakorlását. A hatóságként eljáró kistérségi jegyző a bejelentés beérkezését követően a telepet nyilvántartásba veszi, amelyről értesíti az ellenőrzésre jogosult hatóságokat. Az ellenőrzésre jogosult hatóságok az értesítéstől számított 30 napon belül kötelesek ellenőrzi, hogy a telep a jogszabályoknak megfelelően folytatja-e tevékenységét. Amennyiben a telep a hatályos jogszabályi feltételeknek nem felel meg, a jegyző határozattal, az észlelt hiányosságok megszüntetéséig, de legfeljebb 90 napra, a Készítette: dr. Komáromi Márta dr. Elek Márton dr. Takács Sándor




tevékenység telephelyen történő gyakorlását felfüggesztheti, korlátozhatja, vagy a telepet ideiglenesen bezárathatja. Amennyiben a vállalkozás a továbbiakban sem tesz eleget a jogszabályban előírt kötelezettségeinek, vagy telepengedély, illetve bejelentés nélkül folytatja tevékenységét, a jegyző a tevékenység folytatását megtiltja. Az előterjesztésben foglalt szabályozás a vállalkozások számára versenyképességi szempontból pozitív hatással bír, miután a vállalkozók gyorsabban kezdhetik meg tevékenységüket, ugyanakkor az előterjesztés a jogszabályoknak való megfelelést is biztosítja az ellenőrzésre jogosult hatóságok kötelezően előírt utólagos ellenőrzésének előírásával. Kérem a Kormányt, hogy az előterjesztést szíveskedjen elfogadni. Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter




23


FÜGGELÉK! A telepengedélyezés szabályai – Európai kitekintés Ausztria: A telepengedélynek általában már az építés megkezdése előtt, de a legtöbb esetben a működési engedély megkérése előtt rendelkezésre kell állnia. Amennyiben az iparűzési tevékenység megkezdhető telephely nélkül, úgy nem kell az engedélyezésnél még telepengedély. A telephely-engedélyezésnél figyelembe kell venni az építési besorolást, a rendezési tervet, illetve a létesítendő üzem sajátosságait. Az engedélyező hatóság a fővárosban a kerületi magisztrátus, a városokban a városi magisztrátus, vidéken a járási elöljáróság. Az engedélyezés során egyszerűsített eljárás akkor lehetséges, ha a telephely területe nem haladja meg a 800 nm-t; a gépek áramfelvétele (világítás és irodagépek nélkül) nem haladja meg a 300 kW-ot és a tervek alapján látható, hogy a környezetre nézve nem várható veszélyeztetés, terhelés, vagy egyéb hátrányos hatás. Az egyszerűsített eljárásban csak helyszíni szemrevételezés történik és ügyfélként nem vonják be a szomszédokat. A szomszédoknak azonban jogukban áll 4 héten belül az eljáró hatóságnál a projekttel kapcsolatban észrevételt tenni. Egyes esetekben, amikor a természeti kép megváltoztatásra kerülne, természetvédelmi engedélyre is szükség van. Amennyiben a közös vizeket a szokásost meghaladóan használják vagy a szennyvizet a közös vizekbe engedik, külön vízjogi engedélyre is szükség van. Csehország: Az iparűzési tevékenységet bármely cég, vállalkozó, illetve gazdasági társaság végezheti, ha rendelkezik a szükséges engedélyekkel. Létezik egyszerű iparűzési engedélyezés, ennek határideje 15 nap. Egyéb esetekben 30-60 nap az eljárás lefolytatásának határideje. Az iparűzés szabályairól szóló törvény határozza meg azon tevékenységeket, amelyek esetében a területileg illetékes hatóság adja ki az engedélyt, valamint azokat a tevékenységeket, amelyek esetében szükséges egyéb hatóságok engedélyét beszerezni. Írország: A Környezetvédelmi Ügynökség adja ki a telepengedélyt. A telepengedélyezés hatálya alá tartozó tevékenységeket természetes és jogi személyek valamint korlátolt felelősségű társaságok végezhetik. Az engedélyezéssel kapcsolatos eljárás célja megakadályozni, illetve csökkenteni a levegő, víz, talaj szennyezését, és biztosítani az energiaforrások hatékony felhasználását a szennyező anyagok minimalizálása mellett. Az engedélyezés során létezik egyszerűsített eljárás, ez csak kisebb tevékenységek esetében lehetséges. Ilyenkor az engedély iránti kérelmet az illetékes megyei/városi önkormányzat közzéteszi a tömegtájékoztatásban. Ha kifogás nem merül fel vele szemben, az önkormányzat kiadja az engedélyt. Az ilyen típusú engedélyek nyilvántartását az önkormányzat végzi. Készítette: dr. Komáromi Márta dr. Elek Márton dr. Takács Sándor



24


Bizonyos esetekben az engedélyezési eljárásba bevonják a Közegészségügyi Hivatalt, a Központi és Regionális Halászati Hivatalt, valamint az Egészségbiztosításért Felelős Hivatalt. Ellenőrző hatóságként a Környezetvédelmi Hivatal jár el. Svájc: A telepengedélyezéssel az államszövetségi szint csak általánosságban foglalkozik, az ún. tervezési és üzemelési engedélyek kiadását a 26 kanton kormányzati hatóságai saját hatáskörben gyakorolják. A tervezési és üzemelési engedély az összes ipari és például az alábbi nem ipari telepek működtetéséhez kötelező: kőfeldolgozó üzem, fémmegmunkáló üzem, faimpregnáló üzem. A kantonális hatóság bírálja el a kérelmet és meghatározott esetekben provizóriukus működési engedélyt is kiadhat, amennyiben az élet-, az egészség, és a környezetvédelmi előírásokat végrehajtották. A kantonális hatóság tájékoztatja az államszövetségi hatóságot az engedély megadásáról. Az engedélyezési eljárásban külön figyelmet kap a különösen tűzveszélyes telep, illetve üzem, az alkalmazottak maximális létszáma, az üzemi berendezések, anyagok, éghető és robbanásveszélyes anyagok mennyisége. Az engedélyezés két lépcsőben történik: az építés előtt tervezési engedélykérelmet kell benyújtani és az üzembe helyezés előtt ún. üzemeltetési engedélykérelmet kell benyújtani. Az üzemeltetési engedély tartalmazza mindazon egészségügyi-, balesetvédelmi-, környezetvédelmi-, tűzvédelmi keretfeltételeket, amelyek mellett a telep működése, üzemeltetése folytatható. Ha ezeket a feltételeket a telep nem teljesíti, az engedélyező hatóság az üzemet a feltételek megvalósítására vagy a tevékenység beszüntetésére kötelezheti. Az utóbbi a telep hatóság által történő bezárását jelenti. Lengyelország: Nincs kimondottan a telepengedélyezési rendre vonatkozó speciális jogszabály. Számos ágazati rendelet és a gazdasági tevékenység szabadságáról szóló törvény szabályozza a kérdést. A tevékenységeket, jellegüktől függően vállalkozók, gazdasági társaságok, illetve például szakmai szervezetek, állami intézmények végezhetik. A szabályozás, engedélyezés célja szakterületenként eltérő. Többek közt nevesítve van a nemzetbiztonság, a harmonikus területfejlesztés, a környezetvédelem, a piacvédelem, a szakma minőségi szintjének biztosítása. A telephellyel szemben vannak általánosan megkövetelt tűz-, munkavédelmi-, balesetelhárítási, közegészségügyi követelmények. Az engedélyt kiadó szerv nyilvántartást vezet a kiadott engedélyekről. A szakhatóságok bevonása leggyakrabban tűzrendészeti, közegészségügyi, környezetvédelmi, (önkormányzati) építési, államigazgatási engedélyezést jelent. Az engedélyezési eljárás minisztérium, építési hatóság esetén 60 nap, az önkormányzati szervek esetén 14, de maximum 30 nap. Az engedélyező hatóság megegyezik a nyilvántartó szervvel, mely lehet minisztérium, szakmai érdekvédelmi szerv, ágazati felügyeleti szerv. Az engedélyező szerv az ellenőrző szerv, illetve e szerv adhat jogosultságot másnak az ellenőrzés lefolytatására. Készítette: dr. Komáromi Márta dr. Elek Márton dr. Takács Sándor



25


Szankciók között szerepel a felhívás a hiányosságok felszámolására, az engedély korlátozása vagy visszavonása. Horvátország: Nincs külön jogszabállyal szabályozva a telepengedélyezési eljárás. A környezeti beavatkozások környezethatási becsléséről szóló kormányrendeletben találhatóak szabályok arra vonatkozóan, mely gazdasági rendeletetésű objektumok építését megelőzően kötelező kidolgozni környezeti hatástanulmányt. A kormányrendelet I. melléklete tartalmazza azon tevékenységek listáját, amelyeknél kötelező (például kőolaj- és gázkitermelés, vegyipari objektumok) a környezeti hatástanulmány elkészítése. A kormányrendelet II. melléklete tartalmazza azon tevékenységek listáját, amelyeknél a Horvát Környezetvédelmi, Területrendezési és Építési Minisztérium dönt a környezeti hatástanulmány kidolgozásának szükségességéről. A kormányrendelet III. melléklete tartalmazza azon tevékenységek listáját, amelyeknél az önkormányzati szerv dönt a környezeti hatástanulmány kidolgozásának szükségességéről. A rendelet I. és II. mellékletében felsorolt tevékenységekre vonatkozóan a Környezetvédelmi, Területrendezési és Építési Minisztérium, a III. mellékletben felsoroltakra pedig a regionális környezetvédelmi szerv által kinevezett szakbizottság ad előzetes véleményt, majd pozitív vélemény esetén a tanulmányt közvitára bocsátják. Az esetleges káros környezeti hatások feletti felügyeletet az Állami Felügyelőség végzi, bevonva szükség szerint más minisztériumokat és szakhatóságokat. A Felügyelőség szankcióként a helyszíni megtekintés alapján elrendelheti az üzemeltetés azonnali leállítását. Olaszország: Különböző tevékenységek végzéséhez más-más eljárások tartoznak. Telephely létrehozásakor az önkormányzat mérlegeli, hogy az adott területen szükség van-e az adott tevékenységre, az mennyire illeszkedik bele a már meglevő vállalkozói struktúrába, milyen hatást gyakorol a környezetre, illetve mennyire zavarja a környezet nyugalmát. Ha a tevékenység olyan jellegű, szakhatósági engedélyeket (egészségügyi, tűzvédelmi, környezetvédelmi stb.) is előírhatnak. Ha a telephelyen ipari tevékenység folyik, úgy külön engedélyeztetési eljárást kell kezdeményezni a helyi önkormányzatnál. Tevékenységi körtől, telephely hollététől függően. Telephely megnyitását gazdasági táraság vagy a tevékenység végzéséhez kellő képesítéssel rendelkező egyéni vállalkozó kérheti. Az engedélyezés célja a tevékenység hatásainak és következményeinek vizsgálata. Egyszerűsített eljárásra nincs lehetőség. Az engedélyezési eljárásokba tevékenységtől függően bevonják a helyileg illetékes (egészségügyi, környezetvédelmi, energetikai, tűzvédelmi) szakhatóságokat. Az engedélyezés időtartamának nincs törvényességi határideje. Az ellenőrző tevékenységet az engedélyező hatóság, valamint különböző civil és fogyasztóvédő szervezetek végzik. Szankció lehet pénzbüntetés, bezárás, büntető eljárás megindítása. Készítette: dr. Komáromi Márta dr. Elek Márton dr. Takács Sándor



26


Németország: A telepengedélyezés rendjét a Szövetségi káros környezeti behatás védelméről szóló törvény szabályozza. A törvény célja az embereket, állat- és növényvilágot, talajt, vizet, az atmoszférát, kulturális és egyéb dologi javakat a káros környezeti behatásoktól megvédeni és megelőzni azokat. A kérelem benyújtása után 7 hónapon belül, egyszerűsített eljárás esetén 3 hónapon belül kell dönteni. Az engedélyt kiállító hivatal a határidőt 3 hónappal meghosszabbíthatja. Egyszerűsített eljárásban részesülhetnek bizonyos jellegű és méretű létesítmények, amennyiben a létesítmény által okozott káros környezeti behatások és egyéb veszélyek, jelentékeny hátrányok és terhek a közösség és a szomszédos környezet védelmével összeegyeztethetők. Az engedélyezési eljárás lezárta előtt már kaphat engedélyt egy létesítmény, ha - számítani lehet arra, hogy a kérelmező javára kedvező döntés születik, - közérdekből vagy indokolt érdekből történik - a kérelmező kötelezettséget vállal, hogy a döntés megszületéséig a telephely létesítéséből keletkező károkat megtéríti és amennyiben elutasítják kérelmét, az eredeti állapotokat visszaállítja. Az alábbi ipari és szolgáltató, illetve alapanyagokat használó/hasznosító tevékenységek telepengedély-kötelesek: hőfejlesztés, bányászat, energia, kő és talaj, üveg, kerámia, építési alapanyagok, acél, vas és egyéb fémek, vegyipari termékek, gyógyszerek, ásványolaj-finomítás, felületkezelés szerves anyagokkal, anyagok előállítása, fa, cellulóz, élelmiszer, élvezeti cikk, takarmány/táp, hulladékhasznosítás- és feldolgozás, raktározás, ki- és berakodás. Amennyiben az itt felsorolt kategóriákba eső létesítmény kísérleti célokat szolgál (új eljárások, nyersanyagok, készítmények fejlesztése, tesztelése), egyszerűsített eljárás keretében vizsgálják az engedélykérelmet. A német szövetségi állam 16 tartományában más-más hivatal például a Területi Közigazgatási Hivatal, az Elnökségi Kormányzat felelősek az engedély kiállításáért, illetve a ellenőrzésért. Franciaország: A telepengedélyezés hatálya azon ipari vagy mezőgazdasági jellegű tevékenységekre és szolgáltatásokra terjed ki, amelyek jellegüknél fogva ártalmasak vagy veszélyesek lehetnek a környezetre. A szabályozás hatálya alá tartozó létesítmények felhasználnak vagy tárolnak bizonyos veszélyes anyagokat (például mérgeket, környezetre ártalmas egyéb anyagokat); illetve a létesítmények által gyakorolt tevékenység jellege (például szemét, élelmiszeripar stb.) alkalmas a környezet veszélyeztetésére. A szabályozás hatálya alá tartozó tevékenységek folytatása és a felsorolt anyagok hasznosítása bejelentés vagy engedélyköteles, a lehetséges környezeti ártalom mértékétől függően. A szabályozás hatálya kiterjed valamennyi közjogi illetve magánjogi, természetes vagy jogi személyre, amely meghatározott tevékenységet végez, illetve a felsorolt anyagokat felhasználó vagy tároló létesítményt hasznosít vagy tulajdonol. A szabályozás célja, hogy a környezetre ártalmas tevékenységek és anyagok alkalmazását hatósági engedélyezési eljárás formájában megnyilvánuló ellenőrzés előzze meg. Készítette: dr. Komáromi Márta dr. Elek Márton dr. Takács Sándor



27


Az engedélyezési eljárás lefolytatása az illetékes prefektus hatáskörébe tartozik, amely során a lakossági véleményt, illetve a Megyei Környezetvédelmi, Egészségügyi és Technológiai Tanács állásfoglalását is figyelembe veszik. A szabályozás hatálya alá tartozó létesítmények és anyagok felhasználása során keletkezett kárfelelősség a polgári jog általános szabályai szerint terheli a károkozót. A büntetőjogi felelősség keretében a vétség illetve szabálysértés állapítható meg, a kiszabható büntetés a pénzbírságtól egészen a 10 évig terjedő szabadságvesztésig terjed. Ezen túlmenően elrendelhető a jogi személy feloszlatása, a tevékenység határozott idejű felfüggesztése, illetve a tevékenységtől történő végleges eltiltás. Lehetőséget biztosít továbbá a szabályozás az érintett jogi személy és a kiszabott büntetés audiovizuális eszközökkel történő nyilvánosságra hozatalára is. Portugália: A telephely létesítésére vonatkozó szabályozás attól függ, hogy az adott vállalkozás mely szektorban, milyen tevékenységet kíván folytatni. A telephelyek létesítését ezen kívül biztonsági-, közegészségügyi-, területrendezési, városépítészeti szempontok alapján is szabályozzák. A telephely létesítésére szóló engedélyt az illetékes helyi önkormányzat adja ki. Minden magán- vagy társas vállalkozás létesíthet telephelyet, de hogy hol és hogyan, az a folytatni kívánt tevékenységtől függ. Bárkinek lehet raktára, üzlete, de például a robbanóanyagok vagy a gyógyszerek raktározásához és forgalmazásához speciális szakmai engedélyek szükségesek. A telephelyek regisztrációját a Gazdasági és Innovációs Minisztérium felügyeli.




28

Előterjesztés. a Kormány részére

Recommend Documents