ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

EMBERI ERŐFORRÁS MINISZTER 22899/2012. A 2011. évi CXII. törvény 27. § (5) bekezdése szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2012. június 13-án.

ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról rendelkező …/2012. (…) Korm. rendelet kiadásáról

Budapest, 2012. június

készítette: Brassói Sándor főosztályvezető (795-4448) [email protected] Simon Henrietta (795-4003) Orbán Anikó osztályvezető Béresné dr. Dunai Gyöngyi Pavelka Judit dr. Szarka Erzsébet

látta: Brassói Sándor főosztályvezető, Halász Zsolt főosztályvezető dr. Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár Lövei Tünde sajtófőnök dr. Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár dr. Jávor András közigazgatási államtitkár

jóváhagyta: Balog Zoltán miniszter

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 2

EGYEZTETÉSI LAP 1. Az egyeztetés alapadatai honlapon való közzététel időpontja: közigazgatási egyeztetésre megküldés: közigazgatási egyeztetés lezárása: államtitkári értekezlet időpontja: kormányülés időpontja

2012. 2012. 2012. 2012. 2012.

2. Az egyeztetésben részt vevők 2.1. A Kormány ügyrendje/jogszabály alapján egyetértésre vagy véleményezésre jogosultak intézmény

egyetért

nem ért egyet

nem adott véleményt

észrevétele maradt fenn

KIM BM HM KM NGM NFM VM 2.2. Egyéb állami szervek (Legfelsőbb Bíróság, Legfőbb Ügyészség, Alkotmánybíróság stb.) egyéb állami szerv Legfőbb Ügyész Alapvető jogok biztosa Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Központi Statisztikai Hivatal Magyar Államkincstár Egyenlő Bánásmód Hatóság Oktatási Hivatal Fővárosi és megyei kormányhivatal Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési és Felnőttképzési Igazgatóság Gazdasági Versenyhivatal

egyetért

nem ért egyet




2.3. Társadalmi szervezetek társadalmi szervezet Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodája Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége EMIH Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség Magyarországi Baptista Egyház HIT Gyülekezete Magyar Pünkösdi Egyház Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus – Magyarországi Ortodox Exarchátus Magyarországi KRISNA-tudatú Hívők Közössége A Tan Kapuja Buddhista Egyház Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Pedagógusok Szakszervezete Országos Iroda Független Pedagógus Fórum Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet Gyakorlóiskolák Iskolaszövetsége Közoktatási Intézmények Szakmai Egyesülete Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége Alapítványi és Magániskolák Egyesülete Magyar Szakképzési Társaság Gimnáziumok Országos Szövetsége Magyar Művészetoktatásért Országos Szakmai Szervezet Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége Művészeti Szakközépiskolák Szövetsége Magyar Rektori Konferencia AIFSZ Kollégium Egyesület Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi

egyetért

nem ért egyet




Szövetség Nevelési Tanácsadók Országos Egyesülete Osztályfőnökök Szakmai Egyesülete ESHA Hungary Magyarországi Szülők Országos Egyesülete Általános Iskolai Igazgatók Országos Szövetsége Tanítók Egyesülete Közoktatási Szakértők Egyesülete Magyar Waldorf Szövetség Egyesület Általános Művelődési Központok Országos Egyesület Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Országos Szlovák Önkormányzat Országos Horvát Önkormányzat Magyarországi Románok Országos Önkormányzata Szerb Országos Önkormányzat Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata Bolgár Országos Önkormányzat Országos Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Önkormányzati Szövetségek Országos Roma Önkormányzat Országos Szlovén Önkormányzat Országos Ukrán Önkormányzat Országos Örmény Önkormányzat Országos Ruszin Önkormányzat


VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Az előterjesztés célja A jelenleg hatályos és számos részletszabályt tartalmazó a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) felhatalmazó rendelkezései szerteágazó területeken jelölik ki a törvény végrehajtására vonatkozó szabályokat. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény) keretjellegű szabályozása miatt – annak Országgyűlés általi elfogadását követően – szükséges az új törvény végrehajtására vonatkozó kormányrendeleti szintű részletszabályok újragondolása, átalakítása. A tervezett új kormányrendelet a jelenleg hatályos közoktatási törvény egyik végrehajtási rendeletének – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendeletnek – és a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8) MKM rendeletben található szabályozási elemeknek az összevonását és átalakítását teszi indokolttá, továbbá a köznevelési törvény felhatalmazó rendelkezéseinek megfelelően részletes végrehajtási szabályokat határoz majd meg a köznevelési ágazat egészére vonatkozóan. A köznevelési törvény alapján számos szervezet, hatóság köteles az oktatási ágazat nyilvántartásába a közoktatás információs rendszerébe – a köznevelési törvény alapján 2012 szeptemberétől a köznevelés információs rendszerébe (a továbbiakban: KIR) – adatot szolgáltatni. A megváltozott jogszabályok alapján számos új szereplő került adatszolgáltatási pozícióba, más adatközlők adatszolgáltatási kötelezettsége megszűnt. Az elmúlt évek tapasztalatát felhasználva készítettük el a KIR működésének rendjét. A KIR közel 40 alrendszerből épül fel, vannak olyan alrendszerek, amelyek hatósági nyilvántartásként funkcionálnak, vannak olyan részei, amelyek statisztikai célú jelentések lebonyolítására szolgálnak, továbbá olyanok, amelyek a hatóság szakmai munkáját hivatottak informatikai rendszerekkel támogatni. Annak érdekében, hogy valóban létrejöhessen az egységes informatikai rendszer, szükség van arra, hogy a működési elveket, a közös szabályokat egy jogszabály tartalmazza. A KIR fő részei különösen az intézménytörzs, a személyi nyilvántartás, a pénzügyi-gazdasági modul, a kötelező feladatban való részvétellel kapcsolatos adatok rendszere, amelyek a tervezetben kerülnek szabályozásra. Azok az alrendszerek - különösen az igazolványok nyilvántartása, az állami vizsgák, tankönyvjegyzék, névjegyzék, középiskolai felvételi rendszer nyilvántartása -, amelyeknek elsődleges feladata a hatósági feladatok informatikai rendszerekkel történő támogatása, vagy amennyiben a hatósági eljárás bonyolultsága indokolja az önálló szabályozást, külön jogszabályban kerülnek szabályozásra. 2013. szeptember 1-jéig az egyházi és magánintézmények működtetéséhez az állam a mindenkori költségvetési törvény alapján támogatást biztosít. Az alaptámogatásra fenntartótípustól függetlenül jogosultak az egyházi és magánintézmények fenntartói. A kormány-előterjesztés célja a nem állami, nem helyi önkormányzati közoktatási intézményfenntartókat megillető normatív állami hozzájárulás és támogatással összefüggő eljárásrendnek a helyi önkormányzatok részére meghatározott támogatási eljárásrendhez való közelítése, egységes, összemérhető létszámfelmérési időpontok meghatározása, az igénylések folyamataiban a teljes körű átláthatóság kialakítása, valamint a költségvetési források feletti ellenőrzés erősítése. A pedagógusok állandó helyettesítési rendszerének (a továbbiakban: helyettesítési rendszer) megelőző években történt működtetéséről nincsenek központilag gyűjtött adatok, így segítendő az


országos tervezést és feladatellátást, a helyettesítési rendszer működtetője a tervezet alapján a jövőben köteles lesz évente egy alkalommal jelentést készíteni. A helyettesítési rendszerbe önkéntes alapon jelentkezhetnek be a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak és az álláskereső pedagógusok. A helyettesítési rendszert 2012. január 1-jétől a fővárosi és a megyei kormányhivatal vagy a fővárosban a főjegyző működteti. 2013. január 1-jétől a helyettesítési rendszer működtetője az állami intézményfenntartó lesz, ugyanis a munkaerő-gazdálkodási rendszer részeként a helyettesítési rendszer működtetése nem igényel többletforrást. Az állami intézményfenntartó a munkaerő-gazdálkodási rendszer keretében határozza meg majd az állami intézményfenntartónak a létszámgazdálkodás, a munkaidő kihasználás, a munkaerő közös foglalkoztatásának elveit, meghatározott feladatoknak a helyettesítési rendszer, illetve az utazó szakember hálózat igénybevételével történő megoldását. A munkaerő-gazdálkodási rendszer tartalmazza majd az egyes intézmények rendelkezésére álló létszámot és az adott létszám kihasználásával összefüggő adatokat. Megvizsgáltuk az EU számos tagállama esetében azt, hogy milyen módon oldják meg az állandó helyettesítéseket. Jellemzően az intézményvezető felelőssége az eseti (rövidtávú) és a hosszabb távú helyettesítés megoldása. A hosszabb időtartamú helyettesítés esetén határozott idejű alkalmazással, óraadói megbízással és belső helyettesítéssel oldják meg a vezetők a hiányzó pedagógus óráinak ellátását. Kétféle megoldási lehetőséget vizsgáltunk meg, az egyik, hogy a kormányhivatalokban álláshely biztosítása mellett, rendelkezésre állás mellett működik a pedagógusok helyettesítő rendszere. Ilyen rendszer fenntartására azonban nincs megfelelő forrás, így ez a típusú helyettesítési rendszer elvetésre került. A helyettesítési rendszer mellett szóló érvek: - a nyilvántartásban szereplő pedagógus végzettséggel rendelkező személy külön díjazást a nyilvántartásba kerülésért, a közvetítésért nem kap, bért csak a foglalkoztatása esetén, - szakmai biztonságot jelent a tartós hiányzásokból adódó helyettesítések megoldására, pl. egy érettségi előtt álló osztálynál a hirtelen fellépő pedagógus-munkaerő hiány kezelésére, - az új pedagógus előmeneteli rendszer működtetésekor a helyettesítési rendszer fenntartása kiemelt jelentőséggel fog bírni, - az adatszolgáltatási kötelezettség bevezetésével és az elektronikus nyilvántartás lehetőséget ad a folyamatos visszacsatolásra, ellenőrzésre is, tervezhetőbbé válik a pedagógus szükséglet és ismertté válik a kínálat is, - a helyettesítési rendszer igénybevétele nem kötelező, így továbbra is biztosított az, hogy a köznevelési intézmény saját hatáskörben oldja meg a helyettesítést. A köznevelési törvény keretjellegére tekintettel kormányrendeleti szinten kerül szabályozásra a térítésmentes, a térítési díj vagy a tandíj mellett igénybe vehető általános iskolai, az alapfokú művészetoktatási, a középfokú nevelés-oktatás, az óvodai és a kollégiumi nevelés. Ha a köznevelési intézmény nem vesz részt a kötelező állami feladatellátásban, a szolgáltatás igénybe vételére tandíjfizetés mellett kerülhet sor. A közeljövőben várható a köznevelési törvényi változása, amely a települési önkormányzatok ingó és ingatlan vagyonának a köznevelési feladatellátáshoz kapcsolódó részével kapcsolatban fog új rendelkezéseket megállapítani. Jelen rendelet keretében még nem kerül szabályozásra az állami fenntartású nevelési-oktatási intézmény működtetésének átvétele a települési önkormányzat által, hanem azt a vonatkozó törvényi szabályozás elfogadása után később kívánjuk beépíteni a rendeletbe. 1.1. A kormány-előterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél


Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénnyel (a továbbiakban: Információs tv.) összhangban, a köznevelési törvényben leírtakra figyelemmel szükség volt a KIR működtetésének újragondolására, célként fogalmazódott meg, hogy az adatközlők számára is egyértelművé váljon, milyen adatokat, milyen időpontban kell megadni. A már megadott adat a KIR más alrendszereiben automatizált módon kerül átvételre, csökkentve az intézményi adminisztrációt. Amennyiben a köznevelési intézmény honlapot működtet, és azt a tervezetben meghatározottak szerint teszi, jelentős mértékben csökkentheti az intézményi adminisztrációt, miközben a közzétételi kötelezettség nem sérül, és továbbra is számos közérdekű információ válik elérhetővé. Az oktatásért felelős miniszter a közpénzek átláthatósága és az összehangolt ellenőrzések lehetővé tétele érdekében, valamint a hatékonyabb ellenőrzés jegyében a köznevelési intézményt és a nem állami intézményfenntartók ellenőrzését végző szervezetek számára a KIR-en keresztül zárt kommunikációs felületet biztosít. 1.2. A kormány-előterjesztés szükségességének okai Az új köznevelési törvényben kapott felhatalmazások alapján szükség van új kormányrendelet kiadására. 1.3. Az előterjesztéssel érintett közfeladat változása A jelenlegi közoktatás rendszere 2012 szeptemberétől részben átalakul, és az ágazat szabályozásában több lépcsőben további jelentős változás várható. Olyan közfeladat megszüntetésére, vagy jelentős átalakítására már előreláthatóan nem kerül sor, amely érintené a tervezetet. Jogalkotási szempontból a korábbiaktól eltérő szabályozási forma, hogy a köznevelési törvény keretjellegére tekintettel több rendelkezés kormányrendeleti szinten kerül megalkotásra (pl. térítési díj, tandíj). 2. Az igénybe vett eszközök 2.1. jogalkotás Kormányrendelet kiadása. 2.2. egyéb intézkedés A kormányzat informatikai elképzeléseivel összhangban elkezdődött a KIR fejlesztése, EU-s és hazai forrásból. Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban: 2012-es Kvtv.) 1. melléklet XX/20/4/38 előirányzat 50 M Ft támogatást biztosít az új fejlesztési feladatok végrehajtásához, valamint az intézménytörzs, személyi nyilvántartás, pénzügy és gazdasági modul és a fejlesztési terv modul módosítása EU-s forrásból történik. 2.3. alternatívák Az előterjesztésnek nincs más alternatívája. 3. Kormányprogramhoz való viszony A kormányrendelet és a módosításával összefüggő célok és feladatok összhangban állnak a Nemzeti Együttműködés Programjával (a továbbiakban: NEP). A Kormány célul tűzte ki (NEP 1.3.), hogy csökkenti az statisztikai adminisztrációt, ezzel összefüggésben minimalizáltuk az adminisztrációs kötelezettséget, célként fogalmazódott meg, hogy a közhiteles nyilvántartásokból átvett adatok nem módosíthatók, egy adatot csak egyszer lehet kérni az adatszolgáltatásra kötelezettől.


Az előterjesztés összhangban van a Digitális Megújulás Cselekvési Tervben (a továbbiakban: Cselekvési Terv) leírtakkal (e-közigazgatás: 3.3.1., e-ügyintézés, felhasználóbarát szolgáltatások, központosított informatikai üzemeltetés, eMagyar Pontok elterjedésével a postai adatközlés megszüntethető: 3.2.2.5.) 4. Előzmények, kapcsolódások Az Információs tv. 33. § (4) bekezdésének módosítása, mely szerint minden közoktatási intézmény mentesül az e-közzététel alól, ha a tervezetben előírt adatszolgáltatást teljesíti. A nem állami fenntartók finanszírozása kapcsolódik a kincstár informatikai fejlesztéséhez (Teljes Életút Bázis Adatok rendszer), az intézménytörzs, a kormányhivatalok informatikai rendszereinek és a kincstári törzskönyv informatikai rendszereinek a fejlesztéséhez is. 5. Európai uniós kapcsolódások 2012 tavaszától az oktatásért felelős miniszter köteles pénzügyi és gazdálkodási adatokat közölni a nem állami intézményfenntartók intézményeinek működtetéséről, többek között arról, hogy milyen arányú a magánszektorban az állami részvétel, mennyi az egy gyermekre, tanulóra jutó állami támogatás aránya. Az Európai Unióban 2011. február 2-án fogadták el a Bizottság 88/2011/EU rendeletét, amely kötelezővé teszi az adatszolgáltatást a nem állami intézmények oktatási kiadásairól. A Bizottság 88/2011/EU rendelete az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos statisztikák előállításáról és kidolgozásáról szóló 452/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel együtt részletesen meghatározza a kötelező, illetve nem kötelező adatokat az UOE adatszolgáltatás táblái szerint. Ennek részeként az oktatásra fordított kiadások az oktatás szintje, a forrás és az ügylet típusa szerint, az oktatásra fordított kiadások az oktatás szintje, jellege és az erőforrás kategóriája szerint kerülnek megbontásra. A jelen előterjesztés alapján a rendeletbe beépülő szabályok nem újak, az első adatgyűjtésre 2012 tavaszán kerül sor. 5.1. A tervezetbeli szabályozás európai uniós jogi vonatkozásai Nem áll fenn előzetes véleményezési kötelezettség. 5.2. A tervezet az EUMSZ 107. cikk szerinti állami támogatást tartalmaz. Nem tartalmaz. 6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk 7. Vitás kérdések

HATÁSVIZSGÁLATI LAP I. A végrehajtás feltételei Szükségessé válik az új KIR-es alrendszerek elkészítése, ehhez a rendelkezésünkre áll a 2012-es Kvtv.-ben meghatározott KIR fejlesztési támogatás (50 M Ft). A fejlesztési feladat megrendelésre került az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.-től (a továbbiakban: Educatio NKft.).


Jelenleg az Educatio NKft. projekt módszer szerint működik, folyik annak átvilágítása, hogy a KIR üzemeltetésével járó feladatokra hány álláshelyet kell biztosítani. Az Oktatási Hivatal 6 fő (5 referens és 1 vezető) köztisztviselővel látja el a KIR e tervezet által szabályozott alrendszereinek a működtetési feladatait. A 6 fő elsősorban a fő alrendszerek (intézménytörzs, személyi nyilvántartás, fejlesztési terv, kötelező feladatot ellátó intézmények jegyzéke, HH és HHH adatszolgáltatások moduljai) működtetésével és a KIR adattartalma alapján történő, közérdekű adatokat érintő adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat látja el. A KIR valamennyi, a közoktatásban központilag vezetett nyilvántartást, és egyéb hatósági és szakmai feladatot támogató rendszert felöleli, azonban az egyes feladatok a hatósági, szakmai feladatokat ellátó osztályok részfeladataiként jelennek meg (érettségi, mérés, középiskolai felvételi, tankönyvjegyzék, igazolványok, a pedagógustovábbképzés, az országos szakértői és vizsgáztatási névjegyzék). Egyes KIR-es alrendszerek az oktatásért felelős minisztérium feladatkörében szerepelnek (OSAP, pénzügyi modul, az új fejlesztések), így itt három fő kormánytisztviselő lát el KIR-es feladatokat. 2011-től a KIR felett felügyeleti jogkörben jár el az oktatásért felelős miniszter, a közoktatásért felelős helyettes államtitkárság látja el a szakmai tevékenységekkel kapcsolatos feladatokat. Az Oktatási Hivatal a költségvetésében köteles megtervezni a KIR működtetéséhez szükséges kiadásokat, továbbá az Oktatási Hivatal az Educatio NKft.-vel éves megállapodás keretében szerződik az üzemeltetési feladatokra. Az oktatásért felelős minisztérium az új fejlesztésekre külön szerződik az Educatio NKft.-vel. A KIR zökkenőmentes működtetése érdekében 2010-től a három érintett szervezet részvételével munkacsoportok jöttek létre. A Cselekvési Tervvel összhangban, figyelemmel a köznevelési törvényben leírtakra, az Educatio NKft. EU-s támogatás keretében valósítja meg az e tervezet által érintett fő alrendszerek (intézménytörzs, személyi nyilvántartás) egységes és ügyfélbarát felületét, a hozzátartozó adatbázisokkal, interfészekkel. A fenntartható finanszírozás feltételei, hogy az Országgyűlés a mindenkori költségvetési törvényben a KIR-fejlesztésekre különítsen el forrást, az Oktatási Hivatal költségvetése önálló címként jelenjen meg, benne világosan elkülöníthető legyen a KIR üzemeltetéséhez szükséges kiadások mértéke. Kockázatot jelent, ha a fejlesztések nem történnek meg határidőre, ha az adatközlésre kötelezett szervezetek nem vagy jelentős késedelemmel tesznek majd eleget az új vagy módosított rendszerek adatokkal történő feltöltési kötelezettségének. Előreláthatólag 2012 év végére válik az intézménytörzs és a személyi nyilvántartás teljes körűvé. 2013 januárjától működőképessé tehetőek az új egyszerűsített nyilvántartások (hatósági ellenőrző felület, kormányhivatalok adatszolgáltatásai), amellyel a dologi kiadás csökkenthető. E feladatok újak vagy eddig papír alapú formátumban kerültek közlésre, így az adatok egyelőre nem számszerűsíthetőek. II. A társadalmi hatások összefoglalása 1. Elsődleges, célzott hatások Az adatközlők postaköltsége várhatóan csökken azzal, hogy a KIR számára előírt adatközlés főszabályként elektronikus úton történik. A piacon elérhető hiteles tanúsítványok mindegyike elfogadható a KIR-ben és az új fejlesztések – ott ahol ez szükséges –, már az e-közigazgatásnak megfelelő hitelesítéssel készülnek. Az ágazati, nemzetgazdasági szintű tervezések nélkülözhetetlen elemei a hiteles és naprakész adatok, azok központi feldolgozása. A hatóságok, például kormányhivatal tekintetében növekedik


az adminisztrációs kötelezettség, de az érintett hatóságok kizárólag a KIR felületén közölnek adatokat egy egyszerű internetes felületen keresztül, azzal, hogy a rögzített adataik számukra is elérhetőek maradnak. A köznevelési intézmény választása alapján vagy honlapot üzemeltet és ott teszi közzé a közérdekű adatait, vagy ezek hiányában a KIR felületén. A szülők, leendő tanulók számára telefonálás, levelezés, személyes utánjárás nélkül, az internet segítségével gyorsan elérhetővé, megismerhetővé válnak pl. a jelentkezéshez szükséges adatok, az intézményi dokumentációk stb. Ha a KIR honlapján nem is kerül rögzítésre közérdekű adat, a megadott hivatkozás a szülőt, a leendő tanulót átnavigálja az intézményi honlapra. 2. Másodlagos hatások Nem releváns. III. Társadalmi költségek a) A vállalkozások pénzügyi terhei Az előterjesztésből adódó változásoknak nincsenek társadalmi költségei a vállalkozások pénzügyi terhei tekintetében. Amennyiben profitorientált szervezet intézményt tart fenn, úgy többletkiadással nem jár a végrehajtott változtatás. Az elektronikus adatközlésre való áttérés azonban minden adatközlő oldaláról megtakarítást eredményez. b) A háztartások pénzügyi terhei Az előterjesztésből adódó változásoknak nincsenek társadalmi költségei a háztartások pénzügyi terhei tekintetében. c) Az előterjesztéssel érintett valamely konkrét társadalmi csoport terhei Az alacsony jövedelemmel rendelkező, társadalmilag hátrányosabb helyzetben élők számára az internetes közzététel nem jelent valós megoldást, számukra továbbra is a személyes úton történő érdeklődés az egyetlen hírforrás. Számukra fontos, hogy a települési jegyző ismerje a köznevelés rendszerét, a jegyzőnek továbbra is legyen feladata a tájékoztatás. d) Hatékonysági és versenyképességi költségek Nem releváns. e) Az előterjesztés adminisztratív terhei Fenntartói oldalon az adminisztratív terhek egy része növekszik, a KIR-ben tárolt adatok átvételével azonban csökkenés is jelentkezik. A növekedés egyúttal racionálisabb adatközlést is eredményez és a fenntartói kiadásokat csökkenti. A közoktatási feladatot ellátó egyházak adminisztratív terhei csökkennek, mert a Magyar Államkincstár az intézményfenntartó egyházakat megillető támogatások alapján automatikusan állapítja meg az egyházi kiegészítő támogatás összegét, nincs szükség részükről külön összesítés, igénylés benyújtására. A Magyar Államkincstár adminisztratív terhei az egyházi kiegészítő támogatással összefüggő eljárás miatt növekednek, azonban a Magyar Államkincstár rendelkezik a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. A hatóságok tájékoztatási kötelezettségének megerősítése is megtörténik. Ez nem új rendelkezés, azonban az eddigi gyakorlathoz képest fokozottabb együttműködést, az adatok többszintű ellenőrzését várjuk a javasolt intézkedésektől.


Figyelemmel arra, hogy jogszabály a KIR működtetésével kapcsolatban előírja, hogy egy adatot csak egy rendszerben lehet hiteles formában begyűjteni, amennyiben az más alrendszerekben is szerepel, úgy az automatizált módon, az adatközlő bejelentkezésével jelenik meg. Ilyen adatok az OM azonosító, intézmény hivatalos neve, fenntartó neve, feladatok, feladat-ellátási hely stb. Megszűnésre kerül, vagy kivételes esetben kerülhet sor ún. szabadmezős kitöltésre, elsősorban rögzített kódtáblák alapján kerül sor az adatok kiválasztására. Az intézménytörzs és a személyi nyilvántartás újradefiniálására volt szükség ahhoz, hogy más alrendszereket a jövőben továbbfejleszthessünk, és így valóban létrejöhessen az egységes informatikai felület. Például jelentős adminisztrációs csökkenés érhető el az OSAP adatközlés felülvizsgálatával (2013-as tervezés), amely finanszírozási és tervezési szempontból, valamint az adminisztrációs terhek tekintetében jelentős alrendszer. IV. Költségvetési hatások A nem állami fenntartók finanszírozására vonatkozó, 2011-ben és 2012-ben elfogadott szabályok alkalmazására 2012-ben kerül sor első alkalommal, így a változások eredménye (a jogosulatlan kifizetések összegének csökkenése, szervezettebb ellenőrzés) 2012-ben várható. A KIR működtetésében felépített hármas feladatmegosztással járó kiadásokat az alábbi táblázat tartalmazza: költségvetési év 2009 2010 2011 2012

üzemeltetés fejlesztés összesen 237 632 159 Ft 122 320 928 Ft 359 953 087 Ft 215 586 686 Ft 25 539 701 Ft 241 126 387 Ft 269 601 903 Ft 12 844 800 Ft 282 446 703 Ft 130 000 000 Ft 50 000 000 Ft 180 000 000 Ft

A fenti kiadás az Oktatási Hivatal költségvetésében jelentkezik. 2009-től 7 fővel látja el az Oktatási Hivatal a KIR működtetését. 2012-ben fejlesztési kiadásként és az új feladatok üzemeltetésével járó kiadás fedezete 50 M Ft, amely a 2012. évi költségvetési törvény alapján biztosított, továbbá az EKOP keretében rendelkezésre álló 281 824 000 Ft-ból történik meg a meglévő rendszerekben a jogszabálykövetés megvalósítása, a meglévő alrendszerek modernizálása. A helyettesítési rendszer működtetése 2011. december 31-ig a főjegyző kötelező feladata volt, amely feladatot 2012. január 1-jétől a kormányhivatal, majd 2013. január 1-jétől az állami intézményfenntartó központ lát el. Figyelemmel arra, hogy a helyettesítési rendszer működtetéséről nincsen központi adatunk, így csak utólagos monitorozás keretében mérhető fel a valós létszámigény és a működési költség. A meglévő feladatokat azzal egészíti ki az az új rendelkezés, hogy évente egy alkalommal statisztikai célú jelentést kell a KIR honlapján keresztül az állami intézményfenntartó központnak küldenie. Az adatok összegyűjtése és közlése kevesebb, mint 30 percet venne igénybe a terveink szerint. Tehát a feladatot jelenleg a kormányhivatalok látják el, és többlet költségvetési igény a működtetéssel kapcsolatban a részükről nem merült fel. A helyettesítési rendszer működtetéséhez informatikai és adatközlő felületet a NEFMI az Educatio Nkft. közreműködésével fejlesztet ki, ennek költségvetési fedezete a tárca költségvetésében rendelkezésre áll. A közoktatásban alkalmazott vizsgadíjak mértéke a hatályos jogszabályok alapján követett gyakorlatból ismert, azzal a különbséggel, hogy konkrét összeg helyett a díj mértéke a mindenkori


minimálbérhez viszonyítva került meghatározásra. A tanulmányok alatti vizsgák közül a független vizsga az, amely a kormányhivatal keretében kerül megszervezésre, így az érettségi vizsgák megszervezésének költségéhez viszonyítva és a felmerülhető költségekre tekintettel került meghatározásra a térítési díj mértéke. A kormányhivatal költségeként az alábbi tételek jelentkeznek: - helységbiztosítás - vizsgabizottság (1 tantárgy esetén háromtagú) tagjainak díja - a jegyzőkönyvvezetéssel járó kifizetések (jegyzőkönyvvezető díja) - működési költség (fénymásolás, papírköltség). V. Egészségügyi hatások Nem releváns. VI. Környezeti hatások Nem releváns.


HATÁROZATI JAVASLAT A Kormány megtárgyalta és elfogadta a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról rendelkező …/2012. (…) Korm. rendelet kiadásáról szóló előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés 1. mellékletében szereplő tervezetnek a Kormány rendeleteként a Magyar Közlönyben való kihirdetését.


1. melléklet a 22899/2012/ számú kormány-előterjesztéshez …/2012. (….) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról A Kormány a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés e), g), h), j), l), m), o)-p) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 18. § (1) bekezdés és a 27. § (5) bekezdés tekintetében a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 127. §-ában foglaltak figyelembe vételével, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A köznevelés információs rendszerének létrehozása és működtetése 1. § (1) A köznevelés információs rendszere (a továbbiakban: KIR) a köznevelési feladatok ellátásában, ellenőrzésében közreműködő személyek, szervek által szolgáltatott közérdekű, közérdekből nyilvános és személyes adatokra épülő országos, elektronikus nyilvántartási, alkalmazási és adatszolgáltatási rendszer. (2) A KIR informatikai fejlesztési feladatok megvalósításáért, működtetéséért, az adatkezelés jogszerűségéért, üzemeltetéséért az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) köznevelési feladatkörében eljáró, kormányrendeletben kijelölt központi hivatala az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) felel. A Hivatal feladata továbbá a hatósági-, szakmai feladatok és szolgáltatások folyamatainak minőségfejlesztése, minőségbiztosítása. (3) A KIR részeként önálló alrendszerként kell nyilvántartani a) a köznevelési intézmények és fenntartóinak közérdekű és közérdekből nyilvános adatait, elérhetőségeit, okiratait (a továbbiakban: intézménytörzs), b) a gyermek, a tanuló, az alkalmazott és az óraadó személyes adatait (a továbbiakban: személyi nyilvántartás), c) a köznevelési intézmények fenntartásával kapcsolatos pénzügyi- és gazdálkodási adatokat, d) a hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos statisztikai adatokat, e) a kötelező köznevelési közfeladatot ellátó köznevelési intézmények körzethatárait, f) a feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terveket (a továbbiakban: fejlesztési terv), a köznevelési közfeladat ellátásában részt vevő köznevelési intézményekre vonatkozó adatokat, g) a köznevelési intézmények információs tájékoztató rendszerét (a továbbiakban: tájékoztató rendszer), h) a pedagógusok állandó helyettesítésére szolgáló rendszer működtetéséről készített statisztikai jelentést, i) a köznevelési intézményeket és fenntartóikat ellenőrző hatóságok, szervek ellenőrzési munkatervét és ellenőrzéseiknek eredményeit, j) a rendkívüli szünet elrendelésével kapcsolatos jelentéseket, k) az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében begyűjtött adatokat (a továbbiakban: OSAP-jelentés), l) a középfokú felvételi eljárás lebonyolításához szükséges adatokat, a középfokú iskolák tanulmányi területeit (a továbbiakban: KIFIR), m) az érettségi vizsgák lebonyolításához szükséges adatokat, az érettségi vizsgák alapján kiadott bizonyítványok adatait, tanúsítványok és törzslapkivonatok adatait,


n) a diák- és pedagógus igazolványok adatait (a továbbiakban: oktatási igazolvány), o) a tankönyvjegyzékkel és a tankönyvrendeléssel kapcsolatos adatokat, p) az adatszolgáltatásra kötelezettekkel történő kommunikációs felületet, q) a tanulói teljesítménymérések lebonyolításához szükséges adatokat, a tanulók teljesítményével kapcsolatos mérési eredményeket, r) az illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatal (a továbbiakban: illetékes kormányhivatal) által megküldött köznevelési intézmények által felvett baleseti jegyzőkönyvek alapján készített jelentést, s) az országos szakértői- és vizsgaelnöki névjegyzéket, sz) pedagógus-továbbképzésben részt vevő szervezetek nyilvántartását. (4) A KIR-t úgy kell felépíteni és fejleszteni, hogy a) az azonos adatokat csak egyszer lehessen megadni és csak egy – a (3) bekezdésben meghatározott – alrendszerben lehessen megváltoztatni, b) segítse a hatósági döntéshozatalt, a szakmai feladatok ellátását, az ágazati és a fenntartói tervezés feladatait, c) alkalmas legyen az oktatáshoz kapcsolódó elektronikus információs rendszerekkel való együttműködésre, d) a begyűjtött és tárolt adatokból különböző lekérdezésekkel összehasonlító elemzéseket lehessen készíteni (a továbbiakban: alkalmazás). (5) A KIR adatbázisában tárolt valamennyi adat statisztikai célra feldolgozható, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadható. Az adatkérés módját, a közérdekű adatokat a KIR honlapján közzé kell tenni. A statisztikai céllal készült adatok a KIR honlapján megjeleníthetők. (6) Az adatokat és az okiratokat a KIR internetes felületén keresztül és legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell megküldeni. Ha a KIR valamelyik alrendszerében az elektronikus hitelesítés nem megoldott, a Hivatal által meghatározott módon kell a KIR internetes felületén rögzíteni az adatokat, majd a rögzített adatokat meg kell küldeni a KIR részére. (7) A Hivatal – kérelemre – engedélyezheti a kizárólagos papír alapú adatküldést és papír alapú hitelesítést, ha az interneten keresztül történő adatrögzítés a köznevelési intézmény és a fenntartója számára nem megoldott. A papír alapú adatközlés csak abban az esetben engedélyezhető, ha az internet hozzáférés sem a fenntartó, sem a köznevelési intézmény működési helye szerinti településen nem megoldott. Az engedély éves jelentési kötelezettség mellett visszavonásig a KIR valamennyi alrendszerével kapcsolatos jelentés vonatkozásában fennáll. A papír alapú adatközlés engedélyével egyidejűleg a Hivatal megküldi az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges formanyomtatványokat, és tájékoztatást ad az adatközlés határidejéről, a jelentési kötelezettségekről. A Hivatal hivatalból küldi meg az engedély érvényességének ideje alatt az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges valamennyi formanyomtatványt. (8) A (7) bekezdés alkalmazásában papír alapú hitelesítés: a fenntartó vagy a köznevelési intézmény képviseletére jogosult személy aláírásának és a fenntartó vagy a köznevelési intézmény körbélyegzője lenyomatának együttes használata az aláírási címpéldány alapján. (9) Az intézménytörzsbe történő bejelentkezéskor, ha az papír alapú, csatolni kell a fenntartó és a köznevelési intézmény képviseletére jogosult személy aláírási címpéldányát, amely lehet közjegyző által hitelesített aláírási címpéldány vagy ügyvéd által cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban ellenjegyzett aláírás minta. (10) E rendeletben kerül szabályozásra a (3) bekezdés a)-j) pont és részben a k) pont szerinti alrendszer részére történő adatszolgáltatás rendje. (11) A közölt adatok valódiságáért az adatközlésért felelős személy, szerv (a továbbiakban: adatközlő) felel. Ha jogszabály alapján a KIR számára előírt adatszolgáltatási kötelezettségének az adatközlő késedelmesen tesz eleget vagy valótlan adatot közöl és ezáltal a KIR működtetésével


összefüggésben a Hivatalnak kárt okoz, az okozott kárt az adatközlő, erre irányuló felhívásra köteles megtéríteni a Hivatalnak. 2. Az intézménytörzs 2. § (1) Az intézménytörzsben a hat számjegyből álló OM azonosítóval kell nyilvántartani a működő, megszűnt és működésüket szüneteltető köznevelési intézményeket és a köznevelési feladatot ellátó intézményeket (a továbbiakban: köznevelési intézmény). A köznevelési intézménynek egy OM azonosítója lehet. A köznevelési intézmény – jogszabályban meghatározott esetben – hivatalos iratain köteles feltüntetni az OM azonosítót. OM azonosító hiányában az irat érvénytelen. A köznevelési intézmény OM azonosítója, hivatalos neve, címe, a képviselőjének neve és elérhetőségei a KIR honlapjáról kinyomtathatók. (2) Az intézménytörzsben a közhiteles nyilvántartásból átvett okiratokat és adatokat változatlan formában kell nyilvántartani. (3) Az intézménytörzs tartalmazza a) az alapító okiratban meghatározott adatok közül aa) a köznevelési intézmény székhelyét és a köznevelési feladatot ellátó telephelyeit, ab) feladat-ellátási helyenként a köznevelési és egyéb alapfeladatait, az alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágat, a tanszakok nevét, szakképzési feladatok esetén az OKJ azonosítót és a szakképesítés megnevezését, ac) nevelési-oktatási intézmény esetében feladat-ellátási helyenként a maximális gyermekés tanulólétszámot, ad) azt, hogy mely telephelyen működik tagintézmény, ae) az alapító, fenntartó nevét, székhelyét, af) a köznevelési intézmény hivatalos nevét, és ha van, a tagintézmény nevét, ag) az alapító okirat keltét, b) a köznevelési intézmény adószámát, c) székhelyen a magasabb vezető, telephelyen működő tagintézmény vezetőjének nevét, elérhetőségeit, d) a köznevelési intézmény honlapjának címét, e) költségvetési szerv esetén a törzskönyvi azonosító számot (PIR szám), f) a működést megalapozó jogerős működési engedélyét, a nyilvántartásba vételről szóló dokumentumot, g) a működéshez szükséges határozat számát, keltét és az engedélyező hatóság nevét, továbbá h) a fenntartó típusát, képviseletére jogosult nevét, adószámát, KSH statisztikai számjelét, KSH kódját és elérhetőségeit. (4) Az intézménytörzsben nyilván kell tartani a működő, a szünetelő és a megszűnt a) köznevelési intézményt, b) köznevelési feladatokat, c) feladat-ellátási helyeket, továbbá a működés és a megszűnés idejét, a szünetelés időtartamát, továbbá a változásokkal kapcsolatban a hatályba lépést, a változtatás jogcímét. (5) Ha a köznevelési intézmény megszűnt, a Hivatal köteles intézkedni arról, hogy törlésre kerüljön a KIR honlapján keresztül nyilvánosan elérhető alrendszerekből a megszűnt köznevelési intézmény valamennyi adata. 3. Bejelentkezés a KIR-be, az OM azonosító igénylése, változás-bejelentés


3. § (1) Az újonnan létesített köznevelési intézmény számára a köznevelési intézmény székhelye szerint illetékes kormányhivatal, a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: kincstár) vagy a miniszter kéri meg a (2)-(4) bekezdésben foglaltak szerint – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény) 21. § (5) bekezdésében leírtakra figyelemmel, a 2. § (3)-(4) bekezdésében meghatározott adattartalommal – a KIR-en keresztül az OM azonosítót. (2) Az illetékes kormányhivatal a köznevelési intézmény, beleértve a nem köznevelési intézmény jogerős működési engedélyét a jogerőre emelkedést követő öt napon belül küldi meg a Hivatal számára, egyúttal mellékeli a) a köznevelési intézmény aa) jogerős nyilvántartásba vételéről szóló határozatát, ab) egységes szerkezetű alapító okiratát, ac) nem köznevelési feladatát engedélyező jogerős működési engedélyét, b) a fenntartónak a köznevelési intézmény alapítására, fenntartására jogosító okiratait, ha a fenntartó e tevékenységet nem jogszabály felhatalmazása alapján látja el. (3) A kincstár a köznevelési intézmény egységes szerkezetű alapító okiratát a bejegyzést követő öt napon belül juttatja el a KIR részére. (4) Ha a köznevelési intézmények nyilvántartása, a működési engedély kiadása a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozik, akkor a kincstár és az illetékes kormányhivatal számára előírt feladatokat a miniszter látja el. (5) Az új fenntartó a köznevelési intézmény működéséhez szükséges engedély jogerőre emelkedését követő öt napon belül a KIR honlapján keresztül köteles megadni a fenntartó hivatalos nevét, adószámát, a KSH statisztikai számjelét, székhelyét, képviseletére jogosult személy nevét, beosztását, elérhetőségeit, az új köznevelési intézmény hivatalos nevét és székhelyét, elérhetőségeit. Az adatközléssel a fenntartó eleget tesz a köznevelési törvényben előírt, a KIR-be történő bejelentkezési kötelezettségének. (6) Ha a fenntartó az (5) bekezdés szerinti bejelentkezésének nem tesz eleget, a Hivatal a (2)-(4) bekezdésben felsorolt okiratok megküldését és az (1) bekezdés szerinti adatok megadását követő öt napon belül felhívja a fenntartó képviselőjét, hogy a KIR honlapján keresztül, az ott meghatározott módon adja meg a fenntartó és a köznevelési intézmény közérdekű és közérdekből nyilvános és még nem közölt adatait. A köznevelési intézmény adatait a fenntartó helyett a köznevelési intézmény képviseletére jogosult személy is megküldheti. Az adatközléssel a fenntartó és a köznevelési intézmény eleget tesz a köznevelési törvényben előírt, a KIR-be történő bejelentkezési kötelezettségének. (7) Az (1)–(6) bekezdésben foglaltakat a változás-bejelentéssel kapcsolatos eljárás során is megfelelően alkalmazni kell. (8) Az elektronikusan rögzített adatokat és az e §-ban előírt okiratokat a Hivatal megvizsgálja, és ha a bejelentés formai szempontból megfelel az e jogszabályban meghatározottaknak, a köznevelési intézményt nyolc napon belül nyilvántartásba veszi. A Hivatal a KIR-ben nyilvántartott okiratok alapján és a köznevelési intézmény vagy a fenntartó tájékoztatása mellett jogosult a köznevelési intézmény vagy a fenntartó képviselője által közölt adatok helyesbítésére. A Hivatal gondoskodik arról, hogy a beküldött dokumentumok, a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok az intézménytörzsben elektronikus formában mindenki számára ingyenesen a KIR honlapján hozzáférhetővé váljanak. A Hivatal a kiadott OM azonosítót megküldi a köznevelési intézménynek, a fenntartónak, a köznevelési intézmény székhelye szerint illetékes kormányhivatalnak és a kincstárnak. (9) A fenntartó vagy annak megbízásából a köznevelési intézmény képviselője köteles a KIR-en keresztül bejelenteni – a szünetelést elrendelő fenntartói döntés kézhezvételétől számított öt napon belül – a köznevelési intézmény működésének szüneteltetését. A nevelési-oktatási intézmény


működtetését szüneteltnek kell tekinteni abban az esetben is, ha a köznevelési intézmény az adott nevelési évet, tanévet elkezdte, azonban a) az október 1-jei OSAP-jelentés szerint nem volt működő osztálya, csoportja, b) a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időpont előtt a fenntartó vagy a köznevelési intézmény jogellenes döntése miatt fejezte be a működését. (10) Ha a köznevelési intézmény (9) bekezdés szerint bejelentést követő nevelési évben vagy tanévben folytatja működését, a köznevelési intézmény képviselője augusztus 25-ig köteles a Hivataltól az OM azonosító visszaállítását kérni. 4. Az adatszolgáltatási kötelezettség a köznevelési intézmény átszervezése, átalakulása, megszűnése és más változás esetén 4. § (1) A köznevelési intézmény megszüntetésekor, átszervezésekor, nevének megváltoztatásakor, átalakításakor, a fenntartói jog átadásakor, fenntartó formaváltozásakor (a továbbiakban együtt: változás) az OM azonosítóval kapcsolatban a Hivatal a következők szerint jár el: a) ha a fenntartó jogutód nélkül megszüntette a köznevelési intézményét, vagy az beolvadt egy másik köznevelési intézménybe, az OM azonosítót bevonja, b) szétváláskor a székhely szerinti köznevelési intézményt a korábban kiadott OM azonosítóval tartja nyilván, az önállóvá vált köznevelési intézmény részére pedig – az új belépőkre vonatkozó szabályok figyelembevétele mellett – új OM azonosítót ad ki, c) két vagy több köznevelési intézmény összeolvadásakor a jogutód köznevelési intézményt a jogutód köznevelési intézmény székhelye szerinti jogelőd köznevelési intézmény OM azonosítóján tartja nyilván, a többit bevonja, d) az a)-c) pontban nem szabályozott egyéb változáskor új OM azonosítót nem adhat ki. (2) Megszűnéskor, átalakításkor, megszűnés nélküli, több köznevelési intézményt érintő átszervezéskor a Hivatal az átalakítással, megszüntetéssel, átszervezéssel érintett, egymással összefüggő ügyeket együtt kezeli. (3) A bevont OM azonosító a továbbiakban nem adható ki. A megszűnt köznevelési intézmény adatait, okiratait, OM azonosítóját a nyilvános intézménytörzsből törölni kell. A megszűnt köznevelési intézmény adatait külön nyilvántartásban továbbra is nyilván kell tartani annak biztosítása céljából, hogy azonosítani lehessen a kiadott bizonyítványokat, a köznevelési intézmény által létesített gyermek, tanulói és foglalkoztatási jogviszonyokat. (4) A közoktatási intézmény (3) bekezdése szerinti törléséhez csatolni kell a) költségvetési szerv esetén a megszüntető okiratot, valamint a törzskönyvi nyilvántartásból való törlésről szóló igazolást, b) nem költségvetési szerv esetén a jogerős megszüntető határozatot. (5) A köznevelési intézmény megszűnését a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a kincstár, a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a köznevelési intézmény székhelye szerint illetékes kormányhivatal vagy a miniszter – a megszűnést követő öt napon belül – jelenti be és mellékeli a (4) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti okiratot, egyúttal a Hivatal által meghatározott módon és formában közli a megszűnés módját, idejét, a jogutód köznevelési intézmény nevét, székhelyét, valamint a fenntartó nevét. (6) Változás esetén a Hivatal közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat kérhet a fenntartó vagy a jogutód köznevelési intézmény képviselőjétől. A megkeresést a Hivatal által meghatározottak szerint öt napon belül kell teljesíteni. (7) A Hivatal az OM azonosító bevonásáról haladéktalanul értesíti a kincstárt és a minisztert. (8) A Hivatal az OM azonosítót az intézménytörzsből – legfeljebb egy nevelési évre, tanévre – visszavonja, ha


a) az OM azonosítóval rendelkező köznevelési intézmény jogutóddal vagy anélkül megszűnt, de ennek bizonyítása az e rendeletben előírtak szerint nem történt meg, b) az OSAP-jelentés vagy a 3. § (9) bekezdés szerinti bejelentés alapján a köznevelési intézmény működése szünetel. (9) Az OM azonosító visszavonásáról – a döntést követő öt napon belül – a Hivatal értesíti a köznevelési intézmény fenntartóját, a köznevelési intézmény székhelye szerint illetékes kormányhivatalt, a kincstárt és a minisztert. Ha az e rendeletben előírt módon az adatszolgáltatás megtörtént, a Hivatal az (1)–(2) bekezdésben meghatározottak szerint jár el és értesíti az e bekezdésben felsorolt szerveket az OM azonosító visszaállításról vagy a bevonásáról. (10) A Hivatal minden év október 31-ig az intézménytörzs adatai alapján, a KIR honlapján táblázatos formában közzéteszi a köznevelési intézmények hivatalos jegyzékét. A jegyzék megyei bontásban tartalmazza a megszűnt, szünetelő és működő köznevelési intézmények a) nevét, székhelyét, OM azonosítóját, b) fenntartó nevét, székhelyét, képviselőjét, a fenntartó típusát, c) a jelentés közzétételekor működő ca) köznevelési intézmény és fenntartó valamennyi elérhetőségét, cb) feladat-ellátási helyenként az ellátott köznevelési alapfeladatokat, cc) a tagintézmény címét és képviselőjét, továbbá cd) a köznevelési intézmény képviselőjének nevét. 5. A jogviszonyt igazoló azonosító szám igénylése, kiadása és változás-bejelentés 5. § (1) A köznevelési intézmény képviselője a KIR honlapján keresztül a köznevelési törvényben meghatározott adatok megküldésével köteles a gyermeknek, a tanulónak, az óraadónak, továbbá a pedagógus-munkakörben, a pedagógiai előadói és a pedagógiai szakértői munkakörben, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottnak a jogviszony létesítésének napját követő öt napon belül a tizenegy jegyű azonosító szám (a továbbiakban: oktatási azonosító szám) kiadását kezdeményezni. (2) A Hivatal az igénylés befogadása napjától számított tizenöt napon belül kiadja az oktatási azonosító számot, amit a kiadással egyidejűleg a KIR zárt rendszerén keresztül a köznevelési intézmény számára elérhetővé tesz. (3) A köznevelési intézmény képviselője köteles gondoskodni arról, hogy az érintett megismerje a részére kiadott oktatási azonosító számot. Ha az érintett igazolást kér az oktatási azonosító számáról, a köznevelési intézmény képviselője a kérelem napján – térítésmentesen – a KIR-ből nyomtatható igazolást állít ki. A Hivatal az oktatási azonosító szám kiadásával egyidejűleg a KIRen keresztül biztosítja az igazolás céljául szolgáló formátumhoz a hozzáférést. (4) Az oktatási azonosító szám a KIR-ben való megjelenésének időpontjától kezdve kezelhető és használható fel. (5) A köznevelési intézmény képviselője a KIR-ben nyilvántartott adatok változását – a személyazonosító és a lakcím adatok kivételével –, a változást követő öt napon belül köteles bejelenteni. Az igazolás tartalmát érintő adatváltozásnak az átvezetése után az érintettnek a köznevelési intézmény képviselője a (3) bekezdés szerint igazolást állít ki. A köznevelési intézmény képviselője – kérelemre – új igazolást állít ki az elveszett, megsemmisült vagy megrongálódott igazolás helyett. (6) Ha a köznevelési intézmény olyan gyermekkel, tanulóval, óraadóval vagy alkalmazottal létesített jogviszonyt, aki rendelkezik oktatási azonosító számmal, a jogviszony létesítését követő öt napon belül köteles a jogviszony létrejöttét bejelenteni a KIR-en keresztül. A bejelentésnél az e rendeletben előírtakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az érintett személyes adatait nem kell megadni, valamint a részére nem lehet új oktatási azonosító számot kérni és kiadni.


(7) A Hivatal felel azért, hogy egy érintettnek csak egy oktatási azonosító száma legyen. (8) Ha az oktatási azonosító számmal rendelkező személy jogviszonya megszűnik, a köznevelési intézmény képviselője a jogviszony megszűnését – a megszűnés időpontjától számított – öt napon belül köteles bejelenteni a KIR-en keresztül. (9) A köznevelési intézmény – jogszabályban meghatározott esetekben – köteles feltüntetni a tanügyi dokumentumokon az oktatási azonosító számot. Az oktatási azonosító szám hiányában az irat érvénytelen. (10) A jogviszony megszűnését követően – a köznevelési törvényben meghatározott határidőn belül – az érintett az oktatási azonosító számáról a Hivataltól igazolást kérhet. Az igazolás kiállítására akkor van lehetőség, ha az érintett a személyazonosságát igazolja. Ha az érintett az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 14. § (5) bekezdése alapján második vagy további alkalommal kéri az igazolás kiállítását az igazolás kiállításához igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. Az e bekezdés szerinti díj mértéke a mindenkori általános tételű eljárási illeték mértékével azonos. (11) Ha a gyermeknek, a tanulónak a köznevelési feladatellátásban való részvétele megszűnik vagy a gyermek, tanuló jogviszonya a köznevelési intézménnyel megszűnik, a köznevelési intézmény képviselője statisztikai céllal közli, hogy a jogviszony milyen jogcím alapján szűnt meg, továbbá, a tanuló esetén közli, hogy az érintett az adott köznevelési alapfeladatban szerzett-e iskolai végzettséget, szakképesítést, valamint – iskolai végzettség hiányában – hány évfolyamot végzett el. (12) Az (1)–(11) bekezdés alkalmazásában tanulói jogviszonyon érteni kell a magántanulói, a vendégtanulói jogviszonyt, a kollégiumi tagsági jogviszonyt, továbbá a fejlesztő felkészítésben, fejlesztő iskolai oktatásban, a fejlesztő nevelés-oktatásban való részvételt is. 6. § (1) Az oktatási azonosító szám a) az első számjegye konstans 7-es, b) a másodiktól a tizedik számjegyig egy egyedi, véletlenszerűen generált számsor, c) a tizenegyedik számjegye az 1–10. számjegyek felhasználásával, matematikai módszerekkel képzett ellenőrző szám. (2) Az oktatási azonosító szám utolsó számjegyét úgy kell képezni, hogy az (1) a)–b) pontok szerint képzett tíz számjegy mindegyikét szorozni kell a sorozatban elfoglalt helyének sorszámával, az így kapott szorzatok összegét el kell osztani 11-gyel, és az osztás maradéka a 11. számjegy. (3) Az (1) b) pont szerinti sorszám nem adható ki, ha a 11-gyel való osztás maradéka egyenlő tízzel. 6. A köznevelési intézmények fenntartásával kapcsolatos pénzügyi és gazdasági adatok nyilvántartása 7. § (1) A fenntartó minden év február 1. és május 31. között a KIR honlapján keresztül köznevelési intézményenként és feladatonként köteles az adatszolgáltatás évét megelőző naptári évről statisztikai célra – közérdekű adatokat közölni. (2) A megszűnt köznevelési intézményről a fenntartó az OM azonosító bevonása előtt köteles adatot közölni. Ha a fenntartó köznevelési intézményét meg kívánja szüntetni, vagy a fenntartói tevékenységével fel kíván hagyni, köteles a köznevelési intézmény vagy a fenntartói tevékenység megszűnését követő tizenöt napon belül pénzügyi záró statisztikát szolgáltatni. Amennyiben a fenntartó e kötelezettségének nem tesz eleget, az adatszolgáltatási kötelezettségről a Hivatal értesíti a fenntartót. (3) Az adatszolgáltatás évét megelőző naptári évről a fenntartó köznevelési intézményenként rögzíti a február 1-jei és október 1-jei állapot szerinti a) engedélyezett álláshelyek számát,


b) a szeptemberi tanévkezdéskor szakmai alapfeladatokra számított folyó kiadások alapján az egy tanulóra jutó térítési díj és tandíj összegét, c) köznevelési intézményenkénti és feladatok szerinti bontásban a fenntartási kifizetések (kiadások, költségek és ráfordítások) összegét és bevételeit, d) a gazdasági feladatok ellátásának módját. (4) A teljes fenntartási költségen belül feladatonként külön kell rögzíteni a köznevelési célú bevételek közül a) az állami támogatás összegét, az állami támogatási típusok szerint, b) a gyermek, tanuló által igénybe vett szolgáltatások után befizetett összegeket, ebből ba) a térítési díj, bb) a tandíj, bc) az étkezési díj, bd) az egyéb befizetések összegét, c) az a) és b) pont alá nem tartozó fenntartói hozzájárulások összegét, d) a köznevelési intézmény más saját bevételének összegét. (5) A teljes fenntartási költségen belül feladatonként külön kell rögzíteni a kifizetések közül a) a személyi jellegű kifizetéseket: aa) bérköltséget, ebből pedagógus-, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő-, pedagógiai előadó-, pedagógiai szakértő-munkakört, gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakört betöltőkre vonatkozó kifizetéseket, ab) munkaadókat terhelő járulékokat, ebből pedagógusokra, valamint a nyugdíjjárulékra vonatkozó kifizetéseket, ac) személyi jellegű egyéb kifizetéseket, ebből pedagógusokra vonatkozó kifizetéseket, ad) egyéb (különösen az adatszolgáltatás évét megelőző naptári évben létszámcsökkenést kimondó fenntartói döntésekkel kapcsolatos) kifizetéseket, b) az óraadó tanárok számára történő kifizetéseket, c) az államháztartás körébe tartozó köznevelési intézményeknek a közneveléssel összefüggő dologi jellegű kifizetéseket, felújításokat, beruházásokat, eszközbeszerzéseket, nevelési-oktatási feladatot ellátó épület karbantartásával kapcsolatos kiadásokat, az államháztartás körébe nem tartozó köznevelési intézményeknek a közneveléssel összefüggő anyagi jellegű kifizetéseket, felújításokat, beruházásokat (különösen eszközbeszerzéseket, nevelési-oktatási feladatot ellátó épület karbantartásával kapcsolatos ráfordításokat), d) az étkezésre, könyvtári állomány gyarapítására, tartós tankönyv beszerzésre fordított kifizetéseket. (6) E nyilvántartáson belül nyilván kell tartani a feladatellátást szolgáló ingatlan tulajdoni formáját, a használat módját, idejét és egyéb köznevelési jellemzőjét. (7) A nyilvántartást úgy kell felépíteni, hogy az alkalmas legyen a korábban gyűjtött adatok tárolására, összehasonlító elemzések készítésére, valamint a fenntartó által megadott adatok alapján megállapítható legyen az egy gyermekre, tanulóra jutó állami támogatás összege és az, hogy az egyes köznevelési intézmények feladatainak ellátásához igénybe vett állami támogatás intézményegységenként a teljes intézményi költségvetés hány százalékát fedezte. 7. Az állami és önkormányzati feladatellátásban részt vevő köznevelési intézmények nyilvántartása 8. § (1) Az illetékes kormányhivatal a fejlesztési terv alapján a Hivatal által meghatározott formában a KIR honlapján keresztül összesítő jelentést készít arról, hogy az illetékességi területén működő köznevelési intézmény milyen köznevelési alapfeladatban, milyen feladat-ellátási helyen,


iskola és kollégium esetén maximum mekkora gyermek- és tanulólétszámmal, valamint egyházi és magánintézmény esetén milyen jogcím alapján, milyen időtartammal vesz részt a köznevelési közszolgálati feladatellátásban. (2) A KIR-ben az aktuális fejlesztési tervet dokumentum formátumban nyilván kell tartani. (3) A nyilvántartásába adatot szolgáltat a település, az intézményfenntartó társulás esetében a társulás székhelye szerinti település jegyzője arról, hogy a településen működő nem települési önkormányzat által fenntartott óvoda részt vesz-e a kötelező feladatellátásban, ha igen milyen jogcímmel, milyen időtartammal, mekkora gyermeklétszámmal. (4) A nyilvántartásban szereplő adatok megváltozását az illetékes kormányhivatal és a jegyző a változást követő tizenöt napon belül köteles bejelenteni. (5) A Hivatal a KIR honlapján mindenki számára hozzáférhető módon biztosítja az (1)-(3) bekezdésben felsorolt közérdekű adatokhoz és dokumentumhoz a hozzáférést. 8. A kötelező felvételt biztosító óvoda, iskola, pedagógiai szakszolgálat körzethatárait tartalmazó nyilvántartás 9. § (1) Az illetékes kormányhivatal, a települési önkormányzat – intézményfenntartó társulás esetében a társulás székhelye szerinti település – jegyzője a felvételi körzethatárok megállapításáról vagy a megváltoztatásáról szóló döntést követő tizenöt napon belül megküldi a KIR-be a kötelező felvételt biztosító iskola, továbbá a pedagógiai szakszolgálat és az óvoda körzethatárait tartalmazó döntést és megadja az illetékes kormányhivatalnak, a jegyzőjének a következő elérhetőségeit: a) a hivatal nevét, irányítószámát, település nevét, közterület címét, b) a beküldő felelős személy nevét, beosztását, telefonszámát, e-mail címét, faxszámát. (2) A körzethatárokkal kapcsolatban a Hivatal a KIR honlapján térképen megjelenített formában is nyilvántartja a) az intézménytörzsből átvett és az adatközlő által kijelölt köznevelési intézményi adatokat, b) a körzethatárokat megállapító döntést tartalmazó határozatot vagy jegyzőkönyvi kivonatot, annak számát, az elfogadás idejét, c) az adott köznevelési intézmény működési körzetét településenként, településrészenként, a közterület címével, d) a pedagógiai szakszolgálat feladattípus szerinti körzethatárait (megye, település), e) iskola és óvoda esetén a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel és tanulókkal összefüggő statisztikai adatokat, ea) a településen élő összes hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló létszámát, külön nyilvántartva az óvodával jogviszonyban álló gyermekek, az alapfokú és középfokú iskolával tanulói jogviszonyban álló tanulók létszámát, eb) az óvoda és az iskola felvételi körzetében élő hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanköteles tanulók létszámát, feladatellátási helyenként, f) a Híd Programban részt vevő alap- és középfokú iskolákat. (3) Az illetékes kormányhivatal és a jegyző az (1)-(2) bekezdés szerint megküldött adatokban bekövetkezett változásokat, a változást követő tizenöt napon belül köteles bejelenteni. (4) A Hivatal a KIR honlapján mindenki számára hozzáférhető módon biztosítja az (1)-(3) bekezdésben felsorolt közérdekű adatokhoz és dokumentumhoz a hozzáférést. 9. A köznevelési intézmények közzétételi listája és a tájékoztató rendszere 10. § (1) A köznevelési intézmény az e § szerinti közzétételi kötelezettsége teljesítésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzat mellékleteként kiadott közzétételi szabályzatban határozza meg. A közzétételi szabályzatban kell meghatározni:


a) a közzététellel, helyesbítéssel, frissítéssel és eltávolítással kapcsolatos feladatok ellátásának részletes rendjét; b) a közzétételi adatok megismerésének a módját, c) az a)-b) pont szerinti feladatok ellátására kijelölt munkaköröket, a munkakörök közötti együttműködés rendjét. (2) A köznevelési intézmény a honlapján közzéteszi az október 1-jei állapotnak megfelelő (3)–(8) bekezdések szerinti különös közzétételi listát. A különös közzétételi listát szükség szerint, de legalább nevelési évenként, tanévenként egyszer, az OSAP jelentés megküldését követően felül kell vizsgálni. A különös közzétételi lista kizárólag statisztikai adatokat tartalmazhat. Ha a különös közzétételi lista adata az OSAP jelentésben szerepel, az adat az OSAP-jelentésből megismerhető formában és tartalommal is közzétehető. (3) A nevelési-oktatási intézmény a honlapján közzé teszi a) a felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót, b) a beiratkozásra meghatározott időt, a fenntartó által engedélyezett osztályok, csoportok számát, c) a térítésí díj, a tandíj, egyéb díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj) jogcímét és mértékét, tanévenként, nevelési évenként az egy főre megállapított díjak szerinti mértéket, a fenntartó által adható kedvezményeket, beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is, d) amennyiben a fenntartó ilyet végez, a nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelését, e) a nevelési-oktatási intézmény nyitva tartásának rendjét, éves munkaterv alapján a nevelési évben, tanévben tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjait, f) a pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait a személyiségvédelemre vonatkozó jogszabályok megtartásával, g) a szervezeti és működési szabályzatát, a házirendjét és a pedagógiai programját. (4) Az óvoda a honlapján közzéteszi az óvodapedagógusok számát, iskolai végzettségüket, szakképzettségüket, a dajkák számát, a dajkák iskolai végzettségét, szakképzettségét, az óvodai csoportok számát, az egyes csoportokban a gyermekek létszámát. (5) Az iskola a honlapján közzéteszi: a) a pedagógusok iskolai végzettségét és szakképzettségét, a betöltött munkakörök alapján, b) a nevelő és oktató munkát segítők számát, az iskolai végzettségüket és szakképzettségüket, a betöltött munkakörök alapján, c) az országos mérés-értékelés évenkénti eredményeit, d) a tanulók le- és kimaradásával, évfolyamismétlésével kapcsolatos adatait, e) középiskolákban az érettségi vizsgák átlageredményeit, évenként feltüntetve, f) a pályakövetés ismert eredményeit, g) tanórán kívüli egyéb foglalkozások igénybevételének lehetőségét, h) hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályait, i) iskolai osztályok számát és az egyes osztályokban a tanulók létszámát, (6) A kollégium a honlapján közzéteszi: a) a pedagógusok iskolai végzettségét és szakképzettségét, a betöltött munkakörök alapján, b) szabadidős foglalkozások körét, c) az externátus igénybevételének lehetőségét, d) kollégiumi csoportok számát és az egyes csoportokban a tanulói létszámát. (7) Az alapfokú művészeti iskola a honlapján közzéteszi: a) a pedagógusok iskolai végzettségét és szakképzettségét a betöltött munkakörök alapján, b) a nevelő és oktató munkát segítők számát, az iskolai végzettségüket és szakképzettségüket, a betöltött munkakörök alapján, c) előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamok számát az alapítás évéhez viszonyítva,


d) az országos, nemzetközi és egyéb szakmai bemutatókon, rendezvényeken, versenyeken, fesztiválokon, kiállításokon való részvételt, e) megyei, területi szakmai bemutatókon, versenyeken elért eredményeket, f) a rendezvényeit, hagyományait, g) a helyi kulturális életben történő szerepvállalást, h) művészeti áganként a csoportok számát és a csoportok tanulói létszámát. (8) A pedagógiai-szakmai szolgáltató és a pedagógiai szakszolgálat a honlapján közzéteszi: a) az alapfeladat ellátásához létesített munkaköröket, valamint a munkaköröket milyen iskolai végzettséggel, szakképzettséggel töltötték be, b) a működés rendjét, c) a nevelési-oktatási intézményekkel, pedagógiai szakszolgálat esetén a szülőkkel való kapcsolattartás formáját és módját, d) a pedagógiai-szakmai szolgáltató a 11. § (4) bekezdés szerinti betekintés idejét és módját, e) a díjfizetés mellett igénybe vehető szolgáltatásokat, azok díjtételeit tanévenkénti bontásban. 11. § (1) A tájékoztató rendszerben tárolni kell a 10. § szerinti különös közzétételi lista adatait, a köznevelési intézmény szervezeti és működési szabályzatát, a házirendjét és a pedagógiai programját. (2) Az újonnan létrejött köznevelési intézmény képviselője a működés megkezdését követő két hónapon belül, iskola esetében október 31-éig köteles a KIR-be az (1) bekezdésben meghatározott adattartalom szerint közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat szolgáltatni. A köznevelési intézmény képviselője minden év október 31-ig köteles az (1) bekezdés szerinti adatok körét felülvizsgálni és a változásokat átvezetni, valamint az (1) bekezdésben felsorolt okirat módosítását a hatálybalépését követő öt napon belül a KIR-ben feltölteni. (3) A Hivatal a tájékoztató rendszerben közzéteszi azokat a statisztikai adatokat, amelyek szerepelnek a KIR valamely alrendszerében és a 10. § szerint a különös közzétételi lista részeként nyilvánossá kell tenni. (4) Az állami pedagógiai-szakmai szolgáltató biztosítja, hogy a tájékoztató rendszernek a KIR honlapján elérhető adatait bárki ingyenesen megtekintse, azokról feljegyzést készítsen. (5) Ha a köznevelési intézmény a honlapján közzéteszi az (1) bekezdés szerinti adatokat és okiratokat, és azok pontos helyét közvetlenül elérő hivatkozás megadásával rögzíti a tájékoztató rendszerben, a köznevelési intézmény eleget tesz a (2) bekezdésben meghatározott adatközlési kötelezettségének. 10. Egyes adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének rendje 12. § (1) A fenntartó minden év június 30-ig tájékoztatást ad arról, hogy a) alapfeladatonkénti és munkakör-típusonként hány álláshely megszüntetésére került sor, b) hány köznevelési intézmény átalakításáról, jogutód nélküli megszűnéséről, köznevelési feladat, feladat-ellátási hely megszűnéséről döntött, c) hány köznevelési intézmény fenntartói jogát, milyen típusú fenntartónak adott át, egyúttal közli az átadott intézmény OM azonosítóját is. (2) Az illetékes kormányhivatal, a jegyző a rendkívüli szünet elrendelését, az elrendelés okát, a nevelési év, tanév várható kezdésének idejét és a település, településrész nevét a KIR-ben rögzíti. Működő nevelési-oktatási intézmény képviselője vagy a fenntartó minden év augusztus 25-e és szeptember 5-e között köteles jelezni és egyben indokolni, ha a nevelési-oktatási intézmény a nevelési évet, tanévet nem, vagy a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben előírtaknál később kezdi meg.


(3) A köznevelési intézmény képviselője a köznevelési intézmény október 1-jei állapot szerinti közérdekű adatairól minden év október 15-ig – a KIR-en keresztül és az ott meghatározott formában – statisztikai céllal az OSAP keretében adatokat közöl. A jogutóddal megszűnt vagy átalakult köznevelési intézményről a jogutód köznevelési intézmény, a jogutód nélkül megszűnt köznevelési intézményről a volt fenntartó köteles záró statisztikát készíteni. A köznevelési intézmény képviselője, a fenntartó egyidejű értesítése mellett, október 15–31. között egy alkalommal kérheti a lezárt statisztikájának módosítását. (4) A Hivatal a KIR-ben tárolt adatok megadásával segíti a köznevelési intézmény (3) bekezdésben előírt adatközlését. (5) A Hivatal a köznevelési intézmény ellenőrzésére jogosult szervek számára, a KIR honlapján zárt rendszert köteles biztosítani annak érdekében, hogy a miniszter koordinálhassa és adatokkal segíthesse a köznevelési intézményeket és a fenntartói tevékenység jogszerűségét ellenőrző hatóságok, szervek munkáját. Az ellenőrzésre jogosult hatóság a munkaterve alapján minden év január 31-ig rögzíti az ellenőrzésre kijelölt köznevelési intézményt, fenntartót, az ellenőrzés idejét, az ellenőrzés típusát, az ellenőrzés jogcímét, továbbá az ellenőrzés lezártát követő tizenöt napon belül rögzíti a KIR-ben az ellenőrzés eredményét. Minden év november 15-ig az ellenőrző hatóság rögzíti a KIR-ben, hogy a munkaterven felüli ellenőrzések melyik köznevelési intézményt, fenntartót érintették, továbbá az ellenőrzések eredményét. (6) A miniszter az illetékes kormányhivatalok éves munkatervét az (5) bekezdésben meghatározott alrendszerben február 20-ig hagyja jóvá, és tesz javaslatot a kincstár az illetékes kormányhivatalok együttes ellenőrzésére. (7) Az (5) bekezdés szerinti rendszert úgy kell kiépíteni, hogy a miniszter statisztikai célú jelentéseket készíthessen az ellenőrzések eredményeiről, valamint legalább öt évig tartó időszakban monitorozhassa az ellenőrzési folyamatokat. 11. A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók létszámával összefüggő adatszolgáltatási kötelezettség 13. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítása után a jegyző tájékoztatja a szülőt azokról a kedvezményekről, juttatásokról, pályázati lehetőségekről, amelyek a gyermeket, tanulót megillethetik, ha megfelel a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekre, tanulóra vonatkozó feltételeknek. A tájékoztatásban közreműködik a köznevelési intézmény is. A szülőnek a halmozottan hátrányos helyzet megállapításához írásban nyilatkozatot kell tennie. (2) A jegyző a szülő nyilatkozata alapján megállapítja, hogy a hátrányos helyzetű gyermek halmozottan hátrányos helyzetű. (3) A (2) bekezdés szerinti nyilatkozatnak tartalmaznia kell a) a gyermek, tanuló aa) nevét, ab) születési helyét, idejét, ac) lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét, ad) nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját, továbbá a feladat-ellátási hely címét, ha a gyermek a székhelyen kívül működő feladat-ellátási helyen tanul vagy jár óvodába, ae) tankötelezettsége megkezdésének dátumát, af) óvodába lépésének dátumát; b) a szülő ba) hivatalos nevét, az édesanya leánykori nevét a személyazonosságot igazoló közokirat szerint,


bb) születési helyét, idejét, bc) sikeresen elvégzett évfolyamainak számát; c) a szülő aláírásával igazolja, hogy ca) megismerte a nyilatkozat aláírásának jogkövetkezményeit, cb) megkapta az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást, cc) személyesen tette meg az iskolai végzettségével kapcsolatos nyilatkozatát, cd) hozzájárul a nyilatkozatban szereplő személyes adatok tárolásához, ce) megértette és tudomásul vette, hogy a valótlan adatközlés esetén büntető és szabálysértési eljárás indítható ellene. (4) Ha a szülő nem kívánt nyilatkozni az iskolai végzettségével kapcsolatban a (3) bekezdés a)-b) és cd)-ce) pontot kitöltetlenül kell hagyni, és a kinyomtatott példányt az (1) bekezdés szerinti eljárásban részt vevő ügyintézőnek át kell húznia. (5) A nyilatkozaton a szülő hozzájárulhat ahhoz, hogy a jegyző a nevelési-oktatási intézmény részére a nyilatkozatot másolatban küldje meg, és a nevelési-oktatási intézmény a nyilatkozaton szereplő személyes adatokat jogszabályban meghatározott módon kezelje, továbbá a jegyző a nevelési-oktatási intézményt tájékoztassa a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, a halmozottan hátrányos helyzet megszűnéséről. (6) Ha a törvényes felügyeletet a nyilatkozó szülő egyedül gyakorolja, akkor a nyilatkozatot az egyedüli felügyelet igazolása mellett teszi meg. (7) A nyilatkozatban közölt adatokat a jegyző kizárólag a halmozottan hátrányos helyzet meghatározására, az óvodai, iskolai körzethatároknak a jogszabályban előírtak szerinti kialakításához használhatja fel, továbbá a szülő hozzájárulása esetén a nyilatkozatot megküldi a nevelési-oktatási intézménynek. Az ügyintéző aláírásával igazolja, hogy a szülő személyazonosságáról és a szülői felügyelet gyakorlásának a módjáról meggyőződött. (8) A jegyző a kitöltött nyilatkozat egy példányát a szülőnek átadja. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek, tanulónak járó kedvezmény igénybevételének a feltétele a nyilatkozat és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításáról szóló jogerős határozat bemutatása. (9) A jegyző a szülő hozzájárulása esetén a nyilatkozatot másolatban öt napon belül megküldi a nevelési-oktatási intézménynek. A köznevelési intézmény képviselője – a szülő hozzájárulása esetén – a felvételi naplóban, a törzslapon feltünteti, hogy a gyermek, a tanuló hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű. A nevelési-oktatási intézmény a nyilatkozatot a tanulói jogviszony megszűnését követő öt évig jogosult kezelni. 14. § (1) A jegyző a 13. § alapján rendelkezésére álló adatok alapján összesíti az önkormányzat illetékességi területén a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók számát. A jegyző – az iskolai körzethatárok megállapításához, felülvizsgálatához, valamint a fejlesztési terv elkészítéséhez és felülvizsgálatához – a rendelkezésére álló statisztikai adatokat a 13. § (1) bekezdés szerinti eljárás befejezését követő tizenöt napon belül továbbítja az illetékes kormányhivatal számára. (2) A jegyző az adott év május 15-én és október 1-jén rendelkezésre álló adatok feldolgozása után minden év május 31-ig és október 15-ig megküldi a KIR-en keresztül a 9. § (2) bekezdés e) pontja szerinti adatokat. 12. A pedagógusok állandó helyettesítési rendszere 15. § (1) Az állami intézményfenntartó központ a megyei munkaerő-gazdálkodási rendszerének részeként létrehozza és működteti az állami köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka zavartalan megszervezése érdekében a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerét (a továbbiakban: helyettesítési rendszer).


(2) A helyettesítési rendszer működésével és az igénybevételével kapcsolatos tájékoztatást az állami intézményfenntartó központ honlapján közzé kell tenni. (3) Az állami intézményfenntartó központ fővárosi, megyei bontásban nyilvántartja a helyettesítési rendszerben résztvevő személyeket (a továbbiakban: helyettesítő pedagógus) és munkáltatói megkeresésre tájékoztatást ad a helyettesítő pedagógus foglalkoztatásának lehetőségeiről. (4) A helyettesítési rendszerhez az állami intézményfenntartó központtal kötött megállapodás alapján csatlakozhatnak az önkormányzatok, egyházi és magánintézmények fenntartói is. 16. § (1) A helyettesítési rendszerbe történő felvételét az kérheti, aki a) rendelkezik pedagógus-munkakör betöltésére jogszabályban meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel és óvodában két nevelési év, iskolában két tanév pedagógus munkakörben szerzett szakmai gyakorlattal, továbbá a kérelem benyújtásakor pedagógus munkakörben vagy óraadóként foglalkoztatják köznevelési intézményben, b) rendelkezik pedagógus-munkakör betöltésére jogszabályban meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel és óvodában két nevelési év, iskolában két tanév pedagógus munkakörben szerzett szakmai gyakorlattal, feltéve, hogy a pedagógus munkakörben történt foglalkoztatása megszűnésének utolsó napjától számítva legfeljebb öt év telt el, c) szakoktató, szaktanár, gyakorlati szakképzésben jártas szakember és pedagógus-munkakör betöltésére jogszabályban meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, szakirányú szakképesítésének megfelelő munkakörben tíz év szakmai gyakorlati időt igazolni tud, feltéve, ha szakirányú szakképesítéssel betöltött munkakörben történt foglalkoztatása megszűnésének utolsó napjától számítva legfeljebb öt év telt el. (2) A helyettesítési rendszerben történő nyilvántartás iránti kérelemben fel kell tüntetni a jelentkező a) hivatalos nevét, b) lakóhelyét, tartózkodási helyét, azt a címet, ahová az értesítést kéri, telefonszámát, c) pedagógus-munkakör betöltésére jogosító iskolai végzettségét, szakképzettségét és a szakmai gyakorlatának idejét, d) 5. § szerinti oktatási azonosító számát, e) pedagógus-munkakörben szerzett szakmai gyakorlatának idejét, f) pedagógus munkakörben történő foglalkoztatásának utolsó napját, g) munkába állására vonatkozó igényét, így különösen azt, hogy teljes vagy részmunkaidőben, a főváros, megye mely területein vállalna munkavégzést, továbbá minden olyan adatot, amelyet a jelentkező lényegesnek tart a helyettesítési rendszerben történő nyilvántartás céljával összefüggésben. (3) A felvétel iránti kérelemhez csatolni kell a jelentkező hozzájáruló nyilatkozatát ahhoz, hogy személyes adatait az e rendeletben szabályozottak szerint kezeljék, valamint az (1) bekezdésben leírtakat igazoló dokumentációt. (4) A helyettesítési rendszerben történő nyilvántartás megszűnik: a) az érintett kérelmére, b) amennyiben a helyettesítési rendszer működtetőjének megkeresése esetén önhibájából egymást követő három alkalommal nem vállalja a helyettesítésre a felkérést. 17. § (1) A helyettesítő pedagógus feladata, hogy felsőfokú iskolai végzettségének és szakképzettségének megfelelő pedagógus-munkakör ellátását elvállalja, és azt a munkáltató utasítása szerint ellássa. (2) A helyettesítő pedagógussal a munkáltató határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyt, vagy munkaviszonyt létesít, vagy a köznevelési törvény szerinti óraadó pedagógusként foglalkoztatja.


(3) A köznevelési intézmény képviselője tájékoztatja az állami intézményfenntartó központot a helyettesítő pedagógus foglalkoztatásáról, a foglalkoztatás megszűnését követő öt napon belül. A munkáltató tájékoztatása tartalmazza a helyettesítő pedagógus nevét, lakcímét, munkavégzés kezdetét és annak befejezését, a foglalkoztatás módját, valamint a munkáltató szakmai véleményét a helyettesítő pedagógus munkavégzéséről. 13. Az egyházi és magánintézmények fenntartói, valamint az országos nemzetiségi önkormányzat normatív állami hozzájárulásának és támogatásának igénylése, folyósítása, elszámolása és ellenőrzése 18. § (1) Az egyházi és magánintézmény – kivéve a külföldi nevelési-oktatási intézmény – fenntartója, valamint a köznevelési intézményt fenntartó országos nemzetiségi önkormányzat (a továbbiakban: nem állami fenntartó) a költségvetési törvényben meghatározott normatív állami hozzájárulások, továbbá normatív, kötött felhasználású támogatások (a továbbiakban: normatív hozzájárulás és támogatás) iránti igényét a kincstár – nem állami fenntartó székhelye szerint – illetékes megyei igazgatóságánál (a továbbiakban: Igazgatóság) jelentheti be. (2) Normatív hozzájárulás és támogatás – a külön jogszabályban meghatározott feltételek figyelembevételével – az után a gyermek, tanuló után vehető igénybe, a) aki szerepel a felvételi és mulasztási vagy beírási naplóban, b) akiről kiállították a törzslapot, kollégiumban a törzskönyvet, c) akinek jelenlétéről, távolmaradásáról külön jogszabályban meghatározott nyilvántartást vezetnek, d) aki rendelkezik oktatási azonosító számmal. (3) A normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételének további feltétele, hogy a létesített tanulói és alkalmazotti jogviszony – az e jogszabályban meghatározottak szerint – szerepeljen a KIR adatbázisában. (4) A külföldi nevelési-oktatási intézmény és a nemzetközi iskola fenntartója állami támogatásra a köznevelési törvény 90. § (7) bekezdés szerint megkötött köznevelési szerződésben foglaltak szerint jogosult állami támogatásra. (5) A nem állami fenntartó a köznevelési intézmény feladat-ellátási helyenkénti és fenntartói szinten összesített formában nyújtja be a normatív hozzájárulás és támogatás iránti igényét. (6) A tárgyévi igénylési adatlapot, amelynek formáját a kincstár a miniszterrel közösen határozza meg, az Igazgatóság a nyilvántartásában szereplő fenntartónak a márciusi igényléshez február 15-ig, az októberi igényléshez október 1-jéig küldi meg. (7) Az igénylési határidő elmulasztása jogvesztő. A kitöltött igénylési lapot valamennyi nem állami fenntartó a) október 20-ig – a tárgyév október 1-jei tényleges létszám alapján – és b) március 12-ig – a tárgyév február 1-jei tényleges létszám alapján – megküldi az Igazgatóságnak. (8) A nem havi rendszerességgel folyósított támogatásokat a márciusban benyújtott igénylési lapon kell igényelni. (9) Az új nem állami fenntartó, amely első alkalommal nyújt be normatív hozzájárulás és támogatás iránti igényt, az igénylési laphoz köteles csatolni: a) közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott aláírási címpéldányát vagy ügyvéd által cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban való közreműködés során ellenjegyzett aláírás mintáját, adószámát, valamennyi pénzforgalmi számlaszerződésének hiteles másolatát, b) a köznevelési intézmény nyilvántartásba vételéről rendelkező jogerős határozatot, a jogerős működési engedélyét, alapító okiratát, pénzforgalmi számlájának számát, adószámát,


c) az e bekezdés szerinti valamennyi pénzforgalmi számlára vonatkozó felhatalmazó levelét beszedési megbízás benyújtására, (10) A (9) bekezdésben felsorolt okiratok másolatát közjegyző vagy – az eredeti okiratok alapján – az Igazgatóság hitelesíti. Ha nem állami fenntartó több pénzforgalmi számlával rendelkezik, meg kell jelölnie azt a számlát, amelyre a támogatás folyósítását kéri. Az OM azonosítót az Igazgatóság a KIR adatbázisában ellenőrzi, továbbá az igénylésekkel összefüggő új és módosított adatokat a KIR-ből átveszi. Ha a nem állami fenntartó a KIR-ben tárolt okiratokat nem küldi meg, azt az Igazgatóság hivatalból a KIR működtetőjétől megkéri, és az adatok bekéréséig az eljárást felfüggeszti. (11) Ha a nem állami fenntartó új köznevelési intézményt, új feladat-ellátási helyet létesít, új alapfeladattal bővíti a köznevelési intézmény feladatát, az igénylési laphoz csatolnia kell a (9) bekezdésben meghatározott okiratok közül azokat, amelyeket a változás érintett. Új köznevelési intézmény, új feladat-ellátási hely, új alapfeladat az a köznevelési intézmény, az a feladat-ellátási hely, az az alapfeladat, amelyre vonatkozóan a nem állami fenntartó első alkalommal nyújt be igénylést normatív hozzájárulásra és támogatásra. 19. § (1) Az Igazgatóság – az igénylési lap és a rendelkezésre álló okiratok alapján, a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Ket.) szabályozott eljárás keretében – a) az októberi igénylés alapján a szeptember-január hónapokra, b) a márciusi igénylés alapján február- augusztus hónapokra és szükség esetén az elszámolásban közölt október 1-jei ténylétszám alapján az új jogcímekre vonatkozó kiegészítő felmérés adatai alapján január hónapra határozatban állapítja meg, hogy a nem állami fenntartó milyen feladat ellátásáért, milyen jogcímen, hány gyermek, tanuló után és milyen összegben veheti igénybe az éves költségvetésről szóló törvényben meghatározott normatív hozzájárulást és támogatást. (2) Nem lehet a normatív hozzájárulás és támogatás igénylésénél figyelembe venni azt a nem tanköteles tanulót, akinek a tanulói jogviszonya félévkor megszűnt, vagy a tanulói jogviszony megszűnését – jogszabály alapján – meg kellett volna állapítani. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a nem tanköteles tanuló a mulasztások miatt félévkor nem volt osztályozható, és az osztályozó vizsgán nem jelent meg, távolmaradását öt napon belül nem igazolta; ezáltal igazolatlanul tíz tanítási óránál többet mulasztott. (3) Az Igazgatóság a határozatában a gyermekek, tanulók számát úgy állapítja meg, hogy az feladat-ellátási helyenként, köznevelési intézményenként nem haladhatja meg a működési engedélyben szereplő létszámot. Az Igazgatóság normatív hozzájárulás és támogatás megállapításával kapcsolatos döntései ellen benyújtott fellebbezések elbírálására a miniszter jogosult. Az Igazgatóság a fellebbezésről kialakított álláspontja mellett a kincstár véleményét is felterjeszti a miniszternek. (4) A kincstár az október 1-jei tényleges létszámadatokról december 15-ig, a február 1-jei tényleges létszámadatokról május 5-ig tájékoztatja a minisztert. Az adatszolgáltatást nem állami fenntartónként, fenntartó típusonként, egyházi köznevelési intézmények esetében egyházanként is összesítve, fővárosi, megyei összesítésben, jogcím szerinti részletezéssel kell elkészíteni. A kincstár biztosítja a miniszter, valamint az iskolai rendszerű szakképzést folytató köznevelési intézmények adatai tekintetében a szakképzésért felelős miniszter részére is az adatbázis adataihoz való hozzáférést, a statisztikai célú adatok lekérdezésének lehetőségét, továbbá havonta jelentést küld a köztartozással kapcsolatos adatokról. (5) Ha év közben az igénylési létszám az egyes feladat-ellátási helyek szintjén tíz százalékot meghaladó mértékben lecsökken, a nem állami fenntartónak erről az illetékes Igazgatóságot nyolc napon belül értesítenie kell. Az e bekezdés szerinti tíz százalékos szabályt augusztus 31-ét követő naptól kell alkalmazni azoknál a tanulóknál, akiknek általános iskolában vagy középfokú iskolában


az adott iskolatípus utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításával a tanulói jogviszonya a szorgalmi időszak utolsó napján – kivéve a keresztféléves oktatásban részt vevő tanulókat – szűnik meg. Az Igazgatóság az értesítés alapján módosítja az érintett nem állami fenntartók pénzellátását, melyről határozatban értesíti a nem állami fenntartót. (6) A nem állami fenntartó nyolc napon belül változásjelentést küld az Igazgatóság részére abban az esetben is, ha az általa fenntartott köznevelési intézmény feladataiban vagy más nyilvántartott adataiban változás következett be. Ha az Igazgatóság a nyilvántartásában tárolt adatokban az igénylést érintő változtatást tapasztal, adategyeztetést kezdeményez a nem állami fenntartóval és a Hivatallal. Ha a változtatás mértéke e rendelet szerinti jogosulatlan igénybevételhez vezethet, az igénylés módosítására hívja fel a nem állami fenntartót. (7) A változásjelentéshez mellékelni kell az alapító okirat módosításának hiteles másolatát, és szükség szerint a működési engedély módosítása tárgyában hozott határozat jogerős példányának hiteles másolatát. Ha az Igazgatóság olyan okiratot kap, amelyet a KIR-ben is tárolni kell, eltérés esetén az eltérés okának megadásával tájékoztatja a Hivatalt. (8) Ha a nem állami fenntartó székhelye év közben megváltozik, akkor a régi székhely szerint illetékes Igazgatóság folyósítja a normatív hozzájárulást és támogatást december 31-éig, és a nem állami fenntartó a régi székhely szerint illetékes Igazgatósághoz nyújtja be – a 22. § (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően – az elszámolását. Az új székhely szerint illetékes Igazgatóság a következő költségvetési év január 1-jétől kezdi meg a normatív hozzájárulás és támogatás folyósítását a régi székhely szerint illetékes Igazgatóság 19. § (1) bekezdés a) pontja szerint hozott határozata alapján. 20. § (1) A normatív hozzájárulást és támogatást az Igazgatóság havi ütemezésben, a tárgyhó ötödik napjáig folyósítja a nem állami fenntartónak. A nem havi rendszerességgel folyósított normatív hozzájárulást és támogatást a költségvetési törvényben meghatározott időpontban kell folyósítani. (2) A nem állami fenntartót megillető normatív hozzájárulás és támogatás határozatban történő megállapításáig az Igazgatóság előleget folyósít a) szeptember-november hónapokra – a 19. § (1) bekezdés b) pontja szerinti határozat rendelkezésének megfelelően – az előző időszak utolsó érvényes létszámadata és a tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott normatívák, b) február–április hónapokra – a 19. § (1) bekezdés a) pontja szerinti határozat rendelkezésének megfelelően – az előző időszak utolsó érvényes létszámadata és az új költségvetési törvényben meghatározott normatívák alapján. (3) A 19. § (5) bekezdés szerinti jelentés esetén az Igazgatóság az előleget a csökkentett létszámadatok alapján állapítja meg. (4) A határozatban megállapított normatív hozzájárulás és támogatás és a folyósított előleg közötti korrekcióra tárgyév december és május hónapokban kerül sor. (5) Új nem állami fenntartó részére az igénylési határidő lejártát követő második hónaptól kezdődik a folyósítás. A finanszírozási körben már szereplő nem állami fenntartó új köznevelési intézményének, új feladat-ellátási helyének, új alapfeladatának finanszírozása a korrekció keretében kezdődik meg. 21. § Amennyiben a nem állami fenntartónak két egymást követő hónapban lejárt köztartozása van, és e tartozás mértéke nagyobb a nem állami fenntartónak megállapított hat havi normatív hozzájárulás és támogatás összegénél, az Igazgatóság erről tájékoztatja a működést engedélyező szervet és a minisztert. 22. § (1) A nem állami fenntartó a költségvetési törvényben meghatározott normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételének jogosságáról és felhasználásáról a kincstár és a miniszter által közösen meghatározott és az Igazgatóság által a nem állami fenntartó részére január 15-ig


megküldött adatlapon köznevelési intézmény feladat-ellátási helyenkénti, valamint összesített adatokkal, a tárgyévet követő év január 31-ig köteles elszámolni. (2) Az elszámoló adatlap benyújtásával egyidejűleg a nem állami fenntartó a köznevelési intézménnyel jogviszonyt létesítő alkalmazottak és tanulók azonosító számait (székhelyenkénti és telephelyenkénti, valamint összesített táblázatban) az Igazgatóság rendelkezésére bocsátja. (3) Az elszámolás a költségvetési törvényben a helyi önkormányzatokra megállapított szabályok szerint történik, azzal az eltéréssel, hogy a nem állami fenntartót megillető támogatás 1/12, 7/12, illetve 4/12 részekben kerül kiszámításra. A 19. § (5) bekezdése szerinti esetben elszámoláskor a változással érintett időszaktól függően az október 1-jei, vagy a február 1-jei létszám helyett a változással érintett időszakban a hó végi létszámadatok átlagát kell figyelembe venni. (4) Amennyiben a nem állami fenntartó az elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, a normatív hozzájárulás és támogatás folyósítását az Igazgatóság felfüggeszti. (5) Az elszámolás egyenlegét az Igazgatóság határozatban állapítja meg. Az elszámolásról hozott határozatban rögzített visszafizetési kötelezettségét a nem állami fenntartó a határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül köteles teljesíteni. A határozatban rögzített többlettámogatás összegéről a kincstár március 20-ig tájékoztatja a minisztert, aki gondoskodik a támogatás – május havi korrekciós utalással egyidejűleg történő – átutalásáról. Az éves elszámoláskor felmerülő ezer forint alatti többlettámogatási igényt az Igazgatóság nem utalja át, a visszafizetési, kamatfizetési kötelezettséget a nem állami fenntartónak nem kell teljesítenie. (6) Az Igazgatóság legfeljebb egy évre – a kérelemben benyújtott indokok mérlegelésével – az igénybevételi kamat kivételével a visszafizetendő összeg vonatkozásában a kérelem benyújtását megelőző félév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamat mértékével terhelten részletfizetést engedélyezhet. Az Igazgatóság a részletfizetésről szóló kérelemről soron kívül dönt. (7) Ha a nem állami fenntartó visszafizetési vagy részletfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a napi jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő késedelmi kamatot köteles fizetni addig a napig, amíg fizetési kötelezettségét nem teljesíti. (8) Amennyiben a nem állami fenntartó a részletfizetést engedélyező végzésben foglalt fizetési kötelezettségének a végzésben foglaltak szerint nem tesz eleget, a visszafizetési és igénybevételi kamatfizetési kötelezettség egy összegben, azonnal esedékessé válik. Ha az így keletkezett egyösszegű fizetési kötelezettségének az esedékessé válását követő nyolc napon belül a nem állami fenntartó nem tesz eleget, az Igazgatóság beszedési megbízást nyújt be a nem állami fenntartó pénzforgalmi számlája ellen. Ennek sikertelensége esetén az Igazgatóság a nem állami fenntartót megillető soron következő havi normatív hozzájárulás és támogatás összegéből visszatartja a fizetési kötelezettség összegét, valamint a késedelmi kamatot. (9) A kincstár a normatív hozzájárulás és támogatás elszámolásának feldolgozása után a jóváhagyott költségvetési hozzájárulásokról és az előző évi ténylegesen igénybe vett normatív hozzájárulásról és támogatásról a tárgyévet követő év március 20-ig adatszolgáltatást nyújt a miniszter és az államháztartásért felelős miniszter részére az általuk meghatározott és a kincstár részére március 1-jéig megküldött formában. Az adatszolgáltatást nem állami fenntartónként, fenntartó típusonként, egyházi köznevelési intézmények esetében egyházanként is összesítve, fővárosi, megyei összesítésben jogcím szerinti részletezéssel kell elkészíteni a nem állami fenntartó részére kiutalt támogatás mértékéről, az ellátottak számáról, meghatározva a feladatot ellátó nem állami fenntartók, köznevelési intézmények, feladat-ellátási helyek számát is. (10) A köznevelési feladatok ellátását év közben megszüntető, szüneteltető nem állami fenntartónak a tevékenység szüneteltetésétől, megszüntetésétől számított harminc napon belül kell elszámolnia. Az illetékes kormányhivatal öt napon belül értesíti a nem állami fenntartó székhelye szerinti Igazgatóságot, ha tudomása van e bekezdés szerinti megszűnésről, szüneteltetésről. (11) Ha elszámoláskor a fenntartó által közölt létszámadatok az igénylési létszámhoz képest tíz százalékot meghaladó mértékben változtak, vagy a nem állami fenntartó befizetési kötelezettsége tíz


százalékkal meghaladja az őt ténylegesen megillető támogatás összegét, az Igazgatóság köteles helyszíni vizsgálatot tartani. 23. § (1) A nem állami fenntartó az általa jogosulatlanul igénybe vett támogatás után igénybevételi kamatot fizet, ha a nem állami fenntartó részére a normatív hozzájárulást és támogatást megállapító jogerős határozat alapján folyósított összeg legalább három százalékkal meghaladja a nem állami fenntartót ténylegesen megillető összeget. Jogosulatlan igénybevételnek minősül az, ha a normatív hozzájárulásra és támogatásra való jogosultság jogszabályi feltételei részben vagy egészben nem teljesülnek, vagy a nem állami fenntartó a normatív hozzájárulások és támogatások teljes összegét vagy annak egy részét nem az arra jogosult köznevelési intézményére, annak alapfeladatára fordította. (2) Az igénybevételi kamat mértéke a) a normatív hozzájárulás és támogatás jogosulatlan igénybevételét megállapító döntés napját magában foglaló naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat, amennyiben a tárgyév július 31-ig a nem állami fenntartó a normatív hozzájárulást és támogatást megállapító határozatban foglalt létszámadatokhoz képest csökkenést jelentett, és a változással érintett időszakban kiutalt normatív hozzájárulás és támogatás legalább három százalékkal meghaladja a nem állami fenntartót ténylegesen megillető normatív hozzájárulás és támogatás összegét, b) a normatív hozzájárulás és támogatás jogosulatlan igénybevételét megállapító döntés napját magában foglaló naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat kétszerese, amennyiben a nem állami fenntartónak az év végi elszámolás során keletkezik visszafizetési kötelezettsége vagy helyszíni ellenőrzés állapít meg jogosulatlanul igénybe vett támogatást. 24. § (1) Az Igazgatóság a megküldött iratok alapján felülvizsgálja, és a helyszínen ellenőrizheti a normatív hozzájárulás és támogatás igénylésének és elszámolásának jogszerűségét. Az ellenőrzés kiterjed az igénybevételi jogosultság jogszabályi feltételei teljesítésének, az igénylési lapon, a változásjelentésben, az elszámoláskor közölt adatok megalapozottságának, továbbá a kötött támogatások felhasználása jogszerűségének vizsgálatára. (2) Az Igazgatóság hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a nem állami fenntartónál és a köznevelési intézményekben a nem állami fenntartó által igényelt normatív hozzájárulás és támogatás igénylésének alapjául szolgáló – a köznevelési intézményben vezetett – nyilvántartások meglétét, vezetését, a tanügy-igazgatási dokumentumokat és ennek alapján az igénylés és az elszámolás megalapozottságát. (3) A (2) bekezdés szerinti vizsgálat eredményeképpen az Igazgatóság kezdeményezheti az illetékes kormányhivatalnál a tanügyi nyomtatványok és nyilvántartások vezetésének ellenőrzését. (4) Ha az Igazgatóság a felülvizsgálata során megállapítja, hogy a nem állami fenntartó normatív hozzájárulását és támogatását megalapozó tanulói és pedagóguslétszám nem egyezik meg a KIRben nyilvántartott október 1-jei vagy február 1-jei állapot szerinti létszámadatokkal, az Igazgatóság adategyeztetés céljából megkeresi a Hivatalt. (5) Ha az Igazgatóság helyszíni ellenőrzést tart, és a jegyzőkönyvben foglaltakat – részben vagy egészben – határozatban állapítja meg, a finanszírozási különbözet kiutalására legkésőbb a határozat jogerőre emelkedését követő második hónap finanszírozásakor kerül sor. Az ellenőrzés során megállapított visszafizetési kötelezettségről az Igazgatóság soron kívül intézkedik a 22. § (5)–(7) bekezdésében és a 23. §-ban meghatározottak szerint. (6) Ha a nem állami fenntartónak az Állami Számvevőszék által lefolytatott normatív állami hozzájárulás és támogatás ellenőrzése során visszafizetési kötelezettsége keletkezik, akkor az ennek megállapításáról szóló döntés kézhezvételét követő tizenhatodik naptól a visszafizetés napjáig a nem állami fenntartót a napi jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő késedelmi kamatfizetési kötelezettség terheli. (7) A normatív hozzájárulás és támogatás átadásával kapcsolatos adatokat, egyéb állami támogatások felhasználását, tandíj, térítési díj, más díj megállapításával, beszedésével kapcsolatos


rendelkezéseket alapfeladatonkénti bontásban elkülönítetten és naprakészen kell nyilvántartani, az ellenőrzésre feljogosított szervek megkeresésére az ellenőrzés lefolytatásához szükséges tájékoztatást meg kell adni, a kért dokumentumokat rendelkezésre kell bocsátani, a helyszíni ellenőrzést lehetővé kell tenni. Az adatok valódiságát az egyes nem állami fenntartóknál, köznevelési intézményeknél megfelelő nyilvántartással, szakmai és pénzügyi dokumentációval kell alátámasztani. A betekintést akkor is biztosítani kell, ha a köznevelési intézményi és a köznevelési intézmény fenntartásával összefüggő nem állami fenntartói könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettséget köznevelési intézményen és nem állami fenntartón kívüli egyéb szervezet látja el. 25. § (1) A kincstár minden év januárjában a 12. § (5) bekezdés szerinti nyilvántartáson keresztül megküldi a miniszter részére a tárgyévre vonatkozó ellenőrzési munkatervét. A miniszter a kincstár az illetékes kormányhivatalok munkatervei alapján a 12. § (6) bekezdés szerint javaslatot tehet a hatóságok együttes ellenőrzésének lefolytatására. (2) A kincstár és az illetékes kormányhivatal minden év november 15-ig az (1) bekezdés szerinti nyilvántartáson keresztül összesítő jelentés formájában tájékoztatja a minisztert a munkaterven felüli ellenőrzésekről. 14. A köznevelési intézményt fenntartó egyház és országos nemzetiségi önkormányzat kiegészítő támogatása igénylésének, elszámolásának és ellenőrzésének rendje 26. § (1) A köznevelési feladatot ellátó egyház számára a költségvetési törvényben meghatározott kiegészítő támogatás megállapítását az egyházi intézményfenntartók részére az illetékes Igazgatóságok által megállapított normatív hozzájárulás és támogatás igénylése és elszámolása alapján a kincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága végzi. (2) A Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság az egyházi intézményfenntartók székhelye szerinti illetékes Igazgatóságok adatszolgáltatása alapján figyelembe vehető gyermek-, tanulólétszám alapján a Ket.-ben szabályozott eljárás keretében a) az októberi igénylés alapján szeptember-január hónapokra, b) a márciusi igénylés alapján február- augusztus hónapokra és szükség esetén az új jogcímekre vonatkozó kiegészítő felmérés adatai alapján január hónapra, határozatban – feladatonkénti, egyházi fenntartónkénti bontásban – állapítja meg a köznevelési feladatot ellátó egyház jogosultságát. (3) A Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság a támogatást havi részletekben tárgyhó ötödik napjáig folyósítja a köznevelési feladatot ellátó egyház részére. (4) Ha a köznevelési feladatot ellátó egyház új igénylő, az igénylési dokumentumhoz köteles csatolni: a) a nyilvántartásba vett adatait igazoló hatósági bizonyítványt, amennyiben az egyház a kért hatósági bizonyítványt nem csatolja, a Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság a szükséges adatokat helyette beszerzi, b) képviselőjének aláírási címpéldányát, adószámát, valamennyi, a kiegészítő támogatással összefüggő bankszámlaszerződésének hiteles másolatát, bankszámlaszámát. (5) A közoktatási feladatot ellátó egyház köteles nyilvántartást vezetni arról, hogy az egyházi intézményfenntartó mely önkormányzattal, milyen feladatra, mennyi időre és hány főre kötött köznevelési szerződést, tett egyoldalú nyilatkozatot. A nyilvántartást a Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság a kiegészítő támogatás megállapítása, elszámolása és ellenőrzése során bekérheti a nyilvántartásban szereplő adatok ellenőrzése céljából. (6) A Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság a köznevelési feladatot ellátó egyház támogatási igényét részben vagy egészben akkor fogadja el, ha az megfelel a jogszabályban meghatározott valamennyi feltételnek.


(7) Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben a 18–25. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. 27. § (1) A köznevelési intézményt fenntartó országos nemzetiségi önkormányzat számára a költségvetési törvényben meghatározott kiegészítő támogatás megállapítását az országos nemzetiségi önkormányzati intézményfenntartó részére megállapított normatív hozzájárulás és támogatás igénylése és elszámolása alapján – külön igénylés nélkül – a Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság végzi. (2) A Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság az országos nemzetiségi önkormányzatok székhelye szerinti illetékes Igazgatóságok adatszolgáltatása alapján figyelembe vehető gyermek-, tanulólétszám alapján a Ket.-ben szabályozott eljárás keretében a) amennyiben az országos nemzetiségi önkormányzat települési önkormányzattól vette át a köznevelési intézményt, az átadás évében, a miniszter által megküldött köznevelési szerződés és a köznevelési intézményt átadó települési önkormányzat által megküldött normatívánkénti létszámadatokat tartalmazó kimutatás alapján július–augusztus hónapokra, b) az októberi igénylés alapján szeptember-január hónapokra, c) a márciusi igénylés alapján február-augusztus hónapokra, szükség esetén az új jogcímekre vonatkozó kiegészítő felmérés adatai alapján január hónapra határozatban – feladatonkénti bontásban – állapítja meg az országos nemzetiségi önkormányzati intézményfenntartó (1) bekezdés szerinti jogosultságát. (3) A kiegészítő támogatás (2) bekezdés a) pontja szerinti összegének utalására, amennyiben az átadott köznevelési intézmény és az országos nemzetiségi önkormányzati intézményfenntartó szerepel a fejlesztési tervben, egy összegben előlegként a köznevelési szerződés aláírását követő második hónapban kerül sor. A (2) bekezdés b) pontja szerinti határozat meghozataláig a (2) bekezdés a) pontja szerinti összeg kerül előlegként folyósításra. A Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság a (2) bekezdés b)–c) pontja szerinti támogatást havi részletekben tárgyhó ötödik napjáig folyósítja az országos nemzetiségi önkormányzati intézményfenntartó számára. Az átadás évében július–december hónapokra az elszámolás alapja az október 1-jei létszám. (4) Az országos nemzetiségi önkormányzati intézményfenntartó köteles nyilvántartást vezetni arról, hogy mely önkormányzattal, milyen feladatra, mennyi időre és hány főre vett át közoktatási intézményt. A nyilvántartást a Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság a kiegészítő támogatás megállapítása, elszámolás és ellenőrzése során bekérheti a nyilvántartásban szereplő adatok ellenőrzése céljából. (5) Amennyiben a fenntartói jog átadásáról szóló megállapodás eltérően nem rendelkezik, az országos nemzetiségi önkormányzat az átadás évében normatív hozzájárulásra és támogatásra július-augusztus hónapokra a (2) bekezdés a) pontja alapján, szeptemberétől előleg formájában jogosult. Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben a 18–25. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. 15. A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény normatív hozzájárulásának és támogatásának igénylése, folyósítása, elszámolása és ellenőrzése 28. § (1) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményt, mint a köznevelési intézmény fenntartóját a köznevelési intézmény alapító okiratában meghatározott köznevelési feladatok ellátásához a költségvetési törvényben meghatározott normatív hozzájárulás és támogatás illeti meg. (2) A normatív hozzájárulás és támogatás igénylése – a 18. § (2) bekezdésben foglaltak szerint – az oktatásért felelős minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) által a felsőoktatási intézménynek


megküldött adatlapon és meghatározott határidőben történik. Az adatokat a köznevelési intézmény tanügyi dokumentumai és nyilvántartásai alapján az érintett tanévek változásai szerint a költségvetési törvény előírásainak figyelembevételével kell megküldeni. (3) A költségvetési törvényben meghatározott normatív hozzájárulás és támogatás alapján számított költségvetési támogatás és a felsőoktatási intézmény költségvetésében a köznevelési feladatok ellátására biztosított támogatás különbözetét a minisztérium a fejezeti előirányzatai között megtervezett köznevelési normatív előirányzat terhére – a rendelkezésre álló összeg erejéig – előirányzat átcsoportosítással biztosítja. (4) A felsőoktatási intézmény költségvetésében a köznevelési feladatok ellátására biztosított normatív hozzájárulást és támogatást a kincstár a központi költségvetési szervekre vonatkozó szabályok szerint folyósítja a felsőoktatási intézménynek. (5) A köznevelési feladatok ellátására biztosított normatív hozzájárulás és támogatás elszámolása a jogosultsági adatok alapján elkészített, a minisztérium által megküldött elszámolási adatlap segítségével – elkülönítetten – a felsőoktatási intézmény éves költségvetési beszámolójának keretében történik. (6) Ha a felsőoktatási intézmény a költségvetési törvény alapján a köznevelési feladatainak ellátásában jogosult olyan támogatás igénybevételére, amelyet nem normatív támogatásként határoz meg a törvény, abban az esetben a költségvetési törvényben meghatározott előirányzat terhére a törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály eljárási rendje szerint vehető igénybe a jogcím alapján biztosított költségvetési támogatás. (7) Ha a költségvetési évet érintően, év közben a jogosultságok változása vagy annak végrehajtása során az állami felsőoktatás támogatásának módosítása szükségessé válik, akkor a köznevelési feladatok ellátásának támogatásával összefüggésben a minisztérium intézkedik. (8) A felsőoktatási intézmény által ellátott köznevelési feladatok költségvetési támogatásának ellenőrzése a központi költségvetési szervek ellenőrzésének részeként, annak szabályai szerint történik. 16. A köznevelési intézményekben térítésmentesen, valamint térítési díj, tandíj ellenében biztosított köznevelési közfeladatok 29. § (1) Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsőoktatási intézmény, a települési önkormányzat. a nemzetiségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: önkormányzat) és az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményben az Alaptörvény XI. cikk (2) bekezdésben foglaltak alapján térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladat: a) az óvodában aa) az óvodai foglalkozás, és a heti kötelező időkeret terhére a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő, a tartósan beteg és a sajátos nevelési igényű gyermek számára megszervezett felzárkóztató foglalkozás, ab) gyermekek – rendeletben meghatározott – egészségfejlesztése, a kötelező rendszeres egészségügyi felügyelet, b) az általános iskolában, a középfokú iskolában ba) a tanórai foglalkozás, a heti kötelező időkeret terhére a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a tartósan beteg és a sajátos nevelési igényű gyermek számára megszervezett felzárkóztató foglalkozás, bb) az első szakképesítésre való felkészülés, a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha) és tisztálkodási eszköz, az első szakmai vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt a szakmai érettségi bizonyítvány megszerzéséig és az adott vizsgatárgyból


a szakmai érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen szakmai érettségi vizsga első javító és pótló vizsgája; bc) a tanköteles korú tanulót kivéve, ugyanazon évfolyam második és további alkalommal történő megismétlése abban az esetben, ha arra nem azért van szükség, mert a tanuló a tanulmányi követelményeket nem teljesítette; bd) az iskola pedagógiai programjában nevesített kötelező tanórai foglalkozás, és az osztályok heti időkerete terhére megszervezett kötelező és a nem kötelező időkeret terhére szervezett egyéb foglalkozás, be) az iskolában az iskola nyitvatartási ideje alatt szervezett tanulmányi és szakmai verseny, szakkör, érdeklődési kör, diáknap, az énekkari foglalkozás, más művészeti tevékenység, az iskolai sportkör, a házibajnokság, az iskolák közötti verseny, bajnokságok, bf) az iskola nyitva tartásának és a jogszerű benntartózkodás ideje alatti és az étkezés ideje alatti felügyelet, bg) az érettségi vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt az érettségi bizonyítvány megszerzéséig és az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga első javító és a pótló vizsgája, bh) a tanulmányok alatti vizsga, kivéve a független vizsgát; bi) a tanulók – rendeletben meghatározott – egészségfejlesztése, a kötelező rendszeres egészségügyi felügyelet; bj) a közismereti képzés elsajátítására irányuló vagy a tartós gyógykezelés miatt létesített vendégtanulói jogviszony; c) kollégiumban ca) a kollégiumi és externátusi foglalkozás, a lakhatási feltétel biztosítása; cb) a folyamatos pedagógiai felügyelet, rendeletben meghatározott egészségfejlesztés, a kötelező rendszeres egészségügyi felügyelet; d) a nevelési-oktatási intézmény létesítményeinek, eszközeinek használata a térítésmentes szolgáltatás igénybevételekor; e) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló esetén az állapotának megfelelő intézményi ellátás. (2) Az alapfokú művészetoktatásban való részvétel minden esetben térítésmentes a halmozottan hátrányos helyzetű, a testi, érzékszervi, középsúlyos és enyhe értelmi fogyatékos, valamint az autista tanulónak. (3) A köznevelési törvény 2. § (2) bekezdésében meghatározottak mellett térítésmentes a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő nevelés, a fejlesztő felkészítés és a fejlesztő iskolai oktatás. 30. § (1) Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ az állami felsőoktatás intézmény, az önkormányzat, az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekben térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások: a) a 29. §-ban meg nem határozott egyéb foglalkozások; b) az alapfokú művészetoktatásban a heti hat tanórai foglalkozás a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, valamint tanévenkénti egy meghallgatás és egy művészi előadás, valamint e szolgáltatások körében az iskola létesítményeinek, felszereléseinek használata, továbbá az állami vizsga és a tanulmányok alatti vizsga; c) a nem tanköteles tanulónak a középfokú iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor a 29. § (1) bekezdés b)– c) pontjában meghatározottak, d) az igazolható költségek mértékéig, ha a 29. § (1) bekezdés be) pontjában felsorolt feladatok megszervezésére nem a köznevelési intézményben kerül sor, f) a 29. § (1) bekezdés bh) pontja szerinti független vizsga.


(2) A gyermek, a tanuló a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezésért a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározottak szerint térítési díjat fizet. (3) Az iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék – annak hiányában a szülői szervezet (közösség), az intézményi tanács és az iskolában az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével – meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési-oktatási intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni. 31. § (1) Az állami szerv, az állami felsőoktatási intézmény, az önkormányzat és az önkormányzatok által létesített társulás által fenntartott köznevelési intézményekben a térítési díj összege tanévenként, a szakmai feladatra a tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának a) tizenöt–huszonöt százaléka a 30. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott esetben; b) húsz–negyven százaléka a 30. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetben. (2) Vendégtanulói jogviszony – a 29. § (1) bekezdés bj) pontjában foglaltakat kivéve – térítési díj fizetése mellett létesíthető. A vendégtanulói jogviszony esetén a térítési díj mértéke legfeljebb a szakmai feladatra a tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának háromharminc százaléka lehet. (3) A térítési díjat – a fenntartó által meghatározottak szerint – a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell, azonban egy tanítási évben a térítési díj összege nem lehet kevesebb az (1) bekezdésben meghatározott alsó határértéknél. (4) A 30. § (1) bekezdés bg) pontjában meghatározott vizsgázók körén túl az érettségi vizsga az alábbiak szerint díjköteles: a) a középszintű érettségi vizsgáért – amennyiben a vizsgázó a jelentkezését nem egy adott középiskolába nyújtja be – az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 15 %ának megfelelő, b) az emelt szintű érettségi vizsgáért az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 25 %-ának megfelelő, összeget kell fizetnie. (5) A 30. § (1) bekezdés f) pontja szerinti független vizsga díját tantárgyanként kell megállapítani, úgy, hogy tantárgyanként a vizsgadíj összege nem lehet magasabb, mint az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 3,75 %-a. 32. § (1) Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsőoktatási intézmény, az önkormányzat és az önkormányzati társulás által köznevelési intézményekben tandíjért igénybe vehető szolgáltatások: a) az alapfokú művészetoktatásban a heti hat tanórát meghaladó tanórai foglalkozás, a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második vagy további alkalommal történő megismétlése, továbbá minden tanórai foglalkozás annak, aki nem tanköteles, feltéve, hogy nem áll tanulói jogviszonyban a nappali rendszerű vagy nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban, valamint annak, aki huszonkettedik életévét betöltötte; b) a nevelési-oktatási intézményben a pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás; c) középfokú iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlése; d) a tanulói jogviszony ideje alatt a második vagy további szakképesítésre való felkészülés, beleértve a második vagy további szakmai vizsgát, annak javító és pótló vizsgáit is,


e) a tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi vizsga, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító és pótló vizsgája, f) a tanulói jogviszony megszűnése után a szakmai vizsga – beleértve a javító- és pótló vizsgát is, továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett szakmai vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga. (2) A tanuló – a vendégtanulói jogviszonyt kivéve - a második és a további tanulói jogviszonya után tandíjat fizet. (3) A tandíj mértéke – a külföldi nevelési-oktatási intézmény és a nemzetközi iskola kivételével – tanévenként nem haladhatja meg a szakmai feladatra – a tanévkezdéskor számított – folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A tandíjat – a kötelező feladatellátásban részt nem vevő, a külföldi nevelési-oktatási intézmény és a nemzetközi iskola kivételével – a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell. (4) A fenntartó határozza meg azokat a szabályokat, amelyek alapján a nevelési-oktatási intézmény vezetője dönt az e rendeletben meghatározottakon kívüli további térítésmentes ellátásról, a térítési díj és a tandíj összegéről, a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről és a befizetés módjáról. 33. § (1) Az egyházi és magánintézmény szolgáltatásainak igénybevételét tandíj fizetéséhez kötheti, kivéve, ha az egyházi vagy a magánintézmény közoktatási megállapodás, köznevelési szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat alapján részt vesz a köznevelési közszolgálati feladatok ellátásában, ebben az esetben a 29-32. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni. (2) A külföldi nevelési-oktatási intézmény és a nemzetközi iskola szolgáltatásainak igénybevételét tandíjfizetéshez kötheti. Ha a köznevelési törvény 90. § (7) bekezdése alapján a miniszter köznevelési szerződést kötött a külföldi nevelési-oktatási intézmény vagy a nemzetközi iskola fenntartójával, a fenntartó a megállapodásban rögzítettek szerint csökkenteni köteles a tandíj mértékét. (3) Az egyházi és magánintézmény fenntartója – figyelemmel az (1) bekezdésben foglaltakra – határozza meg azokat a szabályokat, amelyek alapján a köznevelési intézmény vezetője dönt a tandíj mértékéről, az adható kedvezményekről, és a befizetés módjáról. 17. Hatályba léptető rendelkezés 34. § (1) Ez a rendelet – (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – 2012. szeptember 1-jén lép hatályba. (2) A 12. § (4) bekezdése 2012. október 2-án lép hatályba. (3) A 29-33. § rendelkezéseit első alkalommal a 2013/2014-es nevelési évtől, tanévtől kell alkalmazni azzal, hogy a fenntartó 2013. március 31-ig köteles a díjfizetéssel kapcsolatos fenntartói és intézményi dokumentációkat felülvizsgálni és e rendelkezések alapján módosítani. (4) A Hivatal 2013. május 31-ig kialakítja a KIR minőségfejlesztési és minőségbiztosítási rendszerét. 18. Átmeneti rendelkezések 35. § (1) Az illetékes kormányhivatal 2013. augusztus 31-ig papír alapon továbbítja a 3. § (3) bekezdés és a 4. § (4) bekezdés szerinti okiratokat, valamint a bejelentés és a változás-bejelentés okát, és a 2. § (3)-(4) bekezdésben leírtakra figyelemmel a megváltozott adatokat. (2) Az illetékes kormányhivatal és a jegyző a 12. § (2) bekezdés szerinti jelentését első alkalommal 2012. szeptember 5-15. között küldi meg.


36. § (1) A köznevelési intézmény vezetője felel azért, hogy valamennyi a köznevelési intézménnyel 2012. szeptember 1-jén érvényes jogviszonyban álló személy – kivéve azt, akit az 5. § alapján már kijelentettek – a valóságnak megfelelő adatait, a köznevelési törvényben meghatározott adattartalommal rögzítse a KIR-ben és 2012. december 31-ig megküldje a KIR részére. A köznevelési intézmény vezetője az adatközlést megelőzően köteles felülvizsgálni az aktív és szünetelő jogviszonyok alanyainak a KIR-ben tárolt adatainak valódiságát, és ha szükséges az e bekezdésben meghatározott jelentéssel egyidejűleg változás-bejelentést tenni. (2) Az óvoda vezetője köteles a valamennyi óvodás gyermek számára oktatási azonosító számot igényelni, vagy amennyiben a gyermek már rendelkezik oktatási azonosító számmal a jogviszony létrejöttének idejére visszamenőleg a jogviszonyt az (1) bekezdés szerint bejelenteni. (3) A nevelési-oktatási intézmény köteles az óraadó pedagógussal fennálló jogviszonyt az (1) bekezdés szerint bejelenteni. 37. § Az illetékes kormányhivatal és a fővárosban a főjegyző 2012. december 31-ig ellátja a 8. §ban meghatározott feladatokat és működteti a 15-17. § szerint a pedagógusok helyettesítésére létrehozott helyettesítési rendszert. Az illetékes kormányhivatal és a főjegyző 2012. december 31-ig átadja az állami intézményfenntartó központnak a helyettesítési rendszerben nyilvántartott adatokat és okiratokat, továbbá a hatáskör megváltozásáról értesíti a helyettesítő pedagógusokat, valamint a 2012. évi működtetésről szóló záró jelentést készít 2012. december 31-ével, amit a KIR-en keresztül tizenöt napon megküld a miniszter részére. 38. § Ha a pedagógus helyettesítési rendszerébe felvételét kérő személy – törvényi rendelkezés hiányában – nem rendelkezik az 5. § (1) bekezdés szerinti oktatási azonosító számmal, az oktatási azonosító szám helyett a 16. § (2) bekezdés szerinti kérelemben közölni kell annak a köznevelési intézmény OM azonosítóját és a foglalkoztatásának idejét, ahol pedagógus munkakörben vagy óraadóként foglalkoztatták. 19. Hatályon kívül helyező rendelkezés 39. § Hatályát veszti a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet. Budapest, 2012. Orbán Viktor miniszterelnök s.k.

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

Recommend Documents