Csorvás Város Önkormányzatának Jegyzőjétől
ELŐTERJESZTÉS Csorvás Város Önkormányzatának Képviselő-testületéhez Csorvás Város Önkormányzata gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2015. évi ellátásáról
Tisztelt Képviselő-testület! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 96.§ (6) bekezdése alapján a települési önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31-éig – a külön jogszabályban meghatározott tartalommal - átfogó értékelést készít. Az értékelést meg kell küldeni a Békés Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Szociális és Gyámügyi Osztályának, mint illetékes gyámhatóságnak. A gyámhatóság az értékelés kézhezvételétől számított harminc napon belül javaslattal élhet a települési önkormányzat felé. Amennyiben javaslat érkezik, a képviselő-testületnek hatvan napon belül érdemben meg kell vizsgálnia azt, és az állásfoglalásáról, intézkedéséről tájékoztatnia kell a gyámhatóságot. A települési önkormányzat átfogó értékelésének tartalmi követelményeit a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet 10. számú melléklete határozza meg. A jogszabályban meghatározott tartalmi követelmények alapján az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról az alábbiakban számolok be: 1. Csorvás város demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira Az alábbi táblázatban Csorvás város lakónépességének alakulását tekinthetjük át 2011-2015 között: Népességi adatok (A Cs orvás on lakóhellyel rendelkezők megoszlás a 2011-2015 között)
5350
5323
5300 5250
5251
5249
5200 Fő
5150 5120
5100 5050
5038
5000 4950 4900 4850 Népességi adatok
2011
2012
2013
2014
2015
5249
5323
5251
5120
5038
Év
2 A következő ábrán Csorvás város lakosságát korcsoportonkénti bontásban láthatjuk. Csorvás Város lakónépessége korcsoportonként 83 110 394 1 165
139 0-2 év: 83 fő 3-5 év: 110 fő 6-14 év: 394 fő 15-17 év: 139 fő
58 387
18 év: 58 fő 19-24 év: 387 fő 25-62 év: 2702 fő 63-: 1165 fő 2 702
A lakónépesség száma 5038 fő, melyből a kiskorúak száma 784 fő, azaz az összlakossághoz viszonyítva a kiskorúak aránya 15,56 %, melynek korcsoportonkénti megoszlását a következő diagram mutatja. A kiskorúak korcsoportonkénti megoszlása 2015. december 31-én Csorváson
58
83
139
110 0-2 éves: 83 fő 3-5 éves: 110 fő 6-14 éves: 394 fő 15-17 éves: 139 fő 18 éves: 58 fő
394
3
2. Az Önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások biztosítása Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A jegyző megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege, és a család vagyona a jogszabályban meghatározott értéket nem haladja meg. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a) a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, b) meghatározott természetbeni támogatásnak, c) a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére. A b) pontban meghatározott természetbeni támogatás azt jelenti, hogy a jegyző annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel, illetve ha a kedvezményre való jogosultság a tárgyév november 1-jén is fennáll, a tárgyév november hónapjára tekintettel is természetbeni támogatást nyújt (2015. évben 5.800 Ft értékben) fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában. 2014. december 31. napján 211 fő rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeket tartottunk nyilván. A 2015. év folyamán 183 fő számára állapítottuk meg ezt a jogosultságot, míg 217 fő esetében a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megszűnt, a jogosultsági idő lejárta miatt. A 2015. december 31-én rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő 177 fő közül 167 fő kiskorú mellett 10 fő nagykorú szerepelt kedvezményezettként a nyilvántartásunkban. A szülő vagy a nagykorú jogosult erre irányuló kérelme alapján 2015-ben nem került sor az ellátás megszüntetésére, ugyanakkor gyámhatósági intézkedésre tekintettel 5 fő kiskorú rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága szűnt meg a gyermekek nevelésbe vételének okán. 2015. augusztus hónapban 115 család 203 gyermeke (189 fő kiskorú és 14 fő nagykorú) részesült a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó természetbeni támogatásban (Erzsébet utalvány formájában), 2015. novemberében pedig 103 család 182 gyermek (172 fő kiskorú és 10 fő nagykorú) jogán vehette fel ugyanezt a támogatást. A 2015. december 31-én rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesített családok száma a gyermekek száma szerint: 1 gyermek 49 24
2 gyermek
3 gyermek
4 vagy 5 6 vagy több gyermek gyermek 31 9 8 1 Ebből: gyermekét egyedülállóként nevelő szülő 14 2 3 0
Összesen 98 43
A 2015. december 31-én rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek száma életkor szerint: 6 éves kor alatt 57 2
7-14 éves
15-18 éves
19-
82 30 8 Ebből: tartósan beteg, fogyatékkal élő gyermek 2 5 0
Összesen 177 9
4
A következő táblázatban a 2015. december 31. napján rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesült gyermekek száma látható, akik e jogosultságuk megállapításakor - a nyugdíjminimummal számolva (28.500,- Ft) - az alábbi egy főre jutó jövedelemmel rendelkező családban éltek: Egy főre jutó jövedelem a családban, a nyugdíjminimumhoz (28500,- Ft/hó) viszonyítottan A nyugdíjminimum felét nem éri el A nyugdíjminimum fele, vagy több, de a nyugdíjminimumot nem éri el Nyugdíjminimumot eléri, illetve meghaladja Összesen
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek száma (fő) 4 108 65 177
Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás Erre a pénzbeli ellátásra a Gyvt. rendelkezései szerint az jogosult, aki - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek családbafogadó gyámjául kirendelt hozzátartozója, - aki a gyermek tartására köteles, és nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban, időskorúak járadékában vagy olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik. Ilyen típusú támogatás megállapítására – az arra való jogosultság hiánya miatt – 2015-ben nem került sor. Önkormányzati segély és települési támogatás A települési önkormányzat képviselő-testülete a gyermeket nevelő családokat 2015. január 1. napja és február 28. napja között rendkívüli támogatásként adható önkormányzati segélyben részesítette abban az esetben, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzdött, vagy a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. A szociális ellátórendszer 2015. március 1. napján bekövetkezett átalakításával a gyermek(ek) betegségének kezelése, a családban az iskoláztatás miatt jelentősen növekedett anyagi terhek enyhítése céljából újabb támogatási formaként megjelent a rendkívüli élethelyzetben adható települési támogatás, melynek összege támogatási alkalmanként az egy gyermeket nevelő családok esetén 5.000,- Ft, kettő vagy több gyermeket gondozó családok esetén 6.000,- Ft. Az önkormányzat 2015-ben a gyermeket nevelő szülők erre irányuló kérelmének helyt adva, 61 alkalommal nyújtotta ezt a tárgyévben kétféle elnevezéssel illetett, de azonos jogcímen megítélhető támogatást, összesen 328.000,- Ft összegben. A Képviselő-testület 2015. március 1. napjától állapított meg a gyermek születéséhez nyújtható támogatást, abban az esetben, ha az újszülöttet gondozó szülők egyike vagy mindkettőjük a településen lakóhellyel rendelkezik, és életvitelszerűen Csorváson él. A 10.000,- Ft-os támogatás folyósítására két módon kerülhet sor, a szülők választása szerint vagy a Magyar Állam által nyújtott életkezdési támogatás kiegészítéseként, a gyermek nevére nyitott Start-számlára utalással, vagy készpénzben való kifizetéssel. Ilyen típusú támogatást 2015-ben 18 alkalommal nyújtott az önkormányzat, amelyek18 újszülött életkezdését összesen 180.000,- Ft kifizetésével segítette. A Képviselő-testület egyedi döntése alapján azok a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő kiskorúak és nagykorúak, akiknek e jogosultsága 2015. augusztus 1. napján fennállt, egyszeri, jogosult gyermekenként 10.000,- Ft készpénz támogatásban részesültek beiskolázásuk
5 zökkenőmentességének elősegítése érdekében. 2015. szeptember 10-én 115 család 203 gyermeke részesült ilyen támogatásban. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők közül azok, akiknek jogosultsága 2015. november 1. napján fennállt, 2015. december 15-én gyermekenként ismét 10.000,- Ft készpénztámogatásra voltak jogosultak. Ezzel 103 szülő 187 gyermekét mindösszesen 1.870.000 Ft-tal segítettük. Eseti képviselő-testületi döntéssel további támogatásban részesültek azok a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő szülők, akik egy másik település speciális ellátást nyújtó nevelési-oktatási intézményében biztosítják gyermekük számára a nappali rendszerű tanulmányok folytatását. A köznevelési intézmények nyolc speciális nevelési igényű gyermek tanulói jogviszonyát igazolták. Számukra egyszeri, jogosult gyermekenként 60.000,- Ft összegű készpénztámogatást nyújtottunk, összesen 480.000,- Ft értékben. A képviselő-testület - annak érdekében, hogy ezek a korai fejlesztésben-gondozásban részt vevő, különleges bánásmódot igénylő, illetve fogyatékossággal élő gyermekek a számukra legmegfelelőbb, de helyben el nem érhető fejlesztéshez jussanak – a speciális oktatási-nevelési intézménybe való utazás pénzügyi fedezetének biztosításához kívánt ilyen módon hozzájárulni. Óvodáztatási támogatás A települési önkormányzat jegyzője a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülője részére, aki a gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodott a gyermek rendszeres óvodába járásáról - első alkalommal a gyermek óvodai beíratását követően - pénzbeli támogatást folyósított. Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapítására irányuló kérelmet a szülő legfeljebb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig terjeszthette elő, amelyben a gyermeke az ötödik életévét betöltötte. A Gyvt. rendelkezéseinek változása – az óvodáztatási támogatás és a halmozottan hátrányos helyzet megállapításának esetében - arra irányult, hogy e támogatási forma a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi életkorban történő rendszeres óvodába járását segítse elő. A támogatás első alkalommal folyósított összege gyermekenként 20.000 Ft, majd az óvodai nevelési jogviszony fennállása alatt, a jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén gyermekenként 10.000 Ft volt. A támogatást, melyet teljes mértékben a központi költségvetés finanszírozott, a tárgyév június és december hónapjában biztosítottunk a jogosult számára. 2015. augusztus 31. napjával a Gyvt. megszüntette ezt a támogatási formát, mivel 2015. szeptember 1. napjától a jogszabály szerinti - a gyermekek 3 éves korában beálló - kötelező óvodáztatás lépett hatályba. Az óvodáztatási támogatást 2015. júniusában már csak egy gyermek szülője számára folyósítottuk 10.000,- Ft összegben. Az ő jogosultsága a tankötelezetté válásával szűnt meg.
A hátrányos helyzet / halmozottan hátrányos helyzet vizsgálata és megállapítása A Gyvt. 67/A.§ (1)-(2) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: „(1) Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó gyámról – önkéntes nyilatkozata alapján – megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, b) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 33.§-a szerinti aktív korúak ellátására
6
c)
(2) a)
b) c)
jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéshez szükséges feltételek. Halmozottan hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll, a nevelésbe vett gyermek, az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt.”
Településünkön a 2015. december 31-én nyilvántartott 177 rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek közül 23 fő hátrányos helyzetű, és 35 fő halmozottan hátrányos helyzetű volt. A gyermekek számára a hátrányos helyzet/halmozottan hátrányos helyzet megállapítása számos többletkedvezményre biztosít jogosultságot. Ilyen jogosultság például az, hogy: minden esetben ingyenes a hátrányos, vagy a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló részére az első alapfokú művészetoktatásban való részvétel, ők térítési díjat nem fizetnek; amennyiben az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, előnyben kell részesítenie a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat; a www.felvi.hu honlap tájékoztatása szerint minden képzési területen, tehát az alapképzésben, az osztatlan képzésben, a mesterképzésben és a felsőoktatási szakképzésben a felvételi eljárás során többletpont adásával előnyben kell részesíteni azt a jelentkezőt, aki a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetét megfelelően igazolja; a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók iskolai sikeressége érdekében óvodai fejlesztő programot, valamint képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést kell szerveznie az óvodának, iskolának. A programokban megvalósuló tevékenységek az együttnevelés, az egyéni tanulástámogatás, a szülőkkel való kapcsolattartás és az intézményfejlesztés; a középfokú oktatási intézményekbe történő bejutás, a sikeres továbbtanulás érdekében a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű, köztük a roma tanulókat célzó ÚtravalóMACIKA Ösztöndíj programba való bekerülés lehetősége; az Arany János Tehetséggondozó Program, az Arany János Kollégiumi Program és az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program az érettségi megszerzéséhez és a felsőfokú tanulmányok folytatásához szükséges felszereléshez, a sikeres szakmaszerzéshez nyújt tanulási, szociális egészségügyi támogatást a hátrányos, és a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a rászoruló tanulók számára, kollégiumi elhelyezéssel; a hátrányos, vagy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek és családja jogosult arra, hogy a kedvezményekről tájékoztatást, és a támogatások igénybevételéhez segítséget kapjon a gyermekjóléti szolgálattól. A 2015-ben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő családok közül 59 gyermek szülei kérték a gyermekük hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetének a megállapítását. Közülük egy gyermek esetében az erre irányuló kérelmet el kellett utasítani, mert esetében nem álltak fenn a jogszabályban előírt körülmények. A hátrányos helyzetű gyermekeket nevelő családok száma 2015. december 31-én 14 volt, és 16 családban nevelkedtek halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek. (A számok nem tartalmazzák a
7 nevelőszülőknél nevelkedő, ott ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket.) A következő táblázatban a 2015. december 31. napján rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek, és a nagykorúvá vált gyermekek számát tüntettük fel, továbbá azt, hogy közülük hányan voltak hátrányos helyzetűek, illetve halmozottan hátrányos helyzetűek. A kimutatásból látható, hogy a hátrányos helyzetre és a halmozottan hátrányos helyzetre vonatkozó egyes jogszabályi feltételek hány gyermek tekintetében valósultak meg a jelzett időpontban. Jogosul tak Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben száma 0-2 részesülő gyermekek és nagykorúvá vált gyermekek éves (fő) száma 2015. december 31. napján
összesen Megállapított a szülő(k) alacsony iskolai végzettsége miatt hátrányos a szülő(k) alacsony helyzetűek foglalkoztatottsága miatt száma az elégtelen lakókörnyezet/ lakáskörülmények miatt összesen a szülő(k) Ebből: Megállapított alacsony iskolai végzettsége és alacsony foglalkoztatottsága miatt halmozottan a szülő(k) alacsony hátrányos foglalkoztatottsága és az elégtelen helyzetűek lakókörnyezet/ száma lakáskörülmények miatt a szülő(k) alacsony iskolai végzettsége és az elégtelen lakókörnyezet/ lakáskörülmények miatt a szülő(k) alacsony iskolai végzettsége és alacsony foglalkoztatottsága miatt, továbbá az elégtelen lakókörnyezet/ lakáskörülmények miatt
Ebből: 3-5 éves
18 6-13 14-17 évesnél éves éves idősebb
177
20
26
83
32
16
23
2
3
14
2
2
14
1
2
8
1
2
6
0
0
5
1
0
3
1
1
0
0
35
3
1
21
9
1
14
2
0
8
3
1
3
0
0
2
1
0
1
0
0
0
1
0
17
1
1
11
4
0
A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat A Képviselő-testület 2015-ben is úgy döntött, hogy csatlakozni kíván a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjprogramhoz, ezért a 2016. évi költségvetésében is biztosít forrást erre a célra. A 2014. évben kiírt pályázatunk kapcsán már ismert volt a felsőoktatásban tanulók illetve a végzős középiskolások előtt az így elnyerhető támogatás lehetősége, ám az ő kérelmüknek eleget téve 2015-ben még csak két, korábban (2013-ban) megállapított „B” típusú és három, 2014-ben megállapított „A” típusú támogatott pályázónak folyósítottunk havonta pénzellátást. A 2015. őszén kiírt ösztöndíjprogramra 7 pályázat érkezett. Két pályázó kérelmét formai hiba miatt ki kellett zárni az elbírálásból, öt „A” típusú pályázatot benyújtó felsőoktatásban tanuló diák azonban havonta 10.000 Ft/fő összegű pénzbeli támogatásra szerzett jogosultságot. A megítélt támogatásokat 2016-tól folyósítja tíz jogosultsági hónapban az önkormányzat.
8
A gyermekétkeztetés Településünkön a gyermekétkeztetést évek óta a Csorvási Szolgáltató Nonprofit Kft. látja el. A Gyvt. erre az ellátásra vonatkozó rendelkezései 2015-ben három alkalommal változtak. A következőkben ismertetjük a 2015/2016-os tanév/nevelési év megkezdésekor hatályos 151. § (5) bekezdését, melyből kiderül, hogy a szülők milyen jogcímeken igényelhetnek kedvezményt intézményi gyermekétkeztetésben résztvevő gyermekük részére. „Gyvt. 151. § (5): A gyermekétkeztetés során az intézményi térítési díj 100%-át normatív kedvezményként kell biztosítani (a továbbiakban: ingyenes étkezés) a) a bölcsődei ellátásban vagy óvodai nevelésben részesülő gyermek után, ha aa) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, ab) tartósan beteg vagy fogyatékos, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek, ac) olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek, ad) olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130%-át, vagy ae) nevelésbe vették; b) az 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló után, ha ba) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy bb) nevelésbe vették; c) azon a) és b) pont szerinti életkorú, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után, akit fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben helyeztek el; d) az 1-8. évfolyamon felül nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló után, ha da) nevelésbe vették, vagy db) utógondozói ellátásban részesül. (5a) A gyermekétkeztetés során az intézményi térítési díj 50%-át normatív kedvezményként kell biztosítani (a továbbiakban: kedvezményes étkezés) a) az 1-8. évfolyamon felül nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló után, ha rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül; b) az 1-8. és az azon felüli évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló után, ha olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek, feltéve, hogy az (5) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján a tanuló nem részesül ingyenes étkezésben; c) az (5) bekezdés b) és d) pontja szerinti életkorú, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek után, feltéve, hogy az (5) bekezdés b)-d) pontja alapján a gyermek nem részesül ingyenes étkezésben. (5b) Az ingyenes vagy kedvezményes étkezés jogosultsági feltételeinek fennállását a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint kell igazolni. (6) A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe.” Csorváson a gyermekétkeztetést havonta átlagosan 314 gyermek vette igénybe. Közülük 225 gyermek 50%-os vagy 100 %-os kedvezményben részesült, ami az étkeztetésben résztvevők 72 %át teszi ki.
9 A 2015. évben kedvezményes gyermekétkeztetésben részesülők átlagos statisztikai létszáma:
Térítés mértéke 100 % -os térítési díjkedvezménnyel étkezők 50%-os térítési díjkedvezménnyel étkezők Az étkezésért teljes térítési díjat fizetők Összesen
Kedvezményben részesülők száma (fő) Általános Iskola Óvoda és Bölcsőde (napközisek és Összesen menzások) 119
80
199
0
26
26
12
77
89
131
183
314
3. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása A Gyvt. 94. § (1)-(2) bekezdései alapján a települési önkormányzat feladata a gyermekvédelem helyi ellátó rendszerének kiépítése és működtetése, az önkormányzat területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése. A települési önkormányzat a Gyvt-ben foglaltak szerint biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében a gyermekjóléti szolgáltatást, a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását, szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást. Csorvás Város Önkormányzata a Gyvt. 39-40. §-aiban rögzített gyermekjóléti szolgáltatási feladatait 2015-ben is az Orosházi Kistérség Többcélú Társulása fenntartásában működő Orosházi Kistérség Egyesített Gyermekjóléti Központja és Családsegítő Szolgálata által, az intézmény Csorvás, Kossuth u. 12. sz. alatti telephelyén, társulás keretében biztosította. A gyermekjóléti szolgáltatást végző családgondozó külön beszámolóban ad tájékoztatást a 2015. évi munkájáról.
A gyermekek napközbeni ellátása A Gyvt. 41.§ (1) bekezdése értelmében azoknak a gyermekeknek a részére kell megszervezni a gyermekek napközbeni ellátásaként az életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, foglalkoztatást és étkeztetést, akik családban élnek, de akiknek a szülei, nevelői, gondozói, a munkavégzésük, a munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt a napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő munkarendjéhez igazodik. A települési önkormányzat a gyermekjóléti alapellátás keretében a gyermekek napközbeni ellátásának formái közül a Csorvás Város Önkormányzatának Óvodája és Bölcsődéje intézmény keretében működtetett 20 férőhelyes bölcsődében biztosítja a bölcsődei ellátást, gondoskodik továbbá ugyanezen intézményében a gyermekek óvodai neveléséről. Csorvás Város Önkormányzata a 2015. évi nyári gyermekétkeztetést az Orosházi Kistérség Egyesített Gyermekjóléti Központjával és Családsegítő Szolgálatával együttműködve valósította meg. A nyári gyermekétkeztetésben részt vevő 57 gyermek számára 43 szünidei munkanapon át, az étkeztetési napok délutánjain különféle szabadidő-eltöltési lehetőségeket biztosítottak. Az
10 önkormányzat 1.078.440 Ft-os pályázati forrásból finanszírozta a napközi konyhán lebonyolított napi egyszeri, délben kínált melegétel előállítását.
Átmeneti gondozás A gyermekek átmeneti gondozását (Gyvt. 45. §) a szülői felügyeletet gyakorló szülő kérelmére ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátással kell biztosítani, ha a szülő egészségügyi körülménye, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatás miatt a gyermek nevelését a családban megoldani nem tudja. Az önkormányzat a gyermekek átmeneti gondozását az Orosházi Családok Átmeneti Otthonát működtető Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel kötött ellátási szerződés alapján biztosítja, abban az esetben, ha a szülő a fenti okokból a gyermeke nevelését a családban nem tudja biztosítani. 2015-ben nem merült fel igény a segélyszervezet szolgáltatására.
4. A felügyeleti szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatainak, továbbá a gyermekjóléti szolgáltató tevékenységet végzők működését engedélyező hatóság ellenőrzésének tapasztalatai A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal hatósági jogkörében eljárva, hatósági ellenőrzést végzett 2015. november 12-én a Csorvás Város Önkormányzatának fenntartásában működő Csorvás Város Önkormányzatának Óvodája és Bölcsődéje székhelyén. Az NRSZH ellenőrzésének célja volt, hogy a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó bölcsőde intézmény működése megfelel-e a jogszabályokban foglaltaknak. A hatósági ellenőrzés során feltárt hiányosságok, jogszabálysértések felszámolása érdekében az intézmény jogszerű működésének biztosítása céljából az intézményvezető és a fenntartó megtette a szükséges lépéseket (pl. az intézményi alapdokumentumok pótlása és kijavítása, azok fenntartó általi jóváhagyása, az intézményi szolgáltatást igénybevevő gyermekek jogszerű nyilvántartása, valamint ezek meglétének fenntartói ellenőrzéssel történő vizsgálata), és e kötelezettségei teljesítéséről írásban tájékoztatta az ellenőrző hatóságot.
5. A jövőre vonatkozó célok meghatározása a Gyvt. előírásai alapján Csorvás Város Önkormányzatának továbbra is gondoskodni kell a pénzbeli és a természetbeni ellátások pénzügyi fedezetének, valamint a személyes gondoskodás különböző formáit nyújtó önkormányzati intézmények (bölcsőde, óvoda) működési feltételeinek folyamatos biztosításáról, továbbá a gyermekétkeztetésről.
6. A gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők számának, az általuk elkövetett bűncselekmények számának, továbbá a bűnelkövetés okainak bemutatása 2015-ben bűncselekményt elkövetett gyermekkorúról, illetve fiatalkorúról nem volt tudomása hatóságunknak.
11 7. A települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés A településen jelen lévő civil szervezetek a gyermekek, a fiatalok körében elsősorban szabadidős programok szervezésében és megvalósításában vesznek részt. A szabadidős programok többsége sport jellegű, de kulturális és olyan programok is fellelhetők közöttük, amelyek a gyermekek tanulásának ösztönzéséhez, értékeléséhez is hozzájárulnak. Köszönetünket fejezzük ki a civil szervezeteknek és mindazoknak, akik részt vállaltak a gyermekekért, az ifjúságért végzett munkában. Együttműködő közreműködésükre a jövőben is számítunk, hiszen a jövő nemzedékéért közös a felelősségünk.
Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a beszámolót vitassa meg, és fogadja el.
Csorvás, 2016. február 17.
Dr. Kerekesné Dr. Mracskó Gyöngyi Jegyző
