Kétsoprony Község Képviselőtestületének – az 10/2011.(XI.23.) önkormányzati rendelete
a „Szociális ellátásokról”.
Kétsoprony Község Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (4) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, - többször módosított – 1993. évi III. törvényben (továbbiakban: Sztv.) 10. § (1) bekezdés, 25. § (3) bekezdés b) pont, 26. §, 32. § (3) bekezdés, 45. §, 46. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a pénzben és természetben nyújtott ellátásokról és a szociális szolgáltatásokról az alábbi rendeletet alkotja;
Általános rendelkezések 1. § E rendelet célja; a szociálisan rászorult egyének és családok gondjainak enyhítése a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően meghatározza Kétsoprony lakópolgárai számára adható pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások, és a szociális gondoskodások formáit, valamint az önkormányzati ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, ellenőrzésének szabályait. 2. § E rendelet hatálya kiterjed: az Sztv. 3. §-ban felsorolt személyekre, ha lakóhelyük, ennek hiányában tartózkodási helyük – Kétsoprony község területén van.
Eljárási rendelkezések 3. § (1) A szociális ellátást kérelmező köteles családja jövedelmi- és vagyoni viszonyairól nyilatkozni. A kérelemhez csatolni kell – amennyiben a törvény másként nem rendelkezik – a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző 1 hónap nettó jövedelméről átlagkereset-igazolást, egyéb tevékenységből származó jövedelmek esetén a kérelem benyújtását megelőző év 12 hónap nettó jövedelméről szóló hiteles igazolást (adóbevallást). (2) A rendszeres szociális ellátásokra vonatkozó kérelmeket a 63/2006.(III.27.)Korm. rendeletben előírt nyomtatványokon, az egyéb ellátások esetében a Polgármesteri Hivatal által rendszeresített formanyomtatványokon – a szükséges melléklettel együtt kell benyújtani. (3) Szükség esetén, - amennyiben a kérelmező életkörülményei az azonnali segítséget indokolják – az ellátás bizonyító eljárás nélkül, a rászoruló nyilatkozata alapján is megállapítható. (4) A pénzbeli vagy természetben nyújtott szociális ellátás felhasználását a polgármester ellenőrizheti. 1
(5) A jogosult az ellenőrzést tűrni köteles, és annak során az ellenőrzést végzővel együtt kell működnie. Rendelkezésre kell bocsátania a kért adatokat, és igazolnia kell a szociális ellátás cél szerinti felhasználását. (6) Ha a szociális ellátásra jogosult az ellenőrzést akadályozza, vagy az állapítható meg, hogy az ellátást nem a céljának megfelelően használja fel, az ellátás megszüntethető. (7) A rendszeres szociális ellátásokat évente felül kell vizsgálni. 4. § (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy a rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, s az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezni kell; a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére, b) a természetben nyújtott ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására, vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére. (2) Amennyiben a hatáskört gyakorló az e rendeletben szabályozott szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét, a kötelezett kérelmére szociális és anyagi helyzetére tekintettel – méltányosságból -; - 100.000.-Ft alatt a hatáskört gyakorló, - 100.000.-Ft felett kizárólag a Képviselőtestület elengedheti vagy mérsékelheti.
Az ellátások formái 5. § (1) A pénzbeli szociális ellátások formái: a) időskorúak járadéka, b) ápolási díj, ba) alanyi bb) helyi c) aktív korúak ellátása, ca) foglalkoztatást helyettesítő támogatás cb) rendszeres szociális segély cba) 55 éven felüliek rendszeres szociális segélye, cbb) egészségkárosodottak rendszeres szociális segélye, d) lakásfenntartási támogatás; da) normatív, db) helyi e) átmeneti segély; ea) vissza nem térítendő, eb) kamatmentes kölcsön f) temetési segély.
2
(2) A természetbeni szociális ellátások formái: a) köztemetés, b) közgyógyellátás, ba) alanyi bb) normatív bc) helyi c) krízis segély, d) egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása (3) Szociális alapszolgáltatások formái: a) étkeztetés, b) házi segítségnyújtás, c) tanyagondnoki szolgáltatás, d) nappali ellátás: Idősek Klubja e) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás f) gyermekjóléti szolgáltatás és családsegítés (4) az (1) bekezdés bb), eb) pontjában foglalt ellátások megállapítását a Képviselőtestület a Népjóléti Bizottságra, az (1) bekezdés d), ea), f), a (2) bekezdés c) pontjában foglalt ellátások megállapítását a Képviselőtestület a polgármesterre átruházza. (5) A (3) bekezdés a) – f) pontjaiban felsorolt szociális alapszolgáltatásokat Kétsoprony Község Képviselőtestülete a Békéscsabai Kistérség Egyesített Szociális Intézményen keresztül – társulási megállapodás alapján – biztosítja. A Társulási Megállapodás a rendelet függelékét képezi.
Ápolási díj 6. § ( 1) Az 5. § (1) bekezdés ba) pontjában foglalt ápolási díj megállapításának feltételeit az Sztv. 40-43/A. §, 44. § (1) bekezdés a), b) pontja tartalmazza. (2) Az 5. § bb) pontja címén ápolási díj annak az állandó lakcímmel rendelkező, és életvitelszerűen Kétsopronyban tartózkodó személynek állapítható meg, aki; a) az ápolást munkaviszonyának, kereső tevékenységének megszüntetése révén tudja csak biztosítani, és b) a gondozásra szoruló személy egészségi állapota oly mértékben megromlott, hogy a házi gondozó felügyelete, illetve gondozása már nem elégséges, valamint családja 1 főre jutó havi jövedelme nem több mint a nyugdíjminimum 3-szorosa. (3) Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 100-120 %-a. (4) Az ápolási díj összegének megállapításakor irányadó szempontok; a) az ápolt egészségi állapota, b) a család egy főre jutó jövedelme, c) a jövedelem kiesés mértéke. 3
(5) A hozzátartozó, ha ápolási kötelezettségét egészségügyi okokból ideiglenesen nem tudja teljesíteni, úgy legfeljebb 30 napra igényelheti a házi segítségnyújtást.
Aktív korúak ellátása 7. § (1) Az 5 § (1) bekezdés ca) pontja szerinti foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak feltételrendszerét az Sztv. 35. § (1) bekezdése szabályozza. (2) A támogatásban részesülő személy köteles együttműködni a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Békéscsabai Kirendeltség és Szolgáltató Központjával (nyilvántartásba vétel, előírt jelentkezések teljesítése, beilleszkedést segítő programokon történő részvétel, Önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban történő részvétel). (3) Az 5. § (1) bekezdés cb) pontja szerinti rendszeres szociális segélyre jogosultak feltételrendszerét az Sztv. 37. § (1) bekezdése szabályozza. (4) Az 5. § (1) cba) pontja szerinti rendszeres szociális segélyben részesülő személy köteles együttműködni a Békéscsabai Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat területi irodájával (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat). Az együttműködés részletes szabályait az Sztv. 37/A. – 37/B. §ai, valamint a Kistérségi Társulási Tanács 13/2010.(III.24.) határozatával elfogadott – e rendelet függelékét képező – szakmai program kivonata tartalmazza.
Lakásfenntartási támogatás 8. § Az 5. § (1) da pontja szerinti normatív lakásfenntartási támogatást az Sztv 38-39. §a szabályozza.
Átmeneti segély 9. § (1) Az 5. §. ea pontja szerinti ellátást az Sztv. 45. §-a szabályozza. (2) Létfenntartási gonddal küzd az a személy, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 180 %-át, egyedülálló esetén, 230 %-át. (3) A (2) bekezdésben meghatározott jövedelemhatártól különös méltánylást érdemlő esetben el lehet tekinteni. (hosszantartó, súlyos betegség, elemi kár, orvosi költségek) (4) Az ellátás mértéke nem meghatározott, azt a körülmények alapján úgy kell megállapítani, hogy a rászorulóknak hathatós segítséget nyújtson. (5)A segély megállapítható természetbeni ellátás formájában is. Természetbeni segély lehet: gyógyszersegély, élelmiszer, utalvány, közüzemi díjak átutalása, egyéb számlák kifizetése.
4
(6) A kamatmentes támogatás – mint az átmeneti segély egy formája - annak a személynek nyújtható, aki időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd, s megoldani ezt – átmenetileg - önerőből nem tudja, ugyanakkor rendszeres jövedelemmel vagy pénzellátással rendelkezik, amiből a kölcsön visszafizetése biztosított. (7) A kölcsön maximális összege a nyugdíjminimum 5-szöröse. Visszafizetésének időtartama maximum 1 év. (8) Visszafizetés elmaradása esetén, az időtartam lejártától számított 6 hónapig újabb kölcsön nem nyújtható. (9) Családonként évente 1 személy, egy alkalommal kaphat ilyen támogatást. (10) A kérelemben meg kell határozni a kölcsön célját, összegét, a kapott támogatásról 30 napon belül számlák becsatolásával el kell számolni. (11) A Képviselőtestület keretösszeget állapít meg erre a célra, - a visszafizetett összegek kerülnek újra kiosztásra a kérelmezők között -. A keretösszeget az éves költségvetésben kell meghatározni, illetve módosítani.
Temetési segély 10. § (1) Az 5. § (1) bekezdés f) pontja szerinti temetési segély feltételeit az Sztv. 46. § szabályozza. (2) A segély összege általában a helyben szokásos temetés költségeinek, - 150.000 200.000 Ft - 10 %-a, de különös méltánylást érdemlő esetben a segély összege a költségek 30 %-áig is megállapítható. (3) Nem állapítható meg temetési segély annak, akinek a családjában az 1 főre jutó jövedelem eléri az öregségi nyugdíjminimum összegének 4-szeresét, valamint annak sem, aki a meghalt személyt eltartási szerződésben gondozta. (4) Temetési segély céljára kamatmentes kölcsön is folyósítható. Ez esetben a kölcsön összegének felső határa a helyben szokásos temetés költségeinek - 150.000 – 200.000 Ft - az összege.
Köztemetés 11. § (1) Köztemetés az Sztv. 48. §-ban foglaltak szerint rendelhető el. (2) Ha az elhunyt személy után hagyaték nem maradt, és az eltemettetésre kötelezett személy, család jövedelme (egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum összegét) indokolttá teszi, a köztemetés költségét a polgármester elengedheti. (3) Kizárólag a helyben szokásos legolcsóbb temetési módot lehet köztemetésként elrendelni. 5
Közgyógyellátás 12. § (1) A közgyógyellátásra való jogosultságot az Sztv. 50. § (1)-(2) bekezdése szabályozza. (2) Az 5. § (2) bekezdés bc) pontja szerinti ellátás állapítható meg annak a szociálisan rászoruló személynek, akinek; családja 1 főre jutó havi átlagjövedelme nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 230 %-át, egyedül élő esetén 250 %-át, valamint a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátási költségének mértéke eléri a nyugdíjminimum 20 %-át.
Krízis segély 13. § (1) Krízis segéllyel az a személy/család támogatható, ahol; a) a munkanélküliek száma minimum 1 fő, b) a gyermekek gyermekvédelmi támogatásban részesülnek, c) rokkantak, egészségkárosodottak száma minimum 1 fő. (2) A segély kizárólag természetbeni ellátás formájában nyújtható, különösen: gyógyszer kiváltására, egészségügyi intézmény(ek)hez való közlekedés segítésére (autóbusz költségtérítés), foglalkoztatási szervvel történő kapcsolattartás fenntartás céljából útiköltségre, élelmiszer-vásárlásra, stb. (3) A támogatás összege esetenként maximum 2.000.-Ft. (4) A természetbeni ellátás céljára biztosított segély szükség esetén pénzben megelőlegezhető, mellyel 5 napon belül – számlák becsatolásával - el kell számolni.
Záró rendelkezések 14. § (1) E rendelet 2011. november 24-én lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg; a 7/2008.(V.30.), az 5/2009.(III.19.), valamint az 5/2011.(IV.27.) ör. rendelet hatályát veszti. Kétsoprony, 2011. november 15.
Surinné Szász Margit jegyző
Völgyi Sándor polgármester
Záradék: A rendelet kihirdetve 2011. november 23-án. Kétsoprony, 2011. november 23. Surinné Szász Margit jegyző 6
1. függelék MEGÁLLAPODÁS TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS LÉTREHOZÁSÁRÓL módosításokkal egységes szerkezetben
A 3401. számú statisztikai kistérséghez tartozó települések, Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése, Csabaszabadi Község Képviselő-testülete, Kétsoprony Község Képviselő-testülete, Szabadkígyós Község Képviselő-testülete, Telekgerendás Község Képviselő-testülete, és Újkígyós Nagyközség Képviselőtestülete, a települési önkormányzatok társulásáról és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 2. §-ában kapott felhatalmazás, illetve a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény alapján:
a kistérséghez tartozó települési önkormányzatok kapcsolat- és együttműködési rendszere szervezeti keretének biztosítására, térségi közszolgáltatások biztosítására, szervezésére, összehangolására, fejlesztésére, az egyes települések önkormányzatainak teljesítõképességét meghaladó önkormányzati feladat-hatáskör, valamint a közszolgáltatási rendszer közös, ill. térségi rendszerének kialakítására, szervezésére, összehangolására, működtetésére, fejlesztésére, a térség intézményrendszerének integrálására, feladatellátásának összehangolására, fejlesztésére, intézményfenntartásra, a feladatellátás feltétel- és forrásrendszerének koordinálására, fejlesztésére, a kistérség területének összehangolt fejlesztésére, a közösségi szolgáltatások térségi szinten történõ kiegyenlített, magas színvonalú és minőségű ellátása érdekében társulási megállapodást kötnek.
I. ALAPRENDELKEZÉSEK A Társulás neve: „Békéscsaba és Térsége” Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás 2.) A Társulás székhelye: 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. 3.) A Társulás lakosságszáma (2009.01.01-i adatok alapján): 75382 fő 4.) A Társulás tagjai: 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. 7
Lakosság: 63.441 fő 2. Csabaszabadi Község Önkormányzata 5609 Csabaszabadi, Apácai út 6. Lakosság: 372 fő 3. Kétsoprony Község Önkormányzata 5674 Kétsoprony, Dózsa út 11. Lakosság: 1.497 fő 4. Szabadkígyós Község Önkormányzata 5712 Szabadkígyós, Kossuth Lajos tér 7. Lakosság: 2.845 fő 5. Telekgerendás Község Önkormányzata 5675 Telekgerendás, Dózsa út 13. Lakosság: 1.658 fő 6. Újkígyós Város Önkormányzata 5661 Újkígyós, Kossuth utca 41. Lakosság: 5.616 fő 5.) A Társulás célja, funkciója és feladatrendszere: A Társulás célrendszere, hogy
szervezeti keretet biztosítson a települési önkormányzatok kapcsolat- és együttműködési rendszerének, az önkormányzati feladat- és közszolgáltatási rendszer közös, ill. térségi rendszerének kialakítása, szervezése, összehangolása, működtetése, fejlesztése, (térségi feladatellátás) egyes ágazati feladatok közös szervezése, összehangolása, ellátása (ágazati feladatellátás), a térség intézményrendszerének integrálása, feladatellátásának összehangolása, intézményfenntartás, a feladatellátás feltétel- és forrásrendszerének koordinációja, fejlesztése, a térség területének összehangolt fejlesztése, közigazgatási (államigazgatási) feladat- és hatáskörök ellátása, térségfejlesztés: területfejlesztés és településfejlesztés összehangolása.
A társulás célja: a) b) c)
a közszolgáltatások magasabb szakmai színvonalon történő ellátása, kistérségi területfejlesztéssel összefüggő feladatok ellátása, kistérségi közigazgatási ügyintézés korszerűsítése.
A Társulást alkotó települési önkormányzatok képviselõ-testületei a társulási megállapodás keretében szabályozott eljárási rendben és módon szervezik meg, hangolják össze és látják el közösen a társulási megállapodásban, valamint külön
8
megállapodásokban rögzített feladatellátást, szolgáltatást, fejlesztési tevékenységet.
közszolgáltatást,
közigazgatási
A Társulás funkciói: A Társulás hármas funkciót lát el: 1. Önkormányzati feladat- és hatáskör ellátás, térségi közszolgáltatások (ellátásiés szolgáltatási rendszerek, intézményrendszerek szervezése, összehangolása, integrálása, intézmények közös fenntartása, működtetése, fejlesztése) szervezése, összehangolása, biztosítása, fejlesztése, 2. térségfejlesztés 3. területfejlesztés: a kistérség területeinek összehangolt fejlesztése, (fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítése, megvalósítása) településfejlesztés összehangolása. 6.) A Társulás működési területe: A Társulás működési területe a résztvevő önkormányzatok közigazgatási területére terjed ki, illetve feladatellátás esetén a megállapodásban rögzített területre. 7.) A Társulás jogállása: A Társulás önálló jogi személy, melyet megalakulását követően a Magyar Államkincstár Békés Megyei Területi Igazgatósága vesz nyilvántartásba. A Társulás nem költségvetési szervként működik, azonban gazdálkodására a költségvetési szervek működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 8.) A Társulás 2004. július 22. napjával határozatlan időre jött létre. A társulás létrehozását, a megállapodást, a megállapodás módosításait a társulásban résztvevő önkormányzatok képviselő- testületeinek jóvá kell hagynia. 9.) A Társulás alapító szerve a hozzátartozó települési önkormányzatok képviselõtestületei, felügyeleti szerve pedig a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Békés Megyei Kirendeltsége, 5600. Békéscsaba, József A. utca 2-4. 10.) A társulás tagsági nyilvántartása: a.) A társulás tagjairól, képviseletéről, a feladatellátásról, hozzájárulásról külön nyilvántartást kell vezetni.
a
pénzügyi
b.) A nyilvántartás tartalmazza:
a települési önkormányzat megnevezését, képviselője nevét, a belépés, a csatlakozás időpontját, a térségi feladat- és hatáskört, a térségi közszolgáltatást, ill. mely önkormányzat illetékességi, működési, ellátási – szolgáltatási területére terjed ki a feladatellátás,
9
az egyes közszolgáltatási jogosultságot, a pénzügyi hozzájárulást.
feladatkörben
megillető
szavazati
c.) A nyilvántartás felfektetése és vezetése a működő szervezet feladatát képezi.
II. A TÁRSULÁS FELADATAI 11.1. A Társulás feladat- és hatáskör ellátása: 11.1.1. Szakágazati besorolás: 841105 11.1.2. Alaptevékenység TEÁOR száma: 8411 A Társulás alaptevékenysége: Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége A Társuláshoz tartozó települési önkormányzatok képviselő-testületei egyes feladataikat a társulás útján látják el, egyes hatásköreiket a társulásra ruházhatják, a társulás által ellátott feladatok megvalósításához hozzájárulnak. a.) A feladattelepítés elve: a szakmai színvonal, a minőség, az eredményesség, a hatékonyság, az, hogy kiegyenlített, azonos közszolgáltatásokhoz juttassa és emberközeli közigazgatással szolgálja ki a térség lakosságát. b.) A Társulás ellátja jelen társulási megállapodásban rögzített, a kistérség egészére kiterjedő feladat- és hatásköröket (térségi feladatok, térségi feladatellátás). c.) A Társulás ellátja a hozzá tartozó, egyes települési önkormányzat képviselő testülete által átruházott feladat- és hatásköröket. A települési önkormányzat képviselő-testülete egyes ágazati feladatainak ellátására külön megállapodást köt a Társulással, valamint az érintett települési önkormányzat képviselő-testületével. Az átruházott feladat- és hatáskör törvény eltérő rendelkezése hiányában tovább nem ruházható. A Társulás feladat- és hatásköreinek ellátása érdekében költségvetési intézményt, gazdálkodó szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőit. A kinevezési jogkört a Társulási Tanács, az egyéb munkáltatói jogkört a Tanács elnöke gyakorolja. A kinevezési és egyéb munkáltatói jogkör tartalmára az Ötv. vonatkozó rendelkezései az irányadóak. 10
A Társulás egyes feladatainak ellátását a székhely önkormányzat, vagy a társulás más tagja intézménye útján biztosítja. A feladatellátásról a települési önkormányzatok képviselő-testületei a Társulással külön megállapodást kötnek. A megállapodásban meg kell jelölni, hogy a társulás feladatát mely intézmény látja el. A feladatellátás módja: A Társulás feladatait többféle módon láthatja el:
társulás útján (többcélú társulási megállapodás keretében, külön társulási megállapodás keretében saját intézmény, önkormányzati intézmény útján, ellátási szerződés, feladatellátási szerződés, közszolgáltatási szerződés, vállalkozási szerződés, települési önkormányzat polgármesteri hivatala, valamint egyéb módon.
Feladatellátás rendszere: A Társulást alkotó települési önkormányzatok képviselő-testületei határozatba foglalják, hogy mely feladat- és hatáskör ellátására társulnak, adnak megbízást. A Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa kijelöli Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatát, hogy alkosson rendeletet, amely tartalmazza a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló szabályokat. Térségi feladatellátás A Társuláshoz tartozó valamennyi települési önkormányzat képviselő- testülete jelen társulási megállapodásban meghatározott feladatés hatásköröket, közszolgáltatásokat a Többcélú Társulás útján látja el. A Társulás a társulási megállapodásban rögzített térségi feladatokat a térség egészére kiterjedően, térségi szinten látja el. Ágazati feladatellátás: A Többcélú társuláshoz tartozó egyes települési önkormányzatok képviselő-testületei egyes önkormányzati feladat- és hatáskört, egyes közszolgáltatásokkal kapcsolatos feladat- és hatáskört átruházhatnak a Társulásra. Egyes ágazati feladat ellátására a társult települési önkormányzat képviselő-testülete a Többcélú Társulással, valamint az érintett települési önkormányzat képviselőtestületeivel külön megállapodást köthet. 11
Ellátandó feladatok: A Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás az alábbi közszolgáltatási feladatok társulási formában történő közös ellátását vállalja: 1. szervező tevékenységével biztosítja, hogy a kistérség valamennyi önkormányzatának fenntartásában működő valamennyi közoktatási intézmény megfeleljen a kormányrendeletben meghatározott átlaglétszámra vonatkozó feltételeknek. 2. a közoktatási szakszolgálati feladatok közül a Társulás a kistérség valamennyi településén felvállalja a gyógytestnevelés, a nevelési tanácsadás, a továbbtanulás és a pályaválasztási tanácsadás feladatait. Ezen túlmenően a Társulás Békéscsaba, Kétsoprony, Telekgerendás, Szabadkígyós és Újkígyós településeken biztosítja a logopédiai szakszolgáltatás működtetését. A feladatok ellátására szerződést köt Békéscsaba Megyei Jogú Város szakintézményével. 3. a Társulás szerződésben állapodik meg a Csaba Ügyeleti Kft.-vel arról, hogy az egészségügyi alapellátáshoz tartozó orvosi ügyeleti ellátást Békéscsabán, Csabaszabadiban, Kétsopronyban és Telekgerendáson ellátja. 4. A Társulás a Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Központ néven létrehozott, kistérségi fenntartású intézményt 2006. január 01-i időponttal hozta létre, majd 2008. január 01-i időponttal a Békéscsabai Kistérségi Életfa Idősek Otthona intézményt. A Társulás 2010. március 31-i hatállyal megszüntette az Életfa intézményt beolvadással, a jogutód intézmény a Családsegítő és Gyermekjóléti Központ új néven 2010. április 01. napjától Békéscsabai Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ. Az integrált intézmény az alábbi feladatokat látja el a Társulás működési területén: Szakágazati besorolás: 889900 4.1 Alaptevékenység TEÁOR száma: 8899
családsegítő szolgálat feladatai: Békéscsaba, Csabaszabadi, Kétsoprony és Telekgerendás gyermekjóléti szolgáltatás általános feladatai: Békéscsaba, Csabaszabadi, Kétsoprony és Telekgerendás gyermekjóléti központ speciális szolgáltatásai: - kórházi szociális munka, - utcai és lakótelepi szociális munka, - kapcsolattartási ügyelet, - készenléti szolgálat. Békéscsaba, Csabaszabadi, Kétsoprony, Telekgerendás hajléktalanok átmeneti szállójának működtetése: Békéscsaba, Csabaszabadi, Kétsoprony, Telekgerendás, Újkígyós, Szabadkígyós nappali melegedő működtetése: Békéscsaba, Csabaszabadi, Kétsoprony, Telekgerendás, Újkígyós, Szabadkígyós 12
Családok átmeneti otthonának működtetése: Békéscsaba, Csabaszabadi, Kétsoprony, Telekgerendás, Újkígyós, Szabadkígyós Gyermekek átmeneti otthonának működtetése: Békéscsaba, Csabaszabadi, Kétsoprony, Telekgerendás, Újkígyós, Szabadkígyós Helyettes szülői hálózat működtetése: Békéscsaba, Csabaszabadi, Kétsoprony, Telekgerendás, Újkígyós, Szabadkígyós Utcai szociális munka: Békéscsaba. megyei szakmai módszertani és továbbképzési feladatok ellátása gyermekjóléti szolgáltatások tekintetében.
a. Szakágazati besorolás: 873000 b. Alaptevékenység TEÁOR száma: 8730 a.)
alaptevékenység Szociális ellátás szállásnyújtással ápoló-gondozó otthoni ellátás - tartós bentlakást biztosító idősek otthonának működtetése: elsősorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltő személyeknek ápolása, gondozása, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel - fokozott ápolást, gondozást igénylő demens személyek tartós bentlakásos ellátása: az idősek otthona ellátását igénybe vevő demencia körébe tartozó kórképpel rendelkező személyek ellátása az intézményen belül különállóan, intenzív gondozást biztosító részlegben. Szociális ellátás szállásnyújtás nélkül - nappali szociális ellátás - nappali fogyatékos ellátás
b.)
alaptevékenységen kívüli tevékenység
Munkahelyi étkeztetés Egyéb szárazföldi személyszállítás Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése (helység bérbeadás) Máshová nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás Takarítás, tisztítás Egyéb humán-egészségügy ellátás
5. A Társulás Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény néven kistérségi fenntartású intézményt hoz létre 2007. március 31-i időponttal. Az intézmény a következő feladatokat látja el a települések területén: 5.1 Szakágazati besorolás: 873000 5.2 Alaptevékenység TEÁOR száma: 8730
Házi segítségnyújtás: Békéscsaba, Kétsoprony, Telekgerendás.
Csabaszabadi,
Doboz,
13
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: Békéscsaba, Csabaszabadi, Doboz, Kétsoprony, Telekgerendás, Újkígyós, Szabadkígyós. Szociális étkeztetés: Békéscsaba, Csabaszabadi, Kétsoprony, Telekgerendás, Doboz Támogató szolgáltatás: Békéscsaba, Csabaszabadi, Kétsoprony, Telekgerendás Támogató szolgáltatás ételkiszállítás nélkül: Újkígyós Nappali ellátás: Békéscsaba, Csabaszabadi, Doboz, Kétsoprony, Telekgerendás
illetve, a közös feladatellátást bővíti a bentlakásos ellátás vonatkozásában:
Idősek otthona: Békéscsaba, Csabaszabadi, Doboz, Kétsoprony, Telekgerendás, Szabadkígyós, Újkígyós Időskorúak gondozóháza: Békéscsaba, Csabaszabadi, Doboz, Kétsoprony, Telekgerendás, Szabadkígyós, Újkígyós Szenvedélybetegek otthona: Békéscsaba, Csabaszabadi, Doboz, Kétsoprony, Telekgerendás, Szabadkígyós, Újkígyós Tanyagondnoki szolgálat: Kétsoprony, Békéscsaba Nagyrét.
6. A Társulás Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály Sportcsoportja és a kistérségi munkaszervezet bevonásával a kistérség valamennyi településén ellátja a sporttal kapcsolatos feladatok koordinálását. A feladatellátás során a Társulás:
összehangolja a kistérségben működő testnevelés és sport céljait szolgáló létesítmények fejlesztéseit, szolgáltatásainak biztosítását, működtetését, működését összehangolja és segíti a sport népszerűsítésében, a mozgásgazdag életmóddal kapcsolatos sportszakmai tevékenységben, továbbképzésekben, közös sportrendezvényeken való együttműködést együttműködik az utánpótlás-nevelés, sport tehetséggondozás területén segíti a kistérségi települések sportértékeinek, sporthagyományainak feltárását, megismertetését, gondoskodik azok gazdagításáról pályázatfigyeléssel, tanácsadással és közös pályázatokkal segíti a testnevelés és sport feltételeinek és színvonalának javítását kiemelt figyelmet fordít a kistérségben működő sportszervezetek társadalmi kapcsolatrendszerének, érdekérvényesítésének, az egymás közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítésére együttműködik az állami sportinformációs adatszolgáltatással összefüggő feladatokban.
14
7. A Társulás ellátja a belső ellenőrzési feladatokat (841112) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII.tv. 121/A. § (3) bekezdésében, valamint a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.16.) Korm. rendeletben rögzítettek szerint. A Társulás ezen kötelezettségének eleget tehet saját feladatellátásban a munkaszervezetében alkalmazott szakember útján, illetve a Társuláshoz tartozó valamely önkormányzattal kötött megállapodásban részletezettek szerint is. A feladatellátás kiterjed Csabaszabadi Község Önkormányzatára és Kisebbségi Önkormányzatára, Kétsoprony Község Önkormányzatára és Kisebbségi Önkormányzatára, Szabadkígyós Község Önkormányzatára, Telekgerendás Község Önkormányzatára és Kisebbségi Önkormányzatára, Újkígyós Város Önkormányzatára, az önkormányzatok költségvetési szerveire, és a Társulás önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerveire. A Társulás a belső ellenőrzési feladatokat a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatával kötött megállapodásban rögzítettek szerint végzi. A belső ellenőrzési vezető a Békéscsaba Megye Jogú Város Ellenőrzési Csoportjának csoportvezetője, aki a csoport négy tagjával együtt látja el a belső ellenőrzési feladatokat. A Társulás a belső ellenőrzési feladatokat a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatával a belső ellenőrzési feladatok térségi ellátásáról kötött megállapodással látja el. A belső ellenőrzési vezetői feladatokat a Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Ellenőrzési Csoportjának csoportvezetője látja el. A belső ellenőrzési vezető feladatai a 193/2003.(XI. 26.) Kormányrendelet 12. §a alapján: „12. § A belső ellenőrzési vezető feladata: a) a belső ellenőrzési kézikönyv elkészítése; b) a kockázatelemzéssel alátámasztott stratégiai és éves ellenőrzési tervek összeállítása, a költségvetési szerv vezetőjének jóváhagyása után a tervek végrehajtása, valamint azok megvalósításának nyomon követése; c) a belső ellenőrzési tevékenység megszervezése, az ellenőrzések végrehajtásának irányítása; d) az ellenőrzések összehangolása; e) megbízatásával kapcsolatban vagy személyére nézve összeférhetetlenségi ok tudomására jutásáról köteles haladéktalanul jelentést tenni a költségvetési szerv vezetőjének, amelynek elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi felelősséggel tartozik; f) amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, a költségvetési szerv vezetőjének, illetve a költségvetési szerv vezetőjének érintettsége esetén a felügyeleti szerv vezetőjének a haladéktalan tájékoztatása és javaslattétel a megfelelő eljárások megindítására;
15
g) az ellenőrzés lezárását követően az ellenőrzési jelentést az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység számára megküldeni e rendelet 28. §-ának megfelelően; h) az éves ellenőrzési jelentés, illetve az összefoglaló ellenőrzési jelentés 31. §ban foglaltak szerinti összeállítása; i) gondoskodni arról, hogy a belső ellenőrzési kézikönyvben rögzítésre és a belső ellenőrzési tevékenység során alkalmazásra kerüljenek a belső ellenőrzési tevékenység minőségét biztosító eljárások, továbbá hogy érvényesüljenek a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók; j) gondoskodni az ellenőrzések nyilvántartásáról, valamint az ellenőrzési dokumentumok legalább 10 évig történő megőrzéséről, illetve a dokumentumok és az adatok biztonságos tárolásáról; k) biztosítani a belső ellenőrök szakmai továbbképzését, ennek érdekében - a költségvetési szerv vezetője által jóváhagyott - éves képzési tervet készíteni és gondoskodni annak megvalósításáról; l) az éves ellenőrzési jelentés elkészítésekor önértékelés keretében értékelni a belső ellenőrzés minőségét, tárgyi, személyi feltételeit, és javaslatot tenni a költségvetési szerv vezetőjének a feltételeknek az éves tervvel történő összehangolására; m) a költségvetési szerv vezetőjét az éves ellenőrzési terv megvalósításáról, és az attól való eltérésekről tájékoztatni; n) a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutató figyelembevételével kialakítani és működtetni egy olyan nyilvántartási rendszert, amellyel a belső ellenőrzési jelentésben tett megállapítások és javaslatok alapján készült intézkedési tervben foglalt feladatok végrehajtását nyomon követheti.”
Továbbá: • A Ber. 4/A § (3) bekezdésének alapján jogosult ideiglenes kapacitás kiegészítés, vagy speciális szakértelem szüksége esetén külső szolgáltató bevonására javaslat tétele a költségvetési szerv vezetőjének. • A Ber. 5. (1), (3), bekezdésének alaján a belső ellenőrzési kézikönyv kidolgozása, a belső ellenőrzési kézikönyv rendszeres, de legalább évenkénti felülvizsgálata, és a – jogszabályok vagy módszertani útmutatók változásai, illetve egyéb okok miatt – szükséges módosítások átvezetése. • A Ber. 18 § alapján az ellenőrzési munka megtervezéséhez kockázatelemzés alapján stratégiai terv és éves ellenőrzési terv készítése. • A Ber. 21. § (5) és (6) bekezdése alapján az éves ellenőrzési terv módosítása a költségvetési szerv vezetőjének egyetértésével, soron kívüli ellenőrzés indítása, a költségvetési szerv vezetőjének javaslatára, illetve saját kezdeményezésére, de csak az éves tervről döntést hozó képviselő-testület (Ötv. 92 § (6) bekezdésében), vagy az átruházott hatáskör gyakorlójának döntését követően; • A Ber. 22 § (1) bekezdésének alapján a tárgyévet követő évre vonatkozó éves ellenőrzési terv (javaslat) megküldése a jegyző részére minden év november 15-ig. • A Ber. 23. (1), (3), (5) bekezdése alapján minden ellenőrzés lefolytatásához – a 24. § (1) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével – megbízólevél aláírásával a vizsgálatvezető és az ellenőrzéseket lefolytató belső ellenőrök kijelölése, az 16
ellenőrzési program jóváhagyása, a programtól való eltérés jóváhagyása, a vizsgálatvezető kezdeményezésére a program módosítása; az ellenőrzési program végrehajtásának felügyelete. • A Ber. 25. § (3) bekezdése alapján a helyszíni vizsgálat megkezdése lőtt tájékoztatás adása az ellenőrzött számára az ellenőrzéssel kapcsolatban. • A Ber. 26/B. § (1)-(5) bekezdései alapján az ellenőrzés megszakítása, felfüggesztése, a felfüggesztés határidejének megállapítása, folytatása illetve erről az ellenőrzött értesítése. • A Ber. 28. § (1), (4), (8) bekezdései alapján a jelentés tervezetének megküldése az ellenőrzött szerv vezetőjének, észrevétel esetén részt venni a megbeszélésen, végül az ellenőri jelentés megküldése az ellenőrzött számára. • A Ber. 29. § (1), (2) bekezdései alapján az intézkedési terv határidejének 30 napban történő megállapítása, az intézkedési terv véleményezése. • A Ber. 31. § (3) bekezdése a), ba) pontjai, és (4) bekezdése alapján az éves ellenőrzési jelentés elkészítése során felelős a belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatásáért, a Ber. 29/A. (3) bekezdésben foglalt beszámoló alapján az intézkedési tervek megvalósításáról szóló beszámolók, az ellenőrzési megállapítások és ajánlások hasznosítása, tapasztalatainak rögzítése. • A Ber. 32. § alapján köteles az ellenőrzésekről nyilvántartást vezetni és gondoskodni az ellenőrzési dokumentumok megőrzéséről. • belső ellenőrzés minőségbiztosítási feladatainak ellátása. A feladatellátás kezdő napja: 2010.01.01. 8. A Társulás a kistérség területén a kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti fejlesztése érdekében a régió fejlesztési terveivel összhangban az alábbi területfejlesztéssel összefüggő feladatok ellátását vállalja a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. tv. 10/G. § (1) bekezdése alapján: a.) b.) c.) d.) e.)
f.)
g.)
a területfejlesztési feladatok tekintetében kistérségi fejlesztési tanácsként jár el vizsgálja és értékeli a kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetét, adottságait; kidolgozza és elfogadja a kistérség területfejlesztési koncepcióját, illetve ennek figyelembevételével készített területfejlesztési programját, ellenőrzi azok megvalósítását; pénzügyi tervet készít a területfejlesztési programok megvalósítása érdekében, elősegíti a fejlesztési források hatékony, a települések szoros együttműködését erősítő felhasználását; a kistérségi területfejlesztési program figyelembevételével előzetesen véleményt nyilvánít a meghirdetett központi és regionális pályázatokra az illetékességi területéről benyújtott támogatási kérelmekkel kapcsolatban, feltéve ha ez a jogkör a pályázati felhívásban is szerepel; megállapodást köthet a helyi önkormányzatokkal, az önkormányzati társulásokkal, a megyei területfejlesztési tanáccsal és a regionális fejlesztési tanáccsal a saját kistérségi fejlesztési programjai finanszírozására és megvalósítására; véleményt nyilvánít a megyei, illetve regionális fejlesztési koncepciókról, programokról, különösen azoknak a kistérség területét érintő intézkedéseit illetően; 17
h.)
közreműködik a kistérségben kialakult társadalmi, gazdasági és foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésében; i.) forrásokat gyűjthet a tanács működtetéséhez és a fejlesztési programok megvalósításához; j.) képviseli a kistérséget területfejlesztési ügyekben; k.) koordinálja a kistérségben működő társulások és más - a területfejlesztésben érdekelt - szervezetek együttműködését, együttműködik az állami és civil szervezetekkel; l.) pályázatot nyújthat be a kistérség fejlesztéséhez kapcsolódó források igényléséhez; m.) megállapítja költségvetését, gondoskodik annak végrehajtásáról, valamint figyelemmel kíséri és elősegíti a fejlesztési források hatékony, a települések szoros együttműködését erősítő felhasználását; n.) véleményt nyilvánít a kistérségi megbízott kiválasztásával kapcsolatban; o.) szakmai munkaszervezetet működtethet; p.) rendelkezik a fentiek szerinti, és a külön jogszabályban meghatározott források felett. E feladatok ellátása érdekében a Társulási Tanács munkájában tanácskozási, konzultációs joggal, illetve meghívottként részt vesznek az 1996. évi XXI. tv. 10/D § (1) bek. b) és c) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott szervezetek képviselői. 9.1.) A Társulást alapító tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a többcélú kistérségi társulások megalakulásának 2005. évi ösztönzésére benyújtott pályázat beadási napjától legalább 3 évig a jelen megállapodás szerinti feladatok ellátása körében együttműködnek, és az itt meghatározott feladatokat a kistérségi társulás útján látják el. 9.2.) A tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a területfejlesztéssel összefüggő feladatokat a fenti pályázat benyújtásának napjától legalább 3 évig a Társuláshoz tartozó valamennyi önkormányzat részvételével, a Társulásból való kilépés vagy a Társulás megszűntetése nélkül látják el. 9.3.) Visszafizetési kötelezettség A Társulás tagjai kötelezettséget vállalnak a pályázati támogatás jogszabályok szerinti felhasználására. (1) A támogatást kamattal növelt összegben vissza kell fizetni a központi költségvetésbe, ha a támogatást nem a támogatási megállapodásban rögzített támogatási célra és feltételeknek megfelelően használják fel. (2) Amennyiben egy vállalt feladat Társulás keretén belüli ellátása a vállalt időtartamon belül megszűnik - kivéve, ha a feladat jogszabály által kerül megszüntetésre -, úgy az adott feladatra jóváhagyott támogatást kamattal növelten kell visszafizetni a központi költségvetésbe.
18
(3) A Társulásból a vállalt időtartamon belül történő kilépés esetén - a kilépő önkormányzatra lakosságszám szerint jutó - támogatásnak megfelelő összeget kamattal növelten kell a központi költségvetésnek visszafizetni. (4) Amennyiben a Társulás valamely tagja a vállalt időtartamon belül nem teljesíti a vállalt feladatra vonatkozóan a 36/2005. (III.1.) sz. kormányrendeletben előírt feltételeket, úgy az adott feladatra jóváhagyott - a feltételt nem teljesítő önkormányzatra lakosságszám szerint jutó támogatásnak megfelelő összeget kamattal növelten kell a központi költségvetésnek visszafizetni. (5) Az (1)-(4) bekezdés szerinti fizetési kötelezettség esetén a kamat az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64/B. § (2) bekezdése szerint számított összeg, amelyet a támogatás igénybevétele napjától a visszafizetés napjáig kell felszámítani. A Társulás területfejlesztési feladatkörben való eljárására a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. tv. szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ezen feladatkörbe tartozó napirend tárgyalásakor erre külön utalni kell, az erre vonatkozó eljárási rendet a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. III. A TÁRSULÁS VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA 10.) A társulási megállapodás megkötésekor a tagok vagyoni hozzájárulást nem teljesítenek, a Társulás közös alapítói vagyont nem képez. 11.) Az alapítás költségeit, valamint a Társulás fenntartási, működési költségeit a tagok a település - éves költségvetési törvényben meghatározott – 4. pontban szereplő lakosságszámának arányában viselik. 12.) A többcélú társulás keretében létrehozott társulásban ellátott kistérségi feladatok közös ellátásának, a közös feladat ellátására közösen fenntartott intézmény működési kiadásainak fedezetét külön társulási megállapodásban meghatározott pénzügyi hozzájárulással biztosítják a kistérséghez tartozó társult települési önkormányzatok képviselõ-testületei. 13.) A tagok a reájuk eső költség-hozzájárulás összegét negyedévenként előre, a tárgynegyedév első hónapjának 15. napjáig kötelesek a Társulás számlájára átutalni. A felhasználás elszámolása gazdasági évenként, a tárgyévet követő április 30-ig történik. A költség-hozzájárulás összegét az alakulás évében a jelen Megállapodás aláírásától számított 60 napon belül, a további gazdasági évekre pedig a tárgyévet megelőző december 15-ig – lakosság/fő összegben - a Társulási Tanács állapítja meg. 14.) Az a tag, amely fizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, köteles a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres összegének megfelelő mértékű, a tényleges fizetési késedelem idejére járó kamatot a Társulásnak megfizetni. 19
A tagot, aki fizetési kötelezettségének ismételt írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget, a Társulás tagjai több mint felének minősített többséggel hozott határozatával a naptári év utolsó napjával a Társulásból kizárhatják. Abban az esetben tehát, ha a települési tag önkormányzat határidőben nem tesz eleget a jelen megállapodásban, illetve a Társulással szemben vállalt egyéb pénzügyi hozzájárulásának, illetve kötelező befizetési kötelezettségének, valamint a Társulás részére nem tesz eleget a Társulással kötött egyéb megállapodásban, illetve jogszabályban rögzített bármely visszafizetési kötelezettségének, akkor a Társulás munkaszervezete 30 napos határidő tűzésével szólítja fel a tag önkormányzatot fizetési kötelezettségének teljesítésére. Amennyiben a tag önkormányzat a fenti 30 napos határidő elteltét követő 30 napon belül sem rendezi tartozását, a Társulási Tanács Elnöke – távolléte, összeférhetetlensége vagy egyéb akadályoztatása esetén a Társulás alelnöke és a Pénzügyi Bizottság elnöke együttesen- jogosult a tag kizárására szolgáló indítványt benyújtani a Társulási Tanács elé a döntés meghozatala végett, mely döntésnek a további eljárások megindítására is ki kell terjednie. 15.) A Tagok költség-hozzájárulása, valamint a Társulás működése során az igénybe vett pénzalapok, támogatások és más pénzügyi források a Társulás saját vagyonát képezik, melynek szaporulata is a Társulást illeti. A Társulás a vagyonát feladatai végrehajtására használja fel. A társulás költségvetését elkülönítetten kell kezelni. 16.) A Társulás feladatai ellátása érdekében részt vehet olyan vállalkozásban, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. 17.) A Társulás egyes közszolgáltatásokat – külön megállapodás alapján – más társulással, illetve helyi önkormányzattal együtt közösen biztosíthat, közös fejlesztéseket, beruházásokat valósíthat meg. 18.) A Társulás éves költségvetés alapján gazdálkodik, látja el feladatait. A költségvetést a Társulási Tanács önállóan, költségvetési határozatban állapítja meg. A Társulási Tanács az általa létrehozott Kistérségi Iroda gondoskodik a Társulás költségvetésének végrehajtásáról. 19.) A vagyon felett rendelkező szerv: Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa.
IV. A TÁRSULÁS SZERVEZETE 20.) Társulási Tanács 20.1) A Társulás döntést hozó szerve a Társulási Tanács. A Társulási Tanács gyakorolja a társulási megállapodásban meghatározott feladat- és hatásköröket. A Társulási Tanács területfejlesztési döntéseire, döntéshozatali eljárására a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló külön törvény rendelkezéseit is kell
20
alkalmazni. A jogszabályban meghatározott esetekben a Társulási Tanács a Kistérségi Fejlesztési Tanács feladat- és hatáskörében jár el. 20.2.) A Társulási Tanács szavazati joggal rendelkező tagjai a kistérség települési önkormányzatainak polgármesterei. A polgármester helyettesítésének rendjéről a tagok képviselő-testülete rendelkezik. 20.3.) A Társulási Tanács munkájában tanácskozási joggal rendelkező tagként vesz részt a társadalmi szervezetek fóruma által delegált, a civil szervezetek egy képviselője. A Társulási Tanács ülésén a Békés Megyei Önkormányzat állandó meghívottként vesz részt. A megyei önkormányzattal való együttműködést külön megállapodás szabályozza. 20.4.) A Társulási Tanácsban meghívottként az e szervezeteket (személyeket) érintő napirendek tárgyalásán tanácskozási joggal vesznek részt mindazon gazdasági, társadalmi és egyéb szervezetek képviselői, amelyeket a Tanács döntése közvetlenül érint vagy amelyeket (akit) az ülésen való részvételre felkérnek. 20.5.) A Társulási Tanács alakuló ülése Az alakuló ülést a székhely település önkormányzatának polgármestere hívja össze. A Társulási Tanács a megállapodás testületek általi jóváhagyását követően az alakuló ülésén mondja ki a társulási tanács megalakulását. 20.6.) A Társulási Tanács döntését ülésén, határozattal hozza. 20.7.1. A Társulási Tanács ülését az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök, illetőleg a Társulási Tanács helyettesítéssel megbízott tagja hívja össze és vezeti. 20.7.2. A Társulási Tanács ülését össze kell hívni: a) szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal; b) a Társulási Tanács által meghatározott időpontban; c) a társulás bármelyik tagjának - napirendet tartalmazó – indítványára, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül; d) a megyei közigazgatási hivatal vezetőjének kezdeményezésére, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül 20.7.3. A Társulási Tanács ülése nyilvános, kivéve a 2004. évi CVII. tv. 7. § (5) bekezdésében meghatározott személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, illetve zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. 20.7.4. A Társulási Tanács üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyre a képviselő testület üléséről készített jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvet az elnök és a Társulási Tanács által felhatalmazott tag írja alá A jegyzőkönyvet a Társulási Tanács elnöke tizenöt napon belül megküldi a megyei közigazgatási hivatalnak vezetőjének és a társulás tagjainak. 21
20.8.) A Társulási Tanács határozatképes, ha ülésén a társulás szavazati joggal rendelkező tagjainak több mint fele jelen van, és a jelen lévő tagok által képviselt települések lakosságszáma meghaladja a kistérségi társulást alkotó települések lakosságszámának egyharmadát. A javaslat elfogadásához legalább annyi képviselő igen szavazata szükséges, amely meghaladja a jelenlévő képviselők szavazatainak több mint felét és az általuk képviselt települések lakosságszámának egyharmadát (egyszerű többség). Szavazat egyenlőség esetén a Társulási Tanács elnökének a szavazata dönt. Minősített többség szükséges a 2004. évi CVII. tv.-ben, valamint az 1996. évi XXI. tv. –ben meghatározott ügyek eldöntéséhez. Minősített többséghez legalább annyi tag igen szavazata szükséges, amennyi eléri a jelenlévő tagok szavazatinak kétharmadát, és az általuk képviselt települések lakosságszámának a felét. 20.9.) A Társulási Tanácsban a tagokat az alábbiak szerint illeti meg szavazati jog:
Békéscsaba Megyei Jogú Város Csabaszabadi Község Kétsoprony Község Szabadkígyós Község Telekgerendás Község Újkígyós Nagyözség
1 1 1 1 1 1
szavazat szavazat szavazat szavazat szavazat szavazat
21.) Elnök, alelnök 21.1. Az elnök a Társulás tevékenységét a jelen társulási szerződés és a társulási tanács határozatainak keretei között irányítja és vezeti. Képviseli a társulást hatóságok és harmadik személyek előtt. Az elnököt akadályoztatása esetén az alelnök helyettesíti. Az elnök képviseleti jogát az ügyek meghatározott csoportjára nézve az elnökhelyettesre átruházhatja. A társulásnál egy alelnök segíti az elnököt. A Társulás első elnökét és alelnökét a Társulási Tanács alakuló ülésén a polgármester tagok közül titkos szavazással választja. 22.) A Társulási Tanács munkaszervezete A Társulási Tanács döntéseinek előkészítése és feladatainak végrehajtása, a feladatok megvalósítása, a kistérségi együttműködés erősítése érdekében önálló költségvetéssel rendelkező működtető szervezetet hoz létre Békéscsaba és Térsége Kistérségi Iroda néven. 23.) A Társulás szervezete és működése részletes szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza, melyet a Társulási Tanács fogad el. 24.) Pénzügyi Bizottság A Társulási tanács a Társulás tevékenységének és gazdálkodásának ellenőrzése céljából pénzügyi bizottságot hoz létre. A pénzügyi bizottság gondoskodik a többcélú
22
kistérségi társulás belső ellenőrzésének működtetéséről. A Társulásnál Pénzügyi Bizottság működik.
3
tagú
A Pénzügyi Bizottság elnökét és egy tagját a Társulási Tanács tagjai sorából kell választani. A Pénzügyi Bizottság feladat- és hatáskörét, valamint működésének rendjét a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. V. A TÁRSULÁS KÉPVISELETE, JEGYZÉSE 25.) A Társulást az Elnök képviseli. Képviseleti joga önálló. Az Alelnök a Társulás képviseletére átruházott jogkörben a Pénzügyi Bizottság elnökével együttesen jogosult. A Társulás jegyzése akként történik, hogy a Társulás előírt, előnyomott, vagy nyomtatott elnevezése alá az Elnök önállóan, az Alelnök a Pénzügyi Bizottság elnökével együttesen saját nevüket írják, a jelen szerződés mellékletét képező aláírási címpéldány szerint.
VI. VEGYES RENDELKEZÉSEK 26.) A társulási megállapodást a tagok a megállapodás megkötésére irányadó szabályok szerint módosíthatják. 27.) A társuláshoz csatlakozni a társulásban résztvevő képviselő testületek minősített többséggel hozott döntése alapján lehet. 28.) A Társulásból kiválni – a települési önkormányzat képviselő-testülete minősített többséggel meghozott határozata alapján – a naptári év utolsó napjával lehet. A képviselő-testület döntését hat hónappal korábban köteles meghozni és azt a Társulás tagjaival közölni. A társulásból kiválni törvényben, és a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott esetben lehet. 29.) A Társulásban résztvevő képviselő testületek tagjainak több mint a felének minősített többséggel hozott határozatával a naptári év utolsó napjával a Társulásból – a 8.3. pontban meghatározott korlátokkal - kizárhatja azt a tagot, amely a megállapodásban meghatározott kötelezettségének ismételt felhívásra határidőben nem tett eleget. 30.) A Társulásból történő kiválás, kizárás esetén a tag által a Társulásba bevitt vagyonnal el kell számolni. A vagyon természetbeni kiadására a tag csak akkor 23
tarthat igényt, ha az nem veszélyezteti a Társulás feladatainak ellátását. Amennyiben a vagyon nem természetben kerül kiadásra, úgy a volt tagot a Társulással kötött megállapodás alapján használati díj illeti meg. 31.) A Társulás megszűnése esetén vagyonát - eltérő megállapodás hiányában – a Társulás tagjai között a költségviselés arányában fel kell osztani. 32.) A Társulás működése feletti törvényességi ellenőrzést a megyei közigazgatási hivatal vezetője látja el. A Társulás gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az európai uniós és költségvetési támogatások felhasználását az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, a kormány által kijelölt szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, a Kincstár, ill. az európai uniós támogatások irányító hatóságai és a kifizető hatóság képviselői is ellenőrzik. 33.) A jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII.tv., a települési önkormányzatok társulásáról és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény, a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 2004.évi LXXV. törvénnyel módosított 1996.évi XXI. tv., valamint a többcélú kistérségi társulások 2004. évi támogatása mértékének, igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről szóló 65/2004.(IV.15.) Korm. rendelet rendelkezései, a területfejlesztésről szóló törvény, a vonatkozó más jogszabályok, valamint a tagok képviselő-testületei által a társulás ügyében meghozott határozatai alkalmazandóak. Békéscsaba, 2011. február hó 17. napján.
A jelen egységes szerkezetbe foglalt társulási megállapodás a tagok által utolsó ízben 2011. február hó 17. napján elfogadott módosításokat tartalmazza.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Vantara Gyula polgármester Ellenjegyzem: _____________________jegyző Csabaszabadi Község Önkormányzata 24
Szeverényi Attiláné polgármester Ellenjegyzem: _____________________ jegyző Kétsoprony Község Önkormányzata Völgyi Sándor polgármester Ellenjegyzem: _____________________ jegyző Telekgerendás Község Önkormányzata Medvegy Mihályné polgármester Ellenjegyzem: _____________________ jegyző Újkígyós Város Önkormányzata Szebellédi Zoltán polgármester Ellenjegyzem: _____________________ jegyző Szabadkígyós Község Önkormányzata Balogh József polgármester Ellenjegyzem: _____________________ jegyző
25
2. függelék
kivonat BÉKÉSCSABAI KISTÉRSÉGI ÉLETFA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT
CSALÁDSEGÍTÉS SZAKMAI PROGRAMJÁBÓL
13/2010(III.24)sz.KTT határozattal elfogadva
26
A családsegítés célja, feladata A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személye, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogó felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és a magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást. A kapott jelzés alapján a családsegítést nyújtó szolgáltató, intézmény feltérképezi az ellátási terültén élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét, és személyesen felkeresse tájékoztatja őket a családsegítés céljáról, tartalmáról. A családsegítés kertében biztosítani kell: -
-
szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat, segítő szolgáltatásokat.
A családsegítés keretében végezett tevékenységek- a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül- a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha - a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és - a kiskorú érdekei –a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül- e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók. A szolgáltatás –a segítséget kérő vagy elfogadó- Békéscsaba város, Csabaszabadi község, Kétsoprony község és Telekgerendás község területén élő lakosság teljes körére kiterjed. 27
A szolgáltatások igénybevétele önkéntes és térítésmentes. A családsegítés révén a célcsoport életminősége javul, szociális biztonsága nő, megelőzhető a további romlás. Tájékozottabbá válnak problémáik megoldási lehetőségeit illetően, hozzájutnak a szükséges ellátásokhoz, az adósságkezelési és egyéb tanácsadások elősegítik, hogy a család adósságai rendeződjenek, a működési zavarok enyhüljenek. A gondozott egyének, családok csoportokba, közösségekbe való eljuttatása mentális állapot javulást eredményez, csökken az elmagányosodás, az izolálódás kockázata. A családsegítő szolgálat együttműködik a település jegyzőjével, a szociális és egészségügyi szolgáltatókkal, az oktatási és egyéb intézményekkel, a gyermekjóléti szolgálattal, a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtó szolgálattal, társadalmi szervezetekkel, egyházakkal és magánszemélyekkel és minden olyan szervezettel, amely a kliensek problémájának megoldásában segítségünkre lehet. A megelőzős érdekében kapcsolatot tartunk az észlelő és jelzőrendszer tagjaival. A kliensek tudtával véleményt, információt, esetenként segítsége kérünk a velük kapcsolatban álló intézményektől, szolgáltatóktól. Azokban az esetekben, ahol felmerül a veszélyeztetettség és az egyén, a család nem működik együtt, nem teszi meg a szükséges lépéseket, a családsegítő szolgálat jelzést tesz az illetékes intézmény, hatóság elé. (gyermekjóléti szolgálat, gyámhatóság, gyámhivatal) Az olyan felnőtt korú személyek esetében jelzéssel élünk a gyámhivatal felé, akik szellemi vagy pszichés állapotuk miatt önálló életvitelre képtelenek, ellátásuk megoldatlan és a megajánlott segítséggel nem tudunk helyzetükön javítani. Az intézményünkhöz jogi problémával, vagy bűncselekmény áldozataként forduló klienseket szükség esetén továbbirányítjuk a jogi segítségnyújtó, illetve az áldozatsegítő szolgálathoz. A kapcsolat velük kölcsönös. Intézményünk szolgáltatása közé tartozik az adományok közvetítése, ennek keretében együttműködünk több civil szervezettel, egyházzal, illetve magánszemélyekkel is. Különböző programok megvalósítására több alkalommal pályáztunk konzorciumban a településen működő állami és civil szervezetekkel.
28
A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége. A családsegítés feladatait ellátók a településeken jelzőrendszert működtetnek, és felhívják veszélyeztetettség és/vagy krízishelyzet észlelése esetén a jelzés megtételére a jelzőrendszer tagjainak a figyelmét, melynek tagjai a jegyző, a szociális és egészségügyi szolgáltatók, oktatási és egyéb intézmények, gyermekjóléti szolgálat, a pártfogói felügyelők és a jogi segítségnyújtó szolgálat, társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek. A családsegítést végző a jelzés alapján felkeresi, és tájékoztatja az érintetteket a családsegítés szolgáltatásairól, megteszi a szükséges intézkedéseket, ennek tényéről tájékoztatja a jelzést tevőt. Folyamatosan figyelemmel kíséri a veszélyeztető körülményeket, és a veszélyeztetettek szociális ellátások, szolgáltatások iránti szükségleteit. A családsegítés keretében biztosítjuk: a.) szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, b.) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, c.) szociális és egyéb információs adatgyűjtést, az ellátást igénybevevő megfelelő tájékoztatása érdekében, d.) pszichológiai, jogi és egyéb tanácsadás szervezését, különös tekintettel a tartós és fiatal munkanélküliek, adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, fogyatékossággal élők, krónikus betegek, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek, illetve egyéb szociálisan rászorultak számára. Együttműködés ezen célcsoportok részére egyéb szolgáltatásokat biztosító –különösen szociális, egészségügyi, iktatási, foglalkoztatási- szolgáltatókkal, intézményekkel, e.) közösségfejlesztő, egyéni és csoportos terápiás programok szervezését (rendezvények, családterápia, családkonzultáció) f.) segítségnyújtás az egyének és családok kapcsolatkészségeinek javításához a mediáció, a családkonzultáció, a segítőbeszélgetések módszereivel, g.) speciális támogató önsegítő csoportok szervezését, működését, h.) a családgondozást, mely elősegíti a családban jelentkező krízis, működési zavarok, illetve a konfliktusok megoldását. A családgondozás meghatározott időtartamra szóló segítő kapcsolat kialakítását és fenntartását jelentik. A családgondozást végző személy és a szolgáltatást igénybevevő együttes 29
munkafolyamata, melynek keretében definiálódik az egyén és család problémája, ennek kacsán felvázolódik a lehetséges és a szükséges változás perspektívája az újbóli kapcsolatfelvétel, utógondozás lehetőségével. Megállapodásban kerül rögzítésre a szolgáltatást igénybe vevő problémája, a cél érdekében megvalósítandó feladatok, az együttműködés módja, a folyamat várható eredménye, a lezárás időpontja. i.) Az esetfelelős figyelemmel kíséri, hogy a kliens igénybe vette-e az elérhető szolgáltatásokat, valamint kliense beleegyezésével együttműködik más szociális és egyéb szolgáltatásokat nyújtó intézménnyel. A család tagjaira is kiterjedő segítő szolgáltatásban folyamatosan figyelemmel kell kísérni a családban élő kiskorú érdekeit, helyzetét, speciális szükségleteit. Szükség esetén az esetfelelős megkeresi a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó intézményt. A családsegítés a szolgáltatást igénybe velő személy otthonában, családi környezetében tett látogatások, illetve a családsegítő szolgáltatnál folytatott segítő beszélgetés és segítő munkaformák útján, valósul meg. Segítő munkaformák különösen a szociális esetmunka, a szociális csoportmunka és a közösségi szociális munka. A családgondozás támasznyújtást jelent. Az intézmény javaslattal élhet és fordulhat –segélyezés, természetbeni juttatás- a hatóságokhoz a kliens érdekében. Jogainak érdekeinek érvényesítésére képtelen személy esetében az intézmény kezdeményezi a szükséges intézkedés megtételét az illetékes gyámhivatalnál, a segítségnyújtás érdekében kapcsolatot vesz fel más intézményekkel. j.) Speciális szolgáltatásként működteti az aktív korú, rendszeres szociális segélyben részesülők, beilleszkedést segítő programját. A szolgálat a megállapított rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatti kötelező együttműködés keretében: - figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján- a Szolgálatnál történő megjelenéskornyilvántartásba veszi, - tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól, - a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt, - folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel, és legalább három havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programba foglaltak betartását, - legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról és amennyiben szükséges – a rendszeres szociális segélyre jogosult bevonásával – módosítja a programot, illetve az éves értékelés 30
megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, - jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, - a kapcsolattartásról a családsegítésre meghatározott esetnaplót vezet. A szolgáltatást igénybevevőkről az intézmény a többszörösen módosított 1/2000.(I.7.)SzCsM rendelet és az 1993. évi III. törvény alapján nyilvántartást vezet (esetnapló, családsegítő forgalmi napló, nyilvántartás családsegítésben részesülő személyekről) Az egyénekkel, családokkal történő találkozásokról a családgondozók és szociális segítők minden esetben feljegyzéseket, esetleírásokat készítenek, melyeket az egyéni dossziékban gyűjtenek. Az esetekhez kapcsolódó dokumentációt szakmai és formai szempontból az intézmény vezetője negyedévenként, a szakmai csoport vezetője havonta ellenőrzi.
Az ellátás igénybevételének módja
A családsegítés igénybevétele önkéntes és térítésmentes. A szolgáltatás igénybevétele a segítséget kérő személyes megjelenésével, szóbeli vagy írásbeli kérelmére, vagy jelzést követően a szolgáltatás megajánlásával, annak elfogadásával történik. Az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére, akik rendszeres szociális segélyben részesülnek, az 1993. évi III. törvény kötelező együttműködést ír elő a családsegítő szolgálattal a támogatás folyósításának idejére. A békéscsabai lakosság az intézmény székhelyén, vagy a területi irodában, a Telekgerendáson, Kétsopronyban, és Csabaszabadiban élő lakosság a helyi területi irodásban veheti igénybe a szolgáltatást ügyfélfogadási időben.
A szolgáltató és az igénybe vevő közötti kapcsolattartás módja A családsegítést végzők kapcsolatot tartanak a szolgáltatást igénybe vevővel, szükség szerint családtagjaival, hozzátartozóival. A személyes kapcsolattartás a családsegítő központ irodáiban vagy az ellátott lakásán történik. A személyes kapcsolattartás mellett a kapcsolattartás történhet írásban vagy telefonon. 31
Az ellátottak és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok. Az ellátottak jogai: - a szolgáltatás biztosítása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani, - a szolgáltatás biztosítása során figyelemmel kell lenni az igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására - az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem - az igénybe vevő jövedelmi helyzetét csak a törvényben, illetve törvényi felhatalmazás alapján meghatározott esetekben és feltételek mellett leht vizsgálni - az ellátást igénybe vevő panasszal fordulhat az intézményvezetőhöz, melyet ő köteles kivizsgálni és tizenöt napon belül írásban értesíteni a pansztevőt a kivizsgálás eredményéről, - amennyiben az intézményvezető nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, úgy a kézhezvételt követő nyolc napon belül a fenntartóheoz (Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás Békéscsaba, Szent István tér 7) fordulhat. A szolgáltatást végzők jogai: -
biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék,
-
munkájukat megfelelő munkavégzési körülmények között végezzék
A családgondozó munkakört betöltő személy közfeladatot ellátó személynek minősül.
Békéscsaba, 2010. március 10.
Dr. Csereiné Árgyelán Anna sk igazgató
32
