Előadás az életről Ferencz Lehel, kertészmérnök Székelyföldi Akadémia, Gyergyóalfalu, 2012. október 26. A természet nem forrás, hanem társ. Az ember csak a természetet gazdagítva gazdagodhat.
Régen a gazdálkodás harmóniában folyt a természettel, mindig megvolt az ideje a vetésnek és az aratásnak. Manapság eltérő elvek szerint gazdálkodnak térségünkben. Ha a természetet magunk alá akarjuk gyúrni, nem tudjuk, és nem ismerjük fel a természet figyelmeztető jeleit. Elfelejtjük ásni földeinket és megművelni a talajainkat, tehát elfeledkezünk önmagunkról. Olyan világban élünk, ahol függővé váltunk a fogyasztói társadalomtól, el vagyunk szakítva a föld által nyújtott biztonságtól, megélhetéstől, az ÉLETtől és az élettelen papírdarabokat gyűjtjük. Önfenntartóvá csak úgy válhatunk, ha a fenntartható fejlődés azon formáját követjük, amely a jelen 1
igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációját saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől. Sokan olyan gazdálkodásba fognak, mely rövid idő alatt profitot hoz, figyelmen kívül hagyva a természetet, a környezetet, saját és mások egészségét. Ekkor felmerül a kérdés: Ha bukfenc hoz jövedelmet akkor azt vetünk? Párhuzamot állíthatunk egy „házi” kenyér és egy „bolti” kenyér között. Az első előállításához 70 dkg lisztet használnak míg az utóbbi esetben csak 40-45 dkg-ot. Állományjavító anyagok hozzáadásával érjük el, hogy még több vizet vegyen fel a kenyér. 1 kg kenyér csak fele mennyiségű tápanyagot tartalmaz, a másik fele mesterségesen előállított „adalék” és víz. Ebből az egyszerű példából is logikusan látszik, hogy ugyanannyi táplálék felvételéhez elődeinknek elég volt egy szelet kenyér elfogyasztása, amíg nekünk, ennek kétszeresére van szükségünk.
2
Földjeink egyre rosszabb állapotba kerülnek, melynek kezdeti oka, részben a szocialista rendszer. A hatalmas mennyiségű vegyszerek és műtrágyák, melyet nagyon sokan használnak a mezőgazdaságokban, hatalmas problémákat okoznak: környezetszennyezés, kizsigerelt talajok, megfertőzött vízkészletek, egészségügyi problémák, betegségek mindenütt. Az emberekben az a beidegződés van, hogy a mai világban, egy növekvő társadalomnak nem lehet biztosítani az élelmiszerellátást természetes termesztési módszerekkel. Ennek az önpusztító és önromboló életmódnak kéne véget vetnünk, talajainkat változtassuk termőtalajjá természetközeli módon, vegyszerek, műtrágyák nélkül. A szerves trágyát felváltotta a műtrágya, ez mutatkozik a termés mikro-elemeiben is, melyet egy kutatás is bizonyít: 1949 –ben búzatermés esetében mérték az ásványi anyag tartalmat. 1973 – ra a búza 27 % al kevesebb ásványi anyagot tartalmazott (vastartalma 21, kálciumtartalma 12 %-al volt kevesebb). 1995 – re az átlagos csökkenés a bázis elvhez képest 63 %-os volt (vastartalma 71, kalciumtartalma 78 %-al csökkent), és ez a folyamat folytatódik. Az a fontos, hogy gyökereinkre nézzünk, hiszen gyökereiből táplálkozik a növény is. Olyan fajtaválasztékot kell kialakítani mely kimondottan ezen „zord” klímához alkalmazkodott. A permakultúra alapgondolata is azon alapszik, hogy a hátrányos helyzetből előnyt tudjunk kovácsolni, éljünk harmóniában a természettel, társként vele. Megoldásként a természetben zajló ökológiai folyamatok minél teljesebb érvényesítését javasolja az ember élőhelyén a szükségletei megtermelése során, önellátó módon. Nem hibrid és egyéb új nemesítéseket kell kipróbálni, hanem azokat a növényeket előnyben részesíteni, melyek jól viselik az adott körülményeket. Egy ilyen lehetőség például a fekete ribiszke-termesztés: sok érv szól ezen növény termesztése mellett: igénytelen faj, ideális a klimatikus körülményekre, csekély befektetéssel létesíthető, aroma és festékanyagjai felülmúlják a más régión termesztett gyümölcsökét, magas a kereslet rá.
3
Néhány hátrány, ami előny is lehet: magas munkaerőigény (betakarítás), feldolgozó ipar hiánya a környéken. Hasonló lehetőség kínálkozik a gyógynövénytermesztés területén is. Egyre több embert foglakoztat a természetes gyógymódok kipróbálása és egyre többen ismerik fel a gyógynövények jótékony hatását és fontosságát. Fontos egy alternatívát nyújtani az embereknek, hogy elsőként ne kémiai alapú gyógyszerekhez folyamodjanak, hanem növény-alapú kezelésekhez. Egyre nagyobb igény mutatkozik a teák és teakeverékek irányában. A különböző mentafajokat, citromfűt, kamillát viszonylag kis területen nagy hozammal termeszthetünk, de saját, otthoni alkalmazásra akár egy ablakpárkányon is megtermeszthetjük a mindennapi teához szükséges teafüvet. A gyümölcsfajokban és fajtákban még sok lehetőséget látok. Erre a következtetésre a múlt tavasszal jutottam, amikor a piacon sétálva szemrevételeztem azokat a fajtákat, amiket a gyümölcsfa árusok kínáltak. Nem meglepő, hogy sok fajta volt a piacon, amelyet Gyergyó vidékére nem is szabadott volna behozni, mivel ezen a vidéken nem élnek meg. Egyre kevesebb gyümölcsfa található meg a régi, őshonos tájfajták közül, amelyek kimondottan arra a vidékre jellemzőek. Ezért lenne fontos egy szelekciót végezni a Gyergyó környékén még megtalálható idős gyümölcsfák közül és ebből kiválasztani az itteni viszonyokat legjobban tűrőket. Egyre kevesebb idős gyümölcsfa van, felmerül a kérdés, miért? A válasz egyszerű: a gyümölcsfák gondozása elfelejtődött, az emberek nem tudnak gyümölcsfát metszeni, gondozni, ez az oka, hogy kifogytunk tájfajtáinkból. Egy másik lehetőség a növénytársítások kihasználása, avagy vissza az alapokhoz, jó és rossz szomszédok a kertben. Elődeink tudták, hogy mit mi mellé érdemes vetni, ültetni és ezt a hagyományt szeretnénk visszahozni és megtanítani az embereknek, hiszen:"Nincsenek megunt kérdések, csak öreg kertészek. Egy kezdő kertésznek minden kérdés új". Egyre nagyobb a törekvésünk arra, hogy egészséges terméket állítsunk elő. A növényvédelem is megoldható természetes módon, akár az előbb említett növénytársítással is. Ezen kívül, számos olyan növény és gyógynövény vesz körül bennünket, amelyek növényvédelmi képességgel bírnak. Elégséges egy kevés csalánt beáztatni vízbe és nagyon jó levéltetű-űző koncentrátumot kapunk. Hasonló
4
hatásokkal bír kártevők és kórokozókkal szemben a zsurló, a varádics valamint a vérehulló fecskefű. Rengeteg lehetőség kínálkozik a kertészetben is, csak az a kérdés, hogy vissza akarunk-e térni az életet adó munkához, az egészséges élelmiszerek előállításához?! Akarjuk-e, hogy gyerekeink és az ő gyerekeik asztalára egészséges zöldség és gyümölcs kerüljön? Rá kell jöjjünk a régi indián mondás jelentésére, miszerint: „Majd ha kivágod az utolsó fát, megmérgezed az utolsó folyót és kifogod az utolsó halat, rádöbbensz, hogy a pénz nem ehető!”
5
