Egyes törvények 2013. júniusi módosításai
A) A 2013. évi CIII. törvény alapján: 1.
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény módosításai Hatályba lépett: 2013. június 30-án.
a) Jogutód nélküli megszűnés [a Gt. 68. §-ának (5) bekezdése] A 2013-ban kiegészített és a hivatkozott törvény szerinti módosítás alapján, ha a gazdasági társaság megszűnése az állami tulajdonú gazdasági társaságok állami feladatellátásának központi költségvetési szerv által történő átvétele miatt történik, akkor a Gt. 68. §-ának a felelősségi és a jogutód nélküli megszűnés eseteire vonatkozó szabályai helyett a jogutód nélküli megszűnés feltételeire, az eljárás lefolytatására, a társaságot terhelő kötelezettségek rendezésére az államháztartásról szóló törvény (Áht.) 11/A – 11/F. §-ait kell alkalmazni. b)
Tőkevédelmi előírások pontosítása [a Gt. 143. §-ának (3) bekezdése, 245. §-ának (2) bekezdése] A Gt. 143. §-ának (2) bekezdése, 245. §-ának (1) bekezdése tőkevédelmi szabályt tartalmaz, mely szerint – kft. esetében az ügyvezető haladéktalanul köteles, a szükséges intézkedések megtétele céljából a taggyűlést összehívni, ha tudomására jut, hogy = a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent, vagy = a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy = a fizetéseit megszüntette, illetve, ha vagyona a tartozásait nem fedezi; – rt. esetében az igazgatóság nyolc napon belül köteles, a szükséges intézkedések megtétele céljából, a közgyűlést összehívni, ha tudomására jut, hogy = az rt. saját tőkéje a veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent, vagy = a saját tőke összege a minimális alaptőke összege alá csökkent, vagy = az rt.-t fizetésképtelenség fenyegeti, vagy fizetéseit megszüntette, illetve, ha vagyona tartozásait nem fedezi. A Gt. rendelkezik a saját tőke hiányának „rendezési eseteiről” is, de a 2012. októberi módosítás szerint kiegészült azzal, hogy a rendezést akkor kell végrehajtani, ha a taggyűlés, a közgyűlés időpontját legfeljebb egy hónappal megelőző mérlegfordulónapra összeállított közbenső mérleg szerint is a tőkevesztés esetei fennállnak. A legújabb módosítás – a fenti törvény szerint – kivételként fogalmazza meg azt, hogy mikor nem kell a „rendezést” végrehajtani, akkor ha a társaság, a közgyűlés időpontját legfeljebb egy hónappal megelőző mérlegfordulónapra összeállított közbenső mérleggel igazolni tudja, hogy a tőkevesztés – fentebb említett – esetei nem állnak fenn. A korábbi módosítás megfordításával is hasonló eredményre jutunk: amennyiben az összehívott taggyűlés, közgyűlés időpontját legfeljebb egy hónappal megelőző mérlegfordulónapra a társaság közbenső mérleget állít össze, amely szerint a saját tőke nem csökken a törzstőke felére, az alaptőke kétharmadára, a társaságot fizetésképtelenség nem fenyegeti stb., akkor nem kell, nem kötelező a Gt.-ben előírt szükséges intézkedéseket megtenni.
Egyes tv.-ek 2013. júniusi módosításai doc. 2013.08.06.
2
2.
Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása a)
Mentes az ajándékozási illeték alól [Itv. 17. §-a (1) bekezdésének o) és t) pontja] 2010. óta van olyan előírás, mely szerint mentes az ajándékozási illeték alól a pénzügyi intézmény által elengedett, magánszeméllyel szemben fennálló követelés. A módosítás ennek feltételeként az azonos helyzetben lévők egyenlő elbánásának az elve mellett figyelembe vételre került a magánszemély adós és családja megélhetési ellehetetlenülésének megelőzése érdekében kritérium is. A módosítással ez utóbbi kritérium és az ezt alátámasztó ismérvek (egy főre jutó jövedelem, árverés stb.) törlésre kerültek. Így hangsúlyosabb megítélést kapott a pénzügyi intézmény által az adósnak adott igazolás, továbbá az, hogy az elengedés nem az Szja-tv. szerinti független felek között valósul meg. b) Alkalmazás A 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel kiegészített, illetve módosított illetéktörvényi előírásokat a 2013. január 1-jét követően illetékkiszabásra bemutatott vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni. 3.
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása Hatályba lépett: 2013. július 1-én.
A települési adó csökkentése [Htv. új 40/A. §-a, törölve a 40. § (2)-(3) bekezdése] Törlésre került az az előírás, mely szerint az adóévre fizetendő iparűzési adóból levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó. Az új előírás szerint a székhely, illetve a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból az adóalany által – nemcsak az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó vonható le, – hanem a ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj (útdíj) 7,5 %-a is, – amelyet a fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes önkormányzatokhoz kimutatott települési adóalapok arányában lehet levonni. 4.
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása
Az adó mértéke [Gjt. 7. §-ának (2) bekezdése] 2013. július 1-jétől a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű tehergépjármű, nyerges vontató, autóbusz esetén az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után az adó mértéke 1.200 Ft helyett 850 Ft. 5.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása Egyéb indokkal adómentes [Szja-tv. 1. sz. mellékletének 7.21. pontja]
2013. augusztus 1-jétől hatályos módosítás szerint nem terheli személyi jövedelemadó a pénzügyi intézmény által elengedett, lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött kölcsönszerződésből (a módosítás előtt devizaalapú kölcsönszerződésből) származó követelést, feltéve, hogy a követelés elengedésére a pénzügyi intézmény belső szabályzatában
3
foglaltak alapján, az azonos helyzetben lévőket egyenlő elbánásban részesítő elv betartásával – független felek között kerül sor. [Egyebekben az illetéktörvénynél leírtak ide is vonatkoznak.) 6.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
Hatályba lépett: 2013. június 30-án. A számviteli törvényt kiegészítő, a következő három pontban ismertetésre kerülő, előírások megértéséhez, értelmezéséhez a törvénymódosítás indokolásából célszerű kiindulni, összevetve azt a törvénymódosítás konkrét szövegével. Először is megállapítható, hogy a kiegészítő előírások csak a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződéses kapcsolatára vonatkoznak, azok esetében is csak feltételesen: a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában a bekerülési érték, az értékesítés nettó árbevétele, a szolgáltatás igénybevétele miatti költség, ráfordítás értékének módosításaként nem szerepeltetné. A jogszabályi előírás az egyértelmű végrehajtás érdekében legyen konkrét, határozott, vagy ha megengedő szabályt tartalmaz, az alkalmazás feltételeit pontosan határozza meg. A módosítás szerinti előírásokból éppen ez hiányzik, és ezért félreérthető. Mint ismeretes, a Tao.tv. 18. §-ának (1) bekezdése alapján, amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban (általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár), a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózó az adózás előtt eredményét – csökkenti, feltéve, hogy az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna, és a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy (az ellenőrzött külföldi társaság kivételével), amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya, valamint rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét; – növeli (kivéve, ha vele magánszemély nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést), ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna. A hivatkozott előírásokból egyértelműen következik, hogy a szokásos piaci ár (amelyet a társasági adó bevallás benyújtásáig rögzíteni kell) és az alkalmazott (számlázott) – általános forgalmi adó nélküli – ellenérték különbözetével csökkenteni, illetve növelni kell az adózás előtti eredményt, azaz adóalap-korrekciót kell végrehajtani. Ha ezt a kapcsolt vállalkozások (a szerződő felek) nem kívánják végrehajtani, akkor utólag – a törvénymódosításból ez következik – módosíthatják a különbözettel az ügylet eredeti ellenértékét, azaz az ellenértékkülönbözettel módosíthatják a beszerzési értéket, az értékesítés nettó árbevételét, a szolgáltatás igénybe vétele miatti költség, ráfordítás értéket, az utólagos módosításról kiállított számviteli bizonylat alapján, természetesen számlánként külön-külön. A törvénymódosítás azonban nem egyértelmű! Nem derül ki belőle, hogy az utólagos módosítást a felek közötti szerződés módosításának kell megelőznie, és mivel a kapcsolt vállalkozások viszonylatában is termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás valósul meg, amelynek a számviteli bizonylata a szerződéssel alátámasztott – szabályszerűen kiállított – számla, az ellenérték-különbözet bizonylata nem lehet más, mint a módosított szerződéssel alátámasztott – minden kibocsátott és érintett számlához kapcsolódó – helyesbítő számla. A helyesbítő
4
számla szerinti értéket pedig az általános előírások szerint kell könyvelni, majd az így kimutatásra kerülő követelést-kötelezettséget pénzügyileg is rendezni kell, illetve ha pénzügyileg nem rendezik, az ellenérték-különbözet miatti követelést-kötelezettséget elengedett követelésként-kötelezettségként kell majd kimutatni. A számviteli törvény módosítása ugyan formailag kiválthatja az ellenérték-különbözet miatti adóalap-korrekciót, de nem szűnteti meg annak a hatását, mivel az így elszámolásra kerülő árbevétel növeli, illetve az – előbb-utóbb – elszámolásra kerülő költség, ráfordítás csökkenti az adózás előtti eredményt. A törvénymódosítás végrehajtása csak tételes szerződésmódosítással, helyesbítő számlák kiállításával valósítható meg, ez által jelentősen növeli az adminisztrációt, nem váltja ki a szokásos piaci ár dokumentálását, de növelőcsökkentő hatással lehet a helyi iparűzési adó alapjára is. Ezek előrebocsátása után ismertetjük a módosításokat az előbbiek figyelembe vételével: a)
Az eszközök bekerülési (beszerzési és előállítási) értéke [az Szt. 47. §-ának új (10) bekezdése] Az eszköz bekerülési értékét módosítja a felek között utólag – szerződésmódosítást követően – elszámolt, helyesbítő számlával számlázott ellenérték-különbözet (a helyesbítés a teljesítés időpontjára vonatkozik), amellyel a Tao.tv. 18. §-a alapján a beszerzőnek, az eladónak módosítania kellene a társasági adó alapját, de a felek közötti megállapodás alapján a társasági adó alapját a felek egyike sem módosítja (az eladó az értékesítés nettó árbevételét helyesbíti!). Ennyi a törvénymódosítás szövegének az értelmezése. Ez azonban kevés, mert az értékmódosítást a számviteli törvény egyéb előírásai mellett is kezelni kell. Először is a helyesbítő számla szerinti ellenérték-különbözet az adott eszköz bekerülési értékét módosítja (növeli vagy csökkenti). Az adott eszköz lehet tárgyi eszköz, amelyet még nem vettek rendeltetésszerűen használatba (ez esetben a beruházás értéke módosul), vagy már használatba vettek (akkor a bruttó érték és az elszámolt értékcsökkenési leírás módosul). Ha az adott eszköz vásárolt anyag, áru, szolgáltatás és az még készleten van, akkor az ellenértékkülönbözettel az adott eszköz, szolgáltatás készletértékét kell módosítani, ha már nincs készleten, akkor az anyagköltséget, az anyagköltséggel a saját előállítású termékek közvetlen önköltségét, az eladott áruk beszerzési értékét, a közvetített szolgáltatások értékét kell helyesbíteni. b) Az értékesítés nettó árbevétele [az Szt. 73. §-ának új (4) bekezdése] Az értékesítés nettó árbevételét módosítja a felek között utólag – szerződésmódosítást követően – elszámolt, helyesbítő számlával számlázott ellenérték-különbözet (a helyesbítés a teljesítés időpontjára vonatkozik), amellyel az eladónak, a szolgáltatónak, illetve a beszerzőnek, a szolgáltatást igénybevevőnek a Tao.tv. 18. §-a alapján módosítania kellene a társasági adó alapját, de a felek közötti megállapodás alapján a társasági adó alapját a felek egyike sem módosítja (a beszerző a bekerülési értéket, a szolgáltatást igénybevevő a költségként elszámolt összeget helyesbíti). c) Anyagjellegű ráfordítások [az Szt. 78. §-ának új (8) bekezdése] Az igénybevett szolgáltatások, az egyéb szolgáltatások, az eladott (közvetített) szolgáltatások értékének kimutatott összegét módosítja a felek között utólag – szerződésmódosítást követően – elszámolt, helyesbítő számlával számlázott ellenértékkülönbözet (a helyesbítés a teljesítés időpontjára vonatkozik), amellyel a szolgáltatást nyújtónak, illetve a szolgáltatást igénybevevőnek a Tao.tv. 18. §-a alapján módosítania kellene a társasági adó alapját, de a felek közötti megállapodás alapján a társasági adó alapját
5
a felek egyike sem módosítja (a szolgáltatást nyújtó az értékesítés nettó árbevételét módosítja). d)
A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély visszavonása [az Szt. 151. §-a (6) bekezdésének új h) pontja, (7) bekezdésének g) pontja] Amennyiben a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában szereplő személy a nyilvántartás szerinti adataiban való változást 30 napon belül nem jelenti be a nyilvántartásba vételt végző hatósághoz, a hatóság – a módosítás szerint a bejelentés pótlására való felhívást követően – törli a nevezett személyt a nyilvántartásból annak érdekében, hogy a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartása mindig a valóságnak megfelelő, naprakész információkat tartalmazzon. A nyilvántartásból való törlés a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély visszavonását is jelenti. Az engedély újbóli megadását és a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba való újbóli felvételét akkor kérheti az érintett személy, ha megfelel az Szt. 151. §-a (5) bekezdésének b) pontjában előírt feltételeknek és az engedélyét visszavonták, a visszavonást követően (valójában új eljárás keretében). 7.
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (Kkt.) módosítása
2013. július 1-től a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat a Kormány által kijelölt hatóság látja el. Ennek megfelelően a törvénymódosítás több pontosító rendelkezést tartalmaz. A közfelügyeleti hatóság megnevezését módosítja a törvényen belüli egységes használat érdekében. a) Közfelügyeleti hatóság: a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó szervezet [a Kkt. 1. §-a (3) bekezdésének h) pontja]. A törvénymódosítás indokolása szerint a hatósági feladatokat a nemzetgazdasági minisztérium látja el. b) Jogorvoslati lehetőségek [a Kkt. 9/A. §-a] Az eddigi előírások szerint a minőség-ellenőrzés esetében hozott elsőfokú döntés ellen az ügyfél a miniszternél fellebbezhetett. A módosítás szerint a minőség-ellenőrzés esetében hozott döntés ellen a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég – jogszabály megsértésére való hivatkozással – a határozat közlésétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat a Ket. előírásai szerint. c) Átláthatósági jelentés [a Kkt. 55. §-ának új (3) bekezdése] Az a könyvvizsgáló cég, amely közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó tekintetében végez jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet, évente, az üzleti évének mérlegfordulónapjától számított három hónapon belül, köteles a honlapján átláthatósági jelentést közzé tenni. A kiegészítő előírás alapján az átláthatósági jelentés közzétételét és annak tartalmát a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság ellenőrzi. d) A minőségbiztosítási rendszer [a Kkt. 149. §-ának (1)-(2) bekezdése] A törvénymódosítás megkülönbözteti a kamara által lefolytatott kamarai minőségellenőrzést, illetve a közfelügyeleti hatóság által lefolytatott minőségellenőrzést. Az új előírás szerint a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek tevékenységét a közfelügyeleti hatóság minőségbiztosítási rendszer keretében folyamatosan
6
ellenőrzi (azt nem a kamara működteti a KKB közvetlen irányítása mellett). A minőségellenőrzés lefolytatására a Kkt.-ben nem szabályozott kérdésekben a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni. (Bekerült a törvénybe a minőség-ellenőrzés lefolytatására vonatkozó előírás.) Kapcsolódóan számos helyen a „minőség-ellenőrzés” szövegrész helyébe „kamarai minőségellenőrzés”, illetve „minőség-ellenőrzés, kamarai minőség-ellenőrzés” szövegrész lépett. e) A minőség-ellenőrzés lefolytatása [a Kkt. új 173/B. és 173/C. §-a] A közfelügyeleti hatóság eljárására vonatkozó előírásokat tartalmazza. Többek között a minőség-ellenőrzés lefolytatásának gyakoriságára (legalább három évente, de lehet rendkívüli is), a minőségellenőrzést végző személlyel szembeni feltételekre, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzés alá vont jogaira, kötelezettségeire, szakértő igénybevételére, a zárójelentéskészítési kötelezettségre, jogerős határozatban foglalt kötelezettségek teljesítésére, a minőségellenőrzéssel összefüggésben alkalmazható intézkedésekre, fegyelmi eljárás kezdeményezésére stb. vonatkozóan. f) Harmadik országgal kötött megállapodás [a Kkt. új 196/A. §-a] A kiegészítő előírás 2013. július 1-jétől lehetőséget ad a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóságnak, hogy harmadik ország közfelügyeleti tevékenységben résztvevő illetékes hatósággal kötött, viszonosságon alapuló megállapodás alapján, az illetékes hatóság megkeresésére – feladatkörében eljárva – jogosult olyan kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég iratait, dokumentumait megismerni, amely nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóra vonatkozóan végez jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet. g) Közfelügyeleti díj [a Kkt. új 208/D. §-a] Átmeneti rendelkezés szerint a 2013. évre fizetendő közfelügyeleti díj a Kkt. 185. §-a szerinti közfelügyeleti díj ötven százaléka, amelyet lényegében előlegként 2013. július 30-ig kell a kamarának megfizetnie. 8.
A szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye [a 2011. évi CLVI. törvény 462/E. §-a, 467/B. §-a]
A 2013. január 1-jétől hatályos adókedvezmény 2013. július 1-jétől kedvezőbb lesz a vállalkozások számára. Egyrészt az adókedvezményre való jogosultságnak július 1-jétől nem feltétele, hogy a kifizető a Tao.tv. szerinti fejlesztési adókedvezményre legyen jogosult, azaz ezen kedvezmény igénybevételéhez nem szükséges, hogy nagyértékű beruházást hajtson végre a szabad vállalkozási zónában, másrészt az adókedvezmény igénybevétele csak a létszám megtartásához, illetve növeléséhez kapcsolódik. A részkedvezményre való jogosultság feltétele a módosítás után az, hogy – a kifizető a létszámát az új munkavállalóval létesített munkaviszony kezdetét megelőző hónap – a KSH szerinti – átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli, és a megemelt létszámot az új munkavállaló foglalkoztatása alatt, de legalább a kedvezményezett időszakban nem csökkenti, – a kedvezménnyel bejelentett munkavállaló bejelentett lakhelye legalább hat hónapja, valamint a tényleges munkavégzés helye abban a szabad vállalkozási zónában található, amelyben a kifizető működik. Nem minősül az állományi létszám csökkenésének, ha a létszám olyan munkavállalóval csökken, aki helyett a kifizető a munkaviszony megszűnését követő hónap utolsó napjáig
7
másik munkavállalóval létesít munkaviszonyt, akivel kapcsolatosan a kedvezmény érvényesíthető. A támogatások halmozódásának elkerülése érdekében nem érvényesíthető adókedvezmény az olyan munkavállaló után, akire tekintettel a kifizető a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból állami támogatást kapott (nem tekinthető új munkavállalónak). Új munkavállaló az, – akivel a kifizető a létszámát növeli (az előbbiek figyelembe vételével), – aki a kedvezményezett foglalkoztatása kezdetét megelőző egy évben a kifizetőnél vagy a kifizető kapcsolt vállalkozásánál nem tartozott az átlagos statisztikai állományi létszámba. Átmeneti rendelkezés szerint, ha a kifizető a 2013. július 1-jét megelőző adómegállapítási időszakban a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások adókedvezményét érvényesítette, az adókedvezményt a 2013. június 30-án hatályos rendelkezések alapján – választása szerint – továbbra is alkalmazhatja. B) A 2013. évi CXXIII. törvény alapján 1.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
Kamatjövedelem [az Szja-tv. 65. §-ának (5) bekezdése] A 2013. augusztus 1-jét megelőzően megszerzett kamatjövedelemre – tőzsdei ügyletek esetében – alkalmazni lehetett az adókiegyenlítésére vonatkozó rendelkezéseket. Ennek az volt a lényege, hogy három éven belül az árfolyamnyereséget az árfolyamveszteségnél figyelembe lehetett venni, illetve fordítva, azaz a korábban megfizetett személyi jövedelemadót vissza lehetett igényelni. Előre nem látható események miatt ezt az előírást hatályon kívül helyezték 2014. január 1-jével azért, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem után is a kamatjövedelemre irányadó rendelkezések szerint kelljen az adófizetési kötelezettséget teljesíteni. Sőt 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség is belép. 2.
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása
a) 6 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás [az Eho-tv. új 3/A. §-a] A hiánycél-tartási kötelezettség miatt szükséges költségvetési többletforrások biztosítása érdekében – a törvény indokolása szerint – a magánszemélyek kamatjövedelme után 6 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás kerül 2013. augusztus 1-jétől bevezetésre. A kiegészítő előírás szerint a Tbj. tv. szerinti belföldi magánszemély vagy – ha a jövedelem utáni adófizetésre a kifizető köteles – a kifizető 6 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet – az Szja-tv. 65. §-a szerinti kamatjövedelem adóalapként meghatározott összege után, – az Szja-tv. 67/B. §-a szerint megállapított lekötési hozam után, ha a tartós befektetési szerződés szerinti lekötés megszakítására a hároméves lekötési időszak utolsó napját megelőzően kerül sor. Mentes az egészségügyi hozzájárulás alól – az a kamatjövedelem, amely után az Szja-tv. 84/G. §-a alapján az adó mértéke 0 százalék (alapvetően a 2006. szeptember 1-je előtt megszerzett értékpapírok, megkötött biztosítási szerződések esetében), – az Szja-tv. szerinti EGT-állam által kibocsátott, forintban jegyzett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír után fizetett kamattal, hozammal összefüggésben
8
–
megállapított, vagy az ilyen értékpapír beváltásakor, visszavásárlásakor, valamint átruházásakor megállapított kamatjövedelem, az olyan kollektív értékpapír után fizetett kamattal, hozammal összefüggésben, vagy annak a beváltásakor, visszaváltásakor, valamint átruházásakor megállapított kamatjövedelem, amelynél = az értékpapír tulajdonban tartásának időszakában mindvégig a kollektív befektetési értékpapírt kibocsátó szervezet szabályzatában vagy más hasonló, a befektető által megismerhető belső szabályzatában meghatározottak szerint a szervezet befektetésének legalább 80 százalékos arányban kell az EGT-állam által kibocsátott értékpapírt tartalmaznia, és = a kollektív befektetési értékpapírt kibocsátó szervezet az uniós jogi aktusokban megállapított tőkepiaci felügyelet hatálya alatt áll.
b) Eljárási szabályok A külföldi pénznemben megszerzett jövedelem utáni egészségügyi hozzájárulás megállapítására az Szja-tv. külföldi pénznemről forintra történő átszámításra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni [Eho-tv. új 10/A. §-a]. Az egészségügyi hozzájárulást és annak alapját a kifizető a Tbj.tv. szerinti belföldi minőség vizsgálata nélkül állapítja meg, vonja le, és magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként bruttó módon vallja be [Eho-tv. 11.§-ának új (8a) bekezdése]. Ha a magánszemély egészségügyi hozzájárulásra nem kötelezett, de tőle a 6 százalékot levonták, annak visszatérítését az Art. 4. melléklete szerint kezdeményezheti. A magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában vagy önellenőrzésében igényelheti vissza a kifizető által levont és a bevallásban megállapított egészségügyi hozzájárulás különbségét [Eho-tv. 11. §-ának új (12) bekezdése]. Hatálya Az ismertetett rendelkezéseket a 2013. augusztus 1-jén és azt követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni azzal, hogy nem alkalmazhatóak a 2013. augusztus 1-jét megelőzően megkötött tartós befektetési szerződések lekötési hozamára. Ha a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2013. augusztus 1-je előtt kezdődik, de a jövedelem megszerzésének időpontja 2013. augusztus 1-jével kezdődő időszakra esik, a 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás a 2013. augusztus 1-jétől megszolgált kamatjövedelmet terheli, a napokban számolt aránya alapján [az Eho-tv. új 11/C. §-a]. C) A 2013. évi CXV. törvény alapján 1.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
a) Adóbevallás tartalma [az Art. 31. §-ának új (8) bekezdése] A kiegészítő előírás szerint a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény szerinti Stabilitás Megtartási Számláról származó jövedelemből levont adót és annak alapját a kifizető – magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként – bruttó módon a havi adó- és járulékbevallásában vallja be. b)
A költségvetési támogatás kiutalásának időpontja [az Art. 37. §-ának (4) és (4a) bekezdése] A módosítás egyrészt az előírást kiterjeszti a felszámolás alatt lévő adózóra, másrészt módosítja, hogy a költségvetési támogatás kiutalásának határidejét milyen időponttól kell számítani. A főszabály szerint a költségvetési támogatást a bevallás beérkezésének napjától,
9
de legkorábban az esedékességtől számított 30 napon belül, a visszaigényelt áfát 75 napon belül kell kiutalni. Felszámolás esetén, ha ezen határidő alatt az igényelt költségvetési támogatással összefüggésben a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés indul vagy van folyamatban, a költségvetési támogatás kiutalásának határidejét az ellenőrzés megállapításairól hozott határozat jogerőre emelkedésétől kell számítani. Az általános forgalmi adó visszaigényléséhez kapcsolódó előírást a módosítás hasonló módon egészíti ki, ezen a költségvetési támogatás (az áfa visszaigénylése) kiutalásának határidejét az ellenőrzés megállapításairól hozott határozat jogerőre emelkedésétől kell számítani. c) Befizetések (a túlfizetés) elszámolása [az Art. 43. §-ának (5) bekezdése] Ez esetben a módosítás a következő mondat törlését jelenti: A felszámolás alatt álló adózó túlfizetés kiutalása iránti kérelmét legkorábban a záró adóbevallással egyidejűleg nyújthatja be az adóhatósághoz. d) Határidők az ellenőrzési eljárásban [az Art. 92. §-ának új (2a) bekezdése] Az általános szabály kiterjesztése a felszámolás alatt álló adózóra: a költségvetési támogatás kiutalását megelőző ellenőrzés határideje 30 nap, ha a visszaigényelt általános forgalmi adó összege az 1 millió forintot meghaladja és az adózó nyilatkozatot tett arra vonatkozóan, hogy az adózó az áfa áthárítására jogalapot teremtő minden ügylet számlá(k)ban feltüntetett ellenértékének adót is tartalmazó összegét a bevallás benyújtása napjáig teljes mértékben megfizette, akkor 45 nap, ha nem tett ilyen nyilatkozatot, akkor 75 nap. e) Hatálya A fentiekben részletezett Art. módosításokat 2013. június 28. napjától benyújtott költségvetési támogatás, illetve túlfizetés kiutalására vonatkozó kérelmekre alkalmazni kell. D) A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V.5.) Korm. rendelet módosítása A Korm. rendelet több előírását a 226/2013. (VI.24.) Korm. rendelet módosította 2013. június 25-i hatályba lépéssel, részben kapcsolódik a számviteli törvény módosításához is. a)
A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély (igazolvány) [Korm. rendelet 5. §-ának (7) bekezdése és új (10a) bekezdése]
A módosítás szerint a nyilvántartásból törölt személy vagy törvényes képviselője az igazolványt a törlésről szóló határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek (NGM) visszaszolgáltatni. A könyvviteli nyilvántartást végző, nyilvántartásba vett személy, ha a nyilvántartásba vett adatokban változás következett be, köteles az adatváltozást 30 napon belül bejelenteni. Ezen korábbi előíráshoz kapcsolódik a módosítás: amennyiben az adatváltozás bejelentésének elmulasztása a nyilvántartásba vételt végző szervezet (a minisztérium) tudomására jut (például a kreditpontos továbbképzés során közölt adatok alapján), a nyilvántartásba vett személyt felszólítja az adatváltozás bejelentésének pótlására, amelyre a nyilvántartásba vett személynek a felszólítás kézhezvételétől számított 8 nap áll rendelkezésére. (Ha ennek nem tesz eleget, törlik a nyilvántartásból, nem végezhet könyvviteli szolgáltatást!)
10
b) Kreditpont szerzése [Korm. rendelet 10/B. §-ának (2) bekezdése] Az eddigi előírás szerint az adott továbbképzési évben a 16 kreditponton felül megszerzett többlet-kreditpontok nem vehetők figyelembe a következő évek továbbképzési kötelezettsége teljesítése szempontjából. Ehhez kapcsolódó módosítás szerint ugyanazon továbbképzési program (például a jogutód nélküli megszűnés) – ide értve annak elektronikus változatát – csak egyszer jogosít kreditpontra. (A kreditpont-szerzés ellenőrzésekor, ha ilyent állapítanak meg, nem teljesül a követelmény, ami az engedély visszavonásával járhat.) c) A szakmai szervezetek bővülése [Korm. rendelet új (8a)-(8c) bekezdése] Eddig társadalmi szervezet (egyesület), köztestület vagy felnőttképzési akkreditációval rendelkező szervezet minősülhetett szakmai szervezetnek. Ez a kör bővült a módosítással, szakmai szervezet lehet a gazdálkodó által működtetett szakmai szerveződés is, ha a Korm. rendeletben eddig is előírt feltételeket teljesíti. Sajátos előírás, a szakmai szerveződés tagja az a természetes személy, aki a gazdálkodó által működtetett szakmai szerveződés létrehozásáról és működéséről szóló dokumentumban meghatározott feltételeknek megfelel és a tagokról vezetett nyilvántartásban szerepel. A gazdálkodónak is a szakmai szerveződés szakmai szervezetként történő elismerését a nyilvántartást végző szervezettől kérnie kell. d) Kreditpontos kiadványok [Korm. rendelet 10/B. §-ának (12) bekezdése] A minősített kiadvány megvásárlásával az adott kiadvány kreditpont-értéke, de legfeljebb 2 kreditpont beszámítható a továbbképzés teljesítésébe. A módosítás szerint ezt a továbbképzésre kötelezett az erre a célra rendszeresített internetes felületen keresztül benyújtott, nevét és regisztrációs számát tartalmazó nyilatkozatban kérheti, amelyhez mellékelni kell a kiadvány vásárlásakor kapott számla másolatát. Amennyiben egy számlán szereplő minősített kiadvány alapján több továbbképzésre kötelezett (legfeljebb 3) kéri kreditpont elszámolását (ide értve azt is, ha a számlán több minősített kiadvány szerepel), a továbbképzésre kötelezett által benyújtott nyilatkozatban fel kell tüntetni a számlán szereplő minősített kiadvány alapján kreditpont elszámolását kérelmező többi továbbképzésre kötelezett nevét és regisztrációs számát is. e)
Továbbképzési program [Korm. rendelet 10/C. §-ának (2) bekezdése, 10/E. §-a (1) bekezdésének a) pontja] A továbbképzési program követelményei közé bekerült, hogy a program kreditpontértékének meghatározása során figyelemmel kell lenni a tartalom és a cím összhangjára is. Az elektronikus képzési rendszernél követelmény az is, hogy a továbbképzésre kötelezett a továbbképzési program, illetve ha a továbbképzési program több részből áll, akkor minden egyes rész megkezdésekor az elektronikus felületre bejelentkezett és a továbbképzési program, illetve ha a továbbképzési program több részből áll, akkor minden egyes rész befejezéséig nem jelentkezett ki.
