Dunántúli-középhegység
Határai NY: a Keszthelyi-hegységet árkos süllyedékek választják el a Zalai-dombságtól. ÉNY: a Bakonyhoz tartozó, 5–10 km széles hegységelőtéri hordalékkúpsorokkal, hegylábfelszínekkel, hegységperemi dombságokkal kapcsolódik a Kisalföldhöz; É: a Duna teraszos völgye övezi; ÉK: árkos hegységközi medencék választják el a Visegrádi-hegységtől. DK: medencedombságokkal, lankás hegylábfelszínekkel hajlik a Mezőföld síkjára; D: a Balaton hegységelőtéri süllyedéksorozata különíti el a Dunántúli-dombságtól.
FÖLDTÖRTÉNET - ÓIDŐ • Aljzat: gyenge és közepesen metamorfizált kaledóniai és variszkuszi hegységroncsok képezik; • 350-400 m vastag üledékek – – – – –
agyagpala, fillit, szilúr, (graptoliteszek) Balaton-felvidék diabáz, Velencei gránit Kékkúti mészkő, Szabadbattyáni mészkő
HEFOP 3.3.1.
Perm: vörös homokkő Balaton-felvidék • Meleg-féligszáraz éghajlat • Térszínek többszöri tönkösödésen kellett hogy keresztülmenjenek.
HEFOP 3.3.1.
KÖZÉPIDŐ • Tethys kinyílása • Triász
tengeri üledékképződés
– Dachsteini mészkő – Fődolomit
HEFOP 3.3.1.
Júra
Kréta • Tektonikai mozgások: takaróképződés, pikkelyeződés és gyűrődés ment végbe, • Hegységgé válás HEFOP 3.3.1.
Kréta felszínfejlődés • Trópusi felszínfejlődés • trópusi torony- és kúpkarsztos tönkfelszín képződött. • Bauxit – – – –
Szőc Nyírád Halimba Gánt
HEFOP 3.3.1.
HEFOP 3.3.1.
ÚJIDŐ - HARMADIDŐSZAK • A harmadidőszakban a hegység fő tömege részekre töredezett – sasbércsorozatokra – és hegyközi medencesorokra tagolódott
HEFOP 3.3.1.
EOCÉN
• Elöntés
üledékek
– Széntelepek (Tatabánya, Oroszlány, Nagyegyháza, Mány
• Vulkáni-tevékenység Velence-hegység andezitek HEFOP 3.3.1.
Oligocén • Kiemelkedés • Lepusztulás
HEFOP 3.3.1.
Miocén • Mai szerkezet és morfológia kialakulása, • Végén: szigetsorokat, öblözeteket formálva emelkedett ki a pannóniai tóból. • Pannon-tó –abrázió (a tengerhullámzás pusztító tevékenysége)
HEFOP 3.3.1.
Pannon
HEFOP 3.3.1.
PLIOCÉN Bazaltvulkanizmus • Mind a földkéreg, mind a kőzetburok vastagsága a Pannon-medence területén az átlagosnál jóval kisebb • Európa alatt nagy kiterjedésű, az asztenoszféra normális hőmérsékleténél forróbb köpenytartomány húzódik.
Magmaképződés HEFOP 3.3.1.
2-6 millió évvel ezelőtt
HEFOP 3.3.1.
Bazaltvulkanizmus: – Balaton-felvidék • • • •
Gulács Csobánc Szent-György-hegy Badacsony
HEFOP 3.3.1.
A Tihanyi- félsziget vulkánossága
• 7 millió éves • maar-vulkanizmus • Utóvulkáni működés – gejzírek
HEFOP 3.3.1.
HEFOP 3.3.1.
PLEISZTOCÉN • Interglaciálisokban a folyóvízi eróziós bevágódás, a völgyképződés • Glaciálisokban – periglaciális folyamatok (sár- és talajfolyás, csuszamlások, fagyaprózódás stb.) jellemezték.
HEFOP 3.3.1.
Krioplanációs folyamatok – Kőtenger – Törmelékhalmaz – Torony HEFOP 3.3.1.
• A hegylábfelszíneken és a medencékben megindult a lösz és a löszszerű lejtőüledékek felhalmozódása. • „tanúhegyek”. kipreparálódása • Hegység emelkedése
HEFOP 3.3.1.
KARSZTOSODÁS • Barlangok: nincs nagy barlangrendszer • Oka – Földtani szerkezet – TAGOLTSÁG, TÖREDEZETTSÉG – A fiatalabb takarórétegek nagy elterjedése, melyek a kialakult karsztjelenségeket is sokfelé eltakarják, sőt eltömik. HEFOP 3.3.1.
• Gerecsében és a Budai-hegységben – a Duna és mellékpatakjainak teraszaihoz igazodva – édesvízimészkő-szintek települtek
HEFOP 3.3.1.
DOMBORZAT ÁTALAKÍTÁSA • Emberi tevékenység. – Erdőirtások – Földművelés – Bányászat • szénbányászat (Ajka, Dorog, Tatabánya-Oroszlány) • bauxit
HEFOP 3.3.1.
FELSZÍNTÍPUSOK 1. Középhegységi fennsíkok. 2. Bazaltvulkáni kúpok és tanúhegyek. 3. Hegyközi medencék. árkos süllyedékek sorozatai (Zirci-, Budakeszimedencék stb.).
HEFOP 3.3.1.
4. Hegységelőtéri dombságok-síkságok. – eróziós és deráziós formák; – jó részük mezőgazdasági művelés alatt áll, – felszabdaltság
HEFOP 3.3.1.
5. Síkságok – árterek, – alacsony teraszok – hordalékkúp-felszínek – mélyfekvésű medencetalpak
HEFOP 3.3.1.
TALAJ • A permi homokkő vörös málladéktakaróján többnyire savanyú talajok, a gránitfelszíneken agyagbemosódásos barna erdőtalajok képződtek. • A karsztos, vízhiányos mészkő- és dolomittérszíneken a talajképződés lassú, mállási termék alig képződik, ezért csak sekély váztalajok, vékony rendzinatakarós termőrétegek alakulhattak ki.
HEFOP 3.3.1.
• A dombsági és hegységelőtéri térszíneken jellegzetes képződmények a lösz és löszszerű üledékfelhalmozódások, az eluviális-deluviális üledéktakarók, a többszörösen áthalmozott üledéktípusok. Ezek a barna erdőtalajok (csernozjom barna erdőtalaj, Ramann-féle erdőtalaj) kitűnő alapkőzetei. • Szárazabb területeken a mészlepedékes csernozjom fejlődött ki.
HEFOP 3.3.1.
Éghajlat • Földrajzi helyzete miatt a szubkontinentális jelleg mellett a szubmediterrán hatás is érvényesül. Csapadék-ellátottságát meghatározza, hogy délnyugat-északkeleti csapása merőleges az Atlanti-óceán felől érkező légtömegekre, így a hegység nyugati oldalán több csapadék hull, keleten viszont főnhatás érvényesül. A csapadék átlagos évi összege a Bakonyban a legmagasabb (a Magas-Bakony fennsíkjain akár 800–900 mm), míg legszárazabb területei a Balatonfelvidék délkeleti pereme, ahol a csapadék évi összege 600 mm alatt van, sőt az „esőárnyékos” hegységelőtereken alig több mint 500 mm. • A januári hőmérséklet –1,5 és –4 °C között váltakozhat; a legenyhébbek a telek a Balatoni-riviéra térségében (–1 °C). A nyári hőmérséklet a magasság növekedésével csökken; 300 m felett a júliusi középhőmérséklet 19,5 °C-nál alacsonyabb, a legmagasabb részeken a 17,5 °C-t sem éri el. • Az uralkodó északnyugati szél az északnyugati-délkeleti árkokban jelentősen felerősödhet (Móri-árok, Pilisvörösvári-árok, Budaörsimedence; utóbbiban mérték hazánk eddigi legnagyobb szélsebességét). Speciális, főn jellegű szél alakulhat ki a Balatonfelvidéken, a Tési-fennsík keleti előterében (Inota) és a Vértes keleti peremén (Csákvár). HEFOP 3.3.1.
NÖVÉNYZET • A Dunántúli-középhegység növényföldrajzilag a Bakonyicum önálló flóravidékét képezi, amelyen ugyanakkor erősen érződik az Északiközéphegység, az Alföld, illetve főként a délnyugati szubmediterrán területek hatása.
HEFOP 3.3.1.
• A klímazonális vegetáció egységei közül elsőként a bükkösöket említjük, amelyek nagyobb összefüggő foltokban az Északi-Bakonyban fordulnak elő. • A gyertyános-tölgyesek az enyhén savanyú talajokat kedvelik, olykor elegyes társulásokat alkotnak. Szép állományaik fordulnak elő a Bakonyban, a Vértesben. A cseres-tölgyesek inkább az agyagbemosódásos barna erdőtalajokon tűnnek fel, elsősorban a hegység alacsony peremi fennsíkjain, harmadidőszaki laza üledékekkel takart sasbércein, peremi medencéiben és dombságain.
HEFOP 3.3.1.
• A Dunántúli-középhegység vegetációjának talán legjellegzetesebbjei a száraz tölgyesek: a karsztbokorerdők és karszttölgyesek. Ezek a legkiterjedtebb felszínépítő kőzeteken, a dolomiton és mészkövön élnek.
HEFOP 3.3.1.
A Dunántúli-középhegység tájai 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Keszthelyi-hegység Bakony Vértes Velencei-hegység Gerecse Pilis Budai-hegység
Bakony Határai: • Ny: Keszthely- hévízi árok. • K: Móri- árok. • D: Balaton és a Sárrét süllyedéke. • É: A Bakony dombsági előtere észrevétlenül megy át a Kisalföldbe.
A Bakony tagolása A Veszprém- devecseri töréses- árkos süllyedék két részre bontja: • Északi- (Öreg-) Bakony. A Zirc- Eplény- Veszprém vonal mentén kettéválik: – Nyugati- (Magas-) Bakony – Keleti- Bakony
• Déli- Bakony. A Veszprém- nagyvázsonyi árkos süllyedék (Litéri- törés) mentén kettéosztódik: – Déli- Bakony. É-i rész – Balatonfelvidék. D-i rész
A Bakonyvidék tájai
5.1. Bakonyvidék 5.1.1. Keszthelyi-hegység • 5.1.11. Tátika-csoport • 5.1.12. Keszthelyi-fennsík A két egység között a Zsidimedence húzódik.
5.1.2. Balaton-felvidék
• 5.1.21. Badacsony-Gulács-csoport • 5.1.22. Balaton-felvidék • 5.1.23. Vilonyai-hegyek
5.1.3. Déli-Bakony
• • • •
5.1.31. Veszprém–Nagyvázsonyi-medence 5.1.32. Kab-hegy–Agártető-csoport 5.1.33. Sümeg–Tapolcai-hát 5.1.34. Devecseri–Bakonyalja
5.1.4. Északi-Bakony • • • •
5.1.41. Öreg-Bakony 5.1.42. Bakonyi kismedencék 5.1.43. Kelet-Bakony 5.1.44. Veszprém-Devecseri-árok
Cuha-völgy
5.1.5. Bakonyalja • 5.1.51. Pápai–Bakonyalja • 5.1.52. Pannonhalmidombság • 5.1.53. Súri-Bakonyalja
5.2. Vértes–Velencei-hegyvidék
5.2.1. Vértesaljai-dombság • 5.2.11. Bársonyos • 5.2.12. Által-ér-völgy • 5.2.13. Móri-árok
5.2.2. Vértes-hegység
• 5.2.21. Vértes-fennsík • 5.2.22. Vértes peremvidéke • 5.2.23. Gánti-medence
5.2.3. Velencei-hegység és környéke • • • •
5.2.31. Zámolyi-medence 5.2.32. Sőrédi-hát 5.2.33. Lovasberényi-hát 5.2.34. Velencei-hegység
5.3. Dunazug-hegyvidék 5.3.1. Gerecsevidék
• • • •
5.3.11. Nyugati-Gerecse 5.3.12. Központi-Gerecse 5.3.13. Keleti-Gerecse 5.3.14. Gerecsei kismedencék
5.3.2. Bicske-Zsámbéki-medence
• 5.3.21. Etyeki-dombság • 5.3.22. Zsámbéki-medence
5.3.3. Budai-hegység
• 5.3.31. Budai-hegyek • 5.3.32. Tétényi-fennsík • 5.3.33. Budaörsi- és Budakeszi medence
5.3.4. Pilis-hegység
• 5.3.41. Pilisi-hegyek • 5.3.42. Pilisi-medencék
Nummuliteszes mészkő
Nummuliteszes mészkő
Hippuriteszes mészkő
Karros mészkő a Bakonyban
Bakony dolomitsziklák
