Dunakanyar Térségi Fejlesztési Tanács. Humán infrastruktúra és esélyegyenl ségi programja. Helyzetelemzés. Munkaanyag. Készítette: Interglobál BT

Dunakanyar Térségi Fejlesztési Tanács Humán infrastruktúra és esélyegyenl ségi programja

Helyzetelemzés

Munkaanyag

Készítette: Interglobál BT.

Budapest, 2006.

Humán infrastruktúra és esélyegyenl ségi program

Helyzetelemzés

Népesség és demográfia a Dunakanyarban A nyolc statisztikai kistérséget átfogó Dunakanyar Területfejlesztési Társulás (továbbiakban Dunakanyar térség) lakosságának száma 1990 óta folyamatosan emelkedett, 2004-ben elérte a 423 900 f t. A népességmozgás a Dunakeszi, a Szentendrei és a Pilisvörösvári kistérségekbe koncentrálódott, ahol a növekedés huszonkét százalékos volt. Míg 1990-ben e három kistérségben élt a Dunakanyar térség lakosságának 46,7 százaléka, 2004-ben már az összlakosság 52,8 százaléka mondhatta lakóhelyéül a három kistérség valamelyik települését. A kistérségek népességnövekedése mögött a jóléti szuburbanizáció folyamata, azaz a f városból kiköltöz , magas társadalmi státuszú csoportok lakhelyváltoztatása húzódik meg. A Dunakanyar térségét alkotó további öt kistérséget nem érintette a népességmozgás, lakosságszámukra a stagnálás jellemz .

A lakónépesség száma és a változás aránya 1990-2004 között 90 000

160

80 000

140

70 000 120 60 000 100 50 000 80 40 000 60 30 000 40 20 000

20

10 000

0

0 Dorogi 1990

Esztergomi 1994

Rétsági

Szobi 1999

Váci 2004

Dunakeszi 2004/1990

Pilisvörösvári min

Szentendrei max

Forrás: T-Star megfelel évei. KSH A térség társadalmában a 60 év feletti lakosság számának lassú, de folyamatos növekedése és népességen belüli arányának emelkedése figyelhet meg. Míg 1990ben több gyermekkorú élt a kistérségekben mint id s ember, 2004-re már változtak az arányok: 100 gyermekkorúra 115,29 60 év feletti lakos jutott. A kedvez tlen demográfiai folyamat ellenére a korösszetétel kedvez bb mind az országosnál, Komárom-Esztergom és Nógrád megyénél, igaz, rosszabb Pest megyénél.

1


Helyzetelemzés

A társadalom elöregedése jellemzi az aprófalvas Szobi kistérséget, és a múlt század végét l a Rétságiban is felgyorsult a folyamat.

2004. évi korösszetétel és az öregségi index 60 000

160

140 50 000 120 40 000 100

30 000

80

60 20 000 40 10 000 20

0

0 Dorogi

Esztergomi 0-14

Rétsági 15-59

Szobi

Váci

60-

Dunakeszi index


Szentendrei max

Forrás: T-Star megfelel évei. KSH A demográfiai szerkezet másik pólusán a szuburbanizációs kistérségek Dunakeszi, Pilisvörösvári és Szentendrei helyezkednek el. Közülük legkedvez bb demográfiai összetétel a Pilisvörösvári kistérségben figyelhet meg, ahol a gyermekkorúak száma és népességen belüli aránya (még) nagyobb az id seknél. Látható, hogy a területi folyamatok térbeli egyenl tlenségei három, jól elkülönül csoportra tagolja a kistérségeket. A kistérségek közötti eltéréseket részben tovább növelik, részben elfedik a településszerkezet eltér sajátosságai. A térség népességének fele él városokban, az összes település egytizedében. A városok térbeli eloszlásában, lélekszámúk nagyságában és nem utolsó sorban intézményrendszerük fejlettségében és elérhet ségében jelent s eltérések vannak. Dunakeszi kistérlég népességének háromnegyede, az Esztergomié kétharmada koncentrálódik a városokban. A Szentendrei és a Váci kistérség két-két városa szolgál lakóhelyül a népesség felének. A Dorogiban, és a legnagyobb népességnövekedést magának mondható Pilisvörösváriban csak a lakosság közel egyharmada városlakó! Az aprófalvas településszerkezetre és a térségi központok városi funkciójának gyengeségére utal, hogy a Szobi kistérség lakosságának egytizede (!), a Rétságié egynegyede él a térség egyetlen városjogú településén. A térbeli különbségek jelent sen befolyásolják a közszolgáltatás intézményrendszerének szolgáltatásai iránt jelentkez szükségleteket, a szükségletek és a meglév kapacitás közötti feszültségeket.

2


Helyzetelemzés

A nevelési oktatási intézmények legfontosabb jellemz i a Dunakanyarban Óvoda A térségben az óvodák száma az elmúlt másfél évtized alatt folyamatosan n tt, 2004-ben 203 óvoda fogadta a gyermekeket. Az intézmények számának növekedése azonban meglehet sen alacsony fér helyb vítést eredményezett. Térségi szinten az elmúlt tizenöt év alatt csak közel kilenc százalékkal n tt a rendelkezésre álló fér helyek száma! A fér helyb vítés alacsony szintjét els sorban nem a bezárt intézmények (az egész térségben négy óvodát zártak be), hanem Dorogi, Esztergomi és Rétsági kistérség m köd óvodai fér helyeinek csökkenése magyarázza. Igaz, ez a növekedés jelent sen meghaladja mind az országos mind Komárom-Esztergom és Nógrád megyei arányt, de elmarad Pest megyében végrehajtott fér helyb vítések mértékét l.

Az óvodák száma 2004-ben 45

160

40

140

35

120

30 100 25 80 20 60 15 40

10

20

5 0

0 Dorogi 1990

Esztergomi 1994

Rétsági

Szobi 1999

Váci 2004

Dunakeszi 2004/1990


Szentendrei max

Forrás: T-Star megfelel évei. KSH Az óvodák zsúfoltsága napjainkra megsz nt, részben a fér helyb vítéseknek köszönhet en, részben az óvodába beírt gyerekek számának csökkenése miatt. 2004ben a Dunakanyar térség óvodáiban egy fér helyre egy gyermek (93,16 f ) jut. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni az átlag mögött meghúzódó települési különbségekr l sem. Különösen azon térségek adatait kell óvatosan kezelni, ahonnan a f városi munkahelyre ingázó n k lakóhelyükön nem tudják megoldani gyermekük óvodai elhelyezését, így kénytelenek gyereküket naponta magukkal vinni a f városi óvodába (pl. Pilisvörösvári, Dunakeszi kistérsége).

3


Helyzetelemzés

A fér helyek és a beírt gyerekek számának alakulása 1990-2004 3 500

3 000

2 500

2 000

1 500

1 000

500

0 Dorogi

fér hely 1990

Esztergomi

beíratott 1990

Rétsági

fér hely 1994

Szobi

Váci

beíratott 1994

fér hely 1999

Dunakeszi

Pilisvörösvári

beíratott 1999

fér hely 2004

Szentendrei

beíratott 2004

Forrás: T-Star megfelel évei. KSH Természetesen a térségi érték mögött markáns eltéréseket regisztrálhatunk. A térségben m köd óvodai fér helyek, az óvodások fele három kistérségben koncentrálódik: a Pilisvörösváriban, a Szentendreiben valamint a Dunakesziben. Pilisvörösvári és Szentendrei kistérségek települései folyamatos fér helyb vítéssel biztosították a kisgyermekes családok számára a szolgáltatás elérhet ségét, melynek eredményeként 2004-re megszüntették az intézmények zsúfoltságát. A változások ellenére figyelemre méltó, hogy Dunakeszi térségében a fér helyek számának növelése és az óvodások számának csökkenése ellenére az intézményekben még mindig több gyermek nappali ellátását biztosítják, mint amennyi fér hellyel rendelkeznek. A térség intézményi ellátottságát azonban a fóti gyermekváros adatai jelent sen torzíthatják. Az Esztergomi és a Váci kistérség óvodai ellátására is jellemz , hogy a kistérségi központokban koncentrálódik a térségben m köd óvodák fele. Váci kistérség 34 óvodája azonban a kilencvenes évek második felében bekövetkezett jelent s gyermekszám csökkenést követ folyamatos fogyást mind a mai napig nem tudta kiheverni. Esztergom kistérségében kiegyenlítettebb az óvodai ellátás, az óvodások számának lassú csökkenése azonban kevésbé érintette a központi település óvodáit. A térségi átlagnál alacsonyabb a Dorogi kistérség óvodáinak fér hely kihasználtsága is. Az óvodába beírt gyermekek számának csökkenését sem az óvodabezárással sem a m köd fér helyek számának csökkentésével nem tudták ellensúlyozni. A térségi átlagtól eltérés másik pólusát Szobi és Rétsági kistérségek alkotják, melyek nem tartoznak a f városi agglomerációhoz és nem rendelkeznek er s városi funkciójú térségi központtal. A kistérségek falvaiban az önálló óvodai ellátást biztosítják az önkormányzatok, szükség esetén a fér helyek számát csökkentik. Az óvodába beírt

4


Helyzetelemzés

gyerekek száma azonban évr l-évre csökken, és a rendelkezésre álló fér helyek kihasználtsága évek óta a legalacsonyabb a Dunakanyar kistérségei közül. Az óvodapedagógusok száma az elmúlt másfél évtized alatt folyamatosan emelkedett, 2004-ben a 203 óvodában 1440 óvón dolgozott. A növekedés töretlen volt a Dunakeszi, Pilisvörösvári és a Szentendrei kistérségekben, ahol az új óvodák valamint a növekv gyermekszám elengedhetetlenné tette a létszámb vítést. Ellenkez folyamat ment végbe a többi kistérségben, ahol az óvodabezárások miatt csökkent a foglalkoztatott óvodapedagógusok száma. A változások nem hagyták érintetlenül az egy óvón re jutó gyermekek számát sem. 1999-ben egy óvón re átlag 12 (11,83) óvodás jutott, 2004-ben már csak 10 (10,31) gyermek, kevesebb az országos és a megyei értékeknél is. Térségeken belül természetesen jelentkezhetnek jelent s szórások, azonban a kistérségek mutatóinak értékében nincs figyelemre méltó eltérés.

Általános iskolai oktatás Az alapfokú oktatás vonatkozásában a Dunakanyar meglehet sen differenciált képet mutat. A szuburbanizáció által érintett települések viszonylag nagy létszámú és gazdaságos iskolákkal rendelkeznek, a fenntartó önkormányzatoknak ugyanakkor e településeken a létszámnövekedésb l fakadó gondokkal kell nap mint nap szembe néznie. Az agglomerációs fejl dés a Dunakanyar több településén olyan iramban zajlott, hogy az oktatási intézményhálózat nem tudta követni az iskolával szembeni szükségletek változását. Az agglomerációs települések mellett ugyanakkor a Dunakanyarban jelen vannak a nehezen fenntartható, létszámhiánnyal küszköd kisiskolák is, melyek gyakran intézményfenntartó társulások létrehozásával igyekeznek úrrá lenni a fenntartói gondokon. Ugyanakkor tekintetbe kell vennünk azt a körülményt is, hogy a Dunakanyarban él szül k jelent s része, különösen a lakóhelyül szolgáló településhez kevésbé köt d lakosság, a helyi általános iskolák vélt vagy valós képzési színvonala miatt a f városba hordja iskoláskorú gyermekét. A Dunakanyar 154 általános iskolájának 1863 iskolai osztályában 2004-ben mintegy 36087 gyermek tanult, mely az ország összes általános iskolai tanulójának mintegy 4 százaléka. Az általános iskolai tanulók közül 1084 f , a tanulók három százaléka részesült gyógypedagógiai oktatásban. Ez az arányszám mind az országos, mind a Dunakanyar térséget körülvev megyéket jellemz arányszámoknál alacsonyabb. A gyógypedagógiai oktatás térségenkénti jellemz it tekintve megállapíthatjuk, hogy a Váci kistérség általános iskoláiban a legmagasabb (7%) a gyógypedagógiai oktatásban részesül tanulók aránya, mely a speciális nevelési igényeket kielégít intézményrendszer (Cházár András Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és Pedagógiai Szakszolgálat, Simon Antal Általános Iskola, Diákotthon és Pedagógiai Szakszolgálat) kiépültségével függ össze. Az átlagos általános iskolai osztálylétszám a Dunakanyarban 19 f , mely ugyanakkor kistérségenkénti bontásban igen nagy eltéréseket mutat. A legalacsonyabb osztálylétszámok (15 f ) a Rétsági, valamint a Szobi kistérség általános iskoláit jellemzik, a legmagasabb átlagszámok (22 f ) a Dunakeszi, a Szentendrei, valamint a Pilisvörösvári térség iskoláiban figyelhet k meg.

5


Helyzetelemzés

Átlagos osztálylétszám a Dunakanyar térség általános iskoláiban 25 20 15 10 5

K om D ár TF om T -E sz te rg N om óg rá d m eg ye Pe st m eg M ye ag ya ro rs zá g

V Pi ác lis i vö rö sv ár i Sz en te nd re i

bi Sz o

D or og i Es zt er go m i R ét sá gi D un ak es zi

0

Forrás: T-Star adatbázis, 2004 Ami az alapfokú oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatásokat illeti, a Dunakanyar térségben a tanulók harmada veszi igénybe a napközit, a Dunakeszi és a Szentendrei kistérségben ez az arány a térségi átlagnál némileg magasabb, ezzel szemben a Dorogi és a Szobi térségben alacsonyabb. Kollégiumi fér helyet a térség általános iskolásainak töredéke (0,5%-a) igényel, csupán az aprófalvakkal tarkított Rétságban (Százszorszép Általános Iskola, Készségfejleszt Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon, Szátok), valamint a speciális nevelési igény általános iskolai tanulókat fogadó Váci kistérségben mutatkoznak kollégiumi férhely iránti tanulói igények. Általános iskolai feln ttoktatásra a Dunakanyarban Esztergomban, Szobon, valamint Vácott van lehet ség, 2004-ben azonban mindössze 112 f vett részt ilyen típusú oktatásban a térségben. A helyi általános iskola hiányában máshová eljáró tanulók szállítása a Dunakanyar legtöbb kistérségében nem megoldott, iskolabusz hiányában a bejáró gyermekek dönt többsége a Volán buszjárataival közlekedik, nem egy esetben ugyanakkor a Volán úgynevezett iskolás járatokat biztosít, azaz a buszok közlekedését az iskolakezdéssel hangolja össze. E járatok m ködtetésére vonatkozóan általában csupán szóbeli megállapodások születnek az érintett települések és a szolgáltató között, ezek után nem meglep , hogy a Volán gyakran a helyi érdekek figyelembe vétele nélkül dönt egy-egy járat megsz ntetése mellett. Az iskolabusz m ködtetésének gondolata több településen is felmerült az elmúlt években, a busz üzemeltetésének költségeit azonban a települési önkormányzatok nem minden esetben tudják el teremteni. S úgy t nik, a Dunakanyar térségben egyel re hiányzik a közoktatáshoz kapcsolódó feladatok közös szervezését megalapozó együttm ködés kultúrája is. A térségben igen jelent s a nemzetiségi-etnikai általános iskolai oktatásban részesül k száma, a Dunakanyarban összességében kilencezer olyan általános iskolás él, aki ilyen típusú oktatásban részesül. A nemzetiségi összetétellel összefüggésben a Pilisvörösvári, valamint a Dorogi térségben az általános iskolai tanulók közel fele ta6


Helyzetelemzés

nul nemzetiségi általános iskolában, emellett az Esztergomi térségben magas, közel 30 százalékos a nemzetiségi oktatásban részesül k aránya. Egyedül a Dunakeszi térségben nem találunk nemzetiségi és etnikai oktatásban részesül tanulókat, s mindössze a gyermekek tizedét érint nemzetiségi oktatás valósul meg a Váci térségben. Ezen adatok értelmezésekor ugyanakkor fel kell hívnunk a figyelmet arra a stratégiára, mely a Dunakanyar fenntartói gondokkal és létszám-problémákkal küszköd általános iskoláit jellemzi. A térség számos kisiskolája az el remenekülés jegyében, a nemzetiségi iskolává válás stratégiáját választja, mely nem csupán a normatíva emelkedését jelenti számukra, hanem az iskolai osztálylétszámokkal kapcsolatos szigorú el írások rugalmasan kezelését is lehet vé teszi. A nemzetiségi-etnikai oktatás bevezetése különösen a létszámcsökkenés által fokozottan érintett aprófalvak kisiskolái esetében vált bevett stratégiává. A Dunakanyarban, különösen az agglomeráció nyugati részén, a rendszerváltást követ en megjelentek a választékot b vít , olykor különleges, speciális nevelési igényeket biztosító magániskolák, melyek mind a Dunakanyar térség, mint a f város népességére komoly vonzer t gyakorolnak. Különösen népszer ek e magániskolák (pl. a solymári Fészek Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú M vészetoktatási Intézmény, vagy a fóti Szabad Waldorf Óvoda, Általános Iskola Alapfokú M vészeti Iskola és Gimnázium) az átlagosnál kedvez bb körülmények között él , Budapestr l kiköltöz , illetve az onnan gyermekeiket nap mint nap kihordó értelmiségi családok körében. A térség általános iskoláinak kihasználtságáról jól informál az egy osztályteremre jutó tanulólétszám. Mint a fentiekben értelmezett adatok esetében, ebben a tekintetben is meglehet sen heterogén a térségenkénti kép, adataink szerint a Dunakeszi kistérség általános iskolái a legzsúfoltabbak, e térség iskoláiban ugyanis egy osztályteremre átlagosan 27 tanuló jut, mely nem csupán a térségi, de az országos átlagot is meghaladja. Ugyanakkor jóval az országos átlag alatt marad a Rétsági és Szobi kistérség az egy osztályteremre jutó 15 f s átlagszámával.

Egy osztályteremre jutó általános iskolai tanulólétszám 30 25 20 15 10 5 K om ár om DT -E FT sz te rg N om óg rá d m eg ye Pe st m eg M ye ag ya ro rs zá g

Pi V á lis vö ci rö sv ár Sz i en te nd re i

Sz ob i

D or og Es i zt er go m i R ét sá gi D un ak es zi

0

Forrás: T-Star adatbázis, 2004

7


Helyzetelemzés

Ami a Dunakanyar tanulólétszámának alakulását illeti, az országos folyamatokkal megegyezett, azaz az elmúlt 15 esztend t figyelembe véve a térségben is jelent s mértékben csökkent az általános iskolás korúak száma. Térségi szinten a csökkenés több mint 10 százalékos volt, mely lényegesen magasabb, mint a Pest megyét jellemz arányszám, ugyanakkor alatta marad a Komárom-Esztergom megyét, vagy akár a Nógrád megyét jellemz csökkenésnek. A térségbe tekintve ugyanakkor (miként az alábbi ábrán látható) egymásnak ellentmondó, már-már széls ségesnek nevezhet folyamatoknak lehetünk tanúi a Dunakanyarban.

Az általános iskolai tanulólétszám csökkenésének mértéke 1990-2004 között 35 30 25 20 15 10 5

Ko DT m ár FT om -E sz ter go Nó m gr ád m eg ye Pe st m eg ye

Vá Pi ci lis vö rö sv ár i Sz en te nd re i

bi Sz o

es zi

i

gi

Du na k

Ré tsá

rg om

Es zte

Do ro gi

0

Forrás: T-Star adatbázis, 1990, 2004 Adataink szerint a Rétsági kistérségben csökkent a legdrámaibb mértékben a tanulólétszám, emellett jelent s létszámcsökkenés következett be az Esztergomi térségben. Ha hihetünk a statisztikai adatoknak, a vizsgált id szakban, 1990-t l napjainkig a Rétsági kistérségben közel 30 százalékkal, az Esztergomi térségben pedig 25 százalékkal csökkent a tanulólétszám. A Dunakanyarban zajló folyamatok a legkevésbé a Pilisvörösvári kistérségben éreztették hatásukat, a vizsgált id szakban e térségben mindössze 3 százalékkal változott a tanulólétszám. A tanulólétszám visszaesését ugyanakkor nem követte a pedagógusok számának csökkenése, s t a Dunakanyar egészében az elmúlt 15 esztend ben mintegy 8 százalékkal növekedett az általános iskolai tanárok száma. A növekmény az egyes térségekben, így a Pilisvörösvári, a Szentendrei, valamint a Dunakeszi térségben meghaladta a Dunakanyart jellemz átlagot, ugyanakkor a Dorogi, az Esztergomi, a Szobi, valamint a Rétsági térségben ugyanezen id szak alatt csökkent a pedagógusok száma. Ezen mutatónál jóval többet mond az egy pedagógusra es tanulólétszám, mely a Dunakanyarban 2004-ben 10 f volt, de az egyes kistérségek szintjén is nagy homogenitást mutatott a vizsgált érték.

8


Helyzetelemzés

Az infrastrukturális feltételrendszer vonatkozásában a Dunakanyar térség általános iskoláiról összességében elmondhatjuk, hogy a m ködéshez szükséges alapvet feltételekkel rendelkeznek, ugyanakkor kivétel nélkül minden kistérségben fejlesztésekre, a meglév intézményi infrastruktúra modernizációjára volna szükség. A Dunakanyar több kistérségében problémát jelent a nem megfelel befogadóképesség tornaterem, a hiányos, az alapvet vizsgálati eszközöket nélkülöz , vagy nem is létez orvosi szoba. Az általános iskolák zömében nincs megfelel helyiség a fejleszt pedagógiai feladatok ellátására, a fejleszt szakemberek munkájukat ezért gyakran az egyéni fejlesztésre alkalmatlan tantermekben, az iskolai oktatást követ en, megfelel fejleszt eszközök nélkül kénytelenek végezni. A szaktantermek esetében a szemléltet eszközök (domborzati térképek, mikroszkópok, csontvázak, stb.), valamint az audiovizuális eszközpark b vítése mellett sürget feladat a bútorzat (tanulói és tanári asztalok, székek) cseréje, s természetesen az info-kommunikációs infrastruktúra további b vítése, fejlesztése. A Dunakanyar általános iskoláiban emellett sürget feladat az akadálymentesítés biztosítása, mely egyel re ritka kivételként jellemzi a térség egy-egy általános iskoláját.

Középfokú oktatás Ami a középfokú oktatást illeti, a Dunakanyarban összességében 32 gimnázium, valamint 27 szakközépiskola található. A helyzet abban a tekintetben kétségtelenül kedvez nek mondható, hogy a Dunakanyarban nem akad olyan kistérség, ahol ne m ködne legalább egy gimnázium, vagy szakközépiskola. A pályaválasztás el tt álló tanulók természetesen nem csupán a térségben található oktatási intézményekben, hanem a lakóhelyükt l távolabb es középfokú oktatási intézményekben is keresik a továbbtanulás lehet ségeit. Adataink szerint a középiskolai tanulók száma az elmúlt évtizedben töretlenül n tt a Dunakanyarban, ennek eredményeként nappali tagozatos középiskolai képzésben jelenleg 13084 diák vesz részt a térségben, de a középiskolai feln ttoktatásban tanulók száma is a háromezerhez közelít (2710 f ). A középfokú oktatás általánossá válását mutatja, hogy a nappali középiskolai képzésben részesül k száma a Dunakanyarban 1990-ben még csupán 8359 f volt, míg az esti és levelez képzésben 1271 f vett részt. Ehelyütt kell szót ejtenünk a szakiskolai és speciális szakiskolai képzésr l, mely a Dunakanyarban 2004-ben mintegy 3916 f t, az ország összes szakiskolai tanulójának három százalékát érintette (ez a szám 1990-ben még 5943 volt a Dunakanyarban!). A Dunakanyar térségben 2004-ben mintegy húsz szakiskolai és speciális szakiskolai feladat-ellátási hely m ködött, s csupán két olyan kistérséget, a Dorogit és a Szobit említhetjük, ahol nem található ilyen típusú oktatási intézmény. Az egyes térségeket tekintve az Esztergomi, valamint a Váci, illetve a Pilisvörösvári térségben találhatók a legnagyobb számban szakiskolai és speciális szakiskolai képzést biztosító intézmények, a három kistérségben található a Dunakanyar összes ilyen típusú képz intézményének 75 százaléka. A szakképzést biztosító intézményekkel szemben a Dunakanyar térségben is, mint országosan, kritikaként fogalmazódik meg, hogy csupán mennyiségileg elégítik ki a tanulói igényeket, a tényleges gazdasági igényekhez azonban nem tudnak kell képpen alkalmazkodni. A szakképz iskolák a

9


Helyzetelemzés

tapasztalatok szerint a támogatott munkaer -piaci képzésekbe is csak kis mértékben tudtak bekapcsolódni az elmúlt években. A képzési igények átalakulására utalnak az iskolaválasztási preferenciák terén végbement változások. Míg a Dunakanyarban 1990-ben a középiskolás korúak 40 százaléka vett részt szakmunkás, s több mint 30 százaléka szakközépiskolai képzésben, addig gimnáziumi keretek között mindössze a diákok negyede tanult tovább. A helyzet 1994-re egyenlít dött ki, ebben az id szakban nagyjából egyforma arányban oszlottak meg az általános iskola után továbbtanuló diákok a három iskolatípus között. 1999-ben adataink szerint a középiskolások leginkább a szakközépiskolákat favorizálták, míg a szakmunkás képzés érzékelhet en presztízsét vesztette, a vizsgált évben csupán minden ötödik diák döntött a szakmunkás képzés keretei között történ továbbtanulás mellett. A 2004-re kialakult középiskolai továbbtanulási preferenciákat tekintve a gimnáziumi képzés, ha nem is fölényes, de egyértelm túlsúlyáról számolhatunk be.

A nappali tagozatos középfokú oktatási intézményekben tanulók megoszlása a Dunakanyarban 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 1990 Szakmunkás tanuló

1994

1999 Gimnáziumi tanuló

2004 Szakközépiskolás

Forrás: T-Star adatbázis, 1990, 1994, 1999, 2004 A középiskolások több mint fele (57%) naponta ingázik iskolájába, 7 százaléka kollégiumi ellátást vesz igénybe (ez az arány 1990-ben még 18 százalék volt!), fennmaradó része (36%) pedig helyben lakó diákként éri el középiskoláját. Amint az alábbi (5. számú) ábra mutatja, a Dunakanyar térséget alkotó kistérségek közül a Dunakeszi térségben a legnagyobb arányú a középiskoláját helyben él diákként elér k aránya, de jelent s számban vonzanak helyi diákokat a Szobi, valamint a Szentendrei kistérségben m köd középiskolák is. Részben a tanulólétszám emelkedéséb l, részben a kollégiumokat fenntartók forráshiányából fakad, hogy a kollégiumi ellátásban részesül k aránya évr l-évre csökken a Dunakanyarban. A fenntartók a tapasztalatok szerint nem rendelkeznek elegend forrással a térségben található 21 kollégiumi fér hely b vítéséhez, a kor kihívásainak, az iskolahasználók igényeinek megfelel fejlesztéséhez ennek okán a továbbtanulni szándékozó, kollégiumi ellátást 10


Helyzetelemzés

igényl diákok gyakran kénytelenek más, térségen kívüli középfokú oktatási intézmény mellett dönteni.

A nappali tagozatos középiskolai tanulók megoszlása a középiskola elérése alapján 70 60 50 40 30 20 10

Kollégiumban lakók

Naponta bejárók

e Pe st m eg y

DT Ko FT m ár om -E sz ter go m Nó gr ád m eg ye

Sz en te nd re i

Pi lis vö rö sv ár i

Vá ci

Sz ob i

Du na ke sz i

i om Es zte rg

Do ro gi

0

Helyben lakók

Forrás: T-Star adatbázis, 2004 A Dunakanyarban m köd közoktatási intézmények fér hely-kapacitásáról, kihasználtságáról az egy osztályteremre jutó középiskolai tanulók száma alapján informálódhatunk. Úgy t nik, a Dunakanyarban az Esztergomi és a Váci kistérség oktatási intézményei a lezsúfoltabbak, míg a Dorogi és a Szobi térség intézményeiben az átlagnál alacsonyabb az egy osztályteremre jutó tanulók száma.

Az egy osztályteremre jutó középiskolai tanulók száma 35 30 25 20 15 10 5


11

e Pe st m eg y

m -E sz te rg om N óg rá d m eg ye

D TF T

K om ár o

V ác i Pi lis vö rö sv ár i Sz en te nd re i

Sz ob i

D un ak es zi

i Es zt er go m

D or og i

0


Helyzetelemzés

A középiskolák szakember-ellátottságát tekintve a Dunakanyarban 1283 középiskolai pedagógus tevékenykedik, az egy pedagógusra es tanulólétszám a térség valamennyi középiskoláját figyelembe véve 11 f , mely alatta marad a KomáromEsztergom, a Nógrád, vagy akár a Pest megyét jellemz átlagszámoknak. Adatsoraink alapján úgy t nik, a középiskolai pedagógusok az Esztergomi (13 f ) és a Dorogi térség (14 f ) középiskoláiban vannak leginkább leterhelve, legkevésbé a Pilisvörösvári, valamint a Szobi térségben. Pilisvörösváron a Dunakanyarban egyetlenként nemzetiségi oktatást megvalósító gimnázium és szakközépiskola (Ungarndeutsches Wirtschaftsgymnasium Werischwar) m ködik több mint négyszáz tanulóval (2004-ben 404 f ). Az oktatási intézmény fenntartását az Országos Német Kisebbségi Önkormányzat biztosítja.

Az egy középiskolai pedagógusra jutó középiskolai tanulók száma 16 14 12 10 8 6 4 2

Pe st m eg ye

Ko DT m FT ár om -E sz ter go m Nó gr ád m eg ye

i Pi lis vö rö sv ár i Sz en te nd re i

Vá c

bi Sz o

es zi Du na k

Ré tsá

gi

i rg om zte Es

Do ro gi

0


Fels oktatás A Dunakanyar abból a szempontból kétségtelenül kedvez helyzetben van, hogy területén nagy múltú fels oktatási intézmények (pl. az esztergomi Vitéz János Római Katolikus Tanítóképz F iskola, vagy az Vácott m köd Apor Vilmos Katolikus F iskola) találhatók, s a rendszerváltás után új alapítású oktatási intézmények (Piliscsabán a Pázmány Páter Katolikus Egyetem) is megjelentek. A térség lakossága számára emellett viszonylag kis er feszítéssel elérhet k a f városban m köd , széles választékot kínáló fels oktatási intézmények. A tapasztalatok szerint a fels oktatási intézmények a különböz képpen integrálódnak a helyi társadalomba, a Dunakanyar térségben találunk arra példát, hogy a f iskolák a helyi folyamatok alakításában aktív szerepet vállalnak, de el fordulnak idegen testként funkcionáló, a lokális társadalomtól elszigetelt fels oktatási központok is. Örvendetes volna a fels okta-

12


Helyzetelemzés

tási intézmények, valamint a helyi társadalom és gazdaság közötti kooperációk szorosabbra f zése.

Pedagógiai szakszolgáltatások Az elmúlt évtizedben kétségkívül javult a pedagógiai szakszolgáltatások elérése a Dunakanyarban, a rendelkezésre álló infrastrukturális és tárgyi feltételrendszer azonban komoly gátja a hatékony feladatellátásnak. A szakszolgálati feladatok ellátását különösen megnehezíti az a körülmény, hogy az intézmények többségében nem állnak rendelkezésre megfelel állapotú, szeparált vizsgáló helyiségek, más lehet ség híján a munkatársak gyakran saját irodahelyiségeiket használják vizsgálati célokra. Emellett hiányoznak az elkülönített gyermekmosdók, de nem áll rendelkezésre megfelel helyiség a mozgásterápiás foglalkozások lebonyolítására sem. A pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátása a szakszolgálati ellátások iránti szükségletek ugrásszer növekedésével egyre nagyobb gondot okoz a Dunakanyar térségben tevékenyked szakemberek számára. Kapacitáshiány folytán a pedagógiai szakszolgálatok munkatársai terjedelmes várólistával rendelkeznek, túlterheltségük okán egyes szakszolgálati feladatok (logopédia, fejleszt pedagógiai) ellátásával küls szakembereket kénytelenek megbízni. Emellett a települési önkormányzatok többsége a közoktatási intézményekben foglalkoztatott pedagógusokat igyekszik a pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátásához szükséges (logopédiai, fejleszt pedagógiai, gyógytestnevel i, stb.) végzettségek megszerzésére ösztönözni. A pedagógiai szakszolgáltatások humán oldalának legf bb gyengeségét a fentiekben említett kapacitási problémák mellett az adja, hogy a Dunakanyar térség közoktatási intézményeiben tevékenyked pedagógusok, illetve a szakszolgálati feladatokat ellátó szakemberek munkájukat egymástól elszigetelten végzik, körükben a tapasztalatok szerint nem vált gyakorlattá a térségi szint szakmai együttm ködés és a rendszeres konzultáció. Részben a szakemberek egymástól való elszigeteltségével, részben az infrastrukturális és tárgyi feltételrendszer hiányosságaival magyarázható, hogy a pedagógiai fejlesztés területén egyel re nincsen egységes, térségi szinten értelmezhet nyilvántartási rendszer, ebb l fakadóan nehezen körülhatárolható a pedagógiai szakszolgáltatásokra ténylegesen szorulók tábora.

13


Helyzetelemzés

Az egészségügyi ellátás rendszere a Dunakanyarban

Alapellátás Az egészségügyi alapellátás egyik legfontosabb mér száma az egy háziorvosi szolgálatra jutó lakónépesség száma, mely a Dunakanyar térséget alkotó nyolc statisztikai kistérséget tekintve a Szobi kistérségben a legalacsonyabb, mintegy 1182 f . Emellett a Rétsági kistérségben mondható némiképpen alacsonynak az egy praxisra jutó lakónépesség száma (1720 f ), míg a Dorogi és Váci kistérséget az országos átlaggal megegyez , a többi kistérséget ezzel szemben azt meghaladó számadatok jellemzik. A rendelkezésre álló statisztikai adatok szerint a népességszámukat a beköltözések révén az elmúlt évtizedben dinamikusan növel térségekben, így a Dunakeszi, a Pilisvörösvári, valamint a Szentendrei kistérségben a legleterheltebbek a háziorvosok, e térségekben az egy háziorvosi szolgálatra jutó lakosságszám meghaladja a 2400 f t. Fontos mutató a 60 éven felüli lakosság egy háziorvosi szolgálatra jutó száma, mely a Dunakanyar egészét tekintve 413 f , a szóban forgó jelz szám a Dunakeszi (456 f ), valamint az Esztergom-Nyergesújfalui kistérségben (437 f ) a legmagasabb, míg a Rétsági, valamint a Szobi térségben a legalacsonyabb. A statisztikai adatok értelmezésekor ugyanakkor tekintetbe kell vennünk azt a körülményt is, hogy a Budapestr l kiköltöz k az egészségügyi szolgáltatások igénybevételekor gyakran meg rzik f városi köt déseiket, s nem a lakóhelyül választott településen jelennek meg az egészségügyi (és egyéb) szolgáltatások igénybevev iként.

Az egy háziorvosi szolgálatra jutó lakónépesség száma 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500

m

ág

ag ya ro rsz

M

st Pe

gr ád

m

eg

eg ye

ye

te r go m sz

Ko

m

Nó

FT DT ár om -E

nd re i en te

ár i Sz

vö rö sv

Pi

lis

na k

es z

i

ci Du

Vá

ob i Sz

i

gi Ré t sá

rg om zte

Es

Do ro gi

0

Forrás: T-Star adatbázis 2004 Ha az egy háziorvosi szolgálatra jutó lakosságszám elmúlt 15 esztend ben bekövetkezett változásait szemléljük, megállapíthatjuk, hogy a Dunakanyar térségben a vizsgált id szakban néhány százalékkal csökkent a szóban forgó mutató, kistérségi bon-

14


Helyzetelemzés

tásban ugyanakkor a Dunakeszi, a Szentendrei, valamint a Pilisvörösvári kistérségben a beköltözésekkel összefüggésben a mutatószám emelkedett. Úgy t nik, e térségekben a lakosságszám-növekedést nem követte a háziorvosok számának azonos ütem b vülése. A Dunakanyar térségben mindössze egyetlen olyan statisztikai kistérség található, amelyikben nem szervez dött gyermek háziorvosi szolgálat, a Szobi térségben a települések alacsony lélekszámával és a nagy földrajzi távolságokkal összefüggésben valamennyi szolgálat vegyes, feln tt és gyermek jelleg . A Dunakanyarban öszszességében 140 olyan háziorvosi szolgálat található, mely a feln ttek számára biztosít ellátást, a gyermekorvosi szolgálatok száma 65, a vegyes, azaz feln ttek és gyermekek számára egyaránt ellátást biztosító háziorvosi szolgálatok száma pedig a hatvanhoz közelít (mintegy 57 db). Ami a szakember-ellátottságot illeti, az elmúlt 15 esztend ben a Dunakanyar egészében emelkedett a háziorvosok, valamint a házi gyermekorvosok száma (térségi szinten az emelkedés 10 százalékot meghaladó mérték volt), az adatokat térségenkénti bontásban szemlélve ugyanakkor arról számolhatunk be, hogy két kistérségben is, a Rétsági, valamint a Szobi térségben csökkent a házi orvosok, valamint a házi gyermekorvosok száma. Az orvosok munkáját segít körzeti betegápolók száma ugyanakkor minden kistérségben dinamikusan emelkedett a vizsgált id szakban.

A háziorvosok és házi gyermekorvosok számának alakulása 1990-2004 között M köd háziorvosok M köd házi gyermekszáma orvosok száma 1990 1994 1999 2004 1990 1994 1999 2004 Dorogi 18 18 20 19 4 4 6 5 Dunakeszi 23 25 27 26 10 10 10 10 Esztergomi 22 24 26 25 9 10 10 10 Pilisvörösvári 29 36 36 36 9 12 12 13 Rétsági 13 14 15 15 5 3 3 3 Szentendrei 26 29 29 29 10 11 11 13 Szobi 10 11 10 8 1 0 0 0 Váci 28 33 34 33 9 11 10 10 DTFT 169 190 197 191 57 61 62 64 Komárom-Esztergom 94 148 157 152 29 47 50 49 Nógrád megye 98 105 115 109 28 26 25 24 Pest megye 413 441 528 467 143 160 194 179 Forrás: T-Star adatbázis 1990, 1994, 1999, 2004 Területi egység

A Dunakanyar népességének egészségi állapotáról, egészséghez való viszonyáról informálnak a háziorvosi ellátásban megjelent betegek számára vonatkozó adatok. Ezen adatsorok szerint a Dunakanyar minden egyes térségében emelkedett a háziorvosi ellátásban megjelentek és meglátogatottak száma. A Dunakanyar egészét tekintve az emelkedés 1990-t l napjainkig 30 százalékot meghaladó mérték volt, a legnagyobb növekedést a Dunakeszi, az Esztergomi, valamint a Váci kistérség köny-

15


Helyzetelemzés

velhette el, míg a legcsekélyebb mértékben a Szentendrei és a Pilisvörösvári térségben változtak a betegforgalmi adatok.

Az egy háziorvosi szolgálatra jutó ellátottak számának alakulása (1990-2004) 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000

i Vá c

bi

Ko DT m FT ár om -E sz ter go m Nó gr ád m eg ye Pe st m eg ye

nt e Sz e

1990

Sz o

nd re i

gi Ré tsá

i

rg om i Pi lis vö rö sv ár i

Es zte

es z Du na k

Do ro gi

0

2004

Forrás: T-Star adatbázis 1990, 2004 Éves viszonylatban a Dunakanyarban egy-egy háziorvosi szolgálatra több mint tízezer eset jut (10210 db), térségenként ugyanakkor jelent s eltéréseket tapasztalhatunk: a legalacsonyabb esetszám (7240 db) az elöregedés jeleit mutató, aprófalvas Szobi kistérségben m köd háziorvosi szolgálatokat jellemzi, a legmagasabb a Dunakeszi, az Esztergomi, valamint a Rétsági kistérségben figyelhet meg. Az utóbbi térségben minden bizonnyal az egészségügyi ellátásra fokozottan rászoruló id sebb korosztályok arányának emelkedése, valamint a háziorvosok számának csökkenése járult hozzá a háziorvosi szolgálatokat jellemz betegforgalom emelkedéséhez. A házi gyermekorvosi szolgálatoknál jelentkez betegek száma a Dunakanyar egészét tekintve szintén emelkedett, két kistérségben, a Dorogiban és a Pilisvörösváriban azonban csökkent, összefüggésben a gyermekorvosok számának emelkedésével. A Dunakanyar népességének egészségi állapotára, egészségtudatosságára utal, hogy a térségben lakók átlagosan hány alkalommal veszik igénybe az egészségügyi alapellátást, jelennek meg rendelésen, illetve hívják házhoz a háziorvost. A Dunakanyarban él k átlagosan évente 4,7 alkalommal kerülnek kapcsolatba háziorvosukkal, ez az arányszám ugyanakkor térségenként meglehet sen nagy eltéréseket mutat, szoros összefüggésben a lakosság demográfiai összetételével. Viszonylag magas látogatási arány jellemzi az utóbbi évtizedben elöreged Rétsági, valamint a Szobi kistérséget, az itt él k átlagosan évente több mint hat alkalommal kerülnek kapcsolatba háziorvosukkal. A másik póluson a Dunakeszi, valamint a Szentendrei kistérség található, melynek lakossága mindössze 3,6, illetve 3,8 alkalommal jelenik meg a háziorvosi ellátórendszerben. A többi kistérségben az országos (5,5) érték körül ingadozik a vizsgált mutató. A rendelkezésre álló statisztikai adatok szerint az érintettek túlnyomórészt a háziorvosi rendelésen veszik igénybe az egészségügyi ellátást, minden hatodik esetben ugyanakkor a lakáson történ beteglátogatásra kerül sor, ez 16


Helyzetelemzés

azonban lakossági szükségletek nagyfokú differenciáltságával összhangban térségenként igen nagy szórást mutat. Az alapellátás részét képez véd n i szolgálat keretében tevékenyked szakszemélyzet száma az elmúlt évtizedben a Dunakanyar térségben mintegy tíz százalékkal emelkedett. Ugyanakkor a Dunakanyarban két olyan kistérség (Rétsági, Szobi) is akad, amelyben a véd n i feladatokat ellátók száma számottev en csökkent, összhangban a lakosság korszerkezeti változásaival, az elöregedés tendenciájával. A véd n k számát a 0-2 éves korosztályra vetítve megállapítható, hogy a fiatalos korszerkezet Szentendrei, valamint a Dunakeszi kistérségben a legmagasabb (nyolcvan fölötti) az egy-egy véd n re es gyermekek száma, míg a Szobi, Dorogi, valamint a Rétsági kistérségben ugyanezen mutató éppen csak meghaladja az ötvenet. Az elmúlt évtized sajátosságaihoz tartozik, hogy a Dunakanyarban megjelentek a munkájukat félállásban végz véd n k, a térségben tevékenyked 191 véd n b l 2004-ben hat f dolgozott félállásban.

A véd n k számának alakulása 1990-2004

1990

ác i V

bi Sz o

i dr e nt en Sz e

Ré

ts á gi

ár i Pi

lis vö r

ös v

go m i Es

zt er

zi ke s un a D

D

or o

gi

40 35 30 25 20 15 10 5 0

1994

1999

2004

Forrás: T-Star adatbázis 1990,1994, 1999, 2004 A Dunakanyar térség népességének egészségügyi állapotára utal a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkez k száma: a térség egészét tekintve a lakosság mintegy három százaléka rendelkezik kedvezményes gyógyszerbeszerzést lehet vé tev igazolvánnyal, ez az arányszám a lakosság kor szerinti összetételével összefüggésben a Rétsági kistérségben duplája a Dunakanyart jellemz átlagnak, de a Szobi kistérség is kiemelkedik az átlagot meghaladó (4,3%) arányszámával. Ami az egészségügyhöz kapcsoló alapszolgáltatásokat, így pl. a gyógyszerellátás rendszerét illeti, a Dunakanyar térségben 2004-ben összességében 81 gyógyszertár, illet leg 26 fiókgyógyszertár üzemelt, e számadat országos viszonylatban is kedvez nek mondható. Az egy gyógyszertárra jutó lakosok száma a Dunakanyar térségben 5262 f , mely az országoshoz közelít (5033 f ), ugyanakkor a Pest megyeinél (5746) kedvez bb gyógyszerellátást feltételez. A gyógyszertáraknak korábban helyet adó, javarészt önkormányzati tulajdonban lév épületek jelent s része az elmúlt évti-

17


Helyzetelemzés

zedben gazdát cserélt, e gyógyszertár-épületek általában szép kivitel ek, rendezettek, nagymértékben hozzájárulnak a településkép javításához, s a vonatkozó jogi szabályoknak megfelel m ködést tesznek lehet vé. Ugyanakkor szép számmal akadnak a Dunakanyar térségben leromlott önkormányzati ingatlanokban helyet foglaló gyógyszertárak is, melyekhez az önkormányzatok ragaszkodnak, felújításukra azonban nem áll rendelkezésükre anyagi fedezet. Meg kell jegyeznünk ugyanakkor, hogy a gyógyszertárak dönt többsége nem tett lépéseket az akadálymentesítés biztosítása érdekében.

Járóbeteg-ellátás Az egészségügyi szakszolgáltatások kiépülésére, elérhet bbé válására utal, másfel l a lakosság romló egészségi állapotára hívja fel a figyelmet az a számadat, mely szerint az évi gyógykezelési vizsgálati esetek száma a járóbeteg-szakellátásban az elmúlt 15 esztend ben a Dunakanyar egészét tekintve megduplázódott. Míg 1990-ben a járóbeteg-szakellátásban a gyógykezelési vizsgálati esetek száma 2178455 volt, addig 2004-re az esetek száma 4671189-re emelkedett! A betegforgalom látványos emelkedéséhez a szakellátást igényl betegek számának tényleges emelkedése mellett az is hozzájárult, hogy 1995-t l a kórházak ambuláns betegforgalmát is a járóbeteg-forgalom statisztikájában szerepeltetik. S nyilvánvalóan forgalomnövekedést okozott a finanszírozás korábbi rendszerének átalakulása, valamint az új vizsgálati módszerek elterjedése, népszer södése is.

Az egy lakosra jutó orvosi munkaórák száma a járóbeteg-ellátás területén 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5

m -E sz te rg om N óg rá d m eg ye Pe st m eg ye

D TF T K om ár o

V ác i

Sz ob i

Sz en te nd re i

R ét sá gi

D un ak es zi Es zt er go m Pi i lis vö rö sv ár i

D or og i

0,0

Forrás: T-Star adatbázis, 2004 A Dunakanyar térségben él k nagy mérték térségi szóródás mellett évente 11 alkalommal (!) veszik igénybe a járóbeteg-ellátás által biztosított egészségügyi szakszolgáltatásokat. Hozzá kell tennünk ugyanakkor, hogy az igénybevétel nagymérték-

18


Helyzetelemzés

ben függ a szolgáltatások elérhet ségét l, melyet többek között az az adat is illusztrál, miszerint a Rétsági kistérségben él k évente átlagosan mindössze egyetlen alkalommal (!) veszik igénybe a járóbeteg-szakellátás kínálta ellátási formákat, de a Szobi kistérségben él k is csupán négy alkalommal jutnak el a járóbeteg-szakellátást biztosító intézménybe, mely a térség központjában, Szobon érhet el. A járóbeteg-ellátást nyújtó szakintézményekben dolgozók túlterheltségére, valamint az intézmények kapacitáshiányára utal az ezer lakosra jutó orvosi munkaórák száma, mely adataink szerint a Esztergom-Nyergesújfalui, valamint a Váci kistérségben a legalacsonyabb, s a Rétsági kistérségben a legmagasabb. Az utóbbi adat nem mond ellent a fentiekben említett, Rétsági kistérséget jellemz alacsony betegforgalmi adatoknak, úgy t nik, hogy az itt él k, ha igénybe veszik a járóbeteg-ellátás szolgáltatásait, az átlagosnál jóval magasabb betegvizsgálati, illetve kezelési id höz jutnak. A Budapesthez közeli térségekben jelentkez igényeket jellemz en a f városi egészségügyi szakintézmények elégítik ki, különösen az ideg és szívsebészet, az ortopédia, a gyermek-kardiológia, valamint a fert z beteg-ellátás esetében. A szakellátások hiányosságainak jelent s része a magánrendelések igénybevételével pótlódik, ez azonban jelent s anyagi megterhelést jelent a lakosság számára. A szakellátás valamennyi területén gondot jelent az intézményi infrastruktúra leromlott állaga, kapacitáshiánya, valamint az er sen amortizálódott eszközállomány, nem beszélve arról, hogy a fogyatékossággal él k fogadására az épületek zöme alkalmatlan. Öszszességében elmondható, hogy a Dunakanyar térségben a járóbeteg-ellátást biztosító intézmények technikai és humán kapacitása, valamint az intézmények szakmánkénti térbeli elhelyezkedése a fejlesztések ellenére rendkívül kiegyenlítetlen.

Fekv beteg-ellátás A Dunakanyarban található fekv beteg-ellátást, utógondozást biztosító egészségügyi intézmények palettája meglehet sen színesnek mondható. Elegend a fekv betegellátást nyújtó intézmények fenntartói hátterére utalnunk, a Dunakanyarban egyszerre találunk egyházi (Vác), alapítványi (Telki), valamint önkormányzati fenntartású intézményeket. A dömösi Magyar Kékkereszt Egyesület által m ködtetett szakkórház, valamint az Esztergomi Vaszary Kolos Kórház a Komárom-Esztergom megyei egészségügyi ellátórendszer szerves része. Az utóbbi intézmény afféle regionális kórházként nem csupán a Közép-Dunántúli Régió területér l, hanem a szlovák oldalról is fogad betegeket, mivel a túloldalon legközelebb Érsekújváron található fekv beteg-ellátást biztosító intézmény. Dorogon 2005. októbere óta 40 ágyas kórház formájában m ködik a Szent Borbála Szakkórház. A fér hely-kapacitás szempontjából a Dunakanyar másik legjelent sebb fekv beteg-ellátást nyújtó (mintegy 729 kórházi ággyal rendelkez ) intézménye a váci Jávorszky Ödön Kórház, mely az elmúlt évtizedben több ütemben megvalósuló épület és szolgáltatásfejlesztést hajtotta végre. Vácott a Máltai Szeretetszolgálat is fenntart egy fekv beteg-ellátást biztosító intézményt, több mint száz betegággyal. A fekv beteg-ellátást nyújtó intézmények sorát gyarapítja a közel 500 ágyas, állami fenntartású pomázi Gálfi Béla Gyógyító és Rehabilitációs

19


Helyzetelemzés

Közhasznú Társaság Szakkórháza. Emellett Telkiben magánkórház található, ahol a fekv beteg-ellátás mellett szemészeti, kardiológiai, fogászati, stb. járóbetegszakellátás m ködik. Visegrádon a F városi Önkormányzat Rehabilitációs Szakkórháza üzemel, míg Ver cén a Honvédelmi Minisztérium m ködtet fekv beteg-ellátást nyújtó betegotthont 91 fér hellyel. Az intézményi sokszín ség ellenére az itt él népesség nagymértékben támaszkodik a f város egészségügyi intézményhálózatára. A tapasztalatok szerint a rászorulók jelent s része, különösen a Budapest közelében él k, illetve az ott dolgozók gyakran akkor is a központi fekvés , jól felszerelt, az átlagosnál jobban m szerezett budapesti kórházakat részesítik el nyben, ha lakóhelyükön, illetve a sz kebb térségükben volna mód a fekv beteg-ellátás igénybevételére.

A Dunakanyar fekv beteg-ellátást biztosító intézményeinek legfontosabb adatai 2004-ben Az elbocsátott M köd A kórházakban betegek száma kórházi ágyak teljesített ápolási Területi egység a kórházakban száma (db) napok száma (f ) Esztergomi 569 22575 179511 Dömös 30 829 7316 Esztergom 539 21746 172195 Pilisvörösvári 145 145 Telki nincs adat 145 155 Rétsági 100 1622 163031 Nógrád 100 1622 163031 Szentendrei 692 6007 253214 Pomáz 462 2603 172555 Visegrád 230 3404 80659 Váci 820 22006 232951 Vác 729 21602 201355 Ver ce 91 404 31596 DTFT 2181 52355 828852 Komárom-Esztergom 1958 67509 579939 Nógrád megye 1605 46762 412858 Pest megye 3591 91722 1094327 Forrás: T-Star adatbázis 2004 A Dunakanyar térségben összességében 2181 db kórházi ágy található, egy kórházi ágyra összességében 195 lakos jut, ez a számadat a Pest megyeinél lényegesen kedvez bb helyzetr l árulkodik, ugyanakkor a Komárom-Esztergom megyei, valamint a Nógrád megyei mutatóknál kedvez tlenebb képet fest. A térségben napjainkra az 1990. évinek mintegy háromnegyedére csökkent a kórházi ágyak száma, melyet a betegforgalom növekedése kísért. Mint erre a fentiekben már utaltunk, a forgalom növekedésének hátterében nem valódi morbiditási és mortalitási okok állnak, hanem a finanszírozás korábbi rendszerének gyökeres átalakulása. A kórházi ágyak számá-

20


Helyzetelemzés

nak visszaesése a Dunakanyar egészét tekintve a Szentendrei kistérségben volt a legjelent sebb (több mint 30 százalékos) melyet a pomázi Gálfi Béla Gyógyító és Rehabilitációs Közhasznú Társaság Szakkórházában végrehajtott ágyszámcsökkentés idézett el . A Dunakanyar térségben, különösen a kiváló természeti és klimatikus adottságokkal rendelkez Pilisben, illetve Börzsönyben felmerült annak az igénye, hogy a kórházi kezelést követ utógondozás, ápolás intézményrendszere kialakuljon. A fekv beteg-ellátást biztosító intézményekben foglalkoztatottak számának alakulását tekintve egyes területeken hiányszakmák léte tapasztalható. Különösen a patológia, az intenzív terápia, a pszichoterápia, a fert z betegségek, valamint a tüd gyógyászat orvoslétszáma veszélyesen alacsony. Az orvoshiány mellett problémát jelent az ápolási feladatok ellátása is, az egészségügyi szakképzés rendszerének átalakulása folytán ugyanis gyakorlatilag megsz nt a középfokú végzettséget adó, úgynevezett ágy melletti ápolóképzés . A fels fokú végzettséggel rendelkez szakápolók, diplomás ápolók általában nem kívánnak ágy melletti betegápolóként m ködni, mindez egy-egy intézmény szintjén is, de a Dunakanyar térség egészében is foglalkoztatási problémákat vet fel. A jelent s foglalkoztatási kapacitással rendelkez esztergomi Vaszary Kolos Kórház a foglalkoztatási nehézségeken a szlovák határ túloldaláról érkez munkaer alkalmazásával, valamit a Párkányban található Poliklinikával való kapcsolatai elmélyítése révén igyekszik úrrá lenni. A beteg kórházba kerüléséhez elengedhetetlen a sürg sségi betegellátás feltételeinek javítása. Jelenleg a Dunakanyar valamennyi térségi központjában m ködik ment állomás, ennek ellenére több olyan kistérség is akad, (pl. a Rétsági, és a Szobi kistérség) amelyben sürg s szükség esetén nem biztosítható, hogy a ment egység 15 percen belül a bajbajutotthoz érjen. A 15 percen belüli helyszínre érkezés elérése céljából valószín leg elkerülhetetlen új ment állomások kialakítása. Mivel a helyszínen tevékenyked ment egység, valamint a fogadó sürg sségi osztály közötti kommunikáció nem biztosított, s nem tekinthet megoldottnak az alap és szakellátás intézményrendszere közötti adatáramlás sem, szükséges az egészségügyi intézmények informatikai hálózatának fejlesztése. Az egészségügy rendszerén belül a prevenció lehet az a speciális terület, ahol a térségi intézmények, civil szervezetek nagyobb aktivitással vállalhatnak szerepet, úgy t nik azonban, hogy a prevenciót biztosító szervezetek részben még nem alakultak meg, illetve a korábban meglév k (pl. sz r állomások) az egészségügy finanszírozási politikájának változásával összefüggésben visszafejl dtek a Dunakanyar térségben. Különösen az alkohol és drogprevenció iránti igény fogalmazódik meg hangsúlyos területként a Dunakanyar térségeiben, az ellátórendszer hiányossága miatt az érintettek jelenleg kénytelenek lakhelyükt l távoli, többórás oda- visszautazással elérhet intézményekben igénybe venni a szükséges szolgáltatást.

21


Helyzetelemzés

A szociális ellátórendszer helyzete a Dunakanyarban

Tartós és átmeneti bentlakásos intézményi ellátás (szakellátás) A térség bentlakásos intézményeinek száma az elmúlt tíz év alatt megkétszerez dött, 2004-ben 79 intézmény rendelkezett m ködési engedéllyel. Az örvendetes változások azonban térben jelent s különbségeket eredményeztek a kistérségek között. Az intézmények száma az összes kistérségben emelkedett, azonban az új intézmények kiemelt célterülete a Pilisvörösvári, a Szentendrei és részben a Dunakeszi kistérségek voltak. A növekedés mértékét jelzi, hogy 1994-2004 között a három kistérség intézményeinek száma megnégyszerez dött. Itt koncentrálódik a Dunakanyar térség szociális és gyermekvédelmi intézményeinek több mint fele, a szuburbanizáció által legjobban érintett Pilisvörösváriban az egynegyede! A f várostól távolodva az intézményalapítási kedv érezhet en csökkent. Az er s központtal rendelkez Esztergomi és Váci kistérségben az elmúlt öt év alatt egyharmaddal emelkedett a különböz célcsoporttal foglalkozó intézmények száma, míg a Dorogi, Rétsági és Szobi kistérségekben a gyarapodás jelentéktelen arányú volt.

A tartós és az átmeneti bentlakásos intézmények száma 25

20

15

10

5

0 Dorogi

Esztergomi

Rétsági

1994

Szobi

Váci 1999

Dunakeszi

Pilisvörösvári

Szentendrei

2004

Forrás: T-Star megfelel évei. KSH A növekedéssel együtt jelent s változások mentek végbe a fenntartók összetételében is. Az önkormányzatok (megyei, f városi, települési) mellett megjelentek a társadalmi szervezetek, az alapítványok, a közhasznú társaságok, az egyház és a szociális vállalkozók is. A legnagyobb intézményfenntartók azonban továbbra is az ön-

22


Helyzetelemzés

kormányzatok maradtak: a f város és a megyék 21, a települési önkormányzatok 19 bentlakásos intézetet m ködtetnek. A térség bentlakásos intézményi ellátásának sajátossága, hogy a f városi, a megyei és a települési önkormányzatok szociális feladatellátása jelent sen vesztett súlyából és meger södtek a non-profit szféra és a piac szerepl i. A szociális szolgáltatók térbeli összetételében azonban markáns eltérések figyelhet k meg. A Pilisvörösvári és a Szentendrei kistérségben összesen öt intézményt tartanak fenn az önkormányzatok! Budapestt l távolodva n az önkormányzatok szerepe, míg a Dorogi, Rétsági és Szobi kistérségben meghatározóvá válik. A változásokat jelzik a kapacitásb vülések is. Míg 1994-ben 2719 fér helyb l csak 965 nem tartozott önkormányzati ellen rzés alá, addig 2004-ben számuk már elérte a 2332! A nem önkormányzati intézmények fér helyeinek száma megkétszerez dött, míg az önkormányzatiaké az intervallum alatt csak 136 fér hellyel b vült! Így nem meglep , hogy a térségben m köd 4222 fér hely kevesebb, mint fele (44,8 százalék) tartozik csak önkormányzati intézményekhez. A fér helykapacitás térbeli eloszlásában még hangsúlyosabbá válik a Pilisvörösvári és a Szentendrei kistérségek elkülönülése: az összes fér hely negyven százaléka itt koncentrálódik, de csak 14,7 százaléka található önkormányzati fenntartású intézményben. A térségben tíz év alatt 1503 fér hellyel b vült a szakellátás rendszere, ami igen örvendetes, azonban a kapacitásb vülés rendkívül egyenetlenül oszlik meg a különböz célcsoportokkal foglalkozó intézmények között. Az új fér helyek 89,3 százaléka az id sotthoni ellátást növelte! A szolgáltatás piacosodását, az alkonygazdaság megjelenését jelzik az adatok. Az id skorúak otthonainak közel fele (43 százaléka) a szuburbanizáció által érintett Pilisvörösvári és Szentendrei kistérségben kínálja szolgáltatásait. A szakellátás fejl dése ellenére térben töredezett, és a szakmai együttm ködés hiánya a szolgáltatók típusának b vülésével még tovább mélyült. Az ellátórendszerben a fenntartók közötti kooperáció hiányzik vagy esetleges, nem alakult ki az együttm ködési hálózat, mely az ellátórendszer térbeli és szolgáltatásbeli hiányosságait ellensúlyozhatná, illetve javítaná.

Nappali ellátás Id sek nappali intézménye (id skorúak klubja) A térségben az id sek száma folyamatosan n , 2004-ben minden ötödik térségi lakos betöltötte a hatvanadik életévét. A demográfiai folyamat kiemeli az id sgondozás fontosságát. Az id sek ellátásában az id sek klubja nemcsak azért bír kiemelt jelent séggel, mert szolgáltatásaival étkezés, közösségi programok, tisztálkodás, esetenként mosás javít az id sek életmin ségén, hanem alapjául szolgál(hat) az integrált id sgondozás gondozási központok kialakításához is. A nappali intézményre szervezett házi segítségnyújtás rugalmasabb, a foglalkoztatási kapacitás jobb kihasználását teszi lehet vé, és nem utolsó sorban az id sek nagyobb arányát képes bevonni az ellátásba. Az aprófalvakban az id sek klubja átveszi a házi segítségnyújtás funkcióit, mert az önkormányzatok nem tudják kigazdálkodni költségvetésükb l az alapellátás m ködési feltételeinek anyagi fedezetét.

23


Helyzetelemzés

Az id sek klubjainak száma 1994-2004 között 14

12

10

8

6

4

2

0 Dorogi

Esztergomi

Rétsági

1994

Szobi

Váci 1999

Dunakeszi

Pilisvörösvári

Szentendrei

2004

Forrás: T-Star megfelel évei. KSH A térségben 50 id sek klubja m ködik. A klubok száma az elmúlt másfél évtized alatt nem változott, csak az elérhet ség térbeli szerkezete módosult. A Szobi és Esztergomi kistérség bezárt intézményei helyett a Szentendrei, a Pilisvörösvári és a Váci kistérségekben nyitottak új klubokat, javítva a szolgáltatás elérhet ségén. Összességében elmondhatjuk, hogy a kilencvenes évek elején örökölt és jelentéktelen változásokkal tovább él intézményrendszer határozza meg az ellátás hozzáférésének esélyét. Az intézmények sem számban sem térbeli elhelyezkedésben nem követték a térségben végbe ment térben eltér demográfiai folyamatokat: a jóléti szuburbanizációval járó dinamikus népességnövekedést és az id skorúak számának és népességen belüli arányának lassú, de folyamatosan kedvez tlen változását. Az ellátás kedvez térbeli változásának a hatályos jogszabály sem kedvez, mely az id sek nappali ellátását csak a három ezer lélekszámnál nagyobb települések önkormányzatai számára írja el kötelez feladatellátásként. 2004-ben az id sek klubjaiban megdöbbent en alacsony számú, összesen 1212 f ellátottat regisztráltak, mely önmagában is jelzi a térségi id sgondozás fejletlenségét, a célcsoport alacsony érintettségét. Az 1000 f 60 év feletti lakosra jutó ellátottak száma (14,9 f ) mélyen alatta marad mind az országos, mind Komárom-Esztergom és Nógrád megye mutatóinak, de kétszerese az alacsony Pest megyei értéknek.

24


Helyzetelemzés

1000 f 60 év feletti lakosra jutó ellátottak száma 1990-2004-ben 60

50

40

30

20

10

0 Dorogi

Esztergomi

1990

Rétsági

Szobi

Váci

1994

Dunakeszi

1999

Pilisvörösvári Szentendrei

Dunakanyar

2004

Forrás: T-Star megfelel évei. KSH A térségi átlag mögött szakadék mélység eltéréseket figyelhetünk meg. A Dorogi, Szobi és Rétsági kistérségek intézményei érik el a térségben a legtöbb id skorút, mert népességük száma másfél évtizede stagnál, térben egyenletesen eloszló intézményrendszerrel (Dorogi, Szobi) illetve magas arányú id s népességgel rendelkeznek (Szobi, Rétsági). A többi kistérség messze elmarad nemcsak a három kistérségt l, hanem az országos átlagtól is. A Váci és a Szentendrei kistérségek id sgondozása a legkedvez tlenebb: részben az intézmények alacsony száma, kis kapacitása és térbeli eloszlása miatt. 2004-ben a térségben 1337 fér hely állt rendelkezésre, az intézmények szolgáltatásait 1212 f id skorú vette igénybe. A fér helykapacitás 90,65 érték kihasználtsági mutatója nem mondható alacsonynak, de jelent sen elmarad az országos átlagtól, igaz, magasabb mind három érintett megye értékeinél. Nem kétséges, hogy a térségben legkedvez bb a nappali intézmények m ködése a Dorogi kistérségben. Nemcsak azért, mert a szolgáltatás majdnem minden településen elérhet (csak két településen nem) az id sek számára, hanem azért is, mert a m köd infrastruktúra kihasználtsága éveken keresztül kis ingadozásokkal magas, a térségi átlag feletti értéket mutat. Az átlagnál jobb kihasználtság jellemzi a Váci és a Dunakeszi kistérségek intézményeit is, amit els sorban a városi intézmények magas száma magyaráz. Meglep , hogy a térségi átlagnál jelent sen alacsonyabb fér hely kihasználtsággal m ködnek a legkedvez tlenebb demográfiai összetétel Szobi kistérség id sek klubjai. Az alacsony kihasználtság mögött az aprófalvas településszerkezet térség intézményeinek, és ezzel együtt a fér helyek kedvez tlen térbeli eloszlása húzódik meg. 25


Helyzetelemzés

A térségi átlagnál alacsonyabb kihasználtsággal m ködnek az Esztergomi, a Rétsági és a Pilisvörösvári kistérségek intézményei. A Rétsági kistérség id s klubjainak száma az elmúlt másfél évtized alatt ugyan nem változott, de a fenntartó önkormányzatok a fér helyek számát folyamatosan a jelentkez igényekhez igazították; az elmúlt öt évben a fér helyek egyötöde sz nt meg. Az Esztergomi kistérségben a fér helyek közel harminc százalékos csökkentését az intézmények egyharmadának megszüntetése idézte el , mely lehet vé tette a kihasználtság még mindig alacsony növelését. Ellenkez irányú folyamat ment végbe a jóléti szuburbanizáció által érintett Pilisvörösvári kistérségben, ahol az intézmények száma egyharmaddal, a fér helyekké négyötöddel b vült, de alapjaiban nem hozott jelent s változást a térség id sei számára. A rendelkezésre álló infrastruktúra kihasználtságát jelz skála másik végén a Szentendrei kistérség intézményei találhatók. A feln tt gyerekek egész nap távol vannak az otthonaiktól, így egyre kevésbé tudják ellátni a szakellátásra nem szoruló id seket. A szolgáltatások iránti kereslet er södik, azonban az intézmények és a fér helyek alacsony számának megduplázása sem bizonyult elegend nek a jelentkez igények kielégítésére. A meglep en alacsony ellátottak számát nemcsak a szolgáltatás térbeli egyenl tlensége magyarázza. Az intézmények hiányos eszközellátottsága, az épületek romló állaga, az elmaradt akadálymentesítés nem növeli a szolgáltatás iránti érdekl dést. A meglév infrstruktúra kihasználását akadályozza az id sek mozgását, így a szolgáltatás elérhet ségét javító szállítási kapacitás hiánya, a szolgáltatás rugalmatlansága is.

Fogyatékosok nappali intézménye Az elmúlt években folyamatosan n azon szül k tábora, akik vállalják középsúlyos szellemi fogyatékos gyerekük nevelését, és nem kívánják a gyermek végleges intézményi ellátást. A fogyatékos gyermek családon belül tartása elkerülhetetlenül vezet a család társadalmi elszigetel déséhez, a hátrányos szociális helyzet kialakulásához. Az anyák kénytelenek otthagyni munkahelyüket, hogy a folyamatos felügyeletet, gondozást biztosítani tudják gyereküknek. A család terheit az intézményrendszer sem csökkenti, mert nem teszi lehet vé, hogy a három évesnél id sebb gyermek óvodába kerüljön, és elsajátítsa a közösségi léthez elengedhetetlenül szükséges viselkedési formákat. A közösség hiánya évekkel kés bb vezet tragédiához, amikor a feln tt gyerek elveszíti támaszait, vagy az id söd szül nem vállalhatja tovább gondozását, és elkerülhetetlenné válik a végleges intézményi elhelyezés. A fogyatékos gyermek feln ttként már képtelen alkalmazkodni a közösséghez. A család terheinek csökkentését, az értelmi fogyatékosok közösségi élethez szoktatását és nem utolsó sorban a család elszigetel désének feloldását biztosítja a fogyatékosok nappali ellátása. A harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes fogyatékosok napközbeni gondozásával, foglalkoztatásával és nevelésével foglalkozó fogyatékosok nappali intézménye csak három m ködik a térségben: Nyergesújfalun, az Életút Egyesület által fenntartott Mécses Értelmi Fogyatékosok Lakóotthonában biztosított nappali ellátás, a váci önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Nappali Intézménye, valamint a pilisvörösvári önkormányzat Napos Oldal Szociális Központjának középsúlyos értelmi fogyatékosok részére biztosított nappali ellátása.

26


Helyzetelemzés

Pszichiátriai betegek nappali intézménye A pszichiátriai betegek közösségbe illeszkedését, társadalmi rehabilitációját szolgáló nappali intézmény fenntartása kötelez ellátási feladata minden 20 000 lélekszámnál nagyobb települési önkormányzat számára. A hagyományos szenvedélybetegségek mellett egyre jobban terjed a drogfügg sség, a függ k társadalmi integrációját el segít intézményi struktúra azonban nem épült ki. A térségben csak egy településen m ködik ez az ellátási forma: Dunakeszi önkormányzat a fenntartója a Pszichiátriai Szenvedélybetegek Nappali Szolgálatának.

Hajléktalanok nappali intézménye (nappali meleged ) A hajléktalanok nappali intézménye szolgáltatásait a hajléktalanok a hét öt napján vehetik igénybe. Lehet ségük van a tisztálkodásra, a mosásra, az ételmelegítésre vagy a f zésre. Az intézmény szolgál postacímként és ügyes-bajos dolgaik elintézését könnyíti az információnyújtás is. A térségben csak egyetlen város Esztergom tart fenn nappali meleged t.

Szociális alapellátás A szociális törvény minden települési önkormányzat számára kötelez feladattá teszi az étkeztetés és a házi segítségnyújtás helyi megszervezését. Az alapellátás szolgáltatásait 1999-ben 3112 lakos, 2004-ben 3059 ellátott vette igénybe. 2004-ben 1000 f 60 év feletti lakos közül csak 37,6 f t érint az ellátás, mely jelent sen elmarad az országos és Komárom-Esztergom valamint Nógrád megye mutatóinak értékét l, de magasabb Pest megyénél.

1000 f 60 év feletti lakosra jutó ellátott 1999-ben és 2004-ben 80

70

60

50

40

30

20

10

0 Dorogi

Es ztergomi

Rétsági

Szobi

Váci

1999

Dunakeszi

Pilis vörös vári

Szentendrei

2004

Forrás: T-Star megfelel évei. KSH

27

Dunakanyar


Helyzetelemzés

A rendelkezésre álló adatok szerint a térségben 70 településen m ködik a házi segítségnyújtás és 91 településen biztosított az étkezés elérhet sége. Az ellátásban részesül k száma azonban az ellátás alacsony szint kiépítettségér l árulkodik. Különösen a házi segítségnyújtás szolgáltatásait igénybe vev k száma alacsony 960 f , az összes ellátott 31,7 százaléka. Nagyon örvendetes, hogy az alapellátáson belül a szociális rászorultság alapján járó étkeztetés széles körben hozzáférhet , azonban az adatokat fenntartással kell kezelni: a tapasztalat azt mutatja, hogy az önkormányzatok gyakran összemossák adatközlés szintjén bizonyosan a szociálisan rászorulók étkeztetését a közétkeztetéssel. A szolgáltatások tényleges tartalma és min sége jelent sen befolyásolja a jelentkez k számát. Különösen kisebb településeken, ahol nem m ködik bázisintézményként szolgáló id sek klubja, az önkormányzatok gyakran a házi segítségnyújtást az étel házhoz szállításával azonosítják, az ellátás gondozásjellege meg sem jelenik a szolgáltatásban. Az aprófalvakban a házi segítségnyújtás egyes szolgáltatásait (ételszállítás, bevásárlás, receptkiváltás, kisebb ügyes-bajos ügyek intézése) a falugondnoki szolgálat keretében biztosítják. Az ellátottak számának csökkenéséhez az id sek gondolkodása és anyagi helyzete is hozzájárul. Nem sarkallja az id seket a szolgáltatások igénylésére a helyi társadalmakban tovább él szemlélet, mely a szociális ellátást nem az életmin séget javító szolgáltatással, hanem a szegénygondozással azonosítja. A kisnyugdíjasok számára a kedvezményes térítési díjak is megterhel k, amíg tehetik, ellátják magukat, és a családi-szomszédsági körre támaszkodnak, ha alkalmanként segítségre szorulnak. A térségi átlagnál jobb ellátottsággal rendelkezik a Rétsági, a Szobi és a Szentendrei kistérség, melyek közös jellemz je, hogy az elmúlt öt évben az ellátottak száma emelkedett mind az étkezésben, mind a házi segítségnyújtásban. A Rétsági kistérségben a mutatók tanúsága szerint az ellátottság magasabb mind az országos mind az érintett megyék értékeinél. Drámai változást mutat a Dorogi kistérség alapellátási mutatója: az ellátottak száma öt év alatt egyharmaddal csökkent. 1999-ben az id skorúak 5,96 százaléka élt a szolgáltatás nyújtotta el nyökkel, 2004-re az arány lecsökkent 3,79 százalékra. A kistérségek harmadik, heterogén csoportját a térségi átlagnál kedvez tlenebb ellátottságú Esztergomi, Váci, Dunakeszi és Pilisvörösvári kistérségek alkotják. Az Esztergomi kivételével valamennyi térségben csökkent az ellátottak száma, miközben az id skorú népesség növekedése nem állt meg. Az egyedül él id sek a szociális étkeztetéssel vagy a házi gondozáson keresztül kerülnek be a szociális ellátó rendszerbe. Az id s emberek ragaszkodnak önállóságuk meg rzéséhez, de el rehaladott koruk, romló egészségi állapotuk miatt nagy kockázatot jelent számukra az otthoni egyedüllét. A hagyományos rendszerben, ha a család nem tudja magához venni az id seket, az út elkerülhetetlenül az id sek otthonába vezet. Az intézménybe kerülést azonban nemcsak az id sek ellenállása nehezíti, hanem az intézmények telítettsége, a fér helyhiánnyal járó várakozólistára kerülés is. Az ellentmondás feloldását biztosítja a jelz rendszeres házi segítségnyújtás. A jelz rendszeres házi segítségnyújtás ellátási forma kiépítése a 10 000 lélekszámnál nagyobb települések számára kötelez feladatellátás, ennek ellenére a térségben csak két szolgálat m ködik. Esztergom városában és a közvetlen vonzáskörében fekv öt településen épült ki a rendszer. Dunakeszi kistérségében csak Gödön m ködik a szolgáltatás. A többcélú kistérségek megalakulásával a Pilisvörösvári vállalta fel két térségi központtal a jelz rendszer kiépítését. A szolgáltatás kistérségi kiépülé28


Helyzetelemzés

sét részben a domborzati viszonyok nehezítik (pl. Szobi kistérségben), részben az önkormányzatok forráshiánya és nem utolsó sorban a gyenge kooperációs készség.

Foglakoztatási kapacitás a szociális ellátásban A nappali és alapellátás mutatóinak alacsony értéke, az ellátottak számának csökkenése az ellátási formák gyengülésének, leépülésének veszélyét jelzi. Az alacsony min ség szolgáltatás inkább taszítja, mint vonzza a célcsoport tagjait. Nem kedvez a szolgáltatások min ségének a foglalkoztatottak számának csökkenése sem. A foglalkoztatott létszám változása nem hagyta érintetlenül a gondozási feladatokat végz szociális gondozók számát sem. A végrehajtott létszámcsökkenés eredményeként 2004-ben 12 (12,06) f ellátott jutott egy gondozóra szemben az öt évvel korábbi 10 (9,98) f vel. Az emelkedés ellenére a térségben egy gondozóra még mindig kevesebb ellátott jut, mint Nógrád valamint Pest megyében vagy országos szinten, de több mint Komárom-Esztergom megyében. A foglalkoztatottak és ezen belül a gondozók számának csökkentése mögött a fér hely kihasználtság kedvez tlen változása valamint az önkormányzatok kiadásainak csökkentése húzódik meg. Bevett gyakorlat különösen a kisebb településeken , hogy a f állású gondozók helyett részmunkaid ben dolgozó munkavállalót alkalmaznak, vagy közmunkásokkal váltják ki a f foglalkozásúakat, melynek eredményeként a szakmai ellátás színvonala csökken, vagy a szolgáltatás teljesen kiüresedik (pl. házi segítségnyújtás). Az önkormányzati gyakorlat miatt általános probléma, hogy az alapellátásban sok szakképzetlen gondozó dolgozik.

Az alap- és nappali ellátásban foglalkoztatottak és gondozók létszáma 1999 2004. 100

140

90 120 80 100

70

60 80 50 60 40

30

40

20 20 10

0

0 Dorogi fogl. 1999

Esztergomi ápoló 1999

Rétsági fogl. 2004

Szobi

Váci ápoló 2004

Forrás: T-Star megfelel évei. KSH 29

Dunakeszi fogl 2004/1999

Pilisvörösvári

Szentendrei

ápolók 2004/1999


Helyzetelemzés

A létszámcsökkentés a Rétsági és a Váci kistérségben eredményezte a legkedvez tlenebb változást. A Rétsági ellátásban a térség legalacsonyabb gondozói létszámát egynegyeddel csökkentették az önkormányzatok, miközben az ellátottak száma n tt. A változás eredményeként egy gondozóra 31 ellátott jut, 10 f vel több, mint öt évvel korábban! A Váci kistérségben dolgozó gondozók helyzete még kedvez tlenebb. A kistérség ellátórendszere öt év alatt a gondozók több mint felét (!) elvesztette, így egy gondozóra 26 ellátott jut, kétszer annyi, mint 1999-ben. A Dorogi és a Szentendrei kistérségben nem csökkent, hanem n tt az ellátásban dolgozó gondozók száma. A Dorogi térségben a létszámnövekedéssel párhuzamosan csökkent az ellátottak száma, melynek eredményeként csökkent a gondozók terhe és javult az ellátás min sége. Míg 1999-ben egy gondozónak 15 (15,23) f t kellett ellátni, 2004-ben már csak 10 (10,7) f r l kellett gondoskodnia. A Szentendrei kistérség létszámnövekedését az ellátottak számának növekedése váltotta ki. Így továbbra is itt a legkedvez bb az egy gondozóra jutó ellátottak száma: 1999-ben 7 f (7,39) és 2004-ben 8 (8,24) f volt.

Egy gondozóra jutó ellátottak száma az alap- és nappali ellátásban 1999 és 2004. 35

250

30 200 25

150

20

15

100

10 50 5

0

0 Dorogi

Esztergomi

Rétsági

Szobi

1999

Váci 2004

Dunakeszi Pilisvörösvári Szentendrei Dunakanyar 2004/1994

Forrás: T-Star megfelel évei. KSH Térségi átlagnál kedvez bb értékek jellemzik a Szobi kistérséget (9 f ), ahol az ellátottak száma változatlan maradt és a létszámcsökkentés a legkisebb mérték volt. Esztergomi térségben a létszámcsökkenés és az ellátottak számának növekedése ellenére megtartotta a térségi átlagnál kedvez bb értéket (8 f ).

30


Helyzetelemzés

Dunakeszi és Pilisvörösvári kistérségekben a gondozói létszám közel negyven százalékos fogyása követte vagy el idézte a szolgáltatás iránti igény csökkenését, megközelítve a térségi átlagot. Pilisvörösvári kistérségben egy gondozóra 14 (13,9) f , Dunakeszi térségében 11 (11,28) f ellátott jut. A tartós és átmeneti bentlakásos intézményekben az alapellátással ellentétes folyamatot regisztrálhatunk. 1999 és 2004 között mind a foglalkoztatottak, mind a gondozási-ápolási munkát végz k száma n tt. 1999-ben 889 gondozót foglalkoztattak az intézmények, 2004-ben már 1076 f számára biztosítottak megélhetést.

Bentlakásos intézményekben foglalkoztatottak és a gondozók száma 1999 és 2004-ben 400

160

350

140

300

120

250

100

200

80

150

60

100

40

50

20

0

0 Dorogi fogl. 1999

Esztergomi ápoló 1999

Rétsági fogl. 2004

Szobi

Váci ápoló 2004

Dunakeszi fogl 2004/1999

Pilisvörösvári

Szentendrei

ápolók 2004/1999

Forrás: T-Star megfelel évei. KSH A Szentendrei és a Pilisvörösvári kistérségben ment végbe a legnagyobb emelkedés, amit az újonnan nyitott intézmények száma magyaráz. A két térség intézményei az összes gondozói munkát ellátó foglalkoztatott egyharmadának biztosítanak munkahelyet! 2004-ben a térség intézményeiben foglalkoztatottak fele (57,14 százaléka) dolgozott gondozóként. Ez az arány az országos és megyei összehasonlításban csak Komárom-Esztergom megyénél magasabb. A kistérségek között nincs markáns különbség az ápolók arányában. A térséginél rosszabb foglalkoztatottsági mutatóval csak a Rétsági (46,81 )és a Szobi (47,9) kistérség intézményei rendelkeznek, az ápolók legmagasabb arányát Dunakeszi kistérség szakellátása biztosítja.

31


Helyzetelemzés

Gyermekjóléti alapellátás Gyermekjóléti alapszolgáltatás A térségben 2004-ben csak négy intézményfenntartó társulás m ködött: egy-egy a Dorogi, a Szobi, a Váci és a Szentendrei kistérségben. A többcélú kistérségi társulások létrehozásával az önkormányzatok vállalták a gyermekjóléti alapszolgáltatás térségi szint megszervezését és m ködtetését.

Gyermekjóléti szolgálatok szakmai tevékenysége 2002-ben

kistérség

Dorogi Esztergomi Dunakeszi Pilisvörösvári Szentendrei Szobi Váci Rétsági

DTFT Komárom-Esztergom Pest megye Nógrád megye

Magyarország

kistérség Dorogi Esztergomi Dunakeszi Pilisvörösvári Szentendrei Szobi Váci Rétsági

DTFT Komárom-Esztergom Pest megye Nógrád megye

Magyarország

Egyéb Közvetítés más hivatalos alap-, oktatási ügyek és intézésében Tanácsadások** egészségügyi való stb. közrem köd szolgáltatásba ések 954 1 633 348 846 1 963 258 743 1 381 719 797 1 123 308 374 654 374 386 494 81 752 1 123 469 659 792 203

Szakmai tevékenység összesen (db)

Információnyújtások*

6 003 6 456 4 015 4 529 3 336 2 257 4 881 3 505

2 563 3 060 899 1 689 791 907 1 591 1 223

34 982 36 855 71 385 18 689

12 723 14 079 24 556 6 747

5 511 4 201 12 350 3 495

9 163 12 457 21 344 5 308

2 760 2 285 5 568 1 215

1 064 826

352 457

225 743

297 086

71 343

Elhelyezési tárgya- Felülvizsgálati tárEset megbeszéláson való részvé- gyaláson való részlések telek vételek***

Örökbefogadással kapcsolatos intézkedések

12 77 76 27 33 2 20 21

18 52 48 54 103 11 59 32

468 181 137 512 1 001 375 864 571

3 19 17 15 10 3 7

268 147 642 150

377 221 714 243

4 109 3 428 5 996 1 514

74 33 171 11

6 389

12 778

99 029

958

32


Helyzetelemzés

A szolgáltatás keretében a gyermekjóléti családgondozók 2002-ben 34982 darab szakmai tevékenységet végeztek. A szolgálatok szakmai tevékenységében meghatározó jelent ség a hozzájuk fordulók problémáinak megoldásához adott információnyújtás, a szakismereteket igényl tanácsadás, valamint a kliensek hivatalos ügyeinek intézésében való aktív közrem ködés. A családgondozók szakmai egyeztetését hivatott esetmegbeszélések alkotják az összes tevékenység egytizedét. A térségi átlagtól markánsan eltér tevékenységszerkezet jellemzi Dunakeszi és Szentendre térségében m köd gyermekjóléti szolgálatokat. Dunakeszi térség gyermekjóléti szolgálatai kisebb arányban foglalkoznak információadással és nagyobb igény jelentkezik a kliensek részér l tanácsadásra valamint hivatalos ügyek intézésében való közrem ködésre. Szentendrei szolgálatoknál az információnyújtás és a tanácsadás is alacsonyabb értéket mutat a térségi átlagnál. Mindkét térségben a térségi átlagnál nagyobb arányban foglalkoznak a kliensek oktatási vagy egészségügyi szolgáltatások hozzáférésének intézésével (közvetítés más szolgáltatásba). A tevékenységszerkezetet vizsgálva az esetmegbeszélések térségenkénti eltérését kell mindenképpen kiemelni. A térségi átlaghoz viszonyítva meglep en alacsony (2,8-7,8 százalék között) az esetmegbeszélések aránya a Dorogi, az Esztergomi és Dunakeszi térségben és kiugróan magas a Szentendrei kistérség gyermekjóléti szolgálatainál (30 százalék). A szakmai tevékenységen kívül a családgondozók minden kistérségben folytatnak megel z célzatú tevékenységet (pl. szabadid eltöltésének szervezése), családon belüli konfliktuskezelést és m ködtetnek elvált szül k gyermekei számára kapcsolatügyeletet. Ifjúsági lelki segélytelefon szolgálat áll a fiatalok rendelkezésére az Esztergomi, Dunakeszi, Pilisvörösvári és a Szentendrei kistérségekben. A szolgáltatások közül a fejleszt pedagógiai ellátás nem elérhet a Szobi és a Szentendrei kistérségben.

Gyermekek napközbeni ellátása Napos bölcsöde Az elmúlt másfél évtized alatt legdrasztikusabb változáson kétségkívül a gyermekek napközbeni ellátását biztosító bölcs dei szolgáltatás ment keresztül. A kilencvenes évek elején a Dunakanyar térségében harminchat bölcs de m ködött, csak a Szobi térségben él kisgyerekesek nélkülözték a szolgáltatást. 2004-re az összes bölcs de száma tizenötre csökkent, miközben a szolgáltatással nem rendelkez kistérségek száma háromra (Dorogi, Rétségi és Szobi kistérség) n tt. A bölcs dék bezárásának hatására a fér helyek közel kétharmada sz nt meg az elmúlt másfél évtized alatt, miközben a bölcs dés korú gyermekek száma kisebb hullámzás mellett nem csökkent! 2004-ben a nyolc kistérségben összesen 505 fér hely állt rendelkezésre, melyek a kistérségek között eltér arányban oszlottak el. A kis népesség , gyenge városi funkciójú központokkal rendelkez Szobi és Rétségi térségekben valamint a a Dorogi kistérségben egyáltalán nem érhet el a szolgáltatás. A hiány okozta szükséglet érzékelését csökkentheti a népesség fokozatos elöregedése, a bölcs dés korú gyermekek számának folyamatos csökkenése. Az összes fér hely közel egyharmadát

33


Helyzetelemzés

m ködtetik a Váci és az Esztergomi kistérségben, melyek gyakorlatilag az er s térségi központok bölcs dei ellátását takarják. A legkedvez bb helyzetben a f városi agglomerációhoz tartozó, a bölcs dés korú gyermekek számának folyamatos növekedését mutató Szentendrei, és Dunakeszi térségek vannak, ahol a fér helyek fele koncentrálódik. A gyermekszám folyamatos növekedése ellenére a jóléti szuburbanizáció által leginkább érintett Pilisvörösvári kistérségben a Dunakanyar összes bölcs dei fér helyének csak alig több mint egytizede található! Az ellátás iránti igényt és a rendelkezésre álló intézmények sz kössége közötti ellentmondást mi sem jelzi jobban, mint az intézmények fér hely kihasználtsága. 2004ben 644 gyermek bölcs dei elhelyezésére volt lehet ség, miközben a három év alatti korcsoport száma 12941 f volt! A Dunakanyar térségében egy fér helyre 1,27 beírt gyermek jut. A bölcs dei ellátást biztosító kistérségek közül legkedvez bb mutatóval a Váci kistérség rendelkezik (1,03) míg az Esztergomi kistérségben érhet tetten a legnagyobb igény a gyermekek bölcs dei elhelyezése iránt (1,52).

A fér helyek és a bölcsödébe beírt gyerekek száma 1990-2004 között 400

350

300

250

200

150

100

50

0 fér hely 1990

Dorogi

beíratott 1990

Esztergomi

fér hely 1994

Rétsági

beíratott 1994

Szobi

fér hely 1999

Váci

beíratott 1999

Dunakeszi

fér hely 2004

Pilisvörösvári

beíratott 2004

Szentendrei

Forrás: T-Star megfelel évei. KSH A bölcs dék számának csökkenésével szükségszer en együtt járt a szakképzett gondozón k létszámának fogyása is. A 644 bölcs dés kisgyermekkel 105 szakképzett gondozón foglalkozik. Egy gondozón re átlag 6,13 gyermek ellátása jut, azonban a kistérségek között jelent s különbségek figyelhet k meg. Legkedvez bb helyzetben a Váci térség bölcsödéi vannak, ahol egy gondozón nek átlag 5 (4,95) kisgyermekkel kell foglalkoznia. A skála másik végén a pilisvörösvári térség bölcsödéi helyezkednek el; egy gondozón nek átlag 10 (9,78) bölcs désr l kell gondoskodnia.

34


Helyzetelemzés

A bölcs dei ellátás léte vagy hiánya alapvet en befolyásolja a kisgyermekes szül k els sorban a n k elhelyezkedésének, a munka világába való visszatérésének esélyeit, a család egzisztenciális biztonságát. A térségben több önkormányzat is (Dorog, Esztergom, Göd) a hiány csökkentésére bölcs de építését, illetve a meglév fér helyek b vítését tervezi, melyhez a szükséges források már rendelkezésre állnak. Családi napközi A hiányzó intézményi fér helyek pótlására bölcs de, óvoda, iskola napközi vagy tanulószoba szolgálhat a családi napközi, mely egészen kicsi kortól (20 hetes) 14 éves korig fogad gyermekeket, és a gyermekek életkorának megfelel nappali felügyeletet és étkezést biztosít. Egy-egy családi napközi legfeljebb 5 f s létszámmal m ködhet, amennyiben a gondozónak van segítsége, még két gyermek ellátására is van lehet ség. A Dunakanyar térségében összesen tíz családi napközi szolgáltatásait vehették igénybe a családok 2004-ben, melyek fenntartója társadalmi szervezet (Fehér Kereszt Közhasznú Egyesület hálózata), közalapítvány vagy szociális vállalkozó. Családi napközi m ködik a Dorogi (1), az Esztergomi, a Dunakeszi (1) kistérségekben. A hiányzó bölcs dei ellátás okozta r kitöltésére létrejött szolgáltatásra a Pilisvörösvári kistérség településein mutatkozik legnagyobb kereslet; a kistérségben hét családi napközi m ködik.

Gyermekek átmeneti gondozása Az 1997. évi gyermekvédelmi törvény kötelez feladattá tette az önkormányzatok számára a helyettes szül i hálózat kiépítését. A helyettes szül i hálózat célja az átmenetileg gondozásra szoruló gyermekek családi környezetben nevelése, a vérszerinti családba visszakerülésük el segítése. A térségben négy helyettes szül i hálózat m ködik: a Dorogi és a Szobi kistérségekben az önkormányzatok intézményfenntartó társulása a fenntartók, míg a Pilisvörösvári kistérségben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza (Páty) és a zsámbéki Gyerk c Alapítvány Helyettes Szül i Hálózat. A gyermekek átmeneti gondozásának szerves részét alkotja a családok átmeneti otthona. A Dunakanyar Térségben csak egyetlen otthon m ködik, amit Budakeszi önkormányzat (Pilisvörösvári kistérség) Híd Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálata m ködtet.

35


Helyzetelemzés

Speciális helyzet társadalmi csoportok a Dunakanyarban A népesség gazdasági aktvitásának mutatói az országosnál kedvez bb foglalkoztatási és inaktivitási arányt jeleznek, azonban a bels szerkezetben jelent s átrendez dés ment végbe a piacgazdasági rendszerváltás kezdetét l. A 2001. évi népszámlálási adatok tanúsága szerint a folyamatos beköltözésnek köszönhet en a foglalkoztatottak számának kismérték csökkenése mellett egy évtized alatt egynegyeddel emelkedett az inaktívak száma és kialakult a munkanélküliek apadó létszámú csoportja. A Dunakanyar térségben az aktívkorú népesség kedvez elhelyezkedési esélyét jelzi a foglalkoztatási ráta 62,9 százalékos értéke. Nem kétséges, hogy a térség kedvez foglalkoztatási helyzetét alapvet en a f város munkaer felvev képességének köszönheti, nemcsak Budapesttel határos kistérségekb l ingáznak naponta a f városi munkahelyekre, hanem a Váci kistérségb l is. A várakozásokkal ellentétben azonban nem a szuburbanizációs térségek vannak a legkedvez bb helyzetben, hanem a Szobi és a Váci kistérség, melyek kiugróan magas foglalkoztatással rendelkeznek. A peremhelyzet Rétsági és a szuburbanizáció által legjobban érintett Pilisvörösvári (!) kistérségekben az alacsony arányú foglalkoztatás társul a magas inaktivitással.

Munkaer piaci helyzet 2005. 3. negyedévében

80

8

70

7

60

6

50

5

40

4

30

3

20

2

10

1

0

0

foglalkoztatási ráta

pi li s sz en Du te na nd ka re ny Ko ar m ár té om rs ég -E sz te rg Nó om gr ád m eg ye Pe st m eg ye

9

vá ci du na ke sz i

90

sz io bi

10

do ro gi es zt er go m i ré ts ág i

100

aktivitási ráta

munkanélküliségi ráta

Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat. Negyedéves KSH iroda szint adatok Az aktívkorúak kétharmada jelen van a munkaer piacon területi összehasonlításban csak Pest megye el zi meg , de a munkaer piac vonzásából kies Rétsági kis36


Helyzetelemzés

térségben az aktívkorúak fele nem rendelkezik munkahellyel és nem is regisztráltatta magát munkanélküliként. A f város közelségének el nyét élvez Pilisvörösvári térségben ugyanez az arány meghaladja az ötven százalékot. A két térség adottságai miatt a munkaer piactól távolmaradók összetétele is különbözik. A Pilivörösváriban ki kell emelni a kisgyermekes n ket. A Rétságiban els sorban a háztartásba visszaszorult lényegében eltartottá vált n ket és a megélhetésüket alkalmi, fekete munkából biztosító munkavállalókat. A térség kedvez munkaer piaci státuszát visszatükrözik a személyi jövedelemadó kondíciók is. Az egy állandó lakosra es SZJA alapot képz jövedelem magasabb mind az országos átlagnál mind a három érintett megyénél. A térségen belül azonban a f város közvetlen vonzásába tartozó kistérségek munkavállalói alacsonyabb foglalkoztatási és más kistérségt l nem eltér eltartottsági mutatók ellenére magasabb jövedelemmel rendelkeznek a többi kistérség keres inél. A f várostól távolodva a térségek adóvisel képessége és a megélhetés alapjául szolgáló jövedelem nagysága csökken. Legkedvez tlenebb helyzettel a Rétsági kistérség rendelkezik.

Személyi jövedelemadó mutatók 2004-ben 1 adózóra es térség

Dorogi Esztergomi Rétsági Szobi Váci Dunakeszi Pilisvörösvári Szentendrei

DTFT Komárom-Esztergom Nógrád megye Pest megye

SZJA alapot képz jövedelem 1 259 148 1 319 506 1 217 043 1 369 670 1 407 412 1 643 563 1 709 126 1 663 481

1 507 993 1 328 255 1 153 343 1 426 677

Magyarország 1 320 116 Forrás: T-Start 2004. KSH

1 állandó lakosra es

1000 állandó lakosra es adózók száma

225 499 262 590 206 433 222 732 290 975 390 011 441 383 419 600

SZJA alapot képz jövedelem 554 728 597 390 520 127 556 310 617 180 738 924 741 126 732 402

99 345 118 884 88 223 90 466 127 599 175 344 191 396 184 743

441 453 427 406 439 450 434 440

340 554 261 412 191 037 311 351

663 482 609 443 460 933 593 084

149 836 119 943 76 348 129 432

440 459 400 416

276 148

557 242

116 566

422

SZJA

SZJA

Az inaktívak számának növekedéséhez jelent s mértékben hozzájárultak a munkaer piacról kiszorult, a munkanélküliség el l rokkantsági nyugdíjba menekül munkavállalók, valamint a tartós egészségkárosodásban szenved k éppúgy, mint a munkaer piacon meg nem jelen fogyatékossággal él k csoportjai. A tartósan egészségkárosodottak, a fogyatékossággal él k és a munkanélküliek heterogén csoportjai kiszorultak a munkaer piacról, és alacsony iskolai végzettségük, a munkaer piacon értékesíthetetlen szakismeretük vagy megváltozott munkavégz képességük miatt kevés a reális esélyük az elhelyezkedésre. A halmozottan hátrányos helyzet csoportok anyagi és társadalmi (további) süllyedése és tartós szegénységben rekedése jelenleg megállíthatatlan folyamatnak t nik. Hiányoznak, vagy nem épültek ki a munkaer piacra (vissza)kerülésüket el segít

37


Helyzetelemzés

intézetek és ezek hálózatai: kevés az iskolai lemorzsolódást megakadályozó vagy a felzárkózást el segít tanoda, a csoport speciális adottságaihoz és a munkaer piaci kereslethez igazodó iskolarendszeren kívüli (át)képzés intézménye. A megyei munkaügyi központokban a Foglakoztatási Rehabilitációs Centrumok nehezen elérhet k és a foglalkoztatási információs pontok teleházakra telepített hálózata egyenetlenül épült ki a térségben. Pest megyéhez tartozó kistérségekben egyáltalán nem m ködik, a Rétsági kistérségben csak internet-hozzáférés biztosított, míg a Dorogi és az Esztergomi kistérségekben munkát keres k az internet használat mellett információt kapnak a munkalehet ségekr l, és igény esetén segítenek nekik az önéletrajzuk megírásában is. A foglalkoztatás szintjének növelését, az inaktívak vagy eltartottak munkaer piacra lépésének el segítését nehezíti a megváltozott munkaer iránti kereslet. A multinacionális cégek betanított munkások iránti igénye megsz nt. Az elhelyezkedés lehet ségét kétségkívül csökkenti a szlovák munkaer , melyet els sorban a multinacionális cégeknél foglalkoztatnak, illetve a szezonális mez gazdasági munkák (pl. Ipolyság) alatt. A mikro- és kisvállalkozások munkaer kereslete alacsony, els sorban a rugalmas, többféle tevékenység elvégzésére is alkalmas, értéktermel szakmunkásokat keresik. A túlélésükért küzd vagy csak rövidtávra tervez vállalkozások nem könnyítik meg a kereslethez igazodó, rugalmas (át)képzések biztosítását.

Fogyatékossággal él k 2004-ben a térség lakosságának öt százaléka, 21006 f tartozott a fogyatékossággal él k csoportjához. A csoport gazdasági aktivitását vizsgálva látható, hogy csak egytizedük rendelkezik munkahellyel és háromnegyedük inaktív. Az inaktívak magas aránya jelzi a csoport kedvez tlen munkaer piaci helyzetét, még akkor is, ha figyelembe vesszük a fogyatékosság eltér jellegét és súlyosságát is. A fogyatékossággal él k részben kiszorultak a munkaer piacról, részben sosem rendelkeztek munkahellyel.

A fogyatékossággal él k gazdasági aktivitása 2001-ben 3500

3000

2500

2000

1500

1000

500

0 Dorogi

Esztergomi

foglalkoztatott

Rétsági

Szobi

munkanélküli

Váci

Dunakeszi

Pilisvörösvári

inaktív

Forrás: A fogyatékos emberek helyzete. Népszámlálás 2001. KSH 38

Szentendrei

eltartott


Helyzetelemzés

Az inaktívak magas arányának jelent ségét kiemeli, hogy négyötödük nem intézetben, hanem családi környezetben él. Az alacsony jövedelem, az egzisztenciális bizonytalanság és nem utolsó sorban a társadalmi elszigeteltség nemcsak az egyént, hanem családját is sújtja. A fogyatékossággal él k speciális szakképzését a térségben két oktatási intézmény biztosítja. Az esztergomi Montágh Imre Általános Iskola és Speciális Szakiskola beiskolázási területe Komárom-Esztergom megye, de az iskolában tanulnak Pest megyei gyerekek is. A szakiskolai képzés a tanulásban akadályozott gyerekek speciális szakiskoláját, valamint a középsúlyos értelmi fogyatékosok képzését ellátó készségfejleszt iskolát fogja át. A 140 fér helyes, 9-12. osztályos speciális szakiskolában a 2005/2006-os tanévben 122 gyerek tanul. A lányok lakástextil javító, lakástextil varró, varrómunkás, gyorsétkezdei eladó, képesítést kapnak, a fiúk vas- és fémel készít (kifutó évfolyam), géplakatos és faipari szerel OKJ szakmát tanulják ki. A 12 fér helyes készségfejleszt képzésben résztvev 2005/2006-os tanévben 9 diák középsúlyos értelmi fogyatékosok elsajátítják az önálló életkezdéshez, munkavégzéshez szükséges alapkészségeket, kertészeti ismereteket és szövést tanulnak. A váci Cházár András Általános Iskola és Speciális Szakiskola a sajátos tanulási igény tanulók (hallássérültek, tanulásban akadályozottak, siketek, dyslexiások, autisták) szakiskolai képzését látja el. A 96 fér helyes intézményben a 2005/2006-os tanévben 79 diák tanul. A beiskolázási körzete kiterjed a Dunakanyar kistérség mindhárom megyéjére, de a tanulók meghatározó többsége a Váci kistérség falvaiból kerül ki. Az iskola asztalos ipari szerel , könyvköt , varrómunkás és parkgondozó OKJ szakmára képez. A két oktatási intézmény a fogyatékossággal él k jól körülhatárolható csoportját oktatja. A térségben nincs képz intézmény, mely a számban legnagyobb fogyatékos csoport, a mozgássérültek speciális képzésével foglalkozna. Ugyancsak hiányoznak a megfelel átképzések, melyek esélyt nyújthatnának az elhelyezkedésre. A térségben csak az OKTÁV Továbbképz Központ A modell projektje az egyetlen, mely ezt a feladatot felvállalja. 36 hátrányos helyzet munkaer képzését és tartós foglalkoztatását biztosítják a közrem köd szervezetekkel (pl. Életút Egyesület ) közösen. A képzésben részt vev k közül 12 fogyatékossággal él fazekasságot tanul. A fogyatékossággal él knek kicsi az esélye az els dleges munkaer piaci elhelyezkedésre természetesen a fogyatékosság jellege és súlyossága jelent sen befolyásolja lehet ségeiket. Az integrált foglalkoztatás rendkívül lassan terjed, a rendeleti el írásokat a nagy gazdasági szervezetek nem tartják be. A csoport tagjainak a védett munkaer piacra lépését els sorban a védett szervezetek térbeli elhelyezkedése és m ködésüknek stabilitása határozza meg. A megváltozott munkaképesség eket (legalább 67 százalékos egészségkárosodottak, fogyatékossággal él k) foglalkoztató szervezetek jelent s állami támogatással járó védett státuszt kapnak, ha dolgozóiknak legalább 60 százaléka megváltozott munkaképesség . Nem m ködik célszervezet a Rétsági kistérségben és a Dorogiban, a Váci valamint a Szobi kistérség célszervezeteinek a száma is lecsökkent. A térségben összesen csak nyolc védett foglalkoztató található: kett -kett az Esztergomi, a Pilisvörösvári és a Dunakeszi kistérségekben, egy-egy a Váci és a Szobi kistérségben. A foglalkoztatók többsége bedolgozói rendszerben m ködik, és a faipari,

39


Helyzetelemzés

vagy varró betanított munka mellett a könnyen elvégezhet munkák számtalan változatával foglalkozik. A védett szervezetek számában jelent s, remélhet en a kistérségeket is érint kedvez változás várható. 2007. júliusától csak akkreditált szervezetek kaphatják meg a védettséggel együtt járó kiemelt állami támogatást. Az elkezd dött akkreditálásra mintegy háromszáz szervezet nyújtott be akkreditálási kérelmet, míg a Védett Szervezetek Országos Szövetségének nyilvántartása szerint a jelenleg m köd célszervezetek száma az országban csak 110 szervezet.

A romák helyzete A térségben a 2001. évi népszámlálás adatai szerint 4469 f , a népesség 1,09 százaléka vallotta magát cigány nemzetiség nek. A romák közel fele az Esztergomi és a Váci kistérségekben él. A piacgazdasági rendszerváltás vesztesei az alacsony iskolai végzettség , szakképzetlen romák, akik els ként és tartósan szorultak ki az els munkaer piacról. A munkanélküliség, szegénység, elszegényedés és a településen belüli szegregáció által érintett roma családok kirekeszt dését elmélyíti a következ generációban újratermel d alacsony képzettségi szint, s ennek következményeként a kedvez tlen munkaer -piaci pozíció. A roma gyerekek között magas az általános iskolai lemorzsolódás aránya, a gyenge iskolai eredmények, az iskolai kudarcok miatt vagy nem tanulnak tovább, vagy a középiskola követelményeivel nem tudnak lépést tartani. Ezt a folyamatot csak tovább er síti az általános iskolákban terjed gettósodás. A romák integrálódását tovább nehezíti, hogy a családok és a különböz intézmények (iskola, gyámhivatal, ifjúságvédelem) között nem alakul ki a gyerekek iskolai teljesítményének javulását meger sít kapcsolat.

Cigány nemzetiség ek száma és népességen belüli aránya 2001-ben 1 200

3,00

1 000

2,50

800

2,00

600

1,50

400

1,00

200

0,50

0

0,00 Dorogi

Esztergomi

Rétsági

Szobi

Váci

f

Dunakeszi arány

Forrás: Népszámlálás 2001. KSH

40

Pilisvörösvári

Szentendrei


Helyzetelemzés

A diákok között magas a lemorzsolódók és a gyenge iskolai eredményt elért gyerekek aránya, akik alacsony iskolai végzettségük miatt nem kerülnek be a munkaer piacra, így esélyük sincs elsajátítani a munka intézményesített világában nélkülönözhetetlen tudást, készségeket és képességeket. Amennyiben a szegregáció és kirekeszt dés folyamatát nem sikerül megállítani, a romák többsége végérvényesen a képzetlenség-munkanélküliség-szegénység csapdájában reked.

Munkanélküliek A munkanélküliek száma folyamatosan csökkent, 2004-ben 7979 f t regisztráltak. A munkanélküliség csökkenése nem járt együtt az iskolai végzettség szerkezetének változásával. Alacsony iskolai végzettség , a munkaer piacon eladhatatlan képzettséggel rendelkez munkaer újratermel dését jelzik a munkaügyi központok adatai. Az általános iskolából lemorzsolódók és a csak nyolc osztályt elvégz k továbbra is egyharmadát teszik ki az összes munkanélkülinek! Nincs elmozdulás a szakmunkásképz t vagy szakiskolát szakképesítéssel befejez k egyharmados arányában sem. Csak a diplomások munkanélkülisége emelkedett az elmúlt évek alatt 6,4 százalékra.

A regisztrált munkanélküliek iskolai végzettsége 2004-ben terület

összes regisztrált munkanélküli (f )

végzettség szerinti arányok < ált. 8 osztály

8 osztály

szakm. képz

szakiskola

1 272 1 633 1 023 254 1 110 635 851 1 201

4,01 3,31 6,16 2,76 2,70 0,79 2,59 2,25

33,10 30,19 38,61 38,98 26,76 21,26 27,38 22,81

36,95 30,07 31,18 32,68 30,18 28,03 22,56 27,39

1,49 2,45 3,03 0,00 3,42 1,73 2,82 2,75

érettségit adó középfokú 21,70 28,54 18,48 22,83 30,81 40,16 32,67 34,05

7 979 9 228 14 087 18 739

3,25 3,83 9,59 3,92

29,41 31,43 39,81 30,58

30,04 32,59 27,22 29,46

2,46 2,57 2,11 2,74

28,49 25,33 19,15 27,92

6,35 4,27 2,12 5,37

Országos 399 689 Forrás:T-Star 2004. KSH

7,25

35,49

30,25

2,16

20,73

4,12

Dorogi Esztergomi Rétsági Szobi Váci Dunakeszi Pilisvörösvári Szentendrei

Dunakanyar térség Komárom-Esztergom Nógrád megye Pest megye

fels fokú 2,75 5,45 2,54 2,76 6,13 8,03 11,99 10,74

Az alacsony iskolai végzettség ek határozzák meg a Szobi, a Rétági, a Dorogi és az Esztergomi kistérségek szerkezetét. Figyelemre méltó, hogy a Rétsági térségben hat százaléka, a Dorogi térségben négy százaléka a regisztráltaknak nem fejezte be az általános iskolát sem. A fenti négy térség szakmunkásképz ben és szakiskolában végzetteinek kedvez tlen elhelyezkedési esélyét jelzi regisztráltakon belül egyharmados arányuk is. Nem meglep , hogy a kedvez bb iskolai végzettség szerkezettel rendelkez a Váci és szuburbanizációs térségekben az iskolai tanulmányaikat érettségivel befejez k számára okoz gondot az elhelyezkedés. Az országos és megyei 41


Helyzetelemzés

arányokat is meghaladó diplomás munkanélküliség kiugróan magas a Pilisvörösvári (11,9 százalék) és a Szentendrei (10,74 százalék) térségekben, ahol a munkanélküli diplomások egynegyede él. Látni kell, hogy az elhelyezkedési esélyt növel (át)képzések rendszerébe a munkanélküliek alacsony (20-30 százalék közötti) aránya kapcsolódik be, és k is els sorban a mobilabb városi munkanélküliekb l verbuválódnak. A tartós munkanélküliek száma és munkanélkülieken belüli aránya is jelent sen csökkent az elmúlt tíz év alatt, a kedvez folyamatok ellenére mégis az összes munkanélküli 39,2 százalékát alkotják. Az arány alacsonyabb az országos és KomáromEsztergom megyék értékeinél, de kedvez tlenebb Pest megyénél. A tartós munkanélküliségben ragadt csoportokat elérte a teljes elszegényedés, melynek hatása a gyermekszegénység megjelenésében és er södésében kulminál. A kistérségek közül csak a Szentendreiben kiugróan magas (47,5 százalék) valamint a Dorogi kistérségben átlag feletti (42 százalék) a tartós munkanélküliek aránya. A csoportba tartozók számának változása minden térségben jelzi a munkanélküliek mozgását az ellátó rendszerb l kilépést vagy kiesést, újak belépését, a csoport változását A Szentendrei térség az egyetlen, ahol a tartós munkanélküliek aránya az elmúlt tíz évben változatlan maradt, míg a regisztráltak száma csökkent. A tanulmányaikat befejez fiatalok elhelyezkedési esélyei ugyan kedvez bbek az országosnál, csak a munkanélküliek hét százaléka pályakezd , azonban térségen belül markáns eltérések jelentkeznek. A f város közelsége, a magasabb iskolai végzettség miatt a szuburbanizációs kistérségekben él fiatalok találnak maguknak legkönnyebben munkahelyet. Ugyanez már nem mondható el a többi kistérségr l. A pályakezd k munkanélkülisége a Szobi (10,6 százalék), a Rétsági (9,2 százalék) valamint a Dorogi (9 százalék) kistérségben a legmagasabb.

42


SWOT-elemzés

Humán infrastruktúra és esélyegyenl ségi program SWOT-elemzés I. Közoktatás Er sségek

Gyengeségek

A nevelési és oktatási intézmények az eredményes oktatáshoz szükséges alapvet szellemi és tárgyi feltételekkel rendelkeznek. (9)

A szuburbanizációval összefügg létszámnövekedést nem követte a nevelési-oktatási intézményi infrastruktúra b vülése. (10)

Jól képzett, elhivatott, a helyi viszonyokat jól ismer szakemberek állnak rendelkezésre a térségben. (9) Javuló szakos tanári ellátottság, utazó szaktanárok. (7) Nemzetiségi vagy/és kisebbségi oktatás jelenléte azokban az óvodákban és iskolákban, ahol viszonylag er s maradt a nemzetiségi identitással rendelkez réteg. (5) A jó képesség gyermekek eljutnak a legjobb középiskolákba, fels oktatási intézményekbe. (7) A helyi hagyományokra épül , felfrissített pedagógiai programok és bevezetett min ség-biztosítási rendszerek. (8) Fenntartói pluralizmus alapítványi, egyházi, önkormányzati fenntartású nevelési és oktatási intézmények jelenléte. (7) A differenciált képzési igényekhez illeszked oktatási kínálat a Dunakanyarban. (7) A rendszerváltást követ en kialakult az iskolarendszeren kívüli szakképzés intézményrendszere. (7) Elérhet közelségben fels oktatási intézmények (Esztergom, Vác, Piliscsaba) m ködnek. (10)

Az intézményi infrastruktúra kihasználtsága térben er sen szóródik (alacsony: Szobi, Rétsági és Dorogi kistérségekben). (10) A roma illetve a sajátos nevelés gyermekek integrációját lehet vé tév szakmai ismeretek, pedagógiai innovációk nem állnak kell mértékben rendelkezésre. (9) Az intézmények kooperációs kézsége alacsony fokú, a partnerségi kapcsolatok hiányosak, esetlegesek. (10) A hatékony és gyors kommunikációt lehet vé tev info-kommunikációs infrastruktúra és tudás egyenetlen, helyenként elmaradott. (9) Nincs hagyománya a fenntartók közötti együttm ködésnek, a kooperáció ellenében ható rivalizálás jellemzi az oktatási intézményeket. (10) Hiányzik a többfordulós tárgyalásokon, kölcsönös kompromisszumok megkötésén alapuló, az érdekeltek közötti konszenzust megteremteni szándékozó döntéshozatal gyakorlata. (8) A közoktatási intézmények alulfinanszírozottak, fenntartásuk meghaladja a fenntartók anyagi lehet ségeit. (10) Egymásnak ellentmondó fenntartói követelmények: takarékosság magas színvonalú oktatási szolgáltatások. (10) Az iskolahasználókkal (tanulók, szül k, a helyi társadalom képvisel i) folytatott párbeszéd hiányos, esetleges. (8) Nincsenek er s, a szül i érdekképviseletet ellátó szervezetek. (5) A szakképzési struktúra nem igazodik a

43


SWOT-elemzés munkaer -piac igényeihez, az oktatás és a vállalati szektor közötti kapcsolat gyenge. (10) Elégtelen a gyakorlati oktatás, a munka melletti képzés. (7) A diákkollégiumi fér helyek száma korlátozott, sz kös. (10) Az alapítványi és állami (önkormányzati) fenntartású oktatási intézmények között nehézkes az átjárás. (6) Nincsenek, illetve csekély számban állnak rendelkezésre önkormányzati fenntartású iskolabuszok, a tanulók szállítását a VOLÁNbuszok biztosítják. (8) A pedagógiai szakszolgáltatásokhoz való hozzáférés területileg nagymértékben differenciált, általában csak a térségi központokban biztosított. (5)

Lehet ségek

Veszélyek

A munkaer -piaci igényekhez jobban igazodó képzési, szakképzési kínálat kialakulása. (10)

Az oktatási normatívák változása bizonytalanságban tartja a fenntartókat. (5)

B vül központi források az oktatási intézmények fenntartásra (többcélú többletnormatíva). (6) Pályázati lehet ségek b vülése. (6) Térségi szinten szervez d , a közoktatás színvonalát közvetve és közvetlenül javító szolgáltatások (szakszolgáltatások, hosszabb távon közoktatási referens). (10)

A közoktatás finanszírozásának nehézségei miatt tanintézmények bezárására kerülhet sor. (6) A fenntartók közötti konfliktusok, a stratégiai gondolkodás és együttm ködés hiányosságai veszélyeztetik a kis létszámmal m köd óvodákat és iskolákat. (8)

A szakmai kooperáció, tapasztalatcsere er södése, jó példák továbbadása. (10)

A pusztán hatékonysági szempontokat mérlegel kormányzati törekvéseknek a kistelepülési óvodák és iskolák áldozatul eshetnek. (5)

A felzárkóztató pedagógiai innovációk elterjesztésének országos hatásfoka javul és hozzáférhet lesz a Dunakanyar közoktatási intézményeiben. (10)

A térségi szinten jelentkez problémák kezelése során elsikkadnak a speciális, egy-egy mikro-térséget, települést érint speciális problémák. (10)

A fejlesztési forrásokért folytatott versenyben az oktatási szektor alkupozíciója javul. (5)

Növekv számú hátrányos helyzet gyermek. (6) Csökken gyermekszám (pl. Szobi kistérség elöreged településein). (7) A decentralizáció félreértelmezése, a meglév , f leg megyei szakmai kapcsolatok veszélyeztetése, els sorban a szakszolgálatok terén. (5)

44


SWOT-elemzés

II. Egészségügy Er sségek A kórházi ágyak lakosságra vetített száma az országos átlaghoz viszonyítva magasnak mondható a térségben. (6) Az orvosok száma a lakosságra vetítve magas. (10) Elérhet háziorvosi szolgálat (egyes településeken helyettesítéssel). (9) A helyi viszonyokat jól ismer (nem ritkán helyben él ), megfelel szakmai, emberi hozzáállással rendelkez orvosok, egészségügyi szakemberek. (10) Képzései, továbbképzési lehet ségek elérhet közelségben. (7) Az egészségügyben mutatkozó munkaer hiányt a határon túlról (Szlovákiából) érkez munkaer alkalmazása kompenzálja (Esztergom). (7) A Dunakanyar lakossága számára a helyi, térségi egészségügyi intézmények mellett a f városi egészségügyi intézményhálózat is gyorsan hozzáférhet . (8) Fenntartói sokszín ség: az állami és önkormányzati fenntartók mellett egyházi (Vác) és magánintézmények (Telki) b vítik a választékot. (10)

45

Gyengeségek Az egészségügyi ellátást céljaira szolgáló épületállomány min sége nem kielégít , helyenként gondot jelent az akadálymentesítés. (10) A gép és m szerpark elavult, a meglév kapacitás nem illeszkedik a tényleges szükségletekhez. (10) Az egészségtudatossággal összefügg , életmódbeli problémák el fordulása nagy. (8) A preventív betegellátás feltételei nem biztosítottak, a betegek kés n kerülnek orvoshoz, ennek folytán a korai stádiumban gyógyítható betegségek gyakran halálhoz vezethetnek, magasabb szint járóbeteg, illetve kórházi ellátást igényelnek. (9) A közlekedés okozta ártalmakkal összefügg megbetegedések el fordulása a Dunakanyarban magas, különösen a f város közvetlen környékén. (10) A megüresed háziorvosi praxisok betöltése helyenként (pl. Szobi kistérség, Rétsági kistérség) problémát jelent. (6) Az egyes kistérségekben a szakellátások kapacitása, min sége, hozzáférhet sége egyenetlen. (10) A kórházi ellátásra ráépül ápolói, utógondozói egészségügyi intézmények nem alakultak ki. (10) Nehézséget jelent az ügyeleti ellátás biztosítása, a ment k nem tudnak minden településre 15 percen belül kiérni. (9) Nincs közvetlen kontaktus (közös adatbank, egységes betegnyilvántartás) a háziorvosi hálózat, valamint a szakellátást, fekv betegellátást biztosító intézmények között. (8) Egyes településekr l a tömegközlekedés nehézségei miatt nehézkes az egészségügyi szakintézmények elérése. (7) Az egészségügyi dolgozók továbbképzési lehet ségei az anyagi tényez k és a maximális leterheltség miatt er sen korlátozottak. (5)


Lehet ségek

SWOT-elemzés

Veszélyek

B vül központi források az egészségügyi ellátás javítására. (6) Közösségi források révén lehet vé válik az épület- és eszközállomány modernizálása. (10) Az európai uniós együttm ködések intenzívebbé válásával, az országhatárok átjárhatóságával az egészségügyi ellátás szervezése ésszer síthet . (pl. a párkányi szakorvosi rendel intézet elérhet vé válik.) (8) Magyarország képessé válik külföldi orvosok vonzására, letelepítésére, ami enyhíti a fenyeget orvoshiányt. (6)

46

A nyitottabbá váló munkaer piac fokozza az egészségügyi szakemberek elvándorlását. (6) Az egészségügyi kormányzat és az önkormányzatok ellátórendszer fejlesztésre vonatkozó elképzelései közötti ellentétek növekednek. (5) Központi források hiánya miatt nem valósítható meg az Országos Népegészségügyi Program, a megindult sz r vizsgálatok kiteljesítése elmarad. (6)


SWOT-elemzés

III. Szociális ellátások Er sségek Az ellátórendszerben a non-profit szféra és a piac szerepl inek térnyerése figyelhet meg. (7) A tartós és átmeneti bentlakásos intézmények száma emelkedett. (8) A bentlakásos intézmények foglalkoztatási kapacitása folyamatosan n . (10) A városok id sgondozása kiépített. (7) A szociális gondozók beiskolázása biztosított. (8) Elérhet közelségben vannak a továbbképzési központok. (6) Er söd szakmai tapasztalatcsere a szociális területen dolgozók között. (7) A házi segítségnyújtás és a családsegítés helyi munkaer re épül. (10) Az integrált ellátás er södése (id sek klubjára szervez d alapellátás). (8) A gyermekjóléti szolgálatok nem kötelez szakmai tevékenységi köre b vül. (8) A gyermekjóléti szolgálatok, az oktatási és egészségügyi intézmények együttm ködése tovább er södik. (8) A feladatellátási tervek elkészültek. (9) Növekv szándék a szolgáltatások közös szervezésére, a kooperációra. (8)

47

Gyengeségek Térségen belül ellentétes demográfiai folyamatok (Szobi, Rétsági kistérség Pilisvörvári, Szentendrei, Dunakeszi) (9) A népességnövekedéssel járó szuburbanizáció okozta ellátási feszültségek nem csökkenek. (10) A szociális ellátórendszer térbeli egyenl tlenségei nagyok. (10) A bölcs dei ellátás három térségben elérhetetlen (Dorogi, Szobi, Rétsági).(10) Az ellátási hiányt jelzi a m köd bölcs dék sz kös kapacitása. (10) Az alacsony számú családi napközi a Pilisvörösvári kistérségben koncentrálódik. (10) Nem épült ki a helyettes szül i hálózat. (10) A nappali ellátás elérhet sége korlátozott a falvakban. (9) Az id sgondozás (id sek klubja) fér hely-kapacitása folyamatosan csökken. (10) Az id sgondozás intézménye rugalmatlan, az id sek a szolgáltatások igénybe vételét l idegenkednek. (10) A nappali és az alapellátás alulfinanszírozott, az intézmények eszköz- és romló épületállagának fejlesztése elmaradt. (10) Új nappali ellátási formák kiépülése elmarad vagy esetleges (pl. drog) (10) A szakellátásban a különböz ellátási formák egyenetlen fejl dése ment végbe. (10) A nappali- és az alapellátásban csökken foglalkoztatási kapacitás hatására n az egy gondozóra jutó ellátottak száma, romlik az ellátás min sége. (10) A fenntartói érdekellentétek akadályozzák az önkormányzatok együttm ködését. (8) A többcélú kistérségi társulások szociá-


SWOT-elemzés lis feladatellátása akadozik. (9) Az intézményfenntartók nem vonják be a szakembereket a döntésel készítésbe. (10)

Lehet ségek

Veszélyek

Az elérhet Eu források hatására javul az ellátás kiépítettsége és min sége (különösen a nappali ellátásban).(9) A pályázati források elérésének kényszere er síti a fenntartók kooperációját. (10) Az alapellátásban a civil szféra nagyobb szerepet vállal. (9) A civilek, az egyház és a piaci szerepl k szerepvállalása térben kiterjed. (10)

48

A folyamatosan változó szabályozás növeli a hiányzó ellátások számát. (10) A küls források és támogatások kihasználatlanok maradnak. (8) A fejlesztéseket nem a szükségletekhez, hanem az elérhet pályázati forrásokhoz igazítják, növelve az ellátórendszerben jelenlév egyenetlenségeket. (10) A szociális szféra alulfinanszírozása változatlan marad, csökken a foglalkoztatottak száma és romlik az ellátások min sége. (10)


SWOT-elemzés

IV. Speciális helyzet társadalmi csoportok Er sségek

Gyengeségek

1. Fogyatékossággal él k Speciális szakiskolák megyei illetve térségi Hiányoznak a munkaer piacra kerülést beiskolázási körzettel. (10) el segít (át)képzések. (9) Er söd non-profit szféra. (10) Alacsony a védett foglalkoztatók száma. (10) Javuló érdekvédelem. (6) Az érdekképviseletek elszigeteltek, akadoModellérték együttm ködési kísérletek zik a szervezetek közötti együttm ködés. (Esztergom). (9) (9) A fogyatékossággal él kkel szembeni társaA települési önkormányzatok és a civil dalmi tolerancia szintje növekedett. (7) szervezetek közötti partnerségi kapcsolatok A fogyatékossággal él k helyzetének javítágyengék. (9) sára irányuló szolgáltatások b vültek. (6) Alacsony számú és településközpontú a A megyei munkaügyi központokban Rehabifogyatékosok nappali intézménye. (10) litációs Információs Centrum m ködik. (8) A meglév intézményrendszer els sorban az értelmi fogyatékosokra fókuszál. (10) Kevés lakást és életviteli segítséget nyújtó lakóotthon m ködik. (10) A közintézmények akadálymentesítése nem megoldott. (10) Az integrált foglalkoztatás törvényi kötelezettsége nem valósul meg a nagy gazdasági szervezeteknél. (10) 2. Romák A romák körében magas a munkanélküliek Modellérték tanoda indítása (Szátok).(6) aránya. (10) Rendszeres roma foglalkoztatási programok szervezése. (9) Magas az iskolai lemorzsolódás, az alacsony képzettség ek újratermel dése. (10) A roma identitás er södését el segít civil szervez dések alakulása. (7) Kevés a tanoda jelleg oktatási intézmény. (10) A sikeres integrációs modellek nem kapnak kell nyilvánosságot. (10) Er södik a lakóhely és iskolai szegregáció. (10) A civil szervezetek együttm ködése esetleges, csupán egy-egy programra szól. (9) A roma kisebbség helyzetének javítására irányuló átfogó programok hiányoznak. (10) 3. Munkanélküliek N a kisvállalkozások részvétele a foglalTartós munkanélküliek egzisztenciája drákoztatási programokban. (8) maian romlik. (10) Alacsony a pályakezd munkanélküliek aráAz általános és középfokú iskolából lemorzsolódó fiatalok munkaer -piaci integráció49

Humán infrastruktúra és esélyegyenl ségi program nya (nagy a területi szóródás). (7) Komplex foglakoztatási programok megvalósítása. (7) Modellérték képzési átképzési programok ( A modell). (5) A képz központok, a munkaügyi központok és a civil szervezetek közötti együttm ködés gyakorlata kialakult. (6) A munkaügyi központok információs háttere kiépült. (9) Foglalkoztatási Információs Pontok hálózata m ködik. (7) Lehet ségek Az EU források hozzáférhet ségével a nappali ellátás intézményrendszere b vül, szolgáltatási kínálata szélesedik. (8) A feladatellátásban még hatékonyabbá válik a civil szerepvállalás. (10) Az intézményrendszer jobban igazodik a differenciált szükségletekhez. (10) Érvényesül az integrált foglalkoztatásra vonatkozó jogi szabályozás. (8) Kiépül a speciális csoportok munkaer piaci esélyét javító oktatási intézményhálózat. (10)

50

SWOT-elemzés ja megoldatlan. (10) A középiskolai és fels fokú végzettség ek körében növekszik a munkanélküliség. (10) Az integrált szakképzési központok nehezen elérhet k. (9) Az egész életen át tartó tanulás kultúrája hiányzik. (10) A komplex foglalkoztatási programok hozzájárulnak a munkanélküliség újratermel déséhez. (10) A Foglalkoztatási Információs pontok térben egyenetlenül épültek ki. (9) Veszélyek N a speciális helyzet társadalmi csoportok elszigetel dése. (10) A kormányzati preferenciák változása miatt a védett szervezetek száma tovább csökken. (9) A társadalmi szolidaritás szintje változatlan marad. (8) A források megszerzése az intézmények közötti rivalizálást er síti a kooperációval szemben. (8)


tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék Népesség és demográfia a Dunakanyarban ................................................................................1 A nevelési oktatási intézmények legfontosabb jellemz i a Dunakanyarban.............................3 Óvoda......................................................................................................................................3 Általános iskolai oktatás.........................................................................................................5 Középfokú oktatás ..................................................................................................................9 Fels oktatás ..........................................................................................................................12 Pedagógiai szakszolgáltatások..............................................................................................13 Az egészségügyi ellátás rendszere a Dunakanyarban...............................................................14 Alapellátás ............................................................................................................................14 Járóbeteg-ellátás ...................................................................................................................18 Fekv beteg-ellátás ................................................................................................................19 A szociális ellátórendszer helyzete a Dunakanyarban..............................................................22 Tartós és átmeneti bentlakásos intézményi ellátás (szakellátás) ..........................................22 Nappali ellátás ......................................................................................................................23 Id sek nappali intézménye (id skorúak klubja)...............................................................23 Fogyatékosok nappali intézménye....................................................................................26 Pszichiátriai betegek nappali intézménye.........................................................................27 Hajléktalanok nappali intézménye (nappali meleged )....................................................27 Szociális alapellátás..............................................................................................................27 Foglakoztatási kapacitás a szociális ellátásban ....................................................................29 Gyermekjóléti alapellátás .....................................................................................................32 Gyermekjóléti alapszolgáltatás.........................................................................................32 Gyermekek napközbeni ellátása .......................................................................................33 Gyermekek átmeneti gondozása.......................................................................................35 Speciális helyzet társadalmi csoportok a Dunakanyarban......................................................36 Fogyatékossággal él k..........................................................................................................38 A romák helyzete..................................................................................................................40 Munkanélküliek ....................................................................................................................41 Humán infrastruktúra és esélyegyenl ségi program SWOT-elemzés ......................................43 Tartalomjegyzék .......................................................................................................................51

51

Dunakanyar Térségi Fejlesztési Tanács. Humán infrastruktúra és esélyegyenl ségi programja. Helyzetelemzés. Munkaanyag. Készítette: Interglobál BT

Recommend Documents