D R . L U G O S I A R M A N D : Továbbfeldolgozó üzemek kialakítása a fagazdaságban A z erdőgazdaságoknak, v a l a m i n t az elsődleges faiparnak egységes vezetésű, a vertikális kooperáció elveinek messzemenő érvényesítésével létrehozott Erdőés Fafeldolgozó Gazdaságokká való átszervezése egy sor olyan problémát v e tett fel, amely a régi szervezeti struktúrában vagy egyáltalán n e m jelentkezett, vagy h a jelentkezett is, megoldását a gazdaságok elodázták a nagy területre kiterjedő, nagy fatömeg felett rendelkező szervezeti egységek, gazdaságok hiá nyában. Ilyen problémaként jelentkezett és jelentkezik a legtöbb helyen m a is a k i termelt fatömeg ésszerű, gazdaságos felhasználása, feldolgozása. Ezt a problé mát nap nap után érzi Tervező Irodánk is, hiszen számtalan megbízás, meg keresés érkezik hozzánk e probléma megoldására. E probléma megoldása csak k o m p l e x vizsgálatok útján lehetséges, és csak e vizsgálatok elvégzése után, megfelelő felmérések útján lesz lehetséges a k o r szerű, m i n d e n igényt kielégítő fafeldolgozó kapacitás megtervezése és bizto sítása. A fafeldolgozó kapacitások jelenlegi rendszere — melynek alapja az erdő gazdasági fagyártmányüzem — tovább n e m tartható. A meglevő fagyártmányiizemek túlnyomó többsége teljesen korszerűtlen, n e m teszi lehetővé a rendel kezésre ,álló fatömeg gazdaságos, az igényeknek megfelelő feldolgozását. E l e gendő ha csak a r r a mutatok rá, hogy e íagyártmányüzemek legkorszerűbb és legnagyobb kapacitású gépe a 800 m m tárcsaátmérőjű szalagfűrészgép, s ez nem alkalmas komolyabb termelő tevékenység végzésére. A íagyártmányüzemek — jelenlegi struktúrájukban — n e m alkalmasak a faanyag gazdaságos feldolgozására. Országos szinten a fagyártmányüzemekben a kihozatal 54—55%-os, tehát igen alacsony. Tervező Irodánkban k i a l a k u l t vé lemény szerint a íagyártmányüzemek k i s részét fejleszteni k e l l úgy, hogy ele get tehessenek az igényeknek, nagy részét viszont feltétlenül fel k e l l számolni. A megszüntetett íagyártmányüzemek helyét a korszerű gépparkkal rendelkező, a gazdaságos fafeldolgozást lehetővé tevő, megfelelő műszaki szinten álló f a feldolgozó üzemeknek k e l l elfoglalniuk. A korszerű fafeldolgozó üzemek terve zése előtt felmérendő: — a kérdéses Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság területén kitermelhető fatö meg mennyiségi és minőségi bontásban, — hogy a kitermelhető fatömegből ésszerűségi és gazdaságossági szempontok ból m e k k o r a mennyiséget célszerű feldolgozni, — hogy a kitermelhető fatömeg m i l y e n gravitációs körzetek kialakítását teszi szükségessé, meghatározva egyidejűleg e gravitációs körzeteken belül a központi rakodók helyét és nagyságát, — hogy e központi rakodók mellé célszerű-e és ha igen, m i l y e n kapacitású fafeldolgozó üzem telepítése, — a feldolgozandó fatömeg mennyiségi és minőségi megoszlásának ismereté ben m i l y e n termékek előállítására legyen alkalmas a létesítendő korszerű fafeldolgozó üzem. A vizsgálatokat természetesen nemcsak az Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságok fatömegére, hanem a mezőgazdasági tsz-ek, Állami Gazdaságok, vízügyi szer vek stb. által kitermelendő fatömegre is el k e l l végezni. A felmérésekkel egyidejűleg meghatározandó a területen keletkező hulladé k o k mennyiségi és minőségi összetétele, a megfelelő hulladékhasznosítás, i l l . feldolgozás megtervezhetősége érdekében.
A fafeldolgozó üzemekben törekedni k e l l arra, hogy a feldolgozható famenynyiséget minél magasabb készültségi fokú termékekké dolgozzák fel. Korszerű technológiával termelt értékes választékok termelésére k e l l törekedni. A h a gyományos fagyártmányüzemek n e m elégíthetik k i e célkitűzéseket és n e m felelnek meg a korszerűség követelményeinek. A minél magasabb készültségi fokra való törekvés mellett gondoskodni k e l l a rendelkezésre álló fatömeg egy részének, elsősorban az alárendeltebb fafajok nak értékes termékké, elsősorban épületalkatrésszé való feldolgozásáról. G o n dolunk itt elsősorban a cser és akác anyagra, amelynek építőipari, elsősorban mezőgazdasági építészeti célra való felhasználását Irodánk régóta szorgal mazza. E g y i l y e n rövid tanulmányban a problémakör teljes, m i n d e n részletre k i terjedő taglalása nem lehetséges, így a teljességre való törekvés nélkül m e g elégszem a problémakör vázlatos ismertetésével és a megoldási lehetőségek felvázolásával. A teljes problémakör oly sokrétű, hogy egyetlen tervező iroda azt n e m oldhatja meg gazdaságosan, munkánk során tehát igénybe vesszük azokat az intézményeket, amelyek egy-egy szakterületen a maximális segítséget nyújt hatják Irodánknak. G o n d o l u n k itt elsősorban a F a i p a r i Kutató Intézetre, a F a i p a r i Gyártás és Gyártmányszerkesztő Irodára, az A G R O T E R V - r e , T T I - r e , v a l a m i n t az Erdészeti és F a i p a r i Egyetem Építészeti, valamint Bútor és Épület asztalosipari Tanszékére. A továbbiakban a továbbfeldolgozó faipari üzemek tervezése során figye lembeveendő termékek és technológiák egyes kérdéseivel foglalkozom. Fűrészárutermelés terén. A fűrészárutermelés jelenlegi módját, a keret fűrészgépes technológiát elavultnak tartjuk. Világszerte törekednek a keret fűrészgépes technológiáknak más, új módszerekkel való helyettesítésére. Ilyen megoldást jelent a Szovjetunióban jelenleg szélesebb körű bevezetés alatt álló körfűrészgépes technológia, amely a fenyőrönkök felfűrészelése során adott igen jó eredményeket. E célra a S Z U - b a n , a V o l o g d a i Szerszámgépgyárban kifejlesztették a marótárcsákkal és körfűrészlapokkal ellátott gépegységet, amely 20 c m átmérőjű fenyőrönköt 24—26 m / m i n előtolási sebességgel dolgoz fel szélezett fűrészáruvá, u g y a n a k k o r a szélhulladékot cellulózgyártási, i l l . f o r gácslapgyártási célokra felaprítja és pneumatikusan eltávolítja a gépből. Egyetlen i l y e n gép két keretfűrészgép-párt, tehát 4 keretfűrészgépet pótol. Üj onnan létesítendő fenyőfelfűrészelési kapacitás létesítésekor e gépet és tech nológiát figyelembe vesszük. A lombos faanyag feldolgozása a hagyományos keretfűrészgépeken n e m gazdaságos. Világszerte áttértek a rönkhasító szalagfűrészgépes technológiára. A cél megvalósítása érdekében kialakítottuk a megfelelő gyártó sort, amely rönkhasító szalagfűrészgépből, hasító szalagfűrészgépből és többfejes g y a l u gépből áll. A gépsorral, megfelelően gépesített anyagszállító berendezésekkel évi 7—8000 m , fokozott méretpontosságú szelvényáru gyártható, a m i m i n d a belföldi, m i n d a külföldi piacokon megfelelőképpen értékesíthető. A fokozott méretpontosságú szelvényáru termelése mellett döntő fontossá gúnak tartjuk — elsősorban az alárendeltebb választékok értékesíthetőségének fokozására — a faszínezést. E célra a svéd B O C O L O rendszerű berendezést tartjuk megfelelőnek, amely alkalmas évi mintegy 5000 m teljes keresztmet szetben színezett szelvényáru előállítására. E z a hazánkban új termékként figyelembeveendő szelvényáru felhasználható m i n d építőipari, m i n d bútor i p a r i célra. Elegendő, ha csak arra mutatok rá, hogy e termékből színezett 3
3
parketta, üzletberendezések, hajlított, i l l . fűrészelt székek és beépített bútorok gyárthatók. A színezett, fokozott méretpontosságú szelvényáruk, különösen lombos faanyagból, igen jó export lehetőséget biztosítanak. Parkettái érmeié s terén. A fűrészüzemekben, v a l a m i n t a fagyártmányüzemekben nagy mennyiségben állítanak elő parketta frízt. A magasabb készültségi fokú termékek előállításának igénye megköveteli, hogy a továbbfeldolgozó üzemek ne csak parketta frízt, hanem lehetőség szerint kész parkettát is elő állítsanak. A z Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium távlati igényeinek elemzése a r r a enged egyértelműen következtetni, hogy a hagyományos, csap hornyos parketta iránti igény csökken. (így p l . 1970-ben 3,4 millió m , 1975-ben mintegy 2,0 millió m lesz az országos igény.) A mozaikparketta iránti kereslet várhatóan stagnálni fog — 1970 évben 500 000 m , 1975-ben 600 000 m lesz az igény. A kétfajta, m a már hagyományosnak mondható parkettfajta iránti igény tehát 5 év alatt mintegy 3 3 % - k a l csökken. Lényegesen növekszik azonban az újfajta faalapú padlóburkolóanyagok iránti igény. Itt elsősorban a táblásított parketta jöhet szóba, melyből 1975-ben m i n t e g y 2 millió m igény jelentkezik. A táblásított parkettatermelés bevezetéséhez és későbbi fejlesztéséhez a MÉM és ÉVM elsőrangú érdeke fűződik, hiszen a táblásított parkettá a hagyományos parkettához képest mintegy 20—25% anyagmegtakarítással gyártható, i l l . a rendelkezésre álló famennyiségből nagyobb borító felület képezhető. További előnye a .táblásított parkettának, hogy a gyártóműből nagyobb készültségi f o k k a l kerül k i , m i n t a csaphornyos parketta, i l l . a parketta fríz, nem beszélve a padlóburkolás munkaigényességének nagymérvű csökkentési lehetőségéről. Fagazdálkodási szempontból előnyben k e l l részesíteni a rétegelt szerkezetű táb lásított parkettát, amelynek borítórétege (a koptatóréteg) 10—15 m m vastagságú tölgyből, míg tartókerete, alaprétege ugyancsak 10—15 m m vastagságú egyéb, alacsonyabb rendű lombos fából készül. A MÉM területén mintegy egymillió m táblásított parketta gyártásához szükséges kapacitást volna célszerű biztosítani, a különböző fafeldolgozó üzemekben. 2
2
2
2
2
2
2
E célra Irodánk kidolgozta az egységes, 200 000 m év kapacitású gépsort, melynek kulcsgépei a lengyel gyártmányú parkettaipari gépek. A gépsor m e g felelő csiszológéppel is rendelkezik. S e m m i akadálya sincs annak, hogy meg felelő igény esetén e gépsort kiegészítsük felületkezelő géppel. Épületelemek terén. A kérdés fontosságának megfelelően Irodánk különös gondot kíván fordítani a faalapanyagú könnyűszerkezetes építési mód épületelemigényeinék kielégítésére is. G o n d o l u n k itt m i n d a megfelelő minőségű és méretű forgácslap-alapú panelek, m i n d a tartószerkezetek és nyílászáró szer kezetek termelésére alkalmas üzemek tervezésére. A cél elsősorban a mező gazdasági célú épületek faalapanyagú épületelemekkel való gazdaságos ellátása. A z eddig végzett országos kísérletek nem hozták meg a várt eredményeket, elsősorban azért — mert a gyártott forgácslapok mérete n e m tette lehetővé a kívánt méretű panelek toldás nélküli gyártását, a forgácslapok toldása m i n d a mező gazdasági, m i n d a lakóépületek céljára gyártott paneleknél szakszerűtlen volt, — a gyártott forgácslapok műszaki paraméterei nagyfokú szórást mutattak, — a gyártott forgácslapok méretpontossága, v a l a m i n t a panelek méretpon tossága n e m volt kielégítő. Megbízásunk alapján a F a i p a r i Kutató Intézet végzett ez irányban kutatáso kat és kidolgozta az építészeti, elsősorban állattenyésztési és álattartási épületek céljára alkalmas forgácslaptípust akácból, cserből, i l l . a kettőnek egymással, vagy más fafajokkal való keverésével. A fa, i l l . faalapanyagú mezőgazdasági épüle-
2
tek iránti igény jelentős: 1970-ben mintegy 200 000 m , 1975-ben mintegy 500 000 m lesz. Figyelembe véve, hogy 10 m alapterület átlagosan 1 m forgácslapot igényel, 1975-ben már előreláthatóan 50 000 m lesz a mezőgazdaság forgácslap-igénye. A szarvasmarhatartás épületei közül m i n d tehenészeti, m i n d növendékmarha, valamint hízómarha telepi fő és járulékos épületek készíthetők faaiapanyagú paneles, könnyűszerkezetes építési módon. U g y a n i l y e n módon építhetők f e l a 60—-135 férőhelyes borjúnevelők és a tejházak is. A sertéstartás épületei közül 300—600 férőhelyes sertéshizlalók, 120—240 férőhelyes kocaszállások, 12—24 férőhelyes kanszállások, valamint a sertés tartás járulékos épületei (szúró-boncoló, keverőház stb.) építhetők f e l faaiap anyagú paneles építési módon. A 300—600 férőhelyes juh-hodályok is felépíthetők i l y e n módon. A baromfi tartás épületei közül a 10—12 000 férőhelyes közép- vagy végtakarmányos csirkenevelők, az 5000 férőhelyes tojóházak, az egyfázisú zárt jércenevelők, az 5—10 000 férőhelyes kacsa elő- és utónevelők, tojástároló és osztályozó épületek építhetők f e l ezzel az építési móddal. N e m hanyagolható el, hogy a faaiapanyagú paneles építési móddal építhetők fel a mezőgazdasági tároló és raktározó épületek is, v a l a m i n t az 50 vagonos hűtött-tárolók. A z épületek teherhordó vázszerkezete lehet p l . az A G R O T E R V által kifejlesztett „fogazott takaréküreges acél-vázszerkezet" is. Hátránya azonban az acél tartó- és vázszerkezeteknek a rossz minőségű korrózióvédelme, a nagy súly és az aránylag magas ár. A z épületek — m i n d a mezőgazdasági, m i n d a kommunális és i p a r i épületek — teherbíró és merevítő vázszerkezetének fejlődési tendenciája, a m i a faaiapanyagú paneles, könnyűszerkezetű építési módot illeti, világszerte a fa és faaiapanyagú szerkezetek irányába mutat. Célszerű olyan gyártókapacitások létrehozása, amelyek alkalmasak épület-tartó és merevítő szerkezetek gyártá sára. A hagyományos, tömör faanyagú gerendaszerkezetekhez világszerte első sorban fenyőfát használnak fel. Figyelembevéve, hogy hazánk közismerten fenyőszegény ország, a fejlesztésnek ez az útja nem látszik sem célszerűnek, sem gazdaságosnak. A hazai fejlesztést legcélszerűbben a rétegelt-ragasztott, i l l . idomtartók felé ajánlatos eltolni. E téren a F a i p a r i Kutató Intézet, valamint az Erdészeti és F a i p a r i Egyetem Mechanika, valamint Bútor- és Épületasztalos i p a r i Tanszéke kiterjedt kutatásokat folytatott. Tervező munkánk során az elért kutatási eredményeket figyelembe kívánjuk v e n n i a lombos faanyagokból k i alakítandó vázszerkezetek és tartószerkezetek gyártási sorainak tervezésekor. A m i az építőipari célra alkalmas forgácslapok gyártását illeti, hazánkban a sík-préselési eljárásnak most már hagyományai vannak. Lényegesen kisebb beruházási költséggel létesíthető azonban az extrudált forgácslapokat gyártó gépsor. N a g y örömünkre szolgált, hogy tíz nappal ezelőtt módunkban volt megtekinteni a Szovjetunióban egy extrudált forgácslapokat gyártó, két prés gépes üzemet, amely szovjet gépekkel volt felszerelve. Ennek a gyártási mód nak a hazai elterjedését akadályozta eddig egyrészt az új terméktől való bizonyos mértékű idegenkedés, másrészt az a tény, hogy a berendezések m i n t egy 1,3 nüllió nyugatnémet márkáért csak az NSZK-ból voltak megvásárolha tók. A S Z U - b a n a S z t a n k o i m p o r t t a l folytatott piackutató tárgyalásaink során a szovjet fél hajlandónak mutatkozott extrudáló présgépek exportjára. A z újon nan tervezendő építőipari célú forgácslapgyárak tervezésekor ezt a lehetőséget nem kívánjuk elszalasztani. A forgácslapgyár mellé természetesen célszerű épülettartó gyárat is telepíteni. A továbbiakban a paneles építési m ó d gazda ságosságának fokozása érdekében célszerű komplett előregyártott épületeket kibocsátani a továbbfeldolgozó faipari üzemből. E n n e k érdekében kialakítandók 2
2
3
3
• a szabványosított nyílászárószerkezetek, amelyek gyártására megfelelő kapacitás biztosítandó úgy, hogy a paneleket a gyárból komplett nyílászárószerkezetekkel együtt lehessen a felhasználás helyére szállítani. Bútoralkatrészek terén. A bútoripar további fejlesztését nagymértékben gá tolja a jelenleg még nagy területet elfoglaló szabászüzem és tömörfa m e g m u n káló gépház. A két iparág érdekeinek összhangba hozása eredményeképpen törekedtünk arra, hogy az újonnan létesülő, i l l . bővítésre kerülő fafeldolgozó üzemekben megfelelő gyártó sort alakítsunk k i szárított, keresztmetszetben csi szolásig megmunkált bútoralkatrészek gyártására. Véleményünk az, hogy meg felelő árpolitika kialakításával ez a tevékenység nagymértékben fokozható és ez kedvezően fogja befolyásolni a Könnyűipari Minisztérium alá tartozó állami bútoripar egész műszaki fejlesztését. A F a i p a r i Gyártástervező Irodával k i d o l goztattuk a bútoripar távlati alkatrészigényét, s ezzel a Könnyűipari Miniszté r i u m Műszaki Fejlesztési Főosztálya is egyetértett. E n n e k a felmérésnek az ered ményeképpen alakítottuk k i — egyelőre tanulmányterv szinten — a megfelelő gyártási kapacitásokat. Rövidre szabott felsorolásban igyekeztem összefoglalni azokat az újabb e l képzeléseket, szempontokat, amelyeket Tervező Irodánk érvényesíteni kíván a továbbfeldolgozó faipari üzemek tervezése során. Irodánk helyzetéből f a k a dóan a r r a törekszünk a tervezés m i n d e n fázisában és mindenfajta tervezésnél, hogy Irodánk kezdeményező szerepét érvényesítsük a végcél, az erdő- és fafel dolgozó gazdaságok, az elsődleges, i l l . a továbbfeldolgozó üzemek tervezésekor.
A FAIPARI KUTATÓ INTÉZET a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi M i n i s z térium Tudományos Kutatási Főosztálya, v a l a m i n t Termelés- és Műszaki, Fejlesztési Főosztálya védnökségében, a F a i p a r i Tudományos Egyesülettel közös rendezésben tartotta tudományos ülésszakát. A z ülésszakot dr. Unk János, a Tudományos Kutatási Főosztály helyettes vezetője nyitotta meg és méltatta elismerő szavakkal az intézet munkásságát. Ezt követően a következő előadások hangzottak el. Stróbl Kálmán, a F a i p a r i Kutató Intézet igazgatója: , , A F a i p a r i Kutató Intézet szerepe a fagazdaság közép- és hosszútávú fejlesztési koncepcióinak kidolgozásában," dr. Szabó Ká roly: „ A perspektivikusan rendelkezésre álló hazai fanyersanyag optimálisan gazdaságos feldolgozása"; Lakatos József: „ A vállalati eszközérték és jövedel mezőség összefüggései és hatása a műszaki fejlesztésre"; Erdélyi György: „ L o m bos faanyagok építőipari felhasználására vonatkozó újabb kutatási eredmé nyek"; Kajli László: „Rétegei ragasztott tartók alkalmazása és gyártástechnoló giája"; Vehovszky Júlia és Siklósi Magdolna: „ A faalapanyagú épületelemek v é delmi problémái"; dr. Hadnagy József: „ A z építőipari célú forgácslap panelek előállítására irányuló gyártástechnológiai kutatások eredményei"; Vámos Ró bert: „ A forgácslapok préselésére vonatkozó kutatások eredményei"; dr. Tusa Gábor: „A forgács építőipari lap versenyképességének problémája a mezőgaz dasági épületeknél"; dr. Kovács László és Vargyay Kornélia: „ A faipari felhasz nálásra alkalmas ragasztóanyagok minősítése, célragasztók kidolgozása"; Neuwirth Edit: „ A lapalkatrészek méretcsökkenési lehetőségei a bútorgyártásban"; Rimőczi Gyula és Wittmann Gyula: „ A bútoripari alkatrészgyártás lehetőségei az erdő- és fafeldolgozó gazdaságokban". Somogyi László, a F a i p a r i Tudományos Egyesület főtitkára hozzászólásában meleg hangú elismeréssel adózott az intézet eredményeinek és egész m u n kásságának majd Dessewffy Imre, a Termelés- és Műszaki Fejlesztési Főosztály
