DR. FAZEKAS SÁNDOR VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTER BESZÉDE A BUDAPESTI VÍZ VILÁGTALÁLKOZÓ NYITÓ PLENÁRIS ÜLÉSÉN
Tisztelt Királyi Felségek, Tisztelt Elnök Úr, Tisztelt Főtitkár Úr, Excellenciás Hölgyek és Urak!
Magyarország vidékfejlesztési miniszterként nagy örömömre szolgál, hogy a magyar Kormány nevében köszönthetem Önöket Budapesten ezen a fontos Világtalálkozón. Az általam irányított minisztérium – a Külügyminisztériummal közösen – társszervezője a Budapesti Víz Világtalálkozónak.
Tárcám
a
vidékfejlesztés,
a
környezet-
és
természetvédelem, az erdészet mellett felelős a vízügyért és a mezőgazdaságért. Mondhatnám úgy is, hogy mindennapi életünk két legfontosabb eleme, a tiszta víz és a mindennapi kenyér biztosításáról a mi feladatunk gondoskodni. Mint állami vezető és mint állampolgár is mélyen átérzem azokat a vízzel kapcsolatos kihívásokat, amelyekkel valamennyiünknek szembe kell néznünk.
1
Magyarország
is
világviszonylatban
jelentős
édesvíztartalékokkal
rendelkezik a Kárpát-medence szívében. Híresen jó ásványvizeink, termál- és gyógyvizeink évszázadok óta szolgálják az egészséget és a gyógyulást. Felszíni vizeink 95 százaléka azonban határinkon túlról érkezik és más országokba távozik, ezért a szomszédos országokkal való jó együttműködés biztonsági kérdés is. Számunkra vizeink és a vízellátás biztonsága életbevágóan fontos. Vízkészleteink alapvető fontosságúak a mindennapi élethez: biztosítják a tiszta, élhető környezetet, a természetes élőhelyek fenntartását, elengedhetetlenek
a
gazdaság
működéséhez,
az
élelmiszerszükségleteink kielégítéséhez. A tiszta ivóvíz és szanitáció előfeltétel az egészséges élethez és a betegségek megelőzéséhez. Az egészséges ivóvízhez jutás alapvető emberi jog, amelynek biztosításáért össze kell fogniuk az érdekcsoportoknak és a nemzetközi közösségnek egyaránt. Földrajzi helyzetünk, kontinentális éghajlatunk az ismétlődő árvizekkel és aszályokkal
már
a
múltban
is
komoly
kihívást
jelentett
a
vízgazdálkodással foglalkozó szakembereink számára, azonban az éghajlatváltozás
okozta
szélsőséges
időjárási
jelenségek
egyre
gyakoribbá válása fokozott figyelmet és felkészültséget követel meg. A vízben
gazdag
Magyarországnak
2
is
növekvő
gyakorisággal
kell
szembenéznie az árvizekkel és az aszállyal; ezek a szélsőséges jelenségek gyakran egyazon területen, ugyanabban az évben, kis időkülönbséggel fordulnak elő. A mezőgazdaság és az élelmiszertermelés jelentős vízfelhasználó ágazat, és vízigényük várhatóan növekedni fog. A biztonságos élelmiszertermelés egyik alapfeltétele az öntözött területek növelése, az öntözés hatékonyságának javítása. Csak így biztosítható megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer a jövőben. Magyarország
évszázados
hagyományokkal
és
tapasztalatokkal
rendelkezik a vízgazdálkodás, az öntözés, az akvakultúra, az árvíz elleni védekezés területén. Jól mutatja ezt az a sikeres helytállás, amely révén a hatóságok és az állampolgárok együttműködve megbirkóztak a 2013as rekord magasságú dunai árvízzel. Az összefogásnak köszönhetően az árhullám úgy vonult át hazánkon, hogy mindenkit meg tudtunk óvni, és az áradás nem okozott különösebben nagy károkat épített és természeti értékeinkben. Sőt, a szomszédos országoknak is segítséget tudtunk nyújtani az árvízi védekezésben. A világ számos országában dolgoznak magyar vízügyi, öntözési és mezőgazdasági
szakemberek.
Felsőoktatási
intézményeinkben
évtizedek óta sok külföldi diák tanul és sajátítja el a mezőgazdasági, vízgazdálkodási és környezetgazdálkodási ismereteket, módszereket és 3
technikákat. Készek vagyunk tudásunkat, tapasztalatainkat megosztani másokkal, amelyre kiváló alkalmat szolgáltatnak a kutatási és oktatási csereprogramok és konferenciák. Örömmel fogadjuk azt is, ha más országok megosztják tapasztalataikat velünk. Régóta tisztában vagyunk azzal, hogy a természeti csapások nem állnak meg
az
országhatárokon;
egy
szennyezett
folyó
továbbviszi
a
szennyezést, egy erdőtűz továbbterjed szomszédainkhoz is. A kihívásokat csak nemzetközi összefogással, együtt tudjuk kezelni. Magyarország évtizedek óta aktív és kezdeményező szerepet játszik a nemzetközi vízügyi együttműködésben. Olyan országként, amelynek hét szomszédja van, egyrészt szükségszerű, másrészt kötelezettség, hogy együttműködjünk közvetlen szomszédainkkal és távolabbi partnereinkkel a határon átnyúló vízgazdálkodásban. Több évtizedes múltra tekint vissza a határvízi együttműködésünk a szomszédos országokkal a határvízi bizottságok keretében, kitűnő példáját nyújtva ezzel a határon átnyúló együttműködésnek. Az Európai Unió magyar elnökségi időszakának fő témája a víz volt; elnökségünk
alatt
fogadták
el
az
EU
Duna
régió
stratégiát.
Magyarország kulcsszerepet játszott a víz témakörének támogatásában a Rió+20 konferenciára való felkészülés során is. Kezdeményeztük a „Víz Barátai csoport” létrehozását annak érdekében, hogy a vízzel 4
kapcsolatos témákra irányítsuk a figyelmet a Riói Konferencián. A „Víz Barátai csoport” ajánlásai bekerültek a Rió+20 konferencia záró dokumentumába. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A konferenciának otthont adó Budapest a világ legnemzetközibb folyója mentén fekszik. A költőket és zeneszerzőket megihlető Duna kilenc országon folyik keresztül, 14 nemzet érzi magáénak. Mi lehetne alkalmasabb helyszín a fenntartható és biztonságos vízellátás és vízgazdálkodás témaköreinek megvitatására? Nagy költőnk, József Attila írja „A Dunánál” című versében, hogy a Duna „mult, jelen s jövendő”. Fontos, hogy ez a figyelmeztetés ma is érvényes, sőt egyre nagyobb hangsúlyt kapjon. Úgy kell gazdálkodni vizeinkkel és természeti örökségünkkel, hogy azok az utánunk jövő nemzedékek boldogulását is szolgálhassák. Isten áldja Önöket, jó tanácskozást kívánok!
5
