Zaj,- rezgés és sugárzásvédelem NGB_KM015_ tanév tavasz 3. előadás

Zaj,- rezgés és sugárzásvédelem NGB_KM015_1 2014 – 2015. tanév tavasz 3. előadás Bedő Anett egyetemi tanársegéd SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki tanszék

Környezeti zaj Az ember mindennapi életébe behatoló zaj, amely az életminőséget csökkenti (pszichológiai, egészségügyi hatások). 

Fajtái a zaj forrása szerint:



  



közlekedési zaj (közúti, vasúti és légi járművek) ipari üzemből származó gépészeti zajok áramlási zaj (gáz- és folyadékáramok zaja, pl. szellőzőberendezésben) „diszkózaj” (szórakozóhelyekből származó hang)

Környezeti zaj LÉGI KÖZLEKEDÉS

KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI ZAJ

ZAJFORRÁSOK

VASÚTI ZAJ

PARKOLÁS GÉPÉSZET

Ipari eredetű zaj 



lakosság kb. 5 százalékát zavarja. 2001-ben 330 cég vizsgálata


Ipari üzemek zajkibocsátásának meghatározásakor figyelembe veendő tényezők: 



 



zajforrások száma az egyes források hangteljesítménye (gépek, szellőzőberendezések stb.) az épület falainak hanggátlása épületen belüli árnyékolás zajcsökkentő megoldások


Mért hangteljesítményszint 





Az a tényleges amit a gép zajként kiad, külön szabványban meghatározott eljárások szerint határozzák meg. Meghatározhatók, vagy a berendezéstípus egy jellemző darabjára, vagy pedig a berendezések átlagmintájára.

Számított hangteljesítményszint 

Olyan hangteljesítményszint, amelyet külön jogszabályban rögzített eljárások szerinti mérések alapján határoznak meg a hangnyomásszintből számolással.

Mért hangnyomásszint MSZ EN ISO 3744:1998 

Hangnyomásszintet (L’p)mérünk referenciahasáb képzésével, ebből számolunk hangteljesítményszintet  Félgömb alakú mérőfelület  Hasáb alakú mérőfelület


Mérő mikrofonok elhelyezése 1.sor=1,5m, 2.sor= 0,71r

Felülnézet

Oldalnézet

Mért hangnyomásszint MSZ EN ISO 3744:1998 Mérőfelületre átlagolt hangnyomásszint számítása  1 N 0,1L ' pi  L' p  10 lg  10   N i 1 



 

N – mikrofonhelyek száma L’pi – az i-edik mikrofonhelyeken mért hangnyomásszint decibelben


Felületi hangnyomásszint: 

Lpf = L’p –K1-K2   



K1 - Alapzaj korrekció K2 - Környezeti korrekció L’p - mérőfelületre átlagolt mért hangnyomásszint Lpf - Felületi hangnyomásszint

LWA hangteljesítményszint MSZ EN ISO 3744:1998 

Hangteljesítményszint számítása hangnyomásszintből: 

LWA = Lpf + 10 lg (S/S0) dB  Lpf - Felületi hangnyomásszint  

S- mérőfelület mérete m2-ben S0 - 1m2

Garantált zajszint 

magában foglalja a különböző gyártásból és mérési módszerekből adódó bizonytalanságokat

AL-KO Fükasza FRS4125 fűkasza 0,9 kW

Zajkibocsátási határértékkel rendelkező berendezések (22db) (29/2001.(XII:23.)KöM-GM) 1.sz melléklet 

A gyártó által garantált zajkibocsátást feltüntető, CE címkével minden terméknek rendelkeznie kell, és 22 gépnek ezenfelül az irányelvben előírt hangteljesítményszint határértéknek is meg kell felelnie.

Zajkibocsátási határértékkel rendelkező berendezések (22db) (29/2001.(XII:23.)KöM-GM) 1.sz melléklet 

3. Kompresszorok (<350 kW) 



Bármely, levegőt, gázokat vagy gőzöket a szívónyomásnál nagyobb nyomásra sűrítő gép, amely cserélhető szerszámokkal használható

nem tartoznak ide a következő berendezések:   

ventilátorok, kisebb nyomás 110 000 pascal vákuumszivattyúk gázturbinás motorok

Határértékek

(29/2001.(XII:23.)KöM-GM)

3. Kompresszorok (<350 kW)



Teljesítmény (kW)



P<15

hangteljesítményszinthatárérték dB/1 pW I ütem II. ütem 

2002. január 3

99

.

2006. január 3

97

.

Határértékek (29/2001.(XII:23.)KöM-GM) 3. Kompresszorok (<350 kW) 



Teljesítmény (kW)

P>15

hangteljesítményszint -határérték dB/1 pW I ütem II. ütem 

. 97+2 lg P

2002. január 3

. 95+2 lg P 2006. január 3

Közúti zaj 

Különböző típusú, üzemállapotú, kibocsátású, sok egyéb befolyásoló tényező

Közúti zaj 

Zajforrások 

a motorzaj, a motor felületéről lesugárzott zaj legmeghatározóbb

A zajszint változása a fordulatszám függvényében

Közúti zaj 





  



az erőátvitel (nyomatékváltó, kardántengely, differenciálmű) zaja a karosszéria zaja, a motor ill. az útfelület által gerjesztett és a karosszéria felületeiről lesugárzott zajok kipufogózaj, a kipufogórendszer felületéről lesugárzott zaj, és a csővég zaja a szívóberendezés zaja hűtő- és ventillátorzaja gumiabroncsok zaja (gördülési zaj) – második legjelentősebb zajforrás egyéb berendezések (csikorgó fékek, duda zaja)

Közúti zaj 

Kerék és útburkolat kölcsönhatásából származó zaj: gördülési zaj 





Leállított motorral hajtás nélkül, szabadon gördülő gépjármű elhaladási zaját értjük. Ebből levonva a karosszérián keletkező aerodinamikai zajokat és az erőátviteli zajokat, megkapjuk a gumiabroncsok útfelületen gördülése közben keletkező gumiabroncs zajt. nagyobb sebességnél (országút, autópálya) válik meghatározóvá a jármű által kibocsátott zaj 30-80 %-át (nehézgépjárműveknél 20-60 %-át) adja

Közúti zaj 





Nagyobb sebességgel történő haladás esetén személygépkocsinál egyértelműen a gumiabroncs zaj tekinthető dominánsnak. Tehergépkocsiknál és autóbuszoknál a jóval nagyobb motorzaj miatt a gumiabroncs zajeredő zajra gyakorolt hatása sokkal kisebb. A sebesség kétszeresre növelése 12dB hangnyomásszint növekedést eredményez.

Közúti zaj 

Gördülés zaj függ: 



Gumiabroncs (futófelület, profil, abroncsméret, nyomás  Kopott futófelület akár 3dB-lel zajosabb lehet, mint új állapotban  A szélesség növekedése kedvezőtlenül hat, mivel az érintkező felületek növekedésével a keletkező zaj is növekszik. Az abroncs átmérőjének növekedése azonban csökkenti a zaj nagyságát. Útburkolat (érdesség, anyag, szerkezet)

Közúti zaj

Kerekek és útburkolat kölcsönhatásából származó zaj sima és érdes burkolaton, 80 km/h sebességnél

Közúti zaj 

Üzemi jellemzők (menetsebesség, időjárás, vezetési stílus, terhelés)  Amikor útburkolat felülete nedves lesz a gumiabroncsok a vízbe csapódnak és a szétfröccsenő vízcseppek maguk is zajkeltők lesznek.

Közúti zaj 

Közúti forgalomból adódó környezeti zaj zajterhelését meghatározó főbb tényezők:  forgalom sűrűsége  járművek típusa  járművek műszaki állapota  járművek sebessége  nehézgépjárművek aránya  az út lejtése/emelkedése  burkolat típusa  burkolat állapota

Vasúti zaj 





Lakosság 8–10 százalékát zavarja, de kellemetlenebb (kürt) csökkenő tendencia a zajterhelés terén a vasúti fővonalak által érintett települések több mint 80 %-nál a megengedettnél nagyobb zajkibocsátási szint mérhető, mellékvonalaknál 37 %

Vasúti zaj 

Vontatójárművek (mozdonyok):  

  



hajtás (motor, villamos mozdonynál a transzformátor) segédberendezések (ventilátor, kompresszor, befecskendezőszivattyú) légáramlás, aerodinamikai zaj gördülés és fékzaj másodlagos zajforrások (kopások, gyártási hibák, laza rögzítések)

Vontatott járművek:  

vázszerkezet (különösen teherkocsiknál) segédberendezések (szellőztetés, fékberendezés)

Vasúti zaj 1.

2.

3.

4.

a sín futófelületének egyenlőtlen vagy hullámos kopásából származó zajhatások a kerék futókörének egyenlőtlenségéből vagy kopásából származó zajok ívekben a kerék-sín közvetlen kapcsolatából (nyomkarima vezetés) származó zajhatások a felépítmény rezgéséből származó zajhatások

Gördülési zaj

Vasúti zaj 

Vasúti pálya, felépítmény    



sín sínleerősítés keresztaljak ágyazat (zúzottkő, betonelem)

A járműtől függő tényezők  

a kerék futófelületének állapota a fékezési rendszer

Vasúti zaj 

Felépítménytől függő tényezők    



a sin futófelületének állapota a hegesztett/hevederes pálya a váltócsoportok a ragasztott sin kötések

A kerék és a sin futófelületén lévő hibák 

  

laposodás felhordás kagylós kopás növelik az elsugárzott zajszint értékét, illetve a zajszint dinamikáját

Vasúti zaj 

A kerék-sin rendszer által kiváltott zaj erősségének szintjére a következők is hatnak     

a sin hullámos kopásai a jármű kígyózó futása a gördülő kerékfelületek egyenlőtlenségei az abroncsok súrlódása éles ívekben a féktuskók súrlódása fékezésnél

Vasúti zaj

Vonatok hangszintje 1 m-es magasságban, a vágánytengelyre merőlegesen mérve

Vasúti zaj

Zajszintek a sebesség függvényében

Repülési zaj 

repülőterek környezetében okoz problémát, viszonylag kis terület, de nagy zajterhelés



Mo-on Ferihegy közelében



kibocsátott zaj forrásai: 

motorzaj



kompresszorok és turbinák aerodinamikai zaja

Repülési zaj 

Zajterhelés   

A mérési pontban: 102-108 dB B mérési pontban: 102-110 dB C mérési pontban: 93-108 dB

Zajcsökkentés

emisszió hangteljesítményszint

transzmisszió

immisszió

hangnyomásszint hangintenzitásszint

Zajcsökkentés  megelőzés: várostervezés  emissziócsökkentés a zajforrásnál: kisugárzott zajteljesítmény csökkentése – aktív védekezés (pl. a berendezés vagy a technológia módosítása, gépjárműforgalom kitiltása)  transzmisszió csökkentése az átviteli úton: a zajterjedési viszonyok módosítása – passzív védekezés (pl. gépek tokozása, zajvédő falak)  immissziócsökkentés a vevőnél: a vevőt érő zajterhelés kiküszöbölése – passzív védekezés (pl. zajvédő sisak, füldugó)

Zajcsökkentés  

Gépzaj Közúti közlekedési zaj

Gépzaj csökkentése 







zajcsökkentett (zajszegény) géptípust kell kifejleszteni, itt lehetőség van a konstrukció megváltoztatására meglevő géptípus zaját kell a felhasználás helyén csökkenteni a tervezés legfontosabb kiinduló adata a gép zajteljesítmény-szintje, ha nincs gyári adat, a teljesítmény-szintet méréssel kell meghatározni zajcsökkentés esetén meg kell határozni a színképet is


A mechanikai eredetű zajok csökkentésének főbb lehetőségei: 



rezgéstanilag méretezett alapozás, a gép dinamikus kiegyensúlyozása; a fordulatszám csökkentése (hátrány a teljesítmény csökkenése) a gép rendszeres karbantartása, kenése, a kopott alkatrészek cseréje

Gépzaj csökkentése

Rezgésszigetelt (rugalmas) gépalapozás a)présgép alapozása (1. rezgésszigetelő anyag; 2. betonalap); b) szivattyú rezgéscsillapító elemekre való felállítása




felületek rezgésének csökkentése egyrészt merevítéssel, másrészt az anyag alkalmas megválasztásával (pl. fa, műanyag alkalmazásával rezgő felületek felületnagyságának csökkentése


egyes elemek (lemezek, felületek, rudak, csövek) rugalmas csatlakoztatása pl. rugalmas alátétekkel a gép többi részeihez, ezáltal a rezgést nem viszik át olyan elemekre, amelyeknek rezgése felesleges; fémes, kemény alkatrészek ütközésének kiküszöbölése, helyettesítése műanyaggal


Csővezeték testhang-szigetelése 1. nem szigetelt csőszerelés; 2. helytelen testhangszigetelés acélrugóval; 3. csőbilincs rugalmas betéttel


Tokozás: 



 

A gépek zajkibocsátása eredményesen csökkenthető, ha a gépet tokkal vesszük körül. Teljesen zárt tokkal, helyes kialakítással igen nagy zajcsökkenés érhető el. A tokon lehetnek ablakok, ajtók, a megmunkálandó anyag be-és kivitelére csillapított nyílások. Zárt tok esetén külön megoldandó feladat a gép hűtése Ha a gép kezelése nem teszi lehetővé a teljes körülzárást, részleges tokozást alkalmazhatunk. Részleges tokozás esetén az elérhető zajcsökkentés igen korlátozott.


gép


Hanggátló szerkezetek 

csendes és zajos tereket elválasztó szerkezetek (pl. géptermet a vezérlőhelyiségtől elválasztó fal, épületek hangszigetelő nyílászárói) gép1 gép2 kezelő


Mobil zajárnyékoló


Zajvédő fülkék 

A zajvédő fülkék (kezelő fülkék) a zajos környezetben teljes védelmet nyújthatnak a fülkében tartózkodó számára. Akkor előnyösek és hatékonyak, ha pl. a gép kezelése nem igényli a gép mellett való tartózkodást, hanem elegendő csak a gép külső figyelése, irányítása. A zajvédő fülkék sok tekintetben hasonlók a tokokhoz, csak épp a zajforrás és a megfigyelő helyzete fordított.


Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei 

Zajcsökkentés a gépjárművek szerkezeti változtatásai nélkül 

zajkibocsátás-vizsgálati eredményei egyértelműen mutatják, hogy ugyanolyan típusú járművek zajszintje között is jelentős különbség adódhat gyártási-szerelési körülmények közti különbségre vezethető vissza, így a gyártási és szerelési fegyelem növelésével a zajszint szerkezeti változtatás nélkül is csökkenthető








vezetési stílusa közti különbség : kisebb fordulatszámokon való üzemelés kisebb zajkibocsátással jár együtt, mint a agyfordulatszám melletti „padlógázas” gyorsítás, mely ugyancsak fokozza a zajemissziót „sportos” vezetéssel együtt járó, a gumiabrocszajt is megnövelő nagy gyorsítások kisebb sebességfokozatokban történő hosszú „kihúzatás

Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei    

és hirtelen fékezések hangtompító betétek kiszerelésével ajtók csapdosásával, stb. oktatásnak és a tömegtájékoztatási eszközöknek igen fontos szerepük van


Zajcsökkentés a szerkezet megváltoztatásával 

 

a gerjesztő hatások elkerülése jelenti a leghatásosabb módot a zajcsökkentésre kb. 10 dB csökkenés érhető el motor tervezési adatai, a fordulatszám stb. zajforrás tokozása, hangszigetelése

Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei  

A járműpark megújulásának elősegítése Gyártási technológia (hibrid hajtás) 

 

 

Induláskor és kis sebességnél csak a villanymotor dolgozik (városi közlekedés). Kedvező energiafelhasználás Kevesebb káros anyag kibocsátás

Karbantartás Geometria kialakítása

Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei   

Útburkolat típusa, minősége (kátyú mentesítés) Suttogó aszfalt A nyitott szemszerkezetű (porózus) kis szemméretű aszfaltok adják a legjobb eredményt  

zúzalékvázas masztixaszfalt (ZMA) Splittmastix aszfalt (SMA)


Zajcsökkentés forgalomszervezési/szabályozási eszközökkel 



a közúti forgalom (bizonyos járműfajták) sebességének korlátozása (ellenőrzés) a közúti forgalom nagyságának, volumenének korlátozása, bizonyos gépjárművek (pl. nagyteher) áthaladásának megtiltása egész nap/éjjel 30

Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei A forgalom nagyságának csökkenése %-ban

Az LAeq hangnyomásszint csökkenése dB-ben

10%

0,5 dB

20%

1,0 dB

30%

1,6 dB

40%

2,2 dB

50%

3,0 dB

75%

6,0 dB

Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei A tehergépjármű

forgalom

Zajszintcsökkenés LA dB A teherforgalom részaránya

csökkentése

5%

10%

20%

30%

50%

100%

3,5

5

8

10

15,5

75%

2,0

3

4,5

5

5,5

Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei

Interaktív sebesség ellenőrző tábla


a forgalom elterelése a sűrűn lakott városrészekből más útvonalakra 



pl.: átmenő forgalom elterelése a várost elkerülő utakra hátránya: a kerülő (hosszabb) útvonalakon nő a zajterhelés  nagyobb területet érinthet








a jelzőlámpák összehangolt szabályozása (Fuzzymódszer), forgalomtól függő szabályozás, a jelzőlámpák éjszakai kikapcsolása (villogó sárgára állítása) A közúti jelzőlámpák összehangolásával 0,5-3 dB zajcsökkenés érhető el. a különböző sebességű gépjárművek részére külön forgalmi sáv kijelölése a sebességváltozást szükségessé tevő okok, forgalmi akadályok előjelzése sávszűkítés








komplex intézkedések a tömegközlekedés fejlesztésére és részarányának növelésére a városi közlekedésben sűrű tömegközlekedési hálózat, nagy járatsűrűség, relatív olcsóság, tömegközlekedési csomópontoknál parkolóhelyek létesítése (P+R) átmenő forgalom kitiltása a lakóövezetekből, belváros egyes részeiből a forgalom teljes kitiltása, stb. körforgalom alkalmazásával kisebb a zajszint


Egyéb 

meglevő épületek hangszigetelése








Homlokzati falak szigetelés szálas szerkezetű – üveggyapot, kőzetgyapot alapanyag jó hangszigetelő anyagok rendszerint jó hőszigetelők is, fordítva nem biztos hanghullám áthalad a szálas anyagon, súrlódás alakul ki, a hangenergia egy része átalakul hővé ablakok, belső terek szigetelése.




új utak/épületek tervezésekor zajvédelmi szempontok figyelembe vétele szükséges védőtávolságok az úttervezési szabályozásnál (pl.: 160…350 m, I. és II. rendű főút 50…75 m)


A védőtávolság hatása


Az úthálózat kialakításának zajvédelmi kedvező lehetőségei 

hierarchikus úthálózat kialakítása a fő és átmenő forgalom meghatározott útvonalakra koncentrálásával



a távolsági forgalom részére elkerülő utak építése a települések fejlesztési terveinek figyelembevételével






a fokozott védelmet igénylő területekről (például lakó- és üdülő területek) az átmenő forgalom kitiltása, csak a célforgalom engedélyezése a különböző közlekedési útvonalak (közútvasút), és a különböző közlekedési létesítmények (autóbusz végállomás, pályaudvar stb.) koncentrálása közös közlekedési területre a jól belátható csomópontok tervezése






A területrendezés, településfejlesztés során arra kell törekedni, hogy a különböző használatú területeket és létesítményeket minél kisebb mértékben terhelje a más területekről, létesítményektől érkező zaj. a közlekedési hálózat és a településtervezés összehangolása (pl. repülőtéri védőövezetekben építési korlátozás, főutak esetén a védőtávolság betartása stb.), a főutak mellé elsősorban intézmények, kereskedelmiszolgáltató létesítmények és nem lakóterület telepítése


az ipari területeknek, szolgáltató létesítményeknek a helyközi forgalmat kiszolgáló közlekedési útvonalakhoz közeli elhelyezése kedvező

zajvédelmi szempontból nem megfelelő elhelyezés

zajvédelmi szempontból helyes elhelyezés



Zajcsökkentés a zajterjedés akadályozásával


Növénysáv, erdő 



közlekedési zaj: 50 m széles erdősáv szükséges autóút esetén lombhullató növényzet: télen a zajcsökkentő hatás elhanyagolható

Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei  Földtöltés, domb  nagy terület védelme esetén célszerű alkalmazni  előnye: természetesnek hat, vizuálisan illeszkedik a tájba növényekkel való beültetés esetén növelhető a zöldfelület olcsóbb lehet, ha az anyag rendelkezésre áll (pl. építkezés); tartós, kevesebb karbantartást igényel  hátránya: nagy helyigény  a megfelelően dús növényzet kifejlődése évekig tarthat  alacsony hatékonyság 25º


A határoló felület (pl.: fal) a beeső Ib intenzitású hangot részben elnyeli (Ie) részben visszaveri (Iv) részben pedig átereszti (Ia), azaz a hanghullám a fal másik oldalán kilép.

Ib = I v + Ie + Ia

A falra jellemző tényezők 





Veszteségi tényező: a falban elnyelődő (hővé alakuló) és a beeső intenzitás aránya  = Ie / Ib Visszaverődési tényező: a visszaverődő és a beeső intenzitás aránya  = Iv / Ib Átvezetési tényező: a falon áthaladó és a beeső intenzitás aránya  = Ia / Ib ++=1

A falra jellemző tényezők 

Elnyelési tényező: a vissza nem vert energiahányad összesen  = (Ie + Ia)/ Ib =  + 



A fenti tényezők értéke függ: 

 

a fal anyagától a beesési szögtől a frekvenciától


Zajárnyékoló fal (hanggát): a védendő objektumot „eltakarja” a zajforrás elől.

forrás

vevő


Elérhető zajcsökkentést meghatározó tényezők 

a falnak a zajforráshoz és a védendő létesítményhez viszonyított helyzete 

 

a hanggátat a zajforráshoz lehető legközelebb célszerű elhelyezni

fal anyaga, szerkezete, vastagsága fal magassága és hosszúsága


mozgó zajforrás esetén: a vevő felől nézve a hanggát 160º-os szöget fedjen le

160º


Zajárnyékoló falak elhelyezése kijárási lehetőség biztosítása mellett


Zajvédő fal  

hangvisszaverő típus hangelnyelő típus: a fal zajforrás felőli felülete valamilyen porózus anyagból készül (pl. üveggyapot, kőzetgyapot, poliuretán), akkor alkalmazzák, ha a visszavert hang jelentős zavaró hatást okozna


Elhelyezési lehetőségek


többsávos utak: a sávok közé helyezett második hanggát csökkenti a távolabbi sávokból érkező zajt


hajlított fal: közelebb kerül a zajforráshoz, ezért kisebb magasság szükséges





Alagút


Esztétika 

Városképet rontó fal


Környezetbe illeszkedő fal


a megfelelően kialakított fal (anyagválasztás, növényzet) kedvezően befolyásolja a látképet




Általában előregyártott elemek (beton, műanyag, fém, ezek kombinációja) Fémlemez   

anyaga: alumínium, acél, rozsdamentes acél általában hangelnyelő típusú fal perforált hangelnyelő anyag: fém előlap  üveggyapot acél  kőzetgyapot tartóoszlop hangelnyelő fém hátlap anyag


Előny:  



kis tömeg klacsony ár

Hátrány:  



fém tolvajok korrózió sérülékeny



Fabeton 

A zajforrás felöli oldalon fagyapot réteg kerül elhelyezésre, míg a fal belsejében akusztikai és szilárdsági előírásoknak megfelelő szigetelő anyag kerül beépítésre. A panel hátoldala cementkötésű falapokból áll, a hézagmentes fafonatnak elsődlegesen esztétikai funkciója van.


Előny    



jó léghanggátlási mutatók könnyen és gyorsan telepíthető könnyen szállítható egyszerűen javítható falszakaszok

Hátrány 



viszonylag magas ár fafonatos falak fokozottan érzékenyek a mechanikai hatásokra és a tűzre


Kővel kitöltött fal 



időjárás állóság, hangelnyelő tulajdonság, karbantartás mentesség, vandalizmussal szembeni ellenállás. Magyarországon forgalmazó már van, de ilyen típusú fal még nem épült.


Beton, visszaverő típusú Előny: 







olcsó variálható, rengeteg felület és forma megvalósítható gyorsan építhető

Hátrány  

olcsó megoldásai nem esztétikusak vizuálisan „nagy tömeget” jelent



Beton, elnyelő típusú Szemcsés beton


Tömör tégla: visszaverő fal, Perforált tégla: elnyelő fal Előny  





megfelelő környezetben esztétikus zajvédelem mellett határozott fizikai elválasztó objektum is hatékony zajvédő

Hátrány   

nagy munkaigény ezáltal költséges is körülményes a falszakasz javítása, komoly alapozást igényel



Műanyag, ütésálló üveg, akrilüveg, PVC, PE Előny:  

  



könnyen megmunkálható és alakítható bármilyen felület és forma egyszerűen elkészíthető, variálhatóság, színezhető olcsó gyors és egyszerű sorozatgyártás egyszerűen javítható

Hátrány:   

sérülékeny tűzveszélyes UV-ra érzékeny





Átlátszó falak: edzett üveg vagy műanyag pl: akrilüveg Előny:   





átláthatóság esztétikus nem jelent akkora „vizuális tömeget“ mint a hagyományos falak egyszerűen cserélhető panelek

Hátrány:    

rendkívül költséges Sérülékeny egyes típusok fokozottan tűzveszélyesek vandalizmus” (pl.: graffiti)



Fa  

kedvező vizuális hatás gyakran alkalmazzák kisebb lakóházak védelmére („kerítésként”)




„Bio-falak”: a szerkezetnek szerves része a növényzet Leggyakrabban acél illetve beton vázrendszerre telepített, táptalajon növekvő növényzet szimbiózisa biztosít egyszerre zajvédelmet és esztétikai értéket környezetében.

Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei acélváz növényzet

beton/fa panelek

öntözőcső táptalaj acélrács és geotextil talajszint alapozás

növényzet föld


Előnye   



természetesnek hat növeli a zöldfelületet földtöltéshez képest kisebb helyigény

Hátrány  

folyamatos karbantartás, öntözést igényel dús növényzet kialakulásához idő kell


A jövő zajcsökkentő megoldásai 

Megújuló energia

Zajcsökkentés a vevőnél 



125 - 8000 Hz közötti frekvenciatartományban hatásosak Egyszer használatos füldugó   

 

Olyan helyen ahol könnyen szennyeződik Minden egyes viselés után cserélni kell Kényelmes, puha, megbízható Szennyeződés nem jut be a fülbe csillapítása: 9 - 32 dB

Zajcsökkentés a vevőnél


Többször használatos füldugó  

  

Olyan helyen ahol kevés szennyeződés éri Egyszerű használat Rendszeresen tisztítandó Tökéletesen illeszkedik a hallójáratba Többszöri felhasználás



Detektálható füldugó 

Olyan területen alkalmazzák, ahol környezeti szennyeződés könnyen a dugóra kerülhet, körülményes lenne az eltávolítás, és valamilyen irritációt okoz  

  

Konzervipar Élelmiszeripar Dohányipar Gyógyszergyártás Vegyipar



Zajvédő fültok 

fejhallgatóhoz hasonló, félgömb/kagyló alakú tok helyezkedik a fülkagyló körüli felületre



tok belsejében hangelnyelő anyag van



6 havonta kell cserélni a betétet



csillapítása: 8 - 45 dB



Impulzus zajvédő fültokok 

Elektronikus sávszűrővel van egybeépítve. Lényege, hogy az impulzus, vagy erős zajokat 83 dBA zajszinten levágja. A beépített külső mikrofon így a beszédhangokat és fontos jelzéseket átengedi, de a káros zajokat kiszűri. Kiváló kommunikációs lehetőséget biztosít, kiváló zajcsillapítás mellett.




URH rádió adóvevővel egybeépített fültok. Nagy területen, csarnokban, építési területen és daruknál biztosít kommunikációs lehetőséget a zaj elleni védelem mellett. Rádiótelefonhoz csatlakoztatható fültok. Modern világunk elengedhetetlen kelléke olyanok számára, akik telefonon kommunikálnak zajos környezetben.



Zajvédő sisak 

 

egész fejet lefedő sisak, a fülrészén külön zajvédő szerkezet van Komplett fejvédelmet nyújt csillapítása: 12 - 47 dB


Köszönöm a figyelmet!

Zaj,- rezgés és sugárzásvédelem NGB_KM015_ tanév tavasz 3. előadás

Recommend Documents