XIV. Műszaki Tudományos Ülésszak - Kolozsvár, 2013.11.23.
Dr. GOBESZ F. Zsongor (Románia), Dr. KEGYES Csaba (Magyarország)
A Kárpát-medence szeizmicitása A medence-aljzat sávos, parketta-szerű szerkezete több lemezdarabból áll össze, melyek részben összeforrtak és már inaktívak Geológiailag a néhai Tethys óceán egyik üledékgyűjtő medencéje, melyből az alpi orogén fázis során kiemelkedtek a Kárpátok
A Kárpát Kárpát-medence medence földrengései már 463 óta ismertek, elég széles irodalom foglalkozik a leírásukkal.
Egy terület szeizmicitásának, földrengés veszélyességének vizsgálata a múltban keletkezett földrengések számbevételét jelenti. jelenti AAKárpát-medence tengere Kárpát-medenceoligocén pliocén tengere
Nyomott törésvonal (Thrust Fault) Merőleges törésvonal (Normal Fault)
L Lemezmo ozgások
Ütkőző kúszás (Strike Slip)
Feszültségek
A. Caporali et al. / Journal of Geodynamics 45 (2008) 246–256
Történelmi áttekintés
Tanulmányok: Komáromi földrengések: Grossinger (1783), Kitaibel és Tomtsányi (1814), Zsolnai földrengés: Kornhuber, Schmidt, Hunfalvy (1858) és Jeitteles (1859), Erdélyi földrengés: Koch, Schuster (1881), Zágrábi földrengés: Hantken, Torbar (1882), Wahner (1883), Ljubljanai földrengés: Suess (1897) izoszeiszták
1880 - ’81: Földrengési Bizottság (Magyarhoni Földtani Társulat) Vasúti állomásokban elhelyzett mérőműszerek (Kövesligethy, Schafarzik) – 1914! Földrengések a Kárpát-medencében 455 – 1995 között: Réthly (1952): 455 – 1918, 1997 földrengés, Csomor és Király (1962): 1880 – 1956, 873 földrengés, Zsíros, Mónus és Tóth (1988): 5022 földrengés, Zsíros (2000): összesen 20.478 földrengés...
Jelentősebb földrengések a Kárpát-medencében Dátum
Epicentrum
m
I0
Helység
456 – 1600 között: 456.09.07
47.24N, 16.62E
6.3
9.0
Savaria / Szombathely (HU)
1107.02.12
45.70N, 26.60E
5.9
7.0
Vráncsaföld / Vrancea (RO)
1196.02.13
45.70N, 26.60E
6.4
8.0
Vráncsaföld / Vrancea (RO)
1599.08.04
45.70N, 26.60E
5.9
7.0
Háromszéki havasok / Muntii Vrancei (RO)
1599.10.01
47.76N, 18.12E
5.6
8.0
Komárom / Komarno (SK)
1601 – 1700 között: 1604.05.03
45.70N, 26.60E
6.4
8.0
Háromszéki havasok / Muntii Vrancei (RO)
1605.12.24
45.70N, 26.60E
6.4
8.0
Vráncsaföld / Vrancea (RO)
1660.02.08
45.70N, 26.60E
5.6
6.5
Vráncsaföld / Vrancea (RO)
1681.08.19
45.70N, 26.60E
6.4
8.0
Vráncsaföld / Vrancea (RO)
1681.11.24
45.60N, 26.00E
4.3
4.0
Barcaság / Tara Bârsei (RO)
1701 – 1800 között: 1701.06.12
45.70N, 26.60E
6,2
7,5
Vráncsaföld / Vrancea (RO)
1703.07.28
48.86N, 20.93E
4,6
6,5
Gölnitz / Gelnica (SK)
1711.10.11
45.70N, 26.60E
5,9
7,0
Háromszéki havasok / Muntii Vrancei (RO)
m – magnitúdó; I0 – epicentrumbeli intenzitás
Jelentősebb földrengések a Kárpát-medencében Dátum
Epicentrum
m
I0
Helység
1801 – 1900 között: 1802.10.26
45.70N, 26.60E
7.2
9.5
Háromszéki havasok / Muntii Vrancei (RO)
1802.11.07
45.70N, 26.60E
5.4
6.0
Háromszéki havasok / Muntii Vrancei (RO)
1900.01.29
46.01N, 21.13E
3.9
5.5
Vinga – Varjas / Vinga – Varias (RO)
1901 – 1995 között: 1901.04.02
45.51N, 20.64E
5.0
7.0
Nagytorák / Begejci (SRB)
1908.10.06
45.50N, 26.50E
6.8
8.0
Háromszéki havasok / Muntii Vrancei (RO)
1929.11.01
45.90N,, 26.50E
6.2
6.5
Kézdivásárhely y / Targu g Secuiesc ((RO))
1934.03.29
45.80N, 26.50E
6.6
8.0
Vráncsaföld / Vrancea (RO)
1940.10.22
45.76N, 26.42E
6.2
7.0
Komandó / Comandău (RO)
1940 11 10 1940.11.10
45 77N 26.73E 45.77N, 26 73E
73 7.3
90 9.0
Háromszéki havasok / Muntii Vrancei (RO)
1977.03.04
45.77N, 26.76E
7.2
9.0
Vráncsaföld / Vrancea (RO)
1985.08.15
47.05N, 18.09E
4.9
7.0
Berhida (HU)
1986 08 30 1986.08.30
45 54N 26.31E 45.54N, 26 31E
69 6.9
80 8.0
Há Háromszéki éki h havasok k / Muntii M tii Vrancei V i (RO)
1990.05.30
45.85N, 26.66E
6.6
8.0
Háromszéki havasok / Muntii Vrancei (RO)
1991.12.02
45.47N, 21.18E
5.6
7.5
Vejte-Grád / Voiteg (RO)
1992.03.02
45.91N, 21.56E
4.6
Temesvár / Timisoara (RO)
1995.02.02
46.39N, 22.31E
4.3
Zaránd-hegység / Muntii Zărand (RO)
1995.08.25
45.36N, 17.69E
4.9
6.5
Pozsega / Požega (HR)
RÉGI MÉRETEZÉSI ELJÁRÁSOK Sieberg:
J g Z a1 bhG P
H i (S i )
Qi a i c Qi g
b h
Z
Nagy Kürosz síremléke (i.e. 6. század, Paszargadai)
„Konvencionális statikus eljárás“ (1800-as évek), kétféle tehetetlenségi erővel: - lassú rezgések:
S1 = k1 · P
- gyors rezgések:
S2 = k2 · P
Együtthatók k1 k2 c1 = 1.50 k1 c2 = 1.50 k2
(a globális együttható szorzója: 1.50)
Dinamikus méretezési elmélet (1900-as évek közepe): b = as / ag
n
xik · S Qk· xik
→ „modális vizsgálat“
ηik =
k=1
n
S Qk· xik2
k=1
7 1/40 1/8 0,0375 0,1875
Intenzitás 8 1/20 ¼ 0,075 0,375
9 1/10 ½ 0,150 0,75
ROMÁN SZEIZMIKUS SZABÁLYZATOK „Decizia nr.84351” (MLPC, 1941), Ideiglenes előírás a földrengés okozta károsodás megelőzésére és a károsodott épületek visszaállítására, visszaállítására 9 oldal „Decizia nr.60173” (MLPC, 1945), Útmutató a földrengések okozta károk megelőzésére, a Legfelső Műszaki Tanács (CTS) jóváhagyásával (M.O. nr.7/1945), 10 oldal STAS 2923-58 (1958): Általános tervezési előírások földrengéses területeken. Szeizmikus terhek, a Román Népköztársaság Szabványosító Bizottsága (1. kötet: 132 oldal, 2. kötet: 97 oldal) P.13 P 13-63 63 (1963): Földrengéses területeken levő lakó lakó- és ipari épületek tervezési szabványa, szabványa (CSCAS, 306/1963.07.18), 39 oldal n KS Intenzitási zóna S c Q K S Q S k c Q Oszt. jellemzők I I. II. III. IV. V.
Monumentális és nagyon fontos építmények, szerkezetek Minden, kivéve ami I, III, IV and V Egyszintes ipari, energetikai épületek 50 személy él ffeletti l tti fé férőhellyel őh ll l Egyszintes lakó-, köz- és kereskedelmi épületek Ideiglenes építmények, kevésbé fontos szerkezetek k t k
Intenzitási zóna 7 8 9
7 8
8 8
9 9
7 7
8 7
9 8
7
7
8
Nem szükséges számolni á l i
i
c K S 0,02
7 6
7
8 7
KS 0.025 0.050 0.100
9
Megengedett M d tt talajnyomás t l j á az alapozásnál [ kg / cm2 ]: s ≥2
0,6 ≤ = 0,9 / T ≤ 3
s <2
7
Gyenge, lazább, nedves talaj
= 1,25 · 0,9 / T ≤ 3
= 1,50 · 0,9 / T ≤ 3
Ekvivalencia együttható () terhelési tényezővel: Alap nyíróerő (tömeg szerinti eloszlás): 2
n Q u k k 1 c n 2 Q Q u k k k 1 1 Teher fajta
Sk S
Mi d Minden, ki é 2 és kivéve é 3
n
Q
k
uk
or
S k K s k Qk
k uk n
1
Qk u k
Q
k
uk2
1
ténye ző
1 Önsúly 1,0 (gépek, felszerelések is) Hordott részek: 2 Hóteher 08 0,8 Tartályok, raktárak, S c Q 1,0 emelők Hasznos Lakó- és Külső,, belső falak 3 terhek 0,8 , középületek Korlátok, külső / belső Ipari építmények, 0,8 díszitések, alascony kivéve 1-esbelit. tornyok, kémények Erkélyek rácsok, Erkélyek, rácsok ipari Csillapítási együttható:berendezések tartó elemeken Szerkezet típus ψ 1 1.
Qk uk
10 1,0
2. Vasbeton keretek, vasbeton oszlophoz fogott tetők
1,2
3. Magas 3 Magas, hajlékony építmények építmények, egyedülálló kémények, víztornyok, antennák, tornyok
15 1,5
Kezdeti feltétel egyszeS rűsített számoláshoz: Méretezési együttható, együttható
n
S
0,02 Q
i
Szeizmikus teher iránya
c
7
8
9
0,075 ,
0,150 ,
0,300 ,
Felületre merőlegesen
0,35
0,70
1,40
bármely
0,25
0,50
1,00
bármely
Szerkezeti rész
Növelendő teher, igénybevétel
Húzott - nyomott elemek Oszlop-tartó gerenda N Nagyon tterhelt h lt kkonzoll
Axiális teher
Hosszú konzol
k
Oszlop igénybevétel T lj gravitációs Teljes itá ió teher a konzolon Teljes gravitációs teher a konzolon
Növekmény % 7 8 9 25 50 100 25 25
50 50
100 100
12.5
25
50
P.13-70 (1970): Földrengéses területeken levő lakó- és ipari épületek tervezési szabványa (MCI és CSEAL), 63 oldal n
S K S Q S k
Oszt.
KS / Szeizmikus zóna
Épület, szerkezet
i
0,60
I.
0,8 2,00 T
Szerkezet fajta Tartókeret Vb falszerkezet Falazat Magas, hajlékony, toronyszerű építmény, építmény kémény Víztorony Minden más ami nem szerepel feljebb
Ψ 1,0 1,2 1,3 1,8 2,0 1,2
Legjelentősebb dolog - szeizmikus hézag számítása szomszédos építményeknél [cm]:
2 40 c1 T12
H H c2 T22 H1 H2
II. III. IV.
Nagyon fontos épületek: műemlék, művészi, kulturális, földrengés esetén fontos, gazdaságilag nagyon jelentős Minden más ami nem I, III, és IV Egyszintes lakó-, köz-, kereskedelgy ipari p építméynek p y mi vagy Ideiglenes építmények, kevésbé jelentős szerkezetek
6 0,03
7 0,05
8 0,08
9 0,12
-
0,03 0,02
0,05 0,03
0,08 0,05
-
-
-
0,03
Az ekvivalencia együtthatónál magasabb rezgési módok is számításba jöhettek: 2 n Feltétel az első rezgésmódnál:
F1 c1 Q 0,02 Q
Q k ,i k ,i i c 1 1,0 n 2 Qk Qk ,i k ,i 1 1
Alapozási közeg
φ
Közönséges, természetes talaj Sziklás, köves, vagy más tömör talaj Agyagos, gy g , homokos,, laza nedves ((w> 20%) %) iszapos p talaj, j, megemelkedett talajvízszint
1,0 0,8 1,5 ,
Az 1977 március 4.-i földrengés tanulságai új szeizmikus védettségi-zóna térképhez és új előírásokhoz vezetett.
P.100-78 és P.100-81
Szeizmikus zóna
6
6½
7
7½
8
8½
9
KS
0,06
0,09
0,12
0,16
0,20
0,26
0,32
S r K S r Q
0 07 (P.100-81) 0,07 (P 100 81)
Fontossági osztályok: - magas (z.i.+ 1), - közepes (z.i.) (z i ), - alacsony: a, b (z.i.- 1), c (nem)
Természetes talaj: Sziklás, kavicsos, tömör, kemény talaj: Homokos, agyagos, laza:
Hézag számítás (szomszédos épületek között) a magasabb 897 6K1 rezgési módok figyelembe 867 S 2 vételével: 2
T ck ,r g r ; 1 2 2 2
cm
Relatív kihajlás: HL / 200, HL / 150
KS
A 0,32
0,75 , ≤ r = 0,8 , · 3 / Tr ≤ 2,00 , 0,60 ≤ r = 1,3 · 3 / Tr ≤ 2,50
Építmény, szerkezet típus Merev fal, kombinált fal-keret szerkezet - Fsz + 4E, H ≤ 15 m, - Fsz + 5E vgy több, H > 15 m Többszintes tartókeret szerk. - 1 nyílással, - több nyílással Egyszintes ipari építmények - 1 nyílással, - több nyílással Tartályok, tárolók, raktárok Toronyszerű építmények, kémények Víztornyok
P.100-90 és P.100-92 2 térkép: - Tc (sarok periódus), - új védelmi zonák.
0,75 ≤ r = 3 / Tr ≤ 2,00
I. -
S r cr G cr K S r r
Makro-szeizmikus védelmi zóna B C D E 0,25 0,20 0,16 0,12
F 0,08
Ψ 0,30 0,25 0,25 0 15 0,15 0,20 0,15 0,25 0,35 0,35
életfontosságú épületek (földrengés alatt is működniük kell). II. - földrengés rombolásainak korlátozásában, felszámolásában fontosak. III. - egyéb épületek IV. - kevésbé fontos, jelentéktelen épületek I. II. III. IV. 1,4 1,2 1,0 0,8 α
Dinamikus együttható:
r = 2,5 r = 2,5 – (Tr – Tc ) ≥ 1
- más görbe: 2
n Qk ,i k ,i i c 1 n 2 Ekvivalencia tényező a tömeg és Qk Qk ,i k ,i 1 1 a rezgési mód függvényében:
Tr ≤ Tc Tr > Tc
Merevségi- és tömegközpont → csavarodás
M = SS·ee ; e = e1 ± e2 → alap nyíróerő csökkentés
Az 1940-es és 1977-es földrengések tanulságai → izoszeiszták, makró-zónák (STAS 11100/1-77)
A P.100-92 11. és 12. fejezetei módosítva és bővítve lettek 1996-ban (MLPAT)
P 100-1/2006 Talajgyorsulási térkép (agR, ÁVI = 100 év): Viselkedési tényező: q = qm· qS = qm ·qSd ·qR
Ellenőrzési sarokperiódus (Tc) térkép:
Tervezési spektrum:
(Bánát) eltérő válaszspektrum
Átleg Visszatérési Intervallum
Rugalmas válaszspektrum:
S e T a g T
T TB
TB T TC TC T TD T TD
T 1
0 1 T TB
T 0
TC T TC TD T 0 T2
T 0
100 év a Teherbírási Határállapothoz (ULS)
Ellenőrzési periódus értékek zóna: Z1 Z2 Z3 TB [s] 0,07 0,10 0,16 TC [s] 0,7 1,0 1,6 TD [s] 3 3 2
A talaj osztályozása EC8 szerinti. 2
T Rugalmas g talajmozgás: j g S De T S e T 2 Függőleges rezgés: TBv = 0.1 TCv TCv = 0.45 TC TDv = TD
Számítási példa ... és következtetések 0.20
L éf Lengésforma
1
0.18
Tengely irány 0.16T [s]
Szabvány: 0.14
X 1
2
Y
0,345 0,212 2
0,148
X
3
Y
0,065 0,052
X
Y
0,041 0,032 0,026
0,0738
0,0144
0,0063
P 13 70 P.13-70
0 054 0,054
0 0106 0,0106
0 0046 0,0046
P.100-78 0.10
0,0736
0,0144
0,0063
P.100-81
0,0775
0,0144
0,0063
0,082
0,016
0,007
0.12
0 08 0.08
P.100-90
0,024
A globális szeizmikus együtthatók értéke:
3
P.13-63
0.06 0.04
Eurocode 8 ((SR EN 1998-1:2004 + NA)) és P100-1/2006 (η = 0,8165; , ; q = 3,0) , )
Se(T)
0,473
-
-
0,184
-
-
0,102
-
-
SDe(T) 0.02
0,193
-
-
0,078
-
-
0,054
-
-
00 6
P1 00 -1 /2
P. 10 090
P. 10 081
P. 10 078
P. 13 -7 0
P. 13 -6 3
0.00 lakóház, cella szerkezettel (2,75 m szintmagassággal). 15 cm vastag monolit 5 szintes vasbeton falak melyek együttdolgoznak a tartókerettel (30x45 cm-es oszlopok, 25x30 cm-es harántirányú gerendák, 20x30 cm cm-es es előregyártott homlokzati gerendák) és 12 cm vastag előregyártott födémpanel (13 cm-es hangszigetelő rétegrenddel), illetve egykarú monolit vasbeton lépcsők. 15 cm vastag Ytong réteg a falakon, 30 cm vastag a homlokzaton.
in memoriam
CSÁK Béla
Victor GIONCU
1926 – 2013
1933 – 2013