Változások a veszélyes üzemek hatósági ellenőrzésében Az anyagok felhasználásának REACH szerinti engedélyezése

2016. július • II. évfolyam, 4. szám

k o g a y n A s e y l Veszé atértékelés ai és nemzetközi előírások » Kockáz Kezelés » Raktározás » Szállítás » Haz s » Felhasználás Iparbiztonság » Hulladékgazdálkodá

Változások a veszélyes üzemek hatósági ellenőrzésében Az anyagok felhasználásának REACH szerinti engedélyezése 1 Veszélyes Anyagok 2016. július

Rakományrögzítés veszélyes áruk szállítása esetén Mit kell tudni a benzolról?

Beköszöntő

Tisztelt Olvasó! Nyár közepén a nagy melegben kicsit minden lelassul. Kisebb a pörgés, kevesebb a feladat, nem olyan szigorúak a határidők.

Impresszum Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Telefon: (1) 273 2090 Fax: (1) 468 2917 Web: www.forum-media.hu

HU ISSN 2416-3465 Felelős kiadó: Hinnerk de Boer, ügyvezető igazgató

Főszerkesztő: Petren Ágnes Szerkesztő: Ress Renáta Layout és grafika: Sebeszta Péter Kiadvány-fejlesztési vezető: dr. Pőcze Edina

Gyártási vezető: Maitz Melinda Marketingvezető: Borbély Csilla

Ebben az időszakban van lehetőség alaposabban átgondolni a dolgokat, előkészülni az őszi feladatokra. Ilyen például a vegyi anyagok 2018-as regisztrációjához szükséges felkészülés, amelynek 4. fázisát az Európai Vegyianyag-ügynökség 2016. július 20-án hirdette meg, és ami a vegyi anyagok veszélyeire és kockázataira vonatkozó adatok összeállítására és értékelésére hívja fel a figyelmet. Lapszámunkban áttekintjük a veszélyes üzemek hatósági ellenőrzési tapasztalatait is. A tavalyi évben a veszélyes üzemek hatósági ellenőrzései 179 veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, valamint 216 küszöbérték alatti üzem időszakos hatósági ellenőrzését végezték el. A feltárt hiányosságok, szabálytalanságok döntő többsége a veszélyes anyagok telephelyi nyilvántartásával, a karbantartási és technológiai normákkal, valamint az oktatás, felkészítés területével kapcsolatban merült fel. Optimum előfizetőink igénybe vehetik tanácsadói szolgáltatásunkat és elküldhetik szakmai kérdéseiket az [email protected] e-mail címre vagy – az egyedi jelszóval történt bejelentkezés után – a www.veszelyesanyagokszaklap.hu oldalon keresztül. Szakértőink írásos állásfoglalását szintén e-mailben küldjük vissza a kérdezőnek. A honlapon további szakmai információk, segédletek és jogszabályszövegek is elérhetőek. Az optimum előfizetésről bővebben érdeklődhet Ügyfélszolgálatunkon, a 273-2090-es számon vagy a [email protected] e-mail címen. Bízunk benne, hogy továbbra is értékes szakmai ismeretanyagot tudunk közvetíteni minden olvasónk számára! Budapest, 2016. július

Hirdetési információ: Sipos Orsolya

Petren Ágnes

Üdvözlettel:

a folyóirat főszerkesztője

E-mail: [email protected] Telefon: (1) 273 2090/147 Mobil: (30) 817-1514

Előfizetés: [email protected]

Kérdéseiket, észrevételeiket az alábbi e-mail címre várjuk: olvasoikerdesek@ forum-media.hu

Szakmai lektor: Dr. Sárosi György

Tartalom 3 Hírek 5 Munkavédelem és munkabiztonság Mit kell tudni a benzolról?

Képek: Depositphotos és a szerzők Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás és a mű bővített, illetve rövidített változatának kiadási jogait is! A Kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak bármely része semmiféle formában nem sokszorosítható.

2 Veszélyes Anyagok 2016. július

9 Iparbiztonság és tűzvédelem Változások a veszélyes üzemek hatósági ellenőrzésében

13 Veszélyes áruk Rakományrögzítés – veszélyes áruk szállítása

2016. július 16 Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem Bontási átvételi igazolás

19 Tovább Az anyagok felhasználásának REACH szerinti engedélyezése

23 Beszámoló Fókuszban a veszélyes anyagok logisztikája és a kockázatértékelés

 Hírek

Csökkenhetnek a küszöbérték alatti üzemek terhei Rendelettervezet jelent meg a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés hatósági eljárásaiban az igazgatási szolgáltatási díj fizetési körébe tartozó hatósági eljárásokról, igazgatási jellegű szolgáltatásokról és bejelentésekről. Az 51/2011. (XII. 21.) BM rendelet módosításának alapvető célja az egyszerűsítés és a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény IV. fejezetének hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetek, többnyire a kis- és közepes vállalkozás formájában működő küszöbérték alatti üzemek terheinek csökkentése egy díjtétel hatályon kívül helyezésével, valamint három díjtétel módosításával. A tervezet elfogadása esetén a rendelet 1. számú melléklete az alábbiak szerint módosul. A változások vastag, dőlt betűkkel láthatók. Forrás: kormányzati portál

Jelenleg

Változás a tervezet elfogadása esetén

Tevékenység: 4. Katasztrófavédelmi engedélyezési eljárás üzem jelentős változtatásához

Tevékenység: 4. Katasztrófavédelmi engedélyezési eljárás üzem jelentős változtatásához

Hivatkozás: Kat. 27. § (3) b); Kat. 27. § (4)

Hivatkozás: Kat. 27. § (3) b); Kat. 27. § (4)

Szolgáltatási díj összege: 285 000 Ft


4.1 Felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem Szolgáltatási díj összege: 285 000 Ft 4.2 Alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem Szolgáltatási díj összege: 285 000 Ft 4.3 Küszöbérték alatti üzem Szolgáltatási díj összege: 135 000 Ft

Tevékenység: 6. Biztonsági jelentés üzemeltető által kezdeményezett felülvizsgálata

Tevékenység: 6. Biztonsági jelentés üzemeltető által kezdeményezett, 4.1 ponttól eltérő felülvizsgálata

Hivatkozás: Kat. 28. § (4);

Hivatkozás: Kat. 27. § (3); Kat. 28. § (4); R. 11. § (3)


Szolgáltatási díj összege: 115 000 Ft Tevékenység: 7. Biztonsági elemzés üzemeltető által kezdeményezett felülvizsgálata

Tevékenység: 7. Biztonsági elemzés üzemeltető által kezdeményezett, 4.2 ponttól eltérő felülvizsgálata

Hivatkozás: R. 11. § (3)

Hivatkozás: Kat. 27. § (3); Kat. 28. § (4); R. 11. § (3)


Szolgáltatási díj összege: 115 000 Ft Tevékenység: 9. Súlyos káresemény elhárítási terv üzemeltető által kezdeményezett felülvizsgálata Hivatkozás: Kat. 41. § d); R. 38. § Szolgáltatási díj összege: 75 000 Ft

Tevékenység: 9. Súlyos káresemény elhárítási terv üzemeltető által kezdeményezett, 4.3 ponttól eltérő felülvizsgálata Hivatkozás: Kat. 27. § (3); Kat. 41. § d); R. 38. § Szolgáltatási díj összege: 75 000 Ft

Tevékenység: 5. Katasztrófavédelmi engedélyezési eljárás veszélyes tevékenység ismételt folytatásához

Hatályát veszti az R. 1. melléklet táblázat 5. sora.

Hivatkozás: Kat. 27. § (3) a); Kat. 27. § (4) Szolgáltatási díj összege: 145 000 Ft

Nyilvános konzultációk indulnak két korlátozási javaslattal kapcsolatosan

A tűzoltó-technikai eszközök, a tűzvédelemmel kapcsolatos berendezések felülvizsgálata

Az Európai Vegyianyag-ügynökség nyilvános konzultációkat indított két korlátozási javaslattal kapcsolatban: ""(3,3,4,4,5,5,6,6,7,7,8,8,8-tridekafluoroktil)szilántriol és bármely mono-, di-, vagy tri-O-(alkil) származéka ""diizobutil-ftalát (DIBP), dibutil-ftalát (DBP), benzilbutil-ftalát (BBP), bisz-(2-etilhexil)-ftalát (DEHP) árucikkekben

Írásunkban átfogó képet nyújtunk a tűzvédelmi felülvizsgálatok rendszeréről, a gyakoriságokról, és arról, hogy egyáltalán mire kell odafigyelniük az üzemeltetőknek. Az ellenőrzéseket, a karbantartásokat és a felülvizsgálatokat az OTSZ XX. fejezetében találhatjuk meg. A felépítést tekintve megkülönböztethetünk három kategóriát: ""üzemeltetői ellenőrzés, ""időszakos felülvizsgálat, ""karbantartás.

Az érdekelt felek hozzászólásaikat legkésőbb 2016. december 15-éig nyújthatják be az Ügynökség honlapján – olvasható az OKBI hírlevelében. Forrás: OKBI Hírlevél, 2016. július

Az alábbiakban ennek a logikának megfelelően vizsgáljuk meg az ellenőrzési rendszert, majd részletesen kitérünk az egyes eszközök, berendezések ellenőrzési, karbantartási ciklusaira. 2016. július Veszélyes Anyagok 3

Hírek 

„Az üzemeltetői ellenőrzés az üzemeltetői ellenőrzést végző személy vagy az üzemeltető által írásban megbízott jogi személy által végzett, az érintett műszaki megoldás működőképességéről való, jellemzően szemrevételezéses meggyőződés és annak írásban történő dokumentálása.”

Tehát az üzemeltetői ellenőrzések, ahogy azt a fogalomban is láthatjuk, leginkább szemrevételezéses ellenőrzések, a másik fontos momentum, hogy ezeket az ellenőrzéseket írásban dokumentálni kell. Sokszor előfordul gyakorlatban, hogy bár az üzemeltetői ellenőrzést végző személy – elmondása alapján – mindig megnézi a tűzoltó készülékeket, ám ennek dokumentálása rendszeresen elmarad. A dokumentálásra azért kell nagy hangsúlyt fektetni, mert az üzemeltető kezében az az egyetlen bizonyíték, hogy a jogszabályi kötelezettségének eleget tett. A hatóság képviselői ez alapján döntenek, hogy az üzemeltető végrehajtotta-e kötelezettségét avagy sem. Az üzemeltető megbízhat más személyt, aki a ráruházott feladatokat helyette elvégzi, ez lehet a saját beosztottja, dolgozója vagy akár más szerződéses jogviszonyon alapuló szolgáltatás is. Az OTSZ erre vonatkozó fogalma: „Üzemeltetői ellenőrzést végző személy: az üzemeltető által megbízott vagy kijelölt személy, aki végrehajtja az üzemeltetői ellenőrzést.” Nézzük, milyen kötelességei vannak az üzemeltetőnek az OTSZ szerint! Az üzemeltető köteles az érintett műszaki megoldás üzemeltetői ellenőrzéséről, időszakos felülvizsgálatáról, karbantartásáról az OTSZ 18. mellékletben foglalt táblázatban meghatározott módon és gyakorisággal és a javításról szükség szerint gondoskodni. Az OTSZ-ben több olyan ellenőrzési, karbantartási kötelezettség található a 18. sz. mellékletben, amit külön jogszabályi helyen nem találhatunk meg leírva, ezért különösen kell figyelni arra, hogy mit tartalmaz ez a táblázat.

Az üzemeltetői ellenőrzés magába foglalja az érintett műszaki megoldás:  kijelölt telepítési, beépítési helyen való elhelyezéséről,  sértetlen állapotáról,  észlelhetőségéről és hozzáférhetőségéről,  működtető eszközének, jelöléseinek, feliratainak észlelhetőségéről és helyességéről,  működőképessége szempontjából lényeges kijelzők, állapotjelzések alapján a műszaki megoldás állapotáról és  működőképességét, működését kedvezőtlenül befolyásoló szennyeződés vagy környezeti körülmények jelenlétéről való szemrevételezéses meggyőződést.

Az üzemeltetőnek az egyes technikai berendezések, eszközök működését kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és annak tudomásulvételét írásos formában kell rögzíteni. Az üzemeltető köteles azonnal gondoskodni az érintett eszköz felülvizsgálatáról, kijavításáról, ha az érintett megoldás nem töltötte be tűzvédelmi rendeltetését tűzeset, tűzriadógyakorlat vagy egyéb esemény (pl.: tűzoltási gyakorlat) során, illetve ha az érintett műszaki megoldás nem alkalmas a ren4 Veszélyes Anyagok 2016. július

deltetésének megfelelő működésére. Minden más esetben az üzemeltetőnek 10 munkanapja van gondoskodni e kötelezettségéről. Az üzemeltetői ellenőrzés során nemcsak a jogszabályban rögzített tényeket kell figyelembe venni, hanem az üzemeltetői ellenőrzés, felülvizsgálat, karbantartás és javítás során a gyártó által megadott előírásokat is be kell tartani. Az üzemeltetői ellenőrzés kiváltható automatikus ellenőrzéssel, ha az automatikus ellenőrző rendszer az üzemeltetői ellenőrzést végző személy feladatát az előírt gyakorisággal ellátja, és az ellenőrzés elvégzését és eredményét hatósági ellenőrzés során bemutatható formában dokumentálja.

A cikk folytatását optimum előfizetőink elolvashatják a www. veszelyesanyagokszaklap.hu oldalon, a kiegészítő szakmai anyagok között.

Meghirdették a REACH regisztráció 2018 – IV. fázisát! Az Európai Vegyianyag-ügynökség 2016. július 20-án hirdeti meg a vegyi anyagok 2018-as regisztrációjához szükséges felkészülési időszak 4. fázisát, mely a vegyi anyagok veszélyeire és kockázataira vonatkozó adatok összeállítására és értékelésére hívja fel a figyelmet. Az Ügynökség a témában július 20-án webináriumot tartott, melyet regisztrációt követően lehetett követni. Emlékeztetőül szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a REACH szerinti utolsó regisztrálási határidő 2018. május 31. Ez a határidő azon vállalatokat érinti, amelyek kis mennyiségben, évi 1 és 100 tonna között gyártanak vagy importálnak vegyi anyagokat. A vállatoknak érdemes idejében megkezdeniük a felkészülést. Az ECHA honlapján, a REACH 2018 weboldalakon egy helyen megtalálható minden anyag a vállalatok felkészülésének támogatásához. Forrás: OKBI Hírlevél, 2016. július

Benzol

 Munkavédelem és munkabiztonság

Mit kell tudni a benzolról?

A heveny benzolmérgezés enyhébb formája kellemes eufóriás állapottal kezdődik, ami gyorsan és észrevétlenül mehet át súlyos narkózisba, amikor a menekülés már lehetetlen. Ezért rendkívül fontos, hogy az olyan munkahelyen, ahol a heveny benzolmérgezés lehetősége fennáll, a munkavállalókat fel kell világosítani a benzolhatás kezdeti tüneteiről. Emellett minden olyan munkavállalót, aki folyékony benzollal vagy folyékony benzoltartalmú anyaggal kerülhet érintkezésbe, megfelelő egyéni védőeszközzel kell ellátni annak érdekében, hogy megakadályozzák a bőrön keresztül történő abszorpció kockázatát. Szerző: Dr. Fuith-Kocsis Barbara, jogász

A

z Ungváry György és Morvai Veronika által szerkesztett, a Munka-egészségtan című szakirodalom részletesen foglalkozik a benzollal. Meghatározza − többek között − a benzol jellemző tulajdonságait, az előfordulására és felhasználására vonatkozó követelményeket, foglalkozik az emberi szervezetre gyakorolt hatásával, a káros hatásainak megelőzésével, stb. A következőkben a szakirodalom által meghatározottakat mutatjuk be röviden.

A benzol tulajdonságai A szakirodalomban található definíció szerint a benzol színtelen, jellegzetes szagú folyadék, a kőszénből gyártott koksz és világítógáz mellékterméke, a vegy- és gyógyszeripar alapanyaga. Kitűnő oldó-, higító- és tisztítószer. Számos lakk, festék, ragasztóanyag tartalmaz benzolt, így a bútoripar, vasipar, nyomdaipar, stb. előszeretettel használja, de benzolexpozícióval találkozhatunk a kőolajiparban, a kábelgyártásban, illetve laboratóriumi munkák során is.

gezve kezdetben eufóriás izgalmi állapot, majd fáradtságérzés, szédülés, hányinger, fejfájás, aluszékonyság jelentkezik, később tonusos-clonusos görcsök, majd bénulás, eszméletvesztés és rövid időn belül az esetek kisebb részében légzésbénulás következhet be. A szakirodalom szerint a heveny mérgezés enyhébb formája kellemes eufóriás állapottal kezdődik, majd szédülés, kisfokú zavartság, hányinger, a fejben nyomásérzés jelentkezik. Az eufóriás állapot miatt az érintettek általában nem ismerik fel a veszélyt, tovább dolgoznak, a veszélyes munkahelyről önként ritkán távoznak. Az eufóriás állapot gyorsan és észrevétlenül mehet át súlyos narkózisba, amikor a menekülés már lehetetlen, ezért rendkívül fontos, hogy az olyan munkahelyen, ahol a heveny benzolmérgezés lehetősége fennáll, a munkavállalókat fel kell világosítani a benzolhatás kezdeti tüneteiről és arról, hogy az eufóriás állapot vagy már a legenyhébb panasz jelentkezésekor munkahelyüket azonnal el kell hagyniuk.

A benzol emberi szervezetre gyakorolt hatása Fontos tudni, hogy a munkahelyeken a benzol elsősorban belélegzéssel juthat az emberi szervezetbe, és a felszívódott anyag 30-75%-át változatlan formában kilélegezzük. Fenti szakirodalom szerint a benzol elsősorban a zsírszövetekben, a csontvelőben, a központi idegrendszerben, stb. halmozódik fel, és onnan lassan ürül ki, ezért nagyon veszélyes és egészségre ártalmas anyag. Zsírban való jó oldhatósága miatt kis mennyiségben a bőrön keresztül is bejuthat a szervezetbe, ennek azonban a foglalkozási mérgezésben alig van kóroki jelentősége. A levegő magas benzoltartalma is csak enyhén izgatja a légutakat, folyadék formájában irritálja a bőrt, zsírtalanítja, kiszárítja, és elősegíti a másodlagos fertőzést. Heveny mérgezésben elsősorban a benzol narkotikus hatása érvényesül, rövid idő alatt nagyobb mennyiségben beléle2016. július Veszélyes Anyagok 5

Munkavédelem és munkabiztonság  Benzol

Az idült benzolhatás megítélésekor tudni kell, hogy az egyéni érzékenység eltérő, és a hatás következményei különböző hosszú hónapokig vagy akár évekig tartó lappangási idő után jelentkezhetnek. Az idült benzolexpozíció elsősorban a vérképző rendszert károsítja. A benzol a csontvelő egyes részfunkcióit külön vagy együtt, egy időben vagy különböző időpontokban károsítja. Már rövid ideig tartó (néhány hetes) nagyfokú expozíció súlyos, 1-2 évig is eltartó csontvelő-károsodást okozhat. A tünetek rendkívüli variabilitása miatt a benzollal dolgozókban a vérképző rendszer bármilyen elváltozás a benzolmérgezés lehetőségére figyelmeztető jel. Ezeket a munkavállalókat ezért rendszeres megfigyelés alatt kell tartani, és ha a rendellenesség nem múlik el, akkor csak benzolexpozíciótól mentes munkahelyen foglalkoztathatók tovább. A benzolmérgezés tünetei néha csak a benzolexpozíció megszűnése után jelentkeznek, rövidebb vagy hosszabb idő múlva. Leírtak károsodást 5-10 év, sőt még hosszabb ben6 Veszélyes Anyagok 2016. július

zolmentes munka után is. A benzol heveny, igen ritkán idült myeloid típusú leukémiát okozhat, amely több évvel az expozíció megszűnése után is jelentkezhet. A benzol spontán abortusz okozója is lehet.

Megelőzés Fontos szabály, hogy tilos benzolexpozícióban foglalkoztatni: ""18 éven aluliakat, ""terhes, nem régen szült, szoptató, anyatejet adó nőket, ""tüdő, vese, máj, vérképző rendszer, erek, gyomor-bél megbetegedéseiben szenvedőket, valamint ""alkoholistákat. Fentieken túl – a munkavédelmi követelményeknek megfelelően – a megelőzés legeredményesebb módja, ha csak olyan munkafolyamatokban, és akkor is csak a megfelelő megelőző intézkedések alkalmával használnak benzolt, ahol az nél-

Benzol

külözhetetlen. Amely anyagok benzoltartalma meghaladja az 1%-ot, az expozíciót korlátozni kell, a benzolt lehetőleg le kell cserélni más oldószerre (pl. toluol, xilol). Ha ez nem lehetséges, a technológiai rendszert zárttá kell tenni, műszaki intézkedéssel (pl. elszívás) minimalizálni kell a munkatér benzolszennyezettségét, vagy egyéni védőeszköz viselését kell kötelezővé tenni.

A benzolártalmak elleni védekezésről szóló 136. számú Egyezmény

 Munkavédelem és munkabiztonság

megfelelő egyéni védőeszközzel kell ellátni annak érdekében, hogy megakadályozzák a bőrön keresztül történő abszorpció kockázatát. Azon munkavállalókat, akik a maximumnál magasabb koncentrációnak vannak kitéve a munkahely légkörében, megfelelő egyéni védőeszközökkel el kell látni annak érdekében, hogy megvédjék őket a benzolgáz belélegzésének a kockázatától; azt az időszakot, amelynek során ennek ki vannak téve, a lehetséges határig korlátozni kell.

Magyarországon a 2000. évi LXVIII. törvénnyel került kihirdetésre a Nemzetközi Munkaügyi Konferencián, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által elfogadott 136. számú Egyezmény, amelynek legfontosabb rendelkezéseit az alábbiakban foglaljuk össze. Az Egyezmény vonatkozik minden olyan tevékenységre, amelynek során a munkavállalók ki vannak téve: ""a C6H6 vegyjelű, aromás benzol szénhidrogénnek, ""olyan termékeknek, amelyeknek benzoltartalma meghaladja az egy térfogatszázalékot. Amennyiben ártalmatlan vagy kevésbé veszélyes anyagok állnak rendelkezésre, a benzol vagy a benzoltartalmú anyagok helyett azokat kell használni. A benzol és benzoltartalmú termékek felhasználását a hazai szabályozás által meghatározandó munkáknál meg kell tiltani. Ennek a tilalomnak legalább ki kell terjednie a benzolnak és a benzoltartalmú anyagoknak hígítószerként és oldószerként történő felhasználására, kivéve akkor, ha a műveletet zárt térben vagy ezzel azonos biztonsági feltételeket nyújtó eljárásokkal végzik. Nagyon fontos, hogy műszaki és munka-egészségügyi intézkedéseket kell foganatosítani annak érdekében, hogy biztosítsák a benzollal és a benzoltartalmú anyagokkal foglalkozó munkavállalók hatékony védelmét. Azokban a helyiségekben, amelyekben benzolt vagy benzol tartalmú anyagokat gyártanak, kezelnek vagy felhasználnak, minden szükséges intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy megelőzzék a benzolgőzök felszabadulását a munkahely légkörében. Abban az esetben, ha a munkavállalók benzolnak vagy benzol tartalmú anyagoknak vannak kitéve, a munkáltatónak intézkednie kell annak érdekében, hogy a benzolkoncentráció a munkahely légkörében ne haladhassa meg az illetékes hatóság által meghatározott maximumot, amelynek felső értéke nem haladhatja meg a 25 milliomod részecskét (80 mg/köbméter). A benzol vagy a benzoltartalmú anyagok felhasználásával járó munkákat lehetőség szerint zárt térben kell végezni. Abban az esetben, ha nem lehetséges zárt tér használata azokon a munkahelyeken, ahol benzolt vagy benzoltartalmú anyagokat használnak fel, a helyiségeket megfelelő berendezéssel kell ellátni a benzolgázoknak a munkavállalók egészségvédelme érdekében szükséges mértékű eltávolításának biztosítására. Minden olyan munkavállalót, aki folyékony benzollal vagy folyékony benzoltartalmú anyaggal kerülhet érintkezésbe,

Azokat a munkavállalókat, akik munkájuk során benzolnak vagy benzoltartalmú anyagoknak vannak kitéve, alá kell vetni: ""munkába állításuk előtt mélyreható orvosi alkalmassági vizsgálatnak, amely vérvizsgálatot is tartalmaz; ""későbbi időszakos vizsgálatoknak, amelyek biológiai vizsgálatokat (beleértve a vérvizsgálatot is) tartalmaznak, és amelyeket az országos törvényhozás által meghatározott időszakokban végeznek el.

Egyes munkavállalói csoportokra vonatkozó speciális követelmények Fontos követelmény, hogy azokat a nőket, akiknek terhességét orvosilag megállapították, és a szoptató anyákat ne foglalkoztassák olyan munkahelyen, amelyeknél benzolnak vagy benzoltartalmú anyagoknak vannak kitéve. A 18 évnél fiatalabb személyeket nem szabad olyan munkákon foglalkoztatni, amelyeknél benzolnak vagy benzoltartalmú anyagoknak vannak kitéve. Ezt a tilalmat nem kell alkalmazni azokra a fiatal személyekre, akik oktatásban vagy képzésben részesülnek, és akik megfelelő szakmai és orvosi felügyelet alatt állnak. A „benzol” szót és a szükséges veszélyjelzést jól látható módon fel kell tüntetni, minden benzolt vagy benzoltartalmú anyagot tartalmazó tartályon. 2016. július Veszélyes Anyagok 7

Munkavédelem és munkabiztonság  Benzol

Minden tagállamnak megfelelő lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy minden olyan munkavállaló, aki benzolnak vagy benzoltartalmú anyagnak van kitéve, megfelelő (ki)oktatásban részesüljön egészségének megóvása és a balesetek elkerülése érdekében szükséges intézkedésekről, valamint azokról az intézkedésekről, amelyeket a mérgezés tünetei esetén foganatosítani kell.

Mi is az az ILO? A Nemzetközi Munkaügyi Szervezetet (ILO) az ENSZ szakosodott szervezete, 1919-ben alapították, Magyarország 1922 óta a tagja. Tripartit (háromoldalú) szervezet, ami azt jelenti, hogy párbeszédet teremt a kormányok, a munkáltatók és a munkavállalók között. Az ILO egyedülálló a világszervezetek közt abban, hogy politikája kialakításában a munkavállalók és munkáltatók képviselőinek a kormányokéval azonos beleszólása van. Fő célja, annak elősegítése, hogy a munkavállalók tisztességes és termelékeny munkát végezhessenek a szabadság, egyenlőség, biztonság és emberi méltóság körülményei között. Célja továbbá a munkához kapcsolódó jogok előmozdítása, a tisztességes munkalehetőségek elősegítése, valamint a szociális védelem fokozása. Az ILO a következő, kiemelt területekkel foglalkozik: ""a munka-egészségüggyel és munkabiztonsággal kapcsolatos szabályozások erősítése,


""az egyenlő esélyek érvényesülésének előmozdítása, ""a társadalmi kirekesztés elleni harc, valamint ""a munkahelyen az emberi méltóság megőrzését szolgáló intézkedések érvényesülésének elősegítése. Az ILO nemzetközi munkaügyi politikát és programokat dolgoz ki, hogy előmozdítsa a munka- és életkörülmények javítását, ezenkívül nemzetközi munkaügyi szabványokat készít, amelyek a nemzeti hatóságoknak irányelvként szolgálnak e politika megvalósítása során; széles körű technikai együttműködési programot hajt végre, hogy segítse a kormányoknak az említett politika hatékony gyakorlati alkalmazását; továbbá képzést, oktatást és kutatást folytat a fenti erőfeszítések előmozdítása érdekében. Szervezete három részből áll: 1) A Nemzetközi Munkaügyi Konferencia minden évben ös�szehozza a kormányzat, a munkáltatók és a munkavállalók képviselőit a tagországokból. Nemzetközi munkaügyi szabványokat dolgoz ki, és az egész világ számára fontos szociális és munkaügyi kérdések fórumaként tevékenykedik. 2) A Kormányzó Tanács kétszer ülésezik évente és irányítja az ILO működését, előkészíti a programot és költségvetést, továbbá megvizsgálja az ILO-szabványok megsértésének eseteit. 3) A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal a Szervezet állandó titkárságaként szolgál.

Hatósági ellenőrzés

 Iparbiztonság és tűzvédelem

Változások a veszélyes üzemek hatósági ellenőrzésében Jelen cikkükben a szerzők bemutatják a veszélyes üzemekhez kapcsolódó időszakos hatósági ellenőrzéseknek az iparbiztonsági hatóságok általi tervezésének és előkészítésének módszerét, legfontosabb szempontjait a vonatkozó nemzeti jogi szabályozás előírásai tükrében, kiemelve a Seveso III. irányelv hazai átültetésével megjelenő változásokat, emellett ismertetik az előző év időszakos hatósági ellenőrzési tapasztalatait is. Szerző: Dr. Vass Gyula, Mesics Zoltán, Kovács Balázs

Változások a Seveso III. irányelv hazai átültetésével A veszélyes üzemekkel kapcsolatos európai uniós szintű szabályozás fejlesztése új mérföldkőhöz érkezett 2012. július 4-én a Seveso III. irányelv1 kihirdetésével. A változások nagymértékben érintették az időszakos hatósági ellenőrzések rendszerét mind az ellenőrzések tervezése, hatósági előkészítése, mind azok gyakorisága tekintetében. Az irányelv 20. cikkének (3) bekezdése értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy valamennyi veszélyes üzem hatósági ellenőrzésére vonatkozzon nemzeti, regionális vagy helyi szintű terv, továbbá gondoskodniuk kell e tervek rendszeres felülvizsgálatáról és szükség szerinti naprakésszé tételéről.

Az irányelv e rendelkezését a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) kormányrendelet (R.) 16/A. §-a ülteti át a hazai jogrendbe.

Az előírás értelmében a hatóság központi szerve a hatósági ellenőrzésekre vonatkozóan éves ellenőrzési tervet készít, melyben szerepelteti a terv területi hatályát, a releváns biztonsági kérdések általános értékelését, a hatósági ellenőrzés hatálya alá vont veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek és a dominóhatásban érintettek körét, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek és üzemzavarok kivizsgálása érdekében lefolytatott, a társhatóságokkal közösen végzett, valamint az időszakos hatósági ellenőrzések elveit és módszereit. A terv az ellenőrzések országos ütemezésének eszközeként biztosítja, hogy a hatósági vizsgálatok előre ütemezetten, az egyes ipari ágazatokban jellemző termelési csúcsidőszakok1

kal egybeesően kerüljenek végrehajtásra. A terv kiterjed a hatóság által végrehajtandó valamennyi ellenőrzéstípusra, beleértve az üzemazonosítási célú, az időszakos hatósági és a supervisori ellenőrzéseket, készítése során a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) figyelembe veszi a területi szervek ellenőrzési tapasztalatait is. Az új irányelvben a jogalkotó élesen elhatárolta egymástól az ellenőrzések időbeni ütemezését és a főbb vizsgálati szempontokat taglaló általános tervezés, valamint a tervben foglaltaknak egy adott veszélyes üzemre történő tudatos alkalmazását elősegítő ellenőrzési programok kidolgozásának, azaz az egyes ellenőrzések előkészítésének folyamatát. Az irányelv 20. cikkének (4) bekezdése értelmében a fentiekben részletezett ellenőrzési terv alapján az illetékes hatóságoknak minden üzem vonatkozásában rendszeresen el kell készíteniük a rutinjellegű hatósági ellenőrzések programját. Ezen előírással összhangban az R. időszakos hatósági

veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről, valamint a 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról és későbbi hatályon A kívül helyezéséről szóló 2012/18/EU Európai Parlamenti és Tanácsi Irányelv

2016. július Veszélyes Anyagok 9

Iparbiztonság és tűzvédelem  Hatósági ellenőrzés

ellenőrzésekről szóló 14. § (2) bekezdése értelmében az ellenőrzéseket előre meghatározott ellenőrző vizsgálati program alapján kell lefolytatni. A katasztrófavédelmi igazgatóságok mint elsőfokú hatóságok az országos terv alapján minden veszélyes üzem vonatkozásában ellenőrzési programot készítenek. Az ellenőrzési program készítése kiemelt jelentőséggel bír azon komplex veszélyes üzemek esetében, amelyekre a vonatkozó szakmai vizsgálati szempontrendszerek egy-egy hatósági ellenőrzés alatt teljes körűen és ugyanakkor megfelelő szakmai mélységben nem alkalmazhatóak a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt. Ilyen esetekben kiemelten fontos az ellenőrzések tudatos előkészítése annak érdekében, hogy a minden alkalommal végrehajtott általános, áttekintő vizsgálatot követően az egyes részterületek ellenőrzése (például a biztonsági irányítási rendszer egyes elemeihez köthető folyamatok, eljárások és azok végrehajtása a teljes üzemben vagy az üzem egy-egy veszélyes létesítményében folytatott tevékenység és annak szabályozásának részletekbe menő vizsgálata) szisztematikusan végrehajtásra kerüljön egy ellenőrzési ciklus alatt.

Az időszakos hatósági ellenőrzésekre és azok tervezésére vonatkozó általános követelmények A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) IV. fejezet eljárásaiban első fokon a hatóságnak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem és küszöbérték alatti üzem telephelye szerint illetékes területi szerve, másodfokon a központi szerve jár el (kivételt képeznek a csővezetékes szállítás R. 1. § 3. pont a) alpontja szerinti létesítményei, ahol az elsőfokú eljárás lefolytatására a hatóságnak az üzemeltető székhelye szerint illetékes területi szerve jogosult). Az R. szerinti adatszolgáltatással kapcsolatos eljárásokra, helyszíni szemlék és hatósági ellenőrzések lefolytatására a hatóság helyi szerve is jogosult. A fentiekkel összhangban az ellenőrző vizsgálati programot a katasztrófavédelmi igazgatóságnak kell elkészítenie, amely folyamatba javaslattétel céljából bevonhatja az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltséget is. Az iparbiztonsági hatóság: ""a felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeket legalább évente, az alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeket legalább kétévente egyszer a biztonsági irányítási rendszerre vagy az irányítási rendszerre (azon belül az üzemeltető által hozott intézkedésekre, jelentésekre és egyéb nyomon követési dokumentumokra is kiterjedően) ellenőrzi; ""a súlyos káresemény-elhárítási terv készítésére kötelezett küszöbérték alatti üzemeket legalább háromévente egyszer az irányítási rendszerre is kiterjedően ellenőrzi; ""a súlyos káresemény-elhárítási terv készítésére nem kötelezett küszöbérték alatti üzemek telephelyein háromévente hivatalból üzemazonosítási eljárást folytat le. Az iparbiztonsági hatóság a Kat. IV. fejezet hatálya alá tartozó üzemekre vonatkozóan koordinálja az ágazati hatósági 10 Veszélyes Anyagok 2016. július

feladatokat ellátó szervezetek (társhatóságok) hatósági ellenőrzéseit, ennek keretében a társhatóságok részére hatósági ellenőrzés foganatosítására vonatkozó javaslatot tehet, több társhatóság bevonásával együttes ellenőrzéseket szervezhet, melynek keretében időszakos hatósági ellenőrzés is végrehajtható.

A társhatóságok jelentős szerepet játszanak a veszélyes üzem biztonságának komplex értékelésében, ezért az időszakos hatósági ellenőrzésekbe történő bevonásukat az ellenőrző vizsgálati programban módszeresen tervezni szükséges. Például a biztonsági irányítási rendszer biztonság szempontjából kritikus berendezések műszaki színvonalának fenntartására irányuló folyamatainak részletekbe menő vizsgálatához kiválóan kapcsolható a kazánok, illetve a fűtött és nem fűtött nyomástartó edények műszaki biztonsági állapotának ellenőrzése az illetékes mérésügyi és műszaki biztonsági hatóság által. Hasonlóan az előzőekben foglaltakhoz, a környezeti kockázatok kezelésének és a telephelyen keletkező veszélyes hulladékok kezelésére, tárolására, ártalmatlanítására vonatkozó eljárások vizsgálatának hatékonyságát növelheti az illetékes környezetvédelmi hatóság szakembereinek bevonása. A hatósági ellenőrzés során esetlegesen feltárt műszaki, vezetési és szervezeti hiányosságok megszüntetésére, valamint a megtett intézkedésekről szóló írásbeli tájékoztatásra a hatóság megfelelő határidő biztosításával kötelezi az üzemeltetőt. A határidő megállapításánál figyelembe kell venni a hiányosság fennállásával megvalósuló veszélyeztetés mértékét és a hiányosság megszüntetéséhez szükséges minimális időt is. A hiányosság súlyosságának megítélése során vizsgálni kell, hogy annak fennállásával a veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar/súlyos baleset kialakulásának valószínűsége milyen mértékben növekedett, a hiányosság a biztonsági dokumentációban bemutatott veszélyeztetés-elemzés eredményeit jelentősen befolyásolja-e, valamint a védelmi tervben rögzített erők-eszközök és a védekezéshez szükséges üzemi infrastruktúra folyamatos rendelkezésre állását meghiúsítja-e. A Seveso III irányelv rendelkezéseivel összhangban a hatósági ellenőrzés során feltárt súlyos hiányosság esetén a hatósági ellenőrzést követő hat hónapon belül a hatóság köteles utólagos hatósági ellenőrzést tartani.

Hatósági ellenőrzés

 Iparbiztonság és tűzvédelem

Az ellenőrző vizsgálati programmal szemben támasztott követelmények

A veszélyes üzem ellenőrzéssel érintett területeinek meghatározása

A programot veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek és küszöbérték alatti üzemek esetében üzemenként, az ellenőrzés időpontját megelőzően a megyei/fővárosi hatósági szolgálat/ osztály ügyintézője készíti el, melyet a hatósági szolgálatvezető/osztályvezető egyetértését követően az iparbiztonsági főfelügyelő legkésőbb az ellenőrzés előtt 5 munkanappal hagy jóvá.

Az ellenőrzés területei között az ellenőrzés során vizsgálat alá vont üzemi területeket, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményeket kell feltüntetni az azokban vizsgálandó ellenőrzési témakörökkel együtt (lásd a következő alfejezetben). Célszerű az üzemek ellenőrzését 3-4 éves időszakokra bontani. Egy-egy ilyen időszak alatt törekedni kell az üzem teljes körű, komplex vizsgálatára. Az ellenőrzési ciklus az időszakos hatósági ellenőrzések olyan összessége, amely során az iparbiztonsági hatóság az adott veszélyes üzem minden veszélyes tevékenységét és a kapcsolódó irányítási rendszert teljes körűen ellenőrizni képes. Ezen időtartam üzemenként változó, az üzem összetettségétől és a hatóság által az üzem ellenőrzésére kirendelt állomány létszámától függ, de maximálisan 4 év lehet. Az ellenőrzési programok készítésének célja egy-egy ellenőrzési ciklus tudatos előkészítése, az üzem esetében releváns vizsgálati szempontrendszer felépítése és az ellenőrzések ütemezésének megtervezése a rendelkezésre álló humán erőforrás és idő tükrében. Célszerű a nagy kiterjedésű, összetett üzemek ellenőrzését úgy megtervezni, hogy azokat több részletben, mélyrehatóan lehessen vizsgálni, akár többnapos ellenőrzések keretében.

A program tartalma:  az időszakos hatósági ellenőrzés alá vont veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, illetve küszöbérték alatti üzem neve, címe és besorolása,  az időszakos hatósági ellenőrzés időpontja,  az időszakos hatósági ellenőrzést lefolytató személyek neve, beosztása,  az ellenőrzés típusa (időszakos hatósági vagy supervisori ellenőrzéssel egybekötött időszakos hatósági ellenőrzés),  a kiértesítés szükségessége (mind az üzemeltető, mind a társhatóságok vonatkozásában),  az időszakos hatósági ellenőrzés alá vont üzem ellenőrzéssel érintett területei,  az időszakos hatósági ellenőrzés részletes szempontrendszere.

A program tartalmát a veszélyes üzemekkel kapcsolatos iparbiztonsági hatósági ellenőrzési feladatok végrehajtására a BM OKF által adott évben kiadott ellenőrzési tervben foglaltakkal összhangban, az abban foglaltakat is figyelembe véve kell meghatározni.

Példák az ellenőrzési ciklus értelmezéséhez 1. Egy 9 veszélyes létesítményből álló felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem időszakos hatósági ellenőrzése évi 1 ellenőrzés 2 fős állománnyal történő


Iparbiztonság és tűzvédelem  Hatósági ellenőrzés

végrehajtása mellett (oly módon, hogy minden alkalommal 3 létesítmény részletekbe menő ellenőrzésére kerül sor az általános kérdések vizsgálatán túlmenően) 3 éves ellenőrzési ciklust feltételez. 2. Egy összetett biztonsági irányítási rendszert működtető (az üzemben működtetett BIR egyes elemeinek vizsgálata időigényes), 8 veszélyes létesítményből álló felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem időszakos hatósági ellenőrzése évi 1 alkalommal 2 napos ellenőrzés 2 fős állománnyal történő végrehajtása mellett (oly módon, hogy minden ellenőrzési napon 1 létesítmény és az üzemi BIR 1 tartalmi elemének részletekbe menő ellenőrzésére kerül sor az általános kérdések vizsgálatán túlmenően) 3-4 éves ellenőrzési ciklust is feltételezhet. A fentiek alapján az ellenőrző vizsgálati program tartalmazza az adott évben vizsgálandó részletes ellenőrzési szempontokat, valamint az ellenőrzési ciklusokra osztott üzemek esetében a nem az adott évben tervezett időszakos hatósági ellenőrzések főbb területeire történő utalást is, az adott üzem teljes körű ellenőrzésének igazolása érdekében. Természetesen az ellenőrzés során az ellenőrző vizsgálati programban előre lefektetett ellenőrzési szempontrendszer vizsgálatára kell törekedni, azonban a helyszínen tapasztalt egyéb területeket érintő hiányosságok és eltérések esetén a programtól történő eltérés lehetséges (adott esetben szükséges).

A hatósági vizsgálati szempontrendszer kialakítása, az ellenőrzés főbb szempontjai Az időszakos hatósági ellenőrzés minden esetben helyszíni ellenőrzés, mely során meg kell tekinteni a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti eseménysorokat kiváltó tevékenységeket és technológiákat, valamint a veszélyes anyagok/keverékek előállítását, tárolását, felhasználását, ártalmatlanítását szolgáló technológiai egységeket. Az üzemeltetőnek az ellenőrzés során bizonyítania kell, hogy a hatósághoz korábban benyújtott és a hatóság által elfogadott biztonsági dokumentációban foglaltak szerint üzemel. Így bizonyítania kell, hogy:  minden súlyos baleseti veszélyt azonosított;  az esetleges egészség- és környezetkárosító hatásokat felmérte;  megfelelő intézkedéseket tett a feltárt súlyos baleseti veszélyek kiküszöbölésére vagy mérséklésére az üzemben folytatott valamennyi tevékenységet érintően;  az azonosított veszélyek és a megelőző/kárcsökkentő intézkedések között egyértelmű kapcsolat van;  megfelelő eszközökkel rendelkezik a súlyos balesetek következményeinek csökkentésére;  mindezen intézkedések során az üzem berendezéseinek teljes élettartamát figyelembe vette. Az előzőekben foglaltakról történő meggyőződés érdekében a következő területek vizsgálata indokolt:  az üzemben történt változások felmérése, változások kezelése;  a jelen lévő veszélyes anyagok leltára és nyilvántartása;  a biztonsági dokumentációban foglaltaknak megfelelő működés;  a karbantartási rendszer működtetése;  a védelmi tervezés;  a biztonsági irányítási rendszer/irányítási rendszer elemei;  a bekövetkezett nem várt események, üzemzavarok.


A tavalyi évben a veszélyes üzemek hatósági ellenőrzéseit az igazgatóságok tervszerűen, a BM OKF által összeállított éves hatósági ellenőrzési ütemtervnek megfelelően hajtották végre, amely során 179 (86 alsó és 93 felső küszöbértékű) veszélyes anyagokkal foglalkozó – a Seveso III. irányelv hatálya alá tartozó – üzem, valamint 216 küszöbérték alatti üzem időszakos hatósági ellenőrzését végezték el. A társhatóságokkal közösen 107 supervisori ellenőrzést hajtottak végre, amelyek során komplex módon ellenőrizték az adott üzem tevékenységét. Az igazgatóságok felügyeleti tevékenységük keretében 9 esetben figyelemfelhívást adtak ki a veszélyes üzemek üzemeltetői részére, 3 alkalommal korlátozták a veszélyes üzemek tevékenységét, valamint a szabálytalanságokkal kapcsolatban 13 katasztrófavédelmi bírságolási eljárást indítottak. A 2015. évben az időszakos hatósági ellenőrzések során a hiányosságok, szabálytalanságok döntő többsége a veszélyes anyagok telephelyi nyilvántartásával, a karbantartási és technológiai normákkal, valamint az oktatás, felkészítés területével kapcsolatban került feltárásra.

Összefoglalás A Seveso II. irányelvhez képest jelentősebb változások történtek a veszélyes üzemek és létesítmények ellenőrző vizsgálataira vonatkozóan. A Seveso III. irányelv már tartalmazza az üzemek hatósági ellenőrzéseire vonatkozó nemzeti, regionális vagy helyi szintű tervek tartalmi követelményeit. Rendelkezik a nem rutinjellegű, azaz a súlyos balesetek és balesetveszélyes helyzetek, a rendkívüli események és a rendelkezések be nem tartására irányuló hatósági ellenőrzések késedelem nélküli végrehajtásáról, továbbá meghatározza a jelentős mértékű szabálytalanságok megszüntetésének vizsgálatára irányuló utóellenőrzések határidejét. Új rendelkezésként említhető még a hatósági ellenőrzéseknek a más uniós jogi aktusok alapján végrehajtott ellenőrzésekkel történő lehetőség szerinti összehangolása és egyesítése, amely iránymutatás teljesülését nagymértékben elősegíti a hazai jogi szabályozásban már szereplő supervisori ellenőrzési rendszer.

Rakományrögzítés

 Veszélyes áruk

Rakományrögzítés –

veszélyes áruk szállítása A helyes és megfelelő rakományrögzítés meghatározása komplex és bonyolult kérdéskör, amely elsősorban nem jogi, hanem műszaki megközelítésű. Szerző: Dr Sárosi György, veszélyesáru-szakértő

M

anapság a veszélyesáru-szállítási ellenőrzések egyik leggyakoribb büntetési tételeit a rakományrögzítési hiányosságok teszik ki. Számos magas büntetési tételű közigazgatási bírságot szabtak ki a hatóságok az elmúlt években. A bírósági döntések között több olyannal is találkoztunk, melyek szakmailag nem voltak megalapozottak, így születtek „igazságtalan” ítéletek is ebben a témában. A rakomány elhelyezését és rögzítését megalapozó szakértői számítások és megállapítások az irányadó nemzetközi és tudományos módszertan alapján készülnek a következők figyelembevételével: ""2014/47/EU Műszaki irányelv rakományrögzítés ellenőrzése vonatkozó részei ""EN 12195:2004 vs. EN 12195:2010 ""VDI 2700 vs. EN 12195:2010

Ezenfelül az alábbi irányadó útmutatók és szabványok vehetők figyelembe az optimális rakományrögzítés legjobb gyakorlatának megvalósítására: ""IMO/ILO/UNECE Code of Practice for Packing of Cargo Transport Units ""IRU Inernaonal Sae Load Securing Gudines for Road Transport ""Ladungsicherung –Informations System (LIS) BAM ""EN 12195-1, EN 12195-2, EN12195-3, EN12195-4, ""EN12640 ""EN12641-1, EN12641-2 ""EN12642 ""DIN 60060, DIN 70010 ""EN75410-1, EN75410-2, EN75410 ""EUMOS 40509 ""EUMOS 40511 ""VCI2700 1-9 Blatt


Veszélyes áruk  Rakományrögzítés

A korábbi ADR (2015 előtti ADR Megállapodás) 7.5.7.1 pontjában az 1) lábjegyzetében meghivatkozott Európai Bizottság „Rakományok rögzítése a közúti szállításban – Útmutató a legjobb európai gyakorlathoz” című kiadvány az alábbi két okból sem alkalmazható: 1. Ez az útmutató már elavult és az EN 12195: 2010 szabványsorozattal nincs összhangban, illetve nem elég tudományos és nem tartalmazza azokat a mértékadó számításokat, amelyek alapján a rakomány elhelyezését és rögzítését érdemben meg lehet ítélni. 2. Az ADR nem írja elő ennek az útmutatónak a kötelező használatát, tehát jogi értelemben sem kötelező. A veszélyes áruk szállításánál − tekintettel a gyakori és nagy összegű bírságokra − a rakományrögzítés ellenőrzésére vonatkozó EU-irányelvből kell kiindulni a gyakorlati megvalósítás szempontjából, így lehet csak hatékonyan olyan megfelelő megoldásokat alkalmazni, melyekkel elkerülhetőek a bírságok az ellenőrzések során. A rakomány rögzítése alapvető fontosságú a közúti közlekedés biztonsága szempontjából. A rakományt oly módon kell rögzíteni, amely biztosítja a jármű közúton történő használata közben fellépő gyorsulások hatásai elleni védelmet. A gyorsulásokból származó tömegerőket az európai szabványok alapján határértékekként kell figyelembe venni.

A különböző szabványok és egyéb előírások eltérő értékeket tartalmaznak a megfelelőségre vonatkozóan. A közúti közlekedésben a gyorsulások a hossz- és oldalgyorsulások a fékezéskor, gyorsításkor, illetve a kanyarodáskor jönnek létre. Egyebek mellett a tényleges értékeket befolyásolja a jármű, illetve a felépítmény rugózása is. Sajnos ezzel csak szakértői szinten szoktak foglalkozni, pedig nem elhanyagolható szempont. Az alapvető követelmény: A rakományrögzítésnek a jármű gyorsításából/lassításából eredő következő erőknek kell ellenállnia: ""menetirányban: a rakomány súlyának 0,8-szorosa, és ""oldalirányban: a rakomány súlyának 0,5-szöröse, és ""menetiránnyal szemben: a rakomány súlyának 0,5-szöröse, és ""általában véve meg kell akadályoznia a rakomány megdőlését vagy megbillenését. A különböző szabványok és egyéb előírások ezekre a lehetséges kiindulási alapként vehető határértékekre eltérő értékeket tartalmaznak. Ennek illusztrálására mutatjuk be Kaps, Hermann profes�szor „Ladungsicherung im Srassenverkehr – Wer kennt die Wahrheit-2011” tanulmányában található ábrát. 14 Veszélyes Anyagok 2016. július

Ábra: Különböző rakományrögzítési követelmények összehasonlítása

Látható, hogy ugyanazon feltételek mellett a különböző normák eltérő követelményszintet határoznak meg. A teljes fékezésre kiindulásként − az EN-szabvánnyal összhangban − az alábbiakból célszerű kiindulni haszongépjárműveknél: ""A KRESZ és a sebességkorlátozó berendezések figyelembevételével tehergépjármű 90 km/h maximális sebességről 0,8 g lassulással 42,9 m fékúttal számolva fékezve fellépő erőket kell figyelembe venni. ""A kanyarmenetre a KRESZ figyelembevételével 0,42 g átlagos oldalgyorsulással lehet számolni. ""A sávváltásoknál vibrációelmozdulásból származó π / 2 érték vehető figyelembe.

A megfelelés szakmai követelménye gyakorlatilag a következő: A közlekedési igénybevételekkel (fékezés, gyorsítás, sávváltás, kanyarodás, vibráció stb.) szemben a rakomány egyes darabjai csak minimális mértékben mozdulhatnak el egymáshoz, valamint a jármű falaihoz és rakfelületeihez képest, valamint a rakomány nem hagyhatja el a rakteret, illetve nem kerülhet a rakfelületen kívülre.

A Bizottság 2016/403/EU (2016. 03. 18.) rendelete és a Tanács 2014/47/EU (2014. 04. 03.) irányelvének III. számú melléklete tartalmazza a szükséges részleteket, amikre célszerű fokozottan figyelni. A rakományrögzítési hiányosságok osztályozása a hiányosság súlyossága szempontjából a következő:

A hiányosságok osztályozása A hiányosságokat az alábbi hiányossági osztályok valamelyikébe kell besorolni: Kisebb hiányosság: Kisebb hiányosság akkor áll fenn, ha a rakományt megfelelően rögzítették, de biztonsági tanácsokra lehet szükség. Komoly hiányosság: Komoly hiányosság akkor áll fenn, ha a rakományt nem rögzítették kellőképpen, ezért a rakomány vagy annak egy része jelentős mértékben elcsúszhat vagy megdőlhet. Veszélyes hiányosság: Veszélyes hiányosság akkor áll fenn, ha a rakománynak vagy a rakomány egy részének elvesztésével kapcsolatos, vagy valamilyen, közvetlenül a rakományhoz kapcsolódó kockázat közvetlenül veszélyezteti a közlekedés vagy a személyek biztonságát.

Rakományrögzítés

A bonyolult szabályok és szakértői szintű számítások nehezen kezelhetőek, ezért a rakományrögzítés gyakorlati alkalmazását ma már számos software, mobil applikáció segíti, amelyek akár a gépjárművezetők számára is könnyen elérhetőek. Tekintettel arra, hogy az áruszállítási (veszélyes áru) ellenőrzések egyik leggyakoribb büntetési tételeit a rakományrögzí tési hiányosságok teszik ki, az alábbi gyakorlati útmutatót adjuk közre, amely mindenekelőtt a járművezetőkhöz szól, hiszen

Tanácsok gépjárművezetők részére: 1) Mielőtt megrakodjuk a járművet, ellenőrizzük, hogy ép és rendeltetésszerűen használható állapotban van-e a rakfelület, a felépítmény és minden rakományrögzítő eszköz. 2) Úgy rögzítsük a rakományt, hogy ne mozduljon el, ne tudjon elgurulni, elcsúszni a rázkódás hatására, ne tudjon leesni a járműről, és ne tudjon feldőlni. 3) Döntsük el, hogy mely rögzítési módszer(ek) a legalkalmasabb(ak) a rakomány tulajdonságaitól függően (lefogó szerkezetek, támaszok, közvetlen lekötözés, leszorításos lekötözés vagy ezek kombinációja). 4) Ellenőrizzük, hogy a jármű és a rögzítő felszerelések gyártójának ajánlásai teljesülnek-e. 5) Ellenőrizzük, hogy a rakományrögzítő felszerelés megfelel-e azoknak a követelményeknek, amelyek az utazás során várhatóak. A vészfékezés, az akadály kikerüléséhez szükséges éles kanyarodás, a rossz útés időjárási viszonyok olyan körülmények, amelyek bármely utazás során nagy valószínűséggel előfordulhatnak. A rögzítő felszerelésnek ellen kell tudni állnia ezeknek a körülményeknek. 6) Minden be- és kirakodáskor és a rakomány átrendezésekor vizsgáljuk meg a rakományt, ellenőrizzük, hogy nincs-e túlterhelve, és hogy a

 Veszélyes áruk

ők szállítják fizikailag a rakományt a rendeltetési helyre, és így közvetlenül ők azok, akik ki vannak téve a veszélyeknek.

Felhívjuk a gépkocsivezetők és a témában érintettek figyelmét, hogy a veszélyes áruk rakományrögzítési kérdéseiben a HVESZ szakértői és specializált partnerei közösen és rendszeresen gyakorlati rakományrögzítési tréninget tartanak. A részletekről tájékozódjon a www.hvesz.hu oldalon.

tömegeloszlás egyenletes-e. Győződjünk meg arról, hogy a rakomány úgy van elrendezve, hogy az egész rakomány tömegközéppontja minél közelebb essen a jármű hossztengelyéhez és minél alacsonyabban legyen: a nehéz áruk alul legyenek, a könnyebbek felül. 7) Rendszeresen ellenőrizzük a rakomány rögzítését az út során, ahol csak lehetséges. Az első ellenőrzést lehetőség szerint néhány kilométernyi vezetés után egy biztonságos megállóhelyen végezzük el. Továbbá ellenőrizzük a rögzítést erős fékezés után és a vezetés során adódó más rendhagyó helyzeteket követően is. 8) Ha lehetséges, használjunk olyan eszközöket, amelyek segítik a rakományrögzítést, pl. súrlódási tényezőt növelő betéteket, közbetéteket, pántokat, sarokléceket stb. 9) Győződjünk meg arról, hogy a rögzítés nem okoz kárt a szállított áruban. 10) Vezessünk nyugodtan, azaz a sebességet a körülményeknek megfelelően válasszuk meg annak érdekében, hogy így elkerülhessük a hirtelen irányváltozást és az erős fékezést. E tanácsot követve a rakomány által kifejtett erők kismértékűek lesznek, és nem várhatók különösebben gondok.


Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem  Gépjárművek

Bontási átvételi igazolás

Előző lapszámunkban, a Veszélyes anyagok a gépjárművekben című írásunkban bemutattuk a veszélyesanyag-korlátozás és veszélyeshulladék-képződés megelőzésének kérdéseit, valamint a gyártó hulladékgazdálkodási kötelezettségeit. Most a bontási átvételi igazolásra, valamint az adatnyilvántartásra és adatszolgáltatásra vonatkozó előírásokat járjuk körül. Szerző: Markó Csaba, , hulladékgazdálkodási és környezetvédelmi szakértő

A

közúti járművek bontásának feltételeiről szóló 64/2009. (XI. 23.) KHEM rendelet (KHEM rendelet) értelmében a járművek bontásához a közlekedési hatóság által kiállított, az 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendeletben meghatározott bontási átvételi igazolás szükséges. Az igazolás egy sorszámozott, szoros számadású okmány, ami igazolja a tovább üzemeltetni nem kívánt jármű hulladékként, elbontási célból történt átadását és átvételét. A bontási át-


vételi igazolást a közlekedési hatóság – az általa üzemeltetett online informatikai rendszeren keresztül – a vele erre megbízási szerződést kötött bontó közreműködésével állítja ki. Az igazolás kiállítását megelőzően a bontónak el kell végeznie a KHEM rendelet szerinti (azonosító) vizsgálatot, amelynek során a 4. § (1) bekezdés szerinti azonosító adatokat kell megállapítania. A vizsgálat menetét a rendelet 1. számú melléklete állapítja meg.

Gépjárművek

 Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem

Ha az elvégzett vizsgálat alapján a gépjármű bontásra átvehető, a közlekedési hatóság kiállítja a rendelet 5. § (2) bekezdése szerinti bontási átvételi igazolást, és a gépjárművet (a bontó) kezelésre átveszi. Az igazolás kiállítását követően a gépjárművet hulladéknak kell tekinteni. Az igazolás kiállítása és a vizsgálat a gépjármű tulajdonosának kérelmére indul. Az igazolással kérelmezheti a tulajdonos a gépjármű forgalomból történő végleges kivonását a közlekedési igazgatási hatóságnál (a kormányablaknál), amely ez alapján gondoskodik a végleges kivonás rögzítéséről a gépjármű-nyilvántartásban.

Bontás és kezelésre előkészítés A hulladékká vált gépjármű szárazra fektetését, bontását és az abból származó bontott alkatrészek és anyagok újrahasználatra, újrahasználatra való előkészítésre, hasznosításra, ártalmatlanításra történő továbbadását kizárólag a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelet szerinti regisztrált bontó-hulladékkezelő (bontó) végezheti. A bontó olyan, veszélyeshulladék-kezelésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel bíró járműfenntartó szervezet, amely rendelkezik a közlekedési hatóság által kiállított, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szerinti bejelentési igazolással. A bontási átvételi igazolás átadása után kezdhető meg a hulladék gépjármű bontása. A telephelyen a gépjármű, majd a bontott alkatrészek tárolását úgy kell végezni, hogy az az újrahasználatra alkalmas legyen, valamint a folyadékokat tartalmazó alkatrészek ne sérüljenek. A bontás első lépcsőjeként a gépjárművet szárazra kell fektetni, eltávolítva a rendelet 2. mellékletének 3. pontja szerinti veszélyeshulladék-fajtákat. Ezt követően el kell távolítani a rendelet 2. mellékletének 4. pontjában meghatározott hasznosítható hulladékfajtákat. A 2. melléklet 6. pontjában meghatározott, eltávolított összetevőket külön megjelölve azonosíthatóvá kell tenni és elkülönítetten tárolni. A bontó telephelyének meg kell felelnie − az 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendeletben, valamint a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendeletben előírtakon túl – a rendelet 2. mellékletének 2. pontjában meghatározottaknak.

Alkatrészek újrahasználata A hulladék gépjárműből kibontott alkatrész használt alkatrészként forgalomba hozható, ha azt a bontó minőség-ellenőrzést követően használt gépjármű alkatrésszé minősítette. Ennek feltétele, hogy az alkatrészt a bontó újrahasználatra megfelelően előkészítse (azaz biztosítsa a Ht. hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó feltételeinek teljesülését, és hogy újrahasználata ne jelentsen közlekedésbiztonsági és/vagy környezetvédelmi veszélyt). A minőség-ellenőrzést szabvány alapján vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás alkalmazásával kell elvégezni. A KHEM rendelet értelmében a minőség-ellenőrzés eredménye alapján az alkatrészt színjelzéssel kell ellátni; a javí-

tás nélkül beépíthető alkatrészt kék, a javítható vagy felújítható alkatrészt piros színjelzéssel. A színjelzéssel a használt gépjármű alkatrész hulladékstátusza megszűnik. Kereskedelmi értékesítése esetén a színjelzést a számlán a szín megnevezésével fel kell tüntetni. A bontott, bevizsgált alkatrészekről a bontónak a rendelet 15. § (3) bekezdésében megadott tartalmú nyilvántartást kell vezetnie, és értékesítéskor ezt bizonylatként át kell adnia a vevőnek.

Kezelés A gyártó az átvevő-kezelő hálózaton keresztül teljesítheti a kezelési kötelezettségeket is. Így a kezelést is végezheti a gyártó saját maga, vagy szerződés alapján teljesítheti a bontónál közvetlenül vagy a forgalmazón keresztül. Az átvett hulladék gépjárművek kezelését úgy kell végezni, hogy ""az 1980. január 1. előtt gyártott gépjárművek esetén az összes hulladékká vált gépjármű – az átlagos gépjárműtömeget alapul véve – újrahasználatának és hasznosításának együttes aránya legalább az évi 75%‑ot, az anyagában hasznosítás (újrahasználat, illetve újrahasználatra előkészítés, újrafeldolgozás és visszanyerés) aránya legalább az évi 70%-ot elérje; ""2006. január 1-től ugyanezen arányoknak az összes hulladékká vált gépjárműre átlagosan el kellett érnie az évi 85, illetőleg 80%-ot; ""2015. január 1-től pedig évi 95, illetőleg 85%-ot kell teljesíteni. A két teljesítési arány közötti különbséget (jelenleg 10%-ot) lényegében energetikai hasznosítással kell teljesíteni. A kezelőknek (a bontót is beleértve) 2017. január 1-ig környezetközpontú irányítási rendszert vagy környezetvédelmi vezetési rendszert kell bevezetniük. 2016. július Veszélyes Anyagok 17

Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem  Gépjárművek

Az átvételi, gyűjtési és a kezelési kötelezettség átruházása A gépjárművek átvételét a gyártó szerződés alapján átruházhatja az átvevő- és kezelőhálózatába tartozó forgalmazóra és/vagy bontóra, a kezelést pedig a bontóra. A gyártó (illetőleg a gyártók közösen) kötelezettségei átvállalására és teljesítésére közvetítő szervezetet is létrehozhat vagy bízhat meg. Az átruházásról megkötött megállapodások hiteles másolatát jóváhagyásra meg kell küldenie az OKTF-nek. Közvetítő szervezet megbízása esetén a közvetítő szervezetnek kell átvevő- és kezelőhálózattal rendelkeznie.

""az átvételt, illetve a kezelést szerződés alapján végző forgalmazók, bontók, illetve a szárazra fektetés és a bontás során kinyert hulladék további kezelését végző hulladékkezelők nevét és címét, ""az alapító okirat másolatát és az üzletszabályzat tervezetét, ideértve az általános szerződési feltételeket is, ""a következők igazolását: ==a kötelezettségek (beleértve az adatszolgáltatást is) teljesítésére való alkalmasság, ==a szolgáltatásokat bárki igénybe veheti, ==legalább 10 millió Ft alaptőke. Az OKTF a bejelentés alapján a közvetítő szervezetet nyilvántartásba veszi. Az adatokban bekövetkezett változásokat 15 napon belül be kell jelenteni az OKTF-nek.

Adatnyilvántartás és adatszolgáltatás

Bejelentés és nyilvántartásba vétel A gyártó az átvevő- és kezelőhálózat kialakítását köteles az OKTF részére a rendelet 1. mellékletében meghatározott adatok megadásával bejelenteni. A bejelentéshez mellékelni kell ""az átvevő- és kezelőhálózatba tartozó átvételi helyek címét és üzemeltetőjük nevét, ""az átvétel feltételeit (a legalább ingyenes átvételt és – ha van – az átvétel helyén történő kezelést), ""az átvételt, illetve a kezelést szerződés alapján végző forgalmazók, bontók, illetve a szárazra fektetés és a bontás során kinyert hulladék további kezelését végző hulladékkezelők nevét és címét. A bejelentést a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (Kvt.) adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó előírásai szerint kell megtenni, azaz az Általános Nyomtatványkitöltő Programmal (ÁNYK) az Ügyfélkapun keresztül, az Országos Környezetvédelmi Rendszer (OKIR) elektronikus hulladékgazdálkodási információrendszerében (E-HIR) található HGK-NY-főlap és HGK-NY-1 lap kitöltésével. A mellékelendő dokumentumokat elektronikusan kell csatolni. Az OKTF a bejelentés alapján a gyártót nyilvántartásba veszi. A megállapodások módosítását, az átvevő- és kezelőhálózat működtetésében bekövetkezett változásokat 8 napon belül be kell jelenteni az OKTF-nek. Közvetítő szervezet megbízása esetén a rendelet 1. melléklet szerinti bejelentést a közvetítő szervezetnek kell – papíron – megtennie. A bejelentéshez csatolni kell ""a közvetítő szervezet tagjainak azonosító adatait (név, telephely, székhely, cégjegyzékszám), 18 Veszélyes Anyagok 2016. július

A gyártónak, a forgalmazónak és a bontónak a telephelyén átvett gépjárműnek a hulladékká vált gépjárművekre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatairól a telephelyen naprakész nyilvántartást kell vezetnie. A bontónak a rendelet 15. § (3) bekezdésében megadott tartalmú naprakész nyilvántartást kell vezetnie az újrahasználatra előkészített használt alkatrészekről is. A nyilvántartásnak az értékesítéskor a vevőnek átadandó bizonylattal azonos tartalmúnak kell lennie. A nyilvántartás alapján a gyártónak a tárgyévet követő március 1-ig az OKTF részére a rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal adatot kell szolgáltatnia a gépjárművek, illetve a hulladék gépjárművek átvételéről, bontásáról és további kezelésre történő átadásáról. Ha a gyártó kötelezettségeit közvetítő szervezetre ruházta át, akkor ugyanezen információkról a közvetítő szervezetnek kell adatot szolgáltatnia. A bontónak a rendelet 4. melléklete szerinti tartalommal kell a tárgyévet követő március 1-ig adatot szolgáltatnia a hulladékká vált gépjárművek átvételéről, bontásáról és további kezelésre történő átadásáról. Az adatokat közvetlenül kell megadnia "" a gyártó részére, ha a gyártó kötelezettségeit nem ruházta át közvetítő szervezetre, "" a közvetítő szervezet részére, ha a gyártó a kötelezettségeit közvetítő szervezetre ruházta át, és a bontó – mint az átvevő- és kezelőhálózat tagja – a közvetítő szervezettel szerződést kötött, "" az OKTF részére egyéb esetekben. Az adatszolgáltatásban a telephelyek adatait összesítve kell megadni. Az OKTF részére küldendő adatszolgáltatás a Kvt. adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó előírásai szerint teljesítendő, azaz az Általános Nyomtatványkitöltő Programmal (ÁNYK) az Ügyfélkapun keresztül, az Országos Környezetvédelmi Rendszer (OKIR) elektronikus hulladékgazdálkodási információrendszerében (E-HIR) található HGK-GY-főlap és HGK-GY-1, HGK-GY-2, HGK-GY-3, HGK-GY-4, HGK-GY-5 lapok, illetve a HGK-B-főlap és a HGK-B-1, HGK-B-2, l HGK-B-3, HGK-B-4 lapok kitöltésével.

REACH szerinti engedélyezés

 Tovább

Az anyagok felhasználásának

REACH szerinti

engedélyezése

A REACH az Európai Unió valamennyi tagállamában egységesen, közvetlenül alkalmazandó közösségi jogszabály, aminek az előírásait az összes vegyi anyag gyártása, forgalomba hozatala vagy felhasználása esetén alkalmazni kell. A rendelet által előírt regisztráció minden gyártóra és importőrre nézve kötelező érvényű. Szerző: Dr. Deim Szilvia, az Országos Közegészségügyi Központ főigazgató-helyettese

Az engedélyezés célja, lényege A REACH rendelet1 VII. címe szabályozza a jogszabály által bevezetett új kockázatkezelési intézkedést, az engedélyezést. Az engedélyezés célja, hogy a különös aggodalomra okot adó anyagokból eredő kockázatokat megfelelően ellenőrizzük, illetve lehetőség szerint ezen anyagokat biztonságosabb alternatívákkal vagy technológiákkal helyettesítsük, mindezt a belső piac megfelelő működésének fenntartása mellett. Az engedélyezés lényege szerint a REACH rendelet XIV. mellékletébe felvett anyagokat a gyártók, importálók és továbbfelhasználók nem hozhatják más általi felhasználás céljából forgalomba, de saját maguk sem használhatják fel, kivéve persze, ha az adott felhasználásra érvényes engedéllyel rendelkeznek, vagy valamilyen mentesség érvényesül az engedélyezés alól. Természetesen logikus, hogy egy engedélyköteles anyagot csak érvényes engedéllyel lehet birtokolni, felhasználni – azonban ahogyan az talán már a fentiekből is sejthető, a szabályozás ennél sokkal komplexebb. Nézzük tehát pontról pontra először azt, hogy mikor kell engedély.

Mikor kell engedély? Hangsúlyozni kell azt is, hogy egy adott engedély mindig egy adott felhasználásra vagy felhasználásokra vonatkozik. Ha egy anyag rajta van az engedélyköteles anyagok listáján és lejárt az a dátum, ameddig engedély nélkül lehetett az anyagot felhasználni (lejárati dátum vagy angolul Sunset 1

date), akkor az anyag forgalomba hozatala vagy felhasználása csak engedély birtokában végezhető. Ez alól a következő esetek élveznek kivételt: a) Az anyagot olyan célra kívánják felhasználni, amely mentességet élvez. Ilyenek a REACH 2. cikk (5) és (8) bekezdésében meghatározott kivételek, mint pl. a gyógyszerek és állatgyógyászati szerek, az élelmiszerekben és takarmányokban történő felhasználás, valamint a telephelyen elkülönített és a szállított elkülönített intermedier-felhasználás. Ilyen továbbá a tudományos kutatás és fejlesztés céljából történő felhasználás, és az eljárásban történt mérlegelés alapján ilyen lehet a termék- és folyamatorientált kutatás és fejlesztés, valamint ha az adott anyag felhasználására, az emberi egészség és a környezet védelmét szolgáló ún. minimumkövetelményeket meghatározó különös közösségi jogszabály alapján a kockázatokat megfelelően ellenőrzik. Ez utóbbi mentesség értelmezésénél ki kell emelni, hogy általános kockázatkezelési előírások nem elegendőek, azoknak célzottan a konkrét anyagra kell vonatkozniuk és arra is figyelni kell, hogy pl. az anyag fizikai tulajdonságai mennyire befolyásolhatják a kockázatokat. A mentességet pl. az anyagra vonatkozó kötelező munkahelyi határértékek megalapozhatják, de az általános munkavédelmi előírások nem. A mentesség – a REACH szerinti általános mentességeket kivéve – a XIV. mellékletben feltüntetésre kerül, az tehát nem az érintett cégek mérlegelésére van bízva.

z Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelet (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korA látozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről


Tovább  REACH szerinti engedélyezés

b) A lejárati dátum előtt 18 hónappal benyújtásra került az engedélykérelem, de az még nem került elbírálásra. Ilyenkor a határozat meghozataláig tovább folytatható az a felhasználás, amelyre a kérelmet benyújtották. c) Az anyag forgalomba hozója mentesül, ha az ő közvetlen továbbfelhasználójának engedélyezték az adott felhasználást. (Azaz praktikusan az engedélykérelmes közvetlen beszállítója mentesülhet, ha az adott felhasználást az engedélykérelem lefedte.) Ez a gyakorlatban leginkább úgy nyilvánul meg, hogy a gyártó (importőr) első vevője nyújtja be az engedélykérelmet és így a gyártó (importőr) mentesül. d) Végül, de nem utolsósorban, az egyazon szállítói láncban korábbi szereplő által benyújtott, ugyanazon felhasználásra vonatkozó engedélykérelem alapján mentesülhetnek a továbbfelhasználók. Azaz, ha ők is ugyanarra használják fel az anyagot, akkor nekik nem kell engedély. A fentiekből látszik, hogy ha a XIV. melléklet nem azonosít be mentesülő felhasználásokat, akkor szinte minden felhasználás tekintetében engedélykérelmet kell benyújtani. Az engedélykérelmet pedig célszerűen a gyártót követő első továbbfelhasználónak érdemes beadnia, mivel az ő engedélye a beszállítójára és továbbfelhasználóira is kiterjed. Megint csak ki kell emelni, hogy az ugyanazon anyag, ugyanazon felhasználására, de másik szállítói láncban kiadott engedély nem mentesít!


Azt is hangsúlyozni kell, hogy a regisztrációval ellentétben mennyiségi korlát nélkül vonatkozik az anyagokra, azaz már pár gramm engedélyköteles anyag felhasználása is engedélyhez kötött!

Az engedélyköteles anyagok kiválasztása Az engedélyköteles anyagok listáját a REACH XIV. melléklete tartalmazza, a lista pedig folyamatosan bővül, ahogyan újabb és újabb anyagok kerülnek beazonosításra, mint különös aggodalomra okot adó anyagok (angolul: substances of very high concern, és ebből erednek a magyarul is bevett rövidítések: SVHC-k vagy SVHC-anyagok). SVHC-anyagok lehetnek a rákkeltő, a mutagén, a reprotoxikus, a perzisztens, bioakkumulatív és toxikus (ún. PBT), a nagy perzisztens és nagyon bioakkumulatív (ún. vPvB) anyagok, vagy az ezekhez hasonló aggodalomra okot adó anyagok, mint pl. az endokrin rendszert károsító vagy a légzőszervi szenzibilizáló anyagok. Az SVHC-ként történő azonosítás folyamatában az első lépés egy tudományos érveket összegező részletes dosszié benyújtása. Ennek útján a tagállamok és az Európai Vegyianyag-ügynökség (European Chemicals Agency, ECHA) tehet javaslatot egy anyag SVHC-ként történő azonosítására. A dossziét ezek után az ECHA közzéteszi a nyilvánosság (ún. nyilvános konzultációt folytat) és a tagállamok számára is észrevételezés céljából. Amennyiben észrevétel érkezik (a gyakorlatban még nem volt olyan anyag, amelyre a nyilvános konzultáció során ne érkezett volna észrevétel), a javaslatot az észrevételek figyelembevételével a tagállami képviselőkből álló tagállami bizottság vizsgálja. Ki kell emelni, hogy az anyagok SVHC-ként történő azonosításakor szigorúan az anyag lényegi tulajdonságait nézik, szociális-gazdasági érveket az eljárás ezen fázisában nem vesz figyelembe az ECHA. A tagállami bizottság egyhangú döntéssel veheti fel az anyagot az SVHC-anyagok listájára, az ún. Jelöltlistára. Amennyiben nem születik egyhangú döntés, úgy az Európai Bizottság döntéshozó testülete, a szintén a tagállamok képviselőiből álló komitológiai bizottság dönt a kérdésben, itt már az Unió döntéshozatali szabályainak megfelelő többségi döntéssel. Az anyagok Jelöltlistára történő felvétele folyamatos, a rendelkezésre álló információk alapján újabb és újabb anyagok kerülnek felvételre2. Az aktuális jelöltlista az ECHA honlapján elérhető3. A Jelöltlistára került anyagok közül ECHA tesz javaslatot arra, hogy mely anyagok és milyen határidőkkel és esetleg kivételekkel kerüljenek fel a XIV. mellékletbe. Mivel a REACH értelmében idővel valamennyi anyag felkerül a mellékletbe, a javasolt anyagok priorizálásra kerülnek ebben az eljárásban. A priorizálás szempontjai a PBT- és vPvB-tulajdonság, a széles körben történő felhasználás és a nagy mennyiség. A javaslatot ECHA ebben az esetben is nyilvános konzultációra bocsátja, illetve a feltételek fennállásáról a tagállami bizottság is véleményt fogad el. Az így kialakult ajánlást ECHA az Európai Bizottság elé terjeszti, amely a fentebb már hivatkozott komitológiai bizottságban hoz döntést arról, hogy

2

A cikk írásának időpontjában 169 anyag van a Jelöltlistán.

3

Az aktuális jelöltlista az ECHA honlapján érhető el.

REACH szerinti engedélyezés

mely anyagok és milyen határidővel és esetleg milyen felhasználási kivételekkel kerüljenek a mellékletbe. ECHA legalább kétévente köteles, de jellemzően évente terjeszt elő új anyagokat felvételre. Jelenleg 31 anyag engedélyköteles. Természetesen felmerül a kérdés, hogy miért van szükség a kétlépcsős eljárásra. Egyrészt tudni kell, hogy az anyag SVHC‑ként történő beazonosításához már kapcsolódnak bizonyos kockázatkezelési kötelezettségek, ezért egészségügyi és környezetvédelmi szempontból célszerű, valamint politikai célkitűzés is, hogy valamennyi SVHC-anyag mielőbb beazonosításra kerüljön. Másrészt viszont az engedélyezési eljárás fokozott terhet ró az iparra és a hatóságokra is, ezért figyelembe kell venni ezek teherbíró képességeit is. Arra is figyelemmel kell lenni, hogy az engedélyezés fő célja a veszélyes anyagok biztonságosabbakkal történő helyettesítése, ami azonban csak megfelelő felkészülés és tudományos-technikai ismeretek, valamint adott esetben költséges fejlesztések mellett valósítható meg. Ez megfelelő felkészülés és előkészítés nélkül nem lehetséges. Bár a fenti eljárás megértése fontos az ipar szereplőinek is, azonban eddig a pontig, azaz, az anyagok XIV. mellékletre történő felvételéig, elsősorban a hatóság lépéseire kerül sor.

 Tovább

Nem véletlenül került azonban az eljárásba beépítésre a nyilvános konzultáció, amely lehetőséget ad arra, hogy az ipari szereplők, de akár civil szervezetek vagy tudósok is véleményt nyilvánítsanak és főként, hogy a rendelkezésükre álló tudományos és szakmai információkat idejében becsatornázzák az eljárásba. Ez természetesen azért fontos, mert sok esetben az ipar sok olyan belső vizsgálattal és részletes információkkal rendelkezik, amelyek hasznosak vagy éppen döntőek lehetnek az anyag tulajdonságainak vagy éppen a széles körű felhasználás megítélésében.

Az engedélykérelem A feladatok sora az ipar számára persze igazából akkor kezdődik, ha megtudják, hogy az általuk gyártott vagy felhasznált anyag felkerült a XIV. mellékletbe. Ilyenkor legelőször is tájékozódni érdemes a beszállítóink, továbbfelhasználóink szándékairól és stratégiai döntést kell hozni: kívánják-e, szükséges-e a jövőben is felhasználni az anyagot. Tudni kell, hogy az engedélyezés költséges eljárás és nem csak az ECHA felé fizetendő eljárási díjak tekintetében. Az eljárási díjakat a 340/2008/EK rendelet, azaz a „Díjrendelet” pontosan meghatározza. A díj a kérelmező cég méretétől, az ugyanazon cég által kérelmezett anyagok számától, a kérelmezők számától és a kérelmezett felhasználások számától is függ. 2016. július Veszélyes Anyagok 21

Tovább  REACH szerinti engedélyezés

Egy nagyvállalat esetén az alapdíj 50 ezer euró, míg egy kisvállalat esetén 25 ezer euró. De az eddigi tapasztalatok alapján a kérelem elkészítésének adminisztratív és anyagi terhe lényegesen jelentősebb, több százezer euróra is rúghat, a kérelem elkészítése pedig jelentős szakmai feladat. Jó hír, hogy az érintett cégek itt is együttműködhetnek, ami természetesen könnyebbséget jelent, azonban az ECHA ezt nem minden esetben ajánlja, mivel a technikai dokumentáció komplexitása miatt elképzelhető, hogy nem ez a legcélravezetőbb megoldás. Sok dokumentáció ráadásul kifejezetten cégspecifikus. Az engedélykérelem egyik legfajsúlyosabb része a biztonságos anyaggal, technológiával történő helyettesítésre vonatkozó elemzés és helyettesítési terv elkészítése. Az alternatívák elemzésénél részletesen be kell mutatni, hogy az adott cég viszonylatában milyen helyettesítő alternatívák lehetségesek, ezeknek milyen kockázatai vannak, elemezni kell az alternatívák műszaki-gazdasági megvalósíthatóságát és be kell mutatni, hogy eddig a cég milyen kutatásokat végzett az alternatívák beazonosítása érdekében. Ha az elemzés azt mutatja, hogy rendelkezésre állnak alternatívák, akkor egy helyettesítési tervet is készíteni kell, megfelelő ütemezéssel.

Bár ma már számos tanácsadó cég van, főleg külföldön, kifejezetten a REACH-csel kapcsolatos tanácsadásra, feladatellátásra szakosodott ECHA is jelentős segítséget nyújthat a kérelem előkészítéséhez. Az ECHA honlapján megtalálható nagyon részletes „Kérdések és válaszok” összeállításon túl közvetlen segítséget is kaphatnak a cégek. Ez utóbbi értelmében lehetőség van a benyújtás előtt legalább 8 hónappal ECHA-t értesíteni a kérelmezési szándékról és konzultálni velük, feltenni az engedélyezéssel kapcsolatos kérdéseket, amelyekre a lehetőségekhez képest válaszolnak4.

Az engedélykérelem elbírálása A kérelem elbírálását a REACH részben szakmai, részben szakpolitikai alapokra helyezte. Ennek értelmében a benyújtott kérelem alapján nyilvános konzultációt hirdet, amely elsősorban a helyettesítési lehetőségekre irányul. Ezután a kérelmeket ECHA két független, tudományos bizottsága vizsgálja: a kockázatelemzési bizottság (Committee for Risk Assessment, RAC) és a társadalmi-gazdasági elemző bizottság (Committe for Socio-economic Analysis, SEAC). A RAC feladata annak vizsgálata, hogy az anyag belső tulajdonságaiból származó, a kérelmezett használat során fellépő, az emberi egészséget és környezetet veszélyeztető kockázatok megfelelően kontrolláltak-e az engedély megadása esetén. A SEAC feladata 22 Veszélyes Anyagok 2016. július

megvizsgálni, hogy az anyag kérelmezett használatával járó társadalmi-gazdasági előnyök jelentősebbek-e, mint a használat jelentette kockázatok, valamint hogy van-e megfelelő helyettesítő anyag vagy technológia. Az eljárásokban a kérelmező is részt vehet oly módon, hogy a két bizottság által készített véleménytervezettel kapcsolatban állást foglalhat. Ezt − adott esetben − a bizottságok a végleges vélemény kialakításánál figyelembe veszik. Ezt követően a vélemények megküldésre kerülnek az Európai Bizottságnak, ahol a már korábban is említett, a tagállamok képviselőiből álló komitológiai bizottság keretében kerül sor az engedély megadására.

Az engedély megadása után… Az engedély, amely támogató RAC- és SEAC-vélemény esetén eddig gyakorlatilag mindig megadásra került, az engedélyeseken kívül tartalmazza az engedélyezett felhasználásokat, de feltételhez is kötheti az engedélyt. Ilyen lehet például az adott időközönként történő információszolgáltatás, monitorozásra kötelezés, de valamilyen kockázatkezelési intézkedés meghozatala, betartása is. Az engedély számát az anyag,

de az anyagot tartalmazó keverék címkéjén is fel kell tüntetni. Az engedélyek mindig meghatározott időre szólnak, amely letelte után, de a helyettesítéssel kapcsolatos új információ felmerülése esetén azt megelőzően is az engedélyt felül kell vizsgálni. Fontos tudni azt is, hogy azoknak a továbbfelhasználóknak, akik a szállítói lánc korábbi szereplője általi engedély alapján kívánják továbbra is használni az anyagot, az engedély megadásától számított első szállítást követő 3 hónapon belül tájékoztatniuk kell erről az ECHA-t. Az engedély az engedélyes székhelye szerinti hatóságnak is megküldésre kerül, amennyiben ezt a nemzeti hatóság kéri, továbbá az ECHA tájékoztatja a szállítói lánc engedélye alapján az anyagot használó továbbfelhasználókról is a nemzeti hatóságokat, így előmozdítva az engedélyben foglalt feltételek és a REACH rendelet teljesítésének ellenőrzését. A tagállamok ellenőrző hatóságai készülnek az engedélyezéssel kapcsolatos előírások betartásának ellenőrzésére, jelenleg zajlik a második uniós szintű engedélyezési pilot projekt. A kérelmezés menetéről bővebb leírás az ECHA honlapján található, illetve innen indítható is a kezdeményezés.

4

Fókuszban a veszélyes anyagok

 Beszámoló

Beszámoló a

Fókuszban a veszélyes anyagok logisztikája és a kockázatértékelés

című tréningről

A

Fórum Média Kiadó és a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) SCM Tréning Központja – folytatva korábban megkezdett együttműködését – először rendezte meg a Fókuszban a veszélyes anyagok logisztikája és a kockázatértékelés című 3 napos tréningjét. Ahogy az a címből is kiderül, a tréning elsődleges célja a veszélyes anyagokkal dolgozó szakemberek ismereteinek bővítése volt, ezúttal elsősorban a logisztika oldaláról megközelítve a témát. Az első – tantermi – napon a hallgatók elméleti előadásokon vettek részt. Kifejezett célunk volt a téma teljes körű ismertetése, az előadásokat pedig ennek megfelelően állítottuk össze. A veszélyes anyagokra vonatkozó előírásokról, a REACH és a CLP rendeletekben foglaltakról, valamint az ezzel járó kötelezettségekről Dr. Deim Szilvia, az Országos Közegész ségügyi Központ Kémiai Biztonsági Igazgatóságának vezetője, valamint Dr. Kiss Zsuzsanna, az Országos Közegészségügyi Központ Kémiai Biztonsági Igazgatóságának CLP Kompetens Hatóság és Tájékoztatási Szolgálatának osztályvezetője tartottak részletekbe menő ismertetést. A további előadások során a résztvevők Dr. Bánné Koncz Zsuzsa igazságügyi munkavédelmi szakértő tolmácsolásában megismerhették a veszélyes anyagokkal kapcsolatos munkavédelmi ismereteket, Markó Csaba hulladékgazdálkodási szakértő a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos teendőkről tájékoztatta a hallgatóságot, Negyeliczky János veszélyesáru-szállítási biztonsági tanácsadó pedig a szállítással, rakodással és tárolással kapcsolatos rendelkezésekről beszélt. A második napon a raktárlátogatás keretein belül Gyálra látogattunk, ahol az ADR Logistics veszélyes áru raktárának megtekintésére nyílt lehetőség. A résztvevők két csoportban tekinthették meg a kifejezetten erre a területre specia

lizálódott, 18.000 m2 nagyságú raktárt, mely Közép-Európa legmodernebb ilyen jellegű építménye. Az ADR Logistics robbanásbiztos kivitelezésű, automata tűzjelző- és argongázos oltóberendezéssel, kármentő medencékkel felszerelt létesítmény, mely így remek példaként szolgált az első napon hallottak gyakorlatba való átültetésére. Az utolsó napon az előzőleg elhangzottak összegzéseként a gyakorlaté volt a főszerep. Kiváló szakemberek segítségével a résztvevők olyan példákat oldottak meg, melyekkel a hétköznapokban is találkozhatnak, és bár lehetséges, hogy az adott feladatért nem ők a felelősek, mégis átlátják, hogyan zajlik a folyamat. Dr. Kiss Zsuzsanna a különböző keverékek osztályozásával és a címkék elkészítésével kapcsolatos feladatokat hozott, míg Dr. Bánné Koncz Zsuzsa a veszélyes anyagok esetén szükséges munkavédelmi kockázatértékeléssel, valamint a biztonsági adatlapok alkalmazásával ismertette meg a hallgatókat. A sikerre való tekintettel a Fórum Média Kiadó és az SCM Tréning Központ a jövőben mindenképp szeretné megismételni a képzést. Amennyiben felkeltettük az érdeklődését, kérjük, tájékozódjon honlapunkon (www.forum-akademia.hu) a lehetséges időpontokról. 2016. július Veszélyes Anyagok 23

Tisztelt Szakember! A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) SCM Tréning Központja és a Fórum Média Kiadó Kft. együttműködésében ismét megrendezésre kerül az egyedülálló, veszélyes anyagokkal kapcsolatos minden fontos témakört érintő tréning, amely átfogó ismeretet nyújt a veszélyes anyagokkal dolgozó és logisztikai szakembereknek is.

Fókuszban a veszélyes anyagok logisztikája Veszélyes anyagok raktározása és szállítása, kémiai biztonság, veszélyes hulladékok kezelése, vállalatlátogatás – gyakorlati tréning veszélyes anyagokkal foglalkozó szakemberek számára Előadók (felkérés alatt):

dr. Deim Szilvia | dr. Kiss Zsuzsanna | Csepregi István | Negyeliczky János Időpont:

3 napos képzésünk várható időpontja: október vége Ár:

140.000 Ft + áfa CH, CLP) A E (R g á s n o t iz b ározás, i t k a r , s á d ► Kémia o k a (r logisztikája k o g a y n a s e ly é z , ADN) ► Ves ID R , R D A – a s á ít ll k szá veszélyes anyago zdálkodás árában. t k a r li á y ► Hulladékga g . ft K s ADR Logistic z a s á t a g o t lá r á t k ► Ra dnivalók u t i t la r o k a y g s é i ► Elmélet

Részletekért látogasson el a www.forumakademia.hu weboldalra!

Változások a veszélyes üzemek hatósági ellenőrzésében Az anyagok felhasználásának REACH szerinti engedélyezése

Recommend Documents