Új szerződés – új szerep a régiók és a helyi önkormányzatok számára
A regionális és helyi képviselők európai uniós közgyűlése
1 A Régiók Bizottsága napjainkban: formálódó szerep „A régiók, városok és települések európai nagykövetei vagyunk, és hangot adunk véleményüknek az európai vitában. Közvetlen párbeszédet folytatunk polgártársainkkal Európa eredményeiről és a jövőbeli kihívásokról, továbbá segítünk megmagyarázni, érthetővé tenni a közösségi politikák alkalmazását és területi hatását.” Az RB küldetési nyilatkozata
1994. évi létrehozása óta a Régiók Bizottsága – a regionális és helyi képviselők európai uniós közgyűlése – azon munkálkodik, hogy Európát demokratikusabbá, átláthatóbbá és befogadóbbá tegye. Az RB mindenek felett álló célja mindig is az volt, hogy hozzájáruljon egy olyan Európai Unió kialakításához, amely kapcsolatban van az európai polgárokkal és élvezi azok támogatását. A 2009. december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés jelentős lépés abba az irányba, hogy Európa minden táján az összes kormányzati szint együttműködjön egymással. A Szerződéstől azt várjuk, hogy megerősítse azt az elvet, miszerint a döntéseket az általuk érintett polgárokhoz legközelebbi szinten kell meghozni – ezt nevezi az EU szubszidiaritásnak. A Szerződés – most először – kifejezetten elismeri a regionális és helyi önkormányzás elvét az uniós tagállamokban, illetve növeli a helyi és regionális szint jelentőségét a szubszidiaritási elvben. Biztosítja ezenkívül, hogy az új uniós jogszabályok létrehozásának első lépéseként alaposan megvizsgálják a javaslatok helyi és regionális szintű hatásait, a Régiók Bizottságát pedig többlethatáskörrel ruházza fel annak érdekében, hogy a jogszabálytervezetet a jogszabályalkotás folyamatának minden szakaszában nyomon követhesse. A Szerződés a regionális és helyi képviselők európai uniós közgyűlését további politikai és jogi eszközökkel látja el. A különböző szintű önkormányzatoknak Európa-szerte a korábbinál sokkal nagyobb mértékben kell együttműködniük. A Régiók Bizottsága elébe megy ezeknek az új változásoknak, és kész arra, hogy tovább erősítse a helyi és regionális önkormányzatokat. Ez a kiadvány bemutatja, hogy milyen főbb változásokkal jár a Lisszaboni Szerződés a Régiók Bizottsága és partnerei számára.
Az Európai Unió megerősíti regionális és helyi dimenzióját – Területi kohézió • Európa kifejezetten tiszteletben tartja a regionális és helyi önkormányzás elvét. • A szubszidiaritás elvének immár négy szintje van: az EU-nak nem csupán a nemzeti, hanem a regionális és a helyi szintű hatásköröket is tiszteletben kell tartania. • A „területi kohézió” – a gazdasági és társadalmi fejlődés összehangolása – az EU alapvető célkitűzésévé válik. • Az Európai Bizottságnak széles körű konzultációt kell folytatnia, és figyelembe kell vennie a regionális és a helyi dimenziót azelőtt, hogy új jogszabályokra tenne javaslatot. • Elemezni kell és minimálisra kell csökkenteni az új uniós jogszabályok által a regionális és a helyi szintet sújtó – pénzügyi és adminisztratív – terheket. • A nemzeti és a regionális parlamentek egy korai előrejelző rendszernek köszönhetően fokozott ellenőrzési jogkörrel rendelkeznek az uniós jogszabályok fölött.
2
Milyen változásokat jelent a Lisszaboni Szerződés a Régiók Bizottsága számára? • Annak érdekében, hogy összhangban legyen az Európai Parlament hivatali időszakával, az RB mandátumát négyről öt évre növeli. Az elnök és az Elnökség két és fél évre kap megbízatást. • Az RB immár az egész jogalkotási folyamatban részt vesz, minthogy a vele való konzultáció nemcsak az Európai Bizottság és a Miniszterek Tanácsa, hanem az Európai Parlament számára is kötelező. • Az RB-nek joga van keresetet indítani az Európai Bíróságnál hatáskörei védelme érdekében, illetve olyan uniós jogszabályok megsemmisítése céljából, amelyek a regionális és helyi hatáskörök figyelmen kívül hagyásával sértik a szubszidiaritás elvét.
2 Új felelősségi körök az uniós jogalkotási folyamatban A Lisszaboni Szerződés módosítja a Régiók Bizottsága és a többi EU-intézmény kapcsolatát. Az RB számára fokozott jelenlétet biztosít az uniós jogszabályalkotás folyamatának minden szakaszában: a regionális és helyi önkormányzatokat érintő jogszabályok előkészítésében, módosításában és nyomon követésében egyaránt. Ezáltal a polgárokhoz legközelebb eső kormányzati szintek nagyobb mértékben járulhatnak hozzá az uniós politikákhoz, és fokozódik a lakosság részvétele az európai integrációban. Immár az uniós jogalkotásban döntéshozói szerepet betöltő mindhárom intézmény – az Európai Parlament, az Európai Bizottság és a Tanács – köteles konzultálni a Régiók Bizottságával olyankor, amikor regionális hatással bíró területen alkot jogszabályt. Az RB számos új politikaterületen – például az energia és az éghajlatváltozás területén is – véleményt alkot majd. Az „általános érdekű szolgáltatásokkal” – azaz a szociális, az infrastruktúrához kapcsolódó és a közszolgáltatásokkal –, valamint azzal, hogy ezek milyen jelentőséggel bírnak a helyi és regionális önkormányzatok számára, egy a Szerződéshez csatolt jegyzőkönyv foglalkozik. Az RB ezenkívül jogi eszközökkel is rendelkezik ahhoz, hogy az Európai Bíróság előtt védje meg a konzultációhoz való jogát. Előjogai védelméért kiállhat olyan esetekben, amikor úgy véli, hogy azokat más uniós intézmények nem tartották tiszteletben, a regionális és helyi hatáskörök sérelme miatt pedig megtámadhatja a szubszidiaritás elvének meg nem felelő uniós jogszabályokat.
Miként védelmezi a Régiók Bizottsága a helyi és regionális érdekeket uniós szinten? Az RB konzultációkat szervez a helyi és regionális önkormányzatokkal; az RB együttműködik az Európai Bizottsággal a hatáselemzés kidolgozásában (RB/EB együttműködési megállapodás).
A jogalkotást megelőző szakaszban az Európai Bizottság értékeli a szakpolitikai lehetőségeket, és előkészíti a jogalkotási javaslatot.
Az Európai Bizottság elfogadja a jogalkotási javaslatot, és kötelező jelleggel konzultál az RB-vel.
Nyolc héten belül: az RB együttműködik a nemzeti és a regionális parlamentekkel annak megvizsgálása érdekében, hogy a javaslat megfelel-e a szubszidiaritási elvnek („korai előrejelző rendszer”).
Az RB együttműködik a helyi és regionális önkormányzatokat képviselő szövetségekkel és a szubszidiaritásfigyelő hálózattal annak érdekében, hogy beépítse szempontjaikat, majd pedig elfogadja a jogalkotási javaslatról szóló véleményét.
Amennyiben az elfogadott uniós jogszabály továbbra sem felel meg a szubszidiaritás elvének, az RB jogsértési eljárást indít az Európai Bíróságnál. Amennyiben a jogalkotási javaslatot más EUAz Európai Parlament intézmények jelentős és a Tanács elfogadja az mértékben módosítják: uniós jogszabályt.
Az EU-intézmények megkezdik a jogalkotási javaslat megvitatását. Az Európai Parlament és a Tanács köteles konzultálni az RB-vel.
A konzultáció kötelező minden, a gazdasági, a társadalmi és a területi kohézió, a transzeurópai közlekedési hálózatok, a közlekedés, a távközlés és az energia, a közegészségügy, az oktatás és az ifjúságügy, a kultúra, a foglalkoztatás, a szociális politika, a környezetvédelem, a szakképzés és az éghajlatváltozás terén tervezett uniós jogszabály esetén. Az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság bármely más területen is konzultálhat az RB-vel, de különösen a határokon átnyúló együttműködéssel kapcsolatos esetekben kötelező ezt megtennie. Az RB saját kezdeményezésére is kibocsáthat véleményt olyan esetekben, amikor ezt indokoltnak tartja.
Az RB figyelemmel kíséri az uniós jogszabályok végrehajtását.
Az uniós jogszabályok végrehajtása: • mintegy 70%-ukat a régiók és a helyi önkormányzatok hajtják végre • a jogalkotói hatáskörrel bíró regionális közgyűléseknek át kell ültetniük az uniós irányelveket.
Az RB elfogadja a jogalkotási javaslatról szóló átdolgozott véleményét.
Új eljárások Az RB eljárásait úgy alakította át, hogy azokba beépülhessenek a Lisszaboni Szerződésben rögzített jogi változások. • Fokozott jelenlét az EU jogalkotási eljárásában: az RB szakbizottságai újrafogalmazhatják véleményeiket, hogy így gyorsan és megfelelő módon reagáljanak az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács között folyó vitákra. • Keresetek az Európai Bíróságnál: az RB jogainak védelme és a szubszidiaritást sértő uniós jogszabályok megsemmisítése érdekében a kereset benyújtását a plenáris ülés többségi szavazással, vagy – sürgős esetekben – az Elnökség határozatban hagyhatja jóvá.
3
3 Szorosabb munkakapcsolat az Európai Bizottsággal A Lisszaboni Szerződés új lendületet ad a Régiók Bizottsága és az Európai Bizottság kapcsolatának.
„Ha kezelni kívánjuk az előttünk álló összetett kihívásokat, az összes társadalmi szereplőnek – az európai intézményeknek, a nemzeti, regionális és helyi szintű kormányzatoknak, a szociális partnereknek és a civil társadalomnak – együtt kell működnie annak érdekében, hogy ugyanabban az irányban lépjenek előre. Csak partnerekként érhetünk el haladást Európában.” José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke
A Lisszaboni Szerződés végrehajtásával az RB intenzívebbé teszi majd az Európai Bizottsággal folytatott megbeszéléseit a jogalkotási eljárás kezdetétől a végéig. Konzultációk és vélemények formájában megnyilvánuló hozzájárulása érezhetően javítani fogja a jogalkotás hatékonyságát, és következetesebb uniós jogszabályokat eredményez, melyek kevesebb terhet jelentenek a helyi és regionális önkormányzatok számára. Az új folyamat szerint az RB proaktív szerepet vállal még azelőtt, hogy az Európai Bizottság beterjesztené az új jogalkotási aktusra vonatkozó javaslatát. Ebben a szakaszban az RB közvetít a regionális és helyi önkormányzatok, valamint az Európai Bizottság között a társadalmi, gazdasági és regionális hatások felmérése terén. Ennek kereteit a Szerződésben rögzített elmélyített konzultációra vonatkozó rendelkezések, valamint az Európai Bizottság és a Régiók Bizottsága között létező együttműködési megállapodás hozza létre. Az RB együttműködik a nemzeti, regionális és helyi önkormányzatokkal, valamint a régiók és városok szövetségeivel az uniós jogszabályok helyi és regionális hatásainak elemzése terén, illetve annak biztosításában, hogy a tagállamok megfelelő módon alkalmazzák azokat.
Miután az Európai Bizottság hivatalosan benyújtja jogalkotási javaslatát, az RB véleményei nagyobb hangsúlyt helyeznek annak megállapítására, hogy a javaslat megfelel-e a szubszidiaritási elvnek. Az RB együttműködik a nemzeti és regionális parlamentekkel, valamint felhasználja szubszidiaritásfigyelő hálózatát is annak érdekében, hogy véleményeiben megjelenítse az európai régióktól és helyi önkormányzatoktól érkező hozzászólásokat. Az RB ezenkívül felkéri az Európai Bizottságot, hogy tartsa tiszteletben az ismételt konzultációhoz való jogát, amennyiben a javaslat jelentős mértékben megváltozna a jogalkotási folyamat során. Az a tény, hogy az RB az Európai Bíróságon megtámadhatja a jogszabályt, arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy biztosítsa az RB véleményeinek beépítését a javaslatba még azelőtt, hogy az jogszabállyá válna.
A szubszidiaritásfigyelő hálózat Az Európai Bizottság és a Régiók Bizottsága közötti együttműködés • Egy az Európai Bizottság és az RB között 2007-ben létrejött megállapodás szorosabb munkakapcsolat kialakítását célozza, valamint azt, hogy a helyi és regionális szintű érintettekkel a lehető legkorábbi fázisban kerüljön sor konzultációra. A Lisszaboni Szerződés lehetővé teszi ennek a megállapodásnak a teljes mértékű végrehajtását. • Az Európai Bizottság ismerteti éves munkaprogramját a Régiók Bizottságával. Azonosítják a kiemelt területekre vonatkozó javaslatokat – amelyekkel kapcsolatosan kötelező vagy fakultatív módon konzultációt kell folytatni. • Az Európai Bizottság felkéri az RB-t, hogy készítsen előretekintő véleményeket a jövőbeli uniós politikákról, és tanulmányokat a javaslatok hatásairól. Egyes esetekben pedig a már hatályba lépett irányelvek hatásainak felmérésére kéri fel a bizottságot.
A Régiók Bizottsága szubszidiaritásfigyelő hálózatára támaszkodik annak biztosítása érdekében, hogy a helyi és regionális önkormányzatok be legyenek vonva az uniós politikák kidolgozásába, végrehajtásába és értékelésébe. A Régiók Bizottsága által 2005-ben létrehozott hálózat jobb információcserét tesz lehetővé az EU összes helyi és regionális önkormányzata, azok szövetségei és a nemzeti parlamentek között a helyi és regionális önkormányzatokra közvetlen hatással bíró európai bizottsági politikák és javaslatok tárgyában. A százhúsznál is több partner minden, az RB által vizsgált politikai és jogalkotási dokumentumról eljuttatja értékelését, értékes hozzájárulást nyújtva így az előadóknak a vélemények kidolgozása során.
Szubszidiaritás: az az elv, amely szerint a döntéseket a polgárokhoz lehető legközelebbi szinten kell meghozni. Ez azt jelenti, hogy a megosztott hatáskör alá eső területeken csak akkor szabad uniós szintű intézkedést hozni, ha a politika célkitűzései helyi, regionális vagy nemzeti szinten nem érhetőek el, így azok az Unió szintjén hatékonyabban valósíthatóak meg. A szubszidiaritás kapcsolódik az arányosság elvéhez, amely szerint az uniós intézkedések nem léphetik túl azt a mértéket, ami az EU-Szerződés által kitűzött célok eléréséhez feltétlenül szükséges. Több lehetőség esetén az EU-nak azt az intézkedést kell meghoznia, amely a nemzeti, regionális és helyi szintű kormányzatok számára a legnagyobb szabadságot biztosítja.
4
4 Politikaibb jellegű kapcsolat az Európai Parlamenttel Az európai polgárok választott képviselőiként az Európai Parlament és a Régiók Bizottsága tagjai növelik az Európai Unió demokratikus legitimitását. A Lisszaboni Szerződés szorosabb és egyértelműbb kapcsolatot teremt a két intézmény között. Ezáltal a polgárok remélhetőleg jobban fognak kötődni az Európai Unióhoz, és nagyobb bizalommal fognak viseltetni annak demokratikus jellege iránt. A Szerződés által bevezetett legjelentősebb változás az, hogy a Parlament – az Európai Bizottság és a Tanács mellett – köteles konzultálni az RB-vel minden olyan politikaterületen, amelyen eddig azt az Európai Bizottságnak és a Tanácsnak meg kellett tennie. Azáltal, hogy lehetősége van az uniós intézmények által végrehajtott módosításokat követően átdolgozni véleményeit, az RB képes lesz követni az Európai Parlamentben zajló vitákat, tájékoztatni az előadókat és gyorsan reagálni a politikai változásokra. A folyamat révén konkrétabbá és politikaibb jellegűvé válik az RB és az Európai Parlament közötti kapcsolat.
„Szükségünk van a regionális szint véleményére az európai jogalkotási folyamat során, hiszen a jogszabályok nagyon gyakran a helyi és regionális önkormányzatok szintjén kerülnek végrehajtásra.” Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke
Egy új „korai előrejelző rendszer” értelmében az Európai Parlament egyszerű többségi szavazással megállíthatja a jogalkotási javaslatokat, amennyiben a nemzeti parlamentek kifogással élnek a szubszidiaritást illetően. Ha az RB osztja a nemzeti parlamentek álláspontját, biztosítja, hogy az Európai Parlament annak megfelelően cselekedjen. A Tanács hasonló hatáskörrel rendelkezik a javaslatok elutasítására.
5
5 Együttműködés a nemzeti parlamentekkel: az EU közeledik a polgárokhoz „[A Régiók Bizottsága] felhívja a nemzeti parlamenteket, melyek ugyanúgy, mint az RB, szintén jogosultságot kaptak a Bírósághoz benyújtható keresetre, hogy indítsanak állandó párbeszédet az RB-vel annak érdekében, hogy közös stratégiákat alakíthassanak ki a szubszidiaritási jegyzőkönyv hatékony alkalmazására, valamint hogy konzultáljanak a helyi és regionális szint képviselőivel, és különösképpen a jogalkotói hatáskörrel rendelkező regionális parlamentek közötti konzultációkat nemzeti szinten hatékonyan és átlátható módon valósítsák meg a gyakorlatban.” A Régiók Bizottsága véleménye: Irányvonalak a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásához és ellenőrzéséhez (2005)
A Lisszaboni Szerződés lehetőséget ad a nemzeti parlamenteknek arra, hogy hallassák hangjukat az uniós jogalkotásban. Az új szubszidiaritásfigyelő előrejelző rendszer szerint még mielőtt a jogalkotási folyamat továbblépne, az Európai Bizottság ellenőrzésre a nemzeti parlamentek elé terjeszti a jogszabályra vonatkozó javaslatot. A tizenhárom országgyűlési „felsőház” közül hét regionális és helyi önkormányzatokat képvisel. Azokban a tagállamokban, amelyekben a regionális közgyűlés jogalkotói hatáskörrel rendelkezik, a nemzeti parlamenteknek konzultálniuk kell ezekkel a képviseleti szervekkel. Az előrejelző rendszer keretében rendelkezésre álló nyolc hét alatt a Régiók Bizottsága szorosan együttműködik a nemzeti és regionális parlamentekkel a kölcsönös információcsere fokozása, valamint az európai bizottsági javaslat területi hatásainak értékelése érdekében, illetve hogy megállapítsák, vajon a javasolt kérdés hatékonyabban megoldható-e nemzeti, regionális vagy helyi szinten. E politikai tevékenységek középpontjában az RB számos regionális és több nemzeti parlamentet is tömörítő szubszidiaritásfigyelő hálózata áll. Véleményeiben az RB ellenezheti vagy támogathatja a nemzeti parlamentek aggályait, és ugyanígy felkérheti az Európai Bizottságot arra, hogy folytassa vagy vizsgálja felül javaslatait. Az RB az előrejelző rendszer eredménye alapján átdolgozhatja eredeti véleményét. Ha az RB osztja azt az álláspontot, miszerint az Európai Bizottság javaslata sérti a szubszidiaritás elvét, kérheti az Európai Parlamentet és/vagy a Tanácsot, hogy állítsák le a folyamatban levő jogalkotási eljárást. A Régiók Bizottsága csatlakozhat a bármely nemzeti parlament – vagy annak bármely kamarája – által az Európai Bíróságnál indított keresethez, amelynek célja egy uniós jogszabály érvénytelenítése a szubszidiaritás elvének sérelme alapján.
Szubszidiaritás, valamint a nemzeti, regionális és helyi szintű önkormányzatok • A Szerződés most először tesz konkrét utalást a helyi és regionális önkormányzásra, valamint a szubszidiaritás regionális és helyi dimenziójára. • A Szerződés kijelenti: „A szubszidiaritás elvének megfelelően azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, az Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok sem központi, sem regionális vagy helyi szinten nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók.” • Korai előrejelző mechanizmus: a nemzeti parlamentek nyolc héten belül véleményt küldhetnek az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, illetve az Európai Bizottságnak, amelyben ismertetik azokat az okokat, amelyek alapján úgy gondolják, hogy a javasolt uniós jogalkotási aktus sérti a szubszidiaritás elvét. Minden nemzeti parlament eldöntheti, hogy mely regionális parlamentekkel vagy közgyűlésekkel konzultál. - Ha a nemzeti parlamentek egyharmada úgy véli, hogy egy javaslat nincs összhangban a szubszidiaritás elvével, az Európai Bizottság felülvizsgálja javaslatát, de fenn is tarthatja azt. - Ha a nemzeti parlamentek egyszerű többsége ellenez egy javaslatot, az Európai Bizottság felülvizsgálja javaslatát, de fenn is tarthatja azt. Ebben az esetben azonban a Miniszterek Tanácsa vagy az Európai Parlament – a Tanács tagjainak 55%-át képező többség vagy az Európai Parlamentben leadott szavazatok többsége alapján – úgy határozhat, hogy a javaslat nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével, ezért a jogalkotási javaslatot nem vizsgálják tovább.
6
6 Az Európai Bírósághoz történő keresetbenyújtás lehetősége megerősíti az RB hatásköreit A Szerződés feljogosítja a Régiók Bizottságát arra, hogy az Európai Bíróság előtt megtámadja az uniós jogszabályokat, amennyiben úgy véli, hogy azok nem veszik megfelelő módon figyelembe a regionális és helyi szempontokat, vagy ha az uniós intézmények nem tartották tiszteletben az RB konzultációhoz való jogát. Ez a jogi támogatás megerősíti az RB kibővült konzultációs jogait és a döntéshozatali folyamatban ráruházott szélesebb hatásköröket. Ennek eredményeként várhatóan fokozott konzultációra kerül sor a jogalkotási folyamat korábbi fázisában. Az RB reméli, hogy nem lesz szüksége arra, hogy az Európai Bírósághoz forduljon. A keresetbenyújtás joga annak biztosításához is hozzájárul, hogy az RB-t ismét meghallgassák abban az esetben, ha az Európai Bizottság, az Európai Parlament vagy a Tanács jelentős mértékben módosítja a javaslatot a jogalkotási folyamat során. Abban az esetben, ha az Európai Bizottság valóban új javaslatot nyújt be, az RB megállapíthatja, hogy a javaslat eltér attól, amiről eredetileg véleményt bocsátott ki.
Az RB alapvetően két esetben nyújthat be keresetet az Európai Bírósághoz: • ha egy uniós jogalkotási aktus nem tartja tiszteletben a szubszidiaritás elvét – és különösen ha a regionális és helyi szintű hatásköröket sérti, • ha a jogalkotási folyamat során az uniós intézmények megkerülték a Régiók Bizottságát, és figyelmen kívül hagyták intézményes jogait.
© bilderbox - fotolia.com
7
Regionális és helyi önkormányzatok Európában • Több mint 90 000 helyi és regionális önkormányzat működik EU-szerte; közülük 75 regionális közgyűlés rendelkezik jogalkotói hatáskörrel. • A helyi és regionális önkormányzatok hajtják végre az EU-jogszabályok 70%-át. • Ők képviselik: az EU-27 GDP-jének 16%-át, a közfoglalkoztatás 56%-át, a közkiadások 1/3-át, a közberuházások 2/3-át.
A Régiók Bizottsága számokban Az 1994-ben létrehozott Régiók Bizottságát – a regionális és helyi képviselők európai uniós közgyűlését – az EU 27 tagállama által delegált 344 tag: regionális vagy helyi szinten megválasztott képviselő alkotja. Az RB-vel tizenöt területen kötelező konzultációt folytatni – ezek hat tematikus szakbizottság között vannak felosztva. Az RB évente 5 plenáris ülést tart, és 50–60 véleményt bocsát ki.
8
Rue Belliard/Belliardstraat, 101_1040 Bruxelles/Brussel _ BELGIQUE/BELGIË Tel. +32 25468202_Fax +32 22822085 http://www.cor.europa.eu/