Új szakszervezeti üdül

XIX. Évfolyam 2. szám

Új szakszervezeti üdül Cím: Hajdúszoboszló, Jókai sor 20. sz. 12 lakásból álló társasház egyik tet téri apartmanja a VKDSZ DRV Rt. Munkahelyi Szakszervezet tulajdona. Az apartman 37,8 m2 alapterület , mely az alábbi helyiségekb l áll: El tér: 6,9 m2 Fürd szoba: 3,6 m2 Konyha: 3,6 m2 Szoba: 23,7 m2 Az apartman konyhája alapvet háztartási gépekkel és háztartási eszközökkel felszerelt. 2004. évre 50 turnusra (hétre) jelentkeztek üdülni - pihenni vágyó tagjaink. Az üdültetés 2004. január 11. óta folyamatos. Vendégeink 4 f re szóló ingyenes bérlettel juthatnak be a 400 lépésre lév gyógyfürd be.

Szobarészlet

Szobarészlet-konyhával

Fürd szoba

Szobarészlet

El szoba

Vásárhelyi Pál – díj dr. Solti Dezs nek A Víz Világnapja alkalmából március 22-én, a Szegeden rendezett központi ünnepségen dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter Vásárhelyi Pál kitüntetésben részesítette Dr. Solti Dezs urat. A DRV Rt. Pécsi Igazgatóságának vezet je több évtizedes, a vízügy érdekében és a szakmai közéletben végzett példamutató tevékenysége elismeréseként kapta a díjat. Dr. Solti Dezs okleveles mérnök, okleveles víz - csatorna - egészségügyi szakmérnök, okleveles gazdasági mérnök, egyetemi doktor. 1964 óta dolgozik a víziközm szolgáltatásban, el ször a Komlói Vízm Vállalatnál, majd 27 évig a Pécsi Vízm nél, ebb l 20 évet igazgatóként. 1995 óta a DRV Rt. Pécsi Igazgatóságán áll alkalmazásban, korábban mint f munkatárs, jelenleg mint igazgató.

Az oktatásban 1965 óta vesz részt, el ször technikumi óraadóként. Az 1970-es évek vége óta f iskolai tanár, címzetes egyetemi docens. Kedvenc érdekl dési területei: a kitakarás nélküli rekonstrukció, a víz újrahasználat és iszaphasznosítás, valamint az ellátás komplex kérdései. Több szakcikke, jegyzete és társszerz ként könyve jelent meg. Dr. Solti Dezs úrnak ezúton gratulálunk és további sok sikert, jó egészséget kívánunk Társaságunk vezet i és munkavállalói nevében.

A cég legsikeresebb éve volt a tavalyi Hosszas adategyeztetések, számítások után az év els negyedévében ismertté váltak a cég tavalyi eredményességi mutatói, amelyeket jóvá hagyott a közgy lés is. - Miként sikerült a DRV Rt. számára a 2003-as év? – kérdeztük Csuport László gazdasági vezérigazgató-helyettest. - Úgy gondolom, hogy nincs okunk panaszra, hiszen a tavalyi év volt a cég történetében az egyik legsikeresebb év. Ezt bizonyítják a számadatok is, de a cég dolgozói a saját fizetéseiken is érzékelhették az eredményes m ködés „látható” jegyeit. Részben a számunkra kedvez id járásnak, részben a jó munkánknak köszönhet en sikerült majdnem minden tervezett adatot túlteljesíteni. Ezek közül kiemelném például az ivóvíz értékesítés mennyiségét, ahol 108 százalékos eredményt értünk el. Hasonlóan kedvez adatokról számolhatok be a szennyvíztisztítás esetében is, ahol 6 százalékkal haladtuk meg a tervezett számokat. Nyilvánvalóan az értékesítési bevételünk is a mennyiséghez hasonlóan többleteredményt hozott, körülbelül háromszázmillió forinttal haladták meg bevételeink a tervezett összeget. A magasabb bevétel nyilván nem ennyivel növelte meg az eredményünket, hiszen a többletteljesítménynek többletkiadási oldala is van, valamint amortizációban is többet kellett elszámolnunk, de mindezzel együtt nagyon sikeresen zártuk az évet. A cég többségi tulajdonosának javaslata alapján az eredetileg tervezett bértömeget további 2+1 %-kal tudtuk növelni. Így az inflációt meghaladóan, összességében átlagosan a keresetek 13%-kal növekedtek, ami azt hiszem, nem jellemz a mai magyar gazdaságra, s a DRV Rt. történelmében is egyedülálló. Hozzá kell azonban tennem, hogy mindez még mindig csak azt jelenti, hogy béreinket lassan felzárkóztatjuk az országos átlaghoz! - Úgy értesültünk róla, hogy a múlt évi eredmények alapján ezúttal a részvénytulajdonosok is részesülnek némi osztalékban.

- Valóban, a többségi tulajdonos javaslata alapján az adózott eredmény 14 százalékát meghaladó mérték osztalékot fizethetünk ki a kisebb és nagyobb tulajdonosoknak, így a dolgozóknak is. Ennek egyébként inkább csak szimbolikus jelent sége van, s azt mutatja, hogy részvénytársaságról van szó, ahol a tulajdonosok az eredményesség alapján részesülhetnek a nyereségb l. A mi esetünkben nyilván ez nem lehet túl sok, hiszen az a fogyasztók részére jelentene magasabb díjat. Ezúttal az osztalék részvényenként mindössze 13 forintot jelent, tehát ezért is mondhatjuk, hogy tulajdonképpen jelképes érték a kifizetés. Mindezek alapján a tulajdonosok és a május eleji közgy lés is meger sítette, hogy a DRV Rt. a 2003-as évet eredményesen zárta, s ezért köszönet illeti a dolgozókat. -Az eredményes év után milyen el jelekkel kell számolni, s milyen lehet az idei? - Úgy gondolom, hogy a tavalyi sikeres évet megismételni nagyon nehéz lenne. Az elmúlt hónapok csapadékos id járása számunkra kedvez tlen, hiszen kevesebb a vízfogyasztás, s mi különösen ki vagyunk téve az id járás szeszélyeinek. Ezért nálunk nem elég a dolgozók jó teljesítménye, munkája, a szerencsével is számolnunk kell. A léc meglehet sen magasra van téve, hiszen a többségi tulajdonos hasonló eredményeket vár el idén is, mint amiket tavaly sikerül elérnünk. Mi egy megalapozott tervet készítettünk, amit a többségi tulajdonos el is fogadott. Ez a tervezet azzal számol, hogy némiképp csökken a tavalyihoz képest az ivóvíz értékesítés mennyisége, és kisebb mértékben növekszik a szennyvízcsatorna hálózatra kötések száma, illetve az ebb l adódó bevétel.

Úgy gondolom, hogy a tervezett 45 milliós eredményt jó munkával, szervezettséggel, nagy odafigyeléssel elérhetjük, bár van néhány olyan potenciális veszélyforrás, amelyek a korábbi években nem jelentkeztek. Ilyen például a vízterhelési díj, amely környezetvédelmi szempontú adónak tekinthet , és a vízszennyezéssel arányos díjat jelent, amely a szennyvízdíjban kerül felszámításra. Ezt az összeget a DRV Rt. szedi be, de nem a mi költségvetésünket, hanem az Apeh bevételeit növeli. A másik igen jelent s változás, hogy az Áfa újabb 3 százalékkal növeli a lakosság terheit, valamint a többletköltségek is indokolnak egy bizonyos díjemelést.

Összefoglalva az el z eket elmondhatom, hogy a 2004-es év nem lesz könny , de megfelel en szigorú költséggazdálkodással, és az egyéb bevételek lehet ségeinek jobb kihasználásával teljesíthet nek t nik az idei terv is. Ha minden a tervezettek szerint alakul, akkor lehet ségünk lesz az idén is dolgozóink fizetésének plusz 2 százalékos bérfejlesztésére, amit a közgy lés opciós jelleggel már jóváhagyott. Az eredményhez természetesen kellenek a szárazabb napok is, hiszen az els negyedév csapadékos id járása miatt mintegy 5 százalékkal elmaradtunk az el z év hasonló id szakában értékesített víz mennyiségét l. - A lakosságot leginkább a vízdíjak alakulása érdekli. Mennyi most a DRV Rt. területén a fizetend összeg? - Víz és csatornadíjat együtt számolva az állami területeken meghaladja a hatszáz forintot, a közületeknél ennél magasabb. Az önkormányzatoknál attól függ, hogy milyen megállapodást kötöttünk, tehát az önkormányzati tulajdonú vízm veknél más és más a díj. A jöv tendenciája az úgynevezett többtényez s vízdíj rendszer bevezetése, amelyet a Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszter Úr elvileg jóváhagyott, s most folyik a konkrét kidolgozása. Az elképzelés szerint ezt jöv re vezetnénk be. Lényege, hogy a fogyasztó rendelkezésre állási díjat fizet azért, hogy bármikor igénybe vehesse a víz és csatorna szolgáltatást. Ezen túl fizeti az elhasznált mennyiség utáni díjat. Úgy gondoljuk, hogy ez els sorban a Balaton térségében fontos, ahol rengeteg a nyaraló, és a korábbinál igazságosabb teherviselést jelent az állandó lakosok számára. Hiszen a vezetékrendszert a nyaralókhoz is ki kell építeni és azt üzemeltetni, karbantartani. A nyaralótulajdonos bármikor megnyithatja a csapot, ha télen, tavasszal, vagy sszel leruccan, tehát mi állandóan a „rendelkezésére állunk”. Ezt a jöv ben meg kell majd fizetni. Összességében azonban számunkra mindez nem plusz bevételt jelent, csupán a lakosság számára igazságosabb költségelosztást. Gy. L.

2005. január 1-t l díjstruktúra váltás várható az állami tulajdonú víziközm vek esetében A Dunántúli Regionális Vízm Rt. (DRV Rt.) évek óta keresi a megoldást arra, hogyan teheti egyenletesebbé és igazságosabbá a lakossági fogyasztóinak víz- és csatornadíj terheit. E célkit zés megvalósításának els lépéseként Társaságunk áttért a kéthavonta történ számlaküldésr l a havi számlázásra. A további megoldási lehet séget a díjstruktúra változásban látjuk. Az Európai Unió országainak többségében a közm szolgáltató vállalatok két vagy több tényez alapján számítják ki a szolgáltatásuk ellenértékét. A fizetend díj egyik tényez je tartalmazza az adott szolgáltatás rendelkezésre állásának díját, amely egy állandó összeg és független a fogyasztás mértékét l. A számla másik összetev jét a felhasznált szolgáltatás menynyisége után kell fizetni, amely ily módon egy változó nagyságú összeg. A kéttényez s számlázást - melynek bevezetését Társaságunk már több éve szorgalmazza - a többi közszolgáltató vállalat hazánkban is évek óta alkalmazza. A DRV Rt. az ivóvízellátás és szennyvízelvezetés tevékenységeivel olyan szolgáltatást biztosít fogyasztóinak, mely az év bármely napján, bármikor igénybe vehet . Ezen szolgáltatások rendelkezésre állásának költsége jelenleg az elfogyasztott, köbméterenként fizetend vízdíjba van beépítve. A rendelkezésre állásnak azonban jelent s költségei vannak akkor is, ha egy

adott fogyasztó több hónapon keresztül nem fogyaszt vizet. Jól látható, hogy a jelenlegi díjstruktúrában a szolgáltatást idényjelleggel - nyári hónapokban - igénybe vev fogyasztóink az egész éves rendelkezésre állás költségéhez csak kisebb mértékben járulnak hozzá, mint az állandó lakosok. A tervezett díjstruktúra változás lényege, hogy minden fogyasztónak fizetnie kell egy állandó alapdíjat a szolgáltatás rendelkezésre állásáért, függetlenül attól, hogy a szolgáltatást az adott id szakban igénybe vette-e. Az alapdíj tehát azt a célt szolgálja, hogy a fogyasztás mértékét l függetlenül felmerül költségeket (közm rendszer fenntartása, hibaelhárítás, készenléti díjak, stb.) arányosan osszuk szét fogyasztóink között. Az új díjrendszerben a fogyasztó által felhasznált víz után járó, köbméterenként fizetend változó díj az alapdíj mértékét l függ en akár csökkenhet is a jelenlegi díjhoz képest. A szociálisan hátrányos helyzet rétegek esetében a fizetési kötelezettség esetleges növekedésének ellensúlyozása bár túlmutat a DRV Rt. hatáskörén, egy erre a célra létrehozott alapítványt Társaságunk támogatna. Az alapítványi hozzájárulás forrásaként a DRV Rt. vizsgálja egy szociális kompenzációs alap létrehozásának lehet ségét. Meggy z désünk, hogy ez a rendszer társadalmilag igazságosabb és egyenl bb teherviselést jelentene fogyasztóink számára. Dunántúli Regionális Vízm Rt.

Felkészülés a nyári csúcsfogyasztásra Területi Igazgatóságaink a többéves hagyományoknak megfelel en idén is tájékoztatják az általuk ellátott települések polgármestereit a szezon el tti felkészülésükr l. Ebb l az apropóból kérdeztük meg Társaságunk területi igazgatóit arról, hogy milyen fontosabb munkákat végeztek el m ködési területükön a szolgáltatás zavartalan biztosítása érdekében a nyári csúcsfogyasztási idényben. Észak-balatoni Igazgatóság Ivóvízbekötések száma: Lakossági: 30989 Közületi: 2285 Szennyvízbekötések száma: Lakossági: 19871 Közületi 1676 Ellátott települések száma: Ivóvíz: 23 Szennyvíz:17 Szennyvízhálózat hossza: 470.5 km Ivóvízhálózat hossza: 798 km Az igazgatóság napi víztermelése: 41800 m3/nap Az igazgatóság napi szennyvíztisztítása: 17000 m3/nap

A szezoni felkészülés jegyében elvégzett nagyobb munkák: Kicseréltük a Balatonalmádi felszíni víztisztító m nél az aktívszén-sz r k töltetét. Balatonalmádi, Balatonfüred és Balatonszepezd településeken ivóvíz hálózati rekonstrukciókat hajtottunk végre. Elvégeztük az ivóvíz folyamatirányító rendszer felújítását. Az üzemvezet ségeinken a felkészülési terv szerint zajlottak a hálózat-karbantartási munkálatok. Dél-balatoni Igazgatóság Ivóvízbekötések száma: Lakossági: 80.025 db Közületi: 6.525 db Szennyvízbekötések száma: Lakossági: 48.902 db Közület: 4.524 db Ellátott települések száma: Ivóvíz: 78 db Szennyvíz: 32 db Ivóvízhálózat hossza: 2.272 km Szennyvízhálózat hossza: 1.215 km Igazgatóság napi víztermelése: 31.852 m3/nap Igazgatóság napi szennyvíztisztítása: 19.526 m3/nap A szezoni felkészülés jegyében végzett nagyobb munkák: Siófokon elvégeztük a szennyvíztisztító telep leveg ztet elemeinek rekonstrukcióját, valamint kicseréltük a légfúvókat. Megvalósítottuk Balatonkenesén a felszíni vízm technológiai csövezésének részleges cseréjét. A tavasz folyamán lezajlott a Balatonszéplaki felszíni vízm vízkivételi m vének rekonstrukciója és a cs vezeték mechanikai tisztítása is. Felújítottuk a Balatoni II. sz. régió II. és IV. számú átemel jét, és a Fonyód regionális gépház épületét. Andocson megtörtént az I. sz. kút melléfúrásos felújítása, ezen kívül Törökkoppányban is felújítottuk az I. sz. kutat. A Nyugat-Balatoni és Dél-Kelet-Balatoni Regionális Vízm területén vízveszteség mér helyeket alakítottunk ki. Megtörtént Balatonöszöd területén a NYBRV és a DKBRV regionális távvezetékek rekonstrukciója. Nyugat-balatoni Igazgatóság Ivóvízbekötések száma: Lakossági: 44303 Közületi: 3688 Szennyvízbekötések száma: Lakossági: 24577 Közületi: 2345 Ellátott települések száma: Ivóvíz: 55 Szennyvíz: 36 Szennyvízhálózat hossza: 453 km Ivóvízhálózat hossza: 910 km Az igazgatóság napi víztermelése: 36988 m3/nap Az igazgatóság napi szennyvíztisztítása:17156 m3/nap

A szezoni felkészülés jegyében elvégzett nagyobb munkák: Felkészülésünk során a vízellátás területén két alapvet követelményt tartottunk szem el tt, az üzembiztonságot, és az el írt vízmin ség biztosítását. Ennek megfelel en az NYBRV vízellátását biztosító nyírádi kutaknál elvégeztük 3 db szivattyú cseréjét, a Sümegi Regionális Vízm vízellátását biztosító darvastói 28-as kútnál pedig beépítettünk 1 db plusz szivattyút. Ezáltal biztosítottnak látjuk, hogy egyik regionális rendszeren sem lesz gond a víztermel kapacitással. Vízbázisainknál az ivóvíz min ségét folyamatosan ellen rizzük, és biztosítjuk a jó vízmin ség alapjául szolgáló higiéniás feltételeket. A felkészülés még jelenleg is folyamatban van, melynek során elvégezzük a szükséges tározó és hálózat öblítéseket, valamint a t zcsapok felülvizsgálatát. Szennyvíztelepeinknél és átemel inknél átvizsgáltuk a m szaki berendezéseinket, beszereztük a technológiához, szagtalanításhoz szükséges vegyszereket. A keszthelyi és tapolcai telepeknél folytatjuk a próbaüzemet, önkontroll vizsgálatainkkal folyamatosan ellen rizzük a szennyvíztelepeink m ködését. A figyelmünket els sorban a közegészségügyi és m szaki feltételek biztosítására fordítottuk, illetve fordítjuk, de igyekszünk m veink esztétikai állapotát is fenntartani. Somogy megyei Igazgatóság Ivóvízbekötések száma: Lakossági: 47445 Közületi: 3751 Szennyvízbekötések száma: Lakossági: 14195 Közületi 1197 Ellátott települések száma: Ivóvíz: 138 Szennyvíz: 32 Szennyvízhálózat hossza: 324.5 km Ivóvízhálózat hossza: 1130 km Az igazgatóság napi víztermelése: 13474 m3/nap Az igazgatóság napi szennyvíztisztítása: 5642 m3/nap A szezoni felkészülés jegyében elvégzett nagyobb munkák: Valamennyi vízm telep, szennyvíztelep és egyedi m tárgy kiemelt karbantartását, tisztasági meszelését és festését elvégeztük. A szennyvíztisztítás tekintetében Somogyszobon b vítettük, valamint cseréltük a leveg ztet rendszert. Nagyatádon környezeti zajcsökkent m szaki fejlesztéseket hajtottunk végre. Az ivóvízellátás vonatkozásában megtörtént a tárolómedencék és víztornyok tisztítása, fert tlenítése, valamint javítása. Ezen kívül kút és vízkezel berendezést létesítettünk Somogyváron, illetve Kaposújlakon. Fejér megyei Igazgatóság Ivóvízbekötések száma: Lakossági: 31689 Közületi: 1547

Szennyvízbekötések száma: Lakossági: 13392 Közületi 686 Ellátott települések száma: Ivóvíz: 23 Szennyvíz:17 Szennyvízhálózat hossza: 417 km Ivóvízhálózat hossza: 1024 km Az igazgatóság napi víztermelése: 32500 m3/nap Az igazgatóság napi szennyvíztisztítása: 4900 m3/nap A szezoni felkészülés jegyében végzett nagyobb munkák: Az igazgatóság területén a szezoni felkészülés szempontjából kiemelt fontosságúak az Ercsi vízbázis és vízellátó rendszer, a Velencei-tavi Regionális Vízellátó Rendszer és a Rákhegyi Regionális Vízm . A vízm telepeinken a gépészeti és villamos berendezések, valamint az irányítástechnikai rendszerek m köd képességének ellen rzése alapján a szükséges javításokat, a mér körök hitelesítését elvégeztük. A technológiai cs vezetékek korróziós védelmét felújítottuk. Az ivóvíztározó medencéket és glóbuszokat kimosattuk majd kifert tlenítettük. Az ivóvízellátó elosztóhálózat mosatásokat, öblítéseket elvégeztük. Már 2003-ban elkezdtük a VRV irányítástechnikai rendszerének korszer sítését: jelátvitelt biztosító rendszer kiépítését, az adatátvitelhez szükséges URH állomások telepítését. Még a nyári csúcsfogyasztási id szak el tt megtörténik a folyamatirányító központi számítógép telepítése és az irányítástechnikai rendszer szoftveres felélesztése is. Szennyvíztelepeinken és csatornahálózatunkon az éves üzemfenntartási tervünk keretében a megel z karbantartási munkákat tervszer en végezzük. A gravitációs csatornahálózat mosatása, az átemel k tisztítása a szennyvíztelep takarítása és mosatása megtörtént. A gépészeti és villamos berendezések felülvizsgálata alapján a szükséges javításokat elvégeztük. Az irányítástechnikai rendszer elemeinek felülvizsgálata és javítása elkészült. A m vek nyári szezonra való felkészítése alapján elmondhatjuk, hogy mind az ivóvíz mind szennyvízm veken az esetlegesen el forduló üzemzavarok gyors elhárításának a feltételei biztosítottak. A Velencei tó térségében, a kiemelt üdül területeken a nyári szezoni megnövekedett igényeket a felkészítés alapján az ellátott területek túlnyomó többségén folyamatosan és biztonsággal ki tudjuk elégíteni. Pákozd és Sukoró települések magasabban fekv területein a csúcsfogyasztási id szakban továbbra is víznyomáscsökkenéssel és id szakos vízhiánnyal lehet számolni. Pécsi Igazgatóság Ivóvízbekötések száma: Lakossági: 8336 Közületi: 477 Szennyvízbekötések száma: Lakossági: 1316 Közületi 53 Ellátott települések száma: Ivóvíz: 30 Szennyvíz: 3 Szennyvízhálózat hossza: 57,1 km Ivóvízhálózat hossza: 202,3 km Vízszállító vezeték hossza: 147 km Az igazgatóság napi víztermelése: 22000 m3/nap Az igazgatóság napi szennyvíztisztítása: 450 m3/nap

A szezoni felkészülés jegyében végzett nagyobb munkák: Állami beruházásból befejez dött a második derít építése Mohácson, ezáltal jöv re lehet vé válik az 1989-ben üzembe helyezett derít korszer sítése is. Felújítottuk a Mohács-szigeti vízbázison, a Husztót-, Kovácsszénája-, Abaligeti vízellátó rendszeren, valamint a Pécs-Üszögi ivóvízm és a Pécs-Komlói Regionális Vízm rendszer területén az irányítástechnikai berendezéseket. Folyamatosan zajlik a Mohácsi vízm telepen a fekv sz r k felújítása, karbantartása, és az udvartéri cs vezetékek rekonstrukciója. A Pécs-Mohács SENTAB vezeték 7-es szakaszának kiváltására vonatkozó tervek elkészítése és a szolgalmi jog megváltások a DRV Rt. finanszírozásában megtörténtek. Elkezdtük, és várhatóan még az idén be is fejezzük a kistérségi rendszerek irányítástechnikai rendszerének felújítását, illetve kib vítését. Berkesden nyomáscsökkent k beépítésével folytatjuk a túlnyomásos területek problémájának rendezését. Megépítettük a Homoktet - Bogád összeköt vezetéket, mellyel megoldottuk a Nagykozári alacsony nyomásszint területek ellátási problémáját. Elkészült Hosszúhetényben a szennyvíztelep átalakításának els üteme, mely által javult a kibocsátott szennyvíz min sége. Hálózatb vítési és részben kivitelezési munkákat végeztünk az Önkormányzatok megrendelésére Nagykozárban, Bogádon, Romonyán és Kozármislenyben. Az értékesítési veszteség csökkentése érdekében fokozatosan és folyamatosan alakítjuk ki a településenkénti vízmennyiség-mérést és adatátvitelt. Drescherné

Humáner gazdálkodás Az Rt. Igazgatósága a fenti címmel hallgatta meg május 12-ei ülésén a szakterület beszámolóját a vezérigazgató úr el terjesztésében. Hasonló kérdések tárgyalására legutóbb 2003-ban a május 14-ei igazgatósági ülésen került sor. Bér- és létszámgazdálkodás A DRV Rt. 2004. évi bér- és létszám-gazdálkodási tevékenységét - a 2002. szeptember 30-án elfogadott foglalkoztatás- és bérpolitikai koncepcióban foglaltak, az ennek alapján a szakszervezeti partnerrel megkötött - középtávú foglalkoztatási és bérpolitikai megállapodás, - a 2003-as bér-és létszám gazdálkodási eredmények és a - 2004. évi társasági tervek határozzák meg. Alapvet célunk a hatékony létszámgazdálkodás, amellyel az éves létszámot a feladathoz méretezetten kívánjuk beállítani. Takarékos létszámgazdálkodásra ösztönözzük bels érdekeltségi rendszerünk alkalmazásával a DRV Rt. szervezeti egységeit annak érdekében, hogy a bértömeg gazdálkodásból adódó lehet ségek kihasználásával a keresetszínvonal emelésének lehet ségét megteremtsük. Az operatív tervekben a bérgazdálkodók részére kiadott bértömeg létszámcsökkenés esetén is felhasználható. A létszámgazdálkodás eszközeként a tárgyév során továbbra is a természetes fluktuációból adódó leépítést, a munkaköri feladatok átcsoporto-

sítását, a munkakör összevonást és kisebb mértékben a korengedményes nyugdíjazást alkalmazzuk.

2004. évi foglalkoztatási, munkaügyi terv A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a VKDSZ 2004. február 9-én kötött megállapodása értelmében a Társaság az éves üzleti tervében 7 %-os keresettömeg fejlesztéssel számol. A helyi szakszervezeti partnerrel március 8-án megkötött megállapodás alapján további keresetfejlesztés lehet ségének megteremtésére törekszünk. A további 2 % bértömeg növekedést – amennyiben a társasági eredmények a tulajdonosi elvárásoknak megfelelnek – az év végi eredményfügg egyszeri kifizetés összegének kiegészítésére fogjuk felhasználni. A 2003. évben nem módosultak a Kollektív Szerz désben rögzített besorolási és tarifarendszer minimumhatárai, mivel az országos minimálbérben sem történt változás. 2004-ben a jogszabályban rögzített legkisebb összeg 53.000 Ft/hó. A DRV Rt. ennél továbblépett, a minimálbér 55.000 Ft/hó lett, amelyet a központból finanszíroztunk, így a differenciált bérfejlesztésre a bérgazdálkodó egységek felé 6,5 %-al növelt bértömeget adtunk ki. A minimálbérre való ráállás nettó (közterhek nélküli) közel 16 millió Ft terhet jelentett, és 539 f t érintett. A szakszervezettel kötött bérmegállapodás tartalmazza a 2004. évre meghatározott központi érdekeltség felhasználási céljait. A min ség-és környezetirányítás területén feladatot vállaló dolgozóink anyagi motivációján túl a központi érdekeltségb l finanszírozzuk a készenlét új metodikával kialakított rendszerét, valamint a közvetlen termelésirányítók anyagi motivációját támogató premizálást. A központi alapból fedezzük a tervezett (teljesítmény) elismerés mellé járó pénzbeli juttatást. Az év végi eredményfügg egyszeri központi kifizetés végleges összege a társaság ez évi gazdálkodásától függ. Bízunk benne, hogy a tavalyinak megfelel kifizetési mértéket elérjük. A humánpolitikai szakterületen megvalósuló fejlesztések A folyamatközpontú irányításhoz illeszked társasági szervezeti irányítás el segítésének stratégiai céljához kapcsolódóan, a humánpolitikai szakterületen több fejlesztést indítottunk korábban, illetve új elhatározások is vannak a tárgyévre vonatkozóan. A humáner gazdálkodási szakterület folyamatszemlélet átvizsgálása A projektmunkában eddig megvalósult célkit zések:

- A jelenlétrögzítés feladata 2003-ban átkerült az üzemvezet ségekre, ahol az SAP PM moduljához kapcsolódó költségfelosztásokkal együtt az IHR (INSS) program új moduljában végzik el a munkát kollégáink. - A társadalombiztosítási munka központosítása megtörtént, ma már a társasági központ feladatkörébe tartozik az ügyintézés. - Az igazgatósági TB ügyintéz i munkakörök megsz ntek. A központi munkaügyi szervezet átalakításával együtt 7 f társasági szint létszám megtakarítást értünk el. Tervezzük 2004-ben teszt-jelleggel a Dél-balatoni Igazgatóság és a Gépészeti Igazgatóság bérszámfejtési tevékenységének centralizálását. A tapasztalatok alapján döntünk a további centralizáció ügyében. Egységes munkaid tervezési rendszer kialakítása Megtörtént a tavalyi évben a DRV Rt. alaptevékenység egységeinél a munkaid beosztások felülvizsgálata. Célja az el írásoknak megfelel munkajogi megoldás, illetve az egységes munkaid tervezési rendszer kialakítása volt, különös tekintettel a készenlétre. Az új készenléti vezénylésre vezérigazgatói utasítás készült, a Központi Érdekeltségb l jelent s összeget fordítottunk a munkajogilag is megfelel módszer kialakítására. VIP Humánpolitikai Rendszer bevezetése A humáner gazdálkodási tevékenység teljes kör informatikai támogatottságát megvalósító VIP Humánpolitikai Rendszer bevezetésére alakult projektszervezet 2003-ban befejezte az el készít munkát, a szoftver a DRV specialitásokkal kiegészítésre került, a felhasználói oktatások megtörténtek. Személyügyi szakterület Dolgozói elégedettségvizsgálat A 2003. év elején jóváhagyásra került a 2002. évben elvégzett dolgozói elégedettség felmérés adataira alapozott akcióterv. Az akciótervben megfogalmazott feladatok egy része teljesült, egy részének végrehajtása folyamatban van. - Átfogó vizsgálatra került 2003-ban a fizikai munkakörök besorolása. A dolgozók átsorolása az új szabályozásnak megfelel en megtörtént, az átsorolások anyagi fedezetét a központi érdekeltségb l még 2003-ban biztosítottuk az igazgatóságok számára. - A vezet i munka eredményességét korszer vezetési és szakmai ismeretek biztosításával kívánjuk el segíteni. 2003. szén döntés született egy átfogó munkahelyi vezet képz program indítására. Realizálás megkezdése bels távoktatással ez évben várható. - 2003-ban célul t ztük ki a DRV Rt-nél alkalmazott értékelési rendszer kib vítését, teljesítményértékelési rendszer kiépítésének megkezdését. Els lépcs ként a vezet beosztású munkavállalókra alkalmazzuk a célkit zés-értékelés f

mozzanatokból álló programunk megvalósítását. Az érdemi munka 2004-ben indul. - A Társaság egészére kiterjed en 2 évente végzünk dolgozói véleményfelmérést. A 2002-es év után az újabb felmérésre ebben az évben kerül sor. Vezet utánpótlási rendszer beiktatása A munkát meg kell kezdenünk, hiszen a teljesítmény értékelési rendszer kiterjesztett változata erre kit n lehet séget nyújt. A koncepció kidolgozása, valamint elfogadtatása a 2004-es feladatunk, de a 2005-ös „rendszerbe iktatás” érdekében a részletes szabályozást is el kell készíteni. Oktatás - képzés Szakterületünk egyik f feladata biztosítani a DRV Rt. stratégiai céljainak megvalósításához, szolgáltatási tevékenységének magas színvonalú ellátásához szükséges, jól képzett munkaer t. Az oktatáshoz kapcsolódóan meghatározott min ségcél a Képesítési és besorolási szabályzatban rögzített képzettségi követelményeknek való megfelelés indexének javítása. Elhatározásunknak eddig eleget tudtunk tenni. Ahhoz, hogy továbbra is így legyen, ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy - új felvételek esetén a képesítési el írásoknak megfelel munkatársak kerüljenek állományunkba, - beiskolázásokkal pótoljuk az esetlegesen hiányzó tudás megszerzésének lehet ségét. 2002. évben csaknem 88 millió forintot, tavaly 93 millió forintot fordítottunk oktatásra, képzésre. A közel 6 %-os növekedés a bértömeg emelkedéssel öszszefügg szakképzési hozzájárulási kötelezettségünk saját dolgozó oktatására fordítható részének növekedéséb l eredt. 2004-ben viszont jelent sebb emelkedéssel számolhatunk: terveinkben 129 millió forint szerepel. A szakképzési hozzájárulási kötelezettségünk terhére finanszírozzuk a feln tt vízügyi szakmunkásképzést, a bels távoktatásokat (ügyfélszolgálati és vízmér leolvasók, munkahelyi vezet k), illetve az Országos Képzési Jegyzékben szerepl különböz szint szakképzések résztvev it (rövid magyarázatként: a szakképzési hozzájárulás fizetése a munkáltatók számára kötelez , de ha egy részénél saját felhasználást tudunk kimutatni, a befizetési kötelezettség csökken). Fenntartjuk Siófokon a rendeskorú vízügyi szakképzés gyakorlati képzési helyét, az ezzel kapcsolatosan felmerül egyes költségek (szakoktatók foglalkoztatása, egyéb oktatási ráfordítások) forrása úgyszintén a szakképzési hozzájárulás. A dolgozói elégedettség felmérés kapcsán említett vezet i továbbképzéseken túl, nagy figyelmet fordítunk a min ségügyi témájú képzésekre, az ügyfélszolgálati és egyéb intenzív fogyasztói kapcsolatú munkakörben dolgozók részére pedig stresszkezel tréninget szerveztünk. Az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán a társasági szervezésben megvalósuló továbbképzések részeként „általános uniós ismereteket” adó részt iktatunk a programba. Folytatjuk a munkakörök színvonalasabb ellátásához szükséges nyelvtudás megszerzésére irányuló oktatás-támogatásunkat.

Szociálpolitika Szociális tervünk f fejezetei: - munkavégzéshez közvetlenül kapcsolódó költségek ( munkásszállás, munkásszállítás, munkaruha, foglalkozás-egészségügy) - szociális juttatások (étkeztetés, üdültetés, segélyek, sport és m vel dési támogatás, lakásépítési támogatás) A szociális terv a 2003. évihez viszonyítva 24,3 %-os költségnövekedést tartalmaz. A szociálpolitikai szakterület célja a DRV Rt. juttatási rendszerének hatékony m ködtetése, az adótörvények változásából adódó lehet ségek kihasználása, kötelezettségek teljesítése. 2004. január 1-t l a munkavállalók részére biztosított étkezési utalvány összegét felemeltük az adótörvény által a hideg élelemre meghatározott adómentességi határra: a teljes munkaid ben foglalkoztatott munkavállalók egységesen 3500 Ft/f /hó érték utalványt kapnak, ami jelent s, 1500 Ft/f /hó emelést jelent az elmúlt évihez képest. értékben finanszírozott a 2004. évben a beiskolázási támogatás. Az adómentességi határra való emelést a szakszervezeti partner is elismeréssel fogadta. 2003. októberét l az addigi 3 % helyett 4 %-kal támogatja a Társaság az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba belépett munkavállalóit. Ez az emelkedés az ilyen irányultságú 2004-es ráfordítási igényt 27.000 eFt-ra növeli. 2004. évben is biztosítjuk dolgozóink számára a saját, csere, valamint bérelt üdül kben történ pihenés lehet ségét. 2003-ban 18 helyszínen 360 család (1058 f ) üdült kedvezményesen. A költségtakarékosság jegyében a külföldi üdültetésre utazási iroda közbeiktatása nélkül szerz dünk. 2004-ben pályázatot nyújtottunk be a „Családbarát Munkahely” cím elnyerésére. Összefoglalás Els dleges szempontként kell kezelnünk a társasági stratégiai célkit zéseken belül a humánpolitikai szakterület 2004. évi tevékenységének irányát a következ aspektusokban: - A bértömeg gazdálkodásból adódó lehet ségek további kihasználása - erre építve a középtávú humán stratégia megalkotása - támogatandó a Társaság újabb stratégiai elképzeléseit. - A folyamatban lév és új elhatározású fejlesztések célkit zéseinek megvalósítása. - A fejl dés igénye, amelyet számunkra az ISO min ségirányítási rendszer is megfogalmaz követelményként, vagyis 1. beindítjuk a teljesítményértékelési rendszert, 2. megfogalmazzuk a vezet utánpótlás tervezés programját, 3. aktualizáljuk és gazdagítjuk az érdekeltségi rendszer elemeit.

A DRV Rt. humán er forrás gazdálkodását jelent sen befolyásolja a bérszabályozás rendszere, amely a középszint keret-megállapodás szerint a 2004-2006. évre is a bértömeg gazdálkodás. Tudomásul véve ezt az ezzel járó korlátot, intézkedéseinkkel arra kell törekednünk, hogy megtartsuk azokat a munkavállalóinkat, akik megfelel színvonalon látják el a különböz szakterületek feladatait a kialakult (és várható) bérviszonyok mellett. Siófok, 2004. május 7. Lódi Miklós munkaügyi osztályvezet

TELJESÍTMÉNYMENEDZSMENT RENDSZER BEVEZETÉSE A DRV RT-NÉL A DRV Rt. menedzsmentje a 2003. évben célul t zte ki – többek között a 2002. év folyamán végzett dolgozói elégedettség felmérés adataira alapozva - a teljesítménymenedzsment rendszer bevezetését, els lépcs ben a vezet beosztású munkatársakra és f munkatársakra, majd a tapasztalatok alapján további munkavállalói körökre vonatkozóan. Eddig is végeztünk értékelést a fels fokú végzettség pályakezd k, a vezet beosztású munkatársak, a fogyasztói kapcsolattal rendelkez munkatársak, valamint az üzemvezet k esetében. A rendszer hatékonysága érdekében azonban a módszertan továbbfejlesztése vált szükségessé. Az új teljesítménymenedzsment rendszer vezet i eszközként szolgál a teljesítmény tervezésére, támogatására, értékelésére, növelésére. A rendszer kialakításának el készít munkálatai már a 2003. év elején megkezd dtek. Fels vezet i tréningen kerültek meghatározásra a rendszer alkalmazásával elérni kívánt célok, a rendszer alapelvei, az értékelés szempontjai, valamint az értékelési skálák terjedelme. 2004. május 3-tól hatályos a mindezeknek megfelel en kialakított 9/2004. számú vezérigazgatói utasítás, mely a vezet beosztású munkatársak és a f munkatársak célkit zési és teljesítményértékelési folyamatáról szól. A teljesítménymenedzsment rendszer célja a DRV Rt. eredményességének növelése az egyéni teljesítmények fokozásával, szorosabb kapcsolat létesítése a társasági stratégia, az üzletpolitika és a munkatársak szakmai céljai között, a vezet i munka értékelése és egyben fejlesztése a munkatársak menedzselése terén, valamint információk biztosítása a képzési szükségletek felméréséhez, az utánpótlás és karriertervezéshez. A célkit zési és teljesítményértékelési rendszer a vezet i körön belül a szervezeti hierarchia fels szintjét l lefelé haladva valósul meg. A rendszernek két súlyponti eleme van: a közvetlen felettes vezet vel folytatott célkit z megbeszélés, melyre az adott év május-június hónapjában kerül sor; illetve a teljesítményértékel megbeszélés, melyet az üzleti év adatainak ismeretében, zárásával egyid ben, márciusáprilis hónapban folytat le az értékel vezet és értékelt munkatársa. Az anyagi ösztönzési rendszerrel a premizált vezet k, és f munkatársak esetében kapcsolódik össze a teljesítményértékelés: a prémiumfeladatok a kit zött szakmai feladatok részét képezik.

A nem premizált vezet k és f munkatársak esetében nincs közvetlen kapcsolat a DRV Rt. teljesítményértékelési rendszere és anyagi ösztönzési rendszere (alapbérfejlesztés, prémium, jutalom) között. Mindazonáltal az értékel vezet a teljesítményértékelés eredményét figyelembe veheti az alapbérfejlesztés mértékének, valamint az egyéb anyagi ösztönzés nagyságának megállapításakor. A rendszer felépítésér l, elveir l, céljairól, a szükséges módszerek alkalmazásáról az érintett vezet k képzésen, konzultáción széleskör tájékoztatást kaptak. Az értékeltek számára – a DRV Hírforráson és a DRV Híreken túl -személyre szóló levélben is tájékoztatást adtunk. Az els teljesítményértékel megbeszélések megtörténte el tt folytatjuk az értékelést végz vezet k felkészítését annak érdekében, hogy a teljesítménymenedzsment rendszer alkalmazása valóban a kit zött célok elérését szolgálja. Terveink szerint az értékel megbeszélések megtörténte után felmérjük mind az értékel vezet k, mind az értékeltek véleményét a rendszer m ködésér l, a több érintett részér l is felmerül esetleges módosító javaslatokat beépítjük a folyamatba. Cservenné Boros Andrea f munkatárs Munkaügyi Osztály

A vízmin ségr l a Vízmondó tükrében A szolgáltatásunk fontos részét képz újabb szakterület került a Vízmondó górcsöve alá. A 2004. évi második számban a vízmin ség témakörét jártuk körbe. A két évvel ezel tti fogyasztói elégedettség felmérés kiértékelésekor kiderült, hogy fogyasztóink 60 százaléka nincs tisztában azzal, hogyan „készül” az ivóvíz és milyen ellen rzéseken esik át, míg a fogyasztási helyekre ér. Ráadásul a témában kevésbé járatos fogyasztóink tudatlanságát az utóbbi id ben néhány házi víztisztító berendezést forgalmazó cég is megpróbálja kihasználni. Az adott témáról szóló tájékoztatás tehát mindenképpen id szer , mivel a médiában számtalan olyan hirdetés, reklám jelent meg, mely az ivóvíz fogyasztásának veszélyeivel riogatja a fogyasztókat, és egyúttal a lakosság megtévesztésével lejáratja szakmánkat. A gátlástalan üzleti vállalkozók odáig is elmennek, hogy fogyasztóink otthonában a csapból kiengedett ivóvizet egy berendezés segítségével barnává „varázsolják”, majd felhívják a figyelmet a csapi víz káros hatásaira. Persze az egyébként nem létez problémára rögtön megoldást is kínálnak egy házi víztisztító berendezés formájában, mely szükségtelen kiadásokat jelent fogyasztóinknak.

De mi a megoldása a „vigyázat csalok – barna vizet csinálok” cím mutatványnak? Nagyon egyszer a válasz, bárki leellen rizheti egy egyszer kísérlet segítségével. A folyamatot gyakorlatilag elektrolízisnek nevezzük, mely során a víz vastartalmát több száz- vagy ezerszeresére növeljük, így annak színe sárgává, barnává válik. Az eredményr l magunk is meggy z dhetünk, ha egy 9 voltos elem negatív és pozitív pólusára egy - egy áramvezet t (pl. vasszeg) kapcsolunk, majd a vízbe lógatjuk. Néhány percen belül az egyébként normál vastartalmú ivóvíz elszínez dik. De akkor milyen a DRV Rt. által szolgáltatott ivóvíz? Egészséges, tartalmazza mindazokat az ásványi anyagokat, amelyre az emberi szervezetnek szüksége van. Fogyasztása biztonságos, termelése, kezelése, szállítása szigorúan ellen rzött technológiával történik. A termelési folyamat, illetve a termékmin ség ellen rzése több lépcs ben zajlik. A tisztítás folyamatát már az üzemekben is ellen rzik a gépészek, technológusok. A technológia zavartalan m ködését egyes kémiai vizsgálatokkal, folyamatos üzemi mérésekkel követik nyomon. Az ellen rzés újabb fázisa a laboratóriumi vizsgálat. Vízmintát a víznyer helyeken, a víztisztító m vekben, illetve a cs hálózat különböz pontjain veszünk, a mintavételi helyek száma a DRV Rt. m ködési területén meghaladja a négyezret. A vizsgálatok száma egy évben több százezres nagyságrendet jelent, melynek költsége több százmillió forint. A DRV Rt. saját, tanúsított laboratóriumaiban az év minden napján folyamatosan vizsgálják, ellen rzik az ivóvizet. A fizikai – kémiai vizsgálatok során a szakemberek a víz h mérsékletét, színét, szagát, zavarosságát, keménységét, pH értékét, valamint a vízben oldott szerves és szervetlen anyagokat ellen rzik. A mikrobiológiai – biológiai vizsgálatok a bakteriológiai elemzéseket, illetve a vízben el forduló egyéb él lények (gombák, algák, stb.) vizsgálatát foglalják magukba. Mindemellett küls szaklaboratóriumok szolgáltatásait is igénybe veszszük, akik a jogszabályban el írt bonyolult, különleges méréseket igényl vizsgálatokat végzik el. Saját bels ellen rzéseinkt l függetlenül az ÁNTSZ is rendszeresen felügyeli a szolgáltatott ivóvíz min ségét. A fent leírtak alapján kijelenthetjük, hogy a DRV Rt. által szolgáltatott ivóvíz megfelel a jogszabályban el írt követelményeknek, így szükségtelen házi tisztítóberendezés beszerzése.

Ráadásul az ioncserélt - desztillált – vizet el állító víztisztító még egészségkárosító is lehet, amennyiben tartósan olyan vizet fogyasztunk, mely nem tartalmazza az emberi szervezet számára szükséges ásványi anyagokat. Dónucz László

Európai pályázatok Az Európai Unióhoz történ csatlakozást megel z jogharmonizációs folyamat részeként a vízellátás, szennyvízelvezetés és tisztítás területén is megjelentek az uniós konformitást biztosítani hivatott rendeletek. A rendeletek egyes min ségi paraméterek tekintetében szigorúbbak, mint a hazai el írások, de tartalmaznak olyan paramétereket is, amelyre a hazai nemzeti szabályozás nem írt el határértéket, vagy esetenként a hazai el írás volt szigorúbb. Társaságunk kiemelt figyelemmel kísérte az Európai Közösség irányelveire épül rendeletekben megfogalmazott elvárások biztosítására irányuló programok megvalósításának lehet ségeit. Az általa üzemeltetett víziközm vekre rendelkezésre álló teljes kör adatbázisainak alapján felkészült – egyes önkormányzati, vagy állami tulajdonú m vek – esetleges technológiai korszer sítéseinek el segítésére. Természetesen ahhoz, hogy az országos ivóvízmin ség javító program keretében érintett településeken a szolgáltatott ivóvíz min ségének javítása, az összegy jtött szennyvizek megfelel tisztítása az EK irányelveknek megfelel en megvalósuljon, a szükséges pénzügyi forrásokat biztosítani kell. Ezen forrásokat hivatott biztosítani a Gazdasági Minisztérium Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program Irányító Hatósága és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága. Utóbbi közrem köd szervezet az Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozott Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) keretében hirdetett pályázati felhívást. Társaságunk a fejlesztésekért felel s közm tulajdonosok részére (állam és önkormányzatok) az ágazatban betöltött szakmai vezet szerepére való tekintettel minden segítséget megad és felvállal annak érdekében, hogy a pályázatok elnyerésével és a feladatok megvalósításában való aktív részvétellel az uniós rendeleteknek megfelel szolgáltatást tudjon nyújtani, a fogyasztói megelégedettség fokozása, illetve a környezet hatékonyabb védelme, a felszíni vízbe bocsátott tisztított szennyvizek min ségének javítása érdekében. Els dlegesen társaságunk saját forrásainak felhasználásával kerül sor 9 vízbázis (15 település) vízmin ség javítására, valamint a szennyvízelvezetés és tisztítás terén a Velence-tavi regionális rendszer f m vi, a balatoni II. régióban a balatonlellei szennyvíztisztító telep és az elvezet rendszer szagtalanításának, Gyugy község csatornahálózatának kiépítésére, fejlesztésére, technológiai korszer sítésére vonatkozó pályázati anyagok elkészítésére. Ugyancsak folyamatban van a Marcali szennyvíztisztító telep rekonstrukciójára, b vítésére vonatkozó pályázati anyag elkészítése is, melynek beadása a közm tulajdonos önkormányzat döntését l függ. A pályázatok elnyerése esetén a teljes beruházás elszámolható költségeinek 70 %-át az Európai Regionális Fejlesztési Alap, 25 %-át a központi költségvetés vissza nem térítend en támogatja, a fennmaradó 5 % biztosítása a közm tulajdonos feladatát képezi.

Konzorciumi szerz déskötés a Velencei-tó környéki szennyvízelvezetés fejlesztésére 2004. május 6-án Székesfehérváron, a Megyei Közgy lés címertermében Tóth István a DRV Rt. vezérigazgatója, valamint Gárdony, Velence, Kápolnásnyék, Sukoró, Pázmánd és Nadap települések polgármesterei írtak alá konzorciumi szerz dést. A Velencei-tó környéki települések önkormányzatai és a Dunántúli Regionális Vízm Rt. közös pályázatot kíván ugyanis benyújtani - a Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program keretén belül - a tó körüli szennyvízelvezetés és -tisztítás fejlesztésére. A Velencei-tó körül még nem épült ki teljeskör en a szennyvízelvezet rendszer, illetve a hálózat b vítése kapcsán a már meglév szennyvíztelepek kapacitását is növelni kell. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium programja, melyet az Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszíroznak, lehet séget biztosít arra, hogy az önkormányzatok, társulások és az állami tulajdonú cégek közösen pályázzanak szennyvízelvezetés és -tisztítás fejlesztésére. Ezt a lehet séget kihasználva, az érintett felek 2004. júniusában nyújtják be a közös pályázatot.

Egy délután a vezérigazgató – helyettessel Rendhagyó programra került sor a Központban 2004. március 31-én. Csuport László gazdasági vezérigazgató – helyettes a Társaságnál dolgozó gazdasági végzettség fiatalokat invitálta egy kötetlen beszélgetésre. A kezdeményezés egyébként nem új kelet , tavaly decemberben a vezérigazgató ült le beszélgetni 20 pályakezd fiatallal az OVF Üdül ben. A résztvev k akkor a DRV Rt. küldetését, er sségeit próbálták értelmezni, és összegy jtötték azokat a hátráltató gyengeségeket, fékez er ket is, melyek a fejl dés útjában állnak. A vezérigazgató úr, miután megismerte a fiatalok jöv képét, a Társaság által megvalósítandó stratégiai célkit zésekr l beszélt. Míg decemberben a m szaki és gazdasági vonal egyaránt képviseltette magát, addig a márciusi eseményre els sorban a kontrolling és pénzügy területén dolgozók kaptak meghívást. A résztvev k kíváncsian, mégis talán fenntartásokkal várták a találkozót a vezérigazgató helyettessel. Jogosan merülhet fel a kérdés az olvasóban is, vajon miért ez a hirtelen nyitás a fiatalok felé? A válasz valószín leg abban keresend , hogy a Társaságnál dolgozó munkatársak zöme az id sebb korosztályhoz tartozik – gondoljunk csak az idei törzsgárda ünnepségre,

ahol 110 olyan dolgozó munkáját ismertük el, akik legalább 25 évet töltöttek el a DRV-nél. Id vel ezek a kollégák nyugdíjba vonulnak, elt nnek a cég életéb l, ezért már most biztosítani kellene a kell utánpótlást, ami nem könny feladat, tekintettel a kifizethet bérek nagyságára. Mivel nehéz „megtartani” a tehetségeket, a cégvezetés más utakon próbál eljutni azokhoz a fiatalokhoz, akik a jöv meghatározó szerepl i lehetnek. Lényeges, hogy ezek a fiatalok érezzék, hogy fontosak a cég számára és munkájukra hosszútávon számít a vezetés. A vezérigazgató úr mesélte egyszer, hogy amikor több mint 20 évvel ezel tt a céghez került, azt érezte, hogy iszonyú messze van az akkori vezérigazgatótól, és abszolút nincs lehet sége találkozni, beszélgetni vele. Ezt a távolságot szeretnék tehát csökkenteni, megadva a lehet séget a fiataloknak, hogy a használható ötletekkel, javaslatokkal akár közvetlenül az ügyvezetéshez forduljanak. Persze nyílván a közvetlen vezet k is örülnek az új felvetéseknek, kezdeményezéseknek. „Önmagában a tény, hogy valaki fiatal, még nem érdem” – mondta a találkozón Csuport úr, ugyanakkor mivel rohanó világunkban „csak a változás állandó” szükség van „új szemekre”, melyek észrevehetnek rendelkezésre álló, egyébként kihasználatlan lehet ségeket, és el térbe kell helyeznünk olyan új gondolkodásmódot, melynek révén korábban kevésbé fontosnak ítélt részletekre hívjuk fel a figyelmet. A programot és annak hangulatát talán a résztvev k utólagos észrevételeivel tudjuk a leginkább bemutatni, így álljon itt név nélkül néhány gondolat a fiataloktól. - Én, mint a cég “legifjabb” dolgozója kellemesen éreztem magam. Egy másik vállalati kultúrából érkezve a DRV-t az általam ismert átlagnál szabályozottabbnak, “hivatalosabbnak” érzem. Emellett nagyon jól megfér az a fajta családias hangulat, mely a több éve együtt dolgozókra jellemz . Úgy gondolom, hogy a beszélgetés kiváló teret adott arra, hogy a végzettségünk alapján vélhet leg hasonló érdekl dési körbe tartozók egy kicsit közelebb kerüljünk egymáshoz. Egyrészt kötetlenebb formában megismerjük a szakmai vezet t, azt az “emberi irányvonalat”, melyet képvisel. Másrészt jó alkalom arra, hogy mi is megmutassuk magunkat, véleményünket a hierarchia szintek mell zésével. Ezt nagyon fontosnak tartom, mert minél több “kézen” fut át az információ, annál jobban torzul, hiszen nem vagyunk egyformák, nem mindenki számára ugyanazok a fontos pontok egy probléma megoldásánál. Kontrollingosként ugyanakkor fontosnak tartom, hogy “els kézb l” kapjuk az információt. Örülök, hogy ilyen alkalmam adódott a munkatársakkal történ megismerkedésre. Lehetséges, hogy így els alkalommal nem mindenki nyílt meg, az esetleges fenntartásokat nem mindenki tudta leküzdeni, de úgy gondolom érdemes folytatni ezeket a kezdeményezéseket. Mindenkit biztatnék arra, hogy használja ki az ilyen alkalmakat, adjon hangot véleményének. - A márciusi kötetlen beszélgetés nagyon jól sikeredett, én legalábbis jól éreztem magam, és tanulságosnak, hasznosnak tartottam. Nagyon jó lenne, ha lenne folytatása, akár valamelyik igazgatóságon egy területi szemlével egybekötve. Szerintem többen vagyunk ezen a szinten, akik még a másik területén nem jártak. - Én egy kicsit fenntartással fogadtam a programra szóló meghívást. Nem nagyon volt elképzelésem, hogy mir l is lesz majd szó, de aztán kellemesen csalódtam. Nagyon hasznos volt ez a kis összejövetel, hiszen megismerhettem a cégnél dolgozó korombeli kollégákat. Tetszett, hogy oldott volt a hangulat és nem f nök-beosztott viszonyban folyt a beszélgetés. Jó lett volna, hogy ha a végén a szakmai dolgokról kicsit többet tudunk beszélgetni.

- Csuport úr tájékoztatója, illetve prezentációja érdekes és tanulságos volt, rávilágítva, hogy mennyire változatos lehet a víz- és csatornaszolgáltatás a világ más részein, különböz tulajdoni formákban. Szívesen vennénk újabb hasonló lehet séget, ahol sok információt szerezhetünk, és értékes személyes kapcsolatokat lehet kialakítani a társaság többi dolgozójával. A fenti vélemények minden kétséget kizáróan igazolták a program létjogosultságát, így csak bízni tudunk abban, hogy a folytatás nem várat magára sokat. Reméljük, hogy beszámolónkkal sikerült követend gondolatokat ébresztenünk, és ezáltal a fiatal munkatársak beilleszkedését még inkább segítik majd id sebb, tapasztaltabb kollégáink. Dónucz László

Kati a Kontrolling Osztály élén 2004. március 8-án, a nemzetközi n napon ismerhettük meg Varga Katalint, aki ett l a naptól kezdve áll a Kontrolling Osztály élén. Az alábbiakban t szeretnénk bemutatni a DRV Hírek olvasói számára. El ször a tanulmányairól, korábbi munkahelyeir l, a családjáról és a hobbyjáról kérdezem Katalint. -1970-ben születtem Hajdúböszörményben és itt jártam általános iskolába is. A középiskolát Hajdúszoboszlón végeztem el, majd 1989ben leérettségiztem. Ezután felvételiztem a Miskolci Egyetemre, els próbálkozásra sajnos nem vettek fel. Mivel elég céltudatos vagyok, nem adtam fel a terveimet, ezért a második próbálkozásom sikeresnek bizonyult, és elkezdhettem az egyetemi tanulmányaimat. 1996-ban szereztem meg a közgazdász diplomámat. Munkahelyeim az alföldi cívisvároshoz, Debrecenhez köt dtek. El ször az ottani MATÁV-nál dolgoztam kontrollerként, majd újabb kihívást keresve 1997-ben helyezkedtem el a Hajdú-Bét Baromfitermel és Értékesít Rt.-nél szintén, mint kontroller. A hazai piacon jól ismert Valdor termékeket el állító cég jelenleg felszámolás alatt áll. Többek között ez a tény is szerepet játszott abban, hogy a munkahely változtatás mellett döntöttem, és elvállaltam a DRV Rt.-nél a Kontrolling Osztály vezetését. Életem párját még nem találtam meg és gyermekem sincs, így nem okozott problémát számomra a lakóhely-változtatás és a költözés sem. Különösebb hobbym nincs, szeretem a szabadid met számomra hasznos módon eltölteni. Szívesen beszélgetek rokonaimmal a múltról és az emlékekr l, és örömmel készítek saját kez leg ajándékokat, például a szalvétatechnika alkalmazásával. Kikapcsolódást jelent számomra a három keresztgyermekemmel eltöltött id , a zenehallgatás és az olvasás. Siófokon fedeztem fel, hogy milyen kellemes és megnyugtató dolog a Balaton partján olvasgatni. Debrecenben heti 3-4 alkalommal jártam kezd jóga tanfolyamra, itt a környéken azonban nincs ilyen oktatás, ezért otthon jógázom. - Milyen benyomásokat szereztél e rövid id alatt a DRV Rt.-r l?

- Valóban rövid id telt el az ideérkezésem óta, így a cég m ködésének megismerésére jelent s energiát kell fordítanom, azt viszont már most elmondhatom, hogy a kollégák nagy szeretettel fogadtak. A munkatársaim minden segítséget megadnak ahhoz, hogy megismerjem a munkafolyamatokat. Jól tudok alkalmazkodni, és igyekszem jó kapcsolatot kialakítani a szakosztályok vezet ivel és munkatársaival. Ez elengedhetetlen feltétele a munkámnak is, hiszen az információ koordinálása a kontrolling feladata, ebben pedig nélkülözhetetlen a többi osztály segítsége. - Mik a terveid a jöv re nézve? - Szeretném megismerni a DRV Rt. tevékenységét, a víziközm szolgáltatást. Úgy tervezem, hogy a következ másfél hónapban bejárom az igazgatóságainkat, hogy betekintést nyerjek a feladataikba. A kontrolling a gazdasági lelkiismerete a cégnek. Ahhoz, hogy konkrét képet tudjunk adni a cégvezetésnek a döntések meghozatalához, ismerni kell magát a szolgáltatást is. A kontrolling tevékenység egyébként szinte mindenhol ugyanaz, abban a tekintetben, hogy a kontrolling a különböz vezet i szint döntéseket el készít folyamatok összessége. Ezért van az, hogy mi nem csúszhatunk a határid kkel, a beszámolókat mindig pontosan kell elkészítenünk. Nagyon sok sikert és eredményekben gazdag jó munkát kívánunk olvasóink és dolgozóink nevében is Katalinnak. Drescherné H. Andrea

Bori a Somogy megyei Igazgatóságon A Somogy megyei Igazgatóság gazdasági vezet i beosztását 2004. március 1-t l Máté Borbála tölti be. Az alábbiakban vele szeretnénk megismertetni a DRV Hírek olvasóit. Borbálát el ször a tanulmányairól és a korábbi munkahelyeir l faggatom. -Budapesten születtem és sokáig ott is éltem. 1981-ben szereztem meg a diplomámat a Pénzügyi és Számviteli F iskola ipar szakán. A f iskola után a MÁV-nál helyezkedtem el, majd 2 év gyakorlat után, melynek során szinte minden munkakört kipróbáltam, kineveztek a vállalat Tervez Intézeténél a Pénzügyi és Számviteli Osztály élére. Kés bb bels ellen rként tevékenykedtem a cég Magasépítési F nökségén. Munka mellett végeztem el a Közgazdaságtudományi Egyetem kiegészít tagozatát, szintén ipar szakon. A gyermekeim születése után kerültem át a Közgazdasági Osztályra elemz közgazdászként. 1994-ben megváltam a vasúttól, és egy zömében nagykereskedelemmel foglalkozó olasz-német vegyesvállalatnál helyezkedtem el, mint f könyvel . 1996-ban adótanácsadói képesítést szereztem.1997-2000-ig a Pénzjegynyomda Rt.-nél álltam alkalmazásban, ahol a Pénzügyi és Számviteli Osztályt vezettem. 1999-ben jelent s változás történt az életünkben, ugyanis Budapestr l leköltöztünk egy Kaposvár melletti kis faluba. Egy évig még innen jártam Budapestre dolgozni, de a családom miatt nem tudtam tovább vállalni az utazással járó nehézségeket. Ezért úgy döntöttem, hogy a

környéken keresek magamnak új munkahelyet. El ször Kaposváron dolgoztam a Videotonnál számviteli vezet ként, majd 2001-ben Marcaliban vállaltam f könyvel i munkát egy külföldi tulajdonú feldolgozóipari cégnél. Mivel állandó adminisztratív létszámhiánnyal küszködtünk, a munkám egy jelent s részét a napi feladataimon túl végzettségemnek és tudásomnak nem megfelel feladatok elvégzésével töltöttem. A DRV Rt. állásajánlatára a Somogyi Hírlapban bukkantam rá, majd megpályáztam a meghirdetett munkakört. Nagyon örültem, hogy a jelentkez k közül rám esett a választás, és nagyon lelkesen vetettem bele magamat a feladatokba. -Mesélj egy kicsit a családodról és a hobbydról - kértem Borit. Jelenleg Bárdudvarnok-Olajhegyen élek egy családi házban a 17 éves nagylányommal és a 13 éves fiammal. k mindketten Kaposváron járnak iskolába. A lányom angol tannyelv gimnáziumban tanul, a kisfiam még általános iskolás. A családhoz tartozik még több kutyánk is, argentin dogok, egy mopsz és csau-csauk. Szomorúan tapasztaltuk, hogy a f városban az emberek nagyon elidegenedtek egymástól, és meglehet sen távol kerültek a természett l is. Ezért döntöttünk úgy, hogy elköltözünk, és a nyugodt légkör , barátságosabb vidéki életformát választjuk inkább. Ehhez megtaláltuk az ideális helyszínt a szelíd Zselici lankák között, Bárdudvarnokon, mindössze 13 km-re Kaposvártól. Mindhárman szeretünk itt lakni, bár minden városi komfortnak híján vagyunk. Nincs gáz, vezetékes ivóvíz, aszfaltos út a településünkön. De éppen ez adja meg az itteni élet romantikáját, amit semmiért nem cserélnénk el. Itt mindig úgy érezzük magunkat, mintha nyaralnánk. A szabadid mben szeretek olvasni, zenét hallgatni, kertészkedni és sétálni az erd ben. - Milyenek az eddigi benyomásaid a DRV Rt.-r l? Mik a terveid? - Nagyon rövid id telt el azóta, hogy a Társaság munkatársa vagyok. Az id m nagy részét azzal töltöttem, hogy tanulmányoztam a cég m ködését és az itteni munkafolyamatokat. A kollégáim sokat segítettek abban, hogy minél el bb átlássam az igazgatóság munkáját és az itteni rendszert. Az egyik legels feladatomnak tartottam, hogy megismerjem az üzemvezet ségeinket és az ott dolgozókat, ezért már ellátogattam a Somogy megyei Igazgatóság valamennyi üzemvezet ségére. Nagyon fontos számomra, hogy a munkatársaimat személyesen is ismerjem, és tudjam, hogy ki beszél a telefon másik végén. Elemez és kutakodó elme vagyok, szeretem beleásni magam a dolgok mélyére. Mivel a korábbi munkáim során a mostani tevékenységemnél összetettebb feladatokat láttam el, az év végi beszámolóktól kezdve egészen a mérleg készítéséig, valószín leg az igazgatóságunkon is végezni fogok majd különféle elemzéseket és összehasonlításokat. Borbálának nagyon sok sikert kívánunk a munkájához és az el tte álló feladatok megoldásához. Drescherné H. Andrea

A Mohácsi Üzemvezet ség A DRV Hírek 2004. évi második számában egy új cikksorozatot indítunk útjára, melyben a DRV Rt. üzemvezet ségeit szeretnénk bemutatni olvasóinknak. Reméljük, hogy az új sorozat megteremti a lehet ségét annak, hogy a különböz szakterületek dolgozói és az irodai munkával foglalkozók egyaránt bepillantást nyerjenek az üzemvezet ségek tevékenységébe, megismerjék a feladataikat. Az els üzemvezet ség bemutatásánál Mohácsra esett a választásunk.

-Milyen feladatokat lát el a Mohácsi Üzemvezet ség? - Az üzemvezet ség annak idején regionális feladatok ellátására épült ki. Lakossági víziközm szolgáltatást csupán két településen végzünk, Bárban és Dunaszekcs n, ahol 1998. óta látjuk el a szennyvízelvezetési és tisztítási feladatokat is. Az üzemvezet ség els üzeme a felszíni vízkivételi m volt, melynek kapacitása 60.000 m3/nap. A 80-es évek végéig innen szállítottuk az ivóvizet Pécsre és Mohácsra, amíg a víztisztító m el nem készült. A vízkivételi m b l ma már csak ipari vizet szolgáltatunk DN 700 mm-es távvezetéken Üszögpusztán keresztül a pécsi h er m nek, illetve innen küldjük a mohácsi farostlemezgyárba a nyers Duna vizet. A víztisztítóm a Mohács-szigeti vízbázis vizének a tisztítására épült, és a szigeten található három kúttelep szolgálja ki. Az ott található 38 kútból jelenleg 28 üzemel. A nyersvíz a Duna alatti két 700 mm-es vezetéken érkezik a tisztítóm be, melynek 30.000 m3/ nap a kapacitása. Innen az el állított ivóvizet a Pécs-Mohács DN 1000 mm-es távvezetéken szállítjuk Pécsre, Mohácsra, és a Bár-Dunaszekcs rendszeren keresztül a lakossági fogyasztókhoz. -Milyen munkálatok zajlanak az üzemvezet ségen? Hogyan készültök fel a nyári szezonra? - Az általunk üzemeltetett szennyvíztisztító telepen az ÁNTSZ el írása alapján a strandolási id szakban fert tleníteni kell. Jelenleg a fert tlenít rendszer karbantartásán dolgoznak a kollégáim. Folyamatban van a kúttelepeken található korrodált acélszakaszok kiváltása és a kútbeköt vezetékek cseréje is. Most végezzük a víztisztító m ben a klórozó rendszer és a leveg ztet karbantartását. Az ivóvízelosztó hálózaton az üdül területi fogyasztások ellen rzése érdekében vízmér ket építettünk be. -Milyen beruházás zajlott az utóbbi id ben az üzemvezet ségen, és milyen fejlesztés várható a közeljöv ben? -Büszkén mondhatom, hogy egy nagy beruházás végén járunk. Minden m tárgyunknak és berendezésünknek van beépített tartaléka, ez alól csak a víztisztító derít m tárgy volt a kivétel. Az új Mélyépterv típusú derít építése 2001-ben kezd dött el, és jelenleg folyik a próbaüzeme.

A terveink között szerepel a Pécs-Mohács Regionális Vezeték 7-es szakaszának kiváltása is, melyre már meg van a vízjogi engedélyünk. -Idén március 1-jét l neveztek ki az üzemvezet ség élére. Mesélj egy kicsit a DRV-s pályafutásodról! -1993. szeptemberében kerültem a Társasághoz. El ször diszpécserként dolgoztam, amikor azonban az üzemvezet ség munkája kib vült a lakossági szolgáltatással is, m vezet lettem. 2000-ben szakmérnökként végeztem a vízellátás, vízkezelés, és a csatornázás, szennyvíztisztítás szakon, és ekkor bíztak meg az üzemviteli csoportvezet i feladatok ellátásával. Ezen a területen tevékenykedtem egészen az üzemvezet i kinevezésemig. Lajos egyébként n s és két fiú édesapja. Megtudtam t le azt is, hogy nagy öröm elé néz a család, hiszen júniusban várják a harmadik gyermekük érkezését. A Mohácsi Üzemvezet ség jellemz i: Üzemvezet : Kiss Lajos Üzemvezet helyettes: Marosek Károly, Jordán Ferenc Fizikai dolgozók létszáma: 103 f Szellemi foglalkozású dolgozók létszáma: 10 f F feladatuk: nyersvíz és iparivíz-szolgáltatás, ivóvíz átadása társvízm vek részére, lakossági ivóvíz szolgáltatás, szennyvízelvezetés és –tisztítás Ellátott települések száma a szennyvíz-szolgáltatás terén: 2 Ellátott települések száma az ivóvíz-szolgáltatás terén: 2 Vízszállító vezeték hossza: 26502 m Bár-Dunaszekcs n, 36220 fm DN 700 acélcs iparivízhez, 32332 fm DN 1000 SENTAB cs ivóvízszállításhoz Szennyvízhálózat hossza: 24660 fm gravitációs, 6728 fm nyomóvezeték Napi szennyvíztisztítás: 160 m3/d Napi víztermelés: 430 m3/d közvetlen lakossági szolgáltatás Szennyvízbekötések száma: 632 db

Drescherné H. Andrea

Képzett csatornam -kezel k A DRV Rt. nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a munkafolyamatokat jól képzett, rátermett szakembergárda lássa el. Külön figyelmet szentelünk a vállalat alaptevékenységéhez kapcsolódó területeken dolgozók képzésére, hiszen min ségi víziközm szolgáltatást csak jól felkészült szakemberekkel tudunk biztosítani fogyasztóinknak. Ennek szellemében Társaságunk 19 dolgozója csatornam -kezel szakképzésen vett részt, hogy megszerezzék a munkájukhoz el írt képzettséget.

A tanulók név szerint Andrasics László, Baksa Sándor, Bálint József, Bór Kornél, Büki Zoltán, Göcsei József, Horváth Róbert, Jung Lajos, Lipták Ferenc, Lukai József, Makovi Norbert, Mispál Árpád, Pers Szabolcs, Péter Gábor, Rafael Norbert, Szarka János, Varga Csaba, Vida Zoltán és Vörös László. Munkatársaink a DRV Rt. és a Baross Gábor Szakmunkásképz Intézet közös szervezésében lebonyolított tanfolyam végén egy 3 részb l álló szakképesít vizsga keretében adtak számot az elsajátított ismereteikr l 2004. május 5-én, 6-án és 7-én. Az elméleti vizsga írásbeli és szóbeli része a siófoki Tanm helyben zajlott, a gyakorlatban történ megmérettetésre pedig a Dél-balatoni Igazgatóság Szennyvíztelepén, illetve a Tanm helyben került sor. A vizsgáztatók között Szebényi Tibor informatikai igazgató, Ángyán Rudolf szolgáltatási osztályvezet , Fraknói József tanm helyvezet és Drescher Attila, a Nagyfelszíni Vízm telepvezet je képviselték Társaságunkat. A Baross Gábor Szakmunkásképz Intézet részér l Sipos Gyula m szaki igazgatóhelyettes volt jelen a vizsgabizottságban. A bizottság elnöke Szebényi Tibor volt. A kollégáinknak a sikeres vizsgához gratulálunk, a további munkájukhoz sok sikert kívánunk! Drescherné H. Andrea

Újabb fogyasztói elégedettség felmérés Tisztelt Fogyasztóink! A Dunántúli Regionális Vízm Rt. stratégiai célja a fogyasztói igények biztonságos, folyamatos kielégítése. A fenti célkit zés érdekében Társaságunk a 2002-es év után ismét fogyasztói elégedettségfelmérést végez a lakossági és közületi fogyasztók, valamint a DRV Rt.-vel kapcsolatban álló önkormányzatok körében. Tesszük mindezt annak érdekében, hogy megismerhessük az Önök

elvárásait, észrevételeit, javaslatait. A felmérés alapján szeretnénk munkánkat az érintett felek kölcsönös megelégedésére tovább javítani. 2004. július 11-ig a DRV Rt. megbízásából, fényképes igazolvánnyal rendelkez kérdez biztosok keresik fel a szúrópróbaszer en kiválasztott fogyasztóinkat, illetve el re egyeztetett id pontban az önkormányzatok vezet it. Kérjük, amennyiben a kérdez biztos Önhöz is ellátogat és igazolja magát, a szolgáltatásunkkal kapcsolatban feltett kérdések megválaszolásával, járuljon hozzá munkánk sikeréhez. Szíves türelmüket és közrem ködésüket el re is köszönjük! Tisztelettel: Dunántúli Regionális Vízm Rt

Vízkincs - Infobusz TÁJÉKOZTATÓ 1./ Az INFOBUSZ adatai: típusa: IKARUS 256, forgalmi rendszám: CKA-948, mérete: 11 m x 2,9 m x 2,5 m. Tulajdonos: Víz- és Csatornam vek Országos Szakmai Szövetsége. Üzemeltet : Dunántúli Regionális Vízm Rt. PR Iroda Telephely: DRV Rt. Gépészeti Igazgatóság, Siófok. 2./ Az INFOBUSZ funkciója: A víz, mint lételem, illetve a víziközm szolgáltatás általános bemutatása. A vállalatok lehet séget teremthetnek tevékenységük népszer sítésére, komplett eszközt kapnak költség-hatékony fogyasztói kommunikációjuk megvalósításához. Nincs szükség drága kiállítási felület vásárlására, illetve annak egyszeri komplett berendezésére, az infobusszal költségkímél módon bárhol, bármikor, bárkinek bemutatkozhat!

3./ Az INFOBUSZ telepítése: a./ Telepíthet : egyenletes, szilárd, rzött terepen bárhol. b./ Telepítéskor igény 220 V elektromos hálózati csatlakozás, ivóvíz csatlakozás 25-30 m-en belül. Büfé használat (h t , kávéf z , mikro) a busz belsejében biztosított.

4./ Berendezés, kiállítási és promóciós felületek: a./ A bels térben fénygrafikai folyamatábrákon, tablókon történ megjelenítéssel: - általános ismeretek a vízr l, az ivóvíz útja a fogyasztókig, az elhasznált víz útja, az ivóvíztisztítás folyamata, a szennyvíztisztítás folyamata, a víziközm szolgáltatás ágazati koncepciója, ivóvízmin ség, ivóvízmérés, Víz Világnapja. b./ Számítógép teljes konfigurációval telepítve: - A gépen megtalálható a Duna Múzeum elektronikus anyaga: a Vízellátás és csatornázás története; az Aquamédia multimédiás CD-ROM, valamint „vizes” honlapok. Igény szerint a saját bemutatkozó anyagok telepíthet ek a számítógépre. Hangosítás mikrofonnal és CD játszóval az infobuszban megoldott. c./ Küls térben: - Felhasználható az INFOBUSZ oldalfelülete saját promóciós bemutatkozó anyagok elhelyezésére 800 x 61 cm felülettel, mely három részre osztott. - Tet erny alatt 20 m2 bemutató terület. Asztalok, székek, polcok telepíthet k. 5./ A kölcsönzés feltételei: a./ igénybejelentés a VCSOSZSZ, illetve a DRV Rt. PR. Irodáján minden év január 31-ig. Az év közben felmerül igények a szabad kapacitások függvényében kerülnek teljesítésre, melyekr l a www.vizkincs.hu weboldalon kaphatnak információt az érdekl d k. Az igénybejelentések során a VCSOSZSZ rendezvényei el nyben részesülnek. b./ Az INFOBUSZ folyamatos üzemeltetését a DRV. Rt. biztosítja, gondoskodik a járm és a berendezések szakszer m ködtetésér l. c./ Az INFOBUSZ csak gépkocsivezet vel vehet igénybe, aki a DRV Rt. alkalmazottja és az autóbusz, valamint a berendezések szakszer üzemeltetéséért felel. d./ Az igénybevev a kölcsönzés ideje alatt gondoskodik a bemutatandó saját anyagok elhelyezésér l, a rendezvény megszervezésér l, a busz folyamatos rzésér l. A telepítés és m ködtetés költségei (áram, víz, szóróanyagok, stb.) szintén az igénybevev t terhelik. e./ Az infobusz igénybevételének díjai tagvállalatok számára: - üzemeltetési költség (változhat): 200.- Ft / km + áfa* - a gépjárm vezet bére, napidíja: 30.000.- Ft / nap - szállást + teljes ellátást a buszvezet számára az igénybevev biztosít. Társult tagok számára az üzemeltetési költség (változhat): 200.- Ft / km + áfa* * = A fenti ár nem tartalmazza az esetlegesen felmerül autópályadíjat, komp-

költséget, stb. Az üzemanyagárak változásának függvényében fenntartjuk a díjak évközben történ módosításának jogát. f./ A költségeket a DRV Rt. az igénybevev felé számlázza.

6./ Felel sségvállalás: A VCSOSZSZ és a DRV Rt., valamint az igénybevev vállalatok felel sséggel tartoznak az INFOBUSZ rendeltetésszer üzemeltetéséért, az okozott károkat megtérítik. Elérhet ségek: VCSOSZSZ 1051 Budapest, Sas u. 25. IV em. T.:1-473-0055, F.:1-302-7600 internet: www.vcsoszsz.hu E-mail: [email protected] DRV Rt. PR Iroda, 8600 Siófok, Tanácsház u. 7. T.:84 / 501-032, F.:84/501-012 internet: www.drv.hu E-mail: [email protected] Készült: A VCSOSZSZ megbízásából és finanszírozásával, valamint a DRV Rt. támogatásával és közrem ködésével 2004. június 3-án. Tervezte, a kivitelezést irányította: Jánossy Gábor DRV Rt. log.oszt.vez. Dónucz László

Vizes Vérvonalak: „Sebe(s) Fogat” a DRV Pécsi Igazgatóságán Az eddig megjelent sorozat folytatásaként most a Sebe, a Varga, és a Rásó család bemutatására indultam Baranyába. A három család tagjai valószín leg a legnagyobb létszámú együtt és egy helyen dolgozó família a cég eddigi történetében. A pécsi telepen tartózkodó három Sebe testvérrel, Andrással, Miklóssal és Józseffel a m helyépületben ültünk le egy kis beszélgetésre. Sebe Miklós vállalta a szóviv szerepét, és id rendi sorrendben kezdte el a család bemutatását. -Az Alföldr l költöztünk Baranyába 1958-ban a Rásó családdal együtt, a nagyobb lehet ség és a jobb körülmények reményében. Kistótfaluban

telepedtünk le, ahova Varga Antal nagybátyámék 1971-ben követtek bennünket. Nagybátyám, Rásó Lajos 1973-ban került a cég el djéhez, így volt az els „vizes” a famíliában. (Sajnos kiderült az is, hogy vele már nem beszélhetünk, mert 1989-ben elhunyt.) csábította át az erdészett l a vállalathoz az édesanyám testvérét, Varga Antalt is (vele sem sikerült sajnos találkozni, mert régóta betegszabadságon van). Én a családunkból harmadikként, 1975 májusában álltam munkába a vízm nél. -folytatja Miklós. Rásó Sándor nehézgépkezel ként dolgozik Társaságunknál és az édesapja bíztatására jött a céghez 1975. júniusában, majd egy év múlva követte t a családból Sebe József is. Sebe András hatodikként került a vízm höz, majd 1978-ban pedig a legfiatalabb Sebe fiú, István is elkezdte „vizes” pályafutását. A nyolcadik DRV-s a családból a fiúk édesanyja, Sebe Józsefné, született Varga Julianna volt, aki 1986-1994-ig nyugdíjasként dolgozott együtt hozzátartozóival. -A rokoni hívó szón kívül mi csábította a családtagokat a DRV-hez? - Többen a b rgyárban dolgoztunk el tte, így aztán vonzóbb volt számunkra a tisztább, és valamivel könnyebbnek t n munkalehet ség. - Én azért jöttem kés bb, mert korábban az er m ben dolgoztam, ahol nem csak jó helyem volt, hanem még tanulhattam is. Ott szereztem hegeszt képesítést - egészítette ki testvéreit András. Istvántól megtudtuk, akit lábsérülése miatt az otthonában kerestünk fel, hogy neki a DRV az els és egyetlen munkahelye. István, aki szakmáját tekintve k m ves, azt sem bánja, hogy képviseli egyedül az épít ipari szakmát az üzemvezet ségen. Számára a legfontosabb az, hogy együtt dolgozhat a rokonaival. -Milyen változás ment végbe a telepen az elmúlt évtizedek alatt? –Itt a dombtet n kezdetben csak f volt, lejjebb állt a gépház, és egy kis fehér ház. Kés bb elkezdték fejleszteni a sz r ket. Azután elkészült az új épület és a tározók. 1981-ben épült egy új m hely is, és ebben kaptak helyet a „cs bélel k”, az autószerel - és a fest m hely. -Mi volt a legfontosabb, legemlékezetesebb eddigi munkájuk során? - A kérdésemre András válaszol. - Nekem nagyon tetszett, mikor a sok kis falut folyamatosan kapcsoltuk be a szolgáltatásunkba. Gondolom, hogy a fejlesztés jó id pontban történt, hiszen igény volt rá, ezen kívül a munkahelyünk megmaradása szempontjából sem volt közömbös. Jó volt látni azt, ahogy terjeszkedtünk, miközben az új feladatok kapcsán szakmailag mi is fejl dhettünk. A beszélgetésb l kiderült számomra, hogy nemcsak a telep, hanem vele együtt k is fejl dtek. Egyszer segédmunkásként álltak munkába, de mára mindannyian rendelkeznek több szakképesítéssel is. A Társaság és f leg a helyi vezet k támogatásával elvégezték a nehézgépkezel , a vízm -gépész, és még a darukötöz tanfolyamot is, melyre joggal lehetnek büszkék. Végezetül azt kívánjuk, Isten éltesse sokáig az egész Sebe, Varga, és Rásó családot! Szabó Gábor

Kedves Bizalmiak, Tisztségvisel k! Tisztelt Tagjaink, Munkatársak! A VKDSZ DRV Rt. Munkahelyi Szakszervezetének Intéz Bizottsága az alábbiakról tájékoztatja tagjait és a munkatársakat: 1. A VKDSZ DRV Rt. Munkahelyi Szakszervezete Ø 2004. június 1-én Választmányi Ülést tartott, június 8-án pedig Küldöttértekezletet, melynek keretében Tóth István vezérigazgató úr tolmácsolásában értékelésre kerültek az Rt. Közgy lésének határozatai. A Küldöttértekezlet megtárgyalta és elfogadta az MSZ 2004-2008. évi PROGRAMJÁT. Ø A Hajdúszoboszlói üdültetésünk kedvez fogadtatásra talált tagjaink körében. Az üdül t, melyet mostanra teljesen berendeztünk, néhány fénykép segítségével mutatjuk be. Ø 2004.05.25.-én Balatongyörökön tartotta a VKDSZ Szövetség Szennyvizes tagozat kihelyezett ülését. 2. A VKDSZ Országos Szövetségének aktuális hírei: Ø mint korábban a bizalmik részére kiküldött tájékoztatónkban közreadtuk, 2004. március 26án rendezték meg a VKDSZ Szövetség Kongresszusát. Ez a dátum majdnem egybeesett a VKDSZ Szövetség megalakulásának 15. évfordulójával. Ø 2004. április 29-én ünnepélyes keretek között került átadásra a Szövetség új székháza. Címe: 1146 Budapest, Borostyán u. 1/B. Telefonszáma: 06/1/3229-616 Titkár: Zsíros Sándor Mobilszáma: 06/30/9429-715 Ø 2004. május 7-9. között az EPSU Budapesten tartotta Konferenciáját (a VKDSZ Szövetség tagja az Európai Szakszervezetek Szövetségének). Gábor Imre a VKDSZ Szövetség elnöke képviselte a Szövetséget. Témája: a szakszervezetekkel szembeni kihívások az Európai közüzemi szolgáltatásban. Ø 2004. május 11-12.-én Szegeden tartotta a VKDSZ Szövetség IB ülését Ø 2004. május 19-én a VKDSZ Szövetség Székházában került sor a Regionális Titkárok Tanácskozására. Meghívottként vett részt a tanácskozáson dr. Karai Klára f osztályvezet és dr. Fenyvesi Béla f osztályvezet . Témája: a „ Víziközm törvény” volt, természetesen a társaságokat és a munkavállalókat érint megközelítésben. Az egyeztet tárgyaláson értékelésre került: § a 2003. évi bérmegállapodás végrehajtása § a 2004. évre kötött éves és középtávú megállapodás a KvVM és a VKDSZ között

§ a lezajlott közgy lések és tulajdonosi értekezletek tapasztalatai, személyi változások A tanácskozás jó hangulatú és szinte légkörben zajlott le. 3. Az Automóm Szakszervezetek Szövetsége 2004. május 5-ei Tagszervezeti Tanácsának ülésén Borsik János elnök tartott tájékoztatót a Szakszervezetek és a Kormány között zajló tárgyalások jelenlegi állásáról a „Korkedvezményes nyugdíjról szóló törvény” kapcsán. A szakszervezeti álláspont az, hogy értékelni kell az érvényben lév törvényt, és újat kell elfogadni. 4. A Bizalom Országos Nyugdíjpénztár Közgy lése 2004. április 23-án ülésezett: Ø értékelte és elfogadta a 2003. évi Beszámolót, Mérleget, Könyvvizsgálói jelentést és a 2004. évi üzletpolitikát. Ø A pénztár korábbi kiemelked hozamaihoz képest 2003.-ban átlagos hozamot realizált tagjai számára, 4,5 %-os reálhozam formájában. Ø Döntés született arról is, hogy a több mint 1000 f s Békés Önkéntes Nyugdíjpénztár beolvad a Bizalom Nyugdíjpénztárba. Id közben csatlakoztak a Gyulai Vízm Kft. Munkavállalói is 300 f vel. Tisztelt Tagjaink, Munkatársak! A DRV Rt. vezetése lehet vé tette, hogy a VKDSZ DRV Rt. MSZ. legfontosabb dokumentumai megjelenjenek az Rt. bels információs rendszerében. Az a kérésünk, hogy megjelenéseinket kövessétek figyelemmel, és észrevételeitekkel segítsétek munkánkat. Siófok, 2004. május 20. Gábor Imre titkár az MSZ. IB. nevében

MÉG TÖBB BIZALOM A 2003. év nem a legjobbként kerül be a nyugdíjpénztári befektet k aranykönyvébe. A pénzpiacokat több alkalommal is sikerült elbizonytalanítani, a forint árfolyam hektikusan ingadozott, a jegybanki alapkamat hosszú id óta nem látott magasságokba szökött. Minden arra ösztönözhette a kisbefektet ket, hogy megtakarításaikat rövid lejáratú lekötött betétekben, vagy éven belüli futamidej állampapírokban helyezzék el. Ilyen környezeti hatások mellett igen nehéz jó taktikát választani, f leg egy önkéntes nyugdíjpénztár szigorú feltételrendszere mellett. A pénztárak kötelez közzétételi adatai, így 2003. évi elért hozamai még nem jelentek meg, de bizton remélhetjük, hogy a BIZALOM Önkéntes Nyugdíjpénztár azok közé tartozik, akik kezelni tudták a környezeti hatásokat. Pénztárunk 4,4 %-os mérték nettó hozamot ért el 2003-ban, ami kevesebb, mint amit a pénz-

ügyi év el tt reméltünk. Valószín leg az összes 83 önkéntes nyugdíjpénztár között az er s középmez nyben való besorolást jelent. Volt már jobb is mondhatnánk, nyilván érdemes több szempontot is megvizsgálni bármilyen összehasonlításban. Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás nem csak egyszer bankbetét, hanem egy hosszú távú él takarékosság, melyhez többek között jelent s ösztönz ként SZJA kedvezmény is kapcsolódik. Másik lényeges eleme a munkáltatói tagdíj-kiegészítés, ami csak ebben a formában adható adómentesen. Számos további szempont közül, ami erre a megtakarítási formára ösztönöz, egyet emelnék még ki, az öngondoskodást. A nyugdíjrendszeren belül ez az a legfontosabb szempont, amiért az egész rendszert kialakította és ösztönzi az állam, hogy az elöreged népesség rohamosan növekv nyugdíjterheit aktív korában megossza a kés bbi jogosulttal. Ezért hozták létre 10 évvel ezel tt az alapítói a BIZALOM Önkéntes Nyugdíjpénztárt a vízügyi ágazat munkavállalói számára, hogy biztonságos, átlátható módon helyezhessék el megtakarításaikat. Pénztárunk továbbra is nagy hangsúlyt fektet az ágazat összefogására, a biztonságra, az átlátható, ellen rizhet m ködésre, a legjobb vagyonkezel kiválasztására. A 10 év alatt elért felhalmozott hozammal a pénztárak közötti szoros versenyben az els tízben, el kel helyen vagyunk. És hogy mekkora a „BIZALOM”? 2003. évben a pénztári vagyon meghaladta a 2,3 milliárd forintot. A taglétszám év végén 7.175 f volt, napjainkban átléptük a 7.500 f s határt is. Az ágazati összefogás jelent s és dönt lépéseként jelenleg arról számolhatunk be, hogy a BÉKÉSVÍZ Önkéntes Nyugdíjpénztár tagsága ugyancsak a BIZALOM Nyugdíjpénztárba történ beolvadás mellett döntött. Így 2004. július 1-t l a pénztárunk létszáma meghaladhatja a 8.500 f t, vagyona pedig elérheti a 3 milliárd forintot. Pénztárunk vezetése ezt komoly eredménynek tartja, és a tevékenységünk iránti bizalom megnyilvánulásának. Végezetül megemlíteném, hogy jelenlegi telephelyünk a F városi Vízm vek Dózsa György út – Váci út sarkán lév toronyházának 14. emeletén van, korszer környezetben. A pénztár alapításának 10 éves jubileuma jegyében az évben - reményeink szerint - végleges helyre, a VKDSZ új, a Városliget szélén lév székházába kívánunk áttelepülni. Kívánom, hogy mindenki legyen még több „BIZALOM”-mal irányunkba. Remélem, megszolgáljuk. TÖRÖK LÁSZLÓ Bizalom Önkéntes Nyugdíjpénztár IT elnök

Jegyz könyv

a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége új Székháza avatása alkalmából Felvéve: 2004. április 29-én a Szövetség Székházában /1146. Budapest, Borostyán utca 1/b / Résztvev k: mellékelt jelenléti íven. 2004. április 29-én ünnepélyes választmányi értekezlet keretében a résztvev k felavatják a Szövetség új Székházát. A jelenlév tisztségvisel ket és mindenkit, aki a Székház kialakításában közrem ködött,– nagy büszkeség tölt el. A résztvev k kinyilvánítják: szerencsésnek érzik magukat, hogy részesei lehetnek e nagyszer eseménynek. A Választmány és az Országos Ellen rz és Számvizsgáló Bizottság tagjai a mai napon megfogadják és a mindenkori vezet testületeket, tisztségvisel ket kötelezik arra, hogy munkájukkal és tevékenységükkel biztosítsák, hogy a Szövetség Székháza a szakszervezeti tagság és a képviselt munkavállalók számára az érdekvédelem és érdekképviselet szimbóluma legyen. kmf. Jegyz könyvet készítette: Zsíros Sándor titkár hitelesítette: Gábor Imre elnök

KIR kiterjesztés a barcsi szennyvíztisztító telep bevonásával

Környezeti politikánkkal összhangban - melynek egyik alaptétele, hogy „az új beruházásban megvalósuló telephelyen az indítástól kezd d en környezetközpontú irányítási rendszert kívánunk bevezetni és üzemeltetni” - az idén bevontuk a rendszerünkbe a barcsi szennyvíztisztító telepet is. Az önkormányzati tulajdonú szennyvíztisztító telep üzemeltetési jogát tavaly év végén nyerte el Társaságunk. A pályázati anyagunkban a Környezetközpontú Irányítási Rendszer (KIR)

kiépítését és rövid id n belüli tanúsíttatását vállaltuk. Ígéretünkhöz híven örömmel jelenthetjük, hogy a kiterjeszt audit 2004. május 6-án sikeresen megtörtént. Mivel a KIR-t irányítóknak a rendszer üzemeltetésében több éves gyakorlati tapasztalat állt rendelkezésére, és már az el z évben megtettük a szükséges el készületeket, felülvizsgálatokat, nem ért bennünket meglepetés, amikor az üzemeltetés jogát megnyertük, és a telepet küls szakcég által kellett tanúsíttatnunk. Az igazgatósági és üzemvezet ségi szakemberek oktatása már januárban megtörtént, és elkezd dhetett az ISO 14001 szabvány szerinti követelmények teljesítésének megvalósítása. A KIR kiépítésénél alapkövetelmény a szakmailag megfelel m ködés, a folyamatos fejlesztési igény. Mindezeket úgy kell végrehajtani, hogy a környezetvédelmi követelmények maximálisan teljesüljenek. Meghatároztuk a célokat, és az ezek eléréséhez szükséges munkaprogramot. A 2004. évi munkaprogramban három el irányzatot t ztünk ki, nevezetesen a bels kommunikáció javítása céljából a telep csatlakoztatását a Társaság informatikai rendszeréhez, másodszor az érintett lakosság tájékoztatását, és talán a legfontosabb a harmadik cél, a szennyvíziszap jöv beni megfelel mez gazdasági elhelyezésének megoldása. Április elején a bels felülvizsgálaton a szakmai m ködés, a min ségügyi és KIR rendszerüzemelés és irányítás mellett, már a fenti célok id arányos teljesítését is vizsgálhattuk. Az április 27-ei vezet ségi átvizsgáláson a menedzsment a leadott jelentések alapján a rendszert küls tanúsításra késznek találta. A KIR kiépítése nem csupán a környezettudatos vállalatirányítás megvalósulása miatt fontos, de egyben ténylegesen segítjük a megfelel , környezetbarát m ködést is azáltal, hogy az er forrásainkat szervezetten összpontosítjuk. Példaként említhetjük éppen a barcsi telepet, ahol olyan technológiai beavatkozások születtek, melyek csökkentik a környezeti vízterhelést. A KIR tanúsítás megszerzéséhez nagymértékben hozzájárult Bóta László igazgató, Szalóczi Csaba m szaki vezet , Fucskár Vince üzemvezet , akik vezet i elkötelezettségb l mutattak jó példát. Kulcsfontosságú szerep jutott Kiss László telepvezet nek, hiszen alapvet en a helyi, közvetlen vezet kön múlik a szabályozott munkavégzés és k azok, akik az auditon is beszámolnak a felülvizsgálóknak. Az összeköt

kapocs a telepi, üzemvezet ségi, igazgatósági és küls hatósági / tervez i szintek között Kollárné Zsír Mária szennyvíztechnológus és környezetvédelmi ügyintéz volt. A min ségügyi irányítás zavartalanságát pedig Kovács Tibor min ségügyi koordinátor biztosította. Természetesen nem lehet mindazokat név szerint megnevezni, akik munkájukkal segítették a KIR kiépítést, de feltétlenül meg kell említeni a telepi dolgozókat, és az igazgatóság szakmai csoportvezet it is. Gratulálunk az elért eredményhez, további jó munkát kívánunk! Bízzunk abban, hogy a jöv ben további telepek bevonásával járulhatunk hozzá Társaságunknál a környezettudatos üzemeltetés elterjesztéséhez, mely az Európai Unióban alapkövetelmény. Szebényi Tiborné

Víz Világnap - 2004 A 2004. évi központi Víz Világnapi rendezvénysorozatnak Lengyeltóti adott otthont. A település kiválasztásának apropóját az adta, hogy itt készült el Somogy megye 2004. évi legjelent sebb szennyvízberuházása. Rendhagyó módon, a hagyományos Víz Világnapi Alkotótáborra már 2004. február 23 – 26. között sor került a Lengyeltóti Fodor András Általános Iskolában. Rendezvényünkkel a település Kossuth díjas költ jének 75. születési évfordulója alkalmából rendezett, Fodor András Napok elnevezés programhoz csatlakoztunk. Az alkotótáborban 26 általános iskolás diák vett részt az ellátási területünkr l. A szakmai munkát Veszeli Lajos fest m vész irányította. A tehetséges ifjú alkotók egy – egy vizes témájú Fodor András vers mondanivalóját próbálták megjeleníteni a fest vásznon, néhányan pedig színes papírdarabkák összeillesztésével kollázsokat készítettek. A márciusi, Víz Hetének is nevezhet rendezvénysorozatot március 24-én a Zenés Irodalmi Est nyitotta meg. Az esemény házigazdái Baranyi Ferenc, József Attila díjas költ , valamint Veszeli Lajos fest m vész, az Új Balaton m vészeti folyóirat szerkeszt je voltak. A vidám párbeszédes felvezetéseket követ en, Oravecz Edit és Vándorfi László színm vészek adták el híres magyar költ k vizes témájú verseit, melyek között Kassai Franciska gitárjátékában ismert népdalok csendültek fel. Az est legemlékezetesebb pillanatait mégiscsak az irodalmi pályázatra beérkezett remekm vek jelentették, melyeket szintén a színm vészek adtak el . Az ifjú szerz k áhítattal és átszellemülten hallgatták professzionális el adásmódban saját m veiket. A vidám hangulatú program a Víz Világnapi irodalmi pályázat eredményhirdetésével zárult. A beérkezett pályamunkákat két munkatársunk: Szakáli Anna és Gaál Antal zs rizték,

akik már maguk is adtak ki saját verseskötetet. A támogatók jóvoltából rendelkezésünkre bocsátott értékes díjakat Szebényi Tibor informatikai igazgató osztotta ki a nyertes diákoknak. A rendezvénysorozat március 25-én folytatódott. Ekkor került sor a Víz Világnapi Szakmai és Képz m vészeti Kiállítás megnyitójára. Papszt Lajos polgármester ünnepi beszédében üdvözölte a megjelenteket és köszönetét fejezte ki a DRV Rt. vezetése felé, hogy szakmánk legjelesebb rendezvényével tisztelte meg az általa irányított települést. A kiállítást dr. Kolber István, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke nyitotta meg. Avatóbeszédében szólt a Víz Világnapjáról, és felhívta a figyelmet a vízellátásra, természetes környezetünkre leselked veszélyekre. Ezt követ en a rendezvénysorozat m vészeti vezet je, Veszeli Lajos fest m vész számolt be az alkotótáborban született m vekr l, valamint a Bakony Fotóklub Víz az Élet cím fotópályázatáról, melynek kiváló remekm veit szintén megtekinthették az érdekl d k. A megnyitó ünnepség az ifjú m vészek jutalmazásával zárult, az okleveleket és ajándékcsomagokat Tóth István vezérigazgató és Papszt Lajos polgármester adták át. A kiállítás egyébként április 12-ig volt megtekinthet a Lengyeltóti M vel dési Házban. A Víz Világnapi rendezvénysorozat következ állomása a Lengyeltótiban és térségében megvalósult szennyvízberuházás ünnepélyes átadóünnepsége volt a városi sportcsarnokban. A mintegy 150 f s vendégsereget Papszt Lajos polgármester üdvözölte, majd köszönetet mondott azoknak a politikusoknak, intézményeknek, cégeknek és magánszemélyeknek, akik áldozatos munkájukkal hozzájárultak a beruházás megvalósításához. Ezt követ en dr. Kis Zoltán, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára adta át ünnepélyes keretek között a határid el tt két hónappal befejezett szennyvízberuházást. A programban Dr. Gyenesei István, a Somogy megyei Közgy lés elnöke következett, aki beszédében a megye legjelent sebb 2004. évi beruházását méltatta, majd a kivitelezésért felel s f vállalkozótól, Szabadics Józseft l Tóth István vette át a m veket üzemeltetésre. Társaságunk vezérigazgatója köszönt jében megígérte, hogy a jó gazda gondosságával fogja üzemeltetni a rendszert a DRV Rt. Az ünnepség látványos, emlékezetes kulturális m sorral, az Ördöngös Néptánc Együttes fellépésével zárult.

A hagyományos Törzsgárda Ünnepséget március 26-ra szerveztük. A Lengyeltótiba invitált vendégeink a M vel dési Házhoz érkeztek, ahol megtekintették a Víz Világnapi Szakmai és Képz m vészeti Kiállítást. Ezt követ en az ünnepség a városi sportcsarnokban folytatódott, melyet a területi igazgatóságaink rajzpályázatainak remekm veivel díszítettünk fel. Törzsgárda vendégeinket dr. Varga Miklós, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vízügyi helyettes államtitkára köszöntötte. Az emléklapokat és plaketteket Társaságunk vezérigazgatója, Tóth István adta át az ünnepelteknek, majd maga is köszöntette szakmánk kitüntetettjeit. A központi ünnepség keretében annak a 110 kollégának a munkáját ismertük el, akik 25, 30, 35, 40 éve állnak a vízügy szolgálatában, míg a 10, 15, 20 éves vízügyes múlttal rendelkez munkatársak a területi igazgatóságok ünnepségein vehették át az okleveleket, emlékplaketteket. A vacsorát követ en a nap és talán az egész rendezvénysorozat fénypontjához érkeztünk: az Apostol együttes lépett fel a Víz Világnapját támogató cégek jóvoltából. A zsúfolásig megtelt sportcsarnokban számos korosztály kortalan kedvence szórakoztatta a törzsgárdatagokat, illetve a környék lakosait. Dónucz László