Tűzvédelmi Szabályzat

KVIK Tűzvédelmi szabályzat

Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar 1054 Budapest Alkotmány u. 9-11.

Tűzvédelmi Szabályzat

Budapest 2015. június 1 Készítette: Jablonkai Kinga tűzvédelmi tanácsadó


Tartalom I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

4

1.1. A szabályzat célja

4

1.2. A szabályzat hatálya

4

II. FEJEZET A TŰZVÉDELMI SZERVEZET MŰKÖDÉSI RENDJE, FINANSZÍROZÁSA4 A TŰZVÉDELMI FELADATOKAT IS ELLÁTÓ SZEMÉLYEK FELADATAI 2.l. Dékán 2.2 Dékáni Hivatal vezetője 2.3. Tűzvédelmi szaktevékenységet ellátó személy 2.4. A műszaki gazdasági igazgató 2.5. A műszaki ügyvivő, szakértő 2.6. A gondnok 2.7. A kollégiumi igazgató (Létesítményigazgató) 2.8. Intézet vezető és önálló egységvezető (szervezeti vezető) 2.9. Idegenforgalmi és Kari könyvtárvezető 2.10. Laboratórium és tankonyha vezető 2.11. Számítógépközpont vezető 2.12. Kari dolgozók, hallgatók, a KVIK területén tartózkodó személyek 2.13. Az oktatók a 2.12. pontban előírtakon túli tűzvédelmi feladatai 2.14. Hallgatók tűzvédelmi feladatai 2.15. A KVIK területén javítási, építési, karbantartási munkát végző idegen vállalkozó dolgozói 2.16. Tűzvédelmi oktatás 2.17. Tűz jelzése, tűzoltás 2.18. Kiürítési gyakorlat

III. FEJEZET ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK 3.1. Az üzemeltetéssel, használattal kapcsolatos általános előírások 3.2. Dohányzás 3.3. Raktározás, tárolás 3.4. Tűzveszélyes tevékenység és tűzveszélyes folyadékok használata, tárolásuk 3.5. Közlekedési utak 3.6. Hőt fejlesztő berendezések 3.7. Gépi berendezések (karbantartó műhely, tankonyha) 3.8. Villamos berendezések 3.9. Villámvédelem 3.10. Szellőztetés 3.11. Hő- és füstelvezetés 3.12. Csatornahálózat 3.13 A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolási előírásai 3.14. Felvonók

5 5 6 6 7 7 8 8 9 10 11 12 12 13 13 13 13 14 14

14 14 15 15 16 17 17 17 18 18 19 19 19 19 20

IV. FEJEZET HELYISÉGEKRE VONATKOZÓ SPECIÁLIS HASZNÁLATI SZABÁLYOK 20 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6. 4.7. 4.8.

Tantermek, előadótermek Irodák Könyvtár Porta Oktató kabinet (Konyha, étterem) Laboratórium Kazánház Karbantartó műhely

2 Készítette: Jablonkai Kinga tűzvédelmi tanácsadó

20 20 21 21 21 21 22 22

KVIK Tűzvédelmi szabályzat 4.9. Raktár 4.10. Kollégium lakószobái 4.11. Számítógéptermek 4.12. Irattár 4.13. Teakonyha 4.14. Öltöző 4.15. Büfé

22 23 23 23 23 23 23

V. FEJEZET RENDEZVÉNYEK 5.1 Rendezvények szabályai 5.2 Szabadtéri rendezvények

VI. FEJEZET TŰZVÉDELMI FELSZERELÉSEK, BERENDEZÉSEK 6.1 ELLENŐRZÉS, KARBANTARTÁS, FELÜLVIZSGÁLAT 6.2 Tűzoltó készülékek 6.3. Tűzcsapok, oltóvíz 6.4 Tűzjelző előírásai

7. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


24 24 24

27 27 29 30 31

33


A Budapesti Gazdasági Főiskola kereskedelmi, vendéglátóipari idegenforgalmi (továbbiakban KVIK) tűzvédelemmel összefüggő feladatainak végrehajtására, tűzvédelmi feladatait a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. számú törvény, az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat és a hozzá kapcsolódó Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek, a 30/1996.(XII.6.) BM. számú rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről, a 9/2015. (III. 25.) BM rendelet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről, a Budapesti Gazdasági Főiskola központi Tűzvédelmi Szabályzata alapján az alábbi szabályzatot /továbbiakban: TVSZ illetve szabályzat/ alkotja.

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1. A szabályzat célja A KVIK TVSZ célja a tűzesetek megelőzése, a dolgozók és hallgatók testi épségének megőrzése, a szükséges tűzoltási, mentési feladatok ellátása, valamint ezek feltételeinek biztosítása. Ezen Szabályzat a Budapesti Gazdasági Főiskola továbbiakban Főiskola, által kiadott Tűzvédelmi Szabályzat, BGF TVSZ, a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karra (továbbiakban KVIK) szóló kiegészítéseként került kiadásra. 1.2. A szabályzat hatálya 1. Területi hatálya kiterjed a KVIK minden saját és bérelt területére, beleértve a közösségi épületeket, létesítményeket, karokat, területi intézeteket, továbbá valamennyi szervezeti egységben létesített munkahelyeket, tevékenységeket, gépeket, berendezéseket, műszereket. 2. Személyi hatálya kiterjed a KVIK-kel közalkalmazotti jogviszonyban, munkavégzésre irányuló jogviszonyban, hallgatói jogviszonyban, bérleti jogviszonyban, egyéb jogviszonyban álló személyekre, továbbá mindazokra, akik a KVIK érdekében, annak megbízása alapján végeznek munkát, illetve a KVIK területén tartózkodnak. 3. A (2) bekezdésében meghatározott személyeknek kötelességük a jogszabályok, szabványok, valamint a jelen szabályzat előírásainak végrehajtása, betartása és beosztásuktól függően betartatása. 4. Az észlelt szabálytalanságokat, hiányosságokat kötelesek a hatáskörükön belül tőlük elvárható módon azonnal megszüntetni.

II. FEJEZET A TŰZVÉDELMI SZERVEZET MŰKÖDÉSI RENDJE , FINANSZÍROZÁSA A tűzvédelmi szervezet vezetője a Dékán, helyettesítője a Műszaki, gazdasági igazgató, a szakmai szempontok érvényesülését a tűzvédelmi tanácsadó biztosítja, aki legalább felsőfokú tűzvédelmi képesítéssel kell, rendelkezzen. A KVIK minden létesítményének, intézetének vezetője egyben az általa irányított létesítmény tűzvédelméért is egyszemélyben felelős. Felelősségüknek csökkentése nélkül az üzemeltetés tűzvédelmi feladatait a gondnokok, vagy a feladattal megbízottak végzik. Ugyanígy a Kari Intézetek és önálló egységek vezetői felelősek az irányításuk alatt levő területek tűzvédelméért. 4 Készítette: Jablonkai Kinga tűzvédelmi tanácsadó

KVIK Tűzvédelmi szabályzat Az új beruházások és nagy javítások tűzvédelmi megfelelőségéért a műszaki ügyvivő, szakértő, a folyamatos üzemeltetésért, tűzvédelmi berendezések megfelelőségéért a gondnokok, tűzvédelmi feladattal megbízott személyek felelősek. A tűzvédelmi tanácsadó évente kétszer a Dékán vagy helyettese, a műszaki gazdasági igazgató és a műszaki ügyvivő, szakértő, valamint az ellenőrzött területek vezetője részvételével tűzvédelmi szemlét tart a KVIK létesítményeiben, a szemléről készült emlékeztetőben teszi meg javaslatait a hiányosságok megszüntetésére, a hibák kijavítására. A KVIK műszaki gazdasági igazgatója biztosítja, hogy az éves költségvetés tartalmazza a tűzvédelmi feladatok folyamatos, - valamint a fejlesztést biztosító költségeit. A létesítmények és az intézetek vezetői elsősorban a műszaki ügyvivő, szakértő felé jelzik, ha az üzemeltetéssel vagy beruházással kapcsolatos a tűzvédelmet is érintő észrevételük van. A műszaki gazdasági igazgató, a tűzvédelmi tanácsadó véleményének figyelembe vételével a rendelkezésre álló pénzeszközök alapján dönt a feladatok elvégzéséről, illetve a közbeszerzésre vonatkozó előírások alapján a Dékán egyetértése esetén megindítja annak megvalósítását. Közvetlen tűzveszélyt jelentő meghibásodás megszüntetésének gazdasági akadálya nem lehet.

A TŰZVÉDELMI FELADATOKAT IS ELLÁTÓ SZEMÉLYEK FELADATAI 2.l. Dékán (1) A dékán feladata a tűzvédelemre vonatkozó jogszabályok, rendeletek, rektori utasítások betartatása, betartásának ellenőrzése, az azt sértő, veszélyeztető cselekmények megelőzése, felderítése, megakadályozása. A dékán: a) a Főiskola TVSZ mellékleteként a kar sajátosságait figyelembe vevő helyi szintű Tűzvédelmi szabályzatot, valamint a Rendelet 4. § (1) bekezdés b) pontja, és a (2) bekezdés pontjai alapján Tűzriadó tervet ad ki, b) a Rendelet 4. § (3) bekezdése alapján gondoskodik az épületek kiürítésének évenkénti gyakoroltatásáról, c) a tűzvédelmi hatóság által tartott ellenőrzésen a kari tűzvédelmi megbízottal együtt köteles részt venni, vagy intézkedésre jogosult vezetővel magát képviseltetni, d) a tűzvédelmi helyzetre kiható minden jelentős tevékenységet, változást annak megkezdése előtt 15 nappal köteles az I. fokú tűzvédelmi hatóságnak bejelenteni, az intézkedésről a műszaki főigazgató-helyettest tájékoztatni, e) köteles a tűzvédelmi feltétel megteremtéséről, annak javítására tett intézkedése hatékonyságáról, a tűzvédelmi előírásról, a saját hatáskörébe utalt feladat végrehajtásáról legalább 5 évenként tűzvédelmi bejárás keretében személyesen is meggyőződni, f) tájékoztatja a BGF műszaki főigazgató-helyettest a karon előfordult tűzesetekről, a tűzvédelmi határozatokról, a tűzvédelmi helyzet változásairól, g) az éves tűzvédelmi munkájáról március 20-ig beszámolót küld a BGF műszaki főigazgatóhelyettesnek. (2) A dékán tűzvédelemmel kapcsolatos jogkörében: a) meghívja minden használatbavételi/üzembe helyezési/hatósági eljárásra az illetékes hatóságot, b) közvetlen felügyeletet gyakorol a tűzvédelmi tanácsadó/megbízott tevékenysége felett, c) rendkívüli esetben készenléti, ügyeleti szolgálatot rendel el, d) a tűzvédelmi szabályok megszegői ellen fegyelmi, illetve kártérítési eljárást kezdeményez. 5 Készítette: Jablonkai Kinga tűzvédelmi tanácsadó

KVIK Tűzvédelmi szabályzat (3) A kar tűzvédelmi tevékenység irányítását, a feladatok meghatározását, a végrehajtás ellenőrzését a dékán személyes felelőssége meghagyása mellett, a műszaki, gazdasági igazgatóra ruházza át. (4) A dékán a Főiskola kar hallgatóinak tűzvédelmi oktatásának irányítását, ellenőrzését személyes felelőssége meghagyása mellett a dékán-helyettesre ruházza át.

2.2 Dékáni Hivatal vezetője a.) Kialakítja a Kar tűzvédelmi szervezetét. A tűzvédelmi szaktevékenység ellátására szerződést köt szolgáltató szervezettel vagy személlyel. b.) Biztosítja a tűzvédelmi előírások érvényre juttatását, ellenőrzi a rendelkezések megtartását, illetve végrehajtását. c.) Gondoskodik arról, hogy a dolgozók munkába állítás előtt, továbbá szükség szerint, de legalább éventer egy alkalommal tűzvédelmi oktatásban részesüljenek. d.) Gondoskodik a tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakörben foglalkoztatott dolgozók vizsgáztatásáról, figyelemmel a foglalkozási ág és a szakvizsga érvényességi idejére. e.) A tanulmányi osztályvezető segítségével gondoskodik a hallgatók tűzvédelmi oktatásáról a tanévkezdést követően. f.) Évenként egyszer beszámol a Dékánnak a Kar tűzvédelmi helyzetéről. g.) A tárgyévet követően márc. 14-ig a Kar tűzvédelmi tevékenységéről szóló jelentést megküldi a BGF műszaki igazgató helyettesnek. h.) Minden tűzesetet jelent a Tűzoltóságnak akkor is, ha a tüzet időben eloltották, illetve a Tűzoltóság beavatkozása nem vált szükségessé. Gondoskodik arról, hogy a kár színhelye változatlan maradjon a tűzvizsgálat befejezéséig. i.) Minden tűzesetet jelent felügyeleti szervnek 24 órán belül. A tűzesetről készült hatósági bizonyítványt kézhez vétel után megküldi a felügyeleti szervnek. j.) Megbízza a tűzveszélyes tevékenység engedélyezését végző személyeket. k.) Irányítja a tűzvédelmi szaktevékenységet ellátó személy munkáját. l.) A tűzvédelmi előírások megszegőivel szemben felelősségre vonást kezdeményez. m.) Évenként egyszer tűzvédelmi szemlét tart, ennek szervezése a tűzvédelmi szaktevékenységet ellátó személy vagy a szolgáltató szervezet képviselőjének a feladata. n.) A tűzvédelmi hatóság által tartott ellenőrzésen (szemlén) köteles részt venni, vagy intézkedésre jogosult megbízottjával magát képviseltetni.

2.3. Tűzvédelmi szaktevékenységet ellátó személy a.) Szerződés alapján – megfelelő felsőfokú szakképesítéssel - a BGF Tűzvédelmi vezetőjének az irányítása mellett látja el a feladatát. b.) A részletes feladatokat a szerződésben kell rögzíteni. c.) Elősegíti a tűzvédelem fejlesztését. d.) Rendszeresen ellenőrzi a tűzvédelmi szabályok és előírások megtartását, hiányosságok esetén intézkedik, illetve intézkedést kezdeményez azok megszüntetésére. e.) Szervezi a dolgozók és hallgatók tűzvédelmi oktatását, felvilágosítását. f.) A tűzvédelmi oktatáshoz szakmai anyagot készít. g.) Az ismétlődő oktatáshoz az ismertető anyagot megküldi a szervezeti egységekhez. h.) Szervezi a tűzriadó gyakorlatokat. 6 Készítette: Jablonkai Kinga tűzvédelmi tanácsadó

KVIK Tűzvédelmi szabályzat i.) Véleményezi a területen a tűzveszélyes tevékenység engedélyezését. Szükség esetén megszervezi a felügyeletet. j.) Az átalakítások, fejlesztések megvalósítása során elősegíti a tűzvédelmi előírások érvényre juttatását. k.) Tevékenységéről rendszeresen beszámol a BGF tűzvédelmi vezetőjének.

2.4. A műszaki gazdasági igazgató (1) A műszaki, gazdasági igazgató tűzvédelmi feladatai a kar, tűzvédelmi feladatainak szervezése, irányítása, ellenőrzése, így különösen: a) intézkedik a tűzvédelmi berendezések, felszerelések fejlesztéséről, karbantartásáról, b) biztosítja a villamos berendezések, villámhárítók tűzvédelmi szempontból felülvizsgálatának elvégzését, jegyzőkönyvek kiállítását és naprakész állapotát,

történő

c) gondoskodik, hogy a dolgozók munkába állításakor, továbbá szükség szerint a munkakörüknek megfelelő tűzvédelmi oktatásban, valamint a tűzvédelmi szakvizsgát igénylő munkakörökben a szakvizsgáztatásról a jelen utasításban foglaltak szerint részesüljenek, d) a közvetlen tűzveszélyes állapot megszüntetésére intézkedik, elősegíti a tűzvizsgálat megtartását, a tűz keletkezési okának és kárértékének megállapítását, külön felhívásra szakértőt biztosít, e) a műszaki ügyvivő, szakértő egyetértésével engedélyezi a kar területén az eseti tűzveszélyes tevékenység végzését, f) a elvégzett munkájáról március 14-ig beszámolót küld a dékáni hivatal vezetőnek g) a tűzvédelmi feladatainak operatív irányításával, a feladatok végrehajtásával a műszaki ügyvivő, szakértőt bízza meg. (2) A műszaki, gazdasági igazgató tűzvédelemmel kapcsolatos jogkörében: a) közvetlen felügyeletet gyakorol a műszaki ügyvivő, szakértő tűzvédelmi tevékenysége felett, b) rendkívüli esetben készenléti, ügyeleti szolgálat elrendelését kezdeményezi, c) a tűzvédelmi szabályok megszegői ellen fegyelmi, illetve kártérítési eljárás kezdeményez.

2.5. A műszaki ügyvivő, szakértő (1) A műszaki ügyvivő, szakértő tűzvédelmi feladata a kar műszaki dolgozóinak operatív irányítása, a tűzvédelmi szabályzat maradéktalan betartása, betartatása, ezen belül: a) gondoskodik az időszakos felülvizsgálati jegyzőkönyvben feltárt hiányosságok kijavítatásáról, belső munkatárs hiányában javaslatot tesz külsős munkatárs bevonására, b) közreműködik a kar, illetve intézet tűzveszélyességi osztályba sorolásának elkészítésében, c) a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló felújítások, rekonstrukciók, beruházások előkészítésében, megvalósításában kikéri a kari tűzvédelmi tanácsadó/megbízott munkatárs véleményét, f) a tűzvédelmet érintő változásról, átalakításról tájékoztatja a BGF tűzvédelmi vezetőt. (2) A műszaki ügyvivő, szakértő tanácsadó/megbízott munkatárs segíti.

tűzvédelmi

szakmai

munkáját


a

kari

tűzvédelmi


2.6. A gondnok (1) A gondnok tűzvédelmi feladata a létesítmény műszaki dolgozóinak irányítása, a tűzvédelmi szabályzat maradéktalan betartása, betartatása, ezen belül: a) gondoskodik a tűzoltó vízforrások, a tűzcsapok, tömlők, tűzoltó készülékek, üzemképes állapotban tartásáról, intézi az időszakos felülvizsgálatát, negyedévente ellenőrzi, a tűzoltó készülék nyilvántartás alapján, a kihelyezett készülékek meglétét, és megfelelőségét. b) gondoskodik a tűzjelző, füstelvezető, a védett terek, tűzgátló ajtók tűzvédelmi berendezéseinek, és a vészvilágítás dokumentációjának meglétéről, a berendezések karbantartásáról, üzemképes állapotáról, intézi az időszakos felülvizsgálatát, gondoskodik, a vészvilágítások, irányfények, tűzgátló ajtók havonkénti ellenőrzéséről, és annak dokumentálásáról c) az épületben alvállalkozóként dolgozók tűzvédelmi oktatásáról a tűzvédelmi tanácsadó bevonásával gondoskodik, d) gondoskodik róla, hogy az őrszolgálat az automatikus tűzjelző berendezés naplóját az előírásnak megfelelően vezesse, ezt havonta ellenőrzi, és az ellenőrzést a naplóba havonta bejegyzi, feladata, a tűzvédelmi tanácsadó értesítése, ha a tűzjelző meghibásodása várhatóan 24 óránál hosszabb lesz. d) nyilvántartja a kar, tűzvédelmi felszereléseit, berendezéseit, készülékeit és oltóanyagait, gondoskodik az eszközök üzemképességének fenntartásáról, rendszeres karbantartásukról és felülvizsgálatukról, e) rendszeresen ellenőrzi, hogy területén tűzveszélyt jelentő, menekülést akadályozó hibák, hiányosságok ne legyenek, intézkedik azok megszüntetéséről e) a tűzjelzésben és oltásban a jelen szabályzat és a Tűzriadó Terv előírásainak megfelelően intézkedik; a Tűzriadó Terv és mellékleteinek egy példányát naprakészen a Portán biztosítja, Az épület szintjein a folyóson elhelyezi; (menekülési útvonal) tartalmazó alaprajzot és annak szöveges leírását vagy olyan kivonatát, amely az adott helyiség, épület biztonságos elhagyásának irányáról, módjáról tájékoztatást ad. Tűz esetén, a hivatásos tűzoltóság megérkezéséig irányítja a tűz oltását, a személyek eltávolítását, az éghető anyagok mentését, e) gondoskodik róla, hogy a tűzvédelmi szabályzat, körlevelek, egyéb rendelkezések, a tűzvédelemmel összefüggő nyilvántartások, iratok mindenkor hozzáférhető helyen legyenek, és az ellenőrző személy kérésére azok átadásra kerüljenek. f) a tűzvédelmet érintő változásról, tájékoztatja a tűzvédelmi tanácsadót/megbízottat. (2) A gondnok tűzvédelmi szakmai munkáját a kari tűzvédelmi tanácsadó/megbízott munkatárs segíti.

2.7. A kollégiumi igazgató (Létesítményigazgató) (1) A kollégiumi igazgató feladata a Főiskola TVSZ-ben, valamint a KVIK TVSZ-ben foglaltak maradéktalan betartása, betartatása. Ezen kívül: a) megszervezi a beköltöző kollégisták kötelező tűzvédelmi oktatását; az oktatáson készült jegyzőkönyvet megküldi a műszaki ügyvivő, szakértőnek, b) gondoskodik arról, hogy az új dolgozó a munkába lépéstől számított 2 napon belül tűzvédelmi oktatásban részesüljön; valamint vezeti az ezzel kapcsolatos nyilvántartást, biztosítja az oktatáson, 8 Készítette: Jablonkai Kinga tűzvédelmi tanácsadó

KVIK Tűzvédelmi szabályzat vizsgáztatáson való részvételt, az oktatásról készült jegyzőkönyv 1 példányát megküldi a KVIK Műszaki osztályára a, tűzvédelmi tanácsadó/megbízottnak, e) gondoskodik a tűzoltó vízforrások, a tűzcsapok, tömlők, tűzoltó készülékek, üzemképes állapotban tartásáról, intézi az időszakos felülvizsgálatát, negyedévente ellenőrzi, a tűzoltó készülék nyilvántartás alapján, a kihelyezett készülékek meglétét, és megfelelőségét. f) időpontot egyeztet a tűzvédelmi tanácsadó/megbízottal az évi egyszeri alkalommal történő kiürítés gyakorlására, g) rendszeresen ellenőrzi, hogy területén tűzveszélyt jelentő, menekülést akadályozó hibák, hiányosságok ne legyenek, intézkedik azok megszüntetéséről f) a tűzjelzésben és oltásban a jelen szabályzat és a Tűzriadó Terv előírásainak megfelelően intézkedik; a Tűzriadó Terv és mellékleteinek egy példányát naprakészen a Portán biztosítja, Az épület szintjein a folyóson elhelyezi; (menekülési útvonal) tartalmazó alaprajzot és annak szöveges leírását vagy olyan kivonatát, amely az adott helyiség, épület biztonságos elhagyásának irányáról, módjáról tájékoztatást ad. Tűz esetén, a hivatásos tűzoltóság megérkezéséig irányítja a tűz oltását, a személyek eltávolítását, az éghető anyagok mentését, e) részt vesz a területén tartott tűzvédelmi bejáráson, f) a tűzvédelemi helyzetre kiható minden változást köteles a műszaki ügyvivő, szakértőnek írásban bejelenteni, g) gondoskodik róla, hogy a tűzvédelmi szabályzat, körlevelek, egyéb rendelkezések, a tűzvédelemmel összefüggő nyilvántartások, iratok mindenkor hozzáférhető helyen legyenek, és az ellenőrző személy kérésére azok átadásra kerüljenek. h) az éves tűzvédelmi munkájáról március 14-ig beszámolót küld a dékán-helyettesnek. (2) A kollégiumi igazgató tűzvédelemmel kapcsolatos jogkörében: a) közvetlen tűz- és robbanásveszély esetén saját hatáskörében intézkedik annak megszüntetéséről, amennyiben ez nem vezet eredményre, jogosult a tevékenységet azonnal leállítani, az esetről azonnal köteles értesíteni a tűzvédelmi tanácsadót/megbízottat, b) a tűzvédelmi szabályok megszegői ellen fegyelmi, illetve kártérítési eljárást kezdeményezhet.

2.8. Intézet vezető és önálló egységvezető (szervezeti vezető) (1) A szervezeti egységvezető tűzvédelmi feladatai közé tartozik a TVSZ megismerése, betartása, és betartatása, továbbá a) gondoskodni arról, hogy az új dolgozó a munkába lépéstől számított 2 napon belül tűzvédelmi oktatásban részesüljön; elvégzi a régi dolgozók előírt időközönkénti tűzvédelmi oktatását, valamint vezeti az ezzel kapcsolatos nyilvántartást, biztosítja az oktatáson, vizsgáztatáson való részvételt, az oktatásról készült jegyzőkönyv 1 példányát megküldi a KVIK Műszaki osztályára a tűzvédelmi tanácsadónak, b) gondoskodik arról, hogy a munkahelyen felesleges, vagy tüzet okozható tárgy, felszerelés ne legyen, a tűzoltó felszerelés, eszköz, készülék állandóan a kijelölt helyen legyen, és azt csak tűz oltására használják, c) köteles részt venni a működési területén tartott tűzvédelmi hatósági szemlén, ellenőrzésen, tűzvizsgálati eljáráson, biztosítani a szemle, ellenőrzés feltételét, 9 Készítette: Jablonkai Kinga tűzvédelmi tanácsadó

KVIK Tűzvédelmi szabályzat d) rendszeresen ellenőrzi, hogy területén tűzveszélyt jelentő, menekülést akadályozó hibák, hiányosságok ne legyenek, intézkedik azok megszüntetéséről e) felelős a hatáskörébe tartozó hiányosságok megszüntetéséért. (2) A szervezeti egységvezető kiemelten felelős az irányítása alá tartozó területen: a) a munkahely rendjéért, tisztaságáért, a tűz- és robbanásveszélyes anyagok raktározásának, tárolásának előírás szerinti végrehajtásáért, a dohányzás és nyílt láng használata tilalmának megtartásáért, b) a munkavégzés során a közlekedési út, ajtóhoz, ablakhoz, a tűzoltó-felszereléshez vezető út szabad legyen, c) az éghető folyadékból a munkahelyen csak a szabályzatban engedélyezett mennyiség kerüljön tárolásra, d) a tűzoltó készülékek, felszerelések, eszközök hiánytalan meglétéért, épségéért, megőrzéséért, hozzáférhetőségéért, a tűzvédelmi figyelmeztető, jelző, tiltó táblák, feliratok, propagandaanyagok megőrzéséért, e) a tűzvédelmi szabályzat, körlevelek, egyéb rendelkezések mindenkor hozzáférhető helyen legyenek, és az ellenőrző személy kérésére azok átadásra kerüljenek. f) Minden új tűz- vagy robbanásveszéllyel járó készülék, gép, berendezés, technológia stb. bevezetése, alkalmazása előtt a tűzvédelmi rendelkezések megállapítása céljából az előírt vizsgálatok elvégzéséről gondoskodik. A berendezés használatba vétele a tűzvédelmi tanácsadó tudtával történhet. g) A területén történt tűzesetet köteles jelenteni a KVIK vezetőségének a TŰZRIADÓ tervben leírtak szerint. h) Tűz keletkezése esetén - annak jelzésével egy időben - meg kell kezdeni a tűz oltását a rendelkezésre álló eszközökkel.

2.9. Idegenforgalmi és Kari könyvtárvezető (1) A könyvtárvezető tűzvédelmi feladatai közé tartozik a TVSZ megismerése, betartása, és betartatása, továbbá: a) gondoskodni arról, hogy az új dolgozó a munkába lépéstől számított 2 napon belül tűzvédelmi oktatásban részesüljön; elvégzi a régi dolgozók előírt időközönkénti tűzvédelmi oktatását, valamint vezeti az ezzel kapcsolatos nyilvántartást, biztosítja az oktatáson, vizsgáztatáson való részvételt, az oktatásról készült jegyzőkönyv 1 példányát megküldi a KVIK Műszaki osztályára a tűzvédelmi tanácsadónak, b) gondoskodik a tűzoltó vízforrások, a tűzcsapok, tömlők, tűzoltó készülékek, üzemképes állapotban tartásáról, intézi az időszakos felülvizsgálatát, negyedévente ellenőrzi, a tűzoltó készülék nyilvántartás alapján, a kihelyezett készülékek meglétét, és megfelelőségét. c) gondoskodik arról, hogy a könyvtár területén felesleges, vagy tüzet okozható tárgy, felszerelés ne legyen, a tűzoltó felszerelés, eszköz, készülék állandóan a kijelölt helyen legyen, és azt csak tűz oltására használják, d) rendszeresen ellenőrzi, hogy területén tűzveszélyt jelentő, menekülést akadályozó hibák, hiányosságok ne legyenek, intézkedik azok megszüntetéséről e) köteles részt venni a működési területén tartott tűzvédelmi hatósági szemlén, ellenőrzésen, tűzvizsgálati eljáráson, biztosítani a szemle, ellenőrzés feltételét, f) időpontot egyeztet a tűzvédelmi tanácsadó/megbízottal az évi egyszeri alkalommal történő kiürítés gyakorlására, g) felelős a hatáskörébe tartozó hiányosságok megszüntetéséért. 10 Készítette: Jablonkai Kinga tűzvédelmi tanácsadó

KVIK Tűzvédelmi szabályzat (2) A könyvtárvezető kiemelten felelős az irányítása alá tartozó területen: a) a könyvtár rendjéért, tisztaságáért, a könyvek, folyóiratok tárolásának előírás szerinti végrehajtásáért, a dohányzás és nyílt láng használata tilalmának megtartásáért, b) a könyvtár területén a közlekedési út, ajtóhoz, ablakhoz, a tűzoltó-felszereléshez vezető út szabad legyen, c) a tűzoltó készülékek, felszerelések, eszközök hiánytalan meglétéért, épségéért, megőrzéséért, hozzáférhetőségéért, a tűzvédelmi figyelmeztető, jelző, tiltó táblák, feliratok, propagandaanyagok megőrzéséért, e) Felelős a könyvtár épületének és berendezéseinek biztonságos állapotáért. f) a tűzvédelmi szabályzat, körlevelek, egyéb rendelkezések mindenkor hozzáférhető helyen legyenek, és az ellenőrző személy kérésére azok átadásra kerüljenek. g) A területén történt tűzesetet köteles jelenteni a KVIK vezetőségének a TŰZRIADÓ tervben leírtak szerint. h) Tűz keletkezése esetén - annak jelzésével egy időben - meg kell kezdeni a tűz oltását a rendelkezésre álló eszközökkel, és a kiemelten értékes könyvek, kiadványok mentését. i) Munkaidőn kívüli időben is (szabadnap, vasár- és ünnepnap, valamint éjszaka) felelősséggel tartozik a könyvtár tűzvédelmi biztonságáért. E feladatkörben gondoskodik arról, hogy a napi munka befejezésével a könyvtár területét leellenőrizze abból a szempontból, hogy nem áll-e fenn olyan körülmény, amely tüzet okozhat, az áramtalanítás megtörtént-e.

2.10. Laboratórium és tankonyha vezető (1) A laboratórium és a tankonyha vezető tűzvédelmi feladatai közé tartozik a TVSZ megismerése, betartása, és betartatása, továbbá: a) gondoskodni arról, hogy az új dolgozó a munkába lépéstől számított 2 napon belül tűzvédelmi oktatásban részesüljön; b) gondoskodik arról, hogy a gyakorlati oktatáson résztvevő hallgatók, a laboratóriumi, konyhai és éttermi munka speciális tűzveszélyességét, és azok megelőzéséhez tudnivalókat elsajátítsák, az oktatást dokumentálja, c) gondoskodik arról, hogy a laboratórium és tankonyha területén a tűzveszélyes anyagok tárolása megfeleljen az előírásoknak, tüzet okozható anyag, árú ne legyen, a tűzoltó felszerelés, eszköz, készülék állandóan a kijelölt helyen legyen, és azt csak tűz oltására használják, d) rendszeresen ellenőrzi, hogy területén tűzveszélyt jelentő, menekülést akadályozó hibák, hiányosságok ne legyenek, intézkedik azok megszüntetéséről e) köteles részt venni a működési területén tartott tűzvédelmi hatósági szemlén, ellenőrzésen, tűzvizsgálati eljáráson, biztosítani a szemle, ellenőrzés feltételét, f) felelős a hatáskörébe tartozó hiányosságok megszüntetéséért. (2) A laboratórium és a tankonyha vezető kiemelten felelős az irányítása alá tartozó területen: a) a laboratórium és a tankonyha rendjéért, tisztaságáért, a tárolás előírás szerinti végrehajtásáért, a dohányzás tilalmának megtartásáért, b) a laboratórium és a tankonyha területén a közlekedési út, ajtóhoz, ablakhoz, a tűzoltófelszereléshez vezető út szabad legyen, c) a tűzoltó készülékek, felszerelések, eszközök hiánytalan meglétéért, épségéért, megőrzéséért, hozzáférhetőségéért, a tűzvédelmi figyelmeztető, jelző, tiltó táblák, feliratok, propagandaanyagok megőrzéséért, 11 Készítette: Jablonkai Kinga tűzvédelmi tanácsadó

KVIK Tűzvédelmi szabályzat e) Felelős a laboratórium és a tankonyha minden berendezésének biztonságos állapotáért, kiemelten a gáz és elektromos üzemű konyhai berendezéseket. f) a tűzvédelmi szabályzat, körlevelek, egyéb rendelkezések mindenkor hozzáférhető helyen legyenek, és az ellenőrző személy kérésére azok átadásra kerüljenek. g) A területén történt tűzesetet köteles jelenteni a KVIK vezetőségének a TŰZRIADÓ tervben leírtak szerint. h) Tűz keletkezése esetén - annak jelzésével egy időben - meg kell kezdeni a tűz oltását a rendelkezésre álló eszközökkel, Feladatkörén belül ellenőrizni tartozik a felügyeletére bízott területen folyó tevékenységeket. (Pl. karbantartás, raktározás, takarítás, villamos és gázberendezések üzemeltetése, stb.) Munkaidőn kívüli időben is (szabadnap, vasár- és ünnepnap, valamint éjszaka) felelősséggel tartozik a laboratórium és tankonyha- étterem tűzvédelmi biztonságáért, az áramtalanítás és a gázcsapok megfelelő elzárásáért.

2.11. Számítógépközpont vezető a.) Felelős a Számítógépközpont területén a tűzvédelmi előírások végrehajtásáért. b.) Gondoskodik a gépek, berendezések előírásszerű működtetéséről. c.) Figyelemmel kíséri a közlekedési, menekülési útvonalak szabadon tartását.

2.12. Kari dolgozók, hallgatók, a KVIK területén tartózkodó személyek Feladatuk a tűzvédelmi szabályzatból a rájuk és a munkaterületükre vonatkozó rendelkezéseket, valamint az általuk üzemeltetett berendezések kezelésére vonatkozó előírásokat megismerni, tűzvédelmi oktatás alkalmával elsajátítani és maradéktalanul betartani, illetve végrehajtani. A KVIK helyiségeiben, munkahelyein, tantermeiben csak a használati engedélyben és a megelőző tűzvédelmi rendelkezések szerinti tevékenységet szabad folytatni, dohányozni csak az arra kijelölt helyen szabad. A helyiségekben, munkahelyeken a tevékenység befejezése után ellenőrizni kell a munkaterületet, és minden elektromos berendezést ki kell kapcsolni, gázcsapot el kell zárni. Az ellenőrzést végző személy köteles megszüntetni minden olyan szabálytalanságot, amely tüzet okozhat. Az ellenőrzést minden esetben annak a személynek kell elvégezni, aki utoljára hagyja el a helyiséget. Olyan esetben, amikor az észlelt rendellenesség megszüntetése az ellenőrzést végző hatáskörét meghaladja, haladéktalanul jelenteni köteles felettesének. Tűzveszélyes anyaggal és berendezéssel munkavégzést mindaddig nem szabad végezni, amíg az arra vonatkozó tűzvédelmi ismereteket nem szerezték meg. A munkahelyen a készenlétbe helyezett tűzoltó készülékeket, felszereléseket, eszközöket a szabályzatban foglaltak szerint használni. Tűz esetén, az oltást azonnal megkezdeni, és a létesítmény tűzriadó tervében meghatározottan cselekedni.



2.13. Az oktatók a 2.12. pontban előírtakon túli tűzvédelmi feladatai a./ Minden oktató a hallgatók oktatásánál figyelembe veszi a tűzvédelmi előírásokat, hívja fel figyelmüket azok betartásának fontosságára és követelje meg ezek érvényre juttatását. b./ A tanítás befejezését követően a tantermet, előadótermet ellenőriznie kell és a tüzet kiváltó ok(ok) megszüntetéséről gondoskodnia kell. c./ Tűzriadó gyakorlat ( bombariadó ) esetén a tanítást meg kell szakítani és a területet fegyelmezetten el kell hagyni a hallgatókkal együtt.

2.14. Hallgatók tűzvédelmi feladatai a.) Részt vesznek a tűzvédelmi oktatáson. b.) Tűz esetén vagy a Tűzriadó gyakorlat végrehajtásakor gyorsan és fegyelmezetten hagyják el az épületeket. c.) Betartják a dohányzás és nyílt láng használata előírásait. d.) A hallgatói rendezvények tűzvédelmi előírásait egyeztetni kell a tűzvédelmi megbízottal.

2.15. A KVIK területén javítási, építési, karbantartási munkát végző idegen vállalkozó dolgozói a./ Az idegen dolgozók számára a munkaterületet biztosítani kell. A munkaterület átadásánál tájékoztatást kell adni a közművek elzáró szerelvényeinek helyéről, az alkalmazható és a munkaterület közelében található kézi tűzoltó készülékekről, tűzcsapokról, a tűzjelzés lehetőségéről. b./ A munkaterület tűzvédelmére vonatkozó előírásokat szerződésben részletesen rögzíteni kell ( a tűzveszélyes tevékenység engedélyezésének előírásait is). c./ A tűzvédelmi előírások betartásának felelőseként az idegen dolgozók helyi vezetőjét kell megnevezni.

2.16. Tűzvédelmi oktatás A dolgozókat munkába állításkor, majd ezt követően évenként legalább egy alkalommal tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni. Az oktatásnak ki kell terjednie a következőkre. - Tűzvédelmi Szabályzat ismertetése, - megelőző tűzvédelmi rendelkezésekre és a használati szabályokra, - a rendszeresített tűzoltó eszközök helyének és használatának ismertetésére, - az tűz jelzésének lehetőségeire és módjára, - a tűz esetén követendő magatartásra és a mentésre, - a tűzvédelmi szabályok, előírások megszegésének következményeire. A Főiskola terjedelme és tagozódása miatt a tűzvédelmi oktatást a tűzvédelmi megbízott által készített oktatási anyag átadásával kell teljesíteni. Az oktatásról nyilvántartást kell vezetni, a dolgozók a nyilvántartó lapon az aláírásukkal igazolják az oktatás megtörténtét. Az új belépő dolgozók oktatási nyilvántartási bizonylatát a munkaügyi anyagban kell tárolni. A hallgatók a beiratkozáskor a tanulmányi osztálytól kapják meg az oktatási anyagot, amelynek megismerése után, a nyilatkozat aláírásával igazolják az oktatás megtörténtét. A hallgatók oktatási nyilvántartási bizonylatát a tanulmányi osztályon kell tárolni.



2.17. Tűz jelzése, tűzoltás A KVIK minden épületében, építményében, szervezeti egységnél a tűzjelzés lehetőségét biztosítani kell. A tűz jelzése a “Tűzjelző” üvegének betörésével történjen elsődlegesen. A “Tűzjelző” a létesítmények portáján jelez, ezt követően a szolgálatot teljesítő portás feladata a Tűzoltóság értesítése. A szervezeti egységek fővonalú távbeszélő készülékei mellett – a tűzoltóság hívószámát jól láthatóan fel kell tüntetni (105, 112). A tűzjelzésnek az alábbiakat kell tartalmazni: a) a tűzeset pontos helyét (utca, házszám, intézmény neve), megközelíthetősége, b) milyen anyagok égnek, mi van veszélyeztetve, c) a létesítményben, építményben tartózkodó veszélyezettsége, behatárolható létszáma,

személyek

életének,

testi

épségének

d) a jelző személy neve, telefonszáma. c./ A tűz jelzésével egyidejűleg meg kell kezdeni a tűzoltást, mentést a rendelkezésre álló eszközökkel. A tűzcsapokról történő tűzoltást csak a teljes áramtalanítás után szabad megkezdeni.

Jelen Szabályzat mellékleteként a BM rendelet alapján Tűzriadó terv készült. Az épületek elhagyásának lehetőségét (menekülési útvonal) tartalmazó alaprajzot és annak szöveges leírását az épület közösségi terein, továbbá a szálláshelyeken a szobákban is el kell helyezni.

2.18. Kiürítési gyakorlat Veszély esetén az épületek gyors és biztonságos elhagyása érdekében a Tűzriadó Tervben leírtakat évenként gyakoroltatni kell a dolgozókkal és a hallgatókkal.

III. FEJEZET ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK

3.1. Az üzemeltetéssel, használattal kapcsolatos általános előírások a.) A létesítményt, a helyiségeket, berendezéseket, csak a használatba vételi, üzemeltetési engedélyben megállapított rendeltetésüknek megfelelően, a megelőző tűzvédelmi szabályok betartása mellett szabad használni. b.) A helyiségekben csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyagot, eszközt, az engedélyezett mennyiségben szabad tartani. c.) A tevékenység során keletkezett hulladékot folyamatosan, de legalább naponta el kell távolítani. d.) A gázt szállító csőrendszernél a gázszivárgást meg kell akadályozni. Az esetleg szétfolyt tűzveszélyes folyadékot nem éghető anyaggal (homok ) fel kell itatni és az erre kijelölt nem éghető anyagú edényben kell tárolni. 14 Készítette: Jablonkai Kinga tűzvédelmi tanácsadó

KVIK Tűzvédelmi szabályzat e.) Benzint, alkoholt, denaturált szeszt alkalomszerűen csak szabadban, vagy jól szellőztetett helyen szabad használni, ahol egyidejűleg gyújtóforrás nincs. Az alkalomszerűen végzett tűzveszélyes tevékenység esetén figyelemfelkeltő táblát kell elhelyezni. f.) Minden olyan helyiség bejáratánál, amelyekben az ott folytatott tevékenység indokolja (p1. kapcsolóház, kazárház stb.) jól látható helyen a veszélyre vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó szabvány szerinti táblát kell elhelyezni. g.) A létesítményekben, helyiségekben a villamos berendezések főkapcsolóját, a közművek nyitóés zárószerkezetét, a tűzvédelmi berendezés, készülék helyét jól láthatóan meg kell jelölni. h.) Üzemeltetés, oktatás alatt azon helyiségek ajtajait, amelyekben emberek tartózkodnak lezárni nem szabad. i.) Munkaszünet alatt, illetve éjjel az összes helyiség kulcsát - azonosítható felirattal - a portákon kell tartani. A kulcsok tárolását úgy kell kialakítani, hogy a hiány könnyen észrevehető legyen. A kulcs leadásáért az a felelős, aki utoljára hagyta el a helyiséget.

3.2. Dohányzás a.) Tilos a dohányzás a Kar egész területén, kivéve a kijelölt dohányzóhelyeket. b.) Ahol a dohányzás megengedett, megfelelő számú hamutartót kell elhelyezni. A hamutartók tartalmát szemét- vagy papírkosárba üríteni tilos!

3.3. Raktározás, tárolás a.) Helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges robbanásveszélyes vagy tűzveszélyes osztályba tartozó anyag tárolható. Az építményben tárolt anyag, termék mennyisége nem haladhatja meg a tervezéskor alapul vett anyagmennyiséget. b.) Tűzgátló előtérben, füstmentes lépcsőházban és előterében mindennemű tárolás tilos. c.) A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot - ha azt nem nyomástartó edényzetben hozták forgalomba - a tűzveszélyes osztályba tartozó anyagra vonatkozó követelmények szerint csak zárt csomagolásban lehet tárolni. d.) Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyaggal, továbbá olyan anyagokat, amelyek egymásra való hatása hőt fejleszthet, tüzet vagy robbanást okozhat, egy egységben nem szabad tárolni. Az öngyulladásra hajlamos anyag hőmérsékletét naponta vagy - ha azt az anyag tulajdonságai szükségessé teszik - folyamatosan ellenőrizni kell, és a veszélyes felmelegedést meg kell akadályozni. e.) A tárolás területét éghető hulladéktól, száraz növényzettől mentesen kell tartani. f) A raktárakban, irattárakban a polcok közötti közlekedést biztosítani kell.



3.4. Tűzveszélyes tárolásuk

tevékenység

és

tűzveszélyes

folyadékok

használata,

a.) Tűzveszélyes folyadékok tárolásával, használatával csak olyan személyek foglalkoztathatók, akik oktatásban részesültek. Robbanásveszélyes osztályú aeroszol és I-II. Tűzveszélyességi fokozatú folyadék pinceszinten, padlástérben, menekülési útvonalon nem tárolható. b.) A tűzveszélyes folyadékot tartalmazó tárolóeszközt a hő tágulási és illékonysági tulajdonságok figyelembevételével a befogadóképességének 97 %-áig szabad megtölteni. c.) A tároló edényzeten a veszélyességnek megfelelő feliratot jól látható helyen fel kell tüntetni. Az edényeket kiöntő nyílásukkal felfelé bedugaszolva szabad tárolni és szállítani. d.)Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. e.)Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenység csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra alkalmas helyen végezhető. f.)Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet - az előzetesen írásban, a helyszín adottságainak ismeretében meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy feladata, ha nincs ilyen személy, a munkát végző kötelezettsége. g.) A munkát közvetlenül irányító személy köteles ellenőrizni a munkát végző személyek tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítványának meglétét, érvényességét, ha az a tevékenység végzéséhez szükséges feltétel. Hiányosság esetén a munkavégzésre való utasítás nem adható ki. h.) Külső szervezet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit a tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjével vagy megbízottjával egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint a helyi sajátosságnak megfelelő - tűzvédelmi előírásokkal egészíti ki. i.) Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmazniuk kell a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét és - tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetében - a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat. j.) Jogszabályban meghatározott szakvizsgához kötött tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet. k.) A tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez a munka kezdésétől annak befejezéséig, a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végző szükség esetén műszeres - felügyeletet köteles biztosítani. l.) A tűzveszélyes tevékenységhez a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végző, az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani. m.) A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkát végző személyek a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból kötelesek átvizsgálni és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. A munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személynek, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végzőnek a munkavégzés helyszínét át kell adni tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjének vagy megbízottjának. Az átadás-átvétel időpontját az engedélyen fel kell tüntetni és aláírással igazolni kell. n.) Az I-III. Tűzveszélyességi fokozatú folyadék és robbanásveszélyes osztályú aeroszol az alábbiak szerint tárolható. 16 Készítette: Jablonkai Kinga tűzvédelmi tanácsadó

KVIK Tűzvédelmi szabályzat a) fémszekrényben 20 liter, b) robbanás gátló szekrényben 50 liter, c) folyadéktárolásra alkalmas tűzálló szekrényben 60 liter. a szekrényeken kívül legfeljebb 5 liter anyagmennyiség tárolható helyiségenként.

3.5. Közlekedési utak a.) Irodákban 0,8 m széles közlekedési utat kell hagyni. b.) Állványos raktározás esetén legalább 1,2 m széles főközlekedési utat, az állványok között minimum 0,8 m széles közlekedési utat kell hagyni. c.) A közlekedési utakat tűzoltó gépjárművel járható állapotban kell tartani. d.) A kapubejáratokat, folyosót, lépcsőt, ki-bejárati helyeket és a hozzájuk vezető utakat teljes szélességben állandóan szabadon kell tartani. e.) A kiürítésre és menekülésre számításba vett nyílászáró szerkezeteket - kivéve a legfeljebb 50 fő tartózkodására szolgáló helyiségeket és az arra minősített nyílászárókat -, míg a helyiségben tartózkodnak, lezárni nem szabad. f.) Az épületek menekülésre számításba vett közlekedőin, lépcsőházaiban robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok nem helyezhetőek el. Ez alól kivételt képeznek a beépített építési termékek és biztonsági jelek, valamint azok az installációk, dekorációk, szőnyegek, falikárpitok és egyéb, nem tárolásra szolgáló tárgyak, amelyek az elhelyezéssel érintett fal vagy a padló felületének szintenként legfeljebb 15%-át fedik le.

3.6. Hőt fejlesztő berendezések

a.) A központi fűtésen kívül a helyiségek fűtésére indokolt esetben nem nyílt rendszerű hősugárzó használható, amelyet az kollégium igazgató vagy távollétében a gondnok engedélyezhet. b.) Villamos főzőlapot, kávéfőzőt csak nem éghető alátéten szabad üzemeltetni, a bekapcsolt készüléket felügyelet nélkül hagyni tilos! c.) Az építményben, helyiségben csak olyan fűtési rendszer létesíthető, használható, amely rendeltetésszerű működése során nem okoz tüzet vagy robbanást. d.) A helyiségben ahol robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagokat tárolnak, előállítanak, felhasználnak, forgalmaznak nyílt lánggal, izzással vagy veszélyes felmelegedéssel üzemelő berendezés - a tevékenységet kiszolgáló technológiai berendezés kivételével - nem helyezhető el. Technológiai tüzelőberendezés létesítése esetén a tűz vagy robbanás keletkezésének lehetőségét megfelelő biztonsági berendezéssel kell megakadályozni

3.7. Gépi berendezések (karbantartó műhely, tankonyha)


KVIK Tűzvédelmi szabályzat a.) A forgó, súrlódó gépalkatrészeknél, tengelyeknél a tűzveszélyt jelentő felmelegedést meg kell akadályozni. b.) A tevékenység során keletkezett hulladékot folyamatosan, illetve naponta el kell távolítani. c.) A pinceszinti helyiségben, térben, ahol a 0,8-nál nagyobb relatív sűrűségű tűz- vagy robbanásveszélyes gáz vagy gőz jelenlétével lehet számolni, csak olyan gép és berendezés, eszköz helyezhető el, amely a környezetére tűz- és robbanásveszélyt nem jelent. d.) Ha a gépbe jutó idegen anyag tüzet vagy robbanást okozhat, gondoskodni kell a bejutás megakadályozásáról.

3.8. Villamos berendezések a.) A létesítést, használatot, szerelést a vonatkozó előírások szerint kell végezni. b.) A javítást, karbantartást csak villamos szakember végezheti. c.) A villamos berendezést központilag és szakaszosan is leválaszthatóan kell kialakítani. d.) A biztonsági berendezéshez és világításhoz, továbbá a térvilágításhoz külön leválasztó főkapcsolót kell létesíteni. e.) A villamos berendezés, villamos fogyasztókészülék és az éghető anyag között olyan távolságot kell tartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyagra gyulladási veszélyt ne jelentsen. f.) A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók, elosztók és biztosítékok rendeltetését és a kapcsolók ki-bekapcsolt helyzetét meg kell jelölni. g.) A villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni. Nem vonatkozik ez az előírás azokra a készülékekre, amelyek rendeltetésükből következően folyamatos üzemre lettek tervezve. Ezen alcím szempontjából kikapcsolt állapotnak számít az elektronikai, informatikai és hasonló készülékek készenléti állapota is. h.) A villamos berendezéseket 6 évenként felül kell vizsgáltatni és a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni. i.) A villamos kéziszerszámokat évenként felül kell vizsgáltatni. j.) Csak olyan villamos berendezés használható, amely rendeltetésszerű használata esetén a környezetére nézve gyújtásveszélyt nem jelent. k.) villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket használaton kívül helyezésük esetén a villamos tápellátásról le kell választani. l.) Az épület átalakítása, felújítása, átépítése, a kijárati útvonalak időleges vagy tartós használaton kívül kerülése esetén a téves jelzést adó menekülési jelek működését szüneteltetni kell. Ha a biztonsági jel kikapcsolt állapotában is hordoz információt, az ne legyen látható

3.9. Villámvédelem A villámvédelmet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásai alapján kell biztosítani. A felülvizsgálatot legalább 6 évenként kell elvégezetni. A feltárt hibák kijavítására intézkedni kell. 18 Készítette: Jablonkai Kinga tűzvédelmi tanácsadó


3.10. Szellőztetés Olyan tevékenység, amelynek végzése során robbanásveszély alakulhat ki, csak hatékony szellőztetés mellett végezhető.

3.11. Hő- és füstelvezetés A természetes és a gépi füstelvezető, légpótló, valamint a füstmentesítést biztosító nyílások nyílászáróinak szabad mozgását folyamatosan biztosítani kell, és e nyílásokat eltorlaszolni tilos. Az erre figyelmeztető tartós, jól észlelhető és olvasható méretű feliratot a nyílászárón vagy a nyílás mellett el kell helyezni.

3.12. Csatornahálózat Robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó gázt, gőzt vagy I-II. Tűzveszélyességi fokozatú folyadékot, az ilyen anyagot oldott állapotban tartalmazó szennyvizet, valamint vízzel vegyi reakcióba lépő, robbanásveszélyes vagy tűzveszélyes osztályba tartozó gázt fejlesztő anyagot a közcsatornába vagy a szikkasztóba bevezetni tilos.

3.13 A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolási előírásai - A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot, I-II. Tűzveszélyességi fokozatú folyadékot kiszerelni, csomagolni csak jogszabályban meghatározottak szerint, ennek hiányában szabadtéren vagy olyan helyen szabad, ahol nincs gyújtóforrás és a hatékony szellőzést biztosították. - A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot, valamint az I-III. Tűzveszélyességi fokozatú folyadékot csak zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni, szállítani és forgalomba hozni. - A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag, valamint az I-III. Tűzveszélyességi fokozatú folyadék egyedi és gyűjtőcsomagolásán - ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - az anyagrobbanásra vagy heves égésre való hajlamát szövegesen vagy piktogrammal kell jelölni. A jelölést a gyártó vagy a csomagoló, a kiszerelő vagy a forgalomba hozó, valamint - a felhasználáshoz külföldről közvetlenül érkező anyag, I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék esetében - a felhasználó szervezet köteles elvégezni. - Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag nem tárolható tetőtérben, pinceszinti helyiségben, továbbá 300 liter vagy 300 kg mennyiség felett egyéb, nem tárolásra tervezett helyiségben. - Padlástérben robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag és I-III. Tűzveszélyességi fokozatú folyadék és gáz nem tárolható. Egyéb szilárd anyag csak olyan módon és mennyiségben helyezhető el, hogy azok a tetőszerkezet, valamint a kémény megközelítését ne akadályozzák, szükség esetén eltávolíthatók legyenek a tetőszerkezet éghető anyagú elemeitől, és a kéménytől legalább 1 méter távolságra helyezkedjenek el. - Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben és a gépjárműtárolókban gázpalackot tárolni tilos. - Többszintes lakóépületben - az egy lakóegységet tartalmazó lakóépületek kivételével lakóegységenként nem használható vagy tárolható egynél több propán-bután gázpalack. 19 Készítette: Jablonkai Kinga tűzvédelmi tanácsadó

KVIK Tűzvédelmi szabályzat - Gázpalack használata és tárolása tilos olyan földszintesnél magasabb építményben, ahol az esetleges gázrobbanás a tartószerkezet összeomlását idézheti elő.

3.14. Felvonók A felvonó kizárólag a kezelési utasítás betartásával üzemeltethető. Az üzemügyeletes (portások) kötelezettségei: a) a berendezés rendeltetésszerű használatra és biztonságos működésre irányuló folyamatos felügyelete, b) az üzemkészség, üzemelés és a biztonsági berendezések (így különösen villamos ajtóérintkezők, biztonsági reteszek, vészjelzők, aknaajtók, fülke, előtérvilágítás) üzemképes állapotának napi ellenőrzése, c) üzemzavar esetén - a berendezés feszültségmentesítése után - a gyártó előírásai alapján gondoskodás a használók kiszabadításáról, ez a feladat a bejelentett tanúsító szervezet által jóváhagyott és a nyilvántartott szervezet által évenként ellenőrzött, szabványos vészjelzőrendszert alkalmazó diszpécserszolgálattal is megvalósítható, d) meghibásodás esetén a berendezés azonnali leállítása és a tulajdonos haladéktalan értesítése a gépkönyvbe tett bejegyzés útján is az észlelt rendellenességekről és a biztonságos működést veszélyeztető hibákról, e) az üzemeléssel kapcsolatos helyiségek kulcsainak megőrzése, és azoknak az ellenőrzést vagy karbantartást, javítást végző személyek részére történő átadása.

IV. FEJEZET HELYISÉGEKRE VONATKOZÓ SPECIÁLIS HASZNÁLATI SZABÁLYOK

4.1. Tantermek, előadótermek A tantermekben az asztalokat, székeket úgy kell elhelyezni, hogy a kijárathoz vezető közlekedési út mindenkor szabadon maradjon.

4.2. Irodák a.) A helyiségekben csak az ott folytatott tevékenységhez szükséges anyagok, irodagépek, berendezések használhatók és tárolhatók. b.) Elektromos rezsót, kávéfőzőt csak nem éghető anyagú, hőszigetelő alátéten szabad használni, éghető anyagtól olyan távolságra (min 30 cm), hogy az éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen. A berendezéseket használat után ki kell kapcsolni. Használaton kívül helyezésükről az utolsónak eltávozó személy köteles meggyőződni. c.) Az irodákban a napi munka folyamán keletkezett papír hulladékot naponként el kell távolítani. d.) Az irodagépeket használaton kívül mindenkor feszültség mentesíteni kell.


KVIK Tűzvédelmi szabályzat e.) Az égő dohány neműt, a hamutartók tartalmát a papírkosárba dobni, üríteni tilos!

4.3. Könyvtár A könyvtár helyiségeiben mindennemű elektromos hőforrás (főzőlap, hősugárzó, kávéfőző) használata és a dohányzás tilos!

4.4. Porta

A lezárt helyiségek kulcsait rendezetten, hozzáférhetően kell tárolni. A Tűzriadó Tervet naprakészen, kéznél kell tartani, előírásait minden szolgálat köteles megismerni és betartani. A közművek - víz, gáz, elektromos áram - kapcsoló‚ elzáró szerelvényeinek helyét a portásoknak ismerni kell és tudniuk kell a kezelési módját. A főiskolai és a kollégiumi portaszolgálat köteles egymást tájékoztatni az esetleg bekövetkező rendkívüli eseményekről. A tűzjelző központ kezelését a portai szolgálatot ellátó személynek ismernie kell. A portásoknak ismerniük kell, hogy adott esetben kiket, hogyan, milyen sorrendben kell értesíteni. Tűz esetén a kijáratok mindkét szárnyát ki kell nyitni, irányítani kell az épületek kiürítését. A Tűzriadó Tervet át kell adni az elsőnek kiérkező szerkocsi parancsnokának. A portások a tűzjelző helyiséget felügyelet nélkül nem hagyhatják! A pihenőidejük és egyéb szükségleteik kielégítésekor a folyamatos felügyeletről gondoskodni kell.

4.5. Oktató kabinet (Konyha, étterem) A konyhában és az étteremben az asztalokat, székeket úgy kell elhelyezni, hogy a kijárat felé vezető közlekedési út szabadon maradjon. A helyiségben a dohányzás közegészségügyi szempontból tilos! A tilalmat táblával meg kell jelölni. A hallgatókkal a tankonyha vezetője a gyakorlat meg kezdése előtt köteles ismertetni konyhai gyakorlatra vonatkozó megelőző tűzvédelmi előírásokat, illetve a technológiai előírásokat, és a tűzoltó készülékek használatát. A konyhai tevékenység befejezése után a gázcsapokat állásonként és a főelzárónál is el kell zárni. A gáz- és az elektromos berendezések karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Csak az üzembiztos berendezéseket szabad használni. A munka befejezése után a helyiséget és az elektromos berendezéseket áramtalanítani kell, a gázberendezéseket, és a helyiség gázelzáróját el kell zárni. A fenti tűzvédelmi előírások betartásáért az oktató kabinetvezető, illetőleg a tanszékvezető a felelős.

4.6. Laboratórium A helyiségekben csak az ott dolgozók, a gyakorlaton résztvevő, hallgatók, illetve az ellenőrzésre jogosult személyek tartózkodhatnak. A hallgatókkal a gyakorlat vezetője, a gyakorlat meg kezdése előtt köteles ismertetni a laboratóriumi 21 Készítette: Jablonkai Kinga tűzvédelmi tanácsadó


gyakorlatra vonatkozó megelőző tűzvédelmi előírásokat, illetve a technológiai előírásokat, és a tűzoltó készülékek használatát. A laboratóriumok működéséhez szükséges tűzveszélyes folyadékot és a szilárd halmazállapotú vegyszereket egymástól elkülönítve az erre a célra szolgáló vegyszer szekrényekben kell tárolni. Folyékony tűzveszélyes anyagból legfeljebb 10 liter mennyiséget robbanásbiztos fémszekrényben, a szilárd halmazállapotú engedélyhez kötött vegyszerekből pedig a szükségnek megfelelően optimális mennyiségben a szabvány által előirt edényben szabad tárolni. Tűzveszélyes folyadékkal, zsírral szennyezett éghető hulladékot jól záró fedővel ellátott nem éghető anyagú edényben kell tárolni, amit a munka befejezése után erre a célra kijelölt helyre kell vinni. Üzemszerűen csepegő tűzveszélyes folyadékot edényben kell felfogni. A tűz- vagy robbanásveszélyes folyadékot tartalmazó szennyvizet a közcsatornába bevezetni, beönteni nem szabad. A laboratóriumi helyiségek ajtait, óra alatt csukott, de nem zárt állapotban kell tartani. A belső közlekedési utakat, amely 1 méternél kisebb nem lehet, valamint a ki-, és bejárati ajtókat állandóan szabadon kell tartani. A laboratóriumi tevékenység befejezése után a gázcsapokat állásonként és a főelzárónál is el kell zárni. A gáz- és az elektromos berendezések karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Csak az üzembiztos berendezéseket szabad használni. A munka befejezése után a helyiséget és az elektromos berendezéseket áramtalanítani kell, a gázberendezéseket, és a helyiség gázelzáróját el kell zárni. Gázpalackot, csak működtetéshez szabad használni, tartalék gázpalackot a laboratóriumban tárolni tilos! A gázpalackot, használaton kívül el kell zárni, nyomás alatt levő vezetékkel a gázpalackot felügyelet nélkül hagyni tilos! A fenti tűzvédelmi előírások betartásáért a laborvezetők, illetőleg a tanszékvezető a felelős.

4.7. Kazánház A helyiségekben csak az ott dolgozók, illetve az ellenőrzésre jogosult személyek tartózkodhatnak. A bejárati ajtón táblát kell elhelyezni: “Idegeneknek belépni és a helyiségben tartózkodni szigorúan tilos!” A kazánkezelési utasítását a helyszínen ki kell függeszteni. A kazánnaplót folyamatosan vezetni kell. Kazán helyiség kulcsát külön megjelölve kell tárolni.

4.8. Karbantartó műhely

- Tűzveszéllyel járó hegesztési, forrasztási stb. munkát csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy folytathat. - Tűzveszélyes folyadék és éghető anyag tárolása csak fém szekrényben történhet! 4.9. Raktár - A raktárhelyiségekben a dohányzás és a nyílt láng használata tilos! - A bejárati ajtó közelében könnyen hozzáférhető helyen 1 db tűzoltó készüléket kell elhelyezni. - Az állványokon az anyagokat csoportosítva, hozzáférhetően kell elhelyezni. 22 Készítette: Jablonkai Kinga tűzvédelmi tanácsadó

KVIK Tűzvédelmi szabályzat - A munkaidő befejezésekor a raktárhelyiséget áramtalanítani kell, a helyiség kulcsát zárt dobozban a portára le kell adni.

4.10. Kollégium lakószobái - Villamos főzőlapot, hősugárzót, vasalót a szobákban tilos használni. - Vasalni a kijelölt vasalószobában, kávét főzni a közös konyhahelyiségben szabad. - A világítótestekre éghető anyagból készült dekoráció nem helyezhető. - Távozás esetén a szobákban a világítást és egyéb villamos berendezést / TV, rádió, hajszárító/ le kell kapcsolni.

4.11. Számítógéptermek Üzemeltetés alatt felügyeletet kell biztosítani. a.) A gépeket úgy kell elhelyezni, hogy azok körüljárhatók legyenek. b.) A karbantartásra használt anyagot csak a géptermen kívül lehet tárolni. c.) A karbantartás alatt a helyiséget jól ki kell szellőztetni az esetlegesen kis mennyiségben használt tűzveszélyes folyadék gőzétől.

4.12. Irattár a.) A helyiségben minden nemű elektromos hőforrás (főzőlap, hősugárzó, kávéfőző) használata tilos! b.) Hegeszteni vagy nyílt lánggal járó tevékenységet csak külön írásos engedéllyel, felügyelet mellett lehet végezni. c.) Tilos a dohányzás és a nyílt láng használata, a tilalmat táblával meg kell jelölni. d.) A közlekedési utakat, kijáratot leszűkíteni, eltorlaszolni nem szabad. e.) Világító és egyéb villamos berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy környezetükre tűzveszélyt ne jelentsenek, meghibásodásuk esetén a javítást csak szakember végezheti. f.) Az a dolgozó, aki a helyiséget utolsónak hagyja el, köteles meggyőződni arról, hogy nincs-e olyan veszélyforrás, ami tüzet okozhat. A helyiség áramtalanítását távozáskor el kell végezni.

4.13. Teakonyha Hőt fejlesztő berendezést csak nem éghető alátéten szabad üzemeltetni.

4.14. Öltöző A helyiségben csak szabványos, burával ellátott villamos világítás alkalmazható. A helyiségbe robbanásveszélyes osztályba tartozó, valamint öngyulladásra hajlamos anyagot bevinni, tárolni nem szabad! A helyiség ajtaját lezárni, eltorlaszolni, amíg személy tartózkodik benn, még ideiglenesen sem szabad!

4.15. Büfé

A büfé asztalokat, székeket úgy kell elhelyezni, hogy a kijárat felé vezető közlekedési út szabadon maradjon, ezen előírás betartása a bérlő feladata. Hőt fejlesztő berendezést csak nem éghető alátéten szabad üzemeltetni.

A helyiségben a dohányzás közegészségügyi szempontból tilos! A tilalmat táblával meg kell jelölni. 23 Készítette: Jablonkai Kinga tűzvédelmi tanácsadó


V. FEJEZET RENDEZVÉNYEK

5.1 Rendezvények szabályai Az Főiskola létesítményeiben, helyiségeiben esetenként nem az eredeti rendeltetésnek megfelelő rendezvényekre a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket a rendezvény szervezője, rendezője köteles írásban meghatározni és a rendezvény időpontja előtt 15 nappal azt tájékoztatás céljából az illetékes tűzvédelmi hatóságnak megküldeni. A rendezvény szervezője által készített tűzvédelmi előírások az alábbiakat tartalmazzák: a) kiürítés számítást, b) tűzterhelés számítást, c) a rendezvény helyszínéül szolgáló helyiségek léptékhelyes alaprajzait és a kiürítésre számításba vett kijáratok elhelyezkedését, méretét, d) a kiürítés lebonyolítását felügyelő biztonsági személyzet feladatait, e) a tűz esetén szükséges teendőket, f) a tűz jelzésének és oltásának módját. A rendezvény lebonyolításának tűzvédelmi előírásait tartalmazó iratokat és azok mellékleteit a rendezvényt követően legalább egy évig meg kell őrizni.

5.2 Szabadtéri rendezvények a.) Szabadtéri rendezvény veszélyeztetett területéről a gyors és biztonságos menekülés, menekítés érdekében menekülési lehetőséget kell biztosítani. b.) A szabadtéri rendezvény területén a menekülés irányát - a napnyugta utáni időszakban is látogatható rendezvény esetén - világító menekülési biztonsági jelekkel kell jelölni. A jelölések láthatóságát oly módon kell biztosítani, hogy a résztvevők számára a szabadtéri rendezvény területének bármely pontjáról, annak teljes időtartama alatt legalább egy jelölés látható és felismerhető legyen. c.) A jelölések, biztonsági jelek legkisebb mérete 1200 x 600 mm. d.) A napnyugta utáni időszakban is látogatható rendezvény területén a közlekedési útvonalak megvilágítását biztosítani kell.


KVIK Tűzvédelmi szabályzat e.) A szabadtéri rendezvény területén közterületi világítással rendelkező közlekedési és menekülési útvonalakon, külön megvilágítás és a megvilágításhoz tartalék energiaforrás kiépítése nem szükséges. f.)A szabadtéri rendezvény területének minden pontjáról a kiüríthetőséget - a várható legnagyobb létszámot alapul véve - biztosítani kell oly módon, hogy az adott pont 40 méteres körzetét az ott tartózkodók 4 percen belül maradéktalanul el tudják hagyni. g.) Az egymás mellett elhelyezkedő szabadtéri rendezvények kiüríthetőségét a rendezvények együttes vizsgálatával kell meghatározni, egymásra hatásuk figyelembevételével úgy, hogy a (6) bekezdés szerinti követelmény teljesüljön. h.) Menekülésre nem vehető figyelembe 25%-nál meredekebb lejtő, emelkedő és olyan terület, amelynek esetében a gyalogos közlekedés lehetősége korlátozott. i.)A rendezvényen a menekülésben korlátozott személyek számára a menekülés, menekítés lehetőségét biztosítani kell. j.)A szabadtéri rendezvény területén menekülésre figyelembe vett útvonal szabad szélessége legalább 2,5 méter kell, hogy legyen. k.)Szabadtéri rendezvények menekülésre figyelembe vett útvonalán nyílt lánggal járó megvilágítás nem alkalmazható. l.) A szabadtéri rendezvény alatt a rendezvény és a helyszín jellegzetességeihez, a résztvevők menekülési képességeihez, valamint a helyszín befogadóképességéhez igazodó számú biztonsági személyzetet, de legalább minden megkezdett 200 fő résztvevőre 1 főt kell biztosítani, melynek meglétéért a rendezvény szervezője felel. m.)Ha a rendezvényen jellemzően menekülésben korlátozott személyek jelenléte várható, akkor a rendezvény alatt minden megkezdett 100 fő résztvevőre legalább 1 fő biztonsági személyzetet kell biztosítani n.) Ha a szabadtéri rendezvény területén telepítenek legalább 2 méter képátlóval rendelkező kivetítőt, azon a rendezvény területének menekülésre figyelembe vett útvonalait, biztonsági tájékoztató pontjait be kell mutatni legalább a rendezvény, koncert megkezdése előtt, szünetében és a végén. o.)Ha önkéntes vállalás útján legalább 2 méter képátlóval rendelkező kivetítőt nem telepítenek a rendezvény területén, akkor a hangosító rendszeren, berendezésen vagy villamos hálózattól független hangosító eszközön keresztül kell megtenni a tájékoztatást, kiegészítve a tűz- vagy káresemény bekövetkezésekor szükséges teendők ismertetésével. p.)Ha hangosító rendszer nem kerül kiépítésre, akkor a szabadtéri rendezvény területét és adottságait figyelembe véve minden megkezdett 3000 m2 területre legalább 1 db villamos hálózattól független hangosító eszközt kell készenlétben tartani. 25 Készítette: Jablonkai Kinga tűzvédelmi tanácsadó

KVIK Tűzvédelmi szabályzat q.) Ha hangosító rendszer kiépítésre kerül, de a tartalék energiaellátása legalább 30 percen át nem biztosított, akkor annak kiegészítésére a (3) bekezdésben meghatározott számú, villamos hálózattól független hangosító eszközt kell készenlétben tartani. A hangosító rendszert és a villamos hálózattól független hangosító eszközöket a pánikhelyzet kialakulásának megakadályozására, a menekülők informálására, mozgásuk irányítására késedelem nélkül alkalmazni kell. r.) Szabadtéri rendezvény hangosítását úgy kell megoldani, hogy a tervezett - a rendezvényen résztvevők számára kialakított - terület bármely pontján hallható legyen a rendezvény alatt. s.) A szabadtéri rendezvény megközelítésére és annak területén a tűzvédelmi hatósággal egyeztetett, a tűzoltó gépjárművek közlekedésére alkalmas utat kell biztosítani. A helyszín és a tervezett létszám ismeretében az illetékes első fokú tűzvédelmi hatóság a rendezvényen résztvevők biztonsága érdekében megfelelő számú tűzoltó gépjármű és hozzá tartozó személyzet felügyeletét írhatja elő, melynek költségét a rendezvény szervezője viseli. t.) Szabadtéri rendezvényen - a színpad védelmére minden megkezdett 50 m2 után 1 db 34A teljesítményű, - az öltözők, raktárak védelmére minden megkezdett 50 m2 után 1 db 34A teljesítményű, - a vendéglátó és kereskedelmi egységek védelmére minden megkezdett 100 m2 után 1 db 34A, 183B C teljesítményű tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. x.) A színpad alatt tárolni, raktározni tilos, ott csak a funkció ellátásához legszükségesebb eszközök, berendezések lehetnek, melyek elhelyezésének módjával biztosítani kell a tűzoltó készülékkel történő, késedelem nélküli beavatkozás lehetőségét. y.) A szabadtéri rendezvény ülőhelyekkel tervezett nézőterén - a padok kivételével - csak a padlóhoz, a talajhoz vagy egy-egy soron belül egymáshoz rögzített ülőhelyekkel alakítható ki. Az ülőhelyeket úgy kell elrendezni és a menekülésre tervezett útvonalakat úgy kell kialakítani, hogy az útvonalak hossza ne haladja meg - a széksorok között haladva a 15 métert, - lépcsőn, lépcsőzetes lelátón fölfelé haladva a 15 métert, - lépcsőn, lépcsőzetes lelátón lefelé haladva a 30 métert és - sík emelkedőn és lejtőn, valamint vízszintesen haladva a 45 métert. Az ülőhelyek esetében alkalmazott lépcsők, közlekedők legkisebb szabad szélessége 1,10 méter, a szektorokat elválasztó lépcsők, közlekedők esetében 2,10 méter. Ha a rendezvény asztalokkal és azok körül elhelyezett ülőhelyekkel kerül megrendezésre, akkor azok elhelyezésekor az (1) bekezdés d) pontjában foglalt követelményt kell betartani. v.) A felvonulás- vagy verseny jellegű szabadtéri rendezvények esetén a szabadtéri rendezvényekre vonatkozó tűzvédelmi szabályok csak a gyülekezési pontok esetében alkalmazandók. w.) A szabadtéri rendezvényekre a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket - a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló kormányrendelet szerinti zenés, táncos rendezvények kivételével - a rendezvény szervezője köteles írásban 26 Készítette: Jablonkai Kinga tűzvédelmi tanácsadó

KVIK Tűzvédelmi szabályzat meghatározni és a rendezvény kezdetének időpontja előtt tíz nappal azt tájékoztatás céljából az illetékes első fokú tűzvédelmi hatóságnak eljuttatni. Adott helyszínen hetente több alkalommal, heti vagy havi gyakorisággal megtartott szabadtéri rendezvény esetében az (1) bekezdésben meghatározott tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket csak az első alkalom esetén kell kidolgozni. A későbbiekben csak a tűzvédelmi szempontot érintő változást kell az (1) bekezdésben meghatározottak szerint bejelenteni. A rendezvény szervezője gondoskodik a rendezvény megkezdése előtt, annak folyamán feladatot ellátó személyek dokumentált tűzvédelmi oktatásáról, melyet a rendezvény teljes időtartama alatt a helyszínen kell tartani. A tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket tartalmazó dokumentációt a rendezvény szervezőjének a szabadtéri rendezvényt vagy annak megszüntetésének bejelentését követően legalább egy évig meg kell őriznie.

VI. FEJEZET TŰZVÉDELMI FELSZERELÉSEK, BERENDEZÉSEK

6.1 ELLENŐRZÉS, KARBANTARTÁS, FELÜLVIZSGÁLAT Általános előírások - Az üzemeltető köteles az érintett műszaki megoldás üzemeltetői ellenőrzéséről, időszakos felülvizsgálatáról, karbantartásáról a 1. mellékletben foglalt táblázatban meghatározott módon és gyakorisággal, valamint a javításáról szükség szerint gondoskodni. - Az üzemeltető a működőképességet kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és annak tudomásulvételét a működésképtelenség megállapítását tartalmazó iraton aláírásával és az aláírás dátumának feltüntetésével igazolja. - Az üzemeltető köteles az érintett műszaki megoldás rendkívüli felülvizsgálatáról és a hibák kijavításáról az annak elvégzésére okot adó körülmény vagy hiányosság tudomására jutása után azonnal, egyéb esetben legfeljebb 10 munkanapon belül gondoskodni, ha a) az érintett műszaki megoldás nem töltötte be tűzvédelmi rendeltetését tűzeset, tűzriadó gyakorlat vagy egyéb esemény során vagy b) az érintett műszaki megoldás nem alkalmas a tűzvédelmi rendeltetésének megfelelő működésre. - Az üzemeltetői ellenőrzést, az időszakos felülvizsgálatot, a karbantartást és a javítást el kell végezni és annak eredményét írásban kell dokumentálni. - Az üzemeltetői ellenőrzés, az időszakos és a rendkívüli felülvizsgálat, a karbantartás és a javítás során figyelembe kell venni az érintett műszaki megoldás gyártójának vonatkozó előírásait. - Az üzemeltetői ellenőrzést végző személy az ellenőrzés során a) vizsgálja az időszakos felülvizsgálat és a karbantartás esedékességét, b) szemrevételezéssel, és ha e rendelet előírja, gyakorlati próbával ellenőrzi az érintett műszaki megoldás működőképességét, ennek keretében ellenőrzi a (2) bekezdésben előírtakat, c) az ellenőrzés elvégzését, megállapításait az ellenőrzés helyszínén annak időtartama alatt írásban dokumentálja és 27 Készítette: Jablonkai Kinga tűzvédelmi tanácsadó

KVIK Tűzvédelmi szabályzat d) a működőképességet kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és a működésképtelenség megállapítását az üzemeltetőnek az ellenőrzés befejezését követően azonnal írásban jelzi. - Az üzemeltetői ellenőrzés magába foglalja az érintett műszaki megoldás a) kijelölt telepítési, beépítési helyen való elhelyezéséről, b) sértetlen állapotáról, c) észlelhetőségéről és hozzáférhetőségéről, d) működtető eszközének, jelöléseinek, feliratainak észlelhetőségéről és helyességéről, e) működőképessége szempontjából lényeges kijelzők, állapotjelzések alapján a műszaki megoldás állapotáról és f) működőképességét, működését kedvezőtlenül befolyásoló szennyeződés vagy környezeti körülmények jelenlétéről való szemrevételezéses meggyőződést. - Az üzemeltetői ellenőrzés kiváltható automatikus ellenőrzéssel, ha az automatikus ellenőrző rendszer a) az üzemeltetői ellenőrzést végző személy feladatát az előírt gyakorisággal ellátja és b) az ellenőrzés elvégzését és eredményét hatósági ellenőrzés során bemutatható formában dokumentálja. - A jogosult személy az időszakos felülvizsgálat során a) vizsgálja az előírt üzemeltetői ellenőrzés, a karbantartás megtörténtét, dokumentálását, szükségességét, b) szemrevételezéssel, gyakorlati próbával, szükség szerint megbontással, szét- és összeszereléssel, méréssel és a mérési eredmények értékelésével meggyőződik a működőképességről és a hatékonyságról, c) a felülvizsgálat elvégzését, megállapításait írásban dokumentálja és d) a működőképességet, hatékonyságot kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és a működőképesség vagy a hatékonyság hiányának megállapítását az ellenőrzés befejezését követően azonnal az üzemeltetőnek írásban jelzi. - A jogosult személy a rendkívüli felülvizsgálat során elvégzi az időszakos felülvizsgálatot, amelynek keretében vizsgálja az érintett műszaki megoldás működésképtelenségét vagy nem megfelelő működését kiváltó okokat, körülményeket is. A rendkívüli felülvizsgálat elvégzését írásban dokumentálja és az üzemeltetőnek 1 példányt annak elvégzése után a helyszínen átad vagy 5 munkanapon belül részére megküld. - A jogosult személy a karbantartás során a) vizsgálja az előírt üzemeltetői dokumentálását, szükségességét,

ellenőrzés,

az

időszakos

felülvizsgálat

b) elvégzi a gyártó által előírt karbantartási feladatokat, c) a karbantartás elvégzését, megállapításait írásban dokumentálja, 28 Készítette: Jablonkai Kinga tűzvédelmi tanácsadó

megtörténtét,

KVIK Tűzvédelmi szabályzat d) a működőképességet, hatékonyságot kedvezőtlenül befolyásoló körülményt, és a működőképesség vagy a hatékonyság hiányának megállapítását az üzemeltetőnek az ellenőrzés helyszínén annak időtartama alatt írásban jelzi és e) indokolt esetben az üzemeltetőnek javaslatot tesz a karbantartás gyakoriságának sűrítésére. - Az üzemeltető köteles az üzemeltetői ellenőrzés, a karbantartás, az időszakos és a rendkívüli felülvizsgálat során megállapított hibák javításáról a hiba súlyosságától függő időn belül gondoskodni. A hiba súlyosságát a jogosult személy, üzemeltetői ellenőrzés esetén az üzemeltető vagy az általa megbízott személy a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével állapítja meg. - Súlyos, haladéktalanul javítandó hibának minősül a) a tűz- vagy robbanásveszélyt okozó hiba vagy b) az érintett műszaki megoldás tűzvédelmi rendeltetésének betöltését gátló hiba. - Az üzemeltetőnek a felülvizsgálat, karbantartás, javítás idején csökkenő védelmi szintet alkalmas megoldásokkal ellensúlyoznia kell. Az ellensúlyozás keretében az üzemeltető a) a vonatkozó műszaki követelményben foglalt megoldást alkalmaz, b) felfüggeszti az üzemelést, használatot, tevékenységet a védelmi szint helyreállásáig, c) azonos védelmi szintet biztosító tartalék műszaki megoldásokat helyez készenlétbe vagy d) a tűzvédelmi hatósággal előzetesen egyeztetett más megoldást alkalmaz. - Az üzemeltető kötelezettségeinek végrehajtását más személy vagy szervezet írásos megállapodásban teljes körűen vagy részben átvállalhatja. A más személy vagy szervezet kötelességei megegyeznek az üzemeltetőével. - Az üzemeltetői ellenőrzést végző személynek rendelkeznie kell az ellenőrzés megfelelő végrehajtásához szükséges ismeretekkel és az üzemeltető által kiállított, erre vonatkozó írásbeli meghatalmazással.

6.2 Tűzoltó készülékek a.) Tűzoltó készülék karbantartását kizárólag a jogszabályi feltételeknek megfelelő, a hatóság által nyilvántartásba vett karbantartó szervezet vagy az ilyen karbantartó szervezettel szerződéses jogviszonyban álló felülvizsgáló végezheti. b.) Tűzoltó készülék karbantartását az arra vonatkozó, érvényes tűzvédelmi szakvizsgabizonyítvánnyal rendelkező karbantartó személy végezheti. c.) A készenlétben tartó vagy képviselője rendszeresen, legalább negyedévente ellenőrzi, hogy a tűzoltó készülék - az előírt készenléti helyen van-e, - rögzítése biztonságos-e,látható-e, - magyar nyelvű használati utasítása a tűzoltó készülékkel szemben állva olvasható-e, - használata nem ütközik-e akadályba, - valamennyi nyomásmérő vagy jelző műszerének jelzése a működési zónában található-e, hiánytalan szerelvényekkel ellátott-e, 29 Készítette: Jablonkai Kinga tűzvédelmi tanácsadó

KVIK Tűzvédelmi szabályzat - fém vagy műanyag plombája, záró pecsétje, karbantartást igazoló címkéje, a karbantartó szervezet OKF azonosító jele sértetlen-e, - karbantartása esedékes-e,- készenléti helyét jelölő biztonsági jel látható, felismerhető-e ésállapota kifogástalan, üzemszerű-e. d.)A vizsgálatot a jogszabályi feltételeknek megfelelő, a hatóság által nyilvántartásba vett karbantartó szervezet vagy az ilyen karbantartó szervezettel szerződéses jogviszonyban álló felülvizsgáló is végezheti. e.)Ha a készenlétben tartó az ellenőrzés során hiányosságot észlel, gondoskodik annak megszüntetéséről.

f.) A készenlétben tartó gondoskodik a készenlétben tartott tűzoltó készülékek 1. mellékletben foglalt táblázatban meghatározott időközönkénti karbantartásáról, a részben vagy teljesen kiürült, kiürített tűzoltó készülékek újratöltéséről. g.) A tűzoltó készülékekről a készenlétben tartó az általa végzett ellenőrzésekről, valamint a tűzoltó készülék karbantartásokról tűzvédelmi üzemeltetési naplót vezet, mely tartalmazza - a létesítmény nevét és címét, - a tűzoltó készülékek típusjelét, - a tűzoltó készülékek egyértelmű azonosítását készenléti hely vagy a tűzoltó készülék gyártási száma megadásával, - a tűzoltó készülékek ellenőrzésének vagy karbantartásának fokozatát (készenlétben tartó általi ellenőrzés, alapkarbantartás, középkarbantartás, teljes körű karbantartás) és dátumát, - a tűzoltó készülékek ellenőrzését vagy karbantartását végző személy nevét és aláírását. h.) A szén-dioxiddal oltó és a hajtóanyagpalack kivételével a tűzoltó készülékek és alkatrészek élettartama nem haladhatja meg a 20 évet. i.) A 25 kg és az annál nagyobb töltettömegű tűzoltó készülék a gyártást követő 20 év után a tűzvédelmi szakértői névjegyzékben tűzoltó készülék szakértői területen szereplő személy által kiadott szakvélemény birtokában tartható készenlétben. Az élettartam a 20. évtől számítva kétszer öt évvel hosszabbítható meg. j.) A tűzoltó készülékek selejtezéséről a tulajdonos gondoskodik.

6.3. Tűzcsapok, oltóvíz A fali tűzcsapszekrényekben a tűzcsapot, a tömlőt és a sugárcsövet lehetőleg összeszerelt állapotban kell tartani a.)A tűzoltó-vízforrások üzemképességéről, megközelíthetőségéről, fagy elleni védelméről, az előírt rendszeres ellenőrzések, karbantartások, javítások és nyomáspróbák (ezen alcím vonatkozásában, a továbbiakban együtt: felülvizsgálat) elvégzéséről az oltóvíz hálózat üzemben tartásáért felelős szervezet gondoskodik b.)A felülvizsgálatot - a fali tűzcsap szekrényeknek a felelős személy általi szokásos ellenőrzését kivéve - tűzoltóvízforrások felülvizsgálatára vonatkozó érvényes tűzvédelmi szakvizsgabizonyítvánnyal rendelkező személy végezheti.


KVIK Tűzvédelmi szabályzat c.)A felülvizsgálat alapján feltárt hiányosságok megszüntetéséről az oltóvízhálózat üzemben tartásáért felelős szervezet gondoskodik, amely a meghibásodott tűzoltóvízforrások és azok szerelvényeinek javítására, szükség esetén cseréjére azonnal intézkedik. d.)Az oltóvízhálózat üzemben tartásáért felelős szervezet a tűzoltóvízforrásokról nyilvántartással rendelkezik. A nyilvántartás vezetése a felülvizsgálatot végző személy kötelessége. A tűzoltóvízforrásokról vezetett nyilvántartás tartalmazza - a tűzoltóvízforrás egyértelmű azonosítását, - a felülvizsgálat időpontját, - a felülvizsgálatot végző nevét, szakvizsga-bizonyítványának számát és - a felülvizsgálat megnevezését és megállapításait. e.) A szerelvényszekrények és szerelvényei, tartozékai legalább félévenkénti felülvizsgálatáról és évenként teljes körű felülvizsgálatáról az üzemben tartásért felelős szervezet gondoskodik. f.)A felülvizsgálat gyakoriságának megállapítása a kérdéses szekrény környezeti körülményei, a tűzveszély és kockázat figyelembevételével történik. A legalább félévenkénti felülvizsgálat a meghatározott általános feladatokon túl kiterjed arra, hogy - a szerelvényszekrény kielégíti-e a vonatkozó műszaki követelmény előírásait, - a szerelvényszekrény elhelyezkedése jól láthatóan jelölt-e, - a fali felfüggesztés esetén a felfüggesztő szilárd és a célnak megfelelő-e, - szerelvényszekrény sérülésmentes, ajtaja szabadon nyitható-e, - az előírt szerelvények, tartozékok megtalálhatók-e, - a szerelvények, tartozékok rögzítettek-e és - van-e megfigyelhető hiányosság, korrózió okozta vagy egyéb szerelvényszekrényen, akár a benne lévő szerelvényeken, tartozékokon

károsodás

akár

a

A tűzcsapról való tűzoltást csak a terület áramtalanítása után, szabad megkezdeni.

6.4 Tűzjelző előírásai a.) Az üzemeltetést - felügyeletet, kezelést, üzemeltetői ellenőrzést - ellátó személyt a tevékenység végzéséhez szükséges ismeretekről a berendezés üzembe helyezésekor és a tűzjelző berendezésen alkalmazott bármely változtatás alkalmával ki kell oktatni, és az oktatás tényét rögzíteni kell a berendezés üzemeltetési naplójában, vagy arról jegyzőkönyvet kell felvenni. b.) A beépített tűzjelző berendezés tűzjelzéseinek - állandó felügyeleti helyen történő beazonosítása érdekében - az érzékelők, kézi jelzésadók helyét szövegesen tartalmazó zónakimutatást kell készíteni és az állandó felügyeleti helyen kell elhelyezni, a távfelügyeleti központ kivételével. c.) A beépített tűzjelző, tűzoltó, tűzterjedés gátló berendezést, a tűzoltósági kulcsszéfet az építmény tulajdonosának állandóan üzemképes állapotban kell tartania. d.) A nyilvános távbeszélő készülékek mellett, továbbá a távbeszélő alközpontokban - ennek hiányában a létesítmények fővonalú távbeszélő készülékei mellett - a tűzoltóság hívószámát vagy az egységes segélyhívó számát jól láthatóan fel kell tüntetni. 31 Készítette: Jablonkai Kinga tűzvédelmi tanácsadó

KVIK Tűzvédelmi szabályzat e.) Az üzemeltető a beépített tűzjelző berendezés, beépített tűzoltó berendezés állandó felügyeletét folyamatosan biztosítja - kioktatott személyzet jelenlétével abban a helyiségben, ahol a tűzjelző vagy oltásvezérlő központ jelzéseit megjelenítő készüléket elhelyezték, - a tűzjelző vagy oltásvezérlő központ jelzéseinek automatikus átjelzésével a létesítményen belül kialakított állandó felügyeleti helyre vagy - a tűzjelző vagy oltásvezérlő központ jelzéseinek automatikus átjelzésével a létesítményen kívül kialakított állandó felügyeleti helyre (távfelügyelet). f.)A berendezés üzemeltetése során biztosítani kell - a berendezés üzemképes állapotát, - a jelzések (tűz, hiba) folyamatos felügyeletét, fogadását, - az üzemeltetői ellenőrzés végrehajtását, - a felülvizsgálat, karbantartás végrehajtását, - az üzemképességet fenntartó vagy helyreállító javítást, tisztítást, cserét és - az üzemeltetéshez szükséges dokumentációt. g.) A berendezés - közte a tűz- és hibaátjelző - tervszerű, részleges vagy teljes üzemszünetét, a kikapcsolás előtt legalább 5 munkanappal írásban, a 24 órán belül el nem hárítható meghibásodást haladéktalanul telefonon jelezni kell az első fokú tűzvédelmi hatóság által meghatározott helyen. A berendezés tervszerű üzemszünetének, meghibásodásának esetén a biztonsági feltételeket az üzembentartó a helyi kockázatnak megfelelően biztosítja. h.) A helyi felügyeletet kiváltó átjelzés meghibásodása esetén a berendezés felügyeletéről haladéktalanul gondoskodni kell. i.) A téves riasztások elkerülése érdekében az érzékelők tűzjellemzőjére hasonlító hatás idejére az adott érzékelő, zóna, vagy zónák kiiktatása akkor lehetséges, ha - a kiiktatott érzékelő, zóna csak a téves riasztást okozó hatás helyiségében lévő automatikus érzékelők működését korlátozza, - a kiiktatott érzékelő, zóna a téves riasztást okozó hatás helyiségében lévő kézi jelzésadók működését nem korlátozza, - a berendezés műszaki kialakítását ismerő szakemberrel a zónakiiktatás körülményei egyeztetve vannak olyan módon, hogy az a létesítéssel, karbantartással, felülvizsgálattal összefüggő jogokat, kötelezettségeket nem sérti és - az érzékelő, zóna kiiktatásának és visszaállításának körülményei, annak felelősségi köre, az ellensúlyozó intézkedések a Tűzvédelmi Szabályzatban rögzítve vannak. A KVIK létesítményeinek tűzriadó-terve minden létesítményre külön, mint jelen Szabályzat melléklete kiadásra került.




KVIK Tűzvédelmi szabályzat 1. számú melléklet Táblázat, az Ellenőrzés, karbantartás, felülvizsgálat fejezethez A érintett műszaki megoldás

1.

2.

3.

4. 5. 6. 7. 8. 9. 10

11

12 13 14 15 16

tűzoltó készülék

B C D üzemeltetői ellenőrzés időszakos felülvizsgálat karbantartás dokumentálás dokumentálás dokumentálás ciklusidő szükségessége ciklusidő szükségessége ciklusidő szükségessége és módja és módja és módja 6 hónap 1) (+ 1 hónap) 2) 12 hónap 3 hónap tűzv.üzemel. tűzv.üzemel. nincs követelmény 5 év (+ 2 (+ 1 hét) napló napló hónap), 10 év (+ 2 hónap)

fali tűzcsap, vízforrások, nyomásfokozó 6 hónap tűzv.üzemel. (+ 1 hét) napló szivattyú, száraz oltóvízvezeték 1 nap, beépített 1 hónap, tűzv.üzemel. tűzjelző 3 hónap napló berendezés (+ 1 hét) beépített 1 hét, tűzv.üzemel. tűzoltó 1 hónap napló berendezés tűz- és tűzv.üzemel. hibaátjelző 1 nap napló berendezés tűzoltósági tűzv.üzemel. 1 nap kulcsszéf napló tűzoltósági nincs követelmény rádióerősítő 3 hónap tűzv.üzemel. tűzoltó felvonó (+ 1 hét) napló evakuációs tűzv. üzemel 1 nap hangrendszer napló biztonsági tűzv.üzemel. 1 hónap világítás napló pánikzár, Minden vészkijárati rendezvény zár, előtt , de tűzv.üzemel. vészkijárat legalább 3 napló biztosító hónap rendszer (+ 1 hét) tűzgátló tűzv.üzemel. 1 hónap nyílászárók napló tűzgátló tűzgátló nincs lezárások záróelemek követelmény füstelvezető, 3 hónap tűzv.üzemel. légpótló (+ 1 hét) napló szerkezet füstelszívó, 3 hónap tűzv.üzemel. légpótló (+ 1 hét) napló ventilátor füstmentesítő 3 hónap tűzv.üzemel. ventilátor (+ 1 hét) napló

12 hónap (+ 1 tűzv.üzemel. hét) napló

Időszakos felülv. egy.

tűzv.üzemel. napló

6 hónap (+ 1 hét), tűzv.üzemel. 12 hónap (+ 1 napló hét)



12 hónap (+ 1 tűzv.üzemel. hét) napló



6 hónap (+ 1 hét)




6 hónap (+ 1 hét) 6 hónap (+ 1 hét) 12 hónap (+ 1 hét) 6 hónap (+ 1 hét) 12 hónap (+ 1 hét)

tűzv.üzemel. napló tűzv.üzemel. napló tűzv.üzemel. napló tűzv.üzemel. napló tűzv.üzemel. napló

Időszakos felülv. egy. Időszakos felülv. egy. Időszakos felülv. egy. Időszakos felülv. egy. Időszakos felülv. egy.

tűzv.üzemel. napló tűzv.üzemel. napló tűzv.üzemel. napló tűzv.üzemel. napló tűzv.üzemel. napló

6 hónap (+ 1 hét)




6 hónap (+ 1 hét) 6 hónap (+ 1 hét)

tűzv.üzemel. napló tűzv.üzemel. napló

Időszakos felülv. egy. Időszakos felülv. egy.

tűzv.üzemel. napló tűzv.üzemel. napló

6 hónap (+ 1 hét)




6 hónap (+ 1 hét)




6 hónap (+ 1 hét)






17 18 19 20

21

hő és füst elleni védelem megoldásai füstcsappantyú, 3 hónap zsalu (+ 1 hét) füstgátló 3 hónap nyílászáró (+ 1 hét) mobil 3 hónap füstkötény (+ 1 hét) biztonsági tápforrásnak 1 hónap minősülő (+ 3 nap) dízelaggregátor biztonsági tápforrásnak minősülő 1 hónap akkumulátor, (+ 3 nap) szünetmentes tápegység

tűzv.üzemel. napló tűzv.üzemel. napló tűzv.üzemel. napló

6 hónap (+ 1 hét) 6 hónap (+ 1 hét) 6 hónap (+ 1 hét)


Időszakos felülv. egy. Időszakos felülv. egy. Időszakos felülv. egy.



6 hónap (+ 1 hét)





6 hónap (+ 1 hét)




1) Az MSZ 1040 szabványsorozat alapján gyártott tűzoltó készülék alapkarbantartása (széndioxiddal oltó kivételével) 2) Az MSZ EN 3, MSZ EN 1866 szabvány alapján gyártott tűzoltó készülékek és az MSZ 1040 szabványsorozat alapján gyártott szén-dioxiddal oltó tűzoltó készülék alapkarbantartása. tűzv. üzemel. napló = tűzvédelmi üzemeltetési napló időszakos felülv. egy. = Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg



2. számú melléklet tűzoltó készülékek ellenőrzési és javítási nyilvántartása …………………………………..….

……………………………………

Készenlétben tartó neve

Az ellenőrzést végző neve

A tűzoltó készülékek ellenőrzési és javítási nyilvántartása A

javító

neve:

Az ellenőrzés időpontja: ………………………

………………………………….

Sorszám

Az ellenőrzés időpontja

A tűzoltó készülék

Javítá s

(negyedév) Készenléti helye

Típus

Gyári szám

Gyártá s éve

I.

II.

III.

BM OKF azonosító jel

IV.


sorszáma Megjegyzés

3. számú melléklet Feltételek meghatározása alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez ............................................................... A munkát elrendelő cég bélyegzője

Sorszám:

Feltételek meghatározása alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez A 20 .... év hó napján megtartott helyszíni szemle és a 54/2014 (XII.05.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján az alább elrendelt alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez a kővetkező feltételeket határozom meg: 1. A tevékenység időpontja: 20.... év ……………hó …. napján ....... órától

20…... év ….……hó ….. napján ….... óráig

2. A tevékenység helyszínének pontos meghatározása: ...................................................................................................…...................................................................................................…… 3. Az elvégzendő munka leírása: .................................................................................................................................................... 4. A munkavégző(k) neve: .......................................…………..

tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítvány száma: …………………………………………………..

.......................................…………..

…………………………………………………..

5. A munka közben megtartandó tűzvédelmi előírások: .......................................……………………………………………………………………………………….. ……………………20 .. év ……………………………… hó .... nap ……................................ a munkát elrendelő aláírása 6. A külső munkavégző által elrendelt alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység esetére a munkát megrendelő gazdálkodó szervezet vezetőjének vagy megbízottjának kiegészítő rendelkezései:...................................................................................…………………………………………................................. ……………….20 .. .év……………..hó .... nap ............................................ a munkát megrendelő aláírása 7. A munkavégzésre meghatározott feltételekkel és a kiegészítésben (6. pont) felsorolt megelőző tűzvédelmi előírásokat tudomásul vettem, azok megtartásáért büntetőjogi felelősséget vállalok. A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a helyszínt átvizsgálom, az esetleges tűzveszélyt megszüntetem és a tevékenység befejezését a feltételek meghatározójának jelentem. ................................................ 20 .. év ............................... hó .... nap ............................................ a munkát végző aláírása 8. A munka befejezését tudomásul vettem: ……………………….. 20 .. év ………………… hó .... nap

Tűzvédelmi szabályzat ........................................... a munkát elrendelő(feltételeket meghatározó)

4. számú melléklet A tűzvédelmi szakvizsgához kötött foglalkozási ágak és munkakörök 1. Hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők. 2. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagoknak bármely időpontban 300 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű tárolását vagy 100 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű ipari vagy szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználását végzők. 3. Éghető gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását, továbbá autógáz kiszolgálását végzők. 4.Tűzgátló, füstgátló nyílászáró-szerkezetek beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők. 5. Tűzoltó-vízforrások felülvizsgálatát végzők. 6. Pirotechnikai szakbolti eladók, raktárkezelők, terméküzemeltetők, anyag- és termékgyártásvezetők. 7. Tűzoltó készülékek karbantartását végzők. 8. Beépített tűzjelző berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők. 9. Beépített tűzoltó berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők. 10. Beépített tűzjelző berendezéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök. 11. Beépített tűzoltó berendezéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök. 12. Tűzállóságot növelő bevonati rendszerek alkalmazását, karbantartását végzők. 13. Beépített hő- és füstelvezető rendszerek telepítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők. 14. Erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatát végzők. 15.Tűzgátló tömítések beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők. 16.Tűzállóságot növelő burkolatok beépítését, karbantartását végzők.


Tűzvédelmi Szabályzat

Recommend Documents