Tudománytörténet 2. Előadás Ókor
Új alapanyagok: a fémek • Réz-, bronz- és vaskor (↔ vitatott) • Előállítás: fazekasok? – – – –
Tűz tulajdonságai Kemence használata Rézércek (malachit, azurit) redukciójának kikísérletezése Kasziterit (ón-oxid) keverése a rézércekhez
A vas és az acél • I.e. 3. évezred: könnyen kalapálható fém • I.e. 2. évezred: ékszerek, adók, ajándékok • Probléma: gyártási technológia – Op: 1500-1600°C – Max 1200°C: „virág” (szivacsos vas) → kovácsolható → puha és lágy vas – Faszén tüzébe téve: kemény rugalmas – acél (mágikus dolog szájhagyomány) – Kína: öntöttvas technológia
Mezopotámia • Megelőzi az egyiptomi kultúrát: i.e. 4. évezred • Közlekedés és teherhordás: – – – –
• • • •
Kerék Kocsi Csónak Vitorlás
Forgókorong – agyagedények Tégla égetés – építkezés Szervezett kereskedelem Számolás, írás
Mezopotámia • Írás: piktogram → ideogram → fonogram • Agyagtáblák + íróeszköz • Faeke: gabonatermelés • 30-50 ezer lakosú városok – Központjukban templom – Vezetők, hivatalnokok, tudósok: papok • • • •
Számítási módszerek: építkezések Naptár: a Hold mozgása alapján 24 óra egy nap, 12 holdhónap egy év Iskolák: írás, számolás, gyakorlati ismeretek
Egyiptom • Nílus völgye – termékeny terület • I.e. 2900-tól birodalom közel 3000 éven át • Kultúra: merev egység – írás, számolás, építkezés, gyógyítás, műalkotások • Halálkultusz • Hagyománytisztelet: lassította a fejlődést
Egyiptom • Számolás: fejlett – Építkezés, csatornázás, hivatalnoki munka, adók nyilvántartása, raktározás – Tízes számrendszer → hierogrifák
Egyiptom • Ümhotep: első tudós – Dzsószer fáraó minisztere, építésze, csillagásza, fizikusa – Napon alapuló naptár – relatív naptár
• Papcsillagászok: Nap, Szíriusz (felkelés – Nap felkelése, Nílus áradása) – Naptár: 365 nap, három évszak „Áradás”, „Vetés”, „Aratás” (4 hónap, 4 x 30 nap; + 5 nap évvége) – (Julius Ceasar i.e. 45: eltérő hosszúságú hónapok, 4 évente szökőév)
Egyiptom • Kialakulnak a természettudományok számoláson, mérésen nyugvó alapjai – hivatalnokok szerepe • Misztika: csillagjóslás – égitestek pontos megfigyelése, leírása • Természettudományos érdeklődés hiányzott – Fejlett volt a technika – Orvoslás: specializálódás; gyógyszerek – növényi, állati anyagok
Görögök • I.e. XV. sz. megjelenik a görög kultúra • I.e. IX. sz.: betűírás átvétele a föníciaiaktól – Magánhangzók megjelenése – Betűk alakja, írás iránya megváltozott – Megszületett a görög ábécé → ismerek leírása
A természetfilozófia kezdetei • I.e. VI. század • Az isteni és a világi hatalom szétválik • Önálló gondolkodás: előadás, ellenőrzés, ellenvélemény, vita → intuitív gondolkodás, logikai érvelés • Mindenről gondolkodtak → egzakt természettudományok kezdete
Természetfilozófia • Kezdetben a természet sokféleségét egyetlen őselvvel (szubsztancia) próbálták megragadni • Thalesz (i.e. 625-645) – Őselem: a víz – Mozgása során más anyagokká alakul át – Az egész világegyetem a természeti világhoz tartozik és elvileg megismerhető → újfajta gondolkodás!
Anaximandrosz • I.e. 611-546 • Őselem: meghatározatlan apeiron • Világegyetem egy üres gömb, középen a Föld egy szabadon lebegő korong • Térképet rajzolt → földrajztudomány
Hérakleitosz • I.e. 535-475 • Ősanyag: tűz → vízzé és földdé alakul • Örök változás, ellentétek harcából születő fejlődés • „Pantha rhei” (Minden folyik)
Anaximenész • I.e. 585-525 • Őselem: levegő • Ha ritkábbá válik tűz, ha sűrűsödni kezd akkor víz lesz belőle, majd föld és kő.
Arisztotelész • Négy őselem: víz, tűz, föld, levegő • Négy tulajdonság: meleg, hideg, száraz, nedves • Elemek átalakíthatók a tulajdonságok változtatásával
Püthagorasz és tanítványai • • • • • •
I.e. 570-480 Matematika tudomány megteremtői „A dolgok természetes lényege a szám” Püthagorasz-tétel, számtani és mértani közép Irracionális számok felfedezése Fizikai mérések: hangtan – számokkal kifejezhető törvényszerűségek
Geocentrikus világkép - Püthagorasz • • • •
A világegyetem központjában a Föld Tíz (szent szám!) bolygó Kozmosz elnevezés Arisztarkhosz (i.e. 321-250) heliocentrikus világkép elődje • Claudius Ptolemaiosz (geocentrikus rendszer): a bolygók helyzetét ki lehet számítani • Eraszthothenész (i.e. 276-194) Föld mérete (kerület 40 ezer km ↔ Poszedioniosz 30 ezer km)
Atomelmélet • Démokritosz (i.e. 460-370): Az anyag nem folytonos, különálló részekből, atomokból épül fel • Az atomok alakban, nagyságban, elrendezésben különböznek • Az atomok már nem oszthatók • Epikurosz (i.e. 341-270): a különböző anyagok atomjai súlyukban is különböznek
Szokratész • I.e. 469-399 • Etikai racionalizmus képviselője • Nézeteit tanítványai írásaiból ismerjük (Platón) • Halálra ítélték: istenségek hirdetése, ifjúság megrontása
Platón • I.e. 427-347 • Akadémiát alapított Athénban: „Ide ne lépjen be az, aki nem ismeri a geometriát.” • Elvetette a materialista világképet, a természetkutatást lebecsülte
Arisztotelész • • • • • • •
I.e. 384-322 A világ mozgó anyagból áll: istenség mozgatja Az anyag folytonos A súlyosabb test gyorsabban esik a Föld felé Kiváló megfigyelőképessége volt, de nem kísérletezett Nála válik szét a szaktudomány és a filozófia Kutatásai: mechanika, hangsebesség, látás, levegő súlya, fizika, biológia, orvostudomány • A természetre úgy tekintett, mint értelemmel rendelkező organizmusra → Történései bizonyos céltól vezérelve mennek végbe • Az őselemekről vallott nézetei tévútra vitték a tudomány fejlődését, különösen a kémiáét
III. Alexandrosz (Nagy Sándor) • I.e. 332: Alexandria városát megalapítja • I.e. 305: könyvtár – egymillió könyvtekercs • Iskolák, kórházak, csillagvizsgálók, állat- és növénykertek • A tudósokat támogatta a kutatásban – matematika, természettudományok kiemelkedőek – Eukleidész (i.e. 365-300): Elemek c. mű (XIX. századig használták!)
Arkhimédész • • • • • •
I.e. 287-212 Görög matematikus és fizikus Matematikát használ a fizika törvényeinek leírásához Hidrosztatika megalapozója Csigasor megszerkesztője Gömb- és homorú tükrök
Ptolemaiosz • (87-165) geocentrikus világkép • Bolygók mozgásának pontos leírása • Látás tanulmányozása, optika, térképészet
Technika • Esztergapad: hengerek, golyók, kúpok, orsók • Vízimalom: görögök, rómaiak
Környezeti problémák megjelenése A fémeszközök hatása • Rézércek arzén tartalma: mérgezés a kovácsoknál – idegméreg • Bányászat, kohászat terjedése: környezet károsítása, erdőirtás (faszén) • Vas megjelenése (eke, csákány, fejsze): erdő és talaj károsodása
Erdőirtás, talajkárosítás • Közlekedés (hajó, kocsi): jelentős faigény • Legeltetés elterjed: fiatal facsemeték lerágása → mediterrán erdők kipusztulása • Növekvő népesség → több élelmiszer → erdők irtása • Szántás: talaj károsodása • A folyók mellett kiirtják az őshonos növényzetet → erózió, defláció
Öntözés • Tigris és Eufrátesz síksága : csatornarendszer 30 ezer négyzetkilométer • Egyiptom: hatalmas völgyzáró gát (700 km2) • Környezeti problémák: • Másodlagos szikesedés: alkalmatlanná válnak a talajok a termesztésre Mezopotámia déli részén
Csatornák • I.e. 2500 Úr városa: fürdőszoba és illemhely • I.e. VI. század: Babilon – vízellátó és szennyvízelvezető rendszer • I.e. IV. század: Róma – hatalmas kőből épített több emeletes vízvezetékek
A városok káros hatása • Tartós fémszerszámok → nagyobb mennyiségű élelmiszer → gyorsuló kereskedelem → városok növekedése • Vízellátás (Róma: 1 millió m3) • Zárt csatornahálózat (i.e. VI. század: Cloaca Maxima) • Építőanyagok: bányászat – irreverzibilis változások • Erdőirtás: termőterület nyerés, építkezés, kereskedelem, közlekedési eszközök, fűtés (faszén – fürdők), hamuzsír → árvizek, erózió