Szigeti Cecília
Tudományos divattrendek a fenntarthatóságban Scientific fashion trends in sustainability
[email protected] Széchenyi István Egyetem, Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar, egyetemi docens
„Ma a közgazdaság-tudomány megy éppen ki a divatból.” Csepeli György (2012) Összefoglalás Tanulmányomban a ScienceDirect rendszerében megjelenő több mint 12 millió tudományos közlemény alapján kívánom bemutatni azt az érdekes ellentmondást, hogy miközben a „fenntartható fejlődés” kifejezést szinte minden tudományterület egyre gyakrabban használja, ugyanakkor a fenntarthatóság elméletével foglalkozó alternatív közgazdászok ismertsége alacsony. Esélyegyenlőségről a tudományban sem beszélhetünk, a társadalomtudományok és ezen belül az alternatív közgazdasági irányzatok több szempontból is hátrányos helyzetben vannak, miközben a „zöldülés” divatja a legtöbb tudományterületen megjelenik. Tudományos közlemények A tudományos teljesítmények értékelésében, illetve a tudomány művelőinek minősítésében, valamint és különösen a kutatások finanszírozásában, a pályázatok elbírálásában újabban világszerte markáns eltolódás tapasztalható a mennyiségi szemlélet irányában, valamint a tudományos könyvek rovására a folyóiratokban megjelent cikkek és hivatkozások javára. A tudományos teljesítmény értékelése, a tudományos kutatók minősítése során ma már egyre kevésbé veszik figyelembe az önálló tudományos szakkönyvek, monográfiák és tudományos igényű egyetemi tankönyvek szerzőségét. A minősítés mindinkább az ún. „hatástényező” (impakt faktor) alapján „rangosnak” tekintett folyóiratokban publikált cikkek és az ott megjelent hivatkozások száma alapján történik (azok pontos műfajától és tudományos tartalmától jobbára elvonatkoztatva). A tudományos eredmény társadalmi, illetve oktatási hatása, széles értelemben vett „impakt”-ja így jobbára figyelmen kívül marad (Csaba et al. 2014). Csepeli szerint (2012) a tudóst a modern korban felváltja a kutató. A modernitás korábban sosem látott mértékben teszi lehetővé az emberek számára, hogy a kutatói foglalkozást válasszák. Lehetetlenség, hogy minden kutató egyaránt nagy és tehetséges legyen, sőt, a kutatók érvényesüléséhez maga a tehetség sem kell többé, elegendő a szorgalom. A kutatók számának gyarapodásával a kutatási tárgyak, s ezen keresztül az egyes tárgyak kutatására specializálódó szaktudományok szaporodása megállíthatatlan. A sokasodó szaktudományok a kutatási eredmények átláthatatlanságát, kaotikus összefüggéstelenségét eredményezik. A folyóiratok (2013-ban 8411 lapnak) adott évi és ötéves impakt faktorát1 (IF) minden évben közzéteszik. Az egyes tudományterületek között a hatástényező szempontjából nincs esélyegyenlőség, legmagasabb impakt
1
Az impakt faktor (leggyakoribb magyar fordításban hatástényező) a tudományos folyóiratok átlagos idézettsége alapján létrehozott mutatószám. Megalkotója Eugene Garfield, a philadelphiai (PA, USA) Institute for Scientific Information (ISI) alapító elnöke. A Science Citation Index (SCI) kiegészítő köteteként megjelenő Journal Citation Reports (JCR) kiadványban - a folyóiratokra jellemző más idézettségi adatokkal együtt -- 1976-ban jelentek meg az impakt faktorok 1974. évi idézetek alapján kiszámított értékei. Azóta évenként jelennek meg a JCR kötetei a tárgyévi impakt faktorokkal -- kezdetben nyomtatott kötetekben, majd mikrofilmen, CD-ROM-on és legújabban Interneten hozzáférhető adatbázis formájában (kizárólag előfizetők számára). Forrás: http://wwwold.kfki.hu/library/imp/impakt_faktor.htm A Journal Citation Report az alábbi linken érhető el: http://wokinfo.com/products_tools/analytical/jcr/
414
faktora a természettudományos, ezen belül is az orvosi lapoknak van és még az első 30-ban sem találunk társadalomtudományi folyóiratokat. 2013-ban az Econometrica IF-a a legmagasabb (3,823) a közgazdaságtudományi folyóiratok között, ezzel az összesített lista 465. helyén áll (1. táblázat). Az IF és ezáltal a sorrend évről – változik, de a lista tudományterületi torzítása a közgazdaságtudomány (és más társadalom- és gazdaságtudományok) leértékelődéséhez vezethet. 1. táblázat: Legmagasabb impakt faktorú folyóiratok 2013-ban folyóirat címe
IF (2013)
honlap
CA: A Cancer Journal for Clinicians
153,459
http://onlinelibrary.wiley.com/journal/10.3322/ (ISSN)1542-4863
The New England Journal of Medicine
51,658
http://www.nejm.org/
Reviews of Modern Physics
44,982
https://journals.aps.org/rmp/
3.823
http://www.econometricsociety.org/aims.asp
Econometrica
A Web of Science (WoS) az ISI (Institute for Scientific Information) bibliográfiai adatbázisa. Több mint 12000 tekintélyes és magas impakt faktorú folyóirat segítségével biztosít hozzáférést multidiszciplináris információkhoz, aktuálisan és visszamenőlegesen is. A Web of Science egyedi keresési módszert, az idézett művek keresésének lehetőségét kínálja. Ezzel az eszközzel a felhasználók minden irányban tudnak tájékozódni a szakirodalomban, kereshetnek minden tudományterületen és korszakban, és megtalálhatnak minden, a saját kutatásukhoz releváns információt. A felhasználók a teljes szövegű elektronikus folyóirat cikkekre is kereshetnek. Social Sciences Citation Index a WoS társadalomtudományi indexe, mely több mint 50 kategóriában tartalmazza több mint 4500 folyóirat teljes anyagát, valamint több ezer vonatkozó cikket a vezető tudományos és műszaki folyóiratokból, 1900-tól.2 A Google Tudós (Scholar) egyszerű lehetőséget kínál arra, hogy általános keresést végezzünk tudományos anyagokban. Egyetlen helyről különböző témakörök és források között kereshetünk: lektorált cikkek, tudományos kiadóktól, szakmai szervezetektől, kéziratokat tartalmazó adattárakból, egyetemekről és egyéb tudományos szervezetektől származó értekezések, könyvek, tartalmi kivonatok (absztraktok) és cikkek. A találati listában szereplő cikkek letöltése esetenként előfizetéshez kötött.3 Lektorált tudományos cikkek keresésére használhatjuk a Jstor non-profit szervezet honlapját, amely jelenleg mintegy 2000 tudományos folyóiratot és 20 000 könyvet tartalmaz, ez jelenleg 50 millió oldal digitalizált tartalmat jelent.4 A folyóiratokat és könyveket téma szerint csoportosítva tapasztalható a társadalom és gazdaságtudományi jellegű források túlsúlya. Korlátozott számú cikk ingyenes letöltésére is lehetőség van, de a korlátlan hozzáférés előfizetéshez kötött. A honlapon egyszerű és összetett kereső is segíti a tájékozódást. Science Direct
2
http://www.eisz.hu/hu/licenszek/osszes/Web_of_Science/licensz.html
3
http://scholar.google.hu/
4
http://about.jstor.org/
415
415
Hasonló nagyságrendű adatbázist kezel az egyik legnagyobb, tudományos folyóiratokat kiadó cég, a holland Elsevier5 ingyenesen6 elérhető szolgáltatása a ScienceDirect7 adatbázis, amelyben 2500 folyóirat, 20 000 könyv és jelenleg több mint 12 millió tudományos cikk kereshető és tölthető le. A kiadóhoz tartozó folyóiratok elsősorban a természettudományok és terén adja ki a legrangosabbnak számító lapokat, pl. a The Lancet (IF: 39,06) című orvosi folyóiratot. Több száz közgazdasági és menedzsment témakörökkel foglalkozó lapnak is kiadója, többek közt az alternatív közgazdaságtan meghatározó folyóiratainak, az Ecological Economics (IF: 2,855) és az Ecological Indicators (IF: 2,89) című folyóiratoknak. Bár a folyóiratok szakmai elismertsége nagy, mégis bojkottot hirdetett ellene a tudós közösség a magas költségek és a kiadó üzletpolitikája miatt. A bojkotthoz jelenleg közel 15 ezer tudós csatlakozott.8 A cikkek kereshetőek különböző időpontokra a legtöbbet letöltött publikációk tudományterületenként és folyóiratonként is. Számos lehetőség áll rendelkezésünkre, egyszerű és összetett kereséssel, szerző nevére, cikk címére, vagy kulcsszavakra kereshetünk, ez szűkíthető többek közt a publikáció dátumának, a témának, az újság nevének, a vagy a nyelvnek a megadásával. A kereső felület többszöri szűrési lehetőségével, felhasználóbarát kezelőfelületével indokolja, hogy miért a ScienceDirect-et használtam a további elemzésekhez. Közlemények divatja A ScienceDirect nyilvánosságra hozza negyedévenként és folyóiratonként a legtöbbször letöltött 25 cikk címét (a letöltések számát üzletpolitikai okok miatt nem) és a Scopusban az adott időszakban a cikk hivatkozásainak számát. Jelenleg negyedéves bontásban a 2004. 2. negyedév és 2013 4. negyedév közötti szűrések (38 időszak) eredménye érhető el. Két folyóirat (Ecological Economics és Ecological Indicators) letöltési és hivatkozási adatait vizsgálva azokat a cikkeket kerestem a top25 listában, amelyekre a legtöbb hivatkozás van a Scopus rendszerében (2. táblázat). 2. táblázat: Legtöbbet hivatkozott cikkek (2004 és 2013 között) Ecological Economics
Ecological Indicators
címe
Update on the environmental and economic costs associated with alien-invasive species in the United States
Challenges in the development and use of ecological indicators
legtöbb9 hivatkozást kapott
30 alkalom
14 alkalom
(kb. 900 hivatkozás)
(kb. 370 hivatkozás)
szerzők
Pimentel, D.; Zuniga, R.; Morrison, D.
Virginia H. Dale a, Suzanne C. Beyeler b
intézmény
College of Agriculture and Life Sciences, Cornell University, Ithaca, NY 14850-0901, United States
a Environmental Sciences Division, Oak Ridge National Laboratory, Oak Ridge, TN 37831-6036, USA b Institute of Environmental Sciences, Miami University, Oxford, OH 45058, USA
416
bibliográfia
52 (2005) 273– 288
1 (2001) 3–10
kulcsszavak
Environmental and economic cost; Threatened or endangered species; Alien-invasive species
Ecological indicators; Management resources
5
http://www.elsevier.com/about/at-a-glance
6
A keresés az adatbázisban ingyenes, de cikkek jelentős részének letöltése előfizetéshez kötött
7
http://www.sciencedirect.com/
8
Részletek és a tudósok listája az alábbi honlapon érhető el: http://thecostofknowledge.com/
9
Az egyes negyedévekben letöltött top 25 cikkek közül hány alkalommal volt a legtöbbet hivatkozott cikk
Hierarchy;
második legtöbbet hivatkozott cikk címe
A typology for the classification, description and valuation of ecosystem functions, goods and services
Veterinary antibiotics in the aquatic and terrestrial environment
legtöbb hivatkozást kapott
4 alkalommal
11 alkalommal
(kb. 730 hivatkozás)
(kb. 230 hivatkozás)
28 alkalommal szerepel a legtöbbet letöltött cikkek listájában
20 alkalommal szerepel letöltött cikkek listájában
szerzők
Rudolf S. de Groot a, Matthew A. Wilson b, Roelof M.J. Boumans b
Nicole Kemper
inézmények
a, International Center for IntegrativeStudies (ICIS), Maastricht University and Environmental Systems Analysis Group, Wageningen University, PO Box 616, NL-6200 MD Maastricht, The Netherlands
Christian-Albrechts-Universitat Kiel, Institut fur Tierzucht und Tierhaltung, Olshausenstrasse 40, D-24098 Kiel, Germany
a
legtöbbet
b, Center for Environmental Studies, Institute for Ecological Economics, University of Maryland,
USA bibliográfia
41 (2002) 393–408
8 (2008) 1 – 13.
kulcsszavak
Classification of ecosystem functions; Typology of goods and services; Ecological and socio-economic valuation
Agriculture, Antibiotics, Soil, Residues, Resistance, Water
A 2. táblázat alapján valószínűsíthető, hogy nem csak az egyes tudományterületek között van aránytalanság, hanem az egyes intézmények/ kontinensek között is. A vizsgált két lap legtöbbet hivatkozott négy cikke közül csak egy olyan van, amelyiknek nincs Egyesült Államokban található intézményben dolgozó szerzője. A letöltések és a hivatkozások száma között se figyelhető meg egyértelmű kapcsolat, az Ecological Indicators letöltési listájában az utóbbi 7 negyedév mindegyikében dobogós helyezett a prágai Károly Egyetem kutatóinak egyik tanulmánya10 ugyanakkor cikkükre a Scopusban egyetlen hivatkozás sem található. Szavak divatja „A társadalomtudományok divatjai mindenekelőtt új szavakat, új mondatokat jelentenek.”(Csepeli 2012). A ScienceDirect rendszerében a közleményekben előforduló kifejezésekre is kereshetünk. Három, ma meghatározó kifejezés: ökológiai lábnyom, fenntarthatóság11 és vállalati társadalmi felelősségvállalás12 angol megfelelőjére keresve a 3. táblázatban látható eredményeket kapjuk13. 3. táblázat első megjelenés
találatok száma
10Moldan;
Janoušková; Hák (2012): How to understand and measure environmental sustainability: Indicators and targets Ecological Indicators 17 (4-13)
11 A fentiek alapján felmerülhet a kérdés, hogy milyen népszerűségre tehet szert egy modell, mely a fenntarthatósági elvek egy szűkebb területen való megjelenésével foglalkozik (Szabó 2014). 12
A szakirodalmakban a társadalmi felelősségvállalás kapcsán nagyon gyakran csak a vállalatok felelősségvállalása kerül középpontba. Reisinger (2013) felhívja a figyelmet, hogy nemcsak a vállalatok, hanem egyéb társadalmi, gazdasági szereplőknek (civil szervezetek, állampolgárok, stb.) is van a társadalom irányába felelőssége.
13
Hasonló eredmények kaphatók, ha válság különféle fogalmi megjelenését futtatjuk le a különféle keresőrendszerekben. A válságfogalmakat több aspektusból tartalmazza Csiszárik-Kocsir és szerzőtársainak 2013-as tanulmánya.
417
417
sustainability
196914
114954
„ecological footprint”
199315
3105
„corporate social responsibility”
195916
5227
Ha a találatokat a cikkek megjelenése szerinti évek alapján szűrjük és ezeket koordináta rendszerben ábrázoljuk, akkor az 1. ábrát kapjuk17. A „fenntartható fejlődés” fogalom politikai karrierje az ENSZ úgynevezett Brundtland-jelentésével indult el 1985-ben, de igazán csak 21. században jött divatba. Kiss Károly (2012) cikkében rendkívül szemléletesen vázolja, mi történik, ha a „fenntartható fejlődés” kifejezés népszerűsége az eddigi ütemben növekszik: „Amerikában utánaszámoltak: ha a fogalom elterjedésének eddigi trendjét extrapoláljuk, 2036-ban már nem lesz olyan írott szöveg (bármiről is szóljon), melyben a „sustainable” oldalanként ne fordulna elő, 2061-ben pedig olyan mondat. A század vége felé már szinte alig fogunk más szót használni.” A „fenntarthatóság” kifejezés divatjából arra is következtethetünk, hogy a területtel foglalkozó alternatív közgazdászok ismertsége és ismertsége is ugrásszerűen megnőtt az utóbbi években (ezzel a kérdéssel foglalkozom a következő fejezetben: az elméletek divatját vizsgálva).
14
Kurz( 1969): Tightness and substitution in the theory of capital Original Research Article Journal of Economic Theory, Volume 1, Issue 3, October (244-272) 15
Chougill (1993): Editorial: Sustainable cities: Urban policies for the future Habitat International, Volume 17, Issue 3, 1993, Pages 1-12. 16 Richard Eells (1959)Social responsibility: Can business survive the challenge? Business Horizons, Volume 2, Issue 4, Winter 1959, Pages 33-41. 17
Statisztikai szempontból a vonaldiagram alkalmazása (az egyes pontok összekötése) nem helyes, ugyanokkor szemléltetésre alkalmasabb, mint a szakmailag pontosabb oszlopdiagram.
418
18000
16000
14000
Hivatkozások
12000
10000 sustainability 8000 ecological footprint 6000 corporate social responsibility 4000
2000
0
1. ábra: „Fenntartható fejlődés” kifejezés előfordulása a ScienceDirect-ben
Elméletek divatja Tóth Gergely (2009, 2012, 2013) 200 közgazdász (vagy közgazdasági szempontból is meghatározó filozófus, társadalom vagy természettudós) munkásságát, szerepét vizsgálja. A gondolkodókat egy mátrix rendszerbe sorolja, egyik szempont szerint két nagy csoportot képez: erényökonómusok (E) és haszonökomómusok (U), másik szempont szerint 5 csoportot hoz létre: „híres közgazdászok”, „filozófusok”, „Nobel-díjasok”, „modern alternatívok” valamint „pápák társadalmi enciklikái és keresztényszocialisták”. Ez utóbbi csoportot kihagytam a további elemzésből, mivel ezek inkább az egyházi és politikai18 megnyilatkozásokban játszanak nagy szerepet, ami nem képezi a ScienceDirect fókuszát.
18
A politikai döntések és a jogalkotás mögött meghúzódó anyagi és hatalmi érdekek feltárását megcélzó munkák szintén egyfajta trendként jelennek meg napjainkban, ahogyan arra Pintér Tibor 2014-es munkája is rámutat az Európai Unió jogalkotását illetően.
419
419
A vizsgált négy kategóriának megkerestem19 a „győztesét,” a legtöbbet hivatkozott gondolkodót. Az abszolút győztes, a legtöbbet hivatkozott gondolkodó (filozófus kategóriából) Albert Einstein (13741 találat20). Ennek oka lehet a korábban is említett tény, hogy a természettudományok erősen felértékeltek a tudományos folyóiratokban. A „híres közgazdászok” kategória győztese Adam Smith (5155 találattal „a közgazdaságtudomány atyja”. Milton Friedmanra (a legtöbbet hivatkozott Nobel-díjasra) évente száznál kevesebb (összesen 1915 találat) míg és E.O. Wilsonra, a legismertebb alternatív közgazdászra csak néhány hivatkozás (összesen 579) található évente a vizsgált irodalomban. A 2. ábrán jól látható, hogy az a felvetés, hogy a közgazdaságtudomány „kimegy a divatból” valós probléma lehet. A közgazdászok általában is erősen lemaradnak tudományos ismertségüket tekintve – az alternatív irányzatok képviselői, pedig kimondottan rossz helyzetben vannak ebből a szempontból. 800 700 600 500 400 300
Adam Smith E. O Wilson Milton Friedman Albert Einstein
200 100
2013
2009
2005
2001
1997
1993
1989
1985
1981
1977
1973
1969
1965
1961
1957
1953
1939
1933
1926
0
2. ábra: Legtöbbet hivatkozott gondolkodók (hivatkozások száma évente)
Keynes és Hayek Bár csak érintőlegesen kapcsolódik a fenntarthatóság témájához, de a tudományos és köznapi értelemben vett ismertség különbségét jól mutatja Keynes és Hayek esete. Az egyik állandó közgazdasági kérdés, hogy az állami beavatkozás szükséges-e (és ha igen, akkor milyen mértékben) a gazdaságba. A téma két közgazdász nevéhez kapcsolható, Keynes és Hayek látványos vitája alapvetően arról szól, mi teszi igazán hatékonnyá a gazdaságot: a nagyobb állami szerepvállalás vagy a piac teljes szabadsága21. A vita Keynes 1946-ban bekövetkezett halálával sem ért véget, sőt új feldolgozását egy közelmúltban megjelent könyvben és néhány zseniális rapvideóban is
19
A módszertan megegyezik a szavaknál bemutatottal: a találatokat teljes névre keresve, a cikkek megjelenési évszáma szerint szűrtem. A találatok között szerepelnek a vizsgált gondolkodók saját és társszerzős művei illetve minden olyan tanulmány, amelyben teljes névre történő hivatkozás van. Keresésben igyekeztem kiszűrni azokat a találatokat, ahol nevük egy intézmény megnevezéseként jelenik meg. Természetesen az adatok csak tájékoztató jellegűek és csak egy időpont eredményeit mutatják (esetünkben ez 2014. június 6.) Pontatlansága ellenére is úgy érzem, hogy ezek a hivatkozási adatok hozzásegítenek ahhoz, hogy számszerűsíteni tudjuk a gondolkodók tudományos értelemben vett ismertségét.
20 21
2013. augusztusi szűrés alapján
A vita a területfejlesztéshez kapcsolódóan is megjelenik, mivel a regionalizáció „felülről irányítottsága” az állam, a regionalizmus „önrendelkezése” viszont a piaci szabadság szerepét hangsúlyozza (Borzán, 2004).
420
tanulmányozhatjuk.22 A filmek, a könyvek és saját szubjektív tapasztalataim alapján23 úgy éreztem, Keynes jelentősen ismertebb közgazdász. A korábban ismertetett módszertan alapján szűrt találatok Keynes-re és Hayekre meglepő eredményt hoztak (3.ábra). 80 70 60 50 40 30
Keynes Hayek
20 10 1940 1954 1960 1962 1964 1966 1971 1973 1975 1977 1979 1981 1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 2013
0
3. ábra: Keynes és Hayek hivatkozásainak száma a Science Direct-ben évenkénti bontásban
Következtetések 1. A tudományos közlemények impakt faktorát nézve, a társadalomtudományok jelentős hátrányban vannak. A legjelentősebb alternatív közgazdasági lapok impakt faktora is 3 alatti. 2. A legjelentősebb kortárs alternatív közgazdászok idézettsége messze elmarad a mainstream irányzatok képviselőitől. 3. Az alternatív gazdasági területeken belül is tapasztalható egyenlőtlenség, az amerikai szerzők cikkeit hivatkozzák a leggyakrabban. 4. A „fenntartható fejlődés” kifejezés a tudományos közleményekben is jelentős divatjelenségnek tekinthető. 5. Valószínűsíthető, hogy érdemes különbséget tenni a hétköznapi értelemben vett ismertség és a tudományos hivatkozásokból becsülhető ismertség között. Irodalomjegyzék: 1. Borzán Anita (2004): Interregionalizmus a dél-alföldi magyar-román határ mentén – Tessedik Sámuel Főiskola Gazdasági Főiskolai Kar, Békéscsaba, 126 p. 2. Csaba László, Szentes Tamás, Zalai Ernő (2014): Tudományos-e a tudománymérés? Megjegyzések a tudománymetria, az impakt faktor és az MTMT használatához Magyar Tudomány 2014/4 http://www.matud.iif.hu/2014/04/12.htm
22
http://www.youtube.com/watch?v=d0nERTFo-Sk&list=PLA7727E2065FDCBC7
http://www.youtube.com/watch?v=GTQnarzmTOc&index=3&list=PLA7727E2065FDCBC7 23
Keynes nevét szinte minden közgazdász hallgató ismeri, míg Hayekről többségük nem is hallott.
421
421
3. Csepeli György (2012): Szellem és divat http://nol.hu/kritika/20120710-szellem_es_divat-1317395 4. Csiszárik-Kocsir Ágnes, Fodor Mónika – Medve András (2013): Crisis cocepts than and now – based on the results of a two-round research, The Macrotheme Review 2 (4), 2013. summer edidition, 161. – 172. pp., http://macrotheme.com/yahoo_site_admin/assets/docs/ 13Kocsir2MR24.13191841.pdf 5. Kiss Károly (2012): Néhány mondat a fenntarthatóságról (Egy fogalom tündöklése és bukása) Magyar Nemzet 2012. július 19. 6. Moldan, Bedrich; Janoušková, Svatava; Hák, Tomáš (2012): How to understand and measure environmental sustainability: Indicators and targets Ecological Indicators 17 (4-13) 7. Pintér Tibor (2014): Az Európai Unió jogalkotási és válságkezelési gyakorlatának morális hiányosságai – a monetáris unió példája. Megjelent: Tompos Anikó, Ablonczyné Mihályka Lívia (szerk.): Növekedés és egyensúly. A 2013. június 11-i Kautz Gyula Emlékkonferencia válogatott tanulmányai. 53-64. o. 8. Reisinger Adrienn. (2013): Social responsibility: the case of citizens and civil/nonprofit organisations. Tér Gazdaság Ember, 3. 75-87. o. 9. Szabó Dániel Róbert (2014): A turisztikai desztinációs menedzsment stratégiák fenntarthatósággal kapcsolatos vetületeinek vizsgálata az EVIDENCE modell segítségével. Journal of Central European Green Innovation. 2014. 2. évf., 2. szám. 115-127.o. 10. Tóth Gergely (2012): A fenntarthatóság gazdasági paradigmája felé "Gazdaság és morál: tiszta társadalom, tiszta gazdaság" Kautz Gyula Emlékkonferencia 2012. június 12. elektronikus formában megjelenő kötete http://kgk.sze.hu/konferenciakotet2012 11. Tóth Gergely (2009): Miért van szükség új közgazdaságtanra? Valóság, 2009. május, LII. évf. 5. szám, 68-84. o. 12. Tóth Gergely (2013): Mi legyen a gyerek neve? A haszonökonómiától a gazdasági teológiáig. Valóság, 2013/4, 43-63. o.
422
