Ikt. szám: 18-175/2013.
„Testi, lelki egészség – egészséges környezetben”
OM azonosító: 030914
Debrecen, 2013. augusztus 31.
Elfogadta: a Hétszínvirág Óvoda nevelőtestülete Jóváhagyta: Orbánné Beranek Mária intézményvezető
1
Tartalomjegyzék 1.
Helyzetelemzés 1.1. Az intézmény környezetének bemutatása,
1.2.
1.3. 2.
5. old.
erőforrások elemzése
5. old.
1.1.1. A környezet
5. old.
1.1.2. Erőforrások elemzése, infrastruktúra
6. old
Az intézmény humán feltételrendszerének jellemzői
8. old
1.2.1. Pedagógusok
8. old.
1.2.2. Nem pedagógus dolgozók
14. old
Az óvodahasználók köre
14. old.
Az óvoda helyi nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései 2.1. Óvodánk nevelési célrendszere
20. old. 20. old.
2.1.1. Gyermekkép
20. old.
2.1.2. Óvodakép
21. old.
2.1.3. Alapelvek
21. old.
2.1.4. Nevelőtestületünk által szükségesnek tartott további elvek22. old
2.2.
2.3.
2.1.5. Értékeink
22. old.
2.1.6. Óvodánk nevelési célja
23. old.
2.1.7. Nevelési feladataink
23. old.
2.1.8. Óvodánk egészségfejlesztési programja
25. old.
Gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység 27. old 2.2.1. Gyermekvédelem célja, feladata, folyamata
27. old.
2.2.2. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek
31. old.
A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek a Hétszínvirág Óvodában
34. old.
2.3.2. Tehetséggondozás
36. old.
2.4.
Az óvodai nevelés alapvető keretei
38. old.
2.5.
Az óvodai élet megszervezése
44. old.
2.5.1. Napirend
45. old
2.5.2. Hetirend
46. old
Az óvoda csoportszerkezete
46. old.
2.6.
2
3.
Az óvodai élet tevékenységformái 3.1. Játék
46. old. 46. old.
3.2.
Mozgás
50. old.
3.3.
A külső világ tevékeny megismerése
54. old.
3.4.
Verselés, mesélés
59. old.
3.5.
Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka
62. old.
3.6.
Ének, zene, énekes játék, gyermektánc
64. old.
3.7.
Tanulás
67. old.
3.8.
Munkajellegű tevékenységek
71. old.
4.
Gyógytestnevelés
74. old.
5.
Az óvodáztatás folyamata és a gyermekek mérési rendszere 5.1. Az óvodába lépés törvényi háttere
80. old. 80. old.
5.2.
A gyermekek fejlődésének nyomon-követése, a gyermeki mérések, megfigyelések rendje
80. old.
5.3.
Fejlesztés
82. old.
5.4.
Az iskolába lépés törvényi háttere
82. old.
6.
Az óvoda ünnepei, rendezvényei
83. old.
7.
A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái 85. old.
8.
A pedagógia munka dokumentumai
89. old.
Mellékletek: 1. A gyermek egyéni fejlődési ütemének nyomon követési dokumentuma 3-7 éves korig a Hétszínvirág Óvodában 2. Jegyzőkönyv.
3
4
PEDAGÓGIAI PROGRAM: AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI: Az óvoda hivatalos elnevezése: Hétszínvirág Óvoda Az óvoda pontos címe, telefonszáma: 4031. Debrecen, Angyalföld tér 4. sz. Telefonszáma: 52 / 428 – 353 OM azonosítója: 030914 Az óvoda alapító okiratának száma, kelte: B/10. sorszám 267/2012. (Xll. 13.) ö.h. 2012. 12. 19. Az óvoda fenntartója, címe: Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése 4024 Debrecen, Piac u. 20. Az óvoda vezetője: Orbánné Beranek Mária A helyi pedagógiai program hatályos: 2013. 09. 01-től, és érvényes visszavonásig A helyi nevelési program módosítása: Az ide vonatkozó magasabb rendű szabályzat (törvény) változása esetén
5
1. HELYZETELEMZÉS 1.1. Az intézmény környezetének bemutatása, erőforrások elemzése 1. 1. 1. A környezet Debrecen – a „Napba öltözött város”, ahogyan egy 18. századi holland utazó nevezte Magyarország második legnagyobb városa, az alföld központja tudományos, orvosi, kulturális, oktatási szempontból egyaránt, több mint 200 ezer ember lakja. Lendületes fejlődés jellemezte a települést az utóbbi évtizedben: a sétálóövezetté átalakított főtér, a Déri tér, a Főnix csarnok, a Kölcsey Művelődési Központ, Ötholdas Pagony Játszótér a gyermekek szórakoztatatására, tudásának bővítésére szolgáló felújított Nagyerdei Kultúrpark, Mediterrán Élményfürdő, mind a cívisváros lakói és az idelátogató turisták igényeit elégítik ki. Intézményünk Debrecen egyik legnagyobb lakótelepén, a Tócóskertben található, közel Hajdúszoboszlóhoz és Hajdúböszörményhez. A lakosok száma e lakótelepen meghaladja az 50 ezer főt. Magas, színes tíz emeletes házak, úgynevezett „kanyar – és pontházak”, négyemeletes sorházak, nagy terek alkotják a családok lakóhelyét. A lakások melegek, kényelmesek, egyben fenntartásuk viszonylag drága. Az infrastruktúra remek – az élelmiszer- boltok (Coop, Lidl…) a posta, kispiac, pénzautomata, Takarékszövetkezet helyben megtalálható, a bevásárlóközpontok gyalog is könnyen megközelíthetőek. A lakótelepen három óvoda közül választhatnak a szülők gyermekeiknek megfelelő helyet, a gyerekek a lakótelepi Angyalföld Téri- és Margit Téri Bölcsődéből, vagy otthoni környezetből érkeznek. A gyermekeknek és szüleiknek lehetősége van választani az állami iskolák közül, a (Vörösmarty Általános Iskola és AMI, Kazinczy Ferenc Általános Iskola és AMI), városi beiskolázást biztosít a Lilla Téri Általános Iskola, sőt középiskola - a Medgyessy Ferenc Gimnázium és az Euro Szak- és Szakközépiskola - is megtalálható a lakótelepen. A városban jelentkező fejlesztési trendek a Tócóskertben is utolérhetőek: rendelkezésre áll a „Tócsa” nevű tanuszoda, a Jégcsarnok és mellette található edzőközpont minden szolgáltatása, két könyvtár, az iskolák szervezésében kínált floor-ball, olasz focisuli, majorett, zeneóvoda kínálata. Mivel a gyermekek életfeltételei igen különbözőek, a családok egy része megengedheti magának a fizetős szolgáltatások igénybevételét, de a legtöbb kisgyermek és családjaik szórakozása a TV, videó, DVD, a passzív időtöltés. Pedig korunk civilizációs problémái, ártalmai, a felgyorsult rohanó életmód, a mozgásszegény életvitel következtében egyre nő – főleg itt a lakótelepen – a gerinc – és lúdtalpproblémás gyermekek száma, az asztmás gyerekek, a helytelen táplálkozás miatt a túlsúlyosak aránya.
6 Az átlagos és krízishelyzetben lévő családok nem tudják megfizetni a drága szolgáltatásokat, de futni, tornázni, gyalogolni, kocogni a szabadban ingyen is lehet, sőt a játszótér használata is ingyenes. Az óvoda feladata, hogy a szülők szemléletét formáljuk, ill. az intézményben maximálisan kihasználjuk minden lehetőségünket, és újakat teremtsünk a mozgás megszervezéséhez. A szemléletformálás a játszóterek, óvodai udvar értékeinek megóvására is vonatkozik.
1. 1. 2. Erőforrások elemzése, infrastruktúra Intézményünk 1986-ban épült Arató András tervei alapján a 15855/93. helyrajzi számon. 25 évvel ezelőtt a lakótelep üde színfoltja volt a nyolc csoportos óvoda, oldalán a szép ábrákkal. Kétszintes, kéthajós, teljesen egyedi építésű, azóta sem található Debrecenben ilyen típusú intézmény. A lakótelep Kishegyesi út felőli részén található, könnyen megközelíthető a Derék, István, Kishegyesi utcáról a város minden pontjáról 12-es, 30-as, 19-es, 22-es, 24-es, 25-ös, 25Y-os, 41-es 45-ös, és 17-es buszokkal. Az óvoda kertjének végén található a parkoló az autóval érkező szülők és gyerekek számára. A megépült kerékpár-út a biciklivel közlekedőket segíti a közlekedésben. A lakótelep nebulóin kívül Ondódról, a kertvárosi részekből, Nagysándor telepről is jönnek hozzánk gyerekek, sőt a gyógytestnevelés miatt a város más részéről is választanak bennünket. A főbejárattal szemben található az Angyalföld Téri Bölcsőde, ahová a kistestvérek járnak, közvetlen mellettünk a Vörösmarty Általános Iskola és AMI, a Kazinczy Ferenc Általános Iskola és AMI, közel van hozzánk a Lilla Téri Általános Iskola, amit a városi beiskolázású osztályok tesznek népszerűvé. Modern, korszerű, minden igényt kielégít, a szabványoknak teljesen megfelel intézményünk. A telek összterülete: Kert, gyümölcsös: Beépített terület: Udvar, játszótér: Beépített légtere:
5250 m² 490 m² 671 m² 4089 m² 4762 m³
Az udvar játékeszközei közül több az Európai Uniós előírásoknak is megfelel: „Oklahoma hatfunkciós mászótorony” 2 db, „Egyensúlyozó gerenda függeszkedővel” 2 db, „Rúgós gerenda” 2 db, „Rúgós henger” 2 db, és többféle rúgós állat (Lovacska, Hal, Csibe…). A gyógytestnevelés normatíva összegét öt éven keresztül udvari játékok vásárlására fordítottuk. A szabad füves terület szervezett foglalkozások, versenyek vezetésére alkalmas. Az épület távfűtéses, a fénycső-világítás rendszere felújított, a vízellátási és szennyvízelvezetési mód vezetékes. A kiszolgáló helyiségek épületrésze is emeletes, több helyiség szolgálja a dolgozók kényelmét, a rend megtartását (Hat mosdó felnőtteknek, nevelői szoba, szertár…).
7 A terek megfogalmazott
tágasak,
világosak,
jól
szolgálják
a
Pedagógiai
programunkban
„Testi-lelki egyészség – egészséges környezetben” szlogenünket. A 20/2012. (Vlll. 31.) EMMI rendelet 2. sz. mellékletében leírt helyiségekkel rendelkezünk, azok tágasak, szépek, elegendő hely jut - a megnövekedett létszámok mellett is - egy kisgyermekre. A nyolc csoportszoba két szinten található, kettő-kettő egymás mellett, mérete a lakótelepen található kétszobás lakás méretével megegyezik. A hatalmas beépített szekrény az óvodapedagógusok kedvence, rengeteg eszköz tárolására alkalmas, ráadásul szép. A szekrények zárhatóak biztonsági zárral, de elegendő nyitott felület is található benne. A padlóburkolat linóleum, aminek okkersárga színe jól illeszkedik a berendezéshez, jól tisztántartható. A csoportszobák berendezésének egy része az idők folyamán már kicserélődött, a székek, asztalok gyermekméretűek, gerinckímélőek. A legidősebb korosztály számára hiszen a mai gyerekek már hatalmasra nőttek - egy garnitúra kerek asztal-nagy szék garnitúrát készíttettünk asztalossal a gerincproblémák megelőzése érdekében. A kereskedelmi forgalomban kapható gyermek-fektetők rövidek, nagyobb gyerekek számára kényelmetlenek. Sajnos az ő méretükben már nem kapható olyan kényelmes fektető, amit a csoportszobában megfelelően el tudnánk helyezni az alvásidőben. Három csoportszobában beépített mozgásfejlesztő eszköz (ovikondi) található, de a nagy hely megengedi a többi mozgatható fejlesztő eszköz bevitelét, használatát játékidőben is. Egyéb fejlesztő eszközökkel (memória, társasjáték, hintaló, Götz-babák, babakocsi, bölcső…) jól felszereltük a csoportokat különböző forrásból. Törekszünk arra, hogy természetes anyagokból készüljenek az eszközök, esztétikusak, szemet gyönyörködtetőek legyenek. Egy-egy gyermekmosdót két csoport használ. Elkülönített helyen van, zárható ajtóval, jól szellőztethető. A gyerekek egészségének védelme érdekében a szülők csak cipővédővel mehetnek be a mosdóba. A két sor WC-ét a különböző nemű gyerekek különkülön használhatják, ugyanígy a mosdókagylót is. Lehetőség van fogmosásra is. A mosdót vízvezeték gondok miatt néhány éve újíttatta fel az önkormányzat a felújítási alapjából. Büszkeségünk a több, mint 56 m² nagyságú emeleten található tornaterem, annak minden felszerelésével (bordásfal, gyűrű, kötél, hinták, tanulási nehézséget megelőző eszközök…). Sajnos nem épült hozzá tornaszertár, így az eszközöket a folyosói szekrényben, folyosón, ill. a tornateremben erre a célra készült tárolóban tartjuk. Nagyobb zavaró, akadályozó, műszaki problémánk nincs. Igen sok területen történt felújítás (kerítés, mosdó, tető, étellift …), ami az épület értékét növelte. Az óvoda minden dolgozója büszke környezetére, megbecsüli saját és mások munkáját, gondosan kezeli az eszközöket. A riasztórendszer bekötése előtt gyakoriak voltak a betörések, ablakrongálás, kőhajigálás, zászlólopások. Ennek, és a festés hiányának következménye, hogy az ablakok nagyon rossz állapotban vannak, több közülük be is van szögelve.
8 Szerencsére a betörések megszűntek, de volt időszak, amikor az épületen kívüli vagyonunkat nehezen tudtuk megvédeni. Néhány évvel ezelőtt megszaporodtak a falfirkák, játékrongálások, de a rendőrség munkájának eredményeként megszűntek a problémák, most már csak apró gondok fordulnak elő. 1996-ban alapítottuk a „Kavicsból Gyémánt Alapítvány”-t. „Az alapítvány létrehozásának célja az volt, hogy anyagi és erkölcsi támogatásával elősegítse a „Hétszínvirág óvoda gyermekeinek minél magasabb fokú ellátását és képzését, valamint az egészségük megóvását. Támogatja a hátrányos helyzetű gyermekeket – (nevelés és oktatás, képességfejlesztés, gyermekvédelem, a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlősége elősegítése, sport támogatása és propagálása körében)” – Idézet az Alapító Okiratból 3. oldal. Bevételeink közül az adók 1 %-ából származó befizetett összeg a legjelentősebb, ill. a Decemberi Gála csoporttámogatásra befolyt bevétele.
1. 2 . Az intézmény humán feltételrendszerének jellemzői 1 .2. 1. Pedagógusok
A Hétszínvirág Óvoda jelenlegi dolgozói létszámát a következő táblázat szemléltetI. A Hétszínvirág Óvoda dolgozói létszáma Sors zám 1. 2. 3. 4.. 5.. 6. 7.
Munkakör megnevezése
Létszám (fő)
Óvodapedagógus Gyógytestnevelő Dajka Pedagógiai asszisztens Óvodatitkár Konyhai kisegítő Karbantartó-udvaros-eljáró Összesen
17 1 8 1 1 3 1 32
A fenntartó, a D.M.J.V. Polgármesteri Hivatal támogatva tevékenységünket a 172/2006. (VI. 29) Ö.h. Határozata alapján „2006. augusztus 1 napjával a Hétszínvirág Óvoda gyógytestnevelői feladatbővülése miatt az intézmény szakmai tevékenységét ellátó
9 létszámát 1 fővel 17 főről 18 főre emelte, az üzemeltetéshez kapcsolódó létszámot csökkentette az intézmény létszámkeretének változatlansága mellett”. A függetlenített szakember alkalmazásával jelentősen javult az intézményben folyó testi nevelés színvonala, s lehetősége. Nagyon büszkék vagyunk e területen elért eredményeinkre, s egyben szomorúak is, mert a pedagógiai szakszolgálatok állami kézbe kerülésével a D.M.J.V. Polgármesteri Hivatal Közgyűlése 267/2012. (Xll. 13.) határozatával a szakszolgálatot kivette az Alapító Okiratunkból, s ezzel elveszítettük az 1 millió Ft-os normatívát is. Kidolgoztuk, hogy miként tudjuk folytatni a már megkezdett folyamatot. Létszámleépítés nem volt az elmúlt öt évben sem, hiszen a gyermeklétszám folyamatosan növekszik, intézményünk népszerű a lakótelepen. Az óvodapedagógusok közül az utóbbi időben 3 fő hagyta el az intézményt nyugdíjazás miatt. Egy fő óvodapedagógus jelenleg kisfiával gyeden van. Mindegyikőjük helyét fiatal kolléganőkkel töltöttük be. Ők kiváló szakemberek, s az intézmény értékrendjét megismerve gazdagítják azt. A menedzsment fontos elemét képezi az a tevékenység, mely biztosítja, hogy a szervezet képes legyen magához vonzani, megtartani, és képességeikben, ismereteikben fejleszteni alkalmazottait.
„Az egymásra találás a kezdet
Az együtt maradás már haladás, Együtt dolgozni siker.” (Henry Ford)
A nevelőtestület kor szerinti összetétele (2013. januári adatok alapján).
10
Nevelőtestület kor szerinti összetétele 5 fő 3 fő 30-35 év 35-40 év 40-45 év
2 fő
45-50 év
4 fő
50-55 év 55 felett
2 fő 2 fő
A fiatalokkal felfrissült, de régóta együtt dolgozó csapatra a szakmai igényesség, az új módszerek iránti fogékonyság, alkotás jellemző – még akkor is, ha olykor komoly problémákkal kell megküzdeniük. A 2008. évben beadott vezetői pályázatomban írtam: „A pedagógusokban a feszültségek alapvető oka a társadalmi elvárások jelentős növekedése, és a pedagógusok helyzetének nagyfokú romlása között kialakult antagonisztikus ellentmondásban keresendő. Az értelmiségi foglalkozások között a presztizs-rangsorban a pedagóguspályát a közvélemény igen alacsonyra értékeli, s ez nagyban rányomja bélyegét a pedagógusok közérzetére. A szakmai kompetencia megőrzéséért és érvényesítéséért újra és újra meg kell küzdeni. Maslow szükséglet hierarchiájában a pedagógusok többsége az alapszükséglet három alsó elemének a megteremtésével küzd (biológiai, biztonsági, kötődési szükséglet). A pályakezdők, speciális családi helyzetben lévők anyagi tekintetben a biológiai létfenntartás minimális szintjén kénytelenek életüket megszervezni.” Sajnos a helyzet sokáig nem változott. Az új életpálya-modell bevezetésével ez a gond megoldódni, vagy enyhülni látszik. A pedagógusok társadalmi, erkölcsi megbecsülése tovább romlott az utóbbi időben, a velük szemben támasztott követelmények viszont évről-évre növekednek. Bizonytalanná teszi a pedagógusokat az is, hogy a munkájuk kereteit meghatározó törvények óriási mértékű változásokon mennek keresztül. Az emberekkel való foglalkozás, a pedagóguspálya magában hordozhatja a kiégési szindróma veszélyét, az érzelmi kimerülést, a csökkent motivációt, az alacsony munkahelyi elégedettséget. Ez tapasztalható a nyugdíjkorhatár felé közeledő pedagógusok esetében, de „Barth a kutatásai során azt állapította meg, hogy az öt szolgálati évet betöltő tanárok mintegy 25%-a mutatja a burnout jeleit”. (Antal Judit: És veled ki törődik? 26.
11 oldal. ) A megküzdési stratégiát mindenkinek magának kell kidolgoznia, de feltétlen szükséges ehhez a pozitív én-kép, az önbizalom, az elegendő pihenés, feltöltődés egyénre szabott metodikája, a kommunikáció, a pozitív gondolkodás, és a támogató munkahelyi légkör.
Az önképzés iránti igény mindig erőteljes volt a testületben, s a pedagógusok a 277/1997. (XII.22) és a 93/2009. (lV. 24.) kormányrendelet értelmében élnek a továbbtanulás lehetőségével. A pedagógus szakvizsga a beosztott pedagógusok számára nem kötelező alkalmazási feltétel, mégis a pedagógusok egy része saját szakmai előmenetele szempontjából fontosnak tartotta, hogy bekapcsolódjon ilyen jellegű képzésbe. Sajnos a 2012-es évben az államtól kapott 6400 Ft/fő összeg már nem volt elegendő egyetlen szakvizsgára jelentkező óvodapedagógus 80%-os tandíjának fedezetére sem, 2010-ben pedig még ennyi összeg sem állt rendelkezésre. (0Ft) A következő táblázat azt mutatja be, hogy a nevelőtestület tagjai közül ki, milyen szakvizsgával rendelkezik.
A nevelőtestület tagjainak végzettsége Szakvizsga megnevezése, megszerzésének helye, időpontja
Szakvizsgát megszerzettek száma (fő)
Közoktatás vezető Debrecen 2002. Óvodapedagógus gyógytestnevelő Szarvas 2003. Óvodapedagógus gyógytestnevelő Szarvas 1999. A preventív és differenciáló nevelés , a gyermekifjúság és családvédelem pedagógiai és pszichológiai módszertani ismeretei Játék és szabadidő pedagógia Hajdúböszörmény 2006. Egészségfejlesztő mentálhigiénikus Szeged 2001. A preventív és differenciáló nevelés Hajdúböszörmény 2009. A tanulási zavarok preventív pedagógusa Nyíregyháza 2007. A preventív és differenciáló nevelés, a gyermekifjúság és családvédelem pedagógiai és pszichológiai, módszertani ismeretei Differenciáló, fejlesztő pedagógiai ismeretek Hajdúböszörmény 2003. Az óvodai zenei nevelés legújabb elméleti és gyakorlati ismeretei Hajdúböszörmény 2005. Drámapedagógus Nyíregyháza 2003. Drámapedagógia Debrecen 2013. Összesen
1 2 1 1 1 1 1
1 1 1 1 12
12
A 12 fő a nevelőtestület 67 %-a. 2 fő önálló másoddiplomával rendelkezik tanítói, és pedagógia szakos általános iskolai tanári oklevéllel.
A tanfolyamok kiválasztásánál célunk minden esetben az volt, hogy minőségi oktatásban részesítse az óvodapedagógust illeszkedjen az óvoda célrendszeréhez, a Pedagógiai Programhoz előremutató és korszerű legyen. Nagyon színvonalasnak ítélték meg a kollegák Tótszőllősi Tünde „A 3-8 éves, egyedi fejlődésmenetű gyermekek nevelése mozgásterápiákkal, kiegészítő pedagógiai eljárásokkal” és a Barbori Bt által szervezett „Óvodás és kisiskolás korú gyermekek szocializáció és szocio- emocionális szintjének, képességeinek fejlesztése és mérése mentálhigiénés játékokkal” 60 órás tanfolyamokat. Az előző tanfolyamot 4 kolléganő is elvégezte. 2013-ban az óvoda stratégiai tervébe jól illeszkedő Ayres terápia végzésére felkészítő 150 órás tanfolyamon végzett 2013. májusában szakvizsgázott gyógytestnevelőnk. Az eltérő fejlődésmenetű gyerekek gondozásában, fejlesztésében nagy segítséget fog nyújtani. Az elkövetkezendő öt évben a Pedagógiai Program szellemében az alábbi témákban tervezzük pedagógusaink beiskolázását: Ki-út kereső programok az óvoda-iskola átmenet témakörében (LOGOPED KM Bt.) Hatékony kommunikáció, önérvényesítés és együttműködés erőszak nélkül (Barbori Bt.) A hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszere a mindennapok gyakorlatában (HBM Pedagógiai Intézet) A magyar népi gyermekjátékok és a néptánc alkalmazása az óvodai és általános iskolai munkában (Hajdú Táncegyüttesért Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány) Közoktatási vezető szakvizsga Sajnos a továbbképzés-szakvizsga normatívát 2013-ban már nem tudja biztosítani az állam, új forrásokat kell felkutatni hozzá.
13 Munkaközösségek Az önképzés alkotó műhelyei a nagyon hatékonyan, a pedagógusok érdeklődésén alapuló munkaközösségek. Jelenleg a következő munkaközösségek működnek:
„Géniusz” munkaközösség 2013. szeptemberben alakult Célja a különböző művészeti ágak (rajzolás, festés, dramatizálás és bábozás) illetve a mozgás és sporttevékenységek terén kiemelkedő teljesítményre képes gyermekek további fejlesztésének elősegítése, és új tehetségek keresése, felkarolása
„Csiribiri” munkaközösség 2012. szeptemberben alakult Célja, hogy tagjai színvonalas báb- és dramatikus játékokkal kápráztassák el a gyermek- és felnőtt közönséget saját készítésű bábokkal a Decemberi Gálán és gyermeknapon, illetve újabb kézműves technikákkal ismerkedjenek meg (bábkészítés, varrás, gyertyaöntés…)
Önképzés Az évek folyamán mindig fontos szerepet kapott „az folyamatos fejlesztése”.
értekezleti kultúra
Az utóbbi évek nevelésmentes napjain az alábbi témákkal foglalkoztunk külső szakemberek, de főleg saját szakvizsgázott pedagógusaink vezetésével: A tanulási zavarok felismerése, oka, tünete, kezelése – a diszfunkciók korrekciója gyakorlati példákon keresztül (2007.) A gyermeki agresszió oka, tünete, kezelése. Az agresszív gyerekekkel való foglalkozás a mindennapok során (2008.) Mozgásterápia a tanulási nehézségek megelőzésére (2009.) A család-és gyermekvédelem aktuális kérdései, a gyermeki jogok és azok érvényesítése (2008.) Szülői szemléletformálás – a szülői értekezletek témái, felépítése, élményszerűsége, tartalma által (2010.) Egyéni fejlesztési terv összeállítása, felépítése, a mérések, megfigyelések, anamnézis összefüggésében (2010.) Mozgásterápia megfigyelése - látogatás a „Szivárvány Fejlesztő Központba” (2010.)
14 Különböző kismesterségek kipróbálása (bőrözés, keresztszemes terítők és tárgyak kiállítása) – látogatás a Tímár-házba (2010.) A test, a lélek kapcsolata, érzelmi intelligencia fejlesztése óvodáskorú kisgyermekeknél (2011.) „Hogyan mentsük meg a Földet?” – környezetvédelmi előadás (2011.) A tanulási zavarral küzdő kisgyerekek korai fejlesztése Ayresterápiával (2012.)
Az elméleti előadások mellett minden évben szakmai délelőttök keretében négy alkalommal figyeltük meg a gyermekcsoportban folyó munkát, és értékeltük a gyerekek tevékenységének irányítását, az óvodapedagógus szerepértelmezését.
1. 2. 2. Nem pedagógus dolgozók
A nevelési program megvalósításában, a nevelőmunka feltételeinek megteremtésében az óvodapedagógusok irányításával a szakképzett dajkák igen fontos feladatot végeznek. Egy részük már több, mint 2 évtizede együtt dolgozik a nevelőtestülettel. Az elmúlt vezetői ciklus időszaka alatt dajkai beosztású dolgozó, konyhai kisegítő, és pedagógiai asszisztensünk vették igénybe a kedvezményes nyugdíjat, helyüket fiatal dolgozóval töltöttük be. A konyhai kisegítők (3 fő) a gyerekek legalapvetőbb szükségleteit elégítik ki tevékenységükkel. Az óvodatitkár (2013. szeptemberétől nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazott), pedagógiai asszisztens, mint – szintén a nevelőmunkát segítő dolgozó feladatköre és szerepe az új törvények tükrében egyre fontosabbá válik. Ezt a gyermeklétszám növekedése is indokolja. Kapcsolt munkakörben dolgozik udvaros-karbantartó-eljáró egyetlen férfi dolgozónk. Ő igazi ezermester, a az óvónők kreatív partnere a barkácsolásban, videófelvételek készítésében, számítástechnikai feladatok megoldásában is.
1. 3. Az óvodahasználók köre
Óvodánk a városközponttól kieső, paneles lakótelep legnagyobb és legújabb intézménye. Egyedi építésű, falán a festett ábrák (alma, szőlő, házikó…) a gyerekek
15 kedvencei. Gyakran emiatt választanak bennünket. A nagy udvar, az újrafestett homlokzat, a rengeteg új és modern, esésvédelemmel ellátott biztonságos játék, felújított kerítés … a külső szemlélőt a belső értékek megtekintésére ösztönzi, melyre lehetőséget is adunk. A nyílt napokon és az elégedettséget mérő kérdőíveken meg is fogalmazzák a szülők, hogy miért választanak bennünket:
a tornaterem csodálatos, a gyerekeket alig lehet hazavinni az udvar a tócóskerti óvodákhoz képest a legnagyobb rengeteg fejlesztő udvari játék színesíti a gyermekek életét a bölcsődében ismerik az óvónéniket, és javasolták az óvodát a kisfiam a szomszéd bölcsődébe járt, együtt jönnek át egy csoportba a barátokkal.
Az elvárások az intézménnyel szemben igen erőteljesek, a fogyasztó itt, helyben szeretné megkapni az összes elvárt szolgáltatást. A jelentkezés időszakában olyan óvodát keresnek a szülők, ahol teljesíteni tudják igényeiket. A szülő elvárja, hogy az ő nevelési hiányosságait az óvoda pótolja, és különleges igényeit is maximálisan kiszolgálja. (úszás, rengeteg mozgás biztosítása, speciális mozgásszervi problémák kezelése…). Az óvodáskorúak létszámcsökkenésére jellemző országos trendek korábban a Tócóskertben is jelentkeztek, de az utóbbi három évben már nem tudtuk teljes mértékben kielégíteni az igényeket, és 10- 12 fő kisgyermek felvételi kérelmét továbbítanunk kellett más óvodákba. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a szabad óvodaválasztás lehetősége, a környező óvodák különböző, és igen értékes programkínálata ellenére is nagy számban minket választanak a szülők.
A Hétszínvirág Óvoda gyermeklétszámának alakulása a 2008/09 –es tanév és a 2012/13 tanév között (statisztikai létszám alapján)
16
20 2008/2009.
3
19
9 iú ;
ny ;9 Lá
03
6
F
F
2010/2011.
3
7
0
9 ; ú i
y; 1
F
1
19
04
9 iú;
5
Lá n
92
ny ;1
y; 8
Lá
50
Lá n
80
; Fiú
0
110 Fiú
9 ;9
19
y; 1
140
3
01
1
170
19
79
Lá n
200
Fiú Lány Összesen
2012/2013.
Az adatok az országos statisztikai létszám alapján készültek. Természetesen a gyerekek folyamatosan érkeznek a 3. életévük betöltése után év közben is. Több évben májusban már a 210 főt is meghaladta a létszámunk. Gyermekeink a szomszédos panelek kis lakói, de a Vág utcáról, a szomszédos kertvárosból, az igényesebb szülők a Nagysándor telepről, a „Fészek lakóparkból” és Ondódról is megkeresnek bennünket. A városból kiköltöző vidéki gyermekeink is visszajárnak hozzánk.
A következő diagram azt mutatja be, hogy hogyan alakul a körzetes, körzeten kívüli és vidéki gyerekek aránya.
17
Körzetes, körzeten kívüli és vidéki gyermekek aránya (2012.októberi statisztika alapján) 3 fő
Körzetes gyerekek
67 fő
Körzeten kívüli gyerekek Vidéki gyerekek
123 fő
A csoportok létszáma (26 – 29 fő) még ideális feltételeket teremt a gyermekek fejlesztéséhez, amire nagy szükség van, hiszen már az óvodában át kell élniük a társadalmi differenciálódás folyamatát. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a gyermekek szociokulturális helyzete sok szempontból egyre nagyobb különbséget mutat. A szülők többsége ideális feltételeket teremt gyermeke számára testi, lelki, érzelmi, anyagi szempontból egyaránt. Ők biztonságban, szeretetben, nyugalomban nevelik csemetéiket. A következő táblázat a hátrányos, - és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek számának alakulását mutatja.
A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos gyermekek számának alakulása ( fő) (minden tanév okt. 1.)
Megnevezés
2008/ 09. tanév (fő)
2009/ 10. tanév (fő)
2010/1 1 tanév (fő).
2011/1 2. tanév (fő)
2012/1 3. tanév (fő)
Veszélyeztetett gyermek
2
1
2
-
-
Hátrányos helyzetű gyermek Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek
61
62
64
55
55
13
4
7
9
6
18
A gyermektársadalom erőteljesen megváltozott az utóbbi években. A felgyorsult életritmus, és a külvilágtól érkező számtalan információhalmaz miatt a gyerekek tájékozottak, okosak, de az információ-halmaz életükben tartós stresszt is okozhat. Sok az erőszakot tartalmazó felnőtt minta, televízió, videófilmek. A gyerekek érdeklődését az informatika, a technika világában egyre nehezebb felkelteni hagyományos óvodai tevékenységekkel. A nagycsaládok felbomlása, a lakótelepi élet, a szülők oda nem figyelése, a TV-ből, számítógépes játékokból fröcskölődő brutalitás, az idétlen reklámhadjáratok következménye az agresszív, kialakulatlan, éretlen, konfliktusait megoldani nem tudó személyiség. Németországi kutatás szerint már a csecsemőkön is megfigyelhetők rossz irányú változások: sírósabbak, rosszabb az étvágyuk, nyugtalanabbak. Ennek egyik oka, hogy a szülők távolságtartóbbak, irányítanak a simogatás és ölelgetés helyett. A meghitt együttlét ideje csökken, pedig az egészséges lelki fejlődés lehetősége már az első hónapokban eldől. Mindeközben jellemzővé vált a szobatisztaság kialakulásának elhúzódása, illetve az életkor szerint elvárható önállóság hiánya (étkezés, tisztálkodás, alapvető szükségletek kielégítése…). Egyre több gyermek küzd sajátos magatartási problémával, és hozzájuk egyedi megoldások szükségesek. Az őhozzájuk vezető utat a pedagógusképző intézményekben korábban nem tanították, azt minden pedagógusnak magának kell megtalálnia.
Az iskolaelőkészítő munkánk eredményességét mutatja az alábbi táblázat. Meg kell jegyezni, hogy 2013 januárjában változott meg a tankötelezettség időpontja, ami az óvodában maradó gyerekek számát a gyerekek fejletségének függvényében megnövelte. A tankötelesek beiskolázásának adatai
Tanév
2009/10. 2010/11. 2011/12. 2012/13.
Tanköteleses gyermekek száma
Normál iskola
Felzárkóztató, személyiségfejlesztő v. olvasó osztály
Gyógypedagógia
Óvodában marad
Iskolába menők %-a
59 64 71 85
44 49 50 57
2 2 5 -
-
13 13 16 28
78 80 77 67
Gyógytestnevelés Az óvoda keresettsége jelentősen javult a gyógytestnevelés bevezetése után, hiszen a város különböző pontjáról keresnek fel bennünket gyermekfelvétel kérésével gyermekorvostól, ismerősöktől szerezve információt tevékenységünkről.
Csoport
Kiszűrt gyermeklétszám összesen_
Gyógytestn. és preventív tornára jár
Tartó és mozgatórendszer elváltozásai
1.
12
14
2.
21
26
6
4.
12
14
4
5.
15
27
3
6.
4
4
1
7.
17
24
1
8.
19
27
1
Össz:
100 136
Mellkasdeff
Lábtorn
Tartá
.
Scoliosi
a
s
Tölcsérmell
s
I.
javítá
Belgyógyászati betegségek
Egyéb
Lábtorn a ll.
Mozgás-
Mozgás-
Mozg
Asztm
Túlsúl
Gyengé
koordinác
fejlesztő
ás-
a
y
n
ió
(pl.
beszé
MLSZ
d
s
látó
foci) 6
16
1
7
5 14
6 2
5
1
5
1
1 3
2
17
16 4
1
4
16
9
10
2
2
40
57
10
7
14 29
1
3 2
1
Gyógytestnev. és preventív torna összesen
GYÓGYTESTNEVELÉS ADATAI 2012/13.
3
32 4
1
2
29
3
1
2
30
5
5
9
154
Pedagógiai Szakszolgálat – Logopédia A logopédiai szoba kialakításával a pedagógiai szakszolgálat logopédusa nem csak a Hétszínvirág Óvoda nebulóit, hanem a Vörösmarty Általános Iskola és AMI gyermekeit is ellátja. Így az intézmény életébe betekintő „idegenek” - megismerve munkánkat választottak bennünket kisebb gyermeküknek.
A logopédiai ellátás adatai 2012. október 1-én Összes szűrt gyermekek száma
Beszédhibás gyermekek száma
Logopédiai foglalkozásra járó gyermekek száma
136 fő
78 fő
24 fő
2. AZ ÓVODA HELYI NEVELÉSI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI
CÉLKITŰZÉSEI (363/2012. (XII.17.) Korm. rendelete, 2011. évi CXC törvény alapján) 2. 1. Óvodánk nevelési célrendszere
2.1.1. Gyermekkép A Hétszínvirág Óvoda kisgyermekei egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesülnek figyelembe véve meglévő hátrányaik csökkentését. Szellemi és erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiségek és szociális lények, ennek megfelelően o vidámak, cselekvően együttműködőek, érdeklődőek, nyitottak a világ dolgaira o egészségesek, edzettek, fejlett mozgáskultúrával rendelkeznek
21 o életkoruknak megfelelő önállósággal, biztonsággal mozognak környezetükben, óvják annak értékeit o képesek önálló problémamegoldásra, kreatívak o pozitív érzelmekkel bírnak, mentális állapotuk jó o társaikkal toleránsak, jól kommunikálnak egymással, előítéletektől mentesek o játékuk felszabadult, ötletes, ami jól tükrözi egészséges lelkiállapotukat.
2. 1. 2. Óvodakép A Hétszínvirág Óvoda szakmailag jól működő intézmény, a családi nevelés kiegészítője, és betölti esetenkénti hátránycsökkentő funkcióját a gyermek 3. életévétől az iskolába lépésig. o a pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit o pedagógusaink ismerik az óvodás gyermek sajátos életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi – lelki fejlődésének törvényszerűségeit, és az ebből fakadó igényeket, szükségleteket o e szükségletek megfelelő módszerrel való kielégítése adja meg az igazi fejlesztés – képességfejlesztés, személyiségkibontakoztatás, tehetséggondozás – lehetőségét o ennek következtében a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (kisiskolás korba) való átlépés pszichikus feltételei.
2. 1. 3. Alapelvek o a gyermeki személyiség elfogadása, tisztelete, megbecsülése, és a szeretetteljes, érzelmi biztonságot nyújtó légkör megteremtése o a gyermeki jogok teljes körű biztosítása, gondoskodás, különleges védelem o egyéni képességek kibontakoztatása a szociokulturális eltérések figyelembe vételével o a gyermekek egészséges testi, lelki, szociális, értelmi fejlődési feltételeinek megteremtése a genetikai adottságok és az érés sajátos törvényszerűségeinek figyelembevételével o a gyermeki közösségben végezhető sokszínű tevékenységek biztosítása, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékra.
22
2. 1. 4. Nevelőtestületünk által szükségesnek tartott további elvek o
A mozgásközpontú fejlesztési lehetőségek kihasználása a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődése érdekében.
genetika
Értelmi fejlődés Mozgás
Testi fejlődés
környezet
Lelki fejlődés
o Partnerközpontú működés fenntartása o Gyógytestnevelési prevenció és korrekció biztosítása a mozgásszervi- és belgyógyászati rendellenességekkel küzdő gyermekeknek o Szenzoros terápia, - mint a korai fejlesztés alkalmazása a tanulási nehézségek megelőzése céljából o Tehetséggondozás ovifoci, floorball, rajzverseny, dramatikus területen, képi megjelenítések, ábrázolás területén…
2. 1. 5. Értékeink
Humánum Érzelmi intelligencia Testi nevelés gyógytestnevelési elemekkel Személyiségfejlesztés az egyéni képességek ütemében Innováció Nívós szakmai munka.
23
2 .1. 6. Óvodánk nevelési célja Az óvodáskorú gyermekek sokoldalú harmonikus fejlődésének elősegítése, a gyermeki személyiség kibontakoztatása, a hátrányok csökkentése az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is). Az egészségmegőrzés szokásainak megalapozása a mottó szellemében: „Testi , lelki egészség – egészséges környezetben” A mozgásszervi elváltozások megelőzése, és a szakember által kiszűrt speciális mozgásigényű gyermekek fejlesztése a gyógytestnevelés eszközeivel.
Sikerkritérium o Minden gyermek testi-lelki - értelmi kondíciója önmagához képest mérhető fejlődést mutat o A hátrányos- és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében a hiányzási ráta változatlan marad o A mozgásszervi- és belgyógyászati elváltozással kiszűrt gyermekek prevenciós és korrekciós mozgásfejlesztését biztosítjuk (gyógytestnevelés).
2.1.7. Nevelési feladataink Egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése óvodás korban kiemelt jelentőségű. Ezen belül az óvodai nevelés feladatai: o a tornaterem eszköztárának ill. az udvar játék adta lehetőségeinek sokoldalú, kreatív kihasználásával minden kisgyermek testi képességeinek, edzettségének fejlesztése, óvása, védelme, megőrzése az összerendezett, harmonikus mozgás érdekében o a testápolás helyes szokásainak kialakításával gondozottságuk iránti igény, higiénés kultúrájuk megalapozása
24
o az étkezési szokások formálása a biológiai szükségleteik kielégítése, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásinak alakítása, esélyegyenlőséget biztosítva minden gyermek számára (pl. gyümölcsnap, egészségnap…) o szeretetteljes, barátságos, harmonikus légkör, esztétikus környezet kialakításával a lelki egészség feltételeinek megteremtése. Hitvallásunk, hogy csak egészséges és biztonságos környezetben nevelhető testben és lélekben ép, egészséges ember o a környezettudatos magatartás megalapozása, a környezet védelméhez, megóvásához, és a fenntarthatósághoz kapcsolódó szokások alakítása ( Föld – napja, papírgyűjtés, szemétgyűjtő akció) o megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.
Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés biztosítása. o az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége, ezért az óvodában érzelmi biztonság, otthonos, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül a gyermeket már az óvodába lépésének első pillanatától o minden gyermek egyéni bánásmódot, odafigyelést, önmagához képest a lehető legmagasabb szintű fejlesztést, törődést kapjon. Fokozottan érvényes ez a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében o a nehezen szocializálható, fejlődésben lemaradt, hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy tehetséges gyerekek speciális fejlesztése szakemberek bevonásával valósuljon meg o a gyermekek értékrendjének és magatartásának alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus – és az óvoda valamennyi alkalmazottjának személyisége, kommunikációja, bánásmódja, viselkedése, pozitív, támogató attitüdje. Az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. A gyermekekkel foglalkozó felnőttek ápolják személyiségük értékeit, fogadják el nem csak a gyermekek, egymás különbözőségét is.
25 o a gyermekek közösségi magatartását, a közös élményekre épülő tevékenységek alakítsák, melyben akarati és erkölcsi tulajdonságaik viselkedéskultúrájuk, szokás- és normarendszerük megfelelően fejlődik.
Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása
o az anyanyelv fejlesztése legyen jelen az óvodai élet minden tevékenységében, különös tekintettel a gyermekek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására, válaszok igénylésére, a gyermekek természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartására, beszédkészség szintjének fejlesztésére, ösztönzésére az egyéni eltérések figyelembevételével o a gyermeki kíváncsiságra, utánzási kedvre építve fejlődjön az eltérő szociokulturális környezetből érkező gyermekek értelmi képessége: érzékelése, észlelése, megfigyelőképessége, emlékezete, figyelme, képzelete, gondolkodása, alkotóképessége. Ehhez elengedhetetlen, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása. o az intellektuális érzelmek megjelenése segítse az érdeklődés felkeltését, a tanulási vágy kialakulását, a szűkebb és tágabb környezet hatásainak nyitott, érzékeny befogadását.
2.1.8. Óvodánk egészségfejlesztési programja A 20/ 2012 EMMI – rendelet 128 § kimondja: „A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési - oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi – lelki jólétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési – oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben.” Mottónk kifejezi egészségnevelési alapelveinket: „ Testi – lelki egészség, egészséges környezetben!”
26
Egészségnevelési alapelveink A gyermek egészséghez és biztonsághoz való jogának tiszteletben tartása. Szeretetteljes, barátságos, elfogadó légkör, esztétikus környezet kialakításával a lelki egészség feltételeinek megteremtése, ennek érdekében különböző rendezvények, programok szervezése. ( pl: Egészség – nap , Karácsonyi – gála, Föld – nap, gyermek hét). Az egészséges táplálkozás és az étkezési szokások harmóniájának megteremtése Esélyegyenlőség biztosítása, a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek rendszerszerű gyakorlásával. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fokozott támogatása – segítése, szükség esetén szakember bevonásával (fejlesztő- esélyteremtő foglalkozások, tehetségfejlesztés…) A gyermekek folyamatos edzésének biztosítása, testi képességeik fejlesztése, a tornaterem eszköztárának, ill. az udvaron található játékeszközök adta lehetőségek sokoldalú, kreatív kihasználása a mindennapos mozgás során. Mozgásszervi problémák és belgyógyászati gondok korrekciója, prevenciója gyógytestnevelés által A környezet védelméhez és óvásához kapcsolódó szokások környezettudatos magatartás megalapozása (pl. a külső megismerésén keresztül, és az ehhez kapcsolódó programok rendezvények, az udvar rendjének fenntartásával, szelektív folyamán kísérletező tevékenységeken…).
kialakításával a világ tevékeny által (Föld napi hulladékgyűjtés
Az egészségkárosító magatartásformák elkerülését segítő pedagógiai tevékenységek beépítése a mindennapokba ( pl. A balesetvédelem, testünk megismerése, – egészségünk óvása mellett a mérgező anyagok, drog és dohányzásmegelőző preventív pedagógiai feladatok a nagycsoportokban…) Minden eszközzel törekszünk a gyermek- balesetek megelőzésére. Az egészségnevelési alapelvek figyelemmel kísérése, betartása minden dolgozó, szülő, óvoda-orvos, védőnő feladata. (védőnői vizsgálatok, óvoda-orvos szűrése…)
27
2 . 2. Gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység
„Minden állami gyermekvédelem s a legtökéletesebb gyermekvédelmi törvények is értéktelenek, ha hiányzik a társadalmi lelkiismeret, amelyik egyedül tudja a gyermekvédelmet élő valósággá tenni.” 1929.
A gyermekvédelemmel foglalkozó törvények o az 1997. évi XXXI. Torvény a Gyermekek Védelméről és Gyámügyi Igazgatásról o az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja o Hétszínvirág Óvoda Esélyegyenlőségi Terve o Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi cxxv. Törvény o A nevelési – oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI.8) MKM rendelet. o Nemzeti Köznevelésről szóló törvény és módosításai (2011. évi CXC, 2012. évi CXVII., 2013. évi XXVII.) o 20/2012. ( VIII. 31) EMMI rendelet 51 §. o 363/2012 (XII. 17.) Kormányrendelet
2.2.1. A gyermekvédelem célja, feladata, folyamata Fogalommagyarázat: A gyermekvédelem egy adott ország azon komplex tevékenységrendszere, melyet a gyermeki szükségletek és jogok minél maradéktalanabb érvényesíthetősége érdekében alakítanak ki problémamegelőző és problémakezelő céllal, valamint a kedvezőtlen hatások megelőzésére, elhárítására, enyhítésére szolgáló pedagógiai törekvés. A gyermekvédelem komplex fogalom és tevékenységrendszer: pedagógiai, pszichológiai, egészségügyi, jogi és szociális feladatok összességét jelenti. Olyan tevékenység, ami különböző formában mindenkit érint, hiszen a védelemre szoruló gyermekek most itt élnek köztünk, de problémáik 10 – 20 év múlva is jelentkezhetnek, s gazdasági, erkölcsi következményei lehetnek.
28
Hátrányos helyzetű gyermek „67/A. § (1) Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó gyámról - önkéntes nyilatkozata alapján – megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. b) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt.33.§-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy. c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek
Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll. b) a nevelésbe vett gyermek. c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt. (3) A gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság elbírálásával egyidejűleg kérelemre – külön döntésben, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal egyező időtartamra – megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetének fennállását. (4) A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását követően is kérelmezhető. Ebben az esetben az (1.) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását a kérelem benyújtásának időpontjára vonatkozólag kell vizsgálni, valamint
29 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet a kérelem benyújtásának napjától a fennálló rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény időtartamára állapítható meg.” (Részlet a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 2013. 09. 01-én hatályos szövegéből)
Veszélyeztetettség: az 1997. XXXI. Törvény értelmében, olyan – magatartás, vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza, és a Gyámhatóság védelembe vette a gyermeket.
A gyermeki jogok a Hétszínvirág Óvodában o o o o o
Együttérzés, szeretet, megértés Gyermeki személyiség elfogadása Felelősségteljes bánásmód A gyermek állapotának megfelelő testi, értelmi, érzelmi fejlesztés Véleménynyilvánítás lehetősége
Gyermekvédelem funkciója o Megelőzés o Beavatkozás o Visszacsatolás A gyermekvédelmi munka alapelvei o o o o o o o o o
A törvényi változások megismerése, pontos betartása Kötelező felvétel biztosítása a HH és HHH és veszélyeztetett gyermekek számára A HHH – s gyermekek szüleinek anyagi támogatásához való hozzájutás segítése Empátia A kompetencia határok betartása A titoktartási kötelességünknek való megfelelés, annak helyes értelmezése Egészségnevelés elvek érvényesülésének biztosítása A kiemelt figyelem igénylő gyermekek differenciált segítése A szociokulturálisan vagy egyéb szempontból hátrányos helyzetű gyermekek esélyteremtésének javítása
Az óvodapedagógus kötelességei o o o o
A befogadó környezet kialakítása A család megismerése minél körültekintőbben, többféle módszerrel az okok feltárása A család elfogadása, értékeinek erősítése, szoros együttműködés kialakítása A családok problémáinak diszkrét kezelése, titoktartás az emberi méltóság tiszteletben tartása
30 o o o o o o o o o
o
Az esélyegyenlőség elvének érvényesítése Az integráció elvének érvényesítésére való törekvés A belső jelzőrendszer helyes működtetése Problémaészlelésekor jelzés az óvodavezetőnek vagy, - és a gyermekvédelmi felelősnek A gyermekvédelmi felelős jelzési kötelezettségének eleget téve a családsegítő munkatársainak. Kapcsolattartás a Pedagógiai Szakszolgálattal, Gyermekjóléti Szolgálattal, Egészségügyi Szolgálatokkal Szükség esetén megfelelő szakemberek ( pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, konduktor stb.) közreműködésének bevonása. Krízishelyzet esetén azonnali jelzési kötelezettsége van az óvodavezetőnek vagy az óvodavezető helyettesnek (pl: gyermekbántalmazás) Az 1997. évi XXXI. Törvény a gyermek védelmezésről és a gyámügyi igazgatásról alapján a gyermekvédelem minden egyes dolgozó feladata. A gyermekvédelmi felelős és az óvodapedagógus felelőségét az SZMSZ és a munkaköri leírás tartalmazza Segítő, támogató pedagógiai hozzáállás minden óvodapedagógus részéről – kellő szociális érzékenység
Sikerkritérium Munkánk akkor eredményes o Ha az általunk nevelt gyermek és a családja nem süllyed tovább a hátrányban, amelyet magával hozott, amikor belépett az óvodába o Ha az arra rászoruló gyermek megfelelő időben kerül szakemberhez, eredményes a prevenciós munka o Ha képessé tesszük a szülőt az együttműködésre o Ha koordinált az együttműködés (védőnő, gyermekorvos , pedagógiai szakszolgálat, pszichiátria, gyógytestnevelő) o Ha a család saját erőforrásait „én erejét” mozgósítjuk o Ha a szülők az életvezetési tanácsainkat elfogadják, és sikerül közös alternatívákat megfogalmazni a problémák megoldására o Ha minden gyermek önmagához képest fejlődik, jól érzi magát az óvodában és korának, fejlettségének megfelelően képes eligazodnia saját világában.
2. 2. 2. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek (20/2012 EMMI rendelet 6. bek.)
S.sz.
1.
2.
3.
4.
Fejlesztés: HH és HHH gyermekek kötelező felvétele
Érintettek: Minden körzeti 3 éves gyermek
Rendszeres óvodába járás, hiányzások figyelemmel kísérése Különleges, egyéni bánásmód
Minden gyermek
Egyéni fejlesztő tervek készítése, félévenkénti rögzítése EMMI rendelet VI. fejezet 63.§
5. 6.
Ki végzi:
Mikor:
Jelentkezés idejében beiratkozáskor, ill. folyamatos Óvoda-pedagógusok Egész évben Óvodavezető
A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek Mérés alapján, a kiemelt figyelmet igényli gyermekek
Egyéni fejlesztés az Akinek ütemezés alapján fejlesztő terv készült Óvodai Minden egészségügyi kisgyermek ellátás
Speciális felkészültséggel rendelkező szakemberek
Hol: Intézmény Csoportban
Dokumentum:
Ellenőrzi:
Előjegyzési napló
Gyermek-védelmi felelős
Felvételi Napló Értesítés
Óvodavezető
Egyéni Csoportban, fejlesztő tervek szakszolgálat ok
Óvodavezető, Gyermekvédelmi felelős, Munkaközösség vezető
Óvoda-pedagógusok 3 havonta
Csoportban
Egyéni fejlesztőtervek, Csoportnapló
Munkaközösség vezető, Óvodavezető
Óvoda-pedagógusok Csoport életébe iktatva
Csoportban
Egyéni fejlesztő tervek,, Csoportnapló
Óvoda orvosa, Védőnő
Óvoda, or vosi szoba
Mindig
Munkaterv alapján
Adatlap
Munkaközösség vezető, Óvodavezető Óvodavezető, E.ü. felelős
32 7. 8.
9. 10.
11.
Preventív gyógytestnevelés
Minden kisgyermek
Gyógytestnevelés – Orvos által korrekció kiszűrt gyermekek LogopédiaPedagógiai Szakszolgálat Speciális témák beépítése a nevelési folyamatba (drog, veszélyes anyagok dohányzás…) Étkezési támogatás adásával egészséges életmód
Beszédhibások
Óvodapedagógusok Hetente legalább 1x testnevelés Tornaterem foglalkozás Gyógytestnevelő heti 21 órájában Gyógytestnevelő Tornaterem Pedagógiai szakszolg. logopédusa
Nagycsoportos gyermekek Nagycsoportok óvodapedagógusai Törvény Óvodatitkár határozza meg a rászorultakat.
14.
Csak aki Óvodapedagógusok, szívesen szülők elfogadja Akik választják Hitoktató
15.
Szülői szemléletformálás (családlátogatás,
Hátrányos helyzetű
13.
Jelenléti ív Gyógytestnevelési napló Gyermekek füzete, munkaterve
Munkaközösség vezető, Óvodavezető, gyógytestnevelő Óvodavezető Óvodavezető
Nagycsoportban a
Sétán, kiránduláson, bábszínházban, mozin részvétel – anyagi támogatás Ruhasegély és egyéb adományok gyűjtése Hitoktatás
12.
Logopédus heti 17 órájában Logopédiai szoba
Csoportnapló
Rászorulók
„Kavicsból Gyémánt” Alapítvány
Óvoda-pedagógusok, Gyermekvédelmi felelős,
Külső világ tevékeny megismerése
Nagycsoportban
Szükség szerint Óvodatitkár szobája
Csoportnapló éves tervek és hetiterv
Óvodavezető
Igénylőlap
Óvodavezető helyettes
Alapítvány könyvelése
Kuratórium, Gyermekvédelmi felelős
Évente 1x
Csoportban
Alkalomszerűen
Csoport
Hetente 1x
Tornaterem
Szükség
Óvoda Család lakása Személyiség lap
Hitoktató füzete, munkaterv
Óvodavezető Óvodavezető Gyermekvédelmi felelős
33
16.
17.
fogadóóra, mentális tanácsadás…) családgondozás Szakszolgálatok igénybevétele, (Pedagógiai Szakszolgálat, Ideggondozó,Szaké rtői Bizottság) A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek speciális fejlesztése (BTM-es, SNI-s gyerekek)
gyermekek szülei A kiemelt fegyelmet igénylő - és a tehetséges gyermekek A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek
Mentálhigiénikus
szerint
Család-segítő
Óvodapedagógus küldi
Szükség szerint
A megfelelő helyre
Óvodapedagóg us és szakember munkaterve alapján
Csoportszoba , udvar Egyéni fejlesztő tornaterem, terv szakemberek helyisége
Óvodapedagógusok Speciális felkészültséggel rendelkező szakemberek
Jellemzés
Óvodavezető
Óvodavezető
34
2. 3. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek a Hétszínvirág Óvodában „Annak, ha egy ember nem tart lépést a társaival, az lehet az oka, hogy, más ritmust hall. Hagyni kell, hadd lépjen arra a zenére, amit ő hall, bármilyen lassú és távoli is a dallam.” (Thoreau)
A kiemelt figyelmet igénylő tanuló a 2011. évi CXC. Törvény a Nemzeti Köznevelésről törvény 4. § 12. bek. értelmében kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: a. a) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló a. b) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló a. c) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló b) a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló
2.3.1.Sajátos nevelési igényű (SNI) gyermek, BTM-es gyermek óvodai nevelése, ellátása SNI-s az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. BTM-es az a gyermek, aki beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd ill. a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.
Intézményünk Alapító Okirata tartalmazza 851011 szakfeladat alapján Óvodai nevelés, ellátás (beilleszkedési, tanulási, gyermekek óvodai nevelése)
magatartási nehézséggel küzdő
851012 szakfeladat alapján Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása (az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral küzd) óvodai nevelés ellátást (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek óvodai nevelése)
35
Céljaink, hogy az SNI-s és BTM-es gyermekek o szociálisan, érzelmileg és értelmi szinten is a tőlük elvárható módon váljanak iskolaéretté o minden kisgyermek önmagához képest legyen önálló, érdeklődő, kiegyensúlyozott, együttműködő o ismerjék meg és tartsák be a közösségi élet szokásait, szabályait a tőlük elvárható módon o az esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésével a gyermekek sikeres társadalmi integrációjának megalapozása o szülői szemléletformálás, illetve a gyermekek fejlesztésében megvalósuló aktív szerepvállalás
Programunk szlogenjéhez igazodva fejlesztőmunkánk alapját a gyermekek testi-, lelki egészségének hangsúlyozása jelenti o A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek a 4/2010 OM rendelete alapján csak a többi gyermekkel együtt nevelhető. o A Nemzeti Köznevelési Törvény 47. §-ának 8. bekezdése alapján fejlesztő foglalkozásra jogosult az óvodai nevelés keretében. o az SNI-s és BTM-es gyermek csoportba osztásával meghatározó elv, hogy empatikus, magas érzelmi intelligenciájú pedagógiai – pszichológiai képességekkel rendelkező pedagógushoz kerüljön a gyermek o az óvónő kompetens legyen az együttműködés terén o a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel, ezek iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba o az éves egyéni fejlesztő tervet az óvodapedagógus, gyógytestnevelő és logopédus közösen készíti el a szakértői bizottság véleménye alapján, a tanév eleji vizsgálatok és megfigyelések alapján o nevelőtestületünk hisz abban, hogy a legoptimálisabb fejlesztő hatást a mozgásos tevékenységek eszközeivel érhetjük el (gyógytestnevelőink fejlesztő terve irányadó a gyermekekkel való foglalkozásban) o óvodánk biztosítja a speciális eszközöket (pl. Ayres terápia …) az egészségügyi pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértői bizottság javaslatot tett
36 o a differenciált fejlesztés igazodik az életkori sajátosságokhoz és gyermek fejlettségi szintjéhez. Ez a Csoportnaplóban, a Személyiséglapon és az Egyéni fejlesztőnaplóban kerül dokumentálásra o a pedagógiai szakszolgálat intézménybe kihelyezett logopédusa irányíthatja szükség esetén a BTM-s gyermek anyanyelvi nevelését o az intézményben az óvodapedagógus igénybe veheti a gyógytestnevelő, (a mentálhigiénikus, fejlesztőpedagógusok, drámapedagógusok, játékpedagógus, zenepedagógus elméleti és gyakorlati segítségét
2.3.2 Tehetséggondozás
„ Emberi érték a tehetség, ami majdnem mindenkiben megtalálható, csak sokáig kell faragni a követ, hogy végül megcsillanjon a drágakő” (Dr. Czeizel Endre)
A tehetségfejlesztéssel kapcsolatos fogalmak Adottság velünk született lehetőség, amely áldássá válhat a belső erők és a környezet hatásai által. Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességeket értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni. (Harsányi István 1988.)
A tehetség összetevőit mutatja be az alábbi ábra.
37
Az óvodai tehetségfejlesztés céljai o A tehetség felismerése, a tehetségígéretek elkallódásának megelőzése o A gyerekek segítése a továbbfejlődésben, erős oldalának támogatása o Segítségadás a kiemelkedő képességű gyermek megismerési, alkotó, és egyéb speciális szükségleteinek kielégítésében o A fejlesztő munka tudatos, tervezett, célirányos, de ha szükséges, spontán o Az óvodapedagógusnak a gyermek teljes személyiségét kell segítenie o A családdal együtt az óvodapedagógus értékközvetítő, nevel, fejleszt, kapukat nyit. o a dicséret, elismerés, konstruktív bírálat segíti a fejlődést
Óvodapedagógusi elkötelezettség jegyei, attitűdök a kiemelkedő képességű gyermekek neveléséhez, fejlesztéséhez o a személyiségfejlődés folyamatának korszerű, alapos ismerete, módszertani gazdagság (pedagógiai, pszichológiai kutatások). o problémaérzékenység, intuíciós képesség, ötletgazdagság. o szeretet – elfogadás, türelem o empátia – a gyermek tisztelete, elfogadása, megértő ráfigyelés, támogatás. o önbizalom, hitelesség, magabiztosság, következetesség. A gyermek érzéseinek, véleményének, elképzelésének, gondolatainak, vágyainak tiszteletben tartása. o pozitív érzelmek keltése által a belső én kivetítésének elősegítése az egészséges személyiségben.
38
A tehetség felismerésének színterei o o o o o
mozgásos tevékenységek játék mesélés, verselés, dramatikus, bábos tevékenységek éneklés, zenélés, tánc, ritmusképzés ábrázoló tevékenység különböző technikákkal
2. 4. Az óvodai nevelés alapvető keretei A gondozás és egészséges életmódra nevelés A főleg lakótelepi környezetből jött, sokszor zaklatott gyermekeknek a nyugodt, békés, minden feltételt biztosító, egészséges környezet megteremtése nem könnyű feladat. Kedvező időjárás esetén az óvoda élete az udvaron folyik. Kialakításánál figyelembe vettük, hogy sokrétű funkciónak kell megfelelnie. A játszó udvar nagy része füves, de kemény burkolatú rész is rendelkezésünkre áll. Játékeszközeink biztosítják a természetes mozgások fejlődésének feltételeit, ugyanakkor lehetőséget adnak a differenciált testi képességek kialakulásának is. A természetes anyagokból készült esztétikus játékeszközökön kívül 2 homokozó, ivókút, 2 db filagória, árnyat adó lombos fák, padok, asztalok biztosítják a változatos, sokszínű játék feltételeit, melyeknek tisztántartásáról, ápolásáról az óvoda dolgozói, szülők, sok esetben a gyermekek bevonásával (Föld napja, szemétgyűjtő akció stb.) gondoskodnak. A légfürdő mellett a víz intenzív hatását is igyekszünk kihasználni a nyári melegben. Évente egyszer a nagycsoportosok számára két hetes intervallumban, önköltséges úszástanulásra is nyílik lehetőség a szülők igénye alapján a Tócóskerti tanuszodában. A csoportszoba a játék, a tevékenységek színtere. Egyúttal az étkezés és alvás helye is. A gyermekek szükségleteinek megfelelően átrendezve teret biztosít a rendszeresen végezhető szabad mozgásnak ( egyensúlyozó trambulin, Tini-kondi, hullahopp, icka, Rothikom stb.) A csoportszobákban az alapvető feltételek (fűtés, világítás) adottak. A gyermekeket - a felnőttek példamutatásával segítve - arra neveljük, hogy az eszközökkel és egyéb dolgokkal gondosan, takarékosan bánjanak.
39 Minden csoport használja a tornatermet a testnevelés foglalkozásokon, illetve szabad mozgásra (pl. mindennapos testmozgás, óvodai közös játék alkalmával). A gyermekektől a veszélyes anyagokat elzárjuk, s arra neveljük őket, hogy idegen anyagot ne kóstoljanak meg, ne vegyék szájukba, tanulják meg mi a veszélyes, a mérgező. A nagycsoportosoknak szervezett tevékenységek közé be is iktatunk ezzel foglalkozó, játékos figyelemfelhívó tananyagot. Ha balesetveszélyes dolgot tapasztalnak (kilazult szék, eltört játék) szóljanak a velük foglalkozó felnőttnek. A testápolás a gyermekek egészségének védelmét, testük, fogazatuk, ruházatuk gondozottságát, rendszeres, és szükség szerinti tisztálkodásukat jelenti. Azt kell elérni, hogy a gyermekek rájöjjenek arra, milyen kellemes állapot a tisztaság. Sajátítsák el a mosakodás, a WC használat helyes technikáját, a tevékenységek szükségét önállóan is ismerjék föl. Minden gyermekben alakuljon ki saját fejlődési ütemének megfelelően a megjelenése iránti igényesség (fésű használata, ruhaigazítás, körömkefe használata). Az öltözködés védekezés az időjárás változásai ellen, de fejlesztheti a gyermek ízlését, önállóságát is. A gyermekek óvodai öltözéke legyen célszerű, kényelmes, s ugyanakkor biztonságos (pl. fűzős bőrcipő, lehetőleg pamut ruha, stb.). A ruha, az öltözködés magában hordozza a kislányos és fiús jegyeket. Rendelkezzen mindenki váltóruhával, cipővel. A balesetveszély megelőzése érdekében a gyermekek lehetőleg ne viseljenek ékszert (karkötő, fülbevaló, nyaklánc, gyűrű). A táplálkozás a növekedés és fejlődés elengedhetetlen feltétele, mivel a gyermekeknek nemcsak a fejlődését, de a közérzetét is befolyásoló tevékenységről van szó. Éppen ezért az óvónő ismerje meg az egyes gyermekek étkezési szokásait, kedvelt ételeit, érzékenységét, - esetleg undorát – vagyis nagy tapintattal segítse, szoktassa őket a kívánt táplálkozási követelményekhez. Különös figyelmet kell fordítani az esztétikus terítésre (textil abrosz, porcelánedények, gyermekkéz méretű pohár, szalvéták, ünnepek alkalmával virágok, gyertyák). Az étkezés feltételeinek biztosításában maguk a gyermekek is részt vesznek (önkiszolgálás, naposi rendszer). Zöldségtálakat, egyszerű vitaminfalatkákat… alkalmanként maguk készítik el. Heti egy alkalommal szervezzük meg a„gyümölcsnapot”, melynek feltételeiről a szülők gondoskodnak, esélyegyenlőséget biztosítva az eltérő családi hátterű gyermekek számára. Az óvónők tájékoztassák a szülőket az óvodai étrendről. Szükség esetén a Sodexho biztosítja a speciális étrendet is. Évente legalább egy alkalommal megszervezzük az „Egészségnapot”, aminek célja a szülői szemléletformálás, együttgondolkodás. Az életkornak megfelelő helyes életritmus kialakítása az egészséges testi és szellemi fejlődés feltétele. A rendszeresen, megszokott időben végzett tevékenységek biztonságot nyújtanak a gyermekeknek.
40 Az óvoda sajátossága, hogy egy csoportszobában zajlik a csoport élete, tehát ugyanabban a csoportszobában alszunk, amelyikben játszunk, illetve az ebédet fogyasztottuk. Ezért biztosítani kell az alapos szellőztetést, az ágyak gyors és mégis praktikus elhelyezését, ahol minden gyermeknek elegendő a hely a nyugodt, békés pihenésre, alvásra. A nyugalom biztosítsa az aludni nem tudó gyermek számára is a pihenést. Megkívánjuk tőlük, hogy alvó társaikat ne zavarják. Elalvás előtt minden nap halljanak mesét a gyermekek a délutános óvónőtől, ami nyugtatóan hat a pihenő gyermekekre. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: o alakuljon ki az szokásrendszerük
egészséges
életmóddal
kapcsolatos
helyes
o használják helyesen, természetesen és takarékosan az eszközöket (egészségügyi papír a WC-ben, körömkefe, szappan) o kis segítséget időnként igénybe vehetnek (hátul gombolós ruha, kettős masni kötés) o élvezzék, hogy önállóan tevékenykednek (zsebkendő használata, kicsik segítése) o minden evőeszközt, a kést is használják helyesen o mindig az időjárásnak megfelelően, lehetőleg önállóan öltözzenek o a testi egészség alapja a lelki egészség. Alakuljon ki a gyermekekben, hogy az egészségre és az életre értékként tekintsenek o becsüljék meg önmagukat és társaikat, fejlődjön önismeretük és tűrőképességük o a kellő tájékozottsággal rendelkezzenek környezetük védelmének fontosságát illetően.
Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés A családból, a bölcsődéből kikerült gyermeket olyan érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, szeretetteljes légkör fogadja, amelyben a kicsi személyisége a legoptimálisabban formálódhat, fejlődhet, s ahol adottak a „lelki egészség” kialakulásának teljes körű feltételei. Ez a légkör alapozza meg a gyermekek kötődését óvónőjükhöz, ez
41 formálja társas kapcsolataik alakulását. A derűs alaphangulat tevékenységre serkent. A gyermekcsoport irányítója az óvónő. Az óvónőnek kiemelkedő szerepe van: mint modell, érzelmi indíttatása mintakövetésre sarkall. Szakmai kompetenciája, módszertani felkészültsége birtokában szervezi a gyermekek tartalmas tevékenységét, formálja környezetét. Visszajelzést ad a gyermekek tevékenységeiről, magatartásáról, viselkedéséről, társas kapcsolataink alakulásáról különböző módokon (szóbeli kifejezőeszközök, metakommunikáció, jutalmazás, büntetés). Az óvónő magatartása a gyermekkel szemben legyen őszinte, határozott, elfogadó, támogató, de mindig barátságos. Követelményeinél vegye figyelembe a gyermek fejlettségét, korát, igyekezetét, de legyen igényes, s követelménye fejlessze a gyermeket. Az óvoda alkalmazottai és a gyermek közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Tilalom helyett a felnőttek adjanak választási lehetőséget a gyermeknek, hogy önálló döntéseket is hozhassanak, s így választásra képessé váljanak. A közösségfejlesztő pedagógiai munkát jellemezze az „értő figyelem”, mely magában foglalja az empátiaképességet, a gyermekek tiszteltét: odafigyelés, meghallgatás, a saját érzések elmondása, mások érzésének meghallgatása, elfogadása. Az óvónő támogasson minden gyermeket abban, hogy a belső elégedettsége, pozitív énképe, a közösségen belüli megfelelő helye kialakuljon. Engedjen teret önérvényesítő, önkifejező törekvéseinek is, segítse a gyermekek én tudatának alakulását. A gyermekek nyitottságára építve segítjük őket, hogy megismerjék szűkebb, tágabb környezetüket, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja. A csoport életét tegyék vonzóvá a gyermek számára a séták, kirándulások, bábelőadások, hagyományos ünnepek, ünnepélyek. Ezek a közös élmény erejével, az erős érzelmi átéléssel erősítik a közösséget. Óvodánknak hagyománya – ami sajátos egyéni színezetű légkört biztosít – a Hétszínvirág emblémával ellátott póló viselése, mely mélyíti a gyermekek összetartozását, közösségtudatát. Kiemelt fontosságú szakasz a beszoktatás szakasza, mert ennek hatásai óvodáskor végéig elkísérik a gyermeket. A szülővel való előzetes egyeztetés után lehetőség nyílik az anyával történő fokozatos beszoktatásra. Magukkal hozhatják kedvenc játékukat, babájukat, esetleg párnát stb. Megkülönböztetett, kiemelt figyelmet igényelnek a fejlődésükben lemaradt, nehezen szocializálható, hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, illetve a tehetséges gyermekek is.
42
Az óvónők szavaikkal és tetteikkel fejezik ki, hogy a gyermekek közötti egyéni különbségek az eltérő fejlettségi szint, a feladatmegoldásban megjelenő teljesítménykülönbség természetes jelenség. A gyermekek nehézségeinek körültekintő elemzése, az elmaradás természetének feltárása után tehetünk kísérletet annak enyhítésére, - amennyiben szükséges együttműködve speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel (logopédus, gyógypedagógus, pszichológus). A tehetséges gyermekek esetében az óvónő feladata, hogy megőrizze és fejlessze az ilyen gyermek képességeit, hasznosítsa tevékenységét (közösségi élet örömtelibbé, tartalmasabbá tétele- pályázatok, versenyek). A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére o az óvodai élet örömet jelentsen a gyermekek számára o a gyerekeknek váljék igényévé a helyes viselkedés és cselekvés szokásszabályainak betartása o a felnőtt kérése nélkül is segítsenek egymásnak, érezzenek együtt a közösség tagjaival o konfliktusos helyzetben társaikkal egyezkedjenek o érdeklődjenek társaik, barátaik iránt, fogadják el a különbözőséget o a csoportba érkező vendégeket fogadják szeretettel o váljék igényükké a tevékenységekben való aktív részvétel és együttműködés o a közösségért dolgozzanak szívesen, bízzanak önmaguk képességeiben o értékeljék saját tetteiket, ítéljék el a negatív megnyilvánulásokat o erkölcsi tulajdonságaik (együttérzés, önzetlenség, figyelmesség…) akaratuk (önfegyelem, kitartás, szabálytudat…) szokás-és normarendszerük életkoruknak megfelelő legyen o legyenek állhatatosak, kitartóak a vállalt tevékenységek végzésében o szociálisan váljanak éretté az iskolába lépésre.
43 Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés Az óvodáskorú gyermek – mivel még olvasni nem tud – minden ismeretét a hallott nyelv segítségével szerzi meg. Általános tapasztalat, hogy sok gyermek kommunikáció hiányban szenved. A személyes kontaktust sokszor a Tv, a videó, a számítógép helyettesíti, pedig a beszédfejlődés egyik feltétele az állandó társas kötődés. Az anyanyelvi nevelésre óvodában a vers, mese, a természetes, spontán játékhelyzetek, a mindennapi tevékenységek egyaránt nagyszerű alkalmakat kínálnak. A feladatok megvalósulása folyamán a beszéd a gyermek környezetével való érintkezésének, gondolkodásának, önkifejezésének legfőbb eszközévé válik. Közösségi tevékenységében szervező funkciót tölt be, alakítja a gyermek gondolkodását, lehetővé teszi, hogy tudatában helyesen tükröződjék a környező valóság. A beszéd által gazdagodnak ismeretei, növekedik tájékozottsága, biztonságérzete, bátorsága. A helyes és szép beszéd előkészíti a gyermeket irodalmi élmények befogadására, fejleszti esztétikai érzékét, mélyíti érzelmeit, s kulturált magatartásának elemévé válik. Az értelmi képességek kibontakozása, az önálló, alkotó, aktív gondolkodás alapjainak lerakása fontos helyet foglal el az óvodai nevelésben. A gyermekek számára sétákat, kirándulásokat, helyszíni megfigyeléseket, kísérletezéseket, szerep – és szituációs játékokat szervezünk, amelyben az értelmi képességek egy – egy eleme megfelelően fejlődhet (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, alkotóképesség). A spontán és tervezetten szervezett tevékenységek során a gyermekek olyan ismereteket, jártasságokat, készségeket sajátítanak el, hogy az élet egyre változó helyzeteiben jelentkező feladatokat meg tudják oldani, s el tudjanak igazodni a világban. Az anyanyelvi és az értelmi fejlesztés és nevelés során figyelembe vesszük a gyermekek egyéni képességeit, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét. Az óvodás gyermek elsősorban érzelmi alapon, mintakövetéssel tanul, ezért az óvónő, a felnőtt környezet minden megnyilatkozása modellértékű kell, hogy legyen.
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: o a gyermekek a készség fokára eljutva biztonságérzettel beszéljenek, értessék meg magukat o megfelelő szókinccsel rendelkezzenek
44
o nyelvtani szempontból helyes mondatszerkesztés, kulturált kifejezésmód jellemezze beszédüket o érvényesüljön a beszédfegyelem o az érzékelő funkciók (látás, hallás, szaglás) finomodjanak o alakuljon ki tér és idő észlelésük. o önkéntelen figyelmük a szándékos és tartós figyelem felé haladjon o
különbséget tudnak tenni a képzelet és valóság világa között.
o a tárgyak lényegtelen tulajdonságait el tudják lényeges jegyek alapján elemi ismeretekkel rendelkeznek önmagukról és környezetükről o képesek általánosításra, konkretizálásra o ok- okozati összefüggéseket felismernek o képesek önálló problémamegoldásra
2. 5. Az óvodai élet megszervezése A gyermekek egyéni és életkori sajátosságát figyelembe véve egészséges tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéshez és fejlesztéshez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, és a megfelelő időtartamú párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek szervezésével, valamint a gyermekek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez, és a gyermekek egyéni szükségleteihez, valamint a helyi szokásokhoz, igényekhez. A rendszeresség, a rendszeresen ismétlődő, megfelelő időkeretet biztosító tevékenységek érzelmi biztonságot jelentenek a gyermekek számára. A jó napirendet a folyamatosság és a rugalmasság jellemzi, melyben fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a szabad játék kitüntetett szerepét.
45 A napi és heti rendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai több szempont figyelembe vételével alakítják ki.
2 .5 .1. Napirend A napirend kialakításánál figyelembe kell venni o óvoda nyitva tartását o a gyermekek óvodába érkezésének időpontját o a gyermekek életkori sajátosságait o a gyermekek biológiai szükségleteit o az egymás melletti csoportok életrendjét o a tornatermi kötelező foglalkozások beosztását o a folyamatos tízórai rendjét. Stabil elemek a napirendben o étkezések o rendszeres napi levegőn tartózkodás o délutáni pihenés Ajánlott napirend 6,30-9,30 óra
Játék, különböző tevékenységek, mindennapos mozgás, tisztálkodás, tízórai
9,30 – 11,50 óra
Különböző tevékenységek, levegőzés, séta, játék
11,50 – 15,00 óra
Tisztálkodás, készülődés az ebédhez, ebéd, mesehallgatás, délutáni pihenés
15,00- 17,30 óra
Tisztálkodás, mindennapos mozgás, uzsonna, játék, levegőzés
46 2. 5 .2. Hetirend o az óvodai tevékenységek heti lebontása o irányított mozgásos tevékenységek kötött időpontját figyelembe véve a csoport óvónői döntenek az év megkezdésekor a tevékenységek napi elosztásáról, melyet a csoportnaplóban rögzítenek
2 . 6. Az óvoda csoportszerkezete Nyolc csoportos intézményünkben egyaránt szervezünk vegyes életkorú és azonos életkor szerinti csoportot is. Kialakításuknál maximálisan a gyermekek érdekeit vesszük figyelembe. Ennek általános szempontjai: o előjegyzett gyermekek életkora, száma o bent maradó gyermekek életkora, száma o szülők igényei o iskola-készületlen gyermekek száma o óvónők ráhangoltsága.
3. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI 3. 1. Játék „A játék része az életnek. Díszíti azt, kiegészíti, nélkülözhetetlen az egyén számára, mint biológiai funkció. Nélkülözhetetlen a közösség számára, belső tartalma, értelme, jelentősége és kifejező értéke, továbbá azok miatt a szellemi és társadalmi kapcsolatok miatt, amelyeket létrehoz. A kifejezés és együttélés eszményeit valósítja meg. Rendet teremt, sőt maga a rend. A tökéletlen világba és zavaros életbe időleges és elhatárolt tökéletességet visz be.” (Johann Huizinga)
47
Bevezető gondolatok Minél fejlettebb a társadalom, a játék annál fontosabb a gyermek számára, tekintettel az egyre sokasodó és egyre bonyolultabb ingerek felfogására és feldolgozására. Az igen erős és igen gyors társadalmi hatások idegi károsodásának kivédéséhez nyugalomra, nyugalmat teremtő légkörre van szükség. A játék, - megfelelő feltételek komplex hatásaként – képes betölteni ezt a szerepet. A nevelés folyamatában a játékot olyan lehetőségnek tekintjük, amelynek tudatos érvényesítése, fejlesztése, a játék formáinak és tartalmának gazdagítása céljainak megfelelően eredményezi a gyermekek személyiségformálását.
A játék fogalma A játék a gyermek elemi pszichés szükséglete, legsajátosabb szabadon választott tevékenysége, melyet a vele járó örömérzésért folytat. Olyan külső céltól független öntevékenység tehát, amelyben legsokoldalúbban és legtipikusabban mutatkozik meg a gyermek önkifejezése, és környezetéhez való viszonya. Játékkal, játszás közben fedezi fel, ismeri meg környezetét, s ismeri fel önmaga lehetőségeit és korlátait. A játék a gyermek életében kiemelt jelentőségű, így ennek az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenységekben is meg kell mutatkoznia. Játék nélkül komoly problémák merülhetnek majd fel később a személyiségfejlődésben. A játék a gyermek számára nem csak szórakozás, hanem felkészülés az életre.
A játék formái szabad játék: elindulásához, elkezdéséhez az első lépést a gyermek teszi meg, s a játékban mindig szabad elhatározása szerint cselekszik. o Örömszínezetű tevékenység, mert önkéntes és szabad, magáért, nem a végeredményért történik, és indítéka magában a cselekvésben rejlik (manipulál különböző eszközökkel, konstruál, szerepet vállal ...). o Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. kezdeményezett vagy inspirált játék: elindulásához az első lépést a pedagógus teszi meg ( szabályjáték , dramatikus játék… )
Játékfajták 1. A játék tartalma szerint o gyakorlójáték
48 o o o o o o
szimbolikus játék, szerepjáték konstrukciós játék barkácsolás didaktikus játék szabály játék dramatikus, szituációs
2. A játék szociális jellege szerint o mozgásos játék o gyermekek játéka csoportokban o gyermek – gyermek játéka párban o gyermekcsoport – felnőtt játéka o gyermek – felnőtt játéka párban 3. A kezdeményező személye szerint o gyermek által kezdeményezett (spontán szabadjáték) o a pedagógus vagy más felnőtt által kezdeményezett játék 4. A játék történetisége, hagyománya szerint o régi idők játéka: népi játékok harci játékok történelmi játékok o a jelen játékai o a jövőbe mutató, modern játékok: fantasztikus játékok a technika új vívmányait alkalmazó játékok.
A gyermeki játék sajátosságai Véletlen tapasztalásnyomokon, képzettársításokon alapszik. A kettős tudat talaján a gyermek jól közlekedik a valóságos eszközök felhasználásával egy feltételezett térben. A gyermek a játékban kreatív, mert szabadon és korlátok nélkül képes kipróbálni önmagát, érzelmileg biztonságos környezetben kísérletezgethet a tárgyakkal, szerepekkel, fantáziadús képekkel. A gyermek a játékban éli újra, dolgozza fel és próbálja ki az életben előforduló szituációkat, az őt érő élményeket. Ugyanakkor megoldási módokat kap bizonyos élethelyzetekben való viselkedésre: megnyugodhat, kiélheti szorongásait, problémáit, újraélheti kellemes élményeit. A játékban olyan tulajdonságai alakulnak ki, amelyek később a társadalomba való
49 beilleszkedését nagymértékben elősegíthetik (pl. társakkal való együttműködés, önállóság, mások tiszteletben tartása, kezdeményezőkészség). A gyermek első valódi játszótársa a felnőtt – a szülő és az óvodapedagógus. Az óvodapedagógus játékával utánozható mintát ad a gyermeknek, illetve mindig bevonható társ marad a szabad játék során, illetve segítője, kezdeményezője is a játéknak, ha a játékfolyamat elakad, és ő az, aki segíti a gyermekek közötti játékkapcsolat kialakulását. A játékra nem érvényesek a valóság idő – és térbeli korlátai. Sok minden megtörténhet egy helyen, és a legegyszerűbb játéktörténés is lefolyhat térben szétszórva. Világa valóságszerű, de nem valóságos. A gyermeki játék rendje csak a felnőtt számára tűnhet rendetlenségnek – az óvónő akkor jár el helyesen, ha ezt elfogadja, tiszteletben tartja.
Az óvónő feladatai
A játék feltételeinek biztosítása
A játék feltételei
Objektív feltételek nyugodt derűs légkör megfelelő hely elegendő idő eszközök élmény, tapasztalat játékforrás
Szubjektív feltételek Gyermekek részéről mozgáskésztetés utánzási késztetés érzelmi reakciók vágyak, szükségletek gondolkodás játékkészítés
Pedagógus részéről személye játszóképessége játék beállítódása felkészültsége
Óvoda dolgozói részéről
érezzék fontosnak a játék sérthetetlenségét
50 A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: a gyermekek képesek állhatatosan, hosszabb ideig egyazon játéktémában együttesen részt venni képesek az eszközök önálló, kreatív, balesetmentes felhasználására, alkalmanként önálló elkészítésére (barkácsolás, csoportszoba átrendezése) élvezik és önállóan szervezik a szabályjátékokat, képesek a normák betartására társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által elvárt viselkedési szabályok interakciójuk gazdag, kulturált és érthető.
3 . 2. Mozgás
„ Csak az a nemzet alkothat nagyot és maradandót Amely fiai épek, erősek, egészségesek testben és lélekben” (Pierre de Coubertin)
A mozgás az óvodai nevelés folyamatában a gyermek egészséges testi, - és személyiségfejlesztését szolgálja. Óvodáskorban a rendszeres mozgástevékenység kedvezően befolyásolja az egész szervezet növekedését, és fontos szerepet játszik az egészség megóvásában, teherbíró- és ellenálló képességük növelésében. A tevékenység feladatai: a gyermekek természetes mozgásigényének kielégítése, a mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése testi képességeinek, fizikai erőnlétének céltudatos fejlesztése játékos formában a rendszeres játékos mozgáslehetőségek biztosításával a mozgáskoordináció javítása kooperatív szociális készségek fejlesztése, kontrollfunkciók javítása a szabad levegő kihasználása a rendszeres egészségfejlesztő testmozgások minden területén
51 a személyiség akarati tényezőinek alakítása (versenyszellem, kudarctűrő képesség, kitartás stb.) nagy-és finommozgások,mozgáskoordináció, testséma fejlesztése a gyógytestnevelés preventív elemeinek beépítése a testi nevelésbe a tehetséges gyerekek kiemelt képességfejlesztése Az óvodáskor a motoros aktivitás sokoldalú megnyilvánulásának korszaka. A gyermeket elsősorban a biológiai szükséglete készteti mozgásra, amit ha nem tudunk, vagy nem akarunk kielégíteni, testi – lelki nyugtalanságba csap át.
Az óvodai mozgás megszervezésének formái 1. 2. 3. 4. 5.
Irányított mozgásos tevékenység Mindennapos testmozgás Szabad játékban végzett spontán mozgásos tevékenység Gyógytestnevelés (ld. Gyógytestnevelés fejezet) Tehetséggondozó mozgás tevékenység
Az irányított mozgásos tevékenység az óvodapedagógus által szervezett kötelező tevékenységek minden korcsoportban: kis – és középső csoportokban hetente egy, nagycsoportban két alkalommal. Ez vonatkozik a vegyes életkorú csoportra is. Gyógytestnevelőink szakmai kiadványát felhasználva minden korcsoportban megvalósul a foglalkozásba épített gyógytestnevelési elemek segítségével a prevenció. Ennek helye jó időben az udvar ill. a tornaterem. A tornateremben fellelhető eszközök sokszínű mozgásfejlesztésre adnak lehetőséget. Pl. a bordásfalon, a gyermekméretű gyűrűn sokféle függeszkedő gyakorlat végezhető. A kosárlabda, a floorball az ügyesség, szem – kéz koordináció, figyelemösszpontosítás, labdaérzék, kudarctűrő képesség stb. fejlesztésének kiváló eszköze. A széles testnevelés eszköztár biztosítja a természetes támaszgyakorlatok, a talajtorna elemeinek gyakorlását, amely fejleszti a gyermek egyensúlyérzékét, a szem – kéz , a szemláb koordinációjának differenciálódását, alaklátását, észlelését, formaállandóságát, testsémáját, finom-motorikájának alakulását. (egyensúlydeszka, billenő lap, egyensúlyozó gerenda, kavics lépegető…)
52 Az új tornatermi eszközök egyaránt szolgálják a prevenciós és korrekciós mozgásfejlesztést (pedaló, Ayres eszközök, gyógytestnevelő szőnyegek, mozgásfejlesztő táska, alagút építő, függőhinták, gördeszka, bújókacső, hengerek, stb….) Alkalmanként adjunk lehetőséget az eszközök kreatív alkalmazására a gyermekek ötletei alapján is. A különböző eszközök (babzsák, bot, buzogány,kéz-láb forma, csúszófilc stb). segítségével, változatos játékok megválasztásával biztosítsuk a sokoldalú mozgástapasztalatszerzést, miközben fejlődnek a gyermekek akarati tulajdonságai: önfegyelmük, kitartásuk, kudarctűrő képességük, szabálytudatuk.
A mindennapos testmozgás középpontjában a mozgásos játékok, a gimnasztikai gyakorlatok, a frissítő futás állnak, amik kiegészülnek gyógytestnevelés elemekkel és szerek használatával. Kiscsoportban naponta egy alkalommal, középső- és nagycsoportban két alkalommal szervezik ezt az óvónők. Fontos szerepük van a gerinc és lúdtalp problémák megelőzésében, a feszültség oldásában. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és az egészséges életmódra nevelés hatását. Jó alkalom a gyermekek mozgáslehetőségeinek szélesítésére, és zavartalan gyakorlási lehetőséget ad az irányított mozgástevékenység alatt megismert mozgásformák többszöri ismétlésére, gyakorlására.
A szabad játékban végzett spontán mozgásos tevékenységekre három szintér is lehetőséget biztosít: az udvar, a csoportszoba, s foglalkozásokon kívüli időben a tornaterem. Az udvar viszonylag nagy füvesített felülete ideális hely a különböző futó-, fogó-, verseny- labdajátékok szervezésének. Beépített játékeszközei kúszásra, mászásra, csúszásra, függeszkedésre, egyensúlyozásra adnak lehetőséget az egyéni képességektől függően.(pl. Polyball, Láncos egyensúlyozó, rúgós játékok, Mókuskerék, Tornyos-csúzdás erőd…) A betonfelületre felfestett ugróiskolák szökdelésekre, sorozatugrásokra alkalmasak, és fejlesztik a mozgás összerendezettségét, a térpercepciót, a testsémát, és a szabálykövető társas viselkedést. Az alkalomszerűen kivihető játékeszközök (csúszda, kötélmászó, Rothikom, mászógúla, kosárlabdaállvány, padok, karikák, ugrálókötelek stb.) sokirányú mozgásra, ügyességük kipróbálására késztetik a gyerekeket. Udvarunkon ezen kívül található
53 beépített kisméretű focikapu, mely népszerű a gyerekek körében, és helyet és lehetőséget biztosítunk a floorball gyakorlásához is. Ez a két sportág segíti a mozgásukban kiemelkedő képességű gyermekeket tehetségük kibontakoztatásában. A csoportszobában is legyenek mozgásra késztető eszközök a fokozott mozgásigényű gyermekek foglalkoztatására. (Tini – kondi, Trambulin, hullahupp karika, padok, Rothikom elemek, gördeszka, egyensúlyozó hinta, füleslabda, stb.). Törekszünk a különböző tevékenységi formákat, (mese, vers, ének, gyermektánc, külső világ tevékeny megismerése…), és a fejlesztésre szoruló gyermekek felzárkóztatását is minél változatosabban, játékosabban megszervezni, felhasználva a mozgásos játékok adta lehetőségeket. A családdal való jó kapcsolattartás és az egészséges életmódra nevelés szempontjait figyelembe véve évente egy alkalommal meghívjuk a szülőket sportnapra az óvodába. Ez újfajta mozgások elsajátítására, és derűs, élménygazdag, újszerű kikapcsolódásra ad lehetőséget a szülőkkel, dolgozókkal. A nagycsoportosok iskolához való pozitív viszonyulását, a csapatszellemet, küzdőképességet erősíti az iskolai sportversenyeken való részvétel.
Tehetséggondozó munkánk elősegítése érdekében három éve beneveztünk a Bozsikféle ovi-foci programba, és évente 3-szor veszünk részt az ehhez kapcsolódó találkozókon a szülők támogatásával. Lassan egy évtizede járunk floorball versenyekre a szomszédos Vörösmarty Mihály Általános Iskolába, ahol már többször végeztünk előkelő helyen a gyermekeinkkel.
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére a gyermekek teste arányosan fejlett, teherbíró mozgásuk összerendezett, harmónikus mozgásukat, viselkedésüket, testi szükségleteik kielégítését szándékosan irányítani képesek a gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban
54 a gyermekek nagymozgása, finommozgása, egyensúlyérzéke, testsémája, testfogalma, dominanciája kialakult vizuális és auditív percepciójuk körvonalazódik jól tájékozódnak a térben képesek a szabályok betartására reális az önértékelésük: felismerik saját teljesítőképességük határait megjelenik, aktivizálódik a mozgással kapcsolatos, a mozgáshoz kapcsolható szókincsük.
3. 3. A külső világ tevékeny megismerése „ A természet varázsát ontja bőven. A fűben, a virágban és a kőben. Ó nincs a földön oly silány anyag, Mely így vagy úgy ne szolgálná javad; De nincs oly jó, melyben ne volna vész Ha balga módra véle visszaélsz!” ( Shakespeare)
Bevezetés A gyermeki személyiség szabad kibontakozásában az őt körülvevő személyi, természeti, társadalmi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvoda épít a gyermek nyitottságára, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére.
A tevékenység feladatai a gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatok szerzése a szűkebb és tágabb természeti,- emberi, - tárgyi környezetről
55 spontán és szervezett tapasztalatszerzés biztosítása (séták, helyszíni tapasztalatszerzés, kísérletek, tevékeny környezetvédelemi jeles napok) a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak megalapozása, alakítása céljából pozitív érzelmi viszony kialakításával a környezet védelme, az értékek megőrzése (helyi hagyományok, néphagyományok, szokások) iránti igény fejlesztése, a bennünket körülvevő világ szépségeinek megláttatása környezettudatos magatartásforma megalapozása, alakítása a fenntartható fejlődés érdekében a gyermekek önálló véleményalkotási, döntési képességének fejlesztése a kortárs kapcsolatokban, a környezet alakításában tapasztalatok szerzése a környezet formai, mennyiségi, térbeli, nagyságbeli viszonyáról a szerzett matematikai tevékenységekben.
tartalmi
ismeretek
alkalmazása
a
gyermeki
A kisgyermek óvodába lépésekor a környezetéből szerzett tapasztalatait az otthoni világból hozza. A források sokirányúak: nagyszülők, utazás, nyaralás, kirándulás, lakás és környéke stb.. A gyermek ismereteiben, környezetéhez való alkalmazkodásában, kommunikatív képességeiben a családi nevelésnek alapozó, meghatározó szerepe marad a későbbiekben is. Óvodánkban a környezeti nevelés annál is inkább nagy hangsúlyt kap, mert a lakótelepi sajátosságok miatt a gyermekeknek alig van kapcsolata a természeti környezettel. Fontos tehát a környezet megismertetése mind a tartalmát, mind a funkciókat, mind a hozzájuk való alkalmazkodás szokásrendjét illetően. Alapvetően fontos, hogy megismerése érzelmileg pozitív legyen, hisz az érzelmi kötődés alapja annak, hogy a gyermek kíváncsivá, érdeklődévé, befogadóvá váljék, s így biztonságérzete hamar kialakuljon. Óvodánkban négy részterület köré csoportosulnak a külső világ tevékeny megismerésének feladatai: 1. 2. 3. 6.
Természeti- és társadalmi környezet megismerése Környezet-átalakítás Környezetvédelem alapjai Környezetünk mennyiségi és formai viszonya
56
Természeti- és társadalmi környezet megismerése Séták alkalmával előbb az óvoda közvetlen környezetében fellelhető növényeket, állatokat ismerik meg a gyermekek. A kirándulások a város jellegzetes zöld területeinek (Nagyerdő, Botanikus kert, Vekeri tó, Víg-kend major, Fancsika, Bánk, Hortobágy, Hármashegyalja stb.) megismerését szolgálják. A családokkal való jó kapcsolattartás eredményeként eljutunk kiskertekbe, hétvégi telkekre, gyümölcsösökbe, ahol a tavaszi munkálatoknak, ill. őszi betakarításnak, dióverésnek, kukoricatörésnek, zöldségásásnak lehetünk részesei. A csoportokban történő kisállattartás, az állatgondozás közvetlen, nagy élményerejű megtapasztalásának lehetősége (hal, teknős, madár, tengeri malac). Ez egyben a felelősségérzetre, kitartásra, rendszerességre is hatékonyan nevel. A társadalmi környezetre való kitekintést az óvoda szomszédságában található intézmények megismerése jelenti (iskola, bölcsőde, orvosi rendelő, gyógyszertár, üzletek, piac, könyvtár). A szülők révén ellátogathatunk munkahelyükre, s így tapasztalatokat szerezhetnek a gyermekek a tűzoltók, a nyomdászok, pékek, cukrászok, szabászok… mesterségéről. A város nevezetességeinek bemutatása a szülőhelyhez való kötődést erősíti (Déri Múzeum, Nagytemplom, Aranybika, Csokonai Színház, Holló László Múzeum, Tímárház…). Játékos tevékenységek keretében megismerkednek a családok összetételével, funkciójával, a családtagok egymáshoz való viszonyával. Óvodába lépésüktől tudatosabban ismerkednek testükkel, annak működésével. A higiénés szokások gyakorlása révén kialakul bennük a test, az egészség megóvásának, védelmének, az egészséges táplálkozásnak, és az orvos gyógyító munkájának fontossága. A közlekedésre nevelés fontos szempontja a helyes viselkedés – a közlekedési morál megalapozása (visszafogottság, adják át helyüket a közlekedési eszközökön) ill. annak a hiányosságnak a kiküszöbölése, amit a gépkocsival történő közlekedés okoz (pl. gyalogos közlekedés hiánya). Speciális téma feldolgozása kapcsán a nagycsoportosok megismerkednek a veszélyes anyagokkal, megtanulják elutasítani a drogot, alkoholt, dohányzást.
57
Környezetalakítás A tapasztalatokra épülő ismereteit gyakorolhatja, alkalmazhatja a gyermek játéktevékenység közben. Másik módja a természetes élethelyzetben történő környezetátalakítás, amelyre a csoport életében gyakori tevékenység – váltáskor a tárgyi környezet átrendezése jelent. Akkor is környezet-átalakítást végez a gyermek, amikor munkajellegű tevékenységével hozzájárul a csoport rendjének helyreállításához, amivel a hasznosságon túl esztétikai értéket is képvisel.
Környezetvédelem A környezet ismeretén, megbecsülésén, rendben tartásán alapul, s a megfelelő érzelmi viszonyulás kialakításának eredményeként nagyfokú tiszteletre nevel, mind a társadalmi, mind a természeti környezettel szemben. A környezetvédelmi jeles napok segítik őket abban, hogy felfigyeljenek a környezetet veszélyeztető problémákra (veszélyeztetett állatok, fák, növények pusztulása, veszélyes hulladék, szemét nagy mennyisége). Örömmel vesznek részt a Föld Napi rendezvényen, alkalomszerű papírgyűjtésben, az aktuális környezetvédelmi akciókban. Az udvaron kis kertet gondoznak (locsolás, ültetés, gyomlálás). Tudatos környezet-alakító munka eredményeként nagyon sokat szépült, gazdagodott óvodánk természeti környezete, udvarunk.
Környezetünk mennyiségi és formai viszonyai A környező valóság fontos jellemzői a formai és mennyiségi viszonyok. Fontos alaptétel, hogy a környezet változásainak megfigyelése el sem képzelhető matematikai alapismeretek nélkül. A matematikai nevelés ugyanúgy hozzájárul a gyermek külvilágról szerzett tapasztalatainak feldolgozásához, mint a környezeti nevelés. Ezért szerepelhet integráltan a matematikai tartalom a környezeti nevelésben, és fordítva, de megjelenhetnek a tevékenységek között önálló formában is, aminek hatására alakul ítélőképességük, fejlődik tér,- sík, - és mennyiségszemléletük.
58 A matematikai nevelés feladatai a tapasztalás: érzékelés, észlelés, megfigyelés az emlékezés: mozgásos, cselekvéses, képi emlékezés; élmények felidézése a megértés: azonosítás, megkülönböztetés, összefüggések felismerése, állítások, kérdések, utasítások megértése az ítélőképesség: annak megítélése, hogy egy tulajdonság igaz vagy nem igaz adott tárgyra, összességre; hogy egy összefüggés fennáll-e adott tárgyak, személyek, összességek között; hogy egy konstrukció eleget tesz-e az adott feltételeknek; hogy egy állítás igaz-e konkrét helyzetben a konstruálásban: szabad és egy-egy feltételeknek megfelelő alkotások – formák, mennyiségek, összefüggések – előállítása, megkeresése.
A spontán kínálkozó lehetőségeken túl szervezett formában is legyen lehetőség a mélyebb és sokoldalúbb összefüggések feltárására, fejlesztve ezzel a gyermek problémamegoldó, kreatív gondolkodását és az egyéni képességeket. Válogatnak halmazokat külső szempontok szerint, végeznek sorba-rendezést kreatív ötletek alapján. A tükör előtt történő mozgások fontos feltételét képezik a téri percepciók kialakításának, a térben és síkban ábrázolt világban való tájékozódásnak.
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére A gyermekek elemi ismeretekkel rendelkeznek önmagukról és környezetükről tudják nevüket, lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozását felismerik a napszakokat ismerik szűkebb lakóhelyüket, az ott található fontosabb intézményüket ismerik a környezetükben élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét ismerik és a gyakorlatban alkalmazzák a gyalogos közlekedés alapvető szabályait
59
felismerik az öltözködés és az időjárás összefüggéseit ismerik a helyes viselkedés alapvető szabályait tudnak nemet mondani káros anyagokra, szenvedélyekre a fenntartható fejlődés érdekében kialakul bennük a rendelkezésre álló anyagokkal, eszközökkel való takarékos bánásmód; az energiatakarékosság irányítással képesek kísérleteket végezni, azokból következtetéseket levonni, véleményt alkotni elemi mennyiségi ismeretek vannak, amit képesek alkalmazni kialakulóban vannak azok a magatartásformák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megóvásához, megbecsüléséhez szükségesek.
3. 4. Verselés, mesélés „A szó ékszer Édes, ékes, békességes. Anyám szava gyöngyös fényes. Átadom mint éket, ékszert. Izzon, égjen, ha beszélek.” (Kiss Dénes)
A tevékenység feladatai: a gyermek irodalmi érdeklődésének felkeltése belső képalkotó képességének, képzeletének, fantáziájának gazdagítása kettős tudatának fejlesztése esztétikai érzékének megalapozása értékes irodalmi anyaggal
60 a gyermek érzelmi intelligenciájának fejlesztése – érzelmi biztonságának növelése, szorongásának oldása, társas kapcsolatainak pozitív irányú formálása erkölcsi ítélőképességének alakítása szókincsének, anyanyelvi képességeinek fejlesztése
kultúrájának
árnyaltabbá
tétele,
értelmi
a könyvtár funkciójának megismertetése, - mint az olvasóvá nevelés első lépcsőfoka népi hagyományok ápolása (betlehemezés, locsolkodás, vásáros játékok, pünkösdi királyválasztás stb.). A gyermek szemléletmódjának, világképének kialakítása
A mese és a vers emberi kapcsolatokra tanít, erkölcsi tartalma van, belső indulati élményeket közvetít. Érdeme, hogy egy abszolút gyermek – közeli világ történésein keresztül tapasztalhatják meg a valós világot: a rossz legyőzhető, a legkisebb, a leggyengébb is győzhet. A versek bemutatása kapcsolódjon a gyermekek élményeihez. Hangzása, hangulata, ritmusa, zeneisége legyen, és esztétikailag fogja meg a gyermeket. A vers játék a nyelvvel, a szépen hangzó beszéddel. Az óvodába lépő kisgyermekek első igazi versélménye a mondókákhoz kötődik. A népi mondókákhoz kapcsolódó mozdulatok, játékok nagy élvezetet jelentenek a gyermekeknek, mert a felnőtt ölében, testmelegében teljes biztonságérzetben hallgatják. Ez a szoros kapcsolat sokat jelent a gyermek és az óvónő érzelmi egymásra találásában. Az óvónő feladata, hogy a megismerkedés pillanatától keresse a lehetőséget a gyermek bizalmának elnyerésére. Ebben segítség az együtt játszott etető, tapsoltató, hintáztató, járni tanító, hőcögtető mondókák. Később kiszámoló, játékra hívó kiolvasó mondókákat is ismerjenek meg a gyerekek. A mese feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges, megfelelő viselkedési formákat.
A szorongást, a bűntudatot oldja a mese, vigasztalóan hat, és közli, hogy az indulatoknak is van megoldása.
61
Választásuknál előnyben részesítjük a magyar népi kultúra remekeit. A népmesék egyetemes emberi problémákat vetnek fel, főleg olyanokat, amik foglalkoztatják a gyerekeket. A gyermek kialakulóban lévő énjéhez szólnak, bátorítják fejlődésében. Megismertetjük és megszeretettjük a gyermekekkel a klasszikus irodalmi művek mellett a kortárs gyermekirodalom kiemelkedő alkotásait is, melyek napjaink irodalmának fő vonulatát képezik. A mese választásánál vegyük figyelembe a csoport életkorát, annak fejlettségét, a nevelési folyamat komplexitását. A kicsik meséi szóljanak állatokról, kisgyermekekről, és egyszerű, rövid történetek legyenek. Később a bonyolultabb, több szálon futó cselekményből álló meséket részesítsük előnyben, amelyek akár több napon át is folytatódhatnak. A meséket nemcsak hallgatni, hanem megjeleníteni- dramatizálni, bábozni – is szeretik a gyerekek. Játék közben megtanulnak egymásra figyelni, egymást türelmesen végighallgatni. Természetessé válik számukra a mások előtt való megszólalás, a bátor kiállás. Jó, ha a szükséges eszközöket, kellékeket közös munkával készítik el. A gyermek saját vers – és mesealkotás felszabadult, ösztönös tartalmú, az önkifejezés egyik módja. A gyermekek szerezzenek tapasztalatot a nem verbális kifejezésmód eszközeiről is (mímes játékok, pantomimika, némajáték). A verseléshez, meséléshez kötetlen helyzetre, nyílt óvodai életre, a pedagógus rugalmasságára van szükség. Az óvónő kötelessége a „készenlét” – mind a szervezett, mind a spontán lehetőségek kihasználásával. A mesélés – verselés rendszerében a gyermekek részvétele önkéntes. Ha az óvónő úgy ítéli meg, (ünnepségre való felkészülés, hangulat megteremtése stb.) élhet a kötelező tevékenység adta lehetőséggel. Az elalvás előtti mesélés, verselés biztosítja a feszültségek elűzését, a nyugalmat, a békés, együttes, nyugodt élményt, a pihenés előkészítését, az a mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Az óvónő tájékoztathatja a szülőket az aktuális versről, meséről. Igény szerint teljes szövegében is elérhetővé teheti. Hívja fel a szülők figyelmét, hogy ne erőltessék az óvodában hallott mese, vers visszamondását, viszont mindig hallgassák meg az otthon önként elkezdett mondókát, verset, ill. mesélgetést, bátorítva, sikerélményhez juttatva ezáltal gyermeküket.
62 A szülőket ösztönözze az otthoni mesélésre, rávilágítva annak pozitív érzelmi hatására a szülő gyermek kapcsolat alakításában. Irányítsa rá figyelműket a TV, videó, DVD, számítógép káros hatására.
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: elvárják és igénylik a mesélést a gyermekek segítenek az óvónőnek megteremteni a mesemondás, verselés feltételeit kialakulnak a mesehallgatáshoz szükséges jó szokásaik (figyelem, csönd) vigyáznak a könyvekre, ismerik a könyvtár használatát a meséskönyvek képeiről maguk is röviden mesélnek mesemondásukban megjelennek a mesék jellegzetes szófordulatai (Hol volt, hol nem volt… Kurta farkú malac…, ásó-kapa, nagyharang…) Gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni a spontán játékokban felfedezhető a mondókákhoz, versekhez kapcsolódó ritmikus, utánzó mozgás
3. 5 . Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka „ Minden műnek akkora az értéke , amekkora rezgést kelt a szívekben.” ( Gárdonyi Géza) A tevékenység feladatai a gyermekek tér- forma- színképzetének gazdagítása esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása
63 helyes eszközhasználat kialakítása önmegvalósítás, kreativitás igényének megalapozása minél többfajta ábrázolási technika megismertetése a gyermekekkel művészi szintű alkotások megismertetése spontán helyzetekben tevékenységet folytatni
is
legyen
lehetősége
a
gyermeknek
vizuális
képi – plasztikai kifejező képesség alakítása
A vizuális tevékenység alkalmával a gyermek látható dolgot hoz létre. Az alkotásban megjeleníti gondolatait, érzelmeit, képzeletét, ami a belső képek gazdagítására épül. A terület önmagában is összetett, sokszínű, hisz magában foglalja a rajzolást, festést, mintázást, építést, képalakítást, konstruálást, szövést, varrást, a műalkotásokkal, népművészeti elemekkel, esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedést. való ismerkedést. Megismerteti a gyermeket a különböző anyagokkal, egyszerű munkafogásokkal, technikai alapelemekkel. Olyan anyagokat, eszközöket biztosít a gyermek számára, melyek elősegítik az esztétikai élmény kialakulását, és magukban rejtik az egyéni megvalósulás lehetőségét is. Az eszközök és anyagok lehetőség szerint mindig elérhetők a gyermekek számára. Az eddig ismeretlen anyagokat kedvükre kipróbálhatják, szaglás, tapintás, színérzékelés utján, majd saját elképzeléseiket megvalósítva tevékenykedhetnek. Többféle képlékeny, könnyen megmunkálható anyagot használnak, főleg természetes anyagokat: homok, agyag, kő, termések, levelek, gallyak, csuhé, szalma, lisztgyurma, főtt gyurma, papír, doboz, textil, bőr, kavics, fonal… Mindemellett elengedhetetlen megfelelő élmények átélése, mert az ingergazdagság jelenti az ábrázoló kedvet és képességet. A gyermekek szokják meg egymás, és saját munkájuk megbecsülését. Az elkészült munkák további sorsáról legyen kialakult rend, lehetőleg használjuk fel őket környezetünk díszítésére játékeszközök, használati eszközök bővítésre. A közös tevékenység a bátortalanabb gyermekek számára is nagyobb élményt nyújt, hiszen ő is részévé válik a sikernek, és nagyobb kedvvel, önbizalommal kezd hozzá az egyéni alkotáshoz.
64
A gyermek alkotókedvét nem korlátozhatjuk behatárolt időkeretbe. Az egész nap folyamán legyen lehetőség számukra az ábrázoló kedv kiélésére. Maga a tevékenység, és annak öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, kreatív önkifejezésre. Az óvodapedagógus figyeli a gyermekek egyéni fejlődését, s ha szükséges, egyéni foglalkozással segíti a differenciált fejlesztést igénylő gyermekek tevékenységét, hiszen az ábrázolás fejlődése nem csak a spontán rajzolgatás eredményeként következik be, hanem ugyanúgy fejleszteni kell, mint bármely más területet. Ez azért nagyon fontos, mert az összes ábrázolási tevékenység az írás- előkészítés eszköze azáltal, hogy fejleszti a gyermek finommotoros képességét, a szem-kéz koordinációt. A tehetséges gyerekeket benevezzük rajzpályázatra.
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére a megismert anyagokkal bátran, biztonságosan dolgoznak biztonsággal és helyesen használják az eszközöket tevékenyen részt vesznek a környezetük alakításában, szépítésében egyéni módon jelenítik meg élményeiket örömmel vesznek részt ábrázoló tevékenységben képesek a különböző népi és műalkotásokról véleményt nyilvánítani, felfedezik bennük a szépet maguk is bekapcsolódnak a különböző eszközök, anyagok gyűjtésébe, képesek azt kreatív módon felhasználni.
3.6. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc
„Ha nem ültetjük el a zene szép magvát a legzsengébb korban, később hiába próbálkozunk vele: ellepte a lelkeket a gyom. Van-e szebb hivatás, mint új kertbe az első jó magot vetni?” (Kodály Zoltán)
65
A tevékenység feladatai a gyermekben meglévő zenei érdeklődés kibontakoztatása, ébrentartása, kielégítése, énekléssel, zenéléssel, mozgással, zenehallgatással játékos tevékenység formájában a gyermek zenei ízlésének formálása, esztétikai fogékonyságának alakítása a közös éneklés, a közös játék örömének megéreztetése igényes, értékes, főleg magyar hagyományokra épülő zenei anyag megismerése zenei alapképességek fejlesztése zenei anyanyelv megalapozása zenei kreativitás alakítása
A zenélés alkotás, melyben minden gyermeknek lehetőséget kell kapnia alkotó vágyának kiélésére. A közös éneklés, a zenélés, a mozgás, a szépnek közös létrehozása, melyben az egyén képességei, és kedve szerint veheti ki részét a felnőtt minta spontán utánzásával. A szépség létrehozása örömmel jár, az öröm boldoggá és kiegyensúlyozottá tesz. Az óvodai zenei nevelés során a gyermekek mozgással kísért mondókákat, népi gyermekdalokat, énekes játékokat, komponált gyermekdalokat, kortárs művészeti alkotásokat ismernek meg. A mondókák, énekes játékok a zenei anyanyelvünk művészi értékei. A kisebbek olyan testközeli, ölbeli, közvetlen kontaktust igénylő játékot ismernek meg, amely érzelmi biztonságukat erősíti. Énekes játékaik egyszerű, rövid dalokból állnak, melyet játékos mozdulatokkal kísérnek. A nagyobbak már képesek szélesebb hangkészletű énekes játékok elsajátítására, bonyolultabb mozgásformák (csigavonal, hullámvonal, összetettebb szabályok) kivitelezésére, kitalálására. A dalok válogatásának szempontjai: a gyermekek által tisztán kiénekelhető hangterjedelem, az aktuális érzelmi állapot, a játékszabályok áttekinthetősége, a térformák és mozgásanyag változatossága.
66 Az óvónő legyen olyan mondókaanyag, dalanyag birtokában, – saját repertoár –, hogy a nap bármely szakaszában bármiről legyen képes mondókázni, énekelgetni – akár konfliktusok feloldása, akár ismeretgyarapítás céljából. Rendelkezzen megfelelő humorral és könnyedséggel, rugalmassággal a gyermekek ötleteinek megvalósításakor. Mutasson példát a zenélési alkalmak megteremtésével, a tárgyak, eszközök sokoldalú felhasználásával, a zenélés bármikor, bármiképp történő megjelenítésével. Legyen tisztában a nehézségi fokozatokkal és azok betartásának szükségességével. Játékidőn belül a hét bármely napján akár gyermeki, akár óvónői kezdeményezésre szerveződhetnek zenés tevékenységek. A részvétel lehet önkéntes, változó résztvevőkkel, de az óvónő csoportja ismeretében élhet a kötelező foglalkozás adta lehetőséggel is. Bármely alkalommal annyi időt lehet rászánni az éneklésre, és annyi feladatot kell gyakorolni, amennyit a gyermekek érdeklődése lehetővé tesz. A zenei alapkészségeket a következő területek fejlesztésével alapozhatjuk meg: o o o o o
ritmusfejlesztés hallásfejlesztés komplex zenei képességek fejlesztése mozgás fejlesztése zenehallgatás
A játékkal kísért ritmikus mozgásoktól eljutunk a különböző összekapcsolásáig (egyenletes lüktetés, ritmuskiemelés, kettes lüktetés…).
ritmusok
Az emberi hangok tulajdonságain kívül (halk – hangos, magas – mély, stb.) tapasztalják meg környezetük hangjait (állatok hangja, természet hangjai, otthon zajai, stb.) fejlesztve így a gyerekek auditív diszkriminációját. Mozgásfejlesztés területén szerezzenek tapasztalatot a magyar néptánc elemeiről (pl. térdrugó, dobbantás, keresztfogás stb.). A dalos játékok többszöri ismétlése révén ügyesebbek, hajlékonyabbak, rugalmasabbak lesznek, javul testtartásuk, mozgásuk összerendezetté, céltudatosabbá válik. Az óvodapedagógus feladata, hogy céltudatosan fejlessze a gyermekek mozgáskészségét találjon ki változatos mozdulatokat és serkentse az önálló kifejezésmódjukat, fantáziájukat, amit a táncban kifejezésre juttathatnak. Váljon tehát a zene az önkifejezése eszközévé, legyen lehetőségük mozgás improvizációra.
67 A zenehallgatási alkalmak közvetítsenek minél több újszerű zenei élményt, elsősorban az óvónő énekes előadásában, és ez alakítsa ki a gyermekben az áhítatos, átélt zenehallgatás szokásait. Az élmények sokszínűbbé tételére, szintetizálására minden évben teremtsük meg a lehetőségét annak, hogy külső, igényes, értékes zenészek, előadóművészek tolmácsolásában is jusson el a gyermekekhez zenei – irodalmi élmény.
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: a gyermekek igénylik, s élvezettel játsszák a mondókákat, játékdalokat kialakul bennük a közös játék öröme, az alkalmazkodás képessége, önfegyelmük, szabálytudatuk szilárdul fejlődik nagy – és finommozgásuk, térérzékelésük, testséma megismerésük, mennyiség – és formaismeretük megismerik a magyar néphagyományokhoz kapcsolódó énekes játékokat és szokásokat gazdagodik szókincsük, beszédkészségük és beszédértésük, zenei anyanyelvük a zene az önkifejezés kreatív eszközévé válik az egyéni képességeknek megfelelően ismerik a zenei fogalompárokat érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögzíteni, reprodukálni
3. 7. Tanulás
„ Csináljon bármit, ami nyitogatja szemét és eszét, szaporítja tapasztalatait. Ő azt hiszi, csak játszik. De mi tudjuk, mire megy a játék. Arra, hogy e világban otthonosan mozgó, eleven eszű, tevékeny ember váljék belőle.” (Varga Domokos)
68 Bevezető gondolatok A XXI. század küszöbén a radikális gazdasági és demográfiai változások oktatásnevelési rendszerünk újraértékelését teszik szükségessé. A modern oktatás-nevelés új szerepekre kell, hogy készítse fel növendékeit, s ez a feladat gyökeresen más, mint eddig volt. Azon túlmenően, hogy gyermekeinket alapvető ismeretekkel és készségekkel látjuk el, a magas szintű gondolkodást, fejlett kommunikációs készséget és társas viselkedést, érzelmi intelligenciát is ki kell, hogy alakítsunk bennük. A felfedezés lehetőségét kell biztosítanunk a kreativitás erősítése céljából. A változás üteme is reformokat követel. A ma még óvodás nemzedék mintegy fele vélhetően olyan munkakörben fog elhelyezkedni, amely jelenleg még nem is létezik. Ennek tükrében a tanulás tartalmi jegyei is át kell, hogy alakuljanak. Különös jelentőséggel bír ez azért az óvodában, mert az óvodai tanulás nagyon speciális. Az óvodában az életkori sajátosságokat figyelembe véve nem az ismeretek közvetítése dominál, hanem a tapasztaláson alapuló képességfejlesztés. Az óvodában az érzékszervi tapasztalásra, játékos tevékenységekre épülő tevékenységek segítik az önálló ismeretszerzést. Hiszen a gyermek az élményein keresztül ismeri meg a világot és az érzésein keresztül alkot róla képet.
„Egész életünkön át nem tanulunk annyit és olyan rövid idő alatt, mint születésünktől az iskolakezdésig tartó időszakban.” - mondta Brigitte Sindelar.
A tanulás fogalma Olyan speciális tapasztalatszerzés, attitűd erősítése, amely jelentős részben utánzásos, spontán tevékenységek sorozatában az egész óvodai élet folyamán természetes és szimulált környezetben, helyzetekben valósul meg, fejlesztve ezáltal a gyermeki képességeket, kompetenciákat. Az óvónő feladata az, hogy ezt segítse, kihasználva a lehetőségeket, ill. tervezett, szervezett alkalmakat teremtve a tudásvágy kielégítésére.
A képességfejlesztés célja hogy a gyermek elérje az önmagához viszonyított optimális fejlettségi szintet a mérés során feltérképezett részképesség-zavarai megszűnjenek vagy csökkenjenek
69 rendelkezzen a gyermek azon képességekkel, amely lehetővé teszi számára a zökkenőmentes átmenetet a következő intézményfokozatba.
Feladatai a gyermek fejlődéséhez szükséges alapvető feltételek biztosítása biztonságos és harmonikus környezet megfelelő mennyiségű és minőségű eszközök óvodapedagógus a szaktudásával a gyermekek életkori sajátosságainak, egyéni szükségleteinek, érdeklődésének, aktuális fejlettségi szintjének figyelembe vétele speciális gondozó munka megszervezése (gyógytestnevelés, logopédia, külső szakemberek) a tanulás alapelveinek figyelembe vétele az iskolába lépés előtti korosztály esetében kívánja meg az óvodapedagógus, hogy a gyermekek a megkezdett tevékenységet fejezzék is be
A tanulás lehetséges formái a 363/2012. (Xll. 17.) Kormány rendelet az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjáról szerint
spontán tapasztalatszerzés, utánzásos tanulás gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés kísérletező foglalkozás probléma szituáció megoldása élményszerző séta, helyszíni foglalkozás
A tanítás – tanulás folyamatának alapelvei Kötetlenség a gyermek spontán érdeklődésére, természetes kíváncsiságára épülő felkínált tevékenységi forma, amelyben a gyermek önként vehet részt. Kötelezőség
70 főleg iskolába lépés előtti korosztály esetében az élményszerző sétákon és helyszíni foglalkozásokon kívül évente max. 10-14 alkalommal szervezett olyan tevékenység, amelyben minden gyermeknek részt kell vennie. E tevékenységek idejét a csoportnaplóban regisztrálni kell. Minden korosztály számára a mozgás (irányított és mindennapos mozgás) kötelező. Tapasztalatokon alapuló tanulás az ismeretszerzésnek olyan formája, ahol minden érzékszerv működésére építünk, ezzel mélyítve az ismeretek elsajátítását lehetőség szerint természetes környezetben, helyszínen a közvetlen megfigyelést, megtapasztalást biztosítva kerüljön sor rá. Aktivitás az óvodapedagógus és a gyermekek kölcsönös egymásra ható közös tevékenysége, ahol a tanulási folyamatban a gyermek tevőleges cselekedtetése, foglalkoztatása ugyanolyan fontos, mint a felnőtt irányítása. Életkori sajátosság elve a kisgyermek a különböző életkorokban szociálisan, mentálisan, értelmi, érzelmi szempontból különböző fejlettséget mutat. Az az óvodapedagógus jár el helyesen, aki ezeket a sajátosságokat figyelembe veszi (témaválasztás, anyaggyűjtés, szervezeti keretek megválasztása…). Játékosság mivel az óvodai tanulás motivációs bázisa a játék, jó, ha a tevékenységek megőrzik ezt a jelleget, hiszen ez fokozza a gyermekek érdeklődését, kitartását, a feladatokhoz való pozitív hozzáállását. Komplexitás elve a tervezés heti kerete a hetiterv, amelyben a napi tevékenységeket rögzítjük, ami tevékenységnap formájában valósul meg jó esetben az egyes tevékenységek fő feladatának megvalósulását segítik, felerősítik a hét különböző napjaira tervezett műveltségterületek, és a mozgás is. a különböző nevelési területek fejlesztési feladatait rendeljük egymáshoz, azért, hogy a gyermek annak sokszínűségével gazdagodjon, szerezzen sokoldalú tapasztalatokat, ismereteket.
71 A tevékenységek tervezésének helye a csoportnapló hetiterv fejezete, amelyben a napi tevékenységeket rögzítjük. Kiscsoportban november 1-től, nagycsoportban szept. 15-től, részben osztott és vegyes életkorú csoportban az életkori megoszlás figyelembe vételével az óvónők döntése alapján szept. 15 és okt. 15-e között veszi kezdetét a tevékenységek rendszere.
3 .8. Munkajellegű tevékenységek „Aki szorgoskodik, aki jól dolgozik, arra néz mindenki legelöl tisztelik” (Weöres Sándor)
A tevékenység feladatai a gyermeki munka megszerettetésén keresztül készségek, tulajdonságok kialakítása: önállóság, kitartás, felelősségérzet, céltudatosság a különféle munkaeszközök használatának elsajátítása, tapasztalatgyűjtés gyermekméretű, biztonságosan használható eszközökkel, koruknak megfelelő munkaalkalmak biztosításával
A személyiségfejlesztés fontos és sajátos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató munka és munka jellegű játékos tevékenység, amely az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést igényel. Ez a tapasztalatszerzésnek, a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges képességek kialakításának fontos lehetősége, a közösségi kapcsolatok a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. Szükséges, hogy a napirend biztosítson a munka elvégzéséhez megfelelő időt, és annak lehetőségét, hogy a feladatokat egyéni tempójuknak megfelelően végezhessék a gyermekek. A munka az életre való felkészítést, a társadalmi gyakorlat megismerését szolgálja, melyet, ha pozitív élményként él át, a későbbiekben is szeretni fog. Váljon mindenki
72 számára természetes dologgá, hogy feladatot kap- vagy önállóan választ-, ami felelősséggel jár, és esetleg csak nehézségek árán sikerül megvalósítani. A munkák többsége külső szükségletből motivált, nem öncélú, végeredménye hasznos (terítés az ebédeléshez, állatok etetése, növények gondozása stb.). Tapasztalják meg, hogy a munka rendszeresen ismétlődő tevékenység, újra és újra el kell végezni.
Óvodánkban a gyermeki munka a következő területeket öleli fel 1. Önkiszolgálás 2. A mindennapi élettel kapcsolatos munka 3. Környezetalakító – környezetgondozó munka
Önkiszolgálás Saját magukkal kapcsolatos tevékenység. Elvégzése nincs életkorhoz kötve, de elvárásunk minden gyermekkel szemben, hogy ki-ki képességeinek függvényében részt vegyen benne (étkezés, öltözködés, testápolás). Eközben fokozatosan ügyesednek, önállósodnak, s egyre kevésbé függnek mások segítségétől, csökken kiszolgáltatottságuk.
A mindennapi élettel kapcsolatos munka Lehet rendszeresen ismétlődő ill. alkalomszerű. Jó, ha ismerik a gyerekek a célt, amiért el kell végezni a munkát, mert így könnyebben ráhangolhatók az adott tevékenységre (pl. közösségért, óvodáért végzett munka). A különböző munkafolyamatok bevezetésénél (naposság, felelősi teendők, stb.) a fokozatosságot figyelembe kell venni az életkor, ill. az egyéni fejlettség tükrében. Az alkalomszerű munkát a gyermekek végezzék önálló jelentkezés alapján, minden külső kényszer nélkül. A nagyobb gyermekek arra is képesek, hogy ötletet adjanak egy-egy munkamozzanat elvégzésére, ill. maguk is fedeznek fel munkát adó alkalmakat (megrongálódott játék, ragasztásra váró képeskönyv, ceruzahegyezés stb.)
Környezetalakító – környezetgondozó munka
73 Óvodánk életében különös jelentősége van ennek a munkaterületnek, hiszen nevelési folyamatunk fő mottója: „Testi, lelki egészség- egészséges környezetben.” Kezdetben ez a belső tér rendezését, szépítését jelenti, mint játékelrakás, polcok rendberakása, természetsarok rendezése stb. Később bekapcsolódnak a kisállatok (pl hal, teknős…) gondozásába, elsősorban a telet nálunk töltő lakótelepünkön fellelhető madarak etetésébe (cinke, feketerigó stb.) Figyelemmel kísérik a növények fejlődését, öntözésükben, átültetésükben maguk is részt vesznek (veteményezés, Föld napi palántázás, ültetés). Az udvar tisztántartásának, szépítésének is tevékeny részesei: szemétgyűjtés, levélseprés, hóeltakarítás, faültetés, növénygondozás saját területükön. Reális értékelésünkkel hozzájárulhatunk egy egészséges munkaszellem kialakulásához. Kerüljük a túlértékelést, ami elbizakodottá, felületessé teheti a gyermekeket, de ugyanígy az alulértékelést is, ami elveheti a munkához való kedvüket, önbizalmukat. A munkával járó felelősségérzet gyakorlás hatására alakul ki a gyermekben, melynek során megtanulják becsülni nemcsak saját, hanem társaik és a felnőttek munkáját is. Pozitív pedagógiai szellemiséget bizonyít az, ha a felnőttek is megbecsülik a gyermeki munkát. Az óvoda közvetítse a szülők felé a munka terén elvárható igényeket, hogy a gyermekek lehetőség szerint otthon is kaphassanak kisebb megbízatásokat, feladatokat.
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére kialakul a gyermek munka iránti tisztelete, eredményének, fontosságának, és hasznosságának értelme biztonságosabbá válik eszközhasználatuk szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások teljesítésére örömmel segítenek a kisebbeknek és a felnőtteknek képesek önmaguk ellátására (öltözködés, étkezés stb.) kezd kialakulni a munkaszervezés képessége körvonalazódik a felelősségérzet, kötelességteljesítés, kitartás, önértékelés képessége.
74
4 . GYÓGYTESTNEVELÉS „A mozgás sok mindenre orvosság, de nincs Olyan gyógyszer, amely a mozgást helyettesítené!” (régi görög bölcsesség)
Bevezető gondolatok A felnőttkori mozgásszervi panaszok és betegségek jelentős része a gyermekkori egészségügyi állapottal hozható összefüggésbe. A gyermekorvosi és ortopédiai szűrővizsgálatok feltűnően magas arányban mutatnak ki óvodáskori kezdődő mozgásszervi elváltozásokat, belgyógyászati betegségeket, amit ha idejében nem kezelünk, súlyosabbá válnak. A korai szűrésnek azért van nagy jelentősége, mert ekkor még az elváltozások nem járnak fájdalommal, csak az ügyetlenebb mozgás, fáradékonyság, alacsonyabb mozgástevékenység utalhat rá. A gyermekek többször átesnek fejlődésük olyan szakaszán, amikor növekedésük nincs összhangban izomerejük fejlődésével. Ha ez párosul a mozgásszegény életmóddal, hamar kialakul a hanyagtartás, mely idővel speciális torna, testedzés hiányában komoly deformitásokhoz vezet (gerincferdülés, domború hát, mellkas deformítás, laza izomzat, stb.). A környezetszennyeződés, a zajártalom, az urbanizáció negatív hatásai, valamint az étkezési szokások megváltozása belgyógyászati betegségek kialakulásához vezet (túlsúly, asztma. allergia, szívbetegség). Már az óvodában el kell kezdeni megalapozni a gyermekek egész életére szóló fizikai felkészítését, a mozgás megszerettetését. Mindez fokozottan vonatkozik azokra a kisgyermekekre, akiknek valamilyen mozgásszervi elváltozásuk, belgyógyászati betegségük folytán még nagyobb szükségük van a speciális mozgásfejlesztésre.
A téma fontosságára, alátámasztására néhány adat „Magyarországon az utóbbi években napvilágra kerülő, mozgásszervi szakorvosok által végzett felmérések azt mutatják, hogy az óvodás és iskolás korosztályokban a tartáshibák és gerincbetegségek együttesen a gyermekek 58-62 %-ában fordulnak elő.” (A gerincgyógyászati Nemzeti Központ országos primér prevenciós programja dr Somhegyi Annamária, dr Varga Péter. Népegészségügy c.szaklap) Életvitelünk, gondolataink, érzéseink – görcsösségünk, merevségünk, stressz okozta feszültségeink, túlterheltségünk – testi síkon is megnyilvánulnak.” (A
75 mozgásszervi problémák kialakulásának munkahelyi prevenciója – Életmód Prevenciós Program) Az iskolaegészségügyi adatok alapján a 17 éveseknél kétszerese, míg az 5 éveseknél háromszorosára nőtt az 1990/91. tanévhez képest a túlsúlyos gyerekek száma 2004/2005. tanévre. Az elhízott gyermekek arányával párhuzamosan nő a cukorbetegség és hipertónia is.” (Összefoglaló jelentés a 2004/2005. tanévben végzett iskolaegészségügyi munkáról KSH adata alapján összeállított Országos Gyermekegészségügyi Intézet dr Boldog Zsuzsanna és dr Antmann Katalin) „Nemzetközi kutatások igazolják, hogy a 6-10 évesek több, mint 60%-ának lábdeformítása, a 6 évesek 40%-ának gyakori hátfájása, míg a 12 évesek 33%ának hibás testtartása van, ráadásul összefüggés mutatható ki a gyermekkori lúdtalp és a későbbi elhízás között”.- hívja fel a figyelmet az Aranyág Alapítvány és a Joya Hungary Kft. a Hajdú-Bihari Napló 2010. 10. 09-i számában a megelőzés fontosságágára A nemzetközi és Magyarországi kutatások eredményei után szeretnék bemutatni egy szűkebb környezetünk adatait bemutató ábrát ( Otthon Debrecenben 129. old.)
Gyógytestnevelés szervezésének alapelvei gyógytestnevelés csoportközi foglalkozásra csak orvosi vizsgálat, szűrés után kerülhet a kisgyermek a kiszűrt gyermekek csoportba osztásáért a gyógytestnevelő felelős – az orvos ajánlásának figyelembe vételével a korrekcióban részt vevő gyermekek foglalkoztatásához be kell szerezni a szülő írásos beleegyezését az óvoda minden dolgozója köteles segíteni a korrekciós munkát (gyermekek tornaterembe kísérése, napirend kialakítása, átöltöztetés) a korrekciós munka dokumentálása a gyógytestnevelő, az óvoda orvosa és a pedagógusok feladata ( gyógytestnevelési napló, gyermekek személyi anyaga, éves értékelés)
Az óvodában végzett gyógytestnevelés előnye, - ami egyébként jól illeszkedik a nevelési programunkhoz – hogy a fejlesztést itt helyben kapják meg a gyerekek, ismerős óvodapedagógus végzettségű szakember vezetésével. A szülők is támogatják tevékenységünket, hiszen a kisebb mozgásszervi és- belgyógyászati problémák korrekciójára a városban nincs más lehetőség, pedig a lakótelepen folyamatosan nő a rászoruló gyermekek száma. Ennek tükrében és elkötelezettségünk figyelembe vételével a megkezdett tevékenységünket folytatjuk.
Eddigi tevékenységünk a gyógytestnevelés fontosságát felismerve két kolleganő Szarvason szakvizsgát adó képzésben vett részt tárgyi eszközök készletének bővítése különböző forrásokból DMJV Polgármesteri Hivatal és OKKER Pedagógiai Szolgáltató Intézet pályázatán gyógytestnevelőink 3. helyezést értek el a „Húzd ki magad – Testi egészséggel a lelki egészségért” c. pályázattal. Ez a tanulmány azzal foglalkozik, hogy a gyógytestnevelési elemeket hogyan lehet a normál testnevelésbe integrálni Óvodaorvosunk segítő támogatását megszereztük az ügynek
77 2003 nyarán a feltételeket megteremtve már a gyógytestnevelés bekerült az „Alapító Okiratunkba” ezzel párhuzamosan megszerveztük gyógytestnevelési korrekcióját
a
legrászorultabb
10-12
kisgyermek
megalakult a „Húzd ki magad” munkaközösség 2004-ben, segítve a pedagógusok testi prevenciós tevékenységét a városi Pedagógiai Napok keretén belül gyakorlati bemutatót, ill. előadást tartott mindkét gyógytestnevelő „Egészségnap” keretében rendszeresen tartunk „Szülő-gyermek” tornát, nyílt bemutató hetet, fogadóórát a „Csibészke” c. országos gyermekújság szülői mellékletében 3 részes cikksorozat jelent meg gyógytestnevelőink tollából 2006 – ban a D.M.J.V. Polgármesteri Hivatal a 172/ 2006. (VI.29) sz. Határozata engedélyezte függetlenített gyógytestnevelő alkalmazását, mellyel kiteljesedhetett tevékenységünk. szélesebb körben történő szemléletformálás céljából a Pedagógiai Intézet közreműködésével 30 órás továbbképzést akkreditáltattak az OM-ban szakembereink, így a tanfolyamot elvégezve 16 pedagógus kapott tanúsítványt ezen a továbbképzésen. 2010 októberében megjelent a KNOW HOW az Educació „ Jó gyakorlatokra „ feltöltött tanulmányunk. 267/ 2012.(XII. 13.) számú határozattal a gyógytestnevelési szakszolgálat kikerült az „Alapító Okiratunkból”, de függetlenített gyógytestnevelőnk változatlanul végzi feladatát, tevékenységünket azonban továbbra is folytatjuk.
A gyógytestneveléssel kapcsolatos fogalmak Gyógytestnevelés célja: a veleszületett vagy szerzett elváltozások javítása, korrigálása, megelőzése, gyógyítása ( az egészséges állapot visszaállítása)
78
A gyógytestnevelés: olyan tudatos pedagógiai tevékenység, mely a gyermekek veleszületett és szerzett mozgásszervi elváltozásait megelőzi (prevenció), javítja (korrekció), ill. a belgyógyászati tüneteit mérsékli (pl. kövérség, asztma, magas vérnyomás, gyengénlátás). Prevenció: olyan szakmailag megalapozott, tudatos, óvónők által saját csoportjukban végzett pedagógiai munka, mellyel a mozgásszervi problémák kialakulása megelőzhető. Végezhető udvaron, csoportszobában, tornateremben. Segítséget nyújt hozzá a „Húzd ki magad!” pályázat teljes anyaga. Korrekció: a gyógytestnevelés keretén belül a függetlenített gyógytestnevelő által végzett tudatos pedagógiai tevékenység, mely csoportközi foglalkozás keretén belül a már kialakult mozgásszervi problémák (tölcsérmell, tyúkmell, hanyagtartás, scoliosis, lábstatikai rendellenességek …) ill. belgyógyászati és egyéb problémák megszüntetésére, mérséklésére hivatott.
79 Gyógytestnevelés folyamata
Bemenet: Óvoda rendelkezik a 3-7 éves gyermekek mozgásszervi és belgyógyászati fejlesztésében szükséges tárgyi, személyi, dologi feltételekkel
A gyermekek mozgásszervi és belgyógyászati megfigyelése óvodába lépéskor , dokumentálás a
A szülő, és óvónő jelzi a feltételezett vagy meglévő mozgásszervi problémát, dokumentálás Eü. kiskönyvben
személyiséglapon
NEM
Szülő és óvodapedagógus kérésére preventív torna
Kiszűrés SÚLYOS ESET
IGEN
Szakorvoshoz (pl. belgyógyász, ortopédus) utalás
Szülői beleegyezéssel a gyógytestnevelés megkezdése
Gyógytestnevelési csoportba osztás
Preventív torna
Óvodaorvosi ellenőrző szűrés
A gyógytestnevelés folytatása
A gyermek iskolába lép
KIMENET Óvodaorvos javaslatára iskolai gyógytestnevelésen való részvétel
80
5. AZ ÓVODÁZTATÁS FOLYAMATA ÉS A GYERMEKEK MÉRÉSI RENDSZERE 5. 1. Az óvodába lépés törvényi háttere Szabályozza: „Az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (Vlll. 31.) EMMI rendelete a nevelési –oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló törvény 20 §-a, az (1)-(8) bekezdés, illetve a 2011. évi CXC Törvény a Nemzeti Köznevelésről 8. §-a.
5. 2. A gyermekek fejlődésének nyomon-követése, a gyermeki mérések, megfigyelések rendje
A gyermekek fejlődésének nyomon-követését szabályozza 363/2012.(Xll. 17.) Kormányrendelet az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjáról 20/2012. (Vlll. 31.) EMMI rendelet (R.) 63. § és 93. § 22/2013. (lll. 22.) EMMI rendelet 18.§. A R. a 93/A §-sal kiegészült.
„Az emberi erőforrások miniszternek 20/2012. (Vlll. 31.) rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról” 63. §-a szerint: „Az óvoda az óvodás gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követi és írásban rögzíti. Az óvodás gyermek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell.” A mérés fogalma: az óvónők azon tevékenysége, melynek során a csoportjukba járó gyerekek fejlettségét, képességszintjét egységes szempontok szerint vizsgálják, megfigyelik, számszerűsítik, a kapott adatokat rögzítik. A gyerekek mérése, megfigyelése a nevelőtestület által elfogadott „Vizsgálati mérések, megfigyelések a Hétszínvirág Óvodában” című anyag alapján történik, mely 2013. nyarán készült. A megfigyelések és mérések területei: Testi szükségletek Mozgáskészség, motoros képességek Értelmi képességek Érzelem és akarati képességek Szociális képességek Anyanyelvi és kommunikációs képességek
81
A mérés alapelvei
szakmailag megalapozott illeszkedjen a pedagógiai programhoz könnyen kezelhető legyen fogja át a gyermek egész személyiségét számszerűsíthető legyen.
A gyermekek megfigyelési, mérési rendjét a Hétszínvirág Óvodában a következő táblázat mutatja be. Ennek teljes rendszerét a Pedagógiai Program Mellékletében található anyag mutatja be.
A gyermeki mérések és megfigyelések rendje a Hétszínvirág Óvodában 3-4 évesek
4-5 évesek
5-6 évesek 6-7 évesek
1. Testi szükségletek 2. Mozgáskészség, motoros képességek 3. Értelmi képességek 4. Érzelem és akarati képességek 5. Szociális képességek 6. Anyanyelvi és kommunikációs képességek (beszéd) Prefer Dyslexia Jelmagyarázat: 1. megfigyelési időszak: OKTÓBER
2. megfigyelési időszak: FEBRUÁR
Iskolakészültségi állapot mérése: NOVEMBER
Kivétel: kiscsoport kezdetekor csak Anamnézis, a családlátogatás, és beszokás tapasztalata.
Egyéb vizsgálatok, szűrések Gyógytestnevelés Évente 100 – 120 középső és nagycsoportos gyermeket vizsgál meg a gyermekorvos, s javaslatot tesz a gyógytestnevelőnek a korrekciós foglalkozások csoportba osztásához. Év végén kontrollvizsgálat készül.
82
Pedagógiai szakszolgálat - logopédia Jelentős minőségi javulás következett be a logopédiai szakszolgálat terén is, a logopédia óvodába kihelyezése után. Otthonos körülményeket teremtve a Városi Pedagógiai Szakszolgálat kihelyezett munkatársa méri az 5 éven felüli gyermekek beszédállapotát, majd többségük fejlesztését itt, helyben végzi.
5.3. Fejlesztés „Életünkben leginkább arra van szükségünk, hogy legyen valaki, aki rábír, hogy megtegyük, amire képesek vagyunk.” (Emerson) Fejlesztés fogalma: Az egyéni képességek kibontakoztatásának – az óvónő által irányított folyamata, aminek lényegi pontja és formája a játék és mozgás, ami egyéni érdeklődésen, természetes kíváncsiságon alapul, s változatos tevékenységekben realizálódik. Megvalósulhat spontán játék, irányított játék, egyéni fejlesztő tervre épülő egyéb tevékenységek során. A mérések elvégzése után az óvónők intézkedéseket tesznek, fejlesztéseket terveznek, illetve egyéni fejlesztő terveket készítenek a gyermek egyéni fejlesztésére, a korrigálható lemaradások megszüntetésére, illetve a tehetséges gyerekek képességeinek kibontakoztatására.
5 .4. Az iskolába lépés törvényi háttere
A tankötelezettség megállapításáról „Az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (Vlll. 31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról” törvény 21. §-a, a tankötelezettség teljesítésének megkezdése, az általános iskolai, alapfokú művészeti iskolai felvétel, a tanuló jogviszony keletkezése tekintetében ugyanez a törvény 22., 23., 24., 25. §-a rendelkezik.
83
6. AZ ÓVODA ÜNNEPEI, RENDEZVÉNYEI Az óvodai élet különleges élménnyel bíró eseményei az ünnepek. Ezek időről – időre visszatérő, sajátos keretek között zajló közösségi események, melyeket örömteli várakozás, készülődés előz meg. Perspektívát adnak, megerősítik a hagyományokat, és a közös élmény erejével fokozzák az együvé tartozás érzését. Hangulatukkal, külső jegyeikkel kiemelkednek az óvoda mindennapi életéből (feldíszített óvoda, meglepetések stb.). Sajátos hangulatot adhat az eseményeknek a Hétszínvirág emblémával ellátott póló viselése ezeken az alkalmakon. Jellegüktől függően különböző szervezeti keretek között zajlanak: vannak a csoporton belül rendezett ünnepek, és vannak olyan események, amikor az óvoda nyolc csoportja együtt ünnepel.
Csoportünnepek
Születés- és névnapok A csoportokban kialakult szokásoknak megfelelően szervezzük a szülők igényeit is figyelembe véve (házi sütemény, gyümölcs, félkész anyagokból közösen készített sütemény, szendvics stb.). Mikulás Egy óvodapedagógus – akinek személye minden évben állandó – felöltözik Mikulásruhába, és apró egyéni, ill. közös ajándékot hozva játékidőben csoportról, csoportra jár. A gyerekek dallal, verssel köszöntik a Mikulást. Karácsony Az egész adventi időszakot figyelembe véve készülnek rá a csoportok, és a csoport egyéni arculatától függően állítanak karácsonyfát, ill. készítenek adventi koszorút. Minden csoport apró, gyermekek által készített ajándékokkal kedveskedik a szülőknek, családtagoknak a szeretet ünnepén. Farsang Télbúcsúztató népszokás, melyet jelmezekbe öltözve csoportonként ünnepelnek a gyermekek zenés-táncos, játékos mulatság keretében, amelyre a szülőket is meghívjuk.
84 Húsvét Tavaszváró ünnep, melyet népi hagyományok felelevenítésével tesznek színesebbé a csoportok egyedi megoldásaikkal (tojásfestés, locsolkodás, tojásjátékok, kiszézés, komatál hordás)…
Anyák-napja Csoportonként más-más módon ünneplik meg az édesanyákat ezen a napon. Ez függ a csoport mindenkori életkorától, összetételétől, ill. saját hagyományoktól. Minden kisgyermek dallal, verssel és maga készítette apró ajándékkal köszönti fel édesanyját, nagymamáját. Évzáró - ballagás A tanévet a megismert dalos játékok, versek, mondókák mesejelenetek eljátszásával vidám hangulatú ünnepségen zárjuk, melyre meghívjuk a gyermekek szüleit. Az iskolába menő gyermekek elbúcsúztatása a csoport összetételének megfelelően történik.
Az óvoda egész közösségének szervezett ünnepek Egészségnap Minden évben egy alkalommal a szülők, a gyermekek szemléletformálása okán létrehozott rendezvény, amelynek célja az egészséges életmód fontosságának közvetítése (egészséges ételek, italok kóstolása, preventív szűrés, tanácsadás, esetleg külső előadó, művészek zenés, verses műsora). Decemberi Gála Advent időszakában zajló ünnepségsorozat, melynek minden napján 2-2 csoport mutatja be ünnepi műsorát (összetételének, arculatának megfelelően), zárásaként pedig az óvodapedagógusok bábos-dramatikus előadását tekinthetik meg a gyerekek és a vendégek.
Március 15. A gyermekek magyarságtudatát, hazafias érzéseit, hazaszeretetét erősítő élménydús, az óvónők és gyerekek által előadott műsor, lehetőség szerint művészi színvonalú előadás kíséretében (néptánccsoport, hangszeres játék, népdaléneklés, szavalat…).
85 Föld Napi rendezvénysorozat Az április 22-i héten közös, gyermekközeli megemlékezés a Föld Napjáról a szülők bevonásával. A környezet megismerésére, védelmére, szeretetére nevelés életkori sajátosságoknak megfelelő játékos programokkal, közös udvari növényültetéssel ( fa, egy nyári virágok, cserje). Gyermeknapi rendezvénysorozat Változatos tevékenységekből összeállított három napos program a gyermeknapot megelőző héten. Naponta más-más programmal kedveskedünk a gyermekeknek: irodalmi – zenés összeállítás, mesedramatizálás az óvónők előadásában, rajzverseny, vetélkedők, műhelymunkák, zenés reggeli torna, sportversenyek, floorball verseny, ovicuki, kirakodóvásár stb.
Hazafias ünnepek
Március 15. A gyermekek magyarságtudatát, hazafias érzéseit, hazaszeretetét erősítő élménydús, az óvónők és gyerekek által előadott műsor, lehetőség szerint művészi színvonalú előadás kíséretében (néptánccsoport, hangszeres játék, népdaléneklés, szavalat…). Nemzeti összetartozás napja Junius 4-én, a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelően a magyar népi kultúra ápolásával csoportos, vagy közös ünnepléssel emlékezünk.
Az óvodai dolgozók rendezvényei: Pedagógusnap, nyugdíjas búcsú Az óvoda egész közössége számára szervezett ünnepség, amelynek lebonyolítását a dolgozókkal egyeztetve a szakszervezet és a közalkalmazotti tanács végzi.
7. A SZÜLŐ, A GYERMEK, A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI
A szülő és a pedagógus együttműködésének formái
Együttműködési formák 1.
Nyitott napok a leendő szülőknek és gyerekeknek, előjegyzés
Ideje: Jelentkezés előtt 2 alkalommal, önkormányzat által meghirdetett időponthoz alkalmazkodva Az óvodáztatás megkezdése előtt, illetve szükség szerint
2.
Családlátogatás
3.
Beszoktatás
4.
Szülői értekezlet Összevont -új gyermekek szülei részére, Tanévenként 1-1 alkalommal -iskolába menő gyerekek szülei részére
5.
Csoport szülői értekezletek
Szükség szerint, az óvodába járás kezdeti szakaszán
Tanévenként min.2-szer
Érintettek: - Óvodavezető - Csoportot indító óvónők - Szülők és gyermekek - Felvételt nyert gyerekek szülei - Csoportot indító óvónő páros - Beszokó gyerekek - Csoportóvónők - Óvodapedagógusok - Óvodavezető - óvodába készülő és iskolába menő gyerekek szülei -Óvodapedagógusok -Szülők -1. értekezleten dajkanénik
Módja: Játékszoba berendezése a tornateremben illetve megtekinthetők a csoportszobák és a közös helységek. Az új csoportot indító óvodapedagógusok foglalkoznak a gyerekekkel szülőkkel. A szülők választhatnak a vegyes és homogén csoportok közül. Az óvónőpárosok a szülőkkel egyeztetett időpontban, egyetértésükkel felkeresik otthonukban a leendő kisóvodásokat, ahol felveszik a gyermek anamnézisét, kapcsolatot építenek ki a gyermekkel. -
A gyermeknek legmegfelelőbb módon, , szülővel egyeztetve Folyamatos beszoktatás Lehetőség van az anyás beszoktatásra
Írásban kiértesített időpontokban, a csoportot érintő témákban
Írásban kiértesített időpontokban a szükséges csoportot érintő témában
87
Nyílt nap
7.
8.
Ünnepség, rendezvény
Szülői munkaközösség
Középső és nagycsoportban évente két délelőtt
Pedagógiai Programban, ill. éves munkatervben rögzített időpont
Éves munkatervben rögzített
Gyermeki mérésekhez kapcsolódóan, és 9.
Fogadó óra
szükség szerint előre egyeztetett időpontban
10.
Szülők táblája
Törvény és aktualitás szerint
11.
Aktuális napi információ
Szülői igény és szükség szerint (akár naponta)
- Középső és nagycsoportos gyerekek szülei - A gyerekek - Óvodapedagógusok, dajkanénik
- Óvodavezető, óvodavezető hely. - Dolgozói kör - Szülők - Gyerekek - Meghívott vendégek
Középső csoportban: a pedagógusok által meghatározott időpontban, a szülők igényeinek lehetőség szerinti figyelembevételével betekintés biztosítása gyermekük óvodai életébe Nagycsoportban: A Szülők és az általános iskolai pedagógusok egyszerre nyerhetnek képet a gyermekek óvodai életéről. A nyílt napok időpontja konkrét, ütemtervben rögzített.
Csoportosítás: - Gyermeki - Családi - Szakmai Bővebben lásd: Az óvoda ünnepségei, rendezvényei fejezetben
- Óvodavezető, óvodavezető hely. - SzT tagok (csoportonként 3 fő)
Írásbeli értesítés után konkrét, egész óvodát érintő témákban tájékoztatás, véleménykérés, döntéshozás stb.
- Óvodavezető, - Óvodapedagógusok - Szülők - Gyermekvédelmi felelős
Probléma, konfliktus, panasz, illetve a gyermek fejlődéséről való tájékoztatás esetén kérheti a fogadó órát a szülő és a pedagógus egyaránt.
Óvodapedagógusok Szülők
Minden csoport bejáratánál elhelyezett hirdetőn az aktuális hirdetések kihelyezése
Szülők Óvodapedagógusok
A szülőt tájékoztatni kell igénye szerint a gyermekkel történt aktuális dolgokról. Korlátozott időkeretben!
88
12.
Szponzorálás, társadalmi munka
Adózási rendeletnek megfelelően
13.
A szülők igényének, elégedettségének felmérése
Évente egyszer Szabályzat szerint
14.
Kirándulás kíséret
Csoportonként meghatározott időpont.
- Szülők - Vállalkozók - Óvodapedagógusok - Óvodavezető
Szponzorálás, társadalmi munka: az óvodával kapcsolatban lévő illetve kerülő szülők, személyek anyagi, illetve fizikai segítségnyújtása az óvodának illetve Alapítványának (Pl. adó-visszatérítés 1 %-a, nagy összegű adomány, egyéb alapítványi támogatás)
- Partnerkapcsolatok felelőse - Óvodavezető - Szülők (reprezentatív) - Óvodapedagógusok - Óvodapedagógusok, - - Gyermekek - Szülők
A Szülők óvodával kapcsolatos igényeinek, elégedettségének, elégedetlenségének kérdőíves megkérdezése
Távolabbi kirándulások esetén segítségkérés és adás a gyermekek nagyobb biztonsága érdekében. Felelősség az óvónőké!
3. A PEDAGÓGIAI MUNKA DOKUMENTUMAI
A gyermekek személyével kapcsolatos adatokat a Felvételi és mulasztási napló tartalmazza. Emellett igen fontos dokumentum a saját összeállítású, egységes Csoportnapló, mely tartalmazza a következőket: o o o o o o o o o o o o o o
dolgozók neve, munkarendjük, az óvoda nyitva tartása a csoport névsora, jelek a gyermekek életkor és nem szerinti összetétele bölcsődéből érkezett gyermekek száma életkor és nem szerint napirend hetirend, hetiterv éves keret - tervek, anyaggyűjtés nevelési terv (évente négyszer) elvégzett családlátogatások óvodavezető ellenőrző látogatásai a csoportban, hivatkozás hivatalos látogatások Szülői Munkaközösség tagjai szülői értekezletek tervezett időpontja, témája éves értékelések (Swot, nevelőmunka értékelése…)
A könnyített és gyógytestnevelés haladási, mulasztási és értékelő napló tartalmazza: o gyógytestnevelés helye, ideje o gyógytestnevelő, o gyermek adatai, diagnózis o szülő aláírása o mulasztás, értékelés o haladási rész o ellenőrzés, hivatkozás
A gyermekek egyéni megfigyelése a Fejlődési napló vezetésével történik, - ami a csoportnapló melléklete - óvodába lépéstől iskolába menetelig kíséri figyelemmel a gyermek fejlődését. A megfigyelések, mérések rendje megtalálható a „Mérések, megfigyelések a Hétszínvirág Óvodában” című anyagban.
90
A gyermek egyéni fejlődésének nyomon követési dokumentuma 3-7 éves korig
A gyermek neve, jele: …………………………………… Születési ideje:…………………………………………… A csoport neve: ………………………………………….. Óvodába érkezés időpontja:……………………………... Iskolába lépés időpontja:…………………………………
91
Megfigyelések, mérések korcsoportonként Kiscsoport testsúly, testmagasság Testi szükségletek
Középső csoport testsúly, testmagasság Testi szükségletek
Nagycsoport testsúly, testmagasság Testi szükségletek
mozgás, állóképesség, dominancia természetes és ütemtartással járás lépcsőn járás, ha nem tudja tartós futás kúszás, csúszás, mászás, egyensúlyozás, szökdelés papírhajtogatás 1. munkalap ollóval nyírás 2. feladatlap/ gy. vonalvezetés 3. feladatlap/ gy. emberábrázolás labdaelkapás labdarúgás Ötelemű ugróiskola babzsákos játék a téri tájékozódásra -
mozgás, állóképesség, dominancia természetes és ütemtartással járás lépcsőn járás, ha nem tudja tartós futás kúszás, csúszás, mászás, egyensúlyozás, szökdelés papírhajtogatás 1. munkalap ollóval nyírás 2. feladatlap/ gy. vonalvezetés 3. feladatlap
(Naposi munka és fogmosás csoportsajátosság szerint)
mozgás, állóképesség, dominancia természetes és ütemtartással járás lépcsőn járás kúszás, csúszás, mászás, egyensúlyozás, szökdelés emberábrázolás labdaelkapás labdarúgás Ragad a mágnes! játék a testsémára látás-szín (4. munkalap) -
Ragad a mágnes! játék a testsémára látás- szín és forma (4. munkalap) 3-4 elemű ritmikus sor folytatása vízszintesen
hallás- Kipp, kopp, kopogok játék Mi van a takaró alatt? játék5. munkalap-tapintásra -
hallás- Minek a hangját hallod? játék Mi van a takaró alatt? játék5. munkalap 24. sz feladatlap-időrend
figyelem X -
figyelem X Mi változott meg? játék egy változtatással Mi van a takaró alatt? – játék emlékezetből felidézés dobókocka a társas játékból a gondolkodásra
Mi van a takaró alatt? – játék emlékezetből felidézés dobókocka a társas játékból a gondolkodásra
emberábrázolás labdaelkapás labdarúgás 8 elemű ugróiskola babzsákos játék a téri tájékozódásra síkbeli tájékozódás majd novemberben a dyslexiánál Ragad a mágnes! játék a testsémára látás-szín, forma, és méret (4. munkalap) 4 elemű ritmikus sor folytatása körben a munkalap szélén Fonémahallás majd novemberben a dyslexiánál Mi van a takaró alatt? játék5. munkalap 69. és 70. sz feladatlapidőrend figyelem X Mi változott meg? játék kettő változtatással Mi van a takaró alatt? – játék emlékezetből felidézés dobókocka a társas játékból a gondolkodásra
92 9. munkalap –puzzle kirakás
9. munkalap –puzzle kirakás
számlálás
konkretizálás számlálás
mennyiség, számfogalom
mennyiség, számfogalom
képzelet- 10. feladatlap/gyerek
képzelet- 10. feladatlap/gyerek
nem kell, ha sokelemű puzzlét kirak a gyermek általánosítás számlálás majd novemberben a Preferben Prefer novemberben – 13. melléklet képzelet- 10. feladatlap/gyerek
érzelem X
érzelem X, és 11. feladatlap (Fidó Manós)/ gyermek szokásrend X szabálytudat, kötelező feladatokhoz való viszony, monotónia tűrés, problémák megoldásának módja X szociális képességek X szociometria mérés-12. lapok
érzelem X, és 11. feladatlap (Fidó Manós)/ gyermek szokásrend X szabálytudat, kötelező feladatokhoz való viszony, monotónia tűrés, problémák megoldásának módja X szociális képességek X szociometria mérés 12. lapok
játék szocializáltsága X beszédkedv, beszédtempó, hangerő, artikulációs készség X rövid mese megértése, kérdésekre válaszolás utasításkövetés X -
játék szocializáltsága X beszédkedv, beszédtempó, hangerő, artikulációs készség X rövid mese tartalmának visszaadása utasításkövetés X Dyslexia- prevenciós teszt novemberben – 14. melléklet
szokásrend X -
szociális képességek X szociometria mérés – 12. lapok játék szocializáltsága X beszédkedv, beszédtempó, hangerő, artikulációs készség X rövid mese megértése, kérdésekre válaszolás utasításkövetés X -
93
Anamnézis A gyermek vezetékneve: .......................................................................................................... keresztneve: ........................................................................................................... születési helye, ideje: ............................................................................................. Anya neve: ..................................................... Apa neve: ....................................................... A családra vonatkozó adatok: Kiből áll a család?..................................................................................................................... A család szerkezete: ép, elvált szülők-anya neveli-, elvált szülők-apa neveli-, egyéb: ........... .................................................................................................................................................. Ha nem a szülőknél lakik, ki neveli a gyermeket? ................................................................... Mióta? ....................................................................................................................................... A gyermek testvére(i) neve, kora: ............................................................................................ .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. A terhességgel, a szüléssel kapcsolatos adatok: Sima vagy veszélyeztetett terhesség?: ...................................................................................... Hányadik gyermek? .................................................................................................................. Tervezték-e a gyermeket? ......................................................................................................... Időre, korábban vagy később született? .................................................................................... A szülés lefolyása: sima-könnyű, nehéz, fogós, vákuumos, császáros A gyermek: azonnal felsírt, kellett-e éleszteni, besárgult (ha igen mennyi ideig? ..................) A csecsemő súlya, hossza ......................................................................................................... A gyermekre vonatkozó adatok: Szopott-e?................................................Meddig? ................................................................... Került-e kórházi kezelésre sor? ................................................................................................ Ki gondozta? ............................................................................................................................. Érte-e valamilyen baleset, sérülés? ........................................................................................... Mikor?......................................................Milyen jellegű? ....................................................... Mászott-e, kúszott-e mielőtt elindult? ...................................................................................... Mikor kezdett önállóan járni? ................................................................................................... Beszél-e? Mikor kezdett beszélni? ........................................................................................... Milyen betegségei voltak?(pl: himlő, skarlát, hepatitis, tüdőgyulladás, sok fülfelszúrás, lázgörcs stb.) ............................................................................................................................. Járt-e bölcsődébe, mikortól? ..................................................................................................... Megbízhatóan szobatiszta-e?(nappal, éjszaka) ......................................................................... .................................................................................................................................................. Délután alszik-e? Hogyan alszik el?(alvásprobléma) ............................................................... .................................................................................................................................................. Különleges étkezési szokásai?(pl: rossz evő- válogat-, nem eszik egyedül, bizonyos ételeket fogyaszt stb.).............................................................................................................................
94 Kedvenc alvós játéka, kelléke van-e? ....................................................................................... Kedvenc játéka? Legkedvesebb időtöltése? ............................................................................. .................................................................................................................................................. Véleménye szerint a gyermek: nyugodt vagy élénk, zárkózott vagy közlékeny, lassú vagy gyors, kiegyensúlyozott vagy kiegyensúlyozatlan, szófogadó vagy engedetlen, alapos vagy felületes, érzékeny a dorgálásra vagy nem. Egyéb: ....................................................................................................................................... Milyen a szülők nevelési stílusa?: engedékeny, demokratikus, szigorú Mikor és milyen módon szokták dicsérni, jutalmazni? ............................................................. Mikor és milyen módon szokták büntetni? ................................................................................ Mivel lehet rá hatni leginkább? ................................................................................................ Milyen a felnőttekhez való viszonya? ....................................................................................... Milyen a gyermekekhez való viszonya?(játszótéri kapcsolatok) .............................................. .................................................................................................................................................. Van-e a gyermeknek különleges szokása? pl: ujjszopás, cumi, fejrázás, körömrágás stb.) .... .................................................................................................................................................. Allergiás-e valamire a gyermek? (pl: méhcsípés, por, étel, fűféle, gyógyszer, befulladás! stb.) .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. Mit közölne még velünk a gyermekkel kapcsolatban? .............................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................
Dátum: ............................................................. Az anamnézist felvevő(k) neve: ............................................................................................... ..................................................
95
A beszokás tapasztalata
96
Egészségi állapot Tanév Testmagasság cm Testsúly kg
Időpont:
A gyermek egészségi állapotára vonatkozó megjegyzések: Hosszabb betegségek, kórházi kezelések, balesetek
97
I. Testi szükségletek tanév Területek
Mosakodás
WC- használat
Fejlettségi szint nem ismeri fel szükségességét felismeri, de segítséggel végzi felismeri, önállóan próbálkozik ellenőrzés mellett önállóan végzi igény szerint önállóan végzi szükségletét nem jelzi szükségletét jelzi, de önállótlan ellenőrzés mellett önállóan végzi szükség szerint önállóan végzi szükségességét nem ismeri fel, nem jelez szükségességét felismeri, jelez
Eszközhasználat (körömkefe, fésű, szükségességét felismeri, zsebkendő) önállóan próbálkozik igény szerint önállóan próbálja segítséggel eszik-iszik
Étkezés
egyedül eszik-, iszik, de az evőeszközt nem megfelelően használja önállóan, tisztán eszik önállóan szed és/vagy tölt kancsóból jelét, zsákját nem ismeri fel teljes segítséggel öltözik
Öltözködés
Naposi munka
önállóan próbálkozik, szükség esetén jelez ellenőrzés mellett önállóan önállóan, sorrendre is ügyelve öltözik bátortalan, fél, segítséggel végzi örömmel, szívesen vállalja, de
tanév
tanév
tanév
98 segítségre szorul örömmel, önállóan végzi kényszerből végzi
Fogmosás
segítséggel végzi ellenőrzés mellett önállóan önállóan, egyedül végzi aláírások:
99 II. Mozgáskészség, motorikus képességek Képességterületek Fejlettségi szint 1. Mozgásfejlettség A gyermek mozgása Összerendezetlen,
Állóképesség Dominancia
2. Nagymozgás Természetes járás Járás ütemtartással Lépcsőn járás Futás Kúszás
Csúszás
Mászás
Egyensúlyozás
Szökdelés
koordinálatlan Túl mozgékony Óvatos, bátortalan Összerendezett, koordinált Fáradékony Energikus Kéz Láb Szem Fül
Fejlettségi szint Járása egyéni sajátosságot mutat, nem természetes Járása természetes Nem képes ütemesen járni Részben képes ütemesen járni Képes ütemesen járni „Utánlépéssel” Váltott lábbal Nem szívesen fut Szívesen fut Tartós futásra képes Talajon szabálytalanul Talajon szabályosan Padon szabálytalanul Padon szabályosan Rézsútos padon és megváltozott térbeli feltételek mellett is szabályosan Talajon szabálytalanul Talajon szabályosan Padon szabálytalanul Padon szabályosan Rézsútos padon és megváltozott térbeli feltételek mellett is szabályosan Talajon szabálytalanul Talajon szabályosan Padon szabálytalanul Padon szabályosan Rézsútos padon és megváltozott térbeli feltételek mellett is szabályosan Talajon képes Padon, gerendán képes Emelt padon és rézsútos padon képes Megváltozott térbeli körülmények között is képes Páros lábon
tanév
tanév
tanév
tanév
100 Egy lábon
3. Kismozgás Hajtogatás Papírmunkák kivágása Vonalvezetés
Fejlettségi szint Nem képes Részben képes, segítséggel Képes Pontatlan Pontos Nem képes, kimegy a vonalak közül Részben képes (1-3. pontban) Képes (5-7. pontban is)
Emberábrázolás
Firka Felismerhető emberábrázolás Teljes az emberábrázolás Teljes és profilábrázolás is megjelenik
4. Koordinációs képesség Szem-kéz koordináció (labdaelkapás) Szem- láb koordináció (labdarúgás) Szem- kéz-láb koordináció (ugróiskola)
Fejlettségi szint
5. Térbeli tájékozódás Térben
Fejlettségi szint
Síkban 6. Testséma
Nem képes (0-1) Részben képes (2-3) Képes (4-6) Nem képes (0-1) Részben képes (2-3) Képes (4-6) Nem képes Részben képes (kavics nélkül) Képes egy lábon a kavics felvételére
Kialakulatlan Részben kialakult Önmagához viszonyítva kialakult Máshoz viszonyítva kialakult Kialakulatlan (0-2) Részben kialakult (3-5) Kialakult (6)
Fejlettségi szint Fő testrészeit segítséggel azonosítja Fő testrészeit biztosan ismeri Kevésbé ismert testrészeit segítséggel azonosítja Kevésbé ismert testrészeit önállóan azonosítja
aláírások:
101
III. Értelmi képességek tanév Képességek
Vizuális észlelés LÁTÁS
Fejlettségi szint tárgyak csoportosítására színek szerint nem képes tárgyak csoportosítására színek szerint képes szín és forma szerint képes szín, forma, méret szerint képes vizuális ritmus folytatására kevés elemmel sem képes kevés elemmel (3) képes
vizuális ritmus
több elemmel (4) képes több elemmel (4) irányváltoztatással képes társa hangját nem ismeri fel
Akusztikus észlelés HALLÁS
Taktilis észlelés TAPINTÁS
Vizuális időészlelés
társa hangját felismeri a zörejhangokat felismeri fonémák megkülönböztetésére képes (Dyslexia 11. feladat) tárgy felismerésére tapintással nem képes részben képes (3 tárgy) tárgy felismerésére tapintással képes (6 tárgy) nem tudja sorba rendezni a képeket kevesebbet rendez sorba mindet sorba rendezi hosszabb (4 képnél több) időrendiséget is sorba állít csak a játék köti le
Figyelem
szétszórt, figyelmetlen összpontosításra képes
Vizuális emlékeztet
nem tudja megnevezni a változást
tanév
tanév
tanév
102
Képességek
Reproduktív emlékezet
Gondolkodás
Műveletek: Analízisszintézis Konkretizálás -általánosítás
Számlálás
nem veszi észre egy változást észrevesz és helyreállít képes több változtatást észrevenni és helyreállítani Fejlettségi szint nem képes a letakart tárgyakat felidézni részben képes, kevesebbet idéz fel mindet képes felidézni szemléletes- cselekvő szemléletes- képszerű nyelvi-fogalmi kialakulóban 8 elemű puzzle-t nem rakja ki részben rakja ki 8 elemű puzzle-t kirakja nagyobb elemszámú puzzle-t kirak (bolti puzzle) konkretizálásra nem képes konkretizálásra képes általánosításra képes nem ismeri a számok sorrendiségét mechanikusan számlál (10 alatt), olykor téveszt, kihagy biztosan számlál 10-ig megbízhatóan számlál 20-ig 20 felett, számkörök átlépésével számlál mennyiséget nem tud megszámolni Mennyiséget megszámol 10 alatt
mennyiség, számfogalom
(rövidített) PREFER
ismeri a több-kevesebbugyanannyi fogalmát (10) tárgyakkal matematikai műveleteket végez (kiegészítés, elvétel, bontás, pótlás <10) kiemelkedően számol 20-as számkörben is. magatartás index szerint óvoda magatartás index szerint iskola tudásindex szerint óvoda
103 javasolt tudásindex szerint kislétszámú iskola javasolt tudásindex szerint iskola javasolt
Képzelet
ötletszegény, gyenge (0-1 kieg.) átlagos (2-3kiegészítés) csak egyes területeken kreatív fejlett aláírások:
104
IV. Szociális képességek tanév Képességterületek
Önértékelés
Fejlettségi szint Negatív Túlzott Pozitív
Önbizalom
Kudarckerülő-csekély Sikerorientált-motivált Negatív
Önérvényesítés módja
Együttműködési képesség
Alkalmazkodóképessé g
Kezdeményezőképesség
Társas kapcsolatok (A gyermek közösségben elfoglalt helyeszociometria)
Pozitív Mindkettő jellemző Nem fogadja el mások javaslatát, nem képes Együttműködésre képes, elfogadja mások javaslatát Megegyezéses együttműködésre képes Nem képes alkalmazkodásra Bizonyos esetekben képes Képes alkalmazkodásra Nem kapcsolódik be a tevékenységbe Más által elkezdett tevékenységhez szívesen társul Bekapcsolódik a tevékenységbe és egyedül vagy társaival együtt végzi Nincs baráti kötődése, nem választ Baráti kötődése egyirányú, ő választ Baráti kötődése kölcsönös, ő választ és őt is választják Többen választják, centrális pozíció-
tanév
tanév
tanév
105 legalább négy gyermek választása esetén Játéktevékenységben megnyilvánuló szocializáltsága Szempontok:
Fejlettség szint Gyakorló Szerepjáték
Játékfajta
Konstrukciós Szabályjáték Más elfoglaltság Gátolt Agresszív, romboló
A játék elmélyültsége
Kapkodó Nyugodt, elmélyült Egyedül Egymás mellett
A játék szocializáltsága
A játék motiváltsága
A gyermek játéka
Együtt játszik irányított szerepet Együtt játszik, irányító szerepet A játék szabályait nem tartja be A játék szabályait betartja Ötletadásra játszik (eszköz, óvónő, gyerektárs) Kezdeményező, találékony Életkorának nem megfelelő szinten játszik Életkorának megfelelő szinten játszik Magasabb szinten játszik aláírások:
106
V. Érzelem és akarati képességek tanév Érzelem
fejlettségi szint visszafogott közömbös Alapvető érzelmi labilis, hajlamos a állapot végletekre kiegyensúlyozott, vidám Társaival szembeni támadó, elutasító érzelmek félénk, visszahúzódó alkalmazkodó, elfogadó Felnőttekkel elutasító szembeni érzelmek semleges elfogadó, nyitott alapvető érzelmi állapotokat nem ismeri fel alapvető érzelmi állapotokat felismeri Empátia indítékok megfogalmazására képes képes a megoldás keresésére Akarat fejlettségi szint
Szokásrend
Szabálytudat
Kötelező feladatokhoz való viszony
Monotónia tűrés problémahelyzetek megoldásának
nem alkalmazkodik a szokásrendhez részben alkalmazkodik a szokásrendhez alkalmazkodik a szokásrendhez nem képes a szabály alkalmazására ellenőrzés mellett képes másokat figyelmeztet, másokkal is betartatja nem végzi el a feladatot, megtagadja felszólításra elvégzi a feladatot önként végzi a feladatot rövid idejű átlagos átlagon felüli felhagy a tevékenységgel segítséggel képes
tanév
tanév
tanév
107 módja
önállóan képes a megoldásra aláírások:
108
VI. Anyanyelvi és kommunikációs képességek (beszéd) képesség Beszédkedv
Artikulációs képesség
Hangerő
Beszédtempó
Aktív szókincs
Mondatalkotás
Mondatmegértés
Fejlettségi szint nem szívesen beszél alkalmanként jelzi szükségleteit felnőttekkel közlékeny, szívesen beszél társakkal közlékeny, szívesen beszél beszéde érthetetlen beszéde érthető, de több hangot hibásan ejt beszéde tiszta, érthető halk megfelelő hangos lassú átlagos gyors hiányos átlagos gazdag egyszavas mondatokat mond tőmondatokat mond összetett mondatokat mond nem érti a közléseket részben érti a közléseket érti a közléseket
Szövegértés
nem érti meg a rövid történetet részben érti meg a rövid történetet megérti az egész történetet.
Diszlexia csak nagycsoportban!
veszélyeztetett várható diszlexia jó teljesítés, esetleges részkiesés aláírások:
109
Egyéni fejlesztési tervek Év (időterv)
Fejlesztendő terület (Mit?)
A fejlesztés módszere (Hogyan?)
A fejlesztés eszköze (Mivel?)
110
Egyéni fejlesztési tervek Év (időterv)
Fejlesztendő terület (Mit?)
A fejlesztés módszere (Hogyan?)
A fejlesztés eszköze (Mivel?)
111
Speciális egyéni problémák kezelése Speciális segítségnyújtás Gyógytestnevelési fejlesztés:
Logopédiai megsegítés:
Pszichológiai foglalkozás, terápia:
Gyógypedagógiai fejlesztés:
Fejlesztőpedagógiai megsegítés,
Tehetséggondozás:
Egyéb:
tanév
tanév
tanév
tanév
112
Családi beszélgetések (családlátogatás, fogadóóra stb.) Időpont
Jellege, témája
Tapasztalatok, megállapodások
A résztvevők aláírása
113
Útmutató „A gyermek egyéni fejlődését nyomon követő dokumentum” kezeléséhez, kitöltéséhez (belső használatra) Törvényi előírások: 363/2012. (XII.17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet (R.) 63§ és 93§-a. 22/2013. (III.22.) EMMI rendelet 18§-a. A R. a 93/A. §-sal kiegészült. Az egyéni fejlődési dokumentum tartalma:
Anamnézis A beszokás tapasztalata Egészségi állapot Egyéni megfigyelési, mérési táblázatok képességterületenként Egyéni fejlesztési terv feljegyzései A speciális segítségnyújtás feltüntetése Családlátogatások, a fogadóórák tapasztalatai
Megfigyelések és mérési területek: I. Testi szükségletek II. Mozgáskészség, motoros képességek III. Értelmi képességek IV. Szociális képességek V. Érzelem és akarati képességek VI. Anyanyelvi és kommunikációs képességek (beszéd) A megfigyelések, mérések időrendje: Anamnézis felvétele: óvodába lépést megelőző családlátogatás alkalmával, illetve óvodába lépéskor megfigyelések, mérések évente legalább kétszer: kiscsoport: óvodába érkezés után 1 hónap (Anamnézis, a családlátogatás és a beszokás tapasztalata) és február (ha a gyermek az óvodát első félévben megkezdte és beszokott.) Ha a gyermek a 2. félévben érkezett csak Anamnézis és a családlátogatás és a beszokás tapasztalatának rögzítése szükséges. középső csoport: október és február nagycsoport: október, novemberben rövidített Prefer és Dyslexia teszt, és február. Korcsoportját ismétlő nagycsoportosra ugyanez vonatkozik. Egyéni fejlesztési terv: november 15. és március 15. Az egyéni fejlődés nyomon követését végzik: a csoport óvodapedagógusai A rögzítés módja: minden gyermek esetében, az óvodai nevelés teljes időszakára kiterjedően, egyéni fejlődést nyomon követő dokumentumban. (Személyiséglapok) Jelölés módja: A táblázatban szereplő képességszintek jelölése X-szel, az adott gyermek fejlettségének megfelelően. Dominanciánál: Jobb, Bal illetve Váltott, esetenként szöveg, dyslexiánál pontszám beírás.
I. Testi szükségletek
114 Módszere: a gyermek megfigyelése a tevékenység végzése közben minden korcsoportban. A rögzítés módja: A táblázatban szereplő képességszintek jelölése X-szel az adott gyermek fejlettségének megfelelően.
II. Testi és motoros képességek 1.Mozgásfejlettség: - Gyermek mozgása, állóképessége: Módszere: A gyermek megfigyelése a spontán, a szabad játék és az irányított mozgásos tevékenységek során (csoportszobában, udvaron) minden korcsoportban. -Dominancia: minden korcsoportban Módszere: A gyermek megfigyelése spontán helyzetekben, változatos helyzetekben. Kéz: pl.: Melyik kezével rajzol?, Melyik kezével fogja az evőeszközt?, Melyik kezével nyúl először az előtte lévő játékért? Melyik kezével vág ollóval? Láb: pl.: Melyik lábával rúgja a labdát?, Melyik lábával lép fel először a lépcsőre és a mászókára? Szem: pl.: Melyik szemével néz bele a „távcsőbe”, a kulcslyukba? Melyik szemével kacsint? Fül: pl.: Melyik fülével hallgatózik? Melyik fülével hallgatja a ketyegő órát, a hangot adó játékot? Melyik füléhez teszi a telefonkagylót? 2. Nagymozgás -Természetes járás: minden korcsoportban Módszere: megfigyelés, pl.: séta, szabad játék, irányított mozgásos tevékenység során. A fej laza, egyenes hát, behúzott fenék, „egyenesen” tartott lábfej (!). -Járás ütemtartással: A vizsgálat formája: egyéni, minden korcsoportban Vizsgálati eljárás: Az ütemtartással való járás megfigyelése. Instrukciók: „Járjál egyenesen úgy, ahogy számolok! Lépés indulj! Egy, kettő …….!” Eszköz: Járásra alkalmas terep kialakítása. -Lépcsőn járás: Módszere: A gyermek megfigyelése lépcsőn való közlekedés közben, a megfigyelési időszakokban, amíg a gyermek nem tudja. -Futás: (kiscsoportban nem) Módszere: A gyermek megfigyelése futás közben. Tartós futás esetén Középső csoport Tornaterem 3 kör Óvoda udvara 1 kör
Nagycsoport 5-6 kör 2 kör
-Kúszás: minden korcsoportban (térden-tenyéren) A vizsgálat formája: a gyermek megfigyelése irányított mozgásos tevékenység során.
115 Vizsgálati eljárás: A gyermek megfigyelése kúszás végzése közben talajon, padon, rézsútos padon és megváltozott térbeli körülmények között (pl.: alagút stb.) Instrukciók: „Kússzál a két asztal és a két szék alatt, majd át a padon ezután a rézsútos padon és végül az alagútban aztán át a zsámolyon!” -Csúszás: minden korcsoportban (ülésben) A vizsgálat formája: a gyermek megfigyelése irányított mozgásos tevékenység során. Vizsgálati eljárás: A gyermek megfigyelése csúszás végzése közben talajon, padon, rézsútos padon. Instrukciók: „Csúszással haladj a két pad között, majd így kerüld meg a tárgyakat (pl.: babzsák, bolya stb.)! Csússzál ülésben a padon előre! A rézsútos padon csússzál le ülésben!” -Mászás: minden korcsoportban (talpon-tenyéren) A vizsgálat formája: a gyermek megfigyelése irányított mozgásos tevékenység során. Vizsgálati eljárás: A gyermek megfigyelése mászás végzése közben talajon, padon, rézsútos padon, létrán és megváltozott térbeli körülmények között (pl.: bordásfal stb.). Instrukciók: „Másszál végig a két pad között, majd így kerüld meg a tárgyakat (pl.: babzsák, bolya stb.)! Másszál végig a padon! Mássz fel a bordásfalra, haladj oldalirányban, majd mássz le! Mássz, fel a rézsútos padra a végén gyere le! Másszál a két padon úgy, hogy a jobb kezed, a jobb lábad az egyik, a bal kezed, a bal lábad a másik padon van.” -Egyensúlyozás: A vizsgálat formája: egyéni, minden korcsoportban Vizsgálati eljárás: Az egyensúlyozás biztonságos végzésének megfigyelése talajon, padon, gerendán, rézsútos padon és megváltozott térbeli körülmények között (pl.: változatos eszközöket alkalmazva pl.: bátorság lépcső, rugós deszka stb. óvónő találékonyságára bízva). Instrukciók: „Nagyon figyelj! Egyensúlyozva kell járnod az itt látható tornaszereken! Először egyensúlyozva haladj végig a kötelek között, aztán a padon előre. Óvatosan haladj végig a gerendán! Lépj fel az emelt padra haladj végig rajta, majd végezd el ugyanezt rézsútos padon előre. Lépkedj óvatosan a rugós deszkákon!” Eszköz: kötél, pad, gerenda, zsámoly, rugós deszka -Szökdelés: -Páros lábon A vizsgálat formája: egyéni, minden korcsoportban Instrukciók: ” Páros lábon csípőre tett kézzel ugord át a szalagot! Ne fordulj meg! Ugorj egyet hátra! A lábad összezárva maradjon. Ismételd, ha tudod!” Eszköz: szalag -Egy lábon Váltakozva, 5x a jobb láb, 5x a bal láb. 3. Kismozgás -Hajtogatás: lásd. 1. számú munkalap Vizsgálati formája: egyéni, középső és nagycsoportban Vizsgálati eljárás: A bemutatott alapvető hajtogatási műveletek pl.: felező hajtás, tölcsér hajtás megfigyelése és utánzása, lányoknak…………., fiúknak-repülő. Instrukció: Hajtogatni fogunk! Figyeld meg jól és próbáld te is utánozni! Eszköz: színes papír -Papírmunkák kivágása: lásd. 2. számú feladatlap Vizsgálat formája: egyéni, középső és nagycsoportban.
116 Vizsgálati eljárás: Előrerajzolt síkmértani formák kivágása (négyszög, háromszög, kör). Instrukció: A színes papírra különböző formákat rajzoltam. Ezeket úgy vágd ki, hogy pontosan a vonalon haladjál! Eszköz: olló, papír (a megrajzolt formákkal) -Vonalvezetés: lásd. 3. számú feladatlap Vizsgálat formája: egyéni, középső és nagycsoportban Vizsgálat eljárás: Vonalközök közepén és vonalon ceruzával vonal húzása, a ceruza felemelése nélkül. Értékelés felülről lefelé haladva a formanyomtatványon. Instrukció: Az óvónő az ábráknak megfelelően mondja el a gyermeknek pl.: „A cicát vezesd az egérhez úgy, hogy az út közepén haladj!” stb. a feladatlap ábráinak megfelelően. Eszköz: feladatlap, színes ceruza -Emberábrázolás: Vizsgálat formája: egyéni, minden korcsoportban. Vizsgálati eljárás: A gyermek A/4 papírra dolgozzon. Instrukció: Megkérjük a gyermeket, hogy rajzoljon valamit! Akár témát, ötletet is adhatsz (pl.: saját magát, a családját, barátját, barátnőjét, fát stb.)! Eszköz: A/4 papír, színes ceruzák 4. Koordinációs képességek -Szem-kéz koordináció: Irányítottan dobott labda elkapása 3 méterről, 6x. Minden korcsoportban. (Az elkapott labdák számát beírhatod a megfelelő fejlettségi szinthez.) -Szem- láb koordináció: Irányítottan rúgott labda 3 méterről, 6x focikapura. Minden korcsoportban. -Szem- kéz-láb koordináció: kiscsoportban nem. Középső csoport: 5 elemű ugróiskola végig ugrálása megfordulással, kavics nélkül. Nagycsoport: 8 elemű ugróiskola Instrukció:” Az ugrás megkezdése előtt a kaviccsal dobj az első négyzetbe. Ha nem sikerül, a társad következik, ha sikerül kezdheted az ugrást. Vigyáz arra, hogy a négyzetbe egy lábbal, a téglalapba pedig páros lábbal ugorj be! Fordulás után a bedobott kavicsot vedd fel!” 5. Térbeli, síkbeli tájékozódás Térbeli tájékozódás: középső és nagycsoportban. A fejlettségi szintek a következőknek felelnek meg: -kialakulatlan -részben kialakult (ismeri az alapvető irányokat- le, fel, előre, hátra- önmagához képest) -önmagához viszonyítva kialakult (ismeri az alapvető irányokat, ami bővül jobb, bal irányokkal) - máshoz viszonyítva is kialakult (két padhoz viszonyítva a babzsák helyzete) Vizsgálat formája: egyéni Instrukció: „Fogd meg a kezedbe a babzsákot és figyelj! Tartsd úgy, ahogy mondom! Tartsd le, fel, előre, hátra! Fogd meg a jobb, majd a bal kezedbe! Itt van ez a két pad, leteszem a babzsákot különböző helyekre és mondd meg, hogy hol van!(az óvónő találékonyságára van bízva, hogy hova teszi pl.: a pad alá, a padra, a pad mellé, a padok közé stb.) Eszköz: babzsák, padok Tájékozódás a síkban: csak nagycsoportban
117 A dyslexia- prevenciós vizsgálat 1. pontjában leírt feladatnak megfelelően, novemberben, amikor felméred a dyslexia veszélyeztetettséget. 6. Testséma Módszere: A gyermek megfigyelése mindennapos testnevelés vagy irányított mozgásos tevékenység során pl.:„Mágnes játék” alkalmával, minden korcsoportban. Játék leírása: A gyermek kezében pl.: babzsák, lehet más is –ami a „mágnes”. A gyermek fut körben, az óvónő utasítására megérinti azt a testrészét a „mágnessel” amit az óvónő mondott. Instrukció: Ragad a mágnes a fejünkhöz, a nyakunkhoz, a hasunkhoz, combunkhoz, a bokához, a lábfejünkhöz!
III. Értelmi képességek 1. Vizuális észlelés: LÁTÁS A vizsgálati eljárás formája: egyéni vagy mikro csoportos, minden korosztályban. Eszköze: Logikai készletek és saját szerkesztésű munkalap (a munkalap körformái a színforma-méret szerinti csoportosításhoz, a munkalap széle a vizuális ritmus folytatásához) Lásd. 4.számú munkalap Minimum szintek: színek szerinti csoportosítás kiscsoportban szín és forma szerinti csoportosítás középsőben szín, forma és méret szerinti csoportosítás nagycsoportban 2. Vizuális ritmus: Formája: egyéni vagy mikro csoportos, de kiscsoportosok körében nem végezzük. Eszköze: Minimat készlet (pl. állatos: tyúk, kacsa, nyúl, hal) és a LÁTÁS-nál alkalmazott munkalap Feladat: Az óvónő által megkezdett 3, illetve későbbiekben 4 elemű sor folytatása a gyermek által a munkalap felső vízszintes részén, majd később elemszámot 4-re növelve körben a munkalap szélén. (a nagycsoportos széldíszpróba mintájára) 3. Akusztikus észlelés: HALLÁS Módszere: csoportos játékhelyzetben, (Kipp, kopp, kopogok,…Mi esett le?.. Minek a hangját hallod?-pl.: fakockák összeütése, csengő hangja, kulcscsörgés, papírgyűrés-tépés, ajtóbecsapás, hangszer stb.) a gyermek hallásának ellenőrzése, 2-3 lehetőség biztosításával, minden korcsoportban más feladattal. egyéni megfigyelés a fonémák megkülönböztetésére nagycsoportban, ennek eszköze a Dyslexia-teszt 11. feladata (a teljes Preferben is van erre feladatlap), majd novemberben. Minimumszintek: Kiscsoport: társak hangjának felismerése Középső: zörejhangok felismerése Nagycsoport: fonémák megkülönböztetése Megjegyzés: ha a gyermek az 1. megfigyelés alkalmával teljesíti a szintet, a következő (2. megfigyelés) alkalommal a fejlettebb szint ellenőrzése történik. ha a gyermek az 1. megfigyelés alkalmával nem teljesíti a szintet, az előző szint bejelölése jelzi a megfigyelés elvégzését. Pl. ha 1. alkalommal a társak hangját
118
felismeri, 2. alkalommal a zörejhangokat nem, akkor a „társ hangját felismeri” Xszeld még egyszer. ez az elv alkalmazandó majd minden esetben, mert a gyermekek egyéni fejlődése eltérő, és mindig magához viszonyítva szükséges fejlődnie.
4. Taktilis észlelés: TAPINTÁS Módszere: letakart tárgyakat (6db) a gyerek kitapintja és tárgyképével párosítja: „Mit fogtál meg? Mondd és mutasd meg a képen!” Eszköze: kendő, tárgyak (fakocka, ceruza, kulcs, játékautó, kislabda, Lego (dupplo)) és munkalap a tárgyak képeivel (Lásd. 5. számú munkalap) Formája: minden korcsoportban egyéni Instrukció: „A kendő alatt játékok vannak! Nyúlj be, tapogasd meg az egyiket! „Mit fogtál meg? Mondd és mutasd meg a képen!” ( Ellenőrzésként kiveszi a tárgyat, és látással meggyőződik annak helyességéről, a tárgy nem kerül vissza a kendő alá) 5. Vizuális időészlelés: Módszere: 5.- 6.- 7. számú munkalap a „régi”24. számú munkalapon szereplő időrendiség sorrendbe állítása ha ez megy, akkor a 69. 70. számú munkalap (ezek a korábbi mérési anyag Büchler Júlia-féle lapjai) Formája: egyéni, de kiscsoportban nem vizsgáljuk. Feladat: „Hogyan következnek a képek egymás után!” (a 24. számú munkalapon az első sor szolgál a magyarázatra) 6. Figyelem Formája: minden megállapítható.
korcsoportban
feladatvégzés
közben
egyszerű
megfigyeléssel
7. Vizuális emlékezet Módszere: középső és nagycsoportban, 6 db sorrendbe állított tárgy, „Mi változott meg?” játék során, sorrendjének megváltoztatása után, az eredeti sorrend visszaállítása. Megjegyzés: célszerű a tapintásnál felhasznált 6 db tárgyat használni. Ha egy változást észrevesz és visszaállít, próbálkozhat két változtatás visszaállításával. 8. Reproduktív emlékezet Módszere: Minden korcsoportban 6 db tárgy megfigyelése, letakarás után emlékezetből való felidézése. (Nagycsoportban ezt méri a Dyslexia-gyorsteszt 4. feladata síkban, képekkel) Formája: egyéni Javaslat: A tapintás, figyelem, vizuális emlékezet, reproduktív emlékezet megfigyelését érdemes ugyanazzal a 6 tárggyal végezni. Pl. kezdd a tapintással, folytasd a reproduktív emlékezettel, majd a vizuális emlékezettel. Így csoportos játékhelyzetben egyéni megfigyelést végezhetsz. 9. Gondolkodás Módszere: megfigyelés társasjátékozás közben. Eszköz: dobókocka, társas játék bábuval Formája: egyéni vagy mikro csoportban, minden korcsoportban.
119 Szintek: szemléletes-cselekvő: a gyermek dob a kockával és az ujjával megszámolja a pöttyöket. szemléletes-képszerű: a gyermek dob a kockával és ránézésre tudja hányat dobott, és lelépi. nyelvi-fogalmi: az óvónő mond két számot, a gyerek fejben kigondolja a lépések számát, utána lép. Pl. lépjél 3-t meg 2-őt! –először lép 3-at, majd 2-őt=szemléletes-cselekvő, két kezét figyelve=szemléletes-képszerű, csak fejben gondolkodik=nyelvi-fogalmi alakulóban. 10. Műveletek: analízis-szintézis Módszer: puzzle elemeinek összeillesztése képpé. Formája: egyéni, minden korcsoportban Eszköz: 8 elemű puzzle (Lásd. 9. munkalap-cserepes virág) Megjegyzés: ha a gyerek a „bolti puzzle”-t kirakja, akkor nem kell mérni a 8 elemű puzzle-lel, de jelöld a nyomtatványon a legmagasabb szintet. 11. Konkretizálás-általánosítás Módszere: szóbeli Formája: egyéni, csak középső és nagycsoportban Feladat: középső: konkretizálás, legalább 3 fogalom alá tartozó dolgok felsorolása.(legalább 3mat felsorol) „ Sorolj fel állatokat!”....színeket, közlekedési eszközöket, gyümölcsöket, zöldségeket, virágokat, testrészeket, évszakokat stb. nagycsoport: általánosítás, gyűjtőfogalom megnevezése „Szavakat mondok! Mik ezek? Hogyan neveznéd őket/ezeket egy szóval? -3 gyűjtőfogalom helyes megnevezése Pl. kutya, ló, macska=állat vagy állatok stb. 12. Számlálás Módszer: megfigyelés Formája: egyéni, minden korcsoportban Feladat: „Szeretném tudni, meddig tudsz számolni? Kezdd el eggyel és folytasd, ameddig tudod!” (Nagycsoportban majd novemberben a Preferrel) 13. Mennyiség, számfogalom Formája: mikrocsoportban, egyéni megfigyelés, minden? korcsoportban, külső világ tevékeny megismerése során. Nagycsoportban a novemberi Preferrel. (matematika tartalmú csoportos foglalkozás), Halmazképzés, halmazok rendezése megadott szempontok szerint 10-es vagy 20-as számkörben Eszköz: lehet bármi logikai készlet, Minimat, játékeszközök, gyöngyök…stb. és alkalmazható a vizuális észlelésnél alkalmazott 4. számú munkalap. PREFER (rövidített)
120 Jelölés: a novemberi, nagycsoportosak körében elvégzett iskolakészültségi vizsgálat végső eredményének jelölése a táblázat megfelelő rovatába. Ennek mellékletét képezi a gyermek egyéni Prefer vizsgáló lapjai: Adatlap, Értékelő lap, Írásmozgás a „régi rend” szerint. (Dátum és aláírás is szükséges) 13. számú melléklet 14. Képzelet Módszere: feladatlap, rajzolás (kiegészítés) Formája: minden korcsoportban, egyéni Eszköze: színes ceruzák, és 10. számú feladatlap/gyerek Feladat: Körök kiegészítése bármivé. (Lehet, hogy ötletadásra szorul: nap, óra, virág …stb. „Mit lehet belőle csinálni? Változtasd a köröket valamilyen rajzzá!”
IV. Érzelem és akarati képességek Érzelem Módszere: a gyermek egyéni megfigyelése minden korcsoportban szabad játék közben, kivéve az empátia. Empátia vizsgálat módszere: egyéni kikérdezés, beszélgetés középső és nagycsoportban. Eszköze: 11. számú Fidó manós kifestő/ gyerek, színes ceruza A vizsgálat leírása: Az alapvető érzelmeket kifejező képek felismerése (nyugodt, ijedt vagy fél, vidám, szomorú, mérges vagy dühös) és megnevezése. „Fidó manó arcáról le tudod-e olvasni, hogy mit érezhet. Szerinted, melyiken szomorú? Miért? Melyiken vidám? Miért?...stb. Az utolsót nem fejezték be! Befejeznéd! Rajzold meg úgy, ahogy neked tetszik!” A rögzítés módja: A táblázatban szereplő képességszintek jelölése X-szel az adott gyermek fejlettségének megfelelően. Akarati képességek: Módszere: a gyermek egyéni megfigyelése kötelező feladat végzése közben pl. testnevelés foglalkozás, naposság, konfliktushelyzetben, csoportos foglalkozáson feladatvégzés közben. (javaslat: lehetőleg ne egyszeri alkalommal, kapcsolhatod a megfigyelést akár a Fidó manós feladathoz is.) Kiscsoportban csak a szokásrendet vizsgáljuk, középső és nagycsoportban a többit.
V. Szociális képességek Módszere: A gyermek egyéni megfigyelése csoportban, udvaron szabad játék közben. Az önbizalom akár szervezett tevékenység során is megfigyelhető, feladat végzése közben. önértékelés: negatív, ha sokszor nem vállalja a feladatot, vagy „nem tudom”a válasza túlzott, ha mindig ő akar lenni az első, mindig vállalkozik, de a sikertelenséget nem bírja reális, ha vállalkozik, megpróbálja, és sikertelenség esetén sem keseredik el, újra próbálkozik. önbizalom: kudarckerülő-csekély, ha negatív az önértékelése sikerorientált-motivált, ha reális vagy túlzott az önértékelése önérvényesítés módja: negatív, ha agresszív, árulkodik, dacos, duzzog, vagy betegségi tüneteket mutat
121 pozitív, ha kér, vagy hajlik a kompromisszumra -Társas kapcsolatok (szociometria): Postásteszt jellegű vizsgálat elvégzése minden? korcsoportban. Instrukció: „Játsszunk postást!” Mindenki kap három képeslapot, amire a saját jelét rajzoltam. Gondolkodj el, hogy kit hívnál el szívesen a születésnapi ünnepségedre, vagy kik azok, akiknek feltétlenül adnál ajándékot pl.: Karácsonykor stb. Három gyermeket választhatsz csak, ne feledkezz el a hiányzókról sem. Dobd be azoknak a gyerekeknek a dobozába, akiket nagyon szeretsz. Megjegyzés: A motiválás ettől eltérhet, a lényeg az, hogy a gyerekek megértsék, hogy három képeslapot kell bedobniuk annak a gyermeknek a dobozába, akit kedvelnek. Elemzés: a 12. számú kölcsönösségi táblázat és a „körös” lap segítségével. („régi”rögzítő lapok)
VI. Anyanyelvi és kommunikációs képességek Módszerei: minden korcsoportban a.) megfigyelés: a gyermek spontán beszédhelyzetben való megfigyelése beszédkedv, artikulációs képesség, hangerő, beszédtempó b.) Meghallgatott rövid mese visszaadása röviden, illetve a mesével kapcsolatos kérdések megválaszolása: mondatalkotás, szövegértés c.) megfigyelés: tud-e utasításnak megfelelően cselekedni mondatmegértés d.) mérés: Dyslexia-teszt elvégzése nagycsoportban, csak novemberben! A gyorsteszt eredményének megfelelő szint jelölése a kapott pontszámmal a táblázat alján. (14. melléklet)
122
123
124
125
126
127
128
129
130
131
132
133
134
135
136
137
138
139
140
141
142
143
144
145
146
147
148
149
150
151
152
153
154
155
156
157
158
159
160
161
162
163
164
165
166