TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

BORSODIVÁNKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 2005 JANUÁR

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

Készült: Borsodivánka község közigazgatási területére vonatkozóan az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997 évi LXXVIII-es építési kerettörvény és a 253/1997 kormányrendelet (OTÉK) alapján

Összeállította: Gyulai István okl. építészmérnök MindiGIS Térinformatikai Iroda Kft.

Táj-kép Design Bt Budapest

1


TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Készült: Borsodivánka község közigazgatási területére vonatkozóan az LXXVIII-es építési kerettörvény és a 253/1997 kormányrendelet (OTÉK) alapján Jelen tervirat a Borsodivánka Önkormányzat megbízásából készült Aláírólap: …………………………………………………………………. Gyulai István Vezető településrendező tervező TT1-01-1032/01 1196 Budapest Kossuth utca 83 Telefonszám: 06-70-267-8521 vagy a 06-1-280-1899 Az alaptérkép digitalizálásában és a rajzi munkarészek kidolgozásában közreműködött: ……………………………………………………………………. MindiGIS Térinformatikai Iroda Kft. Cégvezető: Magos Gábor programozó matematikus A közműtervezésben részt vett: ……………………………………………………………………. Vas István vezető tervező R.sz: 05-0631 VCS 1-1, VCS 2-1, VCS 3-1.


2


Tartalomjegyzék: 1. Bevezetés, történeti áttekintés 2. Célmeghatározás 3. Településszerkezeti leírás 3.1. A község régióban elfoglalt helye 3.2. Településszerkezeti leírás 3.3. A borsodivánkai telkek jellemzői 4. Alátámasztó munkarészek 4.1. Közlekedés 4.2. Környezetvédelmi leírás 4.3. Közművek 4.4. Hírközlés 4.5. Közterületek 4.6. A táj vizsgálata 4.7. A lakosság összetétele 4.8. Intézményellátottság 4.9. Mezőgazdasági mutatók 4.10. Gazdasági (ipari) tevékenység 4.11. Turisztika 5. Településfejlesztési koncepció 5.1. Településszerkezeti, építészeti fejlesztési javaslat 5.1.1. Településszerkezeti intézkedések 5.1.2. Építészeti fejlesztési javaslat 5.2. Kulturális értékek védelmi javaslata 5.3. Közlekedési és parkolási javaslatok 5.4. Környezetalakítási intézkedések 5.5. Közművek fejlesztése 5.6. Közterületek, zöldterületek fejlesztése 5.7. Tájrendezési javaslat 5.8. Intézmény-fejlesztési javaslat 5.9. A gazdaság fejlesztése 5.9.1. A mezőgazdasági termelés fejlesztése 5.9.2. Munkahely teremtő beruházások 5.9.3. A turisztika fejlesztése 6. Helyi építési szabályzat (rendelet-tervezet) 7. Örökségvédelmi hatástanulmány 8. Vízügyi szakvélemény 9. Előzetes vélemények 10. A település környezete 11. Fotódokumentáció


3


12. Terviratok: 12.1. Alátámasztó munkarészek: - belterületi alaptérkép - külterületi alaptérkép - a tájrendezési terv - értékvizsgálat (a helyi védelemre tett javaslat) - közlekedés (jelenlegi úthálózat és fejlesztési javaslat) - közművek: víz, villany, csatorna, gáz - hírközlés 12.2. Jóváhagyandó munkarész - településszerkezeti terv m 1:20000 - a beépítésre szánt területekre vonatkozó övezeti és szabályozási tervlap M 1:5000 - a beépítésre nem szánt területekre vonatkozó övezeti tervlap M 1:20000


4


1. Bevezetés, történeti áttekintés Az építési kerettörvény kötelezi a településeket, hogy alkossák meg településfejlesztési koncepciójukat és Helyi Építési Szabályzatukat. Ehhez szükséges a múlt lerakódott építészeti és más értékeinek vizsgálata. Mielőtt hozzálátnánk, térben és időben is el kell helyeznünk a települést. Borsodivánka Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye határtérségében fekszik. Meg kell említenünk, hogy a tervezési régiók határvonala is közel esik. Borsodivánka Budapesthez, az ország fővárosához 170 km-re, Miskolchoz B-A-Z megye székhelyéhez 50 km-re található. A falu régi település, régi neve Iván volt és a Sartivánvecse nemzetség birtoka. Úgy látszik, hogy a név a nemzetség nevével függ össze, s a nemzetség a Rátold nemzetséggel rokon. A XIII. század végén a két nemzetség cserére lépett, s ekkor a Rátold-nemzetség cserébe kapta tiszai birtokáért. A XIV. században Jowan alakban írják nevét, s ekkor egyik birtokosa Poroszlói Hanckó s ennek utódai, a Hanckófiak. Ebben a században az oklevelek általában Heves megyéhez számítják a községet a határában fekvő Szőke-pusztával együtt. A Hanckófiak a szatmári királyi sókamara alkamarásának, Zsadányi Mihálynak fiát, Tamást örökbe fogadják, s így ő is birtokossá válik. Egyháza Szent Péter tiszteletére épült s a kegyuraság is a Hanckófia családé. Tekintve, hogy Borsod megyében másik Iván nevű község is volt, megkülönböztetésül a XV. század elején kicsisége miatt Iwand-nek nevezik Borsodivánkát, ami az első lépés volt az Ivánka név kialakulásához. Birtokos még a XV. században a Solymosi-család s az Egerszalókiak emelnek igényt a községre. A század végén a Rozgonyiak is földesurai, a XVI. században pedig a Pypys- és Kovács-család neve fordul elő a birtokosok között. Később birtokosai közül vétel útján a báró Orczy-, majd a Prónay-család tűnik ki s meg is marad birtokosnak a községben. A község ékessége az Orczy, illetőleg Prónay kastély. Hódoltsági terület volt Borsodivánka is, de adózását nem ismerjük. A reformáció Borsodivánkán nem nagyon terjedt, s a község megmaradt római katolikusnak. Ma is tiszta római katolikus község. Borsodivánka határában sáncokkal körülvett földvár nyomai láthatók, amelyek bizonyságot tesznek arról, hogy a község már a honfoglalás előtt is jelentős telephely volt. Miképp a XV. században már igyekeztek megkülönböztetni Sajóivánkától és Ivándnak, helyenként pedig Szent Ivánnak is írták a községet, megkülönböztetésül és a kisebbség feltüntetéséül a XVIII. században és azután is Kis-Iván a község neve, mígnem a Borsodivánka név kialakult. Borsodivánka a reformációt követte és meg is maradt ebben a hitében, nem követte a rekatolizációt. Mezőgazdasági termelése létalapja, de gazdasági fejlődése megtorpant az utóbbi évtizedekben. Az eredetei településszerkezetet a régi vízi világ határozta meg. A valamikori Eger folyó vízáradásai közé a XVIII században épült ki a település. Az eredtei település típusa kastélyhoz, uradalomhoz kötött egyutcás folyókanyarulatban húzódó zsákfalu halmazos jelleggel, szabálytalan telkekkel, zsellérportákkal. A falu dél felé bővült az ezt követő korokban, de a területi gyarapodása nem jelentős. Táj-kép Design Bt Budapest

5


A község arculatát az alföldi táj és a széles zöldszegélyes utcái, karbantartott belső környezete, az eredeti településszerkezet és a korabeli épületállomány határozza meg, melynek megőrzése és arányos fejlesztése kell hogy a fő feladatunk legyen. Háztípusa oldaltornácos, csonkakontyos fedélszékű, náddal fedett, oromdeszkázatos, mely a legrégebbi, ezt követően megjelentek a teljes kontyos tetők cseréppel fedve. Az 1900-as években a falu lakossága még 808 fő volt, de már a két világháború között megindult a kivándorlás - először az „Újvilágba”, később a nagyobb hazai városokba. Ma nincs hazánkban olyan város, ahol ne laknának borsodivánkai gyökerű lakosok. Ez a folyamat sajnos tovább folytatódik napjainkban is.


6


2. Célmeghatározás A településrendezési célok négy gondolat köré csoportosulnak: 2.1.

2.2. 2.3. 2.4.

A település természetes erőforrásain alapuló, a természettel összhangban lévő fenntartható fejlődésének elősegítése a kialakult térszerkezetének maximális tisztelete mellett, A meglévő építészeti, táji, kulturális elemekre építkező hagyományőrzés. Az erre épülő turizmus promóciója, A környezeti kultúra kiterjesztése a közterületekre, a gazdálkodó emberek portáira, továbbá a fejlesztésbe vonandó területekre is. A település megtartó erejének növelése, a lakosság létszámának kismértékű növelése azáltal, hogy a szabályozás útján elősegítsük, és a feltételeit biztosítsuk új munkahelyek teremtésének, továbbá lakótelkek kialakulásának.

Ezen településrendezési célok szolgálják a falu megtartó erejének növelését, az elvándorlás megállítását és a lakosság életkörülményeinek jobbá tételét úgy, hogy közben tisztelve a múltat nem teszünk lehetővé tájidegen és az épített környezettől is idegen fejlesztéseket. Generáljuk a falu nyitottságát egymással és a régiócentrumokkal, az egész országgal, hogy a község bekerülhessen a nagyobb rendszerek vérkeringésébe.


7


3.Településszerkezeti leírás 3.1.A község régióban elfoglalt helye: A község elhelyezkedéséből adódóan is több tájegységhez és településrendszerhez tartozik. Négy megye közelében fekszik: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Szolnok megye és Hajdú-Bihar megye tartozik vonzáskörzetébe, bár Szolnok és Hajdú megyét a Tisza levágja. Az Alföld északi részén helyezkedik el, ebből adódóan kaput jelent az északi régió felé is. Az északi régió felől nézve pedig kaput jelent az alföldi és a tiszai területek felé. Ezen jellegét feltétlenül ki kell aknázni a település szerkezetének kialakítása során. Hiszen a község közigazgatási határának közelében nem csak megyehatár húzódik, hanem a tervezési statisztikai régiók közötti határ is. Fontos fejlődést elősegítő tényező a megépült M3-as autópálya melynek leágazó csomópontjáról közvetlenül a község elérhető (neve említve van az eligazító táblán). Bár a község nem esik közvetlen közelében de pozitív hatásai kétségtelenül vannak.

Ugyanakkor része a Tisza tó szélesebb értelemben vett természetesen kialakult tájegységének is, ami a település kapocs és kapu szerepét továbbhangsúlyozhatja. Úgy gondolom ugyanakkor, hogy jelenleg nem elég hangsúlyos ez a szerep; az ebben fekvő energiák még a település presztízsében, továbbá az épített környezetben nem jelentek meg, annak ellenére, hogy a település nem közvetlenül határos a Tisza tóval. Bár Mezőkövesd közelsége is településformáló tényező. A község kereskedelmi és szolgáltató központja Mezőkövesd (18 km), ahova nemcsak például építés-hatósági ügyeiket mennek intézni, de ott van a kórház, a vasútállomás. Vizsgáltuk a megyei területrendezési tervet is látható, hogy a fentiekben Táj-kép Design Bt Budapest

8


leírtakkal összefüggésben van. Ebből az látszik, hogy a község két terület felhasználási egységbe fekszik: mezőgazdasági és települési. Látható az is, hogy szorosan nem tartozik az M3-as településhálózatába. Részlet a megye térszerkezeti tervéből

Borsodivánka

3.2. Településszerkezeti leírás A település a Tisza folyó közelében helyezkedik el, ez alapvetően meghatározza a településszerkezetet, hiszen a folyó gazdagította a vidéket, de alakította geográfiai alakját is. A község határában húzódik az Eger patak, mely a településmaghoz képest északi irányból határol és vágja le a szintén belterületbe vont Dózsa György telepet. A Rima csatorna és az Eger patak a Malomdűlőnél egyesül, hogy ezután Eger folyóként haladjon tovább. Érdekesség, hogy a község központja lineárisan alakult ki a József Attila út mentén, ugyanakkor a község úgynevezett leágazó úti falu besoroláshoz áll a legközelebb, mivel a 3302-es és a 3301-es utak kereszteződésénél fekszik, de ezen sajátosság csak a későbbi településfejlődés következménye lehet. A József Attila utca a főutcája volt a településnek, a nyugati végében 40 m szélességüre is nő, mely nagyterületű zöldfelületeivel gazdagítja a falu térszerkezetét. A településfejlődést a régebbi vízi és geográfiai jellemzők alakították, ennek nyomát ma is láthatjuk a település geometriai centrumához közel, a Szabadság utcáig elnyúló Szociális otthon nyugati területe, mely terület régebben vélhetően mocsaras, vizes terület lehetett. A falu e körül épült és ehhez kellett az utcák vonalvezetését igazítani. Jellemző még a településszerkezetre, hogy a későbbiekben épült utcákat már a „tervezett” falutípusnak megfelelő, egymásra merőleges (mértani) úthálózat jellemzi (Petőfi út, Ady Endre út). Mivel a település térszerkezetének meghatározására több elmélet is létezik, a területre talán Táj-kép Design Bt Budapest

9


legalkalmasabb Gilyén-féle definíció alapján a leágazó úti falu típusjelzés. A központi területhez csatlakozott újkori településrész a Dózsa telepen jött létre az Eger folyó túloldalán, ami régebben mezőgazdasági területből alakulhatott ki, tanyaközpont lehetett (az elnevezés is erre utal). Látható, hogy a természetesen létrejött geográfiai, vízrajzi adottságok e község esetében milyen hatással vannak a település térszerkezetére: a Szabadság utcáig benyúló alacsony fekvésű mocsaras terület alakította ki az úthálózat és ahhoz kapcsolódó település szerkezetét. E tény a község és a természet harmóniájáról tanúskodik. Ha az épületeket megvizsgáljuk, látható, hogy közepes számban található azon épületállomány, melyeket megőriztek, ill. megmaradt eredeti állapotában. Az új épületek közül - kevés kivétellel - nem találunk olyat, amelyik magán hordozza a településre jellemző építészeti arculatot. A másik természetes településalkotó elem a mezőgazdasági tevékenység, melynek nyomai fellelhetők a külterületek térszerkezetében; nemcsak szántóföldek, erdők, legelők és rétek alkotják, hanem megtalálhatók az állattartással összefüggő régi telepek nyomai is, például a Malom dűlő és a Korcsma horgos. A település közigazgatási területét megvizsgálva látszik, hogy a külterület észak felé Egerlövővel és Szent Istvánnal határos, míg déli irányban A Heves megyei Poroszlóval érintkezik. Külterületén két jelentős vízfolyás, az Eger patak és a Rima csatorna is áthalad, a település nyugati határában a Csincse csatorna folyik. Egyes terület felhasználási egységek leírása: Belterületi beépítésre szánt területek „Lf-BI” falusias lakóterület A község belterületének nagy része ebben a terület felhasználási egységben található. Kialakult állapotként kezelendő, és a település lakosságmegtartása biztosított. A kismértékű lakosság növekedés ami a célok között szerepel úgy érhető el, hogy a lakóterület fejlesztési területeken további lakó telkeket lehet kialakítani. A kialakítható telkek száma az alábbiak szerint alakul: sorszám Lakóterület fejlesztési terület Hrsz 1 014/1 Hrsz-u ingatlanon a Rákóczi út keleti részén 2 67/3, 67/4 Hrsz-u ingatlanokon a József Attila út keleti részén 3 1/1, 348 Hrsz-u ingatlanokon ami volt Tsz telep Összesen:

14

Várható betelepülő lakosság száma fő 30

7

15

12

26

33

71

Lakásszám db

A szociális otthon is ebbe az övezetbe tartozik. Az övezeti előírásokat úgy alakítjuk, hogy lehetőség legyen a funkció bővítésére is. Olyan jelenleg nem lakóterületi funkciójú telkek is ebben az övezetben szerepelnek, amelyeket hosszútávon szeretnénk ha funkció váltáson mennének át pl. TSZ telepek.


10


„Vt-BI” településközponti vegyes terület A község központja a közintézményekkel és szociális valamint és jóléti intézmények tartoznak ide. A Itt található többek között a községháza, a gyógyszertár a művelődési ház, a általános iskola is. A település természetes központja a József Attila út és a Szabadság út kereszteződése mellett található. Az övezetben található lakóházak a lakó övezetben meghatározott paraméterek szerint is beépíthető, de természetes tartalékot is jelent a község intézményi valamint a szolgáltatás és kereskedelem fejlesztésének is. Ami természetes, nem erőletett átstrukturálódását jelenti az itt lévő lakóházaknak és magvalósítása hosszútávon várható.

„Gksz-BI” gazdasági terület A település célrendszerében szerepel a falu megtartó erejének növelése és a lakosság számának kismértékű emelése. Ennek érdekében szükséges gazdasági területek kijelölése is hogy fenti célok megvalósulhassanak. A terület felhasználási egység a Dózsa telep nyugati területére esik. Mely terület jól elkülönül a belterület nagy részétől de a telepen már meglévő lakóterületet megmaradhat. A fejlesztési terület nagysága cca. 3,5 Ha ahol több munkahely teremtő beruházás is létesülhet, melynek eredménye képen akár 150 munkahely is létrejöhet. „K-SBI” sport terület A jelenlegi sportpálya megtartása mellett új sport területe is kijelöltünk a település nyugati részén a Táncsics út mellett, mely területileg szervesebben kapcsolódik a község térszerkezetéhez. Nagysága cca. 1,1 Ha itt lehetőség van a község rekreációs és sport igényeinek realizálására.


11


„K-TBI” temető terület A temető terület bővítése a meglévő temető déli részén lehetséges. A fejlesztési terület nagysága 1,2 Ha. A 02-es Hrsz-u mezőgazdasági terület rovására történhet meg a terület felhasználása. „K-HBI” Hulladék Ideiglenes elhelyezési területe A terület felhasználási egység lehetőséget teremet a hulladék jogszabályoknak megfelelő kezelésre és tárolására. Az ideiglenes szelektív hulladékudvarok kialakítására biztosít lehetőséget ezen övezet. A szemetet Miskolcra szállítják. A jelenleg meglévő 010 hrsz-u ingatlanon lévő hulladék telep méltatlan a község építészeti kultúrájához rekultiválandó. „KÖu-BI” Közlekedési terület A község nem rendelkezik vasúti, vízi kapcsolattal csak közúton közelíthető meg. Az övezet a közlekedési műtárgyakon túl a közművek, hírközlés és zöldfelületek valamint a csapadékvíz elvezető műtárgyak elhelyezésére is szolgál. Hatása van a település életére az M3-as autópálya megépítése. Ezen országos jelentőségű közlekedési infrastruktúra térségi kihatásait részlegesen élvezheti a település: a forgalom intenzitásnövekedés vonzhatja a turistákat, hiszen jobban elérhető lesz a község. A gazdasági helyzete is javulhat, hiszen az autópálya térbeli vonzáskörzetébe fog tartozni. A 3302-es számú úton át a településnek cca. 15 km-re van kapcsolata az M3-as autópályával. A települést a 3302-es számú út szeli ketté, mely a település nyugati részén találkozik a 3301-es számú úttal. „Z-BI” Zöldterület (a település zöldfelületi rendszere) A település zöldfelületi rendszerébe tartoznak a közparkok a fasorok és az erdős területek. Belterület: A belterületi fasorok közül legértékesebb a József Attila utca mentén található, mely egy széles már közparknak számító lineáris zöldfelületi sávban húzódik. A település többi fasora nem kialakult szervezett ültetéssel kell kialakítani. A burkolt utak mentén az árok és az útpadka közötti területek eléggé elhanyagoltak. A járda és az árok közötti területekre is nagyobb figyelmet lehetne fordítani. Egészében véve a burkolatok, és a zöldfelületek állapotát javítani lenne Táj-kép Design Bt Budapest

12


célszerű. A település központjában egy programot fogadott el a Képviselő-testület mely a zöldfelület részletes leírásánál látható. Ez arra irányul,hogy a központban egy igényes park és zöldfelületi rendszert alakítsanak ki együtt közlekedési műtárgyak kiépítésével. Az erdő területek az erdőövezetben kerülnek megemlítésre. Külterületek: Az Alföld észak felé utolsó természetes része árterekkel, puszta gyepekkel szabdalt erdős sztyepp. A népesség növekedésével párhuzamosan egyre több területet vontak művelés alá A település külterületén két jelentősebb vízfolyás van, az Eger patak és a Rima csatorna. A két vízfolyás a Malom dűlőnél egyesül és a belterület északi határát érintve levágja a Dózsa telepet és a község közigazgatási területét kelet-nyugati irányban szeli át. A települést érinti nyugati irányban a Csincse csatorna is. A terület a magyar flóra tartomány Alföldi flóravidék Tiszántúli flórajárásába tartozik. Az egykor változatos flórának mára már csak maradványai találhatók.

„E-BI” Erdőterület A településen 24 Ha erdő terület található, melynek területe jelentősen növekedni fog a szociális otthon kertjének átsorolásával cca.8 ha területtel nő összesen 32 Ha lesz a településen. „Má-BI” Mezőgazdasági terület általános A külterület többnyire szántó illetve legelő. Az övezetbe semmilyen változást nem javasol a terv marad az eredeti állapot. El kell érni, hogy a régi, vélhetően nagyobb kiterjedésű erdőterületek újra elterjedjenek és az erdőfoltok mind nagyobb területeket foglaljanak el, természetesen lehetőleg nem a jó szántóterületeken. „Mk-BI” Mezőgazdasági terület kertes A mezőgazdasági területeken belül van olyan terület is ami kertes művelési ágban tartozik. Ilyen terület elsősorban a Dózsa telepen található, de a település belterületének déli részéhez is kapcsolódik néhány kert. „V” Vízgazdálkodási terület A település külterületén található vízjárta területek illetve csatornák, patakok vízfelületei tartoznak ebbe a terület felhasználási egységbe változtatást ezeken a terv nem javasol. A település területére vízügyi szakvélemény készült, melynek értelmében a község árvíz veszélyeztetett terület. A szakvéleményben jelzett intézkedéseket a HÉSZ-be beépítésre kerülnek.


13


Az alábbiakban a fenti terület felhasználási egységek egy táblázatban összegezve a szintterület sűrűséggel és a szintterületi mutatóval együtt kerülnek bemutatásra:

Borsodivánka Terület felhasználási egységek rendszere Jelmagyarázat:

Területfelhasználás jele

Terület felhasználás jellege

Terület felhasználás jele

Szintterületsűrűség Szinterületi mutató Épület m2/telek m2 Szintterület sűrűség (Területfelhasználási egységre vonatkozik)

Szintterületi mutató: (Telekre vonatkozik)

0,4

0,50

0,9

1,00

0,65

0,75

0,10

0,10

0,10

0,10

0,10

0,10

-

-

0,02

0,02

0,005

0,005

0,30 (0,03)

0,30 (0,03)

0,30 (0,03)

0,30 (0,03)

Lf-BI Falusias lakóterület Településközponti vegyes terület:

Vt-BI

Gazdasági terület

Gksz-BI

Sportterület

K-SBI

Temetőterület

K-TBI

Hulladék Ideiglenes elhelyezési területe

K-HBI KÖu-BI

Közlekedési terület Zöldterület (közpark)

Z-BI

Erdőterület

E-BI

Mezőgazdasági terület Általános Mezőgazdasági terület kertes Vízgazdálkodási terület

Má-BI

Mk-BI V

-

3.3 A borsodivánkai telkek jellemzői A telkek gyakran cserélnek gazdát, de sokkal ritkábban változik a telek geometriai mérete és területe. A később kialakításra került telkek mérete cca. 15-20 Táj-kép Design Bt Budapest

14


m szélességtől 50-100 m hosszúságig is terjednek. Méretük nagy, hiszen a kialakulásukkor még a megélhetést biztosították az ott lakóknak: terménytermelésre és állattartásra használták. A hagyományos faluközpontban nem ez a jellemző. A telkek mérete kisebb, sokszor még az sem ritka, hogy a saroktelkek csak 4-500 m2 nagyságúak és igen nehezen építhetők be. Az oldalkert is problémát jelent ezeken az ingatlanokon. Emiatt változatos és halmazszerű falukép mutatkozik. Ez azt is jelenthette, hogy azon a telken élők nem tudták szükségleteiket kielégíteni, tehát zsellérek lehettek. Ezen funkcióknak megfelelően alakult ki a hagyományos telekhasználat, amit a készített fotók alapján lehetne a legjobban bemutatni (lásd fotómelléklet). Többnyire a lakóházakhoz bővített nyári konyhák, tehénistállók és egyéb ólak következnek, leolvasható róluk a régi gazdasági szereposztás és a család gazdasági helyzete is: a tehetősebbek kertet alakítottak ki. A telekhasználat átalakulóban van, napjainkban még sokan termesztenek kertjeikben a háztartáshoz szükséges növényeket, de már sokkal kisebb területen, mint ezelőtt. Az állattartás is átalakult: kezd csökkenni a tehenek száma, ami még tíz évvel ezelőtt is a kereset kiegészítését jelentette a családoknak. A Gilyén-féle besorolásnak megfelelően a borsodivánkai telkeket az alábbi módon lehetne besorolni: szalagtelek, soros udvari elrendezéssel. (a szabálytalan telekforma is jellemző ezen a településen a hagyományos településközpontban) A telekhasználatban a fentieknek megfelelően az alábbi funkciósémát lehetne felállítani az utca felől indulva:   

lakó-pihenő terület, mely egészen a nyári konyháig tart az állattartás területe, mely az utolsó istállóig tart kertterület, amely vagy gyümölcsfákkal betelepített, vagy növénytermesztésre használják. Ezen funkciók azonban némely esetben összemosódnak, egymásba fonódnak - a legtöbb telken ez a jellemző. Sajnos a környezeti kultúra rovására megy ez a fajta telekhasználat. Hiszen a lakóépületektől kezdve az egyre alacsonyabb és igénytelen kivitelű ólak és sufnik jelentős mértékben rombolják az udvar megjelenését. El kell érni, hogy a használaton kívüli építményeket a lakosok lebontsák, illetve a még meglévőket karbantartsák. Új épületek építésekor pedig szorgalmazni és elősegíteni kell, hogy a kiegészítő funkciókat az épület alatt kialakított pincékben helyezzék el; ha erre nincs mód, akkor rendezett és a település szellemiségéhez igazodó melléképületeket kell építeni. 4. Alátámasztó munkarészek 4.1. közlekedés Közúti közlekedés Ha a település közigazgatási határát nem is érinti, azonban kétségtelen hatása van a település életére az M3-as autópálya megépítése. E közlekedési infrastruktúra térségi kihatásait részlegesen élvezheti a település: a megnövekedett Táj-kép Design Bt Budapest

15


forgalom vonzhatja a turistákat, hiszen jobban elérhető lesz a község. A gazdasági helyzete is javulhat, hiszen az autópálya térbeli vonzáskörzetébe fog tartozni. A 3302-es számú útnak a településhez cca. 18 km-re lesz a kapcsolata az M3-as autópályával. A települést a 3302-es számú út szeli ketté, mely a település nyugati részén találkozik a 3301-es számú úttal. A jelenlegi nyomvonal a településen csak egy helyen igényel korrekciót: a község nyugati részén áthaladó éles kanyar ívét kell kiigazítani. Az úthálózat kialakításakor el kell érni, hogy az a jelenlegi 6 m széles útpályatest helyett 7,0 m-es, sávonként 3,5 m legyen. A településszerkezettel összhangban kifejlődött a jelenlegi közlekedési hálózat: a lakóutcák és a mezőgazdasági területek felé vezető utak. Jellemző és egyben településszerkezeti érték a József Attila utca zöldövezettel benőtt 40 m fölé növekvő szélessége a település nyugati részén A község úthálózati rendszerének megőrzése, megtartása a cél, új utak nyitására csak a funkcióbővítéssel párhuzamosan kerülhet sor. Továbbá amennyiben lehetőség van rá, kívánatos és szükségszerű a zsákutcák kivezetése és bekötése a hozzá közelebb eső útszakaszokhoz, akár új utcák nyitásával. - Táncsics utca - Ady Endre utca - Béke utca - Szabadság utca - Kossuth utca - Petőfi utca - József A. utca - Rákóczi utca Az új lakó utakat min 12 m szabályozási szélességben kell kiépíteni 6 m széles burkolt aszfalt felülettel. Két oldalán árokkal és fasorral. Személygépkocsi parkolót tervezünk az alábbi helyeken: - A Polgármesteri Hivatal udvarán 6 gk. parkolóhely - A temető előtt 15 gk. parkolóhely - Közintézmények előtt 5-5 gk. parkolóhely. A gépkocsi parkolókat 5 parkolóhelyenként 1 db fával kell beültetni. Tömegközlekedés A település busz tömegközlekedési kapcsolattal rendelkezik, melynek járatszáma 4010. A Mezőkövesdi Volánbusz pályaudvarról indul és naponta 5 alkalommal közlekedik, 1 megállóhelye van:  A Béke utca és a Táncsics út kereszteződésében Menetideje 30 perc, de a községet eléri 20 perc alatt. A busz teremti meg a kapcsolatot a vasúttal, Mezőkövesd a legközelebbi átszállási lehetőség, innen lehet eljutni a fővárosba illetve a megyeközpontba is. A tömegközlekedés eléggé nehézkes, a falu nehezen érhető el a megyeközpontból (1,8 óra) és a fővárosból (6,6 óra). Kerékpárutak Az országos és regionális tervek a Tisza folyó töltéseit jelölik kerékpárútnak, ami alapvetően helyes elgondolás, hiszen a közúti forgalom zavarása nélkül csodálatos Táj-kép Design Bt Budapest

16


természeti környezetben van lehetőség a rekreációra. A településnek az a feladata, hogy ezen kerékpáros tengellyel megteremtse a kapcsolatot és bevonja a községet a kerékpáros vérkeringésbe. Borsodivánkának csak jelen terv által javasolt útvonal kiépítése után lesz ilyen kapcsolata: a közút felhasználásával Négyes irányába az Eger folyó töltésén lehetne az összeköttetést megvalósítani. Az M3-as nyomvonala mellett vezetett kerékpárút hálózatához szintén a közúti kapcsolat látszik megfelelőnek. 4.2. Környezetvédelmi leírás A levegő állapota: A területen, illetve közvetlen környezetében nincs olyan létesítmény, mely jelentősen befolyásolná a környezet állapotát helyi emittáló forrásként. A közlekedésből származó terhelés elhanyagolható. Zajterhelés: A község zajterhelését a 21/2001 (II. 14.) korm. sz. rendelet alapján vizsgáltuk. A gyűjtőés főforgalmi utak, vasútvonalak mentén, lakóterületen, és intézményterületen megengedett maximális értékek: nappal: (6-22 h) 50 dB éjjel: (22-6 h) 40 dB Megállapítottuk, hogy a község zajterhelése a megengedett határértékeket nem lépi túl. A talaj, a víz és az élővilág A Mátra Bükkaljai táj főleg sík területekből áll. Az átlagos terepszint 90-140 m Balti tenger felett, 1-2 m-nél nagyobb szintkülönbség-ugrás nem található. Ez a sík terület feltöltött hulladék, régebben árterület, magasabb fekvésű löszhátakból áll. Fő felszínalkotó erő a Tisza építő és romboló munkája. A vízfolyások öntésiszapot, agyagot és homokot raktak le. Borsodivánka a Dél-Borsodi vízgyűjtőn helyezkedik el. A település külterületén igen sok mesterséges és természetes csatorna folyik, ezek jól illenek a tájba; medrüket karban kell tartani, hogy a keletkezett belvizet akadálytalanul el tudják vezetni. A vízminőségi kategória I/2. A talaj mészszegény öntéstalaj, többnyire öntésiszap és agyag. Meszezéssel javítva jó termést adnak. A talaj mezőgazdasági művelésre alkalmas. A 70-es években a szántóterületek aránya nőtt, de mára jelentősen csökkent. Ez a helyzet az állattartással is. A táj alkalmas az élővilágnak menedéket nyújtani, bár nem kedvező, hogy az erdősávok hiánya miatt az állatok vándorlása nehézkes, sok a vadkár. Vadászható állatok az őz, szarvas, vaddisznó, túzok, mezei nyúl, fácán, tőkésréce, vetési lúd. Csökkenő száma miatt a fogoly védett. A 33/2000. (III.17.) Korm. rendelet alapján a település szennyeződés érzékenységi besorolása: „B” – érzékeny terület. A területre érvényes intézkedési szennyezettségi határérték: Ci=C2. Talajszennyezettség, hulladékkezelés A község területén talajszennyezettséget a mezőgazdasági tevékenységből származó kemikáliák és az illegális hulladéklerakás okoz. A legális hulladéklerakó helyeket is célszerű átértékelni, hiszen az ott tapasztaltak lesújtó képet mutatnak. A régebben elfogadott megyei szintű térségi terv a község közigazgatási területén Táj-kép Design Bt Budapest

17


javasolt kistérségi hulladékkezelő központot, melynek elhelyezéséről jelen terven túlmenően kívánatos egy hatástanulmány elkészítése is. Addig az időpontig is azonban, amíg megépül a létesítmény, a hulladékot Miskolcra szállítják. A meglévő használaton kívüli lerakót rekultiválni kell. A községben az állati eredetű hulladékot Szikszóra viszik. A hulladéklerakó helyeket ki kell építeni a közintézmények udvarán, hogy azokból a szennyeződés ne kerüljön a talajba, ill. tisztítható, fertőtleníthető legyen. Lehetőleg le kellene fedni, hogy a szemetet ne mossa a csapadékvíz a talajba. Konténereket célszerű kihelyezni. Az épített környezet és a táji elemek egymásra hatása Az épített környezet nem vált ki számottevően káros vagy kiaknázó jellegű hatást a természeti környezetre jelenleg, mint az a fenti elemzésből is kitűnik. Egyedül a mezőgazdasági termelésből származó kémiai hatásokat kellene tompítani. A táji és az épített környezet látképi hatását jelentősen zavaró tényező nincsen. A település telkein lévő környezeti kultúra szorul megújításra, ami néhol már zavarja az összhatást. A közterületek kialakításában is lehetne javulást elérni, hiszen az útburkolatok, utcabútorok, a közterületi zöldfelületek javító jellegű beavatkozást igényelnek. A külterületeken a régi mezőgazdasági telephelyek építészeti és környezeti átértékelésére van szükség a fejlesztési elképzelésekkel összhangban. A fejlesztéseket is úgy kell generálni, hogy ne romoljon a jelenlegi helyzet, inkább javulás jöhessen létre. 4.3. Közművek Ivóvízellátás Helyzetértékelés: Borsodivánka településen mélyfúrású kút biztosítja a zavartalan vízellátást. A kút kiépítése 1970-ben kezdődött és 1973-tól folyamatos üzemeltetéssel működik. Ennek következtében viszonylag nagy gyorsaságú fejlődés következett be, melynek következtében az ivóvízhálózat kiépítettsége szinte teljes körűvé vált 2001-ig. A településen lévő lakások 90%-a közvetlen hálózati rácsatlakozással biztosítja az ivóvízszükségletét. A fennmaradó 10% pedig közkutas megoldással biztosítja ivóvízszükségletét. A mélyfúrású kút napi kapacitása: 70m3/d. A kitermelt ivóvíz minősítése az országos összehasonlítást is kiállja a vas és mangántalanító működés közbeiktatásával. Mezőkövesdi Délborsodi Víz és Csatorna Kft. működteti folyamatos irányítással. Ezzel a módszerrel irányítják, automatikusan vezérlik. Lehallgató készülékkel a csőtöréseket vizsgálják, állandó megfigyelés működik, kb. 1-2 hét alatt 10 km vezetéket tudnak leellenőrizni. Tervjavaslat Általánosságban az alábbi feladatok fogalmazhatók meg: -Víztermelő kapacitás megtartása, stabilitása, -Vízkorlátozás nincs, többlet vízigényeket is ki tudnak elégíteni, -Hálózat fejlesztése: út alatti vezetékek acélcsőre való kiváltása, elavult szerelvények cseréje, szakaszolhatóság, körgyűrűk kialakítása, horgonyzott elavult vezetékek cseréje, tűzcsapok cseréje -Sarkalatos kérdés a takarékos vízhasználatra való ösztönzés. Ennek érdekében Táj-kép Design Bt Budapest

18


törekedni kell a fogyasztók rendszeres ellenőrzésének a megszervezésére, vízhasználók lakásonkénti fogyasztásának mérésére. Szennyvízelvezetés Helyzetértékelés: A település gravitációs és kényszer áramoltatású teljes körű zártrendszerű szennyvízelvezetése megoldott. 2001. végére befejeződött. Borsodivánka település szennyvízbefogadója Tiszabábolna és Dorogma között kiépült új szennyvíztisztító telep, melynek kapacitása 300m3/d. A szennyvíztisztító telep technológiája levegőztető, ülepítő, denitrifikáló medencékből áll, foszfortartalom-eltávolítással. Próbaüzem alatt áll: 2002. 03. 31-ig. Folyamat irányítása kiépített átemelők vezérelve - mezőkövesdi központban bekötve. A szennyvíztisztító telepnél helyi kezelők vannak és működnek. Tervjavaslat Fő cél a közműpótló berendezések (szennyvíztárolók, latrinák) folyamatos felszámolása. Az ingatlanok bekötése a végső és fő cél. Meglévő átemelők karbantartása, irányítástechnika, a vezérlés magasabb szintű megszervezése. Megjegyezni kívánjuk, hogy a vizi közművekre vonatkozóan konzultációs egyeztetést folytattunk a Mezőkövesd Délborsodi Víz és Csatorna Kft.vel 2002. 02. 19-én. Csapadékvíz-elvezetés Helyzetértékelés: A településen zárt rendszerű gravitációs csapadékvíz-elvezető hálózat nem található. Nyitott árokrendszerek (földárkok, kevés helyen burkolt árkok) találhatók és hivatottak a felszíni vizek elvezetésére. A lehullott csapadék egy része elpárolog, másik része a talajba szivárog, a harmadik rész elvezetéséről gondoskodni kell. A település csapadékelvezetése nem tekinthető egységesen kiépítettnek. Általános probléma, hogy az útkereszteződésben nem épültek (sok helyen) átereszek, így az egyes árkok nincsenek kapcsolatban egymással, nem biztosított a lefolyás. Tervjavaslat Az árkok vonalvezetését az úthálózat magassági vonalvezetése határozza meg. Így szükséges a meglévő árkok tisztítását és karbantartását elvégezni. Új átereszek beépítése valamint szűk utcákban a folyókák kiépítése szükséges. Egyben javasoljuk az előregyártott trapézelemekkel (40cm fenék) való árokburkolatok kiépítését. Elektromos ellátás: 1948-ben épült. Valamennyi belterületi ingatlan rendelkezik elektromos áram kapcsolattal. Belterület Belterületen az összes lakóház el van látva villamos energiával. Valamennyi közintézmény és kereskedelmi és egyéb célú létesítmény úgy szintén a községben Táj-kép Design Bt Budapest

19


kiépített és működő közvilágítás üzemel. Primer hálózat: 20 kV-os légvezeték hálózat, mely középfeszültségen villamos energiával.

az

oszloptranszformátorokat

látja

el

Szekunder hálózat: A belterületen légvezetékes szekunder hálózat van. A felújításokkal és bővítésekkel a hálózat ellátja az igényeket. Közvilágítás: A közvilágítás részben a szekunder hálózat oszlopaira és részben önálló oszlopokra szerelt lámpatestekkel került kivitelezésre. Külterület: Primer Hálózat: 20 kV-os légvezeték hálózat, mely a belterületet is ellátja. 20,04 kV-os oszloptranszformátor állomások csatlakoznak a légvezetékre. A település külterületén haladó nagyfeszültségű vezeték látható a településszerkezeti terven. Szekunder hálózat: 0,4 kV-os légvezetékes rendszerű. Gázellátás: A település be van kötve a vezetékes földgáz ellátásba. A lakásokban elenyésző számban a gázellátást PB palack biztosítja. 1994-ben épült ki az alapvezeték valamennyi utcában. Az ingatlanokra a bekötés folyamatosan épül ki. Gáz betáplálás nyomásszabályozó: A község 6 bar nyomású betáplálást kap, a szükséges 3 bar elosztóhálózatot 1 db KÖGÁZ 1500/6/3 nyomásszabályozó táplálja. A háztartások a házi nyomáscsökkentőn keresztül kapják a gázt. Gázelosztó vezetékhálózat: A gázelosztó vezetékhálózat a község teljes területén kiépült ø32, ø65 KPE nyomásfokozatú műanyagcsőből. A kiépített hálózat sugarasa rendszerű, zsákvezetékes kialakítású. A vezetékhálózat átlagos fekvési mélysége -1,30 m állapota jó. Gázfogyasztás maghatározása: A vezetékes gázszolgáltatásba bekapcsolt háztartások száma: 448 221 x 2 m3/h=

442 m3/h

Intézmények fogyasztása:

210 m3/h

---------------------------------------------------------------------------------Táj-kép Design Bt Budapest

20


Jelenlegi fogyasztás:

652 m3/h

Megállapítható, hogy a gázellátás a község igényét távlatban is ellátja 4.4. Hírközlés A községben 1990-ig csak a postán és a községházán volt telefon kapcsolat. Az 1990-es években végrehajtott fejlesztés eredményeként ma már a lakások 50%ában van telefon. A vezetékes telefonvonalak mellett a lakosság közel 25%-ának van mobil telefonja. A lakosság körében ma még nem eléggé elterjedt az internetes kapcsolat használata, hiszen kevés helyen van számítógép. A műsorszórás tekintetében úgy a rádió, mint a televízió vonatkozásában nincs árnyékolt terület. A programok a Kékesi és a Tokaji adóról korlátozás nélkül foghatók. A lakások közel 25%-ában ma már műholdas adások vételére alkalmas antennák is vannak. A rádióadások közül a középhullámon, ill. a rövid hullámon működő adók is jól foghatók. 4.5. Zöldfelületi rendszer: A közterületek állapota - tekintettel a hagyományosan kialakult szokásokra (utcaseprés, utcai fák gondozása) - kielégítőnek mondható. Ott azonban, ahol nem lakóépület előtti területről van szó, kívánatos lenne a hatékonyabb gondozás. Folyamatossá kellene tenni a fű ápolását, gondozását, melyeket ki lehetne egészíteni parkosítási programmal. A növénytelepítések a József Attila utca mentén szervezetten voltak bonyolítva, de mára már hiányossá váltak és nem egységesek a kiültetett egyedek. A többi utcában hiányoznak a fasorok, legalább az egyik oldalon szükséges lenne telepítésük. A burkolt utak mentén az árok és az útpadka közötti területek eléggé elhanyagoltak. A járda és az árok közötti területekre is nagyobb figyelmet lehetne fordítani. Egészében véve a burkolatok, és a zöldfelületek állapotát javítani lenne célszerű. A közterületen álló építmények (buszvárók) állaga is javításra, cserére szorul. Hiányoznak a pihenőpadok, biciklitárolók, szeméttárolók, ami által ezen területek rendezettebb képet mutatnának. El kell tüntetni a közterületbe benyúló, a településképbe nem illő előtetőket és egyéb romboló építészeti elemeket. Felújításukkor törekedni kell a telefon és villanypóznák eltüntetésére és a földkábelek kiépítésére. Bár nem tartoznak szorosan a közterületekhez, de különös figyelmet kell fordítani a közterületekről látható telekterületekre és épülethomlokzatokra, kerítésekre is. Ezen a téren is van javítani való. Némelyik épület elhanyagolt, omladozó, és a kerítésekre is ráférne a felújítás.


21



22


4.6. A táj vizsgálata

Az Alföld észak felé utolsó természetes része árterekkel, puszta gyepekkel szabdalt erdős sztyepp. A népesség növekedésével párhuzamosan egyre több területet vontak művelés alá. A gyepes területeken főleg szarvasmarhát tartottak, régebben több százat, ma már csak 35 db-ot. A település külterületén két jelentősebb vízfolyás van, az Eger patak és a Rima csatorna. A két vízfolyás a Malom dűlőnél egyesül és a belterület északi határát érintve levágja a Dózsa telepet és a község közigazgatási területét keletnyugati irányban szeli át. A települést érinti nyugati irányban a Csincse csatorna is. A külterület többnyire szántó illetve legelő, de 24 ha nagyságú erdőterület is található. A terület a magyar flóra tartomány Alföldi flóravidék Tiszántúli flórajárásába tartozik. Az egykor változatos flórának mára már csak maradványai találhatók. A táj őshonos fajai a - Mézgáséger (Alnus glutincsa), - Magyar kőris (Fraxinus angustifolia ssp. pannonica), - Fehér és fekete nyár (Populus alba, populus nigra) - Fehér fűz (salix alba) - Tatárjuhar (acer tatricum) - Akác (robínia) - Mezei juhar (acer campestre)

A fotókon jól látható, hogy a településhez tartozó zöldterületek megmaradtak eredeti szépségükben. A flóra és fauna csodálatos együttélése tapasztalható, amibe az embernek csak a legnagyobb körültekintéssel szabad beavatkoznia, ha bele Táj-kép Design Bt Budapest

23


szabad egyáltalán.

Külterületek nagy részén többnyire mezőgazdasági tevékenység folyik, ami az alkalmazott kemikáliák miatt veszélyeztetik a fentiekben ecsetelt környezetet. A jövő útja mindenképpen az lehet, hogy a természet tiszteletét vissza kell állítani a gazdálkodásban és az állattartásban is. Olyan technológiák elterjesztése kívánatos, melyek nem szennyezőek és nem avatkoznak bele a természet folyamataiba. A tájban megjelenő majorok és egyéb mezőgazdasági termelőhelyek azonban átértékelésre szorulnak, kihasználatlan állapotukban állaguk romlott, és ez már zavaró tényezőként hat. A megyei rendezési terv védelmi rendszere

Borsodivánka

A megyei rendezési terv védelmi rendszerének elemeinek vizsgálata alapján a község az alábbiakban érintett: Ökologiai folyosók övezete Felszini szennyeződésre érzékeny övezetek


24


4.7. A lakosság összetétele: A község népességére vonatkozó legfrissebb kSH adat az alábbi: A helység hivatalos megnevezése, nemzetiségi neve, igazgatási rangja, megyei beosztása, KSH kódja (településazonosító törzsszáma), körjegyzőségi kódja és a körjegyzőség székhelye, kistérségi kódja és a kistérség neve, távhívó körzetszáma, vasútállomás- és autóbuszállomás neve, távolsága a központi belterület centrumától (km). BORSODIVÁNKA község Borsod-Abaúj-Zemplén megye KSH kód: 06707 Körjegyzőségi kód: 1 Körjegyzőség székhelye: Kistérségi kód: 3505 Kistérség neve: Mezőkövesdi Távhívó körzetszáma: 49 Vá.: Mezőkövesd (15,0 km) Aut. áll.: Borsodivánka (0,0 km) 2002.01.01. 2001. évi népszámlálás Nemzetiségi kötődés: Vallás:

A helység lakónépeslakásainak ségének száma

területnagysága (hektár)

767 239 1 590 773 239 1 590 magyar: 96,6%; ismeretlen, nem válaszolt: 3,3% római katolikus: 62,0%; görög katolikus: 1,2%; református: 7,9%; evangélikus: 0,5%; nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 9,8%; ismeretlen, nem válaszolt: 18,6% A Postai A A településrész településrész irá- külterület távolsága kézbesítő nyító- települési a postája szám jellege központi belterület centrumától (km)

A helység A A A nem A lakott megnevezése, népszám- lakások lakott egyéb a helységhez lálási üdülők lakóegytartozó lakóségek településrészek népesség jellege és száma 2001. február 1-jén, megnevezése a 2003. január 1-jei közigazgatási állapot szerint BORSODIVÁNKA 757 239 749 235 Borsodivánka 3462 Központi belterület Egyéb belterület: Dózsatelep 8 4 Borsodivánka 3462

-

-

-

0,7

A település lélekszáma 757 fő. 1960-ban a létszám megközelítette az 1400 főt, ettől az időponttól számítva a lakosság létszáma folyamatosan csökken. Elsődleges cél tehát a lakosságfogyás megállítása. Az országos trendek is mutatják a népességszám csökkenését, nem egyedi esetről beszélhetünk tehát. Ennek bonyolult társadalmi-gazdasági-szociológiai gyökerei vannak. Vélhetően összefügg a terület gazdasági prosperitásával is. Mi lenne tehát ebből eredően a konkrét feladat? Nyilvánvalóan növelni kellene a gazdasági potenciált és erőt, ezáltal új munkahelyeket teremteni, az életkörülményeket javítani. Utaltam rá, hogy ennek az első lépése már megvalósult: az infrastruktúra-hálózatok kiépítettsége. A népesség tekintetében az alábbiakban mutatom be a kor szerinti megoszlást: Táj-kép Design Bt Budapest

25


53%

12% 35% 18 év alattiak 97 fő 12% 18-60 év közöttiek 436 fő 53% 60 év felettiek 285 fő 35%

Az öregedés arányát megvizsgálva az arány túlzott a népességszámhoz viszonyítva. A legtöbben a munkaképes korú lakossághoz tartoznak. A 18 év alattiak létszáma viszont öregebb korosztályokhoz viszonyítva kicsi. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a népességfogyás alapvetően a lakosság elöregedésére vezethető vissza. Az elvándorlás is közrejátszhat, de a lakosság vitalitását jellemző fiatalkorú népesség száma alacsony. A falu lakosságának összetétele a végzettség szempontjából:

86%

7% 5% 2% felső foku végzettségűek 43 fő 5% középfoku végzettségüek 57 fő 7% általános iskola 692 fő 86 % analfabéták 13 fő 2% A szellemi bázis mérhető le a fenti diagramból ami az országos vagy akár a megyei összehasonlításban is átlagos. Ami közepesnek mondható arány, az a felsőfokú végzettségűek száma (43 fő), ami 5 %-os rátájával javítható lenne. Az analfabéták aránya is viszonylag magas. Kevés a középfokú végzettségűek aránya, ennek számát kívánatos lenne növelni. A munkanélküli ráta: 1,37 %, ami meglepően alacsony, azt gondolom, hogy a községben az infrastrukturális feltételek és lehetőségek adottak. A humán erőforrás minőségi javítása is kívánatos lenne: több felsőfokú és középfokú végzettségű munkaerőre lenne szükség, mely megalapozhatja a későbbi fejlődést. Sajnos a munkanélküliek kezelésére sem jött létre olyan intézményrendszer, mely megfelelően kezeli ezt a problémát. Táj-kép Design Bt Budapest

26


Ezen a területen van szükség a javulásra és mindent megtenni annak érdekében, hogy a humán erőforrás minőségi javításával megteremtődjék a fejlődés esélye. Jelentős problémákat vetnek fel a szociális hálóból kikerültek, hiszen nekik már nincs rendszeres jövedelemforrásuk. Nem hiszem, hogy a községnek kellene ezen problémát orvosolni, de megoldási javaslatot kidolgozhat a település vagy annak választott szervezete. 4.8. Intézményellátottság: A község közintézményei a József Attila utcában és a Szabadság utcában vannak. Általában megfelelő összetételűek és állagúak. Megállapítható, hogy a település lélekszámához képest intézményekkel és szolgáltatási létesítményekkel a község a kistérség településinél jobban el van látva. Igazgatási intézmények - Községháza szabadság út 12 Megfelelő állagú, de átépítése és magas tetővel lefedése indokolt - GAMESZ (Szabadság utca) Jó állagú - Posta (József Attila utca) Jó állagú - Takarékszövetkezet (Szabadság utca) Jó állagú - Tűzoltószertár (Táncsics utcában.) Megfelelő állagú Egészségügyi, szociális létesítmények: - Orvosi rendelő, szakorvos, Tanácsadó, Szabadság utcában. - Bölcsőde: nincs - Óvoda: (József Attila utcában) Jó állagú, telekterülete kicsi. - Szociális Otthon (József Attila utcában) Régi épület avult, új épületek jó állagúak. - Szociális foglalkoztató (József Attila utcában) Avult állagú - Öregek napközije nincs. - Gyógyszertár (József Attila utcában) Jó állagú Oktatási, művelési intézmények: - Általános iskola (Szabadság utcában) Jó állagú - Napközi-politechnikai műhely (József Attila utca) Megfelelő - Művelődési ház (Szabadság utcában) Jó állagú - Parókia és templom József Attila utcában Megfelelő Táj-kép Design Bt Budapest

27


Kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás: - ABC, BISZTRÓ (ÁFÉSZ) Szabadság utcában Megfelelő állagú - Vegyesbolt (magán) Béke úton Megfelelő állagú. Egyéb intézmények: - Volt TSZ-központ a József Attila utcában Jó állagú - Volt TSZ melléküzemági tevékenységek a József Attila utcában Avult, funkcióváltás, átépítés indokolt. 4.9. Mezőgazdasági mutatók: A mezőgazdasági földterület nagysága 1596 Ha. A termőterület/fő mutató: 1,95 Ha/fő, ami nem túl magas, azonban ha a családokra vetítjük, akkor az alábbiak alapján alakul: 7,8 Ha/család. Ha azonban a szántóföldre vetítjük az arányt, az a következőképpen alakul: 4,63 Ha/család, ami elgondolkodtatóan alacsony. Tekintettel arra, hogy egy Ha földterületen elérhető haszon optimális esetben cca. 30.000,- Ft. Akkor egy család jövedelme éves szinten 138900,- Ft a szántóföld művelésből, ami elképesztően kicsi. Nyilvánvalóan ez a föld nem képes a népesség gazdasági hátterének biztosítására; figyelembe véve azt is, hogy a földterület jóval kevesebb tulajdonos kezében összpontosul, bizony maradnak olyanok, akik kimaradnak a föld által szerezhető haszonból. Két lehetőség van: vagy diverzifikálni kell a mezőgazdasági tevékenységet - ez azt jelenti, hogy minél több féle növény termesztésével kell foglalkozni, olyanokkal amik kisebb területeken is nagyobb hasznot termelnek, pl. uborka, fóliatermékek stb. -, vagy a mezőgazdasági termeléshez és táji környezethez illeszkedő más vállalkozásokat kell megtelepíteni. Ez utóbbi látszik biztosabb munkahelyteremtő lehetőségnek, hiszen a földtulajdon egyenetlensége miatt nem teremtődik mindenki számára lehetőség a gazdálkodásra. El kell érni, hogy a régi, vélhetően nagyobb kiterjedésű erdőterületek újra elterjedjenek és az erdőfoltok mind nagyobb területeket foglaljanak el, természetesen lehetőleg nem a jó szántóterületeken, hanem a gyep és egyéb területek felhasználásával. Az alábbiakban mutatom be a mezőgazdasági földterületek arányait: 59%

26% 13%

0%

2%

szántó Ha 948 59 %

gyep Ha 406 26%

erdő Ha 24 2%

gyümölcsös Ha 0 0%

egyéb Ha 212 13%


28


Az állattenyésztésnek óriási hagyományai vannak e területen, ha a látogató 15-20 évvel vetődött volna erre, az utcákon nagy létszámú csordákat látott volna végigvonulni este és reggel: gyakorlatilag nem volt olyan porta, ahol ne lett volna tehén vagy egyéb szarvasmarha. De a többi állatból is volt jócskán. Sajnos mára már nem sok maradt belőlük, ezt minden bizonnyal az életmódváltozás és a generációváltás is eredményezte, de szerepet játszhatott ebben a jövedelmezőség alacsony színvonala is. A szarvasmarhák száma a korábbi 600 körüliről lecsökkent a huszad részére: most 30 db van a községben. Jellemző adat még, hogy a 30 állat 8 portán található, tehát az emberek alig tartanak tehenet. Összesen 6 ló van a községben, melyek két portán találhatóak. Vadgazdálkodás tervezetten a területen nem folyik. A vadászok a Szent István-i vadásztársaság tagjai. A községben halgazdálkodás nem folyik. Ez egy kiaknázatlan lehetőség és vannak hagyományai is. 4.10. Gazdasági (ipari) tevékenység A vállalkozások számának vizsgálata azt bizonyítja, hogy a községben arányaiban közepesnél jobbnak mondható a gazdaság prosperitása: 5 db gazdasági társaság található a faluban, 163 főre jut egy vállalkozás. Ha az egyéni vállalkozásokat vizsgáljuk, Borsodivánkán 68 főre jut egy egyéni vállalkozás. E területen mindenképpen fejlődésre van szükség. A településen egy ipari üzem, termelő vállalkozás működik a József Attila utcában, mely 25 főt foglalkoztat. Van a községben továbbá terményszárító és pékség is. Az egyéni vállalkozók közül többen mezőgazdasággal foglalkoznak. A gazdasági potenciál a gazdasági aktivitás és a munkanélküliek alacsony száma miatt kiemelkedik a környező települések közül, a térségben egyedülálló. 4.11. Turisztika A táji és épített környezet is attraktív, ami nagymértékben elősegíthetné a turizmust ezen a területen. Meg kell keresni azokat a lehetőségeket, hogy hogyan lehetne bevonni a turisztikai szezonba ide érkező turistákat a község vérkeringésébe, ezáltal a közösség életének és gazdaságának fejlesztésébe, Azok a népi építészeti és egyéb értékek, rendezvények, melyekkel ide lehetne csalogatni a látogatókat, átértékelésre szorulnak. A községben nincs turisztikai célú rendezvény vagy esemény. A lovak száma a faluban 6, amit 2 portán tartanak. Ezen lehetne javítani, hiszen a turizmus vonatkozásában vonzó lehet a lovas és szekeres program. Sok lehetőség lenne a településen, de jelenleg ezek nincsenek kihasználva.


29


4.12. A Nemzeti Fejlesztési terv (NFT) vonatkozó tervlapjai: Az NFT térszerkezeti tervlapja:


30


Az NFT országos ökológiai hálózata:

Borsodivánka

NFT érzékeny felszín alatti vízminőség

Borsodivánka

NFT kiváló termőföld

Borsodivánka


31


4.13. A Tisza térség térszerkezeti tanulmány terve vonatkozó tervlapjai:


32


természet védelmi területek:


33


árvízvédelmi javaslat:


34


5. Településfejlesztési koncepció A gazdasági és a demográfiai adatokkal összefüggésben megállapítható, hogy első számú feladat a gazdasági társaságok és egyéni vállalkozások ösztönzésével, a külső (ami nem elsősorban külföldit jelent) tőke bevonásával munkahelyek teremtése, az életkörülmények javítása úgy, hogy a fenntartható fejlődés lehetősége is meglegyen. Ez utóbbi megállapítás azt jelenti, hogy régebben voltak már központi próbálkozások a gazdaság állapotának javítására, de az életképességük nem igazolódott és rövid idő alatt tönkrementek. Ebből következik, hogy a támogatások által és a különféle alapokból juttatott tőke felhasználását a helyi szervekre kell bízni, hiszen helyismeret nélkül nem lehet hosszú távú, tehát fenntartható és jól működő termelést megvalósítani: ez a szubszidiaritás elve, az Európai Unió egyik alapelve. A támogatások kívülről érkeznek, de a döntések helyben születnek.

 

Ahhoz, hogy a fejlődés folytatódhasson, szükséges a település image-jának meghatározása. Ez azt jelenti, hogy mik azok a legfontosabb területek, melyre alapozhatjuk a fejlesztési irányokat: Mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelése úgy, hogy a termelés a legkevesebb környezetkárosító hatással járjon. A település image terjesztése, marketing tevékenység segítségével, A marketing vezérelveinek az alábbiakat javasoljuk: A község kiemelkedik a kistérség települései közül gazdasági prosperitásával, a munkanélküliek alacsony számával illetve a lélekszámhoz viszonyított intézmények nagy számával. Emiatt pályázhat a kistérségi központ szerepére. Kiegészítő mezőgazdasági jellegű funkciók kialakítása és ezzel kapcsolatos rendezvények szervezése. (Lovaglás, halászat, vadászat, népi játékok és tevékenységek) A Tisza tóhoz kapcsolódó image erősítése, mint kiegészítő vezérelv, az üdülő funkció elősegítése.

      

Az image-hez kötődő vállalkozások telepítése: A mezőgazdasági termeléssel kompatíbilis ipari üzemek idecsalogatása A turisztikai célú hasznosítással összefüggő vállalkozások alapítása vagy letelepítése, szálláshelyek kialakítása Szállásépületek építése a falusi turizmus erősítése A népi építészeti elemek dimenzionálása Halászati, vadászati tevékenységre épülő turisztikai fejlesztés. Lovaglás és egyéb rekreációs lehetőségek kifejlesztése

Ezen fejlesztések végezhetők nemcsak elszigetelten, hanem a kistérség összefogásában, hiszen vállalkozások telepítése vagy egyéb turisztikai célú Táj-kép Design Bt Budapest

35


fejlesztés bizonyos estekben meghaladja egy község lehetőségeit, vagy nincs is meg minden feltétel, például hiányzik a megfelelő képzettségű és számú munkaerő, stb. 5.1. Településszerkezeti, építészeti fejlesztési javaslat. A települések közötti kapcsolatokat erősíteni kell, mert ha egységesen lépnek fel, akkor erősebbek, mint külön-külön. Nem az egyéni, elszigetelt fejlesztésre kell tehát törekedni hanem az egymás kiegészítésén alapuló feladatmegosztásra. A fejlesztéseknek egymáshoz illeszkedőknek kell lenni nem csak horizontálisan, de hierarchikusan is. Ez azt jelenti, hogy a községeknek nem kell olyan feladatot elvállalni, ami állami, megyei stb. A községnek nyitottá kell válnia, két irányba:  A kistérségi ,a megyei, a régiócentrumok irányába, hogy könnyebb legyen a kommunikáció és az információk áramlása, ami megkönnyíti a lehetőséget a központi programokhoz való kapcsolódásra ill. a támogatások megszerzésére és a település ismertségének biztosítására.  Biztosítani kell a községek közötti kommunikációt és bizalmat a kölcsönös előnyökön alapuló fejlesztések lebonyolításához és programokhoz. 5.1.1.Településszerkezeti intézkedések. Ha a települést egy rendszer, akkor a rendszer minden egyes elemének a 2. pontban lévő célokat kell szolgálnia, oly módon, hogy alkalmazkodik a 4. pontban definiált „IMAGE”-hoz. A fentieknek megfelelő fejlesztési akcióterületek az alábbiak: 5.1.1.1 A József Attila utcai volt Tsz-telep helyén lakó funkció kialakítása. A mezőgazdasági termeléshez kötődő ipari tevékenység terület biztosítására helyszínt jelöltünk ki:  A Dózsa telep területe lenne erre alkalmas. 5.1.1.2. A turisztikai célú területeket nem lehet övezetszerűen tervezni, hiszen azok vegyesen a lakóépületekkel és kereskedelmi egységekkel jöhetnek létre ill. képezhetők átalakítással. Inkább az lehetne a feladat, hogy a különböző építési övezetekben kerüljenek szabályozásra. 5.1.1.3. A népi építészeti elemek dimenzionálását szintén nem lehet övezetekben jelölni, azokat a szabályozás rendszerében kezelhetjük. 5.1.1.4. A halászat és vadászat helyszíne is adott a természetes helyszíneken, legfeljebb azok bázishelyeit meghatározhatjuk a fentiekben jelzett 1. és 2. pontokban. 5.1.1.5. A lovaglás bázishelyét is a mezőgazdasági funkciókhoz lehet kötni, nem igényel övezeti meghatározást. 5.1.1.6. A település lakóterületének fejlesztése érdekében kijelölt területeken a Rákóczi út mentén.


36


5.1.1.7. Sportterület és temetőterület fejlesztése a Táncsics út mentén. 5.1.2. Építészeti fejlesztési javaslat: A turisztikai látványosság az épített környezet javítása érdekében értékmegőrző és visszaállító, az új épületek vonatkozásában a terület-sajátos stílus alkalmazása lenne a feladat. Az épületek átalakításánál különösen fontos a közterületről látható homlokzatok népi építészeti értékeinek megfelelő helyreállítása, az új épületek építése esetén a település előképeire jellemző kubaturák, motívumok és ornamentikák alkalmazása. Nemcsak a lakóépületek esetében, de a középületeknél is célszerű alkalmazni ezen elemeket, az építészeti összhang megteremtése érdekében. 5.2. Kulturális értékek védelmi javaslata: Helyi védelem alá vonásra javaslom az alábbiakat:  Petőfi utca 14 hrsz.:143/2  Rákóczi utca 17. hrsz.:79  Rákóczi utca 21. hrsz.:81  Kossuth utca 10. hrsz.:255  József Attila u. 29. hrsz.:333  Szabadság utca 32. hrsz.:308  Szabadság utca 32. hrsz.:310 5.3. Közlekedési és parkolási javaslatok: A kialakult úthálózati struktúrán alapvető és lényegi változtatásokat nem javaslok. A nyomvonal megtartását szorgalmazom a 3302-es út vonatkozásában, kivéve a település nyugati végében lévő éles kanyart, melynek ívsugár változtatására teszek javaslatot, ehhez szükséges az érintett saroktelek területének részbeni felhasználása. Az útburkolat felújítása és szélesítése tovább nem halasztható feladat. Ennek lényege nemcsak az aszfaltréteg átépítése, hanem a 7,0 m-es szélesség kialakítása a jelenlegi 6,0 méterrel szemben. Az alárendelt utak az utóbbi néhány évben lettek felújítva, aszfalt burkolattal ellátva. A legközelebbi munkálatoknál célszerű ezeket min. 6 m útpályatest szélességűre kiépíteni. A burkolatlan utak burkolását még meg kell oldani (egyedül a Gagarin park területén kell burkolni). Az új lakóutakat min 12 m szabályozási szélességben kell kiépíteni 6 m széles burkolt aszfalt felülettel. Két oldalán árokkal és fasorral. Személygépkocsi parkolót tervezünk az alábbi helyeken: - A Polgármesteri Hivatal udvarán 6 gk. parkolóhely - A temető előtt 15 gk. parkolóhely - Közintézmények előtt 5-5 gk. parkolóhely. A gépkocsi parkolókat 5 parkolóhelyenként 1 db fával kell beültetni. Az alárendelt utak kiépítésére ott lesz szükség, ahol terület fejlesztése van előirányozva, azaz: Táj-kép Design Bt Budapest

37


 A település lakóterületének fejlesztése érdekében kijelölt területeken a Rákóczi út mentén.  Sportterület és temetőterület fejlesztése a Táncsics út mentén A tömegközlekedési kapcsolatok javítása is kívánatos lenne. Ahhoz, hogy a település élhetősége és megtartó ereje növekedjen, elengedhetetlen az utazási idők csökkentése. Mivel azonban ez nemcsak ezt a települést érinti, hanem az egész kistérséget, összefogva, a felső szervek felé tárva a problémát nagyobb lehet az esély eredmény elérésére. 5.4. Környezetvédelmi intézkedések: A mezőgazdasági termelésben vissza kell szorítani a kemikáliák alkalmazását, lehetőleg környezetbarát anyagokat használva. A talajok regenerálódási idejét ki kell tolni, hogy kevesebb műtrágya is elegendő legyen a termelékenység növeléséhez vagy szinten tartásához. Be kell vezetni a biotermelés módszereit, és széles körben elterjeszteni azokat. A hulladéklerakó helyeket ki kell építeni a közintézmények udvarán, hogy azokból a szennyeződés ne kerüljön a talajba, ill. tisztítható, fertőtleníthető legyen. Lehetőleg le kellene fedni, hogy a szemetet ne mossa a csapadékvíz a talajba. Konténereket célszerű kihelyezni. Itt teszek javaslatot a szemét kezelésére vonatkozó kistérségi hulladékfeldolgozó kiépítésére. Addig az időpontig is azonban, amíg megépül a létesítmény, a hulladékot Miskolcra szállítják. A meglévő használaton kívüli lerakót rekultiválni kell. A Szabadság utca melletti tömbökben lakópihenő övezetet kell kijelölni, melyekben a maximális sebesség 30 km/óra lehet 7,5 t–nál nehezebb jármű csak engedéllyel hajthat be. 5.5. Közművek fejlesztése A közművek fejlesztésére, ágvezetékek kiépítésére ott van szükség, ahol területfejlesztés történik (lásd 4.1.1.). El kell továbbá érni, hogy az ingatlanokra az összes közmű bekötésre kerüljön. Új létesítményekre csak a teljes közmű bekötése esetén lehessen építési engedélyt adni. 5.6. Zöldterületek fejlesztése

-

Intenzív lábnövény telepítése kívánatos a közterületeken, illetve javaslom a szervezett füvesítést. Az utcai fasorok egyedeinek egységesítése is kívánatos lenne, alábbi egyedek közterületi elterjesztése harmoniát termetene: Mézgáséger (Alnus glutincsa) a 3302-es és a 3301-es út mentén Magyar kőris (Fraxinus angustifolia ssp. pannonica) a belterületi lakó utak mentén Fehér és fekete nyár (Populus alba, populus nigra) a belterületi lakóutak mentén Fehér fűz (salix alba) a szántó földek közötti erdősávokban Tatárjuhar (acer tatricum) Mezei juhar (acer campestre) A közterületek csapadékvíz elvezetésének folyamatosságát biztosítani kell az árokrendszerek lejtési viszonyainak felülvizsgálatával és a fogadóhelyek (Eger Táj-kép Design Bt Budapest

38


patak, a földek belvízelvezetéséét és öntözését szolgáló csatornák) kotrásával és mélyítésével. Közterületeken a buszvárók helyett a tájba illő építményeket kell elhelyezni. Elő kell segíteni, hogy a közterületekre pihenőpadok, biciklitárolók és szeméttárolók kerüljenek ki. 5.7. Tájrendezési javaslat Ezen területek fejlesztésével kapcsolatosan már intézkedéseket eszközöltünk az előző, zöldfelületeket érintő pontban is, ami az út menti fasorokat illeti. A legfőbb feladat a jelenlegi landscape megőrzése és annak harmonikus tovább fejlesztése. A tájidegen elemeket célszerű korrigálni. A beépítésre nem szánt területeken az alábbi egyedek alkalmazását kell szorgalmazni. - Mézgáséger (Alnus glutincsa), - Magyar kőris (Fraxinus angustifolia ssp. pannonica), - Fehér és fekete nyár (Populus alba, populus nigra) - Fehér fűz (salix alba) - Tatárjuhar (acer tatricum) - Mezei juhar (acer campestre) Ezek a táj régebben uralkodó fafajai, melyek újratelepítése lenne célszerű, azonban a meglévő fafajok megtartása és harmonikus fejlesztése is kivánatos: fűzfa (salix). A szántóterületek melletti erdősávokban gyakran előfordul még az akác (robinia), ami szintén egy elterjedt fajta. A fentiekben említett fafajok jelentős tájképző elemek. 5.8. Intézményfejlesztési javaslat    

Az általános iskola mellé egy tornaterem építése lenne kívánatos, „B” fokozatú, hogy a község lakossága is tudja használni A munkanélküliség kezelésére egy intézményt lehetne létrehozni, mely lehet egy nagyobb szervezet kihelyezése is, hogy ez a probléma helyben legyen kezelhető, akár más községgel együtt. Turisztikai információs központ létrehozására is javaslatot teszek (ezt lehetne akár több településsel együtt). Javaslom továbbá a településen működő Öregek Napközi Otthonát jól működő intézménnyé alakítani, igény szerint bővíteni. 5.9. A gazdaság fejlesztése 5.9.1. A mezőgazdaság fejlesztése:

   

Szorgalmazni kell a kis területen is nagy hozamokkal kecsegtető növények telepítését. Növelni kell az eladott termékek feldolgozottsági szintjét, ezzel kapcsolatosan még mezőgazdasági üzem telepítése is elképzelhető. Fejleszteni kell a marketing-információs csatornákat minél nagyobb felvásárlási árak elérése érdekében. Növelni kell a biotermékek arányát, ezzel párhuzamosan a kemikáliák alkalmazását vissza kell szorítani. Táj-kép Design Bt Budapest

39


  

Meg kell teremteni a gazdák kölcsönös segítségnyújtásán alapuló szervezeti formákat. Az állattenyésztést intenzifikálni kell. A turisztikai tevékenységgel összefüggő mezőgazdasági programok fejlesztése kívánatos, például lekvár főzés, aratás, stb. 5.9.2. Munkahely-teremtő beruházások

  

Külső tőke bevonásával szorgalmazni kell vállalkozások megtelepítését a faluban, ill. más településekkel összefogva. A mezőgazdasági tevékenységből következő, ahhoz szorosan kapcsolódó ipariszolgáltató bázis létrehozása. Turisztikai célú fejlesztések generálása. 5.9.3. Turisztika fejlesztése

    

Hatékonyabbá kell tenni a falusi turizmus programot, minél több portán ki kell alakítani szálláshelyeket. Marketing tevékenységet kell kifejteni a fentiekben megfogalmazott falu image és logo alapul vételével. Üdülőterületet kell kialakítani a település mellett, mely az elkövetkező években motorja lehet a település fejlődésének, kihatva a környező települések fejlődésére is. Programokat kell szervezni, melyek idecsalogatják a látogatókat, és itt költik el a pénzüket. Le kell fektetni a lovas turizmus alapjait, hogy a helyi specialitásokon túl újabbakkal színesítsük a programot.


40


Borsodivánka Község Önkormányzatának ……./2005. (….. ) számú rendelete a Község közigazgatási területére vonatkozó Helyi építési szabályzatról (tervezet) Borsodivánka község Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 10. § (1) bekezdés a), d), pont és a 16. § (1) bekezdése felhatalmazása alapján, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.) 13. §-ában és a végrehajtására kiadott Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. §-ában foglaltak alapján a következő rendeletet (továbbiakban rendelet) alkotja: 1.§. A rendelet hatálya és alkalmazása A rendelet hatálya Borsodivánka község közigazgatási határán belüli területre terjed ki (továbbiakban tervezési terület). A tervezési területen területet felhasználni, szakhatósági állásfoglalást kiadni, telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munkát végezni), és ezekre hatósági engedélyt adni, táj- és közműfejlesztést eszközölni kizárólag jelen rendelet, továbbá az Étv. és az OTÉK, valamint e rendelet és a mellékletét képező szabályozási terveknek együttesen alkalmazott előírásai alapján szabad. A rendelet mellékletét az alábbi szabályozási tervlapok képezik: I. sz. melléklet: Belterület szabályozási terve M 1:2000 II. sz. melléklet: Külterület szabályozási terve M 1:20000 2.§ Szabályozási elemek (1) A kötelező szabályozási elemek, melyek megváltoztatása csak a szabályozási terv módosításával lehetséges.Ezek az elemek a következők: a) Szabályozási vonal (közterület és telek elválasztó vonala)Beépítésre szánt területek lehatárolása b) Építési övezetek és övezetek lehatárolása c) Építési vonal, amelyre az épület homlokzatának legalább 50 %-a helyezendő d) Utak szabályozási szélessége e) Vízi közművek, illetve védelmi berendezések védőtávolságai. f) Az építési övezetek azok beépítési paraméterei a telekterületre (ingatlanra), ill. az azon elhelyezkedő épületekre vonatkoznak:(azokban az övezetekben ahol épületeket lehet elhelyezni ugyanezen paramétereket kell alkalmazni): f/1 Beépítettség legnagyobb mértéke f/2 Szintterületi mutató legnagyobb mértéke f/3 Legkisebb, legnagyobb építménymagasság f/4 Beépítési mód Táj-kép Design Bt Budapest

41


f/5 Zöldfelület legkisebb mértéke f/5 Kialakítható legkisebb telekterület f/6 Legkisebb legnagyobb telekszélesség és mélység f/7 Pinceszint (terepszint) alatti beépítettség legnagyobb mértéke (a környezetvédelmi jellemző az egész településre kerül megállapításra) (2) Az (1) bekezdés alatt fel nem sorolt elemek irányadónak tekintendők, érvényesítésük ajánlott, de nem kötelező. Részletes előírások 3.§ Közigazgatási és belterületi határ (1) A község közigazgatási területe nem változik. (2) A belterületi határ módosítását – szükség szerint, a beépítésre szánt területek fokozatos, ütemezett belterületbe vonásával – a vonatkozó általános szabályok alapján kell lefolytatni. A belterület az alábbi területeken változik jelen rendelet I., II. számú melléklete alapján: a) a Rákóczi út mentén lakóterület kialakítása érdekében b) a Táncsics út mentén sport és temető terület kialakítása érdekében c) a központi belterület és a Dózsa telep közötti meglévő sportpálya és környezete 4.§ Az övezeti rendszer A tervezési területen a településszerkezeti tervben meghatározott terület felhasználási egységek övezetekre és építési övezetekre tagozódnak. Ezek közül az építési övezet épület elhelyezésére szolgál, míg az övezet infrastruktúra elemek, mezőgazdasági tevékenység stb. területe. 5. § Beépítésre szánt területek (építési övezetek) általános előírásai (1) A beépített és beépítésre szánt területeket a belterületi és külterületi szabályozási tervek határolják le. (2) A beépítésre szánt (tervezett, illetve használatát tekintve átminősített) területek beépítésének megkezdését megelőzően a szükséges előkészítő munkákat (elő közművesítés, feltöltés, tereprendezés, talajmechanikai, mérnökgeológiai feltárás, stb.) – legfeljebb tömbméretű területenként ütemezve – el kell végezni. ) Új építési tömb megnyitása esetén az építési engedély feltétele, hogy a kijelölt utcanyitás, illetve szélesítés közterületi lejegyzése megtörténjen. (3) Beépítésre szánt területek igénybevételének bekövetkeztéig legalább részleges közművesitettség (OTÉK 8. § (2) bek. b./) biztosítandó, amit a belterületen fokozatosan teljes közművesítettségre kell fejleszteni. (4)

A beépítettség kötöttségeire tekintettel kialakult övezeti besorolású és Táj-kép Design Bt Budapest

42


településközpont vegyes területeken, továbbá mindazon tervezett építési övezetben, ahol a tömb beépítése megkezdődött – az illeszkedés érdekében – a szomszédos épületeket, épületrészleteket (kerítés, kapu, stb.) meghatározó környezeti elemként kell figyelembe venni. (5) Az új épület általában a jobb műszaki állapotú, várhatóan hosszabb ideig fennmaradó épülethez illeszkedjen, kivéve, ha annak tömegaránya, formavilága és anyaghasználata igénytelen, alacsony építészeti színvonalú, környezet-, vagy tájidegen. (6) Az egyes telektömbökön belül a besorolásnak megfelelő szabályozási előírások – egyéb pontosítás hiányában – az eltérő rendeltetésű létesítményekre is vonatkoznak (pl.: lakóterületen lévő intézmény, vagy kereskedelmi, szolgáltató, ipari, illetve mezőgazdasági üzemi építmény építési feltételei). (7) A Helyi Építési Szabályzat szerinti építménymagasság alsó határa kizárólag utcavonalon, továbbá a közterület felől látható helyen, legfeljebb 25 m telekmélységig érvényes, azon túl a legkisebb építménymagasság alatt is helyezhető el melléképület, de a melléképület legkisebb magassága 2,2 m-nél kisebb nem lehet. (8) A beépített területeken új épület a kialakult állapotnak megfelelően, illetve a szabályozási terven jelölt módon helyezhető el. Ebben az esetben a 40 m-nél nagyobb telekmélységű telkeknél a beépítési mélység az építési vonaltól mérve nem haladhatja meg a telek átlagos mélységének 60 %-át. Abban az esetben ha a telek mélysége nem haladja meg a 40 m-t, akkor minimum 6,00 m hátsókertet szükséges biztosítani. (9) A kialakítható legkisebb területnél, illetve a legkisebb telek szélességnél kisebb telkek, melyek jelen rendelet hatályba lépésekor az ingatlan nyilvántartásban szerepelnek jelen rendelet előírásainak megfelelően beépíthetők. (10) Az előkert mélységét a beépített tömbökben úgy kell meghatározni a telken, hogy az építendő épületet az adott utcaszakaszon jellemzően kialakult előkerttel rendelkező épületek által meghatározott vonalon kell elhelyezni. Az oldalkert méretét (11) A kerítésépítés általános szabályain túl a telek utcai homlokvonalán maximum 1,7 m magas, tömör, áttört, tégla, fa, vas, vagy drótháló kerítés építhető, melynek tömör lábazata maximum 0,5 m magas lehet. A beépítésre szánt területeken képzett építési övezetek részletes előírásai Lakóterület 6.§ „Lf-BI” Falusias lakóterület (1) A terület felhasználás általános jellege szerint lakó, míg sajátos építési használata alapján falusias lakóterületeken lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású Táj-kép Design Bt Budapest

43


kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények helyezhetők el, de üzemanyagtöltő állomás, 6,00 m-nél magasabb önálló antennatartó-szerkezet, óriásplakát, továbbá különösen szennyező, az egészségre ártalmas funkciójú épület (autófényezés, asztalosipari tevékenység, gumi és műanyag feldolgozás, vulkanizálás, extrudálás, fröccsöntés, öntödei fémfeldolgozás) az övezetben nem helyezhető el. (2) Az Lf-BI jelű építési övezet területén a rendelet 1.§-ában meghatározott tevékenységeket végezni az alábbi határértékek betartása mellett szabad: a) Beépítési mód: oldalhatáron, vagy szabadon állóan b) Szintterületi mutató legnagyobb mértéke: 0,5 c) Legnagyobb beépítettség: 30 % d) Építménymagasság legkisebb mértéke: 3,00 m, legnagyobb mértéke: 5,00 m e) Legkisebb zöldfelület: 45 % f) Legkisebb telekterület: 800 m2. g) Legkisebb telekszélesség: 16,00 m h) Amennyiben a telek szélesebb, mint 20,00 m, szabadon álló épület elhelyezés is lehetséges, ebben az esetben a kedvezőtlenebb tájolású oldalhatár mentén legalább 3,00 m, a kedvezőbb tájolású oldalhatár mentén legalább 4,00 m széles oldalkert biztosítandó. i) Az építési övezetben az oldalkert legkisebb mértéke 4,00 m j) Az építési övezetben a pinceszinti beépítettség legnagyobb mértéke: 30 % Központi vegyes terület 7. § „Vt-BI” Településközponti vegyes terület (1) A terület felhasználás általános jellege szerint vegyes, elhelyezkedése és sajátos építési használata alapján településközponti besorolású területeken több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények helyezhetők el, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. A területen üzemanyagtöltő állomás, óriásplakát, 6,00 m-nél magasabb önálló antennatartó szerkezet, továbbá különösen szennyező az egészségre ártalmas funkciójú épületet nem lehet elhelyezni. (2) A Vt-BI jelű építési övezet területén a rendelet 1.§-ában meghatározott tevékenységeket végezni az alábbi határértékek betartása mellett szabad: a) Beépítési mód: oldalhatáron, vagy szabadon állóan b) Szintterületi mutató legnagyobb mértéke: 1,0 c) Legnagyobb beépítettség: 40 % d) Építménymagasság legkisebb mértéke: 4,50 m, legnagyobb mértéke: 7,50 m e) Legkisebb zöldfelület: 30 % f) Legkisebb telekterület: 800 m2 g) Legkisebb telekszélesség: 16,00 m h) Oldalhatáron történő épület elhelyezés esetén az oldalkert legkisebb szélessége 4,00 m. i) Az övezetben a hátsókert nem lehet kevesebb 6,00 m-nél. Táj-kép Design Bt Budapest

44


j) Az építési övezetben az általános iskola tornaterme, valamint szakrális funkció elhelyezése esetén az építménymagasság 9,0 m lehet. k) Az építési övezetben a pinceszinti beépítettség legnagyobb mértéke: 40% Gazdasági terület 8. § „Gksz-BI” Kereskedelmi és szolgáltató Gazdasági terület (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. Megengedhető olyan funkció telepítése, mely a 21/2001. (II.14) sz. kormányrendelet alapján nem rontja a jelenlegi légszennyezettség, továbbá a zajszennyezés mértékét. (2) Sajátos építési használatuk alapján ide tartoznak a mezőgazdasági üzemi területek (hajdani majorok, állattartó telepek, mezőgazdasági központok, stb.) (3) Az egyes létesítmények részére telek alakítandó, melyen több épület is elhelyezhető. (4) A jelenleg kialakultnak tekinthető telkek – a működés feltételeinek biztosítása esetén – a vonatkozó előírások betartásával, méreteiktől függetlenül beépíthetők. (5) A telkek megosztása akkor engedélyezhető, ha a kialakuló telkek mindegyike eléri a min. 20 m szélességet és a min. 1.000,- m2 területet. (6) Az övezetben építhető lakás(ok) szintterülete nem haladhatja meg a gazdasági célú helyiség(ek) szintterületét. (7) Az OTÉK 19. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakon túl a területen elhelyezhető: a) a mező- és erdőgazdasági termelés (üzemi) létesítményei b) egyéb nem zavaró hatású ipari létesítmény c) turisztikai létesítmény d) szállás funkció (8) Állategészségügyi szempontból jelentős nagyságú állattartó telep telepítése, illetve működése a lakóterületektől min. 500 m távolságban engedélyezhető. (9) A Gksz-BI jelű építési övezet területén a rendelet 1.§-ában meghatározott tevékenységeket végezni az alábbi határértékek betartása mellett szabad: a) A beépítettség legnagyobb mértéke: 35% b) A szintterületi mutató legnagyobb mértéke: 0,75 épület m2/telek m2 c) A beépítési mód: szabadon álló d) A legnagyobb építménymagasság: 6,0 m e) A legkisebb építménymagasság: 3,0 m f) A zöldfelület legkisebb mértéke: 40% g) A kialakítható legkisebb telekterület: 1000 m2 h) A legkisebb telekszélesség:20 m i) A pinceszinti beépítés legnagyobb mértéke: 35% j) Az előkert mélysége: 5 m k) Az oldalkert legkisebb szélessége mindkét oldalhatár felé: 4 m Táj-kép Design Bt Budapest

45


l) A hátsókert legkisebb mélysége: 6 m Különleges területek 9. § „K-SBI” (Sportterület ) zöldterületen kialakított sportterület (1) A sportterület – jele K-SBI – a sport és rekreációs funkció elhelyezésére szolgál. A sporttal kapcsolatos létesítmény kivételével épületet elhelyezni tilos. (2) A rendelet 1.§-ában meghatározott tevékenységeket végezni az alábbi határértékek betartása mellett szabad: a) sporttal kapcsolatos létesítmény kivételével épületet elhelyezni tilos. b) A beépítettség legnagyobb mértéke: 10% c) A szintterületi mutató legnagyobb mértéke: 0,1 épület m2/telek m2 d) A beépítési mód: szabadon álló e) A legnagyobb építménymagasság: 6 m f) A legkisebb építménymagasság: 3 m g) A zöldfelület legkisebb mértéke: 65% h) A kialakítható legkisebb telekterület: 3000 m2 i) A legkisebb telekszélesség: 50 m j) A pinceszinti beépítés legnagyobb mértéke: 5% k) Az előkert legkisebb mélysége: 5 m l) Az oldalkert legkisebb szélessége mindkét oldalhatár felé: 6 m m) A hátsókert legkisebb mélysége: 6 m 10.§ „K-TBI” (Temetőterület ) (1) Az építési övezet kegyeleti és szakrális funkció elhelyezésére szolgál. (2) A rendelet 1.§-ában meghatározott tevékenységeket végezni az alábbi határértékek betartása mellett szabad: a) Kegyeleti és szakrális virág- és koszorúárus létesítmény kivételével épületet elhelyezni tilos. b) A beépítettség legnagyobb mértéke: 10% c) A szintterületi mutató legnagyobb mértéke:0,1 épület m2/telek m2 d) A beépítési mód: szabadon álló e) A legnagyobb építménymagasság: 6 m f) A legkisebb építménymagasság: 3 m g) A zöldfelület legkisebb mértéke: 65% h) A kialakítható legkisebb telekterület: 1000 m2 i) A legkisebb telekszélesség: 25 m j) Az előkert legkisebb mélysége: 5 m k) Az oldalkert legkisebb szélessége mindkét oldalhatár felé: 6 m l) A hátsókert legkisebb mélysége: 6 m 11. § „K-HBI” (Hulladék ideiglenes elhelyezésére szolgáló terület ) ideiglenes hulladékudvarok céljára kialakított területek. Táj-kép Design Bt Budapest

46


(1) Az építési övezet ideiglenes jelleggel hulladékok elhelyezésére szolgál. Az építési övezetben hulladék kezeléssel kapcsolatos épületek helyezhetők el. (2) A rendelet 1.§-ában meghatározott tevékenységeket végezni az alábbi határértékek betartása mellett szabad: a) Hulladéktároló, tömörítő iroda és szociális blokk funkciójú létesítmények kivételével épületet elhelyezni tilos. b) A beépítettség legnagyobb mértéke: 10% c) A szintterületi mutató legnagyobb mértéke:0,1 épület m2/telek m2 d) A beépítési mód: szabadon álló e) A legnagyobb építménymagasság: 6 m f) A legkisebb építménymagasság: 3 m g) A zöldfelület legkisebb mértéke: 65% h) A kialakítható legkisebb telekterület: 1000 m2 i) A legkisebb telekszélesség: 25 m j) Az előkert legkisebb mélysége: 5 m k) Az oldalkert legkisebb szélessége mindkét oldalhatár felé: 6 m

12.§ Beépítésre nem szánt területeken képzett övezetek Beépítésre nem szánt területen történő építmény-elhelyezés, illetve beépítés általános előírásait az Étv. 19. § (2) bekezdése és az OTÉK 6. § (1) bekezdés b./ pontja tartalmazza. 13. § „KÖu-BI” Közlekedési és közműterület (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, vízi és légi közlekedés, továbbá a közművek és a hírközlés továbbá 6 m2-nél kisebb buszváró épületépítményeinek elhelyezésére szolgál. (2) A helyi Építési Szabályzat szerint kijelölt – KÖu-BI jelű – közlekedési célú építési területek (továbbiakban: szabályozási szélesség) biztosítása szükséges. (3) A szabályozási terveken jelölt 3301, és a 3302 sz. országos mellékút mentén, beépítésre nem szánt (mezőgazdasági/kül) területen 50-50 m védősáv biztosítandó. (4) Az 3301, és a 3302 sz. országos mellékút szabályozási szélessége 22,0 m. A település belterületi átkelési szakaszán – települési főút - a meglévő telekhatárok által meghatározott szabályozási szélessége megmaradhat. (5) Minden települési gyűjtőút, lakóutca és mellékút (dűlőút) szabályozási szélessége változatlanul a jelenlegi. Új utak létrehozása esetén a szabályozási szélesség 12,0 Táj-kép Design Bt Budapest

47


m. (6) A település központjában 18 db, az orvosi rendelő előtti közterületen 6 db közterületi parkolót kell kialakítani. (7) A szabályozási terv szerinti útfásítások telepítéséről a meglévő fasorokhoz illeszkedő fafajok alkalmazásával kell gondoskodni. (8) Az utak melletti zöldsávban a közlekedést akadályozó növényzetet telepíteni az útburkolat szélétől min. 2,0 m távolságra lehet. Az ezen belüli sávot az útpadkáig, illetve a burkolat szélégi gyepesíteni kell. (9) A tulajdonos a telekhatártól az útburkolat széléig terjedő zöldsávot gondozni köteles. (10) A közműterülethez tartoznak a szabályozási terv szerinti KÖu-BI jelű területek (11) A szabályozási terven feltüntetett, önálló terület felhasználási egységet nem képező, védőtávolságot, biztonsági területet igénylő közműnyomvonalak (pl.: elektromos) által érintett területek felhasználását megelőzően az illetékes hatósággal, illetve közmű-üzemeltetővel egyeztetni kell. (12) A csapadék- és belvízelvezető hálózat elemeit fokozatosan ki kell építeni, illetve karban kell tartani. (13) A kiépített gázellátó folyamatosan biztosítandó.

rendszer

szükséges

bővítése

és

karbantartása

(14) A településkép védelme érdekében környezeti hatásvizsgálat készítendő mindazon közmű- és hírközlési létesítmények engedélyezését megelőzően, amelyek magassága a 100 m-en belüli környezetükben megengedett építménymagasságot 6,0 m-nél nagyobb mértékben meghaladja, vagy egyéb jellemzőivel az épített, illetve a természeti környezetre jelentős mértékben visszahat. 14. § „Z-BI” Zöldterület (1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark). A területen elhelyezhető: a) pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.) b) vendéglátó épület c) a terület fenntartásához szükséges épület d) közmű műtárgy (2) A közpark területek felújítása, illetve kialakítása kertépítészeti kiviteli terv alapján történhet. (3) Az övezet területén a rendelet 1.§-ában meghatározott tevékenységeket végezni az alábbi határértékek betartása mellett szabad: Táj-kép Design Bt Budapest

48


a) b) c) d) e) f) g) h) i) j)

A beépítettség legnagyobb mértéke: 2% A szintterületi mutató legnagyobb mérke:0,02 épület m2/telek m2 A beépítési mód: szabadon álló A legnagyobb építménymagasság: 6 m A legkisebb építménymagasság: 3 m A zöldfelület legkisebb mértéke: min.: 65% A kialakítható legkisebb telekterület: 1000 m2 A legkisebb telekszélesség: 25 m Az előkert legkisebb mélysége: 5 m Az oldalkert legkisebb szélessége mindkét oldalhatár felé: 6 m 15. § „E-BI” Erdőterületek

(1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló, min. 1.500 m2 nagyságú, fákkal és cserjékkel borított terület. Az erdőterület az erdő rendeltetése szerint:  védelmi (védett és védő) Ev  gazdasági Eg (2) A védelmi rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni nem lehet. (3) A 100.000 m2-t (10 ha) meghaladó területnagyságú telken gazdasági rendeltetésű erdőterületen 0,5 %-os beépítettséggel. Az erdő rendeltetésének megfelelő építmények (erdőműveléssel, erdei vadak ellátásával kapcsolatos építmények) helyezhetők el, az alábbiak betartásával. A rendelet 1.§-ában meghatározott tevékenységeket végezni az alábbi határértékek betartása mellett szabad: a) b) c) d) e) f) g) h) i) j)

A beépítettség legnagyobb mértéke: 0,5% A szintterületi mutató legnagyobb mértéke:0,005 épület m2/telek m2 A beépítési mód: szabadon álló A legnagyobb építménymagasság: 6 m A legkisebb építménymagasság: 3 m A zöldfelület legkisebb mértéke: 65% A kialakítható legkisebb telekterület: 100.000 m2 A legkisebb telekszélesség: 25 m Az előkert legkisebb mélysége: 5 m Az oldalkert legkisebb szélessége mindkét oldalhatár felé: 6 m

(4) Védelmi célú erdőterület alakítandó a szabályozási terven kijelölt helyeken. Telepítésre ajánlottak a következő: - Mézgáséger (Alnus glutincsa) a 3302-es és a 3301-es út mentén - Magyar kőris (Fraxinus angustifolia ssp. pannonica) a belterületi lakó utak mentén - Fehér és fekete nyár (Populus alba, populus nigra) a belterületi lakóutak mentén - Fehér fűz (salix alba) a szántó földek közötti erdősávokban - Tatárjuhar (acer tatricum) - Mezei juhar (acer campestre) (5) Gazdasági célú erdőt telepíteni – a meglévő és tervezett erdőterületeken túl az Táj-kép Design Bt Budapest

49


igazgatási terület mezőgazdasági területein – az egyéb mezőgazdasági övezet területei kivételével bárhol – a szabályozási terv módosítása nélkül, a település hosszú távú erdőtelepítési programjának megfelelően lehetséges. (6) A településen védőfásításról kell gondoskodni:  a hulladéklerakók (szeméttelep), környezetében 20-20 m szélességben,  a majorok, állattartó telepek körül min. 15 m szélességben  a vízmedrek, vízgazdálkodási területek mentén tájfásítást kell üzemeltetőknek végezniük.

az

16. § Mezőgazdasági területek (1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és –tárolás (a továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás) építményei helyezhetők el. Meglévő beépített állapotként itt helyezkednek el a tanyaudvarok és kertes mezőgazdasági területek is ahol lakások is találhatók. (2) A mezőgazdasági területei három övezetre tagolódnak:  Általános mezőgazdasági tevékenység céljára szolgáló terület  Kertes mezőgazdasági övezet – jele:

Má-BI Mk-BI

(3) Az Mk-BI jelű, kertes övezetbe tartozó – korábban zártkertként nyilvántartott, illetve ahhoz csatlakozóan tervezett – területeken a rendelet 1.§-ában meghatározott tevékenységeket végezni az alábbi határértékek betartása mellett szabad új épület építése esetén:  Az övezetben lakóépület is létesíthető, ha a telek területe meghaladja a 3.000 m2-t, illetve a lakóépület építéséhez rendelt egyéb általános és az (5) bekezdés szerinti helyi feltételek teljesülnek.  A beépítettség legnagyobb mértéke: 10%  A szintterületi mutató legnagyobb mértéke:0,1 épület m2/telek m2  A beépítési mód: oldalhatáron álló, szabadon álló  A legnagyobb építménymagasság: 4 m  A legkisebb építménymagasság: 3 m  A zöldfelület legkisebb mértéke: min.: 65%  A kialakítható legkisebb telekterület: 3000 m2  A legkisebb telekszélesség: 20 m  Az előkert legkisebb mélysége: 5 m  Az oldalkert legkisebb szélessége: 6 m A hátsókert legkisebb mélysége: 15 m (4) Az Má-BI övezet mezőgazdasági termelés, állattartás, legeltetés funkcióra szolgál. Az övezetben:  A mezőgazdasági termeléssel, állattartással, legeltetéssel kapcsolatos létesítmény kivételével épületet elhelyezni tilos.  az előkert minimális mélysége: 5 m  Az oldalkert szélessége mindkét oldalhatár felé: 6 m  A hátsó kert mélysége: min.: 6 m Táj-kép Design Bt Budapest

50


      

A beépítettség mértéke: max.: 2% A szintterületi mutató mértéke: max.:0,02 épület m2/telek m2 Építménymagasság: max.: 6,00 m Építési mód: szabadon álló A zöldfelület, vagy megművelt terület nagysága: min. 90% Legkisebb teleknagyság: 6000 m2 A telek homlokvonala min.: 50 m 17.§ Építészeti szabályozás

(1) A meglévő épületek helyreállítása és felújítása során a népi építészetre jellemző épületszerkezeteket és díszítéseket elbontani tilos, azokat eredeti állapotukban kell kijavítani ill. a hiányzó részeket pótolni. (2) Az új épületek építésekor szem előtt kell tartani a népi építészeti hagyományokat. (3) A tervezési területre jellemző népi építészeti jellemzőkhöz nem igazodó épületekre építési engedélyt kiadni tilos. (4) Az „Lf-BI” építési övezetben csak utcára merőleges nyeregtető építhető, az utcai oromfalat csonka konttyal kell megtörni. (5) Az „Vt-BI” építési övezetben utcával párhuzamos, és utcára merőleges nyeregtető is építhető. (6) Az „Lf-BI”, „TV-BI” építési övezetben vagy az utcai homlokzatok teljes hosszában vagy az udvari oldalhomlokzat felében tornácot kell kialakítani. (7) Az „Lf-BI” építési övezetben elhelyezendő épületek oldalainak aránya maximum 1 legyen, ahol az utcai oldal a rövidebb. (8) A tervezési területen a telkek homlokvonalán építendő kerítéseket deszkapalánkból célszerű építeni, a gyalogos forgalmat lebonyolító ajtó felett nyeregtető imitációval. (9) A tervezési területen a közterületről látható épületrészek egységes és harmonikus megjelenése érdekében célszerű előnyben részesíteni a piros égetett agyag cserépfedést és a fehér színű vakolt falakat, továbbá a sötétbarna lábazatot. (10)A melléképületeket tulajdonosa köteles karbantartani ill., felújítani, különösen, ha azok közterületről láthatók és jelentősen rombolják a falu képét. Erre kötelezni is lehet. (11)A telekterületen csak a gazdálkodáshoz használatos anyagokat lehet tárolni. A telken építőanyag, hulladék tárolása tilos. 18.§. Elővásárlási jog Borsodivánka község Önkormányzata elővásárlási jogot állapít meg az alábbi ingatlanokra (a szabályozási terven E betűvel határolt terület):  Petőfi utca 12/A hrsz:143/2  Rákóczi utca 6 hrsz:237  Rákóczi utca 17 hrsz:79  Rákóczi utca 21 hrsz:81  Kossuth utca 10 hrsz:255  József Attila u. 29 hrsz:333 Táj-kép Design Bt Budapest

51


 

Szabadság utca 32 hrsz:308 Szabadság utca 32 hrsz:310 19.§. Helyi közút céljára történő lejegyzés

Borsodivánka Község Önkormányzata helyi közút számára a szabályozási tervben jelölt helyeken a fejlesztés végrehajtásának elindításakor területet jegyezhet le az alábbi területeken: - Rákóczi utca 1. sz. hrsz:71 (3302-es közút ívsugarának megváltoztatása érdekében) - Lakóterület-fejlesztéssel érintett területeken - Munkahelyi terület létrehozása érdekében az „Gksz-BI” jelű építési övezet területén 20. § Vízgazdálkodási terület, ár- és belvízvédelem (1) Vízgazdálkodási területekre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 30. §-a tartalmazza. (2) A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet. (3) A település közigazgatási területén áthaladó patakok (Eger, Kánya, Rima) a szabályozási terven jelölt védelmi területére az alábbi előírások vonatkoznak: a) a mentett oldali töltéslábtól mért 10 m-es fenntartási sávon belül csak gyepművelést lehet folytatni, oda semmilyen építmény nem helyezhető el. b) az árvízvédelmi töltések biztonsága érdekében a mentett oldal lábvonalától mért 110 m-es védelmi területen belül anyaggödröt nyitni és az épületek alá pincét építeni tilos, továbbá az építési engedélyezési eljárás során az illetékes árvízvédelmi szerv (ÉVIFE) szakhatósági hozzájárulását meg kell kérni. c) Árvízkor a mentett oldalon összegyűlő csapadékvíz befogadóba történő juttatása a Helyi Önkormányzat feladata (4) A vízgazdálkodásról szóló törvény, illetve a vonatkozó (46/1999. (III. 18.) Korm. r.) rendelet értelmében a szakfeladatok ellátásához a tározók, továbbá a belvíz- és öntözőcsatornák partvonalától számítva mindkét oldalon 3-3 m szélességű parti sáv hagyandó szabadon. (5) A vizek természetes lefolyásának akadályozására alkalmas művek (út, csatorna, üzem, egyéb építmény, nyomvonalas létesítmény, stb.) építtetője, illetőleg fenntartója a természetes lefolyás biztosításáról az illetékes vízügyi szerv előírásainak megfelelően gondoskodni köteles. (6) A csapadékvíz csatornákba, csapadékvíz elvezető árkokba, az öntözőcsatornákba szennyvizet vagy állattartás hulladékait tartalmazó vizet még előtisztítás után vagy tisztítottan sem szabad belevezetni, továbbá semmilyen szennyezést illetve fertőzést okozó anyagot nem lehet bejuttatni, belevezetni. Táj-kép Design Bt Budapest

52


(7) A szennyvízcsatorna hálózatra rákötött kommunális és ipari szennyvizek minőségének meg kell felelnie a 204/2001. (X.26.) Korm. rendelet előírásainak. Amennyiben az ipari szennyvizek minősége nem elégíti ki fenti rendelet határértékeit, abban az esetben az ipari szennyvíz előtisztítása szükséges. Az előtisztító berendezés építése vízjogi engedély köteles tevékenység. (8) Szippantott szennyvizet csak engedéllyel rendelkező ártalmatlanító helyre lehet szállítani. Egyedi vízellátó és szennyvízgyűjtő mű nem alakítható ki. Felhagyott bármilyen műszaki kialakítású kútba szennyvíz nem vezethető. (9) A település csatornázatlan vagy részben csatornázott területein a szennyvízelhelyezésre vonatkozóan a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 47. §-ában meghatározottakat kell figyelembe venni. Szippantott szennyvizet csak engedéllyel rendelkező ártalmatlanító helyre lehet szállítani. (10) A közműves szennyvízelvezető és-tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról szóló 174/2003. (X.28.) Korm. rendeletben foglaltak az iránymutatók. (11) Állattartó létesítményeknél az almos- és a hígtrágya tárolásánál, illetve annak mezőgazdasági területen való elhelyezésénél a 49/2001. (IV.3.) Kormány rendeletben meghatározottakat kell figyelembe venni. (12) Állattartó telepeket csak úgy lehet üzemeltetni, hogy azok sem a felszíni, sem a felszín alatti vizeket ne veszélyeztethessék, ill. ne szennyezhessék. (13) A 33/2000. (III.17.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés c.) pontja értelmében a közigazgatási területen folytatott egyes tevékenységek nem eredményezhetik a felszín alatti víz és földtani közeg (E) egyedi szennyezettségi határértéknél, vagy ennek hiányában – a 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes miniszteri rendeletben meghatározott – (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotát. A rendelet 4. § (1) bekezdés e) pontja szerint kockázatos anyag, ill. lebomlásuk esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezető anyagok használata, ill. kibocsátása csak műszaki védelemmel folytatható, ill. az f.) pontban leírtaknak megfelelően a tevékenység ellenőrzött körülmények között történhet, beleértve a monitoring kialakítását, működtetését ill. az adatszolgáltatást. (14) A 33/2000. (III.17.) Korm. rendelet alapján a település szennyeződés érzékenységi besorolása: „B” – érzékeny terület. A területre érvényes intézkedési szennyezettségi határérték: Ci=C2. 21. § Környezetvédelem (1) A környezetvédelemre vonatkozó, mindenkor érvényes jogszabályokat, szabványokat – a Helyi Építési Szabályzat 1. § értelmében – be kell tartani. Az egyes kialakult, vagy kialakítható építési övezetekben, illetve övezetekben megengedhető környezeti határértékek a vonatkozó általános szabályok szerint elfogadható értékeket nem haladhatják meg. Táj-kép Design Bt Budapest

53


(2) A vonatkozó levegőtisztasági, valamint a zaj- és rezgésvédelmi határértékek betartásához szükséges mérések eredményét folyamatosan biztosítani kell. (3) Figyelmet kell fordítani azokra az esetekre, amikor elidegenítés, vagy kezelői jog átruházása következtében a terület felhasználási és övezeti hovatartozás változatlan marad, de egyes épületek rendeltetése, az alkalmazott technológia úgy módosul, hogy a környezeti terhelést a korábbinál, illetve a megengedettnél nagyobb mértékben növeli. (4) Környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek engedélyezése során a mindenkori hatályos előírásokat (20/2001. (II. 14.) Korm. r.) figyelembe kell venni. (5) A rétegvíz készlet védelméről szóló előírás (123/1997. (VII. 18.) Korm. r.) szerint a hidrogeológiai védőidom kialakítását 2007-ig el kell végezni. (6) Az ivóvíz megengedett határértéket meghaladó vas- és arzéntartalma miatt ki kell építeni a szükséges vízkezelési technológiát. (7) Lakóterületeken, továbbá a településközpont vegyes és különleges övezetben a környezetet fokozottan terhelő (bűzös, illékony anyagokat használó, jelentős porképződéssel járó, továbbá jelentős zajt, vagy rezgést okozó) tevékenységet végezni, illetve arra engedélyt adni tilos. (8) A tervezési területen állatot tartani csak a község állattartási rendelete alapján szabad. (9) Az erősen allergizáló parlagfű és egyéb egészségre veszélyes gyomok elterjedését folyamatos gondozással, írtással, a beépítésre szánt, funkcióváltásra előirányzott területek ideiglenes, illetve mellékhasznosításával meg kell akadályozni. 22. § Kulturális örökségvédelem (1) A kulturális örökség védelmére a vonatkozó általános szabályok az irányadók. (2) A tervezési területen – a kulturális örökség meghatározó részeként – védeni kell a már feltárt, illetve a későbbiekben feltárandó régészeti területeket, továbbá a kialakult építészeti, településképi hagyományokat, jellegzetességeket, az épített környezet értékeit. Épületek, építmények építése, átalakítása, bővítése csak környezetbe illően, a beépítési, telekhasználati, homlokzatképzési, tömegformálási és anyaghasználati hagyományok figyelembe vételével történhet. (3) A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeken szakhatósági feladatokat lát el, ezért régészeti lelőhelyen folytatott bármilyen építési tevékenység tervezésekor szakhatóságként állásfoglalását meg kell kérni. (4) Ha nyilvántartott vagy nyilvántartáson kívüli régészeti lelet kerül elő a kulturális javak védelméről szóló LXIV. Tv. 24 §-a szerint kell eljárni. (5) A szabályozási terven H betűvel jelölt, helytörténetileg értékes épületek helyi Táj-kép Design Bt Budapest

54


védelemben részesítendők.  Petőfi utca 12/A hrsz:143/2  Rákóczi utca 17 hrsz:79  Rákóczi utca 21 hrsz:81  Kossuth utca 10 hrsz:255  József Attila u. 29 hrsz:333  Szabadság utca 32 hrsz:308  Szabadság utca 32 hrsz:310 (6) A helyileg védett objektumok tömegét, homlokzatát, tetőformáját, anyaghasználatát eredeti kialakításukban kell megtartani, illetve felújításkor abba visszaállítani. (7) A védett épületek korszerűsítését, átalakítását, esetleges bővítését, vagy funkcióváltását a védettség nem akadályozza, sőt elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. (8) Helyileg védett épület külső megjelenését (homlokzat, tömeg- tetőforma, tetőfelépítmény, kémény, stb.) módosító, építési engedélyköteles munkák engedélyes tervének benyújtása előtt elvi építési engedélytervet kell készíteni, amelyen a változtatásra kerülő épületrészek terveit M = 1:100 léptékben kell ábrázolni. (9) Helyileg védett épület bontási engedélye csak felmérési dokumentáció (rajzi és fotó) mellékelése után adható ki. (10) Védetté nyilvánításra, illetve annak megszüntetésére bárki javaslatot tehet. Az I. fokú építési hatósághoz benyújtandó kérelemnek tartalmaznia kell az építmény/terület adatait (utca, házszám, hrsz., tulajdonos, kezelő, stb.) valamint rövid indoklást. (11) A védetté nyilvánításról, illetve annak megszüntetéséről értesíteni kell: az ingatlan tulajdonosát, kezelőjét, használóját, a védetté nyilvánításra, megszüntetésre javaslattevőt 23. § Védett és védőterületek (1) Védőterületek általános szabályait az OTÉK 38. § tartalmazza (2) Az igazgatási területen húzódó utak és közművezetékek szabályozási terven kijelölt védőterületein belül érvényesül az ún. „szerzett jog”. (3) Az előző pont szerinti védőterületeken, emberi tartózkodásra szolgáló épület, illetve más, védőövezetet igénylő létesítmény építése csak az illetékes szakhatóságok (ÁNTSZ, Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás, Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, Közlekedési Felügyelet, vagy egyéb szakhatóság) hozzájárulása esetén engedélyezhető. (4) A (2) bekezdésben felsoroltakon túl további védőterületet igénylő létesítmény Táj-kép Design Bt Budapest

55


engedélyezésének feltétele az OTÉK 38. § (7) bekezdésének megfelelően a saját területen belül kialakított védőterület. (5) Új vagy újra megnyitott temető, temetkezési emlékhely telkén belül legalább 30 m széles fásított védőterületet kell kialakítani. E követelményt működő temető, temetkezési emlékhely bővítési területére is alkalmazni kell. (6) A szabályozási terven feltüntetett védőtávolságot, biztonsági területet igénylő létesítmények által érintett, valamint a léptékből eredően nem ábrázolt, azonban szövegesen megfogalmazott, illetve egyéb általános szabályokban megkövetelt védőtávolságokat a szabályozási terv végrehajtása során figyelembe kell venni. (7) A védő- illetve biztonsági területek a következők: a) 20 bar-nál nagyobb nyomású gázvezeték mentén b) 6-20 bar közötti nyomású gázvezeték mentén c) 40 bar-nál nagyobb nyomású olajvezeték mentén d) elektromos távvezeték: e) - 400 kV: f) - 120 kV:

30,0-30,0 m 6,0-6,0 m 15,0-15,0 m 28,0-28,0 m 18,0-18,0 m

g) - 20 kV:

10,0-10,0 m

h) vízelvezető csatorna: i) árvízvédelmi védőtávolság: j) temetőterület körül

3,0-3,0 m 110-110 m 30 m

(8) A „D”-„E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények közötti tűztávolságot, telepítési távolságot az I. fokú tűzvédelmi szakhatóság szakvéleménye alapján a tűzvédelmi hatóság állapítja meg. 24.§. Hatálybalépés Jelen rendelet (és annak mellékletei I, II,) a kihirdetés napján lép hatályba ……………………… jegyzõ

…………………………… polgármester


56


Fogalom meghatározások: Beépítettség: egy telken álló építmény bruttó földszinti alapterületének és a telek területének hányadosa Szintterületi mutató: egy telken lévő valamennyi bruttó építményszint területének és a telekterületének hányadosa. Pinceszinti beépítettség: olyan épületrész beépítettsége amelynek padlószintje több mint 0,7m-el kerül a terepcsatlakozás alá. Terepszint alatti beépítettség: terepszint alatti építmény beépítettsége Melléképület: olyan épület, melynek funkciója nem egyezik meg sem az OTÉK-ban sem jelen rendeletben felsorolt elsődleges funkciókkal


57


Borsodivánka övezeti rendszere Jelmagyarázat: Övezetek jelölése: Területfelhasználás jele

Beépítési mód Építmény magasság m min. max.

Beépítettség % Telekterület m2 max

Szinterületi mutató Épület m2/telek m2


58

Építési övezetek, övezetek: Falusias lakóterület

BORSODIVÁNKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Terület Szintterületi 2005 JANUÁR Övezet zászló: felhasználás jele mutató: Lf-BI O,SZ 30 0,50 3-5 800 Vt-BI

Településközponti vegyes terület: Gazdasági terület

Gksz-BI

Sportterület

K-SBI

Temetőterület

K-TBI

Hulladék Ideiglenes elhelyezési területe

K-HBI KÖu-BI

Közlekedési terület Zöldterület (közpark)

Z-BI E-BI

Erdőterület Mezőgazdasági terület általános Mezőgazdasági terület kertes Vízgazdálkodási terület

Má-BI

Mk-BI V

O, SZ 4,57,5 SZ 3-6 SZ 3-6 SZ 3-6 SZ 3-6 SZ 3-6 SZ 3-6

40 800 40 1000 10 3000 10 1000 10 3000 -

SZ 6,0

2 1000 0,5 1000 00 30(3) 6000

SZ 6,0 -

10 3000 -


1,00

0,75 0,10 0,10 0,10 0,02 0,005

0,30 (0,03) 0,30 (0,03) -

59

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

Recommend Documents