Tégy a közöny ellen!

Tégy a közöny ellen! - Projektterv -

Készítette: A Zöld Nap csapat

-2010-

Tégy a közöny ellen!

Tartalomjegyzék 1. Projekt megnevezése ................................................................................................3 Tégy a közöny ellen! ....................................................................................................3 2. Projekt kezdeményezője ...........................................................................................3 A projekt kezdeményezői a Zöld Nap csapat. ...............................................................3 3. Projekt tárgya ...........................................................................................................3 Forrás: Bodó Barna előadásából4. Célok ....................................................................7 4. Célok........................................................................................................................8 5. SWOT elemzés.......................................................................................................11 6. Önkéntes tábor........................................................................................................12

2


1. Projekt megnevezése Tégy a közöny ellen!

2. Projekt kezdeményezője

A projekt kezdeményezői a Zöld Nap csapat.

3. Projekt tárgya A „Tégy a közöny ellen!”elnevezésű projekt egy olyan több napos önkéntes toborzó rendezvényt foglal magába, amelynek hatására Kézdivásárhely civil szférája felvirágozhat. A civilek azokat a területeket képviselik, amelyek sem a vállalkozói, sem pedig az állami szféra nem tud, vagy nem akar elvállalni. A civil szervezeteknek hatalmas érzelmi töltése és küldetéstudata van. Ez fontos, hiszen ennek mentén jönnek létre. A civilként tevékenykedő fiatal megtanul bánni az emberekkel, megtanulja kezelni az anyagiakat, érdeket kijárni, konfliktust kezelni. És ez mindenképpen hasznára válik a későbbiekben, függetlenül attól, hogy kulturális menedzser lesz, vagy politikus. A civil társadalom képes hidakat építeni a különböző társadalmi szektorok, nemek, népek, nemzetek között. Úgy gondoljuk, hogy a civil szervezetnek az kell, legyen az egyik fontos célja, hogy mindig nyomást gyakoroljon a politikumra, de egy civil egyén soha ne akarjon politikus lenni. Szerintünk az egyháznak, a civil szervezetnek fontos feladata, hogy akár támogathat is politikát, akár kritizálhat is, buzdíthat is, de soha ne akarjon a helyébe lépni a politikumnak. Tökéletes hatalom nincs, a politikus az ígéreteit legtöbbször nem tudja tökéletesen, vagy egyáltalán teljesíteni. Szükség van számon

3


kérőkre is, akik nem az ellenzék soraiból kerülnek ki, mert ő is odakerül, és ugyanúgy fog játszani, mint a másik, mert ő is politikai tényező. Az előnyök mellett a hátrányokkal is számolniuk kell az ilyen típusú szervezeteknek, illetve tevékenységeknek. Elsősorban azzal, hogy míg az állam által biztosított szolgáltatások, illetve ellátások minden állampolgárt vagy rászorulót megilletnek, addig az önkéntes szervezetek vagy önkéntesek szelektálhatnak az igénylők között. Az önkéntes rendszer tehát hozzájárul ugyan a társadalmi kirekesztettség enyhítéséhez és jelentősen segíti az inklúziót, de egyben „kitermeli” a maga újabb kirekesztettjeit is. 1 A civil szervezetek másik nagy hátránya a humán erőforrás mozgása. A nonprofit szervezeteknek az alapértéke az értékek szabad felvállalása, a szabadság, minek következtében a független, tenni akaró egyének bekerülnek a civil szervezetekbe, ott megtanulnak egy szakmát vagy előfordulhat az is, hogy az egyetemen tanult saját szakmájukat fejlesztik tovább, szakosodnak valamilyen jogi vagy gazdasági területen, és amikor elérik a huszonöt – harmincéves kort, a családalapítás korát, akkor körültekintenek és elmennek vagy a politikum vagy a versenyszféra felé. A civil szervezetek nem engedhetik meg a korrupciót, a semmittevést, a silány produktumot. Akkor lesznek képesek fennmaradni, hogyha mindig minőséget és eredményt produkálnak, igazi eredményt és nem hamis mesterkéltet. Hogyha megfigyeljük a mai Kézdivásárhelyen fellelhető hosszú ideje létező és nem konjunkturális célokra létrehozott szervezeteket, mindig fellelünk egy elszánt, elhivatott embert, aki áldozatot hoz, hogy a szervezet létezzen. Úgy látjuk, hogy ezeknek a szervezeteknek, amelyek még élnek és működnek, a titka hogy olyan emberek dolgoznak a szervezeten belül, akiknek az anyagi függőségük és szabadságuk megengedi azt, hogy ezt megtegyék. A vállalkozói szféra nagyon nehezen tud megbirkózni a bizalomépítéssel. A civil szféra számára létrejötte és működése kapcsán ez nagymértékben adott, mert valamilyen létező szükséglet kielégítésére jönnek létre. A civil szférába mindannyian beletartozhatunk. Például ha iskolába íratjuk a gyerekünket. Az iskola ahhoz, hogy képes legyen plusz programokat szervezni, létrehoz egy

1

Czibere Ibolya: Önkéntesség a szociális ellátórendszerben

4


egyesületet. Mi történik? Kapcsolatba kerülünk velük. Ha csak horgászni szeretünk, akkor egy horgász egyesülethez fogunk csatlakozni, ami egy ugyanolyan civil szervezet. Más és más területét fogják össze az életünknek. Minden kis csoportnak, minden egyes egyénnek cselekedni kell, mert amíg teszi-veszi a dolgokat, addig él. Bár öröm és bánat is éri benne, de az ő életéhez tartozik ez is. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy éveket töltsünk el életünkből várva valamire és közben nem teszünk ennek érdekében semmit vagy csak nagyon keveset. Az embernek meg kell tanulnia, hogy a saját nagyon szűk kis családi vagy egyéni örömei mellett a közösségben elvégzett munka eredménye is örömet okozhat. Amint egy tevékenykedő ember felismeri ezt az örömet, idővel észreveszi, hogy ez által is sokkal gazdagabbá válik az élete. És a tevékenységekből, az eredményekből, a jól elvégzett feladatokból eredő sikerélmény pedig az egyik legfelemelőbb érzés. A civil szervezetek - vagy nevezhetjük őket kis közösségeknek- szerepe jelentős, mivel a fogyasztói társadalom áldozatává váló személyek, elmagányosodott emberek, akik kiestek a közösségből, és ezért kényszerülnek a média által szolgáltatott „élettablettát” valóságshow formájában bevenni. A megoldás a kis közösségek összetartó erejében, valamint hiteles emberek példájában rejlik. Itt elengedhetetlenül fontos megemlítenünk azt, hogy óriási szerepe van a médiának, hiszen a hiteles szervezetek példájának bemutatásával hozzájárulhat az egyének személyiségének fejlődéséhez. Ők a későbbiekben csatlakozhatnak ezekhez a sikeres szervezetekhez.

5


1. ábra Fontos, hogy a civil szervezetek tudjanak összefogni, mert ez biztosíthatja, hogy a céljaik, működni tudjanak. Ne felejtsük el: amikor a civil szférába fektetünk be pénzt, vagy energiát, mindig a saját hosszú távú jövőnk és jólétünk érdekében tesszük. Az alábbi

diagramon

látható,

hogy

az

erdélyi

magyar

civil

tevékenységterületei. Sajnos Kézdivásárhelyre ilyen felmérésünk nincs.

6

szervezetek


Az erdélyi magyar civil szervezetek tevékenységterület szerinti megoszlása (szervezetek száma)

gazdasági-szakmai szövetség e gyéb 10% 2% ne mzetközi kapcsolatok 0%

egyházi 6%

adományosztás és közvetítés 0%

kultúra, közművelődés 42%

érdekvédelem és ké pviselet, politika 1% gazdaság- település és közösségfe jlesztés 7% környezetvé delem 4% szociális 12% egészségügy 1%Oktatás, kutatás 9%

sport, szabadidő 6%

2. ábra Tevékenységi terület szerint Forrás: Bodó Barna előadásából

7


4. Célok Célunk minél több fiatalt bevonni a civil szférában. A későbbiekben pedig olyan generációkat szeretnénk kinevelni, akik tudatosan gondolkodnak a környezetükről. Szerencsére

lehet

látni

környékünkön

újfajta

önkéntest

toborzó

kezdeményezéseket, mint például a nemrég beindított www.legyonkentes.ro internetes portált. Vagy a 2009 októberében Csíkszeredában megrendezett “Önkéntesség – szeminárium” amit a Zöld SzékelyFöld Egyesület szervezett elsősorban a még nem önkéntesek számára. Ezért ilyen vagy ehhez hasonló kezdeményezéseket kell, szorgalmazzanak a politikusaink, de nem csak ők, hanem mi civilek is Kézdiszéken. Azért is írtuk előre a politikát és csak utána a civil szférát, mivel a kelet-európai országok még mindig ott tartanak, hogy a politika határozza meg a társadalmi jelenségeket, a közéletet, még a gazdaságot is. Ez ismét a civil szféra gyengesége, hogy hagyják a politikát uralkodni a nyilvánosság eszközei felett. Manapság a politika minden téren megpróbál fölénybe kerülni. A civil társadalom mobilizálás és a polgárok részvétele nélkül nem tud létezni. Ha sikerül a nonprofit szervezeteket megerősíteni, akkor véleményünk szerint az által a környezettudatosság is megerősödik. Ugyanis a civil szervezeteknek a kötelessége az, hogy felvilágosítsa az embereket a felelősségteljes tudatos gondolkodásra. Mi, akik többé – kevésbé egy környezetvédő szervezet oszlopos tagjai vagyunk, nagy figyelmet szentelünk a környezettudatosságra. A fiatalok bekapcsolását egy négy napos táborral képzeltük el. A sátortábor helyszíne Gelence erdejében lesz. Gelence község 11 kilométerre található Kézdivásárhelytől. A tábornak a „Tégy a közöny ellen” szlogent adtuk. Ezzel a szlogennel szeretnénk kifejezni, hogy tennünk kell az egyre nagyobb érdektelenség ellen. A társadalomnak három szférája van: az állami, a vállalkozói és a civil szféra. Az utóbbi húsz éves, mert a mozgalom 1989-ben kezdődött újra Romániában. Egy jól működő társadalomban elengedhetetlenül fontos, hogy az említett három szféra kiegyensúlyozott és összhangban legyen, mint egy puzzle jól összerakott darabjai. A civil szférának fontos szerepe van a társadalmi változásokban is.

8


3. ábra A táborban szívesen várjuk a már civil szervezetekben tevékenykedő egyéneket is. Többé – kevésbé lehetőségük lesz elsajátítani, hogyan is kell megteremteni egy civil szervezetnek a fennmaradásának a feltételeit. A civil szervezeteknek meg kell tanulniuk gazdasági szakemberként is működniük. Akár tetszik akár nem, de egy nonprofit szervezet, sajnos ugyanúgy vállalkozás. Törvények szerint kell működnie, és ugyanúgy tudnia kell megmutatni magát a társadalom számára, mint egy nyereségérdekelt vállalkozásnak. Ahhoz, hogy gördülékenyen müködjön egy civil szervezet semmivel sincs kevesebb dolgunk, mint a vállalkozóknak. Ennek elsajátítása pedig rengeteg pénzbe kerül, ami nincs, hiszen kevés energiaforrással rendelkeznek, ezért pályáznak, hogy az anyagi feltételeiket megteremtsék A pályázatírás sok tanulást igényel, ugyanis a nyelv és a kommunikáció készségét igényli. Ahhoz, hogy hamarosan szponzorokat találjunk, tudnunk kell, képviselni magunkat. A civil szervezetek nagy része nem szakszerűen kommunikál. Külön figyelmet fordítunk a kommunikációra. Ugyanis a nonprofit szervezetek kommunikációja meghatározó sikerességük szempontjából. A vállalkozói szféra már

9


létrehozta a marketing és kommunikációs ismereteit, amelyek nagyon egyszerűen vonatkoztathatóak a civil területekre is. Ezen rendezvényünket elsősorban a kézdivásárhelyi iskolai intézményekben hirdetnénk, de a médiatámogatóink által megszólítanánk a gazdasági szférában levő fiatalokat is, hogy bátran csatlakozzanak valamilyen működő vagy ezután létrejövő szervezethez. A táborban 14 évtől 30 éves korig várnánk az érdeklődőket. Úgy állítjuk össze a rendezvényt, hogy a legkülönbözőbb érdeklődési körű, múltú, jelenű, politikai színezetű és nemű közönség legyen együtt.

10


5. SWOT elemzés Erősségek

Gyengeségek



a felelősségvállalás



bérmentve dolgozik



az állampolgári elkötelezettség



Tévhitek az önkéntességgel kapcsolatban



a bizalom



Kompetenciahiány



a környezettudatosság



Negatív végeredmény



empátia



Ismeretlen



tolerancia



a kölcsönösség



a szolidaritás

A társadalom fejlesztése



Egy adott közösség megerősítése



táborokban való részvétel



a kommunikációban egyre szélesebb az

Veszélyek

eszközök tárháza 

önkéntesség

vidékünkön

Lehetőségek 

az

Szakmai fejlődés

11



humán erőforrás mozgása



diszkrimináció



Előítéletek, sztereotípiák



Rossz igényfelmérés

fogalma

a


6. Önkéntes tábor Célcsoport: - a kézdivásárhelyi, illetve FelsőHáromszék településéinek fiatalsága - minimum 100 fő-maximum 200 fő Az önkéntes tábor programunk remek lehetőséget biztosít a civilek számára, hogy megtörjék a KÉZDIVÁSÁRHELYI hétköznapok egyhangúságát, és egyszerre szolgáljanak élményekkel és ismeretekkel lakosaik számára. Az önkéntes tábor pozitívumait talán a következőképpen foglalhatnánk össze: 

Lehetőséget teremt a civil öntudat kiépítésére, gyakorlati felhasználására; valamint a résztvevők játszva, észrevétlenül szerezhetnek újabb ismereteket.



A tábor az ismeretterjesztésen túl a természet megszerettetésének is a legjobb színtere. Általa a résztvevők megtanulják tisztelni és csodálni az őket körül vevő élővilágot.



Az önkéntes munka sok esetben mentális, lelki szükségleteket is kielégít.



Esélyt kínál továbbá a társadalom perifériájára szorult különféle embereknek és csoportoknak a bekapcsolódásra, az integrációra.



A közös programok során jobban, több oldalról ismerhetik meg egymást - és ezzel együtt önmaguk képességeit is - a résztvevők. Segít összekovácsolni egy közösséget.



Mindemellett a látnivalókban gazdag túrák, izgalmas megfigyelések, kalandok feledhetetlen élményt nyújtanak a résztvevőknek.

Mindezt - az alábbiakban látható rendkívül változatos programokkal tesszük lehetővé. Programok, foglalkozások: 

Szakmai előadások



Gelence történelme, növény és állatvilága.

12




Kőzetek, ásványok, talajtípusok.



FelsőHáromszék néprajza, műemlékek, híres emberek.



Térképismeret, tájékozódási- és túrázási ismeretek.



Gyalogtúrák és terepgyakorlatok.



Sport: foci, asztalitenisz, sakk, kerékpározás



Vetélkedő



Bátorságpróba, éjszakai akadályverseny.



Dal és játéktanulás: háromszéki népdalok, népi játékok.

2010-es Önkéntes tábor programja – Gelencei erdő augusztus 26. csütörtök 08:00 – 10:00 - Indulás kerékpárral a gelencei táborba 10:00 - 10:30 - Regisztráció 10:30 - 11:30 - Táborverés 11:30 - 13:00 – Ismerkedés 13:00 - 14:00 – Ebéd 14:00 - 16:00 – Szabadidős programok 16:00 - 19:00 - Kommunikációs készségfejlesztő gyakorlatok, játékok 19:00 – 20:30 – Vacsora 20:30 – Táncház, Tábortűz augusztus 27. péntek 08:00 – 08:30 - Ébresztő 08:30 – 09:00 – Reggeli torna 09:00 – 10:00 – Reggeli 10:00 – 13:00 - Játékos környezettudatos nevelés (természetismereti terepséta)

13


13:00 - 14:00 – Ebéd 14:00 - 16:00 – Szabadidős programok 16:00 - 19:00 - Kompetenciafejlesztő foglalkozások 19:00 – 20:30 – Vacsora 20:30 – 22:00 - Szerepjátékok 22:00 - Gitárest augusztus 28. szombat 08:00 – 08:30 - Ébresztő 08:30 – 09:00 – Reggeli torna 09:00 – 10:00 – Reggeli 10:00 – 13:00 - Szociális érzékenységet fejlesztő csapatépítő gyakorlatok 13:00 - 14:00 – Ebéd 14:00 - 15:00 – Szabadidős programok 15:00 – 16:00 - Kézműves foglalkozás 16:00 - 19:00 - Kultúraérzékenységet fejlesztő foglalkozások 19:00 – 20:30 – Vacsora 20:30 – 22:00 - Vetélkedő, verseny 22:00 - Koncert Augusztus 29. vasárnap 08:00 – 08:30 - Ébresztő 08:30 – 09:00 – Reggeli torna 09:00 – 10:00 – Reggeli 10:00 – 13:00 – Táborértékelő

14


13:00 – Hazautazás A tábor folyamán állandó program az “Adj vért és ments életet! Véradási lehetőség” A szakmai jellegű programokat, előadásokat, vetélkedőket és a szakvezetés lebonyolítását a csapatunk végzi. A tábor legfontosabb kellékei: -

pohár

-

réteges öltözet

-

gumicsizma vagy bakancs

-

hálózsák

-

izolír vagy pokróc

-

2 -3 személynek sátor

-

Evőeszköz

- az eszközök és a résztvevők felszerelésének szállítását lovas szekérrel oldjuk meg - a nap végén, aki haza szeretne utazni, annak szállítási eszközt biztosítunk (20 órakor indul) - esténként vetítések, környezetvédelmi, helytörténeti előadások, zenei programok, tábortűz, zsonglőrök - ellátás: napi háromszori étkezés.

Tisztelettel a Zöld Nap csapat vezetősége!

15


7. Kutatás A projektünk kiindulópontját csapatunk egyik tagjának államvizsga dolgozati kutatása adta és segítette. Az adatbevitelre 2009. május 5. és 10. között került sor, amelyet SPSS programban végzett.

Az alábbiakban részletek közlünk a felmérésből, amelynek

segítségével szemléltetjük, hogy a tavaly ilyenkor a kézdivásárhelyi civil szféra milyen szinten volt. A reprezentatív mintavétel első és alapvető szabálya (mint minden empirikus adatfelvételnél), hogy a populáció minden tagjának egyenlő esélye legyen a mintába kerülésre. Természetesen személyes kérdezéssel nem érünk el minden csoportot: például a más városban tanuló egyetemistákat, a máshol dolgozó fiatalokat, a kórházban fekvőket, a börtönben lévőket, olyan településrészeken lakókat, ahova a kérdező nem szívesen megy be, és persze, azokat, akik nem hajlandóak kitölteni a kérdőívet. A kérdőíves felmérést tartottuk a legalkalmasabb adatgyűjtési módnak, mivel a kerékpározási kultúra tárgykörébe tartozó kutatások döntő többsége ezzel a módszerrel operál, ezen belül pedig az önkitöltős kérdőívet. A válaszokból pedig viszonylag könnyű eredményt levonni, és amennyiben elég nagy a megkérdezettek köre, az eredményt igen megbízhatónak tekinthetjük. A mintavétel alapjául szolgáló populáció a Kézdivásárhelyen és a hozzá tartozó településeken élő lakosság. A kutatás során többlépcsős, rétegzett mintavételt alkalmaztam. Első lépésben Kézdivásárhely betűrendes és megszámozott utcajegyzékéből szisztematikus mintavétellel választottuk ki a mintába bekerülő utcákat. A 165 utcát tartalmazó jegyzékből minden harmadikat választottul ki és így 55 utca került be a vizsgálatba Kézdivásárhely területéről. Második lépésben, az 55 utcában azonos kettes léptékkel haladva, véletlen kezdőpontból indulva bekerültek a mintába a kiválasztott lakások. A kezdőpont utcánként mindig az első páros számú lakrész volt. Azért, hogy a minta korcsoportok, nemek és etnikumok szerint is jól reprezentálja az alapsokaságot, a háztartáson belüli személyek kiválasztásában összetett rétegzést végeztünk. Rétegképző tényezőink voltak a kor és a nem. A projektünk témájából fakadóan indokoltnak láttuk 16


a rétegzett mintavételt, hiszen a kerékpárutakra való igényt nagymértékben befolyásolhatja az életkor és a nem is. A rétegek kiszámítása a következőképpen történt: 1. - korcsoportok szerint 2. – nemek szerint A történelmi Magyarországban az első világháborúig kiegyenlített nemi arányt találunk, 1910-ben 1000 férfira 1007 nő jutott. A háborúk erősen megváltoztatták ezt. A nemek aránya lakóhely szerint is igen jelentősen eltér. Ennek az az oka, hogy a népesség elöregedése a községektől a városok felé haladva növekszik. A Kovászna Megyei Statisztikai Hivatal honlapján feltüntetett 2008.-as júliusi adatok alapján a városban 20.049 lakos él, a férfiak száma 9616 (47%) a nőké pedig 10433 (53%) személy, ezért a felmérésünkben is ezt a különbséget betartottuk ez azért volt fontos, hogy nemek szerint hogyan kell, majd megoszoljanak a megkérdezettek. Kézdivásárhely fiatalkorú népességét alapul véve tehát a rétegzett minta kiindulási mátrixát a Kovászna Megyei Statisztikai Hivatal adatai és a saját számításaink alapján állítottuk össze. (lásd. 1. táblázat) 1.táblázat A rétegek meghatározásához alapul szolgáló mátrix Kézdivásárhely fiatalkorú lakosságának korcsoportok szerinti megoszlása

Kor (év) 18-19 20-24 25-30

Személyek száma

%

711 1720 1888

16% 40% 44%

Kézdivásárhely fiatalkorú lakosságának a nemek szerinti megoszlása Nem Fő % Férfi Nő

9616 10433

47 53

Összesen 4319 100% Forrás: Kovászna Megyei Statisztikai Hivatal, valamint saját számítások A 2002-es népszámlálási adatok meg a Megyei Statisztikai Hivatal nyilvántartása szerint 4319 személy tartozik a 18-30 éves korosztályba. Ebből az alapsokaságból egy 350 fős mintát vettem. A fenti kiszámolt rétegek szerint a 17


kérdőíveket a következőképpen osztottuk el azért, hogy a kialakított kategóriák az összpopulációban képviselt részarányuknak megfelelő súlyt kapjanak (lásd. 2. táblázat):

2. táblázat A megkérdezett részcsoportok megoszlása Részcsoport

A megkérdezett személyek száma

18-19 éves férfi

26 fő

18-19 éves nő

30 fő

20-24 éves férfi

66 fő

20-24 éves nő

74 fő

25-30 éves férfi

73 fő

25-30 éves nő

81 fő

Összesen

350 fő Forrás: saját számítás

Minden utcában előre meghatározott számú és azonos sorszámú lakásban történt a felvétel. Szocio-demográfiai összetétel A vizsgált népesség összetételének tanulmányozásában a két legalapvetőbb ismérv: a nem és az életkor szerinti megoszlás. Az életkori csoportokat azért tartottuk lényegesnek bemutatni, hogy tudjuk az egyes életkori kategóriák civil szervezetekhez való viszonyukat tetten érni. Fontos még, hogy kiderüljön, mennyire lett reprezentatív a kutatás. Az előzetesen kialakított rétegek szerinti kérdezés sikeresnek bizonyult, így az adatbázisba a nem és életkor szerint kialakított csoportok a város lakosságán belüli arányuknak megfelelően kerültek be. Korcsoportok szerint nézve a megkérdezettek megközelítőleg hasonló arányban vannak, mint az alapsokaságban. Legtöbben a 25–30 évesek korosztályából kerültek ki (lásd 4. ábra).

18


4. ábra Az adatainkból kiderült, hogy az összpopuláción belül kevés azon személyek száma (10%) akik valamilyen társadalmi szervezetnek a tagjai. A felmérésünkből kiderült, hogy a megkérdezett nonprofit szervezet tagok közül egyetlen egy sem tartozik a cserkészek közé, a városban ez az egyedüli szervezet, ami összeköthető részben a környezetvédelemmel. A környezetvédelemmel foglalkozó szervezetek potenciális szereplői a helyi politikai életnek. A megkérdezettek 90%-a azt válaszolta, hogy nem tagja egyetlen civil szervezetnek sem. Az adatok azt is bizonyították, hogy nincs különbség itt sem a férfiak és a nők között (szignifikancia szint. 817). Feltevésünk szerint ez azért is lehet, mert Kézdivásárhelyen kevés az olyan nonprofit szervezetek száma ahol a fiatalok tevékenykednek. Amelyek vannak azoknak is kicsi a létszámuk és kevésbé hallatják a hangjukat a médiában. De az alacsony esetszám ellenére elmondható, hogy akik valamilyen mozgalom vagy civil szerveződés tagjai, többségükben jobban érdeklődnek a társadalmi kérdések iránt és fontosnak tartják, hogy elmenjenek szavazni (szignifikancia szint. 007). Látható az alábbi ábrán, hogy azok a megkérdezettek, akik valamilyen nonprofit szervezetnek a

19


tagjai, azok körében politikai érdeklődés több mint kétszerese, mint a nem tagoknál (38%). (lásd 5. ábra)

5. ábra

Leginkább a barátokkal meg a munkatársakkal beszélnek a politikai – közéleti témákról a civilszervezeti tagok. Megfigyeltem azt, hogy szignifikáns különbség van korosztályonként a társadalmi szervezeti tagságban (szignifikancia szint. 034). A legtöbben a 18-19 éves korosztályból kerültek ki. (lásd 6. ábra) Szerintem ez annak is köszönhető, hogy minél fiatalabb az egyén annál inkább beáll az ilyen nonprofit szervezetekbe, mint például diákszövetségek vagy cserkészek.

20


6. ábra A nonprofit szervezeti tagok leggyakrabban a barátokkal és a munkatársaikkal beszélgetnek a politikáról. E két változó között szignifikáns különbség is van. (lásd 7. ábra) Az alábbi diagramon megfigyelhető, hogy a valamilyen társadalmi szervezethez tartozók negyede gyakran beszél a politikáról a barátaival (szignifikancia szint. 040)

7. ábra A megkérdezettek közül, ha a párttagokat akarom vizsgálni, akkor még kevesebben, tartoznak valamilyen párthoz, mint civil szervezethez. A megkérdezettek 93%-a semmilyen politikai pártnak vagy érdekvédelmi szervezetnek nem tagja. A

21


diplomások és az érettségivel rendelkezők körében van a legtöbb pártag, de ezekben a csoportokban is elenyésző az arányuk. Összességében elmondható, hogy hipotézisem beigazolódott. Mert azok a személyek, akik valamilyen mozgalom vagy civil szervezet tagjai sokkal inkább elmennek szavazni és a közéleti témákat is inkább megbeszélik például barátaikkal.

Fiatalok tájékozódása a helyi közéleti eseményekről Úgy gondoltam, hogy a kézdivásárhelyi fiatalok körében hiányosak az információk a közélettel kapcsolatosan. Arra a kérdésre, hogy az Ön tudomása szerint működnek-e a településén ifjúsági szervezetek mozgalmak? A megkérdezettek több mint fele, azaz 58%-a nem tudott megnevezni semmilyen Kézdivásárhelyen működő nonprofit szervezetet. Érdemes megfigyelni azt a 13%-ot is, akik igennel válaszoltak, de már nem tudták vagy nem akarták megnevezni, hogy melyik szervezetre gondoltak Az igen válaszok után a legnagyobb számban a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) helyi szervezetét nevezték meg a válaszadók (12%-uk). Szerintem nagyon kevés az a 2% amit a Kézdivásárhelyi Sportegyesület (KSE) kapott. Már csak azért is mert több mint 17 darab sportággal rendelkezik és rendszeresen hallatja a hangját az összes helyi médiumban. Amit a megkérdezettek válaszaiból hiányolok, az a szociális-jótékonysági civil szervezetek említése, ilyen a városban is működő nonprofit szervezet például a Caritas. (lásd 8. ábra)

22


8. ábra Korosztályra lebontva elmondható, hogy az egyetemisták a legtájékozottabbak a civil szervezetek terén. (szignifikancia szint. 012). A legkevésbé tájékozottak a fizikai munkát végző személyek. Utóbbiak közel háromnegyede egyetlen egy civil szervezetet se tudott megnevezni. (lásd 9. ábra)

23


9. ábra Az írott sajtót vizsgálva korcsoportonként elmondhatjuk, hogy a Háromszék napilap, a 25-30 éves korosztály körében a legolvasottabb. (szignifikancia szint. 005) De csak az ennél az újságnál figyelhető meg korcsoportonkénti különbség. A

kutatásról

kivonatot

a

mellékelt

linken

találhat

az

érdeklődő:

http://itthon.transindex.ro/?cikk=10359 Ki kell emelnünk, hogy ez egy éves felmérés. Napjainkban biztosak vagyunk benne, hogy az említett civil szervezetek mellé még ujjak is felsorakoznának.

8. Partneri kör Az alábbi táblázat tartalmazza a projekt sikeres megvalósításához szükséges partnereket és szerepüket.

1. 2.

Partner

Szerepe a projektben

Zöld Nap Egyesület

Projektkoordinálás, a rendezvény megszervezése

Polgármesteri Hivatal,

A projekt önrészének a biztosítása, infrastruktúra

Megyei Önkormányzat, 3. 4.

kiépítése, karbantartása

Médiatámogatók

A tábor népszerűsítése

Helyi nyomdák (Apex,

A plakátok nyomtatása

D`signer)

9. Projektcsapat Biró Levente – támogatókkal való kapcsolattartás Szabó Attila – projekt pénzügyi felelőse Márkos Ágnes – PR felelős Ráduly Attila, Kész Blanka – táborszervezők Tóth Katalin – beszerző

24

Tégy a közöny ellen!

Recommend Documents