2012 19. hét
Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek .................................................... 4 Schmitt Pál lakásügyei ................................................ 5 Mennyit kereshetünk havonta főbérlőként? ................................ 6 Itt egy újabb lehetőség: gyermekvédelmi lakásalap ......................... 8 A szabályozás agyonvágta a lakáshitelezést ................................ 9 CBRE: Közép-Európát unják az ingatlan befektetők? ......................... 10 Újabb büntetés: a budapestieknek a korom után is fizetni kell ................. 11 Egyre több Budapesten az üres irodaház ................................. 12 A bankok fizetnék meg a tranzakciós adót? ............................... 13 PSZÁF: kockázatos lehet a devizahitelek átváltása forinthitellé ................. 14 A kormány betiltja a sárgacsekkdíjat .................................... 15 PSZÁF: a devizahitel-adósok 90 százalékán segíthetnek a fizetéskönnyítő programok .. 16 Vigyázzunk! - két ingatlanos portált marasztalt el a bíróság ................... 17 Peres ingatlanértékbecslések 10-20 százalékos eltérésekkel .................. 18 Jutalomban részesül a törleszteni nem tudó adós ........................... 19 Áprilisban több volt az ingatlan adás-vétel ................................ 20 Épület ilyen jól még nem nézett ki ...................................... 22 Mi lesz veled lakáspiac? - mélyrepülés az újaknál, stagnálás a használtaknál ...... 23 Irodapiaci hírek .................................................... 25 Ezektől nem szabadulsz - Eladhatatlan lakások Budapesten ................... 26 Új vezérigazgató a B&V Group Zrt. élén .................................. 27 Megújításokkal köszöntött a tavasz a Dorottya Udvarra ...................... 28 Logisztikai hírek ................................................... 29 Milliárdos támogatások: már tudhatjuk mely területek a kedvezményezettek ...... 30 Megszakadtak az e-útdíjról szóló egyeztetések ............................. 31 Tízmilliárdos árvíztározót épít a Simicska-konzorcium ....................... 32 Csak 20 km/h-val haladhat a 3-as metró .................................. 33 Jelentős nyereséget produkált a Graphisoft Park ............................ 34 Mesterséges szigetre költöznek a fejlesztők ............................... 35 4-es metró: hiányzó pálya, meg nem kért típusengedély ..................... 36 Ingtlanüzemeltetői reakciók a rezsiköltségekre ............................ 38 Retail hírek ....................................................... 40 Enyhe javulás a lakáspiacon ........................................... 41 A Fabory kilencedik üzletét nyitotta meg Szegeden ......................... 47 Portré: Angel Gábor, a Budapesti Ingatlanhasznosítási és Fejlesztési Nyrt. vezérigazgatója .................................................... 50
Gazdasági hírek ................................................... Matolcsy terve miatt csődbe mehetnek a közműcégek? ...................... Patai: a kormány megszegte a Bankszövetséggel kötött megállapodást .......... Történetének legrosszabb évét zárta a Panasonic .......................... Adózás részletekben ................................................ Főként az üzemanyagárak befolyásolták az infláció alakulását .................
2/80
54 55 56 57 58 59
A tönk szélére kerülhet a magyar bankszektor? ............................ Célkeresztben a fogyasztás – Gyorselemzés az új adócsomagról ............... AZ EU elmeszelheti a telefonadót ...................................... Megduplázódtak az adóvégrehajtások ................................... Nem állt az alku! - a kormány becsapta a Bankszövetséget ................... Szonokon Extra áruházat nyit a Tesco ................................... Törlik a kamarai regisztrációt elmulasztó vállalkozásokat ..................... KSH: csökkent az ipari termelés márciusban .............................. Másféle adóért lobbiznak a telekom-cégek ................................ 55 milliárdos támogatás az energiahatékonyságért ......................... Sokmilliárdos adóvisszatérítés járhat a cégeknek ...........................
60 62 64 65 67 68 69 70 71 72 74 Property News ..................................................... 76 Office in London or Retail in CEE is the Most Attractive Purchase in 2012 ......... 77 Spring Brings Renewals to Dorottya Udvar ................................ 80
3/80
Lakáspiaci hírek 2012 19. hét
4/80
Schmitt Pál lakásügyei 2012. Május 11. Péntek Nem mond le a törvény által biztosított lakáshasználati jogáról a plágiumbotrány miatt távozott Schmitt Pál.
Legalábbis erre utal, hogy a volt államfő az ingatlanhasználatát firtató újságírói kérdésre azt mondta: „ami jár, az jár”. Az új szabályok szerint (a vonatkozó törvénymódosítást Schmitt ellenjegyezte) a volt államfők akár egynapos szolgálat után is életük végéig jogosultságot szereznek az állam által biztosított exkluzív szolgálati lakásra (ilyet Schmitt elődei is kaptak). A lemondott államfő még abban a Béla király úti állami vezetői „skanzenben” lakik, amelynek a területén több – szocreál stílusban épült – reprezentatív ház áll, és amelyek az első Orbán-kormány idején még a kormányfő, illetve a házelnök (akkor Áder János) rezidenciájaként is szolgáltak. 2002 óta a területnek csak egyharmadát használják: korábban Sólyom László lakott ott. Schmitt három nagyméretű budai öröklakás mellett felerészben tulajdonosa egy belvárosi lakásnak, illetve egy Luppa-szigeti nyaralónak. A Blikk szerint egy diplomatacsaládnak adták bérbe azt a villát, ahonnan 2010-ben az államfői rezidenciába költöztek, ám a bevétel nem szerepelt az elnök vagyonbevallásában.
Forrás: HVG
5/80
Mennyit kereshetünk havonta főbérlőként? 2012. Május 11. Péntek Egyes budapesti kerületekben a 8-9 százalékos hozamot is elérhetünk, ha folyamatosan, átlagáron kiadjuk a befektetési céllal vásárolt lakásunkat. Vannak azonban járulékos költségek is.
A Duna House elemzéséhez a 2011 elejétől napjainkig közvetített albérleteket vette alapul. Ebből kiderül, hogy Budapesten a legkeresettebb kerületek sorrendben a 13., 14., 11., 9. és 7. Lakástípus szerint mind az öt kerületben a téglaépítésű, polgári lakásokat veszik bérbe, de a kedvelt méretek már különböznek. A 14. kerületben veszik ki inkább a nagyobb, 65-75 m2-es lakásokat, a kisebb, 35-50 közöttieket a 7. és 9. kerületekben keresik. Aki befektetési céllal vásárol és kiadja az ingatlant, annak számolnia kell az éves hozammal, vagyis a bérlő által kifizetett éves díj és a megvásárolt lakás árának a hányadával. Kerületenként azonban elég nagyok az eltérések, főleg az ingatlanok árában, kevésbé a bérleti díjakban. Érdekes, hogy az Otthon Centrum friss adatai szerint Budapesten 8-9 százalékos hozamot is elérhetünk egy kb. 70 négyzetméteres téglalakás tíz éves kiadásával. (Az OC 16 százalékos SZJA-val és azzal számolt, hogy nem emelkedett a reál bérleti díj.) A belvárosban az egyetemek közelében havi 60-90 ezer forintos sávban lehet kiadni egy két-háromszobás, legfeljebb 80 négyzetméteres lakást. Legtöbbször két vagy három diák veszi ki ezeket. Egyes helyeken – például a Corvin sétányon – 120-140 ezer forint sem ritka, itt is sok a diák, de van, hogy kisebb család (inkább külföldi) bérli ki az újépítésű lakást. Ezekben a díjakban nincsenek benne a rezsiköltségek. Albérleti piac Budapesten Kerület keresett méret (m2) átlagos havi díj(Ft) egy ekkora lakás ára (Ft) hozam (%) 9. ker. 35-50 66 000 11 188 000 7,1 7. ker. 35-50 57 000 10 187 000 6,7 13. ker. 45-60 80 000 14 550 000 6,6 14. ker. 65-75 87 000 16 430 000 6,4 11. ker. 45-55 83 000 16 015 000 6,2 forrás: Duna House A legmagasabb hozammal a 9. kerületi 35-50 m2-es téglalakások bírnak, a legkeresettebb viszont a 13. kerületi, 45-60 m2 közötti lakás, de itt valamivel gyengébb hozam jön ki. Plusz költségek a bérbeadónál - a megvásárolt lakás utáni adó és díjterhek
6/80
- kezdeti és évenkénti karbantartás - bebútorozás - közös költség (társasháznál) A befektetők aránya az összes vásárlók között folyamatosan növekedett, tavaly októberben 18 százalékot, idén januárban már 32 százalékot tettek ki, és még februárban is fokozottan érezhető volt a jelenlét. Aki tehát ilyen céllal vásárol a jövőben, annak érdemes számolnia a várható hozam mértékével is.
Forrás: Otthon Centrum
7/80
Itt egy újabb lehetőség: gyermekvédelmi lakásalap 2012. Május 11. Péntek Gyermekvédelmi lakásalapot hoz létre a kormány – jelentette be a szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár csütörtökön Szegeden egy gyermekvédelmi konferencián.
Soltész Miklós elmondta: a tervek szerint a következő években 4000 lakást vásárol az állam, ahol a gondozásból kikerült fiatalok tíz évig, de legfeljebb harmincéves korukig lakbér fizetése nélkül élhetnek, miközben a bérleti díjnak megfelelő összeget egy lakásalapban gyűjtik. A programhoz az ingatlanok állagmegőrzése érdekében szigorú házmesteri ellenőrző rendszer is kapcsolódik majd – tette hozzá. Az államtitkár közölte: egyéves munka eredményeként a gyámügyi betétek kezelését egy bank végzi majd. A megállapodás részleteiről a jövő hétre ígért bővebb információt. Soltész Miklós fontos célnak nevezte, hogy 12 éves kor alatt ne kerüljön gyermek intézetbe. A fiatalok a családból elsődlegesen befogadó szülőkhöz menjenek, és csak végső esetben a gyermekvédelmi intézménybe, mondta. A gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó ÁGOTA Alapítvány második alkalommal rendezte meg országos szakmai találkozóját, amelyen gyermekvédelemmel foglalkozó állami, egyházi és civil szervezetek képviselői vettek részt.
Forrás: MTI
8/80
A szabályozás agyonvágta a lakáshitelezést 2012. Május 10. Csütörtök Hiába kezdődött el a lakáshitelszezon, a bankok alig kínálnak akciós konstrukciókat, ennek elsősorban a korlátozó szabályozás az oka.
Inkább a nagyok versenyeznek az ügyfelekért, az ő kedvezményeik is kimerülnek azonban néhány kezdeti költségtétel elengedésében, illetve átvállalásában - írja a Világgazdaság. Mással egyébként nem is nagyon próbálkozhatnak a bankok, áprilistól ugyanis a pénzügyi szolgáltatók nem kínálhatnak korlátozott ideig kedvezményes hiteleket. A szabály bevezetésére a hivatalos kommunikáció szerint azért volt szükség, mert az első néhány hónapra kedvezményes kamattal kínált hitelkonstrukciók félrevezetőek lehettek, a kedvezményes időszakot követően ugyanis az addig alacsony törlesztőrészlet jelentősen megemelkedett. Tavaly jelentősen nőtt a forintalapú lakáshitelek ára: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint míg 2010 végén 8,41 százalékon állt az átlagos kamatláb, tavaly decemberben már 9,60 százalékon. Az idei első hónapokban vélhetően a végtörlesztés miatt végrehajtott kondíciómódosítások tettek rá a kamatokra még egy lapáttal, így februárra már több mint 11 százalékos átlagos hitelkamatlábat kalkulált a jegybank a háztartások lakáscélú forinthiteleinél. Márciusra történt némi korrekció, az átlagos ráta 10,5 százalékra mérséklődött. A tisztán piaci alapú forintlakáshitelek ezzel együtt nem tekinthetők olcsónak: a pénzügyi szolgáltatók ajánlataiban szereplő teljes hiteldíjmutatók (thm) a pénzügyi felügyelet termékösszehasonlító programja szerint többnyire 12 és 18 százalék között mozognak.
Forrás: MTI
9/80
CBRE: Közép-Európát unják az ingatlan befektetők? 2012. Május 10. Csütörtök Kelet- és Közép-Európától elpártoltak az ingatlan befektetők, és ez visszalépés a múlt évhez képest, ez derült ki 350 piaci szereplő ismételt megkérdezésekor – állapította meg Borbély Gábor, a CBRE ingatlan tanácsadó budapesti irodájának elemzési és tanácsadási vezetője.
Az évente ismétlődő felmérés alapján idén a két legmegbízhatóbb ingatlan piac az Észak-amerikai és a Nyugat-európai, vagyis a kelet-és közép-európai régió kiesett abból a körből, amelybe érdemes befektetni. A GDP ugyan továbbra is növekszik, viszont nem likvid az itteni piac - kezdte a felmérés ismertetését az elemzési és tanácsadási vezető. Tavaly ebben a térségben a kereskedelmi ingatlanok voltak a favoritok, helyükbe idén a logisztikai és a lakóingatlanok léptek. Ez utóbbiba a bérlakások tartoznak, amelyeknek annyira lecsökkent az áruk, hogy elérték a belépési pontot, így érdemes ezekből vásárolni. A megkérdezett piaci szereplők első helyen a recessziótól féltek idén, holott tavaly már úgy tűnt, hogy elindult a kilábalás. Másodsorban pedig az euró zóna felbomlásától tartottak. Magyarország is belesimul a nemzetközi trendbe - fejtette ki végül Borbély Gábor. Az ország kockázat miatt csak azok befektetők érdeklődnek iránta, azok, akiknek jelentős, biztonságos portfóliójuk van, és azt csak színesíteni akarják.
Forrás: MTI
10/80
Újabb büntetés: a budapestieknek a korom után is fizetni kell 2012. Május 10. Csütörtök A kéményseprés díjával megegyező pótdíjat kell fizetnie azoknak a budapesti ingatlantulajdonosoknak, akik nem engedik be az előre bejelentett időpontban a Fővárosi Kéményseprő-ipari Kft. (FŐKÉTÜSZ) munkatársait. A vonatkozó rendeletmódosításról szerdai, rendkívüli ülésén döntött a Fővárosi Közgyűlés.
György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes jelezte, hogy évről évre növekszik azon kémények száma, amelyeket a szakemberek nem tudnak megvizsgálni, mivel nem jutnak be az ingatlanba. Ez a szám 2006-ban több mint 86 ezer, 2010-ben több mint 153 ezer, 2011-ben pedig több mint 155 ezer volt - utóbbi a teljes kéményállomány 16 százaléka. A városvezető szavai szerint csak úgy lehet megelőzni a füstmérgezéseket, végzetes kimenetelű baleseteket, ha az időszakos ellenőrzéseket és szükségszerű beavatkozásokat maradéktalanul el tudja végezni a FŐKÉTÜSZ. A határozat szerint a tulajdonosnak a közszolgáltatási tevékenység díjával megegyező összegű pótdíjat kell fizetni, ha neki felróható okból nem tudja elvégezni a munkát a szolgáltató. Ennek feltétele az is, hogy a társaság eleget tegyen az előírt értesítési kötelezettségének. Ha a munkálatok a szolgáltató mulasztásából maradnak el, akkor a FŐKÉTÜSZ-nek kell kötbért fizetnie. A cég honlapja szerint a kémények ellenőrzésének díja többek között függ attól, hogy egyedi vagy nem egyedi kéményről van-e szó, illetve attól, milyen a fűtés típusa.
Forrás: MTI
11/80
Egyre több Budapesten az üres irodaház 2012. Május 10. Csütörtök A GKI fővárosi ingatlanpiaci indexe áprilisában 92,8 százalékponton állt, ami az előző negyedévihez képest hibahatáron belüli, 0,8 pontos romlást jelent. Az eredmény szerint a piaci szereplők negatívan ítélik meg a fővárosi ingatlanpiaci helyzetet. Az irodapiacon is további romlást mutat, tovább emelkedett az üresen álló irodaházak száma.
A GKI fővárosi ingatlanpiaci indexe áprilisban 92,8 ponton állt. Fél évvel ezelőtt, 2011 októberében az index nagyot, 11 százalékpontot zuhant, 92 pontra esett, az azóta eltelt hat hónapban az ingatlanpiaci várakozások nem javultak, alacsony szinten stabilizálódtak. Az index 100-as értéke reprezentálja a hosszú távú piaci átlagot, az ez alatti negatív, az e feletti pozitív megítélést tükröz. A fővárosi irodapiac megítélése minimálisan romlott a megkérdezett piaci szereplők szerint. Ennek oka a magas kihasználatlanság. Az A-kategóriás irodák 26 százaléka áll üresen Budán, míg Pesten ez az arány 25,5 százalék. Az előző negyedévhez képest a romlás Budán 1, míg Pesten fél százalékpontos. Az üzlethelyiségek részindexe az előző negyedéves 90 százalékpontról 2 ponttal kisebb értéket mutat, az indok: stagnál a kiskereskedelem. A logisztikai ingatlanok fejlesztése is stagnálást mutat, ennek ellenére ez a részindex 90 pontról 95 pontra javult az utóbbi negyedévben. A GKI felmérése szerint a lakáspiaci részindex minimálisan javult, de még így is alatta van a 90 pontnak, melynek oka, hogy a januári végtörlesztés után nem estek vissza drasztikusan az adásvételek. A lakásépítési, -vásárlási és -felújítási szándék soha nem volt olyan alacsony, mint áprilisban. Ezer háztartásból mindössze 4 tervez biztosan lakásépítést, illetve -vásárlást, a csúcs 2006 második negyedévében volt 55 háztartással. A biztos lakásfelújítók száma - ugyan csak ezer háztartásból - 12 volt áprilisban, itt is 2006 február volt a csúcs 138 családdal. Az új lakások piacán a következő egy évben nem várható áremelkedés. Ez már nem csak a fővárosi új lakásokra, hanem a vidékiekre is vonatkozik. A használt lakásoknál viszont 1,5-2 százalékos áremelkedés várható. Az építési telkek ára pedig 2-4 százalékkal eshet. Az előbbi Budapestre és Pest megyére, míg az utóbbi Kelet-Magyarországra vonatkozik.
Forrás: MTI
12/80
A bankok fizetnék meg a tranzakciós adót? 2012. Május 09. Szerda Talányos közleményt adott ki kedden este a Nemzetgazdasági Minisztérium. Ebben arra utal, hogy a kormány olyan adószerkezetet kíván kialakítani, amelyben "a pénzügyi intézmények is megfelelő részt vállalnak a közterhekből". Az NGM ezen megállapítása és a közlemény időzítése arra enged következtetni, hogy az NGM is a bankszektort szeretné terhelni a jövőre életbe lépő tranzakciós adóval, vagy legalábbis annak egy részével.
Az NGM közleménye szerint "A Kormány szilárd elhatározása, hogy az idei év végével teljes egészében megszünteti az átmeneti jelleggel bevezetett, egyes ágazatokat, így a kiskereskedelmet, a telekommunikációs szektort, illetve az energiaszektort terhelő különadókat, és a lehetőségek függvényében megkezdi a pénzügyi szervezeteket terhelő különadó fokozatos kivezetését. E folyamat első lépéseként 2012. december 31-ével megszűnik a biztosítóintézetek különadó-fizetési kötelezettsége, a hitelintézetek pedig a Bankszövetséggel kötött megállapodás értelmében a jövő évtől már legfeljebb csak a jelenlegi adómérték felét fogják fizetni.
Ezzel egyidejűleg a Nemzetgazdasági Minisztérium egyeztet a Bankszövetséggel arról, hogy hogyan lehetne a gazdaságpolitikai célokhoz jobban illeszkedő olyan adószerkezetet kialakítani, amellyel a pénzügyi intézmények is megfelelő részt vállalnak a közterhekből. A Széll Kálmán Terv 2.0 keretében bevezetésre javasolt adónemek illeszkednek a Kormány azon elképzeléséhez, hogy az adórendszer súlypontja a jövedelmeket terhelő adókról egyre inkább a fogyasztási, forgalmi típusú adókra helyeződjön át."- zárul a közlemény.
Forrás: Kormány.hu
13/80
PSZÁF: kockázatos lehet a devizahitelek átváltása forinthitellé 2012. Május 09. Szerda A pénzügyi felügyelet jelentése szerint az idén elérhető adósmentő programok az érintettek 90 százalékán segíthetnek, ám van, ami kockázatokat is rejt magában.
Bár a kormány az idei évtől az új árfolyamrögzítő konstrukcióval, az otthonteremtési kamattámogatással és a Nemzeti Eszközkezelő révén is segíteni kíván a bajba jutott adósokon, a PSZÁF szerint azonban a devizahitelek forinthitellé alakítása is hordozhat bizonyos mértékű hosszútávú kockázatot. Az új forinthitelek devizahitelekhez képest magasabb hiteldíja önmagában a törlesztőrészletek növekedését eredményezheti. Abban az esetben, ha a folyósító intézmény az átváltás során élt a futamidő hosszabbítás lehetőségével, akkor a kötelezettség időtartamának meghosszabbodása mellett a ténylegesen visszafizetett összeg emelkedése jelent megnövekedett terhet az adós számára. A felügyelet úgy véli, ugyanakkor jelentős előrelépésnek tekinthető a jelzálog-alapú hitelek átlátható árazására vonatkozó szabályok törvényben való rögzítése. A teljes hiteldíj-mutató (THM) maximalizálása csökkenti az ügyfelek kiszolgáltatottságát és a fizetendő kamatterheket, a referencia-kamatlábhoz kötött, valamint a 3, 5 vagy 10 évre rögzített árazás révén kiszámíthatóbb, az ügyfél számára jobban követhető árazás valósul meg. A régebben megkötött szerződések esetében az ügyfelek augusztus végéig kérhetik bankjuknál aktuális szerződésük új árazási szabályok szerinti díjmentes átalakítását. Fontos tehát, hogy kizárólag az ügyfelek aktív közreműködésével valósulhat meg jelzáloghitel-szerződésük új árazási szabályok szerinti módosítása, amennyiben ezt igénylik. E szabályok egyértelműen csökkentik a pénzügyi intézmények egyoldalú szerződésmódosítási és árazási mozgásterét, kiszámíthatóbbá, követhetőbbé teszik a fizetési terhek jövőbeli alakulását. A fix kamatozás tekintetében érdemes megvizsgálni a szabályozás pontosítását annak kapcsán, hogy a pénzügyi intézmények a kamatforduló utáni új kamatperiódusra milyen okok és objektív körülmények esetén jogosultak a kamat ügyfél számára kedvezőtlen módosítására. PSZÁF a komplex betéti termékek esetében aggályosnak tartja a nem megfelelő tájékoztatást, ugyanakkor kiemelik a termék egyes jellemzőivel, mint például a befektetési termékek eltérő kockázatosságával kapcsolatos aggodalmakat. A felügyelet összegző megállapítása szerint kockázatot jelent a fogyasztók számára a betét-típusú termékek egyre komplexebbé válása, mivel a tájékoztatás nem megfelelő minősége esetén ezek dinamikus értékesítése növelheti a félreértékesítés kockázatát. Ezért kiemelten fontos, hogy a pénzügyi intézmények a szerződéskötés előtt különös körültekintéssel tájékoztassák ügyfeleiket e termékek jellemzőiről, kockázatairól.
Forrás: IngatlanHírek.hu
14/80
A kormány betiltja a sárgacsekkdíjat 2012. Május 09. Szerda Egy hétfőn elfogadott módosító javaslat értelmében nem számolhatnak fel pótdíjat a közműszolgáltatók abban az esetben, ha ügyfelük postai átutalással, azaz sárga csekkel kívánja rendezni számláját - írja szerdai számában a Magyar Nemzet. Ezzel együtt a Széll Kálmán-terv alapján a kormány éppen a pénzforgalmi tranzakciókra vetne ki adót.
Becslések szerint a közszolgáltatási fogyasztások több mint nyolcvan százalékát ma is sárga csekken rendezi a lakosság - ismerteti a lap. A tilalom többek között kiterjed a víziközmű-, a távhő, elektronikus és hírközlési, valamint a villamosenergia- és földgázszolgáltatást nyújtó vállalkozásokra. Legutóbb a Magyar Telekom tett kísérletet 142 forintos pótdíj kivetésére abban az esetben, ha ügyfele sárga csekkes befizetést választana, de korábban a Telenor is e megoldás mellett döntött, és a Vodafone is fontolóra vette - emlékeztet a lap. A Telekom azzal magyarázta a pótdíj kivetését, hogy a csekk kiállítása többletköltséget jelent, ráadásul nem környezetkímélő. Ágazati szakértők szerint ugyanakkor a rendszer használata nem kerül többe, mint a banki vagy internetes átutalás, viszont a posta közbeiktatása miatt komoly hasznot jelent az államnak. A csekkes fizetések visszaszorításának célja mögött ennek mérséklése húzódhat meg - írja a Magyar Nemzet. Ezzel egyidőben azonban az áprilisban bemutatott Széll Kálmán-terv 2.0 tartalmaz egy úgynevezett tranzakciós illetéket, amelyet a postai készpénzfeladásokra, banki utalásokra, készpénzfelvételre vetnének ki.
Forrás: Magyar Nemzet Online
15/80
PSZÁF: a devizahitel-adósok 90 százalékán segíthetnek a fizetéskönnyítő programok 2012. Május 08. Kedd A devizahitel-adósok megsegítését célzó különböző központi programok az ügyfélhitel-állomány akár 90 százalékát érinthetik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) hétfőn megjelent fogyasztóvédelmi kockázati jelentése szerint.
A rögzített árfolyamon történő végtörlesztés hatására 2012. február végéig az előző év szeptember végi hitelállományhoz képest mintegy negyedével csökkent a háztartások jelzálog alapú devizakitettsége - közölte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete(PSZÁF) hétfőn. A korábbi 5600 milliárd forintnyi deviza-hitelállomány 4200 milliárdos szintre csökkent. A konstrukció csaknem 170 ezer családnak jelentett segítséget, az esetek kétharmadában pedig - ahol önerőből történt a rendezés - végleges megoldást a devizahitel-problémákra. A PSZÁF szerint fogyasztóvédelmi szempontból különösen fontos a fogyasztók legszélesebb rétege számára elérhető további állami adósságrendező vagy adósságkönnyítő konstrukciók sikeres lebonyolítása, például az árfolyamgát megújított változata. A tájékoztatás szerint ezek a programok 2012 végére a tavaly szeptemberi vonatkozó hitelállomány akár 90 százalékát is érinthetik. A felügyelet jelentős előrelépésnek tartja a jelzálog-alapú hitelek átlátható árazására vonatkozó szabályok törvényben rögzítését. A teljes hiteldíj-mutató maximalizálása csökkenti az ügyfelek kiszolgáltatottságát, a fizetendő kamatterheket, és kiszámíthatóbb, az ügyfelek számára jobban követhető az árazás. A régebben megkötött szerződések esetében az ügyfelek augusztus végéig kérhetik bankjuknál aktuális szerződésük új árazási szabályok szerinti díjmentes átalakítását - hívja fel a figyelmet a PSZÁF. Számos fogyasztó problémája, hogy a követeléskezelés fogyasztóvédelmi szempontból nem megfelelően, esetenként hiányosan szabályozott. A PSZÁF ezért 2012 márciusában a követeléskezelésre vonatkozó átfogó szabályozási koncepciót állított össze és juttatott el a jogalkotónak. Ez egyebek közt kiterjed a követeléskezelés kapcsán az intézményektől elvárt magatartási szabályokra az ügyfelekkel történő kapcsolattartás, tájékoztatás során. A PSZÁF szerint a lakossági betétek, megtakarítások esetében kockázatot jelent a fogyasztók számára, hogy az új termékek egy része kombinált, ezért egyre bonyolultabbá, összetettebbé válnak. Kiemelt jelentőségűnek tartja a PSZÁF, hogy az intézmények körültekintően tájékoztassák az ügyfeleket, különösen a termék összetettségéről, az egyes összetevőkben rejlő kockázatokról és a kapcsolódó költségekről. A biztosítási szektor esetében tovább tart a unit-linked életbiztosítási termékek térnyerése, ahol szintén kockázatot jelent a termékkonstrukciók bonyolultsága. A PSZÁF hamarosan a unit-linked biztosításokra vonatkozó felügyeleti ajánlás kiadásával kívánja orientálni a biztosítókat, hogy az ügyfelek kiegyensúlyozott tájékoztatása érdekében a legjobb gyakorlatok szerint járjanak el a szerződés megkötését megelőzően, illetve annak tartama alatt.
Forrás: MTI
16/80
Vigyázzunk! - két ingatlanos portált marasztalt el a bíróság 2012. Május 08. Kedd A bíróság is érvénytelenítette két ingatlanos cég tisztességtelen szerződési feltételeit.
A Fővárosi Törvényszék - a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) kezdeményezésére - megállapította, hogy két az ingatlanos honlapokat üzemeltető társaság - az Experient Enterteiment Ltd. és a Weltimmo S.r.o. - általános szerződési feltételei jogszabálysértők, és mint ilyenek érvénytelenek, közölte a GVH az MTI-vel. A két cég az ingatlandepo.com, az ingatlanbazar.com és az ingatlanbazar.net honlapokat üzemeltetve, mennél több hirdetőt igyekezett vonzani a felületeire. Az agresszív marketing mellett olyan feltételeket is támasztottak, hogy például csak akkor szabadul a hirdető, ha mindazt kifizeti, amit a laptulajdonos kér. A GVH - miután a két céget összesen 6,6 millió forintra bírságolta - a vállalkozások által alkalmazott általános szerződési feltételek egyes rendelkezéseivel kapcsolatban közérdekű keresetet nyújtott be a bírósághoz. Ebben kérte a cégekkel szerződő valamennyi fogyasztóra érvényesen annak a megállapítását, hogy - mint tisztességtelen kikötés - érvénytelen az az előírás, amely a szerződéstől való szabadulást a fogyasztóval szemben támasztott követelés maradéktalan teljesítésétől teszi függővé. A GVH megítélése szerint ugyancsak tisztességtelenek a kötbérre vonatkozó előírások, amelyek több vonatkozásban nem világosak, nem érthetők, illetve túlzott mértékű pénzösszeg fizetésére kötelezik a fogyasztót. Kifogásolta továbbá a GVH, hogy az általános szerződési feltételek a vállalkozásokat feljogosították annak egyoldalú értelmezésére, hogy a szerződés érvénytelennek vagy kikényszeríthetetlennek bizonyuló rendelkezése helyébe, milyen tartalmú rendelkezés lép. A GVH keresete nyomán meghozott - nem jogerős - ítéletében a Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy az általános szerződési feltételeknek a GVH által kifogásolt - a fogyasztói szerződések részévé váló - rendelkezései, az Experient Enterteiment Ltd. és a Weltimmo S.r.o. vállalkozásokkal szerződő, valamennyi félre érvénytelenek. A Fővárosi Törvényszék emellett közlemény megjelentetésére kötelezte a vállalkozásokat.
Forrás: MTI
17/80
Peres ingatlanértékbecslések 10-20 százalékos eltérésekkel 2012. Május 08. Kedd Ingatlanforgalmi szakértőt rendel ki a Fővárosi Törvényszék is a terézvárosi Andrássy út 47. szám alatti épület értékesítése miatti büntetőügyben - számol be róla a Magyar Nemzet.
A lap szerint a per bírói tanácsát vezető Tóth Erzsébet azt várja, hogy Drotárcsik Edit a nyáron készítse el a vád szerint 2004-ben áron alul, pályázat nélkül az Ennet Kft.-nek eladott ingatlan értékbecslését az akkori időszakra lakott, illetve üres állapotra is. Gubicza Gyula, a volt MSZP-SZDSZ-es vezetés által megbízott értékbecslő cég munkatársa lakottan 139 millió forintra becsülte a végül 150 millióért eladott házat. A perben szakértő a Hunvald-perből ismert Turán Zsolt, továbbá Nagy Sándor is, aki a palota beköltözhető értékét 1,2 milliárd forintra taksálta, míg kollégájuk, Döbrentei Gábor egymilliárdra becsülte. Ősszel "összeeresztjük" mind az öt szakértőt mondta a bíró a lap szerint. A hétfői tárgyaláson a VI. kerület egykori főosztályvezetője, P. G. Ágnes tanúként nem adott választ arra, hogy miért nem írta alá az elidegenítésről szóló előterjesztést. Kuzma Krisztián pedig, aki annak az Oktogon Kft.-nek volt az ügyvezetője, amely szintén megvette volna az ingatlant, az ajánlatra és az eladás évére sem emlékezett. A Fővárosi Főügyészség a több mint 127 milliós vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt börtönbüntetést kért Verók István volt terézvárosi polgármesterre és 13 vádlott-társára - ismerteti a lap.
Forrás: MTI
18/80
Jutalomban részesül a törleszteni nem tudó adós 2012. Május 08. Kedd A Magyar Nemzet azt írja, hogy július elejétől jutalomban részesül az a törleszteni nem tudó adós, aki nem nehezíti meg az árverezést. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium azt közölte, hogy egy hamarosan életbe lépő törvénymódosítás eredményeként azok az adósok, akik önként elhagyják a bedőlt hitelük után maradó ingatlant, visszakapják az eladott lakás vételárának egy részét.
A visszakapható összeg nagysága az átadott ingatlan értékétől függ. Ötmillió forint alatt az adós az árverezési ár egy százalékára jogosult, 5 és 10 millió forint között 50 ezer forintra, és az 5 millió forint fölötti rész másfél százalékára, tízmillió forint fölött pedig 75 ezer forintra és a tízmillió forint fölötti rész negyed százalékára. Az indoklás szerint ugyanis az önkéntesen kiköltöző adósok olcsóbbá teszik az eljárást, így a megspórolt pénzből ők is részesülhetnek, másrészt könnyebb túladni azokon az ingatlanokon, amelyekben senki sem lakik - olvasható a Magyar Nemzetben.
Forrás: Magyar Nemzet Online
19/80
Áprilisban több volt az ingatlan adás-vétel 2012. Május 08. Kedd Idén áprilisban 7 306 ingatlan adás-vétel bonyolódott az országban. Bár csökkenő tendencia figyelhető meg, de az áprilisi hónap még így is 5 százalékkal magasabb, mint a végtörlesztés előtti átlag és 13 százalékkal jobb, mint egy évvel ezelőtt ugyanekkor. Az idei első négy hónap közel 40 százalékkal teljesített jobban a tavalyi első harmadnál, igaz ott a moratórium fékezte, idén a végtörlesztés pörgette a piacot, így látványos a különbség - derül ki a Duna House felméréséből.
Az áprilisi két hosszú-hétvége és a húsvéti iskolai szünet várható keresletcsökkenést hozott. Az aktuális érték így is magas, a tavalyi év azonos időszakánál 10 százalékkal jobb érték.Az átlagárak összességében nem okoznak meglepetést. Ahogy az megszokott, országos szinten a nyugati oldal, fővárosi szinten pedig a budai oldal mutat drágább értékeket. Budán mind négyzetméter árakat, mind lakásárakat tekintve magasak a számok, de nincs ez másként az értékesítés idejével sem, ugyanis itt közel fél év volt a mért az átlag. Kissé átrendeződött a népszerűségi térkép egyetlen hónap alatt. A márciusban még vezető 13. kerület most csak a harmadik legnépszerűbb célpontnak bizonyult, ugyanis a 11. kerület ugrott előre és a 2. kerület végzett másodiknak. Ez utóbbi a 12. kerülettel együtt szívesen megjelölt célpont, hiszen a vevők bíznak abban, hogy talán az ingatlankeresés alatt „beesik” egy kihagyhatatlan ajánlat. Szinte mindenhol 1-2 százalékkal csökkentek az árváltozási értékek az év elejéhez képest. A házak esetében 8-11 százalékokról számoltak be pl. február hónapban irányárváltozás tekintetében, így a 6-7 százalék jelentős csökkenés. Szintén feleződött a panelek irányár változtatásának mértéke. Alku esetén azonban nem történt változás, a vevők 5-7 százalékot most is képesek voltak leszorítani az árból. A fővárosban visszaerősödött valamelyes a befektetői célú vásárlók aránya. Márciusban 31, áprilisban már csak 20 százalékot tettek ki az összes vevő közül, áprilisban azonban ismét magasabb, 24 százalék a vevői részük. Vidéken először mértek visszaesést az első lakásukat vásárlók arányában, amely stabilan 30 százalék körül szokott az élen végezni a vásárlás okában, így szokatlan a 22 százalék. Ellenben folyamatosan nő a nagyobba költözők aránya, hiszen februárban 17, márciusban 20, most pedig 25 százalékot mértek. Az elmúlt hónapokban erősödött a fővárosban a nagyobb lakásba költözés okán eladók aránya. 32, 33 százalékot követően áprilisban 40 százalék volt az arányuk az összes eladó között. Átlagban 12 millió körül adnak el ingatlant, a vásárlói oldalon pedig 17 millió fölött vesznek. Vidéken nincs jelentős eltérés az előző hónapok összetételéhez képest. Az eladás okaként ismét az örökölt ingatlanok értékesítése végzett 32 százalékkal. Ezeket a többnyire 50-60 négyzetméteres ingatlanokat átlagosan 6-7 millió Ft körüli áron tudják az örökösök értékesíteni. Kimagasló volt e hónapban a felső vezetői státuszúak által vásárolt ingatlanok átlaga, közel 30 millió Ft-tal. Vidéken az első negyedévhez képest jelentősen kevesebb volt áprilisban a kisméretű lakást vásárlók aránya. A 80 négyzetméter feletti kategóriák mindegyike jelentősen megugrott, a 160 m2 felettieké például 1-ről 5 százalékra. Pest megyében szintén nőtt legnagyobb lakást vásárlók aránya, de itt méretkategóriánként, így lakásárakban is vegyes az elmozdulás. Budán szintén csökkent a legmarkánsabb kategória aránya: a 40 m2 alattiaké. Az első negyedévben a 20-40 m2 közöttiek aránya 41, a 40-60 m2 közöttieké 21 százalék volt, áprilisban viszont mindkettőnél 32 százalékot mértek. Az április hónap itt is a nagyobb méretű ingatlanoknak kedvezett, így a 15 millió Ft fölötti lakásár kategóriák mindegyike megugrott. Pesten apróbb eltérések voltak csak
20/80
megfigyelhetők a két időszak összehasonlításában.
Forrás: Duna House
21/80
Épület ilyen jól még nem nézett ki 2012. Május 07. Hétfő Örökítsd meg a házad, üzleted vagy kedvenc enteriőröd! zsebfényképezőgépeddel, hanem egy profi fotós csapat segítségével.
De
ne
a
Az épületfotózás könnyűnek tűnhet, mert az épületek nem szoktak bemozdulni, sőt annyira fixek, hogy még azt is megvárhatod, amíg a napsugarak a megfelelő szögben esnek a megörökíteni kívánt objektumra. De amikor megpróbálod, rájössz, hogy a felhők mégsem úgy állnak az égen, ahogy a keresőben, hogy a gyalogosok és autók nem úgy közlekednek, mint ahogy ideális lenne. Aztán megnézed a kész képet, amely a legnagyobb varázslás után is ugyanolyan lesz, mint bármelyik japán turistáé, akinek négy másodpercet adott az idegenvezető, hogy lefotózza nappalidat vagy a hátsó kertedet. Ekkor fogod és kidobod a fotókat a gépeddel együtt és megfogadod, hogy legközelebb csak akkor fotózol épületet, ha találsz egy olyat, amely egy tágas, forgalomtól elzárt tér közepén, aranyos bárányfelhők előtt, a nap felé fordulva áll, és semmiképpen sem magasabb mint te. Lássuk be, sosem fogsz épületet fotózni többé. Kész szerencse, hogy van, aki leveszi ezt a terhet (és az állványt – mert az épületfotózáshoz az is kell) a válladról. Szálloda, gyár, virágbolt vagy bármely vállalkozás nagyobb lendületet vehet egy profi fotókat felvonultató honlappal, katalógussal vagy szórólappal. De nemcsak az üzleti szektornak hozhat sikert egy szépen kidolgozott fotósorozat, te is megörökítheted eladó kertes házad vagy kiadni való lakásod. Az így elköltött összeg többszörösen meg fog térülni. Kérj ajánlatot itt: www.epuletfotozas.com
Forrás: IngatlanHírek.hu
22/80
Mi lesz veled lakáspiac? - mélyrepülés az újaknál, stagnálás a használtaknál 2012. Május 07. Hétfő A KSH legfrissebb lakásépítési statisztikái meglehetősen borús képet festenek az újépítésű lakáspiac helyzetéről. 2012 első negyedévében 2.444 lakást adtak át az egész országban, ebből csupán 453 lakás épült Budapesten. Az Otthon Centrum felmérése alapján az év első három hónapjában a fővárosban ehhez nagyjából 500 újlakás vásárlás társult. Kevésbé sötét a kép a használtlakás piacon, ahol – bár az évkezdés növekedéssel indult – az idei év a stagnálás, illetve remélhetőleg a trendforduló éve lesz.
Újépítésű lakások Budapesten az Otthon Centrum projekt adatbázisa alapján 2012 első negyedévében eddig 500 körüli eladást regisztráltunk. A már átadott, de még eladatlan lakások száma nem változott 2012 első negyedévében, a 2010-ben és 2011-ben is tapasztalt, 3200 darabos szinten állt. Bár 2009-ről 2010-re bíztató jelek mutatkoztak az eladatlan lakáskészlet felszívására, azonban ez a folyamat most lassulni látszik. Az ingatlanfejlesztők - a válság hatására megindult - alkalmazkodása továbbra is kitart. A 2012. első negyedévi felmérés alapján a kínálatban továbbra sem találunk nagyszámban jelentős volumenű projekteket. Összesen tizenegy,100 lakásnál nagyobb, értékesítés alatt álló projektről van tudomásunk Budapesten, amelyeket 2011 után adtak át, vagy a jövőben terveznek átadni, magyarán az elindításukról szóló döntés már a megváltozott piaci viszonyok ismeretében született. Az átlagos projektméret a 2007-es 60 lakásos szintről a 2010-ben átadott beruházások esetében 42 lakásra, a 2011-ben és 2012-ben átadott fejlesztések esetében pedig nagyjából 20 lakásra csökkent. A lakásépítési statisztikai mutatók mélyrepülése sajnos már nem újdonság a piacon, 2012 első negyedévében 22 százalékkal kevesebb lakást adták országos szinten, mint az előző év azonos időszakában. Az építési engedélyek száma 11 százalékkal volt alacsonyabb ugyanezen időtávon. Területi bontásban vizsgálva az adatokat, érdekes kép bontakozik ki. A fővárosban az első negyedévben átadott lakások száma csaknem 65 százalékkal kisebb az egyébként is alacsony bázist jelentő 2011. első negyedévinél. Ez 453 megépített lakást jelent. Ezzel szemben a vidéki városokban 2011 első negyedévéhez viszonyítva az idei év első három hónapjában már nőtt az épített lakások száma. Leginkább a megyei jogú városokban, ahol 41 százalékkal több lakást adtak át 2012 első negyedévében, mint tavaly, ugyanezen időszakban. A községekben 20 százalékkal kevesebbet, a nem megyei jogú vidéki városokban pedig 5 százalékkal többet. A femlítettek a befektetők érdeklődését is felkeltheti, akik most lakáskiadásból 8-9 százalékos hozamokkal számolhatnak. Ezekről a trendekről részletesen, illetve a finanszírozási környezet alakulásáról, a szabályozási és lakáspolitikai kérdésekről számol be az Otthon Centrum megújult Lakáspiaci Monitor elemzése. „A területek közötti eltéréseket részben megmagyarázza, ha építési célok szerint is megvizsgáljuk az épített lakásokat. – mondta Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője. – „Az értékesítés céljából épített lakások sokkal érzékenyebben reagáltak a megváltozott körülményekre.” A fővárosban a saját célú lakásépítések 2008 első negyedévéről 2012 első negyedévére 35 százalékkal, míg az értékesítési célból épített lakások száma ugyanezen időszakon belül 83
23/80
százalékkal esett vissza. Magyarul, a fővárosban a nagyon alacsony épített lakásszámot főleg az értékesítésre épített lakások számának drasztikus visszaesése magyarázza. A vidéki városokban az értékesítés céljából épített lakások száma 2011-ig csökkent, de 2012 első negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva már növekedésnek indult. A vidéki városokban a növekvő használatbavételi engedély számot az értékesítés céljából épített lakások számának növekedése magyarázza. A községekben az épített lakások számának visszafogottabb csökkenése mögött a nagyobb arányban szereplő sajátcélú építkezések állnak. Az újépítésű lakáspiacon keresletélénkítő hatással lehet a szocpol és a kamattámogatás, főleg egymással kombinálva, azonban az alacsony eladósodási hajlandóság, és a jelenlegi gazdasági környezet miatt hatásukat valószínűleg 2013-tól fejthetik ki a gyakorlatban. Ezért trendfordulót az idei évben nem várhatunk az újlakások piacán. Használtlakás-és bérlakás piac Az újépítésű piac mélyrepülése bár nagyon aggasztó, de egyre kevesebb hatással van a lakáspiac egészére. „A vevők egyértelműen a használt lakások irányába fordultak, melynek hátterében egyrészt a vevői szemmel jóval izgalmasabb, alkalmi vételeket sejtető lehetőségek, másrészt az ingatlanfejlesztésekkel, főleg a még át nem adott beruházásokkal szemben mutatkozó bizalomvesztés áll.” – mondta Kühne Kata, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója. A használt lakás árak csökkenésének lelassulása, illetve megállása a befektetők figyelmét is felkeltette. Alapvetően két befektetési stratégiát lehet megkülönböztetni az ingatlanpiacon. Az egyik a jövőbeli áremelkedésre alapoz, a másik pedig az ingatlan bérbeadásából várható haszonra. Most ez utóbbit mutatjuk be részletesebben. Az ingatlanárak csökkenése mellett a bérleti díjak is csökkentek, de frekventált területeken, egyetemek, főiskolák közelében, jelentős új munkaerő kereslettel rendelkező városokban biztos bevételre lehet számítani az ingatlankiadásból. Egy elméleti hozamszámítással mutatjuk be a bérbeadásból húzható hasznot. A modellben egy 10 éves befektetési periódussal számoltunk, ami azt jelenti, hogy az első évben, 2012 januárjában megszerzett lakást tíz évre bérbe adja az új tulajdonosa, majd a tizedik év végén értékesíti azt. A modellben néhány keresett albérlettípus adatai alapján számoltunk hozamokat. A legtöbb érdeklődést hozó ingatlanok alapterületét alapul véve, a 2012 első negyedévében érvényes átlagos eladási négyzetméterárral és ugyanezen időszak egy négyzetméterre vetített átlagos bérleti díjaival számoltuk ki a vételi árat, illetve az éves bérleti díj bevételt. A hozamok az egyes ingatlanok esetében 8 és 9 százalék között szóródnak. A panellakások és a téglalakások hozamai nagyjából megegyeznek, míg a téglaépítésű házak kiadásából valamivel alacsonyabb hozamokra számíthat a 2012 első negyedévében kiadási céllal vásárolt ingatlanából a befektető. „2012 nagy valószínűséggel a stagnálás, a mélypont és remélhetőleg a trendforduló éve lesz a lakáspiacon. A bíztató évkezdés háttere a makrogazdasági mutatókban, a gazdasági környezet, a finanszírozási feltételek változásában nem látható, ezért konzervatívan csak a 2011-es szint megismétlődését várjuk 2012-ben, mind tranzakciószámok, mind árak tekintetében.” – tette hozzá Déry Attila.
Forrás: Otthon Centrum
24/80
Irodapiaci hírek 2012 19. hét
25/80
Ezektől nem szabadulsz - Eladhatatlan lakások Budapesten 2012. Május 11. Péntek Miközben az ingatlanpiac fénykorában gyakorlatilag bármit el lehetett adni a lakásra vágyó vevőknek, ma már egyre több az olyan ingatlan, ami senkinek sem kell, de legalábbis sokszor éveket kell várni arra, hogy végre valaki - rendszeresen nyomott áron - megvegye. Milyen típusú ingatlanok vásárlását kell kerülni, ha a költözés nem örök életre szól? A Portfolio.hu összegyűjtötte az eladhatatlan lakástípusokat.
1. Legénylakások Az így hirdetett ingatlanok az esetek döntő többségében 30 m2 alatti, ugyan belvárosban lévő, de általában földszinti, sokszor a szuterénben található kuckókat jelölnek, jellemzően szerény gépészeti felszereltséggel, limitált napfénnyel, és még inkább visszafogott kilátással. Sokszor "virágos, zöld udvarra nyíló" lakásként hirdetik őket, ami annyit jelent, hogy a körfolyosós bérház belső udvarában, közvetlenül a száradó ruhák mellől, esetleg a pincéből nyílik a bejárat. Eladni azonban nemcsak ezért nehéz őket, hanem arra is figyelni kell, hogy mi az ingatlan minősítése: sokszor ezek az "ideális kuckók" a valóságban tárolóként, irodaként vannak nyilvántartva, ami később sok probléma forrása lehet. 2. Osztatlan közös tulajdon Nagyon ritkán hangsúlyozzák a hirdetésekben (nem véletlenül), sokszor csak az utolsó pillanatban, a szerződés aláírásánál derül ki. Az ingatlanügynököknek természetesen kifinomult érvrendszerük van arra vonatkozóan, miért érdemes egy ilyen ingatlant megvásárolni - az igazság azonban az, hogy az ilyen vásár sok esetben lutri, vagy szerencsénk lesz a tulajdonostársakkal, vagy nem, sokszor sajnos az utóbbi eset jellemző. Nehezebb ügy a területhatárok érvényesítése (néha még akkor is, ha létezik úgynevezett használati megosztás), a hitelfelvétel, az esetleges fejlesztések, valamint a későbbi eladás a többiek elővásárlási joga miatt nehézkes lehet. Csak tapasztalt ügyvéddel szabad ilyesmibe belevágni. A lista további részét elolvashatja itt!
Forrás: Portfolio.hu
26/80
Új vezérigazgató a B&V Group Zrt. élén 2012. Május 08. Kedd Lovas Sándor személyében új vezérigazgató került a B&V cégcsoportot vezet B&V Group Zrt. élére Az új első számú vezet Kovács Melinda vezérigazgatót váltja székében, aki a cégcsoport tizenkét évre visszanyúló alapításától fogva volt meghatározó irányítója az ingatlanüzemeltető, ingatlanfejlesztő vállalatcsoportnak.
Kovács Melinda a jövőben sem fog azonban hátat fordítani az anyavállaltból és napjainkra már négy leányvállaltból álló holdingnak, mivel tanácsadóként továbbra is kamatoztatja üzleti és szakmai tapasztalatait a hazai piacon első tízbe feltörekvő cégcsoport számára. Megkeresésünkre a volt vezérigazgató azt is elmondta, hogy a vezetőváltás egyenes következménye annak a stratégiai döntés sorozatnak, amely nyomán a holding megkezdte tudatos tervekre épül struktúraváltását. Ennek keretében nagyobb hangsúlyt kívánnak fektetni a cégeiknél már hagyományosnak nevezhetű üzemeltetési tevékenység fejlesztése mellett az ingatlanfejlesztési és építési beruházásmenedzselés tevékenységek felfuttatására. A több éve folyamatosan növekvő B&V Építő Kft. eddigi aktivitásai bővülni fognak, ami a már létrejött megállapodások alapján építés menedzsmentet, illetve tervezési tevékenység folytatását, valamint teljeskörű építés beruházói képviseletet hordoz majd magában. A volt vezérigazgató mindemellett azonban kiemelte, hogy a jelenlegi gazdasági környezet szűnni nem akaró szűkülése folytán a remélt tevékenység fejlesztéseknek egyelőre külföldön, nevezetesen Ausztriában körvonalazódik jelentűsebben megalapozott háttere. Így egyelőre csak remélni lehet, hogy a már létrehozott megállapodások alapján megvalósuló szakmai fejlesztéseket a magyarországi válságos évek elmúltával itthon is mielőbb haszonnal lehet majd kamatoztatni. Lovas Sándor huszonöt éve tevékenykedik az építés beruházások magyarországi piacán, illetve ezen időn belül jelentős építésügyi igazgatási tapasztalatokat is szerzett. Szakmai életútját 1986-ban kezdte építész tervezőként, illetve építész műszaki ellenőrként tevékenykedve. Jelentős ipari beruházások felels résztvevője volt a magyar nagyipar egyik fellegváraként számon tartott Tiszai Vegyi Kombinát folyamatos fejlesztése kapcsán. A kilencvenes évek változásai során nyelvismeretét hasznosítva került multinacionális építés kivitelező cégek projektszervezeteinek élére, ahol előbb az osztrák STRABAG tulajdonú KÉVMETRÓ Kft. főépítésvezetője, majd a Swietelsky Építőipari Kft. magasépítési üzletágának első embere lett. Nevéhez fűződik jó néhány más épület mellett a délbudai Campona bevásárlóközpont szerkezetépítési munkáinak levezénylése, a Fáy utcai Porsche értékesítési centrum teljeskörű építési fővállalkozásának irányítása, valamint a B&V cégközponttól egy saroknyira lévő, a volt Konsumex székház helyén álló Hermina Towers ikertornyok megépítésének menedzselése is. Az új vezérigazgató ingatlanfejlesztési szakmai tapasztalatai a STRABAG Magasépítési és Mérnöki Létesítmények Kft. vállalkozásánál teljesedtek ki, ahol az osztrák Hofer vállalat megbízása alapján több mint harminc magyarországi ALDI bevásárlóközpont projekt fejlesztésének, előkészítésének és megvalósításának volt sikeres résztvevője. A nős, háromgyermekes, végzett építészmérnök cégvezető legújabban folytatott közigazgatási szaktanulmányai, illetve építésügyi szakvizsga letétele után építési műszaki ellenőri, valamint építésügyi szakértői jogosultsággal a Budapesti Építész Kamara nyilvántartott szakembere, az Építésügyi Igazgatási Szakmai Kollégium korábbi alelnöke, az építési minőségirányítás menedzsment elkötelezettje.
Forrás: B&V Group
27/80
Megújításokkal köszöntött a tavasz a Dorottya Udvarra 2012. Május 07. Hétfő A Biogen Idec Magyarország megújította bérleti szerződését az AXA Real Estate által menedzselt, 28.500 négyzetméteres „A” kategóriás Dorottya Udvarban. A világ egyik vezető biotechnológiai vállalata így a korábbi bérleményénél két és félszer nagyobb területet foglal el az irodaházban. Ezzel egy időben a képzéssel, tanácsadással és vállalatfejlesztéssel foglalkozó Emtrek is meghosszabbította szerződését a CBRE által kizárólagosan képviselt épületben.
Jake Lodge, az AXA REIM regionális Asset Management vezetője a megállapodásokról így nyilatkozott: „Örömünkre szolgál, hogy két kulcsbérlőnk is megújította bérleti szerződését. Mindez nem csak a hosszú és sikeres együttműködési iránti elkötelezettségünk bizonyítéka, amely különösen fontos a jelenlegi erős versenyhelyzetben a kihívásokkal teli irodapiacon, de az általunk kínált irodaterületek minőségét is tükrözi.” „A szerződések megújítása azt is szemlélteti, hogy egy minőségi épület figyelmes menedzsmenttel és rugalmas bérbeadóval meg tudja őrizni bérlőit nehéz piaci viszonyok között is. Annak is nagyon örülünk, hogy a Biogen Idec nem csak megújította bérleti szerződését, de jelentősen növelte az általa elfoglalt területet.” – tette hozzá Varga Judit, a CBRE budapesti irodaügynökségi vezetője.
Forrás: CBRE
28/80
Logisztikai hírek 2012 19. hét
29/80
Milliárdos támogatások: már tudhatjuk mely területek a kedvezményezettek 2012. Május 10. Csütörtök Az Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, és Dél-Dunántúl tervezési-statisztikai régiókban 50 százalék, míg Budapesten és Pest megyében 10 százalék vissza nem térítendő támogatást adhat beruházásokhoz a kormány egyedi döntéssel.
A kormány honlapján megjelent rendelettervezet felsorolja azokat a gazdasági területeket, amelyek előnyt élveznek a támogatás odaítélésénél. Ebbe a körbe tartozik például a gyógyszer-, az elektronikai-, a jármű- és gépipar mellett a megújuló energiaipar, a regionális szolgáltató központok létesítése vagy bővítése, valamint a logisztika is. A nem támogatható iparágak köre sokkal bővebb, az acél- és szénipartól a hajógyártáson át a szintetikus-szál iparig terjed. Egyedi beruházási támogatás a Magyarországon székhellyel vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező jogi személyiségű, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, európai részvénytársaság, valamint európai szövetkezet részére nyújtható. A támogatandó beruházás értéke legalább 10 millió euró, de turisztikai beruházás esetén 50 millió euró lehet. A döntés előkészítése során figyelembe veendő szempontok közé tartozik a beruházás GDP-re gyakorolt hatása, az új munkahelyek száma, és a beruházó tartós magyarországi jelenléte. Egyedi beruházási támogatás csak induló beruházáshoz adható. A támogatási intenzitás - arány maximuma az egyes régiókban a következő: az Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl tervezési-statisztikai régiókban 50 százalék, a Közép-Dunántúl tervezési statisztikai régióban 40 százalék, a Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban és Pest megyében 30 százalék, Budapesten pedig 10 százalék. A kisvállalkozások a felsoroltnál 20 százalékponttal, míg a középvállalkozások 10 százalékponttal magasabb támogatást kaphatnak.
Forrás: MTI
30/80
Megszakadtak az e-útdíjról szóló egyeztetések 2012. Május 09. Szerda Amíg a kormány nem dönt az útdíjpolitika részleteiről, addig nem folytatják a tárgyalásokat a fuvarozók az e-útdíj bevezetéséről - mondta a Napi Gazdaságnak Karmos Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) főtitkára.
A kormánnyal az elektronikus útdíj bevezetéséről folytatott egyeztetések, amelyeken a magyar fuvarozók kompenzálásáról is szó volt, három-négy hete szakadtak meg. Az első Széll Kálmán terv (SZKT) azzal számolt, hogy a használatarányos útdíj bevezetését követő első teljes évben mintegy 45 milliárd forint többletbevétel várható a matricás rendszerhez képest. Az április végén bemutatott SZKT 2.0-ban viszont már 150 milliárdos előirányzat szerepel - ismerteti a lap szerdai számában. Az útdíjtervek részleteivel még nem állt elő a kormány, így egyelőre csak találgatni lehet, hogy a megtriplázott előirányzatból mennyit hozhat az, hogy nemcsak a gyorsforgalmi utak, hanem a főútvonalak használata is díjköteles volna, illetve mennyit az, hogy a korábban kilométerenként 20 forint körülire kalkulált díj végül magasabb lesz. Nem kizárt az sem, hogy mindössze pongyola megfogalmazásról van szó az SZKT-ban, és a 150 milliárd valójában nem a többlet-, hanem a teljes útdíjbevétel, és így nem a 45 milliárdhoz, hanem ahhoz az egyébként sokszor emlegetett százmilliárdos tételhez kell viszonyítani, ami a személygépkocsikra számított 30 milliárd és a tehergépjárművekre kalkulált 70 milliárd forintnyi elektronikus útdíjas bevételből állt volna össze írja a lap. A hazai fuvarozók azt szeretnék elérni, hogy a tőlük beszedett többletdíjak mintegy felét forgassák vissza a szektor versenyképességének javítására. Ez azt jelenti, hogy több tíz milliárd forintra rúghat a kompenzációs igény. A matricafelhasználási adatok alapján ugyanis az MKFE úgy kalkulál, hogy a fuvarozók által befizetett úthasználati díjak valamivel több mint fele a külföldieket, a fennmaradó rész a hazai vállalkozásokat terhelné. A fizetős úthálózat pontos meghatározása nagymértékben befolyásolja ezt az arányt. Nem mindegy például, hogy díjköteles lesz-e a településeket elkerülő utak vagy az autópályák felhajtó szakaszainak használata is - mondta a főtitkár.
Forrás: Napi.hu
31/80
Tízmilliárdos árvíztározót épít a Simicska-konzorcium 2012. Május 09. Szerda A Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgép árvíztározót építhet 11 milliárd forintért, de kapott egy kisebb, 30 milliós munkát is.
A Szamos-Kraszna-közi árvízszint csökkentő tározó terveinek elkészítésére és megvalósítására kiírt tenderen a Ke-Víz 21 Zrt., a Kötiviép’B Kft. és Közgép Zrt. alkotta konzorcium nyert – derül ki a Közbeszerzési Értesítő hétfői számából. A szerződés összértéke 11 milliárd 298 millió 25 ezer forint. A szerződést április 20-án kötötték meg a nyertesekkel. A nyertes konzorciumon kívül még az A-Híd Építő Zrt. adott be pályázatot. A beruházás része a Tisza szabályzásáról szóló Vásárhelyi-tervnek, amelyet még 2003-ban fogadtak el. A programban többek között vidékfejlesztés, infrastrukturális fejlesztés, illetve tározók építése is szerepel. Ennek részeként a tiszaroffi és a cigándi tározó már elkészült. A Hanyi-Tiszasüly és a nagykunsági tározó várhatóan jövőre készül el. A beregi tározóra jelenleg még nincs kivitelező, a Szamos-Kraszna közi 31 hónap múlva készülhet el. A Közbeszerzési Értesítő hétfői száma szerint egy másik tenderen is eredményes volt a Közgép, az A-Híd nevű céggel alkotott konzorciuma elnyert egy, a 41. számú főúton található vásárosnaményi Tisza-híd építéséhez kapcsolódó kisebb közbeszerzést. A cégek a hídnál egy úgynevezett ellenőrző helyet alakítanak ki 29,9 millió forintért. A konzorciummal a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. kötött szerződést április 18-án. Azon a pályázaton nem volt más induló.
Forrás: Kormány.hu
32/80
Csak 20 km/h-val haladhat a 3-as metró 2012. Május 08. Kedd A Metróért Egyesület közleménye szerint ma reggel 20 km/h ideiglenes sebességkorlátozást rendelte el a 3-as (észak-déli) vonalon a Népliget és Nagyvárad tér között a jobb (a városközpont felé vezető) vágányon.
A másik vágányon kb. öt éve van 40 km/h „ideiglenes” sebességkorlátozás, az egyesület szerint ezek tények az É-D vonal infrastrukturájának műszaki állapotát minősítik. A BKK fődiszpécsere az Indexnek megerősítette a ma bevezetett intézkedés tényét. A sebességcsökkenés a fődiszpécser szerint késést nem, csak maximum egyperces menetidő-növekedést okoz. A problémát egy meghibásodott váltóberendezés okozta, a hibát a BKV az éjjeli karbantartás során kijavítja, így a sebességkorlátozást szerdára feloldhatják. Múlt hét szombaton leszakadt a díszmennyezet két darabja a 3-as metró népligeti állomásán, a szakemberek egyelőre nem tudják, mi okozta a történteket.
Forrás: IngatlanHírek.hu
33/80
Jelentős nyereséget produkált a Graphisoft Park 2012. Május 08. Kedd A Graphisoft Park SE 506 ezer euró adózott nyereséget ért el 2012 első negyedévében, míg tavaly ugyanebben az időszakban 338 ezer euró volt a profitja – közölte az ingatlanfejlesztő európai részvénytársaság a Budapesti Értéktőzsde honlapján hétfőn.
A nemzetközi pénzügyi jelentési szabvány (IFRS) alapján készült jelentés szerint a társaság bevételei 7,0 százalékkal 2,106 millió euróra nőttek a tavalyi bázisidőszakhoz képest. Az üzemi eredmény 17,0 százalékos növekedéssel 1,061 millió euróra emelkedett az év első három hónapjában. A Graphisoft Park 2012-ben 3,8 millió euró üzemi eredményre és 8,3 milliós bérleti díj bevételre számít. A nettó eredmény a tervek szerint 1,7 millió euró lesz – jegyzik meg a jelentésben. A Graphisoft Parkban eddig elkészült és átadott 46 ezer négyzetméter bérbe adható iroda és laborterület kihasználtsága 87 százalékos volt az első negyedévben az egy évvel korábbi 84 százalékkal összevetve. A kihasználtság az elmúlt egy évben folyamatosan nőtt, ennek köszönhető a Graphisoft díjbevételeinek növekedése. A működési költségek ezzel szemben 17 százalékkal, 134 ezer euróra csökkentek az előző évhez képest a szigorú költséggazdálkodás eredményeként. A Graphisoft Park részvényeit a Budapesti Értéktőzsde A kategóriájában jegyzik, a papír a hétfői kereskedést 0,20 százalékos csökkenéssel 1008 forinton zárta.
Forrás: MTI
34/80
Mesterséges szigetre költöznek a fejlesztők 2012. Május 07. Hétfő Több mint száz nemzetközi vállalat jelezte, hogy érdekli a Blueseed nevű mesterséges sziget, amely műszaki szakértőknek és befektetőknek ad majd otthont a Szilícium-völgy közelében
A vízum nélkül látogatható mesterséges szigetet jövőre bocsátják vízre, és nemzetközi vizeken horgonyozzák le, hogy az informatikai szakértők az Egyesült Államok meglátogatása nélkül is az iparág szívéhez közel lehessenek. A Blueseed arra építi a működését, hogy évente hétezer külföldi informatikus szerez mesterfokú vagy PhD végzettséget az amerikai egyetemeken, ám sokan nem tudnak ott letelepedni, vagy egyszerűen hazaküldik őket. A projekt iránt érdeklődő cégek 20,3 százaléka amerikai, 10,5 százaléka indiai, a harmadik legnagyobb csoport pedig 6 százalékkal az ausztráloké. A regisztrált érdeklődők körében elvégzett felmérések szerint a rendkívüli környezet, a Szilícium-völgy közelsége, valamint az amerikai munkavállalói vízum igénylésének hiánya a fő okok, amelyek miatt a cégek szívesen a tengerre költöznének. A bérleti díjak nem is túl magasak, egy fő havonta 1200-3000 dollárért tud irodát és lakóhelyet szerezni az úszó városban. A Blueseed valószínűleg egy leszerelt luxus óceánjárót alakít majd át, ami a becslések szerint 10-25 millió dollárba kerül majd. Amint a fantáziarajzon is látszik, a hajón több helikopter-leszállóhely, úszómedence és futballpálya is lesz, hogy a kódolás szüntetében se unatkozzanak a programozók.
Forrás: Index
35/80
4-es metró: hiányzó pálya, meg nem kért típusengedély 2012. Május 07. Hétfő A kettes metró szerelvényeit ki kellene vonnia forgalomból, Alstom-szerelvényekre meg kellene szerezni az üzemeltetési engedélyt.
de
az
Alig egy hónap múlva lejár a budapesti 2-es metróvonalra szánt Metropolis szerelvények végleges típusengedélyezésére adott idő – írja a Népszabadág Online. A tavaly júliusban újrakötött 247 millió eurós metrókocsi-szerződésben ugyanis a Budapest Metropolis Consortium – az Alstom magyar projektcége – vállalta, hogy a kontraktus aláírásától számított 300 napon belül megszerzi a szükséges engedélyt a 2-es metróvonal szerelvényeire, míg 548 nap alatt a 4-es metró kocsijaira.
A francia szállító nem kapkodta el a dolgot. Az M2-es vonalra szállítandó – AM5-M2 típusú, 5 kocsis, egyszerre 1023 embert szállítani képes – szerelvényekre az új kontraktus aláírása után egy hónappal nyújtották be végleges típusengedély iránti kérelmüket. S egyúttal ismét felmentést kértek a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól (NKH) a hazai jogszabályok alól a fékrendszert és a vezetőfülke magasságát illetően. (Mint ismeretes, a közlekedési hatóság az Alstom saját elgondolása alapján legyártott fékrendszer – illetve egy 47 oldalas hibajegyzék – miatt tagadta meg korábban az előzetes típusengedély kiadását, mondván, az nem felel meg a magyar előírásoknak. A frissiben megválasztott városvezetés pedig erre hivatkozva mondta fel a szerződést.) A franciák egyébként éppen a fékberendezés módosításával indokolták a késlekedést. Olyan sokat azért nem változtattak rajta, hogy a hazai jogszabályoknak is megfeleljen. Az NKH azonban, tekintettel a változtatásokra, illetve „a gyártó és a főváros között létrejött új megállapodásra”, novemberben megadta a kért felmentést. Az előírt 4000 kilométeres próbaút – korábban ennek a többszöröse volt a kötelező hibamentes táv – nagy részét Franciaországban futották le a kocsik, de még így is akadtak hibák. A cég javította ezeket, majd az NKH sikeresnek nyilvánította a tartampróbát. Jelenleg a szakértői vélemények és a műszaki dokumentációk kiértékelése zajlik. Az eljárás befejezésének pontos időpontja az NKH szerint most még nem határozható meg, „az érdemi döntésmeghozatalára – a tényállás teljes körű tisztázását követően – az ügyintézési határidő betartásával kerül sor”.
A fővárosi önkormányzat ennek ellenére abban bízik, hogy a hatóság még a június 10-i határidő előtt kiadja a végleges típusengedélyt. Ezt követően az Alstom havonta legalább három új szerelvényt szállít. (Bár korábban arról szóltak a hírek, hogy a kocsik készen várják az engedélyezést egy lengyelországi telephelyen.) A városházán viszont azt remélik, hogy a francia cégtől rendelt 22 kocsi mindegyike megérkezik őszre. Az M2 vonalon futó járműveket ugyanis sürgősen ki kellene vonni a forgalomból. Ráadásul az új szerelvények sem állíthatók rögtön forgalomba. A BKV-nak ugyanis mindegyikre külön-külön meg kell szereznie az üzembehelyezési engedélyt. Ehhez viszont a hazai pályán is futniuk kell ezer kilométert. Ám a próbafutás csak akkor kezdhető meg, ha lesz hozzá képzett metrókocsi-vezető, márpedig az oktatást egyelőre el sem kezdhették, mivel nincs szerelvény, amelyen gyakorolhatnának – írja a lap online.kiadása.
S mindez csupán az előjáték a 4-es metróhoz, amely a városvezetői remények szerint 2014 első felében már utasokat is szállít. Jócskán bele kellene ehhez húzni. Az Alstom ugyanis még kérelmet sem nyújtott be a végleges típusengedély megszerzéséhez, holott az erre adott idő fele már letelt.
36/80
Az NKH szerint a cég jelenleg a prototípust készíti fel a tartampróbákra és a típustesztekre.
S közben alkudozik. Az M2-es vonalra szánt járművektől eltérő négykocsis, 810 utast befogadni képes, automata üzemmódra alkalmas szerelvények tesztköreit szintén hazai, francia pályán futtatná le. Az NKH azonban ragaszkodik a hazai megmérettetéshez, elvégre később is BKV-s körülmények között kell hibamentesen üzemelniük a szerelvényeknek. A táv legkevesebb negyven százalékát tehát itthon kellene teljesíteniük a szerelvénynek. De egyelőre nincs hol.
A 4-es metró pályája ugyanis még nem épült meg – adja hírül a továbbiakban a Népszabadság Online. Az egyik pályaépítő alvállalkozó 250 millió kötbér megfizetését követeli a fővárostól, amelyet az eleddig vonakodott megadni. A korábbi városvezetői magabiztosság megtörni látszik. A metróépítést felügyelő Eurometro Kft. ugyanis korábban jogosnak találta a követelést, így most kevés érv maradt a nem fizetésre. A Népszabadság információi szerint a cég hamarosan – igaz, jogfenntartással – hozzájuthat a pénzhez. Ha később sikerül rajta fogást találni, akkor Budapest visszakövetelheti a pénzt. De most minél előbb át kell adni a teljes munkaterületet a metró áramellátását, automatikus vonalvezérlését és biztosítási rendszerét szállító és kiépítő Siemensnek, amely már eddig is 37,2 millió euró kötbért (több mint 10 milliárd forintot) számlázott ki a BKV-nak.
A városvezetés a pályaépítők késlekedése ellenére bízik abban, hogy novemberre elkészülhet a 4-es metró Szent Gellért tér és Etele tér közötti szakasza, ahol lebonyolítható lenne a teszt. Ha mégsem, akkor az M3 vonalán végeznék a próbafutamokat. Ám ezzel több gond is van. Egyrészt ez szintén nem az üzemeltetés végleges helyszíne, ami az NKH, a BKV és az Alstom számára is nagy kockázat, másrészt a pályahibák tavaly már olyan méreteket öltöttek, hogy sebességkorlátozást kellett előírni, és ki kellett kapcsolni a vezérlő automatikát. De a próbákat akkor is teljesíteni kell, hiszen a típusengedélyezési eljárás még így is eltarthat hat hónapig.
A 4-es metró esetében a kocsik megfelelőségén túl a rendszerintegritást is vizsgálja majd a hatóság. A különböző cégek – Alstom, Siemens, hogy csak a két legnagyobbat említsük – által szállított rendszerelemek együttműködését tökéletesen, az előírt biztonsági szinten kell megteremteni, és ezt a hatósággal igazoltatni is kell. Az NKH a folyamat végére két hónap üzemszerű és teljesen hibamentes – utas nélküli – próbaüzem lefolytatását írja elő. Ennek a műszaki követelmények teljesítésén túl az is feltétele, hogy addigra legyen szakképzett és minden helyzetre felkészült üzemeltetői személyzet. S még azután se lesz könnyű. A külföldi példák arra intenek, hogy kezdetben gyakorta várhatók üzemszünetek. A kockázat kezelésére – a BKV-val és a CET-tel együtt – 4,2 milliárd forintos tartalékot képezett az önkormányzat.
Forrás: Népszabadság Online
37/80
Ingtlanüzemeltetői reakciók a rezsiköltségekre 2012. Május 07. Hétfő 2012-ben részben a szabályozási, részben a gazdasági környezet változása következtében erősen emelkednek az iroda- és logisztikai piacon az üzemeltetési költségek az Appeninn Holding előrejelzése szerint. Egyes tételek azonban féken tarthatók, vagy hatásuk ellensúlyozható.
Ahogy a lakossági piacon is egyre növekvő rezsiköltségekkel szembesülnek az ingatlantulajdonosok illetve –bérlők, részint hasonló folyamatok zajlanak az irodapiacon is. Az energiahordozók ára, és a közüzemi díjak szinte minden tételben tovább emelkedtek a tavalyi évben, ráadásul az idei, szokatlanul hideg tél tovább emelte a rezsiköltségeket. Az elsősorban B-kategóriás irodaházakat üzemeltető Appeninn a két legfontosabb energiaforrás beszerzésében külső segítséget kért és a tanácsadó cég által lebonyolított tenderen született meg az Appeninn csoport elektromos energiaés gázvásárlási beszerzéseinek ára a 2012-es évre. „A megnyert ár kb. 20%-kal drágább a tavalyinál, de szerencsére kedvezőbb, mint a piaci átlagárak.” – mondja Székely Gábor, az Appeninn Holding igazgatótanácsának elnöke. „Ilyenkor azonban nemcsak a gáz, a villany, vagy a távhő árára kell gondolni egy ingatlan esetében, hanem számos egyéb üzemeltetési költség is keletkezik, ezek idén is meghaladják a korábban tervezettet.” – magyarázza a szakember. „A hóeltakarítás, a síkosság-mentesítés, a fagykárok elleni védekezés, vagy utólagos javítási munkálatok mind újabb költségtételek. Ráadásul, ha valamire – például unió által is engedélyezett, sómentes salakra – egyszerre van szüksége mindenkinek, akkor annak az ára megemelkedik, és a gyors beszerzés szükségessége miatt felár is jelentkezhet.” Általánosságban elmondható, hogy az energiahordozók árán kívül az üzemeltetésben jelentkező összes külsős beszállító által nyújtott szolgáltatás díja is emelkedett. Ez köszönhető az adók, járulékok és más gazdasági tényezők változásainak. „Számos olyan üzemeltetési feladat van, amelyre kötelezően külsős szakmai segítséget kell igénybe vennünk (liftek, tűzjelző-rendszerek, tűzoltó-készülékek, légtechnika, kazán, őrzés…stb…), ezekre sajnos alig rendelkezünk ráhatással. Természetesen van szórás az egyes árak alakulásában, de kb. 10-15%-os emelkedéssel lehet számolni.” – mondja Székely. Nemcsak a rezsiben, hanem a birtok- és vagyonvédelem terén is áremelkedéssel kell számolni 2012-ben. „A szerződéses biztonsági cégek a kötelező béremelések és a foglalkoztatási költségek növekedését részint át fogják terhelni az ingatlantulajdonosokra.” – jósolja Székely. „Ezen a piacon minőségromlást nem vállalhatnak fel az ingatlanosok, hiszen sokban meghatározza egy irodapark megítélését, hogy a külső szolgáltató által kiállított személyi gárdának milyen a hozzáállása, segítőkészsége, felkészültsége.” Székely szerint az infrastrukturális biztonsági elemek aránya meg fog emelkedni a vagyonvédelemben: „a telepített kamerás rendszerek, távfelügyeleti szolgáltatások, finanszírozás-megosztásos bérleti modellek egyre népszerűbbek lesznek. Mivel fajlagos költségük csökken, a technológia egységára csökken, ezért a racionalitás határáig fognak élni az ingatlanosok a költségkontrollnak ezzel a módjával. A biztosítók versenyének köszönhetően a vagyonvédelem terén van mód a költségek szinten tartására, de ha passzív az üzemeltetés, és mindent hagy a régiben, akkor a korábban kötött megállapodások nyomán elszállhatnak a költségek.” – állítja Székely. Takarítás, karbantartás és gyorsszerviz terén is évről évre új megállapodást javasol Székely, ugyanakkor óvva int minden ingatlanüzemeltetőt attól, hogy néhány forintos árelőnyért jól bevált együttműködést rúgjon fel, cserébe egy ismeretlen partnerért. „Nagyon nehéz ezen a piacon a minőségkontroll, akár a megspórolt összeg többszörösét is kiteheti, ha az új partnert folyamatos
38/80
ellenőrzéssel, vagy akár jogi eszközökkel kell rávenni az elvárások teljesítésére. Jelen piaci körülmények mellett nem fér bele, hogy kiégett izzók, és rendetlen mellékhelyiségek okán bérlőket veszítsen egy üzemeltető, vagy árcsökkentéses kompenzációra kényszerüljön.” – véli az Appeninn első embere.
Forrás: IngatlanHírek.hu
39/80
Retail hírek 2012 19. hét
40/80
Enyhe javulás a lakáspiacon 2012. Május 11. Péntek A GKI Gazdaságkutató Zrt. ingatlanpiaci indexe szintetizálja az egyes részpiacok (a lakás-, az iroda-, üzlethelyiség- és a raktárpiac) várható helyzetét, s ezzel összefoglaló képet ad az ingatlanpiacról. Az index és a részindexek a piaci szereplők jövőre (a következő egy évre) vonatkozó kilátásait jellemzi.
A GKI fővárosi ingatlanpiaci indexe, 2001-2012 2001. jan.
2001. ápr.
2001. júl.
2001. okt.
2002. jan.
2002. ápr.
2002. júl.
2002. okt.
120,6
113,0
114,7
107,7
103,7
98,3
87,4
95,7
2003. jan.
2003. ápr.
2003. júl.
2003. okt.
2004. jan.
2004. ápr.
2004. júl.
2004. okt.
93,0
99,4
100,0
96,2
101,9
99,1
105,2
98,9
2005. jan.
2005. ápr.
2005. júl.
2005. okt.
2006. jan.
2006. ápr.
2006. júl.
2006. okt.
98,4
97,7
92,0
98,5
97,9
105,8
99,9
106,2
2007. jan.
2007. ápr.
2007. júl.
2007. okt.
2008. jan.
2008. ápr.
2008. júl.
2008. okt.
100,2
106,9
107,0
105,0
106,9
104,8
107,6
105,2
2009. jan.
2009. ápr.
2009. júl.
2009. okt.
2010. jan.
2010. ápr.
2010. júl.
2010. okt.
101,1
90,6
83,8
89,0
90,8
87,3
87,1
94,1
2011. jan.
2011. ápr.
2011. júl.
2011. okt.
2012. jan.
2012. ápr.
94,5
101,2
102,8
92,0
93,6
92,8
A könnyebb értelmezhetőség kedvéért szezonálisan kiigazított adatokat adunk közre, s az összehasonlítás alapja nem egy „ideális” egyensúlyi piac, hanem a fővárosi ingatlanpiacnak a kétezres években regisztrált átlagos állapota. Így a 100-as érték reprezentálja a hosszú távú piaci átlagot. A 100 feletti értékek az ennél kedvezőbb, a 100 alatti értékek az ennél kedvezőtlenebb kilátásokat reprezentálják. A GKI fővárosi ingatlanpiaci indexe 2012 áprilisában 92,8, ami az egy negyedévvel korábbihoz képest hibahatáron belül elmozdulást (romlást) jelent. Félévvel ezelőtt, 2011 októberében az index nagyot (11 százalékpontot) esett. Az azóta eltelt hat hónapban az ingatlanpiaci változások nem javultak, hanem alacsony szinten stabilizálódtak. A jelenlegi indexérték szignifikánsan elmarad a kétezres évek átlagától, de kilenc ponttal magasabb az évtizedes mélypontot jelentő 2009. júliusi értéknél. A lakás- és a raktárpiacon a korábbinál kissé kevésbé pesszimisták a várakozások, az irodák és a kereskedelmi ingatlanok esetében azonban romlottak a kilátások.
41/80
Irodapiac A kapacitás-kihasználtsági mutató 2012 első negyedévében a pesti oldalon mindkét vizsgált szegmensben illetve a budai oldalon az „A” kategóriában kissé csökkent. A fővárosban továbbra is jelentős mértékű kiadatlan terület, s ennek tartós csökkenésére nem látszik határozott tendencia. Kelet-Magyarországon a januári 65%-os kihasználtság két százalékponttal csökkent, míg Nyugat-Magyarországon az egy negyedévvel ezelőtti 64%-os mutató nem változott. A vidéki irodapiacokon a kihasználatlanság tartósan magasabb a fővárosinál. A fővárosi irodák kihasználtsága Pesten Budán
A típusú (%) 74,5 (75) 74 (75)
B típusú (%) 77,5 (79) 74 (74)
Zárójelben az előző – 2012. januári - felmérés adatai A fővárosi irodapiaci index, 2001-2012 (szezonálisan kiigazított adatok)
A fejlesztési kedv a budapesti irodapiacon lecsökkent, 2012 első negyedévében is min új kapacitás lépett piacra. A spekulatív leálltak, s a közeljövőben várhatóan nem is beruházás.
Az ingatlanfejlesztő, - forgalmazó és vállalkozások a következő 12 hónapban Bud Kelet- Magyarországon némi romlásra, régióban határozott romlásra számítanak. Az üzlethelyiségek piaca A fővárosi üzlethelyiség-piaci index, 2001-2012 (szezonálisan kiigazított adatok)
42/80
A kiskereskedelmi forgalom 2011-ben stagnált, 2012-ben a GKI prognózisa szer szűkülés várható. A környezet nem fejlesztéseknek, ennek ellenére néhány – bővítésre irányuló - projekt azért folyamat
plázastop valódi hatása egyelőre nehezen ér befektetői piacon ugyanis érezhető egyfajta és kivárás.
A válaszadók ingatlanos cégek mind körzetekben, mind a fővárosi agglo valamelyest romló piaci helyzetre szá következő egy eszendőben. A raktárpiac A fővárosi raktárpiaci index, 2001-2012 (szezonálisan kiigazított adatok)
A logisztikai célú fejlesztések is csaknem telje Magyarországon – egy-egy bővítő projekt jelen A gazdasági növekedés leállása értelemsz növeli a szállítás, a szállítmányozás illetve a iránti igényeket. A raktárpiacon mozg költség-hatékonyabb megoldások keresé érezhető.
A válaszadó ingatlanos cégek a fővárosban és kissé javuló, a vidéki régiókban kissé tovább helyzetre számítanak. Az építési telkek piaca
A telekpiac közeljövőjére vonatkozó várakozások 2011 októberében jelentősen romlottak. Idén januárban és a jelen felmérés során e várakozások – országos szinten – lényegében nem változtak. A következő 12 hónapban egyik vizsgált körzetben sem várható érdemleges változás.
A lakáspiac A fővárosi lakáspiaci index, 2001-2012 (szezonálisan kiigazított adatok)
A magyarországi lakáspiac megítél januárjában – a végtörlesztés okozta piac miatt – kissé javult. A végtörlesztési „láz” ki sem esett vissza – jelentősen – az adásvételi száma, így logikus fejlemény, hogy a értékelése kissé tovább javult.
A lakáspiac „páriájának” számító panellakás
43/80
értékelése a fővárosban és a vidéki régiókb valamelyest. A válaszadó ingatlanfejlesztő és - forgalmazó vállalkozások a következő 12 hónapban a maihoz képest a fővárosban enyhe további javulástvárnak. A vidéki régiókban azonban némi további romlás valószínű. A lakosság lakásépítési, vásárlási és felújítási szándékai (4 negyedéves mozgóátlagolt értékek, ezer háztartás) Negyedév 2006. 01. 2006. 02. 2006. 03. 2006. 04. 2007. 01. 2007. 02. 2007. 03. 2007. 04. 2008. 01. 2008. 02. 2008. 03. 2008. 04. 2009. 01. 2009. 02. 2009. 03. 2009. 04. 2010. 01. 2010. 02. 2010. 03. 2010. 04. 2011. 01. 2011.02. 2011. 03. 2011. 04. 2012. 01. 2012. 02.
Lakásépítés, -vásárlás Biztosan Valószínűleg 49 108 55 116 51 130 53 128 50 122 39 128 36 111 32 100 27 96 26 78 30 83 26 74 27 60 25 46 22 32 22 32 17 34 11 47 5 54 3 53 4 56 8 49 7 38 8 38 7 35 4 31
Lakásfelújítás, -bővítés Biztosan Valószínűleg 122 413 138 414 116 422 118 413 112 391 97 371 95 344 84 317 71 296 59 247 51 233 45 207 37 164 32 153 37 144 33 147 32 139 30 131 23 123 25 116 30 114 27 107 23 97 21 84 16 81 12 77
Forrás: a GKI lakossági felmérései Nem javultak a lakosság szándékai. A 2012. áprilisi felmérés eredményei szerint a lakásépítésre és vásárlásra vonatkozó lakossági várakozások az előző negyedéves alacsony bázisról tovább csökkentek. A jelen felmérés eredményei (a szezonális hatást kiszűrő 4 negyedéves mozgó átlagok alapján) szerint a következő 12 hónapban biztosan mintegy 4 ezer, valószínűleg további 31 ezer háztartásban terveznek lakásépítést vagy lakásvásárlást. Ez mind a biztos szándékú körben, mind a valószínű szándékú körben romlást jelez. Mind a lakásfelújítást és -korszerűsítést biztosan tervezők, mind az ezt valószínűsítők arányai mérséklődést jeleznek az előző negyedévhez képest (a szezonális hatást kiszűrő 4 negyedéves mozgó átlagok alapján). A lakásfelújítást tervezők száma így újabb
44/80
mélypontra csökkent. Árak, bérlet díjak Az új ingatlanok árának a következő 12 hónapban várható alakulására vonatkozó várakozások (százalékos változás a jelenlegi árakhoz képest)
Budapest
Pest megye
Lakóingatlan Iroda Üzlethelyiség Raktár
0 (0) -1,5 (-2) -1,5 (-1) 0 (0)
0 (0) -1 (0) -1,5 (0) 0 (0)
Nyugat-Magyarorszá Kelet-Magyarorszá g g 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (-1) -1 (0) -1 (-1) 0 (0) 0 (0)
Ország átlag 0 (0) -0,8 (-1 -1,2 (-0 0 (0)
Zárójelben az előző – 2012. januári - felmérés adatai Az új építésű lakások árai a válaszadók szerint a következő 12 hónapban az árak várhatóan már nem vagy nem csökkennek tovább. A többi ingatlantípusban sem várható már érdemi árcsökkenés. A használt ingatlanok árának a következő 12 hónapban várható alakulására vonatkozó várakozások (százalékos változás a jelenlegi árakhoz képest)
Budapest
Pest megye
Lakóingatlan Iroda Üzlethelyiség Raktár Építési telek
-1,5 (-3,7) -2 (-2,5) -2 (-2) -1 (-1) -2 (-1)
-2 (-3) -2 (-2) -1 (0) -2 (0) -2 (2)
Nyugat-Magyarorszá Kelet-Magyarország Országos g -1,5 (-2,3) -1,8 (-3) -1,5 ( -3 (-6) -3 (-2) -2,7 ( -1 (-1) -1 (-1) -1,4 (-1 -2,5 (-5) -1 (-1,5) -1,7 (-2 -3 (-2,5) -4 (0) -3 (-1
Zárójelben az előző – 2012. januári - felmérés adatai A lakásárak csökkenése várhatóan az ingatlanos cégek szerint a közeljövőben tovább folytatódik, de ennek mértéke inkább csak „jelképes” lehet. A fővárosban és vidéken a következő 12 hónapban 1-2%-os ármérséklődésre lehet számítani. A használt üzleti ingatlanok esetében is várhatóan folytatódik az árcsökkenés, de a mérték ezekben az esetekben is csökkenő. A telekárak azonban még érdemben tovább csökkenhetnek.
45/80
A közeljövőben a bérlők várhatóan tovább harcolnak csökkenő bérleti díjak eléréséért. Ennek némi tere lehet is, de az alaptendencia minden bizonnyal a változatlanság lesz. A felmérés résztvevői szerint az irodák és raktárak bérleti díjai a következő 12 hónapban várhatóan nem változnak, az üzlethelyiségek és a raktárak esetében elképzelhető némi további enyhe csökkenés.
Forrás: GKI
46/80
A Fabory kilencedik üzletét nyitotta meg Szegeden 2012. Május 10. Csütörtök A hollandiai székhelyű vezető kötőelem-forgalmazó, a Fabory intenzív terjeszkedésének következő állomása Szeged, ahol május 9-én ünnepélyes keretek között nyitották meg legújabb üzletüket.
A Fabory sikeres üzletpolitikájának köszönhetően tovább terjeszkedik Magyarországon, legújabb egységét Szegeden nyitotta meg. A közép-kelet európai régió iránt nagy bizalommal van a hollandiai székhelyű vezető kötőelem-forgalmazó, ezt bizonyítja, hogy újabb és újabb magyarországi üzleteket kíván létrehozni. Emellett termékpalettájának bővítését és szolgáltatásainak fejlesztését is tervezi. „Minőségi követelményeink a legmagasabbak a piacon, ez csak előnyünkre válhat. Kilenc magyarországi üzletünket több mint 60.000 vásárló látogatta évente, éves forgalmunk 2011-ben 950 millió forint volt.” – mondta a megnyitón Palásthy Szabolcs, a Fabory Kötőelem Kereskedelmi Kft. igazgatója. Szeged mind fekvése, mind ipari jellege miatt ideális hely egy kötőelemekkel foglalkozó vállalat számára. Fekvése logisztikai szempontból kedvező, ipari nagyvárosként pedig élénk gazdasági élettel büszkélkedhet. Nem véletlen tehát, hogy a Fabory-n kívül több külföldi és hazai vállalat választotta tevékenysége helyszínéül, ezért üzleti szempontból is ingergazdag környezet. A szegedi üzletben az ügyfelek 300 négyzetméteren 10.000 féle terméket - kötőelemeket, szerszámokat, ipari segédanyagokat - találnak, 24 órán belül pedig további 70.000 termék érhető el. A Fabory három alappillére a minőség, szaktudás és az ügyfelek kényelme. Ezeknek az értékeknek köszönhetően kiemelkednek versenytársaik közül. Logisztikájuk a lehető legmodernebb, termékeik minősége pedig kiváló: több mint 50.000 féle kötőelem, 20.000 szerszám és 10.000 ipari segédanyag rendelhető náluk raktárkészletről, és mindössze 24 óra leforgása alatt teljesítik a kéréseket. A vállalatcsoport intenzíven terjeszkedik Közép-Kelet Európában és ezen belül Magyarországon. Az 1947-ben alakult, holland központú Fabory csoport jelenléte Európában hangsúlyos, hiszen több mint 150 üzlete van az öreg kontinensen. Hálózatbővítésük során hazánkban elsősorban a nagyvárosokra koncentrálnak. „Új üzleteink sikerei arra buzdítanak minket, hogy folytassuk terjeszkedésünket” – tudtuk meg Palásthy Szabolcstól. „Következő egységünket a kelet-magyarországi régióban, Debrecenben vagy Nyíregyházán szeretnénk megnyitni, hogy az ott élő mesteremberek is profitálhassanak az általunk biztosított minőségből és szakértelemből” – tette hozzá a magyarországi vállalat igazgatója. Legutóbb megnyitott vidéki üzletük, a székesfehérvári nagy büszkeségük, hiszen a nyitás napján a Fabory 65 éves történetében a legmagasabb vevőszámot és forgalmat érték el. Győri, miskolci, pécsi és szolnoki vidéki üzleteik is szép eredményeket mutatnak fel évről évre, ezért tartja fontosnak a vállalat, hogy az expanzió során ne csak a fővárosra helyezze a hangsúlyt. A Fabory támogatja a szegedi szakképzést
47/80
A Fabory Kötőelem Kereskedelmi Kft. fontosnak tartja, hogy támogassa azoknak a szakembereknek a képzését, akik néhány éven belül talán éppen legfontosabb vevői lesznek. Ennek jegyében a cég a Szegedi Ipari, Szolgáltató Szakképző és Általános Iskola Déri Miksa Tagintézményének diákjai számára 300.000 forint értékű vásárlási utalványt ajánlott fel. A Szegedi Ipari, Szolgáltató Szakképző és Általános Iskola 2009. július 1-jén jött létre két helyi szakiskola összevonásával. A Déri Miksa Tagintézményben a gépészet, informatika, elektrotechnika-elektronika iránt érdeklődő diákok készülnek fel az érettségi vizsgára. A már érettségivel rendelkezőket technikusképzéssel (gépgyártás-technológiai technikus, CAD-CAM informatikus, mechatronikai technikus) várja az iskola. Az intézmény 1894 óta működik, jelenleg 524 tanuló jár ide. „Kellemes meglepetést és hatalmas örömöt okozott a Fabory megkeresése, hogy Szegeden iskolánkat támogatják a 300.000,- Ft értékű utalvánnyal” – mondta el az üzletnyitón Vargáné Szőke Márta, a Déri Miksa Tagintézmény igazgatója. „Az összegből olyan szerszámokat, kötőelemeket fogunk vásárolni, amelyek segítségével a szakmai képzés színvonala tovább javítható, így az adomány a város és a régió minőségi szakember-utánpótlásának oktatásában lesz nagy segítség” – tette hozzá az igazgatónő. „Hiszünk abban, hogy csakis úgy lehetünk hosszú távon eredményesek, ha ügyfeleinket sikeressé tesszük” – mondta el az ünnepélyes üzletmegnyitón beszédében Palásthy Szabolcs. „A mai világban a szaktudás a siker egyik legfontosabb tényezője. Ezért szeretnénk megosztani ügyfeleinkkel és a leendő kötőelem felhasználókkal 65 évnyi tapasztalatunkat” – zárta beszédét a Fabory Kötőelem Kereskedelmi Kft. igazgatója. Fabory, egy cég professzionális termékekkel és szolgáltatásokkal A Fabory több mint hatvanöt éves szakmai múlttal rendelkező nemzetközi vállalat, amely felső kategóriás kötőelemeket, szerszámokat, ipari segédanyagokat kínál, illetve minőségi szolgáltatásokat nyújt 16 országban. Termékeiknek világszerte kisvállalkozások, karbantartó- és szerelő-vállalkozások, alkatrész- és gépgyártók veszik hasznát. Termékpalettájukon többek között olyan márkák találhatók, mint a Bosch, a Hitachi, a Motip, a Fischer, a Stanley, a Bahco és a Tyrolit. MaxxFast termékcsaládjuk, amelynek Európában kizárólagos forgalmazói, újabb tagokkal bővült tavaly nyár óta. Magyarországon legnagyobb megrendelőik a gépgyártás területén működő vállalatok, elektronikai és egyéb gyártó és szerelő cégek. Magyarországon kilenc üzlettel vannak jelen: három Budapesten, egy-egy pedig Győrben, Miskolcon, Pécsett, Szolnokon, Székesfehérváron és Szegeden található. Partnereik gyors és közvetlen kiszolgálása a piacon egyedülálló pozíciót biztosít a cégnek. A Fabory nagy gondot fordít alkalmazottjainak folyamatos képzésére is. Magyarországon 50 főt foglalkoztatnak, Közép-Kelet-Európában 350, világszinten pedig 1.800 alkalmazottjuk van. A Faboryt tavaly megvásárolta az amerikai Grainger nevű szerszámok és segédanyagok értékesítésével foglalkozó óriás. A Fabory, mint márkanév, továbbra is megmarad. A több mint 18.000 főt foglalkoztató
48/80
tőkeerős, tőzsdén is bejegyzett amerikai cég gyártó- és karbantartó ipari vállalkozások számára kínálja termékeit világszerte 156 országban
49/80
Portré: Angel Gábor, a Budapesti Ingatlanhasznosítási és Fejlesztési Nyrt. vezérigazgatója 2012. Május 07. Hétfő Ingatlanhírek.hu portálunk egy személyes hangvételű portrésorozatot indított, melynek keretében a magyar ingatlanszakma prominens képviselőit szólaltatja meg közvetlenebb formában. E heti riportalanyunk Angel Gábor a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. ügyvezető igazgatója.
- Hol tanult és mit? Szent István Egyetem Ybl Miklós Műszaki Főiskola műszaki menedzser szakán végeztem majd ugyanitt építőmérnök diplomát is szereztem. Ezen alap szakirányokat egy felsőfokú költségszakértői és ingatlanközvetítői diplomával egészítettem ki még tanulmányaim alatt. - Hol, mikor és hogyan került kapcsolatba az ingatlanszakmával? A főiskolai szakmai gyakorlat alatt az OTP Ingatlan Rt-nél kezdtem dolgozni ahol végül ott is ragadtam 5 évre értékes gyakorlati műszaki, jogi és gazdasági ismeretekre szert téve. - Mik voltak a fordulópontok a karrierjében? Nagyon nagy fordulópontok a karrieremben szerencsére eddig nem voltak, nagyon fontos sarokkőnek tekintek az OTP Ingatlan Rt-től való távozásomra, amikor is egy nagyon biztonságos ugyanakkor talán kicsit túl nyugodt és kényelmes környezetből kiléptem az igazi versenyszférába. - Hogyan értékelné az ingatlanszakmát? leghasznosabbnak benne?
Mit
tart
Ön
a
legérdekesebbnek
és
Ingatlanfejlesztőként számomra az ingatlanszakma az a terület ahol egy társadalom fejlődése, változása hosszú időkre visszavezethető, és hosszú időre nyomot hagy, a társadalom igényei szerint dinamikusan változik és megújul. A legérdekesebbnek éppen ezen társadalmi igények változásának lekövetéséből adódó kihívásokat, leghasznosabbnak pedig magát a változást tartom. - Az Ön véleménye szerint mik a magyar ingatlanpiac hátulütői? Kicsi mérete és belső kereslete miatt az indokoltnál talán jobban ki van téve mind a magyar mind az európai gazdasági változásoknak. A bérleti díjak és a hozamszintek alacsonyabbak mint a régió többi országában, ami alapvetően annak a bizalomhiánynak köszönhető ami az elmúlt 8-10 évben jellemezte a külföld Magyarországhoz való viszonyát.
50/80
- Milyen kvalitásokra, szellemi képességekre és szakértelemre van szüksége egy ingatlanpiaci szakembernek? Szerteágazó szakértelemre van szükség mind műszaki mind jogi és gazdasági területen. Az ingatlanszakma szereplői mind valamelyest különböző inspirációk és érdekek mentén működnek. A jó ingatlanpiaci szakember megérti a többi szereplő gondolkodásmódját és képes a különböző érveket érdekeket egy oldalra rendezve a maximumot kihozni minden szereplőből. - Ön szerint milyen irányba fejlődik a magyar ingatlanpiac? Jelenleg egy helyben topog, gúzsba köti a jelenlegi gazdasági helyzet, a hosszú idő óta változatlan vagy rossz irányba változó jogszabályi környezet, és a szereplők rövid távú szemlélete. Reményeim szerint azonban a válság elősegíti ezen béklyók levetését a piac megtisztulását, aminek következménye a gazdaságos működés mellett a termékek, szolgáltatások minőségének emelkedése lesz. Az erre irányuló igény egyébként már megjelent a piacon, és ez előbb utóbb ki is fogja kényszeríteni ezeket a változásokat. - Ha úgy alakult volna az élete, hogy nem találkozott volna az ingatlanszakmával, mit csinálna most, mivel foglalkozna? Valószínűleg édesapám családi vállalkozásában dolgoznék ahol konvejorokat, mozgatástechnikai berendezéseket terveznek gyártanak - Mik az Ön legfőbb tulajdonságai? Lojalitás, őszinteség, stratégiai gondolkodás. Negatív tulajdonságaimat nem sorolnám fel. - Milyen tulajdonságokat tisztel Ön másokban? Becsületesség, céltudatosság, szakértelem - Mit tart a legfőbb erényének? Képes vagyok több szemszögből értékelni valamely helyzetet és így képes vagyok különböző érdekeket össze hangolni. - Mit tart kellemetlennek, kínosnak?
51/80
Elsőre ami eszembe jut, hogy számomra kellemetlen csalódást okozni valakinek de ez csak akkor kínos, ha az egyébként rajtam múló okból elkerülhető lett volna. - Mi az, amit nem tolerál? Hazugságot. - Mi az, amit könnyen meg tud bocsátani? A munka hevében elkövetett nem rendszeres hibát. - Van olyan álma, amit szeretne, ha megvalósulna? Folyamatosan vannak ilyen álmaim, azon vagyok, hogy megvalósuljanak. - Mit jelent Ön számára profinak lenni? A hozzáértés mellett élvezni is azt a tevékenységet amiben tevékenykedik az ember. - Mi volt a legnagyobb hiba, amit valaha elkövetett? Mindig követ el hibákat az ember, addig jó amíg nem emlékszik arra, hogy melyik volt a legnagyobb hibája. - Milyen cél lebeg jelenleg a szeme előtt? Szakmai célom, hogy a BIF minél erősebben kerüljön ki a válságból, és újult erővel folytathassa az ingatlanfejlesztési tevékenységet.
52/80
- Mit szeretne csinálni öt év múlva? Bármit is csináljak, a lényeg, hogy élvezzem azt.
Forrás: IngatlanHírek.hu
53/80
Gazdasági hírek 2012 19. hét
54/80
Matolcsy terve miatt csődbe mehetnek a közműcégek? 2012. Május 11. Péntek Jövőre 30 százalékos társasági adót kell fizetniük az energetikai és közműcégeknek. Matolcsy György mondandójának általános értelmezése az, hogy a korábban kivetett extraadókat egyáltalán nem vezetik ki, csak átcímkézik, és még ennek az árát is rátolják a cégekre.
Jelenleg az energiaszektor cégei háromféle adót fizetnek. Társasági adót, melynek mértéke 500 millió forint adózás előtti nyereség alatt 10 százalék, afölött 19 százalék. Ágazati különadót, melynek adókulcsa ötmilliárd forint árbevétel alatt 0,35 százalék, afölött 1,05 százalék. Valamint a nyereség 8 százalékát elvivő Robin Hood-adót. A fejlesztési miniszter szerdai bejelentéséből nagy valószínűséggel az következik, hogy az ágazati különadó megszűnik, a Robin Hood-adó pedig elveszti különállását és beolvad a társasági adóba. Az új minisztériumi elképzelés a nagy cégeket könnyebb helyzetbe hozza, mert az ágazati különadó kivezetése többet ad majd vissza a nagy forgalmú cégeknek, mint a megemelt szintű, de eredményességet alapul vevő új adó. Ám pont emiatt például előrehozzák a mérőórák cseréjét és modernizálását, mert az még mindig többet hoz majd nekik, mintha befizetnék az államkasszába eredményük majdnem harmadát. Az adó miatt árait az állam eddig azzal az indokkal korlátozta hatóságilag, hogy az árban csak az indokolt költségeket engedi érvényesülni. Ez pedig eleve súlyosan korlátozta a szektor eredményességét. Ha ezt még megfejelik a cégek társasági adójának emelésével, akkor ezeknek a cégeknek az eredményessége tovább romlik.
Forrás: IngatlanHírek.hu
55/80
Patai: a kormány megszegte a Bankszövetséggel kötött megállapodást 2012. Május 11. Péntek Decemberben a kormány megállapodott a Bankszövetséggel, hogy idén hatvanmilliárdot vesznek ki a bankszektorból. Ehhez kell visszatalálni, mert most a kormány hatvan helyett 190 milliárdot szedne be – mondta Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke az MTV Az Este című műsorában.
Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke szerint a bankadót teljesen ki kell vezetni, ha a pénzügyi tranzakciós illetéket be akarja vezetni a kormány. És még úgy is, ha megszüntetnék a bankadót, akkor is hatvan helyett 130 milliárdot kellene jövőre fizetniük, és ezzel a kormány szerinte megszegte a Bankszövetséggel kötött decemberi megállapodást. Patai az MTV Az Este című műsorában sérelmezte azt is, hogy keddre voltak behívva a minisztériumba. Felállt egy delegáció, amely ment volna tárgyalni, de kedd délelőtt döntött a kormány, és megtörtént a bejelentés. A Bankszövetség elnöke Széchenyit idézve utalt arra, hogy ezzel a lépéssel a kormány a szektor két katasztrofális éve után végleg betenné a kaput a bankoknak. De azért biztos benne, hogy végül sikerül a megegyezés. Matolcsyt jó barátjának nevezte, akit 32 éve ismer, csak most két különböző oldalon állnak. Patai azt sem titkolta, hogy a nyugati bankok tulajdonosai nyilván szóvá teszik az itteni problémáikat a hazájukban és az európai színtereken is, ahogy ők is próbálják ezt elmagyarázni a kormánynak. Patai szerint nyílt hülyeségek vannak az elképzelésekben. Példaként leírt egy hazai nagyvállalatot, amely évente százszor mozgat tízezer milliárd értékű betétet és tesz be 3-4 napra a legjobb ajánlatot adó pénzintézetbe kamatozásra. A jogszabálynak különbséget kell tenni az érintettek között, mert az egy ezrelékes adó a különböző szereplőket másképp érinti.
Forrás: MTVT
56/80
Történetének legrosszabb évét zárta a Panasonic 2012. Május 11. Péntek Történetének legrosszabb évét zárta a Panasonic japán elektronikai konszern, a március 31-én végződött üzleti évben 772 milliárd jenes (7,5 milliárd euró) veszteséget könyvelt el.
Az előző üzleti évben még 74 milliárd jenes nettó eredményt mutatott fel a cég. A vállalat azzal indokolja a veszteséget, hogy a túlértékelt jen és az európai adósságválság visszavetette az exportot, Japánban és Thaiföldön pedig természeti katasztrófák okoztak súlyos károkat. A Panasonic árbevétele 9,7 százalékkal 7,85 ezer milliárd jenre csökkent. A folyó üzleti évben a cég már 50 milliárd jenes nettó eredményt vár a vállalati struktúra átalakításának és az ázsiai piacok fellendülésének köszönhetően.
Forrás: MTI
57/80
Adózás részletekben 2012. Május 11. Péntek Tavaly 73 ezer esetben engedte meg a hivatal, hogy a polgárok, a vállalkozások részletekben vagy a határidő után fizessék meg adójukat. Az enyhítés ellenére azonban az érintettek 40-50 százaléka a kedvezményes feltételek mellett sem tudja leróni a közterheket – írja a Magyar Nemzet.
Előfordul, hogy egyesek a haladék megszerzése után lavírozzák felszámolásba vállalkozásukat, sok esetben azért, hogy eltüntessék adósságukat. Az elmúlt esztendőben 210 milliárd forint közteher megfizetésének átütemezését szerette volna elérni százezer adófizető. Az érintettek azzal keresték meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), hogy a szervezet engedélyezzen számukra részletfizetést, vagy tolja későbbre az összeg átutalásának határidejét. A NAV tavaly négy kérelemből átlagosan háromnak adott helyt. A hatóság végül 118 milliárd forint részletekre bontott vagy halasztott kifizetésébe egyezett bele, a feltételek enyhítése elvben 57 ezer polgárnak és 15 ezer társaságnak könnyítette meg az életét, azonban a kedvezményben részesülők nagy része így sem tudta megfizetni adóját. A korábbi években általában tízből két érintett ellen indult végrehajtás amiatt, mert a fizetési könnyítés megszerzése után sem utalta át a közterheket. Mostanában viszont tízből átlagosan négy-öt engedményben részesülõ személynél, vállalkozásnál intézkedik a hatóság. 2008-ban 166 ezren kértek az adóhivataltól halasztást vagy részletfizetést, tavaly nagyjából százezer beadvány érkezett a hatósághoz. A csökkenés szembetűnő, s a részletes adatokból kiderül: az enyhítésért folyamodó cégek száma nemigen változott, a polgárok viszont évről évre kevesebb kérelmet fogalmaztak meg. Négy esztendővel ezelőtt több mint 140 ezer személy nem tudta időben kifizetni adóját, tavaly 72 ezer embernek okozott gondot a terhek határidőn belüli átutalása – írja a Magyar Nemzet.
Forrás: Magyar Nemzet Online
58/80
Főként az üzemanyagárak befolyásolták az infláció alakulását 2012. Május 11. Péntek Áprilisban a fogyasztói árak 5,7 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. 2012 márciusához viszonyítva a fogyasztói árak 0,8 százalékkal nőttek.
A havi infláció üteme harmadik hónapja változatlanul viszonylag magas szinten rögzült. A drágulás éves üteme csak februárban volt magasabb, 5,9 százalékkal, míg januárban és márciusban egyformán 5,5 százalékos volt. Londoni elemzők a márciusi 5,5 százalékos éves 0,8 százalékos havihoz képest jórészt változatlan, attól legfeljebb minimálisan eltérő ütemű magyar inflációt vártak áprilisra.
Az egy évvel korábbihoz képest áprilisban jelentősen, 18,3 százalékkal nőtt az üzemanyagok és 12,6 százalékkal a szeszes italok és dohányáruk ára, míg a szolgáltatások az átlagnál kevésbé ( 4,2 százalékkal) drágultak - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken. A tartós fogyasztási cikkekért továbbra is kevesebbet kellett fizetni, 1,2 százalékkal voltak olcsóbbak. A havi maginfláció áprilisban 0,3, az éves 5,1 százalékos, volt a márciusi 0,5, illetve 5,0 százalék után. A nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt infláció az átlagosnál kisebb, 0,6 százalékos havi és 5,4 százalékos éves drágulást mutat áprilisra.
Forrás: MTI
59/80
A tönk szélére kerülhet a magyar bankszektor? 2012. Május 11. Péntek Patai Mihály szerint a kormánynak újra kellene gondolnia a tranzakciós adót, mert az elképzelés ellentmondásokat tartalmaz, és két „katasztrofális" év után gyakorlatilag a tönk szélére küldené a magyar bankszektort, amely így nem tudna hozzájárulni a magyar gazdaság növekedéséhez. Patai Mihály szerint a kormánynak újra kellene gondolnia a tranzakciós adót, mert az elképzelés ellentmondásokat tartalmaz, és két „katasztrofális" év után gyakorlatilag a tönk szélére küldené a magyar bankszektort, amely így nem tudna hozzájárulni a magyar gazdaság növekedéséhez.
A Magyar Bankszövetség elnöke csütörtökön az M1 Az Este című műsorában hangsúlyozta: a tavaly decemberi megállapodás szerint 2013. január 1-jétől 50 százalékkal mérséklődnie kellene a speciális bankadónak, azonban ehelyett 150 százalékra emelkedik a bankok terhe. Az idén fizetett 120 milliárd forint után jövőre 60 milliárd lenne a megállapodás szerint, ehelyett 190 milliárdot kellene fizetniük. Hozzátette: nem akarnak semmiféle adót átterhelni a végfelhasználókra, a megállapodáshoz szeretnék tartani magukat. A bankszövetség elnöke kifogásolta azt is, hogy kedden délután 2 órára kaptak meghívást a minisztériumba azzal, hogy elkezdik a tárgyalásokat, amihez este kidolgozta a bankszövetség elnöksége a koncepcióját, kinevezte a delegációját, a kormány azonban már kedden reggel bejelentette, hogy jóváhagyta a bankadót. Ha az új adót bevezetik, a speciális bankadót mindenképpen ki kell vezetni 2013-ban hangsúlyozta Patai Mihály, hozzátéve, hogy a következő hetekben mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy kompromisszumra jussanak a kormánnyal. Patai szerint a tranzakciós adóról szóló elképzelések ellentmondásokat tartalmaznak. Példaként elmondta: van olyan magyar nagyvállalalat, amely tízezer milliárd forint értékű betéteket helyez el két-három napra a magyar bankokban, majd a jobb feltételek miatt más hitelintézetekbe viszi át. Mivel minden tranzakció után egy ezrelék adót kellene fizetni, ez minden lekötéskor 10 millió forintot jelentene. Ha a vállalat évente százszor mozdítja meg a tízmilliárd forintját, egymilliárd forint adót kellene fizetnie. Ennek az lesz az eredménye, hogy sem a bank, sem a vállalat nem fizeti meg az adót, hanem elmegy az üzlet más országba - figyelmeztetett. Az elnök szerint ezért ügyfelenként valamilyen felső határt kellene alkalmazni. A bankszövetség elnöke hangsúlyozta: a végsőkig kompromisszumkészek, s meg fognak egyezni. Nyomást nem gyakorolnak, de a bankok tulajdonosai európai színtéren nyilván elmondják a véleményüket - válaszolta az azt firtató kérdésre, milyen nyomást tudnak gyakorolni, ha szükséges, a magyar kormányzatra. Matolcsy Györgyről azt mondta, 32 éve a barátja, akivel megbeszélik a dolgokat, csak most a frontvonal két oldalára sodorta őket az élet. Úgy vélekedett, meg kell tudni állapodni, mert "nyílt hülyeségek vannak az elképzelésben". A hitel hiánya szinte minden mozgást megakaszt - mondta Széchenyire hivatkozva arra a kérdésre, mi lesz, ha nem sikerül megállapodni. Ha a hitelezés nem indul be, nem lesz gazdasági növekedés Magyarországon. Tavaly decemberben megállapodtunk abban, hogy a bankok 60 milliárdos pofont viselnek el. Meg kell találni azt a módszert, amivel visszajutunk ide, mert a 190 milliárdos pofon tönkretesz mindannyiunkat; mindannyian bele fogunk rokkanni - jelentette ki.
60/80
Forrás: MTI
61/80
Célkeresztben a fogyasztás – Gyorselemzés az új adócsomagról 2012. Május 10. Csütörtök A végső fogyasztók felé mozduló adóteher, valamint az ágazati különadók egy részének továbbélése a társasági adózás rendszerében – röviden így összegezhetők a kormány által tegnap elfogadott, az adórendszert érintő módosítások.
Döntött a kormány a Széll Kálmán Terv 2.0-ban beharangozott adómódosításokról. Az irányvonal világos: a fogyasztás még erőteljesebb bevonása a közteherviselésbe. „Amennyiben a bevételi oldalon keresünk megoldási lehetőségeket a költségvetési egyensúly megteremtésére, ezeket a lépéseket még mindig a kisebbik rossznak nevezhetjük, hiszen nem a jövedelmek erőteljesebb megadóztatását vetítik előre. Minden bizonnyal a kormány is tisztában van vele: amikor a személyijövedelemadó-bevétel két harmadát nagyságrendileg 650 ezer magánszemély fizette 2010-ben, nincs további mozgástér a jövedelemadók növelésében” – mutat rá Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója. A tegnap bejelentett adók közös vonása az, hogy azok a végső fogyasztóra hárulnak. Így lesz ez a pénzügyi tranzakciós adónál is, amelynek alacsony, egy ezrelékes kulcsa rendkívül széles bázisra vetül. Vagyis úgy teremt biztos és kiszámítható bevételt az államkasszának, hogy közben elviselhető mértékű terhelést jelent az adóalanyoknak. „Fontos tisztán látni, hogy bár a tranzakciós adót a pénzügyi közvetítő rendszer szedi majd be, annak alanya minden esetben a végső fogyasztó lesz, akár cégekről, akár magánszemélyekről van szó” – szögezi le az adószakértő a bejelentett adómódosítások kapcsán. Az viszont már most látszik, hogy lesznek kivételek és mentességek: e körbe nemcsak az államkincstár és a Magyar Nemzeti Bank tartozik, hanem az egy pénztulajdonos több számlája közötti átutalások is, vagyis amikor az egyik banknál lévő számlánkról a másik banknál lévő utalunk át összegeket. Eltérés a korábban bejelentett adóintézkedésekhez képest, hogy nincs felső plafonja a tranzakciós adónak, ami a nagy összegű átutalásokat bonyolító adóalanyok számára jelenthet hátrányt. A telekomadónál ehhez képest annyi az eltérés, hogy itt jobban megjelennek a fogyasztói szokások a tényleges adóteher alakulásában. Vagyis ha valaki többet telefonál, több adót fizet, igaz, itt is lesznek könnyítések: magánszemélyeknél havi 700, cégeknél havi 2500 forint lesz a maximális adóteher, az első tíz perc beszélgetés pedig ingyenes lesz. Az továbbra sem világos, hogy a szolgáltató részéről ingyenes kínált beszélgetések (többek között a flottákon belül) adóterhelése hogyan alakul majd. Az új távközlési szolgáltatási adótól 2013-ban már 60 milliárd forintnyi bevételt remél az állam: ez megegyezik a jelenlegi távközlési adó mértékével. Bizonyos értelemben folyamatosság vehető észre az új biztosítási adónál is, hiszen annak kötelező felelősségbiztosításra vonatkozó „ága” mértékében megegyezik a jelenlegi baleseti adóéval. E területen a korábbi tervekhez képest nincs számottevő változás. Ami kifejezetten érdekes: míg korábban a kormány még a 19 százalékos társaságiadó-kulcs megszüntetését is kilátásba helyezte, jelenleg háromkulcsos társaságiadó-rendszer bevezetését tervezik. A 10 és 19 százalék mellé járulna a 30 százalékos kulcs, utóbbit azonban csak az energiaés közműcégek fizetnék. A jelenlegi szektorális különadó tehát a társasági adó részeként él tovább, azonban egyelőre kérdéses, hogy az úgynevezett Robin Hood-adó továbbra is megmarad-e. „Ez a változás egyfelől egyszerűsítésként csapódhat le az érintett vállalkozásoknál, másfelől azonban átalakulhat az adóalap-csökkentő és –növelő tételek, valamint az adókedvezmények rendszere. Emiatt az egyes vállalatoknak maguknak kell kiszámolniuk, hogy az új társasági adóval valójában jobban vagy rosszabbul járnak-e, mint most, a társasági adó és a különadó kombinációjával” –
62/80
világít rá Kalocsai Zsolt.
Forrás: IngatlanHírek.hu
63/80
AZ EU elmeszelheti a telefonadót 2012. Május 10. Csütörtök Most úgy tűnik, a júliusban bevezetendő távközlési adó nem fogyasztási típusú adó, hanem vállalati adó lesz. Ezért felveti a kérdést, hogy konform lesz-e az uniós előírásokkal, illetve megvalósítható-e az egész iparág számára – mondta Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom Nyrt. elnök-vezérigazgatója csütörtökön.
A Magyar Telekom vezére szerint az adó káros lesz az ország versenyképességére, és felmerül annak a kockázata is, hogy a kormány jövőre be tudja-e szedni a remélt 52 milliárd forintos távközlési adót. Különösen azért, mert mai formájában inkább a kevésbé tehetőseket érinti. Az elnök-vezérigazgató hangsúlyozta, túl korai még bármit is mondani a távközlési adóról, mivel nem lehet látni, hogyan hat az üzleti eredményre. Pozitív hatást azonban nem vár tőle. Az adó fizikai megvalósítása nagyon sok kérdést vet fel az egész iparág számára. Kérdésekre válaszolva hozzátette, az új adó teher lesz az ügyfelek és a szolgáltatók számra is, s nem segíti elő a gazdasági növekedést. Az új adó a társaság számításai szerint összehasonlítható lesz az eddigi különadóval: a vállalat tavaly 24 milliárd forint különadót fizetett. társaság első negyedéves konszolidált eredményeiről elmondta, csoportszinten elégedettek az eredményekkel, s látnak pozitív jeleket Magyarországon is. Hozzátette, továbbra is kihívásokkal teli a jövő, de az egyik biztató jel az, hogy az energia-üzletág jól megy. Az első negyedévben az innen származó bevétel 6 milliárd forint volt, míg egy évvel korábban ez 0,7 milliárd forintot tett ki, tavaly egész évben pedig 4,5 milliárd forintot. Az első negyedévben elért 3 százalékos bevételnövekedés mögött nagyon sok minden áll. Nőtt a lakossági ügyfélszám, s a lemorzsolódási arány is csökkent, alapvetően azért, mert az energia üzletágnak nagy az ügyfélmegtartó ereje. Míg egy évvel ezelőtt a vezetékes területen 9 százalék volt a lemorzsolódás, addig most csak 4 százalék. Az elnök-vezérigazgató közölte, az ügyfelek megtartásában és a jobb eredmények elérésében a Hoppá csomag is nagyon sokat segített. Előrelépés az is, hogy az ügyfelek fele már két vagy három előfizetéssel rendelkezik a társaságnál. Christopher Mattheisen elmondta azt is, hogy a mobilpiacon 1,5 százalékponttal, 45 százalékra nőtt a részesedésük egy teljesen telített piacon. A kamat- és adófizetés, illetve értékvesztés előtti eredményről (EBITDA) elmondta, az első negyedévben ez 5,5 százalékkal csökkent a bázishoz képest, mert az elmúlt év első negyedévében 1,5 milliárd forint bevétel származott ingatlan eladásból. Ha ezt kivonjuk, akkor csak 3,3 százalék lenne az EBITDA csökkenés – tette hozzá. A bevételek a vállalati szegmensben stabilak voltak az első negyedévben, a vezetékes távközlési forgalom ugyan 15 százalékkal csökkent, de a cégek egyre többet költenek informatikára, rendszerintegrációra. E területen a mobil bevételek esetében csekély mértékben estek, főleg a végződtetési díjak visszaesése miatt. Az elnök-vezérigazgató a sárgacsekkes befizetésről elmondta, az ügyfelek minél nagyobb részét szeretnék átterelni a papírmentes fizetésre.
Forrás: MTI
64/80
Megduplázódtak az adóvégrehajtások 2012. Május 10. Csütörtök 2012 első negyedévében annyi végrehajtást indított a NAV, mint 2011-ben fél év alatt. Márciusban naponta közel 3000 cég ellen indult adóvégrehajtás, míg 2011 márciusában ez a szám alig napi 700 volt – áll a Partnercontrol.hu céginformációs szolgáltató elemzésében.
A NAV végrehajtások számának növekedését jelzik, hogy 2010-ben több mint 370 ezer ilyen eseményt regisztráltak, 2011-ben pedig már több mint 420 ezret. Havi bontásban is látszik az emelkedő tendencia, azaz a NAV egyre több végrehajtást kezdeményez, ami a cégek fizetőképességének romlását, és a NAV szigorítását is jelzi. 2010-ről 2011-re pedig a 100 és 10 millió feletti adótartozók száma is megemelkedett. A legérdekesebb, hogy 2012. április 1. óta maga a Nemzeti adó- és Vámhivatal is szerepel a NAV végrehajtás alatt állók listáján, aminek oka valószínűleg inkább adminisztrációs hiba, vagy előfordulhat, hogy a NAV is tartozik? A végrehajtások növekvő száma azt jelzi, hogy üzleti kapcsolat létesítése előtt nem elég az adott cég alap és pénzügyi adatait megvizsgálni, hanem a céget érintő egyéb negatív eseményeket is érdemes átnézni, mivel a cég kockázatosságára, fizetőképességére vonatkozóan olyan információkat is elárulhat, ami máshonnan nem tudható meg. Az úgynevezett egyéb negatív események vizsgálatakor tájékozódhatunk például a NAV adószám- felfüggesztési és törlési határozatairól, adótartozás meglétéről, bírósági végrehajtásról, büntetőjogi eseményekről vagy munkaügyi bírságokról. Ezek utalhatnak akár a cég fizetőképességének csökkenésére is, ezért szerződéskötés előtt célszerű mérlegelni ezeket az eseményeket és hatásukat, és akár fizetési biztosítékot kérni utólagos fizetés engedélyezésekor. A legjellemzőbb negatív események a NAV végrehajtások, a NAV adószám felfüggesztések és a bírósági végrehajtások. Az adószám felfüggesztések száma is jelentősen nőtt ez elmúlt évben, mivel jelenleg 65 ezer adószám van felfüggesztve, míg 2011 januárban még „csak” 22 ezer volt. Adószám felfüggesztés az éves beszámoló leadásának elmulasztása miatt történhet, illetve például akkor is, ha a cég címére postázott NAV levél „a címzett ismeretlen” jelzéssel kétszer visszaérkezik. Akkor is felfüggeszthetik az adóazonosítót, ha a cég nem a székhelyén vagy az ügyintézés helyén működik, illetve ha a szervezet képviselőjének bejelentését elmulasztja. Az adószám felfüggesztésének súlyos következményei lehetnek, mivel amennyiben az eseményt elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 90 napon belül nem pótolja a cég mérlegét, az adószámot törlik. Amikor már bírósági végrehajtásra kerül sor, állami kényszer is közbejátszik, hogy az adós teljesítse fizetési kötelezettségeit. Ilyen esemény esetén különösen érdemes „résen lenni”, mert a bírósági végrehajtás gyakran torkollhat fizetésképtelenségi eljárásba, felszámolásba, amikor a követelések már csak nagyon csekély eséllyel hajthatók be. Bírósági eljárásból 2010-ben több mint 56 ezer volt és már 2011-ben majdnem elérte a 69 ezret, illetve 2012 első negyedévében is már 18 ezer ilyen eseményt regisztráltak. Mivel Magyarországon naponta több mint 65 cég ellen indul felszámolás, és a felszámolás alá kerülő cégek száma folyamatosan nő, egy bírósági végrehajtás már intő jel arra, hogy a cég nem tudja majd teljesíteni kötelezettségeit. Keleti József, a magyar Bisnode csoport Country Managere arra hívja fel a figyelmet, hogy nemcsak az adott cég negatív eseményeit érdemes megvizsgálni, hanem a céghez vagy a tulajdonos érdekeltségi körébe tartozó más cégek NAV vagy bírósági bejegyzéseit is. A tapasztaltok, ugyanis azt mutatják, hogy ha egy tulajdonos bizonyos cégei ellen eljárás indult, akkor nagy valószínűséggel más cégei ellen indult már ilyen, vagy hamarosan várható. A mérlegleadást notóriusan elmulasztók ugyanis általában más vagy új cégeikben is trükköznek vagy tartozásokat
65/80
hagynak maguk után. Az új cégbejegyzési folyamat feltehetően valamelyest javítani fog ezen, mivel azok, akinek adótartozásuk maradt, nem alapíthatnak új céget. Ezt azonban valószínűleg az igazán nagy „játékosok” megpróbálják majd kikerülni, más nevére, sőt akár hajléktalan emberek nevére szóló cégalapítással. Előfordulhat, hogy egy eljárás csak rövid ideig van érvényben, vagy csak adminisztrációs hiba miatt jegyezték be a cég ellen, ilyen esetekben a jelentősége kisebb, mint egy hosszú ideje fennálló vagy komoly végrehajtásnak. Mindig érdemes, azonban tisztázni az üzleti partnerrel, hogy az adott eljárás miért történt, és ennek súlyát egyedileg mérlegelni. Érdemes a cégeknek a saját adataikat is rendszeresen figyelni, és tájékozódni, hogy mások mit látnak róluk, mivel többször előfordul, hogy a vállalkozások egyáltalán nem vagy csak későn értesülnek arról, hogy ellenük valamilyen negatív eljárás van folyamatban.
Forrás: IngatlanHírek.hu
66/80
Nem állt az alku! - a kormány becsapta a Bankszövetséget 2012. Május 10. Csütörtök A pénzügyi tranzakciós illeték ellentmond a bankszövetség és a kormány decemberi megállapodásának – írja közleményében a Magyar Bankszövetség. Arra is felhívják a figyelmet, hogy az újabb sarc visszafogja a hitelezést.
A nemzetgazdasági miniszter áltabejlentett pénzügyi tranzakciós adó - amely a pénzintézeteknél jelenik meg többlet ráfordításként - ellentmond annak megállapodásnak, amelyet a múlt év decemberében kötött a kormány a Bankszövetséggel - közölte a bankok érdekképviseletét ellátó szervezet. A közlemény rögzíti: a tavaly december közepén kötött megállapodásban a kormány vállalta, hogy a banki különadó mértéke és alapja 2012-ben a hatályos szabályozáshoz képest nem változik, 2013-ban a mértéke 50 százalékkal csökken, 2014-ben csak az Európai Unió jogrendjében elfogadott bankadónak megfelelő, vagy az Európai Unió tagállamaiban alkalmazott bankadó alapok és bankadó kulcsok átlagos mértéket meg nem haladó banki különadó kivetésére kerülhet sor. A megállapodást az Országgyűlésben a nemzetgazdasági miniszter jelentette be. Ehhez képest a most bejelentett a pénzügyi tranzakciós adó a tranzakciót lebonyolító pénzügyi intézményeknél jelenik meg többlet-ráfordításként - áll a közleményben. A kormány célkitűzései közé tartozik a magyar vállalkozások hitelhez jutásának elősegítése, a pénzügyi közvetítőrendszer aktív szerepvállalása mellett. Amennyiben viszont a pénzügyi intézményeket többletterhek sújtják, az szükségképpen visszaveti a pénzügyi intézmények hitelezési képességét illetve tovább növeli a hitelek árát – írja közleményében a szervezet. A Magyar Bankszövetség hangsúlyozza azt is, hogy a sajtóban megjelentekkel ellentétben soha nem kérte, illetve soha nem javasolta, hogy a lakosságot a kormány pénzügyi tranzakciós adóval terhelje meg. Az érdekképviselet felhívja a figyelmet arra, hogy a szabályozási környezet kiszámíthatósága mindenkor szükséges feltétele a gazdaság működésének, válság idején pedig már önmagában is képes tompítani annak negatív következményeit - míg hiánya egyértelműen erősíti a külső tényezők okozta romboló hatásokat.
Forrás: MTI
67/80
Szonokon Extra áruházat nyit a Tesco 2012. Május 09. Szerda Negyedik Extra áruházát nyitja Magyarországon a Tesco, így a két budapesti és egy szegedi üzlet mellett már Szolnokon is jön a bővebb választék várja a vevőket - derül ki az áruházlánc honlapján található tájékoztatóból.
Átalakították a szolnoki Tesco áruházat, amely péntektől Extra üzletként nyit újra. Ez a negyedik ilyen hipermarket Magyarországon, a pesti Fogarasi úti üzlet 2010. augusztusra lett "extrásítva", tavaly pedig Budapesten 13. kerületében és Szegeden adtak át egy ilyen hipermarketet. Az újonnan kialakított áruházak "különlegessége", hogy a választék, a szolgáltatások, az áruházi környezet, a személyzet felkészültsége és a kiszolgálás is - a korábbiakhoz képest- magasabb minőségű. Az elmúlt hónapok átalakítása során többek között megújult a hipermarket péksége, csemege-, sajt és húspultja, borválasztéka, műszaki és ruházati osztálya. De a "bolt az áruházban" koncepció keretében az eladótérben külön telefonshop is várja a vásárlókat péntektől. Az áruházban a több más Tescoban már sikerrel működő önkiszolgáló kasszák is üzemelnek majd. Tavaly hét új üzlettel, összesen mintegy 11 ezer négyzetméterrel bővült a Tesco eladótere hazánkban, a vállalat 17 éves magyarországi működése során már több mint 200 áruházat nyitott.
Forrás: IngatlanHírek.hu
68/80
Törlik a kamarai regisztrációt elmulasztó vállalkozásokat 2012. Május 09. Szerda Kétmilliárd forintot tesz zsebre az idén kötelezővé tett kereskedelmi és iparkamarai díjakból a kamara, amelyik vállalkozás pedig elmulasztotta a befizetést, annak a törlését kezdeményezik.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) végső soron a kamarai regisztrációt elmulasztó cégek törlését fogja kezdeményezni - nyilatkozta Parragh László, a szervezet elnöke a Világgazdaságnak. A lap szerdai számában emlékeztet arra: március elsején lejárt a kötelező kamarai regisztráció határideje, amelynek során a hónap végéig 5 ezer forint díjat kellett befizetniük az érintett vállalkozásoknak. Parragh László hangsúlyozta: a cégtörlés a folyamat legutolsó állomása lesz csak. Mint elmondta, a kamara jól halad az adatok feldolgozásával, ami 454 ezer cégnél már megtörtént, további 100 ezer jelentkezéssel várhatóan a hónap végéig végeznek. "A befolyt díj meghaladja a kétmilliárd forintot, így elmondható, hogy aki regisztrált, az fizetett is" - mondta a lapnak. A nem fizető cégek "nem szerepelnek a kamara adatbázisában, az ilyen vállalkozások pedig nem léteznek a mi szemünkben, ezért kezdeményezni fogjuk az ilyen vállalkozások törlését, hiszen a végső cél a gazdaság kifehérítése" - tette hozzá az MKIK elnöke.
Forrás: MTI
69/80
KSH: csökkent az ipari termelés márciusban 2012. Május 08. Kedd Márciusban az előzetes adatok alapján 1,6 százalékkal csökkent az ipari termelés az előző év azonos hónapjához viszonyítva - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden az MTI-vel.
A munkanaphatástól megtisztított adatok a kibocsátás 0,6 százalékos éves növekedését mutatják. Az előző hónaphoz képest márciusban 0,6 százalékkal nőtt a termelés a szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított adatok szerint. Az első negyedévben 0,1 százalékkal maradt el az ipari termelés a múlt év azonos időszakától. kiigazítatlan adatok nyolc hónapja márciusban mutattak először csökkenést, bár az év első két hónapjában regisztrált növekedés sem érte el az egy százalékot. A munkanappal kiigazított adatok viszont márciusban először jeleztek növekedést ebben az évben a januári 1,6, és a februári 3,5 százalékos visszaesés után. Tavaly márciusban az ipari termelés volumene az előző év azonos időszakához képest 9,7 százalékkal nőtt, ám ezzel 5,3 százalékponttal lassult az előző hónapról. A munkanappal kiigazított adatok is 5 százalékpontos lassulást jeleztek, 9,8 százalék, míg a havi adat 3,6 százalékos csökkenést jelzett februárhoz képest. Az idei stagnálással szemben múlt év első negyedében az ipari termelés még 12,2 százalékos növekedést mutatott.
Forrás: MTI
70/80
Másféle adóért lobbiznak a telekom-cégek 2012. Május 08. Kedd Közös közleményben sorolják a percalapú adóztatás elleni érveiket a távközlési szolgáltatók.
A percalapú telefonadó a költségvetés számára nem jelentene kiszámítható bevételi forrást, miközben a Magyar Telekom, a Telenor Magyarország és a Vodafone Magyarország közös álláspontja szerint jelentősen megváltoztatná a telefonálási szokásokat, így a várt adóbevételt nem biztosítaná és csökkentené a távközlésből származó áfabevételt is. A társaságok álláspontja szerint a jelenlegi tervezet megvalósítása komoly terhet jelentene ügyfeleiknek, valamint aránytalanul magas, nehezen kiszámítható távközlési költségnövekedést okozna a magyar vállalatok számára. Ezáltal az adó veszélyeztetné Magyarország és a magyar vállalatok versenyképességét. A három szolgáltató hétfői közös közleménye ugyanakkor megerősíti: folytatni kívánják a kormánnyal a távközlési adóval kapcsolatos tárgyalásokat. Az MTI információi szerint a legutóbbi, pénteki egyeztetésen nem jutottak megállapodásra a felek. Korábbi értesülések szerint Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter elképzelései alapján az első tízpercnyi telefonbeszélgetés mentesülne az adó alól, és személyenként havonta maximum 700 forint lenne a közteher. A vállalatok legfeljebb havi 2500 forintot fizetnének. Szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy a vázolt konstrukció a tehetősebbeknek kedvezhet, mert az is csak 700 forint adót fizetne, aki 20-40 ezer forintért telefonál havonta. Ez a variáció szintén nagy terhet róna a szolgáltatókra, hiszen az informatikai rendszerüket jelentősen fejleszteniük kell ahhoz, hogy ez az adó beszedhető legyen. A távközlési adóval az idén 30 milliárd, jövőre körülbelül 52 milliárd forinttal akarja növelni a kormány a költségvetés bevételeit.
Forrás: MTI
71/80
55 milliárdos támogatás az energiahatékonyságért 2012. Május 07. Hétfő Beruházási és létszámfejlesztési céllal fektet két részletben 55 millió forintot az Euro Unior Kft-be a Széchenyi Tőkebefektetési Alap. Az orosházi társaság a válság ellenére növeli részesedését és árbevételét, csupán annak köszönhetően, hogy gyorsan reagált a háztartási fűtési igények megváltozására, olyan területeken innoválva, ahol már látszólag nincs új a nap alatt.
Ötvenöt éves múltra tekinthet vissza az Euro Unior Kft., hiszen eltérő névvel, de főként kisgépjavításban, gépgyártásban, tüzeléstechnikában voltak érdekeltek a szövetkezeti formában működő jogelődje. A változást ennek a társaságnak is a rendszerváltás hozta el, 1992-től egyharmad német tulajdonnal már Euro Unior Kft-ként folytatta tevékenységét, egészen 1999-ig, mikor a külföldi tulajdonost kivásároltákl. A jelenlegi tulajdonosi struktúra az 1992-es szövetkezeti törvény alapján nevesített tulajdonrészek megvásárlóiból, illetve az eredeti tulajdoni hányadot megőrző tulajdonosok üzletrészeiből tevődik össze. Ebbe a struktúrába érkezik a Széchenyi 55 millió forintja, melyet két ütemben juttat a kisvállalkozás rendelkezésére, ezzel az SZTA a cég 36 százalékos tulajdonosává válik, tervek szerint ötéves időtartamra. A befektetés célja, hogy a jól kimutatható piaci igények változásához szükséges rugalmas alkalmazkodásban ne akadályozza a tőkehiány az Euro Uniort. A válság előtt építőipari gépek részegységeinek beszállítójaként még a tengerentúlra is exportált közvetve, ám a 2008-as év komoly törést hozott ebben a piaci szegmensben. Ezért az elmúlt években az Euro Unior nagy energiákat fordított másik üzletágára, a hatékony háztartási és ipari kazánok fejlesztésére és gyártására. „Felismertük, hogy a gáz mellett egyre növekszik az igény, a vegyes-, a pellet, illetve a biomassza tüzelésű készülékekre is. Ezek gyártásához jelenleg forgótőkére, későbbiekben pedig eszközökre, megmunkálógépekre, beépülő licenszekre és nem utolsósorban szakértő munkatársakra is szükségünk van.” – mondja Szabó Géza, tulajdonos-ügyvezető. A társaság árbevételében már most is 50%-ot meghaladó a tüzeléstechnikai üzletág. „Kiemelkedő ár-érték arányú gáztüzelésű készülékeink mellett ugrásszerűen növekszik az elmúlt években a frissen fejlesztett vegyes tüzelésű termékcsaládunk iránt a kereslet.” – jellemzi Szabó Géza a piaci potenciált. Az Euro Unior a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. közvetítésével került a Széchenyi Tőkebefektetési Alap látókörébe. „A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek fontos feladata, hogy a fejlesztési forrásokat olyan régiókba is eljuttassa, amelyek tőkevonzó képessége elmarad a közép-magyarországi mutatóktól.” – mondja H. Kovács Judit, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Regionális Operatív Programok Irányító Hatóságának főigazgatója. „Fontos szempont azonban, hogy a tőkejuttatás eredményes is legyen, a befektetés hasznosuljon, közvetett módon javítva a régió foglalkoztatását, gazdasági integrációját is.” – tette hozzá. Az Euro Unior ráadásul a beruházások, az anyagbeszerzés és a humánerő-fejlesztés mellett a tőkét olyan kevéssé megszokott célokra is fordítja majd, mint saját gyártóbázisának energiahatékonysági fejlesztése, vállalatirányítási rendszer kialakítása, és egyéb, a gyártást és tervezést támogató szoftverek beszerzése. „Ezek azok a műveletek, amik megteremtik az alapját annak, hogy egy magyar kisvállalat átlépje az árnyékát, és idővel világcégek beszállítójává válhasson” – mondja Csuhaj V. Imre, a Széchenyi Tőkebefektetési Alap igazgatóságának elnöke. Az Euro Unior termékei már bizonyítottak, hiszen olyan cég vásárol tőlük, mint a Hajdu, és olyan gépipari szereplőnek szállítanak be, mint például a Linamar. „A beszállítókkal szembeni elvárások azonban a kiszolgálás folyamatosságában, a kapacitások mennyiségében és minőségében is megmutatkoznak. Ha ezeknek az Euro Unior megfelel az igényelt tőke segítségével, akkor olyan növekedési pályára léphet, ami révén 5 év múlva saját erőből lesz képes mindezt folytatni, fenntartani.” – teszi hozzá
72/80
Csuhaj.
Forrás: IngatlanHírek.hu
73/80
Sokmilliárdos adóvisszatérítés járhat a cégeknek 2012. Május 07. Hétfő Több tízmilliárd forintos kérdés sikkadhat el azzal, hogy az adószakma és a vállalkozások egyelőre alig figyeltek fel egy tavaly kikristályosodott bírósági ítélkezési gyakorlatra. Ennek lényege: az adóhatóság jogtalanul tagadta meg a cégektől, hogy nettó adótartozás hiányában a helyi iparűzési adó összegével csökkentsék társasági adóalapjukat
Néhány hónapjuk még van a vállalkozásoknak arra, hogy visszamenőlegesen csökkentsék társaságiadó-kötelezettségüket: sok ezer olyan magyarországi cég lehet, amely 2006-os adóját még mérsékelheti az ugyanabban az évben befizetett helyi iparűzési adó (hipa) összegével. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy erre miért most, 2012-ben kerüljön sor! A válasz: a Legfelsőbb Bíróság tavaly több ítéletében leszögezte, hogy az adóhatóság téves jogértelmezési gyakorlatot követett akkor, amikor a hipa elszámolhatósága kapcsán szankciókat rótt ki vállalkozásokra társasági adónemben. „A Legfelsőbb Bíróság több ítéletében is megjelenő jogértelmezés jelentőségét az adja, hogy ezáltal lehetővé vált, hogy az ítéletekkel közvetlenül nem érintett vállalkozások is hivatkozzanak az ítéletekben foglalt, az adóhatósági megállapítások jogellenességét kimondó jogértelmezésre” – mutat rá Fekete Zoltán Titusz, az RSM DTM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. adómenedzsere. A nemrég lezárult jogi huzavona megértéséhez először is azt kell megemlíteni, hogy 2004. és 2009. között a társasági adóról szóló törvény lehetővé tette, hogy az adózók a társasági adóalapjukat csökkentsék megfizetett helyi iparűzési adójukkal. A csökkentés az első két évben az iparűzési adó 50 százaléka volt, 2006-tól viszont a hipa teljes összegét társaságiadó-alap csökkentő tételként lehetett figyelembe venni. Ezt a lehetőséget azonban a jogszabály feltételhez kötötte: az adott év utolsó napján a cégnek nem lehetett az állami, vagy valamely önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása. Ez meglehetősen egyértelmű szabálynak tűnik, ám mint később kiderült, nem az. Az adótartozás fogalmát ugyanis az adózás rendjéről szóló törvény 2007 novemberéig nagyon egyszerűen határozta meg: adótartozásnak az esedékességig meg nem fizetett adó és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás minősül. 2007. november 16-án azonban hatályba lépett egy törvénymódosítás, amely bevezette a nettó adótartozás fogalmát. Ezzel megszűnt az a korábban gyakori méltánytalan helyzet, hogy ha egy adózónak december 31-én akár csak néhány ezer forint tartozása állt fenn bármely adószámláján, akkor is elesett az adóalap-csökkentés lehetőségétől, ha adószámláinak összesített egyenlege túlfizetést mutatott. „A módosítás újabb dilemmát vetett fel: azt, hogy az új szabályozást mely időszakra lehet alkalmazni. Bár az adózók jó része eleve beletörődött abba, hogy a kedvező irányú változás ellenére a nettó adótartozás fogalma a hatályba lépés előtti adóévekre nem alkalmazható, a bizonytalanság eloszlatására az adóhivatal végül egy állásfoglalást is kibocsátott (2010/61. Adózási kérdés). Eszerint a nettó adótartozás fogalmát csak a hatályba lépést követő időszakban lehet figyelembe venni” – emlékeztet Fekete Zoltán Titusz. A bíróság azonban másképpen ítélte meg a helyzetet. E ponton lépett be a már említett módon a Legfelsőbb Bíróság, és kimondta: a nettó adótartozás fogalmát a hatályba lépést megelőző évekre is alkalmazni kell akkor, ha maga az adott adóigazgatási eljárás a törvénymódosítás hatályba lépése után indult vagy fejeződött be. Később, tavaly év végén maga az adóhatóság is visszavonta korábbi, ezzel ellentétes állásfoglalását.
74/80
„Az elévülés öt éves időszakát figyelembe véve mindebből az következik: azok az adózók, akiknek nettó adótartozásuk nem volt, 2006-ban is levonhatták a hipát a társasági adóalapjukból. Ez a lépés utólag, önellenőrzéssel még bepótolható, ha pedig a 2006-os adóévet az adóhatóság ellenőrzéssel jogerősen lezárta, ezzel szemben rendkívüli jogorvoslatot lehet kezdeményezni” – szögezi le az RSM DTM adómenedzsere. A tét nem csekély: 2006 és 2009 között a társasági adóalapban figyelembe vett helyi iparűzési adó évente 230 és 260 milliárd forint között alakult, ami mintegy 60-70 ezer cég között oszlott meg. A nettó adótartozás kedvező hatásának érvényesítésével ezek a számok jelentősen nőhetnek. A hipa, mint csökkentő tétel a társasági adózásban
2006. 2007. 2008. 2009. Forrás: APEH, NAV
Érvényesített Érintett vállalkozások szám társaságiadóalap-csökkentés hipa címén (milliárd forint) 230,4 68 135 260,4 70 517 254,9 68 362 252,5 60 582
Forrás: IngatlanHírek.hu
75/80
Property News 2012 19. hét
76/80
Office in London or Retail in CEE is the Most Attractive Purchase in 2012 2012. Május 10. Csütörtök “In the current economic and financial storm Central and Eastern Europe (CEE) is not considered to be a haven safe enough. Therefore property investors rather target core and more liquid markets in Western Europe or North America. This is a clear change compared to 2011 when CEE could make a significant growth in volume compared to the previous year.” – Among others this was highlighted at CBRE’s 6th annual Property Investment Breakfast in Budapest, where the company presented key findings of its latest European Investor Intention Survey.
CBRE’s European Investor Intentions Survey 2012 was prepared with the participation of nearly 400 investors. According to their impression Western Europe is still the most attractive region for investment purchases this year. Despite the fact that CEE and the Middle East have higher growth rates than the Western European markets, money targets the so called “safe havens”. Investors have become more cautious with regards to geography of money allocation as a clear evidence of the Euro zone crisis. Besides the potential break-up of the Eurozone, the unavailability of debt financing and the opportunity of a double dip make investors worry to the greatest extent. In 2011 they were more worried about rising interest rates and weak occupier demand. Shortage of debt finance has been among the biggest threats quoted for years already. Germany and France registered a strong performance in 2011 and investment volume increased significantly also in CEE last year; especially in Poland and in the Czech Republic. However, when looking at the Q1 2012 figures and the Investor Intentions Survey, trend is unlikely to continue. Warsaw could be an exception: the Polish capital is the second to London as the most targeted city for investment. Buy office in London and a shopping centre in CEE Investment to office and retail as asset class is likely to decline this year. In 2011 retail was the most sought after property sector among the investors – this was reflected also in the turnover figures. In CEE retail made up close to 50% of the overall investment volume. In 2012 survey logistics investment was rated higher than last year. Also residential properties are perceived to be more attractive on some markets. This is a reflection of significant price correction which created a business case for investment in these sectors. According to the Investor Intentions Survey, investors’ sentiments are selective based on geography and asset classes. “There is now a clear correlation between asset class and geography: for example one trend seems to be to buy office in London, and shopping centres in CEE. In Hungary, there is a real story emerging to support the acquisition of offices inBudapest. Although, as expected – there is a real flight to quality, with investors only prepared to look at the most sustainable and defensive stock fornew acquisitions.” – said Tim O’ Sullivan, Head of Capital
77/80
Markets at CBRE Budapest. Prime assets remain investors’ favourite targets. Their expectations in 2011 were already very cautious as investors suggested that this segment of the market would not pick up until 2012/13 earliest and now it seems this will be postponed again. “It is not the right time to buy secondary assets. Fly to safety approach prevails not only in geographical terms but also that only prime is touched. However, bottleneck emerges in some sectors as the number of potential vendors decreases.” – added O’Sullivan. „Definitely it is not easy to get finance nowadays. Banks prefer to deal with prime properties only and any purchase beyond this segment or outside of CBD can be hardly financed. This is not a Hungarian speciality but is very much in line with the pan-European trends. ” – added Andreas Ridder, CEE Chairman at CBRE. “Hungary currently offers definitely good opportunities for purchasers because the market is underpriced. Probably the situation here is much more interesting than most international investors see it” – he added. Occupation market becomes a zero sum game Eurozone crisis does not only impact the financing side of the real estate market in the form of lower market liquidity but it creates Pan-European uncertainty which erodes the outlooks for the real economies. Although market fundamentals in Europe have improved compared to the deepest point of the crisis, expectations are less positive than they were a year ago. The major issue is the low GDP growth prospect which impacts all European markets but the few exceptionally solid economies. Weak growth prospects couple with rising unemployment rates and visible default in the fight against public debt in a number of countries. “Hungary is clearly not part of this ‘group of defaults’ but the country is not among the ones with a green sign for making more business.” – commented Gábor Borbély, Head of Research & Consultancy at CBRE Budapest. “I agree with the opinion that the years of growing are over for a long time and we are going to a new area where there is only a low level of growth. We believe that the year 2012 will be like 2011: no major changes to the positive or the negative.” - Ridder stated. Regarding office occupation, low demand and virtually no new supply characterize the current Budapest market. This is not spectacular on the Pan-European scene; however, it is striking compared to Warsaw which has clearly emerged as the business and financial centre of the “new Europe”. Property owners in Hungary shall be prepared for a period without reasonable growth in demand for the coming 1-2 years. “It is only seemingly a silent period - added Borbély. “The easy argument that there is no need for new office developments at current vacancy level has just been denied by new success stories. However, the current Budapest office market is a zero-sum game and this further enhances the
78/80
competition. Certain market segments cope better and this can create opportunities for knowledgeable investors.”
Forrás: CBRE
79/80
Spring Brings Renewals to Dorottya Udvar 2012. Május 07. Hétfő Biogen Idec Magyarország has renewed its office lease in Dorottya Udvar, comprising 28,500 sq m of class A office space managed by AXA Real Estate. The Hungarian affiliate of world’s oldest independent biotechnology company now occupies an office area more than two and a half times the size of its previous premises. Simultaneously, Emtrek, a training, consulting and business development company has also renewed its lease contract in the building.
Commenting onthe transactions Jake Lodge, Head of Asset Management CEE at AXA Real Estate said: ”We are pleased to have agreed lease renewals with two of our key tenants at Dorottya Udvar. These renewals are a testament to not only the long and successful partnerships that we aim to create with our tenants, which is all the more important in the current competitive and challenging office market, but also the quality of the space that we offer.” Judit Varga, Head of Office Agency at CBRE Budapest representing Dorottya Udvar added: “These renewals demonstrate that a high quality building with attentive management and a pragmatic landlord can retain its tenants even under the difficult market conditions that we have witnessed in recent years. We are also pleased that Biogen Icec not only renewed their lease, but also increased their space considerably.”
Forrás: CBRE
80/80